Magyarország településhálózata 1.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország településhálózata 1."

Átírás

1 Magyarország településhálózata 1. Agglomerációk, településegyüttesek INTERNETES MELLÉKLETTEL

2 Soproni nagyvárosi településeggyütes Budapesti agglomeráció Győri agglomeráció Balatoni agglomerálódó térség Miskolci agglomeráció Pécsi agglomeráció Székesfehérvári nagyvárosi településegyüttes Debreceni nagyvárosi településegyüttes Szombathelyi agglomerálódó térség Békéscsabai nagyvárosi településegyüttes Szegedi nagyvárosi településegyüttes Egri agglomerálódó térség Szolnoki nagyvárosi településegyüttes Zalaegerszegi agglomerálódó térség Kecskeméti nagyvárosi településegyüttes Nyíregyházi nagyvárosi településegyüttes Veszprémi nagyvárosi településegyüttes Kaposvári nagyvárosi településegyüttes Szekszárdi nagyvárosi településegyüttes Nagykanizsai nagyvárosi településegyüttes Tatabányai nagyvárosi településegyüttes Salgótarjáni nagyvárosi településegyüttes Dunaújvárosi nagyvárosi településegyüttes Budapesti agglomeráció Agglomerációk Balatoni agglome- rálódó térség Agglomerálódó térségek Nagyvárosi településegyüttesek Jelmagyarázat Agglomerációk, településegyüttesek

3 Magyarország településhálózata 1. Agglomerációk, településegyüttesek

4

5 Magyarország településhálózata 1. Agglomerációk, településegyüttesek Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 2014

6 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN ISSN A kézirat lezárásának időpontja: május Készült a KSH Tájékoztatási főosztályán, a Debreceni, a Győri, a Miskolci, a Pécsi, a Szegedi és a Veszprémi főosztályok közreműködésével. Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Szabó István Sorozatszerkesztő, felelős szerkesztő: Vida Judit Szerkesztette: Hidas Zsuzsanna Szerkesztőcsoport: Cserta Orsolya, Gerse József, Kovács Andrea, Kólyáné Sziráki Ágnes, Németh Tibor, Novák Zoltán, Restyánszkyné Jaczkó Valéria, Szilágyi Dániel Számítások: Dr. Tóth Géza vezető tanácsos Térképek: Szilágyi Dániel, Gerse József Kiadványterv és tördelés: Gyulai Katalin A kéziratot gondozták: Nagy Ildikó, Pagonyiné Nagy Valéria, dr. Polónyi Katalin Internet: Információszolgálat: Telefon: (+36-1) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft * Internetes melléklet Elérhető: Ehhez szükséges az egyszeri ingyenes regisztráció, illetve az alábbi kötetazonosító aktiválása, melynek eredményeként a melléklet felkerül az Ön felhasználói polcára, ahonnan bármikor elérheti azt. A kód csak egyszer aktiválható. KOD

7 Tartalom Bevezető Az agglomerációk, település együttesek évi lehatárolásának módszer tana és eredményei A mutatók kiválasztása Az egyes településegyüttesekhez sorolt települések A városi térségek főbb jellemzői Városi térségek az ország térszerkezetében A városi térségek társadalmi-gazdasági különbségei A városi térségek főbb mutatói AGGLOMERÁCIÓK Agglomerációk Magyarországon Budapesti Budapesti agglomeráció Győri Győri agglomeráció Miskolci agglomeráció Pécsi agglomeráció AGGLOMERÁLÓDÓ TÉRSÉGEK Agglomerálódó térségek Magyarországon 2.1. Egri Egri agglomerálódó térség Szombathelyi Szombathelyi agglomerálódó térség Zalaegerszegi agglomerálódó térség NAGYVÁROSI TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK Békéscsabai Nagyvárosi településegyüttesek Magyarországon Békéscsabai nagyvárosi településegyüttes 3.2. Debreceni Debreceni nagyvárosi településegyüttes Dunaújvárosi Dunaújvárosi nagyvárosi településegyüttes Kaposvári nagyvárosi településegyüttes Kecskeméti nagyvárosi településegyüttes Nagykanizsai Nagykanizsai nagyvárosi településegyüttes Nyíregyházi nagyvárosi településegyüttes 3.7. Nyíregyházi Salgótarjáni nagyvárosi településegyüttes Salgótarjáni Soproni nagyvárosi településegyüttes Soproni Szegedi nagyvárosi településegyüttes Szegedi Szekszárdi nagyvárosi településegyüttes Székesfehérvári Székesfehérvári nagyvárosi településegyüttes Szolnoki nagyvárosi településegyüttes Szekszárdi Tatabányai nagyvárosi településegyüttes Szolnoki Veszprémi nagyvárosi településegyüttes Tatabányai Veszprémi 244 fogalmak Tartalom 5

8 TARTALOM Táblák az egyes településegyüttesekről Terület, népesség, népsűrűség 2. A népességváltozás főbb tényezői, A népesség korösszetétel szerint, január A népesség iskolai végzettség szerint, Háztartások, Családok, A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, A foglalkoztatottak megoszlása összevont gazdasági ágak szerint, A foglalkoztatottak megoszlása foglalkozási viszony szerint, A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak, A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak iskolai végzettség szerint, Személyi jövedelemadó, Működő vállalkozások, vállalkozássűrűség, A működő vállalkozások megoszlása főbb gazdasági ágak szerint, A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategória szerint, Lakásállomány, A lakások megoszlása komfortosság szerint, Oktatási intézmények, háziorvosi ellátottság, 2012 Az egyes településegyüttesek egységes szerkezetben az alábbi alfejezeteket tartalmazzák: 1. Terület, településszerkezet 2. Népesség, népmozgalom 3. Gazdasági aktivitás, jövedelmi viszonyok 4. Ingázás, közlekedés 5. Gazdaság, vállalkozások 6. Lakások 7. Intézményrendszer Jelmagyarázat = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. X = A mutató nem értelmezhető. megjegyzések A kiadványban felhasznált adatokat a január 1-jei közigazgatási be osz tásnak megfelelően közöljük. A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. 6 Agglomerációk, településegyüttesek

