Békéscsaba Megyei Jogú Város Fenntartható Városfejlesztési Programok előkészítése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Békéscsaba Megyei Jogú Város Fenntartható Városfejlesztési Programok előkészítése"

Átírás

1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Békéscsaba Megyei Jogú Város Fenntartható Városfejlesztési Programok előkészítése Városfejlesztési Koncepciót megalapozó Vizsgálat

2 A HELYZETFELTÁRÁS ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐK NÉVSORA: Károlyi János területrendező vezető tervező Schuchmann Péter területrendező vezető tervező dr. Habuda Judit tervező dr. Kukely György tervező szakképesítés: okl. geográfus, okl. szociológus építészkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TR szakképesítés: okl. táj- és kertépítész mérnök, okl. városépítési- városgazdasági szakmérnök építészkamarai névjegyzéki szám: tervezői jogosultság: TR, TK szakképesítés: okl. közgazdász szakképesítés: okl. terület- és településfejlesztő geográfus, műszaki-közgazdasági szakértő Közreműködtek: Fercsák Ágnes (településmérnök), Rácz Anita (közgazdász), Szijártó Ágnes (tájrendező és kertépítő mérnök), Tóth Anett Krisztina (okl. közgazdász), Molnár László (okl. terület- és településfejlesztő geográfus) Békéscsaba MJV Önkormányzata részéről: Opauszki Zoltán (Kabinetvezető), Wittmann László (osztályvezető, Stratégiai-Fejlesztési Osztály), Lukácsi László Kornél (Városi Főépítész), Dr. Sódar Anita (Közbeszerzési és Projektmenedzsment Csoportvezető, Stratégiai-Fejlesztési Osztály), Marik Tibor Márk (Pályázati-Gazdasági Ügyintéző, Stratégiai-Fejlesztési Osztály) A Helyzetfeltárás elkészítésében szöveges részanyagokkal és szóbeli javaslatokkal közreműködtek a Gazdasági, a Humán és a Városfejlesztési Munkacsoport tagjai, valamint az Egyházi illetve a Gazdasági Fórum résztvevői. A szöveges részanyagokat készítő munkacsoport-tagok névsora: Ando György (igazgató, Munkácsy Mihály Múzeum), Bogár Éva (igazgató, Egészségügyi Alapellátási Intézmény), Buzás Zoltán (elnök, Békés Megyei Mérnöki Kamara), Czégény Gyula (tankerületi igazgató, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Békéscsabai Tankerülete), Csiaki Tamás (BMJV Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Osztály) Dr. Becsei László (főigazgató főorvos, Dr. Réthy Pál Kórház - Rendelőintézet), Dr. Csereiné Árgyelán Anna (igazgató, Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény), Dr. Puskás János (dékán, Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár és Egészségtudományi Kara), Dr. Tőgye Ildikó (osztályvezető, BMJV Polgármesteri Hivatala Szociálpolitikai Osztály), Fekete Péter (igazgató, Békéscsabai Jókai Színház), Kotroczó Henrietta (irodavezető, Békéscsabai Tourinform Iroda), Kócsi Sándorné (óvodavezető, Százszorszép Művészeti Bázisóvoda), Lenkefi Zoltán (igazgató, Békéscsabai Napsugár Bábszínház), Rakonczás Szilvia (igazgató, Békés Megyei Könyvtár), Szente Béla (igazgató, Csabagyöngye Kulturális Központ), Szigeti Csaba (sportcsoportvezető, BMJV Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály), Túriné Kovács Márta (osztályvezető, BMJV Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály), Varga Tamás (közművelődési csoportvezető, BMJV Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály), Virág Mihály (megyei igazgató, Magyar Közút Nonprofit Zrt Békés Megyei Igazgatóság) 2

3 Tartalom BEVEZETÉS HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területfejlesztési Koncepció A Dél-Alföldi Régió területfejlesztési koncepciója A hatályos városfejlesztési koncepció és integrált városfejlesztési stratégia BÉKÉS MEGYE HATÁLYOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉVEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉSEK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓT BEFOLYÁSOLÓ ELEMEI Lezárult településrendezési szerződések Folyamatban lévő településrendezési szerződések A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÁROSFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FŐ ELEMEINEK BEMUTATÁSA A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA: DEMOGRÁFIA, NÉPESESSÉG, NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTEL, KÉPZETTSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG, JÖVEDELMI VISZONYOK, ÉLETMINŐSÉG Demográfia Nemzetiség, vallás Képzettség és foglalkoztatottság Életminőség, egészségi állapot A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások Oktatás-nevelés Egészségügy Szociális ellátás Szakosított szociális ellátások Kulturális és közösségi élet Sportélet Esélyegyenlőség biztosítása A VÁROS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Önkormányzati tulajdonú Ipari parkok, iparterületek adatai Turizmus Főbb turisztikai fejlesztések

4 Rendezvények Turisztikai látnivalók AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvetési bevételek, az önkormányzati szintű bevételek Kiadások Vagyongazdálkodás Gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Városfejlesztés hazai és Európai Uniós forrásból A as programozási időszakban az operatív programokból megvalósítani tervezett projektek vagy projektcsomagok Az önkormányzati hivatal szervezeti egységei A Békéscsabai Városfejlesztési Kft tevékenysége Gazdaságfejlesztési tevékenység Beavatkozási területek, fejlesztési célok Korábbi időszakok fejlesztései Közfoglalkoztatás Lakás- és helyiséggazdálkodás Békéscsaba lakásállományának jellemzői Önkormányzati lakásgazdálkodás Telekgazdálkodás Energiagazdálkodás A zöldgazdaság fejlesztési célok elérése érdekében megvalósult illetve megvalósítandó projektek Energiagazdálkodás, megújuló energiák hasznosítása Geotermikus energia hasznosítása TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK Hulladékgazdálkodás A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Tájhasználat értékelése Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET KONFLIKTUSAI, PROBLÉMÁI KÖZLEKEDÉS

5 Békéscsaba elérhetősége, a város gazdaságföldrajzi helyzetét és fejlesztési potenciáljait befolyásoló közlekedési hálózatok Békéscsaba közlekedési helyzete KÖZMŰVESÍTÉS Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás Önkormányzati fenntartású intézmények energiahatékonysági értékelése Elektronikus hírközlés KÖRNYEZETVÉDELEM, A VÁROS KÖRNYEZETI ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE Talajok Felszíni és a felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés A lakosság környezettudat- és szemléletformálása Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák HELYZETELEMZÉS, SWOT ANALÍZIS HELYZETÉRTÉKELÉS

6 Bevezetés Békéscsaba Megyei Jogú Város korábbi városfejlesztési koncepcióját (a megalapozó helyzetértékeléssel együtt) a Város Önkormányzata megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete készítette 2004-ben. Az összefoglaló dokumentációt a munka vezető kutatói Dr. Nagy Erika és Dr. Timár Judit szerkesztették. A tudományos igényességű és részletezettségű vizsgálat és értékelés szerzői Bajmóczy Péter, Bakti Mária, Dr. Baukó Tamás, Dr. Borgula Ilona, Dénes Attila, Duray Balázs, Herczeg Tamás, Kiss János, Dr. Kiss József, Dr. Kugler József, Dr. Nagy Erika, Dr. Nagy Gábor, Dr. Nagy Imre, Nagy Terézia, Pádi Zoltán, Pál Viktor, Pocsajiné Fábián Magdolna, Dr. Simon Imre, Dr. Simon Sándor, és Dr. Timár Judit voltak. Ez az igényes munka átfogó képet ad Békéscsaba múltjáról, adottságairól, potenciáljairól, a város térségi szerepéről és annak változásáról, a városi társadalom és a helyi gazdaság fejlődéséről, e fejlődést befolyásoló okokról. A helyzetértékelés kiemelten foglalkozik az es rendszerváltozás utáni folyamatokkal és számszerűen és sokoldalúan jellemzi a város helyzetétét az ezredforduló utáni években. Ezen a helyzetértékelésen - illetve annak 2007 évi részleges aktualizálásán - alapult 2004-ben Békéscsaba több vonatkozásában és fő fejlesztési célkitűzéseiben még ma is helytálló hosszú távú városfejlesztési koncepciója, illetve 2007-ben az az Integrált Városfejlesztési Stratégia, amely megalapozta és keretbe foglalta a közötti fejlesztési időszak programjait. Békéscsaba megyei jogú város korábbi városfejlesztési koncepciójának felülvizsgálatát és módosítását egyrészt a világgazdasági válsággal is összefüggésben a magyar gazdaságban, társadalomban, azon belül Békéscsaba pozícióiban és lehetőségeiben bekövetkezett változások teszik szükségessé, o a város helyzetének korábban tervezett pozíciójavulásának elmaradása, o a helyi és a térségi gazdaság megtorpanása, o a meglévő kedvező potenciálok hatékony kihasználásának elmaradása, o ezzel a város népességmegtartó képességének gyengülése. o Mindezek határozottabb prioritások mentén végiggondolt, a megváltozott helyzet kezelésére alkalmasabb fejlesztési irányok megfogalmazását teszik szükségessé. Másrészt szükségessé teszi a városfejlesztési koncepció majd a stratégiai fejlesztési prioritások felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását az EURÓPA 2020 közösségi stratégiához való erőteljesebb kapcsolódás igénye, a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 fejlesztési és területfejlesztési stratégia térségi és városi érvényesítésének szükségessége, a közötti fejlesztési időszakot megalapozó új helyi és várostérségi fejlesztéspolitikai dokumentumok megalapozásának szükségessége. A városfejlesztési koncepció felülvizsgálatát és módosítását megalapozó helyzetelemzés és helyzet értékelés - fentiek figyelembevételével - célirányos munka. A városfejlesztési koncepció felülvizsgálatát szolgáló 2013 évi helyzetelemzés és helyzetértékelés az aktualizáláshoz több módszert alkalmaz: 6

7 1./ Felhasználja a korábbi helyzetfeltárás és helyzetértékelés eredményeit, röviden beidézi annak még ma is helytállónak minősülő megállapításait és részleteit, de a változások bemutatására, a változások trendjeinek értékelésére koncentrál. (Az aktualizált helyzetértékelés szövegszerűen nem ismétli meg Békéscsaba történetére, korábbi helyzetére, fejlődésére, pozíciónak történelmi alakulására - jellemzően az ezredfordulót megelőző időszakokra - vonatkozó részletes megállapításokat annak ellenére, hogy azok a város fejlődéstörténete alakulásának okait sokoldalúan tárják fel és tudományos igényességgel mutatták be. Ezek a munkarészek a hivatkozott 2004-ben készült RKK helyzetértékelés máig helytálló megállapításokat tartalmazó fejezetei, amelyek átdolgozása jelen felülvizsgálatnak nem képezte feladatát.) 2./ A KSH és a TEIR adatbázisokban rendelkezésre álló legújabb statisztikai adatok felhasználásával aktualizálja a korábbi helyzetértékelés tényszámait, ahol a változások szükségessé teszik új megállapítások megfogalmazását, ott azt megteszi, ahol nem, ott a korábbi helyzetértékelés megállapításait használja fel. 3./ Az aktuális, reális és pontos helyzetkép felrajzolásához a felülvizsgálati munka helyzetértékelése épít arra a széleskörű adatgyűjtésre, amelyet Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a város ellátásáért felelős szervezetek bevonásával 2013-ban készített. Az összegyűjtött adatok és információk egy a későbbiekben kiépítendő városi információs rendszer részeként alkalmasak lesznek a folyamatok és a változások rendszeres figyelemmel kísérésére, a változások monitoringozására. 4./ A helyzetértékelés aktualizálásába bevonásra kerültek a partnerségi terv szerint megszólított célcsoportok, szervezetek és szakemberek. E munka során a partnerek szembesítésre kerültek a korábbi városfejlesztési dokumentumok (kiemelten a legutóbbi ilyen munka, az IVS-t megalapozó helyzetértékelés) fő megállapításaival annak érdekében, hogy azok helytállósága, vagy megváltoztatásának szükségessége tételesen és egyértelműen megfogalmazásra kerülhessen. A munkacsoportok (kiemelten a humán munkacsoport) szakértői számos naprakész, hasznos információval segítették a helyzetértékelést. A szakértői szintű egyéni rész-helyzetértékeléseket a munkacsoportok megvitatták és ennek alapján kerültek megfogalmazásra a jelenlegi helyzetet rögzítő megállapítások. Ennek eredményeként úgy a városfejlesztés potenciáljainak reális bemutatását, mint a városfejlesztést akadályozó, nehezítő tényezők értékelését nagymértékben segítette az a széleskörű partnerség, amely a városfejlesztési dokumentumok megújítása kapcsán kialakult. 5./ A helyzetértékelés aktualizálása érdekében a felülvizsgálati munka során felhasználásra kerültek mindazok az ágazati (pld. közlekedésfejlesztési-, környezetvédelmi) fejlesztési dokumentumokat megalapozó helyzetértékelő megállapítások, amelyek a szakértők és a munkacsoportok egyöntetű megítélése szerint ma is helytállóak. A város önkormányzata megbízásából, különböző szakértői csoportok által az elmúlt években készített szakértői anyagoknak az új városfejlesztési dokumentumok megalapozásához való felhasználása lehetőségét az önkormányzat biztosította. Az aktualizált új helyzetértékelés fentiek szerint egyaránt tartalmaz szószerinti részleteket a korábbi dokumentumokból, aktualizált, illetve az új adatokon és információkon alapuló új megállapításokat. Jelen helyzetelemzés és értékelés a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 7

8 figyelembevételével készült, de csak azokat az elemeket tartalmazza, amelyek a város településfejlesztési dokumentumai (a városfejlesztési koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia) térségi és városi szintű megalapozásához szükségesek. A tartalmi szűkítést DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése című pályázati felhívás célrendszere teszi lehetővé, hiszen a pályázati felhívás C.1. pontja szerint a projekt célja az említett dokumentumok elkészítése, s bár a 314/2012 (XI.8). Kormányrendelet irányelveit a partnerségi együttműködéskor figyelembe kell venni, a rendeletben tárgyalt egyéb fejlesztési dokumentumok elkészítését jelen pályázat nem támogatja. A helyzetértékelés elkészült fejezetei a szakterületenként rendelkezésre álló információk mélységének különbözősége, a városi önkormányzat ágazatonkénti adatszolgáltatásának eltérő részletezettsége és a különböző munkacsoportokban véglegesítésre került helyzetértékelés eltérő terjedelme miatt, sem tartalmában, sem terjedelmében nem kiegyenlített. Az adat- és információvesztés elkerülése érdekében és a későbbi fejlesztési dokumentumokat megalapozó vizsgálatokkal való összehasonlítás lehetőségének biztosítása érdekében jelen dokumentum teljes terjedelmében tartalmazza a témánként, résztémánként elkészült szakmai anyagokat. 8

9 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 9

10 1.1. Településhálózati összefüggések, a város helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Békéscsabát - mint bármely más városi központot - eredendően környezetével való kapcsolata emeli várossá 1. Az idők során olyan ellátó funkciói alakultak ki, melyekkel messze nem csak saját lakosságát szolgálja, ezáltal viszont őket helyzeti előnybe hozza. A város fejlesztési koncepciója kialakításakor ezért a város elemi érdeke azokat a településkapcsolatokat számba venni, amelyek nélkül e városi szolgáltató intézmények egy része nem működhetne. Az elmúlt évtizedekben a piacgazdaság megerősödése, a területfejlesztési szereplők döntéseinek és az önkormányzat költségvetési pozíciójának változása miatt új tendenciák rajzolódtak ki a falvakból (részben városokból) Békéscsaba felé irányuló, ellátó funkciók igénybevétele által formált településkapcsolatokban. Mára már teljes mértékben a piaci viszonyok uralnak olyan ágazatokat, mint a banki, biztosítói szolgáltatások, a kereskedelem; egyre erősebben behatolnak olyan városi funkcióba, mint a középfokú oktatás. Új, több település lakossága által igénybevett intézmények is megjelentek: ilyenek a munkaügyi központ vagy a vállalkozásfejlesztési alapítvány. A fogyasztói oldalon a szolgáltatások igénybe vételénél lényegesen nagyobb szerepet kapott a szabad választás. A lakosságnak még a korábban egyértelműen adminisztratív úton kijelölt vonzáskörzet "átlépésére" is lehetősége van. A személygépkocsi-használat terjedésével relatíve javult a központok elérhetősége. Ezek, a város -vidék viszony alakulását befolyásoló körülmények azonban a társadalom erőteljes polarizációjával párhuzamosan változtak meg. A választás szabadsága csak a társadalom bizonyos rétegeinek a kiváltsága. Ezért a városi ellátó funkciók vonzáskörzeteit ezekben az évtizedekben a város önkormányzatának - saját intézményhálózata fejlesztését meghatározó, illetve a helyi és külső gazdasági szereplőkét befolyásoló - döntésein túl alapvetően ezeknek a falusi társadalmi csoportoknak a városi kínálatra reagáló választásai rajzolták át. (A változások bizonyítéka az a még 2002-ben Csorváson folytatott részletes lakossági kérdőíves felmérés, ami a korábban Orosháza vonzáskörzetébe tartozó települést mára Békéscsabához erősebben kötődőnek találta.) Más alföldi megyeszékhelyekhez hasonlóan már az előző évtizedekben végbement egyik karakterisztikus változás az ágazati vonzáskörzetek alakulásában következett be, amelynek során Békéscsaba súlya is jelentősen nőtt a középiskolai ellátásban. A koncentráció mértékét részben érzékelteti, hogy a megye 18 településéből a nem helyben tanulók abszolút többsége (több mint fele) Békéscsabára jár be tanulni. Ennél is markánsabb változást a kereskedelemben a városban megnyílt nagy bevásárlóközpontok hozták. Már a korábbi csorvási kutatás is bizonyította, hogy a fogyasztók többségének vásárlási szokásai gyorsan alkalmazkodtak az új megyeszékhelyi koncentrációhoz. (Ilyen típusú, a lakosságot megkérdező vizsgálatok azóta nem készültek, ezért új adatok nem állnak rendelkezésre.) 1 E fejezet kidolgozása során felhasználásra kerültek a hatályos koncepciót megalapozó vizsgálatok máig helytálló megállapításai (MTA RKK) 10

11 Békéscsaba településhálózati szerepe, kapcsolatrendszere, illetve a térségben érintett települések együttműködése három szinten értelmezhető : Békéscsaba, mint Békés megye székhelye, a térség meghatározó jelentőségű gazdasági, foglalkoztató és ellátó központja, Békéscsaba, mint a Közép-békési Centrum térség - a másik két várossal munkamegosztásban fejlődő és fejlesztendő - tagja, Békéscsaba, mint a közvetlen környezetét képező kistérség központja. 1. Békéscsaba, Békés megye székhelye a térség meghatározó jelentőségű gazdasági, foglalkoztató és ellátó központja. Békéscsaba megyeszékhely funkciója 1950 óta erősödik. Először a közigazgatás, majd egyre meghatározóbb mértékben a gazdasági- foglalkoztatási központi, illetve oktatási- kultúrális központi funkciók kiteljesedésével vált a város a megye meghatározó jelentőségű gazdasági, foglalkoztató és ellátó központjává. Békéscsaba megyeszékhely-szerepének, illetve gazdasági súlyának köszönhetően így a város fenti funkciókat illetően az egész megyére kiterjeszti vonzását. Másrészt azonban az alföldi városhálózat sajátosságai miatt Békéscsaba osztozik más, közeli városokkal (elsősorban az egészségügyi központi szerepe miatt Gyulával, de részben Orosházával, Békéssel is) az ellátandó falvak körén. Nincs olyan térsége, illetve települése Békés megyének amelynek helyzetére, fejlődésére ne lenne (igaz eltérő mértékben) hatással a megyeszékhely helyzetének, potenciáljainak, fejlődésének alakulása. A megye (annak települései) és a megyei jogú város fejlesztése összehangolásának feladata a 2011-ben megújított területfejlesztési törvényi keretei között a megyei önkormányzat és a megyei jogú város közös feladata lett, amely csak szoros együttműködésben valósítható meg. A korábbi időszakban a megyei önkormányzat elveszítette a megye térségei és települései vonatkozásában a koordináló szerepét, ennek következtében jelentős mértékben leépültek azok a potenciálok és kapacitások, amelyek a térségi szintű fejlesztési koordinálásához, a települések sokszor eltérő érdekeinek összehangolásához és érvényesítéséhez szükségesek. A 2013-ban indult - a közötti új fejlesztési időszakot megalapozó - tervezési feladatok megvalósulása érdekében a legutóbbi évben újraépülnek és bővülnek azok a megyei kapacitások, amelyek lehetővé teszik a partnerek közötti érdemi partnerség és az öszehangolt terület és településfejlesztés megvalósítását. 2./ Békéscsaba tág várostérsége a Békéscsaba, Gyula és Békés városok alkotta mintegy 20 km sugarú körön belüli Közép-békési Centrum térség, amely mindig fontos szerepet játszott a megye, térség gazdasági életében és igazgatásban, amely ma egy policentrikus városrégió -a városhármas együttműködésén alapuló- regionális fejlesztési alközpont. A térség összehangolt, kölcsönös együttműködésen alapuló fejlesztése már több mint két évtizede megfogalmazott igény. Az MTA Regionális Kutatások Központja Békéscsabai Osztálya elődjeként működő Földrajztudományi Kutatóintézet munkatársai több mint 30 helyi és vidéki szakembert bevonva tárták fel a térség jellemzőit, 11

12 kapcsolatrendszerét, s ismertették meg azt az ország szakembereivel, közvéleményével már az 1980-as évek elején. Budapest kivételével nem sok más példa van az ilyen részletes városi empirikus kutatásra. Ezt követően 1989-ben elkészült a térség koordinált fejlesztésének programa. A rendszerváltással megváltozott tervezési szisztémában e tervdokumentum érvényét vesztette. Később azonban az együttműködés elmélyítése Békés megye területfejlesztési koncepciójában is rögzített céllá vált, illetve az együttműködés támogatása (városrégióra koncentrálva) bekerült a Dél-alföldi régió stratégiájába is. Országos összehasonlításban Békéscsaba és térsége a hetvenes-nyolcvanas évekbeli fejlődése ellenére sem tudta pozícióját erősíteni, ezért (mint azt a korábbi városfejlesztési koncepciót megalapozó helyzetértékelés is megállapítja) eleve hátránnyal indult az 1989/90-el kezdődött társadalmi-gazdasági átalakulás közepette felerősödő városversenyben. E térségi pozíció erősítése érdekében már az 1970-es években felmerült a három szomszédos város (Békéscsaba, Gyula, Békés) valamint a környező kisvárosok, községek szervezett együttműködésének a gondolata, tényleges együttműködés csak az ezredfordulót követően alakult ki. Ekkor formatizálódott a Közép-békési Centrum térség, mint regionális alközpont. Ez az alközpont (a kapcsolódó kistérségekkel együtt) a 170 ezer lélekszám feletti kvázinagyvárosi térség megszervezésével, új típusú város-vidék kapcsolat megalkotásával és a határon átívelő kapcsolatok intézményes kiépítésével fejlesztési mintatérségként kívánt példát nyújtani az elmúlt másfél évtized gazdasági, társadalmi és területi átrendeződése során 12

