Szentgotthárd Város Önkormányzata

Átírás

1 Város Önkormányzata Készült Szentgotthárd Város Polgármesteri Hivatala megbízásából a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Városfejlesztési Kézikönyv - Második, javított kiadás tartalmi követelményei alapján január 6. Készítette: Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft Budapest, Üllői út 66/a II/2. Honlap:

2 Tartalomjegyzék 1. Város helyzete a településhálózatban Szentgotthárd szerepe a településhálózatban Szentgotthárd szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Szentgotthárd helyzete az országos városhálózatban Szentgotthárd helyzete Vas megye városhálózatában Szentgotthárd vonzáskörzetének bemutatása Önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatok települési és térségi szinten A város szerepe kistérségi szinten A város szerepe a térségi munkamegosztásban Városi szintű helyzetelemzés Városszerkezet Morfológiai tényezők Történeti tényezők Főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek Város szerkezetét meghatározó egyéb tényezők Főbb szerkezeti problémák és következményeik Gazdaság Ágazati szerkezet (vállalkozások megoszlása ágazat szerint) Vállalkozások megoszlása méret (mikro-, kis és közép, illetve egyéb) szerint Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei Turizmus, vendéglátás és kiskereskedelem Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei Információs társadalom (internet elterjedtsége, használata, e-ügyintézés, stb.) Kultúra szerepe (attrakciók, rendezvények és kapcsolódó szervezetek) Társadalom Demográfia (népesség, korösszetétel, népmozgalom, családi összetétel) Foglalkoztatás (foglalkoztatottság, ingázás, munkanélküliség) Képzettség (iskolai végzettség, szakképzettség, felsőfokú végzettség, munkaerő kínálat és kereslet) Egészségi állapot Lakosság jövedelmi és szociális helyzete Társadalmi önszerveződések, civil szféra aktivitása, ennek fő területei Települési környezet Természeti környezet állapota és veszélytényezők Épített környezet (régészeti értékek, műemlékek, helyi védelem) Lakásállomány (nagysága és minőségi összetétele, tulajdonviszonyok, lakásépítés mértéke, önkormányzati bérlakásállomány) Települési környezeti infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra (közösségi közlekedés helyzete, városi területek megközelíthetősége és minősége) Közszolgáltatások

3 Oktatás és nevelés Egészségügy Szociális ellátás (szociális támogatások, szolgáltatások és intézményrendszer) Közigazgatás Közművelődés, szabadidő és sport Korábbi időszak jelentősebb fejlesztései Összegzés SWOT elemzés Városrészek elemzése Belváros Funkcióellátottság Rábakethely Funkcióellátottság Rábatótfalu Funkcióellátottság Máriaújfalu Funkcióellátottság Zsida és Zsidahegy Funkcióellátottság Rábafüzes és Jakabháza Funkcióellátottság Farkasfa Funkcióellátottság Szegregált területek helyzetelemzése Szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása es adatok alapján megjelölt szegregált és szegregációval veszélyeztetett területek óta történt változások szegregáció tekintetében (önkormányzati adatok alapján) Lakáskörülmények Közszolgáltatások elérhetősége Környezeti infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra Humán közszolgáltatások elérhetősége Ágazati politikák Szociálpolitika Lakáspolitika Oktatáspolitika Képzési- és foglalkoztatás politika Együttműködési rendszerek az ágazati politikák kapcsán Korábbi fejlesztések és azok hatásai a szegregátumok területén Stratégia Jövőkép Fejlesztési célok a városra és a városrészekre

4 A város egészére vonatkozó tematikus célok A városrészek fejlesztési céljai Beavatkozások - akcióterületek kijelölése Városközpont akcióterület Termálfürdő és rekreációs központ akcióterület Kaszagyári tömb akcióterület Fenntarthatósági szempontok A fenntartható környezeti fejlődés programja (fejlesztések várható környezeti hatásai) Anti-szegregációs program (beavatkozások) A stratégia koherenciája, konzisztenciája Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Az önkormányzat ágazati vagy tematikus stratégiáival való összhang A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Területi fejlesztési tervdokumentumokkal (stratégiákkal, koncepciókkal) való összhang Stratégia megvalósíthatóságának kockázatai Megvalósítás eszközei A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek A városfejlesztés várható pénzügyi mozgástere Megvalósítás szervezeti rendszere Településközi koordináció mechanizmusai Ingatlangazdálkodási koncepció Partnerség Partnerségi folyamatot bemutató dokumentumok Az IVS eredményeinek nyomon követése ( monitoring ) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása Mellékletek Akcióterületek ingatlanainak tulajdonviszonyai és tervezett hasznosításuk Anti-szegregációs szakértő nyilatkozata Képviselő-testületi határozat az IVS elfogadásáról

5 1. Város helyzete a településhálózatban Szentgotthárd város Nyugat-Dunántúlon az északi szélesség 46 fok 57 perc és a greenwichi hosszúság 16 fok 16 percen fekszik. Területe 67,73 km², állandó lakóinak száma (forrás: KSH 2007.). Szentgotthárd Magyarország nyugati részén, a Nyugat-dunántúli Régióban, Vas megye délnyugati részén, a Rába és a Lapincs folyók összefolyásánál fekszik. A Szentgotthárdi kistérség központja, Vas megye és Magyarország nyugati kapuja. Speciális geopolitikai helyzetét a hármas-határmentiség determinálja, mivel Ausztriával és Szlovéniával is határos. A Szentgotthárdi kistérség keleten a Körmendi kistérséggel, délen az Őrségi kistérséggel szomszédos. Ausztriában a haza kistérségek területi szintjéhez hasonló kiterjedésű szomszédja a Jennersdorfi járás. A város közúton a 8. sz. főúton közelíthető meg, amely mint E66 jelű nemzetközi főút biztosítja Ausztria irányában is a leggyorsabb közúti kapcsolatot. Szentgotthárd számára a közlekedési folyosó fejlesztése kiemelt fontossággal bír. A város földrajzi elhelyezkedéséből adódóan közeli elérési útvonala van a nyugat-európai autósztráda rendszerhez (osztrák A2 autópálya). Három térségi jelentőségű város fekszik a közelében: Graz (cca. 70 km), Szombathely és Zalaegerszeg (megközelítőleg 60 km). Legközelebbi reptérként a graz-i (70 km) és fürstenfeld-i (20 km) repülőterek említhetőek meg. 1. térkép: Szentgotthárd elhelyezkedése (forrás: Szentgotthárd szerepe a településhálózatban Szentgotthárd szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Az OTK lehatárolása három vidékies kistérség-kategóriát különböztet meg a térség népsűrűsége és a népességszámmal meghatározott urbanizált települések előfordulása alapján, amelyek közül Szentgotthárd rurális kistérségben (népsűrűség <120 fő/km 2 ) található. Az OTK meghatározása szerint jellemzően vidékies kistérség, ahol a vidékfejlesztés a kistérség egészére irányulhat, mint a kistérségi fejlesztési stratégiák meghatározó eleme. Itt a foglalkoztatottságban a primer szektor súlya többnyire átlagon felüli. 4

6 Szentgotthárd 2. térkép: Szentgotthárd rurális térségbe történt besorolása (forrás: OTK) A mező- és erdőgazdaság a legjelentősebb területhasználó. E homogénen vidéki kistérségek fejlesztése során mindig a kistérségben kell gondolkodni (pl. elérhetőség, közszolgáltatásszervezés, térségi turisztikai fejlesztések, egységes táji karakter falumegújítási programok), a települések elosztott térségi forrásokra támaszkodó elszigetelt fejlesztései nem célravezetők. Urbanizált központoktól távoli fekvésük miatt a térségek külső kapcsolatainak, elérhetőségének fejlesztése hangsúlyos. Szentgotthárd 3. térkép: Szentgotthárd fekvése a természeti és táji értékben gazdag besorolás alapján (forrás: OTK) Az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Szentgotthárd vidékies, természeti, kulturális és táji értékekben gazdag területen fekvő település. Az OTK fenti ábrája szerint Szentgotthárd és térsége Nemzeti Park által érintett területen fekszik. A kistérség az Őrségi Nemzeti Park által védett természeti területekkel érintett. 5

7 Szentgotthárd térségében a következő célokat tűzi ki az OTK: - Helyi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása: A munkahelyteremtést a környezetkímélő ipari beruházások ösztönzése; A megújuló energiaforrásokon alapuló helyi energiagazdálkodási, valamint az anyag- és hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása; A környezetbarát ökoturizmus elterjedésének ösztönzése; A közeli vagy távolabbi urbanizált területekről érkező vendégekkel való tartós, családias vendéglátói kapcsolatok kialakításának, a helyi lakosság és az üdülőnépesség gazdasági és kulturális partnerségének ösztönzése; Megteremteni az üdülőhelyi funkciókhoz szükséges települési infrastruktúrát és közbiztonságot; A helyi termelési, tájhasznosítási, kézműves kultúrákra támaszkodó, a tájkaraktert kihasználó termelés, kereskedelem és egyéb szolgáltatások erősítése; Ösztönözni kell az erdők közjóléti, rekreációs, funkcióinak az ökológiai szempontoknak megfelelő kialakítását; Támogatni kell a környezettudatos gondolkodást, szemléletformálást szolgáló és a helyi, táji értékek bemutatására épülő programkínálat kidolgozását; A társadalmi részvételen és széleskörű partnerségen alapuló hazai Natúrpark hálózat kialakítását, továbbfejlesztését ösztönözni; Támogatni az építészeti örökség, a népművészet, és a kézműves hagyományok és emlékek megőrzését; Elősegíteni, hogy a magántőke, a közösségi és magánszféra közötti partnerség növekvő szerepet kapjon a kulturális örökség épületeinek és tárgyainak helyreállításában, a kultúrtájak megőrzésében, fenntartásában és hasznosításában. - Helyi humán erőforrás fejlesztés-szervezés érdekében indokolt: Erősíteni a lakosság aktív részvételén és együttműködésén alapuló helyi fejlesztési kezdeményezéseket; Támogatni a lakosság különböző csoportjai közötti partneri együttműködések kialakítását; Fejleszteni a helyi fiatalok és felnőttek élményszerű, informális tanulását segítő oktatási-nevelési tevékenységeket. - Környezeti és kulturális szempontú tervezés érdekében indokolt: A táji egységek településcsoportjainak gazdaságfejlesztési együttműködései és a faluhálózatok kialakítása; A tájsebek, természetkárosítások rehabilitációját elvégezni; A természetvédelmi, tájesztétikai és tájökológiai szempontokat érvényesíteni a mező- és erdőgazdasági tevékenységek összehangolásával, őshonos fajok telepítésének ösztönzésével; A térségek erdőterületeinek természetességét javítani, törekedve a tájak erdőtömbjeinek összekapcsolására is; A térségeknek fenntarthatósági keretstratégiákat kell kidolgozni; 6

8 A térségek fejlesztési kezdeményezéseit környezeti és fenntarthatósági szempontok alapján kell megvizsgálni; A kastélyok, kúriák, várak, egyedi (kultúr)táji értékek (hidak, emlékhelyek, keresztek, emlékfák, stb.) állagmegóvása, környezetük fejlesztése; A táji értékek tűz- és katasztrófavédelmének biztosítása. A város az IVS-ben a fenti célokkal összefüggésben jelöli ki a feladatokat. Ennek értelmében fontosnak tartja a természeti környezet, táji értékek és a kulturális örökség értékeinek megóvását, fenntartható hasznosítását és bemutatását a lakosság és vállalkozások bevonásával. A turizmus, a természeti környezet elemi közül főként a folyók (Rába és Lapincs) és az Őrség és Vendvidék közelsége adta lehetőségek kihasználására épül. Mindezek mellett Szentgotthárd környezetével harmóniában élő és fejlődő, rendezett és esztétikus megjelenésű európai kisváros, a kistérség minden térségközponti funkcióval ellátott központja, folyamatosan kismértékben növekvő lakosságszámmal Szentgotthárd helyzete az országos városhálózatban A magyarországi településhálózatban Szentgotthárd a városhierarchia alsó szintjén helyezkedik el. A kisvárosban fellelhető intézmények átlagos számban és választékban vannak jelen (pl. kereskedelem, középfokú oktatás, közszolgáltatások, bankfiókok, turisztikai szolgáltatások), ugyanakkor egyéb modern, középfokú szerepkörei részben hiányosak, részben kialakulófélben vannak (pl. gazdaságszervezés, korlátozott térségi vonzás, innováció). A hiányzó vagy részleges funkciók kiterjesztése és megerősítése Szentgotthárd településhálózatban betöltött pozíciójának fokozatos javításával, valamint a térségben betöltött középfokú ellátási szerepeinek kiszélesedésével jár. 4. térkép: Szentgotthárd elhelyezkedése (forrás: A gazdasági-fejlődési folyamatok, a települési kapcsolatok ma már a természetes és az infrastrukturális adottságok alapján kialakuló térségi szerveződések szerint alakulnak. Szentgotthárd további kedvező, gazdaságilag is hasznosítható földrajzi/természeti adottsága az értékes és érintetlen táji környezet (Őrségi Nemzeti Park, Rába és Lapincs folyók), valamint a természeti kincsnek tekinthető termálvíz. A település legfőbb turisztikai vonzereje az élmény- és wellness fürdő (St. Gotthard Spa & Wellness), amely 645 méteres mélységből feltörő 34,5 Celsius-fokú termálvízre épült. Az önkormányzati tulajdonú fürdő 2007-ben nyitotta meg kapuit, általa a város jövőjének egyik meghatározó pillérévé vált az idegenforgalom. Szentgotthárd termálvize, a nemzetközileg is egyre fontosabb és jövedelmezőbb egészségturizmus, a gazdag táji és természeti környezete az ökoturizmus és a sportturizmus fejlesztésének lehetőségét biztosítják. Szentgotthárd kedvező közlekedési helyzete a turisztikai adottságok kihasználását is segíti, a nagyvárosok (Szombathely, Zalaegerszeg, Graz) és a turisztikai célpontok (Őrség, Vendvidék) közelsége pedig megfelelő fogyasztói keresletet biztosít a rekreációs és szabadidőipar, valamint idegenforgalom számára. 7

9 Szentgotthárd helyzete Vas megye városhálózatában Szentgotthárd területnagyságát tekintve Vas megye második, lakónépességét tekintve a hatodik legnagyobb városa. Az egymás szomszédságában elhelyezkedő települések közti funkcionális kapcsolatokra irányuló vizsgálatok szerint a megyében Szombathely központtal alakult ki jelentősebb méretű agglomeráció, amely nagyságrendileg 30 településből áll (forrás: Szombathely MJV és Agglomerációja területfejlesztési programja, ). Szentgotthárd közvetlen környezetében a települések közti kapcsolatok viszonylag laza rendszere mutatható ki, városi település-együttest formálva (15 település). Vas megyében a Szentgotthárdhoz hasonló méretű és adottságú kisvárosi szintű településeken él a lakosság 30%-a. Szentgotthárd és a 14 szomszédos település stabilan együttműködő kistérséget alkot Szentgotthárd vonzáskörzetének bemutatása Szentgotthárd szerepköre a város méretének és gazdaságföldrajzi fekvésének megfelelően kistérségi szinten jelentős. A település amely egyben a nevéről elnevezett kistérség központja 1983-ban kapott városi rangot. A szentgotthárdi kistérség két országgal is határos, nyugatról és északról Ausztriával, míg délről Szlovéniával. A kistérségre az ott élő nemzetiségek (német, szlovén) révén jellemző a kulturális sokszínűség. A kistérség központjában él a lakónépesség 60 %-a. Szentgotthárd jórészt ellátja a kistérségi központ szerepét, bár egyes közintézmények csak Körmenden érhetők el. A város környezetében 14 település (Alsószölnök, Apátistvánfalva, Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, Kétvölgy, Magyarlak, Nemesmedves, Orfalu, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Szakonyfalu és Vasszentmihály), elsősorban apró és kisméretű falvak találhatóak, melyek átlagos lélekszáma 459 fő. Szentgotthárd a kistérségi szintű központi feladatait a 4807-es KSH sorszámú statisztikai kistérségben látja el. 5. térkép: Szentgotthárdi kistérség települései (forrás: 8

10 Önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatok települési és térségi szinten Települési önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatok ellátása Szentgotthárd Város Önkormányzata az önkormányzati törvény felhatalmazása alapján egyaránt ellát kötelező, illetve az SZMSZ-ben meghatározva önként vállalt feladatokat. A kötelező feladatok a következő területekre terjednek ki: kommunális, egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési és igazgatási feladatok. A kommunális jellegű feladatokat megállapodás alapján az Önkormányzati Közszolgáltató Vállalat szervezte, majd a szilárd hulladék elszállítására és kezelésére a MÜLLEX Kft.-vel, a városi temető fenntartásra a Vas Megyei Temetkezési Vállalattal kötött a város szerződést. Az egészségügyi ellátásban 3 fő háziorvos és 2 fő házi gyermekorvos vállalkozói formában, 1 fő háziorvos pedig közalkalmazottként látja el az alapellátást, továbbá az önkormányzati fenntartású Rendelőintézet keretein belül biztosított a védőnői szolgálat és a fogászati szakellátás működtetése. Az építéshatósági-, gyámügyi-, és okmányirodai feladatokat és az orvosi ügyeleti ellátást az önkormányzat nem csupán települési, hanem körzeti tevékenységként a kistérségben is ellátja. A közművelődési feladatokat a Móra Ferenc Városi Könyvtár fenntartásával, valamint közművelődési megállapodás alapján a Pannon Kapu Kulturális Egyesület szervezésében látja el a város. A Kossuth Filmszínház (mozi) vállalkozási szerződés alapján működik. A három éven aluli gyermekek bölcsődei ellátását megállapodás alapján a Tótágas Közalapítvány végzi. Az önkormányzat önként vállalt feladatként végzi a középiskolai oktatást és kollégiumi ellátást a III. Béla Szakképző Iskola intézmény fenntartásával. További önként vállalt feladat az említett szakorvosi ellátás, melyet a Rendelőintézet keretein belül biztosítja a város. Kistérségi önkormányzati feladatok ellátása A szentgotthárdi kistérség önkormányzatai a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. sz. 41. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény, valamint a 65/2004. (IV.15.) Korm. rendelet alapján abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az önkormányzatok e megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást, testületeik döntése alapján létrehozták a Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulást (továbbiakban: Társulás). A Társulás munkaszervezete a székhelytelepülés képviselő-testületének hivatala, a Szentgotthárdi Polgármesteri Hivatal. A Polgármesteri Hivatal végzi mindazon feladatokat, melyek a többcélú társulással kapcsolatosan felmerülnek. Így különösen a pénzügyi feladatokat, a Társulás keretében ellátott szakmai irányítási feladatokat, a Társulás működtetésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, stb. A Társulás feladatait elsősorban a Polgármesteri Hivatal szervezetén belül működő Kistérségi Iroda látja el, de a munkaköri leírásuk szerint részben kistérségi feladatot, részben egyéb önkormányzati feladatot ellátó köztisztviselők is segítik a Társulás működését. Miután a városi és a kistérségi ügyek mára szétválaszthatatlanok, gyakorlatilag nincs olyan ügyintéző, aki kizárólag a kistérségi ügyekkel foglalkozik. A Kistérségi Iroda 3 fő ügyintézőjének feladata például a város oktatási, közművelődési, szociális- és egészségügyi teendőinek ellátása is. Azzal, hogy nem került felállításra egy külön, önálló munkaszervezet, hanem a Polgármesteri Hivatal vállalta magára ezeket a feladatokat, lényegesen olcsóbb 9

