1. CÍMLAP Tivadar község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Átírás

1 STÚDIÓ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI TERVEZÕ KFT Miskolc, Rákóczi u. 6. sz. Telefon/fax: 46/ , , Tsz.: S CÍMLAP Tivadar község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Megbízó: Tivadar község Polgármesteri Hivatal Tivadar Petõfi u. 24. sz Tervezõ: STÚDIÓ Északmagyarországi Tervezõ Kft. Miskolc Rákóczi u. 6. sz Miskolc, szeptember hó Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 1

2 STÚDIÓ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI TERVEZÕ KFT Miskolc, Rákóczi u. 6. sz. Telefon/fax: 46/ , , Tsz.: S ALÁÍRÓLAP Tivadar község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Vezetõ településtervezõ: Településtervezõ gyakornok: Lautner Emõke TT Györe Mária Zöldterület, környezetvédelem: Hojdák Péter Dobos Sára K /2003 ÉLETTÉR Bt. Mélyépítés tervezõje: Elektromos energia és hírközlésellátás: Miskolc, szeptember hó Bende Laura K /2004 Sarnek Ferenc KLD VCS VR SZM MEZÕBER-PLUSZ Kft... Posch György SZV Pirity Attila ügyvezetõ Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 2

3 STÚDIÓ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI TERVEZÕ KFT Miskolc, Rákóczi u. 6. sz. Telefon/fax: 46/ , , Tsz.: S TARTALOMJEGYZÉK Tivadar község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Címlap 2. Aláírólap 3. Tartalomjegyzék 4. Elõzmények Bevezetés Alaptérkép Elõzetes véleményezési eljárás Elõzménytervek, a területet érintõ korábbi döntések A településfejlesztési koncepció társadalmi elõkészítése 5. Helyzetértékelés, SWOT analízis 6. Tivadar jövõképe 7. Fejlesztési célok, stratégiai programok 8. A településrendezési terv programja Miskolc, szeptember hó Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 3

4 STÚDIÓ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI TERVEZÕ KFT Miskolc, Rákóczi u. 6. sz. Telefon/fax: 46/ , , Tsz.: S ELÕZMÉNYEK Tivadar község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Bevezetés Tivadar község Polgármesteri Hivatala megbízást adott a STÚDIÓ Északmagyarországi Tervezõ Kft.-nek a település rendezési tervének elkészítésére. A szerzõdéskötésre márciusában került sor. Jelen tervdokumentációhoz a helyszíni vizsgálatok márciusában történtek, dokumentációnk az akkori állapotokat tükrözi. A helyzetelemzés célja a fejlesztési lehetõségek, célkitûzések és prioritások megalapozása. A helyzetelemzés során a térségi összefüggések, elõzmények, az agrárgazdaság helyzete mellett az ökológiai adottságokat, a foglalkoztatást, demográfiai mutatókat, az infrastruktúrát, a természet- és környezetvédelmet, a település szociális, kulturális kérdéseit vettük figyelembe, valamint elkészítettünk egy örökségvédelmi hatásvizsgálatot, amely megalapozhatja a település helyi értékvédelmét. Mindezen elemzésekre épül a településfejlesztési koncepció, melyre a településrendezési terv épül. Alaptérkép A tervezési területre vonatkozó földhivatali nyilvántartási térképek beszerzésre kerültek. Ezek felhasználásával, kiegészítésével, helyszíni korrekciókkal készítettük el a tervezési alaptérképet. A digitális alaptérképet a Geodézia Német Kft. készítette. Elõzetes véleményezési eljárás A Polgármesteri Hivatal az elõzetes államigazgatási eljárást lefolytatta. Az illetékes államigazgatási szervek nyilatkozatait a településfejlesztési koncepció készítésénél figyelembe vettük. Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 4

5 Elõzménytervek, a területet érintõ korábbi döntések A településre jelenleg érvényes rendezési tervrõl nincs tudomásunk, azt a Polgármesteri Hivatal nem tudta rendelkezésünkre bocsájtani. Országos Területrendezési Terv Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) jóváhagyásáról a évi XXVI. törvény rendelkezett. A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló évi XXI. törvény meghatározása szerint a területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú mûszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erõforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a mûszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét. Az Országos Területrendezési Terv rögzíti a térség területhasználatának és funkcionális övezeteinek alapvetéseit, melyek Tivadar környezetében az alábbiak: vegyes terület felhasználású térség elsõrendû árvízvédelmi fõvédvonal országos ökológiai hálózat övezete levegõtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett terület övezete által érintett település ár- és belvíz által veszélyeztetett terület kiemelten érzékeny felszín alatti vízminõségvédelmi terület övezete érzékeny természeti terület övezete kulturális örökség szempontjából kiemelt térség települése Részlet az Országos területrendezési tervbõl Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területrendezési Terv Micropolis Területfejlesztõ Tervezõ és Tanácsadó Bt A terv nem került jóváhagyásra. A terv Tivadart érintõ elhatározásai: Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 5

