Magyarország településhálózata 1.

Átírás

1 Magyarország településhálózata 1. Agglomerációk, településegyüttesek INTERNETES MELLÉKLETTEL

2 Soproni nagyvárosi településeggyütes Budapesti agglomeráció Győri agglomeráció Balatoni agglomerálódó térség Miskolci agglomeráció Pécsi agglomeráció Székesfehérvári nagyvárosi településegyüttes Debreceni nagyvárosi településegyüttes Szombathelyi agglomerálódó térség Békéscsabai nagyvárosi településegyüttes Szegedi nagyvárosi településegyüttes Egri agglomerálódó térség Szolnoki nagyvárosi településegyüttes Zalaegerszegi agglomerálódó térség Kecskeméti nagyvárosi településegyüttes Nyíregyházi nagyvárosi településegyüttes Veszprémi nagyvárosi településegyüttes Kaposvári nagyvárosi településegyüttes Szekszárdi nagyvárosi településegyüttes Nagykanizsai nagyvárosi településegyüttes Tatabányai nagyvárosi településegyüttes Salgótarjáni nagyvárosi településegyüttes Dunaújvárosi nagyvárosi településegyüttes Budapesti agglomeráció Agglomerációk Balatoni agglome- rálódó térség Agglomerálódó térségek Nagyvárosi településegyüttesek Jelmagyarázat Agglomerációk, településegyüttesek

3 Magyarország településhálózata 1. Agglomerációk, településegyüttesek

4

5 Magyarország településhálózata 1. Agglomerációk, településegyüttesek Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 2014

6 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN ISSN A kézirat lezárásának időpontja: május Készült a KSH Tájékoztatási főosztályán, a Debreceni, a Győri, a Miskolci, a Pécsi, a Szegedi és a Veszprémi főosztályok közreműködésével. Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Szabó István Sorozatszerkesztő, felelős szerkesztő: Vida Judit Szerkesztette: Hidas Zsuzsanna Szerkesztőcsoport: Cserta Orsolya, Gerse József, Kovács Andrea, Kólyáné Sziráki Ágnes, Németh Tibor, Novák Zoltán, Restyánszkyné Jaczkó Valéria, Szilágyi Dániel Számítások: Dr. Tóth Géza vezető tanácsos Térképek: Szilágyi Dániel, Gerse József Kiadványterv és tördelés: Gyulai Katalin A kéziratot gondozták: Nagy Ildikó, Pagonyiné Nagy Valéria, dr. Polónyi Katalin Internet: Információszolgálat: Telefon: (+36-1) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft * Internetes melléklet Elérhető: Ehhez szükséges az egyszeri ingyenes regisztráció, illetve az alábbi kötetazonosító aktiválása, melynek eredményeként a melléklet felkerül az Ön felhasználói polcára, ahonnan bármikor elérheti azt. A kód csak egyszer aktiválható. KOD

7 Tartalom Bevezető Az agglomerációk, település együttesek évi lehatárolásának módszer tana és eredményei A mutatók kiválasztása Az egyes településegyüttesekhez sorolt települések A városi térségek főbb jellemzői Városi térségek az ország térszerkezetében A városi térségek társadalmi-gazdasági különbségei A városi térségek főbb mutatói AGGLOMERÁCIÓK Agglomerációk Magyarországon Budapesti Budapesti agglomeráció Győri Győri agglomeráció Miskolci agglomeráció Pécsi agglomeráció AGGLOMERÁLÓDÓ TÉRSÉGEK Agglomerálódó térségek Magyarországon 2.1. Egri Egri agglomerálódó térség Szombathelyi Szombathelyi agglomerálódó térség Zalaegerszegi agglomerálódó térség NAGYVÁROSI TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK Békéscsabai Nagyvárosi településegyüttesek Magyarországon Békéscsabai nagyvárosi településegyüttes 3.2. Debreceni Debreceni nagyvárosi településegyüttes Dunaújvárosi Dunaújvárosi nagyvárosi településegyüttes Kaposvári nagyvárosi településegyüttes Kecskeméti nagyvárosi településegyüttes Nagykanizsai Nagykanizsai nagyvárosi településegyüttes Nyíregyházi nagyvárosi településegyüttes 3.7. Nyíregyházi Salgótarjáni nagyvárosi településegyüttes Salgótarjáni Soproni nagyvárosi településegyüttes Soproni Szegedi nagyvárosi településegyüttes Szegedi Szekszárdi nagyvárosi településegyüttes Székesfehérvári Székesfehérvári nagyvárosi településegyüttes Szolnoki nagyvárosi településegyüttes Szekszárdi Tatabányai nagyvárosi településegyüttes Szolnoki Veszprémi nagyvárosi településegyüttes Tatabányai Veszprémi 244 fogalmak Tartalom 5

