Pénzpiaci közvetítők

Átírás

1 Pénzpiaci közvetítők A.) FIGYELEMFELHÍVÁS, JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK, FORMANYOMTATVÁNYOK, IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJ A Hpt a a pénzügyi szolgáltatás közvetítési tevékenység folytatóit közvetítőként definiálja, és aszerint különbözteti meg őket, hogy a tevékenységüket független vagy függő közvetítőként végzik, továbbá március 21. napjától lényeges szempont az is, hogy az adott közvetítő közvetít-e fogyasztó részére jelzáloghitelt, illetve ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinget. A független közvetítők tevékenysége önálló, nem egy meghatározott pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódik, ezért a közvetítői tevékenységet a független közvetítők kizárólag az MNB által részükre kiadott tevékenységi engedély alapján végezhetik (Hpt. 10. (4) és 21. ). Alapesetben a függő közvetítőknek nem szükséges tevékenységi engedély a közvetítői tevékenység végzéséhez, az igénybevevő pénzügyi intézménynek a közvetítő által végzett tevékenység típusától függően szükséges a közvetítő igénybevételéhez engedélyt kérnie, vagy a közvetítőt bejelentenie (Hpt 21. (1) és (2) bekezdés, Hpt. 14. (1) bekezdés h) pont, illetve Hpt 15. (1) bekezdés f) pont). FIGYELEM!!! március 21. napján hatályba lépett a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról valamint a 2008/48/EK rendelet és a 2013/36//EU Irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2014/17/EU Irányelv (MCD Direktíva). A magyar jogalkotó az implementálási kötelezettségének oly módon tett eleget, hogy módosította Hpt., valamint a fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló CLXII. törvény (Fhtv.) rendelkezéseit, továbbá új rendeleteket is alkotott. 1 A szabályozás bevezet egy új közvetítői kategóriát, a jelzáloghitel közvetítő függő közvetítőt, amely közvetítői típus március 21. napját követően kizárólag az MNB által kiadott tevékenységi engedély birtokában végezheti a tevékenységét. A fentiekben említettek szerint március 21. napjáig a függő közvetítő főszabály szerint egy közvetítő számára (vagy több pénzügyi intézmény számára, de nem versengő szolgáltatások tekintetében) végezte tevékenységét és ehhez a függő ügynökök esetében - egyáltalán nem volt szüksége az MNB engedélyére. A március 21. után függő közvetítőnek minősül az a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő is, aki több független pénzügyi intézmény (vagy egy csoport) megbízásából közvetít jelzáloghitelt 2 vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinget abban az esetben, ha a megbízó pénzügyi intézmények e szolgáltatások tekintetében együttesen nem teszik ki a magyarországi piac többségét március 21-től továbbá a jelzáloghitel közvetítői tevékenység minden formája 3 ideértve a függő és független státuszú közvetítőket egyaránt - engedély-köteles lett. FIGYELEM!!! A Hpt. és az Fhtv. módosított rendelkezései március 21. napján léptek hatályba azzal, hogy a Hpt. 304/C. (7) bekezdése értelmében a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet március 21-én 1 a jelzáloghitel nyújtásával, közvetítésével kapcsolatos eljárásra, a hiteltanácsadásra és a foglalkoztatottak szakmai ismereteire vonatkozó szabályokról szóló 462/2015. (XII. 29) Korm. rendelet, a független pénzügyi szolgáltatás közvetítői, valamint függő jelzáloghitel közvetítői felelősségbiztosítási szerződés tartalmi követelményeiről szóló 463/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet, továbbá a jelzáloghitelre vonatkozó tájékoztatás szabályairól szóló 3/2016 (I. 7.) NGM rendelet. 2 jelzáloghitel: a fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálog ideértve az önálló zálogjogként alapított zálogjogot is fedezete mellett nyújtott hitel, vagy kölcsön (Hpt. 6. (1) bekezdés 50. pont) 3 Szemben a függő ügynökök eddigi helyzetével, ami azt jelentette, hogy tevékenységük végzéséhez nem volt szükség az MNB engedélyére, valamint a kiemelt közvetítő azon helyzetével, hogy az igénybevételükhöz kért csak engedélyt a pénzügyi intézmény. 1

2 a) a Felügyelet felé történő bejelentéssel végző közvetítő ezen tevékenységét a Felügyelet engedélye nélkül március 21-ig folytathatja, b) a Felügyelet engedélyével végző közvetítő legkésőbb március 21-ig végezheti ezen tevékenységét a március 20. napján hatályos engedélyezési feltételekkel. Mindebből az következik, hogy a március 21. napját megelőzően a piacon függő közvetítőként engedély nélkül tevékenykedők (függő ügynökök és sajt jogú tevékenységi engedéllyel nem rendelkező függő kiemelt közvetítők) legkésőbb március 20. napjáig kötelesek beszerezni az MNB engedélyét, ellenkező esetben március 21. napjától jelzáloghitel közvetítői tevékenység végzésére nem jogosultak. A március 21. napját megelőzően felügyeleti engedéllyel már rendelkező független közvetítők (többes ügynökök, alkuszok és többes kiemelt közvetítők), amennyiben jelenleg jelzáloghitel közvetítői tevékenységet is végeznek, úgy március 20. napjáig kötelesek megfelelni a módosított engedélyezési feltételeknek, ellenkező esetben március 21. napját követően jelzáloghotel-közvetítői tevékenységet végezni nem jogosultak. A Magyar Nemzeti Bank előtti egyes engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi eljárásokban, valamint bejelentéseknél alkalmazandó formanyomtatványokról szóló 4/2016. (III. 1.) MNB rendelet alapján az engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi eljárásokban, valamint a bejelentéseknél a kérelmet vagy a bejelentést formanyomtatványon kell benyújtani, illetve teljesíteni azokban az esetekben, amikor a 4/2016. MNB rendelet tartalmaz formanyomtatványt az adott eljárásra, illetve bejelentési kötelezettségre vonatkozóan. Ilyen formanyomtatvány hiányában a kérelmet, illetve a bejelentést a továbbiakban is kötetlen formában és módon lehet az MNB részére benyújtani, illetve teljesíteni. A formanyomtatványok az alábbi menüpontban érhetők el: Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/engedélyezés/formanyomtatványok A formanyomtatványokra vonatkozó tájékoztatás ( Tájékoztató a formanyomtatványokról ) az alábbi menüpontban érhető el: Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/engedélyezés/gyakran ismételt kérdések június 13. napján hatályba lépett a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében, valamint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tekintetében lefolytatott egyes engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 14/2015. (V. 13.) MNB rendelet, amelynek 17. (1) bekezdése alapján a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti független közvetítő tevékenységi engedélye megadására irányuló eljárásért az igazgatási szolgáltatási díj forint, míg ugyanezen jogszabály 17. (5) bekezdése szerint a független, vagy függő kiemelt közvetítő igénybe vételéért a megbízó pénzügyi intézmény által fizetendő díj mértéke forint. A 14/2015. MNB rendelet 17. (6) bekezdése alapján a pénzforgalmi közvetítő igénybevételéhez szükséges nyilvántartásba vételre irányuló eljárásért az igazgatási szolgáltatási díj forint. A 14/2015. MNB rendelet 20. (1) bekezdése alapján az igazgatási szolgáltatási díjat az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 67. (4) bekezdésében meghatározott módon az MNB számú számlájára, az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljárás megindításával egyidejűleg kell megfizetni. Az igazgatási díjakról részletes tájékoztató olvasható az MNB honlapján ( a Felügyelet főmenüpont alatt a Szabályozás/Engedélyezési útmutatók menüpontban és az alábbi elektronikus elérhetőségen: B.) A KÖZVETÍTŐKKEL KAPCSOLATOS ENGEDÉLYEZÉSI TUDNIVALÓK I. Legfontosabb általános szabályok valamennyi közvetítői típus kapcsán 2

3 Azoknak, akik pénzpiaci közvetítőkként kívánnak tevékenykedni a pénzügyi piacon az engedélyezési, valamint a nyilvántartásba vételi eljárás során igazolniuk kell, hogy megfelelnek a jogszabályok által előírt szakmai, illetve a tevékenységhez kapcsolódó egyéb, speciális feltételeknek. A nem jelzáloghitel közvetítő függő ügynök és függő kiemelt közvetítő továbbra is az MNB tevékenységi engedélye nélkül tevékenykedhet azzal, hogy a függő kiemelt közvetítő igénybevételéhez a pénzügyi intézmény engedélyt kér. Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy a közvetítő nem jogosult az ügyfél nevében a pénzügyi intézménytől az ügyfelet megillető pénz átvételére. Továbbá, amennyiben a közvetítő jogosult az ügyfelektől a pénzügyi intézményt megillető pénzösszeget átvenni, úgy azt köteles elkülönített számlán tartani. Elkülönített számlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a közvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, a pénzügyi intézményt megillető pénzösszegeket tarthatja (Hpt. 73. (1)-(3) bekezdés). Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a közvetítői díj fizetésének szabályai - többek között a hiteltanácsadási tevékenységre tekintettel - jelentősen átalakultak (milyen szolgáltatásokért és kitől kaphat díjat a közvetítő, illetve mennyi lehet a jelzáloghitel-közvetítői tevékenységet végző közvetítő részére fizetett díj felső határa, Hpt. 69. (3)-(4) bekezdés, Hpt. 72. (2)-(3) bekezdés). Erre tekintettel az MNB kéri az intézményeket, hogy az új díjstruktúrák kialakításánál szenteljenek fokozott figyelmet a megváltozott szabályoknak. Részletes szabályokat tartalmaz a Hpt. arra vonatkozóan, hogy a közvetítőknek milyen szakmai követelményeknek kell megfelelniük (Hpt ). E tekintetben kiemelendő a közvetítővel, a közvetítői alvállalkozóval e tevékenységi körében munkaviszonyban, megbízási viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személlyel kapcsolatban előírt, végzettségre vonatkozó követelményrendszer (Hpt. 74. (1) bekezdés). A jelzáloghitel közvetítő tevékenységet végzőkre vonatkozó szakmai követelményekről a jelzáloghitel nyújtásával, közvetítéssel kapcsolatos eljárásra, a hiteltanácsadásra és a foglalkoztatottak szakmai ismereteire vonatkozó szabályokról szóló 462/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet (462/2015. Korm. rendelet) 4. -a rendelkezik. Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy a Kormányrendelet a Hpt ában meghatározottnál jóval szűkebb listát tartalmaz a végzettségek vonatkozásában. A konkrét szakmai szabályokat és a vonatkozó átmeneti szabályokról szóló tájékoztatást lásd a jelen engedélyezési útmutató II pontjában. Az egyes közvetítői típusokra vonatkozó engedélyezési és bejelentési kötelezettségek rendszerét összefoglaló jelleggel a jelen engedélyezési útmutató Melléklete tartalmazza. I. FÜGGŐ KÖZVETÍTŐK 2.1. Függő közvetítői tevékenységnek minősül: - kiemelt közvetítői tevékenység 4, amely egy pénzügyi intézmény ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatásának közvetítésére irányul (Hpt. 6. (1) bekezdés 90. pont a) alpont; Hpt. 10. (1) bekezdés aa) pont); - függő ügynöki tevékenység 5, amely egy pénzügyi intézmény ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is vagy több pénzügyi intézmény egymással nem versengő pénzügyi szolgáltatásának közvetítése (Hpt. 6. (1) bekezdés 90. pont b) alpont; Hpt. 10. (1) bekezdés ab) pont); - pénzforgalmi közvetítői tevékenység, amely a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénzkibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára történő pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötése vagy az elektronikuspénz-kibocsátójával kötött megbízási szerződés alapján, az elektronikuspénz-kibocsátója nevében, javára és kockázatára, elektronikuspénz értékesítésére és visszaváltására irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányul (Hpt. 6. (1) bekezdés 90. pont 4 kiemelt közvetítői tevékenység fogalom-meghatározását lásd a többes kiemelt közvetítőnél (Hpt. 6. (1) bekezdés 90. pont a) alpont) 5 ügynöki tevékenység fogalom-meghatározását lásd a többes ügynöknél (Hpt. 6. (1) bekezdés 90. pont b) alpont) 3