13 szerepválságba került középvárosok számára. A Közép-békési Centrum térség jelentősége számottevő az egész Alföld térszerkezetében: része az országos külső településgyűrűnek a Szeged-Debrecen közötti szakaszon. Közép-békési Centrum térség adottságai, potenciáljai Közép-békési Centrum térség adottságai, táji-, természeti potenciáljai több vonatkozásban is kiemelkedőek. Az évi 2000 óránál is több napfénytartalom a mezőgazdaságnak és a turizmusnak egyaránt kedvez. A táj adottságai mellett kiemelkedő jelentőségűek a vizek. A Körösök az ország legtisztább vizű folyói, halállományuk gazdag. A holtágak, tavak esztétikai adottságuk mellett a horgászoknak, halászoknak, a környékbeli erdők, mezők pedig a vadászoknak kínálnak lehetőségeket. A mezőgazdasági adottságok is kiválóak, a jó minőségű termőföldek alapozzák meg a helyi élelmiszeripart. A térség geológiai adottságai között fontos szerepet tölt be az 1000 méternél is mélyebb rétegekben található termálvízkészlet, amely a kisrégió egyik társközpontját, Gyulát a hazai termálturizmus egyik elismert központjává emelte. Bár gyorsforgalmi út még nem érinti a térséget, az országos jelentőségű úthálózat csomópontjai, a vasúti főhálózati érintettség valamint a határközelség relatív előnyös logisztikai pozíciót jelent a fejlesztéshez, amelyet tovább erősít a vasúthálózat folyamatban lévő rekonstrukciója, illetve az M44 tervbe vett ütemezett kiépítése. Békéscsaba és Gyula a mai napig megosztva gyakorolja a közigazgatási funkciókat, a megyeszékhely meghatározó jelentőségű igazgatási, gazdasági és oktatási központ, Gyula egészségügyi, jogszolgáltatási, idegenforgalmi és kulturális téren játszik kiemelkedő szerepet. A két településhez szorosan kötődik Békés, a mezőgazdasági jellege mellett a kézművesipar meghatározó, de a szabadvizekre, vízi sportokra alapozott idegenforgalomban is fontos szerepet játszik. A Közép-Békési térségben érintett települések együttműködése A három város - változó intenzitással megvalósuló - együttműködésének az a célja, hogy helyi adottságokra alapozva kitörési pontot kínáljon úgy a közvetlenül érintett három kistérség, mint az egész megye számára. A fejlesztések nemzetközi vonatkozású stratégiai célja, hogy a Közép-Békési térség a Békés-Arad fejlesztési tengely létrehozásával integrálódjon az EUszintű regionális munkamegosztásba és a határon átnyúló kapcsolatok által dinamizálódó gazdaság segítségével tartós növekedési pályára álljon. Az intézményesített együttműködés alapját a Közép-Békési Területfejlesztési Önkormányzat Társulás jelenti, amelyet a három város már 1997-ben létrehozott, de amelynek programja 2005 szeptemberében született meg, amikor elkezdődött a as programozás időszaka. A városok közötti együttműködés fontos - intézményesített - eszköze a KBC-Arad Fejlesztési Ügynökség, amely egy sikeres Interreg pályázat eredményeként 2007 júniusában kezdte meg működését. Az önkormányzati társulás azzal a céllal hozta létre a Fejlesztési Ügynökséget, hogy munkaszervezetként előkészítse és menedzselje a három város és a kapcsolódó kistérségek jövőbeni közös fejlesztési projektjeit. (A projekt a Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósult, illetve valósul meg). A KBC-Arad Fejlesztési Ügynökség az Interreg III.-ban elnyert pályázati támogatás segítségével több területen is fejlesztési és projektgenerálási, végrehajtási feladatokat látott és lát el. 13

14 A program keretében a szervezet feladata: a KBC-Arad határon átnyúló kapcsolatok intenzívvé tétele, Arad megyével közös fejlesztési stratégia kialakítása, a lehetséges projektek kidolgozása és elindítása, valamint a potenciális résztvevők (vállalkozók, civil szervezetek stb.) bevonása és pályázataik támogatása. Forrás: illetve Az elmúlt időszakban a társuláson belül Békés és Gyula városok inkább Békéscsabával, mint egymással működtek együtt. Békésről nézve e város Békéscsaba legfontosabb munkaerőellátója (az ingázók négyötöde a megyeszékhelyre jár dolgozni), így a békésieknek Békéscsaba gazdasági fejlődése a legalapvetőbb érdeke. A gyulaiak vélemény szerint is ez a funkciója hangsúlyozandó, míg Gyula inkább humán-központnak tekinthető. Békés a képzés, környezetvédelem összehangolását tartja nagy kihívásnak, míg a turizmus összehangolása feltétlenül hármas érdekeltséghez fűződik. Békéscsaba Békés és Gyula népességszám változása között Az együttműködésben érintett városok népességének alakulása Békéscsaba Békés Gyula A népességfejlődést bemutató fenti ábra jól mutatja Békéscsaba súlyának növekedését a térségen belül. A három város (és térsége) együttműködésében a társulás jó keret és forma (egyenlőre azonban inkább lehetőség), az ügynökség pedig jó eszköz együttműködés a tervek és fejlesztések összehangolásában. Megállapítható ugyanis, hogy a társuló felek nem használják ki teljes mértékben az együttműködésben rejlő lehetőségeket sem a térség délalföldi régión belüli, sem a határokon átnyúló, makroregionális szintű pozicióik erősítése érdekében. 3./ Békéscsaba szűkebb várostérsége Békéscsaba szűkebb várostérségének kiterjedése lényegében megegyezik a békéscsabai kistérség területével, ahol a megye területének 8%-án a népesség ötöde él. Ez a térség - 14

15 kiemelten a központi város gazdasági súlyának köszönhetően - meghatározó gazdasági potenciált képez. A szűk várostérséget Békéscsaba, Újkígyós város, Csabaszabadi, Kétsoprony, Szabadkígyós és Telekgerendás község képezi. A 2012 évi új járásbeosztás szerint fenti településeken túl közigazgatásilag Békéscsaba központúak még Csorvás, Doboz és Gerendás települések, ezekkel azonban - a közötti időszakra szóló tervezési irányelvek szerint - nem képez a megyei jogú város olyan fejlesztési tervezési egységet, amely miatt indokolttá válna a térségi határok kibővítése. A Békéscsabai várostérségének (kistérségének) helyzete Jelen helyzetelemzés és helyzetértékelés a Békéscsabára és várostérségére 2030-ig tartó időszakra készítendő fejlesztési koncepció, illetve a 2020-ig tartó időszakra készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozását szolgálja. A felülvizsgált kistérség-fejlesztési dokumentumot és azt megalapozó vizsgálatot a CONSULTING Kft készítette 2009-ben. A felülvizsgált és aktualizált helyzetfeltárás épít az előzmények eredményeire, megállapításaira, de azokat részben a KSH 2011-es népszámlálási adatai, illetve, részben Békéscsaba város adatszolgáltatása figyelembevételével készült. A dokumentum megállapításai az új városfejlesztési koncepció széleskörű és sokoldalú megalapozása érdekében életre hívott munkacsoportok tagjainak részvételével készült. Békéscsabai kistérséghez tartozó települések Békéscsabai kistérséghez tartozó települések besorolása 2004-ben változott: ekkor hozták létre az önálló Gyulai kistérséget (így Gyula, Elek, Újkígyós, Szabadkígyós, Lőkösháza és Kétegyháza elkerült a kistérségtől) ben Szabadkígyós és Újkígyós került vissza, Doboz azonban a Békési kistérséghez került. E változásokat követően jelenleg Békéscsaba várostérséget Békéscsaba, Újkígyós város, Csabaszabadi, Kétsoprony, Szabadkígyós és Telekgerendás község képezik. Megjegyezni szükséges, hogy Szabadkígyós 2013-ban kivált az önkéntes kistérségi társulásból. Azonban a KSH által nyilvántartott statisztikai kistérségi besorolás szerint Szabadkígyós a Békéscsabai kistérség része. A Településfejlesztési koncepció és ITS készítése kapcsán kiadott NGM útmutatás a statisztikai kistérséget tekinti a funkcionális várostérségnek, emiatt a jelen helyzetértékelés is Szabadkígyóst a kistérség és Békéscsaba funkcionális várostérsége részeként tekinti. A Békéscsabai Kistérség A január 1-jétől érvényes kistérségi besorolási rendszerben Békés megyében - a korábbi 6-tal szemben - 8 kistérséget határoltak le. Legtöbb települést a mezőkovácsházai (18), legkevesebbet a békéscsabai (5) kistérséghez soroltak. Az egyes kistérségek népességének száma jelentősen szóródik. A békéscsabai kistérségnek a legnagyobb a népessége (74 ezer fő), amelyet az orosházai (64 ezer fő) követ, legkisebb lélekszámú a sarkadi (26 ezer fő) kistérség. A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a területfejlesztésről szóló évi XXI. törvény értelmében. Területe 2004-ben változott, mivel ekkor hozták létre az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település hozzájuk került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településből (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi) állt. A Társulás céljaként a kistérség önkormányzatai együttműködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a közszolgáltatások magasabb szinten történő ellátását, a kistérségi területfejlesztési projekt kidolgozását és végrehajtását jelölték meg január 15

16 1-jétől változás történt a kistérség település-összetételét illetően. Doboz már nem tagja a Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amely két település korábban a Gyulai kistérség tagja volt. A kistérségen belül Békéscsaba népességszámbeli súlya meghatározó. Az itt élő lakosság 90 %-a ugyanis a megyeszékhely lakója, a gazdasági teljesítmény alapján azonban még erőteljesebb városunk szerepe. A szociális és területfejlesztési területen a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás a hat tagönkormányzattal állt partnerségi kapcsolatban. Békéscsaba, Kétsoprony, Telekgerendás, Csabaszabadi, Szabadkígyós, Újkígyós. A Társulás két szociális intézményt, a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központot, illetve a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézményt tartja fenn, valamint az orvosi ügyeleti ellátás biztosítása érdekében érvényes feladat-ellátási megállapodást kötött a Csaba Ügyeleti Korlátolt Felelősségű Társasággal. Szabadkígyós Önkormányzat Képviselő-testülete úgy döntött, hogy nem kíván tagja lenni a Mötv. szerint megalakuló társulásnak, így július 1. napjától a Kistérségi Társulást 5 település (Békéscsaba, Kétsoprony, Telekgerendás, Csabaszabadi, Újkígyós) alkotja. A Békéscsabai Kistérségi Társulás legfontosabb feladatai között szerepel a térség- és területfejlesztés. A Békéscsabai kistérség településeinek jelenlegi helyzete, a jövő tervezését is befolyásoló folyamatai Békés megye a Békéscsabai kistérség, illetve Békéscsaba népességének alakulása között Békéscsaba Békéscsabai kistérség Megye összesen Fenti ábra a megyei jogú város és kistérsége súlyának és arányának változását érzékelteti Békés megyén belül a népességszám alakulásának bemutatásával. Funkcionális kapcsolatok A kistérségen belüli funkcionális kapcsolatok szempontjából meghatározó Békéscsaba foglalkoztató és ellátó központi szerepe. A korábbi (2001. évi) népszámlálás részletes adatai 16

17 szerint 17 olyan települése (köztük városa) volt a Békés megyének, ahonnan az ingázók abszolút többsége Békéscsabára járt. A falvak közül Telekgerendás (93%), Kétsoprony (90%), Csabaszabadi, Úgykígyós (82-82%), Doboz (78%) és Szabadkígyós (76%) emelkedik ki leginkább, tehát a 2004-ben kialakított statisztikai kistérség valamennyi települése köztük van. (A 2011 évi népszámlás adatai között fentiekkel összehasonlítható adatok nem kerültek publikálásra.) Demográfiai viszonyok A Békéscsabai kistérséghez tartozó városkörnyéki települések népességszám változása között Újkígyós Csabaszabadi Kétsoprony Szabadkígyós Telekgerendás A kistérség városkörnyéki települései (mint azt fenti ábra is érzékelteti) az elmúlt közel másfél évszázadban eltérő fejlődési utak jártak be. Szembetűnő Újkígyós második világháború előtti, illetve Szabadkígyós második világháborút követő fejlődése, népességének dinamikus bővülése. Ez a bővülés Újkígyós vonatkozásában 1950, Szabadkígyós vonatkozásában pedig az 1989/90-es politikai-, gazdasági rendszerváltozás időszakában tört meg. A kistelepülések (Csabaszabadi, Kétsoprony és Telekgerendás) a hatvanas évek óta folyamatosan veszítettek népességükből. Ami még közös e településekben az, hogy az elmúlt évtizedben között már valamennyi település veszített népességéből és ez a népességvesztés a városkörnyék településeiben arányaiban nagyobb volt, mint a megyei jogú város népességcsökkenése. Ennek következtében a kistérségen belül növekszik Békéscsaba súlya. Békéscsaba vonatkozásában nem érvényesült markánsan a szuburbanizáció (a városi népesség egy részének városkörnyékre költözése) feltételezhetően azért, mert a városon belül is lehetett biztosítani a vidéki élet előnyeit és nem alakulak ki olyan lakóhelyi környezeti és társadalmi konfliktusok, amelyek a lakónépesség egy részét költözésre késztette volna. Az évtizedek óta tartó országos demográfiai recesszió a Dél-alföldi régió esetében tetten érhető: mind Békés megyére, mind a régió egészére jellemző a népességszám-csökkenés. A Békéscsabai kistérség településeinek elmúlt évtizedekben regisztrált népességváltozását alábbi diagram - megyei összehasonlításban - mutatja be. 17

18 A Békéscsabai kistérség népességének alakulása megyei összehasonlításban között (%) (a KSH 2011 évi népszámlálási adatai figyelembevételével) A Békéscsabai kistérség az állandó lakosainak 9 százalékát veszítette el a legutóbbi évtized alatt. Tekintettel arra, hogy a kistérség összlakosságának 85 %-a a megyeszékhelyen, Békéscsabán él, így döntően az itt élők népmozgalmi adatai alakítják a kistérség egészének demográfiai folyamatait. A Békéscsabai kistérségen belül a legkisebb népességszámú és népsűrűségű település Csabaszabadi (331 fő, 10 fő/km 2 ) Az országos népsűrűséget (108 fő/km2) az aprófalvas településjellegből adódóan mind Kétsoprony (26 fő/km 2 ), mind Telekgerendás (20 fő/km 2 ) és Szabadkígyós (56 fő/km 2 ) jelentős mértékben alulmúlja. A demográfiai viszonyokat kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a születések és halálozások száma közötti rés folyamatosan nő: a halálozások száma magas szinten stagnál, a születések száma pedig évről-évre csökken (emellett a Békéscsabai kistérség értéke a megyén belül is alacsonynak számít). A természetes fogyás országos értéke 3,6 fő, amelyhez képest a kistérségi tendenciák lényegesen rosszabbak: a Békési és Békéscsabai kistérség kivételével az egész megyére markáns fogyás jellemző, 6 ezreléknél magasabb értékkel. Ennek a megfékezése nagyon nehéz, az egyes települések népességmegtartó képességének erősítésében lehetne kiutat találni, ehhez leginkább a munkahelyteremtő képesség, a telephelyi vonzerő növelése nyújthatna segítséget. A Békéscsabai kistérség halálozási rátája a megyei és az országos átlagnál kedvezőbb, a természetes fogyás kisebb mértékű. Országos összehasonlításban a demográfiai értékek helyzetképe elsősorban az alacsonyabb születésszám miatt mutat lemaradást Települési szinten Csabaszabadi rendelkezik megyei és a kistérségi átlagnál kisebb természetes fogyással. A legkisebb településen problémát jelent az alacsony születésszám, amelyből szintén következtethetünk a település gyenge népességmegtartó képességére - mindezt a migrációs mutatók is alátámasztják 18

19 A demográfiai tendenciák negatív jellegét igazolja (melynek nyilvánvaló oka a fiatalok elvándorlása, az alacsony születésszám), hogy Békés megyében a gyermekkorúak aránya évről évre jelentősen csökken, emellett kiemelkedő a 60 évesnél idősebbek aránya. A korfa öregedő jellege országos szinten is szembetűnő. Az 21 százalékot meghaladó országos átlag nemzetközi összehasonlításban is magas, a megye kistérségeinek értéke azonban ezt az adatot is felülmúlja - kiemelhető különösen Békéscsaba, Csabaszabadi és Telekgerendás kedvezőtlen mutatója. Félő, hogy amennyiben a tendenciák nem változnak, a születésszám növekedése nem valósul meg, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok tovagyűrűző hatása a fejlődés korlátjává válnak. Gazdasági aktivitás A csökkenő népességszám és kedvezőtlen korösszetétel eredményeként megváltozott a gazdaságilag aktívak és inaktívak aránya: az aktívak, ezen belül a foglalkoztatottak aránya jelentősen csökkent, amelyhez a növekvő munkanélküliségi mutatók is hozzájárultak. A kistérség 40 százalék körüli foglalkoztatási színvonala jelentős mértékben elmarad az 52 százalékos országos átlagtól, ami európai összehasonlításban rendkívül alacsony. (A Nemzeti Fejlesztés 2030 dokumentum szerint a célkitűzés az EU célkitűzéséhez kapcsolódóan 75%). Foglalkoztatás, munkanélküliség A nyilvántartott álláskeresők megyei viszonylatban a Békéscsabai kistérség településeinek értéke relatíve kedvezőbbnek bizonyul. Békéscsaba 6,3, Újkígyós 6,7, valamint Telekgerendás 6,9 százalékos értéke az országos értéket (5,7 %) kis mértékben haladja meg A probléma elsősorban abból adódik, hogy a nyilvántartott álláskeresők nagy része - Békéscsaba esetében 51 százaléka, Újkígyós esetében 61 százaléka - a 180 napon túli munkanélküliek kategóriájába tartozik - a munkaerőpiacra történő re-integrálódás esetükben nehezebb. Szabadkígyós értéke a legalacsonyabb a kistérségben 40 százalékos értékkel. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő ,7% ,7% ,7% ,8% ,8% ,1% ,2% ,8% ,5% ,3% ,5% ,4% 2012 N. A. N. A. N. A N. A N. A N. A. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2008-ban a év közötti lakónépesség 6,7 %- a, évben a 8,4 %-a nyilvántartott álláskereső. Az elmúlt 3 évben 1,7 % -al nőtt a vizsgált korcsoportban a nyilvántartott álláskeresők száma. A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy 2008 óta a férfiak és nők között is nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. 19

20 A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya év nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen nő férfi összesen ,4% 40,3% 47,1% ,0% 45,2% 50,4% ,9% 43,4% 48,1% ,7% 46,6% 51,3% ,7% 41,4% 50,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A munkanélküliek számának növekedése, illetve a foglalkoztatottak számának csökkenése mellett az inaktív keresők számának és népességen belüli arányának növekedése figyelhető meg. A kistérségben nagy arányban fordult elő az egészségi problémák miatt történő leszázalékolás az elmúlt években, növelve az inaktív járadékosok, rokkantnyugdíjasok számát. Nyugdíjasok, szociális ellátásban részesülők aránya A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nagyjából 6 százalékkal haladja meg az országos átlagot, mely 2011-ben 296 fő volt 1000 lakosra. Kiemelkedő értéket jelez Telekgerendás és Újkígyós, ezeken a településeken ez a mutató majdnem 30 százalékkal magasabb, itt 1000 lakosra 379, illetve 359 nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő jut. Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők aránya Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma 1000 lakosra Magyarország 29,6 296 Békéscsabai kistérség ,3 343 Békéscsaba ,4 344 Csabaszabadi ,5 285 Kétsoprony ,2 302 Szabadkígyós ,3 313 Telekgerendás ,9 379 Újkígyós ,9 359 Kistérségi szinten igen magas a rendszeres szociális ellátásban részesülők aránya. Az országos átlag megegyezik a Békéscsabán, Kétsopronyban és Szabadkígyóson részesítettek számával, viszont ennek közel háromszorosa jellemző Csabaszabadin. Kétsopronyban alacsonyabb az érték az országos átlaghoz viszonyítva. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok eredménye, hogy az öregedő népességgel, a segélyezettek számának, összességében az eltartottak növekedésével egyre csökken a 20

21 lakosság produktív rétege a kistérségben. Az ezer lakosra jutó adózók száma tekintetében a Békéscsabai kistérség adatsora a legmagasabb a megyében, meghaladja a 449 fős országos értéket is. Az adózók számának alakulása Települési szinten az ezer lakosra jutó adózók száma közel arányosan szóródik; a legmagasabb értéket Telekgerendás képviseli 501 fővel. A gazdaságilag inaktívak nagy aránya miatt Újkígyóson az érték országos átlag alatti, 431 fő. Összes adófizető darabszáma 1000 lakosra jutó adózó Magyarország 449 Békéscsabai kistérség Békéscsaba Csabaszabadi Kétsoprony Szabadkígyós Telekgerendás Újkígyós Oktatás A kedvezőtlen demográfiai folyamatok eredményeképpen az óvodás korú gyermekek és általános iskolai tanulók száma évről évre folyamatosan csökkent. A csökkenő gyermeklétszám és a finanszírozási gondok miatt a térségben intézmény összevonásokra, csoportok megszüntetésére került sor, kevesebb a pedagógusok száma, akiknek nagyobb létszámú csoportokkal kell foglalkozniuk. Egy átlagos óvodai csoport 25 fő két óvónővel és egy dajkával, így az egy pedagógusra jutó újkígyósi 14 és a szabadkígyósi 15 fős keret pedagógushiányra utal. Az óvodai gyermekcso portok száma gyógypedag ógiai neveléssel együtt Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagóg iai neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedag ógiai neveléssel együtt) Óvodapedagógusok száma gyógypedagógiai neveléssel együtt A férőhelyek kihasználtsá ga (%) Békéscsabai kistérség Békéscsaba Csabaszabadi Kétsoprony Szabadkígyós Telekgerendás Újkígyós Telekgerendáson 36-ra és 2 csoportra csökkent a létszám a két évvel ezelőtti 51-eé szemben. Kétsopronyban a 75 férőhely esetében mindössze 50 százalékos a kihasználtság, 39 az óvodások száma, így már csak két csoport működik. Szabadkígyós 100 férőhelyre jutó 79 óvodás gyermeke 3 csoportba jár. Legjobb kihasználtságot Újkígyós mutat, a 168 férőhelyre 21

22 144 gyermek jut, 7 csoporttal működik az óvoda. Meg kell említeni, hogy a szeptember 1-től a bölcsőde új telephelyre költözött és 10 főről 24-re emelkedett az ellátottak száma, tehát az óvodai ellátást nem veszik igénybe azok a gyermekek, akik október 1 után töltik be a 3. évüket. A Csabaszabadiban élő kisgyermekek évek óta már a békéscsabai óvodákba járnak. A csökkenő gyermeklétszám és a finanszírozási gondok miatt a térségben intézmény összevonásokra, csoportok megszüntetésére került sor, kevesebb a pedagógusok száma, akiknek nagyobb létszámú csoportokkal kell foglalkozniuk. Újkígyós esetében az óvónők száma és oktató nevelő munkát segítők száma a 2013/14 es tanévben 2 fővel nőtt. Egy átlagos óvodai csoport 25 fő két óvónővel és egy dajkával, így az egy pedagógusra jutó kétsopronyi 25 és a szabadkígyósi 20 fős keret pedagógushiányra utal. Az összes óvodai férőhely Békéscsabán 2.035, ezzel szemben 1803 az óvodás gyermekek száma, így a kihasználtság csaknem 90 százalékos A kistérség 5406 általános iskolai tanulójára 515 pedagógus jut, a gyermekek 85 százaléka Békéscsabán jár általános iskolába. A csökkenő gyermeklétszám egyes iskolák összevonását, osztályok csökkentését eredményezte. Csabaszabadiban az önkormányzat már nem tudja fenntartani az alapfokú oktatást, a gyerekeknek ingázniuk kell. Az egy pedagógusra jutó általános iskolai tanulók számát tekintve Telekgerendáson és Kétsopronyban jut a legkevesebb tanuló egy pedagógusra, ami lehetőséget teremt a megfelelő foglalkozásokra, biztosítja a gyermekekkel való eredményesebb törődést, azonban megvan a veszélye annak, hogy nem fenntartható a jelenlegi, arányaiban nagyobb pedagóguslétszám. Létszám szerinti rangsorban második helyen 365 tanulóval és 33 pedagógussal Újkígyós áll, itt 17 osztály működött 2011-ben Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai főállású pedagógusok száma (gyógypedagóg iai oktatással együtt) Az általános iskolai osztályok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) 1 pedagógusra jutó általános iskolai tanulók száma Magyarország 10 Békéscsabai kistérség Békéscsaba Csabaszabadi Kétsoprony Szabadkígyós Telekgerendás Újkígyós Egészségügyi ellátás A kistérség egészségügyi ellátását a települések vezetői megfelelőnek értékelik. Békéscsaba városi kórháza (Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet) a környező települések számára jól megközelíthető, a háziorvosi ügyeleti rendszert a kistérség háziorvosai közösen szervezik 22

