Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata. Tátika Napsugár Óvoda. Budapest, Kiss János alt. u. 52.

Átírás

1 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Tátika Napsugár Óvoda Budapest, Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzata Hatályos: Készítette: Kakuszi Imréné óvodavezető Kelt: Elfogadta: nevelőtestület Kelt: Véleménynyilvánítási jogot gyakorolt: Alkalmazotti Közösség, Szülők Közössége Kelt: Jóváhagyta: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kelt:

2 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : BEVEZETÉS TARTALOM I. ALAPÍTÓ OKIRATBAN FOGLALTAK RÉSZLETEZÉSE ÉS EGYÉB A SZERV KÖLTSÉGVETÉSI SZERVKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉBŐL FAKADÓ SZABÁLYOZÁSOK 1. Az alapító, a fenntartó felügyeleti szerv neve és címe, az alapító okirat kelte, száma 2. Az intézmény neve, székhelye 3. Az intézmény alaptevékenysége az alapító okirat szerint 4. Az intézményvezető kinevezési rendje, jogosítványai 5. A költségvetési szerv gazdálkodása 6. A költségvetési szerv megszüntetése II. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Az intézmény szerkezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése, feladat és hatásk örei 2. A működés, a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje 3. A vezetők közötti feladatmegosztás rendje 4. A vezető vagy vezető helyettes, ill. tagóvoda-vezető akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 5. A vezetők és a szülők közössége, valamint az óvodapedagógusok és szülők közötti kapcsolattartás rendje, formája 6. A szülők közösségének jogai, és azok gyakorlásának rendje, formái 7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatellátás szabályai 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja 9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének elvei, szempontjai, rendje 10. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések 11. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési - oktatási intézménnyel 12. Hitoktatás 13. Az intézményi védő, óvó előírások 14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 15. Kiemelt munkavégzéssel járó kereset kiegészítés feltételei és elvei 16. Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések 17. Rendkívüli események esetén szükséges teendők ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Melléklet sz. Iratkezelési és Adatkezelési szabályzat Csatolmányok: Munkaköri leírások A nevelőtestület értekezletének jegyzőkönyve Szülők Közösségének értekezleti jegyzőkönyve Legitimációs záradék 2

3 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : Bevezető Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelő alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről (Nkt.) rendelkezéseinek többsége szeptembertől hatályba lépett. Időközben megjelent a Nkt. végrehajtási utasítása, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet is. A szabályzatot az intézmény vezetője készítette el, a nevelőtestület hagyta jóvá, az alkalmazotti közösség és a szülők közössége véleményezési jogukat gyakorolták. A szabályzat átdolgozásakor a fenntartóra többletköltség nem hárul. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló törvények, jogszabályok: évi LXXIX. törvény a közoktatásról XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról a 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben 277/1997.(XII. 22.) Korm. Rend. A pedagógus továbbképzés, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről XXI. Tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 8/2000.(V. 24.) OM rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről 1996 évi XXVIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi törvény módosításáról évi LXII. Törvény a közoktatásról szóló törvény évi LXVIII. Törvény a közoktatásról szóló törvény évi LXI. Törvény a közoktatásról szóló törvény évi CLII. Törvény egyes vagyonnyilatkozati kötelezettségéről évi munkatörvénykönyvének módosítása 211/2007.(VIII. 07.) kormányrendelet a gyakornoki szabályzat kiadásáról 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet évi CXC. törvény Nkt. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3

4 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : /2000.(VII. 14.) Kormányrendelet 308/2004. (XI.13.) Kormányrendelet a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának határozata az intézmény Alapító Okiratáról a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata feladat ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve (önkormányzati intézkedési terv) Pedagógia program A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező szabályzatának betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára, valamint a szülők számára kötelező érvényű. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozások A Tátika Napsugár Óvoda Alapító Okiratát a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata képviselőtestülete a 229/2012 (V.3) Kt. számú határozatával hagyta jóvá. 1. Az alapító, a fenntartó felügyeleti szerv neve és címe, az alapító okirat kelte, száma Az alapító szerv: Budapest XXI. ker. Tanács VB: Tanácsház tér 10. Létrehozásáról rendelkező határozat: a Budapest XXI. Kerület Tanács VB Az alapítói jogok gyakorlója: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Budapest Szent Imre tér 10. Irányító, fenntartó és a felügyeleti szerv neve és címe: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Szent Imre tér 10. Módosított alapító okirat kelte, száma: 229/2012 (V.3) Kt. számú határozatával ai hatállyal hagyta jóvá a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata képviselőtestülete. 2. Az intézmény megnevezése, székhelye Megnevezése: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Tátika Napsugár Óvoda Székhelye: 1211 Budapest XXI. Kiss János alt. u. 52. Az óvoda bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 4 Körbélyegző: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata

5 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : Tátika - Napsugár Óvoda Tátika - Napsugár Óvoda Budapest,Kiss J. alt. u. 52 sz Budapest, Kiss J. alt. u. 52 sz. 3. Az intézmény alaptevékenysége az alapító okirat szerint Jogszabályban meghatározott közfeladata: Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben meghatározott óvodai nevelés. Alaptevékenysége: A 3-7 éves korú gyermekek iskolába járáshoz szükséges fejlettségi szintig tartó sokoldalú fejlesztése; személyiségük kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságaik, eltérő fejlődési ütemük figyelembe vételével. Feladatait a közoktatási törvény és végrehajtási utasításai, a vonatkozó jogszabályok, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, és a költségvetési szerv helyi Nevelési Programja alapján látja el, amely tartalmazza a sajátos nevelési igényű (mozgásfogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos) gyermekek integrált nevelését. A Napsugár tagintézményében alaptevékenységként ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekeket: mozgásfogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos. A Tátika székhelyen alaptevékenységként ellátja a sajátos nevelési igényű gyermekek közül: beszédfogyatékos. Alaptevékenységének szakágazati besorolása: óvodai nevelés Alapvető szakfeladata: óvodai nevelés, ellátás Működési köre: az Önkormányzat mindenkori óvodai felvételi körzetjegyzéke szerint. A költségvetési szerv típusa: óvoda Gazdálkodási besorolása: Önállóan működő költségvetési szerv, szakmai célú költségvetési kerettel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. Az önállóan működő és gazdálkodó Oktatási Szolgáltató Intézmény látja el szellemi és fizikai támogató tevékenységét, különösen pénzügyigazdálkodási feladatait. Ellátott szakfeladatok megnevezése Szakfeladatok megnevezése Száma Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása (mozgásfogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos) Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Alaptevékenységének szakágazati besorolása: óvodai nevelés

6 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : Alapvető szakfeladata: Óvodai nevelés, ellátás Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvényben és a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben foglaltak szerint nyilvános pályázat útján a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő- testülete bízza meg határozott időre. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Közalkalmazottakat határozott, illetve határozatlan idejű kinevezéssel, vagy határozott időre szóló kinevezéssel foglalkoztathat. A közalkalmazottként foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény vonatkozik; kivéve az óraadó pedagógusokat, vagy az egyéb feladatra vállalkozóként alkalmazottakat, akikre a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény és a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény vonatkozik. Jogi személyiségű szervezeti egysége adatai: Nincs jogi személyiségű szervezeti egysége. A költségvetési szerv típusa: óvoda Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: Sajátos nevelési igényű gyerekek (mozgásfogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos) integrált nevelése. Tagintézménye: 1215 Bp., Vágóhíd u Felvehető maximális gyermeklétszám: Kiss J. alt. u. 52.: 125 fő Vágóhíd u : 100 fő Az óvoda OM azonosítója: Az óvoda a közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy. A költségvetési szerv vezetője a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. és a költségvetési szerv Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat. Feladatellátást szolgáló vagyon: Szakmai feladatai ellátáshoz rendelkezik a vagyonleltára szerint nyilvántartott ingó vagyonnal, és a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tulajdonát képező, Bp. XXI. Kiss J. alt. u. 52. sz. alatti /7 és a Bp. XXI. Vágóhíd u sz. alatti hrsz.-on nyilvántartott, 1/1 tulajdoni arányú, és a költségvetési szerv használatába adott ingatlan vagyonnal. A vagyon feletti rendelkezés joga: Gazdálkodási szempontból önállóan működő költségvetési szerv. Gazdálkodásával az Oktatás Szolgáltató Intézményhez, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervhez kapcsolódik. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű költségvetési szerv. A vagyon feletti rendelkezés jogát a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata képviselő-testülete mindenkori vagyonrendeletében leírtak szerint gyakorolja. A rendelkezésére álló vagyontárgyakat nevelő-oktató munkájához szabadon használhatja. Alaptevékenységét nem akadályozva az épület helyiségeit 1 naptári évnél nem hosszabb időtartamra bérbe adhatja. A rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el és nem használhatja fel biztosítékként. 6

7 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : Az intézményvezető kinevezési rendje, jogosítványai A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvényben és a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben foglaltak szerint nyilvános pályázat útján a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselőtestülete bízza meg határozott időre. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének, szülői szervezetének a véleményét. A megbízás 5 évre, illetve tanévre szólhat. A költségvetési szerv vezetője az évi LXXIX törvény 54.. (1) és (2) bekezdése értelmében, az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, képviselője. Felelős a költségvetési szerv szakszerű és törvényes működésért, gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Hatáskörébe tartozik a rendelkezésére álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében, a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Vezetői munkáját egyéni felelősséggel, helyettes és megbízottak közreműködésével végzi. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, megbízottjára átruházhatja. A költségvetési szerv vezetője felel: A nevelőtestület vezetéséért A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért Rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, Munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért A tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, A gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, A pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, Ellátja a tanügy-igazgatás feladatait az adatszolgáltatási fegyelem betartásával, A pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. 7

