Rudna I. Lokális és regionális monográfiák 2. Dunaszerdahely Komárom 2002
|
|
- Mariska Csonka
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Rudna I. Lokális és regionális monográfiák 2. Dunaszerdahely Komárom 2002
2 Lokális és regionális monográfiák Sorozatszerkesztõ Liszka József Fórum Társadalomtudományi Intézet Etnológiai Központ Komárom Postacím: Fórum inštitút, Spoloèenskovedný ústav Výskumné centrum európskej etnológie P.O.BOX 154 SK Komárno 1 etnologia@foruminst.sk
3 L. Juhász Ilona Rudna I. Temetkezési szokások és a temetõkultúra változásai a 20. században Fórum Társadalomtudományi Intézet Lilium Aurum Könyvkiadó Komárom Dunaszerdahely 2002
4 A könyvet lektorálták: Bartha Elek Ujváry Zoltán Kniha vyšla s finanèným príspevkom Ministerstva kultúry SR. A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is támogatta. Fórum Társadalomtudományi Intézet, 2002 L. Juhász Ilona, 2002 ISBN
5 A rudnai temetõben nyugvó Nagyszüleim, Édesanyám és Testvéreim emlékének
6
7 Tartalom Ujváry Zoltán: Elõszó Bevezetés A település fekvése, település- és népesedéstörténeti, valamint a mai nemzetiségi és vallási viszonyok A Rudnán végzett néprajzi kutatások rövid áttekintése A gyûjtés és az anyagközlés módjáról A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások Halálelõjelek Az állatok viselkedése Különleges események Álom Egyéb elõjelek Haldoklás Utolsó kenet, úrvacsora Boszorkány haldoklása A halál beállta utáni teendõk Az óra megállítása, az ablak bezárása és a tükör letakarása Halottkém A halott mosdatása és felöltöztetése A halál hírüladása A halálesetek okai Készülõdés a temetésre Ravatalozás Mellékletek a koporsóban Harangoztatás A harangokról A reformátusok harangja A református harangozó Az evangélikusok harangja A katolikusok harangja Sírásás Halottnézés Virrasztás A temetés
8 A koporsó lezárása, a halotti lepel (szemfedõ) kinyírása A koporsó kivitele az udvarra Szertartás az udvaron (a ravatalozónál) A temetési menet Szertartás a sírnál Halotti búcsúztatók Koldusetetés Fényképezés a temetésen Nem átlagos temetés Cigányok temetése Gyerekek temetése Kiházasítatlan leány vagy legény temetése Idegen koldus vagy csavargók temetése Öngyilkosok temetése Közéleti személyiségek, politikusok, államfõk (jelképes) temetése Halotti tor A temetés utáni teendõk a háznál A halott ruhája és ágyszalmája Meszelés A halott siratása További tilalmak Gyász A halott emléke, emlékünnepek A halott születés- és neve napja A halál évfordulója Halottak napja Karácsony, szilveszter Egyéb alkalmak Lélekhit Hazajáró halott A halott etetése, kiengesztelése Halottlátók, jósok További, halállal, halottakkal kapcsolatos hiedelemtörténetek Temetkezési egyletek A falusi egylet
9 3.2. A betléri egylet Polgári Ügyek Testülete A Fecskemadár nõi éneklõ csoport A temetõ A temetõ fekvése A temetõ gondozása A ravatalozó Temetõi kereszt Egyéb objektumok Temetkezési rend Sírjelek Katolikus sírjelek Evangélikus és református síremlékek Egyéb sírjelek Elõre elkészített kripták és síremlékek Sírfeliratok A sírjelek szimbolikája A sírok körülkerítése A sírok gondozása Temetõn kívüli haláljelek Összegzés Adatközlõk Irodalom Magyar-szlovák helynévjegyzék Függelék Gyászjelentések, megemlékezések és más újsághírek Szlovák nyelvû összefoglaló Német nyelvû összefoglaló
10 Obsah Ujváry Zoltán: Predslov Úvod Poloha sídla, dejiny, národnostné a konfesionálne zloženie Struèný preh¾ad národopisných výskumov v obci Rudná Metódy výskumu a jeho spracovanie Predstavy a obyèaje späté s úmrtím Znamenia smrti Správanie sa zvierat Zvláštne udalosti Sen Iné znamenia Umieranie Posledné pomazanie, Veèera Pánova Umieranie bosorky Úkony realizované bezprostredne po skone Zastavenie hodín, zatvorenie okna, zakrytie zrkadla Osoba, ktorá stanovila smr Umývanie a obliekanie màtveho Správa o úmrtí Príèiny úmrtí Prípravy na pohreb Vystavenie màtveho v dome Predmety kladené do rakvy Zvonenie O zvonoch Zvon reformovanej kres anskej cirkvi Kalvínsky zvonár Zvon evanjelickej cirkvi augsburského vyznania Zvon rímsko-katolíckej cirkvi Kopanie hrobu Návštevy u zomrelého Stráženie màtveho Pohreb Zatvorenie rakvy, stríhanie pohrebnej plachty Vynášanie rakvy na dvor
11 Obyèaje vo dvore (pri dome smútku) Pohrebný sprievod Úkony pri hrobe Rozlúèka so zomrelým Pohostenie žobrákov Fotografovanie na pohrebe Pohreby vo zvláštnych situáciách Rómsky pohreb Pohreb die a a Pohreb dievky alebo mládenca Pohreb cudzieho žobráka alebo tuláka Pohreb samovrahov Symbolický pohreb verejných èinite¾ov, politikov, predstavite¾ov štátu Kar Úkony v dome po pohrebe Odev a slama z postele po zomrelom Bielenie stien Oplakávanie màtveho Ïalšie zákazy Smútok Spomienky na màtveho Narodeniny a meniny zomrelého Výroèie smrti Deò zosnulých Vianoce, Silvester Iné príležitosti Predstavy o duši Màtvy, ktorý sa vracia domov (revenant) Dávanie potravy màtvemu, udobrenie si màtveho ¼udia so schopnos ou vidie màtveho, veštci Poverové rozprávania o úmrtí a zomrelých Pohrebné spolky Obecný spolok Betliarsky spolok Zbor pre obèianske záležitosti
