PIACNYITÁST TÁMOGATÓ INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK A MAVIR-BAN

Átírás

1 PIACNYITÁST TÁMOGATÓ INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK A MAVIR-BAN KASZÁS ÁRPÁD A magyar villamosenergia-rendszer január 1-jétôl új modell szerint mûködik, megtörtént az évek óta tervezett piacnyitás. A törvényi elôírásoknak megfelelôen a fogyasztók egy jelentôs csoportjának lehetôsége van arra, hogy kilépjen az eddigi villamosenergia-ellátás keretei közül, az államilag szabályozott árrendszerbôl és közvetlenül szerezze be a számára szükséges villamos energiát (hazai vagy külföldi termelôtôl, kereskedôtôl). Ez az új mûködési rend, amely igazodik az Európai Unió országaiban követett szabályokhoz, igen szoros együttmûködést követel meg a piaci szereplôktôl és a rendszer irányítását végzô MAVIR-tól. A MAVIR szerepe ebben az új mûködési rendben kitüntetett, független rendszerirányítóként az ô feladata a rendszer megbízható mûködésének biztosítása. Ezen túl feladata még a mérlegkörök elszámoláshoz szükséges, az egész rendszerre vonatkozó hiteles adatok összegyûjtése és az érintettekhez történô eljuttatása is. Az új mûködési modell bevezetésében az informatika szerepe kitûntetett. A villamosenergia-rendszer megbízható és a legkisebb költség elvének megfelelô mûködéshez elengedhetetlen a szereplôk közötti gyors adatcsere. A menetrendek bejelentése, jóváhagyása, elszámolás a megkövetelt igen rövid (esetenként néhány órás) határidôkkel, csak megbízható, egymással együttmûködni képes informatikai rendszerekkel képzelhetô el. A továbbiakban azok a MAVIR-ban elvégzett, vagy folyamatban levô informatikai fejlesztések kerülnek bemutatásra, amelyek lehetôvé tették az új mûködési modellre történô zökkenômentes áttérést. Megemlítésre kerül még a megvalósított rendszerek néhány fontosabb paramétere, jellemzôje és a megvalósítás ütemezése. 1. A MAVIR ÚJ FELADATAI A piacnyitásból eredôen számos új feladat jelentkezett a MAVIR-nál, illetve az addig végzett hagyományos feladatok módosultak olyan jelentôs mértékben, hogy azok az informatikai rendszer bôvítését és átalakítását igényelték. Ilyen új, illetve jelentôsen megváltozott feladatok a következôk: n Az együttmûködô villamosenergiarendszer operatív üzemének irányítása (az új szabályozási környezet figyelembe vételével) n Az együttmûködô villamosenergiarendszer üzemének tervezése (az új szabályozásnak megfelelô módon) n Rendszerszintû szolgáltatások tervezése, biztosítása, szabályozása, elszámolása (feszültség és meddôenergia szabályozás, rendszer újraindítás) n A kiegyenlítô (szerzôdött szállítások és a tényleges energiaigény közötti) piac szervezése és mûködtetése n Szabad átviteli (hálózati) kapacitások meghatározása n A tervezett energia szállítási szerzôdések elbírálása, végrehajthatóságának ellenôrzése, esetleges korlátozása (menetrendek jóváhagyása) n A villamosenergia-forgalom, a termelés, az export-import számlázásához szükséges elszámolási mérések elvégzése és bizonylatok kiadása, a piacon szereplôk mérlegkörök számára. n A mennyiségi elszámolások elvégzése az átviteli- és elosztóhálózati villamosenergia-forgalomra, a termelésre, az export, import és tranzit villamos energiára, valamint a közüzemi villamos energiára vonatkozóan. n Információk gyûjtése és publikálása (adatok nyilvános, illetve zárt körben történô megjelenítése) n Információk biztonságos kezelése, illetve archiválása n Hálózat fejlesztési tervek készítése, fejlesztések kezdeményezése (távlati vizsgálatok és elemzések a szûk keresztmetszetek