11 megoldást választott a térség (megj. a kistérségi társulások túlnyomó többsége annak ellenére, hogy intézményeket nem is tartanak fent önálló munkaszervezeteket hoztak létre, átlagosan 5-6 fővel.). A Társulás munkaszervezetének kiadásaihoz évben 24 millió Ft állami támogatást igényelhetett a Társulás. A Társulás pályázati forrásból 1 fővel működteti a Szentgotthárdi Helyi Vidékfejlesztési Irodát, amely az elmúlt időszakban aktívan közreműködött az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban megfogalmazott vidékpolitikai, a vidéki térségek felzárkóztatását elősegítő fejlesztési célok megvalósításában. Az Iroda az ÚMVP III. és IV. tengelyébe tartozó intézkedésekhez kapcsolódó tevékenységével is segítette a vidékfejlesztésben érintett helyi szereplőket, ugyanúgy, mint az éppen aktuális LEADER program kapcsán. Szentgotthárd Város Önkormányzata az alapfokú oktatás- és nevelés, valamint a szociális alapellátási feladatokat is társulási formában látja el. A Társulás fenntartása alatt-, és a Társulási megállapodásban rögzített feltétek szerint működött a szentgotthárdi székhelyű és önkormányzati alapítású: - Játékvár Óvoda, ahol az óvodai nevelés biztosított az egész kistérség számára, - Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény látja el az alapfokú oktatást, alapfokú művészetoktatást zeneművészeti és képzőművészeti ágon, valamint a gimnáziumi oktatást, - Városi Gondozási Központ útján biztosított a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a szociális információs szolgáltatás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az időskorúak nappali ellátása, valamint az időskorúak átmeneti elhelyezése, illetve gondozása, a támogató szolgálat és a közösségi pszichiátriai ellátás, - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretein belül működnek a gyermekjóléti szolgáltatások, a családsegítés, valamint az adósságkezelési szolgáltatás a rászorulók részére. A Társulás a feladatait egyrészt intézményfenntartóként, másrészt, mint közszolgáltatásokat szervező intézmény maga is aktívan részt vállal a feladatok ellátásban. A Társulás a kistérség minden települése azon belül Szentgotthárd számára az alábbi területeken szolgáltat: 1. Intézmény fenntartásával látja el az oktatás-nevelés területén: - az óvodai nevelést: Játékvár Óvoda Szentgotthárd, Kerekerdő Óvoda Rönök, Tapsifüles Óvoda Gasztony, valamint a szentgotthárdi óvodában foglalkoztatott logopédus útján a logopédiai ellátást, - az alapfokú oktatást: a Szentgotthárdi Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, amely intézményben pedagógus végzi a gyógy- és testnevelést, a szociális- és gyermekjóléti területen: - Városi Gondozási Központ Szentgotthárd végzi a szociális alapellátást, mely kiterjed a házi segítségnyújtásra, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra, a támogató szolgálatra és egyéb közösségi ellátásokra, - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szentgotthárd által a szociális-, és gyermekjóléti alapellátás tartalmazza a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást. 2. Szervező tevékenység révén biztosított: - a Rendelőintézet Szentgotthárd irányításával az orvosi ügyeleti ellátás; - a szentgotthárdi Polgármesteri Hivatalban foglalkozatott belső ellenőr útján a belső ellenőrzési tevékenységek; 10

12 - a Móra Ferenc Városi Könyvtár irányításával a mozgókönyvtári szolgáltatás; - a Berzsenyi Dániel Főiskola Pedagógiai Szolgáltató Központjával kötött megállapodás útján a nevelési tanácsadás. A Társulás munkaszervezeti feladatait a szentgotthárdi Polgármesteri Hivatal végzi. Kiemelten fontos Szentgotthárd Város Önkormányzata számára a közszolgáltatások jelentős részének többcélú társulás útján történő ellátása, illetve megszervezése, mivel a társulási formában történő feladatellátás az önkormányzatok számára költséghatékonyabb és magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtását teszik lehetővé. A Társulás útján biztosított közszolgáltatások központi finanszírozása a következők szerint alakult 2008-ban: Normatív támogatás jogcíme: Költségvetési támogatás (felhasználási kötöttség nélkül / felhasználási kötöttséggel) /Ft Kiegészítő normatíva (Társulási feladatellátáshoz kapcsolódó támogatás költségvetési törvény VIII. melléklet szerint) /Ft Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Átmeneti elhelyezést biztosító ellátás Nappali intézményi ellátás Szociális étkeztetés Támogató szolgálat Közösségi ellátás Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás Óvodai nevelés Alapfokú iskolai oktatás Középfokú iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Napközi otthon, bejárási, étkezési és tankönyvtámogatás, TKT bej Intézményi társulás óvodájába, iskolájába való bejárás Pedagógiai szakszolgálat Pedagógiai és szociális továbbképzés Társulás munkaszervezet támogatás Mozgókönyvtári feladatellátás Belső ellenőrzési feladatellátás Iskolabusz szolgáltatás Összesen: táblázat: Társulás közszolgáltatásainak állami finanszírozása (forrás: évi önkormányzati zárszámadás) A költségvetési törvény által a társulási szinten történő feladatellátás normatíva útján történő többletfinanszírozása, a társulások szélesebb pályázati lehetőségei, valamint az a tény, hogy a Társulást nem sújtja a jövedelem differenciálódás mérséklése miatti elvonás, mindezek összességében a közszolgáltatások finanszírozása szempontjából kedvező lehetőségeket teremtettek évben a kistérség önkormányzatai számára. 11

13 A kistérségi társulás fontos eredménye, hogy a községek a Társulás által biztosított közszolgáltatások többségéhez továbbra is térítésmentesen jutnak hozzá, a szolgáltatások után a Társulás semmiféle hozzájárulást nem kér az önkormányzatoktól. A Társuláshoz befizetendő tagdíjból fizeti a Társulás a Vas Megyei Területfejlesztési Tanács tagdíját és ebből finanszírozza az évenként megjelenő kistérségi programajánló kiadványt, a fennmaradó részből pedig kistérségi pályázati alapot képez. A többcélú kistérségi társulás megalakítása azonban nem pusztán anyagi előnyöket jelent: a Társulás működése egyre szorosabbra köti össze a Társulást alkotó településeket. A havi rendszerességgel tartott Társulási Tanácsi és Jegyzői Kollégiumi üléseken túl a térség szereplőinek / döntéshozóinak gyakori találkozási pontja a Társulás munkaszervezete. Ezeken a fórumokon nemcsak a szoros értelemben vett napirenddel foglalkozhatnak a települések vezetői, hanem az egyéb információáramlás- és közvetítés is közvetlen formát kap A város szerepe kistérségi szinten A kistérség területe 233,43 km 2, az átlagos népsűrűsége 65 fő/km 2. A térség lakosságszáma az elmúlt években fő körül mozgott. Szentgotthárd környezetében 14 kistelepülés található, melyeknek lélekszáma a 20 főtől főig terjed. Közös jellemzőjük, hogy többségük aprófalu és lakosságuk jelentős részének Szentgotthárd biztosít munkalehetőséget. A vendvidéki településekre különösen jellemző az a szerkezeti sajátosság, hogy egymástól távolabb elhelyezkedő porták alkotnak szórvány településszerkezetet. Valamennyi település önálló önkormányzattal, Csörötnek, Alsószölnök és Vasszentmihály főállású polgármesterrel rendelkezik. A kistérségben Alsószölnök, Felsőszölnök és Szakonyfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy és Orfalu, Rátót, Rábagyarmat és Nemesmedves, Csörötnek, Magyarlak és Kondorfa településeken, valamint Vasszentmihály és Rönök településeken körjegyzőség működik. A közigazgatási térségi feladatokat Szentgotthárd város látja el. A statisztikai kistérség egyben a területfejlesztés és a vidékfejlesztés kistérség egysége. A települések közül egyedül Szentgotthárd rendelkezik városi ranggal, amely egyben Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás központja és április 28-i megalakulása óta számos programot dolgozott ki a kistérség fejlesztése érdekében. Szentgotthárd a hozzá kötődő környékbeli települések lakói számára is működteti egyes közigazgatási, közhatalmi szervezetét illetve részlegét pl. Hatósági és Okmányiroda, Munkaügyi Központ kirendeltsége, Gyámhatóság, Építéshatósági hivatal, Rendőrőrs, Polgári Védelmi Parancsnokság. Más, szolgáltatásokat nyújtó szervezetek pl. bankok, biztosítók is üzemeltetnek olyan irodákat, fiókokat, amelyeket a környékbeliek is felkeresnek. A város középiskolájába és a zeneiskolába is járnak gyerekek a környékbeli községekből. A szociális otthon lakói szintén tágabb környezetből érkeznek. A könyvtárat, a múzeumot, a művelődési központot, a színházat és a mozit sem csak a helyi lakosok látogatják. Egészségügyi ellátás terén az orvosi ügyeletet kistérségi szinten biztosítja a város. A város kereskedelmi központ funkciója kevésbé markáns. Néhány szaküzlet pl. ruházati, mezőgazdasági, vas-műszaki, bútor, gépalkatrész, számítástechnikai, könyv, építőanyag, stb. a térség lakosságát is kiszolgálja. Multinacionális kereskedő cégek is megjelentek a városban, így a napi cikkek elfogadható árszínvonalon szerezhetők be. A városban üzletet nyitott hazai és nemzetközi kiskereskedelmi üzletláncok: Coop, Real és CBA (hazai tulajdonban), illetve Penny Market, Spar és Match (külföldi érdekeltség). A hipermarketek közül is érdeklődtek már a lehetőségek iránt, de a városvezetés nem kívánja 12

14 nagyméretű áruház letelepedését, mivel véleménye szerint a kiskereskedelmi szolgáltatások megfelelő minőségi színvonalon és sűrűséggel is rendelkezésre állnak a lakosság számára. Szentgotthárdon több olyan szolgáltató tevékenységet végző vállalkozást is lehet találni pl. ügyvéd, könyvelő, ingatlanforgalmazó, üveges, fuvarozó, autószerviz, stb. amelyeket a kisebb településeken nem, így ezeket is itt érik el a kistérségben élők. A város vonzáskörzete a turizmus területén túlnyúlik a kistérség határán. Az idegenforgalom kiemelkedő vonzerői az Őrségi Nemzeti park, a Rába folyó, mint vadvízi célpont, valamint a termálfürdő és a közvetlenül mellette a 2009 őszén megnyílt négycsillagos szálloda. A városban és környékén pihenő, kikapcsolódni vágyó belföldi és külföldi vendégek számára rendelkezésére áll továbbá egy kemping, illetve panziók és falusi szálláshelyek széles köre. Szentgotthárd és környezete szoros kapcsolata a munkaerőpiac területén is érzékelhető, hiszen a városban foglalkoztatottak jelentős számban más elsősorban szomszédos településekről járnak be dolgozni és a szentgotthárdiak közül is soknak (a helybeli lakosoknak az önkormányzati becslései szerint 30 %-a) más településen főleg a nagyobb városokban, mint pl. Körmend, illetve a szomszédos Ausztriában van a munkahelye. A város feladatának tekinti térségközponti szerepkörét figyelembe véve továbbra is a környéken élő mintegy 15 ezer ember számára a városi szintű és jó minőségű közszolgáltatások biztosítását, a szomszédos községekkel való hatékony gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek feltárását és kihasználását, illetve a kistérségi összefogásból származó előnyös pozíciók hasznosítását. Szentgotthárd térségi és földrajzi elhelyezkedése jelentősen befolyásolja jövőbeni központi szerepköreit is. Helyzete e téren várhatóan erősödik, amelyet a kistérségi igazgatási feladatok fokozott felvállalása is támogat. Szentgotthárd ennek a szerepkörnek az erősítése érdekében szeretné tartalommal megtölteni és újraéleszteni a monarchiabeli (a XIX-XX század fordulóján és Széll Kálmán idejében) természetes vonzáskörzetét mintegy km sugarú körben, beleértve az ausztriai és szlovéniai területeket is. A jelentős létszámban Szentgotthárdon élő szlovén népesség révén már ma is erősek a kulturális és társadalmi kapcsolatok. A hazai szlovén kisebbség eddigi legnagyobb vállalkozása az 1998-ban átadott Szlovén Információs és Kulturális Központ, amely konferenciatermet, kiállítótermet és vendéglátó egységet tartalmaz. Itt kap helyet a nemzetiségi rádió is. A szlovén nemzetiség és az anyaország kapcsolatainak bővítését segíti elő a szintén 1998-ban Szentgotthárdon átadott Szlovén Főkonzulátus. Ausztria irányába jelenleg a gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi kapcsolatok erősek, ennek legfontosabb eleme a sikeresen működő határon átnyúló ipari park. A jó kétoldalú kapcsolatokat az utóbbi időben sajnos megrontja a Rába habzásának és a határ mellett felépíteni tervezett hulladékégető ügyei A város szerepe a térségi munkamegosztásban Szentgotthárd településmagjának nagyságrendje és középületeinek mérete azt jelzi, hogy fejlődésének korábbi szakaszában különösen a Trianoni döntést megelőző Osztrák-Magyar Monarchia és a városban letelepedett Széll Kálmán idejében egy mainál jóval nagyobb, körülbelül 40 kilométeres sugarú térség központjaként működött. Szentgotthárd a XX. század elején kiterjedt igazgatási és gazdasági funkciókat látott el, amelyek az I. világháború után meghúzott új országhatárok izoláló hatásainak erősödését követően lassan elsorvadtak, szükségtelenné váltak. A város kezdetben még csak Magyarország nyugati perifériáján, majd a II. világháborút követően annak vasfüggönnyel védett és elzárt határsávjában találta magát, aminek következménye a mai kisebb kiterjedésű vonzáskörzete. Vas megye településrendezési terve 13