9 Bevezető A Központi Statisztikai Hivatal kiadványsorozatot indít Magyarország településhálózata címmel. A sorozat célja, hogy bemutassa a különböző településtípusok, településcsoportok térhálózatban betöltött funkcióit, lakosságuk főbb jellemzőit, életkörülményeit. A 2014-ben megjelenő első kötet az agglomerációkkal, az agglomerálódó térségekkel és a nagyvárosi településegyüttesekkel foglalkozik. A területfejlesztés szereplői részéről alapvető igényként jelentkezik, hogy időről időre bemutassuk nagyvárosaink térszervező hatását, vonzáskörzetük kiterjedésének alakulását. A évi népszámlálás eredményeit felhasználva elvégeztük a területbeosztás felülvizsgálatával kapcsolatos számításokat, ezzel is követve a hazai településszerkezetben zajló változásokat. Jelen kiadványunkban az e számítások eredményeit tükröző településstruktúrákat mutatjuk be, vizsgálva, hogy mennyiben változtak a nagyvárosaink körüli agglomerálódási folyamatok, milyen kapcsolatok fűzik egymáshoz a településeket, és az egyes településcsoportokat milyen társadalmi, illetve gazdasági viszonyok jellemzik. A budapesti agglomeráció településstruktúráját a kiterjedését szabályozó 89/1997. (V.28.) számú kormányrendelet szerint szerepeltetjük kiadványunkban. Nem tartalmazza a kötet a balatoni agglomerálódó térséget, mely a Balaton-törvényben rögzített part közeli településeket foglalja magában (2000. évi CXII. törvény 2. számú melléklete). A településegyütteseket a térségszerveződés szintje szerint csoportosítva (agglomerációk agglomerálódó térségek nagyvárosi településegyüttesek) elsősorban a évi népszámlálás adataira támaszkodva mutatjuk be. A szöveges elemző részt egységes, elektronikus úton elérhető táblagarnitúrával egészítettük ki. Az agglomerációk, településegyüttesek évi lehatárolásának módszer tana és eredményei A 2014-ben elvégzett lehatárolás módszertani megközelítését tekintve alapvetően hasonlít a 2003-ban elvégzett munkához annak érdekében, hogy az eredmények könnyen összehasonlíthatók legyenek (Kovács Tóth 2003). A jelen kutatásban is Kőszegfalvi György definícióit vettük alapul, amelyek a következők: Agglomeráció: Az agglomerációk olyan településstruktúrák, ahol az ott elhelyezkedő településekben népességgyarapodás, jelentős/jelentősebb lakásépítési tevékenység figyelhető meg. Az 1990-es évtizedben végbement folyamatok azt jelzik, hogy a gyarapodó népességszám és lakásépítési tevékenység nem a központokra, hanem az azokat övező településekre jellemző: a központokból a népesség különböző okok miatt kitelepedik a környék településeire, illetve más térségekből a bevándorlás ide irányul, lakást ezeken a településeken épít. Az aktív népesség munkahelyei (nagy többségükben) a központokban találhatók. A központ és a közvetlen közelében fekvő települések között sokrétű funkcionális kapcsolatok jönnek létre (munkahely lakóhely, vállalkozási-gazdasági, kereskedelmi-piaci, oktatási, művelődési, egészségügyi, kulturális, különféle jellegű szolgáltatási). Az intenzív agglomerálódási folyamat eredményeként összefüggő, fizikailag egybeépült településtest alakul ki, a települések egymással összenőnek. A hálózati (vonalas) infrastruktúra-rendszerek átfogják, illetve összefogják az agglomeráció egész területét (közlekedés, energiaellátás, közműves vízellátás). Az agglomeráció települési szerkezetének kialakulásában meghatározó szerepe van a központ, illetve társközpontjai településszerkezetének: morfológiai adottságainak, az érintett térség természeti-földrajzi viszonyainak (domborzati adottságok, vízrajzi helyzet), a vonalas infrastruktú- Bevezető 7

10 BEVEZETŐ ra kialakult rendszerei területi-földrajzi elhelyezkedésének. Az agglomeráció területére az intenzív területfelhasználás, a beépítés viszonylagos sűrűsége a jellemző. Megfigyelhető a beépítési magasság (emeletszám) növekedése (két-, sőt háromszintes épületek építésének következményeként). Agglomerálódó térség: Agglomerálódó térségeknek azokat a településstruktúrákat (településegyütteseket) nevezhetjük, amelyekben már egyértelműen felismerhetőek az agglomerálódási folyamat ismérvei, de a folyamat még nem tekinthető befejezettnek. Az agglomerálódó térségekben fekvő településekre a központ kivételével is jellemző a népességszám gyarapodása, és ennek következményeként a felgyorsuló lakásépítési tevékenység. Az érintett térségek települési, területi összefonódásának, összefüggő településtest kialakulásának intenzitása még elmarad a kialakult agglomerációk esetében megfigyeltektől. Az agglomerálódási folyamat elmélyülésével agglomerációk kialakulásával lehet számolni. Az agglomerálódó térségek települési szerkezetének kialakulását döntő mértékben a hálózati infrastruktúra-rendszerek kiépítettsége, felgyorsuló fejlődése és a természetföldrajzi adottságok határozzák meg. Megfigyelhető a mezőgazdasági hasznosítású területek gyorsuló igénybevétele más jellegű hasznosítás céljaira (zöldmezős beruházások, lakásépítés céljaira, vonalas infrastruktúra-rendszerek, nagy bevásárlóközpontok elhelyezésére stb.). Az agglomerálódó térségekben is megfigyelhető a különböző jellegű, funkciójú építések nyomán a beépítés sűrűségének, helyenként magasságának növekedése. Településegyüttes: A településegyüttesek műszaki-fizikai szerkezetét, térbeli fejlődését alapjaiban a természeti-földrajzi adottságok, az infrastruktúra hálózati rendszereinek területi elhelyezkedése, struktúrája, a központtal kialakult funkcionális kapcsolatok jellege, intenzitása határozza meg. Ezt a folyamatot erősíti a gazdasági kapcsolatrendszer, a munkahely és a lakóhely közötti utazás, a központ különféle jellegű intézményeinek vonzó hatása. Az olyan jellegű területi összefonódás, összeépülés, netán összefüggő településtest kialakulása, amely az agglomerációk létrejöttének egyik sajátos kritériuma, a településegyüttesek vonatkozásában csekély mértékű vagy hiányzik. Ez a vizsgált településegyüttesek esetében az együttesen belül csak egyes településekre lehet jellemző (anyaváros és a vele szomszédos település). A településegyüttesek fejlődése, a városias életkörülmények szélesebb körű elterjedése a területfelhasználás intenzív (intenzívebb) jellegét erősíti. A mutatók kiválasztása A lehatárolás módszertanának kialakításához első lépésben kiválasztottuk, hogy melyek azok a mutatók, amelyek a KSH Adattárházából, vala mint a évi népszámlálás településsoros adataiból használhatók, és a lehetőségekhez mérten ki fejezik a fenti definíciókban foglaltakat. A felhasznált mutatók a következők: 1. Lakónépesség-változás, , % 2. Az években épített lakások aránya a 2012-es lakásállomány százalékában 3. Népsűrűség, január 1., fő/km 2 4. Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, 2012, forint 5. Ezer lakosra jutó személygépkocsi, 2012, darab 6. Ingázók aránya a lakónépességhez viszonyítva, 2011, % 7. Az aktív kereső népesség aránya, október 1., % 8. Az iparban, építőiparban és a szolgáltatásban dolgozók aránya, október 1., % 8 Agglomerációk, településegyüttesek

11 BEVEZETŐ 9. Naponta a központi településekre eljárók aránya, október 1., % 10. A vándorlási különbözet, , az időszak elejei népesség százalékában A felhasznált mutatók skálázása egészen eltérő, így összevethetőségük érdekében a mutatókat normalizáltuk: T = (x x min ) (x max x min ) T = az egyes mutatók normalizált értékei x = az adott mutató értéke az adott településen x min = az adott mutató legalacsonyabb értéke x max = az adott mutató legmagasabb értéke A számítás során a normalizált mutatók értékeit átlagoltuk, az eredményül kapott mutatót pedig komplex mutatóként tekintettük. Az agglomerációk, az agglomerálódó térségek és a nagyvárosi településegyüttesek lehatárolásá hoz a következő kiindulópontokat határoztuk meg: 1. A települések komplex mutató értékének a vidéki átlagnál nagyobbnak kell lennie. Ezzel biztosítható az, hogy a településszerkezetből kiemelkedő településstruktúrákat határoljunk le. 2. A korábbi lehatárolásban a központoktól 25 percen belül elhelyezkedő települések szerepeltek. A jelen vizsgálatban ezt a korlátot már nem alkalmaztuk, mert úgy tapasztaltuk, hogy az ingázási útvonalak ennél némileg tágabbak, de méretük központonként változik. 3. A településekről a vizsgált időszakban ne történjen elvándorlás. A lehatárolást e tekintetben is módo sítottuk a évihez képest, ugyanis akkor a lakónépesség csökkenése nem volt megengedett. A je lenlegi demográfiai folyamatokat figyelembe véve a természetes fogyás olyan mértékű és általános jelenség, hogy kizárása a lehatárolás végeredményét az nagyon szűkké tette volna. Így bár a komplex mutató értékét természetesen befolyásolta a népesség változása, azzal kapcsolatban további feltételt nem ha tároztunk meg. Ezzel szemben a belső migráció folyamatait viszont hangsúlyosabban vettük figyelembe, ezért tekintettük peremfeltételként, hogy a vizsgált települések esetében ne az elvándorlás legyen a jellemző. 4. A korábbi vizsgálattal szemben eltérést jelent az is, hogy a központ és a vonzáskörzet közötti kapcsolat szorosságát nemcsak a komplex mutatóban, hanem peremfeltételként is figyelembe vettük. Így a vonzáskörzetekbe csak azon településeket határoltuk le, melyekről a központba a lakónépesség minimum 10%-a ingázik. A próbaszámítások eredményeképpen kialakult struktúrát a területi statisztikusok mellett az állami főépítészek is véleményezték. A vélemények befogadása, illetve elvetése alapvetően az ingázási adatok és a komplex mutató alapján történt. Azon településekre vonatkozó javaslatot fogadtunk el, melyek esetében a komplex mutató értéke országos átlag feletti és a központba naponta ingázók aránya a helyben lakó foglalkoztatottak minimum 30%-a. Mintegy 5 esetben fordult elő, hogy bizonyos okokból a jelzett két feltétel közül csak az utolsó teljesült. Csak abban az esetben tettünk kivételt, ha a már lehatárolt települések közé enklávéként szorult egy település. A évi számítások nem igazolták a dunaújvárosi és a nagykanizsai településegyüttes létét. Jelen számítások alapján viszont a jelzett településstruktúra léte igazolható, így bekerült a rendszerbe. A budapesti agglomeráció kiterjedését a 89/1997. (V.28.) számú Kormányrendelet szabályozza, ezért a jelen kiadványban az abban rögzített településeket vettük figyelembe. Bevezető 9

12 BEVEZETŐ A településegyüttesek lehatárolásának összehasonlítása Megnevezés évi lehatárolás szerinti településszám évi lehatárolás szerinti településszám AGGLOMERÁCIÓK Budapesti a) Győri Miskolci Pécsi AGGLOMERÁLÓDÓ TÉRSÉGEK Egri Szombathelyi Zalaegerszegi NAGYVÁROSI TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK Békéscsabai 10 9 Debreceni 9 13 Dunaújvárosi 5 Kaposvári Kecskeméti 9 8 Nagykanizsai 24 Nyíregyházi 5 10 Salgótarjáni 9 10 Soproni 6 12 Szegedi Székesfehérvári Szekszárdi 5 10 Szolnoki 6 12 Tatabányai Veszprémi a) A 89/1997. (V.28.) Kormányrendelet alapján. 10 Agglomerációk, településegyüttesek

13 BEVEZETŐ Az egyes településegyüttesekhez sorolt települések Budapesti agglomeráció a 89/1997. (V.28.) Kormányrendelet szerint: BUDAPEST, Alsónémedi, Biatorbágy, Budajenő, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Csobánka, Csomád, Csömör, Csörög, Délegyháza, Diósd, Dunabogdány, Dunaharaszti, Dunakeszi, Dunavarsány, Ecser, Érd, Erdőkertes, Felsőpakony, Fót, Göd, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Herceghalom, Isaszeg, Kerepes, Kisoroszi, Kistarcsa, Leányfalu, Maglód, Majosháza, Mogyoród, Nagykovácsi, Nagytarcsa, Ócsa, Őrbottyán, Páty, Pécel, Perbál, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pócsmegyer, Pomáz, Pusztazámor, Remeteszőlős, Solymár, Sóskút, Szada, Százhalombatta, Szentendre, Szigethalom, Szigetmonostor, Szigetszentmiklós, Sződ, Sződliget, Tahitótfalu, Taksony, Tárnok, Telki, Tinnye, Tök, Tököl, Törökbálint, Üllő, Üröm, Vác, Vácrátót, Vecsés, Veresegyház, Visegrád, Zsámbék Győri agglomeráció: GYŐR, Abda, Árpás, Ásványráró, Bágyogszovát, Bakonypéterd, Barbacs, Bezi, Börcs, Bőny, Dunaszeg, Dunaszentpál, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrladamér, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kisbajcs, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Lébény, Mecsér, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Mosonszentmiklós, Nagybajcs, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tényő, Tét, Töltéstava, Vámosszabadi, Vének, Veszprémvarsány Miskolci agglomeráció: MISKOLC, Alacska, Alsózsolca, Arnót, Boldva, Bükkaranyos, Bükkszentkereszt, Emőd, Felsőzsolca, Gesztely, Harsány, Hernádkak, Hernádnémeti, Kisgyőr, Kistokaj, Kondó, Mályi, Nyékládháza, Onga, Parasznya, Radostyán, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajókápolna, Sajókeresztúr, Sajólád, Sajólászlófalva, Sajópálfala, Sajópetri, Sajósenye, Sajószentpéter, Sajóvámos, Szikszó, Szirmabesenyő, Újcsanálos, Varbó Pécsi agglomeráció: PÉCS, Abaliget, Aranyosgadány, Bakonya, Baksa, Berkesd, Bicsérd, Birján, Bisse, Boda, Bogád, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Hásságy, Hosszúhetény, Keszü, Kisherend, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Martonfa, Nagykozár, Olasz, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pereked, Pogány, Romonya, Szabadszentkirály, Szalánta, Szemely, Szilágy, Túrony, Zók Egri agglomerálódó térség: EGER, Andornaktálya, Bátor, Demjén, Egerbakta, Egerbocs, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Hevesaranyos, Maklár, Mikófalva, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő Szombathelyi agglomerálódó térség: SZOMBATHELY, Acsád, Balogunyom, Bozzai, Bozsok, Bögöt, Bucsu, Csempeszkopács, Dozmat, Egyházasrádóc, Felsőcsatár, Gencsapáti, Gyanógeregye, Gyöngyösfalu, Horvátlövő, Ják, Kenéz, Kisunyom, Kőszegpaty, Lukácsháza, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Meszlen, Nárai, Narda, Nemesbőd, Nemeskolta, Nemesrempehollós, Ölbő, Pecöl, Perenye, Pornóapáti, Rum, Salköveskút, Sé, Sorkifalud, Sorkikápolna, Sorokpolány, Söpte, Szeleste, Tanakajd, Táplánszentkereszt, Torony, Tömörd, Vasasszonyfa, Vaskeresztes, Vassurány, Vasszécseny, Vasszilvágy, Vát, Vép, Zsennye Zalaegerszegi agglomerálódó térség: ZALAEGERSZEG, Alibánfa, Almásháza, Alsónemesapáti, Babosdöbréte, Bagod, Bak, Baktüttös, Becsvölgye, Bocfölde, Boncodfölde, Böde, Búcsúszentlászló, Csatár, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Egervár, Gellénháza, Gombosszeg, Hagyárosbörönd, Hottó, Kávás, Kemendollár, Kisbucsa, Kiskutas, Kispáli, Lakhegy, Milejszeg, Nagykapornak, Nagykutas, Bevezető 11

