Rákos-patak kutatások:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Rákos-patak kutatások:"

Átírás

1 EMLA Alapítvány a Környezeti Oktatás Támogatására Rákos-patak kutatások: Fodor Krisztina: Az EU Víz Keretirányelv megvaló sításának gazdasági és szervezeti kérdései Nagy Zsuzsanna: Víz Keretirányelv, revitalizáció és annak végrehajtási lehetőségei Törő Károly: A Rákos-patak bioló giai vízminősítése Tanulmány Tá mogatta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2003.

2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék A VKI megvaló sítá sá nak gazdasá gi és szervezeti kérdései Bevezetés A gazdasági elemzés Miért van rá szü kség? A gazdasági elemzés elkészítése Alapelvek és alapkérdések Az elemzési folyamat A vízgyű jtő terü let jellemzőinek meghatározása A terü let állapotának összehasonlítása az Irányelvben meghatározott kívánatos állapottal A szü kséges intézkedések és ezek gazdasági hatásának meghatározása A gazdasági elemzés alkalmazható sága kisvízfolyások esetén Szervezeti struktúra Az EU és a tagállamok szintje A társadalom bevonása Szervezeti megoldások és a társadalom bevonása kisvízfolyások esetén A Rákos-patak Vízgyű jtőszövetség megalakulásának tapasztalatai Víz Keretirá nyelv, revitalizá ció és annak végrehajtá sá nak lehető ségei Bevezetés Revitalizáció (Euró pa, USA) Víz Keretirányelv magyarországi bevezetése Magyar vízgazdálkodási stratégia a VKI tekintetében Joganyag-átvétel Keretirányelvből adó dó feladatok, revitalizáció s adatok Ú tmutató k Célállapot megállapítás, monitoring, referenciaterü let Nyilvántartás Igazgatás Védett terü letek nyilvántartása Monitoring-adatok nyilvántartása Adatok EU adatbázis, hozzáférhetőség Magyar adatbázis, hozzáférhetőség Vízgyű jtő gazdálkodási tervek és a nyilvánosság Társadalmi elvárások-vízkészletgazdálkodás, revitalizáció Egyé b felmerü lő problémák Ö sszegzés A Rá kos-patak bioló giai vízminő sítése Célkitű zések Mó dszetani bevezetés Anyag és mó dszer A Rákos-patak földrajzi helyzete Á ltalános éghajlati jellemzés A monitoring háló zat... 50

4 A mintavételek menete Minta feldolgozása Mérőpontok Bioindikáció és kémiai eredmények Bioindikáció eredményeinek magyarázata Köszönetnyílvánítás...70 Irodalomjegyzék... 71

5 1. A VKI megvaló sítá sá nak gazdasá gi és szervezeti kérdései 1.1. Bevezetés A Víz Keretirányelv nevének megfelelően egyfajta szabályozási keretet nyújt a tagállamoknak felszíni és felszín alatti vizeik állapotának javításához. Á ltalános elvárásokat fogalmaz meg, ugyanakkor a végrehajtás mó djának és szervezeti kereteinek meghatározását a tagállamokra bízza. Ezzel lehetővé válik a tagországok felszíni és felszín alatti vizeinek a helyzetnek leginkább megfelelő szervezeti keretek közötti állapotjavítása. (Valamennyi keretirányelv előnyös tulajdonsága, hogy lehetővé teszi az egyé ni helyzetekhez illő legjobb megoldás kiválasztását.) Mivel a keretirányelvek nagy mozgásteret hagynak a tagállamoknak, előfordulhat, hogy nem a jogalkotó i szándék szerint történik a végrehajtásuk. Másrészt a szakemberek is igénylik az általános előírások konkrétabb definiálását októ ber 23-án megegyezés szü letett egy közös stratégiai dokumentum elkészítésének szü kségességéről. A svédországi találkozó n (2001. május 2-4.) a tagországok elfogadták az Irányelv végrehajtásának közös stratégiáját (Common Strategy on the Implementation of the Water Framework Directive; CSI). Ez a stratégia azonban nem tekinthető állandó nak, mivel a megállapodás szerint az Irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatok abba beépíthetők, a stratégia szü kség szerint korrigálható. A szervezeti, szervezési kérdések több szinten vizsgálható k. Az EU szintjén, az egyes tagországok szintjén, illetve a kisebb, egy országon belü l található vízgyű jtő terü letek szintjén. Az egyes szinteken eltérő szervezési problémák, feladatok jelentkeznek. Az EU és a tagállamok szintje a szervezeti és finanszírozási kérdések tekintetében hasonló megítélés alá esik. Nagy eltérést a kisebb vízgyű jtők mutatnak, ezért a szervezeti keretek elemzésekor indokolt kü lön fejezetben foglalkozni e terü letek sajátosságaival. Az Irányelv megvaló sításának jelen elemzés számára két vizsgálandó terü lete van. A gazdasági elemzések, a vízgyű jtő gazdálkodási tervek tartalma és készítése, illetve a társadalom bevonásának kérdése. E két terü letet az Irányelv is kiemelten kezeli. Az Irányelv bevezető részének 14. bekezdése szerint az irányelvnek a sikere a Közösség és a