6 I. o o Térségi területfelhasználási kategóriák vegyes felhasználású terület (szántó, erdõ) jellemzõen aprófalvas térség Térségi szerkezeti terv I. II. Térségi jelentõségû infrastruktúrák hálózatai és létesítményei A) víziközmûvek o Tisza-menti töltésfejlesztés középtávú feladat o vízmûtelep o tervezett belvíztározó és biológiai tisztító telep: Tivadar-KisarNagyar települések területén Térségi szerkezeti terv II. II. Térségi jelentõségû infrastruktúrák hálózatai és létesítményei B) közlekedés o tervezett fõút: FehérgyarmatBeregdaróc o térségi jelentõségû közúti híd o országos törzshálózatba tartozó kerékpárút (a Tisza mentén) Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 6

7 Térségi szerkezeti terv III. II. Térségi jelentõségû infrastruktúrák hálózatai és létesítményei C) energia, intézmények o Kavics és homokkészletek övezete Térségi szerkezeti terv IV. I. Védelmi célú övezetek Természet és tájvédelmi övezetek o Szatmár-Beregi tájvédelmi körzettel érintett terület települése o szemétlerakóhely o tervezett levegõtisztaság-védelmi szempontból kiemelten védett terület o környezetileg érzékeny terület övezete által érintett település Térségi szabályozási terv I. II. Funkcionális övezetek o o o Tivadar község Településfejlesztési koncepciója idegenforgalmi települése mûemlék kulturális örökség területének alövezete kiskörzet érzékeny 7

8 Térségi szabályozási terv II. III. Egyéb övezetek o o ásványi nyersanyag kitermelés számára korlátozottan hasznosítható területek Polgári védelmi szempontból az I. és II. veszélyeztetettségi csoportba sorolt települések övezete Térségi szabályozási terv III. A településfejlesztési koncepció társadalmi elõkészítése A településfejlesztési koncepció elõkészítéseként interjú készült a község polgármesterével. A gazdasági élet fõbb szereplõinek és a képviselõknek kiküldött kérdõívek alapján körvonalazódó legfontosabb meglátások, elképzelések a következõk: a térség környezete, a község mûemlékei és rendezett utcái alapján elsõsorban a turisztikai fejlesztésekben látnak kitörési pontot a gazdasági élet fejlõdését a térség rossz megközelíthetõsége és a magas munkanélküliség hátráltatják az önkormányzat vagyongazdálkodása általában kielégítõ, de pályázati aktivitásában a forráshiány komoly problémát jelent infrastruktúra fejlesztés településkomfortosítás fontos feladat. Ennek keretében elsõsorban o a szennyvízhálózat kiépítését o az úthálózat és a járdák felújítását o kultúrált buszváró létesítését o a közlekedésbiztonság javítását o az üdülõterület tereprendezését o parkosítást tartják legsürgetõbb feladatnak. intézményi célú együttmûködések kialakítása a szomszéd településekkel, a lehetõségekhez mérten intézményfejlesztés lakó- illetve üdülõterületek kialakítására komoly kereslet mutatkozik. Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 8

9 STÚDIÓ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI TERVEZÕ KFT Miskolc, Rákóczi u. 6. sz. Telefon/fax: 46/ , , Tsz.: S HELYZETÉRTÉKELÉS SWOT ANALÍZIS Tivadar község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Földrajzi fekvés, közlekedésföldrajzi helyzet Erõsségek Fontos folyami átkelõhely. A megye több városa (Fehérgyarmat, Vásárosnamény is könnyen elérhetõ). Az Unió keleti határsávjába tartozó település. Lehetõségek Az M3-as autópálya és a 49-es gyorsforgalmi út megépítése. A Fehérgyarmat-Beregsurány útvonal fõúttá való fejlesztése. A Tisza-menti kerékpárút megépítése. Gyengeségek A település távol fekszik a magyarországi gazdaságfejlesztési centrumoktól. Növekvõ átmenõ forgalom terheli a község területét. Veszélyek Elmaradnak vagy késnek az úthálózat fejlesztések. A szomszédos országok (Ukrajna, Románia) gazdasági és politikai labilitásának fennmaradása tartósan perifériára szorítja a határ menti térségeket. Szerepkör, települési együttmûködés Erõsségek A körjegyzõség központjához, Kisarhoz való közeli fekvés, közvetlen kapcsolat. Jó együttmûködés a szomszédos községekkel. A környék kiemelkedõ üdülõközpontja. Lehetõségek A kistérségi összefogás erõsítése. Közös beruházások erõsíthetik a szomszédos községek együttmûködését. Térségi jelentõségû turisztikai szerepkör fokozása. Gyengeségek Távol esik az ország gazdasági vérkeringésétõl. A rendszerváltás után a keleti kapcsolatok leépültek. Az ország egyik leghátrányosabb helyzetû kistérségének tagja. Veszélyek A térség nem használja ki földrajzi elhelyezkedésébõl adódó lehetõségeit. A térségi idegenforgalmi szerepkör csak beruházással tartható meg. Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 9

