Helyzetelemzés a Dél-Dunántúl növénytermesztéséről, állattenyésztéséről és feldolgozóiparáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyzetelemzés a Dél-Dunántúl növénytermesztéséről, állattenyésztéséről és feldolgozóiparáról"

Átírás

1 Helyzetelemzés a Dél-Dunántúl növénytermesztéséről, állattenyésztéséről és feldolgozóiparáról A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. részére Készítette: Prof. Dr. Stefler József Dr. Máté Sándor Dr. Keszthelyi Sándor Dr. Borbély Csaba Polereczki Zsolt

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés Természeti adottságok Gabonafélék Termelési adatok Fajta-, hibridkínálat, vetőmag-előállítás Olaj- és cukoripari növények Termelési adatok Fajta-, hibridkínálat, vetőmag-előállítás Pillangós szálastakarmány és fehérje növények Termelési adatok Fajtakínálat, vetőmag-előállítás A dél-dunántúli régió szántóföldi növénytermesztésének összesítő elemzése Termelési szerkezet, gazdasági viszonyok a dél-dunántúli régióban A Dél-Dunántúl növénytermesztésének SWOT analízise Kertészet Zöldségfélék Gyógynövények Gyümölcsfélék Zöldség és gyümölcsfeldolgozás SWOT analízis Állattenyésztés A Dél-Dunántúl állattenyésztésének általános helyzete, főbb tendenciái Dél-Dunántúl állattenyésztésének SWOT analízise Az egyes állattenyésztési ágazatok helyzete a régióban Szarvasmarhatenyésztés Sertéstenyésztés Baromfitenyésztés Juhtenyésztés Nyúltenyésztés Lótenyésztés Zárttéri vadtenyésztés A Dél-Dunántúl-i régió fontosabb innovatív gazdasági szereplői Feldolgozóipar Édesipar Malomipar Tejipar Húsfeldolgozás Konzervipar A dél-dunántúli konzervágazat Konzervipari vállalatok a Dél-Dunántúli Régióban Egyéb ágazatok Gyógy-, és fűszernövények Méhészeti termékek Összefoglalás Növénytermesztés Kertészet Szántóföldi növénytermesztés Állattenyésztés

3 5.3. Feldolgozóipar Regionális SWOT vizsgálat Melléklet A feldolgozóipar fejezet melléklete Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke

4 1. BEVEZETÉS Az élelmiszergazdaság számos kihívás előtt áll, amelyekhez minden résztvevőnek alkalmazkodnia kell. A globalizálódó világ által támasztott magasabb szintű megfelelés mellett figyelembe kell venni a természeti erőforrások érezhetően szűkülő voltát, a klímaváltozás egyre gyakrabban jelentkező hatásait és nem utolsó sorban a változó fogyasztói igényeket. Egy ilyen összetett feltételrendszerhez csak úgy lehet alkalmazkodni, ha az ágazat szereplőinek lokálisan, regionálisan és természetes nemzeti szinten is van stratégiája. Ebben a kérdéskörben kiemelkedő szerepe van az innovációnak, a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítésének, hiszen a kor által támasztott kihívásoknak ma már nem lehet megfelelni a régi, elavult rendszerekkel, módszerekkel. Ennek a tanulmánynak az az elsődleges célja, hogy egy dél-dunántúli regionális stratégiát megalapozandó kiindulási helyzetet vázoljon fel, amely segítségére lehet a későbbi stratégia kidolgozóinak. Az elemzés mindenekelőtt azokra a folyamatokra fókuszál, amelyek a régióban között érvényesültek. 4

5 2. NÖVÉNYTERMESZTÉS 2.1. Szántóföldi növénytermesztés Természeti adottságok A Dél-Dunántúl kiváló természeti adottságai, az éghajlat, a domborzat, a jó minőségű termőföldek kiváló feltételeket biztosítanak a növénytermesztés számára. Ezen adottságokra alapozva a régió gazdaságában, az itt élők mindennapjaiban az agrárium mindig is meghatározó szerepet játszott és jelentősége az 1990-es évek társadalmi-gazdasági változása, s az ágazatnak a modern gazdasági viszonyok között való nagymértékű térvesztése ellenére ma is nagyobb az országos átlagnál. E tényt egyértelműen alátámasztja a termesztett kultúrák sokszínűsége, illetve a betakarított termésátlagok alakulása. Az ország termőterületéből való részesedése (15%) elmarad a legnagyobb súllyal rendelkező két alföldi régióétól (19% és 20%), de szántóterületének átlagos aranykorona értéke (21,4) a délalföldié (24,5) után a legnagyobb az országban. Az 1. táblázat mutatja a régió 2009-ben alkalmazott szántóföldi vetésszerkezetét. Látható, hogy meghatározó szerepe a gabonafélék elsősorban az őszi búza, őszi árpa és a kukorica illetve az ipari növények napraforgó, ősz káposztarepce, cukorrépa termesztésének van. Emellett kisebb felületen megtalálhatók a pillangós szálastakarmány és hüvelyes növények is. A következőkben tárgyalt fő csoportok kialakításánál az adott kultúra, régió növénytermesztésében betöltött meghatározó szerepe mellett, a Közös Agrárpolitika (GOFR) által is kiemelt jelentőség volt a meghatározó szempont. 1. Táblázat Szántóföldi vetésszerkezet a Dél-Dunántúli régióban 2009-ben Gabonafélék Burgonya Száraz hüvelyesek Ipari növények Takarmány növények Zöldségfélék Egyéb Összesen arány % Gazdasági szervezetek Dél- Dunántúl 74,6 0,1 0,6 18,0 6,0 0,6 0,1 100,0 Ország 64,0 0,2 0,6 22,8 9,7 2,2 0,6 100,0 Egyéni gazdaságok Dél- Dunántúl 84,9 0,3 0,4 11,5 2,4 0,2 0,4 100,0 Ország 74,4 0,9 0,3 18,1 4,1 1,7 0,4 100,0 Forrás: KSH évkönyvek Gabonafélék Termelési adatok Magyarország, és egyben a régió gabonatermesztése meghaladja a belső szükségleteket, így nagy mennyiség kerül minden évben exportra. A dél-dunántúli régióban a gabonák közül meghatározó jelentősége az őszi búza, a kukorica (3., 4. táblázat) és az őszi árpa termesztésének van, amelyet legjobban az előállított termésmennyiség és vetésterület adatok reprezentálnak. Az éves vetésterületek ( évek átlaga: ha) és megtermelt összes termésmennyiség 5