8 TARTALOM Táblák az egyes településegyüttesekről Terület, népesség, népsűrűség 2. A népességváltozás főbb tényezői, A népesség korösszetétel szerint, január A népesség iskolai végzettség szerint, Háztartások, Családok, A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, A foglalkoztatottak megoszlása összevont gazdasági ágak szerint, A foglalkoztatottak megoszlása foglalkozási viszony szerint, A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak, A helyben lakó és dolgozó, valamint a naponta ingázó foglalkoztatottak iskolai végzettség szerint, Személyi jövedelemadó, Működő vállalkozások, vállalkozássűrűség, A működő vállalkozások megoszlása főbb gazdasági ágak szerint, A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategória szerint, Lakásállomány, A lakások megoszlása komfortosság szerint, Oktatási intézmények, háziorvosi ellátottság, 2012 Az egyes településegyüttesek egységes szerkezetben az alábbi alfejezeteket tartalmazzák: 1. Terület, településszerkezet 2. Népesség, népmozgalom 3. Gazdasági aktivitás, jövedelmi viszonyok 4. Ingázás, közlekedés 5. Gazdaság, vállalkozások 6. Lakások 7. Intézményrendszer Jelmagyarázat = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. X = A mutató nem értelmezhető. megjegyzések A kiadványban felhasznált adatokat a január 1-jei közigazgatási be osz tásnak megfelelően közöljük. A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. 6 Agglomerációk, településegyüttesek

9 Bevezető A Központi Statisztikai Hivatal kiadványsorozatot indít Magyarország településhálózata címmel. A sorozat célja, hogy bemutassa a különböző településtípusok, településcsoportok térhálózatban betöltött funkcióit, lakosságuk főbb jellemzőit, életkörülményeit. A 2014-ben megjelenő első kötet az agglomerációkkal, az agglomerálódó térségekkel és a nagyvárosi településegyüttesekkel foglalkozik. A területfejlesztés szereplői részéről alapvető igényként jelentkezik, hogy időről időre bemutassuk nagyvárosaink térszervező hatását, vonzáskörzetük kiterjedésének alakulását. A évi népszámlálás eredményeit felhasználva elvégeztük a területbeosztás felülvizsgálatával kapcsolatos számításokat, ezzel is követve a hazai településszerkezetben zajló változásokat. Jelen kiadványunkban az e számítások eredményeit tükröző településstruktúrákat mutatjuk be, vizsgálva, hogy mennyiben változtak a nagyvárosaink körüli agglomerálódási folyamatok, milyen kapcsolatok fűzik egymáshoz a településeket, és az egyes településcsoportokat milyen társadalmi, illetve gazdasági viszonyok jellemzik. A budapesti agglomeráció településstruktúráját a kiterjedését szabályozó 89/1997. (V.28.) számú kormányrendelet szerint szerepeltetjük kiadványunkban. Nem tartalmazza a kötet a balatoni agglomerálódó térséget, mely a Balaton-törvényben rögzített part közeli településeket foglalja magában (2000. évi CXII. törvény 2. számú melléklete). A településegyütteseket a térségszerveződés szintje szerint csoportosítva (agglomerációk agglomerálódó térségek nagyvárosi településegyüttesek) elsősorban a évi népszámlálás adataira támaszkodva mutatjuk be. A szöveges elemző részt egységes, elektronikus úton elérhető táblagarnitúrával egészítettük ki. Az agglomerációk, településegyüttesek évi lehatárolásának módszer tana és eredményei A 2014-ben elvégzett lehatárolás módszertani megközelítését tekintve alapvetően hasonlít a 2003-ban elvégzett munkához annak érdekében, hogy az eredmények könnyen összehasonlíthatók legyenek (Kovács Tóth 2003). A jelen kutatásban is Kőszegfalvi György definícióit vettük alapul, amelyek a következők: Agglomeráció: Az agglomerációk olyan településstruktúrák, ahol az ott elhelyezkedő településekben népességgyarapodás, jelentős/jelentősebb lakásépítési tevékenység figyelhető meg. Az 1990-es évtizedben végbement folyamatok azt jelzik, hogy a gyarapodó népességszám és lakásépítési tevékenység nem a központokra, hanem az azokat övező településekre jellemző: a központokból a népesség különböző okok miatt kitelepedik a környék településeire, illetve más térségekből a bevándorlás ide irányul, lakást ezeken a településeken épít. Az aktív népesség munkahelyei (nagy többségükben) a központokban találhatók. A központ és a közvetlen közelében fekvő települések között sokrétű funkcionális kapcsolatok jönnek létre (munkahely lakóhely, vállalkozási-gazdasági, kereskedelmi-piaci, oktatási, művelődési, egészségügyi, kulturális, különféle jellegű szolgáltatási). Az intenzív agglomerálódási folyamat eredményeként összefüggő, fizikailag egybeépült településtest alakul ki, a települések egymással összenőnek. A hálózati (vonalas) infrastruktúra-rendszerek átfogják, illetve összefogják az agglomeráció egész területét (közlekedés, energiaellátás, közműves vízellátás). Az agglomeráció települési szerkezetének kialakulásában meghatározó szerepe van a központ, illetve társközpontjai településszerkezetének: morfológiai adottságainak, az érintett térség természeti-földrajzi viszonyainak (domborzati adottságok, vízrajzi helyzet), a vonalas infrastruktú- Bevezető 7