23 meg maguk között. Szabadkígyóson 2 orvos, Békéscsabán 37 orvos és gyermekorvos valamint 19 fogorvos, Telekgerendáson és Kétsopronyban 1-1 orvos, Újkígyóson 2 orvos és egy gyermekorvos praktizál, Csabaszabadin nincs állandó háziorvos. A települések népességszámához viszonyítottan kevés az orvosok, gyermekorvosok aránya az országos és vidéki átlaghoz viszonyítva. Működő házi gyermekorvosok száma december 31-én Működő háziorvosok száma december 31-én Békéscsabai kistérség Békéscsaba Csabaszabadi 0 0 Kétsoprony 0 1 Szabadkígyós 0 2 Telekgerendás 0 1 Újkígyós 1 2 Önálló gyógyszertár csak Békéscsabán (20 db), Szabadkígyóson (1 db) és Újkígyóson (1 db) működik. Szociális ellátások A kötelező szociális alapellátások a kistérségben elérhetőek. Működik gyermekjóléti és családsegítő központ, a házi segítségnyújtás, szociális étkeztetést rendszere, valamint minden településen idősek nappali intézménye, amelyek kihasználtsága Békéscsabán 66, a többi településen százalékos. Szociális étkeztetés ben részesülő k száma Időseket (is) ellátó nappali intézmén yek száma Idősek nappali ellátásában engedélye zett férőhelye k száma Idősek nappali ellátásában részesülők száma Idősek ellátásának kihasználtsága (%) Házi segítségnyújtásban részesülők száma Gyermekjóléti szolgálato k száma Családsegítő szolgálatok száma A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma Békéscsabai kistérség Békéscsaba Csabaszabadi Kétsoprony Szabadkígyós Telek-gerendás Újkígyós Foglalkoztatás, a vállalkozások számának alakulása A Békéscsabai kistérségben 2007-ben összesen 9921 regisztrált vállalkozás működött, ben számuk már re emelkedett, melynek 85%-a Békéscsabán található. A regisztrált vállalkozásokon belül a legnagyobb arányt az egyéni vállalkozások tették ki, mintegy található a kistérségben. A betéti társaságok és a korlátolt felelősségű vállalkozások száma kis mértékben eltérő: 1100 Bt és 2020 Kft működik. Ezeknek több, mint 90 százaléka Békéscsabán található; a nem 23

24 Békéscsabán működő regisztrált vállalkozások fele Újkígyóshoz tartozik, a fennmaradókon pedig Telekgerendás, Szabadkígyós és Kétsoprony körülbelül egyformán osztozik. Csabaszabadin összesen 64 regisztrált vállalkozás működött, melyből 56 egyéni, tehát jogi személyiség nélküli vállalkozás volt, 2 betéti társaság, 3 korlátolt felelősségű társaság. Az ezer főre jutó vállalkozások számát tekintve Kétsoprony kiemelt helyet foglal el a többi településhez képest. Ami érdekesnek mondható, hogy Telekgerendás népességét tekintve a kistérség települési rangsorában a negyedik helyet foglalja el, az ezer főre jutó vállalkozások száma ugyanakkor magasnak tekinthető, mintegy 201 darab. Újkígyós lélekszámát tekintve a második legnagyobb, ugyanakkor az egy főre jutó vállalkozások száma nem tekinthető kiemelkedőnek. Regisztrált betéti társaságok száma 2011 Regisztrált egyéni vállalkozások száma 2011 Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma 2011 Regisztrált társas vállalkozások száma - GFO Regisztrált vállalkozáso k száma - GFO Egy regisztrált vállalkozás-ra jutó egyéni vállalkozás 1000 lakosra jutó vállalkozások száma Magyarország 0,6 169 Békéscsabai kistérség ,8 184 Békéscsaba ,7 183 Csabaszabadi ,9 182 Kétsoprony ,0 322 Szabadkígyós ,9 118 Telekgerendás ,9 201 Újkígyós ,9 189 Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma folyamatosan nő a térségben, de jelentős számuk változatlanuk kényszer vállalkozás. A turizmus szerepe a gazdaságban A turizmus szerepe a térségben önmagában nem jelentős, elsősorban azért, mert a Békéscsabai kistérség országos viszonylatban jelenleg nem kiemelt idegenforgalmi terület. Lehetőségek leginkább más térségekkel, turisztikai attrakciókkal történő összekapcsolódásban rejlenek. A kistérség legfontosabb turisztikai vonzerőit a gasztronómiai események (Csabai Kolbászfesztivál), valamint a kulturális és egyéb rendezvények, nemzetközi sportesemények jelentik. A kereskedelmi szállásférőhelyek száma stagnál, a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken a Békéscsabai kistérségben (az utóbbi években jelentősen visszaesett, szemben az országos tendenciával. A szálláshelyek a kistérségen belül Békéscsabára koncentrálódnak. Problémát elsősorban egyes szállodák és egyéb (kollégiumi) szálláshelyek minősége jelent. Az elmúlt időszakban Békéscsabán elindult szálláshely fejlesztések a minőségi és mennyiségi probléma kezelését célozzák. Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma 2011 Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2011 Békéscsabai kistérség

25 Békéscsaba Csabaszabadi 0 0 Kétsoprony 0 0 Szabadkígyós Telekgerendás Újkígyós 0 0 A vendéglátóhelyek száma érthetően Békéscsabán a legmagasabb, 751 üzlettel. Újkígyóson 19, Szabadkígyóson 11, Csabaszabadiban 2 vendéglátóhely található. Lakosságarányosan Kétsopronyban és Újkígyóson alacsonyabb az érték, 1000 lakosra 3, illetve 4 vendéglátóhellyel. Vendéglátóhelyek száma 1000 Vendéglátóhelyek száma 2011 lakosra Békéscsabai kistérség ,0 Békéscsaba ,4 Csabaszabadi 2 5,7 Kétsoprony 4 2,8 Szabadkígyós 11 4,0 Telekgerendás 7 4,6 Újkígyós 19 3,5 Műszaki infrastruktúra ellátás A kistérség több települése esetében problémát jelent a szennyvízcsatorna-hálózat hiánya. A szennyvízelvezetés hiányában a szippantott szennyvíz tengelyen történő elszállítása folyik. A környező tisztítókra történő csatlakozás költséges, amit az önkormányzatok nem mindig tudnak vállalni. Békéscsabán a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma a megvalósult szennyvízberuházásnak köszönhetően az elmúlt egy évben jelentősen megugrott, 2013-ban lakás, ami a település összes lakásához viszonyítva 88,6 %-ot jelent, ez 25 százalékpontos növekedés 2011-hez képest. Újkígyós esetében 1981 lakás csatlakozott rá a szennyvízhálózatra, így itt a legmagasabb, 89 %-os a kiépítettség. Szabadkígyós esetében 960 lakásban van kiépítve a hálózat, mely 87%-os kiépítettséget jelent. A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba bekapcsolt lakások aránya Lakásszám 2011 Magyarország 72,5 Békéscsabai kistérség ,0 Békéscsaba (2013-as adat) (2013-as adat) 88,6 (2013-as adat) Csabaszabadi ,0 Kétsoprony ,0 Szabadkígyós ,4 Telekgerendás ,0 Újkígyós ,4 25

26 Környezeti elemek, hulladékgazdálkodás A környezeti elemek állapotának felmérésekor a hulladékgazdálkodás kulcstényezőként emelhető ki. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya az összes lakáshoz képest jobb helyzetet mutat, mint a szennyvízhálózatnál, a szilárd hulladék gyűjtése és elszállítása minden településen szervezetten történik. Csabaszabadi esetében a hulladékgyűjtés a lakások 61 %-nál megoldott megoldott. Jó aránnyal rendelkezik Szabadkígyós (77 %), Telekgerendás (96 %) és Újkígyós (91 %). Békéscsabán lakás esetében megoldott a rendszeres hulladékgyűjtés, ami 83,3 %-os értéket jelent. A legrosszabb helyzetben Kétsoprony van, ahol 315 lakás esetében van rendszeres hulladékgyűjtés, azaz a településen lévő összes lakás 55 %- a esetében. Közlekedési helyzet A Békéscsabai kistérség közlekedési helyzete regionális viszonylatban kedvezőnek mondható, azonban a térségen belüli struktúra hiányos, több település között nincs kiépített kapcsolat. A belterületi úthálózat minősége közepesnek mondható, a karbantartásra rendelkezésre álló pénzügyi források a szintentartásra elegendők. A megyeszékhely és a községek közötti tömegközlekedési feltártság kedvező, azonban a járatsűrűség és utazási idő, valamint a külterületen élő lakosság elérésének tekintetében jelentkeznek problémák, ezért a kistérségben is megfigyelhető az egyéni közlekedési módok elterjedése. Békéscsaba esetében 1000 lakosra 319 személygépkocsi jut (19355 személygépkocsi van a városban, azaz minden harmadik személy rendelkezik autóval). A legalacsonyabb értékkel Csabaszabadi rendelkezik, itt az ezer lakosra jutó érték alig haladja meg a 200-at, 76 a személygépkocsik száma. Személygépkocsik száma az üzemeltető lakhelye szerint Személygépkocsik száma 1000 lakosra Magyarország 304 Békéscsabai kistérség Békéscsaba Csabaszabadi Kétsoprony Szabadkígyós Telekgerendás Újkígyós A kistérségi szintű együttműködés előzményei : A magyar városok egy része korábban nem ismerte fel az ilyen típusú térszervezésben rejlő előnyöket, másrészt kistérségeik - melyek általában nem tartoztak a kedvezményezettek közé - nem voltak érdekeltek a decentralizált területfejlesztési források megszerzéséért folyó, összefogásra serkentő harcban. Békéscsaba azonban alföldi szinten is egyetlen példaként hasonló okból sokáig (2004-ig) nem is kezdeményezte olyan társulás alakítását, melyben a környező falvak is tagok, illetve nem is csatlakozott ilyenhez. 26

27 A megváltozott területfejlesztési jogszabályi keretekhez igazdodva Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése, Csabaszabadi, Doboz, Kétsoprony, és Telekgerendás Községek Képviselő-testületei fentiek miatt csak 2004-ben kötöttek megállapodást többcélú kistérségi társulás létrehozásáról. A Társulás céljaként a kistérség önkormányzatai együttműködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a településfejlesztés összehangolását, a közszolgáltatások magasabb szinten történő ellátását s a kistérségi területfejlesztési projekt kidolgozását és végrehajtását" jelölték meg. A városkörnyéki települések saját szerepüket a kistérségi társulásban - a térségfejlesztési pályázatokban rejlő lehetőségeken túl - elsősorban, mint a város egyik munkaerő-ellátói látják. Ugyanakkor e települések szerint Békéscsaba is nyer intézményei részben rajtuk keresztül megvalósítható fejlesztésével. Kistérségen belül kialakult intézményesített együttműködés mindenkor a változó érdekeltségi viszonyoknak volt megfelelő (esetenként pedig formális volt). Az egyes települések fejlesztése érdekében kistérségi közreműködéssel elért részsikereknek, illetve a további együttműködésben rejlő potenciális lehetőségek kihasználásának reménye miatt a kistérségi szintű párbeszéd fennmaradt Békéscsaba térségében azt követően is, hogy 2012-től - a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény módosításától - megszűnt a kistérségi együttműködés intézményesített jellege. A közös érdekek mentén való eredményesebb közös fellépés elvi lehetősége, a fejlesztések térségi szintű összehangolásának igénye, a foglalkoztatási lehetőségek térségi szintű bővítése, a városkörnyéki lakosság ellátásának biztosítása, a közösségi közlekedés fejlesztése, a tervezett gyorsforgalmi és főúthálózat kiépítése során a települési elkerülő szakaszok kiépítése, a várost a környező településekkel összekötő kerékpárút-hálózat fejlesztése, illetve a szennyvíz-probléma összefogással történő megoldása mind olyan feladat, amelyek megoldása érdekében a térség önkormányzatai előre láthatóan a közötti időszakra is fenntartják a kistérségi együttműködést. A kistérségi (várostérségi) szintű koordinált fejlesztési tervezés terén változást hozott az 1831/2013 (XI.14.) korm. határozat, mely a megyei jogú városok várostérségi tervezését a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalja. 27

28 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Békéscsaba Megyei Jogú Város fejlesztésének alapját - a speciális helyi adottságokon és potenciálokon túl - alapvetően az országos és régiós területfejlesztési dokumentumok, azok közül is kiemelten a 2005-ben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció és az annak figyelembevételével megfogalmazott Dél-Alföldi Régió fejlesztéspolitikai dokumentumai, az azokban meghatározott és elfogadott fejlesztési irányok befolyásolták Országos Területfejlesztési Koncepció Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) jövőképében megfogalmazott harmonikus területi szerkezet és rendszer eléréséhez, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításához az OTK meghatározta a területfejlesztési politika 2020-ig szóló átfogó céljait. Ezek az alábbiak voltak: 1. Térségi versenyképesség Hatékony, a növekedés területi terjedését ösztönző térszerkezet kialakítása országos, regionális és egyéb térségi szinteken. A térségi versenyképesség két pillére: a jelentős gazdasági versenyképességi potenciállal rendelkező, tágabb térségüket dinamizálni képes centrumtérségek (fejlesztési pólusok, póluscsoportok) megerősítése, a nemzetközi elérhetőség javítása és a nemzetközi jelentőség turisztikai térségek megerősítése; valamennyi térség fejlesztésekor adottságaikra, erőforrásaikra és stratégiáikra építve életképes funkcióik megerősítése, erőforrásvonzó képességük javítása, vagyis relatív versenyképességük erősítése. 2. Területi felzárkózás A kohézió jegyében a társadalmi esélyegyenlőséget sértő, jelentős mérték és a gazdaság hatékony működését korlátozó legsúlyosabb területi elmaradottságok mérséklése: a fejlettségükben tartósan leszakadó térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása, a külső és belső perifériák dinamizálása; az alapvető életesélyek feltételeinek biztosítása az ország valamennyi településén; a túlzottan egyközpontú térszerkezet oldása. 3. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem Régióinknak, térségeinknek olyan fenntartható rendszerekké kell válniuk, amelyek értékeiket, örökségüket, erőforrásaikat és belső összetartozásukat nem csak megőrzik, hanem azokat tovább erősítik, a társadalom, a gazdaság és a természeti-környezeti, kulturális elemek összhangját helyi-térségi rendszereikben az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével biztosítják. 28

29 4. Területi integrálódás Európába Az ország európai térbe való integrációjának elmélyítése érdekében szükséges a transznacionális közlekedési hálózatok, a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok, intézményi együttműködések bővítése, Budapest nemzetközi szerepkörének erősítése, valamint gazdasági-innovációs kapuszerep kialakítása Délkelet-Európa felé. A Kárpát medencébe irányuló kapcsolatok élénkítése érdekében bővíteni kell a határ-menti együttműködéseket, különös tekintettel a magyarság gazdasági-kulturális integrációjára. 5. Decentralizáció és regionalizmus A fejlesztéspolitikai és végrehajtási döntések, valamint a fejlesztési források jelentős részét decentralizálni kell. Ennek érdekében fontos a régiók fejlesztéspolitikai szerepének és az ehhez szükséges kompetenciáiknak megerősítése, a regionális identitás erősítésének, a gazdasági és intézményi hálózatok létrejöttének ösztönzése, valamint hosszú távon a regionális demokrácia feltételeinek megteremtése. Ugyanakkor szükséges a kistérségi szint térségszervezési és fejlesztési szerepének megerősítése is. A 2020-ig szóló (akkor) hosszú távú stratégiai célkitűzések érvényre juttatása érdekében az OTK 2013-ig szóló középtávú országos és regionális területi célokat is megfogalmazott. (E területi célok közül itt csak azok a célok kerülnek kiemelésre, amelyek a Dél-Alföld, illetve Békéscsaba fejlesztése szempontjából relevanciával bírtak.): A 2005 évi OTK középtávú regionális területi céljai (aminek figyelembevételével a Dél- Alföld, illetve Békéscsaba fejlesztési célkitűzései is meghatározásra kerültek), a következők voltak A régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése a fejlesztési pólusok gazdasági-társadalmi térszervező erejének erősítése érdekében a térségi innovációs, gazdasági, kulturális funkcióik fejlesztése, képessé téve őket a térségük dinamizálására az elérhetőségük és az együttműködési kapcsolataik erősítése révén. Valamennyi régióban cél a pólusoktól távol eső térségek dinamizálására képes nagyvárosok szerepének megerősítése, az intenzívebben kooperáló kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése érdekében; a régiók versenyképességének erősítése érdekében a fejlesztési pólusok és a nagyobb városok hálózatos együttműködésének, valamint a városok közti közlekedési útvonalak mentén elhelyezkedő fejlesztési tengelyek dinamikus fejlesztése. A pólusok az ország településhálózatába szervesen illeszkedve, a régióban lévő fejlesztési alközpontokkal alakítsák ki a funkcióik megosztására vonatkozó stratégiáikat és használják ki az együttműködésből származó előnyöket. (A Dél-Alföldön Szeged Békéscsabával, Hódmezővásárhellyel és Kecskeméttel együttműködve tölti be a pólus funkciókat). Az említett városokon túl a pólusok szükség szerint a régiók más városaival és a határokon túli nagyvárosokkal is szoros együttműködést alakítsanak ki a régiók versenyképességének javítása érdekében. együttműködő térségi városhálózatok ösztönzése, a városok közötti gazdasági, kulturális, közszolgáltatási együttműködések, funkciók megosztásának bővítésével, a városi központok és alközpontok térségükből való elérhetőségének javításával, és a város-vidék kapcsolatrendszer erősítésével; 29

30 a munkaerőpiacok térségi kiszélesítése érdekében a városhálózaton belüli napi munkába járást lehetővé tevő tömegközlekedési kapcsolatok megteremtése; a fejlődést gátló nagyvárosi környezeti problémák felszámolása, a társadalmi feszültségekkel és fizikai leromlással érintett településrészek gondjainak megoldása, a fenntartható közlekedési rendszerek kialakítása, az agglomerációk fenntarthatóságának és települései intézményesített együttműködésének ösztönzése. Elmaradott térségek, külső, és belső perifériák felzárkóztatása érdekében az OTK-ban megfogalmazott célkitűzések a lakosság, különös tekintettel a képzett csoportok helyben tartása érdekében a foglalkoztatás bővítése, a munkahelyteremtés, beleértve a távmunka fokozott ösztönzését; minden település lakossága számára a megfelelő életkörülmények infrastrukturális feltételeinek és a közszolgáltatások (például alapfokú szociális, egészségügyi, kulturális, oktatási) elérhetőségének, lehetőleg helyben történő biztosítása a településszerkezeti adottságokat és a szükségleteket figyelembe véve, szem előtt tartva a kistelepülések működőképességének és lakosságmegtartó erejének növelését; a térségi központokban a környező települések lakói által igénybe vett szolgáltatások szükséglet szerinti bővítése és minőségének fejlesztése; a térségi központok elérhetőségének javítása; érdekérvényesítésre képes helyi-térségi közösségek megteremtése, a társadalmi tőke növelése és az egészséges életmód terjesztése. Magyarország területi integrálódásának OTK-ban meghatározott főbb dimenziói A fejlesztési pólusokat és a velük szoros együttműködő alközpontokat régiónként az OTK-ba illesztett fenti térképvázlat mutatta. (A Dél-Alföldön Szeged Békéscsabával, Hódmezővásárhellyel és Kecskeméttel együttműködve tölti be a pólus funkciókat.) Az OTK kiemelt középtávú területi célkitűzése volt a kooperáló térségi városhálózatok erősítése, a térségi városhálózati kapcsolatok fővárostól nem függő hálózatainak intenzifikálása. 30

31 Ennek érdekében célként fogalmazódott meg: az alközpontok és tengelyek harmonikus rendszere kialakulásának ösztönzése, hogy a fejlődés dinamikáját a pólusok hatékonyan tudják térségük felé közvetíteni; a központok és alközpontok régión belüli elérhetőségének javítása a közúti és tömegközlekedési viszonyok fejlesztésével; a központok és alközpontok régión kívüli elérhetőségének biztosítása; Biztosítani kell a többi fejlesztési pólus, a főváros és a szomszédos országok hasonló központjainak magas színvonalú elérhetőségét is (autópálya, nagy sebességű vasút, gyorsforgalmi utak, indokolt forgalom esetén regionális repülőtér), valamint a nemzetközi magisztrális hálózati rendszerekbe való integrációt. Területi célkitűzés volt a piac, különösen a munkaerőpiac térségi kiszélesítése érdekében a regionális és specializált központok körzetén belül a napi munkába járást lehetővé tevő közlekedési kapcsolatok fejlesztése; magas szintű és színvonalú virtuális hozzáférés megteremtése a modern információs és kommunikációs infrastruktúra (pl. biztonságos, szélessávú Internet; széles körű hozzáférés) alkalmazásával a fejlesztési pólusokban, pólus szerepet betöltő városegyüttes(ek)ben és a specializált központokban. A sajátos területi célok között került megfogalmazásra a magyarországi felszínalatti vizek és ezen belül is kiemelten a magyarországi termálvízkincs védelme, megőrzése ill. fenntartható és integrált térségi hasznosítása. Határ menti területek együttműködésének erősítése az OTK-ban Az alapvető cél, hogy a felértékelődő határmentiségből, a határ szerepének megváltozásából adódó előnyöket úgy, mint hídszerep, fejlesztési többletforrások, nemzetköziségből adódó lokális szinergiák, gazdasági-kereskedelmi lehetőségek a térségek a megújulás erőforrásaként kamatoztatva tudják fejlődésük motorjává formálni. Részcélok: Az elérhetőség javítása határon átnyúló fő- és mellékút-hálózati fejlesztésekkel, ill. tömegközlekedés kialakításával, fejlesztésével; a határon átnyúló kapcsolatok zavartalan működéséhez határátkelőhelyek létesítése az átkelőhiányos szakaszokon; összehangolt turisztikai termékrendszer kialakítása; 31

