Két vállalat egyesülése. Horizontális vállalategyesülés. Vállalategyesülések jogi szabályozása. Horizontális vállalategyesülések. Modern piacelmélet

Átírás

1 Modern piacelmélet Modern piacelmélet Horizontális stratégiák II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette Hidi János A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével Horizontális vállalatek Mitől függ egy vállalat jövedelmezősége Cournot-oligopólium esetén Hogyan érintik a jólétet? A modell néhány kiterjesztése Belépést kiváltó Árverseny Hatása a hallgatólagos összejátszásra Empirikus mérési, tesztelési módszerek Vállalatek jogi szabályozása USA: a Clayton Act 1914 óta szabályozza Jelenleg: Horizontal Merger Guidelines (199) Tiltott, ha jelentősen csökkenti a versenyt EU: 1990 óta, előtte tagállami szinten szabályozták Átdolgozva: Horizontal Merger Guidelines (004) Horizontális vállalat A vállalatek a versenyre: Pozitív hatás: hatékonysági előnyök Negatív hatás: kevesebb szereplő a piacon Mi a helyzet azokkal az ekkel, amelyek jövedelmezők, de csökkentik a jólétet? Két vállalat e Legyen a termék homogén A monopol profit π m = π(1) nagyobb, mint a π() iparági profit duopólium esetén A monopóliumot létrehozó ek mindig jövedelmezők (profitnövelők) Ha az révén nem jön létre monopólium, akkor a helyzet nem egyértelmű

2 Két vállalat e Össze kell hasonlítani az előtti és utáni profitot Tegyük fel, hogy a határköltség konstans, és nincsenek szinergia hatások a két vállalat között Ebből az következik, hogy az új, egyesült vállalat nem tapasztal költségelőnyt Ez az eset a modellben ekvivalens lenne azzal, ha egy vállalat megvásárolná a másikat, majd bezárná Két vállalat e Ha két vállalat egyesül, akkor Az iparág többi vállalata hasznot húz belőle......mivel az egyesülő vállalatok a kettejük közötti rivalizálást megszüntetik a közös irányítás alatt Cournot-verseny esetén az t követően: A többi vállalat növeli a kibocsátását Ami csökkenti az egyesült vállalat profitját Két vállalat e Cournot-verseny esetén tehát két vállalat e nem valószínű, hogy növeli a profitot, ha a piac széttagolt Nagyobb az esélye a profitnövelő nek, ha a piac eleve koncentrált Két vállalat e A fenti következtetések 6 feltevésen alapulnak: Csak két vállalat egyesül A termelésben nincs növekvő határköltség, nincs kapacitáskorlát Az ből nincs hatékonyságnyereség Csak egy re van lehetőség Nem léphet be újabb vállalat a piacra A vállalatok Cournot-versenyben vannak Oldjuk fel őket egyenként: Több vállalat e Az profitnövelő, ha elegendően sok vállalat egyesül Cournot-oligopólium esetén csak akkor, ha ezzel kellően koncentrált piac jön létre Magyarázat: a profithatás két ellentétes tényezőtől függ:... Több vállalat e Magyarázat: a profithatás két ellentétes tényezőtől függ: A korábbi rivalizálás enyhülése miatt az egyesült vállalat csökkenti kibocsátását, ami növeli a profitot A kívülmaradt vállalatok azonban növelik a kibocsátásukat, ami csökkenti az jövedelmezőségét Az első hatás akkor dominálhat, ha a kívül maradt vállalatok kellően kevesen vannak