6 ( évek átlaga: t) adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a régió búzatermesztése az ország régióinak sorrendjében előkelő helyet tölt be, a termésátlagok ( évek átlaga: 4,82 t/ha) pedig minden évben felülmúlják az országos értékeket. Látható, hogy a 2004-es EU csatlakozás évét követően a búza vetésterületében (14,39%) bekövetkezett eltérések szűk határok között mozogtak. Ezzel szemben az országos értékekhez igazodva, sajnos a vizsgált időszak termésátlagainak (30,38%) és így a megtermelt összes termésmennyiségek (26,18%) évenkénti eltérései nagyok. 2. Táblázat Az őszi búza termesztési mutatói a dél-dunántúli régióban, illetve annak összevetései az országos átlagokkal A betakarított terület országos értékhez viszonyított %-os értékei ,22 13,54 13,47 14,19 14,96 14,01 A termésátlag országos értékhez viszonyított %-os értékei 101,75 111,55 119,90 109,74 113,65 122,36 Betakarított összes termés t % 14,47 15,09 16,14 15,59 16,99 17,32 Felvásárlási átlagár (Ft/t) Magyarázat: % = az adott termesztési paraméter országos értékhez viszonyított százalékos értékei; 2004 = bázis; Forrás: KSH évkönyvek Az országos szinten a második legnagyobb kalászos kultúra, az árpa vetésterületének átlagosan 13,59%-a ( évek átlagában ha) található a régióban. A vizsgált öt év 4,22 t/ha-os átlagos terméseredményéből (amely mintegy 15%-kal az országos átlag felett van) következően, átlagosan, évente t (az országos éves összmennyiség 15,73%-a) kerül betakarításra. A kalászos gabonákat megelőzve a legdominánsabb szántóföldi ágazat a dél-dunántúli régióban a kukorica, azon belül is az árukukorica termesztése. Az elmúlt 5 év átlagában ország kukorica vetésterültének mintegy negyede (25,51%) Somogy, Tolna, Baranya megyékben volt található. A dél-dunántúli kukoricaterület legjelentősebb része 35-38%-a többnyire Somogyban volt, míg a terület mintegy harmadát Tolna, bő egynegyedét, pedig Baranya mondhatta a magáénak. A fajlagos terméseredmények átlagosan 7,74% kal magasabbak a régióban az országnál, ebből adódóan az ország kukoricatermésének átlagosan 27,39 %-át állítja elő a dél-dunántúli régió. A es évek főbb termesztési mutatóinak ingadózásai (maximális eltérés százalékban: vetésterület: 6,17%; termésátlag: 58,32%; termésmennyiség: 59,08%) párhuzamot mutatnak az őszi búzánál említettekkel, amely elsősorban a szélsőséges klimatikus adottságra vezethető vissza. Mindez nagymértékben rontja a termelők taktikai és stratégiai tervezésének lehetőségeit. A felvásárlási árakat és a megtermelt összes termésmennyiségeket vizsgálva látható, hogy bizonyos években a dél-dunántúli régió jó jövedelem pozíciókat ért el a gabonafélék termesztésével. Az őszi búza esetében a 2008, 2009-es évek, míg a kukorica esetében a 2008-as gazdasági évek említhetők. 6

7 3. Táblázat A kukorica termesztési mutatói a dél-dunántúli régióban, illetve annak összevetései az országos átlagokkal A betakarított terület országos értékhez viszonyított %-os értékei A termésátlag országos értékhez viszonyított %- os értékei Betakarított összes termés ,97 25,25 25,52 27,51 24,60 24,67 109,57 113,33 112,31 94,90 105,22 112,96 t % 27,27 28,41 28,67 26,13 25,91 27,87 Felvásárlási átlagár (Ft/t) Magyarázat: % = az adott termesztési paraméter országos értékhez viszonyított százalékos értékei; 2004 = bázis; Forrás: KSH évkönyvek Fajta-, hibridkínálat, vetőmag-előállítás Az őszi búza hazai fajtalistán levő 133 fajtából (fajtaválaszték) megközelítőleg 34 fajta uralja a vetésterület 93-96%-t, amiből a hazai nemesítésű (magyar) fajták aránya a 100 %-os vetésterületet figyelembe véve, már évtizedek óta 80-85%. Ez az arány az EU csatlakozás óta sem romlott jelentős mértékben, sőt esetenként javult is, pedig a csatlakozással, a szabadon hozzáférhető fajták száma több százra nőtt. Magyarország a kukoricavetőmag-előállításban Európában a második, és a legnagyobb vetőmagüzem is nálunk működik. A kalászos növényekhez hasonlóan a kukorica vetőmagelőállító területe 2004-től 2007-ig folyamatosan csökkent ban csupán hektáron folyt vetőmag-előállítás. Majd 2007-es aszály, s a vetőmagkészletek csökkenéséből adódóan ismét fellendült a vetőmagtermelés (2008-ban hektárra növekedett vetőmagtermelő területek mérete). A köztermesztésben lévő hibridek közül a legnagyobb felületen a korai- (FAO ) és középkorai (FAO ) hibridek szerepelnek. A kukorica vetés-területének 92%-ára egy multinacionális cég saját, illetve kooperációs hibridjeit használták fel Olaj- és cukoripari növények Termelési adatok Az olajipari növények dél-dunántúli régióban történő termesztése növekvő tendenciát mutat, amely elsősorban a kereslet növekedésére, az érintett ágazatok egyre kedvezőbb jövedelem viszonyaira, illetve a támogatási rendszer megváltozására vezethetők vissza. Az elmúlt évtized eredményeit figyelembe véve a térség az országos napraforgótermés mintegy 10 12%-át adta (4. táblázat), amivel a régiós rangsor középmezőnyében szerepelt. Bár a 2009-es gazdasági év kiemelkedő termésmennyiségeiből adódóan az országos érték 13,41%-át e térség termelte. 7

8 Térségünkben a napraforgó szántóföldi részaránya 4 9%, amely némileg elmaradt az országos szinttől. A régiós napraforgó terület legjelentősebb részét (40 50%-át) ugyanakkor többnyire Tolna mondhatta magáénak, míg legkisebb hányad (25 30%) Baranyában összpontosult. A déldunántúli régió betakarított napraforgó területe az országos átlag, mintegy 10-11%-a, míg többek között a kiemelkedő edafikus adottságokból adódóan is a termésátlagok átlagosan 15,98 %-kal múlják felül a magyarországi értékeket. Mindemellett nagy problémát okoz az éves termésingadozásokból adódó kiszámíthatatlanság ( évek termésátlagainak eltérése: 22,18%; összes termésmennyiségének eltérése: 17,38%) 4. Táblázat A napraforgó termesztési mutatói a dél-dunántúli régióban, illetve annak összevetései az országos átlagokkal A betakarított terület országos értékhez viszonyított %-os értékei A termésátlag országos értékhez viszonyított %-os értékei ,49 10,94 10,34 9,73 10,95 10,78 112,40 108,29 119,72 116,66 111,02 124, Betakarított összes t termés % 10,65 11,86 12,39 11,32 12,17 13,41 Felvásárlási átlagár (Ft/t) Magyarázat: % = az adott termesztési paraméter országos értékhez viszonyított százalékos értékei; 2004 = bázis; Forrás: KSH évkönyvek Az őszi káposztarepcével bevetett terület nagysága az utóbbi években a Dél-Dunántúlon is szinte exponenciálisan nőtt (5. táblázat) ben 2004-hez képest már 2,35-ször nagyobb területre került elvetésre e növény. E felülettel a régió az országos vetésterület 15,51%-t fedi le. A Dél-Dunántúlon a repce hasonlóan az országos tendenciához a szántóföldnek 2 5%-ára terjedt ki, és annak legnagyobb része (45 60%-a) többnyire Somogyban koncentrálódott, míg legkisebb hányaddal Tolna rendelkezett. Ezzel párhuzamosan szinte évről évre egyre nagyobb termésátlagot regisztráltak. A között a dél-dunántúli repce terméseredmények, mintegy 12,11%-kal múlják felül az országos átlagokat. Ezzel együtt az elmúlt években a régió súlya az országos repcetermésen belül egyre inkább mérséklődött: míg 1998-ban még az összes termés 31%-át adta, addig például 2008-ban már csak 15%-a származott innen. Ennek eredményeképpen körzetünktől a vezető pozíciót a Nyugat-Dunántúl vette át. 8