10 BEVEZETŐ ra kialakult rendszerei területi-földrajzi elhelyezkedésének. Az agglomeráció területére az intenzív területfelhasználás, a beépítés viszonylagos sűrűsége a jellemző. Megfigyelhető a beépítési magasság (emeletszám) növekedése (két-, sőt háromszintes épületek építésének következményeként). Agglomerálódó térség: Agglomerálódó térségeknek azokat a településstruktúrákat (településegyütteseket) nevezhetjük, amelyekben már egyértelműen felismerhetőek az agglomerálódási folyamat ismérvei, de a folyamat még nem tekinthető befejezettnek. Az agglomerálódó térségekben fekvő településekre a központ kivételével is jellemző a népességszám gyarapodása, és ennek következményeként a felgyorsuló lakásépítési tevékenység. Az érintett térségek települési, területi összefonódásának, összefüggő településtest kialakulásának intenzitása még elmarad a kialakult agglomerációk esetében megfigyeltektől. Az agglomerálódási folyamat elmélyülésével agglomerációk kialakulásával lehet számolni. Az agglomerálódó térségek települési szerkezetének kialakulását döntő mértékben a hálózati infrastruktúra-rendszerek kiépítettsége, felgyorsuló fejlődése és a természetföldrajzi adottságok határozzák meg. Megfigyelhető a mezőgazdasági hasznosítású területek gyorsuló igénybevétele más jellegű hasznosítás céljaira (zöldmezős beruházások, lakásépítés céljaira, vonalas infrastruktúra-rendszerek, nagy bevásárlóközpontok elhelyezésére stb.). Az agglomerálódó térségekben is megfigyelhető a különböző jellegű, funkciójú építések nyomán a beépítés sűrűségének, helyenként magasságának növekedése. Településegyüttes: A településegyüttesek műszaki-fizikai szerkezetét, térbeli fejlődését alapjaiban a természeti-földrajzi adottságok, az infrastruktúra hálózati rendszereinek területi elhelyezkedése, struktúrája, a központtal kialakult funkcionális kapcsolatok jellege, intenzitása határozza meg. Ezt a folyamatot erősíti a gazdasági kapcsolatrendszer, a munkahely és a lakóhely közötti utazás, a központ különféle jellegű intézményeinek vonzó hatása. Az olyan jellegű területi összefonódás, összeépülés, netán összefüggő településtest kialakulása, amely az agglomerációk létrejöttének egyik sajátos kritériuma, a településegyüttesek vonatkozásában csekély mértékű vagy hiányzik. Ez a vizsgált településegyüttesek esetében az együttesen belül csak egyes településekre lehet jellemző (anyaváros és a vele szomszédos település). A településegyüttesek fejlődése, a városias életkörülmények szélesebb körű elterjedése a területfelhasználás intenzív (intenzívebb) jellegét erősíti. A mutatók kiválasztása A lehatárolás módszertanának kialakításához első lépésben kiválasztottuk, hogy melyek azok a mutatók, amelyek a KSH Adattárházából, vala mint a évi népszámlálás településsoros adataiból használhatók, és a lehetőségekhez mérten ki fejezik a fenti definíciókban foglaltakat. A felhasznált mutatók a következők: 1. Lakónépesség-változás, , % 2. Az években épített lakások aránya a 2012-es lakásállomány százalékában 3. Népsűrűség, január 1., fő/km 2 4. Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, 2012, forint 5. Ezer lakosra jutó személygépkocsi, 2012, darab 6. Ingázók aránya a lakónépességhez viszonyítva, 2011, % 7. Az aktív kereső népesség aránya, október 1., % 8. Az iparban, építőiparban és a szolgáltatásban dolgozók aránya, október 1., % 8 Agglomerációk, településegyüttesek

