Rudna I. Lokális és regionális monográfiák 2. Dunaszerdahely Komárom 2002

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Rudna I. Lokális és regionális monográfiák 2. Dunaszerdahely Komárom 2002"

Átírás

1 Rudna I. Lokális és regionális monográfiák 2. Dunaszerdahely Komárom 2002

2 Lokális és regionális monográfiák Sorozatszerkesztõ Liszka József Fórum Társadalomtudományi Intézet Etnológiai Központ Komárom Postacím: Fórum inštitút, Spoloèenskovedný ústav Výskumné centrum európskej etnológie P.O.BOX 154 SK Komárno 1

3 L. Juhász Ilona Rudna I. Temetkezési szokások és a temetõkultúra változásai a 20. században Fórum Társadalomtudományi Intézet Lilium Aurum Könyvkiadó Komárom Dunaszerdahely 2002

4 A könyvet lektorálták: Bartha Elek Ujváry Zoltán Kniha vyšla s finanèným príspevkom Ministerstva kultúry SR. A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is támogatta. Fórum Társadalomtudományi Intézet, 2002 L. Juhász Ilona, 2002 ISBN

5 A rudnai temetõben nyugvó Nagyszüleim, Édesanyám és Testvéreim emlékének

6

7 Tartalom Ujváry Zoltán: Elõszó Bevezetés A település fekvése, település- és népesedéstörténeti, valamint a mai nemzetiségi és vallási viszonyok A Rudnán végzett néprajzi kutatások rövid áttekintése A gyûjtés és az anyagközlés módjáról A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások Halálelõjelek Az állatok viselkedése Különleges események Álom Egyéb elõjelek Haldoklás Utolsó kenet, úrvacsora Boszorkány haldoklása A halál beállta utáni teendõk Az óra megállítása, az ablak bezárása és a tükör letakarása Halottkém A halott mosdatása és felöltöztetése A halál hírüladása A halálesetek okai Készülõdés a temetésre Ravatalozás Mellékletek a koporsóban Harangoztatás A harangokról A reformátusok harangja A református harangozó Az evangélikusok harangja A katolikusok harangja Sírásás Halottnézés Virrasztás A temetés

8 A koporsó lezárása, a halotti lepel (szemfedõ) kinyírása A koporsó kivitele az udvarra Szertartás az udvaron (a ravatalozónál) A temetési menet Szertartás a sírnál Halotti búcsúztatók Koldusetetés Fényképezés a temetésen Nem átlagos temetés Cigányok temetése Gyerekek temetése Kiházasítatlan leány vagy legény temetése Idegen koldus vagy csavargók temetése Öngyilkosok temetése Közéleti személyiségek, politikusok, államfõk (jelképes) temetése Halotti tor A temetés utáni teendõk a háznál A halott ruhája és ágyszalmája Meszelés A halott siratása További tilalmak Gyász A halott emléke, emlékünnepek A halott születés- és neve napja A halál évfordulója Halottak napja Karácsony, szilveszter Egyéb alkalmak Lélekhit Hazajáró halott A halott etetése, kiengesztelése Halottlátók, jósok További, halállal, halottakkal kapcsolatos hiedelemtörténetek Temetkezési egyletek A falusi egylet

9 3.2. A betléri egylet Polgári Ügyek Testülete A Fecskemadár nõi éneklõ csoport A temetõ A temetõ fekvése A temetõ gondozása A ravatalozó Temetõi kereszt Egyéb objektumok Temetkezési rend Sírjelek Katolikus sírjelek Evangélikus és református síremlékek Egyéb sírjelek Elõre elkészített kripták és síremlékek Sírfeliratok A sírjelek szimbolikája A sírok körülkerítése A sírok gondozása Temetõn kívüli haláljelek Összegzés Adatközlõk Irodalom Magyar-szlovák helynévjegyzék Függelék Gyászjelentések, megemlékezések és más újsághírek Szlovák nyelvû összefoglaló Német nyelvû összefoglaló

10 Obsah Ujváry Zoltán: Predslov Úvod Poloha sídla, dejiny, národnostné a konfesionálne zloženie Struèný preh¾ad národopisných výskumov v obci Rudná Metódy výskumu a jeho spracovanie Predstavy a obyèaje späté s úmrtím Znamenia smrti Správanie sa zvierat Zvláštne udalosti Sen Iné znamenia Umieranie Posledné pomazanie, Veèera Pánova Umieranie bosorky Úkony realizované bezprostredne po skone Zastavenie hodín, zatvorenie okna, zakrytie zrkadla Osoba, ktorá stanovila smr Umývanie a obliekanie màtveho Správa o úmrtí Príèiny úmrtí Prípravy na pohreb Vystavenie màtveho v dome Predmety kladené do rakvy Zvonenie O zvonoch Zvon reformovanej kres anskej cirkvi Kalvínsky zvonár Zvon evanjelickej cirkvi augsburského vyznania Zvon rímsko-katolíckej cirkvi Kopanie hrobu Návštevy u zomrelého Stráženie màtveho Pohreb Zatvorenie rakvy, stríhanie pohrebnej plachty Vynášanie rakvy na dvor

