A Magyar Atlanti Tanács Közgyűlése május 27. A NATO a walesi csúcs után

Átírás

1 A Magyar Atlanti Tanács Közgyűlése május 27. A NATO a walesi csúcs után A Szövetség az elmúlt néhány évben egy egyre dinamikusabban változó biztonsági környezetben tevékenykedik. Bár korábban a kooperatív biztonság és a válságkezelés felé tolódott el a hangsúly, a Szövetség nyújtotta kollektív védelem az elmúlt év során újra kiemelt jelentőségre tett szert. Ennek oka a biztonsági környezet meghatározó tényezőiben keresendő: o ukrajnai válság és orosz fenyegetés (Oroszország egy velünk szomszédos ország destabilizálására törekszik, megsértette annak területi integritását, emellett pedig a Szövetség egyes államai is fenyegetve érzik magukat) o közel-keleti helyzet megoldatlansága, amelyet súlyosbít az ISIL előretörése; o iráni, észak-koreai atomprogram, WMD proliferáció veszélye a gyenge államokban; o új típusú kihívások (hibrid terrorizmus, cyber, kalózkodás, energiabiztonság); o a gazdasági válságot követően a védelmi költségvetések jelentős csökkenése, az európai védelmi képességek csökkenése, az arányos teherviselés megkérdőjeleződése. A kihívások kezelésében fontos lépést jelentett a szeptember 4-5. között Walesben megrendezett NATO csúcstalálkozó. A transzatlanti kapocs és szolidaritás fenntartása alapvető érdekünk. Azonban az elmúlt időszakban egyszerre jelentkeztek olyan problémák, amelyek a Szövetségen belül a védelempolitikai és geostratégiai gondolkodásbeli különbségeket domboríthatták volna ki. Ezzel szemben a csúcson egységesen, a szolidaritást megerősítve léptünk fel. A találkozó tehát kritikus időszakban zajlott, de a kihívásoknak megfelelő, fontos döntések születtek. A csúcs legfőbb témáját az ukrajnai válság következtében kialakítandó válaszlépések és a védelmi képességek erősítését garantáló politikai döntések adták. Oroszország szándéka, hogy a posztszovjet közel-külföldön befagyott konfliktusokat hozzon létre, hogy a nyugatorientált országok (Georgia, Ukrajna)

2 integrációs törekvései ellehetetlenüljenek, így a posztszovjet térségben vezető szerepét megőrizze. A 2008-as georgiai konfliktus óta modernizálta haderejét, növelte védelmi kiadását (hangsúly: különleges műveleti, kiberképességeinek és drónjainak fejlesztése). Ukrajnában sikeres hibrid hadviselés: a katonai akciók mellett politikai, gazdasági, diplomáciai és információs műveleteket foglal magában. Emellett problémák még: stratégiai bombázók őrjáratai, kikapcsolt jeladók, előzetes bejelentés nélküli gyakorlatok, nagy létszámú haderő gyors összevonása, NATO- és nyugatellenes propaganda, orosz kisebbségek manipulálása a Baltikumban. A NATO a walesi csúcson közös nyilatkozatban ítélte el Oroszországot a Krímfélsziget jogellenes elcsatolása, valamint Kelet-Ukrajna destabilizálása miatt. Nem mondtuk fel a kapcsolatok politikai-strukturális alapkereteit, ez a rendezés kulcsa lehet a jövőben. Döntés: katonai fellépésről nem lehet szó, de egyes szövetségesek bilaterális alapon támogathatják Ukrajnát (például eszközökkel, kiképzéssel, anyagi támogatással), illetve Ukrajna számára tematikus pénzügyi alapok létrehozása a védelmi képességek építésére. NATO megerősítő intézkedések: 2014 áprilisától folyamatosan a tagállamok biztonságának demonstratív megerősítése, Oroszország elrettentése, a keleti tagállamok megnyugtatása. Pl. megnövekedett légi (BAP, AWACS), tengerészeti és szárazföldi katonai jelenlét a Szövetség keleti határainál, gyakorlatok, őrjáratok, közös kiképzési rendezvények. Ezek csak átmeneti megoldások, a nemzetek rotációs alapon ajánlják fel erőiket. A megváltozott biztonsági helyzethez hosszabb távon alkalmazkodni kell. Adaptációs elemek: NATO stratégiai dokumentumainak megváltoztatása/újraírása pl. fenyegetettség-értékelés, védelmi tervek, stratégiai kommunikáció fejlesztése, hírszerzési információk megosztása, (kiszolgáltatottabb) partnerek számára növekvő segítségnyújtás. Közben katonai belső reform: a NATO gyorsreagálású erők készenléti szintjének és reagáló képességének fejlesztése. o Az erők készenléti szintjének és reagáló képességének felülvizsgálata (megújított NRF koncepció, élén a 4000 fős VJTF-fel, 5-7 napos reagálóképesség)