9 5. Táblázat Az őszi káposztarepce termesztési mutatói a dél-dunántúli régióban, illetve annak összevetései az országos átlagokkal a betakarított terület országos értékhez viszonyított %-os értékei a termésátlag országos értékhez viszonyított %-os értékei betakarított termés összes ,47 15,81 14,02 12,36 12,94 15,51 89,81 106,49 115,38 134,95 115,56 133,18 t % 14,78 16,86 16,16 16,70 14,92 20,45 felvásárlási átlagár (Ft/t) Magyarázat: % = az adott termesztési paraméter országos értékhez viszonyított százalékos értékei; 2004 = bázis; Forrás: KSH évkönyvek Az olajipari növények termesztési felületének, és termésátlagainak növekedése mellett az felvásárlási árak növekedése is tapasztalható volt, amely az érintett ágazatok jövedelem pozícióinak, versenyképességének javulását is előidézte. A cukorrépánál hasonlóan az országos folyamatokhoz a terület az elmúlt tíz évben szinte folyamatosan csökkent (2009-ben a 2004-es gazdasági évhez képest a vetésterület országosan 21,34%-kal, a dél-dunántúli régióban 64,87%-kal csökkent), miközben a termésátlag jelentős ingadozások mellett nőtt. Mindemellett az országos cukorrépa termesztés a Dél-Dunántúl területére koncentrálódott. Régiónk az elmúlt években az országos cukorrépa-termés egyre nagyobb hányadát adta, és 2009-ben ez az arány elérte a 29,31%-ot, amely az egyedüliként működő Kaposvári Cukorgyár működésével magyarázható. A termesztési feltételekből, elsősorban az edafikus adottságokból adódóan a térségen belül Tolna megyében (1.609 ha) került legnagyobb felületen elvetésre a cukorrépa, s csupán a második helyen volt található Somogy megye (969 ha) Fajta-, hibridkínálat, vetőmag-előállítás A napraforgó magyarországi vetőmagpiacát elsősorban nemzetközi multinacionális cégek uralják. A vetőmag kínálati oldal az elmúlt 5 évben a linolsavas, konvencionális hibridek (LO) mellett megjelenő, magas olajsavas (HO), és a különböző herbicid toleráns (HT) vetőmagvak megjelenésével bővült. A repcemag fajta-, és hibrid választéka széleskörű Magyarországon, így a régióban is. Amíg 2005-ben a hibrid repcék aránya fajtaválasztékon belül csupán 10% alatt volt 2009-re elérte az 54 %-ot. A repce vetőmag előállítás elsősorban Békés, Veszprém, és Győr-Moson-Sopron megyékre összpontosult. Szaporító-terület nagysága folyamatosan nőtt Magyarországon: a 2004-es hektárról 2009-re hektárra. Mindemellett az átlagos vetőmag előállító táblaméretben is emelkedés volt tapasztalható. 9

10 Pillangós szálastakarmány és fehérje növények Termelési adatok A legjelentősebb pillangós virágú tömegtakarmány növény, a lucerna termesztése régiós szinten EU csatlakozást követően csökkenő tendenciát mutatott. A lucernával hasznosított terület az elmúlt tíz évben dél-dunántúli régióban és országosan is évről évre csökkent (6. táblázat), azzal együtt, hogy a termésátlag mindkét körben az erőteljes hullámzás ellenére is lényegében stagnált. Az elmúlt 5 év régióban megfigyelt átlagtermése 5,62 t/ha, annak termésingadozása 10,57% volt. Az adott időszakban a Dél-Dunántúl részesedése az országos lucernatermésből fokozatosan csökkent: míg 1998-ban még annak egytizedét mondhatta magáénak, addig 2008 már csak 7,3%-át, amely mutatóval a térség sereghajtóvá vált a régiók sorában. Az elmúlt 5 év régiós lucerna átlagtermése ,4 t volt. A lucerna szántón belüli aránya régiónkban és országosan is mindinkább csökkent. A Dél-Dunántúlon ez a hányad az országosnál alacsonyabb szinten, 1,4 2,9% között alakult. A dél-dunántúli lucernaterület zöme 40 45%-a 2004-ig Tolnában összpontosult, utána a súlypont áttevődött Baranyába. 6. Táblázat A lucerna termesztési mutatói a dél-dunántúli régióban, illetve annak összevetései az országos átlagokkal a betakarított terület országos értékhez viszonyított %-os értékei a termésátlag országos értékhez viszonyított %-os értékei betakarított összes termés ,93 8,41 8,00 7,90 7,01 8,92 104,28 110,98 103,49 122,86 103,92 117,24 t % 9,31 9,34 8,29 9,70 7,28 10,46 Magyarázat: % = az adott termesztési paraméter országos értékhez viszonyított százalékos értékei; 2004 = bázis; Forrás: KSH évkönyvek A borsó vetésterülete (7. táblázat) a régióban az elmúlt 5 évet figyelembe véve átlagosan hektár volt. Ez a felület az 5 év átlagában a magyarországi borsóvetések 13,21%-át képviselte. A legnagyobb borsó vetésterületek országos szinten Békés- és Hajdú-Bihar megyében, s a legkisebbek Vas-, Zala- és Nógrád megyében találhatók. Régiónk a középmezőnyben található. A régióban vetésterületek mérete alapján a megyék sorrendje Somogy, Baranya, Tolna volt. A termésátlagok az országos átlagokat reprezentálják, míg az összes megtermelt termés a hazai termésmennyiség 13,84%-át teszi ki. Az EU csatlakozást követő évek termésingadozása 36,39%- nak bizonyult. 10