11 Obyèaje vo dvore (pri dome smútku) Pohrebný sprievod Úkony pri hrobe Rozlúèka so zomrelým Pohostenie žobrákov Fotografovanie na pohrebe Pohreby vo zvláštnych situáciách Rómsky pohreb Pohreb die a a Pohreb dievky alebo mládenca Pohreb cudzieho žobráka alebo tuláka Pohreb samovrahov Symbolický pohreb verejných èinite¾ov, politikov, predstavite¾ov štátu Kar Úkony v dome po pohrebe Odev a slama z postele po zomrelom Bielenie stien Oplakávanie màtveho Ïalšie zákazy Smútok Spomienky na màtveho Narodeniny a meniny zomrelého Výroèie smrti Deò zosnulých Vianoce, Silvester Iné príležitosti Predstavy o duši Màtvy, ktorý sa vracia domov (revenant) Dávanie potravy màtvemu, udobrenie si màtveho ¼udia so schopnos ou vidie màtveho, veštci Poverové rozprávania o úmrtí a zomrelých Pohrebné spolky Obecný spolok Betliarsky spolok Zbor pre obèianske záležitosti

12 3.4. Ženská spevácka skupina Lastovièka Cintorín Poloha cintorína Starostlivos o cintorín Dom smútku Kríž na cintoríne Iné objekty Systém pochovávania Náhrobníky Náhrobníky katolíkov Náhrobníky luteránov a kalvínov Iné oznaèenia hrobov Krypty a náhrobníky pripravené za života Texty na náhrobníkoch Symboly na náhrobníkoch Ohradenie hrobov Starostlivos o hroby Oznaèenie miest úmrtia Zhrnutie Respondenti Literatúra Maïarsko-slovenský slovník názvov obcí Príloha Úmrtné oznámenia, spomienky a iné správy z tlaèe Slovenské resumé Nemecké resumé Inhalt 12

13 Ujváry Zoltán: Vorwort Einführung Lage der Ortschaft, siedlungsgeschichtliche, ethnische und konfessionelle Verhältnisse Kurzer Überblick der in Rudna durchgeführten ethnologischen Feldforschungen Die Forschungs- und Darstellungsmethode Mit dem Tode verknüpfte Fromen von Glauben und Brauch Vorzeichen und Ankündigungen Das Verhalten der Tiere Sonderbare Ereignisse Träume Sonstige Vorzeichen Die Agonie Todessakramente Tod der Hexe Massnahmen unmittelbar nach Eintritt des Todes Anhalten der Uhr, Schließen des Fensters, Bedecken des Spiegels Toten(be)schauer Waschen und Bekleidung der Leiche Mitteilungen des Todes und Ansagen Ursachen der Todesfälle im Dorfe Begräbnisvorbereitungen Aufbahrung Sargbeigaben Geläut Über die Glocken Die Glocke der Reformierten (Kalvinisten) Der reformierte Glöckner Die Glocke der Evangelischen Die Gloke der Katholiken Das Ausheben des Grabes Leichenschau Leichenwache Die Bestattung

14 Zuschließen des Sarges, Aufschneiden des Leichentuches Heraustragen des Sarges auf den Hof Zeremonie im Hof (bei der Leichenhalle) Der Leichenzug Grabzeremonie Grabrede Abspeisung der Bettler Fotografieren beim Begräbnis Nicht übliche Bestattungen Zigeunerbegräbnis Das Begräbnis der Kinder Das Begräbnis der Ledigen Totenhochzeit Das Begräbnis eines fremden Bettlers oder Vagabunden Das Begräbnis der Selbstmörder Symbolisches Begräbnis der Politiker, Staatsmänner Das Totenmahl Massnahmen nach dem Begräbnis im Hause Die Bekleidung und das Bettstroh des Verstorbenen Die Tünchung des Hauses Die Beweinung des Verstorbenen Verbote Trauer Andenken des Verstorbenen, Gedenkfeste Geburts- und Namenstag des Verstorbenen Todesjubiläum Allerheiligen Weihnachten, Silvester Sonstige Gelegenheiten Seelenglaube Poltergeist Abspeisung und Aussöhnung des Toten Leichenseher, Hellseher Mit dem Tod und den Toten zusammenhängende Glaubenssagen Bestattungsvereine Der dörfliche Verein

15 3.2. Der Betlérer Verein Korporation für bürgerliche Angelegenheiten Frauen-Gesangsgruppe Fecskemadár Der Friedhof Die Lage des Friedhofs Die Pflege des Friedhofs Die Leichenhalle Das Friedhofskreuz Sonstige Objekten Lage der Gräber Grabdenkmäler Katholische Grabdenkmäler Evangelische und reformierte Grabdenkmäler Sonstige Grabdenkmäler Die vorher angefertigten Gruften und Grabdenkmäler Grabinschriften Symbolik der Grabdenkmäler Umzäunung der Gräber Pflege der Gräber Grabdenkmäler außerhalb des Friedhofs Zusammenfassung Gewährspersonen Literatur Ungarisch-slowakisches Ortsverzeichnis Anhang Todesanzeigen, Erinnerungen und sonstige Pressemittelungen, Grabinschriften Slowakische Zusammenfassung Deutsche Zusammenfassung