12 3.4. Ženská spevácka skupina Lastovièka Cintorín Poloha cintorína Starostlivos o cintorín Dom smútku Kríž na cintoríne Iné objekty Systém pochovávania Náhrobníky Náhrobníky katolíkov Náhrobníky luteránov a kalvínov Iné oznaèenia hrobov Krypty a náhrobníky pripravené za života Texty na náhrobníkoch Symboly na náhrobníkoch Ohradenie hrobov Starostlivos o hroby Oznaèenie miest úmrtia Zhrnutie Respondenti Literatúra Maïarsko-slovenský slovník názvov obcí Príloha Úmrtné oznámenia, spomienky a iné správy z tlaèe Slovenské resumé Nemecké resumé Inhalt 12
13 Ujváry Zoltán: Vorwort Einführung Lage der Ortschaft, siedlungsgeschichtliche, ethnische und konfessionelle Verhältnisse Kurzer Überblick der in Rudna durchgeführten ethnologischen Feldforschungen Die Forschungs- und Darstellungsmethode Mit dem Tode verknüpfte Fromen von Glauben und Brauch Vorzeichen und Ankündigungen Das Verhalten der Tiere Sonderbare Ereignisse Träume Sonstige Vorzeichen Die Agonie Todessakramente Tod der Hexe Massnahmen unmittelbar nach Eintritt des Todes Anhalten der Uhr, Schließen des Fensters, Bedecken des Spiegels Toten(be)schauer Waschen und Bekleidung der Leiche Mitteilungen des Todes und Ansagen Ursachen der Todesfälle im Dorfe Begräbnisvorbereitungen Aufbahrung Sargbeigaben Geläut Über die Glocken Die Glocke der Reformierten (Kalvinisten) Der reformierte Glöckner Die Glocke der Evangelischen Die Gloke der Katholiken Das Ausheben des Grabes Leichenschau Leichenwache Die Bestattung
14 Zuschließen des Sarges, Aufschneiden des Leichentuches Heraustragen des Sarges auf den Hof Zeremonie im Hof (bei der Leichenhalle) Der Leichenzug Grabzeremonie Grabrede Abspeisung der Bettler Fotografieren beim Begräbnis Nicht übliche Bestattungen Zigeunerbegräbnis Das Begräbnis der Kinder Das Begräbnis der Ledigen Totenhochzeit Das Begräbnis eines fremden Bettlers oder Vagabunden Das Begräbnis der Selbstmörder Symbolisches Begräbnis der Politiker, Staatsmänner Das Totenmahl Massnahmen nach dem Begräbnis im Hause Die Bekleidung und das Bettstroh des Verstorbenen Die Tünchung des Hauses Die Beweinung des Verstorbenen Verbote Trauer Andenken des Verstorbenen, Gedenkfeste Geburts- und Namenstag des Verstorbenen Todesjubiläum Allerheiligen Weihnachten, Silvester Sonstige Gelegenheiten Seelenglaube Poltergeist Abspeisung und Aussöhnung des Toten Leichenseher, Hellseher Mit dem Tod und den Toten zusammenhängende Glaubenssagen Bestattungsvereine Der dörfliche Verein
15 3.2. Der Betlérer Verein Korporation für bürgerliche Angelegenheiten Frauen-Gesangsgruppe Fecskemadár Der Friedhof Die Lage des Friedhofs Die Pflege des Friedhofs Die Leichenhalle Das Friedhofskreuz Sonstige Objekten Lage der Gräber Grabdenkmäler Katholische Grabdenkmäler Evangelische und reformierte Grabdenkmäler Sonstige Grabdenkmäler Die vorher angefertigten Gruften und Grabdenkmäler Grabinschriften Symbolik der Grabdenkmäler Umzäunung der Gräber Pflege der Gräber Grabdenkmäler außerhalb des Friedhofs Zusammenfassung Gewährspersonen Literatur Ungarisch-slowakisches Ortsverzeichnis Anhang Todesanzeigen, Erinnerungen und sonstige Pressemittelungen, Grabinschriften Slowakische Zusammenfassung Deutsche Zusammenfassung
16 16
17 Elõszó A magyar történelem mohácsi vész utáni nehéz évtizedeinek kiemelkedõ államférfija, fõpapja sírja fölé a gyulafehérvári Szent Mihály templom sírkamrájában a következõt írták: Omnibus moriendum est Mindenkinek meg kell halnia. Ez az ókori kultúráktól napjainkig idézett mondás az emberi élet halandóságának olyan axiómája, amely megváltoztathatatlanul örök érvényû. Seneca római filozófus mondotta: Mors ultima rerum est A halál minden dolgok végpontja. Az élet nem más, mint út a halál felé. A halál, az élet utolsó állomása az emberiség történetében mindvégig a figyelem középpontjában állott. A halál és a temetés körül kialakult hiedelemrendszer, a halál utáni feltételezett élet minden vallás alapvetõ elemét alkotta. A továbbélés hitét Marcus Aurelius bölcs római császár elmélkedései közt így olvassuk: Ami a földbõl lett, az a földbe visszatér, s ami fentrõl jött, a lélek az égi térbe jut. A halál: tény, bizonyosság. Az ember azonban reménykedve hiszi, hogy lélekben tovább él és visszatér. Ez határozza meg évezredek óta a halál és a temetés kultuszát. A halotthoz fûzõdõ rítusokhoz, szokáscselekvésekhez minden nép rendkívül szívósan ragaszkodik. Az öt világrész népeinek halotti szokásai pszichikailag egymásba kapcsolódnak. Alapjául szolgál az a hiedelem, hogy a lélek elhagyja a testet és az ember az élõk társadalmát. Számos rítus bizonyítja, hogy már az õsember hitte a túlvilági életet. Az egyiptomi õskultuszban a sírt úgy rendezték be, mint egy valóságos házat, hogy a halott jól érezze magát benne és minden szükségét kielégítse. Az emberiség egyik közös hiedelmének tekinthetõ az, hogy a temetési szertartás