11 BEVEZETŐ 9. Naponta a központi településekre eljárók aránya, október 1., % 10. A vándorlási különbözet, , az időszak elejei népesség százalékában A felhasznált mutatók skálázása egészen eltérő, így összevethetőségük érdekében a mutatókat normalizáltuk: T = (x x min ) (x max x min ) T = az egyes mutatók normalizált értékei x = az adott mutató értéke az adott településen x min = az adott mutató legalacsonyabb értéke x max = az adott mutató legmagasabb értéke A számítás során a normalizált mutatók értékeit átlagoltuk, az eredményül kapott mutatót pedig komplex mutatóként tekintettük. Az agglomerációk, az agglomerálódó térségek és a nagyvárosi településegyüttesek lehatárolásá hoz a következő kiindulópontokat határoztuk meg: 1. A települések komplex mutató értékének a vidéki átlagnál nagyobbnak kell lennie. Ezzel biztosítható az, hogy a településszerkezetből kiemelkedő településstruktúrákat határoljunk le. 2. A korábbi lehatárolásban a központoktól 25 percen belül elhelyezkedő települések szerepeltek. A jelen vizsgálatban ezt a korlátot már nem alkalmaztuk, mert úgy tapasztaltuk, hogy az ingázási útvonalak ennél némileg tágabbak, de méretük központonként változik. 3. A településekről a vizsgált időszakban ne történjen elvándorlás. A lehatárolást e tekintetben is módo sítottuk a évihez képest, ugyanis akkor a lakónépesség csökkenése nem volt megengedett. A je lenlegi demográfiai folyamatokat figyelembe véve a természetes fogyás olyan mértékű és általános jelenség, hogy kizárása a lehatárolás végeredményét az nagyon szűkké tette volna. Így bár a komplex mutató értékét természetesen befolyásolta a népesség változása, azzal kapcsolatban további feltételt nem ha tároztunk meg. Ezzel szemben a belső migráció folyamatait viszont hangsúlyosabban vettük figyelembe, ezért tekintettük peremfeltételként, hogy a vizsgált települések esetében ne az elvándorlás legyen a jellemző. 4. A korábbi vizsgálattal szemben eltérést jelent az is, hogy a központ és a vonzáskörzet közötti kapcsolat szorosságát nemcsak a komplex mutatóban, hanem peremfeltételként is figyelembe vettük. Így a vonzáskörzetekbe csak azon településeket határoltuk le, melyekről a központba a lakónépesség minimum 10%-a ingázik. A próbaszámítások eredményeképpen kialakult struktúrát a területi statisztikusok mellett az állami főépítészek is véleményezték. A vélemények befogadása, illetve elvetése alapvetően az ingázási adatok és a komplex mutató alapján történt. Azon településekre vonatkozó javaslatot fogadtunk el, melyek esetében a komplex mutató értéke országos átlag feletti és a központba naponta ingázók aránya a helyben lakó foglalkoztatottak minimum 30%-a. Mintegy 5 esetben fordult elő, hogy bizonyos okokból a jelzett két feltétel közül csak az utolsó teljesült. Csak abban az esetben tettünk kivételt, ha a már lehatárolt települések közé enklávéként szorult egy település. A évi számítások nem igazolták a dunaújvárosi és a nagykanizsai településegyüttes létét. Jelen számítások alapján viszont a jelzett településstruktúra léte igazolható, így bekerült a rendszerbe. A budapesti agglomeráció kiterjedését a 89/1997. (V.28.) számú Kormányrendelet szabályozza, ezért a jelen kiadványban az abban rögzített településeket vettük figyelembe. Bevezető 9

12 BEVEZETŐ A településegyüttesek lehatárolásának összehasonlítása Megnevezés évi lehatárolás szerinti településszám évi lehatárolás szerinti településszám AGGLOMERÁCIÓK Budapesti a) Győri Miskolci Pécsi AGGLOMERÁLÓDÓ TÉRSÉGEK Egri Szombathelyi Zalaegerszegi NAGYVÁROSI TELEPÜLÉSEGYÜTTESEK Békéscsabai 10 9 Debreceni 9 13 Dunaújvárosi 5 Kaposvári Kecskeméti 9 8 Nagykanizsai 24 Nyíregyházi 5 10 Salgótarjáni 9 10 Soproni 6 12 Szegedi Székesfehérvári Szekszárdi 5 10 Szolnoki 6 12 Tatabányai Veszprémi a) A 89/1997. (V.28.) Kormányrendelet alapján. 10 Agglomerációk, településegyüttesek