32 határon átnyúló természet- és környezetvédelmi, ökológiai gazdálkodási rendszerek kiépítése (pl. natúrparkok), valamint a katasztrófavédelmi tevékenységek összehangolása; a közszolgáltatások szervezésének (hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, egészségügy, stb.) határon átnyúló megoldásainak ösztönzése; a határ mentén élők egészségügyi ellátásának összehangolása, az egészségturizmus közös programokban történő fejlesztése; a vonzáskörzeti kapcsolatok újjáélesztése / kialakítása; speciális kereskedelmi előnyök hasznosítása; az átmenő határforgalommal kapcsolatos logisztikai szolgáltatások kiépítése; közös befektetés-ösztönzés, gazdaságfejlesztés; a munkaerőpiaci és a képzési rendszerek összehangolása; közös területi tervezés, közös regionális programok, az interregionális és transzregionális együttműködések hazai támogatásának biztosítása; tapasztalatok átadása és az együttes programozásban érintett országokkal közös intézményi struktúra továbbfejlesztése; a határon túli magyarok szervezeteivel, intézményeivel való együttműködés erősítése, a közös nyelv, illetve kultúra kínálta előnyök hasznosítása; a határ menti együttműködéseknek ki kell terjednie a Víz Keretirányelv által előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítésére, a víztestek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges intézkedési programok meghatározására, a szennyezések kialakulásának megelőzésére közös monitoring programok, továbbá riasztási rendszer működtetésére. Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai az OTK-ban A területfejlesztési politikailag koordinált vidékfejlesztési célokban meg kell, jelenjenek olyan törekvések, melyek a vidékies térségeket általában jellemző problémák felszámolására irányulnak, illetve a fejlesztések végrehajtásának speciális vidékies térségekben érvényesítendő módjait ösztönzik. Ahogy az adottságok minden térségben, térségtípusban más jellegűek, úgy a megoldások, a horizontális célok is természetesen térség-specifikus adaptációt igényelnek: A fejlesztések alapuljanak helyi, területi alapú, széleskörű partnerségből építkező kezdeményezéseken. Ezért az ezeket generáló, a helyi identitás, a hagyományok és az értékek megőrzésére, tudatosítására, felélesztésére irányuló humánerőforrás-fejlesztés és közösségszervezés a beavatkozások hangsúlyos eleme. A fejlesztéseknek foglalkozniuk kell a közszolgáltatások komplex szervezésével, valamint a helyi önszerveződés feltételeit nyújtó közösségi terek megteremtésével. A vidékies térségek felértékelődő belső adottságait (a természeti területek és az emberi tevékenységgel kevéssé terhelt környezet magas aránya, kevéssé szennyezett környezeti elemek, alacsony népsűrűség és beépítettség, hagyományok, stb.) tudatosítani kell a társadalomban, a helyi közösségekben. A vidékies kistérségek adottságaihoz és problémáihoz igazodó hatékony fejlesztéséhez helyben koordinált vidék-, terület- és agrárfejlesztési menedzsment-központokra van szükség. A vidékies térségekben is jelen kell lennie az innováció-transzfer, vállalkozásfejlesztés támogatására képes humán és infrastrukturális bázisnak. A fejlesztések hangsúlyos eleme a szociális, gazdasági, egészségügyi problémákkal küzdő, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok vidékies szegregációinak oldása, egyúttal életkörülményeik javítása. 32

33 A fejlesztéseknek törekedni kell a foglalkoztatottság növelésére, mely törekvéseknek része az értelmiségi és képzett munkaerő helyben tartása is. A város-vidék kapcsolatoknak, különösen a vidékies térségek elérhetőségének nagy szerepet kell kapniuk a fejlesztésekben (ez a közlekedési infrastruktúrán túl a közösségi közlekedésszervezés helyi megoldásait is érinti). A fejlesztéseknek fenntartható rendszerek kialakulásához kell hozzájárulniuk, a helyi társadalmi-gazdasági-környezeti erőforrások minél hatékonyabb és értékmegőrző használatára kell épülniük, a jövedelmeket a térségben kell tartaniuk, helyi anyag- és energiagazdálkodási rendszerek kialakítását kell elősegíteniük. A fejlesztéseknek minél nagyobb mértékben egyedieknek kell lenniük, mely egyediséget a helyi adottságokra építetett stratégiák biztosítják. Friss, innovatív, alternatív elemeket tartalmazó fejlesztési gondolatokat és megoldásokat kell alkalmazni. Az innováció megjelenhet a csúcstechnológiai modernizáció területén (pl. informatikai infrastruktúra és tartalomszolgáltatás) és a hagyományos gazdasági tevékenységek (pl. agrárgazdálkodás, turizmus) újszerű helyi ötleteinek kivitelezésében. A fejlesztéseket építeni kell a versenyképességhez hatékonyabban hozzájáruló kitörési pontokra is, a különböző hiányosságok leküzdésén túlmutatóan. A hagyományos, primer termelő szektor által dominált funkciók színesítése, sőt sok esetben átgondolt funkcióváltás szükséges (pl. lakó-, üdülőhelyi, turisztikai). A több szektorra kiterjedő fejlesztéseket egymással integráltan kell kialakítani. A 2005-ben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció megfogalmazta az egyes régiók fejlesztési céljait is. DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ JÖVŐKÉPE A régió közös érdekeken alapuló együttműködési hálózatok kialakításával, a természeti értékek, és a határ menti helyzetből adódó előnyök tudatos kihasználásával megalapozza a szilárd, versenyképes gazdaság alapjait, és mindehhez színvonalas életkörnyezetet és életlehetőséget biztosít. A RÉGIÓ ÁTFOGÓ CÉLJAI REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG A régió közelítése a potenciális (fejlett és feltörekvő) piacokhoz városhálózati együttműködés keretében (Szeged, mint fejlesztési pólus komplex fejlesztése, a többi megyeszékhely fejlesztése régión belüli fejlődési alközpontként, logisztikai központok és nemzetközi elérhetőség fejlesztése); Bio- és egészségipari kutatások (kutatóhelyek, szellemi potenciál és pénzügyi források biztosítása a biotechnológia és a kapcsolódó élettudományok területén, a szellemi központok kutatási eredményeinek alkalmazása); Gazdasági szerkezetváltás (mezőgazdaság versenyképessé tétele, a bio-agrárgazdaság meghonosítása, az élelmiszeriparban a termelői, értékesítési hálózatok kialakítása, marketing tevékenység ösztönzése, gépipari és feldolgozóipari beruházások ösztönzése); KKV-k támogatása és üzleti környezetük javítása (beszállítóvá válás elősegítse, technológia transzfer, innovációk elterjedésének elősegítése, info-kommunikációs technológiák széles kör alkalmazása, hálózatok, klaszterek létrejöttének ösztönzése, tudásintenzív és inkubációs szolgáltatások színvonalának javítása); Egészségipari szolgáltatások fejlesztése (gyógyturizmus és a kapcsolódó szolgáltatások, szakemberképzés minőségi fejlesztése; gyógyvizek minősítése, gyógyászati és 33

34 rehabilitációs központok fejlesztése, szálláshelybővítés támogatása; a régió fürdőfejlesztési programjának folytatása a meglévő fürdőhelyekhez kapcsolódóan; új, regionális turisztikai programcsomagok, tematikus turisztikai útvonalak kialakítása) A folyóvölgyek és holtágak komplex turisztikai hasznosításának kifejlesztése és intézményesítése (a lovas-, kerékpár-, vízi-, öko- és falusi turizmus feltételeinek javításával); Humánerőforrások fejlesztése (a képzés, szakképzés összehangolása a munkaerőpiaci igényekkel, átképzés, munkaerőpiaci képzés fejlesztése regionális szint egyeztetéssel, felsőoktatás célzott és összehangolt fejlesztése). A VIDÉKFEJLESZTÉS TÉRSÉGEINEK FELZÁRKÓZTATÁSA Kistermelői hálózatok kialakítása, kiemelten a helyi hungarikumok előállítása terén; Termékfejlesztés megvalósítása az élelmiszeriparral és a gyógyszeriparral összefogva; Kézműves szakmai képzések és a kézműves termékpaletta fejlesztése; Szociális helyzet javítása a szolgáltatások színvonalának növelésével és infrastrukturális fejlesztésekkel. Életminőség javítása, alternatív foglalkoztatási lehetőségek. FENNTARTHATÓ FEJLEDÉS, ÖRÖKSÉGVÉDELEM A városközpontok rehabilitációja, a kulturális értékek és népi hagyományok védelme; Környezetkímélő infrastruktúrák, termelési és fűtési technológiák, korszerű energetikai rendszerek elterjedésének és az alternatív energiaforrások hasznosításának ösztönzése; Környezetbarát energiahasznosítás, közlekedés- és környezetbarát technológiák alkalmazása; A régió nemzetközi és logisztikai szerepkörének kiépítéséhez szükséges közlekedési és informatikai feltételek megteremtése. A periférikus, félperiférikus térségek elérhetőségének javítása; Vízgazdálkodási, vízminőség-, természet-, környezet-, és katasztrófavédelmi együttműködések fenntartása és fejlesztése. A RÉGIÓ TERÜLETI CÉLJAI Fejlesztési pólus és regionális alközpontok, policentrikus városhálózatok kialakítása, Szeged nemzetközileg is versenyképes régióközponttá alakítása, mely képes az innováció fogadására és terjesztésére; 34

35 A Dél-Alföld országon belüli város- és térségközi kapcsolatrendszere A dinamikusan fejlődő Kecskemét, valamint a Békéscsaba-Békés-Gyula városcsoport innováció-vezérelt fejlődésre képessé tétele az elérhetőség javításával, a városok logisztikai hálózatba szerveződésével; Karakterisztikus fejlődési potenciállal rendelkező térségek dinamizálása. Környezeti szempontból érzékeny térségek integrált fejlesztése: a Tisza térség komplex fenntartható felzárkóztatása és ehhez kapcsolódóan a Körösök völgye integrált fejlesztése. Tanyás térségekben a halmozottan hátrányos helyzet enyhítése (a tanyagondnoki rendszer továbbfejlesztése, a szociális és egészségügyi ellátás javítása; a hagyományos növénytermesztés, a külterjes állattartás és a kapcsolódó kézműves szakmák fejlesztése, a vidékies térségekbe irányuló turizmus és az aktív turizmus feltételeinek kialakítása). Határ menti területeken a negatív társadalmi és gazdasági folyamatok megállítása, a népességmegtartó képesség növelése, a határon átnyúló kapcsolatok, együttműködések ösztönzése (a keleti és déli szomszédos országok, mint potenciális piac adta lehetőségek kihasználása, a gazdasági, társadalmi, kulturális és innovációs kapcsolatok erősítése) A Dél-Alföldi Régió területfejlesztési koncepciója A Dél-Alföldi Régió MTA RKK Alföldi Intézete által az OTK figyelembevételével 1998ban kidolgozott- területfejlesztési koncepciója megerősíti az OTK régióra vonatkozó jövőképét és annak figyelembevételével határozza meg a fejlesztés hosszú és középtávú céljait irányait és prioritásait. Ezek: - A régió versenyképességének javítása. - Az elmaradott területek felzárkóztatása. - Fenntartható fejlesztés megvalósítása. Fejlesztési prioritások - A gazdaság versenyképességének javítása és a foglalkoztatás növelése, befektetés a gazdaságba - A humán erőforrások fejlesztése, befektetés az emberbe 35

36 - Régiószervezés (Fejlesztési mintarégió) Életminőség javítása, befektetés a környezetbe A régió áramlási tengelyeinek fejlesztése, akadálytalan mobilitás Programok, prioritások A gazdaság versenyképességének javítása és a foglalkoztatás növelése vonatkozásában: - A gazdasági szerkezetváltás- és dinamizálás feltételeinek támogatása - Kis- és középvállalkozások támogatása és üzleti környezetük javítása - Szeged Biopolisz növekedési pólus és regionális innovációs pólusok fejlesztése - Vonzó feldolgozóipari telephelyi feltételek és üzleti környezet kialakítása A humán erőforrások fejlesztése vonatkozásában: - Az iskolarendszerű képzés, szakképzés összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel, az átképzés, munkaerő-piaci képzés - A lakosság és a gazdasági szereplők folyamatos tájékoztatása az Európai Unióhoz való csatlakozás elvárásairól - A humán szolgáltatások területi ellátó- és alaphálózatának fejlesztése - A helyi közösség védőháló szerepének (ujjá)szervezése, a civil szervezetek támogatása - A felsőoktatás célzott és összehangolt fejlesztése A régiószervezés vonatkozásában: - Régiótudat és régiómarketing formálása, régióépítés - A régión belüli együttműködések ösztönzése partnerség és hálózatok kialakítása - A Dél-Alföld szerepe a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurórégióban - A régió nemzetközi szereppel rendelkező centrumainak erősítése a kibővülő EU-ban. Az életminőség javítása vonatkozásában - Környezetkímélő termelési és fűtési technológiák elterjedésének ösztönzése - Környezetkímélő infrastruktúrák összehangolt térségi fejlesztése - A vízgazdálkodási, vízminőség-, természet-, környezetvédelmi és katasztrófavédelmi együttműködések fenntartása - A kulturális örökség védelme - A szociális helyzet javítása A régió áramlási tengelyeinek fejlesztése, az akadálytalan mobilitás vonatkozásában: - A régió nemzetközi és logisztikai szerepköreinek kiépítéséhez szükséges közlekedési és informatikai feltételek megteremtése - A régió közlekedéshálózati összeköttetéseinek javítása - A vidéki térségek és központjaik közlekedési elérhetőségének javítása - Az információs társadalom kiépülésének támogatása A hatályos városfejlesztési koncepció és integrált városfejlesztési stratégia A Dél-Alföldi Régió fejlesztési célkitűzései a jóváhagyást követő években a térségi és települési sajátosságok figyelembevételével - érvényesültek a régió megyéi, kistérségei és 36

37 megyei jogú városai hosszú és középtávú fejlesztési dokumentumai kidolgozása és elfogadása során. E szerint Békéscsaba településfejlesztési dokumentumai: - a megyei jogú város városfejlesztési koncepciója (készítője a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Intézete), - majd a közötti középtávú időszak fejlesztéseit megalapozó Integrált Városfejlesztési Stratégia (készítője a MAPI Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt) szorosan illeszkednek az országos és regionális koncepciókhoz, célkitűzésekhez, tervekhez. Az elkészült városfejlesztési koncepció igazodik a város adottságaihoz, a regionális, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseihez és figyelembe veszi az Európai Unió alapelveit. A város fejlesztési elképzeléseit, programjait a e célok és az általuk kijelölt ágazati prioritások alapján kell összehangolni. Lehetővé kell tenni a hazai és közösségi pályázati forrásokra való jelentkezést, illetve a partnerség elvének gyakorlati megvalósítását. A hosszú távú célok megvalósításánál az alábbi társadalmi alapelvek lettek figyelembe véve: - Az életminőség és az életszínvonal javítása az életkörülmények fejlesztésével és a környezettudatos és egészséges életmód elterjesztésével. - Az esélyegyenlőség növelése a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításával, a társadalmi elfogadás elősegítésével, az egyének elszigeteltségének, kiszolgáltatottságának csökkentésével. - A regionális különbségek mérséklése egyrészt a város és a Közép-békési Centrum régióban és megyében betöltött szerepének megerősítésével, a térség további leszakadásának megelőzésével, a népességmegtartó képesség erősítésével. - A városon belül a városrészek közötti elszigetelődés, szegregáció megelőzése és a különböző városrészek fejlesztése. - Mindezek mellett fontos a társadalom sokszínűségének, a város lakossága identitástudatának, a helyi hagyományoknak a megőrzése. A város hosszú távú célja, a térség gazdasági, közigazgatási, szakképző, kereskedelmi és szolgáltató központjává válni, továbbá az info-kommunikáció fejlesztésével az eszolgáltatások terén régiós központtá válni. Ennek a célnak az elérése érdekében további két fontos alcélnak kell teljesülnie. A városnak meg kell erősítenie, megyeszékhelyi funkcióit úgy, hogy emellett együttműködik a Középbékési Centrum településeivel. A gazdaság fejlődése érdekében szükséges kapcsolatrendszert kiépíteni Arad, Temesvár és Nagyvárad önkormányzataival, intézményeivel és gazdasági képviselőivel. Ennek keretében fontos a város szerepének megfogalmazása és partnereinek azonosítása a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégión belül. A város hosszú távú célkitűzéseihez igazodva került kialakításra (2008-ban, 2013-ban pedig a Jamina városrész fejlesztési programja beillesztése miatt felülvizsgálva) az elsősorban a most záruló középtávú fejlesztési időszakot szolgáló Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszere: 37

38 1. A helyi gazdaság élénkítése, versenyképesség javítása Célok: 1. A város gazdaságfejlesztési stratégiájának kidolgozása. 2. A gazdaságszabályozási rendszer megalkotása, az eddigi rendszer felülvizsgálata. 3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a város megközelíthetőségének javítása. 4. A kutatásfejlesztés és az innováció támogatása. 5. Az e-szolgáltatásokat nyújtó, felhasználó vállalkozók számára vonzóvá kell tenni a várost az info-kommunikációs szolgáltatások fejlesztésével, illetve a képzett humánerőforrás felmutatásával. 6. Logisztikai fejlesztések. 7. Együttműködés kialakítása az EU-hoz újonnan csatlakozott területekkel, leginkább Araddal, Temesvárral és Nagyváraddal. 8. Együttműködés kialakítása, erősítése a helyi gazdasági és civil szervezetekkel, kamarákkal; együttes lobbi-tevékenység a közös célok eléréséért. 9. Együttműködés a helyi szakképzést biztosító oktatási intézményekkel és az egyetemi karral. 10. Az idegenforgalom és a turisztikai attrakciók fejlesztése. 11. A város marketingstratégiájának kidolgozása, befektetői ajánlatcsomagok kialakítása. 12. A vagyongazdálkodási terv felülvizsgálata. 13. A lakótelepek és a barnamezős területek rehabilitációs tervének kidolgozása. A célokhoz rendelt feladatok: 1. A város gazdaságfejlesztési stratégiájának kidolgozása 1.1. Az Almáskerti, az északi és a déli vasút melletti gazdasági övezetek fejlesztési tervének kidolgozása, figyelembe véve a megszűnt üzemek infrastruktúráját, valamint a város által kínált humánerőforrást Az idegenforgalmi és rekreációs hasznosítású területek kijelölése, hasznosítási tervének elkészítése. Itt kell megemlíteni a Gyulai úttól délre elhelyezkedő Gabona Múzeum melletti területet és annak hasznosítási terveit, melyek kidolgozása megkezdődött (Kalandpark, Kolbász falu) A gazdasági stratégia megvalósítása érdekében ki kell dolgozni, a fejlesztések cselekvési és ütemterveit Az önkormányzati fejlesztések esetében gazdaságossági, megtérülési számítások készítése (Bányatavak). 2. A gazdaságszabályozási rendszer megalkotása, az eddigi rendszer felülvizsgálata 2.1. A város jelenlegi adópolitikájának átvizsgálása, kidolgozása; a helyi adók rendszerének újragondolása Térinformatikai alapokon nyugvó ingatlankataszter, közmű és útkataszter létrehozása. 3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a város megközelíthetőségének javítása 3.1. A 44-es főút, illetve az Arad felé történő közúti kapcsolatok fejlesztése A Budapest-Lökösháza vasútvonal fejlesztésére alapozott intermodális fejlesztések, elsősorban gazdasági versenyképesség javítása érdekében. 38

39 4. A kutatásfejlesztés és az innováció támogatása 4.1. A kutatásfejlesztési ágazatban működő vállalkozások megtartásának, fejlődésének, újak betelepülésének elősegítése terület előkészítéssel, szolgáltatások kialakításával, kedvezmények biztosításával Az innovációt közvetítő vállalatok betelepülésének elősegítése, illetve az induló vállalkozások számára az üzletviteli szolgáltatások elérésének segítése. 5. Az e-szolgáltatásokat nyújtó, felhasználó vállalkozók számára vonzóvá kell tenni a várost az info-kommunikációs szolgáltatások fejlesztésével, illetve a képzett humánerőforrás felmutatásával 5.1. A szélessávú Internet elérés fejlesztése a városban A városvezetésnek szükséges lobbi tevékenységet folytatni az olyan nagyvállalatokkal, akik ügyfélszolgálatukat a városba telepítenék. A betelepüléshez különböző kedvezmények felajánlása (adókedvezmény, terület kedvező feltételek melletti biztosítása) A megfelelő humánerőforrás megteremtéséhez szükséges a szakképzés, elsősorban a számítástechnikai felhasználó és a nyelvi képzések preferálása. 6. Logisztikai fejlesztések 6.1. Logisztikai feladatok ellátására alkalmas terület kijelölése A fő szállítási útvonalak (közút és vasút) fejlesztése. A város elkerülő gyűrűje déli részének megépítése A logisztikai szakképzések fejlesztése a városban. 7. Együttműködés kialakítása az EU-hoz újonnan csatlakozott területekkel, leginkább Araddal, Nagyváraddal és Temesvárral 7.1. Az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése Az önkormányzat által Vállalkozói Iroda létrehozása a beruházás közvetítésre, a kereskedelmi kapcsolatok erősítésére, és a cégalapítás elősegítésére a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve A Békéscsabára irányuló bevásárló turizmus igényeire való reagálás, új üzletek, üzletláncok betelepítésével, a helyi igények és parkolási kapacitás felmérésével és a szabályozási környezet oldaláról történő támogatással A Natúrpark adta természeti kapcsolat kiaknázása és közös idegenforgalmi attrakcióvá való fejlesztése, közös marketinganyagok készítése. 8. Együttműködés kialakítása a helyi gazdasági és civil szervezetekkel, kamarákkal; együttes lobbi-tevékenység a közös célok eléréséért 8.1. Városi, városrészi lokálpatrióta klubok kialakítása a város prominens közjogi és vállalkozói szereplőinek bevonásával. A várost érintő nagyobb beruházások esetében a lakossági fórumon kívül szűkebb körben is lehetőséget kell adni a véleménynyilvánításra A helyi kamarákkal és egyéb érdekképviseleti szervekkel való szoros együttműködés kialakítása, közös többirányú lobbi tevékenység megszervezése a közösség egészét érintő célkitűzésekben. 9. Együttműködés a helyi szakképzést biztosító oktatási intézményekkel és a főiskolával 9.1. A szakképzést biztosító intézmények kínálatának és a város hosszú távú gazdasági céljainak az összehangolása érdekében fórumok létrehozása. A város szakképzésében erősíteni a mezőgazdasági, a számítástechnikai és informatikai, a logisztikai és a nyelvi képzések jelentőségét. 39

