MAGYARORSZÁG ŐSTÖRTÉNET ÉS HONFOGLALÁS. Fodor István

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYARORSZÁG ŐSTÖRTÉNET ÉS HONFOGLALÁS. Fodor István"

Átírás

1 1 MAGYARORSZÁG T Ö R T É N E T E ŐSTÖRTÉNET ÉS HONFOGLALÁS Fodor István

2 FODOR ISTVÁN Őstörténet és honfoglalás Főszerkesztő Romsics Ignác KOSSUTH KIADÓ

3 Írta: Fodor István Főszerkesztő: Romsics Ignác Sorozatszerkesztő: Nagy Mézes Rita Képszerkesztő: Demeter Zsuzsanna A térképeket készítette: Nagy Béla Tervezte: Badics Ilona Kiadói programvezető: Szuba Jolanta Kiadói programkoordinátor: Winter Angéla Közreműködő intézmények: Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, amelyek a sorozat képanyagát a rendelkezésünkre bocsátották. Egyéb források: Damjanich János Múzeum (Szolnok), Déri Múzeum (Debrecen), Hermán Ottó Múzeum (Miskolc), Jósa András Múzeum (Nyíregyháza), Katona József Múzeum (Kecskemét), Kubinyi Ferenc Múzeum (Szécsény), Móra Ferenc Múzeum (Szeged), Archeological Institute in Nitra (Nyitra), Viski Károly Múzeum (Kalocsa), amelyek a sorozat képanyagát a rendelkezésünkre bocsátották. Fotók: Csepregi Márta, Dabasi András, Diószegi György, Fodor István, Hapák József, Legeza László, Winter Erzsébet Illusztrációk: Dienes Ö. István, László Gyula, M. Nagy Szilvia, Pisch Ildikó ISBN Minden jog fenntartva Kossuth Kiadó 2009 Fodor István 2009 Felelős kiadó Kocsis András Sándor a Kossuth Kiadó zrt. elnök-vezérigazgatója A kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja Műszaki vezető Badics Ilona Nyomdai előkészítés Veres Ildikó Korrektor Török Mária Képkidolgozás GMN Repró Stúdió A nyomtatás és a kötés a debreceni nyomdászat több mint négy évszázados hagyományait őrző Alföldi Nyomda zrt. munkája Felelős vezető György Géza vezérigazgató /

4 Tartalom AZ ELŐTÖRTÉNET Uráliak, finnugorok, ugorok 14 Új nép születik: az ősmagyarság 27 A pásztorkodás új formája: a nomadizmus 31 EURÓPA KELETI PEREMÉN Magna Hungaria 38 Levédia: a kazárok árnyékában 48 Etelköz: a Kárpátok előterében 58 ÚJ HAZA - ÚJ TÁVLATOK Ismerkedés Európával 64 A honfoglalás: hódítás vagy menekülés? 70 A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!" 76 Életmód, társadalom, műveltség 82 A fordulat: Géza fejedelemsége 103 Ajánlott irodalom 104

5

6 Az előtörténet Uráliak, finnugorok, ugorok 14 Új nép születik: az ősmagyarság 27 A pásztorkodás új formája: a nomadizmus 31

7 AZ ELŐTÖRTÉNET Uráliak, finnugorok, ugorok...leginkább azok szoktak lovat áldozni, akik a tatár települések közelében élnek... Akik pedig távoli pusztaságokban élnek, ezek többnyire rénszarvasokat áldoznak... Az állat bőrét fejével és a térden aluli lábrésszel együtt díszül és örök emlékeztetőül kiakasztják a bálványtemplomok fölötti fákra, és erre a célra a legerősebb fákat szemelik ki, leginkább olyan erdei lombos fát, amely hasonló a fenyőfához, de keményebb és kevésbé korhadó más fákkal szemben." Grigori Novickij: Rövid leírás az osztják népről Fericz István fordítása Ő smúltunk kutatóit kezdettől sokat foglalkoztatta a kérdés: milyen régre nyúlnak vissza történelmünk szálai. Nemcsak a magyaroké, hanem a velük rokon népeké is. A rokonság legfontosabb ismérvének ugyanis a nyelveket tartották, s abban is megegyeztek a kutatók, hogy a rokon nyelvek valamilyen nagyjából még egységes ősnyelvre mennek vissza, amelyet a még szintén többé-kevésbé egységes ősnép beszélt. Ezt az ősi nyelvet alapnyelvnek hívják, s azokból az elemekből rekonstruálják, amelyeket a rokon nyelvek megőriztek ebből a korai nyelvi állapotból. Az a terület pedig, ahol e feltételezett ősnép élt, az őshaza. Mindazok, akik eddig a finnugor népek régi történelmét kutatták, először azt a kérdést tették fel: hol is volt ez az őshaza, és mikor éltek ott e népek elődei? Először is tekintsük végig a ma élő finnugor, illetve uráli népek egyes csoportjait. A finnugor népek legnyugatibb csoportját a balti finnek alkotják, a finnek, észtek, karjalaiak s a mára apróvá zsugorodott etnikumok, az izsórok, vótok, vepszék és a lívek. Nyelvileg szintén a balti finnekhez tartoznak a skandináv államok és Oroszország északi peremvidékein élő lappok is, akiknek embertani alkata azonban erősen különböző, ezért a legtöbb kutató azt feltételezi, hogy eredetileg más nyelvük volt, de nyelvet váltottak. Tőlük keletre élnek a volgai finnek, a cseremiszek (marik) és mordvinok. A középkorban azonban még ugyancsak a Felső-Volga vidékén éltek a merják, avagy merik és a muromák, a nevüket őrző Murom város környékén. E két, egykor jelentős nép azonban az orosz gyarmatosítást követően még a középkorban kihalt. A Káma és a Pecsora, Vicsegda folyók vidékén élnek a permi finnugor népek, a votjákok (udmurtok) és a zűrjének (komik). (Elsőként az idegenek által használt népnevüket tüntetjük föl, zárójelben pedig önelnevezésüket.) Az Uráltól keletre találjuk két legközelebbi, ma már igen kis létszámú nyelvrokonunkat, a vogulokat (manysikat) és osztjákokat (hantikat). Természetesen ehhez a nyelvcsaládhoz tartozunk mi, magyarok is, lévén egyben a legnagyobb finnugor nép. A felsoroltak tehát tulajdonképpen a finnugor nyelvű népek, de a 20. század eleje óta már az is igazolható, hogy e nyelvcsaládhoz rokoni szálak fűzik az Eurázsia északi peremén, valamint a Jenyiszej és az Ob felső szakasza mentén élő szamojéd népeket, a nyenyeceket, enyeceket, nganaszánokat és a szölkupokat. Rajtuk kívül még nem is olyan régen szamojéd népcsoportok éltek a Száján hegységben is, akiket összefoglaló néven szajáni szamojédeknek nevezünk, de mára már mindegyikük kihalt. A finnugor és szamojéd népeket összefoglaló néven uráli népeknek nevezzük, s ez lenne valóban a helyes tudományos megnevezés is. Tekintettel azonban a hagyományokra, a közérthetőség kedvéért ehelyett még ma is a finnugor megnevezést használjuk. Ha ránézünk a térképre, azt látjuk, hogy az - évezredek, évszázadok során erősen megfogyatkozott és szigetekre tördelt - uráli népek még ma is majdnem egybefüggő nyugat-keleti láncot alkotnak Eurázsia északi övezetében - Skandináviától a Jenyiszejig. (Kivéve, természetesen az uráli tömbtől messze került magyarságot.) Nem kétséges, hogy ez a tény rányomta bélyegét az őshazakutatók gondolkodására, ami egyébként tudományos szempontból is teljesen megalapozott. Aligha képzelhető el ugyanis, hogy e nyelvcsalád ősei vala