11 7. Táblázat A fontosabb hüvelyes növények termesztési mutatói a dél-dunántúli régióban, illetve annak összevetései az országos átlagokkal borsó szója a betakarított terület országos értékhez 13,08 15,37 16,03 12,52 9,05 viszonyított %-os értékei a termésátlag országos értékhez viszonyított %-os 82,57 102,38 112,65 107,86 93,69 értékei betakarított összes t termés % 10,80 15,74 18,04 16,16 8,48 felvásárlási átlagár (Ft/t) a betakarított terület országos értékhez 63,54 59,88 52,91 54,61 51,97 viszonyított %-os értékei a termésátlag országos értékhez viszonyított %-os 102,81 105,17 99,15 90,85 100,80 értékei betakarított összes t termés % 65,32 62,98 56,98 55,96 60,14 felvásárlási átlagár (Ft/t) Magyarázat: % = az adott termesztési paraméter országos értékhez viszonyított százalékos értékei; 2004 = bázis; Forrás: KSH évkönyvek A jelentős olaj kihozatalú és magas fehérje tartalmú szója fő termesztési körzete a Duna-Dráva ártere, mivel a virágzáshoz szükséges magas relatív páratartalom e területeken adott. Így a nagy mennyiségű, jó minőségű termés is e régió legdélebbi megyéjében, Baranyában várható. Régiónk az országos betakarított terület 56,58%-át fedi le (14. táblázat), ezen belül Baranya közel 80-85%- ban részesül. A Tolna és Somogy megyei termésátlagok az országos átlag alatt, míg a baranyai értékek rendszerint a fölött alakulnak. Az országos szinten magas vetésterületekből is adódóan az éves átlag termésmennyiség az ország 60,27%-át képviseli. Az éves termésingadozás megközelíti a 20%-ot (19,61%). A vizsgált években tapasztalt hüvelyesek felvásárlási árának növekedése az adott kultúrák jövedelemviszonyainak javulását, az ágazatok gazdasági stabilizációját eredményezhetik Fajtakínálat, vetőmag-előállítás A lucerna vetőmag szaporítások 85%-a a Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Szolnok és Heves megyei területeken helyezkedik el. Így régiónk rendkívül kis szegmenst képvisel. A magyar lucernafajták kiváló tulajdonságaik révén, külföldön is versenyképesek és így vetőmagjuk keresett egész Európában. A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő 33 fajta zömében magyar nemesítésű. 11

12 A borsó fajtaösszetétele a vetésterülethez mérten Magyarországon rendkívül jó. A fajták száma alapján jelenleg 19 sárga- és 11 zöld magvú étkezési fajta áll a termesztők rendelkezésére, míg a zöld magvú takarmányborsó fajták száma 13, a sárga magvúaké 2 db. A zöldtakarmányozásra is használható és ősszel vetendő minősített fajták száma 2, így mindent összevetve 47 államilag elismert száraz borsó fajta alkotja a választékot. A konzervipari célra termeszthető államilag elismert fajták száma 99, melyből a velőborsó fajták száma 96 db. Ez utóbbi fajtacsoportba tartozó fajták nagyobb része (közel 66%) honosítás útján került hazánkban is minősítésre. A szója fajta-ellátottsága kifejezetten jó, 48 db ebből 22 db hazai nemesítésű államilag elismert fajtával rendelkezünk, melyek közül a középérésű csoport (23 fajta) dominál. A szójatermesztés és vetőmag-előállítás legkedvezőbb területei a Dél-Dunántúlon, szűkebben Baranyában, illetve a Dél-Alföldön találhatók A dél-dunántúli régió szántóföldi növénytermesztésének összesítő elemzése Az EU csatlakozást követően a gabonafélék vetésterülete a régióban sem negatív, sem pozitív irányban nem változott jelentősen. Átlagosan 450e hektáron kerültek betakarításra e kultúrák, amellyel domináns szántóföldi ágazatként szerepeltek. A kukorica és az őszi búza egymást kiegészítve fedik le ezt a közel félmillió hektáros szántóterületet. Bizonyos években (pl.: 2006), amikor a klimatikus adottságok megnehezítették vagy ellehetetlenítették a búza vetését így annak vetésterület csökkenését előidézve akkor e területeken elsősorban a kukorica, mint alternatív lehetőség merült fel, kihasználva a felszabaduló erőforrásokat. A 2007-ben tapasztalt aszállyal párosult, arid klíma jelentősen, közel 50%-kal visszavetette az amúgy stabilnak mondható éves betakarított gabonatermés mennyiséget (3,1-3,3M t). A kukorica szántóföldi dominanciája, a még mindig gazdaságos, egyéb kultúrákhoz képest versenyképes előállíthatóságával, míg az őszi búza termesztése elsősorban kedvező agrotechnikai sajtságaival magyarázható. Az olajipari növények vetésterülete, megtermelt termésmennyisége évről évre növekvő tendenciát mutat. A 2004-ben tapasztalt 62e hektárral szemben, 2009-ben már közel 100e hektáron szerepeltek ezen ipari növények. A betakarított összes termésmennyiség, pedig több mint másfélszeresére nőtt az elmúlt 5 évben. E növekedés hátterében elsősorban az őszi káposztarepce termesztésének utóbbi években tapasztalt rohamos fellendülése áll, amely a kedvező piaci és agrár-közigazgatási intézkedésekkel is párhuzamba állítható. A pillangós virágú szálastakarmány növények napjainkban megfigyelhető termesztésvolumene jól tükrözi a hazai gazdasági állatállományban bekövetkezett változásokat. Mindamellett, hogy az egységnyi takarmánytermő területre eső állatlétszám emelkedést mutat, a vetésterületek rohamosan csökkennek. A régióban a 2004-es lucerna vetésterület 2008-ra közel 30%-kal zsugorodott. A betakarított összes termés több, mint 25%-kal visszaesett. Nagy valószínűséggel a korábbi takarmánytermő területekre napjainkban fellendülő olajipari növények kerültek. A fontosabb hüvelyesek dél-dunántúli termesztése az EU csatlakozást követően enyhe csökkenést mutat. A régióban a szója és a borsó együttes vetésterülete a vizsgált időszakban ezer hektár között mozog, ami meglehetősen nagy ingadozást jelent. Ez a közel 6e hektáros rövidtávú vetésterület ingadozás a változó termesztő kedvvel, s elsősorban a szója speciális éghajlati igényeiből adódó termesztési, gazdasági sikertelenséggel állítható párhuzamba. Ezen ágazatok fellendülését az emelkedő piaci kereslet által indukált magasabb átvételi árak a jövőben előmozdíthatják Termelési szerkezet, gazdasági viszonyok a dél-dunántúli régióban A sokrétű termékszerkezetből és a magas termelési színvonalból adódóan a régió társas vállalkozásain belül a mezőgazdasággal foglalkozók aránya mindig is jóval magasabb volt az országosnál: 2002 végén az országosan regisztrált 3%-kal szemben a térségben 7% a régiók között a legmagasabb volt ez a hányad. Az alkalmazásban álló mezőgazdasági dolgozók hányada ugyanakkor szintén a legmagasabb (8%) volt. 12

13 A vizsgált évek gazdasági viszonyait jellemző agrárolló alakulása nem kedvezett a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó szervezeteknek sem (1. ábra). A termelés során felmerülő mezőgazdasági ráfordítások árindexei 2007-ig folyamatosan emelkedtek, majd csupán az utolsó két évben figyelhető meg bizonyos fokú csökkenés. 1. ábra.az agrárolló alakulása között Magyarországon Forrás: KSH évkönyvek A 8. táblázat mutatja a mezőgazdasági területet használó gazdasági szervezetek nagyságkategória szerinti megoszlását. Látható, hogy az egyéni gazdaságok esetében magas a kis földterületen gazdálkodók aránya, emellett a 100 ha, vagy afeletti földterületen gazdálkodók száma pedig rendkívül kevés. Az alacsony üzemi méretekből adódóan az egyéni gazdaságok esetében a piaci viszonyoknak és szélsőségeknek való kitettség rendkívül nagy. A gazdasági szervezetek esetében kissé jobb az arány, viszont itt is alacsonynak mondható a nagyobb üzemi méretek jelenléte. 8. Táblázat A mezőgazdasági területet használó gazdasági szervezetek, egyéni gazdaságok nagyságkategória szerinti megoszlása a Dél-Dunántúlon 2009-ben GAZDASÁGI EGYÉNI GAZDASÁGOK SZERVEZETEK NAGYSÁGKATEGÓRIA gazdaságszám terület szám terület mezőgazdasági gazdaság- mezőgazdasági (HA) megoszlása, % 0-0,99 16,30 0,14 81,06 5,79 1,00-9,99 32,95 2,92 13,33 12,16 10,00-99,99 35,76 28,32 4,91 44,53 100,00-15,00 68,63 0,72 37,51 összesen 100,00 Forrás: KSH évkönyvek A szántóföldi növénytermesztést érintő legmeghatározóbb támogatások az ÚMVP (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) és az AKG (Agrár-környezetgazdálkodási Program) keretében valósultak meg. 13