nagymértékben meghatározza a halott további sorsát és túlvilági életét. L. Juhász Ilona élõ hiedelmeket, szokásokat bemutató és elemzõ könyve kitûnõ bizonyítéka annak, hogy a halállal, temetéssel, a túlvilági élettel kapcsolatos hagyomány milyen mélyen és szívósan gyökerezik egy település közösségének szellemi és tárgyi kultúrájában. A halottkultusz évezredekre visszanyúló elemei egybekapcsolódnak korok-korszakok eseményeinek, tanításainak nyomán alakult változásokkal. Régmúlt idõk kultuszának nyomára csak egy példával utalok. A honfoglalás kori õseink sírjába a halott mellé ételt, italt, fegyvert és használati tárgyakat helyeztek. Sõt, már a kõkorszaki sírokba is odatették a kõszerszámokat, amelyekre a halottnak szüksége volt. Az õsi hit emléke Rudnán is megõrzõdött. A koporsóba az elhunyt kedvelt, illetõleg használati tárgyait tették, mint pl. pipát, szemüveget, imakönyvet, pénzt, néha italt stb. A tudomány számára nagy jelentõsége van annak, hogy L. Juhász Ilona munkájában olyan falu temetkezési hagyományairól kapunk áttekintést, amelynek a lakossága kevesebb mint 800 fõ három vallási felekezethez evangélikus, 17
18 református, római katolikus tartozik, illetõleg felekezeten kívüli. A tradíció jellemzéséhez járul még a lakosság vegyes nemzetiségû magyar, szlovák öszszetétele. A képet színesítik a romák, akik részint magyarnak, részint szlováknak vallják magukat. A kötet számos érdeme közül külön is kiemelendõ a fõ célkitûzésként megjelölt változásvizsgálat. Köztudomású, hogy az emberek a halállal, temetkezéssel kapcsolatos hagyományhoz ragaszkodnak a legerõsebben. A változások kezdetben csak kisebb eltérésekben, jelekben mutatkoznak. Ezek megfigyelésében a kutatónak sokszor kell jelen lenni a falu közösségében. A néprajztudomány számára szerencse, hogy L. Juhász Ilona Rudna szülötte. Így maga is a közösség egy tagjaként belülrõl látta és látja mintegy harminc éven át a falu életét és teszi ezáltal apró elemek észrevételével is hitelessé és tudományos szempontból értékessé, példaértékû feldolgozássá Rudna halottkultusz hagyománykörét. A kötet nemcsak a szaktudomány jelentõs eredménye, hanem Gömör néprajzi kutatásának is. Rudna lakosságának pedig a szakember részletes bemutatásából kitûnhet, hogyan õrzik õseik rájuk hagyományozott szokásait. Debrecen, december 23. Ujváry Zoltán 18
19 1. Bevezetés 1.1. A település fekvése, település- és népesedéstörténeti, valamint a mai nemzetiségi és vallási viszonyok Rudna, a járási székhelytõl, Rozsnyótól alig 4 kilométerre nyugatra, a Csetnek felé vezetõ fõút mellett terül el. Pontosan a nyelvhatáron fekszik, a tõle nyugatra fekvõ Rekenyeújfalu már szlovák. Enyhén délkeleti irányban Berzétével, délrõl pedig Kõrössel határos, mindkét település magyar többségû. A település az említett három faluval, valamint a járási székhellyel állt szorosabb kapcsolatban. Nagyon sokan házasodtak be Rudnára a három faluból, de fordítva ez már kevésbé volt jellemzõ. Rekenyeújfaluval, valamint Kõrössel élénkebb volt kapcsolata, mivel e két településrõl sokan keresték kenyerüket a rudnai vasércbányában. Rudna bányásztelepülés 1243 után keletkezett, mint a berzétei uradalom része. Elsõ okleveles említése 1291-bõl való, akkor Rodna néven szerepel. A falu eredeti lakossága valószínûleg szláv nyelvû lehetett: Nevét a vaskõ-hányástól vette, ettõl a szótól: ruda, mely magyarul vaskövet jelent. Innen is kitûnik, hogy lakói eredetileg tótok lehettek, de ma már a magyar nyelvet beszélik, jóllehet a környéken tótul beszélnek. ( ) Tulajdonképpen õsi lakossága csak telkes gazdából állott, a többiek betelepedett s meghonosodott vidéki bányászok (Batta 1891, 15). Rudnán és környékén a 13. században már bányásztak ezüstöt és aranyat, míg a vasérckitermelés kezdeteit ahogy arra Ila Bálint is rámutat csak az újkorra tehetjük: A vidéken sok a bányakincs: az Ákosok részére 1243-ban kelt adománylevél a tájon bányászható ércet, fõleg aranyat és ezüstöt, külön említi s adományozza. A nemes ércnek jórésze Rudna területére esett, aranybányái 1331-ben, ezüstbányái pedig 1589-ben szerepelnek az oklevelekben, vasbányászata inkább az újkorban emelkedett jelentõségre. A hely neve szerint is az ércnek köszönhette keletkezését. Legkorábban 1291-ben fordul elõ, azaz települése az 1243-as adományozás után nyilván mindjárt megindult. Elsõ lakói kétségkívül bányászok voltak (Ila 1946, 346). A falu lakosságát a középkorban és késõbb is több nemzetiség alkotta. Jelen voltak a németek (elsõsorban bányászok), a szlávok, köztük rutének, leginkább pásztorok és az egyformán pásztorkodó és földet is mûvelõ magyarok. Utóbbiak száma a török pusztításai idején emelkedett meg, mivel az ország déli részeirõl sokan menekültek erre a vidékre. Ezt követõen a török kiûzése után ismét érkeztek a településre szlávok, valamint németek (bányászok) és magyarok is. A település fokozatosan magyar jellegûvé vált, s ezt a jellegét többé-kevésbé mind a mai napig megõrizte. 19