8 Uráliak, finnugorok, ugorok

9 AZ ELŐTÖRTÉNET honnan Afrikából keltek volna ú t r a. Így aztán a kutatók túlnyomó többsége valahol ezen a területen kereste az őshazát, ehhez az elméletéhez gyűjtött tudományos érveket. Az első nagy hatású őshazaelmélet a nagy finn nyelvész, A. M. Castrén nevéhez fűződik, aki a 19. század első felében végigjárta és a helyszínen tanulmányozta a finnugor, szamojéd és török, mongol népek nyelvét, ő még úgy vélte - ami később nem igazolódott be -, hogy a finnugor és altáji (török, mongol mandzsu-tunguz) nyelvek egymással rokonságban állnak, ezért őshazájukat is közösnek vélte, valahol az Altaj-Szaján hegységek vidékén. A finnugor régészet megalapítója, a finn J. R. Aspelin elgondolását régészeti úton kísérelte meg alátámasztani. Véleménye szerint a bronzkorban az Altajtói az Urálig húzódó nagy régészeti műveltség létezett, amely a finnugor-altaji ősnép hagyatéka. A leghosszabb ideig élő őshazaelmélet az orosz F. Th. Köppen nevéhez fűződik, akinek dolgozata orosz nyelven 1886-ban, németül 1890-ben jelent meg. Álláspontját a nyelvészeti paleontológia módszerével alakította ki. Úgy vélte, hogy a finnugor nyelvek az indoeurópaiakkal is rokonságban állnak. Mivel e nyelvekben megvan a méh és méz szó, ezek alapján meghatározható beszélőik ősi lakhelye. Köppen szerint ugyanis Szibériában a 18. századig - az orosz gyarmatosításig - nem volt házi méhészet, az első kaptárakat az orosz telepesek vitték oda. Ennek alapján azt a végkövetkeztetést szűrte le, hogy az őshaza csak az Urál európai oldalán lehetett, nagyjából a kelet-európai erdőzónában. Bár később kiderült, hogy a finnugor nyelvek sem az altáji, sem az indoeurópai nyelvekkel nincsenek rokonságban, e teória rendkívül népszerű lett mind a finn, mind a magyar nyelvészek körében. A két iskola közötti különbség csupán az volt, hogy a finnek az őshazát az Uráltól nyugatabbra, Finnországhoz közelebb rajzolták meg, a magyarok viszont az Urál hegységhez közelebb, főként a Káma folyó völgyében vélték. E felfogást néhány konzervatív kutató még a közelmúltban is magáénak vallotta. E hagyományos elképzelés helyénvalóságát 1961-ben László Gyula cáfolta, aki az őshazakutatásban elsőként használta fel az akkoriban elkészült oroszországi erdőtörténeti térképeket. Így az alapnyelvben meglévő szavak által jelölt növényneveket, amelyek több évezreddel ezelőtti nyelvi állapotot tükröztek, már nem a modern életföldrajzi térképeken kereste, hanem a rekonstruált, szintén évezredekkel ezelőtti állapotot jelölő térképen. Hajdú Péter hasonlóan gondolta 1964-ben megjelent dolgozatában. Ő arra a megállapításra jutott, hogy az életföldrajzi szavak közül a fanevek használhatók fel leginkább a nyelvészeti paleontológiái vizsgálatokban. Azt mutatta ki, hogy a még együtt élő ősi uráli népesség nyelvében megvoltak a szibériai tajga erdőinek fanevei és az európai lombos erdő fái közül a szilfáé. Ebből logikusan vonta le a következtetést, hogy az őshaza ott lehetett, ahol e két erdőfajta találkozott az i. e. VI-IV. évezredben, nagyjából az Urál hegység északi szakasza környékén - attól keletre, az Urál és az Ob között. Ehhez az elgondoláshoz igen közel állt az orosz V. N. Csernyecov régészeti úton kialakított elképzelése, azzal a lényeges különbséggel, hogy ő délebbre, a Középső- és a Déli-Urál keleti oldalán jelölte ki az uráli őshaza helyét az i. e. IV. évezredben. Mivel a régészeti lelőhelyek bármely régi népesség megtelepedésének kétségbevonhatatlan bizonyítékai, a két kutató egymáshoz közeli helymeghatározása tűnt - és tűnik máig - a legelfogadhatóbb feltevésnek. Más kérdés, hogy Csernyecov szerint az uráliak nem itt alakultak ki, hanem délebbre, nagyjából Khorezm vidékén, s onnét költöztek ide. Nem kevésbé fontos kérdés, hogy milyen korra tehető az őshaza. Többen ugyanis olyan elképzelést dolgoztak ki, amely értelmében az uráliak X-XII. évezreddel ezelőtti lakóhelyét vélték kijelölni. Csakhogy a rekonstruált alapnyelv azt a legkésőbbi állapotot tükrözi, amikor az uráliak elődei az

10 Uráliak, finnugorok, ugorok Az uráli és a finnugor őshaza alapnyelv felbomlása előtti korszakukat élték, mivel egyelőre nem határozható meg pontosabban, hogy az ősi szavak mikor alakultak ki. Ez az időpont valóban az újkőkor, tehát az i. e. VI-IV. évezred, amely régészetileg is jobban kutatott, ezért nagyjából rekonstruálható a korszak népességének életmódja, társadalma és hitvilága. S azt se feledjük, hogy a nyelvcsaládok nem léteznek öröktől fogva. A több tízezer évvel ezelőtti őskőkorban nem jöttek létre viszonylag sűrűn lakott nagyobb összefüggő területek, ahol a nyelvi érintkezés közös nyelvet hozott volna létre. Az egyes kis létszámú vadászközösségek szinte állandó mozgásban voltak a vadászzsákmány nyomában. A nyelvcsaládok kialakulásának feltételei az átmeneti és az újkőkorban jöttek létre. Az elmúlt évtizedekben az erdőtörténeti vizsgálatok azonban számottevő új eredményt hoztak. Ma már jóval nagyobb területre tehető a két erdőfajta érintkezési övezete, mint a múlt század hatvanas éveiben. Ez azt jelenti, hogy elvben ezen az övezeten belül máshová is tehetjük az őshazát, ám korántsem tetszőlegesen, mint egyes kutatók vélik. A változtatáshoz megfelelő nyelvi és régészeti érvek szükségesek. Főként a finn kutatók körében népszerű az úgynevezett nagy őshaza" hipotézise, amely szerint az uráli ősnép hatalmas területen élt Nyugat-Szibériától egészen a mai Finnországig. E felfogásnak azonban van