13 BEVEZETŐ Az egyes településegyüttesekhez sorolt települések Budapesti agglomeráció a 89/1997. (V.28.) Kormányrendelet szerint: BUDAPEST, Alsónémedi, Biatorbágy, Budajenő, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Csobánka, Csomád, Csömör, Csörög, Délegyháza, Diósd, Dunabogdány, Dunaharaszti, Dunakeszi, Dunavarsány, Ecser, Érd, Erdőkertes, Felsőpakony, Fót, Göd, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Herceghalom, Isaszeg, Kerepes, Kisoroszi, Kistarcsa, Leányfalu, Maglód, Majosháza, Mogyoród, Nagykovácsi, Nagytarcsa, Ócsa, Őrbottyán, Páty, Pécel, Perbál, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pócsmegyer, Pomáz, Pusztazámor, Remeteszőlős, Solymár, Sóskút, Szada, Százhalombatta, Szentendre, Szigethalom, Szigetmonostor, Szigetszentmiklós, Sződ, Sződliget, Tahitótfalu, Taksony, Tárnok, Telki, Tinnye, Tök, Tököl, Törökbálint, Üllő, Üröm, Vác, Vácrátót, Vecsés, Veresegyház, Visegrád, Zsámbék Győri agglomeráció: GYŐR, Abda, Árpás, Ásványráró, Bágyogszovát, Bakonypéterd, Barbacs, Bezi, Börcs, Bőny, Dunaszeg, Dunaszentpál, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrladamér, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kisbajcs, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Lébény, Mecsér, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Mosonszentmiklós, Nagybajcs, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tényő, Tét, Töltéstava, Vámosszabadi, Vének, Veszprémvarsány Miskolci agglomeráció: MISKOLC, Alacska, Alsózsolca, Arnót, Boldva, Bükkaranyos, Bükkszentkereszt, Emőd, Felsőzsolca, Gesztely, Harsány, Hernádkak, Hernádnémeti, Kisgyőr, Kistokaj, Kondó, Mályi, Nyékládháza, Onga, Parasznya, Radostyán, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajókápolna, Sajókeresztúr, Sajólád, Sajólászlófalva, Sajópálfala, Sajópetri, Sajósenye, Sajószentpéter, Sajóvámos, Szikszó, Szirmabesenyő, Újcsanálos, Varbó Pécsi agglomeráció: PÉCS, Abaliget, Aranyosgadány, Bakonya, Baksa, Berkesd, Bicsérd, Birján, Bisse, Boda, Bogád, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Hásságy, Hosszúhetény, Keszü, Kisherend, Kozármisleny, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Lothárd, Magyarsarlós, Martonfa, Nagykozár, Olasz, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pereked, Pogány, Romonya, Szabadszentkirály, Szalánta, Szemely, Szilágy, Túrony, Zók Egri agglomerálódó térség: EGER, Andornaktálya, Bátor, Demjén, Egerbakta, Egerbocs, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Hevesaranyos, Maklár, Mikófalva, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő Szombathelyi agglomerálódó térség: SZOMBATHELY, Acsád, Balogunyom, Bozzai, Bozsok, Bögöt, Bucsu, Csempeszkopács, Dozmat, Egyházasrádóc, Felsőcsatár, Gencsapáti, Gyanógeregye, Gyöngyösfalu, Horvátlövő, Ják, Kenéz, Kisunyom, Kőszegpaty, Lukácsháza, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Meszlen, Nárai, Narda, Nemesbőd, Nemeskolta, Nemesrempehollós, Ölbő, Pecöl, Perenye, Pornóapáti, Rum, Salköveskút, Sé, Sorkifalud, Sorkikápolna, Sorokpolány, Söpte, Szeleste, Tanakajd, Táplánszentkereszt, Torony, Tömörd, Vasasszonyfa, Vaskeresztes, Vassurány, Vasszécseny, Vasszilvágy, Vát, Vép, Zsennye Zalaegerszegi agglomerálódó térség: ZALAEGERSZEG, Alibánfa, Almásháza, Alsónemesapáti, Babosdöbréte, Bagod, Bak, Baktüttös, Becsvölgye, Bocfölde, Boncodfölde, Böde, Búcsúszentlászló, Csatár, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Egervár, Gellénháza, Gombosszeg, Hagyárosbörönd, Hottó, Kávás, Kemendollár, Kisbucsa, Kiskutas, Kispáli, Lakhegy, Milejszeg, Nagykapornak, Nagykutas, Bevezető 11