feloldására) n Rendszerszintû kapacitásmérleg készítése n Elkülönített pénzügyi elszámolási rendszer mûködtetése Természetesen az elôzôekben felsorolt MAVIR feladatok elvégzéséhez nem csak az informatikai rendszert kellett bôvíteni, fejleszteni. Szükséges volt a MAVIR szervezetének átalakítása, bôvítése is, illetve a belsô folyamatok módosítása és újak kialakítása, de ezek ismertetése nem ezen leírás feladata. Az informatikai fejlesztéseket igénylô feladatokon túl a MAVIR még számos új feladatkört is ellát. Ilyen például a magyar villamosenergia-rendszer nemzetközi szervezetekben való képviselete a szabályzati biztonságok vezetése stb., de mivel ezeknek nincs közvetlen informatikai vonzata, ezért nem kerültek említésre. 35

2 Üzemirányító rendszer Energiarendszer hálózat erômûvek üzemi irányítók Mérés Mérés Parancs SPECTRUM Új tervezési és erômû-szabályozási fukciók Adatpublikálás (Internet) Elszámolási adatgyûjtô rendszer Adatgyûjtés Feldolgozás Adatgyûjtés Feldolgozás Adatszerver Adattárház Tranzakciók kezelése Rendszerszintû szolg. Kiegyenlítô piac Kiegyenlítô piac elszám. Piaci rendszer Ajánlat Menetrend (Internet) mavirnet Magyarázat Meglevô Új elem Ügyvitel SAP Vállalati ügyviteli és segédrendszer Számla PIACI szereplôk 1. ÁBRA A MAVIR ÚJ INFORMATIKAI RENDSZERÉNEK ARCHITEKTÚRÁJA 2. AZ ÚJ FELADATOKHOZ KAPCSOLÓDÓ INFORMA- TIKAI RENDSZER KIALAKÍ- TÁSA A feladatok ismeretében már ben elkezdôdött az új informatikai rendszer tervezése, a piacnyitást követô feladatok megfogalmazása az informatika szempontjából. Elsô lépésként a MAVIR informatikai stratégiáján belül kialakításra került az informatikai rendszer, amelybe illesztve az egyes jelentôsebb és mûködésben is elkülöníthetô részrendszerek meghatározásra kerültek. Ennek legfontosabb eredménye volt a négy alrendszerbôl felépülô architektúra kialakítása, amely egy integrációs adatbázison, adattárházon keresztül kerül összekapcsolásra. Az egyes részrendszerek feladatainak, kapcsolatainak pontos meghatározása elôtt megfogalmazásra kerültek azok az általános elvek, amelyeket a megvalósítás folyamán feltétlen be kellett tartani. Ilyenek például a szabványos adatkapcsolati felületek, az önálló mûködôképesség, biztonsági követelmények és a késôbbi módosításra, fejlesztésre vonatkozó követelmények. A MAVIR informatikai stratégiájának leírása megtalálható az MVM közleményeiben (XXXVIII. évfolyam 3. szám, szeptember). 3. ÚJ INFORMATIKAI RENDSZEREK Ebben a fejezetben annak a három alrendszernek a rövid leírása található, amelyek új eszközként kerültek megvalósításra. Ebbôl kettô, a nyitott piaci funkciók (NIP) és mérésközpont (MKp), jól körülhatárolt feladatokat old meg, míg az adattárháznak, ODS-nek integrációs és adattárolási feladatai az elsôdlegesek NYITOTT PIACI FUNKCIÓK (NIP RENDSZER) A NIP rendszer feladata a nyitott piac mûködéséhez szükséges legfontosabb MAVIR feladatok megvalósítása. Ezen keresztül történik a piac szereplôivel, mérlegkörfelelôsökkel az adatcsere, a menetrendek bejelentése, jóváhagyása, módosítása és a kiegyenlítô energia elszámolása. A rendszer fôbb feladatai: n mérlegkörök kezelése (mérlegkörök azonosítása, jogosultságok kezelése stb.) n menetrendek fogadása, ellenôrzése (mérlegkörök számára elôírt formai és tartalmi követelmények ellenôrzése) n menetrendek összegzése, ellenôrzése, visszaigazolása n diszpécseri utasított-eltérések nyilvántartása, kezelése, elszámolása n szekunder szabályozás és órás igénybevétel elszámolása 36

3 2. ÁBRA TERHELÉSI ADATOK A NIP RENDSZERBEN n menetrendek rendszerszintû ellenôrzése n tartalékok lekötése (primer, szekunder, perces, órás) n kiegyenlítô energia meghatározása (menetrendek és tényleges forgalmak összevetése, a mérlegkörök által igénybe vett kiegyenlítô energiák meghatározása) n tartalékok elszámolása n határmetszéki kapacitásaukció (napi, heti havi, éves idôszakokra) n hálózati szûkkeresztmetszetek miatti újraelosztás n határmetszéki kapacitás igények elszámolása n adategyeztetés, adatszolgáltatás a mérlegkörfelelôsöknek A menetrendek bejelentését két különbözô módon tehetik meg a mérlegkörfelelôsök. Vagy elküldik a menetrendi értékeket MAVIR által definiált fájlformátumban, egy elektronikus levélben a megadott MAVIR címre, vagy közvetlenül beírják a szükséges adatokat, a funkció által (interneten keresztül) biztosított WEB-es felületen. A fájl formátuma megfelel az európai rendszerirányítók által elfogadott szabvány tartalmi és formai követelményeknek. Átmeneti megoldásként az adatok EX- CEL táblázatban is összeállíthatók, az elôírt formátumra történô konvertáláshoz szükséges eszközt a MAVIR biztosítja a piaci szereplôk számára. Távlati cél, illetve javaslat a mérlegkörfelelôsök számára, hogy hozzanak létre saját informatikai eszközt, amely az adatok összeállítását és elôkészítését automatikusan végzi. Ez azért is javasolt, mert az adatok öszszeállítására, küldésére, ellenôrzésére és az esetleges hibák miatti korrekcióra, mind a MAVIR, mind a mérlegkörfelelôsök számára igen rövid idô áll rendelkezésre (néhány óra). A NIP rendszer Compaq PC-kbôl felépített redundáns rendszer. Az adatbázis kezelést ORACLE 9.1 Enterprice, Editor for Windows verzió biztosítja. Az üzemi rendszer mellett leszállításra került egy fejlesztô rendszer is, amely a késôbbi fejlesztésekben, módosításokban nyújt támogatást, valamint oktatási környezetet biztosít. A rendszer legfontosabb kapcsolata az adattárház (ODS) felé megvalósított összeköttetés, de önálló WEB-es felülettel is rendelkezik. A NIP a többi rendszertôl független önálló mûködésre is képes. A rendszer szállítója az ALSTOM cég MÉRÉSKÖZPONT A mérlegkörökre vonatkozó elszámoláshoz, teljesítés igazolások kiadásához szükséges energiaforgalomra vonatkozó adatok összegyûjtéséért, illetve azok szolgáltatásáért a MAVIR felelôs. Ezen feladat támogatására hozta létre a MAVIR a mérésközpontot. Tekintettel az igen nagyszámú mérésre, valamint arra, hogy a mérô- 37

4 3. ÁBRA MENETREND BEJELENTÉSEK ÁLLAPOTA A NIP RENDSZERBEN berendezések jelentôs része az elosztóhálózaton, illetve az alatti hálózatokon helyezkedik el, az adatok gyûjtése két szinten történik. Az alsó szint az elosztó hálózati engedélyesek által üzemeltetett körzeti mérésközpontok szintje. E fölött helyezkedik el a MAVIR mérésközpontja, amely kapcsolatot tart a mérésközpontokkal, illetve közvetlenül lekérdezi az átviteli hálózatra telepített energiamérô berendezéseket. Ezek közé tartoznak a nemzetközi forgalmat regisztráló, kooperációs távvezetékekre telepített mérôk is. Mivel az alsóbb szintû körzeti mérésközpontok kiépítése még nem történt meg, a mérésközpontok közötti automatikus adatcsere nem biztosított, ezért az adatok küldésére átmeneti megoldások, interneten megvalósuló adatcsere került bevezetésre. A mérésközpontok közötti adatcsere XML (Extensible Markup Language) protokoll szerint fog zajlani. Ez a protokoll, illetve a bevezetett szabványos azonosító rendszer teszi majd lehetôvé, hogy a MAVIR mérési központja az érintett külsô (külföldi) rendszerirányítókkal is tudjon adatot cserélni. A MAVIR mérésközpontjainak fôbb funkciói a következôk: n méréspontok azonosítása n mérési adatok gyûjtése (közvetlenül a mérôkbôl, illetve közvetett módon, a körzeti mérésközpontokon keresztül) n a mérôberendezések óráinak szinkronozása n adatok ellenôrzése, hihetôség vizsgálat n adatok feldolgozása összegzése és egyéb számítások (mérlegkörönkénti összegzések, közüzem számítása stb.) n automatikus adatszolgáltatás külsô és belsô rendszerek felé n adatok helyettesítése, adattörténet rögzítése n adatok archiválása n mûködési statisztikák készítése Bár a mérésközpont és a NIP rendszer belsô felépítése, mûködése jelentôsen eltér egymástól, sikerült a mérések azonosítását egységesíteni mindkét rendszerben. Ez az egységesség jelentôs mértékben csökkenti a hibás mûködés, téves kezelés lehetôségét, amely az állandóan változó piac megbízható mûködése szempontjából igen fontos. Az új mérésközpont nem elôzmény nélküli. Hasonló feladatokat látott el a C2000-es energiamérési adatgyûjtô rendszer, amelyet biztonsági okokból az év elsô felében még üzemben maradt. Az elmúlt években ez a rendszer biztosította az MVM és az áramszolgáltató vállalatok, illetve erômûvek közötti elszámoláshoz szükséges mérések összegyûjtését és feldolgozását. Mivel az újonnan megvalósuló mérésközpontokkal kiépítendô adatcserére és az igen bonyolult feldolgozásokra, számításokra a C2000-es rendszer nem volt alkalmas, ezért 38

5 döntött a MAVIR új rendszer kiépítése mellett. Az új mérésközpont Compaq PC-kbôl épül föl, amelyen Windows 2000 operációs rendszer alatt futhatnak a feldolgozások, illetve a MS Access 2000 és az MS SQL-re épülô adatbázis kezelô rendszerek (ENZ EDW ). A rendszerhez kapcsolt belsô felhasználók száma jelenleg 10, a külsô felhasználók maximális száma 250 lehet. A teljes rendszert a GANZ Mérôgyár Kft. szállította a GÖRLITZ Ausztria GmbH szoftverét felhasználva, aki alvállalkozóként vesz részt a projektben AZ ADATTÁRHÁZ MINT INTEGRÁCIÓS PLATFORM A MAVIR informatikai rendszerének központi eleme az adattárház, amely két fô részbôl áll, az ODS (Online Data Store) integrációs adatbázisból és a lekérdezésekre optimalizált adatbázisból. Az ODS feladata az egyes alrendszerek összekapcsolása (EMS/SCADA, NIP, SAP, Mkp.), adatok fogadása és továbbítása, az adatok egységes formátumra hozása és azok periodikus vagy eseménytôl vezérelt továbbítása a célrendszerek felé. Az ODS-ben megjelenô adatok csak meghatározott ideig (néhány naptól néhány hónapig) tartózkodnak az ODS adatbázisban. A hosszú idejû tárolásra kijelölt adatok innen kerülnek át az adattárház adatbázisába, ahol a hosszúidejû és végleges tárolásuk megtörténik. Az adattárházban tárolt adatok tipikus felhasználása az analitikai célú lekérdezés, elemzés, valamint a több éves elérhetôség biztosítása. Az adattárház kiépítése jelenleg folyik. A piacnyitás idôpontjában (2003. január 1-jén) az informatika rendszerek összekapcsolása átmeneti megoldással valósult meg. Az integrációs adatbázis megvalósítására az üzemirányítási rendszerben (EMS/SCADA) került sor, annak HACMP (High Availability Clauster Multiprocessing) szerverén, amely az üzemirányítási rendszer követelményei miatt eleve redundáns kiépítésû. Az új feladatok befogadására csak a tárolókapacitásokat kellet bôvíteni. Ez az átmeneti állapot az adattárház kiépítésével megszûnik, mert akkor az ide telepített feladatok, feldolgozások átkerülnek a végleges helyükre. Az új végleges integrációs adatbázis kiépítése, amely már folyamatban van, szintén HACMP technológiát fog használni, tekintettel arra, hogy az ODS adatbázis központi helyet foglal el az informatikai rendszeren belül, ezért rendelkezésre állása dön- 4. ÁBRA ELSZÁMOLÁSI ADATOKBÓL KÉPZETT TERHELÉSI GÖRBÉK 39