6 tagállamok szintjén, valamint a helyi szinten folyó szoros együ ttmű ködésen és összehangolt tevékenységeken, továbbá az információ kon, a konzultáció kon és a társadalom - ide értve a vízhasználó kat is - bevonásán múlik. Ö nmagában a társadalom megfelelő informálása és bevonása döntési lehetőség nélkü l nem érne sokat, csak egy szű k szakértői, illetve civil szervezetekből álló kör számára tenne a döntésekbe való érdemi beleszó lást lehetővé. Az Irányelv azonban kimondja, hogy a döntéseket a vizeket érő hatások vagy használatok helyéhez a lehető legközelebb kell meghozni (bevezető rész 13. bekezdés), s ezzel megteremti a társadalmi részvétel tényleges lehetőségét. A 46. bekezdés pedig a társadalom időben történő informálását írja elő, hogy az érdekeltek és az érintettek való ban beleszó lhassanak a szü letendő döntésekbe, illetve a vízgyű jtő gazdálkodási tervek elkészítésébe. Az általános előírások mellett az Irányelv 14. cikke (A társadalom tájékoztatása és konzultáció k) részletesebben foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. A gazdasági elemek bevonása is több helyen megjelenik az Irányelvben. A VKI foglalkozik a szennyező fizet elv alkalmazásának fontosságával (bevezető rész, 11. bekezdés), az ésszerű tlen költségekkel megvaló sítható jó víz állapot esetén köthető minőségi kompromisszumokkal (bevezető rész, 31. bekezdés), és előírja a víz használatának gazdasági elemzését (bevezető rész, 36. bekezdés, illetve az 5. cikk). Az Irányelv 9. cikke a vízi szolgáltatások költségei visszatérü lésének a figyelembevételét, míg a 13. cikk a vízgyű jtő gazdálkodási tervek elkészítését teszi kötelezővé. A társadalom aktív részvételének biztosításával és a gazdasági/gazdaságossági kérdésekkel kü lön útmutató is foglalkozik (Economics and the Environment The Implementation Challenge of the Water Framework Directive A Guidance Document; Guidance on Public Participation in Relation to the Water Framework Directive) A gazdasá gi elemzés Miért van rá szükség? Az Irányelv gazdasági vonatkozásait külön munkacsoport vizsgálta (WATECO a water és economics szavakbó l), s a munka befejezéseként Economics and the Environment The Implementation Challenge of the Water Framework Directive címmel egy útmutató t készített a végrehajtáshoz.

7 A vizet sokáig kimeríthetetlen erőforrásként kezelte a társadalom. Az iparosodás kezdete ó ta egyre szennyezettebbek lettek a felszíni és felszín alatti vizek, így a tiszta vízkészlet erősen megfogyatkozott. A víz fogyásában a klímaváltozás is szerepet játszik. A víz ma már szű kös erőforrásnak számít, s a közgazdaságtan egyik alapfeltevése is az erőforrások szű kös rendelkezésre állása. Ezért kezdett el a közgazdaságtan vízgazdálkodási kérdésekkel foglalkozni. Nem meglepő tehát, hogy az Irányelv gazdasági előírásokat is tartalmaz. Nemcsak a víz szű kössége miatt indokolt a közgazdasági elemzés bevonása a vízügyi kérdésekbe, hanem a korlátozottan rendelkezésre álló pénzü gyi források miatt is. A pénzü gyi erőforrások korlátlan rendelkezésre állása esetén a közgazdaságtannak abban lenne szerepe, hogy meghatározza a meghozott intézkedések egyes érintett csoportokra gyakorolt hatását. A döntési folyamatban a gazdasági számítások a méltányos döntéshez segítik a döntéshozó kat, hiszen a végzett kalkuláció k alapján megállapítható, mely érintett csoport lesz kárvallottja egy intézkedésnek. Így a kárral (majdnem) egyenértékű kompenzáció biztosítható a hátrányos helyzetbe hozott csoport tagjainak. Amennyiben a pénz szű kös erőforrássá válik (jelenleg ez a helyzet) a gazdasági elemzésnek már nem elég csak az érintett csoportok gazdasági helyzetének változását vizsgálni, ki kell térnie az intézkedés gazdaságosságára. Azaz a gazdaságtan a több alternatíva közötti választást támogatja. Nem csak a méltányos, hanem a hatékony döntéshez segítheti a döntéshozó kat. E második esetben a közgazdászokbó l álló elemző csoport a végrehajtó szervezeten belü l fontosabb, ugyanakkor nagyobb felelősséggel járó pozíció ba kerü lhet. A fentiek alapján a helyes döntés meghozatalához nélkü lözhetetlen a közgazdaságtan elemzési eszköztára. Ugyanakkor csak a gazdasági elemzés alapján meghozott döntés majdnem biztos, hogy rossz lesz. A gazdasági elemzés ugyanis az egyes intézkedési, döntési alternatívákat csak a gazdasági hatékonyság szempontjábó l képes rangsorolni. Azt nem képes megítélni, hogy az intézkedés való ban képes a vizek jó állapotát megőrizni vagy elérni. Tehát a gazdasági elemzés elkészítése szü kséges, de nem elégséges a jó, hatékony döntések meghozatalához.

8 A gazdasá gi elemzés elkészítése Alapelvek és alapkérdések A gazdasági elemzés elkészítésének megkezdése előtt több fontos kérdésre is választ kell adni. Hogyan, milyen szervezeti keretek között készü ljön az elemzés? Kiknek kell részt venni az elemzés elkészítésében? Hogyan vonható k be más szakterü leteken dolgozó szakértők a munkába? Milyen információ k állnak már most rendelkezésre, és melyek azok az információ k, amelyek a hatékony döntéstámogatáshoz még szü kségesek? Milyen/mennyi humán és pénzü gyi erőforrásra van szü kség az elemzés elvégzé sé hez, és rendelkezésre áll-e a szü kséges erőforrás? Az elemzési munka megkezdése előtt mindenképp fel kell mérni a kiinduló helyzetet. Az érdemi munka csak ezután kezdődhet. Igen nagy időveszteséget okozhat a meggondolatlanul elindított elemzési folyamat. Ha a munka közben derü l ki, hogy nincs megfelelő pénzü gyi erőforrás, vagy nem a megfelelő szakemberekkel dolgoznak együ tt, nincs meghatározva a felelősség és hatáskörmegosztás, az elemzési folyamat elakadhat, ezzel gátolva az Irányelv végrehajtását is. A gazdasági elemzés elkészítésekor több alapelv 1 betartását javasolja a gazdasági útmutató. Az elemzésnek mindenké ppen be kell épü lnie a döntéshozatali eljárásba. Ugyanakkor a korábban említett okok miatt a többi szakterü lettel együ tt és nem kizáró lagos jelleggel kell támogatnia a döntéseket (integráltság elve). Az elemzésnek a dönté s szempontjábó l relevánsnak kell lennie, hiszen csak így tud hozzájárulni a döntés hatékonyságának növeléséhez. Ezért az elemzés készítésekor mindig szem előtt kell tartani, mire irányul az elemzés által támogatandó döntés. Az elemzési folyamat legyen iteratív é s fokozatos. Való színű, hogy az elemzés kezdetén nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű információ. Előfordulhat, hogy a döntés meghozataláig sem jutunk hozzá a szü kséges adatokhoz. Ezért az elemzést mindig az adott korlátok között kell elkészíteni. Hiba lenne azonban lezárni az elemzési folyamatot. Az elemzéssel támogatott döntés végrehajtása során ugyanis további, korábban hiányzó információ hoz juthatnak az elemzők, s ezek beépíthetők a már elkészü lt elemzésbe. Azaz a végrehajtással párhuzamosan a gazdasági elemzés fokozatosan bővü l, s ezzel lehetővé válik a végrehajtás, vagy a korábbi döntés kisebb vagy nagyobb mértékű korrekció ja. A részvétel elve az érintett csoportok elemzésbe való 1 Economic Guidance Document