11 AZ ELŐTÖRTÉNET Mamut, vadló és orrszarvú a Kapovaja barlang falán I. e. VIII. évezredi emberszobor a sigiri tőzegtelepről egy komoly gyengéje: ilyen óriási területen az erdőzónában nem jöhetett létre olyan szoros kommunikációs kapcsolat az itt élő népcsoportok között, amely életben tarthatott volna bármely viszonylagos nyelvi egységet is. Nézetem szerint ezért az őshaza - bár eléggé kiterjedt lehetett - nem terjeszkedhetett ki kontinensnyi területekre. Az uráli nyelveket beszélő közösségek tehát minden bizonnyal az alapnyelv felbomlása után költözhettek szét Eurázsia térségein. Az alábbiakban annak a területnek az ősi műveltségét vesszük szemügyre, ahol a régi uráli (finnugor) népesség élhetett, tehát az Urál hegységet és a mellette húzódó európai (Káma-vidék, zürjénföld) és nyugat-szibériai (Ob-Irtis-vidék) területsávot. Ez a terület a tajga, az erdővidék és délen a ligetes sztyeppe övezetéhez tartozik. Az ember itteni megtelepedésének első nyomai igen korai időre tehetők, nevezetesen az i. e és év közé. Ez a jégkor időszaka, ekkor azonban voltak jégmentes (interglaciális) periódusok is, amikor délről kisebb vadászközösségek húzódtak fel ezekre az északi vidékekre. Az i. e körül már az északi zürjénföldön is megjelennek az első, úgynevezett Szeleta-típusú kőeszközök, az első ember itteni megjelenésének bizonyságai. Mintegy évvel későbbről a Káma völgyében már őskőkori települést ismerünk. Az i. e és közé keltezhetőek az Urál hegység késő őskőkori barlangjai, amelyek közül különös figyelemre méltó a baskíriai Kapovaja pescsera, amelyben a barlang falain vörös földfestékkel fölvitt rajzokat találtak. Az akkori népesség zsákmányát kitevő vadlovak, mamutok, orrszarvúak sorjáznak, valószínűleg a régi közösség vadászmágiájának bizonyítékaiként. Az i. e és 6000 közti időben, az átmeneti kőkorban (mezolitikumban) a Déli-Urál vidékén déli eredetű népcsoportok jelennek meg több hullámban is. E korszak késői szakaszára, az i. e körüli időre keltezhetjük az Urál hegységben az első tőzegtelepeket. Ezek a 19. században kerültek elő, amikor az uráli iparosítás erős lendületet vett, s nagy szükség volt a fűtőanyagra, a szénre és a tőzegre. A vidéken igen gyakori apró tavak mellett lévő ősi települések maradványai ugyanis az idők folyamán eltőzegesedtek, így a tőzegbányászáskor nemcsak fűtőanyag, hanem régészeti leletek is napvilágra kerültek. Hála a tőzegrétegeknek, ezek időrendje is viszonylag könnyen megállapítható. A legkorábbi leletek az átmeneti kőkorból származnak. A régi mocsári üledékekben nem csupán a szervetlen, hanem a szerves anyagok is kiválóan megőrződtek. Sí- és szántalpak, evezők, faedények kerültek elő, rajtuk kívül az ősi művészet csodálatos emlékei is. Ilyen a Jekatyerinburg melletti híres sigiri telepről származó, átmeneti kőkori, 5,3 méter magas emberszobor, amely az egykor itt élők művészete mellett hitviláguknak is ritka bizonysága. A Jekatyerinburgtól nem messze feltárt egyik átmeneti kőkori településen földbe mélyített, kerek, sátorszerű lakóépület nyomait találták, amelyben tűzhely is volt egykor. A mai zürjénföldön a sigirihez hasonló tőzegtelepet tártak fel, ahol evezőket, íjat, nyilat, sítalpakat találtak. Az Urál-vidéki népesség tehát vadászatból, halászatból élt és olyasféle építményekben lakott, amelyek az északi népek által ma is használt, kerek sátrakra emlékeztetnek.

12 Uráliak, finnugorok, ugorok Sajnos, arra nézve nincsenek megbízható adataink, hogy az uráli népesség mióta élt ezen a területen. Csernyecov elgondolása szerint délről, a Kaszpi-tenger és Aral-tó vidékéről nagyjából az i. e. VI. évezredben költöztek az Urál-vidékre. Az itteni átmeneti kőkor erős déli kapcsolatai alapján azonban az is feltehető, hogy ennél jóval korábban jelentek meg e vidéken. Akárhogyan is volt, aligha kétséges, hogy az újkőkorban már ők is ott vannak az itteni népességben. Igen lényeges régészeti megfigyelés, hogy Nyugat-Szibéria újkőkori régészeti emlékanyaga nem a szomszédos szibériai leletcsoportokkal mutat hasonlóságot, hanem az Urálhoz csatlakozó kelet-európai erdővidék emlékanyagával. Ez azt igazolja, hogy a hegységtől keletre és nyugatra minden bizonnyal hasonló kultúrájú és nyelvű népcsoportok élhettek. Településeik a hegyhát mindkét oldalán a kisebb folyók és tavak mellett helyezkedtek el, az Uráltól keletre eső területsávban ekkoriban különösen sok apró tavacska kínált számukra megfelelő települési helyet. Kúpos sátor (csum) váza az egyik osztják településen Az uráliak akkoriban kizárólag természeti gazdálkodást folytattak: halásztak, vadásztak, s összegyűjtötték a táplálkozásra alkalmas növényeket, gyümölcsöket. (Még az északi vidékeken is meglepően sok bogyós gyümölcsöt kínál a természet, amelyeknek nagy szerepük van a lakosság vitaminszükségletének kielégítésében. Ugyanezért fogyasztanak az északi népek - különösen télen - nyers húst is.) Ebben a korban a téli vadászatra jóval alkalmasabb volt a hegységtől keletre lévő terület, mivel itt véko- Osztják föld - felülnézetben

13 AZ ELŐTÖRTÉNET Osztják nagycsalád Téli halászat az osztjákoknál nyabb a hóréteg, s ezért a patás állatok a tél beállta előtt óriási csordákban keltek át az Urál nyugati oldaláról a keletire. Az említett tőzegtelepeken előkerült leletek (íjak, nyilak, szántalpak, sítalpak, evezők) elnevezései mind megvoltak az uráli alapnyelvben. Lakásul a ma csumnak nevezett kerek sátrak szolgáltak, amelyeket hosszú rudakból állítottak össze, nyáron nyírkéreggel, télen állatbőrökkel fedtek, bennük nyílt tűz égett. A hidegebb időszakban azonban minden bizonnyal földbe mélyített, melegebb hajlékokat készítettek maguknak. Csak közvetett nyelvi adatok alapján sejthetjük, hogy az i. e táján vagy valamivel azelőtt felbomlott az uráli nyelvi egység. Erre abból következtetnek, hogy a finnugor alapnyelvbe kölcsönszavak kerültek a már szétvált indoeurópai alapnyelv árja (iráni) ágából, amelyek nincsenek meg a szamojéd nyelvekben. Márpedig az indoeurópai alapnyelv négy ágra való szakadása minden bizonnyal az i. e és 4000 között mehetett végbe. Feltehető, hogy a jelzett időszakban számottevő népmozgások lehettek az uráliak által lakott területeken. A népesség egy része a mai Finnország területére költözött, ahol olyan szán- és sítalpak kerültek elő, amelyek az Urál-vidéki tőzegtelepeken előkerültekhez hasonlóak, ráadásul a csak Szibériában honos cirbolyafenyőből készültek. E nyugatra vándorlók lehet