14 BEVEZETŐ Nagylengyel, Nagypáli, Nemesapáti, Nemessándorháza, Nemesszentandrás, Pakod, Pálfiszeg, Pethőhenye, Pókaszepetk, Salomvár, Sárhida, Teskánd, Tófej, Vaspör, Vöckönd, Zalabér, Zalaboldogfa, Zalaszentgyörgy, Zalaszentiván, Zalaszentlőrinc, Zalaszentmihály Békéscsabai nagyvárosi településegyüttes: BÉKÉSCSABA, Békés, Csabaszabadi, Doboz, Gyula, Murony, Sarkad, Szabadkígyós, Újkígyós Debreceni nagyvárosi településegyüttes: DEBRECEN, Bocskaikert, Ebes, Hajdúbagos, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Mikepércs, Monostorpályi, Nyírmártonfalva, Sáránd, Téglás, Vámospércs Dunaújvárosi nagyvárosi településegyüttes: DUNAÚJVÁROS, Kisapostag, Kulcs, Nagyvenyim, Rácalmás Kaposvári nagyvárosi településegyüttes: KAPOSVÁR, Baté, Cserénfa, Hetes, Juta, Kaposfő, Kaposmérő, Kaposszerdahely, Kaposújlak, Magyaratád, Magyaregres, Mernye, Orci, Sántos, Somogyaszaló, Szenna, Szentbalázs, Taszár, Várda, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál Kecskeméti nagyvárosi településegyüttes: KECSKEMÉT, Ágasegyháza, Ballószög, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kerekegyháza, Kunszállás Nagykanizsai nagyvárosi településegyüttes: NAGYKANIZSA, Bocska, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kisrécse, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Molnári, Murakeresztúr, Nagyrécse, Petrivente, Rigyác, Semjénháza, Szepetnek, Sormás, Újudvar, Zalasárszeg, Zalaújlak Nyíregyházi nagyvárosi településegyüttes: NYÍREGYHÁZA, Apagy, Kemecse, Kótaj, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Vasmegyer Salgótarjáni nagyvárosi településegyüttes: SALGÓTARJÁN, Cered, Etes, Karancsalja, Karancslapujtő, Kazár, Kishartyán, Mátraszele, Somoskőújfalu, Vizslás Soproni nagyvárosi településegyüttes: SOPRON, Ágfalva, Fertőboz, Fertőhomok, Fertőrákos, Harka, Hegykő, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Pereszteg, Pinnye Szegedi nagyvárosi településegyüttes: SZEGED, Algyő, Bordány, Deszk, Dóc, Domaszék, Ferencszállás, Klárafalva, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó Székesfehérvári nagyvárosi településegyüttes: SZÉKESFEHÉRVÁR, Aba, Bakonykúti, Csór, Csősz, Fehérvárcsurgó, Füle, Gánt, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Jenő, Kincsesbánya, Kőszárhegy, Lovasberény, Magyaralmás, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Pákozd, Pátka, Polgárdi, Sárkeresztes, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Söréd, Sukoró, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Zámoly Szekszárdi nagyvárosi településegyüttes: SZEKSZÁRD, Decs, Harc, Kakasd, Kéty, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Várdomb, Zomba Szolnoki nagyvárosi településegyüttes: SZOLNOK, Besenyszög, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Tiszajenő, Tiszatenyő, Tiszavárkony, Tószeg, Vezseny, Zagyvarékas Tatabányai nagyvárosi településegyüttes: TATABÁNYA, Héreg, Kecskéd, Kömlőd, Környe, Szárliget, Tarján, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős, Vértestolna Veszprémi nagyvárosi településegyüttes: VESZPRÉM, Bánd, Eplény, Hajmáskér, Hárskút, Herend, Hidegkút, Királyszentistván, Litér, Márkó, Nemesvámos, Olaszfalu, Öskü, Sóly, Szentkirályszabadja, Tótvázsony, Veszprémfajsz, Vilonya 12 Agglomerációk, településegyüttesek

15 A városi térségek főbb jellemzői

16

17 A városi térségek főbb jellemzői A fejezet célja, hogy bemutassa a városi térségek pozícióját az ország térszerkezetében, valamint, hogy az egyes agglomerációk közti különbségekre rávilágítson. A kiadványnak nem része a törvény által lehatárolt Balatoni agglomerálódó térség bemutatása, így ezzel a térséggel ebben a fejezetben sem foglalkozunk. Az ugyancsak törvényileg meghatározott fővárosi agglomeráció sajátos helyet foglal el az ország városi térségei között. Ebben az agglomerációban annyian élnek, mint az összes többiben együttvéve, és a legtöbb vizsgált mutató esetében is jelentős a térség részesedése. 1. ábra A budapesti agglomeráció helye az ország városi térségei között, a főbb mutatók szerint, 2013 Terület Települések száma Népesség száma Lakásállomány a) között épített lakások száma Foglalkoztatottak száma a) Személyijövedelemadó-alap összege b) Ingázók száma a) Működő vállalkozások száma a) a) évi adat. b) évi adat % Budapesti agglomeráció Vidéki agglomerációk összesen Mindezek miatt az összehasonlításban nem jelenik meg Budapest és vonzáskörzete. A fejezetben vizsgált területi egységek a vidéki agglomerációk, agglomerálódó térségek, illetve nagyvárosi településegyüttesek. Elemzésünkben a három megkülönböztetett településkategóriát összefoglaló néven vidéki agglomerációnak nevezzük. Városi térségek az ország térszerkezetében A évi lehatárolás szerint a 21 vidéki agglomerációhoz összesen 480 település tartozott. Az agglomerációk kiemelkedő szerepére utal, hogy az ország területének 15%-án koncentrálódik a népesség 27%-a, mintegy 2,7 millió ember és 2011 között a vidéken (Budapesten kívül) élők lélekszáma folyamatosan csökkent. Az agglomerációkat a fogalmi meghatározások szerint népességgyarapodás jellemzi, ennek ellenére a vizsgált tíz év alatt az e térségekben élők száma kismértékben csökkent. Az agglomerációk belső szerkezetét tekintve megállapítható, hogy 2008-ig a vonzáskörzethez tartozó településeken élő népesség száma folyamatosan nőtt, míg a központok népessége csökkent at követően e folyamat megfordult. A városi térségek főbb jellemzői 15