14 A Dél-Dunántúl növénytermesztésének SWOT analízise Erősségek Szántóföldi növénytermesztés szempontjából kiemelkedő természeti adottságok. Az agroökológiai és éghajlati viszonyok különösen kedvezőek speciális termékek előállítására. A környezet állapota és természeti erőforrásai sokirányú gazdaságfejlesztésre alkalmasak A régió mezőgazdasági foglalkoztatottainak országos szinthez viszonyított magas aránya. Kiemelkedő mennyiségű árukukorica előállítás. Nagy mennyiségű és jó minőségű őszi búza előállítás. Klimatikus, edafikus adottságokból adódóan országos szinten kiemelkedő szója termelés és vetőmag előállítás. Kiemelten erős agrároktatás és K+F, kiemelkedő szakmai és kutatói bázis jelenléte (Kaposvári Egyetem Lehetőségek Az olajipari növények termesztésvolumenének fokozása Az intenzív szántóföldi ágazatok termesztésének elősegítése (pl.: burgonya). Az extenzív és intenzív termelési módok megfelelő arányának kialakítása Az adottságokkal harmonizáló biológiai alapok adaptálása Az időjárási szélsőségek növénytermesztésre gyakorolt hatásainak mérséklése. A gabona és szója termesztésben betöltött vezető pozícióból adódó piaci lehetőségek kiaknázása Az árukukorica felvásárlásában szerepet játszó feldolgozó üzemek (bioetanol, keményítő stb.) régiós beruházásainak támogatása A szántóföldi kultúrákhoz köthető hozzáadott érték növelése Gyengeségek Elavult termelési struktúra, a növénytermesztésben Az intenzív szántóföldi kultúrák alacsony aránya Nagymértékű éves termésingadozás a jelentős szántóföldi kultúrák esetében (elsősorban. kukorica) Az időjárási szélsőségekből adódó jelentős eróziós és deflációs kártétel Kedvezőtlen piaci viszonyok, amelyek fenyegetik a kalászosok, s a szálastakarmányok gazdaságos előállíthatóságát A növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek kedvezőtlen jövedelem pozíciói Az egyéni gazdaságok esetében megfigyelt alacsony üzemi táblaméret A mezőgazdasági termékek egy része feldolgozás nélkül, más része alacsony feldolgozottsággal hagyja el a megyét Fenyegetések A növénytermesztéssel foglalkozó gazdasági szervezetek, egyéni gazdaságok üzemméretéből adódó financiális veszélyeztetettsége A mezőgazdaság jövedelmezősége nem javul, folytatódik a tőkekivonás A nyíló agrárolló kedvezőtlen hatása a növénytermesztéssel foglalkozó termelő szervezetekre. A klímaszélsőségek fokozott fellépése. A termésingadozásokból adódó piacvesztés A szálastakarmányok termesztésének rendkívüli térvesztése A termékpályák komplex fejlesztését az érdekeltség általános érvényesítésének hiánya akadályozza 2.2. Kertészet A kertészeti ágazatok jelentősége a dél-dunántúli régió megyéiben az országos területhez képest nem jelentősek. Az arányokat a 9. táblázat mutatja be. A régióra elsődlegesen szántóföldi növénytermesztés a jellemző: az országos területek 50 százalékán itt folyik a termelésük. A kertészeti növények (zöldség, gyümölcs, szőlő) arányai lényegesen alacsonyabbak 6,0-15,0 % között értéket mutatnak. 14

15 9. Táblázat A dél-dunántúli régió növénytermesztési mutatói, az országos helyzet arányában % Szántó 50,0 50,0 50,0 50,0 50,0 50,0 50,0 Kert 11,0 12,6 10,3 10,2 10,3 10,3 10,4 Gyümölcs 6,2 6,2 6,2 6,2 6,2 6,0 6,0 Szőlő 13,2 13,2 13,2 14,1 14,1 13,9 14,9 Forrás: KSH évkönyvek A kertészeti ágazatra jellemző a növények egyedi ápolása és betakarítása. A hajtatott termesztésben jelentős a fosszilis energia hordozók felhasználása. Az élő munkaerő igénye nagy. Ez kifejezetten jellemzi a hajtatott zöldségtermesztést, és a friss fogyasztásra termelő gyümölcságazatot. A jelenlegi alkalmi munkavállalói engedély rendszer gátolja az alkalmi munkavállalók elhelyezkedési lehetőségét Zöldségfélék A Dél-dunántúli régió megyéiben a kert művelési ágba tartozó területek jelentősen a kis konyhakerti területeket jelentik. Nagyüzemi termesztés mindhárom megyében folyik, azonban nem nagy területen. A zöldségtermesztés területi megoszlását a 10. táblázatban mutatja be. Az adatokból megállapítható, hogy Baranyában egy kezdeti csökkenés után állandósult a terület mérete. A jelenlegi hektáros felület a lakott területek térségében lévő konyhakerteket összegzi, illetve a Sellye térségében folyó dinnyetermesztő területeket jelenti. A termesztők jövedelem kiegészítés céljából, vagy saját fogyasztásra termelnek. A megtermelt árú direkt sel jut el a fogyasztóhoz. A közvetlen direkthez azonos arculatot kell kialakítani azok részére, akik közterületen adják el megtermelt árujukat. A kistermelők ellenőrzése a jövőben fontossá válhat, hogy ellenőrzött egészséges terméket hozzanak forgalomba. Mivel a zöldségtermékek egy része nem alapvető élelmiszer, ezért a fogyasztása is mérsékelt. Jelentősebb termesztő-berendezésben folyó termesztés Szigetváron folyik. Ott a termálvizet használják energia forrásként. A Szigetvári Konzervgyár működési körzetében is jelentősen csökkent a zöldségtermesztés. 10. Táblázat Dél-Dunántúli régió kert művelési ágú területeinek megoszlása, és viszonyítása az országos területi adathoz ha Baranya 3,4 5,0 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 Somogy 4,4 4,5 4,4 4,4 4,4 4,4 4,5 Tolna 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 Régió összesen 10,8 12,5 9,9 9,9 9,9 9,9 10,0 Országos 98,0 99,0 96,0 97,0 96,0 9,6 96 Országos részarány % 11,0 12,6 10,3 10,2 10,3 10,3 10,4 Forrás: KSH évkönyvek Somogyban területi adottságából adódóan nagyobb felületen folyik zöldség termesztés. A Nagyatádi Konzervgyár tulajdonos és termelési szerkezet váltása után a térség zöldségtermesztése csökkent. Korábban a konzervgyár termesztési körzetében jelentős volt a borsa, uborka, csemegekukorica termesztés. Jelenleg folyik termelés a gyárban, de inkább gyümölcsfeldolgozásra álltak át. A szigetvári és a nagyatádi konzervgyárak közös tulajdonban-, és azonos feldolgozási struktúrában vannak. Belső-Somogyi területeken folyó burgonyatermesztés mértéke is évenként csökkenő tendenciát mutat. 15