3 Több vállalat e Formálisan: P(q) = a q, határköltség = c, nincs szinergia Összesen n vállalat van a piacon, ebből k egyesül Az akkor növeli a profitot, ha az újonnan egyesült vállalat profitja nagyobb, mint az előtti vállalati szintű profit k-szorosa: Több vállalat e Formálisan: π ( a c) ( a c) kπ pre k ( n k + ) ( n + 1) ( k 1) k + ( n 3) k ( n + 1) 0 post k > 1 ( ) ( n + 3 4n + 5) > 0,8n...amit úgy is emlegetnek, hogy a 80%-os szabály Hatékonyságot növelő ek Ha az valamilyen előnyhöz juttatja az új vállalatot a többiekkel szemben, akkor: Az egyesült vállalat kevésbé csökkenti kibocsátását A kívülállók kevésbé növelik kibocsátásukat Ha léteznek hatékonysági előnyök, akkor többféle vállalat válhat jövedelmezővé A hatékonyságnövelés forrása lehet: Méretgazdaságosság Szinergia Hatékony ek: méretgazdaságosság Az újonnan egyesült vállalat most rendelkezik az eredeti vállalatok együttes kapacitásával Feltevések: Mindegyik vállalatnak van valamennyi tőkéje Az egyesült vállalat mindezt birtokolni fogja Mindegyik vállalat határköltsége lineárisan növekszik saját kibocsátásának növelésével Minél nagyobb egy vállalat tőkéje, annál kisebb meredekségű a határköltség görbe Az újonnan egyesült vállalat határköltség görbéje lejjebb van, mint bármelyik egyedi vállalaté Hatékony ek: méretgazdaságosság A modell: P(q) = a q, n vállalat, ebből k egyesül K a tőkeállomány; c és h pozitív konstansok A teljes költség és a határköltség: h 1 C( qi, K ) = cqi + qi K MC q, K = c + h / K q ( i ) ( ) i Hatékony ek: méretgazdaságosság A modell: Ismételjük meg a korábbi levezetéseket ezekkel a feltevésekkel! Azt kapjuk, hogy a tőkeállomány és a növekvő határköltség növelik az esélyét annak, hogy egy Cournot-versenyben léteznek profitnövelő i lehetőségek

4 Hatékony ek: szinergiák Feltevések: P(q) = a q, n vállalat, ebből k egyesül Az előtt a határköltség konstans c Az hatására az új vállalat határköltsége c helyett c x lesz (x pozitív) Ismételjük meg a korábbi levezetéseket ezekkel a feltevésekkel! Azt kapjuk, hogy Cournot-verseny esetén, ha az révén nem jön létre kellően koncentrált piac, akkor az csak akkor lesz profitnövelő, ha kellően nagyok a szinergiák Cournot-ek jóléti A jóléti hatásokat a teljes társadalmi többlet alapján vizsgáljuk Vagyis a fogyasztói többlet, valamint az ben résztvevők és a kívülállók profitjának összege Az t akkor érdemes megengedni, ha: W = CS + Π I + Π O Cournot-ek jóléti Mérlegelni kell tehát: Az versenycsökkentő hatását A lehetséges hatékonysági javulást Az növelheti a társadalmi többletet, ha a hatékonysági javulás kellően nagy Vannak azonban a szinergiáknak olyan szintjei, amelyek mellett az profitnövelővé válik, de a fogyasztók (vagy a társadalom) számára káros Cournot-ek jóléti Kanadában 1998-ban a két legnagyobb propán gáz kereskedő, Superior Propane és ICG Propane egyesülni akart A versenyt csökkentő hatás: 74 helyi piac közül 66-ben jelentős volt 16 helyi piacon monopólium közeli helyzet jött létre A becsült holtteherveszteség évi 6m C$ Becsült költséghatékonyság évi 9m C$ A társadalmi jóléti kritériumra hivatkozva az t engedélyezték Cournot-ek jóléti Lineáris Cournot-modell szinergiákkal P(q) = a q, n vállalat, ebből k egyesül, az előtt a határköltség konstans c, az hatására az új vállalat határköltsége c helyett c x lesz (x pozitív) Legyen φ = x / (a c) < 1, ami tekinthető a szinergia mérőszámának Cournot-ek jóléti Lineáris Cournot-modell szinergiákkal Levezethető, hogy milyen szintű szinergia szükséges ahhoz, hogy az sel: A) Növekedjen a fogyasztói többlet B) Növekedjen a társadalmi jólét C) Növekedjen az egyesülők profitja Létezik olyan φ, amelyre C) teljesül, de B) nem