18 A városi térségek főbb jellemzői A népességváltozás tényezői közül az agglomerációkban a belföldi vándorlás meghatározó között a vándorlási különbözet emelkedett, így az időszak kezdeti éveit jellemző negatív egyenleg pozitívvá vált. Az ezt követő csökkenő tendencia eredményeként a évi vándorlási egyenleg már a évi szintre esett vissza. Az évezred elején a vonzáskörzethez tartozó településekre egyértelműen többen vándoroltak, mint ahányan elhagyták azokat, míg a központokra általában ennek az ellenkezője volt jellemző. Ez a különbség folyamatosan csökkent, sőt között a központok pozitív vándorlási különbözete már meghaladta a vonzáskörzetekét. Az agglomerációkban élő népesség korösszetétele kedvezőtlenebb a vidéki átlagnál. Ezekben a térségekben száz 15 éven alulira 4-gyel több 64 évesnél idősebb jut. Az agglomerációk belső szerkezetében jelentős a különbség: a vonzáskörzethez tartozó településeken megközelítőleg ugyanannyi időskorú él, mint gyermekkorú, míg a központokban 126 időskorú jut száz gyermekkorúra. Fő 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 3. ábra Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet Központok Vidéki agglomerációk összesen Vonzáskörzethez tartozó települések Vidéki átlag % ábra A lakónépesség száma (2001=100%) Központok Vidéki agglomerációk összesen Vonzáskörzethez tartozó települések Vidék összesen A vidéki lakásállomány harmada a vizsgált városi térségekben, negyede pedig ezek központjaiban található. A lakásállomány között nagyobb mértékben (7,5%) növekedett az agglomerációkban, mint vidéken (6,1%). A térségeken belül a városkörnyékeket jellemezte intenzívebb építkezés. A közötti időszak első felében a tízezer lakosra jutó épített lakások számát tekintve számottevő volt az eltérés az agglomerációk és a vidék, valamint a központok és a környékük között is. A gazdasági válság a lakásépítések visszaesésében is megmutatkozott: 2012-ben harmadannyi lakást építettek az agglomerációkban és vidéken is, mint 2008-ban. A válság következményeként a vizsgált térségek közti különbségek elsimultak. A vidéki agglomerációkban a lakásépítések az elmúlt időszakban jól követték a népesség mozgását. A belföldi vándorlások egyenlegének közötti évi átlaga szoros kapcsolatban áll az újépítésű lakások arányával. Vagyis általában azokban az agglomerációkban magas az új építésű lakások aránya, amelyek nagy, pozitív vándorlási különbözettel rendelkeznek. A foglalkoztatottság szempontjából az agglomerációk lakossága jobb helyzetben van, mint az ország többi részén élők. A foglalkoztatási arány a 15 éves és idősebb népességből 47,5% volt a 2011-es népszámlálási adatok szerint, míg a vidéki átlag 2,1 százalékponttal elmaradt ettől. A központokat nagyobb foglalkoztatottság jelle- 16 Agglomerációk, településegyüttesek

19 A városi térségek főbb jellemzői Darab ábra Tízezer lakosra jutó épített lakások száma Központok Vidéki agglomerációk összesen Vonzáskörzethez tartozó települések Vidéki átlag mezte, mint a környezetükben lévő településeket: előbbiekben a 15 éves és idősebb népesség 47,8%- a foglalkoztatott, míg az utóbbiakban 46,7%-a. A foglalkoztatottak lakóhelye és munkahelye egyre inkább szétválik: 2001-ben a vidéken élő foglalkoztatottak 65%-a azon a településen dolgozott, ahol lakott, míg 2011-ben 59% volt ez az arány. Az agglomerációkban hasonló mértékű volt a csökkenés. Ezekben a térségekben a központ és városkörnyék közötti kapcsolat szoros, az ingázás intenzitása magas. A központokban élő foglalkoztatottak 86%-a helyben dolgozott, míg a vonzáskörzethez tartozó településeken élő foglalkoztatottak 66%-a ingázásra kényszerült, 46%-a a központba járt. A kedvezőbb foglalkoztatottsági helyzettel összefüggésben az agglomerációkban az adófizetők aránya is magasabb a vidéki átlagnál, 2,1 százalékponttal. A központok népességének 46%-a, a vonzáskörzethez tartozó települések népességének 45%-a adófizető. Egy adófizetőre az agglomerációkban 1873 ezer forint személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem jutott 2012-ben, míg a vidéki átlag 1735 ezer forint volt. A központok és környékük között még jelentősebb a különbség, 292 ezer forint a központok javára. Az időbeli alakulást tekintve elmondható, hogy a központok, a vonzáskörzethez tartozó települések és a vidék átlaga viszonylag együtt mozgott között között általános tendencia, hogy növekedett az egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem. Ezzel párhuzamosan az agglomerációk és a vidék, valamint a központok és a vonzáskörzetük közti különbség is folyamatosan nőtt. Ezt követően stagnálás figyelhető meg, ezzel együtt a különbségek is csökkentek között épült lakások a évi lakásállomány százalékában 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 5. ábra A lakásépítés és a belföldi vándorlás kapcsolata a vidéki agglomerációkban y = 0,874x + 9,4437 R² = 0,7111 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet , évi átlag (fő) 6. ábra Egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem Ezer forint Központok Vidéki agglomerációk összesen Vonzáskörzethez tartozó települések Vidéki átlag A városi térségek főbb jellemzői 17