10 Gazdasági erõforrások Erõsségek A térségi átlagnál jobb termõföldek. Jelentõs munkaerõ-tartalék. Kereskedelmi szállásférõhelyek, vendéglátó egységek nagy száma. Növekvõ vállalkozói kedv. Önálló üdülõterület. Lehetõségek Európai Unióhoz történõ csatlakozás elõnyei (pályázatok, támogatások). Idegenforgalom fejlesztése. Beszerzõ, értékesítõ, termelõ szövetkezetek alakítása. Mezõgazdasági termékek magasabb fokú feldolgozása helyben. Idegenforgalmi adottságok maximális kihasználása beruházásokkal. Az önálló üdülõterület rendezése, rehabilitációja. Ártér rendezése a Vásárhelyi terv I. ütemén belül. Humán erõforrások Erõsségek A népességszám csökkenése megállt. Pozitív vándorlási különbözet. Az idegenforgalom munkahelyteremtõ hatása. Lehetõségek A település népességmegtartó képességének növelése. A különbözõ gazdaságélénkítõ programokkal elérhetõ a lakosságszám kismértékû növelése. Gyengeségek Tõkeszegények a vállalkozások. Elaprózódott a birtokrendszer. Nincs (feldolgozó) ipari hagyomány. Szennyvízhálózat hiánya. Alacsony színvonalú a mezõgazdasági termelés. Kedvezõtlen fajtastruktúra. Veszélyek Közlekedési hálózat fejlesztés lelassulása. Kiemelt központi támogatások elmaradása. Európai Unióhoz történõ csatlakozás hátrányosan érinti a gazdálkodókat. Árvíz a térségben. Magas hitelkamatok miatt a vállalkozók nehéz helyzetbe kerülnek. Hitelfedezetként bejegyzett termelõeszközök elvesztése a megélhetést veszélyezteti. Az üdülõterület fizikai állapota tovább romlik. Gyengeségek Fokozatosan elöregedõ népesség. A természetes szaporodási index negatív. Fiatalok elvándorlása. Veszélyek A vándorlási különbözet megváltozása a település népességcsökkenését idézné elõ. Ha tovább romlik, a térség gazdasági helyzete és az életkörülmények, népességcsökkenés következhet be. Települési adottságok Erõsségek A fenntartható fejlõdés keretein belül mûvelhetõ mezõgazdasági területek. A terület egy része védelem alatt áll. Jelentõs tartalék beépíthetõ területek. Környezetszennyezõ tevékenységek hiánya. Önálló, kistérségi jelentõségû üdülõterület. Gyengeségek Az országutak átkelési szakaszai balesetveszélyesek. Az üdülõtelep rendezetlen, árvízveszélyes. Belvízveszélyes területek. Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 10

11 Lehetõségek Idegenforgalmi és lakáscélú területhasználat kiterjesztése. A településtest egységes rekonstrukciója. Üdülõtelep rendezése, megújítása. Erdõsítési program a Vásárhelyi terv keretében és azon kívül is. Intézményhálózat Erõsségek Jó együttmûködés, közeli fekvés a teljes intézményellátottságú Kisarhoz. Lehetõségek A gazdasági helyzet erõsödésével a forráshiány enyhül. Pályázatokkal szerezhetõ források a még felújítandó intézményekre. Közös intézmény fenntartása szomszédos községekkel. Veszélyek Ha elmarad a belsõ területek megújítása, csökkenhet a település vonzereje. Az átmenõ forgalom növekedésével tovább romolhat a közlekedésbiztonság. Az üdülõterület fizikai és erkölcsi leépülése. Gyengeségek Hiányos intézményhálózat. A település egyre nehezebben tudja fönntartani intézményeit forráshiány miatt. Veszélyek Forráshiány miatt az önkormányzat az intézményi ellátás színvonalának csökkentésére kényszerül. Az intézményi ellátottság hiányosságai miatt csökkenhet a település vonzereje. Infrastruktúra ellátottság Erõsségek A település alapközmûvei (vízellátás, gázellátás, elektromos energia ellátás) megoldottak. Lehetõségek Pályázati forrásokból megvalósítani kistérségi összefogással a szennyvíz elvezetõ rendszert. A belvíz elvezetõ rendszer kiépítésével területek mentesülhetnek a belvíztõl. Az árvíztározó megépítése a Vásárhelyi terv I. ütemén belül. Internet hozzáférés biztosítása, teleház program. Gyengeségek Nincs szennyvízcsatornázás. A csapadékvíz elvezetõ rendszer korszerûsítésre szorul. Veszélyek A szennyvíz elvezetõ rendszer kiépítésének hiánya környezetszennyezéssel jár. A belvíz elvezetõ rendszer rekonstrukciójának elmaradása belvízkárokat okozhat. Árvízveszély. Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 11