16 16

17 Elõszó A magyar történelem mohácsi vész utáni nehéz évtizedeinek kiemelkedõ államférfija, fõpapja sírja fölé a gyulafehérvári Szent Mihály templom sírkamrájában a következõt írták: Omnibus moriendum est Mindenkinek meg kell halnia. Ez az ókori kultúráktól napjainkig idézett mondás az emberi élet halandóságának olyan axiómája, amely megváltoztathatatlanul örök érvényû. Seneca római filozófus mondotta: Mors ultima rerum est A halál minden dolgok végpontja. Az élet nem más, mint út a halál felé. A halál, az élet utolsó állomása az emberiség történetében mindvégig a figyelem középpontjában állott. A halál és a temetés körül kialakult hiedelemrendszer, a halál utáni feltételezett élet minden vallás alapvetõ elemét alkotta. A továbbélés hitét Marcus Aurelius bölcs római császár elmélkedései közt így olvassuk: Ami a földbõl lett, az a földbe visszatér, s ami fentrõl jött, a lélek az égi térbe jut. A halál: tény, bizonyosság. Az ember azonban reménykedve hiszi, hogy lélekben tovább él és visszatér. Ez határozza meg évezredek óta a halál és a temetés kultuszát. A halotthoz fûzõdõ rítusokhoz, szokáscselekvésekhez minden nép rendkívül szívósan ragaszkodik. Az öt világrész népeinek halotti szokásai pszichikailag egymásba kapcsolódnak. Alapjául szolgál az a hiedelem, hogy a lélek elhagyja a testet és az ember az élõk társadalmát. Számos rítus bizonyítja, hogy már az õsember hitte a túlvilági életet. Az egyiptomi õskultuszban a sírt úgy rendezték be, mint egy valóságos házat, hogy a halott jól érezze magát benne és minden szükségét kielégítse. Az emberiség egyik közös hiedelmének tekinthetõ az, hogy a temetési szertartás nagymértékben meghatározza a halott további sorsát és túlvilági életét. L. Juhász Ilona élõ hiedelmeket, szokásokat bemutató és elemzõ könyve kitûnõ bizonyítéka annak, hogy a halállal, temetéssel, a túlvilági élettel kapcsolatos hagyomány milyen mélyen és szívósan gyökerezik egy település közösségének szellemi és tárgyi kultúrájában. A halottkultusz évezredekre visszanyúló elemei egybekapcsolódnak korok-korszakok eseményeinek, tanításainak nyomán alakult változásokkal. Régmúlt idõk kultuszának nyomára csak egy példával utalok. A honfoglalás kori õseink sírjába a halott mellé ételt, italt, fegyvert és használati tárgyakat helyeztek. Sõt, már a kõkorszaki sírokba is odatették a kõszerszámokat, amelyekre a halottnak szüksége volt. Az õsi hit emléke Rudnán is megõrzõdött. A koporsóba az elhunyt kedvelt, illetõleg használati tárgyait tették, mint pl. pipát, szemüveget, imakönyvet, pénzt, néha italt stb. A tudomány számára nagy jelentõsége van annak, hogy L. Juhász Ilona munkájában olyan falu temetkezési hagyományairól kapunk áttekintést, amelynek a lakossága kevesebb mint 800 fõ három vallási felekezethez evangélikus, 17

18 református, római katolikus tartozik, illetõleg felekezeten kívüli. A tradíció jellemzéséhez járul még a lakosság vegyes nemzetiségû magyar, szlovák öszszetétele. A képet színesítik a romák, akik részint magyarnak, részint szlováknak vallják magukat. A kötet számos érdeme közül külön is kiemelendõ a fõ célkitûzésként megjelölt változásvizsgálat. Köztudomású, hogy az emberek a halállal, temetkezéssel kapcsolatos hagyományhoz ragaszkodnak a legerõsebben. A változások kezdetben csak kisebb eltérésekben, jelekben mutatkoznak. Ezek megfigyelésében a kutatónak sokszor kell jelen lenni a falu közösségében. A néprajztudomány számára szerencse, hogy L. Juhász Ilona Rudna szülötte. Így maga is a közösség egy tagjaként belülrõl látta és látja mintegy harminc éven át a falu életét és teszi ezáltal apró elemek észrevételével is hitelessé és tudományos szempontból értékessé, példaértékû feldolgozássá Rudna halottkultusz hagyománykörét. A kötet nemcsak a szaktudomány jelentõs eredménye, hanem Gömör néprajzi kutatásának is. Rudna lakosságának pedig a szakember részletes bemutatásából kitûnhet, hogyan õrzik õseik rájuk hagyományozott szokásait. Debrecen, december 23. Ujváry Zoltán 18