40 9.2. Szorosabbá kell tenni a Szent István Egyetem Gazdasági Karával való együttműködést, például az önkormányzatnál gyakorlati helyek biztosításával, a műszaki menedzser képzés megindításának ösztönzése terén, valamint a Kar kapcsolati tőkéjének kiaknázása céljából. Az utóbbi 15 év gazdasági változásainak feldolgozásába, illetve a következő 15 év trendjeinek, stratégiájának meghatározásába szintén be kell vonni az egyetemet. Lehetőség szerint támogatni kell, hogy Békéscsaba a szakképzés központi funkciójának megerősítése mellett a térség felsőoktatási központjává váljon A városfejlesztési célok elérése érdekében történő együttműködés az oktatási intézményekkel a hazai és nemzetközi pályázati források lehívásában A közoktatási és szakképzési intézményekkel, a Szent István Egyetem Gazdasági Karával és a Munkaügyi Központtal való együttműködés (közös állásbörzék stb.) a munkaerőpiac feltérképezése, a hatékony munkaközvetítés céljából. 10. Az idegenforgalom és a turisztikai attrakciók fejlesztése Idegenforgalmi koncepció aktualizálása. A jelenleg meglévő turisztikai attrakciók fejlesztése, a gasztroturizmus, és a Munkácsy Békéscsabán lehetőségeinek kiaknázása, új turisztikai attrakciók kifejlesztése (Kalandpark, Kolbász falu, horgász üdülőövezet kialakítása Bányatavak, Póstelek, Termál- és gyógyturizmus, golf- és wellnessturizmus,), illetve a gyulai turisztikai szolgáltatások mellett alternatív lehetőségek biztosítása Idegenforgalmi marketingstratégia elkészítése. A meglévő és a kialakításra kerülő turisztikai attrakciók bemutatása, a szálláshelyek, éttermek, kávézók, szórakozóhelyek bemutatására irányuló marketinganyag elkészítése Együttműködés kifejlesztése a turizmus és a kultúra helyi szereplőivel (elsősorban a Színházzal és a helyi művészeti csoportokkal), fesztiválok szervezése, a kulturális élet, mint idegenforgalmi vonzerő fellendítése érdekében. 11. A város marketing stratégiájának kidolgozása, befektetői ajánlatcsomagok kialakítása Városi marketing koncepció és befektetői ajánlati kosarak készítése a potenciális befektetők orientálása és megnyerése céljából. Az ajánlatcsomagok eljuttatása a megfelelő fórumokra és a lehetséges partnerekhez. 12. A vagyongazdálkodási terv felülvizsgálata A térség ingatlanpiaci trendjein és elemzésein alapuló hosszú távú városi ingatlanpolitikai stratégia kidolgozása. Szükséges, hogy a stratégia ne csak az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra, hanem a város egészére kell, hogy vonatkozzon. 13. A lakótelepek és a barnamezős területek rehabilitációs tervének kidolgozása Lakótelep rehabilitáció kidolgozása területenként és épületegyüttesenként. A panel program lehetőségeinek kiaknázása. A helyi üzleti érdekek, közműszolgáltatók, kisvállalkozások, illetve az építőipari vállalkozók bevonása (pl.: a lapos tetős épületek tetején sátortető és új lakások kialakítása) Barnamezős területeken lévő elhagyott ipari területek felmérése, hasznosítási változataik kidolgozása, új funkcióik (oktatás, sport, kulturális, szolgáltatási, új ipari, illetve ezek kombinációja) kialakítása. 2. Társadalom Célok: A város vezetése és a lakosság közötti kommunikáció fejlesztése, interaktivitás kialakítása. 40

41 1. A Népesség elöregedési folyamatának mérséklése. 2. Az időskorúak ellátásának javítása. 3. Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése. 4. A civil szervezetek szerepének növelése a város életében. 5. Külterületi lakosok életminőségének javítása. 6. A környező településekkel való együttműködés. 7. A közoktatás fejlesztése. 8. A szociális szolgáltatások fejlesztése. 9. A sport és szabadidő tevékenység lehetőségeinek növelése. 10. A lakosság kulturális ellátását szolgáló intézmények fejlesztése. A célokhoz rendelt feladatok: 1. A népesség elöregedési folyamatának mérséklése 1.1. A közoktatásban résztvevő helyi és más városból ingázó diákok számára megfelelő életminőség és munkalehetőség kínálásával a fiatalság városban tartása. Ehhez szükséges a helyi vállalkozók és a helyi szakképzés erőteljesebb kommunikációja A városban már jelenleg is működő, fiatalok első lakáshoz jutását támogató rendszer továbbvitele (garzonlakások építésével) Fiatal népesség első lakása általában a magas fenntartási költségű lakótelepi lakások közül kerül ki. Ezért az ő anyagi helyzetük javításához, ezzel a gyermekvállalás hajlandóságának erősítéséhez, szükséges a lakások korszerűsítése, illetve támogatási rendszer fejlesztése a születések számának emelkedése érdekében A szociális ellátás gyermekek részére történő biztosításának fenntartása. 2. Az időskorúak ellátásának javítása 2.1. Az idősotthonok férőhelyeinek bővítése, a szolgáltatások színvonalának emelése a magántőke bevonásával Az otthonápolás felmerülő igényeivel összefüggésben az ellátási kör szélesítése, színvonalának emelése. Hospice szolgáltatás kialakítása a városban Az idősek nappali ellátásának fejlesztése (idősek klubja) A civil szerveztek bevonása az idősek gondozásába. 3. Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése 3.1. A középületek akadálymentesítése. Továbbá az utak építésénél különös figyelmet szükséges fordítani a kerekesszékkel, babakocsival közlekedők szabad mozgásának biztosítására az útpadkák lesüllyesztésével, illetve forgalmas helyeken a vakok és gyengénlátók számára hangjelzést is adó jelzőlámpák elhelyezésére A helyi szakképzőkkel együttműködve ki kell dolgozni az egész életen át tartó tanulást elősegítő programokat A helyi vállalkozók ösztönzése a fogyatékkal élők foglalkoztatására. 4. A civil szervezetek szerepének növelése a város életében 4.1. A civil szervezetek adattárának létrehozása és állandó aktualizálása A civil szerveztek bevonása a felvállalt szerepkörüknek megfelelő városi feladatokba (pl.: zöld szervezetek parkrendezés; szociális szervezetek idősgondozás) Civil fórumok, kerekasztalok szervezése egy-egy speciális problémakör megoldására, illetve a döntések előkészítésére. 41

42 5. Külterületi lakosság életminőségének javítása 5.1. A külterületen élők társadalmi, gazdasági, szociális helyzetének, szolgáltatási és kulturális ellátottságának feltérképezése Külterületek átfogó felzárkóztatási programjának kidolgozása Kistérségi együttműködés, összefogás erősítése a külterületen élők helyzetének javítása érdekében Tanyás térség fejlesztése mintaprogram beindításával Sikonyban. 6. A környező településekkel való együttműködés 6.1. Közös orvosi ügyelet kialakítása, a meglévő alapellátás összehangolása A helyközi közlekedés fejlesztése együttműködve a Körös Volánnal és a MÁV-val A közoktatási intézmények kínálatának összehangolása, az esetlegesen nem gazdaságosan működő intézmények összevonása (iskolabusz szervezése Telekgerendásra és Kétsopronyba). 7. A közoktatás fejlesztése 7.1. Az alapfokú közoktatás fejlesztése, a XXI. századi iskolák megteremtése infrastrukturális és eszközfejlesztésekkel A helyi középiskolai oktatás további erősítése infrastruktúrafejlesztéssel, illetve a képzések helyi munkaerő-piaci igénykehez való hangolásával (pl. kredit-gyűjtő félfelsőfokú képzések szervezése). 8. A szociális szolgáltatások fejlesztése 8.1. A zömmel fiatal kisgyermekes családok által lakott területeken a bölcsődék fejlesztése, létesítése Gyerekház program, internetes távmunka lehetőséget kínáló vállalkozások támogatása által A fiatalok lakáshoz jutásának támogatása - Fecske ház program A szociális segélyezési rendszer átgondolása A pszichés és szenvedélybetegek ellátásának megteremtése Jamina városrész nappali idősellátásának fejlesztése A lakosság szociális ellátását szolgáló intézmények fejlesztése Hajléktalan szálló létesítése Szociális bérlakás program. 9. A sport és szabadidő tevékenység lehetőségeinek növelése 9.1. A jelenlegi sportlétesítmények infrastrukturális fejlesztése A zöldterületek (Széchényi-liget) fejlesztése, játszótérprogram folytatása A rekreációt célzó létesítmények fejlesztése (Árpádfürdő), üdülőövezet kialakítása (Horgásztó), városi sportpark kialakítása Sportcsarnok, uszodafejlesztés. 10. A lakosság kulturális ellátását szolgáló intézmények fejlesztése A Jókai színház fejlesztése a megyei önkormányzattal történő együttműködés keretében, Pinceszínház létrehozása melyben a középiskolás diákszínjátszók nyilvánulhatnának meg Mozi fejlesztés, az Art Mozi hálózat békéscsabai megtelepedésének elősegítése A Szent István tér fejlesztésével egy fesztiválok, nyári szabadtéri játékok, szabadtéri mozi (pl.: egyhetes tér-film-zene fesztivál), téli korcsolyapálya befogadására alkalmas közösségi tér kialakítása. 42

43 10.4. Multifunkcionális ifjúsági központ létesítése az AGÓRA projektben történő részvétel feltételei szerint az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör teljes felújításával, a volt Körös szálló épületének programba kapcsolásával. 11. A városvezetése és lakossága közötti kommunikáció fejlesztése A város honlapjának fejlesztése. A fontos rendeletek, döntések, hírek, adatbázisok állandó aktualizálása, interaktív fórum működtetése A lakosság aktivitásának, a fórumokon való részvételének erősítése érdekében kommunikációs terv elkészítése. Épített környezet és városi infrastruktúra Célok: 1. A Helyi Építési Szabályzat korszerűsítése a város jelenlegi céljainak figyelembe vételével. 2. Minőségi szolgáltató és kereskedelmi negyed kialakítása a Belvárosban. 3. A lakótelepek városképi, energetikai, társadalmi problémáinak megoldása. 4. A helyi értékvédelem korszerű kezelése. 5. A jelenlegi igényeknek megfelelő központháló és a város egységes arculatának megteremtése. 6. A városi infrastruktúra fejlesztése: út és kerékpárút hálózat, parkolóhelyek létesítése, belvíz és esővíz elvezető árkok, közvilágítás fejlesztése. 7. Az elhagyott, funkciójukat vesztett iparterületek újrahasznosítása. 8. Az elöregedett közművek felújítása, korszerűsítése. 9. A csatornázatlan területek arányának csökkentése. 10. Energiaellátó hálózatok bővítése, a környezetbarát technológiák preferálásával. 11. Az erzsébethelyi városi alközpont épített környezetének minőségi fejlesztése a városrész revitalizációja érdekében. A célokhoz rendelt feladatok: 1. A Helyi Építési Szabályzat korszerűsítése a város jelenlegi céljainak figyelembe vételével 1.1. Különböző hasznosítású területek kijelölése Részletes közterületi szabályozási terv kidolgozása az egységes városkép kialakításának jegyében. 2. Minőségi szolgáltató és kereskedelmi negyed kialakítása a Belvárosban 2.1. A Belvárosban a Szent István tér rehabilitációja, főtér funkció kialakítása, az Andrássy út Csaba Centerig történő rendezésével a kereskedelmi és közfunkciók összekötése A szolgáltatások megközelítésének megoldása érdekében a parkolási gondok felszámolása parkolóházak létesítésével A szolgáltató vállalkozások elhelyezésének érdekében minőségi irodaházak kialakítása. 3. A lakótelepek városképi, energetikai, társadalmi problémáinak megoldása 3.1. A panelprogram nyújtotta lehetőségek kihasználása Az ingatlan befektetők érdeklődésének felkeltése a lapos tetős panelépületek iránt (sátortető építése, a tetőtérben kialakított lakások fejében az építtető cég felújítja a házat) A lakótelepek azbesztmentesítésének megoldása Új típusú, a jelenlegi igényeknek megfelelő szolgáltató létesítmények kialakítása A panelházak nagy szürke felületeinek esztétikus kialakítása, például a modern képzőművészek alkotásainak helyszíneként, vagy egyetemi pályázat szervezése a BME Építészmérnöki karán. 43

44 4. A helyi értékvédelem korszerű kezelése 4.1. Részletes felmérés és adatbázis készítése a helyi objektumok történelmi-eszmei-esztétikai értékeinek figyelembevételével Az egyes műemlékek, helyi védett épületek funkcióinak megtalálása, hasznosítási terveinek elkészítése (pl.: Szent István tér 9.). 5. A jelenlegi igényeknek megfelelő központháló és a város egységes arculatának megteremtése 5.1. A központhálót alkotó városrészközpontok kijelölése, funkcióik meghatározása és a funkció ellátottság elősegítése, megoldása Az alközpontok gazdaságfejlesztésének és arculatának koncepcionális kidolgozása, az egységes városkép kialakításának és a helyi adottságok figyelembe vételével. 6. A városi infrastruktúra fejlesztése: út és kerékpárút hálózat, parkolóhelyek létesítése, belvíz és esővíz elvezető árkok, közvilágítás fejlesztése 6.1. A város átmenő teherforgalmának enyhítése érdekében a déli elkerülő út megépítése A városi közművek és a helyi úthálózat összehangolt fejlesztése és ezzel párhuzamosan a belvíz és esővíz elvezető árokrendszer kialakítása A lakosság igényeinek figyelembevételével, illetve a kerékpárosok és gyalogosok közötti kompromisszumos megoldásra való törekvéssel, a kerékpárutak hálózattá szervezése. Korszerű kerékpártárolók elhelyezése A Belváros parkolási gondjainak megoldására parkolóházak építése A városi közvilágítás fejlesztése, különösképpen a kertvárosi övezetekben és a belváros elmaradottabb részein. 7. Az elhagyott, funkciót vesztett iparterületek újrahasznosítása 7.1. Az elhagyott iparterületek ingatlan és infrastruktúrájának felmérése A funkciót vesztett, de szerkezetileg jó állapotban lévő ipari épületek új szerepkörrel való ellátása. 8. Közművek felújítása, korszerűsítése, kiépítése 8.1. Az elöregedett, illetve az egészségre ártalmas anyagokat tartalmazó vezetékek cseréje Az eddig vezetékes vízzel nem rendelkező zártkertekbe a vízvezeték kiépítése Közkutak létesítése az ellátatlan területeken. 9. A csatornázatlan területek arányának csökkentése 9.1. Mezőmegyer, Fényes és Gerla csatornázása. 10. Energiaellátó hálózatok bővítése, a környezetbarát technológiák preferálásával Az eddig felső vezetéken vezetett elektromos kábelek földkábelekkel való kiváltása Megújuló energiaforrások alkalmazása a közintézmények energiaellátásában. 11. Az erzsébethelyi városi alközpont épített környezetének minőségi fejlesztése a városrész revitalizációja érdekében A Batsányi utca biztonságos közlekedési felületének kialakítása, parkolás biztosítása, zöldfelületek átépítése, megújítása A közművek szükség szerinti kiváltása, áthelyezése A egységes utcakép kialakítása a város alközpontban. 44

45 Városi zöldterületek fejlesztése Célok: 1. A zöldfelületek arányának megőrzése, minőségi és mennyiségi fejlesztése. 2. Védett és védelemre tervezett területek felmérése. 3. Az Élővíz-csatorna vízminőségének és környezetének javítása. 4. Vízbázis védelem. 5. Levegőminőség javítása. 6. A talaj állapotának megőrzése, javítása, a szennyezések felszámolása. 7. A korszerű hulladékkezelés bővítése. A célokhoz rendelt feladatok: 1. A zöldfelületek arányának megőrzése, minőségi és mennyiségi fejlesztése 1.1. Zöldfelületek és fasorok felmérésének, adatbázisának elkészítése. Ennek nyomán helyi zöldfelületi program készítése A közpark hiányos területek közösségi zöldfelületi igényeinek kielégítése érdekében konténeres növények elhelyezése, belső udvarok zöldfelület fejlesztése A lakosság bevonásával a járdák, a parkok és az utcabútorok állandó karbantartása Virágok kihelyezése a kandeláberekre. 2. Védett és védelemre tervezett területek felmérése 2.1. A zöldterületek és fák felmérésére alapozva a védett természeti értékek esetleges kibővítése mellett kezelési terv készítése a különös figyelmet igénylő területekre. 3. Az Élővíz-csatorna és a bányatavak vízminőségének és környezetének javítása 3.1. A felszíni vizek minőségének javítása, a szennyező-források feltérképezése és a szennyezés megszüntetése Szennyvíztisztító telep fejlesztése, valamint a régi telep használaton kívüli műtárgyainak felszámolása. 4. Vízbázis védelem a talaj állapotának megőrzése, javítása, a szennyezések felszámolása 4.1. Elsősorban az ipari területek környezeti állapotának felmérése, kármentesítése és a további szennyezés megszüntetése A vonalas létesítmények melletti talajszennyezések csökkentése A csatornahálózat bővítése A szennyvízelvezetéssel nem rendelkező területeken fokozattan ügyelni kell a zárt szennyvízelvezetők működtetésére. 5. Levegőminőség javítása 5.1. A déli elkerülő út megépítésével, az átmenő forgalom csökkentésével a levegő szennyezettsége is csökkenni fog A belvárosi forgalom csökkentése A fejlett fűtéstechnikák preferálása legalább a közszolgáltatást ellátó épületeknél Zöldfelületek megőrzése, fejlesztése Fásítási program. 6. A korszerű hulladékkezelés bővítése 6.1. A keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése, a szelektív hulladékgyűjtő program folytatása. 45

46 6.2. Az illegális hulladéklerakók felszámolása, a közutak környezetének hulladéktól való megtisztítása A tanyavilágban a szemétszállítás általánossá tétele, a mezőgazdasági zöldhulladék gyűjtése, kezelése A Nyugat-Európában már elterjedt, korszerű hulladékgazdálkodási mintaprojektek alapulvételével a hulladék hőenergia-termelés céljából történő hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata A hagyományos beépítésű, kertvárosi részekben a komposztálás propagálása, elősegítése a keletkező zöldhulladékok mennyiségének csökkentése érdekében. Közlekedés Célok: 1. A város külső közúti kapcsolatainak fejlesztése. 2. A belterületi úthálózat fejlesztése. 3. A tömegközlekedés ésszerűsítése, a rossz ellátottság fejlesztése a városrészekben. 4. A kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése. 5. Közterületi parkolási problémák megoldása. A célokhoz rendelt feladatok: 1. A város külső közúti kapcsolatainak fejlesztése 1.1. A 44-es és a 47-es utak fejlesztése érdekében lobbytevékenység folytatása összefogásban az érintett településekkel A város elkerülő gyűrűjének kiépítése, az átmenő teherforgalom csökkentése (Kétegyházi út Orosházi út 47-es út összekötése). 2. A belterületi úthálózat fejlesztése 2.1. A kiépítetlen úthálózati területeken az utak burkolása A belvárosi közlekedés átalakítása, a központi területek sétálóutcává, főtérré alakításának érdekében a környező utak fejlesztése, közlekedésbiztonsági berendezésekkel való ellátása A lakóterületek forgalom csökkentése érdekében lakó-pihenő övezetek kijelölése A tanyavilág burkolt utakra történő felfűzése. 3. A tömegközlekedés ésszerűsítése, a rossz ellátottságú városrészekben fejlesztése 3.1. A város tömegközlekedéssel nem megfelelően ellátott területein a buszközlekedésre alkalmas gyűjtőutak kijelölése, kiépítése A Körös Volánnal történő egyeztetés után a járatok ésszerűsítése. 4. A kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése 4.1. A kerékpárutak hálózattá szervezése új utak építésével, korszerű kerékpártárolók elhelyezésével A kerékpárosok és a gyalogosok konfliktusainak feloldására a fejlesztések előtt egyeztető fórum szervezése A Belvárosban a gyalogos forgalom preferálása, sétáló utca továbbfejlesztése Kerékpáros közlekedésre, illetve babakocsik számára is alkalmas járdák lerakása a tanyavilágban. 5. Közterületi parkolási problémák megoldása 5.1. A belvárosban parkolóházak létesítése A helyi parkolási rendelet felülvizsgálata, és a HÉSZ-ben az új többszintes lakóépületek építésének parkoló létesítéséhez való kötése. 46

47 x x x Fenti kivonat is bizonyítja, hogy Békéscsaba településfejlesztési dokumentumai és döntései az elmúlt Európai Uniós fejlesztési időszakban szoros összhangban voltak az országos és a regionális dokumentumokkal, az azokban meghatározott prioritásokkal, ugyanakkor figyelembe vették a helyi sajátosságokat. Ennek is köszönhetőek az eredményes pályázatok és az azok eredményeként meghatározott fejlesztések. Megállapítható ugyanakkor, hogy a célkitűzések a gazdaság, a társadalom, a térszerkezet és a környezetfejlesztés szinte valamennyi területére kiterjedtek, amelyek teljesülése prioritások határozott meghatározása nélkül (a rendelkezésre álló források és az idő keretei között nem volt lehetséges. Az elmúlt időszak tervezése áttekintéséből levonható következtetés, hogy a következő ig tartó fejlesztési időszakra kevesebb célt, illetve a célok és beavatkozások között határozottabb prioritást célszerű megjelölni az előre láthatóan rendelkezésre álló források figyelembevételével. 47

48 1.3. Békés megye hatályos területrendezési tervével való összefüggések vizsgálata Békéscsaba területét az alábbi területrendezési tervek érintik: - Országos Területrendezési Terv (OTrT) - Békés Megye Területrendezési Terv (BMTrT) Az Országos Területrendezési Terv és Békés Megye Területrendezési Terve (továbbiakban BMTrT) között nincs ellentét. Emiatt a város vonatkozásában mértékadó területrendezési terv a BMTrT. A Békés megyei területrendezési terv célja elősegíteni: - Békés megye térszerkezetének - az OTrT-ben 2008-ban történt változtatásokat is figyelembe vevő - további fejlesztését, a települések, településcsoportok számára a kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtését, - a megye elmaradott és fejlettségben élen járó térségei között a térszerkezet fejlesztésével, valamint a térségi szabályozás alakításával a településközi kapcsolatok erősítését, az együttműködés elmélyítését, - a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, - a megye településrendszerének kiegyensúlyozott fejlesztését, a térszerkezetben meglévő aránytalanságok kiegyenlítését, a meglévő központok erősítését, a központhiányos térségek funkcióinak bővítését, a településrendszer központjai számára kedvező működési feltételek valamint a megfelelő hozzáférhetőség biztosítását, - a térségi terület-felhasználás rendszerének, optimális hosszú távú szerkezetének meghatározását, a terület-felhasználási és környezethasználati konfliktusok feloldását, - a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését, azok térbeli rendjét, - az ökológiai, társadalmi elvek és értékek érvényesítését, - a megye területén található ökológiailag értékes és a tájképvédelem, szempontjából értékes területek megőrizve fejlesztésének, a táji, természeti és épített környezeti értékek védelmének biztosítását, - a kitűnő adottságokkal rendelkező idegenforgalom - közte a gyógy- és termálturizmus fejlesztését, a lehetőségek mind szélesebb körének kihasználását lehetővé tevő területszerkezet és szabályozás kidolgozását, - valamint a fejlesztések lehetséges helyszíneinek biztosítását. A megyei területrendezési terv sajátossága a megyei jogú várossal, Békéscsabával kapcsolatos tervi tartalom. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény úgy fogalmaz, hogy a megyei területrendezési tervet a megyei jogú városokkal egyeztetett módon kell elkészíteni. Tartalmilag ezért a BMTrT a szerkezeti tervi elemek (és területfelhasználás) vonatkozásában 48

49 a megyei jogú város vonatkozásában a hatályos településszerkezeti tervekkel megegyező tartalmú. Ugyanakkor a megyei területrendezési terv tartalmazza (és lehatárolja) mindazokat az övezeteket, amelyeket az OTrT törvény voltából következően Békéscsaba vonatkozásában is érvényesíteni kell a településrendezési tervezések és eljárások során. Mivel azonban a megyei Közgyűlés rendeletével elfogadott megyei rendezési terv nem tartalmazhat a megyei jogú város vonatkozásában az OTrT tartalmán túl kiegészítő kötelező elemeket, Békéscsaba közigazgatási területén a megyei területrendezési terv nem határol le újabb, (úgynevezett) megyei övezeteket. Békéscsaba a BMTrT szerkezeti tervében A megyei területrendezési terv - a készítésére vonatkozó tartalmi követelményeket rögzítő 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet előírásaival összhangban - térségi területfelhasználási kategóriákat alkalmaz. A településszerkezeti terv OTÉK szerinti kategóriáit összevontan, a megfelelő megyei területfelhasználási kategóriák részeként tartalmazza a BMTrT. Békéscsaba településszerkezeti tervében meghatározott valamennyi - meglévő és tervezett - beépítésre szánt terület a települési térség részeként épült be a BMTrT szerkezeti tervébe. Közúti közlekedés vonatkozásában a BMTrT Az OTrT, az Országos gyorsforgalmi és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programját és a nagytávú tervét tartalmazó 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat c. dokumentum, valamint Békés megye Képviselő-testülete által a 76/2007. (IV.13.) KT sz. határozatban rögzített, de az OTrT módosításának elfogadása során figyelembe nem vett országos jelentőségű infrastruktúra elemeket érintő észrevételei együttes figyelembe vételével határozta meg a gyorsforgalmi hálózat Békéscsabát is érintő elemeit. 49