3 o NFIU-telepítés: a keleti határokon, ez egy kis létszámú tervező-szervező elem, feladata a NATO gyorsreagálású erők gyors beérkezésének előkészítése, kollektív védelem tervezése, illetve a megerősítő intézkedések koordinálása, csapatok fogadása (HU és SK is bejelentette igényét, amelyet a NATO jelenleg vizsgál. Bízunk a pozitív döntésben biztonság megoszthatatlansága, egységes elbánás elve a keleti határokon) o Többnemzeti Parancsnokságok fejlesztése (MNC NE), és újak felállítása (MND SE). A csúcson bejelentett magyar felajánlások: lövészszázadot küldtünk Litvániába, 2015-ben bekapcsolódunk a BAP-ba, gyakorlatok (Brave Warrior, Trident Juncture 15), pápai repülőtér 20 milliárd forintos fejlesztése, törzstisztek küldése a megnövekedett tervezőmunkába történő besegítéshez. Bejelentettük továbbá, hogy hazánk megfelelő erőkkel hozzá fog járulni a gyorsreagálású kötelékhez, továbbá vizsgáljuk, hogy esetleg ismét csapatokat küldünk a Baltikumba. Emellett hozzájárulunk a kialakításra kerülő NFIU-khoz is (litván, észt, román, bolgár). Ukrajna támogatása: ukrán sebesültek kezelése és rehabilitációja, ukrán katonatisztek angol nyelvképzése, aknamentesítési és improvizált robbanóeszközök elleni képzés, euró a kibervédelmi Trust Fund-ba, törzstiszt küldése a kijevi NATO összekötő irodába. Fontos téma volt az iraki és szíriai helyzet, az Iszlám Állam (ISIL) elleni fellépés. A strukturálisan gyenge közel-keleti és észak-afrikai államok kedvezőtlen gazdasági, politikai és demográfiai helyzetére alapoz; a Nyugat dekadenciáját és az iszlám morális felsőbbrendűségét hirdeti; brutális etnikai és vallási alapú kegyetlenkedés. A katonai eszközök alkalmazása mellett kihasználja a modern technológia adta lehetőségeket félelemkeltésre, propagandaterjesztésre és toborzásra ezer fő nyugati állampolgár csatlakozott az ISIL-hez, Nyugat-Európában és a Balkánon is sikerrel toboroz. Háborús konfliktus és humanitárius katasztrófa (13 millió ember hagyta el otthonát Irakban és Szíriában, a II. világháború óta a legjelentősebb menekültválság) A menekülthullám óriási problémát jelent déli szomszédainknak és a dzsihadisták beszivárgása által akár a terrorfenyegetettség emelkedéséhez is vezethet. [A földközi-tengeri illegális migráció visszaszorítását szolgáló tengerészeti művelet (EU-Navfor-Med) létrehozásáról épp a közelmúltban született döntés.]

4 A menekülthullám hazánkat is érinti: 2013-hoz képest több mint meghatszorozódott az Irakból és Szíriából érkezett menekültek száma (2014-ben több mint 6000 szír és iraki állampolgár folyamodott menedékjogért) A walesi csúcs margóján az államok megállapodtak: az ISIL legyőzése nem NATO szerepvállalással, hanem az Obama elnök által meghirdetett, több mint 60 országot számláló nemzetközi koalíciós műveletekkel (Közel-Kelet és Észak- Afrika számos államát is magában foglalja) A koalíció légicsapásokkal semmisíti meg az Iszlám Állam stratégiai fontosságú célpontjait, kiképzési, tanácsadói tevékenységet folytat. [A koalíció mindeddig sikereket ért el Irak területén, az ISIL gyengül, bevétel-forrásai apadnak, bár még képes visszavágni, pl. Ramadi elfoglalásával. ISIL katonai megsemisítése is hosszú távú feladat] Magyarország: 248 tonna lőszerszállítmány a kurd peshmerga erőknek, humanitárius gyorssegély ( ). A parlament jóváhagyta az ISIL/Daesh elleni magyar katonai szerepvállalást Irak területén, legfeljebb 150 főnyi kontingenssel veszünk majd részt a kiképzéshez kapcsolódó biztosító feladatkörökben Észak- Irakban. Mind az Oroszország, mind az ISIL jelentette kihívás kapcsán fontos elmondani, hogy tevékenységük a katonai akciók mellett politikai, gazdasági, információs műveleteket is magában foglal (összefoglalóan hibrid hadviselésnek nevezzük), amely azt jelenti, hogy kezelésük során is az átfogó megközelítés jegyében kell eljárnunk. Ez jóval komplikáltabb feladat, mint kizárólag katonai szemüvegen keresztül tekinteni az eseményekre. A következő időszakban ezért fokozott hangsúlyt kap a kihívás kezeléséhez szükséges koncepció és képességek kialakítása (amelynek részei az adaptációs elemek). Szorosabb NATO-EU együttműködés várható, de a kulcs a nemzetek kezében van. Ebben a folyamatban a kormányzati erőfeszítések mellett a civil társadalomnak/szervezeteknek is feladata lehet, első sorban a társadalom ellenálló képességének növelésében: a MAT például a védelmi kérdések társadalmi kommunikációjában, ismeretterjesztésben, a propaganda ellensúlyozásában jelenthet nagy segítséget. Afganisztán: a NATO a harcoló csapatok idén év végéig esedékes kivonása után még legalább két évig az országban marad, legfeljebb 12 ezer kiképzővel és tanácsadóval, illetve pénzügyi támogatást nyújtva.

5 (Magyar felajánlás: között évi $, illetve 2015 végéig kb. 130 fős magyar részvétel a Resolute Supportban az északi és a központi régióban.) Védelmi költségvetések növelése: a tagállamok törekedjenek egy évtizeden belül a GDP 2%-ának elérésére. + Törekedjenek arra, hogy a költségvetés 20%-át modernizációs célokra fordítsák. Cél: a gazdasági recesszió miatti vágások visszapótlása, Amerika és Európa közötti képességszakadék csökkentése, védelmi képességek növelése, adaptáció költségeinek finanszírozása. Magyarország 2016-tól évente a GDP legalább 0.1%-val emeli a védelemre fordítható költségeket. Már 2015-ben is 8,2%-os reálnövekedés a védelmi költségvetésben. A jövő évben azonban ezt a vállalást nemcsak megtartjuk, de túl is fogjuk teljesíteni, mindezek hatására a most beterjesztett védelmi költségvetési főösszeg reálértékben több mint 22%-kal haladja majd meg az ideit (2015: Mrd Ft 2016: Mrd Ft). A képességfejlesztési kezdeményezések közül a Keretnemzet Koncepció kapott hangsúlyt, amely az okos védelem/smart defence újraértelmezése: a cél a többnemzeti képességfejlesztés, a képességek megosztása, illetve műveleti kötelékek létrehozása, úgy, hogy a kisebb országok a keretnemzet képességeit egészítik ki (plug-in). Az együttműködés a kiképzéstől, a közös követelmények kialakításán keresztül, az eszközök megosztásáig, közös beszerzéséig terjedhet (DOTMLPFI). Az egyes területeken az együttműködés fokozatos elmélyítésére is lehetőség van. Németországgal és Olaszországgal veszünk részt az FNC-ben (utóbbival a MLF és a DECI együttműködés bázisán), területek például: képességfokozók (ABV védelem), tűztámogatás, stabilizációs és rekonstrukciós képességek. A fentiek alapján megállapítható, hogy a walesi csúcs hozzájárult hazánk alapvető érdekeinek biztosításához, így: országunk szuverenitásának, és az ahhoz szükséges katonai képességek fenntartásához; a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, illetve a regionális konfliktusok megelőzéséhez és megoldásához; a NATO központi szerepének fenntartásához, egységének megerősítéséhez az euro-atlanti biztonsági rendszerben.

6 Konklúzió: a NATO rendkívül komplex környezetben, súlyos válságok között tevékenykedik, azonban a walesi csúcs adekvát válaszokat adott, és a varsói csúcsig számos előrelépés várható. Magyarország biztonságát elsősorban a NATO (és az Európai Unió) tagsági rendszerén belül, szövetségeseinkkel és partnereinkkel együttműködve kívánjuk megteremteni. Azonban védelempolitikánknak ez csak az egyik pillérét képezi, másik fontos alappillére a nemzeti önerő. Katonai erőnket nemcsak fenntartani, de fejleszteni is kívánjuk a jövőben annak érdekében, hogy az mind honvédelmi, mind missziós, műveleti feladatokat el tudjon látni. Ez utóbbi azért is fontos, mert a kihívások kezelésében az átfogó megközelítés részeként a katonai erő továbbra is fontos szerephez juthat.