16 Korábban Somogyban és Baranyában folyó hajtatott zöldségtermesztés is megszűnt, mivel a fűtéshez felhasznált termálvíz magas sótartalma rendszeresen eltömítette a fűtőcsöveket. A Tolna megyei zöldségtermesztés központja érdekes módon a szomszédos megyében található Cece térségére koncentrálódik. Jelentős szabadföldi és hajtatott paprika és dinnye termesztés folyik a térségben. A Tolnába átnyúló területek adják a zöldségtermesztés egy részét, illetve a háztáji gazdaságokban a termesztést. Tolnai gazdaságok is inkább szántóföldi növénytermesztésre rendezkedtek be Gyógynövények A zöldségtermesztés technológiájához közel álló gyógy és fűszernövény-termesztés a Dél- Dunántúli régióban nem jelentős. A későbbi stratégiai tervben lehet szerepe a foglalkoztatás növelésében és az ökológiai termesztés bővítésében Gyümölcsfélék A Dél-Dunántúli régió megyéiben folyó gyümölcstermesztés területi arányait a 11. táblázatban mutatja be. A régióban lévő gyümölcs ültetvények életkora meghaladja a 20 évet. Az 1990-es évek előtt telepített ültetvények faj és fajta szerkezete meghaladja a napjaink igényeit. A fiatalabb ültetvények az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején lettek telepítve. A fajok és fajták változatosak, azonban nem a feldolgozó és fogyasztók igénye szerintiek. A termelők saját elgondolásuk szerint létesítettek ültetvényeket a piac mennyiségi és minőségi igényeit nem vették figyelembe. Baranya megyei adatok ha gyümölcsös méretet mutatnak. A Pécsi Állami Gazdaság ültetvényeinek kezelői vitték tovább a termelést. A gazdaságok kis és középvállalkozások méreteibe tartoznak. A főbb fajok csonthéjasok és almás gyümölcsűek körébe tartoznak. Az érdekében létrehozott TÉSZ segíti munkájukat. A megyében a szőlő termesztés nagyobb jelentőséggel bír. 11. Táblázat Dél-Dunántúli régió gyümölcsös művelési ágú területeinek megoszlása, és viszonyítása az országos területi adathoz ha Baranya 1,1 1,1 1,2 1,3 1,3 1,3 1,2 Somogy 3,2 3,2 3,2 3,3 3,3 3,2 3,2 Tolna 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,7 1,7 Régió összesen 6,0 6,0 6,1 6,4 6,4 6,2 6,1 Országos 97,0 97,0 98,0 103,0 103,0 103,0 102,0 Országos részarány % 6,2 6,2 6,2 6,2 6,2 6,0 6,0 Forrás: KSH évkönyvek A Somogy megyei nagyüzemi gyümölcstermesztés az 1960-as évekig vezethető vissza. A Siófoki és a Balatonboglári Állami Gazdaságok nagy felületen termesztettek a Balaton parti vendégek ellátására elsősorban csonthéjas gyümölcsű fajokat. Európa és főleg Közép-Európa társadalmi és gazdasági átrendeződésének következtében a csökkent a vendég létszám, ezzel arányosan a fogyasztás is. Az ültetvényeket a privatizáció során részben felszámolták, illetve átalakították. Balatonboglár körzetében a gyümölcsösök helyére szőlőt telepítettek. A megyében található Közép-Európa legnagyobb összefüggő dió ültetvénye Lengyeltóti térségében. Belső-Somogyra a bogyós gyümölcsűek termesztése a jellemző. Kisebb ültetvényeket telepítettek az 1990-es végén ültetvénytelepítési támogatások segítségével. Tolna megyei gyümölcstermesztés területi arányai nem jelentősek hektár felületen termesztenek. Itt is kis és középvállalkozásokban folyik a termelés. Változatos faj és fajta választék mellett. Kiemelkedő üzemi méretű ültetvények nincsenek. Jellemző az almástermésűek és a csonthéjasok termesztése. 16

17 Gyümölcstermő növények országos területi megoszlását a 11. táblázat mutatja be. 12. Táblázat Magyarország gyümölcstermő területének változása között ha Összes terület Termő terület Forrás: KSH évkönyvek A termesztés területei aránya az elmúlt 7 évben növekedési tendenciát mutat. A saját fogyasztásra szükséges mennyiséget meg tudjuk termelni. Az táblázatok a hazai gyümölcstermesztés mennyiségi mutatóit szemléltetik. 13. Táblázat Magyarország gyümölcstermésének mennyiségi változása között tonna Termés összes Alma Körte Meggy Szilva Kajszi Őszibarack Forrás: KSH évkönyvek 14. Táblázat Az alma felvásárlási és piaci árának alakulása között Magyarországon Forint Felv. átlagár 14,1 11,5 18,5 12,1 25,1 27,6 56,4 Piaci ár 96,0 122,6 115,2 114,7 119,4 149,9 204,0 Forrás: KSH évkönyvek 15. Táblázat Zöldség és gyümölcs fogyasztás alakulása között Magyarországon Kg/fő Zöldség 109,2 109,9 111,7 113,7 117,7 112,1 119,9 Gyümölcs 108,5 100,0 96,6 86,8 93,7 82,7 90,7 Megjegyzés: A feldolgozott termékek átszámítva friss gyümölcs súlyra. Forrás: KSH évkönyvek Zöldség és gyümölcsfeldolgozás A régióban két konzervgyár üzemel, a Szigetvári és a Nagyatádi. Mindkét üzemet azonos tulajdonosi kör működteti. A termék paletta is azonos. A kisebb térségi feldolgozók a helyben megtermelt alapanyagokból készítenek termékeket, amelyeket nagyobbrészt helyben, illetve a térségben értékesítenek. A siófoki Sió Eckes foglalkozik nagyobb mennyiségben gyümölcsfeldolgozással, de az alapanyagok jelentős részét nem a régióban termelik meg. 17