20 A 20. század elején több szlovák bányászcsalád települt a faluba, pontosabban az állami vasércbányák által épített bányászlakásokba, az ún. kolóniá-ra. Az említett családok Besztercebánya környékérõl, a Kassa melletti Aranyidáról, valamint más környékbeli szlovák településekrõl érkeztek. A második világháborút követõen a Beneši dekrétumok alapján a faluból egyetlen családot sem deportáltak Csehországba, valamint Magyarországra sem telepítettek át senkit. Egy Magyarországról áttelepült személy házasság révén került a faluba. A falu birtokosai is gyakran változtak az évszázadok során. Eredeti tulajdonosa az Ákos nemzetség volt, majd a Bebekek, akiktõl 1416-ban a Gömöry család veszi át. Õket néhány évig a pelsõci Nagy János királyi tárnokmester követ a sorban. Ezután ismét a Bebekek kapják meg, majd 1423-ban Zsigmond király a Perényieknek adományozza, 1489-tõl azonban megint a berzétei uradalom része, a Máriássyak birtoka lesz. Bél Mátyás 1749-ben a következõket írja a településrõl: Rudná egy völgyecskében fekszik, amely Rozsnyó felõl Csetnek irányába vezet. A rozsnyóiakhoz nagyon hasonló szántóföldek borítják, azért tudniillik, mert csupán csak negyed mérföld távolságra van ettõl a mezõvárostól. A lakosok magyarok és közülük egyesek fuvarosok, mások juhászok, megint mások pedig favágók. A falu a Máriássy család birtokához tartozik (Bél 1992, 414). A község lakosai a következõ idõszakban is bányászok, szénégetõk és fuvarosok voltak. A lakosság, kiegészítõ foglalkozásként földmûveléssel is foglalkozott, annak ellenére, hogy az agyagos, köves, sovány talaj megmûvelése rendkívül kemény munkával volt csak lehetséges. Az egyébként nem nagy kiterjedésû szántóföld minõségét gyakori trágyázással igyekezetek javítani. A gazdálkodásban a gyümölcstermesztés elég nagy szerepet játszott, azonban a 20. század végén ennek mértéke is csökkent. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy nagyon sokszor értékesítési gondokkal küzdöttek a termelõk, s ez a mai napig így van. A lakosság számára a 20. században elsõsorban a helyi bánya, valamint a Rozsnyó-bányai üzem mellett a járási székhelyen, Rozsnyón található különbözõ hivatalok, vállalatok jelentették a munkalehetõséget, de többen dolgoztak az egészségügyben is. A nõk zöme a Tatrasvit nevû varrodában volt alkalmazásban, s ma is aránylag sokan dolgoznak még itt, bár az 1989-et követõ rendszerváltás után az üzem teljesen átszervezõdött, tulajdonost váltott. A falu lakosságának elég nagy hányada (ez az utóbbi években a % között mozog) vált munkanélkülivé a rozsnyói bányaüzem megszûnése és más üzemek átszervezése következtében. A rendszerváltást követõ években többen visszaigényelték a szövetkezetesítés folyamán elvett földjeiket, gazdálkodni kezdtek, ki kisebb, ki nagyobb sikerrel. A földmûvelés és állattartás tehát a falu életében ismét nagyobb hangsúlyt kapott. A hetvenes és nyolcvanas években csirkekeltetéssel foglalkoztak többen is a községben, akik az ún. Drobnochov (Kisállattenyésztõk Egyesülete) nevû egyesületbe tömörültek. Ez a tevékenység azonban a század utolsó évtizedében már csak csekély szerepet játszott. 20
21 A település tulajdonképpen egy geológiai választóvonal mentén fekszik, a tõle délre elterülõ vidék már a Gömör-Tornai Karszthoz (mai hivatalos elnevezése: Szlovák Karszt Slovenský kras) tartozik, északról pedig a Gömör-Szepesi Érchegység (mai hivatalos elnevezése: Szlovák Érchegység Slovenské rudohorie) képezi határát. A község bányája is ebben az érchegységben található. Rozsnyótól a Tetõcske, hivatalos nevén Rudnai domb (Rudniansky kopec) választja el, amely domb legelõként szolgált és szolgál. Tehát úgy is mondhatjuk, hogy a keleti határt a Tetõcske, a nyugatit pedig a Csetneki patak képezi. A falu fölé északon az Ivágyó hegy (szlovák neve Turecká) magaslik, amelynek legmagasabb pontjáról belátni a közeli és távoli környéket, szép idõben látni a Magas-Tátrát, valamint a magyarországi Diósgyõri Vasgyár kéményeit is, ahová a rudnaiak hosszú éveken át fuvarozták a rudnai erdõben kikapart, valamint késõbb a bányából kitermelt vaskövet. A tulajdonképpeni falu néhány ház kivételével a jelenlegi települést átszelõ fõúttól délre terült el, az északi részt Kolónia alkotja, amely a Vén és az Új kolóniá-ból áll. E településrészt kezdetben Vén kolóniá-n álló bányászlakások alkották, amelyeket a század elején a bányaüzem építtetett a rudnai bányán dolgozó bányászok részére. Aránylag rövid idõn belül ezután felépült az Új kolónia házai, majd a második világháborút követõen gomba módra nõttek ki a családi házak is ezen a részen. Rekenyeújfalu irányában, a község nyugati részén felépült az új családi házakból álló Újsor, az Oncsa 1 is. A községben a Kolónián lakókat kolóniások-nak nevezték, az eredeti faluban lakókat pedig falusiak-nak. Ez utóbbiak hosszú ideig lenézték a kolóniások-at, mivel ezek általában szegényebb és zömében betelepült családok voltak. A kolóniások viszont gyakran