5 Cournot-ek jóléti Ha feltesszük, hogy a Cournotversenyben lévő vállalatok e szinergiákkal jár együtt, akkor az profitabilitása elégséges feltétele annak, hogy a társadalmi jólét növekedjen, amennyiben a létrejövő piac nem válik túlságosan koncentrálttá. Ha azonban erősen nő a koncentráció, akkor előfordulhat, hogy az profitnövelő, és mégis csökkenti a társadalmi jólétet Egyesülések általános jóléti elemzése Ha az ben résztvevők profitja nő ( Π I > 0), akkor szükségképpen jólétnövelő hatású, amennyiben a fogyasztókra és kívülálló vállalatokra gyakorolt külső is pozitív ( FT + Π O > 0) A külső hatás becsléséhez jóval kevesebb információra van szükség, mint a teljes jóléti hatás becsléséhez Az ben résztvevők profitjára gyakorolt hatáshoz ismerni kell a szinergiák nagyságát, ami nem könnyű Ami a külső szereplőknek számít, az az ben résztvevők új kibocsátása Egyesülések és új piaci belépés Az profitabilitása megkérdőjelezhető, ha új piaci belépés követi Ha a belépési fenyegetés azonnali, akkor nem is lehet érv az mellett A belépési korlátok kulcsszerepet játszanak az ek versenyhatásában Ha a Cournot-modellben az csak átmenetileg csökkenti a vállalatok számát, mert új belépés követi, akkor az nem profitnövelő Egyesülések árverseny esetén Tegyük fel, hogy a vállalatok egy differenciált piacon határozzák meg áraikat Ilyenkor az re erősebb az ösztönzés Ennek oka, hogy árverseny esetén az után a vállalatok kevésbé agresszíven fognak versenyezni A kívülállók magasabb árat határoznak meg Az egyesült vállalat is hasznot húz a magasabb árból Árverseny esetén még egy nem koncentrált piac esetén is van értelme az nek Egyesülések árverseny esetén Differenciált termékek és árverseny mellett tehát két vállalat e minden vállalat árát növeli A mennyiségi versennyel ellentétben hatékonysági nyereségek nélkül is vannak erős egyéni ösztönzők az re Ha nincsenek hatékonysági nyereségek, akkor az szükségképpen csökkenteni fogja a társadalmi jólétet Egyesülések és az összejátszás Előfordulhat, hogy az növelheti a megmaradó vállalatok érdekét a hallgatólagos összejátszásra Hogyan hat az az összejátszás fenntarthatóságára? Csökken a vállalatok száma, amitől könnyebbé válik a hallgatólagos összejátszás Az befolyásolhatja a megmaradó vállalatok közötti szimmetria helyzetét Ha vannak szinergiák, az új vállalat hatékonyabbá válhat, mint a többiek Differenciált termékes iparágban az új vállalat több márkát/termékváltozatot birtokolhat

6 Egyesülések és az összejátszás Ha a vállalatok közötti aszimmetria nő, akkor a hallgatólagos összejátszást nehezebb fenntartani Nehezebb meghatározni azt a közös árat, amely az összejátszás alapja (a hatékonyabb vállalatok alacsonyabb árakat tartanak optimálisnak, mint a kevésbé hatékonyak) A termelési kvótákat is nehezebb kialkudni (az egyenlő elosztás nem hatékony, ha a vállalatok hatékonysága különbözik) Egyesülések és az összejátszás Az tehát javítja a hallgatólagos összejátszás fenntarthatóságát a vállalatok számának csökkenésén keresztül, ugyanakkor csökkenti is, ha nagyobb aszimmetriához vezet Egyesülések és a versenyjog alkalmazása Az európai versenyjog alkalmazásáról a vállalatekkel kapcsolatban hasznos olvasmány lehet a következő: Economic assessment of oligopolies under the Community Merger Control Regulation, in European Competition law Review (Vol 4, Issue 3) 995_033_en.html 199-ben a Nestlé, amely a francia palackozott víz piacon jelentős szereplő (Vittel és Hepar márkák) jelezte az Európai Bizottság felé, hogy felvásárolni szándékozik a Perrier SA-t 1991-ben a franciaországi palackozott víz piaca (itt ez volt a releváns piac) évi 5.5 milliárd liter volt, és 3 nagy vállalat osztozott: Perrier: 35.9%; BSN: 3% Nestlé: 17.1% Sok egyéb, kisméretű termelő: 4%. Az EU szabályozás kifogásait megelőzendő a két egyesülő vállalat megegyezett, hogy eladják a Volvicot, amely a Perrier fontos ásványvíz forrása (értsd: termelési kapacitás) volt, a BSN-nek Azzal érveltek, hogy az utáni piac egy kiegyensúlyozott duopóliummá válna: (Nestlé + Perrier Volvic) piaci részesedése: 38% (BSN + Volvic) piaci részesedése: 38% A Bizottság több okból is ellenezte az t: A két szereplő mérete és jellege nagyon hasonló lenne; Költségszerkezetük is hasonló; A K+F szerepe elhanyagolható; Könnyű egymás árait megfigyelni; A palackozott víz kereslete viszonylag árrugalmatlan; Magasak a belépési korlátok. Vagyis nagy az összejátszás valószínűsége