18 Kis gazdaságokban készítenek 100%-os gyümölcsleveket (pl. Mecseki Erdőgazdaság) aszalványokat, de ezek is inkább térségi fogyasztásra kerülnek. Az előállított alapanyagok nagyobbrészt feldolgozatlanul hagyják el a térséget SWOT analízis Erősségek Kertészeti növénytermesztés szempontjából kiemelkedő természeti adottságok. Az agroökológiai és éghajlati viszonyok különösen kedvezőek speciális termékek előállítására. A környezet állapota és természeti erőforrásai sokirányú gazdaságfejlesztésre alkalmasak A régió mezőgazdasági foglalkoztatottainak országos szinthez viszonyított magas aránya. Geotermikus energia ellátás Kiemelten erős közép és felsőfokú agrároktatás és K+F, kiemelkedő szakmai és kutatói bázis jelenléte (Kaposvári Egyetem) Lehetőségek Bio-termesztés növelése a kis és középvállalkozásokban Gyógynövények gyűjtése, termesztése, feldolgozása Az adottságokkal harmonizáló biológiai alapok adaptálása Az időjárási szélsőségek gyümölcstermesztésre gyakorolt hatásainak mérséklése (jégvédőhálók). A hozzáadott érték növelése, gyümölcs és zöldségfeldolgozás Gyengeségek Elavult termelési struktúra, a kertészeti termesztésben Az intenzív kertészeti kultúrák alacsony aránya Az időjárási szélsőségekből adódó jelentős eróziós és deflációs kártétel Kedvezőtlen piaci viszonyok, amelyek fenyegetik a gyümölcsök eladhatóságát A kertészeti termesztéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek kedvezőtlen jövedelem pozíciói, alacsony i ár Az egyéni gazdaságok esetében megfigyelt alacsony üzemi táblaméret A mezőgazdasági termékek egy része feldolgozás nélkül, más része alacsony feldolgozottsággal hagyja el a régiót Fenyegetések A növénytermesztéssel foglalkozó gazdasági szervezetek, egyéni gazdaságok üzemméretéből adódó financiális veszélyeztetettsége A mezőgazdaság jövedelmezősége nem javul, folytatódik a tőkekivonás A nyíló agrárolló kedvezőtlen hatása a növénytermesztéssel foglalkozó termelő szervezetekre. A klímaszélsőségek fokozott fellépése. A termésingadozásokból adódó piacvesztés Nagy kézimunka igényes zöldség és gyümölcstermesztésben hiányzik a munkaerő 18

19 3. ÁLLATTENYÉSZTÉS 3.1.A Dél-Dunántúl állattenyésztésének általános helyzete, főbb tendenciái A régió agroökológiai potenciálja az állattenyésztés szempontjából az országos átlagnál jobb. Meghatározó szerepe van az ország gabona-különösen kukoricatermesztésében, és ezen keresztül az abrakfogyasztó állatfajok takarmányellátásában. A silókukorica ugyanakkor a tejelőmarhatenyésztés legfontosabb takarmánya. Végezetül a régió gyepadottságai is kiemelkedően jók, lehetővé téve a gyephasznosító állatfajok, mindenekelőtt a juh- és húsmarhatartást. Sajnálatos tény, hogy a kedvező adottságok kihasználása az elmúlt időszakban jelentős mértékben nem javult, és miután az ágazat jövedelemtermelő-képessége az agrárágazaton belül is az átlagosnál gyengébb, az állattenyésztés a régió gazdasági növekedéséhez nem járulhatott hozzá. A múlt év decemberében a Dél-Dunántúlon összesen 78 ezer szarvasmarhát, 588 ezer sertést, 86 ezer anyajuhot és 3200 ezer baromfit tartottak a termelők, amely számokkal a térség a régiók rangsorában a középmezőnyben szerepelt. Mindezzel együtt hasonlóan a többi régióban tapasztalható tendenciákhoz nálunk is folytatódott az állományok csökkenése. A év adataihoz képest a tehénlétszám mintegy 5 %-kal mérséklődött, a sertéseké közel egyötödével esett vissza, miközben a juh és a baromfiak száma is apadt. Annak ellenére, hogy az állatlétszám csökkent, az állattenyésztéssel is foglalkozó gazdálkodók száma az elmúlt időszakban némileg nőtt (16. táblázat). 16. Táblázat Az állatot tartó gazdaságok aránya GAZDASÁGI MEGNEVEZÉS SZERVEZETEK EGYÉNI GAZDASÁGOK Közép-Magyarország 26,6 30,1 60,0 58,2 Közép-Dunántúl 29,5 32,1 42,5 44,5 Nyugat-Dunántúl 26,2 28,7 41,5 43,3 Dél-Dunántúl 24,5 26,4 48,4 49,3 Észak-Magyarország 16,3 17,9 46,0 49,3 Észak-Alföld 30,2 32,4 55,8 55,7 Dél-Alföld 31,9 33,1 65,8 68,1 Ország összesen 26,8 28,9 53,3 54,8 Forrás: KSH évkönyvek Megfigyelhető az is, hogy az elmúlt években a Dél-Dunántúlon az állatállományok nagyobb része gazdasági szervezetekben koncentrálódott. Így 2009 végén e körben tartották a szarvasmarhák 81%-át és a sertések több mint háromnegyedét. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó állatsűrűség alapján valamennyi gazdaság adatát tekintve régiónk a szarvasmarháknál (Észak-Magyarországgal együtt) az utolsó volt a rangsorban, a sertéseknél pedig (Észak-Alfölddel együtt) az első helyen állt.(17. táblázat) Az állománykoncentráció mindenekelőtt a tejelőmarha-tenyésztésben és a sertéstartásban érhető tetten, és kevésbé érvényes a többi állattenyésztési ágazatra. Kedvező jelenség, hogy a nagyobb állományokkal rendelkező sertéstartó és tejelőtehéntartók az elmúlt periódusban komoly technológiai fejlesztést hajtottak végre, az AVOP pályázatok nyújtotta lehetőségekkel igyekeztek élni. Ezek a korszerű telepek a jövőben a technológiai fejlesztés és innováció kulcsszereplői lehetnek. Eredményeik az országos átlagnál jobbak, szellemi potenciáljuk is alkalmas egy ilyen szerepre. 19