8 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : A költségvetési szerv gazdálkodása Az elemi költségvetés Gazdálkodási szempontból a költségvetési szerv önállóan gazdálkodó. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörű költségvetési szerv. Gazdálkodási szerv száma: Kiadások: Személyi juttatások, járulékok, dologi kiadások, felújítások, egyéb felhalmozás Bevételek: AT bevétel, AT összefüggő egyéb bevétel, intézményi egyéb sajátos bevétel, ÁFA, Önkormányzati támogatás A költségvetési szerv önálló számlaszámmal rendelkezik. A költségvetési szerv önálló számla száma: OTP Bank Nyrt Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. A fenntartó által jóváhagyott intézményi dologi költségvetés felhasználásának analitikus nyilvántartása, a pénzkezelés, és az Oktatási Ágazat pénzügyi szakembereivel történő egyeztetés, a kötelezettségvállalások intézése, nyilvántartása, az óvodavezető iránymutatásával, és a kapcsolódó szabályzatok pontos betartásával az óvodatitkárok feladata. Az intézmény számára jóváhagyott bér felhasználás, a kifizetések engedélyeztetése az óvodavezető jóváhagyásával történik. A nyilvántartások vezetését az óvodavezető, a vezető helyettes és az óvodatitkárok végzik. A felhasználások egyeztetése, elemzések eredményéről negyedévente beszámolnak az óvodavezetőnek. A költségvetés tervezése és végrehajtása A költségvetés tervezése az önkormányzat által közölt előirányzattal és feltételekkel történik. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek: Személyi juttatások és járulékaik tervezése a költségvetésben engedélyezett létszámnak és illetményekkel lehetséges Dologi kiadások tervezése az önkormányzati koncepció alapján megadott előirányzatok összegének kiadási sorokra való részletezésére az intézményvezető tesz javaslatot az Oktatási Ágazat által megadott határidőre Bevételi előirányzatok az Oktatási Ágazattal egyeztetve Felújítási előirányzatok tervezése a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. igényfelmérése alapján történik 6. A költségvetési szerv megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító/fenntartó jogosult megszüntetni. 8

9 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : A megszüntetésről az alapító/fenntartó határozattal dönt. II. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Az intézmény szerkezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése, feladat és hatáskörei VEZETÉSI STRUKTÚRA Óvodavezető Óvodavezető helyettes Tagóvoda vezető vevezetővezető Szakmai munkaközösség vezető Nevelőtestület Érdekvédelem: KT Nevelőmunkát segítő alkalmazottak Óvodatitkár Az intézményvezető közvetlen munkatársai: általános vezető-helyettes, tagóvoda vezető, munkaközösségvezetők, óvodatitkárok. Munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Munkaköri feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Óvodavezető helyettes megbízását a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával a vezető adja a bázis óvodában. A helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott felsőfokú végzetséggel rendelkező pedagógusa kaphatja. A megbízása határozott ideig érvényes. Képviseleti és aláírási joga a vezető távollétében a vezető-helyettesnek van. Óraszám kedvezménnyel, pótlékkal látja el munkaköri feladatait. Tagóvoda-vezető munkáját a tagóvodában végzi. A mindenkori hatályos rendelet szerint óraszámkedvezménnyel, pótlékkal látja el munkaköri feladatait, amelyet a munkaköri leírása tartalmaz. Kedvezményes óraszámát az intézményben tölti el, vezetői feladatainak elvégzésével. Megbízása határozott ideig érvényes. Képviseleti és aláírási joga a vezető távollétében a tagóvoda vezetőnek van. Súlyos etikai vétség esetén a fenti munkakörből, a vezető azonnal felmentheti, a megbízatás alól a vezető helyettest és a tagóvoda vezetőt. 9

10 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : Óvodapedagógusok - gyógypedagógusok önálló munkakörrel, óraszámmal rendelkeznek. Munkaköri leírásukban foglaltaknak megfelelően végzik feladatukat, részt vesznek az integrált nevelés megvalósításában. Szakmai munkaközösséget a nevelőtestületi tagok választják meg, akiket az óvodavezető nevez ki. Kiválasztásuknál szempontként szerepel az adott témában kiemelkedő felkészültség. Megbízásuk határozott idejű, tevékenységükért pótlékot kapnak. Az óvodatitkárok megfelelő képesítéssel rendelkező személyek lehetnek, akiket az óvodavezető nevez ki határozatlan időre. Munkájukat az óvodavezető iránymutatása szerint, önállóan, a kapcsolódó intézményi belső szabályzatok betartásával végzik. Az intézményben Vezetői tanács, Közalkalmazotti Tanács, Érdekképviseleti szerv működik. A dolgozó a munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően, képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal köteles végezni. A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban és a munkaköri leírásban leírtak szerint történik. A dolgozók kötelesek az Etikai Kódex szabályait betartani, ellenkező esetben etikai vétséget követnek el. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, nem adhat felvilágosítást azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titkoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek: a gyermekek adatai, fejlődésük, családi körülményeik, azok bármilyen dokumentációi, - a dolgozók adatai, családi körülményei, munkahelyi előmenetele. Azok megjelenítése bármilyen formában csak személyes hozzájárulással lehetséges. A hivatali titok megsértése etikai vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. A média munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra, az intézményvezető vagy engedélye alapján megbízott személy jogosult A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő dolgozója. A nevelőtestület tagjaiból meghatározott időre bizottságot hozhat létre a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. 10