a parasztok jelzõvel illették a falusiakat. A társadalmi s vagyoni különbség azonban az idõk folyamán kiegyenlítõdött, a kolóniás, illetve falusi jelzõ csupán annak megjelölését szolgálja, hogy az illetõ a falu melyik részében lakik. Vallási és nemzetiségi viszonyok a 20. században A település lakossága nemzetiségi és felekezeti szempontból eléggé tarka képet mutat. A 19. században a reformátusok száma volt a legmagasabb, az arány azonban a 20. század végére fokozatosan megfordult, s az 1991-es népszámlálási adatok szerint (759 lakosból) a reformátusok száma a legalacsonyabb (129, 17%), a római katolikusoké a legmagasabb (220, 28,99%), az evangélikusoké pedig 169 (22,27%). Figyelemre méltó az ateisták (74, 9,57%), valamint az ún. meg nem határozottak (167, 22%) magas száma. Míg 1860-ban a 216 lakosú községben a reformátusok voltak többségben (96 református, 70 római katolikus, 50 evangélikus), a 19. század végén a 297 lakost számláló faluban már az evangélikusok (104) száma a legnagyobb, a reformátusoké 92-re csökken, a katolikusoké azonban 97-re nõ, s 4 személy pedig az izraelita felekezethez tartozik (Batta 1890, 15). A községben sohasem volt plébánia, valamint lelkész sem lakott soha a faluban, ezek Rozsnyóról (evangélikus) és Berzétérõl (református) jártak Rudnára, a római katolikus hívek pedig nem lévén 21
22 katolikus templom sem a faluban Rozsnyóra jártak, s járnak ma is misére. Az evangélikus hívek templomuk felépülése elõtt (1930) szintén a rozsnyói templomba jártak. Talán éppen a közvetlen a faluban lakó pap hiányának tudható be, hogy a lakosság vallási meggyõzõdése napjainkban ennyire ingatag talajon áll. Eredetileg a vallási hovatartozás alapján szervezõdött a temetõben a temetkezési rend is, azonban ez a rend mára már nagy mértékben felbomlott. A három felekezet között a 20. század folyamán nem voltak súrlódások, s az írott forrásokban sincs nyoma annak, hogy ilyen jellegû atrocitások korábban esetleg elõfordultak volna. A vallási hovatartozás a 20. században nem játszott szerepet a falu lakosai közti kapcsolattartásban. Amikor a század elején a reformátusok gyûjtést szerveztek templomuk építésére, a katolikusok és az evangélikusok is adakoztak, ugyanígy történt az 1930-ban felépített evangélikus templom esetében is, s amikor a katolikus hívek gyûjtöttek templomukra (melynek felépítése azonban az akkori rozsnyói püspök negatív hozzáállása miatt meghiúsult) ugyanúgy adakoztak az evangélikusok és reformátusok is. A történelem folyamán egyik felekezet sem játszott kizárólagos, döntõ szerepet a település belsõ társadalmi életében. A lakosság létszámának alakulása a 20. század folyamán elõször emelkedõ, majd csökkenõ tendenciát mutat: Az 1980-as népszámlálási adatok szerint a községnek 316 magyar nemzetiségû lakosa volt, ami az összlétszám (881) 36,9%-át teszi ki. Az 1991-es népszámlálás alapján a 759 lakos közül a magyarok száma már 392 (51,65%), a szlovákoké 364 (47,96%) a romáké 2 (0,26%), valamint egy cseh nemzetiségû lakosa is van a településnek. A romák esetében a népszámlálási adatok azonban nem a valóságot tükrözik, mivel akadnak közöttük olyanok, akik szlováknak vallották magukat. Hogy a magyar nemzetiségû lakosság számának aránya megnõtt, nem demográfiai robbanásnak tudható be (hiszen a 10 évvel korábbi népszámláláshoz viszonyítva a lakosság száma 99-el csökkent), hanem annak a ténynek, hogy az 1989-es rendszerváltás után többen az addig magukat szlováknak vallóak közül most magyarnak tüntették fel magukat, a politikai változás következtében ugyanis már merték vállalni magyarságukat. A lakosság számának növekedése ahogy arra már utaltam az 1980-as években torpant meg, majd jelentõs mértékben visszaesett. A két népszámlálás közti idõszakban 99 személlyel csökkent. Ennek okát egyrészt az ebben az idõszakban született gyerekek alacsony számával magyarázhatjuk, másrészt pedig azzal, hogy ebben az idõszakban aránylag sokan költöztek a járási székhelyre, Rozsnyóra. Ezekben az években több roma család is elköltözött Csehországba a jobb kereseti lehetõségek reményében. 22
23 A községben szlovák tanítási nyelvû óvoda és iskola (1 4. évfolyammal) mûködik. A magyar tanítási nyelvû iskola az 1970-es évek elsõ felében, s azt megelõzõen néhány esztendõvel a magyar óvoda szûnt meg. A mostani szlovák iskolába látogató gyerekek száma is drasztikusan csökkent az 1990-es években, mivel a faluban rendkívül alacsony a születések száma A Rudnán végzett néprajzi kutatások rövid áttekintése Tudomásom szerint elsõ alkalommal az 1950-es években végeztek a faluban komolyabb néprajzi kutatómunkát. Ekkor a Szlovák és a Magyar Tudományos Akadémia közti együttmûködés keretében egy hosszabb ideig tartó néprajzi kutatás folyt itt és a szomszédos Kõrösben. Több neves néprajzkutató: Barabás Jenõ, Boross Marietta, Manga János, Vajkai Aurél, valamint a hazai Michal Markuš kutatott a községben. Az itteni gyûjtés eredményeit elsõként az Adam Pranda által