19 1. Bevezetés 1.1. A település fekvése, település- és népesedéstörténeti, valamint a mai nemzetiségi és vallási viszonyok Rudna, a járási székhelytõl, Rozsnyótól alig 4 kilométerre nyugatra, a Csetnek felé vezetõ fõút mellett terül el. Pontosan a nyelvhatáron fekszik, a tõle nyugatra fekvõ Rekenyeújfalu már szlovák. Enyhén délkeleti irányban Berzétével, délrõl pedig Kõrössel határos, mindkét település magyar többségû. A település az említett három faluval, valamint a járási székhellyel állt szorosabb kapcsolatban. Nagyon sokan házasodtak be Rudnára a három faluból, de fordítva ez már kevésbé volt jellemzõ. Rekenyeújfaluval, valamint Kõrössel élénkebb volt kapcsolata, mivel e két településrõl sokan keresték kenyerüket a rudnai vasércbányában. Rudna bányásztelepülés 1243 után keletkezett, mint a berzétei uradalom része. Elsõ okleveles említése 1291-bõl való, akkor Rodna néven szerepel. A falu eredeti lakossága valószínûleg szláv nyelvû lehetett: Nevét a vaskõ-hányástól vette, ettõl a szótól: ruda, mely magyarul vaskövet jelent. Innen is kitûnik, hogy lakói eredetileg tótok lehettek, de ma már a magyar nyelvet beszélik, jóllehet a környéken tótul beszélnek. ( ) Tulajdonképpen õsi lakossága csak telkes gazdából állott, a többiek betelepedett s meghonosodott vidéki bányászok (Batta 1891, 15). Rudnán és környékén a 13. században már bányásztak ezüstöt és aranyat, míg a vasérckitermelés kezdeteit ahogy arra Ila Bálint is rámutat csak az újkorra tehetjük: A vidéken sok a bányakincs: az Ákosok részére 1243-ban kelt adománylevél a tájon bányászható ércet, fõleg aranyat és ezüstöt, külön említi s adományozza. A nemes ércnek jórésze Rudna területére esett, aranybányái 1331-ben, ezüstbányái pedig 1589-ben szerepelnek az oklevelekben, vasbányászata inkább az újkorban emelkedett jelentõségre. A hely neve szerint is az ércnek köszönhette keletkezését. Legkorábban 1291-ben fordul elõ, azaz települése az 1243-as adományozás után nyilván mindjárt megindult. Elsõ lakói kétségkívül bányászok voltak (Ila 1946, 346). A falu lakosságát a középkorban és késõbb is több nemzetiség alkotta. Jelen voltak a németek (elsõsorban bányászok), a szlávok, köztük rutének, leginkább pásztorok és az egyformán pásztorkodó és földet is mûvelõ magyarok. Utóbbiak száma a török pusztításai idején emelkedett meg, mivel az ország déli részeirõl sokan menekültek erre a vidékre. Ezt követõen a török kiûzése után ismét érkeztek a településre szlávok, valamint németek (bányászok) és magyarok is. A település fokozatosan magyar jellegûvé vált, s ezt a jellegét többé-kevésbé mind a mai napig megõrizte. 19

20 A 20. század elején több szlovák bányászcsalád települt a faluba, pontosabban az állami vasércbányák által épített bányászlakásokba, az ún. kolóniá-ra. Az említett családok Besztercebánya környékérõl, a Kassa melletti Aranyidáról, valamint más környékbeli szlovák településekrõl érkeztek. A második világháborút követõen a Beneši dekrétumok alapján a faluból egyetlen családot sem deportáltak Csehországba, valamint Magyarországra sem telepítettek át senkit. Egy Magyarországról áttelepült személy házasság révén került a faluba. A falu birtokosai is gyakran változtak az évszázadok során. Eredeti tulajdonosa az Ákos nemzetség volt, majd a Bebekek, akiktõl 1416-ban a Gömöry család veszi át. Õket néhány évig a pelsõci Nagy János királyi tárnokmester követ a sorban. Ezután ismét a Bebekek kapják meg, majd 1423-ban Zsigmond király a Perényieknek adományozza, 1489-tõl azonban megint a berzétei uradalom része, a Máriássyak birtoka lesz. Bél Mátyás 1749-ben a következõket írja a településrõl: Rudná egy völgyecskében fekszik, amely Rozsnyó felõl Csetnek irányába vezet. A rozsnyóiakhoz nagyon hasonló szántóföldek borítják, azért tudniillik, mert csupán csak negyed mérföld távolságra van ettõl a mezõvárostól. A lakosok magyarok és közülük egyesek fuvarosok, mások juhászok, megint mások pedig favágók. A falu a Máriássy család birtokához tartozik (Bél 1992, 414). A község lakosai a következõ idõszakban is bányászok, szénégetõk és fuvarosok voltak. A lakosság, kiegészítõ foglalkozásként földmûveléssel is foglalkozott, annak ellenére, hogy az agyagos, köves, sovány talaj megmûvelése rendkívül kemény munkával volt csak lehetséges. Az egyébként nem nagy kiterjedésû szántóföld minõségét gyakori trágyázással igyekezetek javítani. A gazdálkodásban a gyümölcstermesztés elég nagy szerepet játszott, azonban a 20. század végén ennek mértéke is csökkent. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy nagyon sokszor értékesítési gondokkal küzdöttek a termelõk, s ez a mai napig így van. A lakosság számára a 20. században elsõsorban a helyi bánya, valamint a Rozsnyó-bányai üzem mellett a járási székhelyen, Rozsnyón található különbözõ hivatalok, vállalatok jelentették a munkalehetõséget, de többen dolgoztak az egészségügyben is. A nõk zöme a Tatrasvit nevû varrodában volt alkalmazásban, s ma is aránylag sokan dolgoznak még itt, bár az 1989-et követõ rendszerváltás után az üzem teljesen átszervezõdött, tulajdonost váltott. A falu lakosságának elég nagy hányada (ez az utóbbi években a % között mozog) vált munkanélkülivé a rozsnyói bányaüzem megszûnése és más üzemek átszervezése következtében. A rendszerváltást követõ években többen visszaigényelték a szövetkezetesítés folyamán elvett földjeiket, gazdálkodni kezdtek, ki kisebb, ki nagyobb sikerrel. A földmûvelés és állattartás tehát a falu életében ismét nagyobb hangsúlyt kapott. A hetvenes és nyolcvanas években csirkekeltetéssel foglalkoztak többen is a községben, akik az ún. Drobnochov (Kisállattenyésztõk Egyesülete) nevû egyesületbe tömörültek. Ez a tevékenység azonban a század utolsó évtizedében már csak csekély szerepet játszott. 20