20 A városi térségek főbb jellemzői A központok foglalkoztatás szempontjából meghatározó szerepére utal az is, hogy területükön átlagosan 83 működő vállalkozás jut ezer lakosra, míg a városkörnyéken 53. Ugyanakkor a működő vállalkozások abszolút száma között a vonzáskörzetekben jelentősebb mértékben növekedett, mint a központi településeken. Vagyis a központok közelében elhelyezkedő területek szerepe a vállalkozásalapítás szempontjából felértékelődött. % ábra A működő vállalkozások száma (2001=100) Összességében megállapítható, hogy a vidéki agglomerációk társadalmi, gazdasági szempontból jóval fejlettebbek, mint a vidéki átlag. Az agglomerációkon belül pedig a legtöbb mutató szerint jelentős különbségek rajzolódnak ki a központ és a vonzáskörzethez tartozó települések között Központok Vidéki agglomerációk összesen Vonzáskörzethez tartozó települések Vidék összesen 1. tábla A városi térségek helye a térszerkezetben, 2013 Mutató Vidéki agglomerációk összesen Viszonyítás Terület, km Ország területének 15%-a Települések száma, darab 480 Ország településeinek 15%-a Népesség száma, fő Ország népességének 27%-a Száz gyermekkorúra jutó idős korú, fő 118 Vidéki átlag: 114 Foglalkoztatási arány (a 15 éves és idősebb népességből), % a) 47,5 Vidéki átlag: 45,4 Ingázók aránya a foglalkoztatottakból a vonzáskörzethez tartozó településeken, 66 Vidéki átlag: 40 a) % Egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alapot képező 1873 Vidéki átlag: 1735 jövedelem, ezer forint b) Ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma, darab a) 75 Vidéki átlag: 61 a) évi adat. b) évi adat. 18 Agglomerációk, településegyüttesek

NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN

NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN Budapest, 2006 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály,

Részletesebben

Az agglomerációk, településegyüttesek lehatárolásának eredményei

Az agglomerációk, településegyüttesek lehatárolásának eredményei DR. TÓTH GÉZA Az agglomerációk, településegyüttesek lehatárolásának eredményei A településszerkezetben meghatározó szerepű agglomerációk, agglomerálódó térségek és településegyüttesek lehatárolásának felülvizsgálata

Részletesebben

Közlemények a budapesti agglomerációról 16.

Közlemények a budapesti agglomerációról 16. Közlemények a budapesti agglomerációról 16. A településszerkezet és a népesség változása 2001 és 2011 között a népszámlálási adatok tükrében Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom Településszerkezeti

Részletesebben

EU Élelmiszersegély Program Település-nyilvántartás

EU Élelmiszersegély Program Település-nyilvántartás Abda Győr-Moson-Sopron Győri kistérség 15 ezer alatt 3 107 MÖSZ Acsalag Győr-Moson-Sopron Csornai kistérség 15 ezer alatt 456 KK Ágfalva Győr-Moson-Sopron Sopron-Fertődi kistérség 15 ezer alatt 2 119 SNR

Részletesebben

Győr-Moson-Sopron megye

Győr-Moson-Sopron megye Győr-Moson-Sopron megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó 1 Abda 4000 Ft/év 200 Ft/nap 2% 2 Acsalag 500 Ft/m2 1000 Ft/év 3000 Ft/év 3 Agyagosszergény 2800 Ft/év 1000 Ft/fő

Részletesebben

XII/a. Településlista a Közép-Magyarországi régió mikrovállalkozásnak minősülő pályázói esetében

XII/a. Településlista a Közép-Magyarországi régió mikrovállalkozásnak minősülő pályázói esetében XII/a. lista a Közép-Magyarországi régió mikrovállalkozásnak minősülő pályázói esetében Nem kedvezményezett kistérségekben: Alsónémedi Biatorbágy Budajenő Budakalász Budakeszi Budaörs Budapest Csobánka

Részletesebben

4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet. a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl

4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet. a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl A jogszabály2010. április 2. napon hatályos állapota 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

(bérlet is kapható) ITON Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14.00 ZÁRVA

(bérlet is kapható) ITON Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14.00 ZÁRVA Nyitva tartás Település Cím Cégek Hétköznap Szombat Vasárnap Alsónémedi 8.00-16.00 Biatorbágy Baross Gábor út 5/a. 8.00-18.00 Kossuth Lajos utca 6. Budakeszi Autóbusz végállomás ITON Kft. Viszonteladói

Részletesebben

Posta. (bérlet is kapható) Iton Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14.

Posta. (bérlet is kapható) Iton Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14. Nyitva tartás Település Cím Cégek Hétköznap Szombat Vasárnap Alsónémedi 8.00-16.00 Biatorbágy Baross Gábor út 5/a. 8.00-18.00 Kossuth Lajos utca 6. Budakeszi Autóbusz-végállomás 8.00-16.00 6.00-18.00 Kamaraerdei

Részletesebben

Hulladékudvarok gyűjtési körzete és nyitva tartása - Érvényes 2011. április 04-től.

Hulladékudvarok gyűjtési körzete és nyitva tartása - Érvényes 2011. április 04-től. Hulladékudvarok gyűjtési körzete és nyitva tartása - Érvényes 2011. április 04-től. 1. Abda - Szünnap 12:00-18:00 Szünnap Szünnap Szünnap 12:00-18:00 Szünnap 2. Ács - Szünnap Szünnap Szünnap 10:00-18:00

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Tóth Géza 1 Nagy Zoltán 2 AZ AGGLOMERÁCIÓK, TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK LEHATÁROLÁSÁNAK EREDMÉNYEI 3

Tóth Géza 1 Nagy Zoltán 2 AZ AGGLOMERÁCIÓK, TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK LEHATÁROLÁSÁNAK EREDMÉNYEI 3 Tóth Géza 1 Nagy Zoltán 2 AZ AGGLOMERÁCIÓK, TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK LEHATÁROLÁSÁNAK EREDMÉNYEI 3 FŐBB TENDENCIÁK A LEGFRISSEBB LEHATÁROLÁS EREDMÉNYEI TÜKRÉBEN A településszerkezetben meghatározó szerepű agglomerációk,

Részletesebben

2005. évi LXIV. törvény. a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről. I. Fejezet. Általános rendelkezések

2005. évi LXIV. törvény. a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről. I. Fejezet. Általános rendelkezések 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) A törvény hatálya Budapestre és Pest megyének a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településeire,

Részletesebben

Fővárosi és Pest Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság

Fővárosi és Pest Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Fővárosi és Pest Megyei MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Földművelésügyi Igazgatóság Cím 1052, Városház u. 7. Telefonszám 485-6900 Levelezési cím 1364 Pf. 212. Fax: 317-6231 Ügyfélfogadási idő: Földművelésügyi

Részletesebben

HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. AEGON-Fundamenta Duál kölcsöne

HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. AEGON-Fundamenta Duál kölcsöne HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. AEGON-Fundamenta Duál kölcsöne AEGON Magyarország Hitel Zrt. Információs vonal: 06/0-00-800 1091 Budapest, Üllői út www.aegonhitel.hu Érvényes 2010. április 1-jét

Részletesebben

A tankerületek tervezett rendszeréről. Regényi Huba előadása PMIK tanévnyitó értekezlet 2012. augusztus 23.