összeállított, Gemer c. sorozatban szlovák nyelven publikálták. Boros Marietta a gazdálkodási rendszer alakulásáról Rudnán között (Borossová 1976), Michal Markuš Rudna és Kõrös népi táplálkozásának hagyományairól (Markuš 1976), valamint Vajkai Aurél Rudna népi építészetérõl (Vajkai 1976), majd késõbb Manga János a rudnai és kõrösi ünnepi szokásokról (Manga 1981) jelentetett itt meg tanulmányokat. A budapesti Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában az említett kutatóktól származó rudnai gyûjtés anyagában található néhány, a temetkezéssel és halállal kapcsolatos hiedelmekre vonatkozó adat, a fotótárban pedig Boross Marietta és Vajkai Aurél Rudnán készült fényképei között van egynéhány, amely a temetõn készült. Ezek a felvételek számomra nagyon értékesek, ugyanis ezeken olyan sírok szerepelnek, amelyeken a ma már a rudnai temetõn nem létezõ sírjelek fejfák és a lapos kövek nagyon jól kivehetõek. Mivel a fotók egy része Mindenszentek alkalmával készült, más fontos információval is szolgálnak. A községben megfordultak a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem munkatársai is. Az Ujváry Zoltán által elindított Gömör-kutatás (vö. Ujváry szerk. 1991) eredményeként született Gömör Néprajza sorozat köteteiben Kotics József a gömöri népi méhészkedésrõl (Kotics 1988), Zsupos Zoltán pedig Dél- Gömör gyûjtögetõ gazdálkodásáról (Zsupos 1987) szóló köteteiben rudnai adatokat is beledolgozott. Utóbbinak a századi gömöri történeti néprajzi forrásokat közreadó munkájában is találunk Rudnára vonatkozó adalékokat (Zsupos 1994) A gyûjtés és az anyagközlés módjáról Évekkel ezelõtt, családlátogatásaim alkalmával kezdtem dokumentálni szülõfalum temetõjének sírfeliratait. Közben rájöttem, hogy ennek így nincs nagy értelme, ha nem írom le részletesen az egyes sírok jellemzõit. Tehát ezt az elvet követve számozott sorrendben leírtam a temetõ összes sírfeliratát. Munka közben született meg az elhatározás, hogy mindehhez összegyûjtöm a falu temetkezé- 23
Rudna I. Lokális és regionális monográfiák 2. Dunaszerdahely Komárom 2002
Rudna I. Lokális és regionális monográfiák 2. Dunaszerdahely Komárom 2002 Lokális és regionális monográfiák Sorozatszerkesztõ Liszka József Fórum Társadalomtudományi Intézet Etnológiai Központ Komárom
RészletesebbenHalottas szokások a székesfehérvári Felsıvároson és Sárkeresztesen
IGARI ERZSÉBET Halottas szokások a székesfehérvári Felsıvároson és Sárkeresztesen ADATTÁR Összefoglalás A halál mindig is az élet része volt, és ezt a tényt a korábbi generációk természetes módon kezelték.
RészletesebbenDr. Kutnyányszky Valéria
Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria 2009 őszén egy hónapot töltött a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Kiwanjában. A bükkösdi homeopátiás orvos az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU)
RészletesebbenA RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/
PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária
RészletesebbenJanuár, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenA CSALÁD. Következzen tehát a család:
A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket
RészletesebbenMegrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy
1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház
RészletesebbenHELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga
HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR
RészletesebbenREFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország
REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak
RészletesebbenVERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK
VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat
RészletesebbenEGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS
EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben
RészletesebbenÁprily Lajos emléke Nagyenyeden
Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenGazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem
Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse
RészletesebbenGIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége
MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben
RészletesebbenA Biblia gyermekeknek. bemutatja
A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus és Lázár Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Janie Forest Átírta : Ruth Klassen Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children www.m1914.org BFC
RészletesebbenMár a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a
V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,
RészletesebbenGyerekneveléssel és háztartással kapcsolatos munkamegosztás egy átlag magyar családban
Gyerekneveléssel és háztartással kapcsolatos munkamegosztás egy átlag magyar családban A gyerekek meglátása szerint még mindig anya végzi a legtöbb feladatot otthon, de az apák is egyre aktívabbak. Minden
RészletesebbenKishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!
Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk
RészletesebbenSzeretet volt minden kincsünk
Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van
RészletesebbenAz ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)
Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com
RészletesebbenHONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján
Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenEredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt.
Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Andrassew Iván A folyó, a tó és a tenger A platón ültünk Avrammal, a teherautót egy szerzetes vezette. A hegyoldalból a menekülttábor nem tűnt nagynak.
RészletesebbenCsaládfa. Deutsch Ignác Interjúalany. Pollák Béláné (korábban: Brandl Józsefné) (szül. Schwarz Klára ) Gyermekek
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz? Schwarz?-né (szül.?) Deutsch Ignác 1828 1915 Deutsch Ignácné (szül. Weisz Teréz) 1860 1944 Apa Schwarz Mór 1877 1941 Anya Schwarz
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.03.10. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.03.10. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 325 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 650
RészletesebbenMeg is vették, de elébb úgy csinált, mintha nem szívesen adná, de oda adta. Elmegy a két katona, mennek a másik kocsmába. Rendelnek csára-búra,
Csalóka Péter Vót egyszer egy dologkerülő ember, kiment az erdőbe, nekidőt egy fának, a fa görbe vót, oszt úgy tett, mintha támasztotta vóna, hogy le ne dőjjön. Arra megyen két katona lóháton, osztan odaköszönnek
RészletesebbenA népesség nyolcvan százaléka nyugdíjas
A kosárfonásról híres település központjából vezet az út a világ elől elrejtett faluba. Nagymedeséren nem könnyű a megélhetés, a helyi kis üzlet sem tart egész nap nyitva, kevés a vásárló. A helyiek a
Részletesebbenoral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN
oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával
RészletesebbenCastrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám
Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király
RészletesebbenA HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI
SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti
RészletesebbenBírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,
RészletesebbenVII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN
MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.
RészletesebbenMUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
RészletesebbenSzabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.
Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +
RészletesebbenSéta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló
Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a
RészletesebbenBeszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével
Bôrönd és homeopátia Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével Takaros, barátságos épület egy árnyas, csen des kis utca végén, ahol az, nem messze a városközponttól, egy fôútvonalba
RészletesebbenKÉRDŐÍV NAGYHALÁSZ TELEPÜLÉSRŐL. A válaszadás önkéntes! A megkérdezetteket véletlenszerűen választottuk ki. A kérdőív névtelen.
SORSZÁM... KÉRDŐÍV NAGYHALÁSZ TELEPÜLÉSRŐL A válaszadás önkéntes! A megkérdezetteket véletlenszerűen választottuk ki. A kérdőív névtelen. A válaszok feldolgozásánál a személyre vonatkozó adatokat titkosan
RészletesebbenA csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,
Részletesebben- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?
MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban
RészletesebbenCsaládfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.
Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)
RészletesebbenSzékelyszenterzsébet
Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
RészletesebbenGömörországban jártunk. Bábolnai Általános Iskola, 7. A osztálya. A HATÁRTALANUL pályázaton három napos utat nyertünk Szlovákiába, Gömörországba.
PÁLYÁZAT Gömörországban jártunk Bábolnai Általános Iskola, 7. A osztálya A HATÁRTALANUL pályázaton három napos utat nyertünk Szlovákiába, Gömörországba. Izgatottan készültünk az utazásra. Két előkészítő
RészletesebbenGyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak.
Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. 1 2 'Abdu'l-Bahá sok évet töltött a Szentföldön, Akkó városában. Éveken keresztül fogoly volt, és
RészletesebbenA Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára
A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az
RészletesebbenA HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE
A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
RészletesebbenHíres metodisták 3. Metodisták a misszióban
Híres metodisták 3. Metodisták a misszióban James Fraser (1886-1938) Senki nem vette észre, milyen királyi küzdelem folyik a könyvtár sarkában ülő fiatalember szívében. Azon a délutánon már harmadszor
RészletesebbenTöredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből
Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet
RészletesebbenMegcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.
Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában
RészletesebbenAkiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem
Bokor Zsuzsa NÕI ÉLETEK ÉS TÖRTÉNETEK A XX. SZÁZADBAN. EGY NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA 1 Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem sokan mások is provokatívnak találhatják. Az
RészletesebbenEUROPEAN CONSORTIUM FOR THE CERTIFICATE OF ATTAINMENT IN MODERN LANGUAGES NYELVVIZSGA-BIZONYÍTVÁNY MODERN NYELVEK ISMERETÉRŐL MAGYAR
Centre Number Vizsgaközpont száma.... Candidate No. Vizsgázó száma EUROPEAN CONSORTIUM FOR THE CERTIFICATE OF ATTAINMENT IN MODERN LANGUAGES NYELVVIZSGA-BIZONYÍTVÁNY MODERN NYELVEK ISMERETÉRŐL For Examiners'
RészletesebbenÚrkút Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program
RészletesebbenSZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24
Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg
Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső
RészletesebbenA cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján
KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság
RészletesebbenVarga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben
Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és
RészletesebbenDemográfia. Lakónépesség, 2005
Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,
RészletesebbenÜzenet. A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja V. Évfolyam 9. szám, 2012. márc. 4. Kedves Testvérek!
Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja V. Évfolyam 9. szám, 2012. márc. 4. Az ember gyakran teszi fel magának a kérdést: mit gondolnak rólam az emberek? Ez a kérdés
RészletesebbenA Halál antropológiája című egyetemi kurzus létjogosultsága. Egy fogorvos találkozása a halállal
SZLEPÁK BÁLINT A Halál antropológiája című egyetemi kurzus létjogosultsága. Egy fogorvos találkozása a halállal SZEMLE Összefoglalás Tanulmányom témája az általános fogászati ellátásban résztvevő fogorvosok
RészletesebbenA MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel
RészletesebbenCsaládfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930
Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer
RészletesebbenCsaládfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882
RészletesebbenTRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve
1 TRIANONI MOZAIK Dr.Váry Albert könyve 2 3 Szűcs László /1934-2008/: T A V A S Z Édesanyám: született Szatmári Teréz még a XIX. Század utolsó éveiben nyitotta sírós szemét a szép, de borzasztóan terhes
RészletesebbenA BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.
Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,
RészletesebbenSZKA_209_22. Maszkok tánca
SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália
RészletesebbenSzerintem vannak csodák
Brjeska Dóra Szerintem vannak csodák De neked is tenned kell értük 2015 Bevezetés Ajánlom ezt a könyvet valakinek, aki már egy másik, sokkal békésebb helyről vigyáz ránk és segít nekünk. Így kezdődik egy
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenBata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM
Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki
RészletesebbenA szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014)
HERCZEGHNÉ Orbán Éva Melinda A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) Több mint harminc éve tanítok, és mint pedagógust mindig is érdekelt milyen lehet egy
Részletesebbenmagát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.
Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.
RészletesebbenHadi levéltár Bécs Kriegsarchiv
Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal
RészletesebbenAz egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi
Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási
RészletesebbenKÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben
RészletesebbenHitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj
14 tiszatáj TANDORI DEZSÕ Hitman Hitman nincs a szótárban, a szótárban nincs. De hát ember nem ad lónak olyan nevet, hogy Úgy Jól Ötvenen Túl. Nem ad, öreg, lónak ember olyan nevet, hogy... mondom. Mondja
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
RészletesebbenTornyospálca, református templom 1
Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos
RészletesebbenGalambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól
Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Amióta én vagyok a fõigazgató, kell, hogy látsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szép lassan
RészletesebbenA BESZÉD, MINT MŰALKOTÁS
házi András emlékére Lőrincz Róza neje 1907"; ennek hasonmása szintén használatban van, melyen ez a felirat olvasható: özv. Jakabházi An-drásné Lorinczi Róza emlékére." Jakabházi András és neje sírja az
RészletesebbenAprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban
Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium
RészletesebbenA magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása
A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően
RészletesebbenPLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA
RészletesebbenMa már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!
Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka
Részletesebben136 Con Dolore. Tenor 1. Tenor 2. Bariton. Bass. Trumpet in Bb 2. Trombone. Organ. Tube bell. Percussions
Tenor 1 Tenor 2 Bariton Bass Trumpet in Bb 1 Trumpet in Bb 2 Trombone Percussions Organ 136 Con Dolore Tube bell X. Nikodémus: Mer - re vagy, Jé - zus, hol ta - lál - lak? Mu-tass u - tat az út - ta- lan
RészletesebbenA 19-20.században terjedt el az adventi koszorú és kalendárium készítése, melyekkel szintén a várakozást fejezték ki.
DECEMBER- KARÁCSONY HAVA-ÁLOM HAVA JELES NAPOK December 25. Karácsony December 26. Karácsony NÉPSZOKÁSOK, NÉPI HIEDELMEK ADVENT Advent a kereszténység egyik legfontosabb időszaka: a négy hét alatt a hívek
RészletesebbenBANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK
Tripolsky Géza BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Nagy Abonyi Ági megkért egy előadásra, viszont arra is megkért, hogy beszéljek Banó Istvánról. Banó Istvánról,
RészletesebbenÖtven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****
Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,
RészletesebbenMint a nyomozó, rakosgatom a részleteket a fejemben
Kelemen Emese Mint a nyomozó, rakosgatom a részleteket a fejemben Tóth Krisztina: Pixel. Magvetõ Kiadó, Budapest, 2011 Az Idegen szavak és kifejezések szótára szerint a pixel jelentése elemi képpont, amelyek
RészletesebbenÚjdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra
Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának
RészletesebbenSpiró György: Kémjelentés
Spiró György: Kémjelentés Spiró György Kémjelentés Novellák (Részlet) (Részlet) MAGVETŐ Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi KFT. www.magveto.hu ISBN 978-963-14-2939-8 Spiró György, 2011 Kocsiút éjjel Vacsora
RészletesebbenMagyarOK A2+ munkalapok 1
1. Ismerkedünk munkalap / Kérdés Válasz 1. Jól hallom, hogy nem vagy magyar? Jól hallom, hogy nem magyar? 2. Hol dolgozol? Hol dolgozik? 3. Hol élsz? Hol él? 4. Mivel foglalkozol / foglalkozik? Milyen
RészletesebbenJavaslat az. Apátfalva népi hangszere a citera. települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat az Apátfalva népi hangszere a citera települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Tóth
RészletesebbenHELYZET KÖNYVEK. Helykeresõk? Roma lakosság a Székelyföldön. KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja
HELYZET KÖNYVEK Helykeresõk? Roma lakosság a Székelyföldön KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja Helykeresõk? Roma lakosság a Székelyföldön Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002 KAM Regionális
RészletesebbenCsaládfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf?
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Kovács (Kohn) Adolf? 1914 Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? 1906 Berger Adolf 1862 1939 Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) 1874 1944 Apa
RészletesebbenMagyarOK B1+ munkalapok 6
1. Egyetértek. Nem értek egyet. munkalap Egyetért? Nem ért egyet? Írja le az érveit! Lassan az lesz a furcsa, ha az emberek egymással beszélgetnek, és nem a telefonjukat bámulják.... Soha nem fogok szótlanul
RészletesebbenIMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT
Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá
Részletesebben