14 BEVEZETŐ Nagylengyel, Nagypáli, Nemesapáti, Nemessándorháza, Nemesszentandrás, Pakod, Pálfiszeg, Pethőhenye, Pókaszepetk, Salomvár, Sárhida, Teskánd, Tófej, Vaspör, Vöckönd, Zalabér, Zalaboldogfa, Zalaszentgyörgy, Zalaszentiván, Zalaszentlőrinc, Zalaszentmihály Békéscsabai nagyvárosi településegyüttes: BÉKÉSCSABA, Békés, Csabaszabadi, Doboz, Gyula, Murony, Sarkad, Szabadkígyós, Újkígyós Debreceni nagyvárosi településegyüttes: DEBRECEN, Bocskaikert, Ebes, Hajdúbagos, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Mikepércs, Monostorpályi, Nyírmártonfalva, Sáránd, Téglás, Vámospércs Dunaújvárosi nagyvárosi településegyüttes: DUNAÚJVÁROS, Kisapostag, Kulcs, Nagyvenyim, Rácalmás Kaposvári nagyvárosi településegyüttes: KAPOSVÁR, Baté, Cserénfa, Hetes, Juta, Kaposfő, Kaposmérő, Kaposszerdahely, Kaposújlak, Magyaratád, Magyaregres, Mernye, Orci, Sántos, Somogyaszaló, Szenna, Szentbalázs, Taszár, Várda, Zimány, Zselickisfalud, Zselickislak, Zselicszentpál Kecskeméti nagyvárosi településegyüttes: KECSKEMÉT, Ágasegyháza, Ballószög, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kerekegyháza, Kunszállás Nagykanizsai nagyvárosi településegyüttes: NAGYKANIZSA, Bocska, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kisrécse, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Molnári, Murakeresztúr, Nagyrécse, Petrivente, Rigyác, Semjénháza, Szepetnek, Sormás, Újudvar, Zalasárszeg, Zalaújlak Nyíregyházi nagyvárosi településegyüttes: NYÍREGYHÁZA, Apagy, Kemecse, Kótaj, Napkor, Nyírpazony, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő, Vasmegyer Salgótarjáni nagyvárosi településegyüttes: SALGÓTARJÁN, Cered, Etes, Karancsalja, Karancslapujtő, Kazár, Kishartyán, Mátraszele, Somoskőújfalu, Vizslás Soproni nagyvárosi településegyüttes: SOPRON, Ágfalva, Fertőboz, Fertőhomok, Fertőrákos, Harka, Hegykő, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Pereszteg, Pinnye Szegedi nagyvárosi településegyüttes: SZEGED, Algyő, Bordány, Deszk, Dóc, Domaszék, Ferencszállás, Klárafalva, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó Székesfehérvári nagyvárosi településegyüttes: SZÉKESFEHÉRVÁR, Aba, Bakonykúti, Csór, Csősz, Fehérvárcsurgó, Füle, Gánt, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Jenő, Kincsesbánya, Kőszárhegy, Lovasberény, Magyaralmás, Moha, Nádasdladány, Nagylók, Pákozd, Pátka, Polgárdi, Sárkeresztes, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Söréd, Sukoró, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Zámoly Szekszárdi nagyvárosi településegyüttes: SZEKSZÁRD, Decs, Harc, Kakasd, Kéty, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Várdomb, Zomba Szolnoki nagyvárosi településegyüttes: SZOLNOK, Besenyszög, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szászberek, Tiszajenő, Tiszatenyő, Tiszavárkony, Tószeg, Vezseny, Zagyvarékas Tatabányai nagyvárosi településegyüttes: TATABÁNYA, Héreg, Kecskéd, Kömlőd, Környe, Szárliget, Tarján, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős, Vértestolna Veszprémi nagyvárosi településegyüttes: VESZPRÉM, Bánd, Eplény, Hajmáskér, Hárskút, Herend, Hidegkút, Királyszentistván, Litér, Márkó, Nemesvámos, Olaszfalu, Öskü, Sóly, Szentkirályszabadja, Tótvázsony, Veszprémfajsz, Vilonya 12 Agglomerációk, településegyüttesek