6 40 5. ÁBRA NAPI VILLAMOSENERGIA-ADATOK

7 SZLOVÉNIA Cirkovce 97 AUSZTRIA Wien Neusiedl Wien Tumbri Nedeljanec Szombathely 120 kv 583 Hévíz Lenti HORVÁTORSZÁG Bôs Győr Oroszlány Litér Toponár Siklós Martonvásár Pécs 120 kv Donji Miholjac 1000 SZLOVÁKIA Levice Göd Zugló Albertfalva Albertirsa Dunamenti Dunaújváros Paks Ernestinovo Ócsa Detk Sándorfalva 310 Rimavská Sobota (Moldava) Szabadka Felsőzsolca Sajószöged Szolnok Sajóivánka Békéscsaba Szeged JUGOSZLÁVIA Tiszalök Arad Kisvárda Debrecen UKRAJNA ROMÁNIA Munkács Zahidno- Ukrainska Fogyasztás 5345 MW Import 417 MW Eltérés az import menetrendtôl -7 MW Frekvencia 49,982 MHz 6. ÁBRA RENDSZERTERHELÉSI ÉS EXPORT-IMPORT PILLANATNYI ADATOK tôen befolyásolja a teljes rendszer mûködését. Természetesen az egyes alrendszerek autonóm kiépítésûek, az informatikai stratégiában megkövetelteknek megfelelôen. Ez azt jelenti, hogy önállóan is mûködôképesek, így a MAVIR az ODS hiánya esetén is képes feladatait ellátni, de jelentôs kezelôi, felhasználói plusz munkával. Az adattárház IBM szállítású hardver elemekbôl épül föl és ORACLE adatbázis-kezelôt használ. A hardver rendszer C4-es gépekbôl áll, amelyek az IBM HACMP technológiának megfelelôen kerülnek összekapcsolásra (hot backup, RAID-5-ös disk alrendszerrel). Az ORACLE adatbázis-kezelô 9.1-es verziószámú. 4. MÓDOSÍTOTT, TOVÁBB- FEJLESZTETT INFORMATI- KAI RENDSZEREK A piacnyitás miatt, mind az üzemirányítási, mind az ügyviteli folyamatok jelentôsen változtak, bôvültek. Ezek tették szükségessé a MAVIR legnagyobb informatikai rendszerének, az üzemirányítási rendszerének az átalakítását, valamint az SAP-val megvalósított ügyviteli rendszer bôvítését ÜZEMIRÁNYÍTÁSI EMS/SCADA (ÜRIK) RENDSZER A MAVIR korszerû üzemirányítási rendszerrel rendelkezik, amelynek megvalósítása egy több éves projekt eredményeként 2001-ben fejezôdött be. Ez a rendszer kiszolgálja az operatív üzemirányítás igényeit és bôvíthetôsége révén alkalmas a piacnyitásból eredô új feladatok megvalósítására is. Az új feladatok megvalósítása, illetve a régi funkciók módosítása jelenleg folyik, melyek közül a legfontosabbak a következôk: n negyedórás menetrendek kezelése az eredeti órás értékek helyett n gazdaságos terheléselosztás növekményköltség helyett behívási sorrend alapon n adat archiválási rendszer bôvítése mind a rögzített paraméterek száma, mind a megôrzés idôtartamra növekszik n tervezési és szabályozási funkciók átállítása, bruttó értékekrôl nettó értékekre n energiamérôk lekérdezésének, helyettesítésének kiterjesztése a teljes mérési körre n termelési statisztika képzése középtávú elôrebecsléshez Az üzemirányítási rendszer hardver és szoftver platformja és rendszere változatlan, csak funkcionális bôvítések és módosítások folynak a rendszerben. Jelentôsen változik viszont a külsô kapcsolati rész. Itt a szükségessé vált adatkapcsolati bôvítés az ODS-en keresztül valósul meg. Ez egyes esetekben új adatfolyamatok kialakítását jelenti. Ilyen eset például a menetrendi adatok köre. Piacnyitás elôtt ezek az adatok a rendszeren belül, a menetrend tervezô funkciókból érkeztek. Most az ODS-en keresztül a NIP rendszerbôl jönnek. De nem kisebb átalakítást igényel a bruttó me- 41

8 netrendi értékek helyett a nettó értékek kezelése sem VÁLLALATI ÜGYVITELI (SAP) RENDSZER FEJLESZTÉSE A MAVIR már a piacnyitást megelôzôen rendelkezett, saját ügyviteli (SAP) rendszerrel. Az eredetileg használt rendszer az MVM rendszerén belül került kialakításra az akkori ügyviteli igényeknek megfelelôen. A piacnyitási feladatokhoz kapcsolódóan azonban ennek jelentôs továbbépítése van folyamatban. A rendszer átalakítása, fejlesztése két lépésben megy végbe. Elsôként az önálló, az MVM rendszertôl független SAP megvalósítása történt meg. A rendszer a feltétlen szükséges funkcionális módosításokkal együtt leválasztásra került az MVM rendszerébôl és a MAVIR székhelyén elhelyezett önálló hardveren került telepítésre. A második lépés, a már csak MAVIR célokat megvalósító rendszer továbbfejlesztése, a piacnyitás miatti új funkciók kiépítése. Ezek az új feladatok, illetve azok SAP-n belüli megoldása, fôként a pénzügyiszámvitel, kontrolling, logisztika és munkaügyi területeket érinti. Az SAP rendszer is az integrációs adatbázison keresztül tart kapcsolatot azokkal a rendszerekkel (pl. NIPpel), amelyek adatot szolgáltatnak, vagy adatot várnak tôle. Ezen kapcsolatok révén integrálódik az új ügyviteli rendszer a MAVIR komplex rendszerébe, lehetôvé téve a belsô vállalati folyamatok átalakítását, korszerûsítését is. A telepített új rendszer három alrendszerbôl áll, üzemi (PRD) fejlesztô (DEV) és minôségbiztosítási (QUA) rendszerbôl. A hardver rendszer Compaq szállítású. Az elsô fázisú szállítás ötven felhasználói licencet tartalmaz. A rendszer szállítását és üzemeltetését a PROCONT végzi outsourcing szerzôdés keretében. 5. ADATPUBLIKÁCIÓS MÓDSZEREK A MAVIR-nak a törvényi szabályozásból eredôen igen jelentôs adatpublikációs, adatszolgáltatási kötelezettsége van. Nyilvánosságra kell hozni azokat az egész villamosenergiarendszerre vonatkozó általános adatokat, amelyek a villamosenergiarendszer mûködésével kapcsolatosak. Ilyenek például a rendszerterhelésre, export-import forgalomra vonatkozó összegzett értékek. Ezek az adatok a MAVIR honlapján címen folyamatosan elérhetôek. Itt visszamenôlegesen is rendelkezésre állnak a napi, heti és havi és éves összesítô adatok. Az ábrán szereplô adatok az adott napot követôen kerülnek összeállításra a MAVIR számára a készítés pillanatában rendelkezésre álló adatokból, tájékoztató jelleggel. Ezek nem képezik késôbbi elszámolok alapját, bár elszámolási mérôrendszerbôl jövô adatokat is felhasznál. Cél a piac szereplôinek folyamatos informálása. Hasonlóan tájékoztatási célt szolgál a pillanatnyi energia forgalomról ötpercenként megjelenített ábra, amelyen a pillanatnyi állapot követhetô nyomon. A honlapon megtalálhatók még a piac mûködésével kapcsolatos elôírások, utasítások, szabályzatok és a piac mûködésével kapcsolatos kezelési és adatszolgáltatási leírások is. Ezeket a MAVIR folyamatosan aktualizálja, melyek a legtöbb esetben letölthetô formában is elérhetôek. Az adatpublikáláshoz kapcsolódik, de azok egy speciális csoportját alkotják azok az adatcsoportok, amelyek elérése ugyan honlapon keresztül történik, de csak meghatározott kör részére biztosított. Ilyen például a NIP rendszer és a Mérésközpont adatai. Ezek elérése jelszóval védett és adatbejelentési, adategyeztetési célokat szolgál. A jelenleg mûködô adatpublikációs rendszer, annak elsô fázisában megvalósított állapotát mutatja, de folyamatban van jelentôs bôvítése, amelynek befejezését követôen lehetôvé válik az adattárházban tárolt hiteles archivált adatok elérése. 6. BIZTONSÁGI SZEMPONTOK A MAVIR mind az elmúlt idôszakban, mind a jövôben kiemelten kezeli az informatikai rendszereinek biztonságát. Különösen igaz ez a piacnyitást követô, jelentôsen megváltozott helyzetre, amikor az addigi viszonylag zárt technológiájú üzemirányítási rendszerrel szemben a MAVIR egy nyitott, az internet által biztosított szolgáltatásokat is használó rendszert üzemeltet. Az új informatikai rendszer, a piacnyitásból következôen, számos, egyre bôvülô számú partnerrel áll összeköttetésben. Ez az új helyzet tette szükségessé az eddig használt biztonsági rendszer jelentôs megerôsítését. A MAVIR informatikai biztonsági követelményeinek megfelelôen, a rendszeren belül új biztonsági zónák kiépítése történt meg. Az internet felé kettôs tûzfalrendszer került kialakításra. Ezen két tûzfal között van az adatpublikációs WEB szerver, így az internet felôl általános céllal csak ez érhetô el, ily módon a külsô támadás is csak ebben okozhat kárt. Esetleges tönkretétele esetén is gyorsan helyreállítható a második tûzfal mögötti állományokból. A biztonsági rendszer alapvetôen Cisco és Sun eszközökbôl épül föl, az internet felé megvalósított tûzfal többek között tartalom- és vírusellenôrzést is végez. A feljogosított, interneten bejelentkezô külsô felhasználónk (például: mérlegkörfelelôsök) jelszóval vannak azonosítva. Az üzemirányítási rendszerre történô külsô bejelentkezés a fokozott biztonsági elôírásoknak megfelelôen személyenkénti azonosító kártyával (secure id) történik. Az informatikai rendszerek biztonságának fontos részét képezi az esetleges adatvesztések elleni védekezés. Ennek megfelelôen az egyes alrendszerek redundáns kialakításúak és általában hibatûrô (RAID-5-án) disk alrendszereket használnak. Ezen túl az egyes alrendszerek biztonsági mentési rendjének kialakításakor lényeges szempont volt a gyors rendszer helyreállítás biztosítása. 7. A MAVIR FELKÉSZÜLÉSI PROJEKTJE, KAPCSOLAT AZ INFORMATIKÁVAL A MAVIR átalakítása, alkalmassá tétele új rendszerirányítási feladatokra, 42

9 egy projekt, a Felkészülési projekt keretében valósul meg. Az informatika fejlesztések részét képezik a MAVIR Felkészülési projektjének. Azon belül önálló projektként valósul meg és hét alprojektbôl épül föl. A Felkészülési projekten belüli egyéb projektek határozták meg azokat az új feladatokat a MAVIR folyamataiból következôen -, amelyek bemenetét képezték az informatikai projektnek. A megvalósítás során az egyes informatikai alprojektek munkacsoportokat hoztak létre, melyekbe a felhasználók is képviseltették magukat, hogy a kialakítandó új funkciók minden várható igényt ki tudjanak elégíteni. Az informatikai rendszer megvalósítása két vagy három fázisban történik. Az elsô fázis január 1-jéig tartott, amely magába foglalta a legfontosabb funkciók szállítását és az azokkal kapcsolatos oktatásokat is. Ezt követi a második fázis, amely feladata a végleges rendszerek leszállítása. Tekintettel, arra, hogy a mûködési modellben, szabályzatokban az év elsô felében az eddigi mûködési tapasztalatokból következôen jelentôs változások történtek, várható még egy további módosítási, fejlesztési fázis, de ezek kezelése az eredeti szállításoktól elkülönítetten fog történni. A szállítók kiválasztására jelentôs elôkészítô munka után zártkörû meghívásos pályázat útján került sor. Egy-egy pályázatra általában 6-8 szállító kapott meghívást, akik ezt megelôzôen alkalmat kaptak arra, hogy általánosságban megismerkedjenek a várható feladatokkal, illetve a MAVIR informatikai környezetével. Az informatika egyik legjelentôsebb jövôbeni feladata az új komplex informatikai rendszer üzemének megszervezése és a várható új feladatok, fejlesztési igények gyors és hatékony kezelése a folyamatos üzem biztosítása mellett. 43