21 A település tulajdonképpen egy geológiai választóvonal mentén fekszik, a tõle délre elterülõ vidék már a Gömör-Tornai Karszthoz (mai hivatalos elnevezése: Szlovák Karszt Slovenský kras) tartozik, északról pedig a Gömör-Szepesi Érchegység (mai hivatalos elnevezése: Szlovák Érchegység Slovenské rudohorie) képezi határát. A község bányája is ebben az érchegységben található. Rozsnyótól a Tetõcske, hivatalos nevén Rudnai domb (Rudniansky kopec) választja el, amely domb legelõként szolgált és szolgál. Tehát úgy is mondhatjuk, hogy a keleti határt a Tetõcske, a nyugatit pedig a Csetneki patak képezi. A falu fölé északon az Ivágyó hegy (szlovák neve Turecká) magaslik, amelynek legmagasabb pontjáról belátni a közeli és távoli környéket, szép idõben látni a Magas-Tátrát, valamint a magyarországi Diósgyõri Vasgyár kéményeit is, ahová a rudnaiak hosszú éveken át fuvarozták a rudnai erdõben kikapart, valamint késõbb a bányából kitermelt vaskövet. A tulajdonképpeni falu néhány ház kivételével a jelenlegi települést átszelõ fõúttól délre terült el, az északi részt Kolónia alkotja, amely a Vén és az Új kolóniá-ból áll. E településrészt kezdetben Vén kolóniá-n álló bányászlakások alkották, amelyeket a század elején a bányaüzem építtetett a rudnai bányán dolgozó bányászok részére. Aránylag rövid idõn belül ezután felépült az Új kolónia házai, majd a második világháborút követõen gomba módra nõttek ki a családi házak is ezen a részen. Rekenyeújfalu irányában, a község nyugati részén felépült az új családi házakból álló Újsor, az Oncsa 1 is. A községben a Kolónián lakókat kolóniások-nak nevezték, az eredeti faluban lakókat pedig falusiak-nak. Ez utóbbiak hosszú ideig lenézték a kolóniások-at, mivel ezek általában szegényebb és zömében betelepült családok voltak. A kolóniások viszont gyakran a parasztok jelzõvel illették a falusiakat. A társadalmi s vagyoni különbség azonban az idõk folyamán kiegyenlítõdött, a kolóniás, illetve falusi jelzõ csupán annak megjelölését szolgálja, hogy az illetõ a falu melyik részében lakik. Vallási és nemzetiségi viszonyok a 20. században A település lakossága nemzetiségi és felekezeti szempontból eléggé tarka képet mutat. A 19. században a reformátusok száma volt a legmagasabb, az arány azonban a 20. század végére fokozatosan megfordult, s az 1991-es népszámlálási adatok szerint (759 lakosból) a reformátusok száma a legalacsonyabb (129, 17%), a római katolikusoké a legmagasabb (220, 28,99%), az evangélikusoké pedig 169 (22,27%). Figyelemre méltó az ateisták (74, 9,57%), valamint az ún. meg nem határozottak (167, 22%) magas száma. Míg 1860-ban a 216 lakosú községben a reformátusok voltak többségben (96 református, 70 római katolikus, 50 evangélikus), a 19. század végén a 297 lakost számláló faluban már az evangélikusok (104) száma a legnagyobb, a reformátusoké 92-re csökken, a katolikusoké azonban 97-re nõ, s 4 személy pedig az izraelita felekezethez tartozik (Batta 1890, 15). A községben sohasem volt plébánia, valamint lelkész sem lakott soha a faluban, ezek Rozsnyóról (evangélikus) és Berzétérõl (református) jártak Rudnára, a római katolikus hívek pedig nem lévén 21

22 katolikus templom sem a faluban Rozsnyóra jártak, s járnak ma is misére. Az evangélikus hívek templomuk felépülése elõtt (1930) szintén a rozsnyói templomba jártak. Talán éppen a közvetlen a faluban lakó pap hiányának tudható be, hogy a lakosság vallási meggyõzõdése napjainkban ennyire ingatag talajon áll. Eredetileg a vallási hovatartozás alapján szervezõdött a temetõben a temetkezési rend is, azonban ez a rend mára már nagy mértékben felbomlott. A három felekezet között a 20. század folyamán nem voltak súrlódások, s az írott forrásokban sincs nyoma annak, hogy ilyen jellegû atrocitások korábban esetleg elõfordultak volna. A vallási hovatartozás a 20. században nem játszott szerepet a falu lakosai közti kapcsolattartásban. Amikor a század elején a reformátusok gyûjtést szerveztek templomuk építésére, a katolikusok és az evangélikusok is adakoztak, ugyanígy történt az 1930-ban felépített evangélikus templom esetében is, s amikor a katolikus hívek gyûjtöttek templomukra (melynek felépítése azonban az akkori rozsnyói püspök negatív hozzáállása miatt meghiúsult) ugyanúgy adakoztak az evangélikusok és reformátusok is. A történelem folyamán egyik felekezet sem játszott kizárólagos, döntõ szerepet a település belsõ társadalmi életében. A lakosság létszámának alakulása a 20. század folyamán elõször emelkedõ, majd csökkenõ tendenciát mutat: Az 1980-as népszámlálási adatok szerint a községnek 316 magyar nemzetiségû lakosa volt, ami az összlétszám (881) 36,9%-át teszi ki. Az 1991-es népszámlálás alapján a 759 lakos közül a magyarok száma már 392 (51,65%), a szlovákoké 364 (47,96%) a romáké 2 (0,26%), valamint egy cseh nemzetiségû lakosa is van a településnek. A romák esetében a népszámlálási adatok azonban nem a valóságot tükrözik, mivel akadnak közöttük olyanok, akik szlováknak vallották magukat. Hogy a magyar nemzetiségû lakosság számának aránya megnõtt, nem demográfiai robbanásnak tudható be (hiszen a 10 évvel korábbi népszámláláshoz viszonyítva a lakosság száma 99-el csökkent), hanem annak a ténynek, hogy az 1989-es rendszerváltás után többen az addig magukat szlováknak vallóak közül most magyarnak tüntették fel magukat, a politikai változás következtében ugyanis már merték vállalni magyarságukat. A lakosság számának növekedése ahogy arra már utaltam az 1980-as években torpant meg, majd jelentõs mértékben visszaesett. A két népszámlálás közti idõszakban 99 személlyel csökkent. Ennek okát egyrészt az ebben az idõszakban született gyerekek alacsony számával magyarázhatjuk, másrészt pedig azzal, hogy ebben az idõszakban aránylag sokan költöztek a járási székhelyre, Rozsnyóra. Ezekben az években több roma család is elköltözött Csehországba a jobb kereseti lehetõségek reményében. 22