7 A Bizottság az egyszerű t elutasította, mert egy túl nagy, erőfölénnyel rendelkező vállalat jött volna létre (ez az érv az egyedi vállalatra vonatkozik) A Bizottság ugyancsak elutasította az t a Volvic eladásával együtt, mert attól tartott, hogy oligopolisztikus erőfölény alakulna ki (ez az érv több vállalat együttes magatartására vonatkozik) A Nestlé ekkor előállt egy újabb javaslattal: Eladják a Volvicot a BSN-nek Néhány márkájuktól is megválnak (Vichy, Thonon, Pierval, St Yorre stb.), továbbá 3 milliárd liternyi kapacitást eladnak egy harmadik félnek A Bizottság ezt a javaslatot elfogadta Az USA szabályozásban azonban ha a HHI index nagyobb, mint 0,180, akkor az t aligha engedélyezik Piacszerkezet HHI Eredeti 0.1 Egyszerű Egyesülés a Volvic eladásával 0.89 Elfogadott javaslat (hiányzó adatok) Az ek hatásának empirikus mérése Érdemes összehasonlítani az egyesülő és azon kívüli vállalatok tőzsdei teljesítményét Az bejelentése után Vagy a versenyhatóság engedélye után (nehéz pontosan megmondani, hogy a részvénypiac mikor tudja meg és árazza be a hírt) A részvénypiaci reakció sokat elárulhat az iról Ha az egyesülők és a külsők árfolyama is nő, akkor valószínű, hogy az magasabb árakhoz és így nagyobb profithoz vezet, a fogyasztók rovására Az ek hatásának empirikus mérése Továbbá összehasonlíthatjuk közvetlenül az árakat is az előtt és után Ami segíthet a versenyhatóságnak megérteni, hogy mely tényezők vezethetnek a verseny csökkenéséhez vagy a hatékonyság javulásához Az ilyen típusú ex post elemzés javíthatja az ex ante elemzések megbízhatóságát Az ek hatásának empirikus mérése Modell szimuláció Egyesülés előtti piaci információk alapján Becsülhetők a különböző rugalmasságok Ehhez kalibrálható egy oligopol modell A modell alapján kiszámítható az utáni piaci egyensúly Lásd pl. Almost Ideal Demand System becslések a differenciált termékek esetén

8 Az ek hatásának empirikus mérése Modell szimuláció nehézségei Az ár előrejelzéseket befolyásolja a modell specifikáció Többnyire statikus, rövid távú árhatások előrejelzésére alkalmasak A hosszú távú potenciális következmények még nehezebben vehetők figyelembe Általában arra a feltevésre épülnek, hogy a vállalatok alapvető magatartása nem változik az következtében Áttekintő kérdések Cournot-versenyben miért nem valószínű, hogy hatékonyságjavulás nélkül előfordulhat profitnövelő? Miért érdemes az jóléti elemzésekor annak külső ival foglalkozni? Mi az alapvető különbség a Cournot- és a Bertrand-oligopóliumok ei között? Miért fontos az eknél az egyéni vállalatok vizsgálatán túl a közöttük lévő koordinációs magatartást is elemezni?