14 Uráliak, finnugorok, ugorok tek talán a mai lappok ősei, akik azonban a finnek odakerülése után nyelvet váltottak. Ugyanakkor a szamojédok ősei valószínűleg kelet felé húzódhattak. A régészeti emlékanyag segítségével ma már arra is kísérletet tehetünk, hogy meghatározzuk azt a területet, ahonnan a legkorábbi indoeurópai (ősiráni) nyelvi hatások érhették a finnugorokat. A szakemberek feltevése szerint ugyanis a Volga alsó szakasza mentén az i. e közötti szamarai régészeti műveltség lakossága minden bizonnyal ősiráni nyelvű lehetett. E népesség már háziasította a lovat, zömmel már termelő (állattartó-földművelő) gazdálkodást folytatott s egyes csoportjaik egészen a Káma torkolatáig nyomultak észak felé, ahol a finnugorsággal kapcsolatba kerültek. Feltehető, hogy a finnugorság maga is kiterjesztette lakóterülete határait s nem csupán a hegyháthoz csatlakozó területsávot szállta meg. Főként nyugati csoportjai a Baltikum felé húzódtak. Településeiket ebből a korból már igen jól ismerjük. A Káma völgyében a folyók partjára épült telepeken félig földbe mélyített hosszú házakban (16,5x3,5 m) laktak, amelyekben több tűzhely volt. A házak gödre mellett sorakozó oszlopnyomok arra utalnak, hogy a fedél féltető lehetett. E nagyméretű lakóházak valószínűleg egy-egy nagycsaládnak szolgáltak hajlékul. Az Uráltól keletre lévő területeken szintén számos földbe mélyített lakóház került elő. A délebbi vidékeken félig (a felszíntől mintegy 1 méterre) földbe ásott, nagyjából 6x4 méteres alapterületű, nyeregtetős lakóházak voltak a jellemzők. Az északabbi, jóval hidegebb vidékeken viszont a - valószínűleg csak télen lakott - házakat teljesen (néhol 3-4 méterre is) a földbe ásták, gödrét fagerendákkal hálózták be, majd vékonyabb gallyakat raktak rá, s végül földdel fedték le. Középütt hagytak ki egy négyzetes felületet, ahol létrával ereszkedtek le, s egyben ez volt a füstnyílás is. (Hasonló gödörházakat a kelet-szibériai tunguzoknál figyeltek meg az orosz telepesek a 18. században.) E házak igen változatos méretűek voltak, a 9 x 9-től a 20x20 méteres alapterületig. A régészeti leletek tehát világosan elénk tárják a finnugor kori ház, lak, illetve (ajtó) fél, fal szavaink valódi tartalmát. Ehhez még, természetesen hozzá kell vennünk az ősi eredetű, imént említett sátrakat is, amelyekben főként a nyári időszakban húzták meg magukat távoli elődeink. A már említett sigiri és a tőle nem messze feltárt gorbunovói tőzegtelep az egykori anyagi kultúra bő tárházát szolgáltatta. Nem csupán sí- és szántalpak, evezők, Kemény bőrből jó pár kesztyűt Varrt énnekem Anyiszjácskám. Öt ízű ízeit zsebkendőt Varrt énnekem Anyiszjácskám. Vékony fonálból kötött hálóm Hét ölnyi mély örvény mélyére ím lebocsátom." Vogul halász éneke. Képes Géza fordítása Halfogás nyáron

15 AZ ELŐTÖRTÉNET Osztják rénáldozat Fából készült szűrőkanál a sigiri tőzegtelepről a legkülönbözőbb csonteszközök (szigonyok, árak), fából faragott ivócsanakok, szűrőkanalak láttak itt napvilágot, hanem az ősi finnugor művészet ma is szemet gyönyörködtető faragványai: állatalakos áldozati edények, ember- és állatszobrocskák, amelyeknek egykor igen fontos hitvilági szerep jutott, őseink művészetének páratlan emlékei továbbá az Urál hegység kelet felé néző sziklafalain lévő sziklarajzok. Elhelyezkedésük sem véletlen, hiszen egykor a napfordulók alkalmával rendezett ünnepségeken lehetett fontos szerepük. A rajzok igen változatos tartalmúak: égitestek (nap, hold, csillagok), a föld, a levegő és a víz állatai, vadászjelenetek, a rekesztékes (kátás) halászat és nemzetségjelek (tamgák) sorát láthatjuk a sziklafalakon. Nyilvánvaló, hogy nem egy időben vitték fel azokat, s az is egyértelmű, hogy szerepük is más-más lehetett. Valerij Csernyecov és felesége, Wanda Moszynska másolta le - sokszor nyaktörő mutatványok közepette - e rajzokat, s Csernyecov tette közzé és értékelte kétkötetes nagy munkájában a régmúlt e szépséges üzenetét. Munkájának itt csak néptörténeti vonatkozású legfontosabb következtetésére utalok. Eszerint a sziklarajzok legrégibb rétege az i. e. IV. évezredre keltezhető, a későbbi rajzok pedig az ezt követő két ezredévre. A rajzok egyes elemei (főként a nemzetségjelek) szinte változatían formában megtalálhatók a környéken feltárt i. e. III II. évezredi edények palástján látható díszítéseken, valamint az obi-ugorok testére felvitt tetoválásokon. E párhuzamok zárt kört alkotnak és kétségbevonhatadan bizonyítékai annak, hogy a sziklarajzokat és az edényeket a 19. században ott élt népesség ősei - tehát a finnugorok - készítették. E megfigyelés a régészeti visszafelé nyomozó (retrospektív) módszer egyik legszebb példája, amelynek meggyőző ereje ezerszer szilárdabb, mint a spekulatív úton, szilárd alapok nélkül kialakított kutatói ödeteké. Az újkőkorban terjedt el a finnugorok lakta területeken az agyagedény használata. A murvával, zsírkővel soványított agyagból 3-5 cm átmérőjű hurkát gyúrtak, majd csigavonalban felfelé haladva ebből Vízimadár alakjára faragott ivócsanak a sigiri tőzegtelepről Kígyót mintázó fafaragvány a gorbunovói tőzegtelepről

16 Uráliak. finnugorok, ugorok alakították ki a nagyméretű, fél tojás alakú edények falát. A még nyers edények palástját hegyes végű csont- vagy fapálcikával, ugyanebből a két anyagból készült pecsétlők benyomkodásával díszítették. A legkorábbi edényeken hullámvonalakat, párhuzamosan futó vonalkötegeket látunk, majd megjelennek a sorokba rendezett és az edény egész felületét kitöltő pecsétlőbenyomatok és vonalak. A leggyakoribbak a fogas pecsétlőkkel benyomkodott fésűsdíszes és a beszurkált gödröcskékből, szaggatott vonalakból álló fércdíszítés. E korban Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria erdős övezetében, Finnországtól az Irtisig elterjednek a fésűs és fésűs-gödröcskés edénydíszítés különböző változatai. A kutatók közül sokan gondoltak arra, hogy ez az edénydíszítési mód az ősi finnugorság sajátja lenne, s jelezné szállásterületük kiterjedését. Bár e kérdésben aligha lehet még ma is egyértelmű álláspontra helyezkedni, magam úgy vélem, hogy az ilyen edénydíszítés nem lehet kizárólag finnugor sajátosság, hiszen bizonyíthatóan más nyelvű népcsoportoknál is előfordul. Más kérdés, hogy egyes válfajai feltehetően valóban csak a finnugorságnál fordulnak elő. A finnugor korban - mai megítélésünk szerint - az Uraltól keletre a későbbi ugorok (obi-ugorok és magyarok) elődei éltek, a hegységtől nyugatra pedig a finnségiek, a permi, volgai és balti finnek ősei. Ez a finnugor egység a legvalószínűbb feltevés szerint az i. e és 3000 között bomlott fel, tehát az i. e. II. évezredben már bizonyosan nem beszélhetünk a finnugorok nyelvi egységéről. Az Uráltól nyugatra elhelyezkedő finnségiek zömmel továbbra is az erdőzónában éltek, s egy évezreden át bizonyára még nagyjából megmaradt viszonylagos nyelvi egységük, az i. e táján azonban a permiek elváltak a volgai és balti finnségjektől. RégészetUeg viszont már az i. e től jó! kitapintható e két finnségi tömb: a Felső- Volga és a Kelet-Baltikum vidékét az úgynevezett voloszovói régészeti műveltség foglalja magában, az Urálhoz nyugatról csat- lakozó területsávon pedig a kámai újkőkori műveltséget találjuk Az első időszakban mindkét terület lakossága természeti gazdálkodást folytatott, de az i. e. III. évezred elejétől a voloszovói területeken egyre több nyomát észleljük a fémművesség és az állattartás, valamint a földművelés megjelenésének, majd megerősödésének A termelő gazdálkodás itteni kialakulását kétségkívül a délebbre, a ligetes sztyepp és a sztyepp övezetében élő, ősiráni nyelvű népcsoportok hatásával magyarázhatjuk. Nem véletlen, hogy a finnségi nyelvekben a háziállatok, a termesztett növények és a fémek elnevezésének nagy része az ősirániból származik. Igaz, a finnugorság többsége még ekkor szépen csiszolt kőeszközöket használt és halászó-vadászó gazdálkodást folytatott. De a beköszöntő változásoknak egyre nagyobb szerep jutott életükben. A Káma völgyében még ekkor a régi életmód maradt az uralkodó, egészen az i. e. II. évezred közepéig. A Kelet-Európában élő finnugorság társadalma azonban - amennyire a régészeti emlékanyagukból következtetni lehet - ekkor még nagyjából mindenütt azonos vagy hasonló lehetett. A voloszovói és a Kámavölgyi turbinói műveltség területén is elterjedtek a félig földbe mélyített, nagyjából 4x6 méteres, tűzhellyel ellátott és nyeregte- Fésüs-gödröcskés díszítésű agyagedény az i. e. IV. évezredből

17 AZ ELŐTÖRTÉNET Járatokkal összekötött, félig földbe mélyített házak alaprajza Részleges lótemetkezéi a szintastai temetőben Az egyik szintastai sírkamra rekonstrukciós rajza szekérrel tővel fedett, keskeny, árokszerű átjáróval egybekötött lakóházak, amelyek bizonyára a társadalom nagycsaládi szerkezetének tanúbizonyságai lehettek. A különvált ugorság nagyjából az i. e től az i. e és 500 közötti időszakig élte önálló életét. A nyelvészek feltevése szerint az obi-ugorok és magyarok nyugatszibériai szállásait csak meglehetősen laza kötelékek fűzték egybe. Ez lehet az oka annak, hogy viszonylag kevés közös nyelvi elem jött létre ebben a korban. A régészeti vizsgálatok nagyjából alátámasztják ezt a vélekedést, bár meg kell jegyeznünk: minden jel arra mutat, hogy a történelem későbbi korszakaiban számos ugor népcsoport kihalt, azaz beolvadt a szomszédos, idegen nyelvű közösségekbe (például a barabai és irtisi tatárokba), tehát a mai nyelvekből kiinduló nyelvi rekonstrukció távolról sem ad teljes képet az egykori valóságról. Emellett rendkívül fontos újabb felismerés, hogy a régebbi nézettel szemben az ősi ugorság zöme nem az északi tajga és tundra övezetében élt, hanem a jóval délebbi területeken, jórészt a ligetes sztyepp s talán a sztyepp északi sávjában. Később éppen az itt élő ugor csoportok olvadtak be szomszédaikba. A nyelvészeti vizsgálatok azt is meglehetősen egyértelműen kimutatták, hogy az ugor közösségen belül az előmagyarság helyezkedett el a legdélebbi területeken. Ez azért rendkívül fontos, mert a nyugatszibériai sztyeppvidéken igen korán megjelentek a termelő gazdálkodás jelei. Az északkazahsztáni sztyepp és ligetes sztyepp határán tárták fel az i. e és 3100 közé keltezhető Botaj nevű települést, ahol állattartó és földművelő közösség élt. Az i. e és 1500 között a mai Cseljabinszk tágabb körzetében (főként a ligetes sztyeppén) telepedett meg az a magas kultúrájú népcsoport, amely egyes feltevések szerint talán Elő-Ázsiából vándorolt ide. A Szintasta folyó mellett feltárt sírjaikban többrétegű temetkezéseket találtak a régészek, az előkelő elhunytak mellé küllős, kétkerekű harci szekereket, felszerszámozott lovakat helyeztek. Ló- és szarvasmarha-áldozatok nyomait is fellelték, továbbá itt fordult elő errefelé először az úgynevezett részleges lótemetkezés, amikor a halotti szertartáson feltorozott ló bőrét, koponyáját és lábcsontjait helyezték a sírba a halott mellé, úgy vélvén, hogy a túlvilágon ebből is megelevenedik. E népesség az ősi városi településekre emlékeztető, kör alakú, erősített telepeken lakott, mint a híres Arkaim nevű telep. Használtak ugyan még kőeszközöket is, de eszközeik és fegyvereik túlnyomórészt kiváló minőségű bronzból készültek. E népesség az i. e. II. évezred közepén elköltözött innét, a kutatók azt feltételezik, hogy ők voltak azok az árja hódítók, akik Indiában telepedtek meg. (Hozzájuk hasonló anyagi kultúrával rendelkező népcsoport a Volga mellett is megtelepedett, a mai Szamara város környékén. A legfontosabb lelőhely után hagyatékuk potapovkai műveltség néven ismert.)

18 Uréliak, finnugorok, ugorok A finnugorok lakta és a szomszédos területek fontosabb bronzkori műveltségei Az i. e és 1400 között Nyugat-Szibériában, a Káma völgyében (Turbinó falu mellett), a Volga-parti Nyizsnyij Novgorod környékén (Szejma határában) kiváló, művészi kivitelű bronztárgyak jelentek meg. Ez azért feltűnő, mert errefelé korábban csak a helyi réztartalmú homokkőből nyert rézből készültek fémtárgyak. Még furcsább, hogy öntőmintáikat messze Nyugat-Szibériában, a mai Omszk és Tomszk környékén feltárt bronzkori településeken találták meg. Ezért sokan arra gondoltak, hogy e tárgyak kereskedelmi úton kerültek ide. Mások viszont úgy vélik, hogy a főként kovácsokból, fémművesekből álló vándorközösségek költöztek keletről az Urál-vidékre és Kelet-Európába. Kétségtelen, hogy a korábbinál sokkal fejlettebb fémművesség alakult ki ezen a vidéken. A keleti, szamuszinak nevezett bronzkori kultúra népessége vándorlásának okát ma még csak találgathatjuk. A turbinói és a szejmai bronzkés valóságos műalkotás: markolatuk végén három kos, illetve két felkantározott ló szobrocskája látható. (Az Omszk környéki rosztovkai temetőben lelt kés nyelén pedig ló vontatta síelőt láthatunk.) E szejma-turbinóinak nevezett bronzművesség hagyománya még jó ezer évig megfigyelhető a Volga-Káma vidékén. I. e körül alakult ki s egészen a korai vaskorig állt fenn a nyugat-szibériai sztyepp és ligetes sztyepp vidékén az úgynevezett andronovói régészeti műveltség. Fejlett állattartással és földműveléssel foglalkozó népességének zöme bizonyára ősiráni nyelvű volt, azonban az is kétséget kizáróan igazolható, hogy peremvidékein más nyelvű népek is éltek: többek között szamojédok és ugorok. Számos adat szól amellett, hogy ugor őseink legkésőbben i. e körül nagyrészt már áttértek a termelő gazdálkodásra, méghozzá déli, ősiráni nyelvű szomszédaik hatására. Nem véletlen hát, hogy a régi iráni nyelvből (vagy nyelvekből) kölcsönöztük tehén, tej, nemez szavunkat, a szarvasmarhaés juhtartás perdöntő bizonyítékait. Nem kevésbé lényeges, hogy lótartásunk szinte minden szava az ugor korból származik: tó, nyereg, fék (= zabla), ostor, kengyel, valamint a másodfű ló (= kétéves csikó) és harmadfű ló (= hároméves csikó) kifejezések. (A félreértés elkerülése végett meg kell itt jegyez- A rosztovkai bronzkés markolatán lévő szobrocska: lovas sielő

19 AZ ELŐTÖRTÉNET A turbinái bronzkés nem, hogy az ugor korban még nem ismerték a vaskengyelt és a fanyerget. A rájuk vonatkozó szavak ekkor még a szíjkengyelt és a párnanyerget jelölték.) Az állattartás szókincse mellett vannak ugor kori szavaink a termelő gazdálkodás másik ágazata, a földművelés területéről is. Ugor kori horol szavunk jelentése: sekélyen hánt, kapál. E szó egykor minden bizonnyal azonos jelentésű volt szánt szavunkkal. Ugyancsak az ugor korra tehető szekerezésünk kezdete is, hiszen szekér szavunk is megvan az osztják nyelvben, igaz szán jelentéssel. Ez azonban érthető, hiszen északi testvérnépünk szállásain leheteüen szekerezni. A szó és a tárgy átvételének körülményeit jól illusztrálják a régészeti leletek. A Déli-Urál környéki sztyeppeken már az i. e. III. évezredből ismerünk olyan temetkezéseket, ahol az elhunytat szekérrel bocsátották túlvilági útjára. Az i. e. II. évezredi szintastai sírokról pedig az imént tettünk említést. A legvalószínűbb feltevés szerint mindkét népesség ősiráni nyelvet beszélt. Az ugorság régi életmódjának emlékei nem csupán a későbbi magyarságnál maradtak fenn, hanem az obi-ugoroknál is. Bár legközelebbi nyelvrokonaink később a zord északi vidékekre kényszerültek, hitvilágukban, néphagyományaikban és folklórjukban megőrizték ősi, déli jellegű műveltségük és életmódjuk hagyományait. Például szent ligeteikben a legutóbbi időkig legfőbb isteneiknek lovat áldoztak, pedig az északi vidékeken sehol nem tarthattak lovakat, így azokat több száz kilométerről, délről hozták ide. Az obi-ugor hősi énekekben a halász a ló után epedez, főbb isteneik lovon ülnek, hatalmas ménesek urai. Népművészetükben máig megőrződött az andronovói műveltség jellemző motívuma, a szalagdísz. Régészeti műveltségük még a messzi északon is a déli szkíta és szarmata művészetre emlékeztető állatküzdelmi jelenetekkel díszített tárgyakat tartalmaz. E rövid bemutatás is érzékelteti, hogy az ősi ugor és finnugor műveltség nem volt elmaradott, lesajnálnivaló, az ugorság pedig egyáltalában nem volt erdőlakó meg halász-vadász, ahogyan ez megrögzült kutatóink és a közvélemény képzeletében. Nem a törökök tettek tehát bennünket lovas néppé, ahogyan azt korábbi kutatásunk szinte egységesen vallotta. Igaz, legközelebbi nyelvrokonaink később kényszerűen olyan környezetbe kerültek, ahol korábbi életmódjukat nem folytathatták, műveltségük erősen degradálódott, népességük jelentősen csökkent, s ma már fennmaradásuk is kétséges. Az ugor kori gazdálkodás és életmód nyelvtörténeti alapú rekonstrukcióját elsősorban a fenti körülmény nehezíti meg, vagy teszi több vonatkozásban lehetetlenné, vagyis az, hogy az obi-ugorok később kénytelenek voltak életmódot váltani, felhagyni a termelő gazdálkodással. Ezért természetes, hogy nyelvükből az erre vonatkozó szavak is lassanként kikoptak. Az ugorság egykori társadalmáról meglehetősen kevés megbízható adattal rendelkezünk. Az nem lehet kétséges, hogy nemzetségi szervezetben éltek, amelynek megnevezésére finnugor eredetű had szavunk szolgált (e jelentését egyes vidékeken máig megőrizte nyelvünk), a nemzetségi települések neve pedig szer lehetett. A családszerkezetről csak sejthetjük, hogy a nagycsaládi rendszer lehetett a jellemző, bár a délebbi pásztortársadalmakban ekkor már megjelennek a maihoz hasonló kiscsaládok is. A nemzetségeknek külön temetőik voltak, ahová családok szerint temették az elhunytakat. Több helyen megfigyelték, hogy a kiskorukban elhunyt gyermekeket nem temették ide, esetükben nem tartották be a szokásos szertartásokat, külön temetőket nyitottak nekik, vagy egyszerűen csak elásták őket egy félreeső helyen. (Figyelemre méltó, hogy ezeket a szokásokat szinte napjainkig megfigyelhetjük a vogul és osztják temetőkben.) Sajnos, arról nincsenek adataink, hogy ebben a korban kialakultak-e nagyobb társadalmi egységek, mindenekelőtt a nemzetségeket egyesítő törzsek.

20 Új nép születik: az ősmagyarság Új nép születik: az ősmagyarság Az ugorság meglehetősen laza kötelékekkel kapcsolódott egymáshoz nyugat-szibériai hazájában. Emellett úgy tűnik, az összekötő szálak nem erősödtek, hanem ellenkezőleg: gyengültek az idők folyamán. A szállásterületek ugyanis nem maradtak állandóak, egyes csoportok kisebb-nagyobb távolságra költöztek, hogy jobb életföldrajzi környezetbe kerüljenek. Az elmozdulások okai sokfélék lehettek: a szomszédokkal kialakult ellenséges viszony vagy háborús konfliktus, amely után a vesztes félnek menekülnie kellett. Talán még ezeknél is nagyobb szerepe lehetett azonban az éghajlati változásoknak. Napjainkban különösen érezhetők a globális felmelegedés következményei. Az időjárás a múltban sem volt állandó, különböző lehűlési és felmelegedési periódusok követték egymást. Az éghajlat számottevő változásainak ma is komoly hatása van az emberi közösségek életére, de az időben viszszafelé haladva ez egyre nagyobb volt, hiszen az ember egyre jobban függött környezetétől. Ha nem is egyértelműen, az kétségkívül megállapítható, hogy az eurázsiai sztyeppvidéken és annak szomszédságában a bronzkor végén és a vaskor elején - tehát i. e és 500 között - igen jelentős éghajlati változások történtek. Bizonyosan két ellentétes irányú folyamattal számolhatunk: egy felmelegedési és kiszáradási, valamint egy lehűlési és csapadékosabbá váló periódussal. Mindkettő figyelemmel kisérhető a régészeti leletek tanúsága alapján is. A szárazabb és melegebb éghajlat hatására ugyanis a kelet-európai és nyugat-szibériai sztyepp északi határa északabbra húzódott, s e területre délről a határt követő pásztor Fontosabb kora vaskori műveltségek

Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015

Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015 Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015 A magyar művelődéstörténet korszakai I. Korai szakasz (előmagyar kor, ősmagyar kor, a honfoglalás kora) II. A magyarok és a X. századi Európa

Részletesebben

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 A Kárpátoktól az Altáj hegységig terjedt egykor a sztyeppevidéken élő szkíta műveltségű népek köre. Európában szkítáknak, Közép-Ázsiában szakáknak nevezték

Részletesebben

Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI

Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI A tanóra célja: Az óra a őstörténet és az annak kutatásával kapcsolatos problémákra hívja fel a figyelmet. Az őstörténet fogalmának feltárásával összefüggésben

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme 1 Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme A svájci állam kialakulása hétévszázados történelmi összerakó játék, mégpedig a legkülönfélébb színű, nagyságú és felületű elemekből. Létrejötte számtalan

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN

Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN Az őslénytan (paleontológia) a földtörténeti múlt növény; és állatvilágát kutatja. A barlangok és karsztos üregek kitöltése kedvező körülményeket biztosít az

Részletesebben

Klima László: A finnek már nem is tanítják

Klima László: A finnek már nem is tanítják Közkedvelt mítoszok A magyar őstörténet 171 Bereczki Gábor: Tévtanok, rögeszmék a magyar őstörténet kutatásában. In: Honti László (szerk.): A nyelvrokonságról. Budapest, 2010. 31 44. Domokos Péter: Szkítiától

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Tudománytörténet. 1. Előadás Őskor

Tudománytörténet. 1. Előadás Őskor Tudománytörténet 1. Előadás Őskor Tudománytörténet előadás Óraszám/hét: 2 Kreditszám: 2 Tantárgyteljesítési követelmény: kollokvium Évközi feladatok: zh + beadandó dolgozat + kiselőadás (Határidő: 2012.

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák

I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2013 I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák TESZT 60 perc Név:... Iskola neve:...... Javító tanár neve:... I. témakör

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Az emberiség fejlődéstörténetének az a korszaka, melyből írott emlékek nem maradtak ránk.

Az emberiség fejlődéstörténetének az a korszaka, melyből írott emlékek nem maradtak ránk. Az emberiség fejlődéstörténetének az a krszaka, melyből írtt emlékek nem maradtak ránk. Felsztása: 1. Palelitikum: i.e. 600 000-10 000 alsó szakasz: i.e.600 000-120 000 középső szakasz: i.e. 120 000-40

Részletesebben

Az anyagcseretípusok fejlődése 2.

Az anyagcseretípusok fejlődése 2. Kedves Olvasó! A Természetes EgyenSúly című online magazin 6. számát tartod a kezedben. Az anyagcseretípusok fejlődése 2. Dél-India csak az egyik példa, amelyen keresztül egy anyagcseretípus keletkezése

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

Vučedoli leletek szláv forrásokban

Vučedoli leletek szláv forrásokban Vučedoli leletek szláv forrásokban Tóth Imre Vučedol,vagy Zók? című írása adta az ötletet,hogy utána keressek a vučedoli leleteknek szláv forrásokban. Először Gustav Weiß: Keramik - die Kunst der Erde:

Részletesebben

Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről

Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről ZALAI MÚZEUM 14 2005 Költő László Előzetes jelentés a Kereki homokbányában feltárt avar temetőről 1987. május 21.-én a pusztaszemesi Új Kalász Tsz homokbányájában Kerekiben (1. kép 1-2), homokkitermelés

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c.

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c. Megjelent: KAPU 2015.04, 53-56. Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c. készülő könyvből Az embertani vizsgálatok helyzete

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből A tigrisfog-talizmán Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből Kopál József 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! 2006-ban a Múlt kor folyóirat kérdésére: Hová indulna ma útnak Stein Aurél?

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Földművelés és népvándorlás

Földművelés és népvándorlás Földművelés és népvándorlás A Termékeny félhold? c írásban is láthattuk, hogy a földművelés nem Mezopotámiában és nem Kis-Ázsiában alakult ki először. Nézzünk, néhány további bizonyítékot ehhez. Nemcsak

Részletesebben

A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ

A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ Bencsik Péter Borbély László A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ Litér-Gödöllő, 2014. Bevezetés A Magyar Íj szimbólum! Elválaszthatatlanul kötődik a Kárpát-medencében letelepedett elődeink életmódjához. Mindezt

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE 14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE Manapság is tapasztalhatjátok azt, hogy ha nincs otthon kenyér, akkor az emberek úgy érzik, hogy nincs otthon étel. Pedig a hűtőszekrény roskadozik a finomságoktól, de ha

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

Tiszperger József : Örökkévaló. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4666-1. Kezdet

Tiszperger József : Örökkévaló. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4666-1. Kezdet Tiszperger József : Örökkévaló Publio Kiadó 2011 ISBN: 978-1-4709-4666-1 Kezdet Kezdetben volt Drakkar. Senki nem tudta honnan jött ezekre a földekre. Senki nem tudta miért. Senki nem tudta őt megfékezni.

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Javaslat a [Boldizsár Lovastanya című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a [Boldizsár Lovastanya című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Javaslat a [Boldizsár Lovastanya című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette Fridelné Boldizsár Anikó(név).....(aláírás) Cserépfalu,2015 szept...(település,dátum)

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai*

Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* 1. Írásomban az Árpád-kori Kolozs, Doboka és Erdélyi Fehér vármegyék településnevei 1 körében általam elvégzett névrendszertani

Részletesebben

ELŐSZÓ. Dr. Czeizel Endre orvosgenetikus. Illusztráció (háttér): DNS-molekula Czeizel Balázs

ELŐSZÓ. Dr. Czeizel Endre orvosgenetikus. Illusztráció (háttér): DNS-molekula Czeizel Balázs ELŐSZÓ Az emberiség történetéről írásbeli adatok csak az elmúlt 5000 évben maradtak fent, és ezek is kritikusan értékelendők. Fajunk kialakulása azonban mintegy 150 000 éve történhetett, 145 000 év tehát

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

URÁLI NÉPEK ÉS A HONFOGLALÓ KONGLOMERÁTUM

URÁLI NÉPEK ÉS A HONFOGLALÓ KONGLOMERÁTUM Izgalmas visszhangja támadt az Uráli népek c. tanulmánygyûjteménynek, pedig szerkesztõi nem is annyira belsõ használatra szánták, mint inkább a külföldi szakemberek és érdeklõdõ olvasók tájékoztatására

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Így éltünk mi. Műhelyfoglalkozás sorozat a Rippl-Rónai Múzeumban. Tematika

Így éltünk mi. Műhelyfoglalkozás sorozat a Rippl-Rónai Múzeumban. Tematika Így éltünk mi Műhelyfoglalkozás sorozat a Rippl-Rónai Múzeumban Tematika Készíti a ZIPT Film Bt. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága TÁMOP 3.2.8./10/B-2010-0010 azonosító számú pályázata számára A program:

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE Írta: Szilaj Rezső Csodabogyós-barlang Szél-lik rendszer (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató Csoporttal) (4440-4, 4440-83) ( KDT-

Részletesebben

A térség őstörténete az Emlékpark programjában

A térség őstörténete az Emlékpark programjában A térség őstörténete az Emlékpark programjában A régió és az ország technikatörténeti helyzetének a bemutatása az európai civilizáció fejlődése tükrében: A Kárpát-medence a kezdetektől kiemelt szerepet

Részletesebben

HÓLYAGDUDA Az avar kor hangszere

HÓLYAGDUDA Az avar kor hangszere A hólyagduda a sztyeppei nagyállattartó rokonnépek találmánya. A hozzá való hólyagot korábban vizes vagy kumiszos-tömlőként használták (iszák), vagy levegővel fölfújva a gyerekeknek készítettek belőle

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Balatoni (h)őskor II. Dr. P. Barna Judit Keszthely Balatoni Múzeum Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014.

Balatoni (h)őskor II. Dr. P. Barna Judit Keszthely Balatoni Múzeum Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014. Balatoni (h)őskor II. Dr. P. Barna Judit Keszthely Balatoni Múzeum Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014. A korai fémművesség kialakulása DK-Európában 1. termésréz (Cu) a természetben elemként előforduló ásvány;

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133

Részletesebben

A magyarok genetikai vizsgálata. Dr. Pamzsav Horolma (ISZKI)

A magyarok genetikai vizsgálata. Dr. Pamzsav Horolma (ISZKI) A magyarok genetikai vizsgálata Dr. Pamzsav Horolma (ISZKI) BEVEZETÉS Kérdés? DNS szerkezet Genetikai örökség Sejt és szervecskéi KROMOSZÓMA KÉSZLET Kariotípus: 23 pár kromoszóma 50 Mb GENOM GENOM = DNS

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

A 2. ábra a Szahara barlangrajzait (a barlangok falán talált ősi rajzokat és festményeket), és az állatvilág változásait mutatja. 1.

A 2. ábra a Szahara barlangrajzait (a barlangok falán talált ősi rajzokat és festményeket), és az állatvilág változásait mutatja. 1. A CSÁD-TÓ Az 1. ábra az Észak-Afrika szaharai részén található Csád-tó vízszintjének változásait mutatja. A Csád-tó kb. i.e. 20 000-ben, az utolsó jégkorszak alatt teljesen eltűnt, majd i.e. 11 000 körül

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban Magyar Regionális Tudományos Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27-27 Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064

Részletesebben

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066

Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM. Tízezer év ezer oldalról. SUB Göttingen 215 862 066 Züricki Magyar Történelmi Egyesület Ungarisck Historiscker Vérein Zűriek MAGYAR TÖRTÉNELEM Tízezer év ezer oldalról SUB Göttingen 215 862 066 2003 A 5273 Oktatási segédkönyv Zűriek - Budapest 2002 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Doktori értekezés tézisei. Wolf Mária. A borsodi földvár Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk

Doktori értekezés tézisei. Wolf Mária. A borsodi földvár Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk Doktori értekezés tézisei Wolf Mária A borsodi földvár Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk Szeged 2008. Bevezetés Mint ismeretes, Györffy György vetette fel először, hogy a Szent István-kori megyék

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött

Részletesebben

Az ásatás és a feldolgozás eredményei

Az ásatás és a feldolgozás eredményei Beszámoló A római provinciális régészetünk egyik nagy adóssága volt és van is a tartomány védelmi rendszerének, a limes-vonalnak a rendszeres és szisztematikus kutatása, valamint a korábbi ásatások eredményeinek

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők;

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők; Éves óraszám: 55,5 óra Heti óraszám: 1,5 óra TANMENETJAVASLAT A harmadik osztályos természetismeret témakörei az új leckék óraszámával: 1. témakör: A növények és az állatok élete, életműködése 9 óra 2.

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

33 542 04 1000 00 00 Kárpitos Kárpitos

33 542 04 1000 00 00 Kárpitos Kárpitos A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Vandálok a Hernád völgyében

Vandálok a Hernád völgyében Vandálok a Hernád völgyében Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely települése Csengeri Piroska dr. Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Előadásként elhangzott a Barbarikum peremvidékein c. konferencián, Miskolc,

Részletesebben

1. forduló. Részlet a feladatlapból. A feladatlap 5 feladatból áll.

1. forduló. Részlet a feladatlapból. A feladatlap 5 feladatból áll. 1. forduló Részlet a feladatlapból. 1. Magyar népmese A feladatlap 5 feladatból áll. Az égig érő fa mítosza Belső Ázsiából származik. Nemcsak hiedelemmondáink, népmeséink sajátos eleme ez a hatalmas fa,

Részletesebben

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 20102. SZEPTEMBER 28. ELTE BTK RÉGÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET. Dr. Kalla Gábor Dr. Szabó Gábor

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 20102. SZEPTEMBER 28. ELTE BTK RÉGÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET. Dr. Kalla Gábor Dr. Szabó Gábor KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 20102. SZEPTEMBER 28. ELTE BTK RÉGÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZET HELYSZÍN IDŐPONT PROGRAM CÍME VEZETŐ RÖVID LEÍRÁS LÉTSZÁM REG. KORHATÁR 4/B, 01 Alagsor Restaurátor 17.30 18.20 18.30 19.20 Merre

Részletesebben

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2006. április 28. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2006 ISBN 963 215 963 2 Igazgató: Végh Zoltán Tájékoztatási

Részletesebben

LÁTÓHEGYI KILÁTÓ 35. szám

LÁTÓHEGYI KILÁTÓ 35. szám Egy nép történelme erkölcsi vagyon, amit minden hű fia gyarapítani törekszik. (Padányi Viktor) Rejtélyes magyar múlt A finnugor elmélet LÁTÓHEGYI KILÁTÓ 35. szám Előszó (amiért laikusként bátorkodom a

Részletesebben

Wah múmiája és sírja. ledózerolták, hogy az ókori sírok további kifosztását megakadályozzák és a megfelelő régészeti feltárásukat megkezdhessék.

Wah múmiája és sírja. ledózerolták, hogy az ókori sírok további kifosztását megakadályozzák és a megfelelő régészeti feltárásukat megkezdhessék. Wah múmiája és sírja Mivel a Neszperennubot bemutató cikk sikert aratott, úgy döntöttem készítek egy hasonlót, egy korábban élt személyről, így akár össze is lehet hasonlítani kettejük temetkezését. A

Részletesebben

A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN. Frisnyák Sándor 1. Az őskörnyezet első használói és átalakítói

A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN. Frisnyák Sándor 1. Az őskörnyezet első használói és átalakítói A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN Frisnyák Sándor 1 Az őskörnyezet első használói és átalakítói A hazánk ősföldrajzával foglakozó tanulmányok rendre megemlítik, hogy a holocénban az endogén

Részletesebben