23 A községben szlovák tanítási nyelvû óvoda és iskola (1 4. évfolyammal) mûködik. A magyar tanítási nyelvû iskola az 1970-es évek elsõ felében, s azt megelõzõen néhány esztendõvel a magyar óvoda szûnt meg. A mostani szlovák iskolába látogató gyerekek száma is drasztikusan csökkent az 1990-es években, mivel a faluban rendkívül alacsony a születések száma A Rudnán végzett néprajzi kutatások rövid áttekintése Tudomásom szerint elsõ alkalommal az 1950-es években végeztek a faluban komolyabb néprajzi kutatómunkát. Ekkor a Szlovák és a Magyar Tudományos Akadémia közti együttmûködés keretében egy hosszabb ideig tartó néprajzi kutatás folyt itt és a szomszédos Kõrösben. Több neves néprajzkutató: Barabás Jenõ, Boross Marietta, Manga János, Vajkai Aurél, valamint a hazai Michal Markuš kutatott a községben. Az itteni gyûjtés eredményeit elsõként az Adam Pranda által összeállított, Gemer c. sorozatban szlovák nyelven publikálták. Boros Marietta a gazdálkodási rendszer alakulásáról Rudnán között (Borossová 1976), Michal Markuš Rudna és Kõrös népi táplálkozásának hagyományairól (Markuš 1976), valamint Vajkai Aurél Rudna népi építészetérõl (Vajkai 1976), majd késõbb Manga János a rudnai és kõrösi ünnepi szokásokról (Manga 1981) jelentetett itt meg tanulmányokat. A budapesti Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában az említett kutatóktól származó rudnai gyûjtés anyagában található néhány, a temetkezéssel és halállal kapcsolatos hiedelmekre vonatkozó adat, a fotótárban pedig Boross Marietta és Vajkai Aurél Rudnán készült fényképei között van egynéhány, amely a temetõn készült. Ezek a felvételek számomra nagyon értékesek, ugyanis ezeken olyan sírok szerepelnek, amelyeken a ma már a rudnai temetõn nem létezõ sírjelek fejfák és a lapos kövek nagyon jól kivehetõek. Mivel a fotók egy része Mindenszentek alkalmával készült, más fontos információval is szolgálnak. A községben megfordultak a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem munkatársai is. Az Ujváry Zoltán által elindított Gömör-kutatás (vö. Ujváry szerk. 1991) eredményeként született Gömör Néprajza sorozat köteteiben Kotics József a gömöri népi méhészkedésrõl (Kotics 1988), Zsupos Zoltán pedig Dél- Gömör gyûjtögetõ gazdálkodásáról (Zsupos 1987) szóló köteteiben rudnai adatokat is beledolgozott. Utóbbinak a századi gömöri történeti néprajzi forrásokat közreadó munkájában is találunk Rudnára vonatkozó adalékokat (Zsupos 1994) A gyûjtés és az anyagközlés módjáról Évekkel ezelõtt, családlátogatásaim alkalmával kezdtem dokumentálni szülõfalum temetõjének sírfeliratait. Közben rájöttem, hogy ennek így nincs nagy értelme, ha nem írom le részletesen az egyes sírok jellemzõit. Tehát ezt az elvet követve számozott sorrendben leírtam a temetõ összes sírfeliratát. Munka közben született meg az elhatározás, hogy mindehhez összegyûjtöm a falu temetkezé- 23

Halottas szokások a székesfehérvári Felsıvároson és Sárkeresztesen

Halottas szokások a székesfehérvári Felsıvároson és Sárkeresztesen IGARI ERZSÉBET Halottas szokások a székesfehérvári Felsıvároson és Sárkeresztesen ADATTÁR Összefoglalás A halál mindig is az élet része volt, és ezt a tényt a korábbi generációk természetes módon kezelték.