15 Szentgotthárdot jelenleg is hiányos funkciójú városi központként sorolja be, amely esetben a funkciók pótlását javasolja, hogy teljes mértékben képes legyen a nevét viselő kistérség lakosságának és vállalkozásainak középszintű ellátására. A Szentgotthárdi kistérségben a Kőszegi mellett a megyében a legkevesebb, mindösszesen 15 település található. Lélekszámukat tekintve közülük 10 nem éri el, illetve éppen meghaladja az 500 főt, tehát aprófalu. Nemesmedves és Orfalu lakossága csupán 27 és 61 fő. A kistérségen belül erőteljes fejlettségi és ellátottságot illető különbségek vannak a Rábavölgy és a Vendvidék aprófalvas településstruktúrája között, természetesen a Rába-völgy javára, amely a 8-as (E66 jelű nemzetközi) főút forgalmából profitál. Tágabb térségre kitekintve a szomszédos jelentősebb központok Körmend és Őriszentpéter. Körmend vonzáskörzete az 1960-as évek intézményi átcsoportosításának hatására túlnyúlik kistérsége határain és kiterjed az Őrség szinte teljes területére, mivel az Őrség mind a mai napig városhiányos. Körmend vonzása korábban erősebb volt a Szentgotthárdi kistérségben is, viszont a város gazdasági erejének növekedése funkcióinak erősödését vonta maga után. Az Őrség központja Őriszentpéter, amely az alapellátáson túl néhány egyéb funkcióval képes szolgálni, de a középfokú ellátási és igazgatási tekintetben Körmendhez kapcsolódik. Szentgotthárd alapfokú térségi jelentőségű funkciói: - Építési hatóság, Gyámhatóság és Okmányiroda hatóköre kiterjed a kistérségre; - Szentgotthárd óvodája és az Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is kistérségi jelentőségű. Szentgotthárd középszintű térségi jelentőségű funkciói: - Középfokú oktatás, mint Integrált Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a III. Béla Szakközépiskola kistérség; - Munkaügyi központ kistérség; - Rendőrőrs kistérség; - Polgári Védelmi Parancsnokság kistérség; - Szakorvosi Rendelőintézet kistérség; - Országos Mentőszolgálat kistérség; - Tűzoltó parancsnokság kistérség. Szentgotthárd megyei jelentőségű funkciói: - Vas megyei Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdő megyei vonzáskörzet Más városokban igénybe vehető közép- és felsőfokú intézmények, funkciók: - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Körmend - Földhivatal Körmend - Kórház Körmend, Szombathely - APEH Vas megyei Igazgatósága Szombathely - Közjegyző Körmend - Bíróság Körmend - Felsőfokú oktatási intézmény Szombathely. Magyarország schengeni együttműködéshez való csatlakozásával, a határok átjárhatóságának szabaddá tételével a város új lehetőséget kapott a közvetlen határon túli környezetével a sokrétű és alacsonyabb szintű közlekedési hálózatok összefűzésére. A város önkormányzata azzal számol, hogy az 1990-es éveket megelőzően méltánytalanul háttérbe szorított Szentgotthárd vonzáskörzete a hármashatár átjárhatóságával és a gazdasági, turisztikai potenciáljának kiteljesedésével egyre erőteljesebben érvényesül az osztrák és szlovén területeken is. A határok megnyitásával már megindult a vonzerő kiterjedése Burgenland déli 14

16 területeire, de a Szlovéniában található területekkel való kulturális együttműködés az itt élő jelentős létszámú kisebbség aktív közreműködésével is már évek óta kiváló. A térségi munkamegosztás legfontosabb elemei a munkahelyeket biztosító határon átnyúló ipari park, a sokszínű kulturális kapcsolatok, valamint az új idegenforgalmi vonzerőként a közelmúltban átadásra került termálfürdő és szállodakomplexum, illetve az ahhoz kapcsolódó egészségügyi és egyéb turisztikai szolgáltatások. Szentgotthárd teljes körű városi központtá fejlődését középtávon visszafoghatja az igazgatási, társadalomszervező és adminisztratív funkciók szélesebb skálájával rendelkező Körmend, melynek elérhetősége közúton csupán perc. Természetesen a két város közötti funkciók megosztása tágabb térségi szinten jól működtethető, amit például a Szentgotthárdi Ipari Park irányába naponta ingázó és ott foglalkoztatott körmendi munkavállalók esete is jól példáz. Szentgotthárd településszerkezeti terve 1 középtávon az alábbi térségi hatással bíró intézményi fejlesztéseket határozza meg: - A közigazgatási rendszer átszervezése kapcsán középfokú igazgatási funkciók Szentgotthárdra kerülésének szorgalmazása; - Közjegyzői státusz megszerzése; - Földhivatali információs és adatszolgáltatási lehetőség megteremtése; - Rendőrőrs technikai feltételeinek javítása és kiemelt hatáskörűvé fejlesztése; - Felsőfokú képzés, esetleg valamely főiskola kihelyezett tagozatának Szentgotthárdra telepítése; - Rábafüzesen német információs központ, helytörténeti bemutató, könyvtár létesítése. A településszerkezeti terv az abban rögzített távlati szerepkörök alapján csak hosszútávon látja reálisnak a teljes körű városi funkciókhoz szükséges és hiányzó intézmények megvalósítását. A legtöbb középfokú intézmény, mint az ÁNTSZ, Földhivatal, APEH, Bíróság ugyan nem kifejezetten területigényesek, kivéve a Kórházat, amelynek távlati helyét a megüresedett Határőr laktanyában javasolja a város településszerkezeti terve kijelölni /2004. sz. Képviselő-testületi határozat 15

17 2. Városi szintű helyzetelemzés 2.1. Városszerkezet Morfológiai tényezők Szentgotthárdot és annak térséget középen kelet-nyugati irányban a Rába folyó szeli ketté, amely hazánk egyetlen vadvízi turizmusra lehetőséget adó folyója. Földrajzi szempontból három részre osztható a kistérség. Az Alpokalján fekvő kistérség déli részén a Vasi-Hegyhát dombvidéke, más néven a Vendvidék található. Erdős, tagolt dombságával, gyantaillatú fenyveseivel és nyugodt légkörű falvaival tűnik ki hazánk tájai közül. A kistérség középső részén a Rába folyó széles völgye húzódik, változatos domborzati felépítéssel, bőtermő rétekkel és patakokkal. A terület Nyugat-Dunántúl legnagyobb kiterjedésű völgye, ahol a szőlőhegyek összekötésével túraútvonal került kialakításra. Északról egy dombvonulat zárja le a tájat, amely a térség és az ország határvonalát is kijelöli. A kistérség jelentős része erdőterület. Itt található az Őrségi Nemzeti Park, amely a Szentgotthárdi és az Őriszentpéteri statisztikai kistérség nagy részét lefedi és átnyúlik a Körmendi kistérség területére is. Az 1990-es évek második felében indították útjára Phare- CBC támogatással a hármashatár menti Natúrpark Programot, melynek Ausztriával és Szlovéniával közösen történő továbbvitele szerepel a fejlesztési tervekben. A város kialakulásában kiemelkedő szerepe volt a közlekedésnek, ahol a Rába völgyében az árvizeket kikerülve, de a vízfolyásokkal párhuzamosan két útvonalat jártak ki eleink: - a fontosabbikat a Körmend irányából Graz felé tartót a Rábától és a Lapincstól északra, - délre pedig a Csörötnektől Gyanafalvára vezető kisebb jelentőségű utat. Ezen utak mentén alakultak ki a ma Szentgotthárdot alkotó városrészek: északon Jakabháza és Rábafüzes, délen Rábakethely és Rábatótfalu. Szentgotthárd kiemelt helyen utak és vizek találkozásánál telepedett meg. A Rába völgyét néhol meredeken felfutó, délen patakvölgyekkel szabdalt domboldalak szegélyezik. A Rába jobb és bal partján húzódó településsort a folyók és árterületeik választották el, hidak viszonylag nagy távolságban épültek egymástól. Zsida zsákfaluként különállóan feküdt a Zsida patak völgyében. Máriaújfalu pedig Rábakethelytől keletre a déli irányban kiágazó a Hársas-patakot követő út mentén alakult ki szeptember elsején nyílt meg a Szombathely-Szentgotthárd-Gyanafalva vasútvonal, amely az ipar meghonosodásának alapfeltétele volt, ezután települt be a Rába-Lapincs és a vasút által körbezárt terület Szentgotthárd legrégibb ipari létesítményeivel: 1896-ban a Selyemszövőgyárral, 1894-ben a Dohánygyárral. Az ipari fejlődést követően a lakóterületek is bővülni kezdtek, Szentgotthárd és Rábakethely összeépült. Az 1950-es évek elején valósították meg a Rábafüzes felé vezető út mai nyomvonalát az új Rába-híddal, majd kialakították a Kaszagyártól a vasútig terjedő lakóutcákat. A város tradicionális mag részéhez minden irányban kapcsolt települések csatlakoznak, melyek egy része már szinte összenőtt a városmaggal (pl. Rábakethely). Vannak olyan településrészek melyeknél ez a folyamat csaknem befejeződött (Rábatótfalu, Máriaújfalu és Zsida), s vannak olyan településrészek, melyek a topográfiai és vízrajzi viszonyok miatt valószínűleg a jövőben sem kapcsolódnak közvetlenül a városmaghoz (Rábafüzes és Jakabháza, valamint Farkasfa). 16

18 Történeti tényezők Szentgotthárd Magyarország délnyugati csücskében fekszik, az Őrség kapujában, a Rába és a Lapincs folyó összefolyásánál. A Vendvidék központjaként Vas megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése. Lakossága nagyrészt magyar, de számottevő létszámban élnek szlovének és németajkúak is a városban. A települést III. Béla király alapította 1183-ban, amikor francia cisztercita szerzeteseket telepített ide, monostort építve számukra, melyet Szent Gotthárd hildesheimi püspökről neveztek el. A monostor mellett majorság létesült, ahol 1350-ig virágzott a feudális rendszerű mezőgazdálkodás. A település 300 évig a Széchy család birtoka volt. Vizesárokkal körülvett erődítményét 1391-ben Széchy Miklós nádor, majd a Zrínyiek, Batthyányk építették. A monostort is, az erődöt is a Bocskai-felkelés idején az osztrákok felrobbantották, ezzel a szerzetesi élet megszűnt. A török elleni 1664 évi szentgotthárdi csata nemcsak az ország, de egész Európa politikájára hatással volt. Raimondo Montecuccoli császári tábornok augusztus 1-jén itt ütközött meg a Köprülü Ahmed nagyvezír parancsnoksága alatt Bécs felé vonuló törökökkel. A hétórás küzdelmet eldöntő mozzanat az volt, amikor a menekülő törökök közül sokan belefulladtak a nagy zápor miatt megáradt Rábába. Sajnos a vasvári békében nem sikerült kihasználni a győzelemből fakadó helyzeti előnyt. Miután 1873-ban elkészült a vasútvonal Graz felé, megkezdődött Szentgotthárd iparosodása is. A város gyors összeköttetésbe került a fejlettebb stájer tartománnyal és a Kisalfölddel. Ez a fejlemény hihetetlen gyors gazdasági és társadalmi fejlődéshez vezetett Szentgotthárdon az 1800-as évek végén. Egymás után alakultak a gyárak, üzemek (pl. Játékgyár, Dohánygyár, Óragyár, Selyemszövőgyár és Kaszagyár). A gazdasági fejlődést követték a társadalmi változások: oktatási, egészségügyi intézmények jöttek létre, megerősödtek a civil szerveződések. A XX. század első évtizedének végére Szentgotthárd pezsgő kisváros lett, a megye legfejlettebb ipari struktúráját mondhatta magáénak. A szentgotthárdi fejlődés egyik mozgatója Széll Kálmán volt, aki előbb a térség országgyűlési képviselőjeként, később miniszterként és miniszterelnökként támogatta az elképzeléseket. A város aranykora az első világháborút követő Trianoni békeszerződések után véget ért. Vonzáskörzetének nagy része külföldre került. A két világháború között stagnálás, a szocializmus első évtizedeiben elsorvadás jellemezte a települést. Szentgotthárdot nem fejlesztették és közintézményeit is fokozatosan elköltöztették. Élénkülés csak az 1980-as évektől jelentkezett. A monostor alapításának 800. évfordulóján, 1983-ban városi rangot kapott a település. Az igazi fordulatot a rendszerváltozás hozta. A város szabadabban tudta szervezni az évtizedekig mesterségesen elvágott kapcsolatrendszerét. Ez először a kultúra és a sport területén hozott sikereket, de rövidesen a gazdasági eredményekben is tükröződött. Szentgotthárd kedvező gazdaságföldrajzi fekvése és a meglévő magas szintű ipari kultúra vonzotta a külföldi befektetőket. A város vezetése felismerte történelmi esélyét és nagyszabású infrastruktúra és iparfejlesztési programot indított el. A 90-es években megalapították a Szentgotthárd-Heiligenkreuz Határon Átnyúló Ipari Parkot, amely ma több mint fő számára biztosít munkalehetőséget. Az iparfejlesztéssel párhuzamosan az intézményhálózat is bővült, oktatási, egészségügyi és kulturális létesítmények sora újult meg. Szentgotthárd kereskedelme is felvirágzott, a kiskereskedelmi és vendéglátó egységek gomba módra szaporodtak a városban és a környéken. A kereskedelem és néhány szolgáltatás fejlődésének hátterében a rendszerváltást követő évtizedben elindult nagyarányú osztrák és szlovén bevásárló turizmus állt. Napjainkban a bevásárló turizmus jelentősége lecsökkent. 17

