Társas vállalkozók 2014/2015.II ADÓZÁS I.

Átírás

1 Társas vállalkozók

2 Mirõl lesz szó? Tanács 2005/56/EK, 90/434/EGK irányelve Példák a kedvezmények átalakulásra Amortizáció idõarányosítása Maradványértékkel való számolás Eredmény növelõ és csökkentõ hatások K+F

3 Átalakulások Kedvezményezett átalakulás: egyesülés, szétválás, eszközátruházás, részesedéscsere 2. Alapítás apporttal: egy cég anyavállalatként alapítja meg az új kft-t 3. Üzletág adásvétele 4. Eszközök értékesítése, a magánszemélyek önálló új kft-t alapítanak, értékesítik a szükséges eszközöket, átadja a szerzõdéseket,a munkavállalókat az új kft. részére

4 Jogcímek kedvezményezett átalakulásnak minõsül az olyan átalakulás társasági formaváltás, egyesülés (összeolvadás, beolvadás), szétválás (különválás, kiválás), amelyben jogelõdként és jogutódként is csak társaság vesz részt, de csak abban az esetben, ha a) a jogügylet révén a jogelõd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt szerez, továbbá azok megszerzése mellett legfeljebb az újonnan kibocsátott részvények, üzletrészek együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tõke arányában meghatározott értéke) 10%-ának megfelelõ pénzeszközt szerez, valamint b) szétválás esetén a jogelõd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokba c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be.

5 Kedvezményezett részesedéscsere az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerzõ társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tõkéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tõkéjét képviselõ értékpapír(oka)t bocsát ki, és az(oka)t, valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír együttes névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagja(i)nak, részvényese(i)nek, feltéve, hogy a megszerzõ társaság a jogügylet révén megszerzi a szavazati jogok többségét vagy, ha a jogügylet elõtt a szavazati jogok többségével már rendelkezett, azt tovább növeli a megszerzett társaságban;

6 Értékesítés, átalakulás Értékesítés: Fogalmak Beszerzési érték: ami a beszerzéskor elszámoltunk Könyvszerint érték: beszerzés számv törvény szerinti amortizáció Számított nyilvántartási érték: beszerzés társ. adótörvény szerinti értékcsökkenés Piaci érték: amin beszámítják, átveszik stb Átalakulás esetén két eljárás: normál és kedvezményes 157

7 A Tanács 90/434/EGK irányelve (1990. július 23.) a különbözõ tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös rendszerérõl (mely irányelv címzettjei a tagállamok) elsõsorban a társasági adó alanyaira vonatkozik. Az Irányelv kimondja, hogy "egyesülés, szétválás vagy részesedéscsere esetén az átvevõ vagy a megszerzõ gazdasági társaság tõkéjét megtestesítõ értékpapírok elosztása az átadó vagy a megszerzett gazdasági társaság tagjai (részvényesei) számára ez utóbbi társaság tõkéjét megtestesítõ értékpapírokért cserében, önmagában nem adhat okot a tagok (részvényesek) jövedelmének, nyereségének vagy tõkenyereségének bármely címen történõ megadóztatására". Az Irányelv ugyanakkor azt is rögzíti, hogy elõbbi szabály alkalmazása "nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy az átvett értékpapírok késõbbi átadásából keletkezõ hasznot ugyanúgy megadóztassák, mint a megszerzés elõtt meglévõ értékpapírok átruházásából származó hasznot".

8 Elszámolások 1.Az átalakuló cég az átalakulás évében elszámolja az átértékelési különbözetet és megfizeti az utána járó adó 2. Kedvezményes átalakulás esetén EU direktíváknak megfelelõen halasztott adófizetés Kedvezményes átalakulás akkor következik be, ha a társaság tulajdonosa a megszûnõ részesedésért cserébe egy új részesedést kap, s a pénzeszköz juttatás kizárólag a kibocsátott részvények, üzletrészek együttes értékének maximum 10 százalékát éri el. 157

9 Példa:bt átalakul kft-vé Bekerülési é. Könyv sz.é Piaci é Ingatlan e Gép e Átértékelési különbözet: e A társaság adóalapja: e Normál eljárás e =36.000x0,19=6840e 157

10 Kedvezményes eljárás Bekerülési é. Könyv sz.é Piaci é Ingatlan e Gép e Átértékelési különbözet: e A társaság adóalapja: e Ingatlan 12 év van hátra, gép 4 év van hátra 157

11 Adó:12.000x0,19=2280e Halasztott adó: 6840e-2280e=4560e Ingatlan piaci értéke e ( 12 év) Gép piaci értéke e ( 4 év) 1.év ingatlan értékcsökkenése gép écs ingatlan ( eredeti amort) gép ( eredeti amort.) Összesen: 3.000x0,19=570e 1-4. évben év =1.500x0.19=285 4x570+8x285=

12 1. Egy kft december elsején üzembe helyezett egy 3 millió forint bekerülési értékû autót. Mennyi az amortizációja arra az esztendõre? 2. Egy kft január 1-én üzembe helyezett egy 3 millió forint bekerülési értékû autót, amelynek számviteli amortizációját 3 évben állapította meg, maradványérték pedig 900 e forint Mennyi a könyv szerinti érték? Mennyi a TAO szerinti számított nyilvántartási értéke? Hogyan módosítja a társasági adó alapját?

13 Megoldás 1. Idõarányos összeg 31/365x600e= A társasági adóalap 51 ezer forinttal csökkenthetõ 2.Az autó számviteli amortizációja ben 3.000e-900e=2.100 e( a maradvány értéket elõször levonjuk, utána számoljuk a maradék összegre az amortizációt) 2.100e:3=700e TAO szerinti amortizáció ( a maradványérték nem számít/ 3.000x0.20=600e

14 A társasági adó alapjára gyakorolt hatás Adózás elõtti eredményt növelõ tétel: 700e csökkentõ: 600e TAO + 100e Könyv szerinti érték TAO szerinti ért Mikor növekszik rövid távon az adóalap és mikor hosszú távon? 145

15 Adóalapot növelõ/csökkentõ tételek Értékesítés Elõzõ példa: Könyv szerinti érték TAO szerinti ért Adózás elõtti eredmény: e Ft e e =11.900e Ft

16 Nagyobb/kisebb 1. Adózás elõtti eredmény Pozitív negatív 1. TAO alapja negatív lehet, ha a TAO szerinti amortizáció meghaladja a a számviteli törvényben meghatározott mértéket Pozitív a növelõ tételek meghaladják a csökkentõ tételeket pl amortizáció Büntetések, követelés leírás

17 Válságkezelõ intézkedések Értékvesztés elszámolása: A 365 napon belül ki nem egyenlített követelés évente 20 százaléka 5 adóév alatt levonható az adóalapból, feltéve, ha a követelés bekerülési értéke értékvesztésként el lett számolva, levonás a nyilvántartott értékvesztés erejéig.

18 Csökkentõ tételek Elhatárolt veszteség: 100%-ban leírható, de mostmár 5 éves korláttal! Kisvállalkozóknak nyújtott kedvezmény. Adóalap csökkentõ beruházási kedvezmény akkor vehetõ igénybe, ha a költségek és a beruházás teljes értéke együtt nem haladja meg bevételt Kamatkedvezmény 40%, de nem lehet több mint a számított társasági adó 70 %-a

19 e Ft adózás elõtti bevétel Kisvállalkozói beruházás ( új eszköz): e Ft Egy az egyben leírható a TAO alapjából Fizetett kamat: e Ft 40%-a: 3,200 e Ft Levonható? TAO alap e Ft, TAO 10% 100 e Ft, ennek maximálisan 70%-a vonható le kamatkedvezményként, vagyis 70 e Ft

20 Egyéb kedvezmények Céltartalék képzés: adózási szempontból csak a jövõbeni kötelezettségekre és a jövõbeni költségekre képzett céltartaléknak van jelentõsége, ehhez kapcsolódik az adóalap korrekció. Céltartalékot a képzéskor nem ismeri el, vagyis a várható kötelezettségekre képzett céltartalék összegével megnöveli az adóalapot és csökkenti a bevételként abban az évben az alap terhére felszámolt összeggel( tényleges felhasználással csökkenti)

21 Fejlesztésre lekötött tartalék Feltétel: eredménytartalékból átkönyvelni a lekötött tartalékra A lekötött összeg leírható, maximum az adózás elõtti eredmény 50%-ig,maximum 500 millió Ft-ig Négy éven belül be kell fejezni a beruházást Elszámolás e Ft adózás elõtti eredmény 200 e Ft céltartalék

22 1,000 x0.5= e Ft leírható: meg nem fizetett adó 200x0,19=38 e Ft Következõ évben január 1-én aktivál egy eszközt 200 e Ft értékben, Amortizáció 4 év Adózás elõtti árbevétele 1,200 e Ft Számviteli t. szerinti amortizáció: 200:4=50 e Ft /év Társasági adóalap: 1, e Ft Csökkentõ tétel nincs, hiszen azt már az elõzõ évben leírtuk 1-4 év TA: 50x0,19=9,5e 4x9,5e= 38 e Ft

23 Foglalkoztatási kedvezmények Létszámnövelés: kisvállalkozásoknál, amelyek korábban 5 fõnél többet nem foglalkoztattak maximum 250 fõig Adóalap csökkentõ kedvezmény: Létszámnövekedés x minimálbérxhónap Szakmunkástanulók utáni kedvezmény Hónapok száma x minimálbér x 20% x fõ munkanélkülit, börtönbüntetést letöltõk, Munkanélküli foglalkoztatása utáni kedvezmény

24 Adóalap csökkentõ kedvezmény Regisztrált munkanélküli foglalkoztatása utáni kedvezmény: Létszám x minimálbér x tb(29%)x hónap

25 Elvárt adó Változás január 1-tõl A társasági adó már nem a nyereség után fizetett adó, mert a bevételhez képest minimális szintet kötelezõen elért társasági-adó alap után kell fizetniük a vállalkozásoknak. Az elvárt adó és a nyereségadó alapja közül a magasabb után adóznak majd, az arra vonatkozó szabályok szerint. A 2006-os adó alapján fizetendõ adóelõleg is már az új adóhoz igazodik

26 Adóalap min összes bevétel 2 %-a Ha a megállapított adóalap nem éri el az adóévben a bevételnek az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett részének két százalékát, akkor ez utóbbi az adó alapja. A törvény ebben az esetben is a teljes bevételrõl szól, nem pedig az értékesítés nettó árbevételérõl. Abban az esetben, ha a hagyományosan számított társasági adó alapja magasabb az összes bevétel korrigált összegének 2 százalékánál, akkor természetesen az után kell a terhet megfizetni.

27 Kedvezmények igénybevétele Helyi iparûzési adó dbmegszûnt! Adomány Munkanélküli foglalk. 638 Jogdíj 381db K+F 132 db Üvegházhatás 6 db 2012/2013. II. ADÓZÁS I.

28 Miért nem veszik igénybe? Feltételek vizsgálata: K+F 2012-ig több törvény, többek között a számviteli törvény, a társasági adótörvény, az innovációs törvény és az innovációs alapról szóló törvény határozta meg, nem konzisztensen a kutatás-fejlesztési tevékenység meghatározását.

29 A számviteli törvény a számviteli elszámolás kapcsán definiálta az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés fogalmát. Ezektõl megfogalmazását tekintve eltérõ fogalomrendszert tartalmazott az innovációs törvény és az Innovációs Alapról szóló törvény. A társasági adó törvény viszont nem tartalmazott konkrét definíciót, hanem az adókedvezmények igénybevételekor a kutatás-fejlesztési tevékenység meghatározására a számviteli törvényt és a Frascati Kézikönyet alkalmazta.

30 2012. január 1-tõl kezdve egységesedett a szabályozás, az egységes definíciót az innovációs törvény adja meg: a számviteli törvénybõl kikerült a definíció, illetve a TAO-ban már nincs meg a Frascati kézikönyvre való hivatkozás, és ennek használatának kötelezettsége. Sõt, a definíciók megegyeznek az Európai Unió K+F támogatásokra vonatkozó iránymutatásában használt fogalmi meghatározásokkal.

31 Létrejött egy kötelezõen K+F minõsítést végzõ intézmény, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, amelyik kérelemre, díj megfizetése ellenében végzi, döntésérõl határozatot hoz. A K+F minõség megállapítására vonatkozó kérelemmel párhuzamosan az is kérhetõ, hogy a hatóság vizsgálja meg, vajon a kérelmezõ saját tevékenységi körben végzi-e a tevékenységet, illetve, hogy a tevékenységben milyen arányt képvisel az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által hozott határozat megkérdõjelezésére más hatóság nem jogosult.

32 Kutatás-fejlesztés Három tevékenység Az alapkutatás olyan kísérleti vagy elméleti munka, amelynek elsõdleges célja az, hogy a jelenségek vagy megfigyelhetõ tények lényegi alapjáról új ismeretet szerezzen, anélkül, hogy bármilyen alkalmazásra vagy hasznosításra törekedne. Az alkalmazott kutatás szintén új ismeret szerzését célzó eredeti kutatás. Ezt azonban elsõsorban már egy bizonyos gyakorlati cél vagy elgondolás megvalósítása érdekében végzik. A kísérleti fejlesztés rendszeres tevékenység, amely a kutatásból és vagy a gyakorlati tapasztalatból szerzett ismeretanyagból merítve, új anyagok, termékek vagy eszközök elõállítására, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetésére, valamint a már elõállított vagy bevezetett ilyen termékek lényeges továbbfejlesztésére törekszik.

33