A tankerületek tervezett rendszeréről. Regényi Huba előadása PMIK tanévnyitó értekezlet 2012. augusztus 23. A tankerületek tervezett rendszeréről Regényi Huba előadása PMIK tanévnyitó értekezlet 2012. augusztus 23. A megújuló közigazgatási rendszer (azok alapján, ami jelenleg tudható a közöltektől való eltérés

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉRŐL SZÓLÓ 2005. ÉVI LXIV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK TERVEZETE

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉRŐL SZÓLÓ 2005. ÉVI LXIV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK TERVEZETE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉRŐL SZÓLÓ 2005. ÉVI LXIV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK TERVEZETE EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ ELSŐ KÖTET ISO 9001:2000 MSZT 503/0818(1)-730(1) Budapest, 2010. május

Részletesebben

HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. szabad felhasználású kölcsöne

HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. szabad felhasználású kölcsöne AEGON Magyarország Hitel Zrt. Információs vonal: +36/40-400-800 1091 Budapest, Üllői út 1. www.aegonhitel.hu VÁLTOZÁSOK: - Referencia-kamatláb módosulása HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. szabad

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni.

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni. Előrejelzések a Február Harmadika kutatás sorozat adatainak a felhasználásával PROGNÓZIS Nr. 1. 2012-2018 tartó időszakban előreláthatóan 58.500 Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 C Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

Erdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre

Erdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre (A 100 hektárnál nagyobb et kezelők listája) 453 Pusztavacsi Erdészet 2378 Pusztavacs Pf.:10. 5575 Albertirsa 2,87 5,40 5576 Cegléd 96,48 6,83 5577 Ceglédbercel 35,83 5578 Csemő 405,40 1,23 5592 Dabas

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

2014. augusztus hónapra tervezett sebességmérések. Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye

2014. augusztus hónapra tervezett sebességmérések. Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 13000/7512/7/2014.ált. 2014. augusztus hónapra tervezett sebességmérések Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye Augusztus 1. (péntek) 14.00-21.00 10. sz.

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK 02D_LTP_43R 1

VÁLTOZÁSOK 02D_LTP_43R 1 HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. AEGON-Fundamenta Duál kölcsöne AEGON Magyarország Hitel Zrt. Információs vonal: 06/40-400-800 1091 Budapest, Üllői út 1. www.aegonhitel.hu Érvényes 2015. március

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. november Migráció és lakáspiac a budapesti agglomerációban Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Főbb megállapítások...2 A vándorlási folyamatok főbb jellemzői...4 Lakásépítések,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt.

HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. AEGON Magyarország Hitel Zrt. Információs vonal: +36/40-400-800 1091 Budapest, Üllői út www.aegonhitel.hu 2014. évi LXXVII. törvény hatálya alá tartozó deviza alapúként

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Augusztus 2. (Péntek)

Augusztus 2. (Péntek) Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 10.00-12.00 Budaörs, Szabadság út 08.00-12.00 4-es főút Ceglédbercel és Albertirsa között 14:00-18:00 Cegléd, Kátai út 10.00-12.00 Felsőpakony, Petőfi

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Jogcím: Turisztikai tevékenység ösztönzése

Jogcím: Turisztikai tevékenység ösztönzése Jogcím: Turisztikai tevékenység ösztönzése Virág Károly MM és DT Élelmiszerkereskedelmi Bt. Aktív turizmusfejlesztés Kunszigeten Szabadidő és pihenőpark 22 756 624 Kunsziget 36 476 168 Gyarmat Veilandics

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

Vonal- és Gyűjtőjegyet értékesítő posták -Budapest Ssz. Árushely neve Irányítószám Pontos címe

Vonal- és Gyűjtőjegyet értékesítő posták -Budapest Ssz. Árushely neve Irányítószám Pontos címe Vonal- és Gyűjtőjegyet értékesítő posták -Budapest Ssz. Árushely neve Irányítószám Pontos címe 1. Budapest 18 posta 1012 Vérmező út 8. 2. Budapest 12 posta 1013 Déli pályaudvar 3. Budapest 13 posta 1013

Részletesebben

Vonal- és Gyűjtőjegyet értékesítő posták

Vonal- és Gyűjtőjegyet értékesítő posták Vonal- és Gyűjtőjegyet értékesítő posták Árushely neve Irányítószám Város Pontos címe 18 posta 1012 Budapest Vérmező út 8. X X 12 posta 1013 Budapest Déli pályaudvar X X 13 posta 1013 Budapest Pauler utca

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Elektronikus ügyindítás

Elektronikus ügyindítás Lakossági tájékoztató az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás elektronikus megindításáról Jelen tájékoztató az összevont engedélyezési eljárás, a fennmaradási engedélyezési eljárás, a bontási engedélyezési

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE

SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE - FELÜLVIZSGÁLAT - 2007. TARTALOEGYZÉK 1. Bevezetés... 5 2. Természeti adottságok, térségi erőforrások... 6 3. A kistérség társadalmi területi folyamatai...7

Részletesebben

A ZALAVÍZ ZRt. által üzemeltetett vízművek adatai 2014. év. Kutakból kitermelt víz mennyisége

A ZALAVÍZ ZRt. által üzemeltetett vízművek adatai 2014. év. Kutakból kitermelt víz mennyisége A ZALAVÍZ ZRt. által üzemeltetett vízművek adatai 2014. év A település neve Vízbázisok kapacitása Kutakból kitermelt víz mennyisége Hálózatra bocsátott víz mennyisége Értékesített ivóvíz mennyisége Ivóvízhálózat

Részletesebben

Bevezetett helyi adók Pest megye 2008. január 1-jei állapot

Bevezetett helyi adók Pest megye 2008. január 1-jei állapot Bevezetett helyi adók Pest megye 2008. január 1-jei állapot Vagyoni típusú adók Kommunális jellegő adók Helyi iparőzési adó 1 Abony 1,9% 2007.01.01 700 Ft/m2 üzlet,mühely, zárt- 2008.01.01 kerti építmény:

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. május hónapra tervezett sebességmérések. Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye

Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. 2015. május hónapra tervezett sebességmérések. Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 2015. május hónapra tervezett sebességmérések Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye Május 1. (péntek) 09.30-11.30 Budaörs, Farkasréti u. 73. 19.00-21.00

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk!