12 STÚDIÓ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI TERVEZÕ KFT Miskolc, Rákóczi u. 6. sz. Telefon/fax: 46/ , , Tsz.: S TIVADAR JÖVÕKÉPE Tivadar község Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A jövõkép a település adottságaira épülõ, az önkormányzat fejlesztési szándékait megfogalmazó, a fejlõdés irányait és prioritásait, valamint stratégiáját megjelölõ hosszú távú célrendszer. Tivadar esetében a fejlõdés legkedvezõbb lehetséges irányaként a megkezdett térségi integráción belül koordinált fenntartható fejlõdési modell jelölhetõ meg. A fenntartható fejlõdési modell gazdasági oldalról és a települési funkciók oldaláról az adottságokból következõ alkalmasság szempontjait és lehetõségeit, fejlesztési oldalról a területhasználat mértéktartó, más területekkel egyensúlyban lévõ fejlesztését tûzi ki célul, mind települési, mind térségi szinten. Az elérendõ cél érdekében fontos térségfejlesztési erõ, hogy az azonos érdekeltségû, adottságú, helyzetû, piaci pozíciójú önkormányzatok, gazdasági társaságok, társadalmi és más szervezetek a hosszú távú célkitûzéseken alapuló fejlesztéseiket egymás szándékát erõsítõ, azt nem zavaró, nem gátló módon a térség kiegyensúlyozott fejlõdése érdekében együttmûködés keretében végezzék. Az együttmûködés kulcsa az azonos adottság és érdekeltség, ezért célszerû az integráción belül is az ilyen települések együttmûködésének erõsítése akár kistérségi szinten túl is. Tivadarnak, mint a fehérgyarmati kistérség egyik, a város vonzáskörzetébe és erõterébe tartozó településének erõsítenie kell együttmûködését a kistérséggel, illetve annak központi településével, valamint a környezõ településekkel (elsõsorban Kisarral és Nagyarral). Ezen együttmûködés keretein belül kell megtalálnia és megõriznie saját, önálló arculatát, önálló települési funkcióit. Tivadarnak, mint önálló jegyzõséggel nem rendelkezõ településnek, jelentõs folyami átkelõhelynek településfejlesztési célkitûzéseit az alábbiak szerint vázolhatjuk fel: Általános célkitûzések: A település életminõségének megõrzése, javítása, a gazdasági alapok fenntartható fejlesztésével. A település népességmegtartó képességének megõrzése, bõvítése. Olyan helyi közösségek kialakítása, amelyek további társadalmi-gazdasági fejlesztések alapját képezõ vonzó vidéki életmódot hoznak létre. A kistérségi, településközi együttmûködés erõsítése, a lakosság, különösen az agrárágazatban tevékenykedõk felkészítése az Európai Uniós csatlakozás utáni helyzetre, különös tekintettel az Uniós követelményekre és a pályázható támogatások ismeretére, az igénybevétel technikájára. A település üdülõterületi, idegenforgalmi szerepkörének növelése. Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 12