4 c) alpont; Hpt. 10. (1) bekezdés ac) pont, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló évi CCXXXV. törvényben (Fsztv.) pont). - jelzáloghitel közvetítői tevékenység, amely több pénzügyi intézmény - ideértve a pénzügyi intézmények csoportját is - megbízásából jelzáloghitel vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing közvetítése, ha a megbízó pénzügyi intézmények a jelzáloghitel vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtása tekintetében a rendelkezésre álló állományi adatok szerint együttesen nem teszik ki a magyarországi piac többségét.(hpt. 6. (1) bekezdés 90. pont e) alpont; Hpt. 10. (1a) bekezdése) 2.2. Függő közvetítőkkel kapcsolatos általános szabályok, követelmények Az MNB kifejezetten felhívja a megbízók figyelmét, hogy függő közvetítők igénybe vétele esetében a közvetítő tevékenységéért ideértve a tevékenység során az általa okozott károkért való felelősséget is, valamint az Fsztv.-ben foglaltak betartásáért teljes egészében a megbízó pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a felelős (Hpt. 72. (1) bekezdés, Fsztv. 54. (3) bekezdés, 56. ). Ugyancsak a megbízók felelőssége annak ellenőrzése, hogy a függő közvetítők eljárásuk során betartják-e a Hpt. 72. (4) bekezdésében előírt tájékoztatással kapcsolatos szabályokat. A pénzügyi intézményeknek a közvetítőkhöz kapcsolódó bejelentéseiket elektronikus úton az MNB által meghatározott módon és gyakorisággal kell az MNB felé teljesíteniük A függő közvetítők igénybevételének rendje általános szabályok A függő ügynök ide nem értve a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő ügynököt, valamint a kiemelt közvetítőt - igénybevételéhez, illetve tevékenysége végzéséhez az MNB engedélye nem szükséges (Hpt. 21. (1) bekezdés), ugyanakkor a megbízó pénzügyi intézménynek (hitelintézet/pénzügyi vállalkozás) az általa megbízott függő ügynök személyét be kell jelentenie az MNB által meghatározott módon és gyakorisággal (Hpt. 21. (2) bekezdés). A megbízási szerződések bejelentésének határideje a szerződés megkötésétől, illetve hatályba lépésétől számított 5 (öt) munkanap. - - A függő közvetítők közül a kiemelt közvetítők igénybevételéhez szükséges engedély, de - ide nem értve a jelzáloghitel-közvetítőket - azt nem a közvetítőnek, hanem a közvetítőt igénybe vevő pénzügyi intézménynek (hitelintézet/pénzügyi vállalkozás) szükséges megkérnie (formanyomtatványon!) (Hpt. 14. (1) bekezdés h) pont, Hpt. 15. (1) bekezdés f) pont). A kiemelt közvetítőnek csak azt szükséges igazolnia a megbízó felé, hogy a jogszabályok által előírt feltételeknek (szakmai, illetve a tevékenységhez kapcsolódó egyéb, speciális feltételek) megfelel. E feltételek fennállásáról a megbízó pénzügyi intézmény (hitelintézet/pénzügyi vállalkozás) nyilatkozatot köteles benyújtani az MNB részére (formanyomtatványon megteendő nyilatkozat). - A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő (kiemelt közvetítő, függő ügynök) a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag az MNB engedélyével végezheti (Hpt. 10. (4) bekezdés), ami azt jelenti, hogy az ilyen típusú közvetítői tevékenységet végzők saját maguk kötelesek megkérni az MNB engedélyét a jelzáloghitel közvetítői tevékenység végzéshez, majd az engedély kézhezvételét követően (1) jelentheti be a megbízó a függő ügynököt az MNB által meghatározott módon és gyakorisággal (Hpt. 21. (2) bekezdés), illetve (2) kérhet engedélyt a függő kiemelt közvetítő igénybevételéhez (Hpt. 14. (1) bekezdés h) pont, Hpt. 15. (1) bekezdés f) pont) Kiemelt közvetítő igénybe vétele - a megbízó pénzügyi intézmény a kiemelt közvetítővel kötött megbízási szerződés benyújtásával köteles (formanyomtatványon!) az MNB engedélyét kérni pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a kiemelt közvetítő igénybevételével történő végzéséhez (Hpt. 14. (1) bekezdés h) pont, illetve 15. (1) bekezdés f) pont), 4

5 - a közvetítő a megbízó pénzügyi intézmény által kezdeményezett engedélyezési eljárás során köteles igazolni a megbízó felé, hogy rendelkezik a tevékenysége végzéséhez szükséges módon és mértékig a személyi és tárgyi feltételekkel. E feltételek fennállásáról a megbízó pénzügyi intézmény (hitelintézet/pénzügyi vállalkozás) nyilatkozatot köteles benyújtani az MNB részére (formanyomtatványon megteendő nyilatkozat!). A személyi és tárgyi feltételek közé kell érteni a nyilatkozat megtételekor azt is, hogy a megbízó a pénzmosási szabályzatát a közvetítő rendelkezésére bocsátotta és a közvetítő saját tevékenységére vonatkozó szabályokkal kiegészítve használja azt. (Hpt. 14. (1) bekezdés h) pont, Hpt. 15. (1) bekezdés f) pont). - amennyiben a kiemelt közvetítő jelzáloghitel közvetítői tevékenységet kíván végezni, akkor mind a tevékenység végzéséhez, mind kiemelt közvetítők igénybevételéhez szükséges az MNB engedélye. Ennek megfelelően az engedélyezési eljárás során az MNB két engedélyező határozatot bocsát ki, egyet a kiemelt közvetítő részére, egyet pedig az igénybe vevő intézmény részére. A jelzáloghitelt közvetítő kiemelt közvetítő részére kiadott tevékenységi engedélynek minden esetben meg kell előznie a megbízó részére kiadott, a közvetítő igénybe vételére jogosító engedélyt. A megbízó és a kiemelt közvetítő között létrejött megbízási szerződésekben az alábbi tartalmi elemeknek kell kötelezően szerepelniük: - közvetítői kategória és közvetítői tevékenység egyértelmű meghatározása (különös tekintettel a jelzáloghitel közvetítői tevékenységre) - közvetített szolgáltatások megjelölése, figyelemmel a Hpt. 6. (1) bekezdés 120. pontjában foglaltakra és különös tekintettel a jelzáloghitel közvetítői tevékenységre, - a Hpt ában foglalt, az MNB és a megbízó részére biztosított ellenőrzési jog, - a közvetítői díjról szóló 109/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet aiban foglalt, a közvetítői díjra vonatkozó kötelező tartalmi elemek, jelzáloghitel-közvetítés, illetve hiteltanácsadás esetén a Hpt. 72. (2) és (4) bekezdésében foglalt a jelzáloghitel közvetítés díjazására vonatkozó speciális rendelkezések), - a Hpt. 72. (1) és (4) bekezdésében foglalt garanciális szabályok (nyilvántartási, tájékoztatási, felelősségi szabályok), - jelzáloghitel közvetítés esetén a 462/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 2.