19 Szentgotthárdnak és térségének egyre inkább a minőségi turizmus és más szolgáltató iparágak irányába kell fejlődnie. Az önkormányzat ennek támogatására az elmúlt évtizedben előkészítette a Termálpark elnevezésű programját. Ennek eredményeként 2007-ben átadására került a térségi jelentőségű termálfürdő, majd 2009-ben annak szomszédságában egy négycsillagos szálloda avatására került sor. A városvezetés az ipari termelőtevékenység kapacitásbővítése mellett az idegenforgalomra és kapcsolódó szolgáltatásokra alapozó fejlesztési elképzeléseket kiemelten támogatja, amely várhatóan az elkövetkező évtized egyik meghatározó fejlesztési iránya lesz. Az adottságok e tekintetben kedvezőek, mivel az egészségturizmus (lásd termálkomplexum és szálloda), az Őrségi Nemzeti Park, a Rába, a kulturális és gasztronómiai hagyományok, valamint a történelmi különösen a barokk emlékek színes kínálatára építve vonzó turisztikai programcsomagok állíthatóak össze. Szentgotthárd az 1800-as évek végéhez hasonlóan ismét történelmi lehetőség előtt áll. Az EU csatlakozást, majd az országhatárok szabad átlépést lehetővé tevő schengeni övezetbe történő belépést követően visszanyerheti a több mint 100 éve elvesztett természetes vonzáskörzetét, ezzel ismét elfoglalhatja hagyományaihoz és gazdaságföldrajzi adottságaihoz méltó helyét a magyar-osztrák-szlovén hármashatár térségében Főbb közlekedési tényezők, nagy rendszerek A 8-as főút (E66 nemzetközi út) a város legfontosabb kapcsolata. Ennek fejlesztése a város alapvető érdeke, mert amint elkészül a Körmend elkerülő gyorsforgalmi szakasz és Rábafüzes irányába is folytatódik a fejlesztés, úgy az ígéretek szerint az osztrákok is kiépítik a rábafüzesi határátkelőtől az autópálya csatlakozást. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium honlapján ( található közlekedésfejlesztési projektek listáján szerepel az M8 Körmend nyugat és Rábafüzes (országhatár) + Körmend elkerülő szakasz. A térképen bemutatott 30,7 km-es szakasz 2x2 sávos gyorsforgalmi út + gyorsforgalmivá fejleszthető útként szerepel a minisztérium indikatív listáján. M8 Rábafüzes és Körmend között 6. térkép: Az országos közúthálózat fejlesztése között (forrás: 18

20 Szentgotthárdon a GYSEV Zrt. biztosítja a vasúti szolgáltatást ( amely december 10-i vasúti menetrendváltással vette át a MÁV Zrt.-től a Szombathely- Körmend-Szentgotthárd pályaszakasz üzemeltetését. 7. térkép: GYSEV Zrt. vasúti hálózata (forrás: A GYSEV Zrt. tulajdonosi szerkezete alapján igazi nemzetközi vasúti szolgáltató vállalat, melyet a Magyar Állam (66,5%) mellett, az Osztrák Állam (28,6%) és a szintén osztrák Strabag SE (4,9%) tulajdonolják közösen. A vasúti személy- és a teherforgalom nincs zavaró hatással a város életére, mert a szerelvények nem jönnek be a történelmi városközpontba. A vasút északról elkerüli a várost, amelynek fejlesztésére is lehetőség van, amennyiben az új befektetők az ipari park kapacitásának bővítése során igénylik új iparvágány csatlakoztatását. Szentgotthárd vasúti kapcsolatait jelentősen javítja a várhatóan 2011-ben átadásra kerülő KÖZOP számú kiemelt uniós projekt (forrás: amelynek keretében a GYSEV Zrt. mintegy 50 Mrd forintos beruházással elvégzi a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal teljes rekonstrukcióját. A vasútvonal fejlesztésének fő célja az utazóközönség és az áruszállítás igényeinek megfelelő költséghatékony működési feltételek kialakítása, a szolgáltatások minőségének javítása, a menetidő, a környezeti zajterhelés és légszennyezés csökkentése, valamint a szállítási biztonság növelése. Feladat a teljes vonalon a jelenlegi km/h-ról 120 km/h közlekedési sebesség megteremtése, a tengelyterhelés felemelése 210 kn-ról 225 kn-ra, az ETCS2 fogadására alkalmas állapot előkészítése, a Szombathely és Szentgotthárd vasútvonalon korszerű biztosítóberendezés létesítése és villamosítása. A motorvonat beszerzéssel a személyszállítási szolgáltatás minősége javul. Szentgotthárd helyi és helyközi autóbusz közlekedést az állami tulajdonú Vasi Volán Zrt. ( járatai biztosítják. Az autóbusz pályaudvar és a forgalmi iroda Szentgotthárd, Hunyadi u. 65. szám alatt található. Mivel Szentgotthárdon belül és a kistérség többi települése felé is buszjáratok biztosítják a tömegközlekedési kapcsolatot, ezért a 19