13 6.1. Fõ célok és fejlesztési irányok Célként tûzzük ki, hogy Tivadar a térség, ezen belül a fehérgyarmati kistérség önálló Gazdasági, mezõgazdasági jellegét megõrzõ és fejlesztõ Idegenforgalmi szerepét erõsítõ és növelõ Nyugodt lakókörnyezetet biztosító Környezeti értékeit és települési karakterét megõrzõ települése legyen. Ehhez feltételként rendelhetjük, hogy: Az országos és megyei tervekben szereplõ közlekedési infrastrukturális fejlesztések megvalósulását a település felkészülten fogadja, ehhez a belsõ- és külsõ közlekedési hálózati rendszerét átalakítsa, belsõ kiszolgáló úthálózati rendszerét bõvítse és átalakítsa tudatos területfejlesztési politikával, mely egyúttal a belsõ területi tartalékok hasznosítását is elõsegíti. A településnek sikerül megtartania a lakosságát azáltal, hogy olyan fejlesztési projekteket indít el, amelyek növelik a lakosok komfortérzetét (település-rehabilitáció), olyan intézkedéseket hoz a település vezetése, amelyek elõsegítik és ösztönzik a helyi mikro- és kisvállalkozások megerõsödését mind az idegenforgalom, mind a gazdaság (ipar és mezõgazdaság) terén. A településnek sikerül létrehoznia szerepének megfelelõ kereskedelmi hálózatát, mellyel erõsíti meglévõ szerepét, hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a település megújuló arculatának kialakításához. A településnek sikerül idegenforgalmi szerepét növelnie elsõsorban az idegenforgalmi kínálat és a hozzá tartozó idegenforgalmi infrastruktúra kiépítésével és a település rehabilitáción és a település történeti hagyományain alapuló új arculatának megteremtésével. A település üdülõterülete rekonstrukcióra szorul. A gazdasági fejlesztés és felemelkedés nem képzelhetõ el a település gazdasági stratégiájának kidolgozása nélkül. A településfejlesztési koncepció a térbeli, területi keretek meghatározását tudja rögzíteni, a település gazdasági stratégiájának kidolgozása külön munka tárgya. A kistérségi szerepkör mellett fontos szempont a kötelezõ és vállalt önkormányzati feladatok ellátása. A településfejlesztés során a vagyongazdálkodás kereteinek és új stratégiájának kialakításakor kell dönteni a tényleges területek hasznosításáról, szükség van-e új területek kijelölésére, bevonására, vagy a régi meglévõ területek rekonstrukciójára. A települési funkciók bõvítésének fontos eleme az Önkormányzat szerepének növelése a településfejlesztésben, a terület-elõkészítésben. Itt elsõsorban a nagyarányú településfejlesztési elképzelések területi elõkészítését kell célul kitûzni, melynek elemei a területfelvásárlás, a területek funkcionális átalakításának megszervezése. (Vállalkozói övezet, logisztikai területek, lakóterületek, idegenforgalmi területek, stb.) A település üdülõterületi szerepének megõrzéséhez gondoskodnia kell az alapvetõ oktatási, kultúrális valamint egészségügyi intézmények fenntartásáról vagy azoknak települési összefogásba való igénybevételének lehetõségérõl, illetve azok színvonalának növelésérõl akár összefogásban is, illetve gondoskodni kell az idegenforgalmi kínálat bõvítésérõl és az üdülõterület rekonstrukciójáról. A kommunikáció javítása a térség települései között, az információhoz jutás, a kistérségi érdekérvényesítõ képesség növelése az egyes települések vagy települési társulások projektjeinek egymást erõsítõ hatása érdekében. Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 13

14 Gazdasági célkitûzések: A termelõ infrastruktúra területén: a munkanélküliség csökkentése, a kialakult állapot kezelése a fenntartható mezõgazdálkodás létrehozása, jövedelem termelésének fokozása, piaci versenyképességének fokozása, a helyi mezõgazdasági feldolgozóipar megteremtése a község infrastruktúrájának fejlesztése Idegenforgalom, kulturális szerepkör területén: idegenforgalmi, turisztikai adottságok hasznosítása, az idegenforgalomra épülõ kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók fejlesztése, falusi turizmus meghonosítása a meglévõ értékekre alapozva üdülõterületi rekonstrukció rekreációs és sport területek fejlesztése, elsõsorban belsõ területi tartalékok föltárásával a Tisza partján és a belvizes területek rendezésével kulturális beruházások települési összefogásban Ellátó infrastruktúra területén: új típusú kereskedelmi és szolgáltató övezetek kijelölése kötelezõ önkormányzati feladatok ellátása kistérségi idegenforgalmi szerepkör erõsítése Értékvédelmi célkitûzések: Természetvédelem és az épített környezet védelme területén: természet és értékvédelem: a tájkarakter a települési és táji értékek megõrzése, ökológiai folyosók megtartása és bõvítése a tájvédelmi körzet területének bõvítése a település erdõsültségének növelése települési értékvédelem üdülõterületi rekonstrukció mind a közterületek, mind a magánterületek esetében Környezetvédelem területén: tájhasználati korlátozások és szabályozások bevezetése termõföld és talajvédelem az üzemi és mezõgazdasági üzemi telepek környezetterhelõ hatásainak csökkentése vízrendezés, vízminõség javítása zaj- és levegõtisztaság. védelmi megoldások érvényesítése ártéri területek rendezése a Vásárhelyi terv keretein belül Településpolitikai célkitûzések: a település vonzásának megtartása, növelése és a település arculatának fejlesztése, a településkép kedvezõ alakítása, a szükséges területi fejlesztések biztosítása szociális problémák kezelése, a hátrányos helyzetû rétegek felzárkóztatása településrészek rehabilitációja, új fejlesztési területek kijelölése a településszerkezet korszerûsítése a megközelítési (külsõ és belsõ) viszonyok javítása, mely egyúttal a településfejlesztés eszköze, új területek bevonására árvízvédelem és árterek rendezése Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 14