15 A városi térségek főbb jellemzői

16

17 A városi térségek főbb jellemzői A fejezet célja, hogy bemutassa a városi térségek pozícióját az ország térszerkezetében, valamint, hogy az egyes agglomerációk közti különbségekre rávilágítson. A kiadványnak nem része a törvény által lehatárolt Balatoni agglomerálódó térség bemutatása, így ezzel a térséggel ebben a fejezetben sem foglalkozunk. Az ugyancsak törvényileg meghatározott fővárosi agglomeráció sajátos helyet foglal el az ország városi térségei között. Ebben az agglomerációban annyian élnek, mint az összes többiben együttvéve, és a legtöbb vizsgált mutató esetében is jelentős a térség részesedése. 1. ábra A budapesti agglomeráció helye az ország városi térségei között, a főbb mutatók szerint, 2013 Terület Települések száma Népesség száma Lakásállomány a) között épített lakások száma Foglalkoztatottak száma a) Személyijövedelemadó-alap összege b) Ingázók száma a) Működő vállalkozások száma a) a) évi adat. b) évi adat % Budapesti agglomeráció Vidéki agglomerációk összesen Mindezek miatt az összehasonlításban nem jelenik meg Budapest és vonzáskörzete. A fejezetben vizsgált területi egységek a vidéki agglomerációk, agglomerálódó térségek, illetve nagyvárosi településegyüttesek. Elemzésünkben a három megkülönböztetett településkategóriát összefoglaló néven vidéki agglomerációnak nevezzük. Városi térségek az ország térszerkezetében A évi lehatárolás szerint a 21 vidéki agglomerációhoz összesen 480 település tartozott. Az agglomerációk kiemelkedő szerepére utal, hogy az ország területének 15%-án koncentrálódik a népesség 27%-a, mintegy 2,7 millió ember és 2011 között a vidéken (Budapesten kívül) élők lélekszáma folyamatosan csökkent. Az agglomerációkat a fogalmi meghatározások szerint népességgyarapodás jellemzi, ennek ellenére a vizsgált tíz év alatt az e térségekben élők száma kismértékben csökkent. Az agglomerációk belső szerkezetét tekintve megállapítható, hogy 2008-ig a vonzáskörzethez tartozó településeken élő népesség száma folyamatosan nőtt, míg a központok népessége csökkent at követően e folyamat megfordult. A városi térségek főbb jellemzői 15

18 A városi térségek főbb jellemzői A népességváltozás tényezői közül az agglomerációkban a belföldi vándorlás meghatározó között a vándorlási különbözet emelkedett, így az időszak kezdeti éveit jellemző negatív egyenleg pozitívvá vált. Az ezt követő csökkenő tendencia eredményeként a évi vándorlási egyenleg már a évi szintre esett vissza. Az évezred elején a vonzáskörzethez tartozó településekre egyértelműen többen vándoroltak, mint ahányan elhagyták azokat, míg a központokra általában ennek az ellenkezője volt jellemző. Ez a különbség folyamatosan csökkent, sőt között a központok pozitív vándorlási különbözete már meghaladta a vonzáskörzetekét. Az agglomerációkban élő népesség korösszetétele kedvezőtlenebb a vidéki átlagnál. Ezekben a térségekben száz 15 éven alulira 4-gyel több 64 évesnél idősebb jut. Az agglomerációk belső szerkezetében jelentős a különbség: a vonzáskörzethez tartozó településeken megközelítőleg ugyanannyi időskorú él, mint gyermekkorú, míg a központokban 126 időskorú jut száz gyermekkorúra. Fő 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 3. ábra Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet Központok Vidéki agglomerációk összesen Vonzáskörzethez tartozó települések Vidéki átlag % ábra A lakónépesség száma (2001=100%) Központok Vidéki agglomerációk összesen Vonzáskörzethez tartozó települések Vidék összesen A vidéki lakásállomány harmada a vizsgált városi térségekben, negyede pedig ezek központjaiban található. A lakásállomány között nagyobb mértékben (7,5%) növekedett az agglomerációkban, mint vidéken (6,1%). A térségeken belül a városkörnyékeket jellemezte intenzívebb építkezés. A közötti időszak első felében a tízezer lakosra jutó épített lakások számát tekintve számottevő volt az eltérés az agglomerációk és a vidék, valamint a központok és a környékük között is. A gazdasági válság a lakásépítések visszaesésében is megmutatkozott: 2012-ben harmadannyi lakást építettek az agglomerációkban és vidéken is, mint 2008-ban. A válság következményeként a vizsgált térségek közti különbségek elsimultak. A vidéki agglomerációkban a lakásépítések az elmúlt időszakban jól követték a népesség mozgását. A belföldi vándorlások egyenlegének közötti évi átlaga szoros kapcsolatban áll az újépítésű lakások arányával. Vagyis általában azokban az agglomerációkban magas az új építésű lakások aránya, amelyek nagy, pozitív vándorlási különbözettel rendelkeznek. A foglalkoztatottság szempontjából az agglomerációk lakossága jobb helyzetben van, mint az ország többi részén élők. A foglalkoztatási arány a 15 éves és idősebb népességből 47,5% volt a 2011-es népszámlálási adatok szerint, míg a vidéki átlag 2,1 százalékponttal elmaradt ettől. A központokat nagyobb foglalkoztatottság jelle- 16 Agglomerációk, településegyüttesek

