NAPJAINK NEMI SZEREPEI A NŐK TÜKRÉBEN KISNÉMET MÓNIKA. monavilag@indamail.hu. SZTE BTK Pszichológiai Intézet tavaszi szemeszter

Átírás

1 NAPJAINK NEMI SZEREPEI A NŐK TÜKRÉBEN KISNÉMET MÓNIKA monavilag@indamail.hu SZTE BTK Pszichológiai Intézet MŰHELYMUNKA Szociálpszichológia tavaszi szemeszter

2 Összefoglaló Mivel a társadalmi normák, köztük a nemi szerepek szabályozzák a nemeknek a társadalomban betöltendő feladatait, és a társadalom által számukra biztosított lehetőségeket, így a nemi sztereotípiák a pszichológia kutatások egyik igen fontos területe. Jelen kutatás azt vizsgálta, hogy a családi állapot (egyedülálló vagy párkapcsolatban élő) befolyásolja-e a nők nemi szerep-kategóriáját, illetve az ő elvárásaikat a nemekkel szemben. A vizsgálatban 70 egyedülálló és 90 párkapcsolatban élő nő vett részt. A kutatás hipotézisei ugyan nem igazolódtak, azonban az eredmények összhangban vannak más kutatások eredményeivel, miszerint bár a nemi szerepek közelednek egymáshoz, a családon belüli szereptartalmak még mindig a hagyományos felfogást tükrözik. Kulcsszavak: nemi szerepek, társadalmi nemek, feminin, maszkulin, szereptartalmak Plágium nyilatkozat: A plágium szabályokat ismerem, és dolgozatomban azokat betartottam. Kisnémet Mónika, Budapest, május 15.

3 Napjaink nemi szerepei a nők tükrében A nemi szerepekkel kapcsolatos tudás már egy igen korai életszakaszban a birtokunkba kerül. Születésüket követően a gyermekek fejlődésük során elsajátítják annak biztos érzését, hogy ők fiúk vagy lányok, azaz megszerzik nemi azonosságtudatukat. A nemi identitás kialakulása mellett azonban el kell sajátítaniuk a kultúra által az adott nemhez megfelelőnek tartott viselkedések és tulajdonságok tárházát is (Atkinson, Atkinson, Smith és Bem, 1997, 87. o.). A nemhez igazodás tehát az a folyamat, ahogy az egyén magáévá teszi a nemi szerepeket, azaz azokat a magatartásmódokat, attitűdöket, amelyeket a kultúra, a társadalom nőiesnek vagy férfiasnak tart. A két nem szocializációja azonban a születéstől fogva különbségeket mutat, mivel a gyermekek a kulturális minták függvényében, nemüktől függően már a kezdetektől eltérő válaszokat, viselkedési megerősítéseket kapnak szüleiktől (Darnyik, Márián, Szabó, Mirnics és Bagdy, 2008). Pszichológiai (szocializációs), biológiai (érési), valamint gazdasági-társadalmi (kulturális) folyamatok hatására minden emberben kialakul egy-egy séma a nemi szerepekre, hiszen amint kimondjuk, hogy nő vagy férfi, rögtön megjelenik két fogalom, két reprezentáció, amelyek biológiailag, anatómiailag és személyiségbeli, valamint viselkedésbeli különbözőségeket is mutatnak (H. Sass, 1983). Ezek a sztereotípiák sémák, absztrakt kognitív reprezentációk általában túláltalánosítottak, és feltételezésekhez vezetnek egy adott embercsoportra (a nemi sztereotípiák esetében a nőkre, illetve a férfiakra) nézve az ő viselkedésüket, személyiségüket és testi jegyeiket illetően (Atkinson et al., 1997). A tipikus hagyományos sztereotípiák szerint a nők viselkedése passzív, szeretetteljes, érzékeny, a szociális kapcsolatokban támogató empatikus, melegszívű viszonyulás, veszély- és stresszhelyzetben pedig szorongó, és szexualitásában valamint a nyílt agresszió kifejezését illetően nagyobb mértékben elfojtó, míg a férfiak magatartása kontrolláló, független, asszertív, domináns és versengő (Darnyik et al., 2008, 185. o.). Mivel a nemi szerepek kialakulása számos tényező együttes hatásától függ, felmerül a kérdés, hogy a nemi szerepek reprezentáció mennyire állandóak (pl.: időben, kultúrától függően). H. Sass (1983) szerint az elmúlt 150 évben végbemenő makrostrukturális változások (tulajdonviszony, gazdasági- és foglalkoztatási struktúra nők tömeges munkavállalása, vásárlási szokások, osztályszerkezet, stb.) hatására jelentős átalakulás figyelhető meg a nemi szerepeket illetően, bár bevallja, hogy a kutatások azt támasztják alá, a 1

4 családon belüli szerepek továbbra is makacsul kitartanak a hagyományos szereptartalmak mellett. Hetherington és Parke (2005, id. Darnyik et al., 2008, 185. o.) szerint a nemi sztereotípiákat illetően kisebb különbségek ugyan megfigyelhetőek, azonban gyakorlatilag a világ valamennyi országában hasonló sémák érvényesek. Hetherington és Parke véleményének függvényében felmerül a kérdés, hogy a társadalmi nem akkor létezik-e vagy sem, hiszen a világban számos különböző társadalmi, gazdasági szerkezetet, illetve igen változatos kulturális környezetet találunk. Vagy esetleg a globalizációs hatások miatt tűntek el azok a szociokulturális különbségek, amelyek a társadalmi-nemi szerepkülönbségeket okozták? Vitathatatlan, hogy az elmúlt 200 évben drámai változások történtek mind társadalmi, gazdasági, kulturális, technológiai értelemben, így kedvelt területe a kutatásoknak a nemi szerepek, illetve sztereotípiák vizsgálata. Napjaink nemi szerepeit vizsgáló kutatásai kétféle megközelítésből, a biológiai és a társadalmi nemekből indulnak ki (Bajner, 2007; Tóth, 1996). A biológiai megközelítés a nemeket az elsődleges-, másodlagos-, illetve harmadlagos nemi jellegek alapján különbözteti meg, míg a társadalmi a nemek közötti pszichológia, társadalmi és kulturális eltérésekből indul ki, és a feminin, valamint a maszkulin jellegeket vizsgálja (Bajner, 2007; Sugihara és Katsurada, 1999; Tóth, 1996). A biológiai megközelítés általában a hagyományos társadalmi munkamegosztást támogatja, míg a kulturális a nemek egyenjogúságát és a szocializációs folyamatoknak a szerepek kialakulásában betöltött hangsúlyát állítja a középpontba. Bajner (2007) szerint a nemi sztereotípiákat jól kifejezik a nemekhez gyakran kapcsolt jelzők, amelyek egyértelműen köthetők a nemi szerepekhez. Wood (2007) utal a nemi szerepsztereotípiák dichotóm jellegére, miszerint ezek a sémák tulajdonképpen társított tulajdonságok, amelyek kétpólusú kategóriák összekapcsolásával jönnek létre. Azt az ítélethozatalt, hogy valakit igazán nőiesnek vagy férfiasnak címkézzünk azaz az egyén beleillik-e az adott nemi sztereotípiába egy mindent vagy semmit elven működő összefüggő hiedelemcsoport szabályozza. Ezzel szemben Bem (1974 id Wood, 2007) elmélete szerint a nemeket három lencsén keresztül szemléljük: ezek a biológiai esszencializmus (a reprodukcióból eredő különbségek), az androcentrizmus (férfiközpontúság) és a nemi polarizáció (kétpólusosság). Ezen három szűrőn keresztül 2

5 hozzuk meg ítéleteinket, amelyek a tulajdonságokat nemi sémákká szervezi, s amely döntés tükrözi az ítélethozó nemiséggel kapcsolatos attitűdjét (Wood, 2007). Bem (1974 id Wood, 2007) szerint a nőiesség és a férfiasság nem egy skála két végpontja, hanem két folytonos dimenzió (a maszkulinitás és a femininitás). A dimenziókban felvett értékek alapján négy csoportba lehet osztani az embereket, amely alapján eltérések figyelhetők meg az attitűdök, illetve viselkedést illetően. A négy típus a következő: Férfias: gyenge feminin és erős maszkulin jelleg Nőies: erős feminin és gyenge maszkulin jelleg Androgün: erős feminin és erős maszkulin jelleg Nem differenciált: gyenge feminin és gyenge maszkulin jelleg A társadalmi nemi szerepek különbségeit számos tényező függvényében vizsgálták, mint például az életkor, a végzettség, a családi állapot, a nemzetiség, a vallási hovatartozás, az önelfogadás, az önbecsülés, a kontroll helye vagy az énkép. Calvo-Salguero, García-Martínez és Monteoliva (2008) kutatásukban az összefüggéseket vizsgálták a kor, a végzettség és a társadalmi nem tekintetében. Eredményeik azt támasztják alá, hogy szignifikáns különbség van feminin jelleg és a végzettség esetében, valamint mind a feminin, mind a maszkulin jelleget illetően a éves nőknél, míg a férfiaknál egyik esetben sem. Szerintük ez azzal magyarázható, hogy feminin társadalmakban a nemi szerepeket illetően nincs különbség a nemeknél. Marsh és Bryne (1991) kutatásuk során több olyan modellt teszteltek, amelyek a társadalmi nemi jelleget írták le (Spence, 1984, és Bem, 1974, adrogün elmélete, Kohlberg, 1966, sex-típus elmélete; Cook, 1985, maszkulin modellje és Hall és Taylor, 1985, egyensúlyinteraktív modellje). Kutatásuk célja az volt, hogy az énkép és a társadalmi nemi jelleg összefüggéseit teszteljék a modellek tükrében. Azt találták, hogy az énkép szoros összefüggésben áll a nemi jelleggel, de a feminin, illetve maszkulin vonások az énkép más és más területeire vannak hatással. Long és Martinez (1994) kutatásuk során azt találták, hogy a dolgozó spanyol nőknél a maszkulinitás szignifikánsan magasabb, míg az önelfogadás szignifikánsan alacsonyabb értéket mutatott más nemzetiségű dolgozó nőkhöz képest. A családi állapot tükrében idén Baker, Sanchez, Nock és Wright (2009) tette közzé kutatásaik eredményeit a házastársi nemi szerepről, amelyet a családi állapot (vallásos vagy polgári házastársi kapcsolatban élők), illetve vallási hovatartozás függvényében vizsgáltak. Olsen (2009) pedig Trinidadban és Tobagóban vizsgálta a nemi szerepekről való 3

6 vélekedéseket annak fényében, hogy házastársi (egy vagy több feleség), élettársi kapcsolatban él-e a személy vagy egyedülálló. Baker és munkatársainak eredményei alapján úgy tűnik, hogy a vallásos alapú házasságban élők elutasítják az Istennek által elrendelt aláfölérendeltségi szereposztást és egy hibrid házasságról alkotott sémájuk van, amely magában foglalja a tradíciókat és az egyenlőséget is, míg a nem vallásos házasságoknál sokkal jobban előtérbe helyeződik az individualizmus értéke. Olsen eredményei pedig azt támasztják alá, hogy az, ki milyen családi állapotot valószínűsít magának, nagymértékben függ a családi szerkezettől, a családi anyagi helyzetétől, az iskolai végzettségtől és a nemtől. Tóth (1996) szerint a társadalmi nem kérdése megkerülhetetlen minden társadalomtudomány számára, mivel a társadalom működését többek között a normák, szerepek szabályozzák, illetve biztosítják, így a nemeknek a társadalomban betöltendő feladatait, és a társadalom által számukra biztosított lehetőségeket is befolyásolják ezek a normák, azon belül a nemi szerepek is. Wood (2007) utal arra, hogy a férfiasság és a nőiesség minősége, tartalma élethelyzettől, szerepektől függően változó, ahogy ő mondja: a határok a legjobb esetben is elmosódottak, messze nem élesek, inkább olyan, mint egy impresszionista festmény ugyanaz az ember a férfias és nőies viselkedés kicsit más formáit produkálja különböző időkben és körülmények között (61. o.). A fenti kutatások és modellek fényében úgy vélem, hogy a nemi szerepekről, sztereotípiákról való vélekedést számos tényező befolyásolja. Az egyik ilyen lényeges faktor az élettapasztalat, az életvitel, azaz annak összessége, milyen értékeket hozunk otthonról és milyen tapasztalatokat élünk meg az élet során. Így az életkor előrehaladtával annak tükrében, hogy egyedülállóként vagy párkapcsolatban élve szerzi az egyén a tapasztalatait, eltérés lesz a társadalmi nemet érintő sémákban. Jelen kutatás célja, hogy megvizsgálja a év közötti nők nemi szerepekre vonatkozó kognitív reprezentációit, vagyis azon fogalmakat, amelyek aktiválódnak, ha kimondják, hogy nő vagy férfi, még mielőtt differenciálnák a két sztereotípiát élethelyzettől vagy szerepektől függően. Kutatásom során arra keresem a választ, hogy a nemi szerepek készletében van-e eltérés attól függően, hogy a válaszadó nők párkapcsolatban élnek vagy egyedülállók. Hipotéziseim: Az egyedülálló nők szignifikánsan magasabb pontszámot érnek el a Bem-skála maszkulin dimenziójában, mint a párkapcsolatban élő nők. 4

7 Az egyedülállók sokkal tradicionálisabban fogják fel a férfi és a női szerepeket, mint a kapcsolatban élők, tehát a mérőeszközben szereplő hagyományos jellemzőkre szignifikánsan magasabb értékeket adnak. Módszerek Résztvevők A kutatásban budapesti, Pest megyei és kecskeméti, év közötti nők vettek részt. Az alanyok 43,8%-a (70 fő) egyedülálló és 56,3%-a (90 fő) párkapcsolatban élő személy, akik hozzáférés alapú, illetve hólabda mintavétellel kerültek kiválasztásra. A vizsgálati személyek átlagéletkora 34,47 (s=5,463; egyedülállók átlagéletkor 34,03, s=5,626; párkapcsolatban élők átlagéletkora 34,82, s=5,339). A megkérdezettek 50,6%-a gyermektelen volt (53,1% (43 nő) egyedülálló és 46,9% (38 nő) kapcsolatban élő). A vizsgálati személyeknek több, mint a fele (53,7%) felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Az iskolázottság megoszlását az 1. számú táblázat mutatja. % (teljes mintán belül) Általános iskola Szakmunkás képző Szakközép Gimnázium Főiskola Egyetem Egyedülálló 1,3 5 6,3 8,1 15,6 7,5 Párkapcsolatban élő 1,3 3,8 9,9 10,6 24,4 6,2 Összes 2,6 8,8 16,2 18, ,7 1. számú táblázat: A vizsgálati személyek iskolai végzettségének megoszlása a kapcsolat/egyedülállóság függvényében. A táblázat megmutatja az egyedülállók és a párkapcsolatban élők iskolai végzettségének a teljes mintához viszonyított százalékos megoszlását. Eszközök A kutatásnál egy már előzetesen kifejlesztett kérdőívet, illetve egy mások kutatása alapján saját magam által készített kérdőívet is felhasználtam. A válaszadók nemi szereptípusainak meghatározására a Bem-féle Nemi Szerep Kérdőívet (1974 id. Quackenbush, 1987) használtam fel, amely jelen kutatás kérdőívében a második rész. A nemi szereptartalmak vizsgálatához egy általam elkészített, 30 azonos tételt tartalmazó kérdőívet használtam, amely a kutatási kérdőív első és harmadik része. A kettébontás oka, hogy a két nemmel szemben támasztott elvárások közé késleltetést alkalmazzak, az emlékezeti, illetve összehasonlítási kognitív folyamatok kontrollálása érdekében. A szereptartalmak mérésénél a válaszadók minden tételt egy 7-fokozatú Likert-skálán értékelnek annak függvényében, hogy 5

8 az adott jellemzőt lényegesnek tartják-e egy férfinél vagy egy nőnél. A 30 tulajdonság kiválasztása több kutatás figyelembevételével történt. A kutatás kérdőívét az 1. számú melléklet, a Bem-féle Nemi Szerep Kérdőív bemutatását a 2. számú melléklet, míg a szereptartalmak vizsgálatának általam alkalmazott módszerét megalapozó vizsgálatokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A vizsgálat leírása A nyomtatott kérdőíveket részben egy budapesti óvodában elérhető anyukák és alkalmazottak, részben egy kecskeméti iskola tanárnői kapták meg és töltötték ki, illetve elektronikusan kényelmi mintavétellel elérhető személyekhez juttattam el a kérdőívet, amelyet kitöltve ben vagy faxon küldtek vissza a válaszadók. Eredmények A válaszadók nemi szereptípusai A Bem-féle nemi szerep két dimenziójának, a feminitásnak és a maszkulinitásnak, független mintás t-próba hipotézisvizsgálattal való elemzése nem mutatott szignifikáns különbséget a párkapcsolatban élők és az egyedülállók csoportjai között. Maszkulinitás: (t(158)=1,310; p=0,655), ahol az egyedülállók átlagértéke 4,52 (s=0,927), a párkapcsolatban élők átlagértéke 4,33 (s=0,833), és a feminitás: (t(158)=-0,484; p=0,629), ahol az egyedülállók átlagértéke 4,82 (s=0,655), a párkapcsolatban élők átlagértéke pedig 4,87 (s= 0,544). A Bem-féle nemi szereptípusokat illetően a vizsgálati személyek 40%-a differenciálatlan, akiknek 60%-a párkapcsolatban él, 28%-a feminin típus és 32%-a fele-fele arányban maszkulin vagy androgén típus. A nemi szereptípusokat illetően egy kivételével nem volt szignifikáns különbség kimutatható az egyedülállók és a kapcsolatban élők között. Az egyetlen kivétel az androgén típus volt (t(110,838)=-2,601; p=0,011), ahol az egyedülállók szignifikánsan magasabb értékeket értek el (egyedülállók átlagértéke 0,6857 s=1,269; párkapcsolatban élők átlagértéke 0,2333 s=0,808). Az adatok elemzését független mintás t- próba hipotézisvizsgálattal végeztem el. 6

9 Feminin Maszkulin Androgén Differenciálatlan Összes Egyedülállók 10% (15) 6,6% (10) 10,6% (16) 15,9% (24) 43% (65) Kapcsolatban élők 18,5% (28) 9,2% (14) 4,6% (7) 24,5% (37) 57% (86) Összes 28,5% (43) 15,9% (24) 15,2% (23) 40,5% (61) 100% (151) 2. számú táblázat: A vizsgálati személyek nemi szereptípusainak a mintában való százalékos (és darabszámos) megoszlása. A nemi szereptartalmak A tulajdonságlista 30 tételének egyenkénti elemzését páros mintás t-próba hipotézisvizsgálattal végeztem el annak érdekében, hogy van-e különbség a jellemzők nemenkénti megítélésében családi állapottól függően, illetve függetlenmintás t-próbával, hogy van-e szignifikáns különbség a jellemzők értékelésében szintén családi állapottól függően. Az egyedülállók csoportját elemezve 20 (3. számú táblázat), míg a párkapcsolatban élőknél 19 (4. számú táblázat) jellemzőnél volt szignifikáns különbség abban a tekintetben, hogy férfiaknál vagy nőknél értékelték fontosabbnak az adott jellemzőt. A két csoport ítéletében 11 esetben volt szignifikáns különbség (5. számú táblázat). Fontosabb Átlagérték férfi Szórás férfi Átlagérték nő Szórás nő t-érték (df=69) p Érzelmekben gazdag Nők 6,03 1,129 6,44 0,911-3,628 0,001 Humor Férfiak 5,91 1,151 5,56 1,39 2,532 0,014 Kedves Nők 5,87 1,191 6,19 0,839-2,396 0,019 Gondoskodó Nők 5,79 1,329 6,39 0,967-3,892 0,000 Van lélekjelenléte Férfiak 5,76 1,301 5,33 1,613 2,684 0,009 Bátor Férfiak 5,47 1,401 4,59 1,518 4,583 0,000 Gyermekszerető Nők 5,97 1,494 6,37 1,182-2,509 0,014 Magabiztos Férfiak 6,16 1,044 5,64 1,362 3,094 0,003 Rendelkezik egzisztenciával Férfiak 5,60 1,609 5,14 1,032 2,672 0,009 Határozott Férfiak 6,09 1,032 5,53 1,316 3,329 0,001 Házimunkában segít/házias Nők 4,74 1,612 5,91 1,294-5,346 0,000 Anyagi biztonságot teremt Férfiak 5,77 1,466 4,73 1,801 4,855 0,000 Jóképű/szép Nők 4,54 1,369 5,27 1,329-4,444 0,000 Szexi Nők 4,76 1,469 5,5 1,316-3,967 0,000 Őszinte Férfiak 6,47 1,032 6,21 0,961 2,177 0,033 Romantikus Nők 4,99 1,469 5,27 1,215-2,216 0,000 Barátságos Nők 5,80 1,137 6,14 0,767-2,603 0,011 Harmóniát teremt Nők 5,67 1,622 6,36 1,274-4,261 0,000 Jó kommunikációs képesség Nők 5,76 1,29 6 1,063-2,096 0,040 Vonzó Nők 5,34 1,361 5,94 1,166-3,826 0, számú táblázat: Azon 20 jellemző statisztikai adatai, amelyeknél szignifikáns különbség volt a férfiakra, illetve a nőkre vonatkozó itemek értékelése miszerint mennyire tartják fontosnak az adott jellemzőt az adott nemre között az egyedülállók mintájában. 7

10 Fontosabb Átlagérték férfi Szórás férfi Átlagérték nő Szórás nő t-érték (df=89) p Érzelmekben gazdag Nők 6,12 1,015 6,54 0,639-5,144 0,000 Humor Férfiak 5,77 1,102 5,53 1,124 2,176 0,032 Gondoskodó Nők 6,18 0,955 6,52 0,691-3,969 0,000 Bátor Férfiak 5,31 1,167 4,4 1,261 6,194 0,000 Jó megjelenés/csinos Nők 4,73 1,159 5,51 1,019-5,979 0,000 Intelligens Férfiak 6,27 0,716 5,99 0,727 3,928 0,000 Szakmailag sikeres Férfiak 5,41 1,131 4,99 1,166 3,217 0,002 Magabiztos Férfiak 5,91 0,956 5,59 1,016 2,705 0,008 Rendelkezik egzisztenciával Férfiak 5,20 1,283 4,74 1,232 3,261 0,002 Határozott Férfiak 5,93 0,909 5,42 1,19 3,729 0,000 Házimunkában segít/házias Nők 4,79 1,345 6,18 1,012-7,49 0,000 Anyagi biztonságot teremt Férfiak 5,94 1,032 4,44 1,246 9,481 0,000 Jóképű/szép Nők 4,01 1,232 4,87 1,192-6,356 0,000 Szexi Nők 4,53 1,274 5,23 1,29-4,792 0,000 Jól beosztja a pénzt Nők 5,72 1,2 6,04 1,038-2,705 0,008 Őszinte Férfiak 6,56 0,795 6,32 0,805 2,176 0,032 Sportos Férfiak 4,41 1,483 3,69 1,26 4,155 0,000 Romantikus Nők 4,87 1,22 5,22 1,279-2,543 0,013 Vonzó Nők 5,16 1,235 5,56 1,092-3,052 0, számú táblázat: Azon 19 jellemző statisztikai adatai, amelyeknél szignifikáns különbség volt a férfiakra, illetve a nőkre vonatkozó itemek értékelése miszerint mennyire tartják fontosnak az adott jellemzőt az adott nemre között a párkapcsolatban élők mintájában. Fontosabb Átlagérték Szórás Átlagérték Szórás t-érték p df párkapcsola párkapcsola egyedülállóak egyedülállóak tban tban Gondoskodó férfi Párkapcsolatban élők 5,79 1,329 6,18 0,955-2,085 0, ,508 Jó megjelenés férfi Egyedülállók 5,14 1,219 4,73 1,159 2,167 0, Gyerekszerető férfi Párkapcsolatban élők 5,97 1,494 6,59 0,701-3,195 0,002 92,588 Jóképű férfi Egyedülállók 4,54 1,369 4,01 1,232 2,546 0, ,133 Harmóniát teremtő férfi Párkapcsolatban élők 5,67 1,622 6,48 0,877-3,755 0,000 99,956 Lélekjelenlét nő Párkapcsolatban élők 5,33 1,613 5,81 1,037-2,177 0, ,605 Gyerekszerető nő Párkapcsolatban élők 6,37 1,182 6,71 0,604-2,193 0,031 96,811 Szép nő Egyedülállók 5,27 1,329 4,87 1,192 2,026 0, Sportos nő Egyedülállók 4,34 1,35 3,69 1,26 3,156 0, Barátságos nő Egyedülállók 6,14 0,767 5,8 0,914 2,522 0, Vonzó nő Egyedülállók 5,94 1,166 5,56 1,092 2,161 0, számú táblázat: Azon 11 jellemző statisztikai adatai, amelyeknél szignifikáns különbség volt a párkapcsolatban élők illetve az egyedülállók ítéletében miszerint mennyire tartják fontosnak az adott jellemzőt. A jellemzők korrelációit abban a tekintetben, hogy a válaszadók az adott tulajdonságot fontosnak tartották-e, mindkét nem esetén a 6. számú táblázat ábrázolja. 8

11 Egyedülállók Párkapcsolatban élők Érzelmileg gazdag 0,58 0,64 Jó humorú 0,58 0,58 Figyelmes 0,57 0,28 Kedves 0,46 0,60 Gondoskodó 0,40 0,54 Van lélekjelenléte 0,60 0,47 Bátor 0,55 0,34 Jó megjelenésű/csinos 0,59 0,36 Intelligens 0,69 0,57 Szakmailag sikeres 0,61 0,41 Gyermekszerető 0,52 0,22 Megértő 0,41 0,36 Magabiztos 0,36 0,34 Rendelkezik egzisztenciával 0,57 0,45 Határozott 0,31 0,26 Politikában jártas 0,72 0,66 Segít a házimunkában/házias 0,22-0,10 Anyagi biztonságot teremt 0,41 0,14 Jóképű/szép 0,48 0,45 Szexi 0,37 0,42 Jól beosztja pénzt 0,47 0,50 Őszinte 0,51 0,19 Sportos alkat 0,59 0,29 Romantikus 0,69 0,47 Jó szerető 0,78 0,62 Barátságos 0,38 0,43 Vidám 0,52 0,57 Családi harmóniát biztosít 0,59 0,43 Jó kommunikációs képesség 0,68 0,49 Vonzó 0,47 0,44 Erős korreláció Közepes korreláció Gyenge korreláció 6. számú táblázat: a vizsgálati személyek véleménye lineáris korrelációs értékének bemutatása a két nemet illetően családi állapot szerint. Faktoranalízissel elemezve az adatokat, megvizsgáltam egyrészről, hogy van-e eltérés a szereptartalmak struktúrájában családi állapottól függően, másrészről főkomponenseket kialakítva a női, illetve férfi szerepekre, mutat-e valamilyen eltérést a két csoport (egyedülállók és kapcsolatban élők) között. Az alábbi táblázatok bemutatják a szereptartalmakat lefedő faktorokat (a faktorsúlyokat a 4. számú melléklet tartalmazza): 1. faktor 2. faktor 3. faktor 4. faktor 5. faktor Feminin tulajdonságok Külső jegyek Család Szociális készségek Maszkulin tulajdonságok Figyelmes Jó megjelenés Gyermekszerető Érzelmileg gazdag Van lélekjelenléte Kedves Szakmailag sikeres Rendelkezik egzisztenciával Humoros Bátor Gondoskodó Jóképű Házimunkában segít Intelligens Magabiztos Megértő Szexi Anyagi biztonságot teremt Jó szerető Határozott Őszinte Sportos Jól beosztja a pénzt Politikában jártas Barátságos Vonzó Romantikus Jó kommunikációs készség Vidám Harmóniát teremt 7. számú táblázat: Az egyedülállók mintájában beazonosított, férfijellemzőkre vonatkozó faktorok. 9

12 1. faktor 2. faktor 3. faktor 4. faktor Feminin tulajdonságok Külső jegyek Szociális készségek Maszkulin tulajdonságok Érzelmileg gazdag Csinos Humoros Bátor Figyelmes Szép Van lélekjelenléte Szakmailag siekeres Kedves Szexi Intelligens Magabiztos Gondoskodó Jó szerető Jól beosztja a pénzt Rendelkezik egzisztenciával Gyermekszerető Vidám Őszinte Határozott Megértő Vonzó Jó kommunikációs képesség Politikában jártas Házias Anyagi biztonságot teremt Romantikus Sportos Barátságos Harmóniát teremt 8. számú táblázat: Az egyedülállók mintájában beazonosított, a női jellemzőkre vonatkozó faktorok. Az egyedülállók válaszai alapján a férfijellemzőkre 5 (feminin jegyek, maszkulin jegyek azaz a hagyományos megközelítésből eredő jelzők külső megjelenés, családi élettel összefüggő jelzők és a szociális készségeket adó vonások), míg a nőiekre 4 faktort találtam. A női vonásoknál a férfiaknál családnak címkézett faktor nem volt beazonosítható, hanem ezen itemek a feminin, illetve a szociális készségek faktoraiba találhatóak meg. 1. faktor 2. faktor 3. faktor 4. faktor 5. faktor Feminin tulajdonságok Külső jegyek Család Szociális készségek Maszkulin tulajdonságok Érzelmileg gazdag Jó megjelenésű Szakmailag sikeres Humoros Van lélekjelenléte Figyelmes Jóképű Anyagi biztonságot teremet Segít a házimunkában Bátor Kedves Szexi Jól beosztja a pénzt Jó szerető Intelligens Gondoskodó Sportos Barátságos Magabiztos Gyermekszerető Vonzó Vidám Rendelkezik egzisztenciával Megértő Határozott Őszinte Politikában jártas Romantikus Jó kommunikációs képesség Harmóniát teremt 9. számú táblázat: A párkapcsolatban élők mintájában beazonosított, férfijellemzőkre vonatkozó faktorok. 1. faktor 2. faktor 3. faktor 4. faktor 5. faktor Ézelmi élet tulajdonságai Külső jegyek Család Feminin szociális készségek Maszkulin tulajdonságok Érzelmileg gazdag Csinos Gondoskodó Kedves Van lélekjelenléte Humoros Szép Gyermekszerető Megértő Bátor Figyelmes Szexi Házias Őszinte Intelligens Romantikus Jó szerető Harmóniát teremt Barátságos Szakmailag sikeres Vonzó Vidám Magabiztos Rendelkezik egzisztenciával Határozott Politikában jártas Anyagi biztonságot teremt Jól beosztja a pénzt Sportos Jó kommunikációs képesség 10. számú táblázat: A párkapcsolatban élők mintájában beazonosított, női jellemzőkre vonatkozó faktorok. A párkapcsolatban élőknél mind a férfi, mind a női jellemzőkre 5 faktort lehetett beazonosítani, annyi különbséggel, hogy nőkre vonatkozó feminin jelzők jobban szétváltak, úgy, mint érzelmi életet vagy szociális készségeket lefedő tulajdonságok. 10

13 1. faktor 2. faktor 3. faktor 4. faktor 5. faktor Feminin tulajdonságok Külső jegyek Család Szociális készségek Maszkulin tulajdonságok Érzelmileg gazdag Jó megjelenésű Gondoskodó Humoros Bátor Figyelmes Jóképű Gyermekszerető Van lélekjelenléte Intelligens Kedves Szexi Segít a házimunkában Őszinte Szakmailag sikeres Megértő Sportos Anyagi biztonságot teremt Jó szerető Magabiztos Vonzó Jól beosztja a pénzt Barátságos Rendelkezik egzisztenciával Romantikus Vidám Határozott Harmóniát teremt Jó kommunikációs készség Politikában jártas 11. számú táblázat: A vizsgálati személyek teljes mintájában beazonosított faktorok a férfijellemzőkre vonatkozóan 1. faktor 2. faktor 3. faktor 4. faktor Feminin tulajdonságok Külső jegyek Szociális készségek Maszkulin tulajdonságok Érzelmileg gazdag Csinos Humoros Bátor Figyelmes Szép Van lélekjelenléte Szakmailag sikeres Kedves Szexi Intelligens Magabiztos Gondoskodó Jó szerető Őszinte Rendelkezik egzisztenciával Gyermekszerető Vonzó Vidám Határozott Megértő Jó kommunikációs képességek Politikában jártas Házias Anyagi biztonságot teremt Romantikus Jól beosztja a pénzt Barátságos Sportos Harmóniát teremt 12. számú táblázat: A vizsgálati személyek teljes mintájában beazonosított faktorok a női jellemzőkre vonatkozóan A teljes mintát megvizsgálva ugyanazt kaptam, mint az egyedülállók mintájában, miszerint a család faktora nem kimutatható a nőkre nézve (a férfiaknál idetartozó itemek szintén a feminin, illetve a szociális készségek faktoraiban találhatóak meg). Főkomponens vizsgálattal a férfiakra jellemző itemekből kialakított 5 faktort független mintás t-próba hipotézisvizsgálattal elemezve egy faktorban, a családban találtam szignifikáns különbséget családi állapottól függően (t(105,321)=-2,023; p=0,046), ahol az egyedülállók átlagértéke 0,191 (s=1,244), a párkapcsolatban élők átlagértéke 0,148 (s= 0,733). A nőkre jellemző faktorok esetén is csak az egyikben volt szignifikáns különbség a két csoport között, mégpedig a külső megjelenésben (t(158)=2,182; p=0,031), ahol az egyedülállók átlagértéke 0,193 (s=1,053), a párkapcsolatban élők átlagértéke pedig -0,150 (s=0,935). Megvitatás A kutatás hipotézisei, miszerint az egyedülálló nők szignifikánsan magasabb pontszámot érnek el a Bem-skála maszkulin dimenziójában, mint a párkapcsolatban élő nők, 11

14 valamint hogy az egyedülállók sokkal tradicionálisabban fogják fel a férfi és a női szerepeket, mint a kapcsolatban élők, nem igazolódtak. A Bem-féle nemi szerep két dimenziójának, a feminitásnak és a maszkulinitásnak, vizsgálata nem mutatott szignifikáns különbséget a párkapcsolatban élők és az egyedülállók között. Azonban érdekes eredményt hozott a kutatás a Bem-féle nemi szerepkategóriák két kitűntetett típusát, a differenciálatlant és az androgént illetően. Bem szerint (1974, id. Wood, 2007) az androgén a legalkalmazkodóbb típus, mivel ez a típus egyszerre nagyon nőies és nagyon férfias is, így a legjobb nemi szereppel rendelkezik, ahhoz, hogy az élet különböző területein érvényesüljön, illetve megőrizze pszichológiai egészségét, míg a differenciálatlan pont az androgén ellentétje (Bem, 1974, id Liste, 1999,). A vizsgálati személyek 40%-a differenciálatlan (ezen belül az alanyok 60%-a párkapcsolatban él), és 32%-a androgén (kétszer annyi található az egyedülállóknál, mint a párkapcsolatban élőknél, ami összhangban van a kutatás első hipotézisével) nemi szerepkategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy a nők 40%-a a legkevésbé hatékony, míg 32%-a a legoptimálisabb nemi szereptípussal rendelkezik (Wood, 2007). A szereptartalmak vizsgálatának eredményei arra utalnak, hogy ma már a nők kívánatosnak tartják, ha mind a feminin, mind a maszkulin vonások megtalálhatóak legyenek mindkét nemben. Vagyis a jellemző kívánalma nem a nemi szereptől függ, hanem az ítéletet hozó személy tulajdonság-preferenciájától, függetlenül attól, hogy melyik kulturális nemről beszél, ahogy azt jelen kutatás számtalan erős és közepesen erős korrelációs eredményei is sugallják. Ezen eredmények egybecsengnek Szilágyi (2006) véleményével, miszerint a nemi szerepek az utóbbi évtizedekben rendkívül nagy mértékű változásokon mentek keresztül, ahogy ő fogalmaz a nemi szerepek közeledtek egymáshoz és rugalmasabbá, felcserélhetőbbé váltak. Már nehéz elkülöníteni az igazi férfi és az igazi nő jellemző tulajdonságait (157. o.). Szilágyi szerint a hagyományos nemi sztereotípiák már elavultak, és az alternatívák is gyorsan változnak. Az egyedülállók az alábbi jellemzőket tartották fontosabbnak vagy az egyik, vagy a másik nemre nézve, amely felosztásban egyértelműen megmutatkozik a hagyományos szerepfelfogás: 12

15 Nőknél fontosabb: Érzelmekben gazdag Kedves Gondoskodó Gyermekszerető Házias Szépség Szexisség Romantikusság Barátságosság Családi harmóniát teremtő Jó kommunikációs képességgel rendelkező Vonzó Férfiaknál fontosabb: Humor Lélekjelenléte megléte Bátor Magabiztos Rendelkezik egzisztenciával Határozott Anyagi biztonságot teremt Őszinte A párkapcsolatban élőknél is ugyanúgy a hagyományos felosztást találjuk, csak néhány itemben tér el az egyedülállóak eredményeihez képest. Nőknél fontosabb: Szakmai siker Érzelmekben gazdag Magabiztos Gondoskodó Rendelkezik egzisztenciával Csinos Határozott Házias Anyagi biztonságot teremt Szépség Őszinte Szexisség Sportos Jól beosztja pénzt Vonzó Férfiaknál fontosabb: Humor Bátor Intelligencia 13

16 Ha az egyedülállók és a párkapcsolatban élők tulajdonságokra vonatkozó ítéleteit nézzük, akkor 11 esetben van szignifikáns különbség a két csoport között. Az egyedülállók fontosabbnak tartják mind a férfiaknál, mind a nőknél a külső megjelenést (jó megjelenés, jóképű, szép, sportos, vonzó) valamint a barátságosságot, amelyre a szociálpszichológia jelenségeiből az első benyomás fontosságát tartom az egyik legelfogadhatóbb magyarázatnak. A párkapcsolatban élők a férfiaknál a gondoskodást, a gyerekszeretetet, a harmóniateremtést, míg a nőknél a lélekjelenlét és a gyerekszeretet meglétét értékelték fontosabbnak, amely véleményem szerint a családalapítás és családi élet mindennapi feladataiból, illetve a munkamegosztás XXI. századi modelljéből eredhet. Ha a kialakított faktorokat vizsgáljuk meg, az is azt támasztja alá, hogy nincs lényeges különbség az egyedülállók és a párkapcsolatban élők között abban a tekintetben, hogy milyen jellemzőket kezelnek egyformán fontosnak a férfiaknál. Ugyanakkor a nőkre jellemző faktoroknál az egyedülállóknál nem volt kimutatható a család mint különálló faktor, ahogy az a párkapcsolatban élőknél. Véleményem szerint ez abból adódhat, hogy az egyedülállók a párkapcsolat kialakítására (első benyomás az itemek vizsgálatánál), míg a párkapcsolatban élők nagy valószínűséggel a családalapításra, illetve a családi élet fenntartására összpontosítanak akkor, amikor elvárásokat fogalmaznak meg a nemekkel szemben. Ugyanakkor a főkomponens vizsgálattal kapott eredmények részben megcáfolják az előzőeket, mivel ott a férfi jellemzők esetén a család faktorban egyértelműen az egyedülállók adatai mutatják a nagyobb fontosságot (míg a faktorok szerkezete ezt nem mutatta ki). A női jellemzők esetében azonban ez az elemzés is alátámasztja, hogy a külső jegyek, azaz az első benyomás nagyon fontos az egyedülállóknak, míg a párkapcsolatban élőknek nem annyira. Összességében véve, kutatás eredményei ugyan nem igazolták, hogy a nemi szerepekre vonatkozó elvárásokra lényeges hatást gyakorolna a családi állapot, azonban összhangban állnak a szakirodalomban találtakkal. Ahogy H. Sass (1983) is fogalmazott: az elmúlt évszázadban végbemenő makrostrukturális változások hatására jelentős eltolódás figyelhető meg a nemi szerepeket illetően, amely jelen kutatásban is megmutatkozott, hiszen nagy átfedés van a vizsgálatban résztvevő nők férfiakra, illetve nőkre vonatkozó nemi sémáikban, de H. Sass (1983) és a kutatási eredményei abban is összecsengnek, hogy a családon belüli szerepek továbbra is a hagyományos tartalmakat mutatják. 24

17 Felhasznált irodalom Atkinson, R. L, Atkinson R. C., Smith, E. E., Bem, D. J. (1997). Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. Bajner, M. (2007). Egymás nemében. Budapest: Gondolat Kiadó. Baker, E. H., Sanchez, L. A., Nock, S. L., Wright, J. D. (2009). Convenant Marriage and the Sanctification of Gendered Marital Roles. Journal of Family Issues, 30, Calvo-Salguero, A., García-Martínez, J. M. Á., Monteoliva, A. (2008). Differences Between and Within Genders in Gender Role Orientation According to Age and Level of Education. Sex Roles, 58, Darnyik, A., Márián, R., Szabó, B., Mirnics, Zs., Bagdy, E. (2008). Nemi szerepek vizsgálata a közös Rorschach tartalomelemzése útján egyéni, páros és családi helyzetben. In: Bagdy, E., Mirnics, Zs., Vargha, A. (szerk) Egyén-Pár-Család: Tanulmányok a pszichodiagnosztikai tesztadaptációs és tesztfejlesztő kutatások köréből. Budapest: Animula Könyvkiadó; H. Sass, J. (1983). Nőies nők és férfias férfiak. Budapest: Akadémia Kiadó. Liste, K. H. (1999). Breast cancer, personality and the feminine role. Patient Education and Counseling, 36, Long, V. O., Martinez, E. A. (1994). Masculinity, feminity and Hyspanic Pofesessional women s self-esteem and self-acceptance. Journal of Counseling & Development, 73, Marsh, H. W., Byrne, (1991). Differentiated additive Androgyny model: relation between masculinity, feminity, and multiple dimensions of self-concept. Journal of Personality and Social Psychology, 5,

18 Olsen, R. N. (2009). Marital status in developing economy: gender, ethnicity and family structure. Applied economics, 41, Quackenbush, R. L. (1987). Sex Roles and Social Perception. Human Relations, 40, Szilágyi, V. (2006). Szexuálpszichológia. Budapest: Medicina Könyvkiadó; Tóth, L. (1996). Bevezetés. In: Tóth, L. (szerk) A szex. Szociológiai és társadalomtörténet Szöveggyűjtemény I. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó; Wood, G. W. (2007). Nemek, hazugságok és sztereotípiák. Debrecen: Hajja & Fiai Könyvkiadó 26