15 6.2. Jövõkép A megközelítési viszonyok változása Rövidtávon elérendõ cél, hogy Tivadar, mint jelentõs idegenforgalmi potenciállal bíró település térségi kapcsolatai kiegészüljenek, illetve a szabadidõs közlekedési eszközökkel (kerékpár, kishajó) nagytérségi szinten megközelíthetõvé váljon. A várható és elhatározott fejlesztések, így a Mátészalkát és Vásárosnaményt kiszolgáló gyorsforgalmi utak (M3). A Fehérgyarmat-Beregdaróc útvonal fõútvonallá való fejlesztése. Az M49 gyorsforgalmi út kiépítése. Az országos törzshálózatba tartozó Tisza-menti kerékpárút lényegesen javítják Tivadar megközelítési viszonyait is. A belsõ kiszolgáló utak fejlesztése és a forgalomcsillapítás a belsõ közlekedési viszonyokban hozhat pozitív változást A település szerepköre A település saját intézményrendszerrel nem rendelkezõ, ezért a településközi összefogásban érdekelt kistelepülés. Az elérendõ cél a települési együttmûködés racionális feladatainak megtartásával a település megtartó képességének és térségi szerepének megõrzése és idegenforgalmi szerepkörének kistérségi és nagytérségi erõsítése A gazdasági szerkezet változása Tivadar fejlõdésére legközvetlenebbül az ország és helyi gazdaság stabilitása, illetve dinamikája hat, hiszen ezek következménye, hogy a munkahelyek száma elégséges-e, hogy a lakossági és önkormányzati bevételek mértéke, a lakossági ellátás, a térbeli rendezettség és a város mûködésének színvonala megfelelõ-e. Köztudott, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ma is az ország elmaradottabb, hátrányosabb helyzetû régiói közé tartozik. Ez alól csak a megyeszékhely a kivétel, dinamikus, szinte robbanásszerû fejlõdésével. A környezõ kisközép városok, elsõsorban Fehérgyarmat és Mátészalka fejlõdése nem elég dinamikus, nem tudja élénkíteni a kistérségek gazdaságát. Tivadar a fehérgyarmati kistérség települése, gazdaságföldrajzi elhelyezkedése hátrányosnak mondható az ország belsõ területeibõl való viszonylagos távolsága miatt. A település önállóságát részben feladni kényszerült. Ahhoz, hogy a település gazdasági helyzetében változás következzen be, az alábbi feladatokat kell megoldani lépésrõl lépésre: Ipari és egyéb gazdasági fejlesztések: 1. Környezetterheléssel járó ipari tevékenységek korlátozása. 2. Kézmûipari tevékenység fejlesztésének programja. kézmûipari vállalkozások létrehozása, eszközfejlesztés, termékfejlesztés a piacra jutás, értékesítés segítése, ösztönzése, marketing népmûvészeti hagyományokon alapuló munkahelyteremtés (kézimunka, hímzés) Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 15

16 Mezõgazdaság: A fenntartható mezõgazdaság kialakítását, jövedelemtermelõségének fokozását, piaci versenyképességének javítását. Elemei: az Európai Unió közös agrárpolitikájának, a közösségi vívmányoknak az átvétele, a szükséges tudásbázis megteremtése termõföld hasznosításának racionalizálása, leépült termõalapok pótlása a kárpótlás során kialakult elõnytelen, gazdaságtalan birtokviszony-szerkezet megváltoztatása új termékek termesztése (gyógy-, fûszernövények, biotermékek, zöldségtermelés) a szétszórt gazdaságok versenyképességének növelése gépesítéssel, érdekvédelmi szövetkezetek, új típusú társulások megalakításával tároló és feldolgozó kapacitás növelése egyenletesen megbízható minõségû termékek termesztése az állattartás környezetvédelmi, higiéniai, állatelhelyezési feltételeinek javítása Idegenforgalom: Elemei: a meglévõ üdülõterület rekonstrukciója, fejlesztése új típusú idegenforgalmi kínálat megteremtése (holtágak hasznosítása, horgásztavak kialakítása, stb.) szálláshely kínálat bõvítése A népességviszonyok változása, humán erõforrások Népességviszonyok: Tivadar népességének hosszú távra történõ prognosztizálásakor figyelembe vett demográfiai tényezõk: az élve születések (11 %) és halálozások (19 %) aránya a továbbiakban is hasonlóképpen alakul, akkor a természetes népességváltozás kismértékben (8 %) negatívra becsülhetõ; a vándorlási különbözet elmúlt évek pozitív egyenlege megmarad, és ellensúlyozza a természetes fogyást. A népességre vonatkozó jelenlegi és várható tendenciák jövõre vonatkozó kivetítésébõl az látszik, hogy a település népessége az elkövetkezõ 15 évben növekedhet. Természetesen a gazdasági helyzet alakulása, a térség foglalkoztatási helyzetének, az életkörülményeknek a relatív romlása ellentétes hatást is kiválthatnak. Ezek alapján a lakónépesség változása +0,1 és +0,5% között prognosztizálható. A népességszámot mintegy 230 fõben maximálhatjuk. Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 16