20 A gyephasznosító állatfajok esetében a kép meglehetősen differenciált. A régióban változatlanul csökken a juhállomány, és néhány kivételtől eltekintve elavult technológia és az országos átlagnál is gyengébb hozamok a jellemzőek. Hiányzik a régióban az olyan integrátor, aki a termékben biztonságot, a technológiai korszerűsítésben iránymutatást jelenthetne. (Kivétel néhány kisebb vágóhíd, pl. Kapos-Tenero) 17. Táblázat A régiók állattenyésztésének fontosabb adatai A GAZDASÁGI SZERVEZETEKNÉL TARTOTT ÁLLATOK ARÁNYA 100 HA MG-I TERÜLETRE JUTÓ MEGNEVEZÉS szarvas- szarvassertésből marhából marha Sertés az összes gazdaság %-ában szám, db Közép-Magyarország 80,0 66, Közép-Dunántúl 76,7 71, Nyugat-Dunántúl 72,2 48, Dél-Dunántúl 80,8 77, Észak-Magyarország 56,1 65, Észak-Alföld 63,0 72, Dél-Alföld 56,8 59, Összesen 67,6 67, Forrás: KSH évkönyvek Kedvező irányú változások tapasztalhatóak a húsmarhatenyésztésben. Az ágazat javuló jövedelempozíciói és a régióban működő két tenyésztőszervezet Magyartarkatenyésztők Egyesülete, bonyhádi és a Hereford-Angus és Galloway Tenyésztők Egyesülete, kaposvári székhellyel hathatós közreműködésének eredményeképpen jelentősen gyarapodott a korszerű gyepgazdálkodásra és modern gyephasznosításra fogékony családi gazdaságok száma. Jelenleg az ország vágómarha-termelésének közel 20%-a származik a régióból. A húsmarhatartók szinte kivétel nélkül családi gazdaságok, és figyelembe véve a gyepadottságokat (elaprózódott legelők) ez a struktúra szakmailag is előnyös. A jövőben az innovációt az ilyen méretű gazdaságokra adaptált műszaki-technológiai és szervezési megoldásokra kellene koncentrálni. Ez az üzemi struktúra ugyanakkor fokozottan igényelné az integrátor szerepét is betöltő nagyobb hízómarha, ill. üszőnevelő telepek létesítését és a mai gazdasági viszonyokhoz igazodó együttműködési és szervezési megoldások kidolgozását. Annak ellenére, hogy a vágómarha döntően exportra kerül nem hanyagolható a hazai fogyasztás élénkítését szolgáló termékpaletta bővítése sem. Jelenleg az igényes belső piac számára felkínálható korszerű termék a régióban csaknem teljesen hiányzik. A gyepre alapozott állattartás terén további pozitív kezdeményezéseknek is tanúi vagyunk. A zárttéri vadtenyésztés (Bőszénfa), ill. húslótenyésztés (Kaposvár) ilyennek tekinthetőek. Ezek a kezdeményezések alkalmasak lehetnek a jövőben nemzetközi integrációs kapcsolatok kiépítésére és nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítására is. Utóbbi jól beilleszthető a régió sajátos profiljához igazodó, speciális i hálózatok árualapjának bővítésére is. A sertéstartásban a régió az országos átlagot jelentősen meghaladó árutermelő kapacitással rendelkezik. Az állománycsökkenés ebben az ágazatban is jelentős, volt, de ez együtt járt a technológiai korszerűsítéssel. Itt is jelentős AVOP forrásokat használtak fel a telepek rekonstrukciójára és a kiegészítő környezetvédelmi beruházásokhoz. Sajnálatos módon ezek a telepek további innovációs csomópontoknak kevésbé tekinthetőek, mivel nagyrészük külföldi hybrideket tart és kapcsolatrendszerük alapján a regionális innovációnak nem célpontjai. Kivételnek tekinthető a Fajtatiszta Sertéstenyésztést integráló szervezet (Kaposvári székhellyel), amely mindenekelőtt a KKV kategóriába tartozó vállalkozások számára szükséges tenyészállat-előállítását szervezi.. Ez a szervezet megfelelő innovációs kapacitással rendelkezik 20

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Vas megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 Növénytermesztés

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Állatállomány, 2013. december 1.

Állatállomány, 2013. december 1. 214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Éves Jelentés 2010. A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről

Éves Jelentés 2010. A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről Éves Jelentés 2010 A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a 2010. évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről Budapest, 2011 május 24.... Kovács Dóra ügyvezető 1. Partnereink számának alakulása

Részletesebben

A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013-ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2013)

A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013-ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes terméseredményei, 2013) Közzététel: 2014. január 22. Következik: 2014. január 24., Népmozgalom, 2013. januárnovember Sorszám: 13. A gabonafélék termésmennyisége mintegy harmadával nőtt 2013ban (A fontosabb növényi kultúrák előzetes

Részletesebben

Nemzeti Agárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatóság

Nemzeti Agárgazdasági Kamara Baranya Megyei Igazgatóság (gazdasag )1. melléklet Baranya megye gazdasági kitörési lehetőségeinek vizsgálata a kamarák bevonásával a munkahelyteremtés összefüggésében Tájékoztató elemzés a Baranya Megyei Önkormányzat 2013. november

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

H SZONÁLLAT ADATBÁZIS

H SZONÁLLAT ADATBÁZIS TARTALOM H SZONÁLLAT ADATBÁZIS I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2006. MÁRCIUS ÁLLATOT TARTÓK SZÁMA MEGYÉNKÉNT SZARVASMARHALÉTSZÁM MEGYÉNKÉNT SERTÉSLÉTSZÁM MEGYÉNKÉNT MADÁRINFLUENZA: EMBERI FERTŐZÉSEK Tisztelt Partnerünk!

Részletesebben

2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége

2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége Közzététel: 2013. január 21. Következik: 2013. január 24. Népmozgalom, 2012. január-november Sorszám: 13. 2012-ben jelentősen csökkent a főbb növények betakarított termésmennyisége (A fontosabb növényi

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007

AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007 AGRÁRGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007 Budapest, 2008 Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Főigazgató: Dr. Udovecz Gábor valamint a Központi

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei. Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei. Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar zöldség-gyümölcs termelés legfőbb jellemzői Bruttó termelési érték (folyó áron) Mezőgazdasági

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020

A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020 A növénytermesztés közvetlen támogatásai 2015-2020 Potori Norbert Martonvásár, 2014. szeptember 25. Magyarország KAP pénzügyi kerete 2016-2020 (pénzügyi év) + 15% Pillérek közötti átcsoportosítás -15%

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára

Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára 211/31 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 31. szám 211. május 23. Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára A tartalomból 1 Bevezetés 1 Élelmiszerek

Részletesebben

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása Gazdálkod lkodás s Baráti Köre K Gazdálkod lkodás s Szerkesztőbizotts bizottsága Agrárgazdas rgazdasági gi Kutató Intézet EU-tagságunk 10 évének agrár- és vidékgazdasági tapasztalatai Budapest, 2014. április

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben Mezőgazdaság meghatározó szerepben. 11. 28. Szilágyi Péter Coface Hungary Magyar mezőgazdaság főbb jellemzői Termőterületek földrajzi adottságai (talaj, éghajlat, domborzat) kedvezőek Az ország területének

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben

Szántóföldi növénytermesztés

Szántóföldi növénytermesztés Agro Megoldások Iparági elemzések Szántóföldi növénytermesztés Termékpályák, vertikumok Az alábbi ábra szemlélteti az élelmiszergazdaság egyes vertikumait, termékpályáit. Termelés Forrás: EBH Agrár Kompetencia

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995

Részletesebben

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Szerző: Kocsisné Molnár Gitta Pannon Egyetem Georgikon Kar (12.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program

Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Program Pályázatok és általános információk gazdálkodók részére HBF Hungaricum Kft. Az előadás tartalma Vidékfejlesztési Program (VP) támogatási lehetőségek 2020 Közeljövőben várható VP

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2013. év első nyolc hónapjában az ajánlatkérők összesen 7519 eredményes eljárást

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről 1. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Decemberben 6,6%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak

Decemberben 6,6%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak Közzététel: 2015. február 16. Következik: 2015. február 20. Keresetek Sorszám: 26. Decemberben 6,6%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak Mezőgazdasági termelői árak, 2014. december 2014 decemberében

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban

A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban A sertéságazat fejlesztésének időszerű kérdései Alternatív növények takarmányozási lehetőségei a sertéstartásban Szépe Ferenc főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium 2015. május 5. NAIK Mezőgazdasági

Részletesebben

FINO CSOPORT 2013.11.06.

FINO CSOPORT 2013.11.06. FINO CSOPORT 2013.11.06. FINO CSOPORT Földrajzi elhelyezkedés Mezőgazdasági vertikum 100% magyar családi tulajdonban ÁLLATTENYÉSZTÉS 2013 2014 Tejelő tehén állomány (fő): 2.500 3.300 Tejtermelés (Liter/nap):

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben