PEDAGÓGUS- KUTATÁSOK. Merre tart a pedagógusszakma? Szerkesztette: Fehérvári Anikó

Átírás

1 PEDAGÓGUS- KUTATÁSOK Merre tart a pedagógusszakma? Szerkesztette: Fehérvári Anikó

2

3 Pedagóguskutatások Merre tart a pedagógusszakma? Szerkesztette: Fehérvári Anikó

4

5 Pedagóguskutatások MERRE TART A PEDAGÓGUSSZAKMA? SZERKESZTETTE: FEHÉRVÁRI ANIKÓ Budapest, 2016

6 Írta: Kállai Gabriella, Sági Matild, Szemerszki Marianna Szerkesztette: Fehérvári Anikó Lektor: Chrappán Magdolna Olvasószerkesztő: Simon Mária Tördelőszerkesztő, tipográfia, borító: Pattantyus Gergely Kállai Gabriella, Sági Matild, Szemerszki Marianna, 2016 Szerkesztés Fehérvári Anikó, 2016 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2016 ISBN Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1143 Budapest, Szobránc utca Felelős kiadó: Kaposi József Nyomás és kötés Komáromi Nyomda és Kiadó Kft Komárom, Igmándi u. 1.

7 Tartalom Bevezető...7 Kállai Gabriella Szemerszki Marianna: Pedagógushallgatók... 9 Pedagógushallgatók a felsőoktatás rendszerében...9 Az elsőéves pedagógushallgatók...21 Összegzés Hivatkozott irodalom Függelék...51 Sági Matild Szemerszki Marianna: A pályakezdő pedagógusok szakmai fejlődési igényei és azok megvalósulása...53 A pályakezdők foglalkoztatási jellegzetességei Szakmai támogatási igények és lehetőségek A pályakezdők önértékelése szakmai kompetenciáikról Szakmai továbbfejlődés...74 A szakmai továbbképzés iránti igények Összegzés Hivatkozott irodalom...91 Kállai Gabriella Sági Matild Szemerszki Marianna: Pedagóguspercepciók a pedagógus-életpályamodell bevezetéséről...95 Bevezetés Az adatok megbízhatósága, reprezentativitása Végzettségek és fokozatok A pedagógusminősítési rendszer ismerete A pedagógusminősítési rendszerrel kapcsolatos vélemények Előmenetel a pedagógus-életpályamodellben Továbbhaladási szándékok A minősítési eljárás egyes elemei A portfóliókészítés és a pedagógusminősítési eljárás Reflexiók az életpályamodell kapcsán Összegzés Hivatkozott irodalom Függelék

8

9 Bevezető Miután a pedagógusok az oktatási rendszer kulcsszereplői, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kutatási témái közül kiemelt jelentőségűek a pedagógusvizsgálatok. Európa egyes országaiban, köztük Magyarországon is, egyre nagyobb kihívást jelent a szakpolitika számára a szakképzett és jól felkészült pedagógusok biztosítása. A hazai történeti kutatások is bizonyítják, hogy a pedagóguspálya mindig az alacsonyabb presztízsű értelmiségi szakmák közé tartozott, valamint jellemzően az elsőgenerációs értelmiség gyűjtőhelyéül szolgált. Ugyanakkor azt is kiemelhetjük, hogy a pedagógusok soha nem képeztek egységes csoportot, képzési szintek szerint igen nagy mértékű belső differenciáltságot mutatnak, ami társadalmi hovatartozásukat is meghatározza. Így az óvónők, tanítók, tanárok, középiskolai tanárok vagy éppen a szakoktatók egészen más társadalmi, gazdasági jellemzőkkel bírnak, motivációik, nézeteik, attitűdjeik is eltérők. Ezen különbségek létét elemzéseink is alátámasztják. A McKinsey-jelentések óta a nemzetközi és hazai fejlesztések körében előtérbe került a pedagógusok munkájának javítása, ami több ponton is tetten érhető. Egyrészt a képzésben, ahol a tartalmi megújítás mellett olyan intézkedéseket vezettek be, melyek vonzóvá teszik a pedagógushivatást a többi értelmiségi foglalkozáshoz képest. Másrészt a pályára állásban, a pályakezdők támogatásával, harmadrészt magán a pályán: a folyamatos szakmai fejlődés támogatásával és a kiszámítható karrierút kiépítésével. Az elmúlt években a magyar szakpolitika is igyekezett mindhárom ponton beavatkozni a pedagóguspolitikába. A pedagógusképzésben a korábbi osztott helyett bevezette az osztatlan képzést, amely egyben a képzési tartalom megújítását is jelentette, illetve meghonosította a pályaalkalmassági vizsgát is. Létrehozta a Klebelsberg-ösztöndíjat, amellyel vonzóvá kívánta tenni a fiatalok számára a tanári pályát. Megnövelte a képzés gyakorlati idejét és a pályakezdő pedagógusok szakmai támogatását is. Bevezetésre került a pedagógus-életpályamodell, amelynek célja egy kiszámítható, egységes minősítő rendszer biztosítása volt. Ugyanakkor ezek a beavatkozások megfelelő előkészítés, kipróbálás és visszacsatolás nélkül zajlottak. Ennek következménye, hogy habár 2011-ben született meg az új törvény, amely a fenti beavatkozásoknak utat nyitott, viszont stabil, kiszámítható rendszerről még ma sem beszélhetünk, a szakpolitika újra és újra finomhangolást emleget. Kutatóintézetünk igyekezett nyomon követni a fent említett változásokat, több kvalitatív és kvantitatív eszköz felhasználásával készült elemzést is végezve annak ér- 7

10 PEDAGÓGUSKÉPZÉS dekében, hogy feltérképezze az átalakulás folyamatát. A pályaalkalmassági vizsgák első intézményi tapasztalatait, valamint a pedagógusképzésbe belépő hallgatók véleményét 2013/2014-ben vizsgáltuk. Felmértük továbbá a pályakezdő pedagógusok, iskolavezetők és mentortanárok véleményét a pályára lépés megerősítését szolgáló szakpolitikai intézkedések kezdeti tanulságairól. Elemeztük az életpályamodell bevezetése körüli első benyomásokat is. Az egyes kutatásokról több publikáció is megjelent, ugyanakkor a három beavatkozási területet egyetlen írás sem kezelte még egységében, mely lehetőséget nyújt a pedagógus professzió teljes ívének áttekintésére. Jelen kötet ezt kísérli meg. Az első tanulmány fókuszában a pedagógushallgatók állnak. Kállai Gabriella és Szemerszki Marianna írása azt mutatja be, hogyan változtak az elmúlt években a hallgatói beiskolázási létszámadatok. Habár a rendszerváltás óta jelentősen csökkent a képzés vonzereje, a többi területhez képest még mindig elég népes a jelentkezők tábora, valamint a bekerülési esélyek is igen kedvezőek. A tanulmány fontos megállapítása, hogy a pedagógushallgatók határozottan elkötelezettek a tanári pálya iránt, így nagy az esély arra, hogy a végzést követően tanult szakmájukban helyezkednek el. A második írás a pályakezdő szakasz elemzésével foglalkozik: egy országos, nagymintás pedagóguskutatás adatbázisán taglalja a pályakezdő és a már pályán lévő pedagógusok jellemzőit. Sági Matild és Szemerszki Marianna elemzésükben két, alapvetően eltérő jellemzőkkel bíró pályakezdő csoportot különböztetnek meg: a munkatapasztalattal rendelkező és nem rendelkező pályára lépőket, mivel az oktató-nevelő hivatást választók között lehetnek olyanok is, akik már megismerkedtek a munka világával. A kutatás fontos eredményének tekinthető annak a feltárása, hogy a pályakezdő szakaszban nagyon intenzív tanulás valósul meg, valamint a pályakezdők továbbképzési igénye és aktivitása is igen erőteljes. Emellett kiemelhető még, hogy az informális, nem formális módon megszerzett ismereteken túl, sokan igénylik közülük a szakmai támogatást, tanácsadást, ugyanakkor ezt nem mindig elégséges módon kapják meg, különösen a külső szakemberek segítségét hiányolják. A harmadik tanulmány az életpályamodell fogadtatásával ismerteti meg az olvasót, amely szintén egy nagymintás nézetkutatás eredményeire alapoz. Ebben az írásban érzékelhető leginkább a pedagógustársadalom differenciáltsága. Képzési szintek szerint igen eltérő az életpályamodell megítélése. Szintén kitapintható, hogy az a pedagógus, aki már átesett a minősítési eljáráson, jóval pozitívabb véleményt fogalmaz meg, mint aki még előtte áll. A tanulmány részletesen kitér azokra a problémákra is, amelyek a bevezetés körül adódtak. Kutatásaink fontos visszacsatolást jelentenek a szakpolitika számára, s arra hívják fel a figyelmet, hogy nemcsak a beavatkozást kell kellően előkészíteni, hanem a megvalósítási folyamat is tervezést, monitorozást igényel. A szerkesztő 8

11 Kállai Gabriella Szemerszki Marianna Pedagógushallgatók Az alábbiakban egy, az első évfolyamon tanuló pedagógushallgatók körében a 2013/2014-es tanév során folytatott kutatásunk eredményeit mutatjuk be. Bár eredeti célunk az osztatlan tanárképzésben tanulmányaikat megkezdők vizsgálata volt, a kutatás előkészítése során a célcsoportot kibővítettük az öt alapképzési szakon 1 tanuló pedagógus-, illetve a mesterképzésben tanuló tanár szakos hallgatókkal. Az egyes felsőoktatási intézményekben tanulókat online módon kerestük meg 2014 tavaszán. Összesen 544 hallgatót sikerült elérnünk, megoszlásuk pedig úgy alakult, hogy a vizsgált három alcsoport (alapképzési szakok, osztatlan tanárképzés, mesterképzési tanár szakok) mindegyike önmagában is alkalmas elemzési egységet alkot. A minta részletesebb bemutatására később kerül sor, ezt megelőzően az országos adatokat vesszük górcső alá. Elsőként a pedagógusképzés hallgatói létszámait tekintjük át idősoros összehasonlításban, jóllehet a képzési rendszer átalakulása miatt ez csak korlátozottan lehetséges. Ezt követően a három képzési forma jelentkezési és felvételi sajátosságait tárjuk az olvasók elé, még ugyancsak az országos adatokra támaszkodva, majd a már előzőekben vázolt hallgatói vizsgálat főbb kutatási eredményeit adjuk közre. Pedagógushallgatók a felsőoktatás rendszerében A pedagógusképzésben tanulók korábban jelentős szeletét adták a felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak, de részarányuk az 1990/1991-es tanévhez képest napjainkra drasztikusan visszaesett. A pálya népszerűségvesztése a jelentkezések csökkenő számában is érzékelhető volt a 90-es évek második felében, ami nyilvánvalóan befolyásolta a felvettek létszámát is (Kocsis, 2002). Míg a rendszerváltás időszakában a pedagógusképzésben tanulók tették ki a hallgatók több mint egyharmadát (37%), nappali képzésben pedig 35%-át, addig a 2012/2013-as tanévben az összes képzési formát tekintve mindössze 7%-ra esett az előbbi mutató, az utóbbi pedig 5%-ra (lásd 1 Csecsemő- és kisgyermeknevelő, gyógypedagógus, konduktor, óvodapedagógus, tanító. 9

12 PEDAGÓGUSKÉPZÉS 1. táblázat) 2. Nem véletlen ugyanakkor a pedagógusképzés ilyen nagy aránya, hiszen a 90-es éves közepéig a főiskolai szektorban a bölcsészettudomány és természettudomány területeken nem volt a felsőoktatás kínálatában nem tanári képzés, s az egyetemi képzési szinteken is csak alacsony arányban. Kevésbé látványosak, de továbbra is jelentősek az eltérések, amennyiben a létszámadatokat nézzük, hiszen időközben egy óriási mértékű felsőoktatási expanziónak lehettünk szemtanúi, melynek következtében a létszám a pedagógusképzési területen 2005/2006-ig még kifejezetten nőtt annak ellenére, hogy az arányszámban már jelentős visszaesés volt megfigyelhető. Ezt mutatja, hogy 1990/1991-ben 37,5 ezren választották a pedagógusképzést, 2005/2006- ban már 53,4 ezren, ami csaknem másfélszeres létszámnövekedést jelent, viszont ez az arányokban 37%-ról 15%-ra való csökkenésként érzékelhető. A létszám 2012/2013-ra már 20 ezer főre csökkent, nappali képzésben pedig összesen 10,2 ezer főt tett ki, de az aránybeli csökkenés mint az láttuk ennél jóval jelentősebb volt. 3 Képzési terület 1. táblázat. A pedagógusképzés területen tanuló fiatalok száma és aránya, 1990/1991 és 2012/2013 között (fő és %)* Tanárképzés, oktatástudomány (fő) 1990/ / / / / /2013 tanévben a hallgatók száma és aránya Összes munkarendben Összes hallgató (fő) Tanárképzés, oktatástudomány aránya (%) Tanárképzés, oktatástudomány (fő) 36,7 15,1 14,0 6,9 6,8 6,7 Nappali munkarendben Összes hallgató (fő) Tanárképzés, oktatástudomány aránya (%) 35,1 14,1 11,8 4,8 4,7 4,8 Forrás: Felsőoktatási statisztika (Oktatási Hivatal, oktatas.hu) * A kétszakos, illetve párhuzamos képzésben részt vevő hallgatókat az első szaknál vették számításba. 2 Az arányok pontos összehasonlítását ugyanakkor megnehezíti a kétciklusú tanárképzés rendszere, ahol a tanári pályát a későbbiekben választani kívánó, alapképzéses hallgatók nem a pedagógushallgatók között jelennek meg. A csökkenés ennek ellenére is nyilvánvaló. 3 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a KSH adatai szerint a 2014/2015-ös tanévre mind a létszámokat ( fő), mind az arányokat tekintve (összesen 8%, nappali képzésben 6,5%) nőtt valamelyest a pedagógusképzés súlya a felsőoktatásban. Lásd: idoszaki/oktat/oktatas1415.xls 10

13 Kállai Gabriella Szemerszki Marianna: Pedagógushallgatók Az expanzió csúcspontját jelképező és még a kétciklusú képzési rendszer előtti 2005/2006-os tanévben a gazdasági, a műszaki, a társadalomtudományi és a pedagógusképzések adták a felsőoktatás legnagyobb szeletét. Jelentős növekedés volt a rendszerváltás időszakának hallgatói létszámaihoz képest a gazdasági és a műszaki területen. Míg az előbbi esetében a nem nappali rendszerű képzések adták a hallgatók túlnyomó részét (nappali tagozatos mindössze 37%-uk volt), addig a műszaki képzésben a nappalisok mutatója 72%. A társadalomtudományok esetében szintén a nappali tagozatosok túlsúlya (67%) volt jellemző. A pedagógusképzés leginkább a gazdasági és a jogi képzési területekre hasonlított abban a vonatkozásban, hogy a hallgatók mintegy fele nem nappali képzésben tanult 2005/2006-ban. Speciális helyzetet jelentett ez abban a tekintetben, hogy míg a másik két képzési területen ez a rendszerváltás tájékán is így volt (a gazdasági területen például a hallgatók felét adták a nem nappali képzési formákban tanulók), addig a pedagógusképzésben 1990/1991-ben a többség (72%) még nappali képzésben vett részt. Az expanzió tehát a pedagógusképzésben nagyon erőteljesen megnövelte a nem nappali képzési formák arányát, s ez az eltolódás lényegében azóta is fennáll (lásd 2. táblázat). 2. táblázat. A nappali munkarendben tanulók aránya a különböző képzési területeken, 1990/1991 és 2012/2013 között (%) Képzési terület 1990/ / / / / /2013 Tanárképzés, oktatástudomány Művészetek Humán tudományok Társadalomtudományok Gazdaság és irányítás Jog Természettudományok Informatika Műszaki tudományok Mezőgazdaság, állategészségügy Egészségügy, szociális gondoskodás Szolgáltatás Forrás: Az oktatas.hu létszámadatai alapján saját számítás 11

14 PEDAGÓGUSKÉPZÉS Az expanzió és a felsőoktatás szakonkénti szerkezetének átalakulása mellett egy másik tényező is éreztette hatását a közelmúltban: a 2006-ban bevezetett és fokozatosan általánossá váló kétszintű képzés a pedagógusképzés tanárszakjait is érintette, s egyben létszámadatait is drasztikusan befolyásolta. Nem véletlen ezért, hogy a 2005/2006-os és a 2010/2011-es tanév adatait összehasonlítva azt találjuk, hogy a hallgatók létszáma és aránya egyaránt jelentősen visszaesett. E tekintetben az idősoros összevetésnél azonban óvatosnak kell lennünk, hiszen 2006-ot követően egyre nagyobb arányban a kétciklusú tanárképzés alapképzési szakjainál a humán és a természettudományi képzéseknél jelennek meg a korábban a pedagógusképzésben számon tartott hallgatók óta azonban növekvő számban és arányban vannak a tanári mesterképzésen részt vevő hallgatók, így a tanárképzésben tanulók száma is fokozatosan növekszik (Jancsák, 2012). A pedagógusképzésbe jelentkezők és felvettek a évi országos adatok elemzése Az előző évek tendenciáihoz képest kedvező változásnak tekinthető, hogy a felsőoktatásba összességében jelentkezők létszámának csökkenéséhez képest a pedagógusnak készülők aránya nem apadt, sőt, a nappali képzésben még kifejezett növekedés is megfigyelhető volt. Ez ugyan létszámbeli növekedést nem jelent, illetve csupán a 2013-as felvételi eljárás során jelentett, ami viszont az eltérő képzési struktúra okán nehezen összevethető a korábbi évek létszámadataival (lásd 1. ábra). A 2013/2014-es tanévben a normál felvételi eljárás keretében 7,5 ezren jutottak be felsőoktatásba ezen a területen, amely létszámot valamelyest növelte még a pótfelvétel során bekerülők száma is 4. Ezen belül 45% alap-, 36% mesterképzésre, s kevesebb, mint egyötödük osztatlan tanárképzésre nyert felvételt. A pedagógusképzésbe bekerülni 2013-ban az osztatlan képzést megcélozva volt a legnagyobb esély: a felvettek és az első helyes jelentkezők száma alig tért el (lásd 2. ábra). Ez egyben azt is jelzi, hogy alig történt szelekció akár a pontszámok miatt, akár az alkalmassági vizsgák 5 következtében (lásd 3. ábra). 4 php?stat=8 5 A felsőoktatási intézményeknek 2013-ban volt elsőként alkalmuk arra, hogy szóbeli alkalmassági vizsgán is meggyőződjenek a jelentkezők felkészültségéről és alkalmasságáról. A szóbeli vizsgával kapcsolatos intézményi tapasztalatokról az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet ban végzett kutatást, melynek eredményei többek között az Iskolakultúra 2014/1-es számában olvashatók. 12

15 Kállai Gabriella Szemerszki Marianna: Pedagógushallgatók 1. ábra. A pedagógusképzésre jelentkezők és felvettek az összes első helyes jelentkező és felvett arányában a nappali képzésben és az összes tagozaton, (%) % ,8 8,9 10,9 8,1 8,1 10,5 8,3 8, ,4 6,2 4,9 5, Jelentkezők Összes tagozat Felvettek Jelentkezők Nappali képzés Felvettek Forrás: Felsőoktatási felvételi adatok (Oktatási Hivatal, Educatio Nonprofit Kft.) 2. ábra. A pedagógusképzésre jelentkezők és felvettek létszáma képzési szintek szerint, (összes tagozat) Osztatlan képzés Alapképzés Mesterképzés Jelentkezők Felvettek Jelentkezők Felvettek Jelentkezők Felvettek Forrás: Felsőoktatási felvételi adatok (Oktatási Hivatal, Educatio Nonprofit Kft.) 13

16 PEDAGÓGUSKÉPZÉS 3. ábra. Jelentkezők, felvettek és a bekerülési esélyek 2013-ban az államilag támogatott osztatlan képzésekre (fő és %) fő % 1,0 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 Agrár Jogi Műszaki Művészeti Orvosi Pedagógus 0,0 Jelentkezők Felvettek Bekerülési esély Forrás: Felsőoktatási felvételi adatok (Oktatási Hivatal, Educatio Nonprofit Kft.) Az osztatlan képzés 2013-as könnyű elérhetősége, vajon érvényes volt-e a pedagógusképzés egészére? A válaszhoz az érettségi utáni továbbtanulási lehetőségeket, azaz az alap- és osztatlan képzésre (első helyen) jelentkezők és felvettek együttes létszámarányait szükséges megvizsgálni az összes, illetve a nappali munkarend és az államilag támogatott képzések vonatkozásában. A vizsgált évben a gazdasági, a művészeti és az igazgatási, rendészeti, katonai képzési területekre volt a legnehezebb bejutni nappali tagozatos, államilag finanszírozott képzésekre, a legkedvezőbb helyzetben pedig az agrár, a természettudományi, az informatika és a műszaki területeket választók voltak. Ez utóbbiakat összhangban az uniós ajánlásokkal a hazai szakpolitika nagyobb keretszámokkal támogatta, a kedvezőbb bekerülési esélyek nyilván ennek is köszönhetők. Amennyiben azonban a finanszírozási formától eltekintünk, csupán a nappali munkarendre jelentkezők és felvettek arányát hasonlítjuk össze az alap- és az osztatlan képzésben, akkor a képzési terület szerinti eltérések jóval kisebbek, de az esélyek a művészeti és a közigazgatási, rendészeti, katonai szakokon az átlagosnál jóval alacsonyabbak, ami azonban a korábbi években is tendenciaszerűen megfigyelhető volt (Veroszta, 2012). Az érettségire épülő pedagógusképzés ilyen csoportosításban tehát átlagos bekerülési esélyekkel volt jellemezhető 2013-ban, ami az előzőek ismeretében azt is jelenti, hogy az alapképzési szakokra bejutni valamivel kevésbé volt könnyű, mint az osztatlan tanárképzésbe. Nem túl nagy ugyan az eltérés, de az is látszik, hogy a nap- 14

17 Kállai Gabriella Szemerszki Marianna: Pedagógushallgatók pali, ezen belül az államilag finanszírozott képzés tekintetében a bekerülési esélyek az átlagosnál kicsit kedvezőbbek, összevetve a pedagógusképzést például a társadalomtudományokkal vagy a finanszírozott keretszámok csökkentésével jelentős mértékben sújtott jogi és gazdasági területekkel (lásd 4. ábra). 4. ábra. A bekerülési esélyek alakulása képzési területenként (alap- és osztatlan képzés együtt), 2013 Természettudomány Társadalomtudomány Sporttudomány Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudomány Művészetközvetítés Művészet Műszaki Közigazgatási, rendészeti és katonai Jogi Informatika Gazdaságtudományok Bölcsészettudomány Agrár % Forrás: Felsőoktatási felvételi adatok (Oktatási Hivatal, Educatio Nonprofit Kft.) Összes munkarend Nappali képzés Nappali, államilag finanszírozott képzés A mesterképzésekre jelentkezők eltérő helyzetben vannak, mint az alap- és osztatlan képzésre aspirálók, még akkor is, ha kifejezetten a pedagógusképzésre koncentrálunk. Egyrészt azért, mert ők a felsőoktatási életútjuk közbülső szakaszán tartanak, hiszen ide az alapképzésben résztvevők vagy már végzettek jelentkezhetnek. Ennek megfelelően jelentkezésükkor mind az életkorukat, mind az élethelyzetüket tekintve sok tekintetben eltérő sajátosságok jellemzik őket. Sokkal nagyobb arányban találunk részidős képzésre jelentkezőket, illetve felvetteket közöttük, ami ugyan nemcsak a pedagógusképzésre, hanem valamennyi mesterképzésre jellemző, de a tanárnak készülők többsége kifejezetten levelező képzési formára jelentkezik és ott tanul tovább. A mesterszakok közül 2013-ban a pedagógusképzési területre adták be legtöbben jelentkezésüket, az első helyes jelentkezők száma több mint négyezer fő volt, a mesterképzésre első helyen jelentkezők több mint egyötöde. Ehhez képest a felvettek létszáma nem érte el a háromezer főt, ezzel együtt a pedagógusképzésbe kerülés esélyei a többi területhez viszonyítva átlagos nak mondhatók. A nappali, illetve az államilag 15

18 PEDAGÓGUSKÉPZÉS Természettudomány Társadalomtudomány Sporttudomány Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudomány 5. ábra. A bekerülési esélyek alakulása képzési területenként, mesterképzések, 2013 (%) Művészet Műszaki Közigazgatási, rendészeti és katonai Jogi Összes munkarend Nappali képzés Nappali, államilag finanszírozott képzés Informatika Gazdaságtudományok Bölcsészettudomány Agrár % Forrás: Felsőoktatási felvételi adatok (Oktatási Hivatal, Educatio Nonprofit Kft.) 6. ábra. A mesterképzésre jelentkezők száma képzési területek szerint, összesen és nappali munkarendben, 2013 (fő ) Természettudomány Társadalomtudomány Sporttudomány Pedagógusképzés Orvos- és egészségtudomány Művészet Műszaki Közigazgatási, rendészeti és katonai Jogi Informatika Gazdaságtudományok Bölcsészettudomány Agrár Összes tagozat első helyes jelentkező Nappali képzés első helyes jelentkező Forrás: Felsőoktatási felvételi adatok (Oktatási Hivatal, Educatio Nonprofit Kft.) 16

19 Kállai Gabriella Szemerszki Marianna: Pedagógushallgatók finanszírozott nappali képzésre bejutás ugyan valamivel kisebb valószínűségű, de az átlagosnál nem sokkal rosszabb (lásd 5. ábra). Nappali tagozatos pedagógusképzésre kevesebb, mint reménybeli hallgató jelentkezett, így a nappali jelentkezések között már nem a pedagógusképzés vezeti a listát, a bölcsészet-, a gazdaságtudományi képzés, sőt a műszaki és a természettudományos területek népszerűsége is vetekszik vele, ha a évi nappali mesterképzések jelentkezői létszámait vizsgáljuk (lásd 6. ábra). A pedagógusképzés különböző szintjeire jelentkezők főbb adatai 2013-ban Pedagógusképzésre 2013-ban első helyen en jelentkeztek, voltak azonban olyanok is, akik a többedik helyen jelölték meg e területet, így az összes jelentkező fő volt, ami azt jelenti, hogy ebben az évben a felsőoktatásban továbbtanulni vágyók bő egytizede pályázott valamilyen pedagógusszakra. Az aspirálók közül an adták be az öt pedagógusképzési alapszak valamelyikére első helyen jelentkezésüket, de csaknem ugyanennyien választották e szakokat a második-ötödik helyeken, az összes jelentkezés tehát fő volt (lásd 7. ábra). 7. ábra. A különböző pedagógus alapképzési szakokra jelentkezők és felvettek száma, Csecsemő- és kisgyermeknevelő Gyógypedagógia Konduktor Óvodapedagógus Tanító Összes jelentkezés Első helyen jelentkező Felvett Forrás: felvi.hu Az egyes alapszakokra a bekerülés esélye eltérő: legnehezebb a konduktorképzésre, a tanítóképzés, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, illetve az óvodapedagógus szakokra pedig arányaiban kicsit kedvezőbb. 17

20 PEDAGÓGUSKÉPZÉS Az első helyes jelentkezések közel kétharmada (64%) nappali, a többi pedig levelező képzésre irányult, az esti munkarend szerepe elhanyagolható. A finanszírozást tekintve az látható, hogy a többség államilag támogatott képzésbe kérte felvételét (89,7%), ami azt jelenti, hogy még a levelező munkarendben továbbtanulni vágyók is ezt jelölték meg első helyen. A pedagógus alapképzésre felvett közel 3,5 ezer fő többsége óvodapedagógusnak vagy tanítónak tanult. Nappali képzésre 66%-ukat vették fel, 91%-ukat államilag támogatott helyekre, s összesen 21 intézmény osztozott e hallgatók képzésén. Az osztatlan tanárképzésre a évi normál eljárásban 17 intézmény 39 karára fő jelentkezett első helyen. Miután azonban egy személy több képzést is megjelölhetett, illetve az első helyen nem tanár szakot választók a többedik helyen megjelölhettek tanár szakot, összesen jelentkezést regisztráltak (Ercsei, 2014). A jelentkezések közel 95%-a nappali képzésre irányult, 83%-a pedig államilag támogatott helyre (lásd 3. táblázat). A tagozatot tekintve az összes jelentkezés és az első helyen jelentkezők megoszlása megegyezik, a finanszírozási formát tekintve az első helyre jelentkezők körében 15%-kal nagyobb az államilag támogatott helyekre aspirálók aránya. (A nappali tagozatos, államilag támogatott helyre jelentkezők az összes osztatlan tanárképzős szakra pályázók mintegy 80%-át teszik ki, és 15% a nappali tagozaton költségtérítéses helyre pályázók aránya. Az első helyre jelentkezők körében az előbbi arányok 94, illetve 4%.) 3. táblázat. Az osztatlan tanárképzésre jelentkezők megoszlása tagozat, finanszírozás, az összes jelentkező és az első helyen jelentkezők szerint (%) Munkarend Összes jelentkezés Első helyre jelentkezők Nappali 95,4 95,3 Levelező és esti 4,6 4,7 Összesen 100,0 100,0 Finanszírozási forma Összes jelentkezés Első helyre jelentkezők Államilag támogatott helyek 83,1 98,4 Költségtérítéses helyek 16,9 1,6 Összesen 100,0 100,0 Forrás: felvi.hu (2013. augusztusi állapot) 6 A felvi.hu alapján a 19 intézmény közül két intézményben bár meghirdetésre került, mégsem indult osztatlan tanárképzési szak: a Dunaújvárosi Főiskolán mindössze egy, a Szent István Egyetemen pedig egyetlen jelent kezőt sem regisztráltak. 18

21 Kállai Gabriella Szemerszki Marianna: Pedagógushallgatók A szakokat/szakpárokat tekintve a jelentkezések 38%-a bölcsésztudományi (BTK), 19%-a természettudományi (TTK), 21%-a pedig TTK BTK vegyes szakokra irányult. A művészet/sport szakpárokat a jelentkezők 12%-a, a BTK művészet/sport, illetve a TTK művészet/sport szakpárt egyenként 4-4%-a, a szakmai tanárképzést mindössze 2%-a jelölte meg, ami csupán néhány főt jelent a mérnök- és közgazdásztanár szakokon. Ettől nem tér el nagymértékben az első helyre jelentkezők mintázata, kisebb, mintegy 4%-os eltérés a bölcsészettudományi, valamint a művészet/sport szakpárok esetében figyelhető meg: a bölcsészettudományi szakpárokra jelentkezők aránya az első helyes jelentkezők körében 4%-kal kisebb, a művészet/sport szakpárokra jelentkezők aránya pedig 4%-kal nagyobb. Amint arról már korábban is írtunk, a jelentkezők igen nagy hányada felvételre került, s mint egy 97%-uk államilag támogatott, nappali tagozatos képzésre jutott be. A felvettek szakpárok szerinti eloszlása nagyrészt követi a jelentkezésekét: a legtöbben mind nappali képzésben, mind részidős képzésben bölcsészettudományi szakpárokra nyertek felvételt (lásd 4. táblázat). Szakpárok 4. táblázat. Az osztatlan tanárképzésre jelentkezők és felvettek megoszlása szakpárok szerint (%) Összes jelentkezés Első helyre jelentkezők Felvettek Bölcsészettudományi 38,3 33,6 37,3 TTK és BTK vegyes 21,0 20,8 20,1 Természettudományi 19,5 20,1 20,2 Művészet/sport 11,6 15,8 13,9 TTK és művészet/sport 4,1 4,4 4,0 BTK és művészet/sport 3,7 3,8 3,5 Szakmai tanár 1,8 1,6 1,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: felvi.hu (2013. augusztusi állapot) Amint azt korábban láttuk, a mesterképzésekre jelentkezők jelentős hányadát tették ki 2013-ban a tanári képzésekre aspirálók, az adatbázisban elsőhelyes próbálkozó található. A korábban tárgyalt alapképzési szakoktól és az osztatlan képzésre jelentkezőktől erőteljesen megkülönbözteti az ide pályázókat, hogy többségük részidős képzésre kívánt bejutni (64,2%), jellemzően államilag támogatott formát jelölve 7 Az elemzéshez az Oktatási Hivataltól kapott, az Educatio Nonprofit Kft. által összeállított adatbázist használjuk. Az adatlekérés 2013 decemberében történt. 19

22 PEDAGÓGUSKÉPZÉS meg az első helyen (86%). A felvettek megoszlása nem tér el ettől, jóllehet amint azt a bekerülési esélyek vizsgálatánál láttuk összességében az első helyes jelentkezők kétharmada járt sikerrel, 30%-ukat sehová sem vették fel, míg néhány százaléknyian végül valamilyen más képzési területre jutottak be. A felvettek körében is többségben vannak a levelező tagozatosok (65,4%), az államilag támogatott formában képzésüket megkezdők (85%) legtöbbjét pedig az elsőként megjelölt helyre vették fel (lásd 8. ábra). Az átlagos felvételi pontszám 82,5 volt, a nappali képzésben magasabb (84,7), a szórás értéke pedig átlagosan 12,3. Ezen pontértékkel (mind az átlagértéket, mind a szórást tekintve) a pedagógusképzés az összes mesterképzés átlagához közelít, a középmezőnybe tartozik, azaz egyaránt vannak jobb és rosszabb átlagokat, valamint kisebb és nagyobb szórást produkáló képzési területek. 8. ábra. A pedagógus mesterképzési szakokra jelentkezők és felvettek 8 megoszlása munkarend és finanszírozási forma szerint (%) 100 % ,0 85, ,0 65, ,7 32, ,2 Esti 2,1 Levelező Nappali Jelentkezők (1. hely) Államilag támogatott Felvettek Forrás: Felsőoktatási felvételi adatok (Oktatási Hivatal, Educatio Nonprofit Kft.) 14,0 14,9 Költségtérítéses A fentiekben ismertetett információkból összefüggésben az expanziós folyamatokkal, a felsőoktatás szerkezeti átalakulásával és a felsőoktatási jelentkezési és felvételi tendenciákkal, összegzésként az alábbiakat emeljük ki. Megállapítható, hogy a 8 Az első helyes jelentkezők (N=4 144) és a tanári mesterszakra felvettek (N=2 844) köre természetesen nem egyezik meg azért sem, mert a felvettek között 7%-os arányban vannak olyanok, akik nem első helyen jelölték meg azt a tanári mesterszakot, ahová végül felvételt nyertek. 20

23 Kállai Gabriella Szemerszki Marianna: Pedagógushallgatók pedagógusképzés továbbra is fontos szeletét adja a felsőoktatásnak, jóllehet korántsem jellemezhető olyan nagy létszámmal és képzésterületi aránnyal, mint az 1990-es évek elején. Az adatok azt is mutatják, hogy a pedagógusképzés három nagy típusa az alap-, a mester- és a 2013-ban újonnan indult osztatlan tanárképzés a vizsgált évben eltérő bekerülési esélyekkel volt jellemezhető, a bejutás az osztatlan tanárképzésre volt a legkönnyebb. Az elsőéves pedagógushallgatók A kutatás mintája Amint azt a bevezetőben jeleztük, kutatásunk elsőéves pedagógushallgatókra irányult, ezen belül kitüntetetten azokra, akik osztatlan tanárképzésben kezdték meg tanulmányaikat. Az adatfelvételre a 2013/2014-es tanév tavaszi időszakában került sor. Ekkorra a hallgatók már nagyjából beilleszkedtek választott intézményükbe, s túl az első vizsgaidőszakon, tapasz talatokat szereztek a képzéssel kapcsolatban. Azt is említettük, hogy vizsgálatunk előkészítése, szervezése során célcsoportunkat kibővítettük a pedagógusképzés valamennyi szintjére, azaz az alapképzési szakokon tanulókra, illetve a mesterképzésekben résztvevőkre is, így remélve, hogy gazdagabb és öszszehasonlításra is érdemes információkat kapunk. Az összehasonlítást azonban csak bizonyos korlátok figyelembevételével lehet megtenni, ezért is mutattuk be részletesen az előzőekben a pedagógusképzés három nagy csoportjának felvételi sajátosságait. (A felvételi adatbázis adataihoz a későbbiekben is visszanyúlunk majd, elsősorban a minta bemutatása kapcsán.) Az online adatfelvétel során nem közvetlenül a hallgatókhoz fordultunk, hiszen elérhetőségeik nem álltak rendelkezésünkre, hanem a felsőoktatási intézmények közreműködésével juttattuk el nekik kitöltendő kérdőívünket. (Az így elért 544 hallgató intézményenkénti megoszlását és néhány jellemzőjét lásd a Függelék 1. és 2. táblázatában.) A válaszadók képzési szint szerinti összetétele valamelyest eltér az alapsokaságétól, amit az eredetileg célcsoportunkként választott, osztatlan tanárképzési hallgatók felülreprezentáltsága okoz (lásd 9. ábra). Emiatt adatainkat együttesen nem elemezzük, csupán a három alcsoportra külön-külön vetítve, amit látva az egyes pedagógusképzési szakokon tanulók korábban bemutatott sajátosságait egyébként is indokoltnak gondolunk, s ehhez mind a három csoportban elegendő, az alapsokaságot jól reprezentáló információ is rendelkezésünkre állt (lásd a további, különböző dimenziónkénti elemzéseket). 21

24 PEDAGÓGUSKÉPZÉS 9. ábra. Az alapsokaság és a minta összetétele (%) A képzési területre felvettek 45,8 37,2 17 Alapképzési szakok Osztatlan tanárképzés A válaszadók 31,8 42,7 25,5 Mesterképzési szakok % Forrás: Felsőoktatási felvételi adatok (Oktatási Hivatal, Educatio Nonprofit Kft.) és OFI-adatfelvétel A válaszadók közt alig több mint 20% a férfiak aránya, ezen belül az óvodapedagógusok és a tanítók közt csupán néhányukat találjuk, míg a tanárképzésben mind az osztatlan, mind pedig az osztott formában többen fordulnak elő (26 és 31%), bár a nők aránya itt is messze felülmúlja a férfiakét. E tekintetben az országos arányokat meglehetősen jól tükrözik adataink. A mesterképzést kivéve valamennyi képzési formában túlnyomó részt éves fiatalokat találunk, amit az érettségi éve szerinti összetétel is jól mutat. Az osztatlan képzésben a válaszadók háromnegyede 2013-ban érettségizett, s egy fő kivételével valamennyien nappali tagozaton kezdték meg tanulmányaikat. Az alapszakosok között ugyan szintén többségében vannak a 2013-ban érettségizettek (53%), a válaszadók 28%-a azonban már 2010-ben vagy azt megelőzően érett ségizett, s közöttük többen vannak a levelező vagy esti munkarendben tanulók. Ezen arányok szintén megfelelnek az országosnak, ott az alapképzésekre felvettek 45%-a volt az adott évben érettségizett, az osztatlan képzésben pedig 72%-uk. A válaszadók kb. háromnegyede kétszakos képzésben vesz részt, a többiek pedig egy szakon tanulnak. Az egyszakos hallgatók fele a szakmai tanárképzésből kerül ki, és ebben a csoportban jelentős az aránya a testnevelő, gyógytestnevelő, valamint a művészeti tanárnak készülőknek is. A mesterképzés résztvevői e szempontból értelemszerűen sajátos csoportot alkotnak mintánkban, hiszen 62%-uk nem nappali képzésre jár (az országos adatok szerint 67% a nem nappalisok aránya). A hallgatók településtípus szerinti összetétele nyilvánvalóan nem független attól, mely intéz ményekben sikerült az adatfelvételt lebonyolítanunk. Ezért fontos megjegyeznünk, hogy egy nagy múltú, a tanárképzésben fontos szerepet játszó tudományegyetemen a hosszas egyeztetési procedúra ellenére sem sikerült elérni, hogy online kérdőívünket továbbítsák a hallgatóknak. Úgy tűnik azonban, hogy ez nem gyakorolt jelentős hatást a minta összetételére: mindhárom képzési formában az országos ará- 22

25 Kállai Gabriella Szemerszki Marianna: Pedagógushallgatók nyoknak megfelelően találjuk a különböző településtípusokból érkező hallgatókat. 9 A pedagógusképzés összességében azon képzési területek közé tartozik, ahol más területekkel összevetve az átlagosnál alacsonyabb a fővárosiak, s magasabb a kisebb településekről érkezők aránya. Az országos adatok bemutatása azért indokolt, mert valamelyest jelzi a pedagógusképzés egyes képzési formáiban tanulók belső rétegzettségét: a kisebb településekről származók legnagyobb arányban az alapképzésben vannak, míg az osztatlan képzésekben a fővárosiak, illetve a nagyobb városokban élők (lásd 10. ábra). 10. ábra. A pedagógusképzésre felvett hallgatók megoszlása az országos adatbázisban a lakóhely településtípusa szerint, 2013 (N=7 654, %) Mesterképzés Budapest Megyeszékhely Osztatlan tanárképzés Más város Község Külföld Alapképzés % Forrás: Felsőoktatási felvételi adatok (Oktatási Hivatal, Educatio Nonprofit Kft.) Hallgatói összetétel Az előzőekben bemutatottak tehát igazolják, hogy mintánk néhány ellenőrizhető szempont mentén jól illeszkedik az országos adatokhoz. Vizsgálható még az elsőévesek korábbi középiskolájának típusa, a mesterszakosok értelemszerű kivételével. 9 Korrektségre törekedve megjegyezzük, hogy az egyes kategóriák pontos összehasonlítása nem egyszerű, mert kérdőívünkben megkülönböztettük a Budapest mint agglomeráció kategóriát is, ami község és város egyaránt lehet. Legnyilvánvalóbban tehát a megyeszékhely kategória értékei vethetők össze, melyek alapképzésben 24, osztatlan képzésben 19, mesterképzésben pedig 27 százalék voltak. 23

26 PEDAGÓGUSKÉPZÉS 11. ábra. A jelentkezők középiskoláinak típusa képzési területek szerint (első helyen alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezők, 2013 (%, N=73 240) Orvos- és egészségtudomány Bölcsészettudomány Természettudomány Sporttudomány Jogi Társadalomtudomány Pedagógusképzés Agrár Gazdaságtudományok Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészet Műszaki Informatika Művészetközvetítés 50,3 45,7 62,0 59,1 57,5 57,0 55,1 55,0 71,2 70,3 70,0 68,1 67,9 64, ,9 27,5 29,5 34,5 34,6 36,1 40,4 18,5 18,6 21,2 17,6 29,4 13,7 22,7 % Forrás: Felsőoktatási felvételi adatok (Oktatási Hivatal, Educatio Nonprofit Kft.) Gimnázium Két tanítási nyelvű Szakközépiskola Egyéb (pl. külföldi) 12. ábra. A felvettek középiskoláinak típusa képzési területek szerint (alap- vagy osztatlan képzésre felvettek, 2013 (%, N=55 379) Orvos- és egészségtudomány Bölcsészettudomány Természettudomány Sporttudomány Jogi Társadalomtudomány Pedagógusképzés Agrár Gazdaságtudományok Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészet Műszaki Informatika Művészetközvetítés 0 55,7 49,9 61,1 61,1 55,0 71,7 70,6 70,8 65,0 63,6 74,2 73,1 73,6 40,7 24,5 24,0 34,6 30,6 36,5 16,2 10,7 15,5 19,8 18,7 11,5 25,8 46,1 44,5 % Forrás: Felsőoktatási felvételi adatok (Oktatási Hivatal, Educatio Nonprofit Kft.) Gimnázium Két tanítási nyelvű Szakközépiskola Egyéb (pl. külföldi) 24

27 Kállai Gabriella Szemerszki Marianna: Pedagógushallgatók E tekintetben nem egyszerű azonban az összevetés, mert kérdőívünkben nem a felvételi adatbázis kategóriáit használtuk. A beérkező információk mindenesetre azt mutatják, hogy bár az alapképzésben, illetve az osztatlan tanárképzésben részt vevő hallgatók egyaránt sokkal gyakrabban érkeznek a felsőoktatásba gimnáziumi háttérrel, az alapképzésben mind mintánkban, mind az országos ada tokat tekintve magasabb arányban találunk szakközépiskolai érettségivel rendelkezőket. E képzéstípus tehát nyitottabb, s különösen igaz ez akkor, ha nem vesszük figyelembe azon területeket, amelyeknek közvetlen szakközépiskolai előzményei vannak. Ugyanakkor az is látható, hogy a művészeti és művészetközvetítési területen kívül mindenhol a gimnazisták vannak előnyben a felvétel során, s ez figyelhető meg a pedagógusképzés esetében is (lásd 11. és 12. ábra). A pedagógus alap- és osztatlan képzések összevetése ugyanazon szintű, más felsőoktatási területekkel is érdekes, hiszen míg az alapképzés esetében a tanító- és óvóképzésre, illetve a gyógypedagógus-képzésre felvettek középiskolai háttere a többi területtel összehasonlítva teljesen átlagosnak tekinthető, addig az osztatlan tanárképzés esetében a más osztatlan képzést nyújtó szakokhoz képest alacsonyabb a gimnáziumból érkezők aránya. A tanári szak tehát valamivel nagyobb esélyt nyújt a szakközépiskolából érkezők számára az osztatlan képzések csoportján belül. Összességében azonban amint azt már jeleztük az alapképzésen tanulók és a tanár szakosok közül ez utóbbiak középiskolai háttere tekinthető kedvezőbbnek. Adatfelvételünkben az alap- és osztatlan tanárképzés elsőéves hallgatóinak középiskola-típusok szerinti összevetése is az előképzettség eltéréseit mutatja egy másik szempontból, nevezetesen a szerkezetváltó gimnáziumokból érkezők arányát tekintve. Az osztatlan tanárképzésben tanulók nem csupán a tekintetben vannak előnyben, hogy közöttük magasabb a gimnáziumokból érkezők aránya (ahogyan azt az országos adatok is mutatták), hanem abban is, hogy többen vannak körükben a 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumokból érkezők (lásd 13. ábra). Ez tekintettel ezen iskolák átlagosan magasabb presztízsére és színvonalára, erősíti azt a hipotézist, hogy ezen képzésekre összességében valamivel jobb teljesítménnyel érkeznek a hallgatók. Ezt jól mutatják a felvételi átlagpontok eltérései is (az alapképzésben 335 pont az átlag, a tanárképzésben 387 pont 10 ), de azok az adatok is, amelyek a képzésekre bekerült fiatalok középiskolai tanulmányi eredményeinek különbségeit jelzik. Ez szintén alátámasztja a gimnáziumokból, azon belül a hat, illetve nyolc évfolyamos gimnáziumokból érkezők előnyét. 10 Az átlagértékek országos szinten ugyanilyen eltérést mutatnak: 343 pont az alapképzések pedagógusszakjain és átlagosan 375 pont az osztatlan tanárképzésben. 25

28 PEDAGÓGUSKÉPZÉS 13. ábra. A hallgatók középiskoláinak típusa az alap-, illetve az osztatlan tanárképzésben (%, N=370) Osztatlan tanárképzés vagy 5 évfolyamos gimnázium 6 vagy 8 évfolyamos gimnázium Alapképzési szakok Szakközépiskola % Forrás: Elsőéves pedagógushallgatók adatfelvétele, 2014 A jobb tanulmányi eredmények eléréséért ugyanakkor nem tanultak többet a tanárképzésben részt vevő hallgatók, sőt, adataink azt mutatják, hogy saját bevallásuk szerint összes ségében inkább valamivel kevesebbet tanultak, mint az osztálytársaik, ismerőseik (lásd 14. ábra). 14. ábra. Mennyit tanult a középiskolai évek alatt másokhoz képest? A válaszok megoszlása a jelenlegi képzési szint szerint (%, N=405) Osztatlan tanárképzés Alapképzés % Sokkal többet Valamivel többet Kb. ugyanannyit Valamivel kevesebbet Sokkal kevesebbet Forrás: Elsőéves pedagógushallgatók adatfelvétele, 2014 A jobb középiskolai teljesítményt mutatja az is, hogy az elsőéves pedagógushallgatók közül a tanárképzésben tanulók sokkal nagyobb arányban kaptak többletpontokat emelt szintű érettségi vizsgáért, s körükben valamivel gyakoribb a legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezők aránya is (lásd 15. ábra), de nem csupán a bizonyítvány 26

29 Kállai Gabriella Szemerszki Marianna: Pedagógushallgatók megléte, hanem a tényleges (önbevallásra épülő) nyelvismeret szintje is magasabb körükben. Ezen adatok szintén egyeznek a felvételi adatbázisban szereplőkkel, amely szerint alapképzésben a felvettek 43%-a rendelkezett nyelvvizsgával, míg az osztatlan képzésben 54%-uk, emelt szintű érettségije pedig 24, illetve 67%-nyi fiatalnak volt, a 2013-ban normál eljárásban bejutók közül. 15. ábra. Többletpontok szerzése a felvételi során, a jelenlegi képzési szint szerint (%, N=405) Nyelvvizsgáért Emelt szintű érettségi vizsgáért Hátrányos helyzet miatt OKJ-szakképesítésért Gyes/gyed miatt Osztatlan tanárképzés Alapképzés Tanulmányiverseny-eredményért 7 2 Fogyatékosság miatt 1 0 % Forrás: Elsőéves pedagógushallgatók adatfelvétele, 2014 Meg kell még említenünk a középiskolai időszak háttérjellemzői között a különórákat. A hallgatók 60%-a járt idegennyelv-tanulás céljából magántanárhoz, minden második fiatal művészeti foglalkozáson (is) képezte magát, sportkörbe pedig kétötödük járt. Az alap- és az osztatlan képzés hallgatói között egyedül a korrepetáláson való részvétel tekintetében mutatkozik eltérés: ezekre szignifikánsan gyakrabban jártak az alapképzéses hallgatók (lásd 16. ábra). Végezetül a hallgatók családi hátterét tekintjük át, miután tudható, hogy a származás a pályaválasztási motivációkra, a felsőoktatási életút megválasztására is hatással van, továbbá mert a pedagógusszakma egyike azon foglalkozásoknak, amelyekben igen jelentős a generációk közötti átörökítés. Az egyes képzési típusokban tanuló hallgatók szüleinek iskolázottsága jelentősen eltér: legnagyobb arányban az alapképzésben tanulók között vannak olyanok, akiknek a szülei nem érettségiztek és nem diplomáztak, közülük tehát amennyiben befejezik tanulmányaikat nagyobb arányban kerülnek ki elsőgenerációs értelmiségiek. Említésre érdemes, hogy az anyák iskolázottsága magasabb az apáékénál, különösen annak fényében, hogy több kutatás is kimutatta az anyák iskolázottságának nagyobb 27

30 PEDAGÓGUSKÉPZÉS 16. ábra. Különórák látogatása a középiskolás évek alatt a jelenlegi képzési szint szerint (az említések aránya, %, N=405) Idegennyelv-tanulás Művészeti foglalkozás Korrepetálás Osztatlan tanárképzés Alapképzés Sportkör % Forrás: Elsőéves pedagógushallgatók adatfelvétele, 2014 hatását gyermekük pályaválasztási döntésére. A válaszadókra vetítve, összességében az alapképzési szakokon tanulók egyharmada tartozik abba a csoportba, akinek legalább az egyik szülője felsőfokú végzettségű, kétharmaduk pedig abba, akinek nincs diplomás szülője. A mesterképzés hallgatói körében a válaszadók 59 százaléka sorolható ez utóbbi kategóriába, míg az osztatlan tanárképzésben ez a legalacsonyabb a mutató, mindössze 42 százalék (lásd 17. ábra). A nagyszülőket is bevonva a vizsgálódásba azt találjuk, hogy a hallgatók bő egyötödének nagyszülei között már található felsőfokú végzettségű. Ott, ahol a szülők között van felsőfokú végzettségű, már 51 százalék ez az arány, míg ahol a szülői generációban nincs diplomás, ott egytizednyi a magasan képzett nagyszülő. A diploma típusát is figyelembe véve a pedagógusok életét közelről, a szülei példáján keresztül is megtapasztalta a hallgatók csaknem negyede, 5%-uk esetében kifejezetten erős családi mintáról beszélhetünk, hiszen mindkét szülő pedagógus vagy oktató. A válaszadók csaknem ötöde esetében a nagyszülők valamelyike volt pedagógus, ugyanakkor a testvérek közt nem sok pedagógust találunk (7%). A válaszadók csaknem egytizede esetében beszélhetünk több generáción átívelő hatásról: legalább az egyik szülő pedagógus (de gyakrabban mindkettő), és a nagyszülők valamelyike is oktatott, tanított. Amint láttuk, összességében az alapképzésben (tanító- és óvóképzés) tanulók között a legmagasabb az elsőgenerációs pedagógusjelöltek aránya, az osztatlan képzésben részt vevő hallgatók szülei között pedig a másik két csoporthoz képest többen vannak a diplomával rendelkezők. Nincs ez másként a pedagógusszülőkre vonatkozóan sem: leginkább az osztatlan képzés tanár szakjain találunk olyan fiatalokat, akiknek a szülei, esetleg nagyszülei maguk is pedagógusvégzettséggel rendelkeznek (lásd 18. ábra). 28

31 Kállai Gabriella Szemerszki Marianna: Pedagógushallgatók 17. ábra. A hallgatók szüleinek iskolai végzettsége a jelenlegi képzési szint szerint (%, N=544) Osztott tanárképzés Apa Anya Osztatlan tanárképzés Alapképzés Osztott tanárképzés Osztatlan tanárképzés Alapképzés % Legfeljebb szakmunkás Érettségizett Felsőfokú végzettségű Nem válaszolt Forrás: Elsőéves pedagógushallgatók adatfelvétele, % 18. ábra. Pedagógusok a válaszadók családjaiban (%, N=433) Mindkét szülő pedagógus Egyik szülő pedagógus Van pedagógus nagyszülő Van pedagógus testvér Alapképzés Osztatlan tanárképzés Osztott tanárképzés Forrás: Elsőéves pedagógushallgatók adatfelvétele, 2014 Mindezek alapján kirajzolódnak a pedagógushallgatók belső rétegzettségének főbb eltérései, azaz társadalmi összetételük olyan indikátorai, mint a szülők, a család társadalmi státusza, a hallgatók iskolai pályafutása (iskolaválasztás, különórák igénybe vétele, nyelvtudás stb.), melyek nem függetlenek egymástól. 29

32 PEDAGÓGUSKÉPZÉS Pályaválasztás, szakmai elkötelezettség Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy beszélhetünk-e tudatos pályaválasztásról, azaz a hallgatók mikor, életük mely periódusában határozták el, hogy e foglalkozást választják, az összevethetőség érdekében az osztatlan tanárképzésben és az alapképzésben résztvevők válaszait érdemes megvizsgálnunk (lásd 19. ábra). E tekintetben a két csoport között nincs érdemi különbség: egynegyedük ugyan korán már a középiskola előtt eldöntötte, hogy pedagógus lesz, ami erős elköteleződésre utal, a többség azonban meglehetősen későn, a középiskola utolsó évében vagy a jelentkezést megelőző utolsó hónapokban hozta meg a döntést. 19. ábra. A döntés időpontja a pedagóguspálya választásáról a jelenlegi képzési szint szerint (%, N=405) 45 % Már a középiskola előtt A középiskola első éveiben A középiskola utolsó évében Közvetlenül a jelentkezést megelőzően Egyéb válasz vagy nem válaszolt 0 Alapképzési szakok Osztatlan tanárképzés Forrás: Elsőéves pedagógushallgatók adatfelvétele, 2014 Az elköteleződést mutatja, hogy a válaszadó elsőéves pedagógushallgatók túlnyomó többsége továbbra is a pedagógusképzést választaná, s bár vannak, akik kihagyták ezt a kérdést, tehát feltehetően valamilyen mértékben elbizonytalanodtak korábbi döntésükben, valamennyi csoportban igen alacsony azoknak az aránya, akik egyértelműen arra utaltak, mai eszükkel már mást választanának (lásd 20. ábra). A válaszadók pedagóguspálya iránti elkötelezettségét az is mutatja, hogy alig 5%- uk gondolja úgy, hogy feltehetően nem fog tanítani a végzést követően, sőt, 5-10 év múlva sem lép majd a pályára, s ezek az arányok az alap- és osztatlan képzésben még alacsonyabbak. 30