Tisztelt Partnerünk! 2000 főnél népesebb város és község Tisztelt Partnerünk! Adatkérésük részeként a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégeztük a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Pest megyei ESEMÉNYNAPTÁR

Pest megyei ESEMÉNYNAPTÁR Pest megyei ESEMÉNYNAPTÁR 2012 ősz IDŐPONT HELYSZÍN ESEMÉNY FELELŐS 2012.09.19, 13.00 Budaörs Kiemelt Tehetségek Foglalkozásai megyékben U14 Németh Antal 2012.09.21., 13.00 Nagymaros U-7-9-11-ES GYERMEKTORNÁK

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

2010. október havi sebességellenőrző berendezések vezénylése Érdi Rendőrkapitányság

2010. október havi sebességellenőrző berendezések vezénylése Érdi Rendőrkapitányság 2010. október havi sebességellenőrző berendezések vezénylése Érdi Rendőrkapitányság Nap Óra -tól-ig (pld.07.30 18.00) Helyszín 1 07.00-09.00 Diósd Balatoni út 2 10.00-14.00 Tárnok Zámori út 3 15.00-17.00

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Pest megye. Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók

Pest megye. Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Pest megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók 1 Abony 600 Ft/m2 600 Ft/m2 üzlet,mühely, zárt- 1,8% kerti építmény: piaci tev. után 1000Ft/év lakásbérlet, lakás: épitőip.tev.után 4000 Ft/év belterületi

Részletesebben

KÖZLEMÉNY. A UPC Magyarország Kft. ezúton értesíti Tisztelt Előfizetőit, hogy módosítja Általános Szerződési Feltételeit (ÁSZF) az alábbiak szerint:

KÖZLEMÉNY. A UPC Magyarország Kft. ezúton értesíti Tisztelt Előfizetőit, hogy módosítja Általános Szerződési Feltételeit (ÁSZF) az alábbiak szerint: KÖZLEMÉNY A UPC Magyarország Kft. ezúton értesíti Tisztelt Előfizetőit, hogy módosítja Általános Szerződési Feltételeit (ÁSZF) az alábbiak szerint: 2015. május 21. napjától Vezetékes műsorterjesztési szolgáltatás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Megjelentek az első EU-s támogatások eredményei

Megjelentek az első EU-s támogatások eredményei Megjelentek az első EU-s támogatások eredményei 2007. májusában megjelentek az első EU-s támogatások eredményei, így a lehívott támogatási összegek illetve a sikeres pályázatok száma mostantól bárki számára

Részletesebben

HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. szabad felhasználású kölcsöne

HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. szabad felhasználású kölcsöne AEGON Magyarország Hitel Zrt. Információs vonal: +36/40-400-800 1091 Budapest, Üllői út 1. www.aegonhitel.hu VÁLTOZÁSOK: - Referencia-kamatláb módosulása HIRDETMÉNY AEGON Magyarország Hitel Zrt. szabad

Részletesebben

Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye

Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 2014. március hónapra tervezett sebességmérések Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye Március 01.(szombat) 07.00-09.00 Szada Pazsaki utca 09.30-12.00 Veresegyház Fő út 13.30-15.30 Galgamácsa

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

A K&H Biztosító Zrt.

A K&H Biztosító Zrt. A K&H Biztosító Zrt. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifája a 2012. naptári re elhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben a korábban kötött felelősségbiztosítási szerződését határidőre jogszerűen

Részletesebben

09:00-12:00 M0 jobb pálya 8+800 14:00-18:00 M51 jobb pálya 26+150 01:00-05:00 M0 jobb pálya 6+400 12.00-16.00 M31 jobb 0-9 km között

09:00-12:00 M0 jobb pálya 8+800 14:00-18:00 M51 jobb pálya 26+150 01:00-05:00 M0 jobb pálya 6+400 12.00-16.00 M31 jobb 0-9 km között 13000/10397/9/2015.ált. 2015. szeptember hónapra tervezett sebességmérések Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Dátum (nap) Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 09:00-12:00 M0 jobb pálya 8+800 14:00-18:00

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 76. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. július 5., kedd. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 76. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. július 5., kedd. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 76. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. július 5., kedd Tartalomjegyzék 2011. évi LXXXVIII. törvény A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérõl szóló 2005. évi LXIV. törvény

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

Magyar Telekom Nyrt. T-Mobile Jogorvoslati fórumok elérhetősége

Magyar Telekom Nyrt. T-Mobile Jogorvoslati fórumok elérhetősége 1 Magyar Telekom Nyrt. T-Mobile Jogorvoslati fórumok elérhetősége T-Mobile dedikált üzleti hálózati szolgáltatás 6. sz. melléklet Hatályos: 2011. január 1-jétől 1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

PEST MEGYEI ESEMÉNYNAPTÁR, 2013 ősz

PEST MEGYEI ESEMÉNYNAPTÁR, 2013 ősz PEST MEGYEI ESEMÉNYNAPTÁR, 2013 ősz 2013.09.21., 09:00 Budakeszi Kiemelt A-csoport torna PMLSZ 2013.09.21., 09:00 Bugyi U13-as alközponti torna Szőgyi Tamás 2013.09.21., 09:00 Dunakeszi Vasutas U13-as

Részletesebben

1. helyen végzett szállító pályázatának benyújtási ideje. 2. helyen végzett

1. helyen végzett szállító pályázatának benyújtási ideje. 2. helyen végzett Ellátott intézmény OM azonosító Ellátott intézmény neve Ellátott intézmény címe Tankerület 1. helyen végzett 1. helyen végzett pontszáma 1. helyen végzett pályázatának benyújtási ideje pontszáma pályázatának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR RAKTÁRI JEGYZÉK ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK XV. 12. Zala megyei terület- és településrendezési tervek XX. század második fele Raktári egység száma, neve, terjedelme: 114 doboz =

Részletesebben

Kihívás Napja 2006. Benevezett települések listája. 1. kategória

Kihívás Napja 2006. Benevezett települések listája. 1. kategória Kihívás Napja 2006 Benevezett települések listája 1. kategória 1. Abaliget Baranya megye (665) 2. Balatonudvari Veszprém megye (370) 3. Bánfa Baranya megye (221) 4. Becske Nógrád megye (674) 5. Csép Komárom

Részletesebben

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó? Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0010 Győr, 2014. szeptember 25-26. Prof. Dr. Lengyel

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Mucsi Balázs Sándor főigazgató Pelyhéné Bartha Irén főigazgató 2015.06.15 Dr. Varga Zoltán Balázs 2015.06.15

Mucsi Balázs Sándor főigazgató Pelyhéné Bartha Irén főigazgató 2015.06.15 Dr. Varga Zoltán Balázs 2015.06.15 BAJAI SZAKKÉPZÉSI 6500 Baja, Petőfi Sándor utca 1 12.) 2015.06.15 Korm. rendelet Virág Tibor főigazgató BÉKÉSCSABAI SZAKKÉPZÉSI 5600 Békéscsaba, Gyulai út 32/1 BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI BUDAPESTI GAZDASÁGI

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KIMUTATÁS a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Osztály területi beosztásáról ÖSSZESÍTÉS

KIMUTATÁS a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Osztály területi beosztásáról ÖSSZESÍTÉS KIMUTATÁS a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Osztály területi beosztásáról ÖSSZESÍTÉS N é v Önkormány zatok száma Kisebbségi önkormányzatok száma Kistérségi Társulások száma Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság

Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság Szervező: Fővédnöke: Magyar Honvédség Dr. Simicskó István Magyarország honvédelmi minisztere Védnökei: Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök Borkai Zsolt Magyar Olimpia Bizottság elnök Ideje:

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben