Rákos-patak kutatások:

Átírás

1 EMLA Alapítvány a Környezeti Oktatás Támogatására Rákos-patak kutatások: Fodor Krisztina: Az EU Víz Keretirányelv megvaló sításának gazdasági és szervezeti kérdései Nagy Zsuzsanna: Víz Keretirányelv, revitalizáció és annak végrehajtási lehetőségei Törő Károly: A Rákos-patak bioló giai vízminősítése Tanulmány Tá mogatta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2003.

2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék A VKI megvaló sítá sá nak gazdasá gi és szervezeti kérdései Bevezetés A gazdasági elemzés Miért van rá szü kség? A gazdasági elemzés elkészítése Alapelvek és alapkérdések Az elemzési folyamat A vízgyű jtő terü let jellemzőinek meghatározása A terü let állapotának összehasonlítása az Irányelvben meghatározott kívánatos állapottal A szü kséges intézkedések és ezek gazdasági hatásának meghatározása A gazdasági elemzés alkalmazható sága kisvízfolyások esetén Szervezeti struktúra Az EU és a tagállamok szintje A társadalom bevonása Szervezeti megoldások és a társadalom bevonása kisvízfolyások esetén A Rákos-patak Vízgyű jtőszövetség megalakulásának tapasztalatai Víz Keretirá nyelv, revitalizá ció és annak végrehajtá sá nak lehető ségei Bevezetés Revitalizáció (Euró pa, USA) Víz Keretirányelv magyarországi bevezetése Magyar vízgazdálkodási stratégia a VKI tekintetében Joganyag-átvétel Keretirányelvből adó dó feladatok, revitalizáció s adatok Ú tmutató k Célállapot megállapítás, monitoring, referenciaterü let Nyilvántartás Igazgatás Védett terü letek nyilvántartása Monitoring-adatok nyilvántartása Adatok EU adatbázis, hozzáférhetőség Magyar adatbázis, hozzáférhetőség Vízgyű jtő gazdálkodási tervek és a nyilvánosság Társadalmi elvárások-vízkészletgazdálkodás, revitalizáció Egyé b felmerü lő problémák Ö sszegzés A Rá kos-patak bioló giai vízminő sítése Célkitű zések Mó dszetani bevezetés Anyag és mó dszer A Rákos-patak földrajzi helyzete Á ltalános éghajlati jellemzés A monitoring háló zat... 50

4 A mintavételek menete Minta feldolgozása Mérőpontok Bioindikáció és kémiai eredmények Bioindikáció eredményeinek magyarázata Köszönetnyílvánítás...70 Irodalomjegyzék... 71

5 1. A VKI megvaló sítá sá nak gazdasá gi és szervezeti kérdései 1.1. Bevezetés A Víz Keretirányelv nevének megfelelően egyfajta szabályozási keretet nyújt a tagállamoknak felszíni és felszín alatti vizeik állapotának javításához. Á ltalános elvárásokat fogalmaz meg, ugyanakkor a végrehajtás mó djának és szervezeti kereteinek meghatározását a tagállamokra bízza. Ezzel lehetővé válik a tagországok felszíni és felszín alatti vizeinek a helyzetnek leginkább megfelelő szervezeti keretek közötti állapotjavítása. (Valamennyi keretirányelv előnyös tulajdonsága, hogy lehetővé teszi az egyé ni helyzetekhez illő legjobb megoldás kiválasztását.) Mivel a keretirányelvek nagy mozgásteret hagynak a tagállamoknak, előfordulhat, hogy nem a jogalkotó i szándék szerint történik a végrehajtásuk. Másrészt a szakemberek is igénylik az általános előírások konkrétabb definiálását októ ber 23-án megegyezés szü letett egy közös stratégiai dokumentum elkészítésének szü kségességéről. A svédországi találkozó n (2001. május 2-4.) a tagországok elfogadták az Irányelv végrehajtásának közös stratégiáját (Common Strategy on the Implementation of the Water Framework Directive; CSI). Ez a stratégia azonban nem tekinthető állandó nak, mivel a megállapodás szerint az Irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatok abba beépíthetők, a stratégia szü kség szerint korrigálható. A szervezeti, szervezési kérdések több szinten vizsgálható k. Az EU szintjén, az egyes tagországok szintjén, illetve a kisebb, egy országon belü l található vízgyű jtő terü letek szintjén. Az egyes szinteken eltérő szervezési problémák, feladatok jelentkeznek. Az EU és a tagállamok szintje a szervezeti és finanszírozási kérdések tekintetében hasonló megítélés alá esik. Nagy eltérést a kisebb vízgyű jtők mutatnak, ezért a szervezeti keretek elemzésekor indokolt kü lön fejezetben foglalkozni e terü letek sajátosságaival. Az Irányelv megvaló sításának jelen elemzés számára két vizsgálandó terü lete van. A gazdasági elemzések, a vízgyű jtő gazdálkodási tervek tartalma és készítése, illetve a társadalom bevonásának kérdése. E két terü letet az Irányelv is kiemelten kezeli. Az Irányelv bevezető részének 14. bekezdése szerint az irányelvnek a sikere a Közösség és a

6 tagállamok szintjén, valamint a helyi szinten folyó szoros együ ttmű ködésen és összehangolt tevékenységeken, továbbá az információ kon, a konzultáció kon és a társadalom - ide értve a vízhasználó kat is - bevonásán múlik. Ö nmagában a társadalom megfelelő informálása és bevonása döntési lehetőség nélkü l nem érne sokat, csak egy szű k szakértői, illetve civil szervezetekből álló kör számára tenne a döntésekbe való érdemi beleszó lást lehetővé. Az Irányelv azonban kimondja, hogy a döntéseket a vizeket érő hatások vagy használatok helyéhez a lehető legközelebb kell meghozni (bevezető rész 13. bekezdés), s ezzel megteremti a társadalmi részvétel tényleges lehetőségét. A 46. bekezdés pedig a társadalom időben történő informálását írja elő, hogy az érdekeltek és az érintettek való ban beleszó lhassanak a szü letendő döntésekbe, illetve a vízgyű jtő gazdálkodási tervek elkészítésébe. Az általános előírások mellett az Irányelv 14. cikke (A társadalom tájékoztatása és konzultáció k) részletesebben foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. A gazdasági elemek bevonása is több helyen megjelenik az Irányelvben. A VKI foglalkozik a szennyező fizet elv alkalmazásának fontosságával (bevezető rész, 11. bekezdés), az ésszerű tlen költségekkel megvaló sítható jó víz állapot esetén köthető minőségi kompromisszumokkal (bevezető rész, 31. bekezdés), és előírja a víz használatának gazdasági elemzését (bevezető rész, 36. bekezdés, illetve az 5. cikk). Az Irányelv 9. cikke a vízi szolgáltatások költségei visszatérü lésének a figyelembevételét, míg a 13. cikk a vízgyű jtő gazdálkodási tervek elkészítését teszi kötelezővé. A társadalom aktív részvételének biztosításával és a gazdasági/gazdaságossági kérdésekkel kü lön útmutató is foglalkozik (Economics and the Environment The Implementation Challenge of the Water Framework Directive A Guidance Document; Guidance on Public Participation in Relation to the Water Framework Directive) A gazdasá gi elemzés Miért van rá szükség? Az Irányelv gazdasági vonatkozásait külön munkacsoport vizsgálta (WATECO a water és economics szavakbó l), s a munka befejezéseként Economics and the Environment The Implementation Challenge of the Water Framework Directive címmel egy útmutató t készített a végrehajtáshoz.

7 A vizet sokáig kimeríthetetlen erőforrásként kezelte a társadalom. Az iparosodás kezdete ó ta egyre szennyezettebbek lettek a felszíni és felszín alatti vizek, így a tiszta vízkészlet erősen megfogyatkozott. A víz fogyásában a klímaváltozás is szerepet játszik. A víz ma már szű kös erőforrásnak számít, s a közgazdaságtan egyik alapfeltevése is az erőforrások szű kös rendelkezésre állása. Ezért kezdett el a közgazdaságtan vízgazdálkodási kérdésekkel foglalkozni. Nem meglepő tehát, hogy az Irányelv gazdasági előírásokat is tartalmaz. Nemcsak a víz szű kössége miatt indokolt a közgazdasági elemzés bevonása a vízügyi kérdésekbe, hanem a korlátozottan rendelkezésre álló pénzü gyi források miatt is. A pénzü gyi erőforrások korlátlan rendelkezésre állása esetén a közgazdaságtannak abban lenne szerepe, hogy meghatározza a meghozott intézkedések egyes érintett csoportokra gyakorolt hatását. A döntési folyamatban a gazdasági számítások a méltányos döntéshez segítik a döntéshozó kat, hiszen a végzett kalkuláció k alapján megállapítható, mely érintett csoport lesz kárvallottja egy intézkedésnek. Így a kárral (majdnem) egyenértékű kompenzáció biztosítható a hátrányos helyzetbe hozott csoport tagjainak. Amennyiben a pénz szű kös erőforrássá válik (jelenleg ez a helyzet) a gazdasági elemzésnek már nem elég csak az érintett csoportok gazdasági helyzetének változását vizsgálni, ki kell térnie az intézkedés gazdaságosságára. Azaz a gazdaságtan a több alternatíva közötti választást támogatja. Nem csak a méltányos, hanem a hatékony döntéshez segítheti a döntéshozó kat. E második esetben a közgazdászokbó l álló elemző csoport a végrehajtó szervezeten belü l fontosabb, ugyanakkor nagyobb felelősséggel járó pozíció ba kerü lhet. A fentiek alapján a helyes döntés meghozatalához nélkü lözhetetlen a közgazdaságtan elemzési eszköztára. Ugyanakkor csak a gazdasági elemzés alapján meghozott döntés majdnem biztos, hogy rossz lesz. A gazdasági elemzés ugyanis az egyes intézkedési, döntési alternatívákat csak a gazdasági hatékonyság szempontjábó l képes rangsorolni. Azt nem képes megítélni, hogy az intézkedés való ban képes a vizek jó állapotát megőrizni vagy elérni. Tehát a gazdasági elemzés elkészítése szü kséges, de nem elégséges a jó, hatékony döntések meghozatalához.

8 A gazdasá gi elemzés elkészítése Alapelvek és alapkérdések A gazdasági elemzés elkészítésének megkezdése előtt több fontos kérdésre is választ kell adni. Hogyan, milyen szervezeti keretek között készü ljön az elemzés? Kiknek kell részt venni az elemzés elkészítésében? Hogyan vonható k be más szakterü leteken dolgozó szakértők a munkába? Milyen információ k állnak már most rendelkezésre, és melyek azok az információ k, amelyek a hatékony döntéstámogatáshoz még szü kségesek? Milyen/mennyi humán és pénzü gyi erőforrásra van szü kség az elemzés elvégzé sé hez, és rendelkezésre áll-e a szü kséges erőforrás? Az elemzési munka megkezdése előtt mindenképp fel kell mérni a kiinduló helyzetet. Az érdemi munka csak ezután kezdődhet. Igen nagy időveszteséget okozhat a meggondolatlanul elindított elemzési folyamat. Ha a munka közben derü l ki, hogy nincs megfelelő pénzü gyi erőforrás, vagy nem a megfelelő szakemberekkel dolgoznak együ tt, nincs meghatározva a felelősség és hatáskörmegosztás, az elemzési folyamat elakadhat, ezzel gátolva az Irányelv végrehajtását is. A gazdasági elemzés elkészítésekor több alapelv 1 betartását javasolja a gazdasági útmutató. Az elemzésnek mindenké ppen be kell épü lnie a döntéshozatali eljárásba. Ugyanakkor a korábban említett okok miatt a többi szakterü lettel együ tt és nem kizáró lagos jelleggel kell támogatnia a döntéseket (integráltság elve). Az elemzésnek a dönté s szempontjábó l relevánsnak kell lennie, hiszen csak így tud hozzájárulni a döntés hatékonyságának növeléséhez. Ezért az elemzés készítésekor mindig szem előtt kell tartani, mire irányul az elemzés által támogatandó döntés. Az elemzési folyamat legyen iteratív é s fokozatos. Való színű, hogy az elemzés kezdetén nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű információ. Előfordulhat, hogy a döntés meghozataláig sem jutunk hozzá a szü kséges adatokhoz. Ezért az elemzést mindig az adott korlátok között kell elkészíteni. Hiba lenne azonban lezárni az elemzési folyamatot. Az elemzéssel támogatott döntés végrehajtása során ugyanis további, korábban hiányzó információ hoz juthatnak az elemzők, s ezek beépíthetők a már elkészü lt elemzésbe. Azaz a végrehajtással párhuzamosan a gazdasági elemzés fokozatosan bővü l, s ezzel lehetővé válik a végrehajtás, vagy a korábbi döntés kisebb vagy nagyobb mértékű korrekció ja. A részvétel elve az érintett csoportok elemzésbe való 1 Economic Guidance Document

9 bevonását jelenti. Az érintettek hasznos tapasztalatokkal és információ kkal segíthetik az elemzők munkáját, és lehetőség nyílik a fontosabb kérdések közös megvitatására. Az érintettek folyamatban való részvétele elősegítheti a gazdasági elemzéssel támogatott végső döntés társadalmi elfogadását. Az elemzés készítésekor olyan formában, rendszerben kell az információ t feldolgozni és közzétenni, hogy az minden érintett számára érthető legyen. A logikus szerkezet abban is segít, hogy a későbbi kiegészítések könnyen beépíthetők legyenek az elemzésbe (átlátható ság elve) Az elemzési folyamat A gazdasági útmutató három lépést javasol az elemzés elkészítésére. Ez a három lépés 2, illetve a három lépés tartalma a konkrét helyzettől, a vizsgált terü lettől fü ggően természetesen változhat, sőt, alapvető követelmény a megfogalmazott javaslatok helyzethez való igazítása. 1. lépés: a vízgyű jtő terü let gazdasági jellemzőinek meghatározása, különös tekintettel a vízhasználatra, a víz keresletének és kínálatának alakulására, illetve a vízszolgáltatások megtérü lé sé nek vizsgálatára. 2. lépés: azon terü letek kijelölése, amelyek nem tesznek eleget az Irányelvben megfogalmazott követelményeknek. 3. lépés: a szü kséges inté zkedések kiválasztása, a költséghatékonyság elemzése, illetve a derogáció ra irányuló kérések gazdasági alátámasztása (pl. túl magas költségek kimutatása) A vízgyűjtőterü let jellemzőinek meghatá rozá sa Az elemzési folyamat első lépésének célja a gazdasági elemzés megfelelő előkészítése. Az első lépés több tevékenysé gre, részegysé gre bontható. Először fel kell mérni a jelenlegi vízhasználatot. Meg kell vizsgálni, mely társadalmi, illetve gazdasági szektor milyen mennyiségben használja a vizet. A víz felhasználó ja lehet a mezőgazdaság, az ipar (mindkettő inputként és outputként, mint szennyező is használja a 2 Economic Guidance Document

10 vizet), vagy a háztartások, de a vízgyű jtőterü let szolgálhat rekreáció s célokat is. A használó k csoportjának meghatározása után meg kell határozni, mennyire fontos, nélkü lözhetetlen a vízhasználat az egyes csoportok számára. A mezőgazdaság öntözési rendszere lehet pazarló, ha a felhasznált mennyiséget saját tényleges igényeihez, illetve az elérhető legjobb technoló gia által igényelt mennyiséghez hasonlítjuk. Az ipar számára lehet, hogy rendelkezésre áll olyan technoló gia, amely csökkentené vagy akár megszü ntetné a vízbe juttatott szennyezőanyagot. Mindkét esetben túlzott tehát a víz használata. Az ipar és a mezőgazdaság feltehetőleg nélkü lözhetetlennek ítéli a víz felhasználását, azaz relatív magas fontosságot tulajdonít neki. (A jobb technoló giák alkalmazását a szü kséges ismeretek hiányán kívü l a beruházás magas tőkeigénye is akadályozhatja.) A felmérésben tehát nem elég pusztán a jelen helyzet vizsgálata. Érdemes felmérni, hogy a rendelkezésre álló legjobb technoló giák alkalmazása mellett hogyan alakulna a vízhasználat. A vízhasználat fontosságának felmérésére jó módszer lehet a kérdőíves megkérdezés, a terü let jövedelmi és foglalkoztatási viszonyainak felmérése, illetve a víz keresletének vizsgálata. A gazdasági elemzés e fázisában is érdemes különböző szakértő és érintett csoportok bevonása. A vizet használó k hasznos információ t nyújthatnak tevékenysé gü kről, míg más terü letek szakértői segíthetnek a társadalom vízre gyakorolt hatásának meghatározásában, illetve a különösen szennyezett terü letek kijelölésében. Ezen kérdések vizsgálata nélkü l nincs lehetőség a vízhasználat gazdasági elemzésére. Az alapvető vízhasználati információ k megszerzése után meg kell vizsgálni, milyen tendenciák várható k, hogyan alakul a vízhasználat a jövőben. Érdemes megvizsgálni a terü let népességének (mind számbeli, mind összetételbeli) változását, a klímaváltozás hatásait, az egyes ágazati politikák hatását (pl. mezőgazdasági politika, technoló giai fejlődés támogatási politikája), illetve a gazdaság és az érintett szektorok növekedését. Meg kell vizsgálni a terü letre vonatkozó, jelenleg hatályos szabályozást, illetve az ezek végrehajtására irányuló valamennyi intézkedést é s tervezett beruházást, s ezek jövőbeni hatását. Érdemes egy szcenárió elemzés keretében megvizsgálni, hogy a vízhasználat alapvető tényezőiben bekövetkező változások milyen mértékben változtatják meg a vízhasználat mértékét, illetve térbeni szerkezetét. Ez a szcenárió elemzés a tapasztalatok gyű jtésével a későbbiekben kiegészíthető, korrigálható. A különböző előrejelzések szerkezetét érdemes az országos vagy az euró pai normákhoz igazítani, így biztosítva a más vízgyű jtőterü leteken szerzett tapasztalatokkal való könnyebb összehasonlítást. Az első fázis befejezéseként meg kell vizsgálni a jelenlegi vízhasználat megté rü lését. Meg kell becsü lni a vízszolgáltatások költségeit (nyersanyag költségek, környezeti terhelés

11 költségei, egyé b adminisztráció s költségek, leállási költségek, tőkeköltség, fenntartási költségek), a költség/ár (a felhasználó k által fizetett ár) arányt, illetve a többi vízfelhasználó által fizetett használati díjat. Amennyiben szü kséges, meg kell vizsgálni az árszabályozó mechanizmust és a vízhasználat árrugalmasságát is. (Kü lönösen akkor, ha a vízszolgáltatás költségei jó val meghaladják a kiszabott díjakbó l származó bevételt.) A terü let á llapotá nak összehasonlítá sa az Irá nyelvben meghatá rozott kívá natos á llapottal A második lépésben az elemzési folyamat két irányba ágazhat el. Az első fázisban meg kell vizsgálni, hogy az első lépésben végzett elemzés során gyű jtött információ k alapján a vízgyű jtő terü let állapota megfelel-e az Irányelvben előírtaknak. Ennek megállapításához nem elegendő csupán a jelenlegi helyzet vizsgálata. Előfordulhat, hogy a jelenlegi helyzet alapján a terü let állapotát megfelelőnek találjuk, ugyanakkor a már meghozott intézkedések és a tervezett beruházások rontják a terü let állapotát, így a jövőre nézve nem lesz biztosított az Irányelv követelményeinek teljesítése. Ezért annak eldöntésekor, hogy a vízgyű jtő állapota megfelel-e az Irányelvben foglaltaknak, az első lépésben elvégzett szcenárió elemzésre és az előrejelzésekre is nagy figyelmet kell fordítani. Amennyiben az átfogó, a jelent és a jövőbeni helyzetet is figyelembe vevő vizsgálat a terü let állapotát megfelelőnek ítéli, a tennivaló k bizonyos alapvető intézkedések meghozatalára korlátozó dnak. Meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi szabályozás tökéletesen megfelel a VKI követelményeinek, vagy szü kség van kisebb korrekció kra. Fel kell mérni, hogy melyek azok a kérdések, amelyek még nem szabályozottak, de az Irányelv előírja szabályozásukat. Ezen vizsgálatok eredményeként egy alap intézkedéscsomag jön létre. A lépés lezárásaként meg kell határozni ezeknek az intézkedéseknek a költségeit, illetve társadalmi és gazdasági hatását (a nyertes és vesztes érintett csoportokat, a rosszul járó k esetleges kompenzálását). Amennyiben a terü let állapota nem felel meg az előírtaknak részletes vizsgálatra van szü kség. El kell határolni a vízgyű jtő azon részeit, melyek nem felelnek meg az elvárásoknak, majd meg kell határozni, hogy az egyes terü leteken mi okozza a víz, a meder és a vízgyű jtőterü let rossz állapotát. Ezután meg kell határozni az állapot helyreállítására alkalmas lehetséges intézkedések körét (új szabályozás, újabb beruházások, a szektorális politika megváltoztatása, egyéb gazdasági ösztönzők alkalmazása), és fel kell mérni ezen intézkedések érintett csoportokra gyakorolt hatását.

12 A szü ksé ges inté zkedé sek é s ezek gazdasá gi hatá sá nak meghatá rozá sa A harmadik lépéssel folytató dik a nem megfelelő állapotú terü letek gazdasági elemzése. Ennek első fázisában a második lépésben megfogalmazott alternatív intézkedéscsomagok részletesebb vizsgálatára kerü l sor. Ezután meg kell vizsgálni az egyes alternatívák költségeit. Ebben a fázisban a közgazdászok mellett más terü letek szakértőinek a segítségét mindenképpen igénybe kell venni, mivel ők képesek annak megállapítására, hogy az egyes alternatívák mennyire alkalmasak az Irányelvben előírt állapot elérésére, azaz mennyire hatásosak. A végső döntésnél a hatásosság és a hatékonyság kérdése egyszerre vizsgálandó. A költséghatékonysági és hatásossági elemzés elvégzése után ki kell választani azt a hatásos intézkedés csomagot, amely gazdaságilag a leghatékonyabb. Ezek után meg kell határozni a kiválasztott csomag teljes diszkontált költségét. Nagyon fontos, hogy a költségeket befolyásoló tényezőkre érzékenységvizsgálatot végezzü nk. Lehet, hogy a kiválasztott alternatíva valamivel gazdaságosabb, mint a második legjobb, de bizonyos költségtényezők legapró bb változására is túl érzékenyen reagál. Ha a tényező változásának való színű sége magas, vagy a program hosszú időtávja miatt nem becsü lhető, lehet, hogy érdemesebb a második legkedvezőbb alternatíva választása, amennyiben az kevésbé érzékeny a költségtényezők változásaira. A teljes költség meghatározása után újabb kérdés merü l fel. Arányosak-e az elért eredménnyel a költségek? Lehet, hogy olyan magas költséggel járna a jó állapot elérése, hogy az nem kivitelezhető. Amennyiben a költségek aránytalanul magasak, meg kell vizsgálni, hogy van-e lehetőség a költségek időbeli elosztására (hosszabb távon jobban menedzselhetők a költségek vagy akár csökkenthetők), derogáció kérésére. Így megvaló sítható vá válnának az Irányelvben megfogalmazottak, csak hosszabb idő alatt (ami még mindig jobb, mintha egyáltalán nem javulna a terü let állapota). Az így mó dosított intézkedéscsomag esetében újra el kell végezni a hatásvizsgálatot (nyertes és vesztes érintett csoportok azonosítása), majd be kell nyújtani a derogáció ra irányuló kérelmet az illetékes ható sághoz. Végül újra el kell készíteni a teljes költség kalkuláció t. Amennyiben az eredetileg kiválasztott intézkedéscsomag költségei arányosnak bizonyulnak, vagy a terü let különösebb intézkedések nélkü l is megfelelő állapotban van (ld. a második lépésben), akkor az egyetlen szü kséges intézkedés a záró lépés megtétele. (Természetesen a záró lépést az aránytalanul magas költségek esetében is meg kell tenni.) Az elemzés zárásaként el kell végezni a kiválasztott program társadalmi, gazdasági és elosztási hatásainak

13 vizsgálatát. Meg kell határozni a program finanszírozásának módját, a költségveté sre gyakorolt hatását, és ha szü kséges, különböző finanszírozási konstrukció kat kell elkészíteni, hogy a gazdaságilag legkedvezőbb finanszírozási módot választhassák. Emellett meg kell határozni a szü kséges kísérő (technikai, szervezeti/intézményi, adminisztratív) intézkedéseket is. Az elemzés utolsó elemeként pedig meg kell becsü lni az intézkedések hatását a vízhasználat költségeinek megtérü lé sé re. A teljes elemzési folyamatot a következő ábra szemlélteti: Forrás: Economic Guidance Document Az elemzési folyamat felfogható körfolyamatként is. Ebben az esetben hat lépésre bontható a gazdasági elemzés elkészítése. Az első lépés a fennálló vízhasználat és a terü letet érő hatások vizsgálata, majd ezt követi az intézkedési alternatívák meghatározása. Amennyiben szü kséges, be kell nyújtani a derogáció kérelmet, s ezt minden esetben alá kell támasztani az elkészített gazdaságossági számításokkal. Ha a költségek vagy a vízgyű jtőterü let állapota nem

14 indokolja a határidő meghosszabbítását, akkor a második lépést rögtön a negyedik követi: a megfelelő intézkedés csomag kiválasztása. Ezután következik a végrehajtás és a tapasztalatok, a program hatásainak felmérése. Ebben a fázisban meg kell határozni az intézkedések végrehajtását elmulasztó k szankcionálásának módját (pl. bírságok kiszabása). A szerzett tapasztalatok beépíthetők a korábban elkészített gazdasági elemzésbe, ami így egyre pontosabbá válhat, és egyre több a döntések meghozatalához szü kséges adekvát információ nyújtására képes. A folyamat akár egy spirálként is felfogható, mivel egy körciklus végére érve az elemzés a több rendelkezésre álló információ nak és tapasztalatnak köszönhetően pontosabban, egy magasabb minőségi szinten végezhető el. Forrás: Economic Guidance Document Az ábra középpontjában a környezeti célok szerepelnek. Nem véletlenü l, mivel a gazdasági elemzés készítésekor mindvégig a környezeti célok megvaló sulására, a megvaló sulás leggazdaságosabb módjára kell fókuszálni. Amennyiben kizáró lag a költséghatékonyság kérdése válik az elemzés fókuszává, az elemzés már nem lesz képes megfelelő, támogató információ t nyújtani a döntéshozó k számára.

15 A gazdasá gi elemzé s alkalmazható sá ga kisvízfolyá sok eseté n Az elemzési folyamat az útmutató ban úgy lett kialakítva, hogy az egyes országok nagyobb vízfolyásaira, illetve az országos stratégia kidolgozására alkalmazható legyen. Ugyanakkor kitételként szerepel, hogy az elemzési folyamat egyes lépéseit mindig az adott helyzetnek, terü letnek megfelelően kell alkalmazni, s ennek érdekében módosításokat lehet, sőt kell végrehajtani. Így a kisvízfolyások esetében is alkalmazható vá válik a módszer a megfelelő mó dosításokkal. Gyakorlatilag azok az elemek kerü lnek ki a folyamatbó l, amiket csak országos hatáskörű szervek rendelhetnek el, amiben adott terü let önkormányzatainak, ható ságainak nincs döntési joga. A fennálló vízhasználat felmérésével kezdődhet az elemzés ebben az esetben is. Ebből a fázisbó l kimaradhat a vízszolgáltatások megté rü lésének kérdése, mivel a vízszolgáltató k általában nagyobb terü leten működnek, mint egy kisvízfolyás vízgyű jtőterü lete, ráadásul való színű leg nem a kisvízfolyás vizét használják a szolgáltatás nyújtásához. Így a terü let vízhasználatába a más folyó bó l származó víz nem számítható bele. Ez az elhatárolási probléma különösen az első elemzési fázisban jelentkezik, ezért annak eldöntése, hogy a terü let vízhasználatának mekkora hányada jut a kisvízfolyás vízgyű jtőterü letére, kihatással lehet a további elemzés pontosságára. A határidő hosszabbítására vonatkozó kérelem nem feltétlenü l releváns kisvízfolyások esetében. Az Irányelv végrehajtásának meghatározott időrendje a nagyobb vízgyű jtővel rendelkező folyó kra vonatkozik. Ezért az elemzés e fázisának elsősorban nem az a célja, hogy indokolja a derogáció s kérelmet. A cél az intézkedések gazdaságosságának előmozdítása. Amennyiben egy kisvízfolyás esetén a jó állapot gazdaságosan csak hosszabb távon való sítható meg, akkor érdemes meghosszabbítani a határidőket. Az elemzés többi lépésében ugyanazok a kérdések vizsgálandó k, természetesen alacsonyabb döntéshozó i szinten, mint az egy nagyobb vízfolyás esetében történik Szervezeti struktú ra Az EU és a tagá llamok szintje Az Euró pai Unió szintjén több szervezési és finanszírozási kérdés is felmerü l. Az EU költségvetésének kell finanszíroznia az Irányelv végrehajtásával kapcsolatos közösségi

16 feladatokat, vagy az egyes tagállamoknak? Létre kell-e hozni a végrehajtás folyamatát megtervező, végigkísérő, ellenőrző szervet? Hogyan oldható meg a határokon (az egyes tagállamok, illetve az Unió határain) átnyúló vízgyű jtőterü letek kérdése? Milyen formában támogatható az Irányelv végrehajtása az egyes tagállamokban? Ezekre a kérdésekre adta meg a választ az Irányelv végrehajtására vonatkozó közös stratégia (CSI). A végrehajtás szervezeti struktúráját a következő ábra mutatja (CSI Annex IV). A végrehajtást a vízigazgató kbó l álló bizottság irányítja (1). Ebben a bizottságban az elnöki tisztet az éppen elnöklő ország képviselője tölti be, míg a társelnöki pozíció ra a Bizottság delegál tagot. A stratégiai koordináció s csoportba (2) valamennyi tagállam delegálhat tagot, a tagjelöltek pedig megfigyelőként vehetnek részt a csoport munkájában. Emellett a munkacsoportok elnökei is részt vesznek az ü léseken. Ennek a csoportnak a Bizottság adja az elnökét. A stratégiai koordináció s csoport feladata az egyes munkacsoportok munkájának összehangolása, irányítása. A nagyobb civil szervezetek és az Irányelv alapján érintett fontosabb csoportok képviselői meghívottként jelen lehetnek az ü léseken. Így már a végrehajtás egyik legmagasabb szintjén, a legalapvetőbb döntések meghozatalában is részt vehetnek a civil szervezetek képviselői (5), ezzel megvaló sítva az Irányelv a társadalom bevonására vonatkozó előírásait. Ellentétben a két vezető koordináló testü lettel a munkacsoportokat (3) az egyes tagországok, illetve tudományos intézmények (Joint Research Centre, European Environmental Agency) vezetik. Ez hatékonyabb döntéshozatalt tesz lehetővé, mivel a munkacsoportokban operatív döntések szü letnek, melyek a stratégiai koordináció s csoportban szü letett döntésekből vezethetők le. Ezt a szervezetet kívü lről három szakértői tanácsadó fó rum (4) és a társadalom érintett szereplői (5) támogatják. A legfelső szintű koordináló bizottság feladata nem csak a VKI kérdéseire, végrehajtására korlátozó dik. Ezen a szinten kell és lehet az Irányelv elemeit az Unió többi politikájával összhangba hozni. A közös stratégia feladatai között szerepel a vízügyi politika integrálása a regionális politikába, a mezőgazdasági politikába, a halászati politikába, a fejlesztési politikába, illetve olyan további politikákba, mint az energia szektor, a belső piac vagy a közlekedés. Az egyes politikák integrált, összefü ggő kezelése nélkü l a különböző intézkedések hatásai kiolthatják egymást, illetve elmarad a szinergiák kihasználásának lehetősége. (A vízügy és a regionális politika közös kérdése lehet pl. az érzékeny vízi élőhelyekkel rendelkező kistérségek, régió k fejlesztése. Az ilyen régió kra kidolgozott fejlesztési programnak mindenképpen tekintettel kell lennie a vízi élőhely jó állapotának megőrzésére. A mezőgazdaság egyrészt nagy vízfelhasználó iparág, másrészt a talajba

17 juttatott műtrágyákkal szennyezője a felszín alatti vizeknek. Ezért ez esetben is indokolt és szü kséges az összehangolt szabályozás.) A közös stratégia végrehajtását, a stratégiában megfogalmazott négy modul (informálás; útmutató k kidolgozása; információ menedzsment; tesztelés és alkalmazás) feladatait az Unió közös költségvetése finanszírozza.

18 Expert Advisory Forum (4) Priority Substances Chair: Commission MS, Candidate countries, experts, stakeholders, NGO s Water Directors (1) Steering of implementation process Chair: Presidency, Co-chair: Commission Strategic Co-ordination group (2) Co-ordination of work programme Chair: Commission Expert Advisory Forum (4) Goundwater Chair: Commission MS, Candidate countries, experts, stakeholders, NGO s WG (3) Analysis of pressures and impacts Lead: UK,Germany WG (3) Reference conditions inland surface waters Lead: Sweden WG (3) Intercalibration Lead: JRC Ispra WG (3) Monitoring Lead: Italy, EEA Stakeholders, NGO s, Experts, etc. (5) Expert Advisory Forum (4) Reporting Chair: Commission MS, Candidate countries, experts, stakeholders, NGO s WG (3) Typology, classification of transitional, coastal waters Lead: UK, Spain, EEA WG (3) Heavily modified water bodies Lead: Germany, UK WG (3) Economic analysis Lead: France, Commission WG (3) Tools on assessment, classification of Groundwater Lead: Austria WG (3) Geographical Information Systems Lead: JRC Ispra WG (3) Best practice in river basin planning Lead: Spain