11 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : Az óvoda nevelőtestülete nevelési kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményezői és javaslattevői jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület minden tagja javaslatot tehet az óvodai élettel kapcsolatos minden kérdésben. Ha a javaslat elbírálása nem tartozik a nevelőtestület hatáskörébe, akkor a döntésről az óvodavezető 30 napon belül köteles választ adni. A nevelőtestület tagjai kérhetik a választ írásban. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend elfogadása, az éves munkaterv és az intézmény munkáját átfogó elemzések és értékelések, beszámolók elkészítése, elfogadása, a továbbképzési program elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró személy kiválasztása, a gyermekek iskolára való alkalmasságának megállapítása a vezetővel együtt. Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról. A nevelőtestületi értekezlet évente legalább három alkalommal tervezhető, az óvoda munkatervében meghatározott időben és programmal kell tartani. A nevelőtestület üléseit az óvodavezető, ill. megbízottja vezeti. Célja: segíteni az óvodapedagógusok, szakmai munkaközösségek, szervezési eredményeit, módszereit, valamint az ismeretek bővítésének lehetőségét. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívható, ha az óvodavezető, vagy az óvodában működő valamely választott testület, illetőleg a nevelőtestület egyharmada javaslatot tesz. Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás arányát, javaslatokat, határozatokat. A nevelőtestület egyes jogköreit a szakmai munkaközösségre átruházza. A nevelőtestület a következő jogköreit átruházza Döntési jogkörét A nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése A nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása Az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása Véleménynyilvánítási jogkörét Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben Az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során A vezető helyettes megbízása, ill. a megbízás visszavonása előtt Az intézmény beruházási és fejlesztési tervének megállapításában Javaslattételi jogkörét A működéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben. 11

12 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából járt el. Nem ruházhatja át a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadása esetében. Óvodapedagógusok Gyógypedagógusok feladata és jogköre A gyermekek nevelését, integrált nevelését minden csoportban 2 óvodapedagógus végzi. Az integrált nevelést, valamint az SNI gyermekek re/habilitációját gyógypedagógusok látják el. A pedagógusok büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyek Munkaköri kötelességük a jogszabályban meghatározott, a közoktatási törvényben előírt feladataik ellátása, jogaikat érvényesítése Pedagógiai munkájuk végzésére irányadó, meghatározó az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve alapján készült intézményi a pedagógiai program, illetve az alapdokumentumok mentén az óvoda éves munkatervében megfogalmazott célok, feladatok. A gyógypedagógiai fejlesztések a Szakértői Vélemények javaslatai alapján valósulnak meg A gyermekekről véleményt, tájékoztatást csak pedagógusok adhatnak Hivatali titokként kötelesek kezelni a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos ismereteiket Minden pedagógus köteles módot, lehetőséget teremteni a szülők számára a gyermekek folyamatos fejlődéséről, közösségi magatartásáról való betekintésbe A pedagógusok a 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet értelmében vesznek részt továbbképzésen Szakmai munkaközösség Az óvodában legalább öt pedagógus kezdeményezése esetén szakmai munkaközösség hozható létre, legfeljebb 10 munkaközösség működhet A szakmai munkaközösséget, munkaközösség vezető irányítja, akit a tagok véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg, legfeljebb öt évre A munkaközösség dönt működési rendjéről, éves programjáról, a továbbképzés programjáról, pályázatokon való részvételükről Tevékenységi területén minden olyan szakmai kérdést véleményez, amelyben a nevelőtestületnek véleményezési joga van Javaslatot tesz kiegészítő programokra, eszközökre, módszerekre Szakmai segítségének formái: a házi bemutatók szervezése a munkaközösség témájában, a tervező, elemző, értékelő tevékenységben való részvétel, kutatások, kísérletek segítése, megvalósítása, értékelése, a munkaközösségi tagok önképzése 12

13 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : A munkaközösség-vezetője munkatervvel és beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvoda vezetőjének, munkaterve része az óvodai munkatervnek A vezető kiválasztásának elvei: felsőfokú végzettség, legalább 5 éves eredményes szakmai gyakorlat, a munkaközösség által választott témában szakmai felkészültsége, gyakorlati munkája alapján legjobban megfelelő pedagógus. Szakmai hozzáértéssel, átlátó, szervezőképességgel, vitavezetéssel és meggyőzőképességgel, fejlett önkritikai és segítő szándékú ellenőrző, értékelő és feladat-meghatározó képességgel rendelkezik. Megbízása határozott idejű, tevékenységéért pótlékot kap A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében Munkaközösségek együttműködése: Átjárhatóság biztosítása a munkaközösségek között Megbízatás, reszort feladatok ellátása: Munkaköri megbízásukban meghatározott feladataikat önállóan oldják meg, felelősség vállalás jellemezze munkájukat. A reszort feladatok ellátásában egyenletes terhelés érvényesítésével történik a feladatmegosztás, mely önkéntes feladatvállaláson alapul. A döntések előkészítésében, azok végrehajtásában példamutatóak legyenek korrekt, etikus közösségformáló magatartást tanúsítsanak. A feladat végzéséért órakedvezmény, pótlék nem jár. Gyermekvédelmi megbízotti feladatot csak óvodapedagógus láthat el, feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Az óvoda vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről, a gyermekvédelmi felelős személyéről a szülőket tájékoztatja. Pótlékolt tevékenység. A tűzvédelmi, valamint munkavédelmi megbízott feladatokat az óvoda bármely dolgozója elláthatja. Ez óraszám és kedvezmény nélküli, pótlék ellenében végzett tevékenység. A megbízás tartalmazza a részletes feladatokat. Reszortfeladatok Elláthatják Leltárfelelős pedagógus, technikai dolgozó SZK összekötők pedagógusok Raktárfelelős technikai dolgozó Szertárfelelős pedagógus, technikai dolgozó Könyvtárfelelős pedagógus, Dekorációfelelős pedagógus, technikai dolgozó 13

14 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : A működés, a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Általános szabályok A nevelési év szeptember 01-től a következő év augusztus 31-ig tart. A nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az 5 napot nem haladhatja meg. E munkanapon, a dolgozó szülők kérésére, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről, a gyermekekkel pedagógus foglalkozik. Az egész testületet érintő továbbképzésekre nevelés nélküli munkanapot szervezünk, minden pedagógusnak részt kell vennie, amennyiben nem vesz részt, az éves szabadsága terhére történik. Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint tart nyitva és zárva. Az óvoda 5 napos munkarenddel üzemel. Nyitva tartás 6-18 óráig lépcsőzetes munkakezdéssel, illetve befejezéssel. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt. Az intézményből a gyermeket: - ha ebédet nem igényel 11, 30 órától - 12 óráig, - ha ebédet igényel 13- órától 13, 15 óráig lehet, - délután 15 órától legkésőbb 18 óráig kell elvinni. A zárás ideje alatt a dolgozó szülő kérése esetén a gyermeket az erre kijelölt másik óvodába kell elhelyezni. Az óvoda a nyári időszakban 5 hétig, a téli szünet a két ünnep között, illetve az országosan elrendelt munkaszüneti napok, pihenő és ünnepnapok alatt is zárva tart. Az év működési rendjéről legkésőbb tárgy év február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 14 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket, alkalmazottakat tájékoztatni kell, ennek módját a házirend szabályozza. A közegészségügyi okokból történő karbantartási munkálatokat lehetőség szerint a nyáron, rendkívüli esetekben előre egyeztetett akár évközi időpontban lehet elvégeztetni. Maradéktalanul eleget kell tenni a munkavédelmi és balesetvédelmi előírásoknak. Az óvodai munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év rendjét. A nevelési év rendjében kell meghatározni a nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, a nemzeti, az óvodai ünnepek, megemlékezések időpontját, a nevelőtestületi értekezletek időpontját. A munkaterv tartalmazza továbbá az óvoda egészére vonatkozó nevelési, fejlesztési célkitűzéseket. Az óvodai munka tervezéséért az óvodavezető a felelős. A munkaterv elkészítésében közreműködnek az pedagógusok, a munkaközösség tagjai. Elfogadás utáni végrehajtása az óvoda dolgozói számára kötelező. Az elfogadott munkatervet a Szülők Közösségével ismertetni kell. A munkaterv alapján készülnek a csoporttervek, amelyben rögzítésre kerül a csoportba tartozó gyermekek fejlesztését szolgáló pedagógiai és szervezést igénylő feladatok, módszerek, eszközök az egyedi/egyéni körülmények figyelembe vételével. Az elért eredmények értékelésre kerülnek tervezési ciklusonként. Az intézményben pedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel 6-18 óráig. A pedagógusok heti váltásban dolgoznak, a technikai dolgozók, munkarendjük szerint végzik feladataikat. Minden dolgozó köteles olyan időben az intézménybe érni, hogy képes legyen a munkát megkezdeni. A dolgozók munkarendje változhat szorgalmi időben, nyári szabadságolás ideje alatt, befolyásolja azt a személyi állomány összetétele, hiányzások. Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők a házirendben szabályozottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. A gyermekek napi- és heti-rendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni. Az óvodavezető, amennyiben szükséges, dönthet csoportok összevonásáról átmenetileg és huzamosabb időre szólóan is. Csoportkialakítás szempontjai: Irányadónak vesszük a Közoktatási és a Köznevelési törvény előírásait, évi CXC. 47. (7), valamint a 4 es melléklet. 14

15 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : Csoportösszevonás lehetséges, amikor a gyermeklétszám a 15 főt nem haladja meg, szünetek alkalmával és tartós létszámcsökkenés esetén. Létszámtól függetlenül nem vonható össze az a gyermekcsoport, ahol zárlattal járó fertőző megbetegedés van. A munkaidő beosztás változását, illetve helyettesítés elrendelését az óvodavezető utasításba adhatja. Munkaidőben csak engedéllyel lehet az intézményt elhagyni, erről nyilvántartást kell vezetni, melynek helye az irodafolyosó asztala.1alkalmaz Az óvoda csoporttal történő elhagyásának rendje: a séta, kirándulás helyszínét előre fel kell mérni, 11 gyermekhez 1pedagógust, 1alkalmazottat kell biztosítani, valamint az óvodavezetőnek írásban kell leadni a gyermeklétszámot, kísérők számát és a pontos helyszínt, útvonalat. Az azonos telephelyen elsősorban a saját csoportjában dolgozó pedagógus, illetve a gyermekeket legjobban ismerő kolléga helyettesít, hosszantartó idő esetében a helyettesítés arányos beosztással valósul meg. A két intézmény közötti helyettesítés esetén a helyettesítést vállaló, vagy arra kötelezett dolgozót, ha a heti, napi kötelező munkaidejét tölti le, külön díjazás nem illeti meg. Szabadságolási terv elkészítése az év elején történik, a szabadságigényét minden dolgozó február 20.-ig leadja a vezető helyettesnek, tagóvoda vezetőnek. Az egyes csoportokban dolgozó pedagógusok lehetőleg váltva veszik ki. A szabadságolási tervet az óvodavezető hagyja jóvá. A szabadság lehetőleg szorgalmi időn kívül vehető ki, kivételes esetekben gyermekek után járó szabadság, 5 napot nem meghaladó egyszeri igény, gyógyüdülés orvosi javaslatra, rendkívüli esemény az ettől való eltérést vezető engedélyezheti. Az óvodák kertészei a nyári zárás alatt felváltva veszik ki a szabadságukat. Munkaidő kedvezményre jogosultak: óvodavezető-helyettes heti 8 óra, tagóvoda vezető heti 5 óra, közalkalmazotti képviselő havi munkaidejének a 15 % heti, minőségügyi vezető heti 2 óra, szakmai munkaközösség vezetője heti 1 óra. A munkaidő-nyilvántartás dokumentumait az óvoda egyéb dokumentumainak tárolási szabályai szerint kell kezelni. A tagóvodával való kapcsolattartás rendje, formája: a tagóvoda vezető részt vesz a hetenként rendszeresen tartott vezetői megbeszélésen, ez alkalmakkor beszámol a tagintézményben folyó munkáról, illetve a szükséges információkat átveszi. Az értekezletek közötti időszakban felmerülő, a tagintézményben folyó munka közvetlen irányításához szükséges szakmai és egyéb információkat az intézményvezető soron kívül, közvetlenül is megadhatja. A tagóvoda vezető a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti telefonon. Az intézményvezető és tagóvoda vezető együttesen felelnek azért, hogy a tagóvoda pedagógusait, illetve a gyermekeket és a szülőket érintő információk időben eljussanak a tagóvodához és azt az érintettek megismerjék. Az intézményvezető és a tagóvoda vezető a rendszeresített megbeszéléseken kívül közvetlen telefon kapcsolatban állnak egymással. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az óvoda teljes nyitva tartása alatt a két épület egyikében vezetőnek kell tartózkodnia. Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: 15

16 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : Óvodavezető Vezetői beosztás megnevezése Vezető helyettes Az intézményben való tartózkodás rendje kötetlen mindenkori munkarendje szerint Tagóvoda - vezető mindenkori munkarendje szerint Szakmai munkaközösség-vezetők mindenkori munkarendje szerint 3. A vezetők közötti feladatmegosztás rendje Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján Stratégiai, középtávú, éves tervezés, intézményi működés irányítása, szervezés, döntés, értékelés, alapdokumentumok beválás vizsgálata, módosítása Gyermekvédelem ellenőrzése Tervezés, szervezés, döntés, ellenőrzés, értékelés előkészítésében való részvétel Szakmai dokumentumok, pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, értékelése, mérése Szakmai munkaköz. munkájának figyelemmel kisérése Technikai dolgozók munkájának szervezése, ellenőrzése, értékelése Ünnepek szervezése, lebonyolításának értékelése Partnerközpontú kapcsolattartás Tanügyigazgatás, humánerőforrás fejlesztés ellenőrzése Munkáltatói feladatok ellátása, szervezése, ellenőrzése Gazdálkodási feladatok ellátása, szervezése, ellenőrzése Munkavédelem, tűzvédelem Vezető Vezető Feladatot ellátó vezető Vezető, vezető-helyettes, tagóvoda-vezető, munkaközösség vezető Vezető, vezető-helyettes, tagóvoda-vezető, munkaközösség vezető Vezető, vezető-helyettes, tagóvoda-vezető Vezető, vezető-helyettes, tagóvoda-vezető Vezető-helyettes, tagóvodavezető Vezető, vezető-helyettes, tagóvoda-vezető Vezető, vezető-helyettes, tagóvoda-vezető Vezető, vezető-helyettes, tagóvoda-vezető Vezető, vezető-helyettes, tagóvoda-vezető Vezető, vezető-helyettes, tagóvoda-vezető 16

17 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : A vezető vagy vezető-helyettes, ill. tagóvoda-vezető akadályoztatásakor a helyettesítés rendje Amennyiben a vezető nem tartózkodik az intézményben, helyettese és a tagóvoda-vezető köteles teljes felelősséggel ellátni a vezetői teendőket. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek minősül a 2 hétnél hosszabb időtartam. Mindkét vezető távollétében a mindenkori munkaközösség vezető a felelős, ő utána a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező felsőfokú képesítésű óvodapedagógus. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: A helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg A helyettes csak olyan ügyben járhat el, melyek gyors intézkedést igényel, halaszthatatlan, s amelynek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott A helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet 5. A vezetők és a szülők közösségének, valamint az óvodapedagógusok és szülők közötti kapcsolattartás rendje, formája Az intézmény vezetőjének, helyettesének, tagóvoda-vezetőjének, SZK összekötőjének feladata a szülői szervezettel való együttműködés. A szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartási formái: szóbeli személyes megbeszélés, értekezletek, írásbeli tájékoztatók. Az pedagógusok, és szülők között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik az alábbi esetekben: a gyermek óvodai beilleszkedése során, nyílt napokon, játszódélutánokon, családlátogatásokon, szülői értekezleteken, fogadó órákon, a faliújságon keresztül közölt információk által, a szülők képviselőjének részvételével nevelési értekezleteken, a gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül, az óvodai közös ünnepélyek, rendezvények, kirándulások szervezése során. A szülők számára szülői értekezlet összehívható az pedagógusok javaslatára, a szülők kérésére, az óvodavezető javaslatára. Témája a mindenkori csoportot, a gyermekeket érintő nevelési, tanulási, szervezési, együttműködési feladatok megoldása. Az értekezlet időpontja, helyi szervezése a csoport gyermekinek zavarása nélkül történhet. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. 6. A szülők közösségének jogai, és azok gyakorlásának rendje, formái Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hoznak létre. A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, tisztségviselőinek, képviselőinek megválasztásáról. Az óvodai Szülői Közösség működésének alapelveit a választmány készíti el a vezető helyettessel közösen. A szülői szervezet értekezleteinek megtartása a megbeszélt témában, időben történik. 17

18 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : A család óvoda kapcsolattartásában, a szülők tájékoztatási formáiban, valamint a szülői értekezletek témáinak meghatározásában, az óvodában folyó hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában, pedagógiai programról, Szervezeti és Működési Szabályzatról, Házirend elfogadásakor, módosításakor véleményt nyilváníthat. A szülők számára nyilvános óvodai dokumentumok: Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend, Pedagógiai Program. Megtekintését az intézmények központi faliújságján biztosítjuk. 7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatellátás szabályai Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok: Közös megemlékezés a gyermekek névnapjáról, születésnapjáról Ajándékkészítés karácsonyra, anyák napjára Gyermekek megajándékozása Mikulás, Karácsony, gyermeknap Ünnep: Március 15-i megemlékezés Óvodai ünnepélyek, rendezvények: Integrációs évforduló, Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Ovi szülinap, Napsugár napok, Színházi est, Anyák Napja, Gyermeknap, Iskolába menők búcsúztatója, Kihívás Napja, őszi, téli, tavaszi kirándulások. A nevelőtestülettel kapcsolatos hagyományok: Szakmai napok, házi bemutatók Továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása Az óvoda helyi programjával kapcsolatos konferenciákon való aktív részvétel Dajkák továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról A gyakornokok, ill. újonnan belépő dolgozók segítése Közös ünnepélyek szervezése: karácsony, pedagógusnap, kirándulások Nyugdíjas kollégáinkkal való rendszeres kapcsolattartás Névnapok megünneplése 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatásadás,- írásbeli beszámoló adása, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,- a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,- speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 18

19 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : A fenntartóval, a Nevelési Tanácsadóval, egyéb szervezetekkel való együttműködés az óvodavezető feladata. Az óvoda vezetője, valamint a megbízott pedagógus kapcsolatot tart a Szakértői Bizottságokkal. Folyamatosan adatokat szolgáltat, jelentési kötelezettségének eleget tesz. A Humán Szolgáltatások Igazgatóságával való kapcsolattartás eseti és folyamatos a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal, így, Nevelési Tanácsadó, Csepeli Gyámügyi Iroda, Gyermekjóléti Iroda, Anyaotthon. Az intézmény segítséget kér a csepeli Humán Szolgáltatások Igazgatóságától, ha pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni a veszélyeztető okokat. Formái, lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése, a családgondozó és koordinátor megkeresése, ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás folyamatos. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény- anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. Egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. Az óvoda vezetője, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az óvoda környezetéhez legközelebb eső általános iskolák igazgatóival, pedagógusaival. A kapcsolattartás az óvoda sajátosságaiból, lehetőségeiből és igényeiből adódjék. A kapcsolatfelvétel az óvodavezető feladata, a kapcsolattartást az arra kijelölt pedagógus végzi. Az együttműködés célját, módját, eszközét kölcsönösség alapján az óvodai munkatervben rögzítjük. Az óvoda vezetője, pedagógusai kapcsolatot tartanak a környezetünkben lévő bölcsődékkel, a korai fejlesztésben részt vevő SNI gyermekek esetleges óvodai integrálhatóságának folytatási lehetőségéről. 9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének elvei, szempontjai, rendje Az ellenőrzés célja: A vizsgálatok eredményeiből következtetéseket vonjunk le, a hatékony működést segítsük elő, a tények okait keressük, lehetővé tegyük a hiányok pótlását, a hibák javítását, valós eredményeket tárjunk fel, erősítsük meg azokat, az alkalmazott módszerek elterjesztése. Az ellenőrzés területei: pedagógiai munka, munkafolyamatba épített ügyrend, az óvoda gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzések. A belső ellenőrzés feladata: A pedagógiai önállóság tiszteletben tartása, fejlesztése. A pedagógusok - mint egyéniségek - elért eredményekben való megítélése, valamint ösztönzése arra, hogy saját módszereiket, önállóságukat megtartva, továbbfejlesztve növeljék eredményességüket. 19

20 : 1211Bp. Kiss János alt. u. 52. Szervezeti és Működési Szabályzat : Az előírásoknak megfelelően végzett iktatás, irattárazás, költségvetési felhasználás nyilvántartás naprakész állapotának folyamat ellenőrzése. A belső ellenőrzés fajtái: Tervszerű: Előre megbeszélt, ütemezett időpontokban, megadott szempontok alapján Spontán, alkalomszerű: a problémák feltárása, megoldása érdekében, valamint a napi felkészülés ellenőrzése. A belső ellenőrzés tárgya, időpontja: Az ellenőrzés tárgyát, időpontját a mindenkori éves munkatervek tartalmazzák konkrétan, az ellenőrzési ütemtervvel együtt. Munkatervi elfogadás után nyilvánosságra hozzuk. A belső ellenőrzés kiterjed: A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. A belső ellenőrzést végzők köre: Óvodavezető, helyettes, tagóvoda-vezető munkaközösség vezető, gyermekvédelmi felelős, munkavédelmi és tűzvédelmi felelős. Feladataikat írásban rögzített munkamegosztás alapján végzik, konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. A belső ellenőrzés szempontjait az éves munkaterv rögzíti. A belső ellenőrzés dokumentálása: Az ellenőrzést végzők tapasztalataikat elemzik, értékelik, írásban rögzítik, valamint a nevelőtestülettel az összegzést ismertetik. 10. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Intézményi alapdokumentumok: Alapító Okirat, Pedagógiai Program,SZMSZ, Házirend. A tájékoztatás, megismerés rendje: az óvoda Házirendjét a beiratkozott gyermekek szüleinek beiratkozáskor át kell adni. A pedagógiai programról, házirendről, éves munkatervről a szülőket az első szülői értekezleten tájékoztatni szükséges. A gyermekek félévenkénti fejlődéséről készült dokumentációba való betekintés biztosítása a szülő számára. A pedagógia programról tájékoztatást kérhet a szülő, megismerheti a tartalmát az óvoda nyitvatartási ideje alatt a tárgyalóban található szakmai faliújságon. A tájékoztatás kérésének és erre tájékoztatás adásának rendje csoportos óvónők szóban szülői értekezleten, fogadóórán, óvodavezető fogadóóráin, írásban benyújtott tájékoztatási kéréskor írásban, 30 napon belül kell válaszolni. Az óvodák tevékenységükhöz kapcsolódóan közzétételi listán kötelesek a jövőben közzétenni az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségét, szakképzettségét, a dajkák számát, szakképzettségét, az óvodai nevelési év rendjét, az óvodai csoportok számát, illetve az egyes csoportokban a gyermekek létszámát. Közzététel a meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, 20