9 bevonását jelenti. Az érintettek hasznos tapasztalatokkal és információ kkal segíthetik az elemzők munkáját, és lehetőség nyílik a fontosabb kérdések közös megvitatására. Az érintettek folyamatban való részvétele elősegítheti a gazdasági elemzéssel támogatott végső döntés társadalmi elfogadását. Az elemzés készítésekor olyan formában, rendszerben kell az információ t feldolgozni és közzétenni, hogy az minden érintett számára érthető legyen. A logikus szerkezet abban is segít, hogy a későbbi kiegészítések könnyen beépíthetők legyenek az elemzésbe (átlátható ság elve) Az elemzési folyamat A gazdasági útmutató három lépést javasol az elemzés elkészítésére. Ez a három lépés 2, illetve a három lépés tartalma a konkrét helyzettől, a vizsgált terü lettől fü ggően természetesen változhat, sőt, alapvető követelmény a megfogalmazott javaslatok helyzethez való igazítása. 1. lépés: a vízgyű jtő terü let gazdasági jellemzőinek meghatározása, különös tekintettel a vízhasználatra, a víz keresletének és kínálatának alakulására, illetve a vízszolgáltatások megtérü lé sé nek vizsgálatára. 2. lépés: azon terü letek kijelölése, amelyek nem tesznek eleget az Irányelvben megfogalmazott követelményeknek. 3. lépés: a szü kséges inté zkedések kiválasztása, a költséghatékonyság elemzése, illetve a derogáció ra irányuló kérések gazdasági alátámasztása (pl. túl magas költségek kimutatása) A vízgyűjtőterü let jellemzőinek meghatá rozá sa Az elemzési folyamat első lépésének célja a gazdasági elemzés megfelelő előkészítése. Az első lépés több tevékenysé gre, részegysé gre bontható. Először fel kell mérni a jelenlegi vízhasználatot. Meg kell vizsgálni, mely társadalmi, illetve gazdasági szektor milyen mennyiségben használja a vizet. A víz felhasználó ja lehet a mezőgazdaság, az ipar (mindkettő inputként és outputként, mint szennyező is használja a 2 Economic Guidance Document

10 vizet), vagy a háztartások, de a vízgyű jtőterü let szolgálhat rekreáció s célokat is. A használó k csoportjának meghatározása után meg kell határozni, mennyire fontos, nélkü lözhetetlen a vízhasználat az egyes csoportok számára. A mezőgazdaság öntözési rendszere lehet pazarló, ha a felhasznált mennyiséget saját tényleges igényeihez, illetve az elérhető legjobb technoló gia által igényelt mennyiséghez hasonlítjuk. Az ipar számára lehet, hogy rendelkezésre áll olyan technoló gia, amely csökkentené vagy akár megszü ntetné a vízbe juttatott szennyezőanyagot. Mindkét esetben túlzott tehát a víz használata. Az ipar és a mezőgazdaság feltehetőleg nélkü lözhetetlennek ítéli a víz felhasználását, azaz relatív magas fontosságot tulajdonít neki. (A jobb technoló giák alkalmazását a szü kséges ismeretek hiányán kívü l a beruházás magas tőkeigénye is akadályozhatja.) A felmérésben tehát nem elég pusztán a jelen helyzet vizsgálata. Érdemes felmérni, hogy a rendelkezésre álló legjobb technoló giák alkalmazása mellett hogyan alakulna a vízhasználat. A vízhasználat fontosságának felmérésére jó módszer lehet a kérdőíves megkérdezés, a terü let jövedelmi és foglalkoztatási viszonyainak felmérése, illetve a víz keresletének vizsgálata. A gazdasági elemzés e fázisában is érdemes különböző szakértő és érintett csoportok bevonása. A vizet használó k hasznos információ t nyújthatnak tevékenysé gü kről, míg más terü letek szakértői segíthetnek a társadalom vízre gyakorolt hatásának meghatározásában, illetve a különösen szennyezett terü letek kijelölésében. Ezen kérdések vizsgálata nélkü l nincs lehetőség a vízhasználat gazdasági elemzésére. Az alapvető vízhasználati információ k megszerzése után meg kell vizsgálni, milyen tendenciák várható k, hogyan alakul a vízhasználat a jövőben. Érdemes megvizsgálni a terü let népességének (mind számbeli, mind összetételbeli) változását, a klímaváltozás hatásait, az egyes ágazati politikák hatását (pl. mezőgazdasági politika, technoló giai fejlődés támogatási politikája), illetve a gazdaság és az érintett szektorok növekedését. Meg kell vizsgálni a terü letre vonatkozó, jelenleg hatályos szabályozást, illetve az ezek végrehajtására irányuló valamennyi intézkedést é s tervezett beruházást, s ezek jövőbeni hatását. Érdemes egy szcenárió elemzés keretében megvizsgálni, hogy a vízhasználat alapvető tényezőiben bekövetkező változások milyen mértékben változtatják meg a vízhasználat mértékét, illetve térbeni szerkezetét. Ez a szcenárió elemzés a tapasztalatok gyű jtésével a későbbiekben kiegészíthető, korrigálható. A különböző előrejelzések szerkezetét érdemes az országos vagy az euró pai normákhoz igazítani, így biztosítva a más vízgyű jtőterü leteken szerzett tapasztalatokkal való könnyebb összehasonlítást. Az első fázis befejezéseként meg kell vizsgálni a jelenlegi vízhasználat megté rü lését. Meg kell becsü lni a vízszolgáltatások költségeit (nyersanyag költségek, környezeti terhelés

11 költségei, egyé b adminisztráció s költségek, leállási költségek, tőkeköltség, fenntartási költségek), a költség/ár (a felhasználó k által fizetett ár) arányt, illetve a többi vízfelhasználó által fizetett használati díjat. Amennyiben szü kséges, meg kell vizsgálni az árszabályozó mechanizmust és a vízhasználat árrugalmasságát is. (Kü lönösen akkor, ha a vízszolgáltatás költségei jó val meghaladják a kiszabott díjakbó l származó bevételt.) A terü let á llapotá nak összehasonlítá sa az Irá nyelvben meghatá rozott kívá natos á llapottal A második lépésben az elemzési folyamat két irányba ágazhat el. Az első fázisban meg kell vizsgálni, hogy az első lépésben végzett elemzés során gyű jtött információ k alapján a vízgyű jtő terü let állapota megfelel-e az Irányelvben előírtaknak. Ennek megállapításához nem elegendő csupán a jelenlegi helyzet vizsgálata. Előfordulhat, hogy a jelenlegi helyzet alapján a terü let állapotát megfelelőnek találjuk, ugyanakkor a már meghozott intézkedések és a tervezett beruházások rontják a terü let állapotát, így a jövőre nézve nem lesz biztosított az Irányelv követelményeinek teljesítése. Ezért annak eldöntésekor, hogy a vízgyű jtő állapota megfelel-e az Irányelvben foglaltaknak, az első lépésben elvégzett szcenárió elemzésre és az előrejelzésekre is nagy figyelmet kell fordítani. Amennyiben az átfogó, a jelent és a jövőbeni helyzetet is figyelembe vevő vizsgálat a terü let állapotát megfelelőnek ítéli, a tennivaló k bizonyos alapvető intézkedések meghozatalára korlátozó dnak. Meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi szabályozás tökéletesen megfelel a VKI követelményeinek, vagy szü kség van kisebb korrekció kra. Fel kell mérni, hogy melyek azok a kérdések, amelyek még nem szabályozottak, de az Irányelv előírja szabályozásukat. Ezen vizsgálatok eredményeként egy alap intézkedéscsomag jön létre. A lépés lezárásaként meg kell határozni ezeknek az intézkedéseknek a költségeit, illetve társadalmi és gazdasági hatását (a nyertes és vesztes érintett csoportokat, a rosszul járó k esetleges kompenzálását). Amennyiben a terü let állapota nem felel meg az előírtaknak részletes vizsgálatra van szü kség. El kell határolni a vízgyű jtő azon részeit, melyek nem felelnek meg az elvárásoknak, majd meg kell határozni, hogy az egyes terü leteken mi okozza a víz, a meder és a vízgyű jtőterü let rossz állapotát. Ezután meg kell határozni az állapot helyreállítására alkalmas lehetséges intézkedések körét (új szabályozás, újabb beruházások, a szektorális politika megváltoztatása, egyéb gazdasági ösztönzők alkalmazása), és fel kell mérni ezen intézkedések érintett csoportokra gyakorolt hatását.

12 A szü ksé ges inté zkedé sek é s ezek gazdasá gi hatá sá nak meghatá rozá sa A harmadik lépéssel folytató dik a nem megfelelő állapotú terü letek gazdasági elemzése. Ennek első fázisában a második lépésben megfogalmazott alternatív intézkedéscsomagok részletesebb vizsgálatára kerü l sor. Ezután meg kell vizsgálni az egyes alternatívák költségeit. Ebben a fázisban a közgazdászok mellett más terü letek szakértőinek a segítségét mindenképpen igénybe kell venni, mivel ők képesek annak megállapítására, hogy az egyes alternatívák mennyire alkalmasak az Irányelvben előírt állapot elérésére, azaz mennyire hatásosak. A végső döntésnél a hatásosság és a hatékonyság kérdése egyszerre vizsgálandó. A költséghatékonysági és hatásossági elemzés elvégzése után ki kell választani azt a hatásos intézkedés csomagot, amely gazdaságilag a leghatékonyabb. Ezek után meg kell határozni a kiválasztott csomag teljes diszkontált költségét. Nagyon fontos, hogy a költségeket befolyásoló tényezőkre érzékenységvizsgálatot végezzü nk. Lehet, hogy a kiválasztott alternatíva valamivel gazdaságosabb, mint a második legjobb, de bizonyos költségtényezők legapró bb változására is túl érzékenyen reagál. Ha a tényező változásának való színű sége magas, vagy a program hosszú időtávja miatt nem becsü lhető, lehet, hogy érdemesebb a második legkedvezőbb alternatíva választása, amennyiben az kevésbé érzékeny a költségtényezők változásaira. A teljes költség meghatározása után újabb kérdés merü l fel. Arányosak-e az elért eredménnyel a költségek? Lehet, hogy olyan magas költséggel járna a jó állapot elérése, hogy az nem kivitelezhető. Amennyiben a költségek aránytalanul magasak, meg kell vizsgálni, hogy van-e lehetőség a költségek időbeli elosztására (hosszabb távon jobban menedzselhetők a költségek vagy akár csökkenthetők), derogáció kérésére. Így megvaló sítható vá válnának az Irányelvben megfogalmazottak, csak hosszabb idő alatt (ami még mindig jobb, mintha egyáltalán nem javulna a terü let állapota). Az így mó dosított intézkedéscsomag esetében újra el kell végezni a hatásvizsgálatot (nyertes és vesztes érintett csoportok azonosítása), majd be kell nyújtani a derogáció ra irányuló kérelmet az illetékes ható sághoz. Végül újra el kell készíteni a teljes költség kalkuláció t. Amennyiben az eredetileg kiválasztott intézkedéscsomag költségei arányosnak bizonyulnak, vagy a terü let különösebb intézkedések nélkü l is megfelelő állapotban van (ld. a második lépésben), akkor az egyetlen szü kséges intézkedés a záró lépés megtétele. (Természetesen a záró lépést az aránytalanul magas költségek esetében is meg kell tenni.) Az elemzés zárásaként el kell végezni a kiválasztott program társadalmi, gazdasági és elosztási hatásainak

13 vizsgálatát. Meg kell határozni a program finanszírozásának módját, a költségveté sre gyakorolt hatását, és ha szü kséges, különböző finanszírozási konstrukció kat kell elkészíteni, hogy a gazdaságilag legkedvezőbb finanszírozási módot választhassák. Emellett meg kell határozni a szü kséges kísérő (technikai, szervezeti/intézményi, adminisztratív) intézkedéseket is. Az elemzés utolsó elemeként pedig meg kell becsü lni az intézkedések hatását a vízhasználat költségeinek megtérü lé sé re. A teljes elemzési folyamatot a következő ábra szemlélteti: Forrás: Economic Guidance Document Az elemzési folyamat felfogható körfolyamatként is. Ebben az esetben hat lépésre bontható a gazdasági elemzés elkészítése. Az első lépés a fennálló vízhasználat és a terü letet érő hatások vizsgálata, majd ezt követi az intézkedési alternatívák meghatározása. Amennyiben szü kséges, be kell nyújtani a derogáció kérelmet, s ezt minden esetben alá kell támasztani az elkészített gazdaságossági számításokkal. Ha a költségek vagy a vízgyű jtőterü let állapota nem

14 indokolja a határidő meghosszabbítását, akkor a második lépést rögtön a negyedik követi: a megfelelő intézkedés csomag kiválasztása. Ezután következik a végrehajtás és a tapasztalatok, a program hatásainak felmérése. Ebben a fázisban meg kell határozni az intézkedések végrehajtását elmulasztó k szankcionálásának módját (pl. bírságok kiszabása). A szerzett tapasztalatok beépíthetők a korábban elkészített gazdasági elemzésbe, ami így egyre pontosabbá válhat, és egyre több a döntések meghozatalához szü kséges adekvát információ nyújtására képes. A folyamat akár egy spirálként is felfogható, mivel egy körciklus végére érve az elemzés a több rendelkezésre álló információ nak és tapasztalatnak köszönhetően pontosabban, egy magasabb minőségi szinten végezhető el. Forrás: Economic Guidance Document Az ábra középpontjában a környezeti célok szerepelnek. Nem véletlenü l, mivel a gazdasági elemzés készítésekor mindvégig a környezeti célok megvaló sulására, a megvaló sulás leggazdaságosabb módjára kell fókuszálni. Amennyiben kizáró lag a költséghatékonyság kérdése válik az elemzés fókuszává, az elemzés már nem lesz képes megfelelő, támogató információ t nyújtani a döntéshozó k számára.

15 A gazdasá gi elemzé s alkalmazható sá ga kisvízfolyá sok eseté n Az elemzési folyamat az útmutató ban úgy lett kialakítva, hogy az egyes országok nagyobb vízfolyásaira, illetve az országos stratégia kidolgozására alkalmazható legyen. Ugyanakkor kitételként szerepel, hogy az elemzési folyamat egyes lépéseit mindig az adott helyzetnek, terü letnek megfelelően kell alkalmazni, s ennek érdekében módosításokat lehet, sőt kell végrehajtani. Így a kisvízfolyások esetében is alkalmazható vá válik a módszer a megfelelő mó dosításokkal. Gyakorlatilag azok az elemek kerü lnek ki a folyamatbó l, amiket csak országos hatáskörű szervek rendelhetnek el, amiben adott terü let önkormányzatainak, ható ságainak nincs döntési joga. A fennálló vízhasználat felmérésével kezdődhet az elemzés ebben az esetben is. Ebből a fázisbó l kimaradhat a vízszolgáltatások megté rü lésének kérdése, mivel a vízszolgáltató k általában nagyobb terü leten működnek, mint egy kisvízfolyás vízgyű jtőterü lete, ráadásul való színű leg nem a kisvízfolyás vizét használják a szolgáltatás nyújtásához. Így a terü let vízhasználatába a más folyó bó l származó víz nem számítható bele. Ez az elhatárolási probléma különösen az első elemzési fázisban jelentkezik, ezért annak eldöntése, hogy a terü let vízhasználatának mekkora hányada jut a kisvízfolyás vízgyű jtőterü letére, kihatással lehet a további elemzés pontosságára. A határidő hosszabbítására vonatkozó kérelem nem feltétlenü l releváns kisvízfolyások esetében. Az Irányelv végrehajtásának meghatározott időrendje a nagyobb vízgyű jtővel rendelkező folyó kra vonatkozik. Ezért az elemzés e fázisának elsősorban nem az a célja, hogy indokolja a derogáció s kérelmet. A cél az intézkedések gazdaságosságának előmozdítása. Amennyiben egy kisvízfolyás esetén a jó állapot gazdaságosan csak hosszabb távon való sítható meg, akkor érdemes meghosszabbítani a határidőket. Az elemzés többi lépésében ugyanazok a kérdések vizsgálandó k, természetesen alacsonyabb döntéshozó i szinten, mint az egy nagyobb vízfolyás esetében történik Szervezeti struktú ra Az EU és a tagá llamok szintje Az Euró pai Unió szintjén több szervezési és finanszírozási kérdés is felmerü l. Az EU költségvetésének kell finanszíroznia az Irányelv végrehajtásával kapcsolatos közösségi

16 feladatokat, vagy az egyes tagállamoknak? Létre kell-e hozni a végrehajtás folyamatát megtervező, végigkísérő, ellenőrző szervet? Hogyan oldható meg a határokon (az egyes tagállamok, illetve az Unió határain) átnyúló vízgyű jtőterü letek kérdése? Milyen formában támogatható az Irányelv végrehajtása az egyes tagállamokban? Ezekre a kérdésekre adta meg a választ az Irányelv végrehajtására vonatkozó közös stratégia (CSI). A végrehajtás szervezeti struktúráját a következő ábra mutatja (CSI Annex IV). A végrehajtást a vízigazgató kbó l álló bizottság irányítja (1). Ebben a bizottságban az elnöki tisztet az éppen elnöklő ország képviselője tölti be, míg a társelnöki pozíció ra a Bizottság delegál tagot. A stratégiai koordináció s csoportba (2) valamennyi tagállam delegálhat tagot, a tagjelöltek pedig megfigyelőként vehetnek részt a csoport munkájában. Emellett a munkacsoportok elnökei is részt vesznek az ü léseken. Ennek a csoportnak a Bizottság adja az elnökét. A stratégiai koordináció s csoport feladata az egyes munkacsoportok munkájának összehangolása, irányítása. A nagyobb civil szervezetek és az Irányelv alapján érintett fontosabb csoportok képviselői meghívottként jelen lehetnek az ü léseken. Így már a végrehajtás egyik legmagasabb szintjén, a legalapvetőbb döntések meghozatalában is részt vehetnek a civil szervezetek képviselői (5), ezzel megvaló sítva az Irányelv a társadalom bevonására vonatkozó előírásait. Ellentétben a két vezető koordináló testü lettel a munkacsoportokat (3) az egyes tagországok, illetve tudományos intézmények (Joint Research Centre, European Environmental Agency) vezetik. Ez hatékonyabb döntéshozatalt tesz lehetővé, mivel a munkacsoportokban operatív döntések szü letnek, melyek a stratégiai koordináció s csoportban szü letett döntésekből vezethetők le. Ezt a szervezetet kívü lről három szakértői tanácsadó fó rum (4) és a társadalom érintett szereplői (5) támogatják. A legfelső szintű koordináló bizottság feladata nem csak a VKI kérdéseire, végrehajtására korlátozó dik. Ezen a szinten kell és lehet az Irányelv elemeit az Unió többi politikájával összhangba hozni. A közös stratégia feladatai között szerepel a vízügyi politika integrálása a regionális politikába, a mezőgazdasági politikába, a halászati politikába, a fejlesztési politikába, illetve olyan további politikákba, mint az energia szektor, a belső piac vagy a közlekedés. Az egyes politikák integrált, összefü ggő kezelése nélkü l a különböző intézkedések hatásai kiolthatják egymást, illetve elmarad a szinergiák kihasználásának lehetősége. (A vízügy és a regionális politika közös kérdése lehet pl. az érzékeny vízi élőhelyekkel rendelkező kistérségek, régió k fejlesztése. Az ilyen régió kra kidolgozott fejlesztési programnak mindenképpen tekintettel kell lennie a vízi élőhely jó állapotának megőrzésére. A mezőgazdaság egyrészt nagy vízfelhasználó iparág, másrészt a talajba

17 juttatott műtrágyákkal szennyezője a felszín alatti vizeknek. Ezért ez esetben is indokolt és szü kséges az összehangolt szabályozás.) A közös stratégia végrehajtását, a stratégiában megfogalmazott négy modul (informálás; útmutató k kidolgozása; információ menedzsment; tesztelés és alkalmazás) feladatait az Unió közös költségvetése finanszírozza.

18 Expert Advisory Forum (4) Priority Substances Chair: Commission MS, Candidate countries, experts, stakeholders, NGO s Water Directors (1) Steering of implementation process Chair: Presidency, Co-chair: Commission Strategic Co-ordination group (2) Co-ordination of work programme Chair: Commission Expert Advisory Forum (4) Goundwater Chair: Commission MS, Candidate countries, experts, stakeholders, NGO s WG (3) Analysis of pressures and impacts Lead: UK,Germany WG (3) Reference conditions inland surface waters Lead: Sweden WG (3) Intercalibration Lead: JRC Ispra WG (3) Monitoring Lead: Italy, EEA Stakeholders, NGO s, Experts, etc. (5) Expert Advisory Forum (4) Reporting Chair: Commission MS, Candidate countries, experts, stakeholders, NGO s WG (3) Typology, classification of transitional, coastal waters Lead: UK, Spain, EEA WG (3) Heavily modified water bodies Lead: Germany, UK WG (3) Economic analysis Lead: France, Commission WG (3) Tools on assessment, classification of Groundwater Lead: Austria WG (3) Geographical Information Systems Lead: JRC Ispra WG (3) Best practice in river basin planning Lead: Spain

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh.

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh. ÉS S A FELSZÍNI VIZEKET ÉRINTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M Kép p forrás: www.mnvh.eu Koch GáborG Felszíni vízgazdv zgazdálkodási ügyintéző Alsó-Duna Duna-völgyi Vízügyi

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése

Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése Intézményi háttér ÚJ SZÉCHENYI TERV KEOP Környezet és Energia Operatív Program Szennyezett területek kármentesítése Irányító Hatóság (Nemzeti

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26.

KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2015.05.26. A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS (CBA) CÉLJAI A strukturális és beruházási alapok (ESB alapok) felhasználásának feltétele: a támogatás indokoltsága.

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

Közép-dun dunánt ntúli Környezetv K rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgy zgyőjt jtı-gazd gazdálkod lkodási Osztály A Víz V z Keretirányelv célja, c végrehajt grehajtása Elıad adó: : Tóth T Sándor

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

integrált területi beruházás tervezéséhez

integrált területi beruházás tervezéséhez HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban

Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Közpolitikai stratégiai tervezés és menedzsment jövőbeni keretei a közigazgatásban Farkas Krisztina KIM közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár Minőségfejlesztés a felsőoktatásban, TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Projekt előkészítési tapasztalatok a kármentesítéseknél. Dócsné Balogh Zsuzsanna

Projekt előkészítési tapasztalatok a kármentesítéseknél. Dócsné Balogh Zsuzsanna Projekt előkészítési tapasztalatok a kármentesítéseknél Dócsné Balogh Zsuzsanna igazgató, bzs@cowi.hu 2011. március 17. 1 Lépések a projektfolyamatban 1. Projektötlet, koncepció 2. Tanulmányterv és MT

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízfolyások típusba sorolása A tipológiáról, referencia-feltételekről és minősítési

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Berta Zsolt 2011. november 9-11. Miben segítenek a szabványok? Tartalom Létesítménygazdálkodás EN szabványok Létesítménygazdálkodási szabványok A

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../... (..) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/40

Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/40 Vállalkozási szerződés keretében a víz-szektorra vonatkozó ex-ante feltételek teljesítéséhez szükséges, a 1121/2014. (III.6.) Korm. határozat 1. e) pontja szerinti kiegészítő monitoring vizsgálatok végrehajtása

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése Bartók Péter főosztályvezető helyettes BM Pénzügyi Erőforrás gazdálkodási Főosztály A BM fejezeti kezelésű előirányzatainak

Részletesebben