17 Tivadar lakónépességének alakulása fõ év I.1-én optimista pesszimista A körülmények kedvezõ alakulása esetében az optimista, míg a jelenlegi helyzet stabilizálódása esetében a pesszimista változat következhet be, de ez sem jelent csökkenést. Humán erõforrások: A humán erõforrások valamint a tudás és a kulturális színvonal magasabb szintre hozatala életmódhoz kapcsolódó programok, egészséges életmódot segítõ programok szervezése teleház program, számítástechnikai ismeretek, internetes szolgáltatás terjesztése kulturális rendezvények, amatõr kulturális együttesek létrehozása, mûködtetése a felsõfokú képzés támogatása, önkormányzati ösztöndíj alapítása Az infrastruktúra ellátottság változása Közmûvek: A település hiányzó alapközmûveit, így a szennyvízcsatorna hálózatot és a belvíz elvezetõ rendszer kiépítését kell megvalósítani. Intézmények: Az intézményi infrastruktúra ellátás megõrzése a kitûzött cél, illetve a településközi együttmûködés fokozása az intézmények mûködtetése érdekében. Ezen túl helyben elvégzendõ feladatok: a könyvtár állományának bõvítése. a mûvelõdési ház felújítása. Településszerkezet: A településszerkezet fejlesztésének céljai: Célként tûzzük ki, hogy a település be tudja fogadni a település fejlõdését biztosító funkciókat, melyek elsõsorban idegenforgalmi funkciók, illetve a településen belüli lakó- és rekreációs funkció. Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 17

18 biztosítsa a településfejlõdés belsõ igényeihez szükséges területeket (lakásellátás, szabadidõs területek, zöldterületi rendszer, falusi turizmus) korszerûsítse a belsõ közlekedési hálózatot, s ezzel csökkentse a forgalomterhelést, a környezetszennyezést, növelje a csillapított forgalmú zónát, javítsa a település életkörülményeit, a település arculatát és a biztonságot javítsa a település és az idegenforgalom szempontjából figyelembe vehetõ folyóparti területek kapcsolatát. Az új funkciók befogadásához és a belsõ fejlõdés területi igényeinek kielégítéséhez: elsõsorban a belterület tartalékait és a falusi léptéket megtartó intenzitásnövekedésben rejlõ tartalékokat, esetleg a kertvárosias lakóterületek megteremtését kínálati szereppel másodsorban (illetõleg indokolt esetben) a belterülethez közvetlenül csatlakozó területek tartalékait kell kihasználni. Stratégiai fontosságú gazdaságossági-és településüzemeltetési elv, hogy a beépítésre szánt terület csak indokolt esetben növekedjen. A belterületi tartalékokat elsõsorban az intézményi rendeltetés befogadását biztosító úgynevezett vegyes felhasználási módú terület bõvítésére, és a lakásépítési igény egy részét biztosító lakóterületi fejlesztésre célszerû kihasználni, elsõsorban a településközpont peremterületeinek átminõsítésével és új lakóterületek kialakításával. E belterületi tartalékokat részben a rendeltetés-módosítás jelenti, amikor a településközpont közvetlen térségében a jelenlegi lakóterületi felhasználás vegyes felhasználásra módosul, s így nõ a vegyes terület, másrészt a településközpont kertvárosi jellegûvé történõ átépülésében rejlõ intenzitás-tartalék, harmadrészt a nagymélységû telkekbõl álló tömbök belsõ részeiben alakítható új lakóterületek. A településközpont kijelölése: A településközpont kijelölésére a meglévõ karakteres központ híján a hídláb környezetében került sor. Idegenforgalom: Természeti és kulturális értékekre alapozó turizmus megteremtésének programja. Elemei: meglévõ falusi magán szálláshelyek/vendéglátóhelyek bõvítése, komfortfokozatának fejlesztése új falusi magánszálláshelyek/vendéglátó helyek kialakítása a falusi magánszállásadói/vendéglátói tevékenységhez, vagy mezõgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó turisztikai szolgáltatások fejlesztése, kínálatbõvítés: tradicionális falusi vendéglátás, minõségi, tájjellegû gasztronómiai szolgáltatások, víziturizmus, horgászat. a kistérség valamint a szomszédos kistérségek természeti, kulturális és történelmi emlékeit bemutató programok szervezése a természethez kapcsolódó speciális érdeklõdésû turisták (fotósok, horgászok) számára való programkínálat Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 18