-3., illetve 5. -aiban foglalt követelmények, - a szerződés hatálybalépésének feltétele, hogy a közvetítőre vonatkozó igénybe vételi engedélyt az MNB megadja a megbízó részére Függő ügynök igénybe vétele A függő ügynök az MNB engedélye nélkül végezhet ügynöki tevékenységet pénzügyi intézmények (hitelintézet/pénzügyi vállalkozás) javára (Hpt. 21. (1) bekezdés). (Kivéve jelzáloghitel közvetítési tevékenységet végző függő ügynök!!!) A pénzügyi intézménynek kell az általa megbízott függő ügynök személyét az MNB által meghatározott módon és gyakorisággal az MNB-nek bejelenteni. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazniuk a pénzügyi intézményeknek az általuk megbízott függő közvetítők közvetítői alvállalkozóira is.(hpt. 21. (2) bekezdés). A megbízási szerződések bejelentésének határideje a szerződés megkötésétől, illetve hatályba lépésétől számított 5 (öt) munkanap. A jelenleg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete alá tartozó személyek és szervezetek törzsadat-bejelentési kötelezettségére vonatkozó szóló 58/2015. (XII.22.) MNB rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint a pénzügyi közvetítők bejelentésére szolgáló HPTPK adatlapot a bejelentésre irányadó ágazati törvény vagy az annak alapján meghozott hatósági döntés eltérő rendelkezése hiányában a változást követő 5 (öt) munkanapon belül kell az MNB részére beküldeni. A függő ügynök a megbízó pénzügyi intézmény felé köteles igazolni, hogy a tevékenysége végzéséhez szükséges módon és mértékig rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtására előírt személyi és tárgyi feltételekkel. E feltételek fennállását a megbízó köteles időről időre ellenőrizni, különös tekintettel arra az esetre, ha a függő 5

6 ügynök tevékenység végzésének helye megváltozik (székhely/telephelyváltozás). A pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felelős a függő közvetítő és a vele - e tevékenységi körében - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyekkel szemben támasztott szakmai követelmények fennállásának ellenőrzéséért (Hpt. 74. (7) bekezdése) március 21. napjától lényeges változás, hogy amennyiben a függő ügynök jelzáloghitel közvetítői tevékenységet kíván végezni és újonnan piacra lépőnek számít, akkor a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag az MNB engedélyével végezheti (Hpt. 10. (4) bekezdés). A pénzügyi intézmény kizárólag olyan jelzáloghitel-közvetítő függő ügynökkel köthet szerződést, majd jelentheti be, amely rendelkezik az MNB tevékenységi engedélyével Pénzforgalmi közvetítő Az Fsztv. 54. (1) bekezdése értelmében pénzforgalmi közvetítő az, aki az Fsztv.-ben foglaltaknak megfelelően a pénzügyi szolgáltatás közvetítését pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény részére pénzforgalmi közvetítői tevékenységként végzi. Az Fsztv. 54. (2) bekezdése szerint pénzforgalmi közvetítővel ide nem értve a pénzügyi intézményt és a biztosítót pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenységi körében megbízási szerződést kötött jogi személy és egyéni vállalkozó (a továbbiakban: közvetítői alvállalkozó) ezen ügyletek teljesítéséhez további megbízási szerződést nem jogosult kötni. Pénzforgalmi közvetítővel jogviszonyban álló közvetítői alvállalkozó pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére irányuló további jogviszonyt pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénzkibocsátó intézménnyel vagy más közvetítővel nem létesíthet. Ha pénzforgalmi intézmény elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzforgalmi közvetítőt kíván igénybe venni, azt az MNB-nek a megbízási szerződés megkötését követő 5 (öt) munkanapon belül bejelenti (Fsztv. 55. (1) bekezdés formanyomtatványon). A pénzforgalmi közvetítő az ügyfél által befizetett, a pénzforgalmi intézményt, elektronikuspénz-kibocsátó intézményt megillető pénzeszközt elkülönített számlán tartja. (Fsztv. 54. (6) bekezdés) A 14/2015. MNB rendelet 17. (6) bekezdése alapján a pénzforgalmi közvetítő igénybevételéhez szükséges nyilvántartásba vételre irányuló eljárásért ide nem értve a határon átnyúló szolgáltatás keretén belül a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló szeptember 16-i 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján igénybe vett ügynököt az igazgatási szolgáltatási díj forint A pénzforgalmi közvetítő igénybevételére vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell: - a pénzforgalmi közvetítő Fsztv. 1. számú mellékletében meghatározott azonosító adatait (formanyomtatványon!), - annak igazolását, hogy a pénzforgalmi közvetítő rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, - a megbízási szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy az MNB és a megbízó korlátozás nélkül ellenőrizheti a pénzforgalmi közvetítőnél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket, - a pénzforgalmi közvetítő ha a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírások szerinti egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazására nem jogosult a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatait, eljárásrendjét, - a pénzforgalmi közvetítő harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, egészségbiztosítási szervvel szemben nincs tartozása, azzal, hogy az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói nyilvántartásban, - természetes személy esetén: 6

7 1. a büntetlen előéletet igazoló 90 (kilencven) napnál nem régebbi, eredeti (vagy hiteles másolat), bővített tartalmú (büntetlen előéletű, nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt, nem áll foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt) hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot, - nem természetes személy esetén 1. a bejelentéskor hatályos létesítő okiratát, 2. harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, 3. nyilatkozatot arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, valamint 4. vezető állású személyének 90 (kilencven) napnál nem régebbi, eredeti (vagy hiteles másolat), bővített tartalmú (büntetlen előéletű, nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt, nem áll foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt) hatósági erkölcsi bizonyítványát, - teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pénzforgalmi közvetítő hozzájárul a bejelentéshez mellékelt iratban foglaltak valódiságának az MNB által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez (Fsztv. 55. (3) bekezdés a)-h) pontok). Pénzforgalmi intézménynek/elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek pénzforgalmi közvetítői tevékenységet kizárólag az végezhet, akit az MNB az előbbieknek megfelelő bejelentést követően az Fsztv. 85. (1)-(2) bekezdése szerinti nyilvántartásba felvesz és megfelel az Fsztv.-ben, valamint az Fsztv. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak (Fsztv. 55. (1) bekezdés). Az MNB megtagadja a pénzforgalmi közvetítő nyilvántartásba vételét, ha a fent felsoroltakat hiányosan vagy nem megfelelő módon nyújtják be, és a hiánypótlásra történő felhívás is sikertelen (Fsztv. 55. (5) bekezdés). A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény 3 (három) munkanapon belül bejelenti az MNB-nek a felek között megbízási szerződés módosítását (Fsztv. 55. (6) bekezdés) Elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által igénybe vett pénzforgalmi közvetítőkre vonatkozó speciális szabályok Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa folytatott pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez, a pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötéséhez, valamint az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nevében, javára és kockázatára, az elektronikuspénz értékesítésére és visszaváltására irányuló szerződés megkötéséhez és a szerződés megkötésének elősegítésére igénybe vehet pénzforgalmi közvetítőt, ennek részletes szabályait jelen útmutató pontja tartalmazza (Fsztv. 55. (1) bekezdés). Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem bocsáthat ki elektronikus pénzt pénzforgalmi közvetítő útján (Fsztv. 54. (5) bekezdés) Jelzáloghitel közvetítői tevékenység, mint új, engedélyköteles tevékenység A jelzáloghitel közvetítői tevékenység a kiemelt közvetítői, ügynöki és alkuszi tevékenységeknek a jelzáloghitelhez vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinghez kapcsolódó végzése (Hpt. 6 (1) bekezdés 90. e) pont). E tevékenység március 21. napjától kizárólag engedély birtokában végezhető (figyelemmel az átmeneti szabályokra.) Jelzáloghitel: a fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálog ideértve az önálló zálogjogként alapított zálogjogot is fedezete mellett nyújtott hitel, vagy kölcsön (Hpt. 6. (1) bekezdés 50. pont) Jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő (ügynök és kiemelt közvetítő) engedélyezése A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag az MNB-nek a Hpt.-ben meghatározott engedélyével végezheti (Hpt. 10. (4) bekezdés). 7

8 A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő - ide nem értve a hitelintézetet - csak olyan jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó lehet, a) akinek vezető állású személye - ideértve az egyéni vállalkozót is - aa) büntetlen előéletű, ab) jó üzleti hírnévvel rendelkezik, ac) legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal, valamint a közvetítőkre előírt szakmai végzettséggel rendelkezik, b) akinek mindenkor rendelkezésére áll a tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges szakmai felelősségbiztosítás (Hpt. 21. (3) bekezdés). FIGYELEM! A jelzáloghitel-közvetítői tevékenységet végzők esetében a felelősségbiztosítás minimumértékei módosultak az alábbiak szerint: a) egyedi követelésenként: EUR b) naptári évenként az összes követelés tekintetében: EUR 6 A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő esetén vezető állású személy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagja, a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének irányítását végző személy és valamennyi helyettes (Hpt. 6 (1) bekezdés 122. pont). FIGYELEM! Amennyiben a közvetítőnek vezető testülete van, a testület valamennyi tagjának meg kell felelnie a fenti követelményeknek! A 462/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. -a szerint a jelzáloghitel nyújtása vagy közvetítése, valamint hiteltanácsadás esetén a hitelező, a hitelközvetítő és a közvetítői alvállalkozó által foglalkoztatott személy csak olyan természetes személy lehet, aki a) szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy b) középiskolai végzettséggel és ba) banki, befektetési termékértékesítő szakképesítéssel, bb) pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) szakképesítéssel, bc) banki szakügyintézői szakképesítéssel, bd) szakképesített bankreferens szakképesítéssel, be) a Magyar Bankszövetség Felsőfokú Bankszakmai Oklevelével, bf) a ba)-be) alpontban foglaltakkal egyenértékű szakképesítéssel vagy c) jogszabályban meghatározott, az MNB által kiadott közvetítői hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvánnyal rendelkezik. Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősülnek: a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint a közgazdasági felsőoktatásban egyetemi vagy főiskolai szintű szakképzettség, vagy a felsőoktatásról szóló törvény szerint a gazdaságtudományok képzési területen alapképzésben vagy mesterképzésben közgazdász szakképzettség, b) jogász szakképzettség, c) könyvvizsgálói képesítés, d) felsőfokú vagy posztgraduális bankszakmai képesítés, e) a főiskolai vagy egyetemi szintű, illetve mesterképzésben szerezhető gazdasági agrármérnök szakképzettség vagy műszaki menedzser alapképzési szakon, vagy gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakon szerezhető szakképzettség, és f) a felsőfokú végzettség birtokában szakirányú továbbképzésben, szakosító továbbképzésben a közgazdasági felsőoktatásban szerzett bankszakmai szakképzettség vagy gazdasági, közgazdasági szakképzettség. A 462/2015. Korm. rendelet 9. -ában foglaltak szerint e rendelet 4. -ában meghatározott és fentebb idézett szakmai követelményeknek a hitelező, a hitelközvetítő és a közvetítői alvállalkozó által foglalkoztatott személynek március 21-éig nem kell megfelelnie, ha hitelezőnél, hitelközvetítőnél, közvetítői 6 e&typeofactstatus=regulation&qid= &db_type_of_act=regulation&dta=2014&locale=hu 8

9 alvállalkozónál, e rendelet hatálybalépéséig vagy azt követően legalább másfél éves jelzáloghitelezéssel kapcsolatos szakmai tapasztalatot szerzett. A 462/2015. Korm. rendelet ában meghatározott követelményeknek a március 20-án már jelzáloghitelezéssel kapcsolatos tevékenységet végző hitelezőnek, hitelközvetítőnek és közvetítői alvállalkozónak március 21-éig kell megfelelnie. A fentiek alapján tehát felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a hosszabb és kizárólag a végzettségekre vonatkozó átmeneti határidő csak abban az esetben él, ha az érintett foglalkoztatott személy a Rendelet hatálybalépéséig vagy azt követően legalább másfél éves jelzáloghitelezéssel kapcsolatos szakmai tapasztalatot szerzett. A március 20-át megelőzően már jelzáloghitelezéssel foglalkozó hitelezők, hitelközvetítők és közvetítői alvállalkozók számára a szakmai követelményeknek, illetve az oktatási és nyilvántartási kötelezettségnek való megfelelésre vonatkozó átmeneti idő is csak március 21. napjáig tart. Jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőként történő működésre jogosító engedély iránti kérelemhez a kérelmező mellékeli a Hpt. 21. (7) bekezdés a)-i) pontjaiban foglaltak szerint az alábbiakat (az egyes benyújtandó dokumentumok részletes kifejtését lásd a II.3.2. pontban): - a Hpt. 2. mellékletben meghatározott azonosító adatait, - a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, - nyilatkozatot, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személye megfelel a fent említett követelményeknek, - nyilatkozatot arról, hogy a közvetítői tevékenysége irányítása Magyarországon létesített főirodában történik, - nyilatkozatot, hogy rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, - az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot. FIGYELEM!! Az üzletszabályzatban meg kell jeleníteni a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló évi CLXII. törvény (Fhtv.) egyes, ügyfél-tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseit, így különösen az Fhtv aiban, aiban foglaltakat, valamint a szabályzat mellékleteként csatolni kell az 1. melléklet Általános tájékoztatóját és a jelzáloghitelre vonatkozó tájékoztatás szabályairól szóló 3/2016. (I. 7.) NGM rendelet 1-2. mellékletei szerinti tájékoztatókat - nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítőként történő működését mikor kívánja megkezdeni, - nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, - teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez, valamint - a panaszkezelési szabályzatát Fentieken túlmenően a kérelmező mellékeli továbbá: - a vezető állású személyre vonatkozóan a Hpt. 21. (3) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján a három év szakirányú szakmai gyakorlat igazolását (pl. korábbi munkáltató által kiállított eredeti igazolás, korábbi munkaszerződés másolata, vagy vezető állású személy jelölt által tett eredeti nyilatkozat) [FIGYELEM! fontos, hogy a nyilatkozatból a három év, valamint a szakirányúság is egyértelműen megállapítható legyen (Hpt. 21. (6) bekezdés)]. - a vezető állású személy végzettségét igazoló dokumentum egyszerű másolatát a Hpt. 21. (3) bekezdés a) pont ab) pontja alapján, - vezető állású személy 90 (kilencven) napnál nem régebbi, eredeti (vagy hiteles másolat), bővített tartalmú (büntetlen előéletű, nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt, nem áll foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt) hatósági erkölcsi bizonyítványát a Hpt. 21. (3) bekezdés a) pontja alapján, - a vezető állású jó üzleti hírnevét igazoló adatlapot 7 7 Az engedélyezési eljárások során az MNB elkészített egy kérdőívet, amelynek kitöltésével a vezető állású személy igazolhatja a jó üzleti hírnevének fennállását. Elérhetősége: 9

10 - a felelősségbiztosítási kötvény másolata önállóan, vagy a mindkét fél által aláírt biztosítási ajánlat és az első biztosítási részlet megfizetését igazoló bizonylat együttesen. FIGYELEM!! a kérelem mellékletei között az MNB a jelzáloghitel-közvetítő függő ügynök és függő kiemelt közvetítő esetében is elvárja a megbízóval/megbízókkal kötendő szerződés(ek), vagy a leendő megbízó(k) által cégszerűen aláírt szándéknyilatkozat(ok) benyújtását is, különös tekintettel a Hpt. 10. (1a) bekezdésében foglaltakra, amely szerint akkor is függő státuszúnak minősül egy jelzáloghitel-közvetítő, ha több pénzügyi intézménynek (ideértve a pénzügyi intézmény csoportját is) megbízásából közvetít jelzáloghitelt vagy fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinget, de a megbízó pénzügy intézmények a jelzáloghitel vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtása tekintetében a rendelkezésre álló állományi adatok szerint együttesen nem teszik ki a magyarországi piac többségét. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben egy jelzáloghitel-közvetítő függő közvetítőként kap engedélyt de akár egy, akár több megbízó vonatkozásában, figyelemmel a Hpt. 10. (1a) bekezdésében foglaltakra, majd ezt követően az eredeti megbízói körön kívüli, új megbízója miatt a közvetítőt megbízó pénzügyi intézmények már kiteszik a jelzáloghitel vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing nyújtása tekintetében a magyarországi piaci többségét, úgy a függő közvetítőnek szükséges független közvetítői engedélyt kérnie Jelzáloghitel közvetítés fióktelep létesítése révén másik EGT-államban A jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő bejelenti az MNB-nek, ha másik EGT-államban jelzáloghitel közvetítői tevékenység végzésére fióktelepet kíván létesíteni. (Erre a jelzáloghitel közvetítői tevékenységi engedély kézhezvételét követően kerülhet sor.) (Hpt. 37/A. (1) bekezdés) FIGYELEM!! A közvetítő pénzügyi vállalkozásnak kizárólag akkor jogosult másik EGT-államban fióktelepen keresztül közvetítői tevékenységet végezni, ha a pénzügyi vállalkozás megfelel a Hpt. 15. (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek!! (Hpt. 37/A. (2) bekezdés) Az MNB-nek megküldött bejelentésnek tartalmaznia kell: - annak az EGT-államnak a megnevezését, amelyben a közvetítő a fióktelepet létesíteni kívánja, - a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat, - a megbízó pénzügyi intézmények nevét, - a megbízó pénzügyi intézmény felelősségének körét a közvetítő e tevékenysége keretében okozott károkért, - az üzleti tervet, - a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek megnevezését, valamint - a fióktelep címét. Ha az MNB rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő közvetítő megfelel a jogszabályi előírásoknak, az MNB a bejelentést követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a közvetítő szándékáról. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy a közvetítő mely pénzügyi intézményekkel kötött megbízási szerződést. Az MNB a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő közvetítővel. A közvetítő fióktelepe az MNB tájékoztatásának kézhezvételét követő egy hónapot követően létrehozható és megkezdheti működését. Az MNB tizennégy napon belül írásban tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ha az EGT-államban fiókteleppel rendelkező jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonta. (Hpt. 37/A. (1) (6) bekezdései) Határon átnyúló jelzáloghitel közvetítés Ha határon átnyúló szolgáltatásként első ízben kíván a közvetítő jelzáloghitel közvetítői tevékenységet nyújtani egy másik EGT-államban, akkor ezen szándékát az MNB-nek előzetesen bejelenti. (A bejelentés megtételére a jelzáloghitel közvetítésre jogosító tevékenységi engedély kézhezvételét követően kerülhet sor.) (Hpt. 41/A. (1) bekezdés) 10

11 FIGYELEM! A közvetítő pénzügyi vállalkozásnak kizárólag akkor jogosult másik EGT-államban határon átnyúló szolgáltatást végezni, ha a pénzügyi vállalkozás megfelel a Hpt. 15. (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (Hpt. 41/A. (2) bekezdés) A Felügyelet a fent hivatkozott bejelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a közvetítő által tervezett tevékenységről. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra is, hogy a közvetítő mely pénzügyi intézményekkel kötött megbízási szerződést, valamint a közvetítő e tevékenysége során okozott kárért a megbízó pénzügyi intézmény felelősségének körére. Az MNB a tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő közvetítővel. A közvetítő az MNB tájékoztatásának kézhezvételét követő egy hónapot követően megkezdheti a határon átnyúló szolgáltatás végzését. Ha az MNB a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonta, tizennégy napon belül írásban tájékoztatja azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát, ahol a közvetítő határon átnyúló szolgáltatást nyújt.(hpt. 41/A. (1)-(5) bekezdései) EGT tagállamban honos közvetítők magyarországi fióktelepen keresztül, illetve határon átnyúló szolgáltatásként történő szolgáltatásnyújtása Ha egy másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja az MNB-t, hogy a székhelyén bejegyzett pénzügyi intézmény, jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző közvetítő Magyarországon fióktelepet nyit vagy Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást kíván végezni, akkor az MNB tájékoztatja a pénzügyi intézményt, a közvetítőt az ügyfelek védelmére vonatkozó rendelkezésekről, így különösen a) az ügyfelekkel szembeni tájékoztatási kötelezettségekről, b) az üzletszabályzat követelményéről, valamint c) az egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtásának szabályairól. (Hpt. 42. ) II. FÜGGETLEN KÖZVETÍTŐK Független közvetítőként végzik a pénzügyi szolgáltatás közvetítési tevékenységet a - pénzpiaci többes kiemelt közvetítők (Hpt. 10. (1) bekezdés ba) pont); - pénzpiaci többes ügynökök (Hpt. 10. (1) bekezdés bb) pont); - alkuszok (Hpt. 10. (1) bekezdés bc) pont). A független közvetítőnek minősülő pénzpiaci többes kiemelt közvetítők, pénzpiaci többes ügynökök és a pénzpiaci alkuszok közvetítői tevékenységüket kizárólag az MNB-nek a Hpt.-ben meghatározott engedélyével végezhetik (Hpt. 10. (4) bekezdés). A fent említett pénzpiaci többes kiemelt közvetítő részére az MNB által kiadott tevékenységi engedéllyel, illetve a megbízó pénzügyi intézmények részére kiadott többes kiemelt közvetítő igénybevételére vonatkozó engedély alapján végezhető az a kiemelt közvetítői tevékenység, amelyet a közvetítő több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi szolgáltatása vonatkozásában folytat (Hpt. 10. (4) bekezdés, Hpt. 14. (1) bekezdés h) pont, Hpt. 15. (1) bekezdés f) pont). A pénzpiaci többes kiemelt közvetítő részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet.(hpt. 11. (5)) A kiemelt közvetítői tevékenység fogalma: a pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is (Hpt. 6. (1) bekezdés 90. pont a) alpont). A fent említett pénzpiaci többes ügynökként az MNB által kiadott tevékenységi engedély alapján végezhető az ügynöki tevékenység, amelyet közvetítő több pénzügyi intézmény egymással versengő pénzügyi 11

12 szolgáltatása vonatkozásában folytat (Hpt. 10. (4) bekezdés). A pénzügyi intézményeknek az általuk megbízott pénzpiaci többes ügynökök személyét az MNB által meghatározott módon és gyakorisággal kell az MNB-nek bejelenteniük (Hpt. 21. (2) bekezdés). Az ügynöki tevékenység fogalma: a pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján végzett pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek(hpt. 6. (1) bekezdés 90. pont b) alpont). A versengő szolgáltatás fogalma: a) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet elérő vagy azt meghaladó legrövidebb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint az ingatlan pénzügyi lízing, b) ingatlanon alapított jelzálogjog (ideértve az önálló zálogjogot is) fedezete mellett öt évet meg nem haladó leghosszabb futamidőre kínált hitel és pénzkölcsön, valamint pénzügyi lízing, továbbá valamennyi, ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete nélkül kínált hitel és pénzkölcsön, ideértve a fizetési számlához (bankszámlához) kapcsolódó hitelkeretet és a hitelkártyát is, vagy c) betét és fizetési számla (bankszámla) azzal, hogy nem minősül versengő szolgáltatásnak a kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsön (Hpt. 6. (1) bekezdés 120. pont). A fent említett pénzpiaci alkuszként az MNB által kiadott tevékenységi engedéllyel végezhető az alkuszi tevékenység (Hpt. 10. (4) bekezdés). Az alkusz az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét az MNB által meghatározott módon és gyakorisággal bejelenti az MNB-nek (Hpt. 21. (2) bekezdés). Az alkuszi tevékenység fogalma: a pénzügyi szolgáltatást igénybe venni szándékozó ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján és nevében pénzügyi intézménnyel történő pénzügyi szolgáltatási szerződés kiválasztására, megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amely nem terjed ki az ügyfél nevében, javára történő kockázatvállalásra (Hpt. 6. (1) bekezdés 90. pont d) alpont). Az MNB felhívja a figyelmet, hogy az alkusznak meg kell felelnie a Hpt. 71. (3) bekezdésében foglaltaknak, miszerint a pénzpiaci alkusz a pénzügyi szolgáltatás megkötésének elősegítése során feltár és elemez minden olyan lehetséges ajánlatot, amely az ügyfél céljainak elérésére alkalmas. Az MNB felhívja továbbá a figyelmet, hogy a pénzpiaci alkusz az alkuszi tevékenységen valamint a hiteltanácsadási tevékenységen kívül más pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet (Hpt. 69. (6) bekezdés). FIGYELEM! Jelzáloghitel közvetítői tevékenységet független közvetítők is végezhetnek tekintettel arra, hogy az a kiemelt közvetítői, ügynöki és alkuszi tevékenységeknek a jelzáloghitelhez vagy a fogyasztónak nyújtott ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízinghez kapcsolódó végzése (Hpt. 6 (1) bekezdés 90. e) pont). A jelzáloghitel közvetítői tevékenység végzése esetén a közvetítőknek a kérelemben nyilatkoznia kell a jelzáloghitel közvetítői tevékenység és hiteltanácsadás végzéséről is. 3. A független közvetítők tevékenységének engedélyezése 3.1 A független közvetítőkre vonatkozó általános szabályok Független közvetítő pénzpiaci többes kiemelt közvetítő, pénzpiaci többes ügynök, pénzpiaci alkusz a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag az MNB Hpt.-ben meghatározott engedélyével végezheti (Hpt. 10. (4) bekezdés). A pénzügyi szolgáltatás közvetítését a pénzpiaci többes kiemelt közvetítő kivételével bármely jogi személy és egyéni vállalkozó is végezheti (Hpt. 11. (4) bekezdés). A többes kiemelt közvetítő részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként vagy szövetkezetként működhet (Hpt. 11. (5) bekezdés). 12

13 A Hpt. 12. (10) bekezdése alapján a pénzpiaci többes kiemelt közvetítőnek legalább ötvenmillió forint induló tőkével kell rendelkeznie. Független közvetítő csak olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég és egyéni vállalkozó lehet, a) akinek vezető állású személye ideértve az egyéni vállalkozót is aa) büntetlen előéletű, ab) jó üzleti hírnévvel, ac) legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint megfelel a Hpt ban foglalt szakmai követelményeknek (Hpt. 21. (3) bekezdés a) pont), b) akinek mindenkor rendelkezésre áll tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges felelősségbiztosítás (Hpt. 21. (3) bekezdés b) pont). (FIGYELEM!! a jelzáloghitel közvetítők, illetve az ilyen terméket nem közvetítő független közvetítők esetében a felelősségbiztosítás mértéke eltér!! A jelzáloghitel-közvetítők vonatkozásában lsd. a pontban foglaltakat!) 3.2. Független közvetítőként történő működésre jogosító engedélyhez szükséges dokumentumok: - cégszerűen aláírt tevékenységi engedély iránti kérelem (formanyomtatványon!), - a társaság (vagy egyéni vállalkozó) Hpt. 2. számú mellékletében meghatározott azonosító adatai a Hpt. 21. (7) bekezdés a) pont alapján (formanyomtatványon!), - a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okirat egyszerű másolata a Hpt. 21. (7) bekezdés b) pont alapján, - harminc napnál nem régebbi okirati igazolás arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént 8 a Hpt. 21. (7) bekezdés b) pont alapján, - nyilatkozat, arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt (formanyomtatványon megteendő nyilatkozat!) a Hpt. 21. (7) bekezdés b) pont alapján, - nyilatkozat arról, hogy a Kérelmező vezető állású személye megfelel a Hpt. 21. (3) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek (formanyomtatványon megteendő nyilatkozat!) a Hpt. 21. (7) bekezdés b) pont alapján. - a Hpt. 21. (7) bekezdés c) pont alapján nyilatkozatot arról, hogy a közvetítői tevékenysége irányítása Magyarországon létesített főirodában történik, - nyilatkozat arról, hogy rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához a tevékenysége végzéséhez szükséges módon és mértékig a személyi és tárgyi feltételekkel (formanyomtatványon megteendő nyilatkozat!) a Hpt. 21. (7) bekezdés d) pont alapján, - a Hpt. 21. (7) bekezdés e) pont alapján a közvetítő által folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzat [Az üzletszabályzatban részletezni kell, hogy a közvetítő milyen módon fogja felvenni és tartani a kapcsolatot az ügyfelekkel, milyen feladatai állnak fent a megbízói felé, illetve részletezni kell a Hpt. 70. (1) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítésének szabályait. A közvetítő azt is köteles megjeleníteni üzletszabályzatában, hogy milyen más pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő szolgáltatása ellenértékeként számít fel díjat az ügyfélnek, és annak mi a mértéke (Hpt. 69. (3) bekezdés). A panaszkezelésre vonatkozóan a szabályozást a panaszkezelési szabályzattal összhangban szükséges kialakítani (Hpt (1) bekezdés). FIGYELEM!! Amennyiben a független közvetítő jelzáloghitelt is közvetíteni kíván, úgy az üzletszabályzatában meg kell jeleníteni a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló évi CLXII. törvény (Fhtv.) egyes, ügyfél-tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseit, így különösen az Fhtv aiban, aiban foglaltakat, valamint a szabályzat mellékleteként csatolni kell az 1. 8 A Hpt. 21. (9) bekezdése alapján, ha a kérelmező a Hpt. 21. (7) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot (személyes joga szerinti bejegyzés (nyilvántartásba vétel) megtörtént) nem igazolja, az MNB adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz. 13