19 A városi térségek főbb jellemzői Darab ábra Tízezer lakosra jutó épített lakások száma Központok Vidéki agglomerációk összesen Vonzáskörzethez tartozó települések Vidéki átlag mezte, mint a környezetükben lévő településeket: előbbiekben a 15 éves és idősebb népesség 47,8%- a foglalkoztatott, míg az utóbbiakban 46,7%-a. A foglalkoztatottak lakóhelye és munkahelye egyre inkább szétválik: 2001-ben a vidéken élő foglalkoztatottak 65%-a azon a településen dolgozott, ahol lakott, míg 2011-ben 59% volt ez az arány. Az agglomerációkban hasonló mértékű volt a csökkenés. Ezekben a térségekben a központ és városkörnyék közötti kapcsolat szoros, az ingázás intenzitása magas. A központokban élő foglalkoztatottak 86%-a helyben dolgozott, míg a vonzáskörzethez tartozó településeken élő foglalkoztatottak 66%-a ingázásra kényszerült, 46%-a a központba járt. A kedvezőbb foglalkoztatottsági helyzettel összefüggésben az agglomerációkban az adófizetők aránya is magasabb a vidéki átlagnál, 2,1 százalékponttal. A központok népességének 46%-a, a vonzáskörzethez tartozó települések népességének 45%-a adófizető. Egy adófizetőre az agglomerációkban 1873 ezer forint személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem jutott 2012-ben, míg a vidéki átlag 1735 ezer forint volt. A központok és környékük között még jelentősebb a különbség, 292 ezer forint a központok javára. Az időbeli alakulást tekintve elmondható, hogy a központok, a vonzáskörzethez tartozó települések és a vidék átlaga viszonylag együtt mozgott között között általános tendencia, hogy növekedett az egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem. Ezzel párhuzamosan az agglomerációk és a vidék, valamint a központok és a vonzáskörzetük közti különbség is folyamatosan nőtt. Ezt követően stagnálás figyelhető meg, ezzel együtt a különbségek is csökkentek között épült lakások a évi lakásállomány százalékában 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 5. ábra A lakásépítés és a belföldi vándorlás kapcsolata a vidéki agglomerációkban y = 0,874x + 9,4437 R² = 0,7111 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 12,0 Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet , évi átlag (fő) 6. ábra Egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem Ezer forint Központok Vidéki agglomerációk összesen Vonzáskörzethez tartozó települések Vidéki átlag A városi térségek főbb jellemzői 17

20 A városi térségek főbb jellemzői A központok foglalkoztatás szempontjából meghatározó szerepére utal az is, hogy területükön átlagosan 83 működő vállalkozás jut ezer lakosra, míg a városkörnyéken 53. Ugyanakkor a működő vállalkozások abszolút száma között a vonzáskörzetekben jelentősebb mértékben növekedett, mint a központi településeken. Vagyis a központok közelében elhelyezkedő területek szerepe a vállalkozásalapítás szempontjából felértékelődött. % ábra A működő vállalkozások száma (2001=100) Összességében megállapítható, hogy a vidéki agglomerációk társadalmi, gazdasági szempontból jóval fejlettebbek, mint a vidéki átlag. Az agglomerációkon belül pedig a legtöbb mutató szerint jelentős különbségek rajzolódnak ki a központ és a vonzáskörzethez tartozó települések között Központok Vidéki agglomerációk összesen Vonzáskörzethez tartozó települések Vidék összesen 1. tábla A városi térségek helye a térszerkezetben, 2013 Mutató Vidéki agglomerációk összesen Viszonyítás Terület, km Ország területének 15%-a Települések száma, darab 480 Ország településeinek 15%-a Népesség száma, fő Ország népességének 27%-a Száz gyermekkorúra jutó idős korú, fő 118 Vidéki átlag: 114 Foglalkoztatási arány (a 15 éves és idősebb népességből), % a) 47,5 Vidéki átlag: 45,4 Ingázók aránya a foglalkoztatottakból a vonzáskörzethez tartozó településeken, 66 Vidéki átlag: 40 a) % Egy adófizetőre jutó személyijövedelemadó-alapot képező 1873 Vidéki átlag: 1735 jövedelem, ezer forint b) Ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma, darab a) 75 Vidéki átlag: 61 a) évi adat. b) évi adat. 18 Agglomerációk, településegyüttesek