19 kistérségi, kistérségek valamint települések közti kommunikáció, közös marketing településspecifikus, egyedi rendezvény(ek) megszervezése, létrehozása és rendszeres mûködtetése a település üdülõterületének komplex rekonstrukciója Lakóterület céljára igénybe vehetõ területek: A településrõl kivezetõ utak mentén, Gulács és Tarpa irányába egyaránt lehetséges a külterületi földek belterületbe vonásával. A fejlesztéseket a meglévõ kereslet is alátámasztja. Gazdasági területek: Új gazdasági területek kijelölését nem tartjuk szükségesnek, mivel az erõs környezetterheléssel járó funkciók ronthatják az idegenforgalom esélyeit, és a település gazdasága elsõsorban az idegenforgalomra épül. Intézményterületek: A hídláb környékén célszerû kijelölni a településközponti vegyes területeket, melyek kapcsolatban vannak a lakó és üdülõ területekkel. Ezen funkciók megjelenését, fejlõdését nem szabad akadályozni. Idegenfogalmi célú és egyéb területek: Horgásztó létesítése a település külterületén és a holtág hasznosításával, rekreációs terület kialakítása. Sportpálya létesítése. Üdülõtelep tereprendezése, parkosítása, teljeskörû rekonstrukciója. Zöldfelületi rendszer korszerûsítése: A település zöldfelületi elemei sávos, vonalas és szigetes elhelyezkedésûek. Az elemek, hogy mûködõképes rendszerré, azaz a települést átszövõ, összefüggõ hálózattá fejlõdjenek az alábbi rendezési cél figyelembevétele szükséges: Térben egységes ökológiai egyensúly megteremése a települési, a településközeli és a természetes környezet zöldfelületi elemei között. Ez idõben hosszú távú folyamat, melyben a célt a település természeti értékeinek a megtartásával, védelmével, a tartalékok feltárásával javasolt elérni az épített környezet rendezési, fejlesztési elképzeléseivel összhangban. Ennek során fejleszteni és rendezni kell a A táj jellegzetes szerkezeti elemei és a települési zöldfelületek között a térben is egységes kapcsolatot. Ennek érdekében: meg kell oldani az utcai zöldsávok kijelölését, az utcafásítást, a lakótömbök kertjeiben a kertek lombtömeg fedettségének növelését. A település zöldfelületi elemei körül az ökológiailag érzékeny területek védelmét, így pl: a kisebb közkertek növényállományát a jelentõs zöldfelülettel rendelkezõ intézmények közül az egyházi és önkormányzati intézmények dús vegetációját, az üdülõtelep parkosítását és közterületeinek komplex rekonstrukcióját. Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 19

20 A lakótelkek zöldfelületét, a lombtömeg mértékének jelentõs növelésével. A településszerkezet kiemelését zöldfelületekkel, zöldterületekkel. Ennek érdekében meg kell oldani az utcafásítás, a közkertek, az intézménykertek és az egyéb zöldterületi elemek kapcsolatát, zöldterületi rendszerré történõ fejlesztéssel. A község közterületeinek átfogó virágosítását, növényesítését. Lakásellátás: A lakásellátásban döntõen a magánszemélyek építései a jellemzõek, ehhez a településen belül új lakóterületek kijelölése szükséges. Önkormányzati bérlakás építés számára kisebb társasházak építésére is alkalmas lakóterületek kijelölése A természeti erõforrások megõrzése A természeti erõforrások megõrzése a fenntartható fejlõdési modellen belül kidolgozott agrárprogram, a természetbarát tájhasználat módszerével valósítható meg, a helyi mezõgazdaság megújításával. Az országos védelem alatt álló Szatmár-Beregi Tájvédelmi körzet kibõvítése várható, mellyel tovább növelik a településen belüli védett területek nagyságát. Környezetvédelmi program készíttetése. Hulladékgazdálkodási terv készíttetése Települési értékvédelem A települési értékvédelem, mint idegenforgalmat vonzó beruházás. Mûemlékek és környezetük rendbetétele (a templom és környéke). Helyi értékvédelmi rendelet megalkotása. Az árvíz utáni újjáépítés egységes építészeti képének megóvása. Tivadar község Településfejlesztési koncepciója 20