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja

A Biblia gyermekeknek. bemutatja A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus és Lázár Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Janie Forest Átírta : Ruth Klassen Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children www.m1914.org BFC

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Meg is vették, de elébb úgy csinált, mintha nem szívesen adná, de oda adta. Elmegy a két katona, mennek a másik kocsmába. Rendelnek csára-búra,

Meg is vették, de elébb úgy csinált, mintha nem szívesen adná, de oda adta. Elmegy a két katona, mennek a másik kocsmába. Rendelnek csára-búra, Csalóka Péter Vót egyszer egy dologkerülő ember, kiment az erdőbe, nekidőt egy fának, a fa görbe vót, oszt úgy tett, mintha támasztotta vóna, hogy le ne dőjjön. Arra megyen két katona lóháton, osztan odaköszönnek

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

A BESZÉD, MINT MŰALKOTÁS

A BESZÉD, MINT MŰALKOTÁS házi András emlékére Lőrincz Róza neje 1907"; ennek hasonmása szintén használatban van, melyen ez a felirat olvasható: özv. Jakabházi An-drásné Lorinczi Róza emlékére." Jakabházi András és neje sírja az

Részletesebben

KÉRDŐÍV NAGYHALÁSZ TELEPÜLÉSRŐL. A válaszadás önkéntes! A megkérdezetteket véletlenszerűen választottuk ki. A kérdőív névtelen.

KÉRDŐÍV NAGYHALÁSZ TELEPÜLÉSRŐL. A válaszadás önkéntes! A megkérdezetteket véletlenszerűen választottuk ki. A kérdőív névtelen. SORSZÁM... KÉRDŐÍV NAGYHALÁSZ TELEPÜLÉSRŐL A válaszadás önkéntes! A megkérdezetteket véletlenszerűen választottuk ki. A kérdőív névtelen. A válaszok feldolgozásánál a személyre vonatkozó adatokat titkosan

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Dr. Kutnyányszky Valéria

Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria 2009 őszén egy hónapot töltött a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Kiwanjában. A bükkösdi homeopátiás orvos az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU)

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. 1 2 'Abdu'l-Bahá sok évet töltött a Szentföldön, Akkó városában. Éveken keresztül fogoly volt, és

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

A népesség nyolcvan százaléka nyugdíjas

A népesség nyolcvan százaléka nyugdíjas A kosárfonásról híres település központjából vezet az út a világ elől elrejtett faluba. Nagymedeséren nem könnyű a megélhetés, a helyi kis üzlet sem tart egész nap nyitva, kevés a vásárló. A helyiek a

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium

Részletesebben

A 19-20.században terjedt el az adventi koszorú és kalendárium készítése, melyekkel szintén a várakozást fejezték ki.

A 19-20.században terjedt el az adventi koszorú és kalendárium készítése, melyekkel szintén a várakozást fejezték ki. DECEMBER- KARÁCSONY HAVA-ÁLOM HAVA JELES NAPOK December 25. Karácsony December 26. Karácsony NÉPSZOKÁSOK, NÉPI HIEDELMEK ADVENT Advent a kereszténység egyik legfontosabb időszaka: a négy hét alatt a hívek

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

MagyarOK A2+ munkalapok 1

MagyarOK A2+ munkalapok 1 1. Ismerkedünk munkalap / Kérdés Válasz 1. Jól hallom, hogy nem vagy magyar? Jól hallom, hogy nem magyar? 2. Hol dolgozol? Hol dolgozik? 3. Hol élsz? Hol él? 4. Mivel foglalkozol / foglalkozik? Milyen

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921) Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni

Szeretetettel ajánlom műveimet mindenkinek olvasásra, szórakozásra, vagy csupán elmélkedésre. Joli néni BRÁTÁN ERZSÉBET HÉTKÖZNAPI CSODÁK NOVELLAGYŰJTEMÉNY ELŐSZÓ Kedves olvasóim! Az alábbi novelláim a valóság és a fantázia összefonódásából születtek. Számtalanszor elmegyünk apróságok felett, pedig az élet

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

2012. Május ANGYALKERTI HÍRMONDÓ

2012. Május ANGYALKERTI HÍRMONDÓ 2012. Május ANGYALKERTI HÍRMONDÓ KATICA Mennyi, mennyi minden. Annyi minden történt mostanában. Áprilist zártuk a kiállítással, utána készültünk az anyák-napjára nagyon ügyesek voltak, 11-én pénteken délelőt

Részletesebben

ÚJ LAKÁSBAN. Kedves Csilla!

ÚJ LAKÁSBAN. Kedves Csilla! ÚJ LAKÁSBAN Kedves Csilla! Képzeld el! Új lakásban lakom! Ez a legszebb ház a környéken! Egy mesés társasházban, gyönyörű lakásban élek! Képzeld el! Van benne egy csendes hálószoba, világos nappali szoba,

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Tripolsky Géza BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Nagy Abonyi Ági megkért egy előadásra, viszont arra is megkért, hogy beszéljek Banó Istvánról. Banó Istvánról,

Részletesebben

Bevezetőül néhány információt talál a legendás magyar királyról, Hunyadi Mátyásról.

Bevezetőül néhány információt talál a legendás magyar királyról, Hunyadi Mátyásról. Mátyás király és a szegény tanító könnyebb szövegek Bevezetőül néhány információt talál a legendás magyar királyról, Hunyadi Mátyásról. Élete dióhéjban Született: 1443. február 24-én Kolozsvárott. Apja:

Részletesebben

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt.

Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Andrassew Iván A folyó, a tó és a tenger A platón ültünk Avrammal, a teherautót egy szerzetes vezette. A hegyoldalból a menekülttábor nem tűnt nagynak.

Részletesebben

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve 1 TRIANONI MOZAIK Dr.Váry Albert könyve 2 3 Szűcs László /1934-2008/: T A V A S Z Édesanyám: született Szatmári Teréz még a XIX. Század utolsó éveiben nyitotta sírós szemét a szép, de borzasztóan terhes

Részletesebben

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem Bokor Zsuzsa NÕI ÉLETEK ÉS TÖRTÉNETEK A XX. SZÁZADBAN. EGY NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA 1 Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem sokan mások is provokatívnak találhatják. Az

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

6. o. FELADATLAP Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest!

6. o. FELADATLAP Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! 6. o. FELADATLAP Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! 1. forduló Az egész szottyos dili hat napja kezdődött, mikor a családom átment sivatagi tevekaravánba. Tényleg pont úgy néztünk ki, mint azok

Részletesebben

Jár-kel, mint zsidóban a fájdalom

Jár-kel, mint zsidóban a fájdalom X X. S Z Á Z A D Ember Mária író, műfordító, újságíró 1931-ben született Abádszalókon és 2001. december 31-én hunyt el Budapesten. Folyóiratunk társalapítója volt 1994-ben, rá emlékeztünk 20 éves, jubileumi

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

Morajló tenger. Bíró Krisztina. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Morajló tenger. Bíró Krisztina. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Morajló tenger Bíró Krisztina 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! 1. rész - Úttalan utakon (2006-2008) HA MEGLÁTOM... Ha meglátom sötét árnyak Heves táncát bennem, Nyögve kiáltok távolba De senki

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

ˆ PERESZLÉNYI ERIKA masszázságy '

ˆ PERESZLÉNYI ERIKA masszázságy ' ˆ PERESZLÉNYI ERIKA masszázságy ' H ov a t e t s z i k mo st me n n i? A re n d e lő b e n v o l t a m a le le t e ké r t, mo st me g me g y e k a kö r ze t i o r v o s h o z, h o g y me g b e s zé l j

Részletesebben

2012. október Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola diáklapja

2012. október Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola diáklapja 2012. október Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola diáklapja XIV. évfolyam, V. szám Tartalom Bevezető szövegelés az új szerkesztőtől Az igazgatónő évnyitó beszéde Interjú az új igazgatóhelyettessel

Részletesebben

Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február

Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február 09. Terápiás foglalkozás (kutyával) Alapítványi Ház 09. Katolikus bál 13. Hamvazószerda Katolikus templom 16. KISZE

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól

Részletesebben

2014. október - november hónap

2014. október - november hónap 2014. október - november hónap Téma: A Lélek gyümölcse 5. hét Szeretet 2014. szeptember 30., kedd Tapasztald meg Isten szeretetét Ige: Drágának tartalak, és becsesnek (Ézsaiás 43,4) Max Lucado: Értékes

Részletesebben

Híres metodisták 3. Metodisták a misszióban

Híres metodisták 3. Metodisták a misszióban Híres metodisták 3. Metodisták a misszióban James Fraser (1886-1938) Senki nem vette észre, milyen királyi küzdelem folyik a könyvtár sarkában ülő fiatalember szívében. Azon a délutánon már harmadszor

Részletesebben

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA Student's name : E-mail: Test štampajte i skeniranog ga vratite na e-mail office@centarzaedukaciju.com U slučaju da nemate tehničke mogućnosti, prihvata se i da na datu e-mail adresu pošaljete odgovore

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

VIASZKVIRÁG. Bohózat egy felvonásban. Történik: egy magyar faluban valamikor a két háború között.

VIASZKVIRÁG. Bohózat egy felvonásban. Történik: egy magyar faluban valamikor a két háború között. Személyek: Péter, középkorú parasztgazda Mári, a felesége Bíró, idősebb parasztgazda Kisbíró, fiatalabb parasztgazda Török Rezső VIASZKVIRÁG Bohózat egy felvonásban Történik: egy magyar faluban valamikor

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

Ára: 200 Ft, mely összeggel gyülekezetünk gyermek- és ifjúsági munkáját támogatja. I. évf. 1. szám 2010. május

Ára: 200 Ft, mely összeggel gyülekezetünk gyermek- és ifjúsági munkáját támogatja. I. évf. 1. szám 2010. május I. évf. 1. szám 2010. május S z ö s z i m a n ó vagyok. Még nem találkoztunk. Én fogok segíteni Neked abban, hogy eligazodjál a különféle érdekes é s i z g a l m a s olvasmányok között. Számomra a legemlékezetesebb

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - A mozgó kő. - Június - Nyárelő. - A rákosi vipera.

Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - A mozgó kő. - Június - Nyárelő. - A rákosi vipera. 2011. június A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja XI. évf. 6. szám Kalendárium - Június - Nyárelő Zöld mozaik - A rákosi vipera Ügyeskedj! - Rejtvények, fejtörők Mese - A mozgó kő Tudod-e?

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I.

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I. HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 4. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Elérhető pontszám: 70p. 2015. január 9. 1. Fejtsd meg a

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker 194 1. Melléklet Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Ez itt a Dobbantó! Was is das? Ez nem gáz! Kriszbá az osztályfőnökünk Vele cool az egyéni fejlődési tervünk Edit nénit se felejtsük el hozzá fordulunk, ha

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben