Rákos-patak kutatások:

Átírás

1 EMLA Alapítvány a Környezeti Oktatás Támogatására Rákos-patak kutatások: Fodor Krisztina: Az EU Víz Keretirányelv megvaló sításának gazdasági és szervezeti kérdései Nagy Zsuzsanna: Víz Keretirányelv, revitalizáció és annak végrehajtási lehetőségei Törő Károly: A Rákos-patak bioló giai vízminősítése Tanulmány Tá mogatta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2003.

2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék A VKI megvaló sítá sá nak gazdasá gi és szervezeti kérdései Bevezetés A gazdasági elemzés Miért van rá szü kség? A gazdasági elemzés elkészítése Alapelvek és alapkérdések Az elemzési folyamat A vízgyű jtő terü let jellemzőinek meghatározása A terü let állapotának összehasonlítása az Irányelvben meghatározott kívánatos állapottal A szü kséges intézkedések és ezek gazdasági hatásának meghatározása A gazdasági elemzés alkalmazható sága kisvízfolyások esetén Szervezeti struktúra Az EU és a tagállamok szintje A társadalom bevonása Szervezeti megoldások és a társadalom bevonása kisvízfolyások esetén A Rákos-patak Vízgyű jtőszövetség megalakulásának tapasztalatai Víz Keretirá nyelv, revitalizá ció és annak végrehajtá sá nak lehető ségei Bevezetés Revitalizáció (Euró pa, USA) Víz Keretirányelv magyarországi bevezetése Magyar vízgazdálkodási stratégia a VKI tekintetében Joganyag-átvétel Keretirányelvből adó dó feladatok, revitalizáció s adatok Ú tmutató k Célállapot megállapítás, monitoring, referenciaterü let Nyilvántartás Igazgatás Védett terü letek nyilvántartása Monitoring-adatok nyilvántartása Adatok EU adatbázis, hozzáférhetőség Magyar adatbázis, hozzáférhetőség Vízgyű jtő gazdálkodási tervek és a nyilvánosság Társadalmi elvárások-vízkészletgazdálkodás, revitalizáció Egyé b felmerü lő problémák Ö sszegzés A Rá kos-patak bioló giai vízminő sítése Célkitű zések Mó dszetani bevezetés Anyag és mó dszer A Rákos-patak földrajzi helyzete Á ltalános éghajlati jellemzés A monitoring háló zat... 50

4 A mintavételek menete Minta feldolgozása Mérőpontok Bioindikáció és kémiai eredmények Bioindikáció eredményeinek magyarázata Köszönetnyílvánítás...70 Irodalomjegyzék... 71

5 1. A VKI megvaló sítá sá nak gazdasá gi és szervezeti kérdései 1.1. Bevezetés A Víz Keretirányelv nevének megfelelően egyfajta szabályozási keretet nyújt a tagállamoknak felszíni és felszín alatti vizeik állapotának javításához. Á ltalános elvárásokat fogalmaz meg, ugyanakkor a végrehajtás mó djának és szervezeti kereteinek meghatározását a tagállamokra bízza. Ezzel lehetővé válik a tagországok felszíni és felszín alatti vizeinek a helyzetnek leginkább megfelelő szervezeti keretek közötti állapotjavítása. (Valamennyi keretirányelv előnyös tulajdonsága, hogy lehetővé teszi az egyé ni helyzetekhez illő legjobb megoldás kiválasztását.) Mivel a keretirányelvek nagy mozgásteret hagynak a tagállamoknak, előfordulhat, hogy nem a jogalkotó i szándék szerint történik a végrehajtásuk. Másrészt a szakemberek is igénylik az általános előírások konkrétabb definiálását októ ber 23-án megegyezés szü letett egy közös stratégiai dokumentum elkészítésének szü kségességéről. A svédországi találkozó n (2001. május 2-4.) a tagországok elfogadták az Irányelv végrehajtásának közös stratégiáját (Common Strategy on the Implementation of the Water Framework Directive; CSI). Ez a stratégia azonban nem tekinthető állandó nak, mivel a megállapodás szerint az Irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatok abba beépíthetők, a stratégia szü kség szerint korrigálható. A szervezeti, szervezési kérdések több szinten vizsgálható k. Az EU szintjén, az egyes tagországok szintjén, illetve a kisebb, egy országon belü l található vízgyű jtő terü letek szintjén. Az egyes szinteken eltérő szervezési problémák, feladatok jelentkeznek. Az EU és a tagállamok szintje a szervezeti és finanszírozási kérdések tekintetében hasonló megítélés alá esik. Nagy eltérést a kisebb vízgyű jtők mutatnak, ezért a szervezeti keretek elemzésekor indokolt kü lön fejezetben foglalkozni e terü letek sajátosságaival. Az Irányelv megvaló sításának jelen elemzés számára két vizsgálandó terü lete van. A gazdasági elemzések, a vízgyű jtő gazdálkodási tervek tartalma és készítése, illetve a társadalom bevonásának kérdése. E két terü letet az Irányelv is kiemelten kezeli. Az Irányelv bevezető részének 14. bekezdése szerint az irányelvnek a sikere a Közösség és a

6 tagállamok szintjén, valamint a helyi szinten folyó szoros együ ttmű ködésen és összehangolt tevékenységeken, továbbá az információ kon, a konzultáció kon és a társadalom - ide értve a vízhasználó kat is - bevonásán múlik. Ö nmagában a társadalom megfelelő informálása és bevonása döntési lehetőség nélkü l nem érne sokat, csak egy szű k szakértői, illetve civil szervezetekből álló kör számára tenne a döntésekbe való érdemi beleszó lást lehetővé. Az Irányelv azonban kimondja, hogy a döntéseket a vizeket érő hatások vagy használatok helyéhez a lehető legközelebb kell meghozni (bevezető rész 13. bekezdés), s ezzel megteremti a társadalmi részvétel tényleges lehetőségét. A 46. bekezdés pedig a társadalom időben történő informálását írja elő, hogy az érdekeltek és az érintettek való ban beleszó lhassanak a szü letendő döntésekbe, illetve a vízgyű jtő gazdálkodási tervek elkészítésébe. Az általános előírások mellett az Irányelv 14. cikke (A társadalom tájékoztatása és konzultáció k) részletesebben foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. A gazdasági elemek bevonása is több helyen megjelenik az Irányelvben. A VKI foglalkozik a szennyező fizet elv alkalmazásának fontosságával (bevezető rész, 11. bekezdés), az ésszerű tlen költségekkel megvaló sítható jó víz állapot esetén köthető minőségi kompromisszumokkal (bevezető rész, 31. bekezdés), és előírja a víz használatának gazdasági elemzését (bevezető rész, 36. bekezdés, illetve az 5. cikk). Az Irányelv 9. cikke a vízi szolgáltatások költségei visszatérü lésének a figyelembevételét, míg a 13. cikk a vízgyű jtő gazdálkodási tervek elkészítését teszi kötelezővé. A társadalom aktív részvételének biztosításával és a gazdasági/gazdaságossági kérdésekkel kü lön útmutató is foglalkozik (Economics and the Environment The Implementation Challenge of the Water Framework Directive A Guidance Document; Guidance on Public Participation in Relation to the Water Framework Directive) A gazdasá gi elemzés Miért van rá szükség? Az Irányelv gazdasági vonatkozásait külön munkacsoport vizsgálta (WATECO a water és economics szavakbó l), s a munka befejezéseként Economics and the Environment The Implementation Challenge of the Water Framework Directive címmel egy útmutató t készített a végrehajtáshoz.

7 A vizet sokáig kimeríthetetlen erőforrásként kezelte a társadalom. Az iparosodás kezdete ó ta egyre szennyezettebbek lettek a felszíni és felszín alatti vizek, így a tiszta vízkészlet erősen megfogyatkozott. A víz fogyásában a klímaváltozás is szerepet játszik. A víz ma már szű kös erőforrásnak számít, s a közgazdaságtan egyik alapfeltevése is az erőforrások szű kös rendelkezésre állása. Ezért kezdett el a közgazdaságtan vízgazdálkodási kérdésekkel foglalkozni. Nem meglepő tehát, hogy az Irányelv gazdasági előírásokat is tartalmaz. Nemcsak a víz szű kössége miatt indokolt a közgazdasági elemzés bevonása a vízügyi kérdésekbe, hanem a korlátozottan rendelkezésre álló pénzü gyi források miatt is. A pénzü gyi erőforrások korlátlan rendelkezésre állása esetén a közgazdaságtannak abban lenne szerepe, hogy meghatározza a meghozott intézkedések egyes érintett csoportokra gyakorolt hatását. A döntési folyamatban a gazdasági számítások a méltányos döntéshez segítik a döntéshozó kat, hiszen a végzett kalkuláció k alapján megállapítható, mely érintett csoport lesz kárvallottja egy intézkedésnek. Így a kárral (majdnem) egyenértékű kompenzáció biztosítható a hátrányos helyzetbe hozott csoport tagjainak. Amennyiben a pénz szű kös erőforrássá válik (jelenleg ez a helyzet) a gazdasági elemzésnek már nem elég csak az érintett csoportok gazdasági helyzetének változását vizsgálni, ki kell térnie az intézkedés gazdaságosságára. Azaz a gazdaságtan a több alternatíva közötti választást támogatja. Nem csak a méltányos, hanem a hatékony döntéshez segítheti a döntéshozó kat. E második esetben a közgazdászokbó l álló elemző csoport a végrehajtó szervezeten belü l fontosabb, ugyanakkor nagyobb felelősséggel járó pozíció ba kerü lhet. A fentiek alapján a helyes döntés meghozatalához nélkü lözhetetlen a közgazdaságtan elemzési eszköztára. Ugyanakkor csak a gazdasági elemzés alapján meghozott döntés majdnem biztos, hogy rossz lesz. A gazdasági elemzés ugyanis az egyes intézkedési, döntési alternatívákat csak a gazdasági hatékonyság szempontjábó l képes rangsorolni. Azt nem képes megítélni, hogy az intézkedés való ban képes a vizek jó állapotát megőrizni vagy elérni. Tehát a gazdasági elemzés elkészítése szü kséges, de nem elégséges a jó, hatékony döntések meghozatalához.

8 A gazdasá gi elemzés elkészítése Alapelvek és alapkérdések A gazdasági elemzés elkészítésének megkezdése előtt több fontos kérdésre is választ kell adni. Hogyan, milyen szervezeti keretek között készü ljön az elemzés? Kiknek kell részt venni az elemzés elkészítésében? Hogyan vonható k be más szakterü leteken dolgozó szakértők a munkába? Milyen információ k állnak már most rendelkezésre, és melyek azok az információ k, amelyek a hatékony döntéstámogatáshoz még szü kségesek? Milyen/mennyi humán és pénzü gyi erőforrásra van szü kség az elemzés elvégzé sé hez, és rendelkezésre áll-e a szü kséges erőforrás? Az elemzési munka megkezdése előtt mindenképp fel kell mérni a kiinduló helyzetet. Az érdemi munka csak ezután kezdődhet. Igen nagy időveszteséget okozhat a meggondolatlanul elindított elemzési folyamat. Ha a munka közben derü l ki, hogy nincs megfelelő pénzü gyi erőforrás, vagy nem a megfelelő szakemberekkel dolgoznak együ tt, nincs meghatározva a felelősség és hatáskörmegosztás, az elemzési folyamat elakadhat, ezzel gátolva az Irányelv végrehajtását is. A gazdasági elemzés elkészítésekor több alapelv 1 betartását javasolja a gazdasági útmutató. Az elemzésnek mindenké ppen be kell épü lnie a döntéshozatali eljárásba. Ugyanakkor a korábban említett okok miatt a többi szakterü lettel együ tt és nem kizáró lagos jelleggel kell támogatnia a döntéseket (integráltság elve). Az elemzésnek a dönté s szempontjábó l relevánsnak kell lennie, hiszen csak így tud hozzájárulni a döntés hatékonyságának növeléséhez. Ezért az elemzés készítésekor mindig szem előtt kell tartani, mire irányul az elemzés által támogatandó döntés. Az elemzési folyamat legyen iteratív é s fokozatos. Való színű, hogy az elemzés kezdetén nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű információ. Előfordulhat, hogy a döntés meghozataláig sem jutunk hozzá a szü kséges adatokhoz. Ezért az elemzést mindig az adott korlátok között kell elkészíteni. Hiba lenne azonban lezárni az elemzési folyamatot. Az elemzéssel támogatott döntés végrehajtása során ugyanis további, korábban hiányzó információ hoz juthatnak az elemzők, s ezek beépíthetők a már elkészü lt elemzésbe. Azaz a végrehajtással párhuzamosan a gazdasági elemzés fokozatosan bővü l, s ezzel lehetővé válik a végrehajtás, vagy a korábbi döntés kisebb vagy nagyobb mértékű korrekció ja. A részvétel elve az érintett csoportok elemzésbe való 1 Economic Guidance Document

9 bevonását jelenti. Az érintettek hasznos tapasztalatokkal és információ kkal segíthetik az elemzők munkáját, és lehetőség nyílik a fontosabb kérdések közös megvitatására. Az érintettek folyamatban való részvétele elősegítheti a gazdasági elemzéssel támogatott végső döntés társadalmi elfogadását. Az elemzés készítésekor olyan formában, rendszerben kell az információ t feldolgozni és közzétenni, hogy az minden érintett számára érthető legyen. A logikus szerkezet abban is segít, hogy a későbbi kiegészítések könnyen beépíthetők legyenek az elemzésbe (átlátható ság elve) Az elemzési folyamat A gazdasági útmutató három lépést javasol az elemzés elkészítésére. Ez a három lépés 2, illetve a három lépés tartalma a konkrét helyzettől, a vizsgált terü lettől fü ggően természetesen változhat, sőt, alapvető követelmény a megfogalmazott javaslatok helyzethez való igazítása. 1. lépés: a vízgyű jtő terü let gazdasági jellemzőinek meghatározása, különös tekintettel a vízhasználatra, a víz keresletének és kínálatának alakulására, illetve a vízszolgáltatások megtérü lé sé nek vizsgálatára. 2. lépés: azon terü letek kijelölése, amelyek nem tesznek eleget az Irányelvben megfogalmazott követelményeknek. 3. lépés: a szü kséges inté zkedések kiválasztása, a költséghatékonyság elemzése, illetve a derogáció ra irányuló kérések gazdasági alátámasztása (pl. túl magas költségek kimutatása) A vízgyűjtőterü let jellemzőinek meghatá rozá sa Az elemzési folyamat első lépésének célja a gazdasági elemzés megfelelő előkészítése. Az első lépés több tevékenysé gre, részegysé gre bontható. Először fel kell mérni a jelenlegi vízhasználatot. Meg kell vizsgálni, mely társadalmi, illetve gazdasági szektor milyen mennyiségben használja a vizet. A víz felhasználó ja lehet a mezőgazdaság, az ipar (mindkettő inputként és outputként, mint szennyező is használja a 2 Economic Guidance Document

10 vizet), vagy a háztartások, de a vízgyű jtőterü let szolgálhat rekreáció s célokat is. A használó k csoportjának meghatározása után meg kell határozni, mennyire fontos, nélkü lözhetetlen a vízhasználat az egyes csoportok számára. A mezőgazdaság öntözési rendszere lehet pazarló, ha a felhasznált mennyiséget saját tényleges igényeihez, illetve az elérhető legjobb technoló gia által igényelt mennyiséghez hasonlítjuk. Az ipar számára lehet, hogy rendelkezésre áll olyan technoló gia, amely csökkentené vagy akár megszü ntetné a vízbe juttatott szennyezőanyagot. Mindkét esetben túlzott tehát a víz használata. Az ipar és a mezőgazdaság feltehetőleg nélkü lözhetetlennek ítéli a víz felhasználását, azaz relatív magas fontosságot tulajdonít neki. (A jobb technoló giák alkalmazását a szü kséges ismeretek hiányán kívü l a beruházás magas tőkeigénye is akadályozhatja.) A felmérésben tehát nem elég pusztán a jelen helyzet vizsgálata. Érdemes felmérni, hogy a rendelkezésre álló legjobb technoló giák alkalmazása mellett hogyan alakulna a vízhasználat. A vízhasználat fontosságának felmérésére jó módszer lehet a kérdőíves megkérdezés, a terü let jövedelmi és foglalkoztatási viszonyainak felmérése, illetve a víz keresletének vizsgálata. A gazdasági elemzés e fázisában is érdemes különböző szakértő és érintett csoportok bevonása. A vizet használó k hasznos információ t nyújthatnak tevékenysé gü kről, míg más terü letek szakértői segíthetnek a társadalom vízre gyakorolt hatásának meghatározásában, illetve a különösen szennyezett terü letek kijelölésében. Ezen kérdések vizsgálata nélkü l nincs lehetőség a vízhasználat gazdasági elemzésére. Az alapvető vízhasználati információ k megszerzése után meg kell vizsgálni, milyen tendenciák várható k, hogyan alakul a vízhasználat a jövőben. Érdemes megvizsgálni a terü let népességének (mind számbeli, mind összetételbeli) változását, a klímaváltozás hatásait, az egyes ágazati politikák hatását (pl. mezőgazdasági politika, technoló giai fejlődés támogatási politikája), illetve a gazdaság és az érintett szektorok növekedését. Meg kell vizsgálni a terü letre vonatkozó, jelenleg hatályos szabályozást, illetve az ezek végrehajtására irányuló valamennyi intézkedést é s tervezett beruházást, s ezek jövőbeni hatását. Érdemes egy szcenárió elemzés keretében megvizsgálni, hogy a vízhasználat alapvető tényezőiben bekövetkező változások milyen mértékben változtatják meg a vízhasználat mértékét, illetve térbeni szerkezetét. Ez a szcenárió elemzés a tapasztalatok gyű jtésével a későbbiekben kiegészíthető, korrigálható. A különböző előrejelzések szerkezetét érdemes az országos vagy az euró pai normákhoz igazítani, így biztosítva a más vízgyű jtőterü leteken szerzett tapasztalatokkal való könnyebb összehasonlítást. Az első fázis befejezéseként meg kell vizsgálni a jelenlegi vízhasználat megté rü lését. Meg kell becsü lni a vízszolgáltatások költségeit (nyersanyag költségek, környezeti terhelés

11 költségei, egyé b adminisztráció s költségek, leállási költségek, tőkeköltség, fenntartási költségek), a költség/ár (a felhasználó k által fizetett ár) arányt, illetve a többi vízfelhasználó által fizetett használati díjat. Amennyiben szü kséges, meg kell vizsgálni az árszabályozó mechanizmust és a vízhasználat árrugalmasságát is. (Kü lönösen akkor, ha a vízszolgáltatás költségei jó val meghaladják a kiszabott díjakbó l származó bevételt.) A terü let á llapotá nak összehasonlítá sa az Irá nyelvben meghatá rozott kívá natos á llapottal A második lépésben az elemzési folyamat két irányba ágazhat el. Az első fázisban meg kell vizsgálni, hogy az első lépésben végzett elemzés során gyű jtött információ k alapján a vízgyű jtő terü let állapota megfelel-e az Irányelvben előírtaknak. Ennek megállapításához nem elegendő csupán a jelenlegi helyzet vizsgálata. Előfordulhat, hogy a jelenlegi helyzet alapján a terü let állapotát megfelelőnek találjuk, ugyanakkor a már meghozott intézkedések és a tervezett beruházások rontják a terü let állapotát, így a jövőre nézve nem lesz biztosított az Irányelv követelményeinek teljesítése. Ezért annak eldöntésekor, hogy a vízgyű jtő állapota megfelel-e az Irányelvben foglaltaknak, az első lépésben elvégzett szcenárió elemzésre és az előrejelzésekre is nagy figyelmet kell fordítani. Amennyiben az átfogó, a jelent és a jövőbeni helyzetet is figyelembe vevő vizsgálat a terü let állapotát megfelelőnek ítéli, a tennivaló k bizonyos alapvető intézkedések meghozatalára korlátozó dnak. Meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi szabályozás tökéletesen megfelel a VKI követelményeinek, vagy szü kség van kisebb korrekció kra. Fel kell mérni, hogy melyek azok a kérdések, amelyek még nem szabályozottak, de az Irányelv előírja szabályozásukat. Ezen vizsgálatok eredményeként egy alap intézkedéscsomag jön létre. A lépés lezárásaként meg kell határozni ezeknek az intézkedéseknek a költségeit, illetve társadalmi és gazdasági hatását (a nyertes és vesztes érintett csoportokat, a rosszul járó k esetleges kompenzálását). Amennyiben a terü let állapota nem felel meg az előírtaknak részletes vizsgálatra van szü kség. El kell határolni a vízgyű jtő azon részeit, melyek nem felelnek meg az elvárásoknak, majd meg kell határozni, hogy az egyes terü leteken mi okozza a víz, a meder és a vízgyű jtőterü let rossz állapotát. Ezután meg kell határozni az állapot helyreállítására alkalmas lehetséges intézkedések körét (új szabályozás, újabb beruházások, a szektorális politika megváltoztatása, egyéb gazdasági ösztönzők alkalmazása), és fel kell mérni ezen intézkedések érintett csoportokra gyakorolt hatását.

12 A szü ksé ges inté zkedé sek é s ezek gazdasá gi hatá sá nak meghatá rozá sa A harmadik lépéssel folytató dik a nem megfelelő állapotú terü letek gazdasági elemzése. Ennek első fázisában a második lépésben megfogalmazott alternatív intézkedéscsomagok részletesebb vizsgálatára kerü l sor. Ezután meg kell vizsgálni az egyes alternatívák költségeit. Ebben a fázisban a közgazdászok mellett más terü letek szakértőinek a segítségét mindenképpen igénybe kell venni, mivel ők képesek annak megállapítására, hogy az egyes alternatívák mennyire alkalmasak az Irányelvben előírt állapot elérésére, azaz mennyire hatásosak. A végső döntésnél a hatásosság és a hatékonyság kérdése egyszerre vizsgálandó. A költséghatékonysági és hatásossági elemzés elvégzése után ki kell választani azt a hatásos intézkedés csomagot, amely gazdaságilag a leghatékonyabb. Ezek után meg kell határozni a kiválasztott csomag teljes diszkontált költségét. Nagyon fontos, hogy a költségeket befolyásoló tényezőkre érzékenységvizsgálatot végezzü nk. Lehet, hogy a kiválasztott alternatíva valamivel gazdaságosabb, mint a második legjobb, de bizonyos költségtényezők legapró bb változására is túl érzékenyen reagál. Ha a tényező változásának való színű sége magas, vagy a program hosszú időtávja miatt nem becsü lhető, lehet, hogy érdemesebb a második legkedvezőbb alternatíva választása, amennyiben az kevésbé érzékeny a költségtényezők változásaira. A teljes költség meghatározása után újabb kérdés merü l fel. Arányosak-e az elért eredménnyel a költségek? Lehet, hogy olyan magas költséggel járna a jó állapot elérése, hogy az nem kivitelezhető. Amennyiben a költségek aránytalanul magasak, meg kell vizsgálni, hogy van-e lehetőség a költségek időbeli elosztására (hosszabb távon jobban menedzselhetők a költségek vagy akár csökkenthetők), derogáció kérésére. Így megvaló sítható vá válnának az Irányelvben megfogalmazottak, csak hosszabb idő alatt (ami még mindig jobb, mintha egyáltalán nem javulna a terü let állapota). Az így mó dosított intézkedéscsomag esetében újra el kell végezni a hatásvizsgálatot (nyertes és vesztes érintett csoportok azonosítása), majd be kell nyújtani a derogáció ra irányuló kérelmet az illetékes ható sághoz. Végül újra el kell készíteni a teljes költség kalkuláció t. Amennyiben az eredetileg kiválasztott intézkedéscsomag költségei arányosnak bizonyulnak, vagy a terü let különösebb intézkedések nélkü l is megfelelő állapotban van (ld. a második lépésben), akkor az egyetlen szü kséges intézkedés a záró lépés megtétele. (Természetesen a záró lépést az aránytalanul magas költségek esetében is meg kell tenni.) Az elemzés zárásaként el kell végezni a kiválasztott program társadalmi, gazdasági és elosztási hatásainak

13 vizsgálatát. Meg kell határozni a program finanszírozásának módját, a költségveté sre gyakorolt hatását, és ha szü kséges, különböző finanszírozási konstrukció kat kell elkészíteni, hogy a gazdaságilag legkedvezőbb finanszírozási módot választhassák. Emellett meg kell határozni a szü kséges kísérő (technikai, szervezeti/intézményi, adminisztratív) intézkedéseket is. Az elemzés utolsó elemeként pedig meg kell becsü lni az intézkedések hatását a vízhasználat költségeinek megtérü lé sé re. A teljes elemzési folyamatot a következő ábra szemlélteti: Forrás: Economic Guidance Document Az elemzési folyamat felfogható körfolyamatként is. Ebben az esetben hat lépésre bontható a gazdasági elemzés elkészítése. Az első lépés a fennálló vízhasználat és a terü letet érő hatások vizsgálata, majd ezt követi az intézkedési alternatívák meghatározása. Amennyiben szü kséges, be kell nyújtani a derogáció kérelmet, s ezt minden esetben alá kell támasztani az elkészített gazdaságossági számításokkal. Ha a költségek vagy a vízgyű jtőterü let állapota nem

14 indokolja a határidő meghosszabbítását, akkor a második lépést rögtön a negyedik követi: a megfelelő intézkedés csomag kiválasztása. Ezután következik a végrehajtás és a tapasztalatok, a program hatásainak felmérése. Ebben a fázisban meg kell határozni az intézkedések végrehajtását elmulasztó k szankcionálásának módját (pl. bírságok kiszabása). A szerzett tapasztalatok beépíthetők a korábban elkészített gazdasági elemzésbe, ami így egyre pontosabbá válhat, és egyre több a döntések meghozatalához szü kséges adekvát információ nyújtására képes. A folyamat akár egy spirálként is felfogható, mivel egy körciklus végére érve az elemzés a több rendelkezésre álló információ nak és tapasztalatnak köszönhetően pontosabban, egy magasabb minőségi szinten végezhető el. Forrás: Economic Guidance Document Az ábra középpontjában a környezeti célok szerepelnek. Nem véletlenü l, mivel a gazdasági elemzés készítésekor mindvégig a környezeti célok megvaló sulására, a megvaló sulás leggazdaságosabb módjára kell fókuszálni. Amennyiben kizáró lag a költséghatékonyság kérdése válik az elemzés fókuszává, az elemzés már nem lesz képes megfelelő, támogató információ t nyújtani a döntéshozó k számára.

15 A gazdasá gi elemzé s alkalmazható sá ga kisvízfolyá sok eseté n Az elemzési folyamat az útmutató ban úgy lett kialakítva, hogy az egyes országok nagyobb vízfolyásaira, illetve az országos stratégia kidolgozására alkalmazható legyen. Ugyanakkor kitételként szerepel, hogy az elemzési folyamat egyes lépéseit mindig az adott helyzetnek, terü letnek megfelelően kell alkalmazni, s ennek érdekében módosításokat lehet, sőt kell végrehajtani. Így a kisvízfolyások esetében is alkalmazható vá válik a módszer a megfelelő mó dosításokkal. Gyakorlatilag azok az elemek kerü lnek ki a folyamatbó l, amiket csak országos hatáskörű szervek rendelhetnek el, amiben adott terü let önkormányzatainak, ható ságainak nincs döntési joga. A fennálló vízhasználat felmérésével kezdődhet az elemzés ebben az esetben is. Ebből a fázisbó l kimaradhat a vízszolgáltatások megté rü lésének kérdése, mivel a vízszolgáltató k általában nagyobb terü leten működnek, mint egy kisvízfolyás vízgyű jtőterü lete, ráadásul való színű leg nem a kisvízfolyás vizét használják a szolgáltatás nyújtásához. Így a terü let vízhasználatába a más folyó bó l származó víz nem számítható bele. Ez az elhatárolási probléma különösen az első elemzési fázisban jelentkezik, ezért annak eldöntése, hogy a terü let vízhasználatának mekkora hányada jut a kisvízfolyás vízgyű jtőterü letére, kihatással lehet a további elemzés pontosságára. A határidő hosszabbítására vonatkozó kérelem nem feltétlenü l releváns kisvízfolyások esetében. Az Irányelv végrehajtásának meghatározott időrendje a nagyobb vízgyű jtővel rendelkező folyó kra vonatkozik. Ezért az elemzés e fázisának elsősorban nem az a célja, hogy indokolja a derogáció s kérelmet. A cél az intézkedések gazdaságosságának előmozdítása. Amennyiben egy kisvízfolyás esetén a jó állapot gazdaságosan csak hosszabb távon való sítható meg, akkor érdemes meghosszabbítani a határidőket. Az elemzés többi lépésében ugyanazok a kérdések vizsgálandó k, természetesen alacsonyabb döntéshozó i szinten, mint az egy nagyobb vízfolyás esetében történik Szervezeti struktú ra Az EU és a tagá llamok szintje Az Euró pai Unió szintjén több szervezési és finanszírozási kérdés is felmerü l. Az EU költségvetésének kell finanszíroznia az Irányelv végrehajtásával kapcsolatos közösségi

16 feladatokat, vagy az egyes tagállamoknak? Létre kell-e hozni a végrehajtás folyamatát megtervező, végigkísérő, ellenőrző szervet? Hogyan oldható meg a határokon (az egyes tagállamok, illetve az Unió határain) átnyúló vízgyű jtőterü letek kérdése? Milyen formában támogatható az Irányelv végrehajtása az egyes tagállamokban? Ezekre a kérdésekre adta meg a választ az Irányelv végrehajtására vonatkozó közös stratégia (CSI). A végrehajtás szervezeti struktúráját a következő ábra mutatja (CSI Annex IV). A végrehajtást a vízigazgató kbó l álló bizottság irányítja (1). Ebben a bizottságban az elnöki tisztet az éppen elnöklő ország képviselője tölti be, míg a társelnöki pozíció ra a Bizottság delegál tagot. A stratégiai koordináció s csoportba (2) valamennyi tagállam delegálhat tagot, a tagjelöltek pedig megfigyelőként vehetnek részt a csoport munkájában. Emellett a munkacsoportok elnökei is részt vesznek az ü léseken. Ennek a csoportnak a Bizottság adja az elnökét. A stratégiai koordináció s csoport feladata az egyes munkacsoportok munkájának összehangolása, irányítása. A nagyobb civil szervezetek és az Irányelv alapján érintett fontosabb csoportok képviselői meghívottként jelen lehetnek az ü léseken. Így már a végrehajtás egyik legmagasabb szintjén, a legalapvetőbb döntések meghozatalában is részt vehetnek a civil szervezetek képviselői (5), ezzel megvaló sítva az Irányelv a társadalom bevonására vonatkozó előírásait. Ellentétben a két vezető koordináló testü lettel a munkacsoportokat (3) az egyes tagországok, illetve tudományos intézmények (Joint Research Centre, European Environmental Agency) vezetik. Ez hatékonyabb döntéshozatalt tesz lehetővé, mivel a munkacsoportokban operatív döntések szü letnek, melyek a stratégiai koordináció s csoportban szü letett döntésekből vezethetők le. Ezt a szervezetet kívü lről három szakértői tanácsadó fó rum (4) és a társadalom érintett szereplői (5) támogatják. A legfelső szintű koordináló bizottság feladata nem csak a VKI kérdéseire, végrehajtására korlátozó dik. Ezen a szinten kell és lehet az Irányelv elemeit az Unió többi politikájával összhangba hozni. A közös stratégia feladatai között szerepel a vízügyi politika integrálása a regionális politikába, a mezőgazdasági politikába, a halászati politikába, a fejlesztési politikába, illetve olyan további politikákba, mint az energia szektor, a belső piac vagy a közlekedés. Az egyes politikák integrált, összefü ggő kezelése nélkü l a különböző intézkedések hatásai kiolthatják egymást, illetve elmarad a szinergiák kihasználásának lehetősége. (A vízügy és a regionális politika közös kérdése lehet pl. az érzékeny vízi élőhelyekkel rendelkező kistérségek, régió k fejlesztése. Az ilyen régió kra kidolgozott fejlesztési programnak mindenképpen tekintettel kell lennie a vízi élőhely jó állapotának megőrzésére. A mezőgazdaság egyrészt nagy vízfelhasználó iparág, másrészt a talajba

17 juttatott műtrágyákkal szennyezője a felszín alatti vizeknek. Ezért ez esetben is indokolt és szü kséges az összehangolt szabályozás.) A közös stratégia végrehajtását, a stratégiában megfogalmazott négy modul (informálás; útmutató k kidolgozása; információ menedzsment; tesztelés és alkalmazás) feladatait az Unió közös költségvetése finanszírozza.

18 Expert Advisory Forum (4) Priority Substances Chair: Commission MS, Candidate countries, experts, stakeholders, NGO s Water Directors (1) Steering of implementation process Chair: Presidency, Co-chair: Commission Strategic Co-ordination group (2) Co-ordination of work programme Chair: Commission Expert Advisory Forum (4) Goundwater Chair: Commission MS, Candidate countries, experts, stakeholders, NGO s WG (3) Analysis of pressures and impacts Lead: UK,Germany WG (3) Reference conditions inland surface waters Lead: Sweden WG (3) Intercalibration Lead: JRC Ispra WG (3) Monitoring Lead: Italy, EEA Stakeholders, NGO s, Experts, etc. (5) Expert Advisory Forum (4) Reporting Chair: Commission MS, Candidate countries, experts, stakeholders, NGO s WG (3) Typology, classification of transitional, coastal waters Lead: UK, Spain, EEA WG (3) Heavily modified water bodies Lead: Germany, UK WG (3) Economic analysis Lead: France, Commission WG (3) Tools on assessment, classification of Groundwater Lead: Austria WG (3) Geographical Information Systems Lead: JRC Ispra WG (3) Best practice in river basin planning Lead: Spain

19 Az egyes tagországokban felállított szervezeti struktúrát Magyarország példáján mutatom be. A Magyar Kormány határozatban rendelte el az Irányelv végrehajtását előkészítő testü let létrehozását. Emellett kijelölték a magyar Vízigazgató t, aki az országot az Irányelv megvaló sítását irányító testü let (Vízigazgató k bizottsága) munkájában vehet részt. Megalakult a Víz Keretirányelv Stratégiai Koordináció s Tárcaközi Bizottság, mely előkészíti a Keretirányelv végrehajtásához az EU é s a Duna vízgyű jtő szintjén kidolgozott stratégiával és az ennek megvaló sításához létrehozott szervezettel való koordináció rendszerét és mó dszereit 3. A Tárcaközi Bizottság szakértői csoportokat alakított ki az operatív koordináció s feladatok ellátására. Megkezdte működését a CIRCA-INFO szolgáltatás, és a társadalom tájékoztatására irányuló program előkészítése is folyamatban van. A tagországok saját Víz Igazgató jukon keresztü l tudnak a végrehajtást irányító szervezet munkájába beleszó lni. A magyar példa mutatja, hogy az EU által kialakított szervezeti struktúrához nagyon hasonló intézményi rendszer jöhet létre a tagországokban. Magyarországon is létrejött egy, a stratégiai koordináció s csoportnak megfelelő szervezet, s ennek munkáját különböző szakértő csoportok segítik. Emellett megkezdődött a társadalom bevonását biztosító program is, ami lehetővé teszi az egyes érintett csoportok tapasztalatainak, javaslatainak a döntési folyamatba való beépítését. A döntési felelősség nagy része az országos döntéshozó szervre (Magyarország esetében a Parlamentre) hárul. A Víz Igazgató ugyanis a Kormány és a Parlament által elfogadott álláspontot kell, hogy képviselje a tárgyalásokon. Amennyiben egy országban elmarad a kormányszintű intézkedés, az Irányelv végrehajtása bukásra van íté lve. A legnagyobb kü lönbség az Unió és az egyes tagországok szervezetei között az, hogy az EUnak, mint közvetlen döntéshozó nak, nincs szerepe az Irányelv konkrét megvaló sításában. A tagországokban viszont létre kell hozni azokat a felelős ható ságokat (vagy a meglé vő ható ságokhoz kell a hatáskört delegálni), akik képesek az Irányelvben és a közös stratégiában, illetve az útmutató kban megfogalmazottak tényleges megvaló sításának irányítására. Kü lön említést igényel a határokon átnyúló vízgyű jtőterü letek kezelése, a feladatok koordinálásának és elvégzé sének szervezeti keretei. Ebben az esetben két hasonló struktúra szabályozza és irányítja az Irányelv végrehajtását az egyes országokban. A legfontosabb kérdés tehát annak eldöntése, hogy a közös vízgyű jtőterü leten felmerü lő feladatok végrehajtására, illetve a döntések meghozására ki jogosult. A legegyszerű bb és a meglé vő intézményi rendszert nem megduplázó módja az együ ttmű ködésnek a két (vagy több) ország 3 Solymos Károly: Az EK Víz Keretirányelv

20 Víz Igazgató i által vezetett bizottság létrehozása. Ez a bizottság rendelkezhet a közös vízgyű jtőterü let kezelésének legfontosabb elveiről, az elérendő célokró l. Emellett a bizottság munkáját támogató szakértői csoportnak meg kell határoznia mindazokat a hatásokat, amelyek a vízgyű jtőterü let egészén hatnak, így közös megoldást igényelnek. Ezekben a kérdésekben a döntést közösen kell meghozni. Ugyanakkor a lokalizálható hatások és problémák megoldása megmaradhat az egyes nemzeti intézmények hatáskörében A tá rsadalom bevoná sa Mielőtt konkrét intézkedések szü letnek az érintettek bevonásáró l, meg kell határozni az érintettek csoportjait. A következő táblázat az é rintettek egy lehetséges csoportosítását mutatja, illetve a gazdasági elemzés példáját követve azt, hogy mely terü leteken segíthetik az Irányelv végrehajtását.

21 É rintettek csoportja Vízszolgáltató k Minisztériumok szakértői Környezetvédelemmel foglalkozó NGO-k Gazdasági szektorok (ipar, mezőgazdaság, háztartások) Kutató k/szakértők Civil társadalom Milyen segítséget tudnak nyú jtani? - a szolgáltatások leírása - költségek és a megtérü lési szint meghatározása - az ágazat beruházásainak várható alakulása - a vízhasználat elemzése és gazdasági fontosságának meghatározása - a nemzeti és regionális politikákban történő változások ismertetése, a trendek vizsgálata - mó dszertan és a kulcsváltozó k meghatározása a tagállam szintjé n - a legfontosabb környezeti problémák azonosítása - környezeti hatások é s költségek meghatározása - mó dszertan kifejlesztése a környezeti költségek é s hasznok becslésére - a szektorok változásának előrejelzése, trendek meghatározása - lehetséges intézkedések, és ezek költségeinek meghatározása - információ nyújtása a költségek arányosságának meghatározásához - a trend elemzés mó dszereinek meghatározása - az intézkedések és a szakpolitikák hatásainak meghatározása - a klímaváltozás hatásának becslése - a vizet érő hatások mennyiben mó dosítják a víz állapotát (modellezéssel) - az intézkedések hatásosságának becslése - a környezeti költségek meghatározása - a vízminőséggel kapcsolatban megfogalmazott helyi/regionális/nemzeti elvárások meghatározása - információ nyújtása a költségek arányosságának meghatározásához - információ nyújtása az intézkedések társadalmi hatásainak és ezek költségének meghatározásához Az érintettek kiválasztása felfogható egy lépcsőzetes folyamatként is. Meg kell határozni az elvégzendő feladatokat és azokat a kérdéseket, amelyekre az Irányelv végrehajtása során választ akarunk kapni. Majd valamennyi kérdésnél meg kell vizsgálni, ki/kik azok, akik

22 segítséget, információ t nyújthatnak az adott problémával kapcsolatban. Ezt a folyamatot szemlélteti a következő ábra. Forrás: Economic Guidance Document (Accompanying documents) A kérdésfeltevés után össze kell gyű jteni az összes szó ba jöhető érintett csoportot. Ezek után valamennyi csoportot részletesen meg kell vizsgálni, fel kell mérni, kik tudnak a leginkább segíteni a kérdés megválaszolásában, vagy a feladatmegoldásban. Az érintettek nem csak aszerint csoportosítható k, hogy mely kérdések megválaszolásában tudnak segíteni. Az együ ttmű ködésü knek három szintje fordulhat elő. A legkisebb számban azok lesznek, akik aktívan részt vesznek a végrehajtásban (együ ttmű ködők (1) cooperating). Többen vannak, akiknek a tudására igényt tartunk, de nem kell részt vállalniuk a konkré t vé grehajtásban, megvaló sításban (pl. szaké rtők; együ tt gondolkodó k (2) cothinking). Végül igen széles azoknak a köre, akik semmilyen formában nem vesznek részt a végrehajtási folyamatban, de valamilyen formában érintettjei az intézkedéseknek (co-knowing (3)), ezért megfelelő információ t kell szolgáltatni számukra. Ezt a hármas felosztást is további csoportokra lehet osztani, aszerint, hogy szakértőkről, döntéshozó kró l, végrehajtó kró l vagy az intézkedés által érintettekről ( használó kró l ) van-e szó. Ezt a felosztást szemlélteti az alábbi ábra.

23 Forrás: Economic Guidance Document (Accompanying documents) Szervezeti megoldá sok és a tá rsadalom bevoná sa kisvízfolyá sok esetén Az érintettek meghatározására megfelelő módszer az előzőekben bemutatott folyamat. A kisvízfolyások esetén az érintettek köre természetesen sokkal szű kebb lesz a nagyobb vízgyű jtőterü lettel rendelkező folyó k érintettjeihez képest. Ezen kívül az egyes csoportok között hangsúlyeltoló dás figyelhető meg. Nagyobb terü letek, országos szintű programok esetén a szakértő nem biztos, hogy szorosan kötődik az általa vizsgált terü lethez. Kisvízfolyások esetében olyan szakértők foglalkozhatnak az Irányelv megvaló sításával, akik érzelmileg kötődnek a terü lethez (pl. ott laknak, ott szü letnek). Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy a terü letet szabályozó ható ság szakértői ne vennének részt a munkában. A használó k csoportjának érintettsége erősebbé válik, hiszen való ban közvetlen környezetü kről van szó. Egy nagyobb vízgyű jtőterü let esetén hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek hatása a terü let határaihoz közeledve egyre kevésbé érezhető. (Például a Duna vízgyű jtőterü letén több ipari létesítmény is található. Ugyanakkor csak a Duna mentén található ü zemek engedhetik be szennyvizü ket közvetlenü l a folyó ba. A folyó jó állapotának elérése érdekében intézkedés szü lethet, mely előírja, milyen szű rőket kell alkalmazni a szennyvíz kibocsátásakor, illetve szabályozhatja a kibocsátott szennyező mennyiségét, koncentráció ját. A Dunátó l távolabb lévő ü zemek szennyezőanyagai bejuthatnak a földbe, és a felszín alatti vizeken keresztü l a Dunába. A meghozott intézkedés viszont nem vonatkozik rájuk, hiszen nem közvetlenü l szennyezik a folyó t. Így nem kell beruházásokat eszközölniü k

24 az előírások betartására. Természetesen más szabályozással ezeket az ü zemeket is kényszeríteni lehet (kell) a szennyezés csökkentésére, vagy megszü ntetésére.) Kisebb terü let szabályozásakor nem figyelhető meg ilyen mérté kű eltérés, a szabályozás is egységesebb lehet. A kisebb terü let az ellenőrizhetőséget is növelheti. Az érintettség ezért valamivel erősebb a kisebb vízgyű jtőterü leteken. A szervezeti struktúra kialakítása hasonló lehet az EU-ban vagy az egyes országokban kialakult szerkezethez. Viszont a kisebb terü leten több akadályba is ü tközhet az intézményi rendszer kiépítése. Egyszerű bb esetben a teljes vízgyű jtőterü let egyetlen önkormányzat hatáskörébe tartozik. Ilyenkor a döntéshozó az önkormányzat által kijelölt személy, vagy intézmény lesz. A döntések meghozatalakor nincs szü kség kompromisszumra más önkormányzatokkal. Ilyenkor csak a terü leten illetékes vízügyi és egyéb ható ságok előírásait, illetve az országos stratégiát kell figyelembe venni az Irányelv végrehajtásánál. Ilyen helyzetben hasonló szervezeti struktúra építhető fel, mint ami az Unió ban működik: egy irányító, koordináló bizottság, melynek a feladata kiegészü l a fölöttes ható ságokkal történő egyeztetéssel. A bizottság munkáját a különböző kérdések, feladatok köré rendeződött munkacsoportok, szakértői csoportok támogathatják. A társadalom bevonására pedig az országos stratégia helyi sajátosságoknak megfelelő alkalmazásával oldható meg. Gyakrabban fordul elő, hogy a vízgyű jtőterü let több önkormányzat terü letén helyezkedik el. Ilyenkor is megtartható a fent vázolt struktúra, azzal az eltéréssel, hogy a koordináló, irányító bizottságba valamennyi, a terü leten fellelhető önkormányzat delegálhat tagokat. Ebben az esetben a döntések meghozatalakor az önkormányzatoknak kompromisszumot kell kötniü k, így az Irányelv megvaló sítása már a kezdetekkor, a célok kijelölésekor kudarcot vallhat, mert esetleg valamennyi önkormányzat máshogy értelmezi a jó állapotot, vagy más tervei voltak a terü let hasznosításával kapcsolatban (hiába környezettudatos az egyik önkormányzat, a szigorú intézkedések meghozatalát meg fogja akadályozni az az önkormányzat, amely jelentős bevételre tesz szert a vízfolyást szennyező ipari vállalatoktó l). A probléma hátterében általában a finanszírozás kérdése rejlik. Lehet, hogy a célokban és az intézkedésekben azért nem tudnak megegyezni az önkormányzatok, mert nem tudnak, vagy nem akarnak annyi pénzt az Irányelv végrehajtására fordítani. Ezek a problémák egy egyszerű többségű döntési mechanizmusnál kevésbé jelentkeznek. Ha viszont vétó joga van valamennyi önkormányzatnak, akkor a megkezdett munka a célmeghatározásnál, vagy a végső döntés meghozatalánál elakadhat. Az pedig feltételezhető, hogy az egyes önkormányzatok csak abban az esetben hajlandó ak együ ttmű ködni más

25 önkormányzatokkal, ha szabadon dönthetnek az általuk nyújtott anyagi és egyéb hozzájárulásró l. További kérdésként merü l fel kisvízfolyások esetén a lakosság, vagy a civil szervezetek döntésekben való részvételének biztosítása. Mivel a programok finanszírozása az önkormányzatokra hárul, ezért való színű leg a lakosságnak és a civil szervezeteknek csak véleményezési jog biztosítható. Természetesen ez nem egyenértékű a döntésekbe való beleszó lással, de az önkormányzatokat befolyásolhatja a döntés meghozatalában (ha például a teljes lakosság é s valamennyi civil szervezet ellenzi a tervezett intézkedést) A Rá kos-patak Vízgyűjtő szövetség megalakulá sá nak tapasztalatai A Szövetség megalakításakor a fent említett problémákkal találkoztunk. Mégsem ez jelentette a legfőbb problémát. A legnagyobb gond az önkormányzatok csekély érdeklődése volt. Hiába jelentek meg a megrendezett fó rumokon a civil szervezetek képviselői (szintén kis számban), illetve az illetékes vízü gyi ható ság képviselője, az összesen nyolc érintett önkormányzat közü l csak egyetlen önkormányzat képviselői jelentek meg, és még egy önkormányzat reagált írásban megkeresésü nkre. A meghívó kkal együ tt egy alapszabály tervezet is kikü ldésre kerü lt, hogy a döntéshozó k fel tudjanak készü lni az egyeztető fórumra. Az írásbeli reakció azonban rácáfolt elképzelésü nkre. Abban ugyanis az állt, hogy az önkormányzat csak akkor tud állást foglalni a kérdésben, ha a kész tervezetet látja. Azaz önként vonta ki magát a szervezeti és döntési rendszer kialakításának lehetőségéből. Ennek két oka lehet: a pénz és az emberi erőforrás hiánya. Ameddig nem lesz lehetőség valamennyi önkormányzat tervezési szakaszba való bevonására, addig csak a lokális szinten jelentkező problémákra lehet megoldást keresni, ezzel viszont meghiúsul az Irányelvben megfogalmazott követelmény a vízgyű jtőterü letek egysé ges kezelésére. A további problémák megoldásával (mik legyenek a célok és intézkedések, illetve hogyan finanszírozzuk az intézkedéseket) csak a szervezeti struktúra kialakítása után érdemes foglalkozni.

26 2. Víz Keretirá nyelv, revitalizá ció és annak végrehajtá sá - nak lehető ségei 2.1. Bevezetés A múltban az ember együ tt élt a vízzel, használta és jó l ismerte azt. Annak minden szépséget, előnyét, hátrányát tudta. Az egyre gyorsuló világban fokozatosan elidegenü lü nk a természettől, attó l, ami körbevesz minket, attó l a helytől, ahol élü nk. Az iparosodás megjelenése és termelő szektor egyre nagyobb mértékű térnyerése, fejlődése, a motorizáció elterjedése az emberi közöny, mind-mind környezetü nk leromlásához vezetett. A hosszú folyamat eredménye ma jól látható sajnálatos módon szinte bármely vízfolyás mentén: autó roncsok, kerekek, mosó gépek, háztartási é s egyéb hulladékok. A víz élettani és gazdasági jelentősé ge anyagi tulajdonságainak sajátossága, a hidroszféra gazdag é lővilága, elsődleges veszélyeztetettsége megköveteli, hogy az egész társadalom kiemelten foglalkozzék vele. "Az Országgyű lés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti terü letek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésü k, állapotuk javítása, a jelen és jövő nemzedékek számára való megőrzése, a természeti erőforrásokkal történő takarékos és ésszerű gazdálkodás biztosítása, a természeti örökség és a bioló giai sokféleség oltalma, valamint az ember és természet közötti harmonikus kapcsolat - nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban történő - kialakítása, mint az emberiség fennmaradásának alapvető feltétele, a természet hatékony védelmének létrehozását igényli" (1996. évi LIII. törvény). Az 1995.LIII. törvény a Környezet védelméről, valamint a Természetvédelmi törvény is alapját képezi a mai aktuális feladatoknak. A Rákos-patak, a főváros leghosszabb és legjelentősebb vízfolyása Gödöllő és Szada telepü lések közötti forrásvidéken ered, 5 telepü lést érint, majd a főváros terü letén a fm kilométernél, Vizafogó nál torkollik a Dunába. 44,3 km hosszú és 185 m 2 vízgyű jtő terü lettel rendelkező vízfolyás a mederrendezési munkálatok következtében ma a sok helyen egyenes szakaszú betonmederben halad. Vízminőségi osztálya jelenleg II. és III. A Rákos-patak revitalizáció ja évekig szerepelt a Fővárosi Ö nkormányzat tervei között, s a munkálatokat már 1998-ban el akarták kezdeni. A revitalizáció s tervek meglehetősen előrehaladott stádiumba jutottak, volt már vízjogi engedély, környezetvédelmi engedély, a

27 kivitelezés azonban nem kezdődhetett meg. A beruházás 2001-es számítások szerint hárommilliárd forintba kerü lt volna, s körülbelü l nyolc-tíz évbe telt volna a patak teljes budapesti szakaszának rendbetétele. A tervek elkészítésére 60 millió forintot költöttek, s céltartalékként majd egymilliárd forint állt rendelkezésre. Ezt az összeget azonban egy közgyű lési határozattal a főváros átcsoportosította, s a Rákos-patak ü gye a fontossági listán a hátsó régió kba csúszott. A Rákos-patak revitalizáció ját célzó újbó li törekvések célul tűzték ki, hogy egysé ges, az új közös euró pai vízügyi politikának megfelelően, -VKI hazai feltételekre adaptált, kidolgozott metodoló gusához csatlakozva, annak rendszerét átvéve- készü ljön el a vízfolyás lehető legszélesebb, naprakész információ kat tartalmazó, jó l kezelhető adatbázison alapuló tervezési háttértára. Ennek a szándéknak egyik megmozdulása az érdekelt felek párbeszéde, a közös gondolkodás megindulásaként a Rákos-patak Vízgyű jtő Szövetség megalakításának gondolata, annak szervezési munkálatainak megkezdés (2003). A jelen dolgozat egy rövid áttekintést nyújt a Víz Keretirányelv hazai kisvízfolyásokra való alkalmazható ságáró l, helyenként a megtű zdelve azzal, hogy az általános metodoló gián túl ez a Rákos-patak esetében konkrétan mit jelent, milyen, a VKI-bó l adó dó feladat elvégzé sé vel hol áll a rendszer, milyen adatok vannak, mik hiányoznak, stb Revitalizá ció (Euró pa, USA) A természeti folyamatokba történő beavatkozás az utó bbi száz kétszáz évben egyre jobban fokozó dott, és mára már igen nagymértékű változások tapasztalható k. A beavatkozás mértéke, stílusa és jellege az egyes korszakok jellemzőit hordozza. Más volt az esztétikus, a cél a 20- as, a 70-es és a XX. század forduló ján. Amit szépnek és korszerű nek mondtak a hetvenes években (ld. Rákos-patak példáját), azt ma már elavultnak tekintik (természetesen csak bizonyos szempontbó l), és annak technikai megoldására újbó li átgondolási igény jelentkezett. Társadalmi és szakmapolitikai téren egyaránt. Társadalmilag a szebb és egészségesebb lakó környezet, a kultúrált helyen történő aktív pihenés eltöltése jelentkezik, szakmailag pedig a humán komfort javítása ugyanúgy cél, mint az árvízvédelemmel kapcsolatos kérdések. Napjainkban egyre nagyobb jelentőséget kap a kisvízfolyások revitalizáció ja, -mely az EU országaiban már igen nagy múltra tekint vissza, nálunk pedig még csak gyerekcipőben jár-, mely az egyre fokozó dó környezetterhelés már igen jól látható és érzékelhető megjelenése idézett elő. Ezzel párhuzamosan nemcsak Euró pában, hanem világszerte is jó l tapasztalható az

28 a növekvő társadalmi igény, hogy napvilágot lásson az egyre fokozottabb emberi behatás alá kerü lő vízfolyásaink minőségi állapota. Minden revitalizáció s folyamat előfeltétele a vízgyű jtő terü let nagyon alapos feltárása, a releváns adatok gyű jtése. Ezt követheti a cél megfogalmazása, a megoldási alternatívák megalkotása, valamint ezek szakmai szű rése és optimális esetben csak ezt követné a fennmaradt/fennmaradó módszer egyes terü letére eső költség-kalkuláció következtében kiválasztott optimális megoldás kiviteli tervének elkészítése és megvaló sítása. A tervezést megelőző folyamatoknak számos olyan pontja létezik, amely aktuális alkalmazandó metodoló giai kérdésekkel foglalkozik. A célállapot megfogalmazása az alapja, de egyben a legkritikusabb része a revitalizáció s folyamatnak. Az emberi tevékenysé g hatására megváltozott, módosított patakmederre és környezetére vonatkozó munkálatok, melyek célja a kisvízfolyás közel természetes állapotba hozása, egy zöldfolyosó kialakítása. Ennek elérésére több kifejezés használatos, a terü let állapotára és múltjára vonatkozó an az alábbi kifejezéseket használják, éppen ezért azok pontos használata kívánatos. Revitalizáció (revitalisation), renaturalizáció (renaturalisation), helyreállítás (restoration). Revitalizá ció: jelenti a vízfolyás közvetlen medrét, illetve annak környezetének újbó li életre keltését, a jobb ökoló giai állapotba való hozását, annak újbó li é lettel való feltöltését (Vitalis=élettel teli). Renaturalizá ció: szó szerint fordításban újra természetesítés. Célja a természetes (vagy közel természetes állapot létrehozása. A Rákos-patak esetében a legalkalmasabb kifejezés, az egész folyamatot leginkább kifejező fogalom az angol ecological restoration (ökoló giai helyreállítása). Kifejezi azon terü letekre irányuló munkákat, amelyeken a valaha létezett wetlandek degradáló dtak vagy teljesen eltű ntek. A kérdés az, hogy a történeti kutatások során fellelt különböző stádiumok közül melyiket vegyü k alapul, milyen régre menjü k vissza. A restoration, helyreállítás meghatározására különböző megfogalmazások szü lettek. Az amerikai National Reserach Council (NRC) 1992-es jelentésében, a Restoration of Aquatic Ecosystems, azt következőkép: visszatérés a biotó p zavarás előtti, közel azonos állapotához (UNEP). NRC más megfogalmazása szerint a visszaállítás jelenti a zavarás előtti vízi ökoszisztéma és az ezzel összefü ggő fizikai, kémiai és bioló giai karakterek újra létesítését, felállítását.

29 2.3. Víz Keretirá nyelv magyarorszá gi bevezetése Magyar vízgazdá lkodá si stratégia a VKI tekintetében Az elmúlt évtizedben számos környezet- és természetvédelmi jogszabály, és útmutató szü letett az Euró pai Unió ban. A évet az euró pai Vízügyi Politika mérföldkövének tartják: december 22-én a 2000/60/EC direktíva, a A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáró l a vízpolitika terü letén megjelenik az Official Journal of the European Communities-ban, és ezzel jogerőre emelkedik a Víz Keretirányelv, mely a fő, modern vízgazdálkodási kérdéseket tartalmazza. 3 évvel később a tagállamok, Norvégia és az Euró pa Tanács közösen kidolgozott egy egységes stratégiát és útmutató t a 2000/60/EC Víz Keretirányelv (későbbiekben VKI) bevezetésére vonatkozó an. Mindezeken felü l sorra készü lnek olyan, euró pai vízügyi szakemberek által készített, az értelmezést szolgáló útmutató k, amelyek a Keretirányelv gyakorlati bevezetésének megkönnyítésére irányulnak. A Víz Keretirányelvben (későbbiekben VKI, vagy Irányelv) megfogalmazottakat a tagállamok elfogadták, -éppúgy, mint a közeljövőben csatlakozó országok-, és ezzel vállalták az abbó l adó dó kötelezettségeket. A víztestek állapot-romlásának megakadályozásához szü kséges feladatok végrehajtása, az összes felszíni víztest, megvé dése, javítása és helyreállítása a cél a dokumentumnak megfelelően úgy, hogy azok elérjé k a 2015-re előirányozott jó állapotot (Council of the European Communities, 2000). A Keretirányelv előírásai szerint az Euró pai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egyáltalán lehetséges és ezt fenntartható vá kell tenni Joganyag-á tvétel A hazai jogharmonizáció tekintetében 1189/2002. (XI.7.) számú Kormányhatározat szü letett a hazai végrehajtás Magyar Stratégiai Dokumentumáró l és a kapcsoló dó intézkedésekről. A magyar végrehajtási stratégiának az a célja, hogy biztosítsa az EK Keretirányelv végrehajtását és így a vizek jó állapotának elérését Magyarországon. A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottságban (ICPDR) résztvevő országok mindegyike kormányzati szinten deklarálta, hogy a Keretirányelv előírásait végre kívánja hajtani. Magyarország sajátos helyzetéből adó dó an

30 mind a két és többoldalú, mind a Duna-medence szintű együ ttmű ködésben kezdeményező szerepet kell hogy vállaljon 4 (Solymos, 2003) Keretirá nyelvbő l adó dó feladatok, revitalizá ció s adatok A Keretirányelv rendelkezéseinek megvaló sításáé rt a tagállamok kormányai a felelősek. A feladatok megoldását a Víz Keretirányelv Stratégiai Koordináció s Tárcaközi Bizottság koordinálja. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) felelős a Tárcaközi Bizottság ü léseinek előkészítéséért és a Bizottság döntései alapján a Keretirányelv Végrehajtásának koordinálásáé rt. A 2094/2001.(IV.30.) és a 2329/2001(XI.21.) Kormá ny hatá rozat szü letett a VKI-vel kapcsolatban, mely egyidejű leg meg is határozta az EK Víz Keretirányelvének bevezetésével kapcsolatos legfontosabb hazai feladatokat 5 (Solymos, 2003) Ú tmutató k A Keretirányelv végrehajtásának előkészítése egyré szt a Keretirányelv végrehajtásához készü lő útmutató k kidolgozásában való részvételt jelenti az EU szintű munkacsoportokban, másrészt az útmutató k adaptálását a hazai viszonyokra, hazai sajátosságoknak megfelelő kidolgozását. Az EU honalapján már több nyelven olvasható útmutató k csak általános jellegű dokumentumok, azok adott terü letre vonatkozó speciális kérdésekkel nem fogalakoznak, így azokat nemzeti szinten minden ország köteles saját maga elkészíteni. Így hazánkban is folyamatban van a Interkalibráció s útmutató (Intercalibration Guidance), GIS útmutató (GIS Guidance), Társadalom bevonása útmutató (Public Participation Guidance), Monitoring útmutató (Monitoring Guidance) 6, Vízgyű jtő gazdálkodás legjobb mó dszereinek útmutató ja, stb. 4, 2 Solymos Károly: Az EK Víz Keretirányelv. A Felső-Tisza Híradó márciusi számábó l, 6 Részletes információ angolul megtalálható az Euró pai Unió honlapján, a következő oldalon:

31 Hazánkban már tehát folyó munka részét képezi a víztest jellemzéséhez szü kséges, a releváns bioló giai adatok gyű jtése és ábrázolása, vízminőségi információ k a víztestek állapotáró l, és az azokat érő diffúz és pontszerű terhelésekről, a zavartalan állapotot tü kröző referencia terü letek meghatározása, stb. A legkisebb egységet alkotó víztestek esetében tehát olyan konkrét információ kat tartalmazó, egysé ges, áttekinthető adatbázis készü lhet, mely nemcsak pl. a mederszerkezetről tartalmaz igen értékes információ t, hanem a vízfolyásokat övező wetlandekről is. A várható an év végére megszü lető eredmény alapját képezheti a Rákos-patak célállapot pontos paramétereinek jövőbeli meghatározásának Célá llapot megá llapítá s, monitoring, referenciaterület A kisvízfolyások VKI szerinti célállapotának megjelölése az Irányelv szerint attó l fü gg, hogy melyik víztest részét képezik. Ha a víztest erősen módosítottként (HWB) vagy mesterséges víztestként 7 kerü lt besorolásra (Council of the European Communities, 2000), akkor annak elérendő célállapota a jó ökoló giai potenciál (GEP) és a jó kémiai állapot. Amennyiben ez természetes víztest része, ott már magasabb a követelmény: jó ökoló giai és jó kémiai állapot. (Ennek részletes paraméterei az Irányelv V. mellékletében olvasható ak). Mindezekből tehát az következik, hogy akármilyen kategó riába kerü l a vízfolyás, az elérendő revitalizáció s cél a minimum jó állapot elérése. 7 A tagállamok egy felszíni víztestet mesterségessé vagy jelentősen mó dosítottá nyilváníthatnak, ha a víztestek hidroló giai és hidromorfoló giai jellemzőinek a jó ökoló giai állapot érdekében szü ksé ges megváltoztatása jelentős mértékben káros hatással lehet: a tágabb környezetre, a hajó zásra, ide értve a kikötői létesítményeket, vagy a szabadidő eltölté sét, az olyan tevékenysé gekre, melyek a víz tározását igénylik, mint például az ivó vízellátás, az energiatermelé s vagy az öntözés; a folyó szabályozásra, az árvízvédelemre, a terü leti vízrendezésre, vagy más, egyenérté kű en fontos, fenntartható fejlesztési tevékenységekre; illetve a víztest mesterséges vagy megváltoztatott jellemzői által szolgált, hasznos cé lkitű zések a mű szaki megvaló sítható ság vagy az aránytalan költsé gek miatt nem érhetők el olyan más ésszerű mó don, amely környezeti szempontbó l jelentős mértékben jobb megoldás lenne. (A víztestek mesterségessé vagy jelentősen mó dosítottá nyilvánítását és annak okait kü lön ismertetik a 13. cikkben előírt és haté vente felü lvizsgálandó vízgyű jtő gazdálkodási tervben.) Víz Keretirá nyelv, 4.cikk

32 2.1. táblázat: Ö koló giai állapotjellemzők Elem Kivá ló á llapot Jó á llapot Mérsékelt á llapot Á ltalában Nincs vagy csak igen kevés az antropogén eredetű eltérés a felszíni víztest adott típusa fizikai-kémiai és hidroló giai-morfoló giai minőségi elemeinek értékében azokhoz képest, amelyek ezt a típust zavartalan viszonyok között általában jellemzik. A felszíni víztest bioló giai minőségének elemeire vonatkozó értékek emberi tevékenységből származó kismértékű torzulást mutatnak, de csak kevéssé térnek el azoktó l, amelyek ezt a típust zavartalan körü lmények között általában jellemzik. A felszíni víztest bioló giai minőségének elemeire vonatkozó értékek csak mérsékelten térnek el azoktó l, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között. Az értékek az emberi tevékenységből származó torzulás mérsékelt jeleit mutatják és jelentősen zavartabbak, mint a jó állapot feltételei között. A víztest bioló giai minőségi elemeinek értékei megfelelnek azoknak az értékeknek, amelyek általában jellemzik ezt a típust zavartalan viszonyok között, és semmilyen vagy csak igen kevés torzulást mutatnak. Ezek a típusra jellemző viszonyok és közösségek. Forrás: 2000/60/EC EU Direktíva A 2.2. táblázat az ökoló giai állapot jellemzésére vonatkozó paramétereket tartalmazzák ugyan, de a Keretirányelv logikáját követve a revitalizáció eredményeként a minimum jó állapotot kell elérni -úgy, hogy az alábbi leírásnak az állapot majd megfeleljen-. A következő táblázatokban nem jelenik meg a mérsékelt állapot, mert ezen kategó ria már nem kívánatos 2015-re, helyesebben elérendő feladat: minimum jó, de leginkább kiváló állapotba hozni a felszíni vizeket!

33 2.2. táblázat: Az ökoló giai állapot meghatározása a bioló giai minőségi elemek alapján Elem Kivá ló á llapot Jó á llapot Fitoplankton A fitoplankton faji összetétele teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak Makrofiton és perifiton (élőbevonat) A fitoplankton átlagos egyedsű rű sége teljesen megfelel a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak, és nem változtatja meg jelentősen a típusra jellemző átlátszó sági viszonyokat. A plankton virágzás a típusra jellemző fizikai-kémiai viszonyoknak megfelelő gyakorisággal és intenzitással fordul elő. A faji összetétel teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. Az átlagos makrofiton- és perifiton egyedsű rű ségben nincsenek érzékelhető változások. Enyhe változások vannak a plankton állományában és egyedsű rű ségében a típusra jellemző közösségekhez képest. Ezek a változások nem jeleznek felgyorsuló algaszaporodást, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, illetve a víz és az ü ledék minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. Előfordulhat a típusra jellemző plankton virágzások gyakoriságának és intenzitásának enyhe megnövekedése. Enyhe változások vannak a makrofiton és a perifiton állomány összetételében és egyedsű rű ségében a típusra jellemző közösségekéhez képest. Ezek a változások nem jelzik a perifiton vagy a magasabbrendű növényi élet felgyorsuló fejlődését, amely a víztestben jelenlevő organizmusok egyensúlyának, vagy a víz, illetve az ü ledék minőségének nemkívánatos megzavarását eredményezné. Fenék-lakó gerinctelen fauna Halfauna A faji összetétel és az egyedsű rű ség teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya nem mutatja az elváltozás jeleit a zavartalan állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke nem mutatja az elváltozás jeleit a zavartalan állapothoz képest. A fajok összetétele és egyedsű rű sége teljesen vagy közel teljesen megfelel a zavartalan viszonyoknak. A fitobentikus közösség nem károsodik az antropogén hatások következtében elszaporodó baktérium telepekkel és bevonatokkal. Enyhe elváltozások vannak a gerinctelen állományok összetételében és egyedsű rű ségében a típusra jellemző szintekhez képest. A zavartságra érzékeny és nem érzékeny állományok aránya kisebb elváltozást mutat a típusra jellemző állapothoz képest. A gerinctelen állományok diverzitásának mértéke az elváltozás enyhe jeleit mutatja a típusra jellemző állapothoz képest. Kisebb eltérések vannak a fajok típusra jellemző összetételétől és egyedsű rű ségétől, amelyek a fizikai-ké miai és hidroló giaimorfoló giai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható k.

34 A típusra jellemző összes zavartságra érzékeny faj jelen van. A halközösségek korszerkezete az antropogén zavartság kevés jelét mutatja, de az egyes fajok szaporodásában vagy fejlődésében nem mutatható k ki változások. Forrás: 2000/60/EC EU Direktíva A halközösségek korszerkezete a zavartság jeleit mutatja, amelyek a fizikai-kémiai és hidroló giai-morfoló giai minőségi elemekre gyakorolt antropogén hatásoknak tulajdonítható, és néhány esetben jelzésértékű bizonyos fajok reprodukció jának és fejlődésének hiányosságaira nézve, egészen odáig, hogy egyes korosztályok hiányozhatnak is táblázat: Az ökoló giai állapot meghatározása a hidro-morfoló giai minőségi elemek alapján Elem Kivá ló á llapot Jó á llapot Hidroló giai rezsim Az áramlás mértéke és dinamikája, valamint a felszín alatti vizekkel ennek következtében kialakuló kapcsolat teljesen vagy közel teljesen a zavartalan viszonyokat tü krözi. A folyó folytonossága A folyó folytonosságát nem zavarják meg antropogén tevékenységek, és a vízi szervezetek zavartalan vándorlását és a zavartalan hordalékszállítást a folyó folytonossága lehetővé teszi. A bioló giai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeivel megegyező viszonyok. A bioló giai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeivel megegyező viszonyok. Morfoló giai viszonyok Forrás: 2000/60/EC EU Direktíva A meder vonalazása, a mélység és a szélesség változékonysága, az áramlási sebességek, a mederanyag viszonyok, továbbá a parti sáv viszonyai teljesen vagy közel teljesen megfelelnek a zavartalan viszonyoknak. A bioló giai minőségi elemeknek az előbbiekben meghatározott értékeivel megegyező viszonyok. A Direktíva V. mellékletében feltáró, operatív és vizsgálati monitoringró l beszél. Mindegyik fajtának a célja, hogy koherens és átfogó képet adjon az ökoló giai és kémiai állapotró l. VKI szerint a monitoring programok a tervek szerint legkésőbb 2006-ra működőképesek lesznek. Ezekben azokat a paramétereket figyelik meg, amelyek indikatívak minden egyes minőségi elem állapotára nézve. Taxonó mai szintet minden esetben az ország saját maga határozza meg. Felszíni vizek esetében a monitoring programok kiterjednek: a víztérfogatra és a vízszintre vagy a vízhozamra olyan mértékben, amennyire azt az ökoló giai és a kémiai állapot, valamint az ökoló giai potenciál megköveteli, valamint az ökoló giai és a kémiai állapotra, és az ökoló giai potenciálra (ld táblázat).

35 A Rákos-patak esetében (mint pozitív kivétel a kisvízfolyások közü l) a vízgyű jtő-térképezés, adatállomány felvétel és feldolgozás hosszú ideje nemcsak az állami szervek, hanem NGO-k munkája során is zajlik, így jelentős adatokat tartalmazó térinformatikai adatbázis (vízminőség, fló ra, fauna, hulladék-lerakó helyek, egyedi tájértékek, stb.) kiépítése kezdődhetett meg. A Víz Keretirányelv ajánlásait (2.1. táblázat) figyelembe vevő vízfolyástérképezés keretében kü lönös hangsúlyt helyeznek a gerinctelen mikrofauna vizsgálat alapján készített folyamatos vízminősítésre. Az eddig elkészü lt munkák összefoglaló ja megtalálható az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesü let irodájában (1076, Budapest, Garay u ), valamint a következő honlapon: táblázat: Vízminőségi elemek az ökoló giai állapot osztályozásához (egyszerű sített, összesített lista) Bioló giai elemek Hidro-morfoló giai minő ségi elemek A bioló giai elemekre hatá ssal levő kémiai és fizikai-kémiai elemek Forrás: 2000/60/EC EU Direktíva A vízi fló ra összetétele és sokasága A fenéklakó gerinctelen fauna összetétele és egyedsű rű sége A halfauna összetétele és egyedsű rű sége A hidroló giai rezsim: -az áramlás mértéke és dinamikája -kapcsolat a felszín alatti víztesttel A folyó folytonossága Morfoló giai viszonyok -a folyó mélységének é s szélességének változékonysága -a mederágy szerkezete és anyaga -a parti sáv szerkezete hőmérsékleti viszonyok oxigén ellátottsági viszonyok só tartalom savasodási állapot tápanyag viszonyok kü lönleges szennyezőanyagok

36 Ahogy a fenti táblázat is jól mutatja, a Keretirányelv az állapotjellemzéshez igen széles, és komplex megközelítésű vizsgálati és értékelési mó dszer használ, melynek adaptáció ja a hazai patakok feltérképezésnél is ajánlatos. A VKI a megfigyelési pontoknál csak a 2500km 2 -nél nagyobb vízgyű jtő-terü letű vízgyű jtőkerü letet említi. Mindebből természetesen nem az következik, hogy a kisebb vízgyű jtőjű terü letek figyelemmel kísérése nem fontos! Hangsúlyozandó, hogy ahogy a neve is sugallja: Keretirányelv. Másfelől megközelítve jelenti egyben azt is, nagybó l a kicsi felé haladó logikát követve, a folyó kra készü lt alkalmazandó struktúrát érdemes lesz átdolgozni a kisvízfolyásokra úgy, hogy az azokbó l később kiragadott példák, térképrészletek összehasonlítható ak legyenek más vizes terü letekkel! Itt lesz nagy szerepe az egysé ges színkó d-rendszernek! A monitoring rendszerek ö sszehasonlíthatósá ga érdekében a tagá llamok á ltal mű kö dtetett rendszerek eredményeit ö kológiai minő ségi ará ny formá já ban fejezik ki az ö kológiai á llapot osztá lyozá sá hoz. Ezek az ará nyok a biológiai paramétereknek az adott felszíni víztestben megfigyelt és a víztestre a referencia feltételek fenná llá sa esetén alkalmazható értékei közötti viszonyt jelenítik meg. Az ará nyt nulla és egy közötti szá mértékkel fejezik ki ú gy, hogy a kivá ló ö kológiai á llapotot az egyhez közeli, a rossz ö kológiai á llapotot a nullá hoz kö zeli értékek jelentsék. A tagállamok az ökoló giai minőségi arány skáláját a felszíni vizek mindegyik kategó riájában öt osztályra bontják a monitoring rendszerü kben, a kiváló tó l a rossz ökoló giai állapotig terjedően, ahogyan azt az 1.2. szakasz meghatározza, egy-egy számértéket adva az osztályok közötti minden egyes határértéknek. A kiváló és a jó állapot osztályai közötti határértéket, továbbá a jó és a mérsékelt állapot osztályai közötti határértéket az alábbi pontok szerinti interkalibráció s eljárással állapítják meg. (Forrás: VKI, V.melléklet) A Rákos-patak esetében az alapadatok még hiányosak, a VKI fontos elemének tartott monitoringpontok és rendszer kidolgozása még nem történt meg éppen úgy, mint a referenciaterü let kijelölése sem. Mindezek hiányában a célállapot megfogalmazása az egyes szakaszokra vonatkozó an felelősségteljes kijelenté ssel sem kezdődhetett még el, mert első lépésként a vízfolyás teljes hosszára vonatkozó elké pzelések tisztázására van szü kség. (Nagy, 2003.) A rendszerszemléletű vízrendezés, valamint a Víz Keretirányelv a lehetőségek tárháza: a későbbiekben olyan tervezés való sulhat meg, mely a rendelkezésre álló adatbázis alapján messzemenőleg figyelembe veszi a jelenlegi és a potenciális táji és ökoló giai adottságokat, igényeket.

37 2.5. táblázat: Színkó d az ökoló giai állapot jellemzéséhez Az ökoló giai állapot osztálya Kiváló Jó Mérsékelt Gyenge Rossz Színkó d Kék Zöld Sárga Narancs Vörös Színkó d Az ökoló giai potenciá l Mesterséges víztestek Erő sen mó dosított víztestek osztá lya Jó és a fölött Egyforma zöld és világosszü rke sávok Egyforma zöld és sötétszü rke sávok Mérsékelt Egyforma sárga és világosszü rke sávok Egyforma sárga és sötétszü rke sávok Gyenge Egyforma narancs és világosszü rke sávok Egyforma narancs és sötétszü rke sávok Rossz Egyenlő vörös és világosszü rke sávok Egyenlő vörös és sötétszü rke sávok Forrás: 2000/60/EC EU Direktíva A patakot érintő szennyezőforrások tekintetében azokra vonatkozó cél a terhelés teljes megszü ntetése (csatornázás, illegális hulladék-lerakó helyek felszámolása, stb.). A vízgyű jtőterü let ilyen irányú kataszterezése megtörtént (EMLA Alapítvány), azonban ezen ismeretében kijelenthető, hogy ezek felszámolása és az eddig jelentkezett káros hatás teljes felszámolása 8 nem illeszthető a rövidtávú (4-5 év) programok közé. Referencia-terület(ek) kijelölése. A VKI hazai bevezetéséből következő egyik feladat a szárazföldi felszíni vizek referencia feltételei kézikönyv hazai változatának elkészítése 9. A jelen állapot szerint ez a dokumentum még nem készü lt el, így a Rákos-patak esetében sem történhetett meg a referencia-terü let(ek) kijelölése. 8 Pl. Talajállapot visszaállítása az elhordott, önkényesen elhelyezett lakossági hulladé k elhordása után, szennyvízkezelés megoldása, gyomfajok visszaszorítása. 9 Á ltalános útmutató a VKI II. mellé kleté ben olvasható

38 Nyilvá ntartá s Igazgatá s A Direktíva az Euró pai Unió eddigi gyakorlati vízgazdálkodás terü letén merőben új elemeket, és új megközelítést is tartalmaz. Ami a VKI-nek való megfelelés érdekében a tagállamok számára lényegében teljesen új igazgatási átállást jelent, a régi rendszer feladását, új szervezési és monitoring rendszer kidolgozását; addig ez hazánkban a szerencsére hosszú időre visszanyúló térségi vízgyű jtő elvű vízgazdálkodás miatt nem jelent különösebb problémát, alaposabb átszervezést Vé dett terü letek nyilvá ntartá sa A védett terü letek nyilvántartását vagy nyilvántartásait minden vízgyű jtő kerü let esetében folyamatosan felü lvizsgálják, és naprakész állapotban tartják. -olvasható a Keretirányelv 6. cikkelyében. Mindezt vízgyű jtő kerü letenként olyan nyilvántartásba kell venni, amely tartalmaz minden olyan terü letet, amelyet a közösségi jogszabályok szerint különleges védelmet igénylő terü letké nt jelöltek ki a felszíni és felszín alatti vizek érdekében vagy közvetlenü l a víztől függő élőhelyek és fajok megőrzése céljábó l. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyilvántartás ennek az irányelvnek a hatályba lépését követően legké sőbb négy éven belü l elkészü ljön Monitoring-adatok nyilvá ntartá sa A VKI szerint megkövetelt módú adatnyilvántartás Magyarországon jelenleg még nem áll teljes feldolgozottságban, de az újabb és újabb kutatások hozzák a legfrissebb állapotjelentéseket, és ezzel párhuzamosan készü l a naprakész információ kat tartalmazó, távérzékelési és más térinformatikai adatokat felhasználó integrált adatbázis. 10 Víz Keretirányelv közössé gi érvénybe kerü lé sé nek ideje: december

39 Adatok EU adatbá zis, hozzá fé rhetősé g A magyar szakértők körében beindították az EU CIRCA nevű és a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság Danubius nevű információ s rendszerére épü lő CIRCA-INFO szolgáltatást. A társadalmi szintű tájékoztató program előkészítése és végrehajtása szintén megkezdődött 11 (Solymos, 2003). Az EU WFD CIRCA rendszere a Víz Keretirányelv Közös Végrehajtási Stratégiájával kapcsolatos információ csere eszköze. Ezt a szerepét többek között azzal tölti be, hogy tartalmazza mindazokat a dokumentumokat, amelyeket a Víz Keretirányelv Közös Végrehajtási Stratégiája alapján az EU szinten létrehozott különböző szervezeti egységek (munkacsoportok, fó rumok stb.) kidolgoznak. A a Water Framework Directive könyvtárában a nagyközönség számára is található k információ k az unió jelenleg hivatalos nyelvein Magyar adatbá zis, hozzá fé rhetősé g Nemcsak Euró pában, hanem világszerte is egyre növekvő igény, hogy napvilágot lásson az egyre fokozottabb emberi behatás alá kerü lő vízfolyásaink minőségi állapota (Boon and Howell, 1997). Minden revitalizáció s folyamat előfeltétele a vízgyű jtő terü let nagyon alapos feltárása, a releváns adatok gyű jtése. Az adatok felkutatása igen körülményes a patakok tekintetében, ha azokon nincs első vagy másodrendű (vízü gyi) mérési pont. Kisvízfolyások tekintetében sajnos elmondható, hogy hasznos, jelenlegi állapotot hűen tartalmazó összesített adatbázis még nem létezik. A fellelhető információ k nagyon sok helyen tároló dnak: iskolákban, ható ságoknál, NGO-knál, magánszemélyeknél. Adatok tehát vannak, de legtöbb esetben nem egysé ges felvételezési rendszerben készü ltek, éppen ezért nem összehasonlítható ak. De adatok, éppen ezért minden forrás felkutatatása fontos! A Rákos-patak revitalizáció ját célzó újbó li törekvések célul tűzték ki, hogy egysé ges, az új közös euró pai vízügyi politikának megfelelően, -VKI hazai feltételekre adaptá lt, kidolgozott 11 Solymos Károly:AZ EK Víz Keretirányelv, A Felső-Tisza Híradó márciusi számábó l,

40 metodoló gusához csatlakozva, annak rendszerét átvéve- készü ljön el a vízfolyás lehető legszélesebb, naprakész informá ciókat tartalmazó, jó l kezelhető adatbá zison alapuló tervezési há ttértá ra Vízgyűjtő gazdá lkodá si tervek és a nyilvá nossá g A Víz Keretirányelv bevezetése megkívánja minden tagállamtó l a vízgyű jtő gazdálkodási terv elkészítését, mely mind kémiai, mind bioló giai elemeket kell, hogy tartalmazzon. Az ebben előírásként szereplő környezeti célkitű zés, valamint az ezt szolgáló intézkedési program megtervezése során a társadalom vizekkel kapcsolatos igényét figyelembe kell venni. A VKI kimondja, hogy az Irányelv végrehajtásának sikeressége a helyi szinten folyó szoros együ ttmű ködésen és összehangolt tevékenysé geken, továbbá az információ kon, a konzultáció kon és a társadalom bevonásán múlik. A tervek elkészítésében és korszerű sítésében, megfelelő információ t kell biztosítani a tervezett intézkedésekről, és tájékoztatást kell adni azok teljesítésének előrehaladásró l, hogy a társadalom a végső intézkedések meghozatala előtt bevonható legyen a döntési folyamatba. Az Unió WFD könyvtárában fellehető Guidance of public participating alapján a következő részvevőket tartja érdemesnek tájékozatni: -szakmai kör: köz-és magán szektor szervezetei, szakmai önkéntes szervezetek, szakmai NGO-k (szociális, gazdasági és környezet ill. természetvédelemmel foglalkozó k) -képviselők, ható ságok: kormányszervezetek, környezeti ü gynöksé gek, helyi és régió s önkormányzatok -helyi csoportok: nem szakmai szervezetek, csoportos és egyéni érdekképviseletek. A revitalizáció s programok során széles társadalmi tájékoztatás, a szakmai és társadalmi együ ttmű ködés szoros feltétele a sikeres munkának, ezért is tartható példaértékű nek a főváros legjelentősebb patakján történő összefogás: 2003 őszén tartja megalakuló gyű lését a Rá kospatak Vízgyű jtő Szö vetség. Tagjai az illetékes önkormányzatok és ható ságok képviselőiből, civil szakmai szervezetekből és oktatási szervezetekből áll majd főként, de taggá válhat bárki, aki érdeklődik, vagy elkötelezett a főváros legjelentősebb kisvízfolyása sorsa iránt. Az EMLA Alapítvány, mint a Szövetség leendő koordinátorának törekvése, hogy a RVSz keretén belü l mó d nyíljon a patak vízgyű jtőjére fellehető információ k (Nemzeti Park Igazgató ságtó l, Vízü gyi Igazgató ságtó l, civil szervezetektől, iskoláktó l, magánszemélyektől, illetékes önkormányzatoktó l) összegyű jtésére, -abbó l a célbó l, hogy azokat egysé ges rendszerbe

41 foglalja, és naprakész adatbázist hozzon létre-, és megindítsa a revitalizáció s kommunikáció t, valamint interaktív és mű ködő kommunikáció t hozzon létre az érdekelt felek között. A fenn felsorolt résztvevők bevonása és aktivitása igen fontos tényezője az elképzelések végigvitelében Tá rsadalmi elvá rá sok-vízkészletgazdá lkodá s, revitalizá ció A víz körforgásába való beavatkozás, a készletek megváltozása mind nagytérségi, mind kistérségi szinten hatással jelentkezik. Ebből következően fontos és kiemelendő, hogy azok az érintettek, akik a vízkészletre hatással vannak, tudatában legyenek vízháztartás szabályzó szerepü kkel. A revitalizáció s tervezési és kivitelezési munkarészekben különböző vízigényekre megfogalmazó dó követelések, illetve elvárások jelentkeznek. Kisvízfolyások tekintetében öntözésre vonatkozó kereslet a talajvízből történő öntözéshez képest kevesebb, ezért ezen körökben az elsősorban művelt terü letek lehető legnagyobb mértékű megtartására a kooperáció s egyezkedés fő tárgya. Azonban természetvédelem szempontjábó l kiemelkedő fontosságú terü letek a vízfolyás és -menti terü letek, olyan biotó pok, melyek rendkívü li gazdagsággal bírnak, azonban fokozottan sérülékenyek. Épen ezek megőrzése, illetve terü leti növelése a kiemelt természetvédelmi célok között szerepel hazánkban is Egyéb felmerülő problémá k Minden tervezési és kivitelezési folyamat szerves részét képezi, így jelen esetben is szó ba kerü l a költség-hatékonyság kérdése. Azokat a terü leteken cél a jó állapot megvaló sítása 2015-ig, ahol annak kivitelezése észszerű financiális korlátokon belü l megoldható. Érdemes azon elgondolkozni, hogy mennyit ér az emberi egészséges környezet, mennyire éri meg, mik azok az ésszerű pénzü gyi határok; hogyan térül mindez meg. Megéri-e befektetni most több száz millió t egy kisebb patak revitalizáció jába az előre pontosan nem prognosztizálható pozitív (vagy estleges negatív) természeti vagy/és emberi kockázatok talaján? Kinek érheti meg? Ki állja a költségeket? Kin tapasztalható a legnagyobb változást projekt végrehajtása után? Az államnak? Megéri-e befektetnie most, hogyha a lakosság egészségü gyi állapotában kimutatható an csak évtizedek múltán tapasztalható majd talán javulás? Befektetni, hogy az

42 életszínvonala, életminősége nőjön? Pénzt áldozni rá, hogy a vonzáskörzetben élők életkedve (mint fontos mentális higié niai tényező!) a természet használata következtében fokozó djon? Mindezen felvetett kérdések külön környezetgazdasági tanulmány részét képezhetnék. Vagy mindezt fizesse meg az, aki ott lakik vagy oda szándékozik költözni? Legyen nem állami, hanem magánberuházás? A kivitelezés egyik sarkalatos kérdése lesz a birtoktestek tulajdonjogi tisztázása is. (A Jelenlegi, hiányos információ k szerint is az egyes, a vízfolyás mentén a kivitelezési munkálatokban mindenképpen érintett földterü letek tulajdonosainak száma igen nagy, és sok esetben tisztázatlan.) 2.6. Ö sszegzés A Direktívát áttanulmányozva elmondható, hogy a Víz Keretirányelv nagysága abban rejlik, hogy minden eddiginél komplexebben kezeli a vízgyű jtő terü letét; alapvetően ökoló giai szemléletű, -ami az euró pai gondolkodás újirányú változását mutatja-, valamint előmozdíthatja, illetve tovább mélyítheti a párbeszédet a mérnökök és az ún. természetvédők között. A VKI-nek köszönhetően olyan, egész Euró pára kiterjedő munka kezdődött, melynek eredménye minden egyes vízgyű jtő terü letre és víztestre vonatkozó adattár is lesz pl. vízgyű jtő kezelési terveken kívül. A legkisebb VKI-egysé get alkotó víztestek esetében tehát konkrét információ kat tartalmazó, egysé ges, áttekinthető adatbázis készü l, amelynek kisvízfolyás-vízgyű jtőre történő továbbvitele az ajánlott adatfelvételi eljárással nagymé rtékben hozzájárulhat a magyarországi vizek teljes feltérképezéséhez. Az egy vízgyű jtőre vonatkozó nagy adatbázis kezelésére (a már meglévő adatok összesítésére, adatbázisba rendezésére) és napra készen való tartására, a folyó kutatások terü leti és lebonyolító szervének nyilvántartására égető szü kség van éppúgy, mint a társadalom, civil és ható sági szervek közötti párbeszéd lebonyolítására. A kormányzati szervektől független, értékes szakmai hátérrel rendelkező kiemelten közhasznú, kiemelten közhasznú szervezet lenne véleményem szerint a legalkalmasabb a koordinálási munkálatok elvégzésére és a metaadatbázis kezelésére őszén az összes, a Direktíva ajánlásait figyelembe véve és hazai előírásokat figyelembe véve a Rákos-patak revitalizáció s lehetőségeit vizsgálva elmondható, hogy a szakmai és társadalmi együ ttmű ködést igénylő komplex munka alapjai csíráiban már megvannak,

43 azonban, hogy a vízfolyás teljes egészére vonatkozó an hosszú távú, és mind mű szakilag, mind ökoló giailag jól megalapozott eredmény szü lethessék, mely a társadalmi és szakmai megelégedettséget vált ki, még várni kell. 3. A Rá kos-patak bioló giai vízminő sítése 3.1. Célkitűzések A Rákos-patakon, sok vizsgálatot végeztek már (alga, botanika) de ilyen átfogó, makrogerincteleneket érintő felmérés még nem szü letett. Ebben a dolgozatban, a patakban élő makrogerinctelen fauna ökoló giai viszonyainak feltárása és a víz minősítése a cél. Az Euró pai Unió ban és már Magyarországon is érvényben lévő Víz Keretirányelv előírja a vízfolyások jó ökoló giai állapotát. Ez a jó ökoló giai állapot nincs konkrétan meghatározva, csak bizonyos irányelvek szerepelnek benne. Ezt az állapotot minden ország saját maga határozza meg. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen rengeteg adatra van szü kség a különböző vízfolyásokró l. Ennek egyik fontos összetevője a vízben található makrogerinctelen fauna. Ezért céloztuk meg azt, hogy erről az állatközösségről minél többet megtudjunk é s minél több adatot szerezzü nk. Érdekel a fauna változása időben és térben A másik csapásvonal a víz minőségének vizsgálata és nyomon követése. Ez egyrészt a hagyományos fizikai és kémiai paramétereket jelenti, másrészt a makrogerinctelen fauna alapján történő vízminősítést. A hagyományos bioló giai vízminősítési metodika mellett egyéb vízminősítési eljárás kidolgozása, és az így kapott eredmények összehasonlítására is ki szeretnénk térni a dolgozatban. A kutatás során fontos törekvés, hogy minél több adatot gyű jtsü nk a patakró l. (Medermorfoló giai, kémiai, fizikai adatokat.) Ezek szü kségesek a már meglévő Rákos-patak adatbázis bővítéséhez. Hosszú távú célunk, a patak egész vízgyű jtőjét érintő rekultiváció s terv megvaló sítása, egy monitoring hálózat kiépítése, amelynek részét képezik a fő folyáson már meglévő mérőpontok. Így nyomon tudnánk követni a patak vízminőségének, ökoló giai viszonyainak a változását. Azért is nagyon fontosak ezek az adatok, mert ezek egy kezdeti állapotot mutathatnak, amelyektől nyomon tudjuk követni a patak állapotának remélhető javulását, ha a rekultiváció s tervek megvaló sulnak.

44 A gyű jtött állatokat alkoholban tartó sítottuk, amely lehetővé teszi a későbbi pontosabb határozást és egy részletes fajlista összeállítását. A meglévő adatok még számos feldolgozási lehetőséget hordoznak (pl. optimalizáció s modellezés), amelyeket későbbi időpontokban szándékozunk megvaló sítani Mó dszertani bevezetés A bioindikáció a környezet minőségének (állapotváltozásának) bioló giai meghatározását jelenti. Ezért először is tisztázni kell, mit is jelent a víz minősége. Ezt a fogalmat 1971-ben Hynes bizonyos bioló giai jellemzők alapján már bevezette, Magyarországon Felföldy a hetvenes évek közepén fejlesztette, illetve bővítette a fogalmat. Ő négy fő tulajdonságot-csoportot határozott meg (halobitás, trofitás, szaprobitás, toxicitás) amelyek a vizet jellemezhetik. A kérdéssel sokat foglalkozott Juhász-Nagy é s Dévai főleg az elméleti megalapozással. Ennek ellenére nálunk még a legutó bbi időkig is csak a kémiai vízminősítés volt napirenden. A vízminőséggel kapcsolatos meghatározások két csoportba sorolható k. 1. A víz minősége olyan osztályozás alapján állapítható meg, amelyben az egyes osztályokba való tartozást a kiválasztott mutató k adott értéktartományai szabják meg. Az értéktartományok az eltérő vízhasználatok (ivó -, ipari-, öntöző, és szennyvizek stb.) szerint kü lönböznek A vízminőség a víz tulajdonságainak összessége, amely összesség azonban nem definiálható egyértelmű en. Az első definíció hibája, hogy a minőséget összemossa a jóság fogalmával, és leszű kítést jelent. A második viszont éppen a túlzott általánosításával okoz problémát (JUHÁ SZ-NAGY P. 1986). A víz minősítéséhez sok tényezőt figyelembe kell venni, így a fizikai kémiai mellett a bioló giai változó kat is. A legcé lszerű bb a vízminőséget állapotként értelmezni. Ez az un. állapotteres megkü lönböztetés. Az állapotot a víz tulajdonságainak csoportjai reprezentálják, mint vektorok, és ezek az egyes nyomon követett változó knak felelnek meg. Így a vízminőséget 12 Csányi Béla: Mó dszertani kézikönyv a Vízi Makroszkó pikus Gerinctelen (Makrozoobenton) Élőlényegyü ttessel végzett Bioló giai Vízminősítés Céljára (1997)

45 tetszés szerinti számú tulajdonságvektor segítségével lehet leírni. Az állapot és a tulajdonság a víz statikus jellemzői. Az objektum állapotában bekövetkező változás iránya és mértéke (vektorelmozdulás) egyaránt folyamat és a képesség által meghatározottak. A vízterek állapotának változása a viselkedés. (DÉVAI GY. és mts.i 1992) A bioló giai vízminősítés alapobjektuma nem a víztér, hanem a benne élő élőlényegyü ttes, annak populáció i, amelyek térbeli és időbeli reprezentáltság, mennyiségi és minőségi viszonyai mind a víztér bioló giai állapotát jelentik. Ebből következik, hogy a vízi élőlényegyü ttes, mint referenciális változó csoport követendő nyomon. Ennek alapján Juhász- Nagy Pál kétféle alapvető szü nbioló giai kérdést tesz fel. 1. Milyen élőlények, és milyen tömegességi viszonyban fordulnak elő a kérdéses helyen? Erre a kérdésre adandó válasz célja a vízi társulások koegzisztenciális mintázatának kvalitatív vagy kvantitatív eszközökkel történő leírására, vagyis a víztér referenciális, fenetikai jellemzőinek meghatározása. 2. Melyek azok a környezeti tényezők, amelyek az adott mintázatot kialakítják? Ezek lehetnek fizikai, kémiai és bioló giai változó k, ezek közül bármelyiket nyomon követhetjü k. Ez a kérdés a víztér kauzális ökoló giai jellemzőire vonatkozik. Ezek után lássuk mit is takar a bioindikáció. A módszer azon alapul, hogy az élőlényeknek más-más a toleranciája a környezet változásával szemben. A kü lső környezet hat az élőlények toleranciaspektrumára. Nemcsak azok az élőlények tekinthetők alkalmas jelző-szervezetnek, amelyek nagy érzékenységü k miatt a környezeti változó knak csupán szű k tartományában életképesek, vagyis érzékenyek a szennyeződésekre, hanem bármelyikü k, bármilyen széles tolerancia spektrummal is rendelkezzék. Gyakorlatban viszont a jól jelző élőlény-csoportokat lehet megfelelően használni. ( CSÁ NYI, 1997) A Rákos-patakon kovaalgák segítségével végeztek már vízminősítést Kétszer történt mintavétel a patak teljes hosszán 7, illetve 8 mérőpontró l, a második alkalommal a betonmederről és a vízinövényekről is. A kovaalga közösség segítségével történt a patak vízminősítése. A vízminősítő kovaalgaindexek alapján szépen látszik, hogy a víz minősége egyértelmű en a forrásnál a legkedvezőbb. Bár itt a víz nitrit- és nitráttartalma eléggé magas, a víz minősége mégis lehet kedvező, mivel a foszfát tartalom alacsony. A magas N tartalom

46 való színű leg a környéken folyó mezőgazdasági tevékenységgel hozható összefü ggé sbe. A vízminőség a patak középső szakaszán, Gödöllő határátó l Budapest határáig a legrosszabb. Ezen a szakaszon számos helyről éri terhelés a patakot. Ezek közül a legdurvább az isaszegi szennyvízbefolyó, de a Pécel és Gödöllő közötti szakaszon jó néhány halastó is elhelyezkedik, amelyek vize részben összeköttetésben áll a Rákos-patakkal, s ez szintén szennyezőforrásokat jelent. A Budapest határánál található tejfeldolgozó ü zem szennyvize is belekerü l a patakba. Mindezek tehát magyarázzák e szakasz erősen leromlott vízminőségét. A víz minősége a torkolatnál és Gödöllőnél elfogadható. Ennek oka részben abban kereshető, hogy a főváros terü letén a patak közelében elhelyezkedő ipari létesítmények zöme ma már nem ü zemel, és itt teljesnek mondható a szennyvízelvezetés is, így szennyvizét sem öntheti a patakba. Ú jabb terhelés itt tehát már nemigen éri a patakot, a felsőbb részeken kapott szennyvíztől pedig természetes tisztulása révén bizonyos mértékig megszabadul. (SZABÓ, 2001). Az általunk használt vízminőségi módszer a makrogerincteleneken alapul. A makrogerinctelenek olyan hosszabb életciklusú gerinctelen állatok együ ttese, amelyek helyváltoztató képessége korlátozott. Ezek alkalmasak a folyó vizek minőségének hosszabb időintervallumra vetített jellemzésére. Aktív helyváltoztatásra képesek, de a környezet károsodását helyváltoztatás révén nem képesek elkerü lni, így az kihatással lesz rájuk.(csá NYI, 1997) Ennek a mó dszernek egyik irányzata a biotikus index mó dszer. Ezt az eljárást Angliában dolgozták ki, ennek legkiforrottabb változata a River InVertebrata Predication and Classification System (RIVPACS) rendkívü l széles adatbázison nyugszik. Angliában rengeteg különböző méretű vízfolyáson végeztek adatgyű jtést környezeti és ökoló giai-faunisztikai- mutató kra koncentrálva. Ennek köszönhetően jött létre egy hatalmas adatbázis, amely tartalmazza a mintavételi hely fizikai-kémiai tulajdonságait és az ott talált makrogerinctelen fauna tagjait. Ezen az adatbázison nyugszik a (RIVPACS) Az eljárás fő lépései, egy új mintavételi hely jellemzésénél: mintavételi hely geomorfoló giai elemzése, fizikai és kémiai változó k alapján (alzat minősége, víz sodrása, hőmérséklet stb.) Az előforduló makrozoobenton együ ttes család szinten történő előrejelzése a mérőpontra az előző pontban leírtak alapján (számító gépes mó dszerekkel) a mintavétel és a taxonok azonosítása a degradáltság fokának megállapítása a minta tényleges taxonjainak és a prediktív módon jelzett taxonoknak összehasonlításával, tehát a becsü lttől való eltérés megállapításával

47 A pontszámot egy lista alapján tudjuk kikeresni. Minden családhoz hozzátartozik egy pontszám, amit az állat toleranciája alapján döntöttek el. Így azok a családok kapnak magas pontszámot, amelyek csak tiszta, természetes vizekben fordulnak elő, és azok alacsonyabbat, amelyek szennyezettebb, degradáltabb folyó kban is megtalálható k. Ilyen pontrendszer például az angol BMWP. Ennek a lényeg, hogy a megtalált családokat pontozzuk a toleranciájuk alapján, majd a megtalált állatok pontszámát összeadjuk. A más módszerekkel való összehasonlítható ság miatt el kell osztani az összpontszámot a talált taxonok számával (ASPT= egy taxonra jutó pontszám), így már sokkal magasabb a korreláltsági együ ttható így összehasonlítható vá válnak a kü lönböző mó dszerek.(wright, ARMITAGE, FURSE, 1989) 3.3. Anyag és mó dszer A Rá kos-patak földrajzi helyzete Vizsgálatom tárgyát a Rákos-patak képezte. A Rákos-patak Budapest északi terü letén, a Duna baloldali mellékvízfolyásaként az ös folyam km. szelvénynél ömlik a Dunába. A mintegy 185 km 2 vízgyű jtő-terü letű vízfolyás teljes hossza kb. 44 km. a Rákos-patak Gödöllő és Szada közötti térségében ered. Déli irányban keresztü lfolyik Gödöllő városon, majd Isaszeg belterü letén. Isaszeg után, kettős kanyarulatot ír le és halad tovább, szintén Déli irányban. Pécel külterü letén a patak 90 -os fordulattal nyugat felé folyik tovább, majd Budapest belterü letére érve K-Ny-i irányban keresztezi a pesti városrészt, annak ÉK-i részén. A Rákos-patak több kü lönböző ágbó l fakad, a 345 m magas Margita-hegy lábánál. Ezen ágak egyikének sincs olyan nagy vízhozamú forrása, amely az eredettől biztosítaná az élő-patak jelleget. A főágnak tekinthető K-i ág Gödöllő és Szada közigazgatási határán diffúz mederforrásként lépett felszínre, amit később fürdőmedencébe foglaltak (Blaha Lujza fürdő Gödöllőn), ennek a medencének a túlfolyása volt a Rákos-patak. A középső ág az M3 és a Gödöllő Vác utak kereszteződésénél ered. A Ny-i ág (Kis-Rákos-patak) Gödöllő Erzsébet-parknál lép felszínre. Gödöllő és Isaszeg között 12 darab tó tanúskodik az egykori tőzegbányászatró l. A patak néhány tavon átfolyik, de néhányat elkerü l (Fió k-rákos-patak). A patak ezután a természetes geoló giai folyamatok során létrejött meder-nyomvonalat követ, kettős É-D-ről K-Ny-ira váltó kanyarulattal.

48 Péceltől a budapesti Keresztúri útig Ny-i irányban folyik, miközben Budapest határán belép a kibetonozott mederbe. A Kerepesi úttó l a torkolatig közel DK-ÉNy-i irányt követ, végig betonnal burkolt, szabályozott mederben. A forrástó l Budapest határáig a Rákos-patak szinte mindvégig burkolatlan mederben folyik, kivételt ez aló l csak Gödöllő belterü letének egyes részei és néhány vasúti és közúti híd. A gödöllői szakasznak állapotára jellemző, hogy nyáron sok helyen még megközelíteni sem lehet a medret az ott található növényzet miatt. A külterü leteken rendszeresen kaszálják a patak medrének környezetét. Sokszor ki is kotorják egyes részeit pl. Isaszegi szennyvíztisztító befolyásának környékén. Budapest terü letére lépve azonban teljesen megváltozik a patak képe. Napjainkban a Rákospatak Budapest belterü letén szabályos vonalú, burkolt vízfolyás, az alsó szakaszon jelentősen beépítettek a meder környé két. A Kerepesi út és a torkolat közötti szakasz nagyré szt egyenes vonalú, de a betonburkolat sok helyen rossz állapotú, összetöredezett. A patak egyes részeken (pl. Rákosrendezői Pályaudvar alatt) zárt csatornában folyik. A betonozott mederszakasz folyamatosan tart a város közigazgatási határátó l a torkolatig. A burkolat jellege: illesztett betonlemezek. Burkolt meder van még Gödöllő belterü letén, amely betonhabarcsba rakott terméskő. A burkolat célja az árvízi eró zió megakadályozása. Ö koló giailag rendkívü l kedvezőtlen ez az alzat, ugyanis túl egysíkú, homogén élőhelyet képez, ahol sokkal kevesebb állat találja meg az életfeltételeit, mint egy természetes heterogén élettérben. Ehhez a homogenitáshoz az is hozzájárul, hogy a patak közvetlen közelében nagyon kevés fa található így a természetes árnyékoló hatás nem jelentkezik. A betonburkolat miatt a talajvíz és a felszíni víz kapcsolata gyakorlatilag megszű nt, ez utó bbi az iparosítás, az urbanizáció, valamint a szennyvíztisztítás nem megfelelő volta miatt erősen szennyezett. A vízgyű jtőterü let domborzata alföldi és síkvidéki. Á tlagos magassága 100 és 300 m közé esik. A patak tehát végig síkvidéki és dombvidéki folyás jellegű, ennek megfelelően a víz esése kb. 4,5m/km. A Rákos-patak mindenhol mesterséges mederben folyik, a kanyarulatok nagyrészét, levágták a szabályozás során Á ltalá nos éghajlati jellemzés A Rákos-patak a Gödöllői-dombság terü letén ered és a Pesti hordalékkúp-síkság terü letén ömlik a Dunába.

49 A Gödöllő i-dombsá g az Észak-Magyarországi-középhegység nagytájhoz, a Cserhátvidék középtájhoz, és ezen belü l a Gödöllő-Monori-dombság kistájcsoporthoz tartozik. A kistáj Pest megye terü letén helyezkedik el, terü lete 550 km 2. Éghajlata kedvez a mérsékelten melegigényes kultúráknak és a zöldségtermesztésnek, a magasabb helyek erdőgazdálkodásra hasznosítható k. A 200 m-nél magasabban fekvő terü letek és az É-i rész mérsékelten hűvös mérsékelten száraz, a többi terü let mérsékelten meleg mérsékelten száraz (szubkontinentális). Az évi napfénytartam 1950 ó ra körül van. A nyári negyedév napsü téses ó ráinak száma 780, a téli negyedé 180 ó ra. Az évi kö zéphő mérséklet 9,5-10,0 o C. A vegetáció s időszakban 16,3-16,7 o C az átlaghőmérséklet. Mintegy 188 napon keresztü l várható k 10 o C fölötti középhőmérsékletek. A fagymentes időszak északon 185 nap, D-en nap, a tavaszi és őszi határnapok április 15., ill. októ ber 20. A nyári legmelegebb maximumok és a téli leghidegebb minimumok sokévi átlaga 33,0-34,0 és 16,0 o C. Az évi csapadékmennyiség 600 mm körül van, a vegetáció s időszak összege 340 mm. A hótakarós napok á tlagos szá ma 36-40, az átlagos maximális hó vastagság kb. 22 cm. A terü let ariditá si indexe 1,17-1,20. Az uralkodó, egyben legerő sebb szélirá ny az ÉNy-i. az átlagos szélsebesség 3 m/s körü l van, a kiemelkedő pontokon 3,5 m/s körü li. A Pesti hordalékkú p-síksá g az Alföld nagytájhoz, a Dunamenti-síkság középtájhoz, és ezen belü l a Pesti-síkság kistájcsoporthoz tartozik. A kistáj Pest megye terü letén helyezkedik el, terü lete 850 km 2. Éghajlata kedvez a nem túl hőigényes és szárazságtű rő mezőgazdasági kultúráknak. Mérsékelten meleg, száraz, mérsékelten vízhiányos terü let. Egész évben kevéssel 2000 ó ra alatti napfénytartam a való színű. Nyáron 800 ó rán át, télen mintegy 180 ó rán át sü t a nap. Az évi középhő mérséklet 10,0 10,2 o C, de Ny-on a város közelsége miatt 10,5 11,0 o C. A fagymentes időszak hossza 188 és 198 nap közötti, azonban Ny-on, ÉNy-on ez az érték a városi hatás miatt akár 219 nap is lehet. Az évi legmagasabb hőmérsékletek sokévi átlaga 34,0-34,2 o C, a legalacsonyabb hőmérsékleteké 14,5 16,5 o C között változik. A napi középhőmérséklet várható an április 10. és októ ber 19. között meghaladja a 10 o C-ot, ez évente napot jelent. Az évi csapadékö sszeg mm között alakul, a tenyészidőszakban mm közötti. Évi hótakarós nap a való színű, az átlagos maximális hó vastagság 20 cm körüli. Az ariditá si index 1,17 és 1,28 közötti. Leggyakoribb szélirá ny az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s közötti (Marosi, Somogyi 1990). A két kistáj éghajlatának jellemzése után, amely magába foglalja a vizsgált terü letet, a Rákospatak vízgyű jtőjének éghajlati adottságait összefoglaló an így jellemezhetjü k.

50 Terü letü nk a kontinentális klímájú Nagyalföld peremén fekszik, így jellemző rá a derü lt napok nagy száma, a magas ó raösszegű napfénytartam, a nagy hőingadozás, a gyakori korai és kései fagyok, a szű kös csapadékellátás, az aszályra való hajlam és a kevés hó. A napsü téses ó rák évi összege ó ra. A globálsugárzás évi összege MJ/m 2. Az évi középhőmérséklet o C. A havi középhőmérsékletek közepes évi ingása o C. A csapadék évi összege mm. A júliusi 14 ó rai légnedvesség átlagosan %, így a vidék erdőmű velési szempontbó l az erdős sztyepp övbe tartozik. Az évi felhőzet % A monitoring há ló zat A patakon 15 mérőpontot vettü nk fel, amely az alábbi térképen látható. (3.1. ábra) 3.1. ábra Az 1. mérőpont a torkolatnál van a 15. a forrásnál. A mérőpontok kijelölésénél fontos szempontok: valamilyen potenciális szennyezőforrás alatt helyezkedjenek el (hiszen egyik célunk a vízben élő állatokra kimutatni a szennyezés hatását), jól és gyorsan meg lehessen

51 közelíteni, mert egy nap alatt kellett végigjárni a teljes vízfolyást. Mindig igyekeztü nk azonos időközönként terepre menni. Sajnos két hónapban, január és május, nem sikerü lt kijutni a patakhoz A mintavételek menete Decembertől augusztusig terjedő időszakban 7 alkalommal voltunk kint mind a 15 mérőponton. Ké miai: A mintavételt mindig a vízmintával kezdtü k, mert nem akartuk hogy a felkeveredő iszapbó l az esetlegesen ott akkumuláló dott anyagok meghamísítsák a mérést. A vízmintákat fél literes pillepalackba tettü k és ebben szállítottuk el. A mintákat nem tartó sítottuk, mert pár ó ra után már elvégeztü k az analízist. A vizsgálatokat terepi gyorstesztekkel é s elektró dás mű szerekkel végeztü k. Mérésre kerü ltek a következő komponensek: nitrit, nitrát, ammonium, foszfát, ph, vezetőképesség, összkeménység. Ezekkel a gyorstesztekkel nem lehet pontos méréseket végezni, de számunkra nem is ez a fontos, inkább csak összehasonlítani lehet az egyes helyeket és tendenciákat lehet követni. A mért komponeneseknek fontos bioló giai hatásai vannak. Nagyon veszélyes a nitrit, mert vörösvérsejtekhez kötődve gátolja az oxigén felvételét. A vízben gyakran nitrá ttá redukáló dik, de ez a nitrát a bélcsatornába jutva visszaoxidáló dik nitritté, ezért veszélyes a magas nitrát koncentráció az ivó vízben. Ez a szennyeződés a nagyfokú műtrágyázás, és a kommunális szennyvizek vízbe jutása miatt alakul ki. Az ammónia is átalakul nitráttá a nitrifikáló baktériumok hatására a talajban. Ammó nia szerves vegyü letek bomlása során, illetve erős műtrágyázás során kerü lhet a talajba, majd onnan a vízbe. Az ammó nia a vízben ammónium ion, vagy molekuláris ammó nia formájában lehet jelen. Ezt a víz ph-ja határozza meg. Alacsony ph-nál ez az arány eltoló dik az ion felé, ami mérgező. A ph-nak a nehézfémek oldható komplexben tartásában is nagy szerepe van. Savas kémhatásnál több oldható komplex van jelen, ami károsítja az élőlényeket. A foszfá t nem mérgező vegyü let, de az eutrofizáció ban nagy szerepe van a nitráttal együ tt, így nagyon fontos a mérése. A nyári magas hőmérséklet, és magas foszfát koncentráció nagy algaprodukció t eredményezhet, amelyek légzésü kkel, és elpusztulásuk és bomlásuk által a víz oldott oxigéntartalmát csökkentik, így sok vízi állat elpusztulhat ennek következtében. Ez történt pár éve a Balatonon. Ez tehát elsősorban az álló vizeket veszélyezteti. A vízbe emberi tevékenység- kommunális szennyvíz, műtrágyázás- során kerü lhet.

52 Bioló giai: A mintavétel a kisvízfolyások esetében az egyelőháló val történő gyű jtés mó dszerével történik. Az egyelőháló egy speciálisan erre a célra készü lt háló. Én egy körü lbelü l 0,2-0,3 mm lyukátmérőjű hálót használtam. Az állatokat az erőteljesen megbolygatott alzatró l, az ü ledékből, a növényzet illetve a kövek közül keverő-háló zó mozdulatokkal (kick & sweep módszer) gyű jtjü k össze. A mozdulatok alatt a gyű jtő személy a folyás irányában áll, a háló száját a sodrás felé tartja, így a felkavart alzat részecskéit a benne lévő állatokkal együ tt a hálóba sodorja a víz. A hálóba kerü lt ü ledék egy részét még a helyszínen megpró báljuk eltávolítani, a maradék közül a laborban vesszü k ki az állatokat. A mintát 70-90%-os alkoholban tartó sítjuk. A kiválogatott állatokat tároló ü vegbe helyezzü k és pontosan leírjuk honnan, mikor gyű jtöttü k. A mintában talált állatokat taxonó mia csoportok szerint szétválogattuk kis ü vegcsövekbe, de úgy hogy a hasonló mérettartományba tartozó azonos taxonó miai besorolású állatok kerü ljenek egy ü vegcsőbe. Ez a későbbi faji szintű határozás miatt is szü kséges. mérettartomány: 1mm alatti mérettartomány: 1mm-1cm mérettartomány: 1-2,5 cm mérettartomány: 2,5 cm feletti A mintavételek során törekedni kell arra, hogy ugyanakkora terü letről vagy ugyanannyi ideig gyű jtsü k az állatokat, mert így a kvalitatív adatokat szemikvantitatív módon is tudjuk értékelni. Én mindig azonos nagyságú terü letről gyű jtöttem össze a lehető legtöbb állatot. Az ökoló gia viszonyok vizsgálata mellett fontos a bioló giai vízminősítés is. Sok előnye van a hagyományos fiziko-kémiai minősítéshez képest. Régebben a fizikai és kémiai komponensek mé rése dominált a víz minősítésében több okbó l is: Könnyen kivitelezhető, szabványosított, évtizedek ó ta jó l bevált A vízminőségvédelmi célok és a minőségi standard értékek mint határértékek definiálható k Ezzel a mó dszerrel a közvetlen vízhasználati károk kézzelfogható bban kimutatható ak A bioló giai minősítésnek azonban számos előnye van, ezért létjogosultságát senki nem vonhatja kétségbe.

53 A makrozoobenton közösség a környezetü ket ért hatásokra széles skálán reagál. Például a kémiai analízis során max komponensre tudunk kitérni, ugyanakkor az ember kb. 100 ezer féle vegyü letet állít elő, amelyek bármelyike nagy koncentráció ban nyomot hagynak az élővilágban. A kémiai mintavételek általában egy meghatározott időpontban történnek, a két mintavételi időpont közötti szennyezésről semmit nem mondanak, de a makrozoobenton egy ilyen hatást is jelezni tud. Az élőlények képesek a hatások térbeli összegzésére, mivel jelzik a felvízi szennyezéseket, ezért monitorozásuk során a vízgyű jtőt érő bármilyen hatás kimutatható. Előfordul, hogy a bioló giai válaszok jó val érzékenyebbek a bioakkumláció miatt, mint a hagyományos kémiai vízanalízis. Az egyszerű bb módszerekkel történő vízminősítést civil szervezetek, gyerek is meg tudják csinálni, ami fontos lehet a környezet és természetvédelmi nevelésben, valamint a patakok élővilágának megismerésében. Az anyagigénye is csekélyebb a kémiai analízisénél. A mó dszer hátrányairó l is kell néhány szó t szó lni. Nehézen szabványosítható és nem könnyű az elérendő célokat meghatározni, nincsenek olyan jó l definiált határértékei mint, a kémiai mutató knak. A természetes referenciák hiánya sokféle víztípusnál. (síkvidéki kis vízfolyások, folyó k mind antropogén befolyás alatt állnak. Hidromorfoló giai paramé terek: A mérőpontró l kitöltöttü nk egy élőhelyadatlapot, amin a környezet legfontosabb paramétereit tüntettü k fel (víz, levegő hőmérséklete, alzat anyaga, a patakmeder borítottsága, a sodrás sebessége, az átvizsgált víz felü lete topográfiai viszonyai). Ezek az adatok nagyon fontosak vízfolyások, illetve patakszakaszok tipizálásánál, csoportosításánál Minta feldolgozá sa Kémia minta feldolgozá sa: A vízminta feldolgozása néhány ó rával a mintavétel után történt. A nitrit, nitrát, ammó nia foszfát, összkeménység mérése kolorimetriás gyorsteszttel történt, a ph-át és a vezetőképességet elektró dás mű szerekkel mértü k.

54 Bioló giai minta feldolgozá sa: A gyű jtőedénybe helyezett és alkohollal tartó sított minta közü l ki kellett válogatni az állatokat. Ehhez 2,5-5X-ös nagyítású nagyító t használtunk. Ha nagyon sok és finom szemcséjű volt az ü ledék, akkor tömény sóoldat segítségével kisó ztuk az ü ledékből az állatokat.(a tömény sóoldat sűrűsége nagyobb, mint a szerves anyagoké, de kisebb, mint az ü ledéké, így az oldat tetejére feljönnek az állatok.) A határozáshoz az Á llathatározó t (MOCZÁ R,1969), A Guide to the Study of Freshwather Biology (P. NEEDHAM, 1962; G. NEEDHAM, 1938) A Hálózat az élővizekért Ú tmutató ja 3. Vízi makrogerinctelen állatok (DÉRI,1995) című könyveket és egy 20X-os nagyítású terepi mikroszkó pot használtunk. A kiválogatott állatokat taxonok és méret tartományok szerint kü lön ü vegfiolába helyeztü k és felcímkéztü k az ü vegcséket. Dokumentáltuk a gyű jtés helyét, időpontját és hogy milyen taxonú az állat. Ez a későbbi pontos határozáshoz elengedhetetlen.

55 Mérő pontok I. Mérőpont: Ez a torkolat előtt van körülbelü l. 20 méterrel. A meder teljesen ki van betonozva (beton habarcsban kő) növényzet nem található a partján távolabb néhány nyárfa van. A víz sodrása erős, mert a meder jelentősen össze van szű kítve. A víz mélysé ge cm a vízállástó l függően, de előfordul, hogy a Duna visszaduzzasztja, ilyenkor nem lehet megközelíteni a mérőpontot. Nyári időszakban sok zöldmoszat található a vízben. A part fa borítottsága 0%.

56 II. Mérőpont: Ez a mintavevő hely a XIV. Kerü letben a Telepesi út és a Rákospatak utca kereszteződésénél van, tipikus városi patakrészlet betonozott mederrel. A betonozott fenékre jelentős mennyiségű finom agyagü ledék rakodott. A patak lelassul és kiszélesedik az előző mérőponthoz képest, ennek megfelelően a folyás sebessége is kisebb lesz. Víz mélysége cm. Vegetáció s időszakban jelentős moszatvegetáció található a mederben. A part fa borítottsága 0%.

57 III. Mérőpont: Ez a pont a Fogarasi út és Rákospatak utca kereszteződésénél található a XIV kerü letben. A patak medre itt is ki van betonozva, de a betontömbök összetöredezése miatt az alzat változatos. Az áramlási sebesség jóval nagyobb-ü ledék kisebb mennyiségben van az alzaton, mint az előző pontnál- a meder töredezettsége miatt a víz kisebb zúgókat is alkot, így való színű, hogy az oxigén telítettség jó, amit az is alátámaszt, hogy a talált árvaszúnyog lárvák nem piros színű ek, ilyenkor ugyanis kevesebb hemoglobin van a vérnyirokban oldva. A víz cm mélységű általában. Moszat kisebb mennyiségben fordul elő a mederben, mint az előző mérőpontokon. A meder borítottsága 0%. A parton a víz közelében fák nincsenek. IV. Mérőpont: Ez a mérőpont a Keresztúri útró l nyíló kis mellékutca végén találhat a X. kerü letben. Itt a patak környezete nincs beépítve, de a meder itt is betonozott. A környéken főleg régi elhagyott gyártelepek és kis műhelyek vannak. A híd aló l kifolyva a víz kiszélesedik, kimélyü l, lelassul. Az alzaton sok hordalék van. A víz mélysége cm. A mederben a vegetáció s időszakban hínár növényzet található. A meder borítottsága így kb %. A parton fák nincsenek, így a part borítottsága 0%.

58 V. Mérőpont: A Túzok utca végén van a X. kerü letben. Ez a pont nagyon hasonló az előzőhöz, de kevéssé szélesedik ki a meder, és lassul le a víz. Itt a pataktó l kb méterre telepített nemesnyáras található, amelynek azonban nincs jelentős árnyékoló hatása a patakra. Távolabb szántó földek és kiskertek vannak. A mederben található hínár, a borítottság 15% körü l van. A távolabbi fák árnyékoló hatása nyáron a késő délutáni ó rákban van. VI. Mérőpont: A mérőpont a Battonya utcánál található a XVII. Kerü letben. Ez Rákoscsaba kertvárosi része közel a város határához. A meder itt leginkább az első mérőponthoz hasonlít. Itt sincs hordalék a meder alján, mert a víz nagy energiával áramlik tovább, ezért nem rak le itt iszapot. A medertől méterre itt is telepített nemesnyáras található. A vízben előfordul moszat, amely azonban nem borítja be teljesen az alzatot. VII. Mérőpont: Ez a mérőpont már Pécelnél van egy közúti híd előtt. A meder itt már nincs kibetonozva. (Pest határátó l a torkolatig kibetonozott csatornába fut.) A kiszélesedő rész után a híd alatt zúgó s rész van. Sok szemét és hordalék van a mederben. A hordalék kisebb gátat képez a mederben. A parton néhány kisebb nádas és kis számú sás található. A víz cm mély. VIII. Mérőpont: Ez a pont egy vasúti híd közelében található. Itt a meder méter hosszan ki van betonozva, illetve kövezve, de betont teljesen beborítja a 20-30cm vastagságú iszap. A víz kb cm mély. Kevés növényzet található csak a mederben, így a borítottság minimális. A parton távolabb méterre fák vannak. Nyáron a mérőpontot a parton lévő növényzettől megközelíteni nagyon nehéz. IX. Mérőpont: Á llattartó telep mellett van, a patak partján nitrofil gyomnövényzet található, ami a talaj magas nitrogéntartalmára utal, ezt való színű leg az állattartás, legeltetés okozza. A meder nincs kibetonozva, sok szemét van benne. A medret viszonylag frissen kotorták a júniusi mérésnap előtt. A mederben jelentős növényzet nincs és a parton sincsenek fák. A víz cm mély.

59 X. Mérőpont: Ez a pont az Isaszegi szennyvíztisztító befolyása után van. Itt a patak medre egyenes gyakran kaszálják a partját. Viszonylag gyors folyású rész. Az utolsó mérés előtt kitisztították a medret. A pont után és a környéké n természetközeli ártéri erdőfoltok, és mocsárrétek található ak. Közvetlen a parton viszont fák nincsenek. A mederben növényzet nem található, így a borítottság minimális. A víz mélysége cm. XI. Mérőpont: Isaszeg mellett van ez a mérőpont. A meder nem betonozott, de apró kavicsok alkotják az alzatot. Viszonylag széles a meder és az áramlás sebessége is lassú. Ezen a részen van egy kanyarulat és méterrel feljebb van egy természetközeli ártéri erdőfolt. A meder szélén jelentős növényzet, gyé kény é s nád, a víz közelében fák nincsenek, így a part borítottsága csekély.

60 XII. Mérőpont: E pontnak a közelében több halastavat is duzzasztottak a patak vízén, és e fölött van a gödöllői szennyvíztisztító befolyó ja. Itt a nem betonozott a mederben kevés növényzet található. Az alzat köves, a víz mindig büdös. Érdekes, hogy itt a víz többször melegebb volt, mint a többi mérőponton. A patakon 10 méterrel feljebb hab szokott összegyű lni a víz tetején. Jelentős az árnyékolás ugyanis a meder mellett akác és zöldjuhar fák található ak. Víz mélysége cm. XIII. Mérőpont: Ez a pont már Gödöllő belterü letén van. Itt betonozott a meder. A patak mellett fák vannak, elsősorban akác, és zöldjuhar. Ennek köszönhetően az árnyékoltság 60-70% a vegetáció s időszakban. A patak itt már nagyon keskeny és sekély a mélysé ge kb cm. A vízben itt is gyakran volt valamilyen rothadó szerves anyag (toll). XIV. Mérőpont: Ez is a város belterü letén van, ennek megfelelően a meder betonozott, de a hordalék teljesen befedi. A mérőpont közelében van két nagy fűzfa, ami 40-50%-ban beárnyékolja a patakot. Vegetáció s időszakban hínár és néhány békalencse van a vízben. A mederben sok a szemét a víz nagyon lassan folyik. A mélysé ge 5-15cm.

61 XV. Mérőpont: Ez a pont a forrásnál van. Az alzat iszapos. A patak több ágbó l folyik össze, több diffúz forrásbó l. Nincs kiépítve a környék, a borítottsága jelentős. A növényzet természetközeli fűz-nyár ártéri jellegű erdő, távolabb a forrástó l akácos. A forrástó l méterre intenzív szántó földes földmű velés zajlik, való színű leg jelentős mű trágyázással, ami a forrás nitrát és nitrittartalmát növeli Bioindiká ció és kémiai eredmények A bioindikáció t a BMWP pontrendszer magyar adaptáció ja (CSÁ NY, 1997) segítségével végeztü k el. Ez a leginkább szabványosított a legtöbb országban elfogadott számítási eljárás. A mó dszer lépései a következők: a mintában előforduló taxonok alapján kiszámítható az adott minta összpontszáma, valamint az egy taxonra jutó átlagpontszámot. Az átlagpontszám és az összpontszám alapján meg kell határozni a minőségi indexet úgy, hogy 3.1. táblázat alapján az illető értékeknek megfelelő tartományokhoz tartozó minőségi indexet leolvassuk. Ö sszpontszá m Taxononkénti Vízminő ségi index á tlagpontszá m >120 >5, ,5-5, ,1-4, ,6-4, ,1-3, ,1-3, ,0-2, táblázat

62 A két index átlagábó l kapott érték alapján a 3.2. táblázatbó l nézzü k ki a helyszínhez tartozó bioló giai vízminőségi osztályt. Vízminő ségi index Minő sítés Vízminő ségi osztá ly á tlagértéke >6 Kiváló minőségű I.A 5,5 Kiváló minőségű I.B 5,0 Kiváló minőségű I.C 4,5 Jó minőségű II.A 4,0 Jó minőségű II.B 3,5 Kevésbé szennyezett III.A 3,0 Kevésbé szennyezett III.B 2,5 Közepesen szennyezett IV.A 2,0 Közepesen szennyezett IV.B 1,5 Nagyon szennyezett V.A 1,0 Nagyon szennyezett V.B 3.2. táblázat

63 A Rákos-patakbó l előkerü lt taxonok és a hozzájuk tartozó BMWP pontok. A pontokat szintén az előzőleg jelölt forrásbó l vettü k. Taxon Pontszám Erpobdella octoculata 3 Helobdella stagnalis 3 Glossiphonia complanata 4 Haemopis sanguisuga 3 Tubifex tubifex 1 Oligocheta 1 Pisidium cinerum 3 Limnae stagnalis 3 Radix peregra 3 Asallus acuaticus 3 Gammarus fossarum. 4 Gammarus roeseli 4 Calopteryx splendens 4 Platycnemida 3 Gomphidae 8 Baetidae 4 Caenidae 5 Plecoptera 7 Corixidea 3 Corixidae lárva 3 Dytiscidae 5 Nepa cinerae 4 Nepa cinerae 4 Coeloptera lárva 5 Tegzes 6 Házatlan tegzes 5 Chironomidae 2 Simulium 3 Tipulidae 3 Diptera dx. 2 Diptera dc. 2 Diptera li. 2 Diptra py. 2 Diptra egy. 2 Tabanidae táblázat

64 Az értékek alapján készítettü k a grafikonokat. A jobb átlátható ság miatt két ábrán jelenítettü k meg az értékeket. A 3.2. ábra az első öt mérési hónap eredmé nyeit mutatja. A 3.3. a maradék három mérési hó napét. Bioindiká ció eredményei 4 Vízminősé gi index á tlagé rté ke 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0, XII II III IV Mé rőpontok 3.2. ábra Bioindiká ció eredményei Vízminősé gi index á tlagé té ke 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0, VI VII VIII Mé rőpontok 3.3. ábra

65 A 3.2. és a 3.3. grafikonokbó l látszik, hogy a forrásnál volt a legnagyobb az értékek szó rása. Ö t esetben találtunk IV.A. vízminőségi osztályt ez közepesen szennyezett vizet jelent, egyszer volt V.A. (decemberben) ami erősen szennyezett és egyszer pedig III.A. (áprilisban) ami kevéssé szennyezett vizet jelent. A 14-es pontnál két esetben, áprilisban és februárban, fordult elő nagyon szennyezett víz (V.A) márciusban és júniusban szintén nagyon szennyezett de IV.B. decemberben és augusztusban közepesen szennyezett (IV.A) és egy esetben, júliusban III.B. volt. A 13. pontnál viszonylag stabilak voltak az értékek. A decemberi érték a legrosszabb nagyon szennyezett (V.B) az augusztusi a legjobb IV.A közepesen szennyezett, a többi mérési napon nagyon szennyezett a minősítés, de a vízminőségi osztály IV.B volt. A 12-es mérőpontnál volt a legrosszabb a víz minősége az egész patakon. Decemberben júliusban é s augusztusban V.B, nagyon szennyezett, februárban márciusban júniusban V.A. szintén nagyon szennyezett és csak egy esetben áprilisban volt közepesen szennyezett IV.A. A 11-es mérőpontnál jelentősen jobb értékeket kaptunk, mint az előzőnél. Júliusban III.A. decemberben, márciusban, áprilisban III.B. mindkét érték kevésbé szennyezett vizet jelent és csak két esetben volt közepesen szennyezett a víz (augusztus, február) A következő mérőpontnál kicsit gyengébb a vízminőség az előzőhöz képest. Decemberben, februárban, júniusban és júliusban közepesen szennyezett IV.A. a többi hónapban szintén közepesen szennyezett, de III.B. volt. A 9-es mérőpontnál február kivételével, amikor IV.A. közepesen szennyezett volt a víz, minden esetben IV.B. nagyon szennyezett minősítést kapott a patak vize. A 8-as pontnál hasonló volt a helyzet, csak ott augusztusban kapott jobb IV.A. közepesen szennyezett minősítést, a többi hó napban itt is IV.B. nagyon szennyezett volt a víz. A 7. mérőpontnál legrosszabb márciusban volt a víz IV.B. erősen szennyezett, februárban kicsivel jobb IV.A. közepesen szennyezett a többi hó napban kevésbé szennyezett ezekből egy esetben, decemberben, III.A. kapott. A 6-os pontnál a vízminőség decemberben és áprilisban volt a legrosszabb nagyon szennyezett IV.B. februárban, márciusban é s júniusban közepesen szennyezett IV.A. júliusban és augusztusban kevésbé szennyezett, az utó bbi hónapban III.A. vízminőségi osztályba soroltuk. Az 5. mintavételi helyen a vízminőség viszonylag egysé ges képet mutatott. A júniusi mérési nap kivételével, mikor is nagyon szennyezett IV.B kategó riába soroltuk, minden esetben közepesen szennyezett minősítést é s IV.A vízminőségi osztályba soroltuk.

66 A 4. Pontnál az értékek nagy szó rásával találkozhatunk. December, június, július nagyon szennyezett, IV.B., február, április augusztus közepesen szennyezett, IV.A., márciusban pedig kevésbé szennyezett III.B. értéket kapott a víz. A 3. pontnál februárban, áprilisban, júniusban nagyon szennyezett, IV.B. minősítésű volt, márciusban közepesen szennyezett, IV.A. decemberben, júliusban és augusztusban kevésbé szennyezett, III.B. A második mérőponton februárban és augusztusban volt nagyon szennyezett, IV.B., decemberben, márciusban, áprilisban, júniusban közepesen szennyezett, IV.A., júliusban kevésbé szennyezett, III.B. Az 1-ső mérőponton sokkal rosszabb volt a víz általános állapota, mint az utána következő mérőpontokon. Az is látszik, hogy itt nagyon egységes értékek jöttek ki, hiszen csak a júniusi IV.B. vízminőségi osztály tér el a többi V.A.-tó l. Mind a két vízminőségi osztály a nagyon szennyezett minősítést jelenti. A hónapok sorrendje vízminőségi index átlagértéke alapján: február, április, december, március, augusztus, július. A nyári hó napokban jobb volt a vízminőség, mint a téliekben. Mé rőpontok sorrendje: 12,13,1,8,9,14,4,15,2,3,5,6,10,11,7 Kémiai mérések eredménye csak tájékoztató jellegű, illetve a tendenciák követésére szolgálhat, a használt gyorstesztek pontatlansága miatt. Sokszor az általunk használt kolorimetriás teszt méréshatára kisebb volt, mint a meghatározni kívánt anyag mennyisége a vízmintában. A patakon a különböző időpontokban mért értékeket átlagoltam, mert az értékeknél kicsi volt a szó rás. Ezt ábrázoltam grafikonokon.(3.4. és 3.5. ábrák)

67 Nitrá t és foszfá t koncentrá ciójá nak vá ltozá sa Koncentrá ció nitrá t foszfá t Mérő pontok 3.4. ábra Ammónia és nitrit koncentrá ciójá nak vá ltozá sa Mérő pontok 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 ammó nia nitrit Koncentrá ció 3.5. ábra Foszfá t: A kezdetben alacsony koncentráció a forrástó l a 12. mérőpontig tart, ahol egy jelentős emelkedést találtunk. Négyszeresére nőtt a vízben a töménysége a 13-as mérőponthoz képest. A következő mérőponton csökkent a koncentráció, majd újra növekedett. Itt a 12-es

68 mérőpont szintjé re emelkedett. Innentől kezdve-10 mérőpont- kisebb-nagyobb ingadozással, de folyamatosan csökkent a foszfát töménysé ge. Nitrá t: A nitrát koncentráció ja már a forrásnál is magas volt. A 10 mg/liter koncentráció már a tű rhető kategó riába sorolja a vizet.(ö tös skálán ez a harmadik osztály) A 15-ös mérőponttó l a 13-ig folyamatosan emelkedik itt éri el a maximumát. A 11-es mérőpontig hirtelen esését tapasztaljuk az értékeknek, majd onnan a hetes pontig nagymértékű fluktuáció t mutatnak az értékek. A 7. mintavételi helytől folyamatosan emelkedik a nitrát koncentráció ja a torkolatig. Ammónia: A forrásnál ammó niát nem lehetett kimutatni a vízből. Innentől kezdve egy lassú emelkedést tapasztaltunk, majd a 12-es mérőpontnál 7 szeresére emelkedett az ammó nia koncentráció ja a 13-as mérőponthoz képest. A 12-es ponttó l kezdve folyamatos csökkenést tapasztalunk a kilences pontig, majd egy kisebb emelkedés után újra csökken, amíg be nem áll egy stabil szintre. Nitrit: A forrásnál viszonylag alacsony a nitrit koncentráció ja, de innentől fogva sokkal magasabb, mint ami a legrosszabb vízminőségi osztály határértéke. Sokszor való színű leg még magasabbak voltak az értékek, de azok már túllépték a mérés felső határát. Ö sszefoglalás: A Rákos-patak kémiai vízminősége a forrás kivételével mindig a legrosszabb V. osztályba soroló dott. Ennek fő oka a magas nitrit és ammó nia koncentráció. (A vízminőségi osztályt mindig a legrosszabb osztályzatot kapó komponens határozza meg) Kémiai vízminőség szempontjábó l a 12-es mérőpont volt a legrosszabb, ez egybevág a makrogerinctelenekkel végzett bioindikáció eredményeivel. A Gödöllő fölötti patakszakasz kémiailag, ha a nitrittől eltekintü nk, viszont jobb képet mutat, mint a bioló giailag ugyan ez a rész. A budapesti patakrész hasonló képet mutat kémiai és bioló giai szempontbó l Bioindiká ció eredményeinek magyará zata A forrá sná l (15. mé rőpont) a víz bioló giai minőségét erősen befolyásolja, hogy a kicsi élettér miatt viszonylag kicsi a fajdiverzitás (Shannon 0,2126). Ez a terü let-fajszám összefü ggés miatt alakul így. Ezen a mérőponton viszonylag magas vízminőségindexű fajokat (Gammarus fossarum, há zatlan tegzes) találunk, de kicsi a diverzitás. A 14. mérőpontná l hasonló a helyzet, mint az előzőnél. Itt magasabb pontszámú taxonok a Dytiscida a Gomphidae és a Gammarus. Az előző két taxon főleg a nyári időszakban jellemző, ennek köszönhető a júliusi és augusztusi jobb vízminőség.

69 A 13. mé rőpont már Gödöllő déli részén van, tehát már a patak átfolyt a város nagy részén. Ez meg is látszik a víz minőségén. Ezt a bioindikáció is alátámasztja, de jól látszik az ammó nia és nitrát koncentráció jának emelkedésén is. Itt még való színű leg a talajbó l diffúzan bejutó szennyezés a mérvadó, hiszen nincs egy ugrásszerű emelkedés a kémiai komponensek koncentráció jában. A 12. mérőpontná l a legrosszabb a víz minősége, mind a kémiai, mind a bioló giai mutató k alapján. Legtöbbször itt csak különböző Diptera lárvákat és tubifexet találtunk. A patak mérete itt már lehetőséget nyújtana egy nagyobb diverzitású közösség kialakulására. Az ammó nia és foszfát koncentráció jának megugrása arra utal, hogy itt erős szennyezés éri a patakot. Ez a szennyezőforrás a gödöllői szennyvíztisztító, amelynek a befolyás a mérőpont felett található. A következő 11-es mintavé teli hely viszonylag jó eredményét az adja, hogy ez a környék leginkább természetközeli. Itt nem messze természetes ártéri erdőfoltok is található ak. A meder morfoló giája is itt emlékeztet legjobban egy természetes vízfolyására. A patak partján sű rű sásos van, amely fontos búvó helye sok vízi állatnak. Főleg a szitakötő lárvák kedvelik az ilyen lassú folyású sok növénnyel övezett patakszakaszokat. Ezek a jó mederadottságok ellensúlyozzák a viszonylag rossz kémiai vízminőséget. A 10. mé rőpontná l újabb szennyezés éri a patakot. Ez az isaszegi szennyvíztisztító. A hatása a következő két mérőpontnál jelentkezik erősebben. Ennek oka az lehet, hogy a tizedik pont nagyon közel van a befolyó hoz, ezért talán itt még nem tud jól keveredni a szennyezett víz a tisztával, másrészt a sodrás erőssége miatt előfordulhat, hogy a megfogott állatok felsőbb szakaszró l kerü ltek ide. A kémiai analízis is alátámasztja az erős szennyezést az ammó nia és foszfát koncentráció ja emelkedik az előző ponthoz képest. A következő két ponton jelentkezik ez a szennyezés hatása a bioindikáció ban is. A 6. é s 7. mé rőpontná l a volt a legjobb a víz minősége a BMWP vízminőségi index alapján. A hetedik pontnál viszonylag heterogén a meder felépítése ezért elvileg sokféle élőlénynek tud búvó és táplálkozási helyet nyújtani. Ezt a változatosságot azonban a patakba dobált betontörmelék é s szemét okozza! A hatodik mintavételi hely már Budapesten van, ennek megfelelően a meder ki van betonozva. A víz viszonylag jó minőségű ennek ellenére, sőt a súlyozott indexek alapján itt a legjobb a víz minősége. Ennél a pontnál szinte minden mintavétel során nagy mennyiségű házatlan tegzest találtunk Ezek az állatok viszonylag magas pontszámot kapnak a pontrendszerben, ez nagymértékben hozzájárul a víz jobb minősítéséhez, de mivel a diverzitás (Shannon 1,5141) a homogén meder miatt kisebb ezért az erre érzékenyebb mó dszer nem mutat olyan jó vízminőséget.

70 A következő két mé rőpont (4. é s 5.) nagyon hasonló egymáshoz a meder morfoló giája és patak környezete szempontjábó l. Ezt a bioindikáció is megmutatja, hiszen közel azonos vízminőséget jelez. A negyedik mérőpontnál találtuk a legtöbb taxont 24 db és itt volt a legnagyobb a diverzitás (Shannon 2,16). A harmadik é s má sodik pont is nagyon hasonló. A bioindikáció értéke is szinte ugyanaz. Az első pont eltér az előzőktől. Itt a bioló giai vízminőség rosszabb, mint a felsőbb szakaszokon. Ennek oka az lehet, hogy a Duna sokszor visszaduzzasztja ezt a mérőpontot, Ez a gyakori bolygatás gátolhatja egy stabil és összetett állatközösség létrejöttét, ami rányomja bélyegét a bioló giai vízminőségre. Ö sszefoglalásként elmondható, hogy a patakon a víz minősége a középső, főleg Gödöllő alatti szakaszon a legrosszabb, kivéve a 11-es pontot, ahol sokkal jobb, mint a környező mérőpontokon. Kicsivel jobb a patak vízminősége a Gödöllő fölötti felső szakaszon. A legjobb a hetes mérőponttó l a kettesig. A torkolatnál hirtelen megint nagyot romlik a víz minősége. Ez az eredmé ny többé-kevésbé összevág az algákkal elvégzett vízminősítés eredményeivel, bár ott a felső szakasz jobb minősítést kapott, de a szakaszok hasonló nak adó dtak. Teljesen nem lehet összehasonlítani a két módszert, mert abban a felmérésben máshol voltak a mérőpontok. (SZABÓ, 2002) 3.6. Köszönetnyilvá nítá s Munkám elkészítéséhez nagymértékben hozzásegítettek az EMLA (Environmental Managment and Law Association) egyesü let ösztöndíjai és Sándor Csaba személyes segítsége. Köszönöm a szakmai segítségét témavezetőmnek Hufnagel Leventének és Dukay Igornak.

71 Irodalomjegyzék [1] Boon, P.J. and Howell, D.L., Editors. (1997). Freshwater Quality: Defining the Indefinable, The Stationery Office, Edinburgh, p [2] Nagy Zsuzsanna: Kisvízfolyások és a Víz Keretirányelv-kihívások a patakrehabilitáció terén. Magyar Hidroló giai Társaság XXI. Országos Vándorgyű lése, írásos anyag (Szolnok, júl.2.) [3] Nagy Zsuzsanna: EU Víz Keretirányelv patakrehabilitáció és végrehajtásának lehetőségei a Rákos-patak vízgyű jtőjén. Erdei Ferenc II. Tudományos Konferencia, előadás (Kecskemét, 2003.aug ) [4] Nagy Zsuzsanna: EU demans on revitalisation of brooks. 4th International Conference of PhD-students, poszter (Miskolc, 2003.aug ) [5] Jelinek G. (2003). Az Irányelv végrehajtásának magyarországi helyzete. Dialó gus a Víz Keretirányelv Bevezetéséről, Celldömölk. [6] Council of the European Communities, (2000). Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council of 23 October 2000 establishing a framework for community action in the field of water policy. Official J. Eur. Communities L327 43, pp [7] [8] Solymos Károly: Az EK Víz Keretirányelv. A Felső-Tisza Híradó márciusi számábó l, [9] Common Strategy on the Implementation of the Water Framework Directive 2 May [10] Economics and the Environment. The Implementation Challenge of the Water Framework Directive. (A Guidance Document) [11] Economics and the Environment. The Implementation Challenge of the Water Framework Directive. (Accompanying Documents to the Guidance) [12] Guidance on Public Participation in Relation to the Water Framework Directive [13] Csányi Béla (1997) Módszertani Kézikönyv a Vizi Makroszkó pikus Gerinctelenek (Makrozoobenton) Élőlényegyü tessel végzett Bioló giai Vízminősítés Céljára [14] Déri A. (szerk.) (1995) A Hálózat az élővizekért Ú tmutató ja 3. Vizi makrogerinctelen állatok, Göncöl Alapítvány, Vác

72 [15] Dévai György, Juhász-Nagy Pál, Dévai István (1992) A vízminőség fogalomrendszerének egy átfogó koncepció ja 1. rész : A tudománytörténeti háttér és elvi alapok- Acta Biol. Debrecina Oecol. Hung 4.:13-28 [16] Dukay Igor (2000) Kézikönyv a kisvízfolyások komplex vizsgálatához [17] J.F. Wright P.D.Armitage, and M.T. Furse (1989) Prediction of invertebrate communites using stream measurments [18] Marosi, Somogyi, Somogyi Sándor ed. (1990) Magyarország kistájainak katasztere [19] Mó czár László (1969) Á llathatározó [20] Paul R. Needham (1962), and James G. Needham (1938) A Guide to the Study of Freshwather Biology [21] Szabó Katalin: (2001) Bentikus kovaalgavizsgálatok a Rákos-patakon