50 Az M44 autóút az OTRT-ben és a gyorsforgalmi út koncepcióban azonosan, a nyugati megyehatár és Kondoros között a meglevő főúttól délre új nyomvonalon, Békéscsaba területén és a román határig a 44. sz. főút fejlesztésével szerepel. A megyei koncepció (76/2007. (IV.13.) KT sz. határozat) Békéscsaba déli elkerülését javasolja. A BMTrT-be végül ez utóbbi, Békéscsabát délről elkerülő változat épült be. Az OTrT-ben rögzített nyomvonaltól eltérő, de a jogszabályban meghatározott +/-10%-os eltérési lehetőségen belül maradó nyomvonalsávot rögzít a BMTrT. Az M47 autóút esetében az OTRT-ben és a gyorsforgalmi úthálózati tervben a nyomvonal ugyanaz: Oroszháza és Mezőberény között a 47. sz. főút vonalán jelölték ki, a belterületeket elkerülő szakaszokkal (Csorvás, Békéscsaba), Mezőberényben és attól északra új nyomvonalon halad. A megyei koncepció (76/2007. (IV.13.) KT sz. határozat) a teljes megyei szakaszon új nyomvonal kijelölését tartja szükségesnek. A BMTrT ezt a változatot tartalmazza. Az OTrT-ben rögzített nyomvonaltól eltérő, de a jogszabályban meghatározott +/-10%-os eltérési lehetőségen belül maradó nyomvonalsávot rögzít a BMTrT. Az országos tervek és a megyei terv ellentmondásai az útvonalak részletes tervezése esetén részben várhatóan feloldhatók, mivel az országos tervekben a meglevő főút nyomvonalán kijelölt szakaszok jelentős részén a fejlesztés nem a meglevő útpálya felhasználásával építhető át autóúttá, hanem a meglevő közelében új pálya építésével: pl. a 47. sz. főúton Orosháza és Békéscsaba között Csorvás és Telekgerendás elkerülése, illetve a meglevő út két kis sugarú ívekkel kialakított iránytöréses szakasza szükségessé teszi az új nyomvonal kijelölését. A gyorsforgalmi úthálózaton túl a BMTrT főút és mellékút kategóriákat alkalmaz. Békéscsaba MJV belső úthálózatát a BMTrT teljes egészében nem tartalmazhatja. A megyei terv két olyan új főúti kapcsolatot tartalmaz, amelyek Békéscsaba területét is érintik: - Békéscsaba (44.sz.főút) - Doboz - Békéscsaba - Medgyesegyháza - Battonya A várost érintő vasútvonalakat teljes körűen tartalmazza a megyei terv. Kerékpáros közlekedésben Békéscsaba területére vonatkozóan egy országos és négy térségi jelentőségű kerékpárútvonalat határoz meg a BMTrT: Országos kerékpárút törzshálózat elemei: - 43.: Körösvölgyi kerékpárút: (Románia)-Gyula-Békéscsaba-Békés-MezőberényGyomaendrőd-Szarvas-(Öcsöd)-(Csongrád)-(Kiskunfélegyháza)-(Bugacpusztaháza) Térségi kerékpárút-hálózat elemei: - Szarvas-Kondoros-Békéscsaba - Békéscsaba-Doboz - Békéscsaba-Murony-Mezőberény - Békéscsaba-Szabadkígyós-Kétegyháza-Medgyesegyháza-MezőkovácsházaMezőhegyes A megyei területrendezési övezetek szabályozási tartalma Békéscsaba tervezésénél is figyelembe veendő. A terület alkalmassági korlátozások már a városfejlesztési koncepció és az ITS készítése során is orientálnak az új fejlesztési célok és potenciális helyszínek meghatározásakor. A BMTrT övezeti szabályainak és a területi lehatárolásoknak való tételes megfelelés azonban elsősorban nem a városfejlesztési dokumentumok készítése, hanem a városrendezési tervezés során válik konkrét feladattá. 50

51 A BMTrT Békéscsaba területét is érintő - OTrT törvényből következő - övezetei: - Magterület - Ökológiai folyosó - Pufferterület - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület - Erdőtelepítésre alkalmas terület - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület - Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület - Történeti települési terület - Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének - Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület - Együtt tervezhető térségek - Rendszeresen belvízjárta terület - Széleróziónak kitett terület - Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület 51

52 1.4. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések fejlesztési koncepciót befolyásoló elemei A város alapvető érdeke, hogy támogassa mindazokat a magánfejlesztéseket, ingatlanfejlesztéseket, amelyek a fejlesztési koncepció céljaival összhangban vannak, és elősegítik a megfogalmazott célok teljesítését. Ezzel megvalósul a magántőke szerepvállalása a város fejlesztésében. E fejlesztések támogatása során az Önkormányzat meg kívánja őrizni a törvényben biztosított kontrollját, de partnerség kialakítására törekszik a város és a gazdasági szereplők, területfejlesztők között. Ennek érdekében az Önkormányzat számos esetben településrendezési szerződéseket köt a város gazdaságában meghatározó vállalkozásokkal Lezárult településrendezési szerződések I. 1. A módosítási eljárásba bevont terület A Gyulai út déli oldalán lévő 0280/9 hrsz-ú terület, a Gyulai út északi oldalán lévő 0296/6 hrsz-ú terület, valamint a 0814/89 és a 0814/90 hrsz-ú területek. 2. A módosítás indoka Az előző pontban jelzett területen a Gyulai út melletti két terület egy-egy részének igénybevételével közúti felüljáró létesítése. 3. A módosítás célja A Gyulai út északi oldalán a volt repülőtér városhoz közelebb eső területén létrehozandó kereskedelmi központ forgalomtechnikai szempontból egyszerűbb megközelítésének megteremtése és a jogszabályokban előírt biológiai aktivitásérték megőrzése. 4. A módosítás várható hatása A településrendezési eszközök jelen módosítása az említett területeken az alábbi hatásokat eredményezi: A tervezett kereskedelmi központhoz vezető bonyolult megközelítési rendszer átalakítása után egy korszerű közlekedési rendszer létrehozásával a funkcióból eredő igényekhez jobban igazodó településrendezési eszközök létrehozását segítik elő. II. 1. A módosítási eljárás alá vont terület Békéscsaba külterületén a 0746/4, 0746/6, 0746/10-14 és a 0749/9 hrsz.-ú területek. 2. A módosítás indoka Az 1990-es évek elején lezajlott privatizáció során a terület több vállalkozás tulajdonába került. Ezek a vállalkozások jól működnek, folyamatosan fejlődnek. Ez a fejlődés néhány esetben azt is jelenti, hogy szükség van új termelési célú létesítmények építésére. Ezeknek megvalósítását bizonyos esetekben nem teszik lehetővé a hatályos Településrendezési Eszközök adott területre vonatkozó szabályozási előírásai. A fejlesztési lehetőségek 52

53 biztosítása érdekében a terület jelenlegi övezeti besorolásának módosítására van szükség. Ennek során, a területet a meglévő Gip-K (gazdasági-iparterület kialakult) övezeti besorolásból K-MÜ (különleges terület-mezőgazdasági, üzemi terület) övezetbe sorolására van szükség. 3. A módosítás célja A 2. pontban ismertetett fejlesztések biztosítása érdekében a magánerős fejlesztések során új munkahelyek létrehozása a évben életbe lépett jogszabályváltozások figyelembe vétele mellett a hatályos Településrendezési Eszközök pontosítása, továbbá a korszerű városfejlesztési szándékok megvalósítása következtében felmerült új szabályozási elemek átvezetése. 4. A módosítás várható hatása A településrendezési eszközök módosításával Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a fejlesztési igényekhez igazodóan jobban tudja szabályozni a közigazgatási határain belüli területeket, jobban tudja biztosítani az egymást zavaró terület-felhasználások övezetei szétválasztását, továbbá a fejlesztési területre vonatkozóan egy élhetőbb, mindenki számára elfogadhatóbb, vonzóbb életfeltételeket biztosító város kialakítására nyílik lehetőség. Ennek megfelelően egy jól alkalmazható, aktualizált, hatályos jogszabályi háttérre épülő településrendezési terv jön létre, amely biztosíthatja a kialakult településkarakter hosszú távú megőrzését. Áttekinthetőbb szerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építésügyi szabályzat megalkotására kerülhet sor. III. 1. A módosítási eljárásba bevont terület A város közigazgatási területhatára mellett, a Szarvasi út északi oldalán található volt Lenin Mgtsz. 0822/2 helyrajzi számú területen elhelyezkedő sertéshizlaló telep és közvetlen környezete, továbbá a környezeti hatásaival összefüggő, a hatályos településrendezési terv szerint a telep körüli 1000 m szélességű területsáv. 2. A módosítás indoka A fent megjelölt telepen a sertéshizlaló telep tulajdonosa a meglévő épületek egy részének elbontásával, és új épületek építésével járó rekonstrukciót kíván végrehajtani. A hatályos településrendezési terv szerint a telep a Gip-K építési övezetbe tartozik. A Gip-K övezet kijelölése óta történt jogszabály-módosítás szerint a mezőgazdasági telepeket a K-MÜ jelű különleges övezetbe kell sorolni. 3. A módosítás célja A 0822/2 helyrajziszámú sertéshízlaló telep rekonstrukciójának feltétele a telep teljes területének K-MÜ jelű különleges övezetbe való átsorolása, ezzel lehetővé válik az építési beruházás engedélyezése. Jogszabály szerint gondoskodni kell arról, hogy a változással érintett területek biológiai aktivitása a változás után se csökkenjen. A biológiai aktivitás szinten tartását lehetőség szerint a telep területén illetve annak közvetlen környezetében kell megoldani. 4. A módosítás várható hatása A módosítás után a jelenlegi településrendezési terv övezeti besorolása és a tényleges használat közti eltérés megszűnik. A sertéshízlaló telep településrendezési szempontból is rendezett körülmények között fog működni. A környezethasználati engedélyezési eljárás 53

54 alapján a településrendezési terv szükség esetén környezetvédelmi szempontból is pontosítható lesz. A biológiai aktivitás elméleti adatok alapján elvégzendő szinten tartása a valóságban a biológiai aktivitás növekedését fogja eredményezni. IV. 1. A módosítási eljárás alá vont terület A Békéscsaba Őr utca, Trefort utca, Illésházi utca és Kazinczy utca által határolt tömbön belül elhelyezkedő terület övezeti besorolásának módosítása Vt-4 -ről Gksz-re (gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató). 2. A módosítás indoka A JAVIPA Nyomdaipai Kft. megkereséssel fordult Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatához, amely szerint a tulajdonában lévő terület övezeti besorolását a jelenlegi Vt-4 - ből (településközpont vegyes terület, zártsorú beépítéssel) Gksz (gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató) övezetre szeretné módosíttatni. 3. A módosítás célja A szabályozási előírások módosítása megnyitja a fejlesztés lehetőségét, aminek elsődleges célja a módosítást kezdeményező tulajdonában lévő nyomdaipari üzem bővítése, fejlesztése. 4. A módosítás várható hatása A településrendezési eszközök módosításával Békéscsaba Megyei Jogú Város a fejlesztési igényekhez igazodóan megfelelő módon tudja szabályozni az említett terület használati módjait. V. 1. A módosítási eljárásba bevont területek A Gyulai utat és a Dobozi utat összekötő 40,00 m szabályozási szélességgel rendelkező utcának a ALFÖLDVÍZ Zrt.-t (a továbbiakban: Zrt.) érintő szakasza a mellékelt fejlesztési terv és térkép szerint szűküljön le, és a Zrt. felöl lévő része kerüljön hozzácsatolásra a Zrt. területéhez, a másik oldalon lévő területek kerüljenek hozzácsatolása a környező lakóterületekhez. A Gyulai utat és a Dobozi utat összekötő 40,00 m szabályozási szélességgel rendelkező tervezett utca Dobozi úti csatlakozásának kialakítása úgy történjen, hogy az feleljen meg a közlekedési szabályoknak. Az 1415/2 hrsz.-ú meglévő utca szabályozásának módosítása úgy, hogy az a jelenleg hatályos szabályozási tervvel ellentétben ne érintse az 1431/3 hrsz.-ú és az hrsz.ú ingatlanokat, továbbá az 1431/2 hrsz.-ú és az 1437/3 hrsz.-ú ingatlanokat is csak a legszükségesebb mértékben vegye igénybe. 2. A módosítás indoka Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül az egyes területek felhasználásával kapcsolatos igények folyamatosan változnak. Az igények jogszabályok keretei között történő figyelembe vétele hozzájárul a település fejlődéséhez, a vállalkozások kedvezőbb feltételekkel működhetnek, a lakosság élhetőbb körülményeket alakíthat ki. 54

55 3. A módosítás célja 3.1. A Zrt. fejleszteni kívánja a Dobozi úti központi telephelyét, az ehhez szükséges építési feltételeket a településrendezési tervek módosításával lehet biztosítani. Mivel a Békéscsabát elkerülő 44. sz. főközlekedési út megépülésével a mintegy harminc évvel ezelőtt tervezett, meg nem épült, településrendezési tervekben szereplő, a Gyulai utat és Dobozi utat összekötő nagy (40,00 m) szabályozási szélességű út ilyen paraméterekkel feleslegessé vált, a tervezett útszélesség leszűkülhet a Zrt.-vel határos területeken. A Városi Sportcsarnok melletti területeken a szabályozási szélesség megmarad, a közlekedési területen parkolók alakíthatóak ki A 1415/2 hrsz.-ú meglévő utca nyomvonalának korrekciója után az 1431/3 hrsz.-ú és az hrsz.-ú ingatlanokat nem érinti, az 1431/2 hrsz.-ú és az 1437/3 hrsz.-ú ingatlanokat pedig csak a legszükségesebb mértékben érinti az utcaszabályozás. A módosítással csökkennek a lakosság és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának terhei. 4. A módosítás várható hatása A településrendezési eszközök jelen eljárásban történő módosításával Békéscsaba Megyei Jogú Város a fejlesztési igényekhez igazodóan szabályozza a közigazgatási határain belül lévő területeket. A módosítások hatályba lépése után jól alkalmazható, a felsőbb szintű jogszabályokkal összhangban lévő településrendezési terv jön létre, amely lehetőséget biztosít a gazdasági fejlesztések végrehajtásához, és biztosítja az érintett területeken a kedvezőbb életkörülmények kialakíthatóságát Folyamatban lévő településrendezési szerződések VI. Az Erkel utca 2. szám alatt működő Progresszív Nyomda (a továbbiakban: Nyomda) bővíteni kívánja vállalkozását, amire a jelenlegi telephelye már nem biztosít lehetőséget. A Nyomda 14 főt foglakoztat, tevékenységük bővítését és fejlesztését tervezik, ezzel a foglalkoztatottak számát jelentős mértékben, akár kétszeresre is emelni tudnák. Terveik megvalósítása érdekében az Urszinyi Dezsőné utca 19. szám alatti, 182 hrsz.-ú, korábban műanyagipari termékeket előállító üzem (a továbbiakban: Üzem) épületébe költöznének, amely évek óta üresen áll. Az Üzem területe a Településrendezési Eszközök alapján Lk-OK (kisvárosias lakóterületoldalhatáron álló beépítéssel) övezetbe tartozik, amelyben a jelenlegi előírások alapján nyomdaipari tevékenység nem végezhető. A Nyomda azzal a kéréssel fordult az Önkormányzathoz, hogy az Üzem területe - amely a földhivatali nyilvántartás alapján kivett üzem megnevezéssel szerepel - kerüljön olyan építési övezetbe, amely lehetőséget biztosít tevékenységük végzésére. A Nyomda a megkeresésében jelezte, hogy a Településrendezési Eszközök jelen módosításával kapcsolatban felmerülő költségeket fejlesztőként saját költségvállalással biztosítja. Annak érdekében, hogy a Nyomda a tervezett tevékenységét az Urszinyi Dezsőné utcában jogszerűen végezhesse, az ingatlan jelenlegi övezeti besorolását Gksz (gazdasági, kereskedelmiszolgáltató terület) övezetre célszerű módosítani. VII. 55

56 1. A módosítási eljárásba bevont terület: A TESCO Hipermarket 3130/4 hrsz-ú területén új építési hely kijelölése a rendelkezésre álló parkoló területén. 2. A módosítás indoka A parkoló területén kijelölt területen egy új szolgáltatás bevezetésével autómosó kerül megépítésre. 3. A módosítás célja: A tervezett autómosó megépítését követően a TESCO Hipermarket és a környezetét alkotó kereskedelmi szolgáltatás kibővül, amely szolgáltatási kör az e területen már korábbi években megvalósult benzinkút és autókereskedési tevékenységi körbe is teljes mértékben beleillik. 4. A módosítás várható hatása: A településrendezési eszközök jelen módosítása az említett területen a napi igényekhez jobban igazodó szolgáltatási tevékenységi körének kibővítésével egy egységesebb településrendezési terv létrehozását segítik elő, amelyek továbbra is képesek biztosítani a kialakult településkarakter hosszú távú megőrzését. 56

57 1.5. A hatályos településszerkezeti terv városfejlesztéssel kapcsolatos fő elemeinek bemutatása A 253/2013.(XI.15.) közgy. határozattal módosított, 41/2006. (I.26.) közgy. határozattal elfogadott településszerkezeti terv városfejlesztéssel kapcsolatos fő elemei2 Ssz. A stratégiai komponens megnevezése A komponens beépülése a szerkezeti tervbe 1 A városimázst javító elemek megjelenése a településszerkezeti és a szabályozási tervben, a kvaterner szektor bővüléséhez szükséges központi hely biztosítása a lakófunkció zavarása nélkül, az Andrássy út korzó jellegének bővítése, a perspektivikus kertvárosias elemek megőrzése,konferencia központ a Garzon és a Fenyves szállók körzetében. Az Andrássy út korzó jellegét az út vonalán a központi vegyes, illetve a településközponti vegyes területek biztosítják, melyek lehetővé teszik az igazgatási, továbbá a kereskedelmi, szolgáltató, kulturális épületek, elhelyezését. A perspektivikus kertvárosias jelleg megőrzését az arányaiban megnövekedett lakóterület biztosítja. A szállók körzetének besorolása: különleges terület. 2 A város ipari, logisztikai és szolgáltató fogadókészségének, az ehhez szükséges területeknek a fejlesztése az északi, a déli, illetve a kapcsolódó iparterületeken (az Ipari út, az elkerülő út, illetve repülőtér térsége, a közlekedés, az ellátó infrastruktúra fejlesztése). A településszerkezeti tervben az Ipari út kiépítésének, a tervezett Ipari Park kedvező városszerkezeti helyzetének biztosítása a Szarvasi út északi oldalán. Az Északi Iparterületen a regionális tranzit központ (logisztikai bázis), a Déli (és az Északi) Iparterületen az Inkubátorházat kinövő vállalkozások letelepedési lehetőségének előkészítése. A kijelölt területeken, elsősorban a város északi részén, jelentős arányú - a gazdasági területeken belül - a kereskedelmi, szolgáltató terület (ahol elhelyezhető mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő). A város déli részén ugyanakkora kialakult helyzetnek megfelelően - megőrizzük az ipari jelleget, döntően azonban a nem jelentős zavaró hatású ipar jelenlétével 3 A Belváros fejlesztése: a Belváros kibővítése az Élővíz csatorna irányában; minőségi kulturális központ kialakítása (tömbbelsők megnyitása, parkolók, garázsok építése, sétáló utca, Petőfi liget rendezése); ifjúsági szórakoztató centrum (az Ifjúsági Ház, a Liget és a Könyvtár, a Kőrös Szálló és a Kossuth tér által határolt területen). A területfelhasználási egységek biztosítják a kívánt fejlesztést a központi vegyes, illetve a településközponti vegyes területek kijelölésével. 4 A városi környezet fejlesztése: a zártrendszerű csatornahálózat kiépítésének gyorsítása; az utak pormentesítésével a porszennyezés csökkentése; a városi elkerülő út mentén védőzöld kialakítása. Zöldfelület fejlesztés a településszerkezeti tervben (ennek keretében A csatornahálózat fejlesztését a közművesítési javaslat tartalmazza ütemezve. A városi elkerülő úthálózat menti védőzöld kialakítását egyfelől az épített környezet fejlesztését bemutató tervlap, másfelől pedig a város belterülete Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 41/2006. (I. 26.) közgy. határozata egységes szerkezetben a 253/2013.(XI.15.) közgy. határozattal (a településszerkezeti terv leírása) 2 57

58 Ssz. A stratégiai komponens megnevezése A komponens beépülése a szerkezeti tervbe őshonos fafajták telepítése). zöldfelületi rendszerét tartalmazó tervlap tartalmazza. (A szabályozási tervbe beépül, hogy csatornázott területeken építési engedélyhez kötött átalakítás csak a csatornahálózatra való rákötés esetén váljon lehetővé. OTÉK: 47. (1) Építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet. (2) Közcsatorna hiányában kommunális szennyvíz külön jogszabályban foglaltak szerint elszikkasztható.) 5 Oktatási tömbök fejlesztése: iskola-centrum (Főiskola, két középiskola, kollégium) a Petőfi úti iskola, a Rózsa Ferenc Gimnázium tömbjének rendezése a volt laktanya területének bevonásával. A területfelhasználási egységek biztosítják a kívánt fejlesztést a központi vegyes, illetve a településközponti vegyes területek kijelölésével. 6 A városi közlekedéshálózati rendszer A tervjavaslatot a településszerkezeti terv fejlesztése: Szerdahelyi úti aluljáró, Orosházi közlekedési alátámasztó munkarésze úti felüljáró korszerűsítése a vasútfejlesztéssel tartalmazza. (a táblázat alatt részletezve) összhangban; a Belváros forgalmi tehermentesítése; átkötés a Gyulai és a Dobozi út között; a Lencsési lakótelep kapcsolatai (Kétegyházi út, Gyulai út, Fényes felé); Mezőmegyer kapcsolatai; a Csorvási út kapcsolatai; a Fürjesi összekötő út.; kerékpárút fejlesztési terv készítése és megvalósítása 7 Lakóterületek fejlesztése: bérlakásépítés helyének kijelölése, a jelenlegi lakóterületek intenzifikálása a Belvárosból kiindulva tömbbelső feltárással, a zártkertek fejlesztése. A szerkezeti és szabályozási tervben törekedni kell a minőségi lakáshiány enyhítésére és a nem telepszerű szükséglakások területének biztosítására. A városban a lakóterületek a hatályos rendezési tervhez viszonyítva több mint 9 %-kal növekedtek. Ez biztosítja a bérlakásépítéshez szükséges területeket is, ezen belül a nem telepszerű szükséglakások elhelyezéséhez igényelhető területet. Az intenzifikációt a javasolt területfelhasználási egységek lehetővé teszik - figyelembe véve a jelenlegi szintterület sűrűség mértékét is. 8 Környezet rehabilitáció: az Élővíz-csatorna és környezetének fejlesztése (sétány, kerékpárút). A csatorna mentén a szabadidő sáv, a régi szemétlerakó helyén városi erdő jelenik meg a szerkezeti és szabályozási tervben. A kerékpárút hálózat fejlesztését a közlekedési szakági alátámasztó munkarész, illetve javaslat tartalmazza. A régi szemétlerakó helyén cserjés-ligetes városi erdő jelenik meg a szerkezeti és a szabályozási tervben (védőerdő). 9 A szociális ellátó hálózat területi elemeinek bővítése, fejlesztése. Lakóterületen (illetve a szóba jöhető más funkciójú területen) intézményterületek kijelölése, ezek beépítése a településszerkezeti és a szabályozási tervbe. Az OTÉK városias lakóterületen lehetővé teszi a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó épület elhelyezését, továbbá oktatási, egészségügyi, szociális épület elhelyezését is. 58

59 Ssz. A stratégiai komponens megnevezése A komponens beépülése a szerkezeti tervbe 10 Kerékpárút hálózat kiépítése a Belváros A kerékpárút hálózat fejlesztését elérési lehetőségeinek javításával (a terv közlekedési javaslat vizsgálja. felülvizsgálata, módosítása, a rendezési tervbe illesztése). a 11 A kábelhálózat fejlesztés feltételeinek feltárása. 12 A hulladékkezelés (szilárd, folyékony és veszélyes) a városi elkerülő úton kívülre helyezése, két meglévő lerakó rendezése, egy új lerakó helyének kijelölése, ahol a szerkezeti terv biztosítja - megfelelő területek rendelkezésre állása esetén - a stratégiai komponens megjelenését. 13 A kertvárosi területek szolgáltatásokkal. 14 A repülőtér fejlesztése. 15 A Sportcsarnok környéke és a Béke-kertek A területfelhasználási egységek biztosítják fejlesztése (műjégpálya, szabadidő ' centrum, a kívánt fejlesztést a központi vegyes, vásárközpont, kereskedelem). illetve a településközponti vegyes területek kijelölésével. 16 A tömegközlekedési hálózat hosszú távú fejlesztése, a lakóterületek és az északi iparterületek összekapcsolása, P+R kiépítése (autóbusz pályaudvar, vasútállomás). A stratégiai komponens megvalósítási lehetőségét a közlekedési szakági alátámasztó munkarész, illetve javaslat tartalmazza. 17 A felhagyott temetők rendezése. A stratégiai komponens a város zöldfelületi rendszere fejlesztésének keretében a szerkezeti tervben jelenik meg (pl. a Kastély utcai temető pihenő parkká alakítása) szabályozási A településszerkezeti terv alátámasztó szakági munkarésze a hírközlési (távközlés, műsorszórás) javaslat, amely tartalmazza szabályozás előfeltételeit. ellátása A külterületi rendezési terv módosításának előkészítése, megalapozása során fel kell tárni az arra alkalmas területeket, majd azokat be kell építeni a külterületi rendezési tervbe. Javasolt a külterületi rendezési terv módosításának előkészítése. városi A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb négylakásos, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. Elhelyezhető még a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. Kivételesen elhelyezhető a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, üzemanyagtöltő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. Nem helyezhető el egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület. A projekt feltételeit a szerkezeti tervlap az érintett területek vonatkozásában tartalmazza, 59

60 Ssz. A stratégiai komponens megnevezése A komponens beépülése a szerkezeti tervbe 18 A külterületek differenciált rendezése A évi TRT módosítás szerint 19 Csendes övezetek kialakítása a lakóterületeken. (A stratégiai komponens az adott területek kijelölése és a forgalomtechnikai kérdések megoldása után a szabályozási tervbe épül be.) A stratégiai komponenssel összefüggő javaslatot a közlekedési szakági alátámasztó munkarész tartalmazza: forgalomcsillapítás. 20 A Lencsési lakótelepen kulturális és szabadidő A területfelhasználási egységek csak alközpont kialakítása. részben biztosítják a kívánt fejlesztés lehetőségét, mivel a nagyvárosias lakóterületen a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, illetve sportépítmény helyezhető el. Az OTÉK nem tiltja az egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület elhelyezését sem. 21 A jaminai termálkút hasznosítása (Aqua park) 22 A téglagyári tavak hasznosítása:rekreációs A területfelhasználási egység biztosítja a központ kialakításának biztosítása a szerkezeti kívánt fejlesztést a különleges terület tervben kijelölésével. A további fejlesztés megalapozása érdekében célszerű részletes szabályozási és beépítési javaslat kidolgozása az érintett területfelhasználási egységen 23 A vasúti ipari átrakó áthelyezése a Szarvasi A belterület északi irányú bővítésével úton kívülre - amennyiben a terület megnyílik az áthelyezés elvi lehetősége. rendelkezésre áll. 24 Kastélyok, kastélyparkok hasznosítása (Gerla, A területfelhasználási egységek biztosítják Póstelek). a kívánt fejlesztést. 25 Az Árpád bővítése. fürdő környezetének A területfelhasználási egység biztosítja a kívánt fejlesztést a különleges terület kijelölésével. A további fejlesztés megalapozása érdekében célszerű részletes szabályozási és beépítési javaslat kidolgozása az érintett területfelhasználási egységen fejlesztése, területének A területfelhasználási egység biztosítja a kívánt fejlesztést (különleges terület). További és egyben rendelkezésre álló terület esetén - meg kell határozni a rendezés alá vont lehatárolt területet. A közlekedési javaslat településszerkezetet érintő elemei3 M44 gyorsforgalmi út A várostól délre húzódó tervezett változatot kell megvalósítani, esetlegesen a természetvédelmi területet kikerülő nyomvonal változat megvalósításával. Ábrázolásra került 3 Forrás: Békéscsaba Településrendezési terv módosítása, Kiss-Műépíétsz Kft.,

61 további két változat, az egyik az Országos Területrendezési Tervben ábrázolt nyomvonal, a másik a Honvédség által javasolt nyomvonal. Az M47 gyorsforgalmi úttal való kereszteződést különszintűen kell kiépíteni, a többi csomópontokban is javasolható különszintű csomópont kiépítése. Vasúti kereszteződéseket külön szintűen kell kiépíteni. M47 gyorsforgalmi út A várostól északnyugatra húzódó nyomvonal kis területen érinti a külterületet, azonban az országos hálózatba történő bekapcsolódáshoz döntő jelentőségű. Ábrázolásra került további változat, mely az Országos Területrendezési Tervben ábrázolt nyomvonal. Az M44 gyorsforgalmi úttal való kereszteződést különszintűen kell kiépíteni. Országos mellékutak j. Mezőberény-Békéscsaba összekötő út: Budapest-Békéscsaba vasútvonal nyugati oldalán az új nyomvonalszakasz kialakításával megszűnik az összekötő út szintbeni vasúti kereszteződése j. Békés-Gerla összekötő út j. Doboz-Békéscsaba összekötő út: Fejlesztési beavatkozást a belterületen igényel j. Fényes-Gerla összekötő út j. Telekgerendás-Kamutpuszta összekötő út: Fejlesztési beavatkozás szükséges, 2x1 nyomra való kiépítése szükséges j. Békéscsaba-Makó összekötő út: Fejlesztési beavatkozást belterületen igényel j. Békéscsaba-Kétegyháza összekötő út: Fejlesztési beavatkozás szükséges a belterületi szintbeni vasúti átjárók miatt. Az M44 gyorsforgalmi út kiépítésével egyidejűleg új nyomvonal kialakítása szükséges első ütemben Újkígyósig. Csomópontok A tervezett utak csomóponti tervei elkészültek, így csak egy-két példa került az alátámasztó munkarészbe. Külterületi feltáró utak Az országos közutakhoz kapcsolódóan a jelentősebb tanyacsoportokat be kell kötni az úthálózatba. 61

62 Kerékpáros közlekedés Kerékpárutat kell létesíteni az országos tervnek megfelelően. - Gyula felé a Veszely csárdától kiindulva a meglévő kerékpárútból. - Szarvas felé a jelenlegi 44. sz. főút mellett - Békés városa felé az Élővíz csatorna mentén Kerékpárutak megvalósítása sürgető feladat a közutakon bekövetkezett jelentős forgalomnövekedés és a közúti forgalom összetételének változása (teherforgalom részarányának növekedése) megnövelte a közlekedésbiztonsági kockázatot a kerékpárosok részére. Megjegyezzük, hogy a megyei területrendezési terv további kerékpárút kapcsolatokat is javasol, amelyek beépítése a településszerkezeti tervbe a soron következő módosítás során szükségessé válik. Vasúti közlekedés Az új gyorsforgalmi út csak külön szintben keresztezheti a vasútvonalat. Minden vasúti kereszteződést biztosított átjáróvá kell átépíteni. Távlatban a Budapest-Szolnok-BékéscsabaLökösháza vasútvonal második vágányának kiépítése fog megtörténni. Légi közlekedés A város melletti repülőtér jelenlegi Gyulai úttal (44 sz. főút) párhuzamos fel és leszálló irány megváltozik, mintegy 80 -al elforgatva. Első ütemben a 800x23 m-es burkolt felszálló pályát kell megvalósítani, második ütemben a pálya 1000x30 m-re növelendő. A nemzetközi forgalom beindítása a szükséges infrastrukturális létesítménye megépítése esetén várható. 62

63 Az alulhasznosított barnamezős és a konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) területek értékelése Az épített környezet konfliktusai, problémái c. fejezet Gazdasági területek c. alfejezetében található meg. Külterületre vonatkozó javaslatok A külterületre vonatkozó évi TRT módosítást megelőző tanulmányok alapján a külterület differenciált rendezése során az alábbi alapelveket illetve célokat szükséges érvényesíteni: - A város külterületének nyugati része a mezőgazdasági tevékenységen kívül a belterületen illetve annak közelében nem elhelyezhető üzemi létesítmények elhelyezésére alkalmas terület, a keleti részén a mező- és erdőgazdaság mellett a turizmus és nagyobb távlatban az üdülés számára is biztosítani kell a feltételeket, ezért utóbbi területen a már elhatározott repülőtér fejlesztésen kívül további környezeti terhelést eredményező infrastruktúra fejlesztést nem szabad lehetővé tenni. - Az Ó-Köröst (Gerlai holtág) és a két oldalán fekvő területeket a Sikonyi kertektől a Veszei kertekig összefüggő ökológiai folyosóvá és a kiskertek teljes közművesítése utáni bevonásával nagyobb távlatban rekreációs-üdülő zónává kell fejleszteni. - Elsősorban a Fényes külterületen és az Ó-Körös mentén de a magánterületeken végzett dűlőfásítás formájában a város egész külterületén az önkormányzat eszközeivel a lehetőségektől függő ütemezéssel elő kell segíteni a szél okozta talajerózió megállítását, az erdők és fásított területek arányának növekedését. - A külterületi kiskerteket a tervezés távlatában mezőgazdasági területként kell szabályozni, de nagyobb távlatban a központi belterülethez közeli három kertcsoportot lehetséges lakóterületként, az Ó-Körös menti öt kertcsoportot lehetséges üdülőterületként figyelembe lehet venni. Ennek feltételeit biztosítani kell. - A volt tsz. majorok közül a mezőgazdasági szerepkörüket elvesztett üzemi területeket azok területi elhelyezkedésétől függően részben a belterületi sűrűségű lakóterületek közelében nem kívánatos ipari létesítmények és részben a külterülethez kötődő lakossági és idegenforgalmi szolgáltatások elhelyezésére célszerű felhasználni. Általánosságban a külterület nyugati felén az ipari, keleti felén a szolgáltató jelleg építésjogi feltételeinek biztosítása indokolt. A évben jóváhagyott településszerkezeti módosítások A évi módosítások - melyek ma is hatályban vannak - a következő szerkezetet is érintő elemeket tartalmazzák: - A településszerkezetet módosító változások közül a 8-as és a 9-es változtatás mely mélyebben érinti a város szerkezetét. A 8-as változtatás összefügg a Budapest - Lökösháza vasútvonal korszerűsítésével. A korszerűsítés nagyobb haladási sebességet, kevesebb szintbeli kereszteződést jelent. A Kígyós felől bevezető országos mellékút belterületi szakasza új nyomvonalra kerül így megszűnik számos vasúti szintbeli kereszteződés és megváltozik több utca besorolása és ennek következtében a forgalmi rend is. - A 9-es változtatás a külterületen eddig is meglévő mellékutak nyomvonalán a Szarvasi út és a Csanádapácai út összekötését jelenti, s ebből országos mellékút lesz. Ez a mellékút segít abban, hogy az ország déli részéből az ország közepébe tartó közúti szállítás ne a város belterületén történjen. Ez tulajdonképpen mint egy megkerülő út funkcionál a főforgalmi megkerülő út megvalósulásáig. 63

64 - A többi változtatás egy-egy terület felhasználási módjának módosulását jelenti, melyet a napi gyakorlat kényszerített ki. Így: Má mezőgazdasági területből KS különleges sportterület ( 5) Má mezőgazdasági területből LKe kertvárosi lakóterület ( 3) K különleges területből LKe kertvárosi lakóterület (15) LKe kertvárosi lakóterületből KK kisvárosi lakóterület ( 4) Z zöldterületből LKe kertvárosi lakóterület (11) LKe kertvárosi lakóterületből Ee egészségügyi erdőterület (12) Lf falusi lakóterületből LKe kertvárosi lakóterület (23) Jelentős funkcióváltás - Kertvárosias lakóterületek bővítése döntően a Falusias lakóterületekből származik. A belterületi övezetek területének 21,5%-ára terjed ki - a közlekedési területek nélkül. - Figyelemre méltó a településközponti vegyes és a központi vegyes besorolású területfelhasználási egységek csökkenése. Ez abból fakad, hogy az OTÉK lehetővé teszi néhány olyan funkció beillesztését lakóterületbe (ezek elsősorban intézmények), melyek korábban külön besorolást kaptak. Ezért a településközponti vegyes területek egy része átkerült lakóövezetbe. Ugyanakkor a központi vegyes besorolású ( megkülönböztetésű ) területek egy részét - éppen az OTÉK előírásai miatt - különleges területként különbözteti meg a terv. Összességében a hatályos településszerkezeti terv alapvetően jól szolgálja a városfejlesztési célok fő elemeit. Tartalmaz ipari, gazdaságfejlesztés és lakóterületfejlesztés vonatkozásában is új lehetőségeket. Nem tartalmaz túlzott területkijelöléseket sem és lehetőséget ad a takarékos területfelhasználás megvalósulására. A terv tartalmazza azokat a szerkezetfejlesztési és területfelhasználási elemeket, amelyekre a fejlesztés épülhet. 64

65 1.6. A település társadalma: demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia Népességszám változások Békéscsaba a 2011-es adatok alapján az ország tizenötödik legnépesebb települése. A város hosszú távú népességváltozási folyamatai a többi megyei jogú városhoz viszonyítva kedvezőtlenebbek. Békéscsaba népessége 1870-ben fő volt, 2001-ben , a évi népszámláláskor pedig fő volt a lakónépesség. Ez 141 év alatt 224,6%-os növekedést jelent, mely a legkisebb érték a megyeszékhelyek között. Az 1870-es évektől az 1950-es évekig csaknem töretlenül 5-18%-kal növekedett a város lélekszáma, kivételt képez ez alól a II. világháború évtizede, amikor 12,5%-kal csökkent a város lakossága. Ennek a háború általános veszteségein túl okai voltak az itt élő szlovákság egy részének Csehszlovákiába történő áttelepülése, illetve a zsidóság deportálása. A második világháborút követő évtizedek gyors urbanizációja ugyan Békéscsabát is elérte, de a hasonló kategóriájú városoknál kisebb mértékben. Az 1960-as években volt a megyeszékhelyek növekedése a leggyorsabb, ekkor Békéscsaba népességszáma is jelentős növekedést mutatott. A város népességszáma a 80-as évek elején ért csúcspontjára. Ezt követően kedvezőtlen fordulat következett be az ország demográfiai folyamataiban, 1981-től az ország lakosságának természetes úton való fogyása tapasztalható, amely hatással volt a város lakosságszámának alakulására is. Békéscsaba népessége ezzel a jellemző trenddel szemben és között növekedett, igaz csak 800 fővel, ám a fenti időszakban ezzel - Kecskemét és Nyíregyháza után - a harmadik legkedvezőbb mutatóval rendelkezik. A közötti időszak során viszont drasztikus lakosságcsökkenés következett be a városban, fővel csökkent a lakónépesség. A 2000-es évektől lényeges népességcsökkenés jellemzi a várost, melynek mértéke évente fő közötti. Ennek egyik oka a magas halálozási ráta, amely csak Miskolc és Budapest esetében kedvezőtlenebb. A születési arány vonatkozásában kedvezőbb a helyzet, a többi megyeszékhelyhez viszonyítva ebből a szempontból Békéscsaba már a középmezőnyben foglal helyet, azonban az 50-es években, az első demográfiai hullámban születettek unokái, azaz a harmadik demográfiai hullám egyelőre nem jelentkezik a város népességében. A város vándorlási egyenlege negatív ugyan, de a környékre való kiköltözés (szuburbanizáció) gyengébb, mint a többi megyeszékhely esetén. Ennek oka, hogy a kiköltözések elsősorban a város magjától távolabb eső, azonban a város belterületéhez tartozó városrészekre (Mezőmegyer, Gerla, Fényes), s a külterület egy részére irányulnak. A tanyára költöző fiatalok inkább szükségszerű anyagi megfontolásból döntenek a külterületi lét mellett, azonban van egy tehetősebb réteg is, aki a város zajától való elszakadás és a természet közelsége miatt választja ezt az életformát. 65

66 A népességcsökkenés a természetes fogyásból és az elvándorlásból adódik. Utóbbi trend a 90es években még pozitív volt, azonban a 2000-es évek első évtizedében komoly fordulat következett be és az elköltözések száma tartósan felülmúlja a beköltözésekét. Az alábbi diagram is érzékelteti, hogy Békéscsabán a 90-es évek pozitív vándorlási egyenlege hasonlóan a megyén belüli és az országos trendhez - negatívra változott. A megyeszékhelyen ez a visszaesés nagyobb mértékű volt mint a megye egészében lakosságarányosan (ezrelékben kifejezve). A vándorlási különbözet változása Vándorlási különbözet Vándorlási különbözet Megyei jogú városok átlaga Megyei jogú városok átlaga Békés megye Békés megye többi városa Békéscsabai kistérség Békéscsaba Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés A városból elköltözők indítéka elsősorban a képzettségnek megfelelő helyi munkalehetőségek szűkössége. Leginkább a felsőfokú végzettségűek és a szakmunkások számára nem áll rendelkezésre a megfelelő számú és differenciált munkahely. Az egyetemekről, főiskolákról kikerülő fiatal pályakezdők nem tudnak visszatérni a városba, mivel nem találnak képzettségüknek megfelelő álláshelyeket. Az elköltözők nem Békéscsabát mint életteret nem kedvelik, hanem a munkalehetőség okán költöznek a Dunántúlra illetve külföldre is. Mindemellett a város rossz elérhetőségi viszonyai, a gyorsforgalmi útkapcsolat hiánya is az okok között szerepel. Az elvándorlás megállításának egyik kulcstényezője a munkahelyteremtés lehet, amelyre a fejlesztési célok meghatározása során kiemelt figyelmet indokolt fordítani. Korösszetétel Békéscsaba népessége idősebb, mint a legtöbb megyei jogú városé. Az öregedési index, azaz az egy gyermekkorúra jutó öregkorúak száma 2001-ben még csak 1,31 volt, ez a 2011-es népszámlálás idejére 1,91-re nőtt. A megyei jogú városok esetében is jelentősen romlott a helyzet, de Békéscsaba lakosságának elöregedése meghaladja az országos átlagot és a megyei jogú városok átlagát is. A gyermekkorúak (0-14 évesek) és az aktív korúak (15-59 évesek) aránya 2001-hez képest csökkent a teljes lakosságon belül, az időskorúak (60 év felettiek) aránya jelentősen, 5 százalékponttal romlott 2001 és 2011 között. Békéscsabán 25 százalékos ez az arány, azaz minden 4. lakos 60 évnél idősebb! A megyei jogú városok átlagához képest is az idősek arányában van a legnagyobb eltérés. A magas öregkorú és az átlagosnál rosszabb gyermekkorú-aránynak megfelelően az aktív korúak aránya alacsony (61,7%). Ennek következtében már csak demográfiai okok miatt is az aktív keresőkre háruló terhek 66

67 Békéscsabán is magasnak mondhatóak, amit a fejlesztési koncepció célrendszerének kidolgozásakor messzemenően figyelembe indokolt venni. Egyre inkább akut probléma országosan és Békéscsabán is a gyermeklétszám csökkenése, valamint a gyermekvállalási kor kitolódása. Jelenleg ez már év között jellemző. Ennek a változásnak a város oktatási-nevelési intézményei esetében is következményei vannak, amelyre figyelemmel kell lenni. A korcsoportok megoszlása a lakónépességben ,0% A 60- éves korú népesség aránya a lakónépességben 100,0% 23,5% 26,0% 25,7% 25,3% 26,2% 25,1% 62,0% 60,1% 60,2% 61,5% 60,4% 61,7% A 0-14 éves korú népesség aránya a lakónépességben 13,2% Megyei jogú városok átlaga: a 60- éves korú népesség aránya a lakónépességben 80,0% A éves korú népesség aránya a lakónépességben 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 14,6% 13,9% 14,1% 13,2% 13,4% Megyei jogú városok átlaga: a éves korú népesség aránya a lakónépességben Megyei jogú városok átlaga: 0-14 éves korú népesség aránya a lakónépességben Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés A tanyákon élők kormegoszlása 16,36% 3,72% 13,75% 20,07% 20,45% év (10 fő) év (37 fő) év (55 fő) év (69 fő) év (54 fő) 70 év felett (44 fő) 25,65% Forrás: Békéscsabai kistérségi tanyafejlesztési program 67

68 A külterületen, tanyákon élők száma mintegy 3000 fő, ami Békéscsaba lakosságának közel 5 százaléka. A vitalitási index a gyermekkorúak és az idősek arányát fejezi ki. Minél magasabb, annál inkább fiatal a település társadalma. Az index értéke a közötti időszakban országosan, megyei, kistérségi szinten és Békéscsaba esetében is csökkent. A korosztályok közötti arány eltolódása az idősebbek javára Békéscsabán is ugyanolyan mértékű volt mint a többi megyei jogú városban. Országos és megyei szinten némileg kisebb volt a változás. A vitalitási index változása 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Vitalitási index (14/60) 2001 Vitalitási index (14/60) 2011 Megyei jogú városok átlaga 2001 Megyei jogú városok átlaga 2011 Forrás: KSH Népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés Nemzetiség, vallás Csaba település első írásos emléke az évi pápai tizedjegyzékből származik. Csaba a XVI. században virágzó, népes falu volt, ám a történelem viharai következtében többször elnéptelenedett. A XVII. század második felében református vallású magyarok éltek itt. A török kiűzését eredményező harcok a XVII. század végén elnéptelenítették a települést, a Csabáról és a megyéből elmenekült családoknak csak töredéke került vissza lakóhelyére. A XVIII. század elejétől betelepülők a mai Közép-Szlovákia területéről (az egykori Hont, Nógrád, Zólyom, Gömör, Kishont megyékből) származó evangélikus szlovák családok voltak, akikhez a XVIII. század közepén római katolikus szlovák családok is csatlakoztak. A XVIII. század második felében kis számban voltak megtalálhatók a görögkeleti román, illetve cigány nemzetiségű lakosok a településen. Azonban a XIX. század utolsó harmadáig Csabát a történelmi Magyarország legnépesebb szlovák közösségeként tartották számon. A XIX. század közepétől napjainkig ez a viszonylag zárt szlovák közösség, folyamatosan új betelepülőkkel (beköltözőkkel) gyarapodott, s így mind etnikai, mind felekezeti összetétele fokozatosan egyre sokszínűbbé vált. A vasútvonalak megépítésének köszönhető gazdasági fellendülést követően az 1850-es években főként református és római katolikus magyar, evangélikus német, német és magyar ajkú zsidó családok települtek le a városban. Tovább erősítette a település kulturális sokszínűséget, hogy az első világháborút követő években mintegy , főként bánsági és partiumi magyar menekültet fogadott be a város. A 68

69 város etnikai összetételére még ennél is nagyobb hatást gyakorolt az és közötti magyar-csehszlovák lakosságcsere, amikor is több mint 7.500, magát szlováknak valló polgár hagyta el önkéntes elhatározása alapján szülővárosát, illetve szintén ezekben az években mintegy felvidéki magyar talált új otthonra a városban. A XX. század második felében megindult urbanizáció miatt végbemenő népességgyarapodás során a megye északi és déli, főként agrárjellegű településeiről döntő többségében magyar nemzetiségűek költöztek be nagyobb számban Békéscsabára. Az 1930-es évektől felgyorsuló asszimilációs folyamat ellenére napjainkban is Békéscsabát tekinthetjük a magyarországi szlovákság kulturális központjának, melynek számos jele van a városban. Az egyik, hogy az óvodától a középiskoláig a teljes nemzetiségi oktatási spektrum megtalálható, továbbá, hogy Békéscsaba az egyetlen olyan magyarországi város Budapesten kívül, ahol van szlovák külképviselet. Szintén a városban található a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete is. A fentieken kívül a szlovák nyelvű művelődésben és hagyományápolásban fontos szerepet tölt be az 1996-ban alapított Szlovák Kultúra Háza. A évi népszámláláskor an vallották magukat magyar nemzetiséghez tartozónak. A legnagyobb számban ezen felül a szlovák, cigány, román és német nemzetiség képviselteti magát. (A kérdésre 9290-en nem válaszoltak). A 2001-es népszámlálási adatokhoz képest, amikor még mintegy 4 ezren vallották magukat szlovák nemzetiségűnek, jelentősen csökkent a szlovák nemzetiséghez tartozók száma. Ennek oka elsősorban az, hogy zömében az idősebb korosztályok közül kerülnek ki a nemzetiségekhez tartozók, és emiatt számuk az átlagos népességfogyás üteméhez képest is drasztikusabban csökken. Ennek ellenére a városban ma is jelentős a szlovák nemzetiség létszáma és nemzetiségi, kulturális szerepe. A statisztikai adatokban kimutathatóhoz képest nagyobb a roma népesség jelenléte a városban. Számuk nagyobb, mint azok száma, akik ténylegesen roma nemzetiségűnek is vallják magukat. A városban ez számos - szociális, foglalkoztatási, stb. - probléma forrása. Népesség megoszlása nemzetiségi hovatartozás szerint Létszám Nemzetiség, nyelv (fő) Szlovák 2513 Cigány (romani, beás) 441 Román 396 Német 387 Lengyel 68 Ukrán 55 Szerb 54 Bolgár 30 Horvát 21 Örmény 18 Szlovén 17 Görög 14 Ruszin 7 Forrás: Népszámlás

70 A legrégebbi helyi egyházközségek az evangélikus, a római katolikus és a görögkeleti voltak. Azonban az elmúlt évtizedek politikája és migrációja átformálta a város felekezeti összetételét, így Békéscsaba mára elvesztette evangélikus többségét és a római katolikus közösség mellett a református gyülekezet is megerősödött. A városban számos "kisegyház" (baptista, adventista, Jehova Tanúi, Hit Gyülekezete) is képviselteti magát. Vallási, felekezeti megoszlás Vallás, felekezet Fő Római katolikus Evangélikus 8012 Református 4408 Baptista 200 Görögkatolikus 140 Izraelita 28 Egyéb összesen 884 Ateista 1027 Nem kívánt válaszolni Forrás: Népszámlás 2011, saját szerkesztés A városban az egyházak szerepe hangsúlyos, amit az is mutat, hogy a lakosság hozzávetőleg kétharmada valamelyik valláshoz, felekezethez kötődőnek tartja magát. Az egyházaknak, a lelkipásztoroknak elsősorban humán küldetésük van. Preventív, nevelő előadások, rendezvények, tanfolyamok szervezésével (pl. családi életre nevelés, egészséges élelmiszerek, stb.), karitatív munkával, a szociális területen végzett tevékenységükkel vesznek részt a városban élők mindennapjaiban és szemléletformálásukban, segítésükben. Az egyházakban dolgozók, lelkipásztorok már a statisztikákat megelőzően tapasztalják a tipikus demográfiai folyamatokat, mint például az elöregedés. Az egyházak egyik küldetése az idősekre fordított fokozott figyelem, az idősekkel való foglalkozás Képzettség és foglalkoztatottság Békéscsaba népességének iskolai végzettsége alapján a többi megyeszékhellyel, illetve a megyében lévő többi középvárossal való összehasonlításban kedvezőtlen helyet foglal el. Mind az érettségivel, mind pedig a diplomával rendelkezők arányát tekintve az utolsók között szerepel a város a megyeszékhelyek között és a régióban is, csak Hódmezővásárhely rendelkezik rosszabb mutatókkal. Az országos tendenciával összhangban Békéscsabán is jelentős javulás következett be a lakosság iskolázottsága tekintetében. A 18 éves és idősebb népességnek több mint fele (57,3%) rendelkezik középfokú végzettséggel, a 25 éven felüliekből pedig minden ötödik békéscsabainak (21,7%) van főiskolai, egyetemi diplomája re a középfokú végzettség terén 11,6, a diplomásoknál 7,2 százalékpontos javulás történt 2001-hez képest. A végzettségi mutatókkal kapcsolatosan negatív irányú változást okozhat Békéscsaba számára az, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke. 70

71 A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában 70,0 60,0 50,0 Legalább érettségi (18 éves) ,0 Egyetem, főiskola stb. oklevél (25 éves) ,0 20,0 Legalább érettségi (18 éves) ,0 Egyetem, főiskola stb. oklevél (25 éves) ,0 Forrás: Népszámlás 2011, saját szerkesztés A rendszerváltás okozta gazdasági változásoknak és az elöregedésnek köszönhetően 2001-ben a településen élők már csak kevesebb, mint 42%-a volt gazdaságilag aktív (közülük is 3,8% munkanélküli), 31,6%-a inaktív kereső és 26,4%-a eltartott. Ezek az arányok némileg javultak az elmúlt évtized során, mivel 2011-re 45%-ra nőtt a gazdaságilag aktívak aránya (igaz, a munkanélküliek aránya is nőtt 5,5%-ra). Az inaktív keresők aránya gyakorlatilag nem változott 10 év alatt, továbbra is 31 százalék. A népesség 23,7 százaléka eltartott, ami csökkenés 2001-hez képest. A megyeszékhelyen észlelhető gazdasági aktivitás az ezredfordulón még 6 százalékponttal volt magasabb a megyei átlagnál, mára 2,7 százalékpontra mérséklődött Békéscsaba előnye. A Békéscsaba környéki tanyavilágban élők iskolázottsági adatai elmaradnak a városi adatok mögött. 5,25% 2,62% 0,37% A tanyákon élők iskolai végzettsége 21,72% 21,72% nincs adat (1 fő) kevesebb, mint 8 általános (14 fő) általános iskola (58 fő) szakmunkásképző (129 fő) érettségi vagy technikum (58 fő) főiskola (7 fő) 48,32% Forrás: Békéscsabai kistérségi tanyafejlesztési program 71

72 Gazdasági aktivitás korcsoport és végzettség szerinti megoszlásban A gazdaságilag aktív népességből a legnagyobb arányú munkanélküliség a év közötti szakképzetlen munkaerőt sújtja (30,6%), míg sajátos, hogy a város év közötti, aktív lakosai között a legkisebb a munkanélküliség (az idős korosztályokat nem számítva). A népesség gazdasági aktivitása korcsoportok szerinti megoszlásban Gazdasági aktivitás Gazdaságilag aktív népesség ebből aktív kereső ebből gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó ebből nyugdíj, járadék mellett dolgozó Foglalkoztatott együtt ebből munkanélküli Gazdaságilag nem aktív népesség ebből gyermekgondozási ellátásban részesülő ebből saját jogú öregségi nyugdíjas, járadékos ebből rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos ebből hozzátartozói jogú nyugdíjas, járadékos ebből egyéb inaktív kereső Inaktív kereső együtt nappali tagozatos tanuló egyéb eltartott Eltartott együtt Összesen Összesen Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 alapján saját szerkesztés A népesség gazdasági aktivitása iskolai végzettség szerint Gazdasági aktivitás Gazdaságilag aktív népesség ebből foglalkoztatott ebből munkanélküli Gazdaságilag nem aktív népesség (inaktív keresők) ebből gyermekgondozási ellátásban részesülő ebből nyugdíjas ebből egyéb inaktív kereső Eltartottak ebből nappali tagozatos tanuló ebből egyéb eltartott Összesen Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb Középfokú iskola Általános érettségi iskola 8. nélkül, évfolyam szakmai oklevéllel Érettségi Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Összesen Forrás: KSH, Népszámlálás 2011 alapján saját szerkesztés 72

73 Regisztrált munkanélküliek száma és aránya az aktív lakosságon belül szeptemberében a nyilvántartott álláskeresők száma 3162 fő. Közülük majdnem minden harmadik, 1114 fő, tartósan (1 évnél hosszabb ideje) nem talál munkát. A gazdaságilag aktív (munkavállalási korú) népességen belül a nyilvántartott álláskeresők 7,68%-os arányt tesznek ki. A megelőző 6 év hasonló időszakaiban mért adatokat összevetve évről-évre nőtt (vagy stagnált) a regisztrált munkanélküliek száma, egyedül 2013 szeptemberében látszik csökkenés az előző év hasonló időszakához képest. Regisztrált munkanélküliek számának alakulása Év 2008 szept. Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) A nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában 2009 szept szept szept szept szept ,85 7,45 7,37 8,06 8,79 7,68 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján saját szerkesztés Jövedelmi viszonyok4 Békés megyében az alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete 2009 II. negyedévében forint, a nettó átlagkereset forint volt. Ezek az értékek 1,1% és 0,8%-os csökkenést jelentenek az előző évi adatokhoz képest, továbbá az országos átlagtól is jelentősen elmaradnak. A jövedelmi helyzet javulásával az életszínvonal is nagymértékben javulna. Az Európai Unióban az egy főre jutó GDP alapján számítják az egyes régiók közötti fejlettségkülönbséget, amely végső soron az életszínvonal-eltérést is jelképezi. Magyarországi viszonylatban Békés megye kedvezőtlen helyet foglal el az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében ban KSH adatok szerint Ft volt az egy főre jutó GDP a megyében, ez az országos átlag százalékában 57,5%-ot jelent, ennél már csak Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rosszabb a helyzet Életminőség, egészségi állapot Békéscsaba lakosságának egészségi állapota a halálozási ráta, illetve az egyes egészségügyi intézmények betegforgalmi statisztikái alapján az országos átlagnak megfelelő. Békéscsaba népességének relatíve kedvező egészségi állapota már az előző évtizedben is mérhető volt. A vezető halálokok megegyeznek az országos és megyei szinten tapasztaltakkal. A megbetegedési adatok sem mutatnak lényeges eltérést. A szív- és az érrendszeri betegségek aránya az országos átlagnál kisebb mértékben emelkedik, hasonló képet mutatnak a daganatos 4 Készült Békéscsaba Befektetés ösztönzési stratégiája (2010.június) alapján 73

74 megbetegedések is. A légzőszervi, illetve az emésztőrendszeri megbetegedésekben szenvedők aránya is kedvezőbb az országosnál. A békési megyeszékhelyen, csakúgy mint az Alföld egyéb területein az átlagosnál magasabb a levegő pollen- és portartalma, ami az országosnál valamivel nagyobb arányban okoz allergiás megbetegedést a városban. Az egészségkárosító ipari és közlekedési szennyezések terén Békéscsaba kedvezőbb helyzetben van, mint a megyeszékhelyek vagy a hasonló nagyságú városok. Az egészségi állapot városrész szintű felmérése egyelőre nem történt meg. Mivel Békéscsaba lakosságának összetétele elöregedést mutat, ezért várhatóan a következő évtizedben azoknak a krónikus betegségeknek az aránya fog emelkedni, amelyek az idős korú népességnél gyakoribbak. Ilyenek a szív- és az érrendszeri, a daganatos és a mozgásszervi megbetegedések. 74

75 1.7. A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Oktatás-nevelés A közoktatási-köznevelési feladatok ellátása a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényben (a továbbiakban: Köznev. tv.) foglaltak szerint történik. A megyei jogú városok kötelezettsége ezen kívül számos egyéb feladatra is kiterjed. A közoktatás - köznevelés helyzetére számos tényező gyakorol jelentős hatást, az egyik ilyen a szabályozási környezet. A köznevelési intézmények állami fenntartásba vétele A Köznev. tv. 74. (1) bekezdése alapján január 1. napjától az állam gondoskodik az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. A Köznev. tv. 74. (4) bekezdése alapján a 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik a szakképző iskola kivételével az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján tehát január 1-jétől Békéscsaba Megyei Jogú Városban lévő nevelési-oktatási intézmények közül az alábbiakban felsorolt intézmények állami fenntartásba kerültek, működtetésük az alábbiak szerint alakul: Állami fenntartású, önkormányzati működtetésű intézmények január 1-jétől: - Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola Békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskola Erzsébethelyi Általános Iskola Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Gerlai Általános Iskola Békéscsabai Szent László Utcai Általános Iskola Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Állami fenntartású és működtetésű intézmények január 1-jétől: - Békéscsabai Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Békéscsabai Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium 75

76 - Békéscsabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Zeneiskola Esély Pedagógiai Központ Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat január 1-jei hatállyal megvalósult az addig önkormányzati fenntartásban működő köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülése és ezzel összefüggésben az ágazat irányítása alá tartozó szervek feladat- és hatásköreinek elkülönítése. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, amely feladatait országos illetékességgel látja el a fenntartói feladatokat. A KLIK járási tankerületei az illetékességi területükön működő általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok fenntartásával kapcsolatosan ellátják a KLIK szervezeti és működési szabályzatában számára meghatározott egyes fenntartói feladatokat. A megyeközponti tankerület a megye székhelyén működő tankerület, amelynek kétféle illetékességi területe van: 1. járási illetékesség: általános iskolák, alapfokú művészeti iskolák és gimnáziumok fenntartásával kapcsolatosan ellátják a KLIK szervezeti és működési szabályzatában meghatározott egyes fenntartói feladatokat, 2. megyei illetékesség: a szakképző iskolák, a kollégiumok, a pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézmények, valamint a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények tekintetében ellátják a KLIK szervezeti és működési szabályzatában meghatározott egyes fenntartói feladatokat. A KLIK Békéscsabai Tankerülete Békés megye terültén látja el a megyeközponti tankerületi feladatokat. A köznevelés teljes vertikuma megtalálható az illetékességi körébe tartozó intézmények által ellátott alapfeladatokban: - óvodai nevelés, - általános iskolai nevelés-oktatás, - kollégiumi ellátás, - gimnáziumi nevelés-oktatás, - szakközépiskolai nevelés-oktatás, - szakiskolai nevelés-oktatás, - Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, - felnőttoktatás, - alapfokú művészetoktatás, - fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, - pedagógiai szakszolgálati feladat, - a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, - azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, - pedagógiai-szakmai szolgáltatás. 76

77 A Békéscsabai Tankerület fenntartásában működő intézmények: Név Cím Ellátott alapfeladat Békéscsabai 5600 gimnáziumi nevelés-oktatás, Andrássy Békéscsaba, kollégiumi ellátás, Gimnázium és Andrássy út 56. a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, Kollégium oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása Lencsési 5600 általános iskolai nevelés-oktatás, Általános Iskola Békéscsaba, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, és Alapfokú Szabó Pál tér oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, Művészeti Iskola 1/2. tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása, alapfokú művészetoktatás Békéscsabai 5600 általános iskolai nevelés-oktatás, Belvárosi Békéscsaba, gimnáziumi nevelés-oktatás Általános Iskola Haán Lajos utca a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, és Gimnázium 2-4. oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása, Békéscsabai 5600 általános iskolai nevelés-oktatás, Petőfi Utcai Békéscsaba, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, Általános Iskola Petőfi utca 1. oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása, Békéscsabai 5600 általános iskolai nevelés-oktatás, Kazinczy Ferenc Békéscsaba, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, Általános Iskola Irányi utca 14. oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása, Békéscsabai 5600 általános iskolai nevelés-oktatás, Szent László Békéscsaba, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, Utcai Általános Szent László oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, Iskola utca 17. tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása, Erzsébethelyi 5600 általános iskolai nevelés-oktatás, Általános Iskola Békéscsaba, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, Madách utca 2. oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása, Jankay Tibor Két 5600 általános iskolai nevelés-oktatás, Tanítási Nyelvű Békéscsaba, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, Általános Iskola Thurzó utca 33. oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása, Gerlai Általános 5623 általános iskolai nevelés-oktatás, Iskola Békéscsaba, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, Csabai út 1. oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése77

78 Csorvási Gulyás 5920 Csorvás, Mihály Általános István király és Alapfokú utca 34. Művészeti Iskola Dobozi Általános 5624 Doboz, Iskola Kossuth tér 15. oktatása, általános iskolai nevelés-oktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása, alapfokú művészetoktatás, általános iskolai nevelés-oktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása, általános iskolai nevelés-oktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása, pedagógiai-szakmai szolgáltatás Újkígyósi 5661 Újkígyós, Széchenyi István Petőfi utca 45. Általános Iskola Békés Megyei Pedagógiai Intézet Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Békéscsabai Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Békéscsabai Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 5600 Békéscsaba Kiss Ernő utca Békéscsaba Kiss Ernő utca 3. pedagógiai szakszolgálati feladat 5600 Békéscsaba, Irányi u szakközépiskolai nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása 5600 Békéscsaba, Gábor köz 1. szakközépiskolai nevelés-oktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása szakközépiskolai nevelés-oktatás, gimnáziumi nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása, szakközépiskolai nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása, szakközépiskolai nevelés-oktatás, 5600 Békéscsaba, Gyulai út Békéscsabai 5600 Vásárhelyi Pál Békéscsaba, Szakközépiskola Deák utca 6. és Kollégium Békéscsabai

79 Gépészeti és Békéscsaba, Számítástechnikai Kazinczy utca 7. Szakközépiskola Békéscsabai 5600 Központi Békéscsaba, Szakképző Iskola Gyulai út 32/1. és Kollégium a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása, szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, gimnáziumi nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása, felnőttoktatás Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása, alapfokú művészetoktatás, Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola és Zeneiskola Esély Pedagógiai Központ Általános Iskola, Speciális Szakiskola 5600 Békéscsaba, Szabadság tér Békéscsaba, Vandháti út 3. óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, fejlesztő nevelés-oktatás, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt Szabadkígyósi Általános Iskola 5712 Szabadkígyós, Kossuth tér 1. Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző Iskola 5520 Szeghalom, Dózsa György utca 2. Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani 5700 Gyula, Szent István út 38. általános iskolai nevelés-oktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, gimnáziumi nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, felnőttoktatás óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, gimnáziumi nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelésoktatás, 79

80 Intézmény Kollégium és Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium 5800 Mezőkovácsháza, Sármezey Endre utca 63. Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium 5900 Orosháza, Kossuth tér 1. Székely Mihály Szakképző Iskola, Kollégium, Általános Iskola 5540 Szarvas, Vajda Péter utca 20. felnőttoktatás, alapfokú művészetoktatás, fejlesztő nevelés-oktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelésoktatás, óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, gimnáziumi nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, felnőttoktatás, alapfokú művészetoktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, gimnáziumi nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, felnőttoktatás, alapfokú művészetoktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, általános iskolai nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, felnőttoktatás Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működő óvodák: - Százszorszép Művészeti Bázisóvoda Szigligeti Utcai és Kazinczy Lakótelepi Óvoda Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda 80

81 - Mackó Kuckó Óvoda Kertvárosi Óvoda Lencsési Óvoda Hajnal Lenkey- Jázmin Utcai ÁMK Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő egyéb közoktatási intézmények: - Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola és Óvoda Premier Művészeti Szakközépiskola és Szakiskola Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Napraforgó Gyógypedagógiai Központ, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Fogyatékosok Nappali Intézménye Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hétpróbás Néptánciskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája ILS Szakközép- és Felnőttképző Iskola Euro-Oktaéder Szakközépiskola Békés Megyei Szociális Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ Infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer Az intézmények jelentős részében szükséges lenne energetikai, környezetvédelmi korszerűsítés, amellyel a környezetvédelmi szempontokon túl hosszú távon a működtetés költségei is jelentősen csökkenthetőek lennének. Az infrastrukturális fejlesztések ki kell terjedjenek a teljes körű akadálymentesítés elősegítésére is. Az esélyegyenlőség egy fontos aspektusa, hogy a sajátos nevelési igényű, speciális szükségleteket igénylő tanulók ne legyenek egyik intézmény és képzési forma esetében sem kizárva az infrastrukturális és eszközellátottság hiányosságai miatt. A szakképzés és a gazdaság fejlesztése szempontjából is fontos lehetőség a Békéscsaba és térsége területén található állami fenntartású szakképző intézmények tanműhelyeinek vagy a tanműhelyek egy részének átalakítása inkubátorházzá, ahová a helyi érdekeltségű gazdasági szereplők be tudnának kapcsolódni, ezzel is a duális képzéshez igazodva, elősegítve a fiatalok vállalkozóvá válását. A szakképző intézményekben működő inkubátorházak és az önkormányzatok által létrehozott és működtetett inkubátorházak együttműködésével, a fiatalok vállalkozóvá válásának teljes folyamatát segíteni lehet, ezzel is elősegítve a térség gazdasági felzárkózását. Ehhez minimum három fél között létrejövő együttműködés adná az alapot, az Önkormányzat, a KLIK és a kamarák között. Az iskolákban az ellátáshoz szükséges taneszközök rendelkezésre állnak, azonban azok folyamatos utánpótlása feltétlenül szükséges. Minden intézmény több szaktanteremmel rendelkezik, ezek felszereltsége és tantárgyak szerinti összetétele is változó, mindenképpen fejlesztésre szorul. 81

82 Szinte minden intézménynél problémát okoz a tankerületben a tornatermek, illetve a mindennapos testneveléshez szükséges helységek, lehetőségek hiánya, illetve alacsony száma. Sok intézményben már-már lehetetlenné teszi a testnevelés órák szakszerű megtartását, több intézményben pedig a jövőben okoz gondot a sportlétesítmények, tornatermek és -szobák elégtelen száma. A mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetésével ez a probléma fokozódni fog, a jövőben elengedhetetlenül szükséges ezen lehetőségek bővítése. A mindennapos testneveléshez is kapcsolódva szükséges az uszodai lehetőségek bővítése is az iskolák számára. Óvodai nevelés A Köznev. tv. 74. (1) bekezdése alapján január 1. napjától az állam gondoskodik az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. Korábban a 2004/2005-ös nevelési évtől az óvodába lépő háromévesek létszáma és ez által az óvodai ágazat létszáma így szakmai és finanszírozási szempontból történő működése is stabilizálódott. A 2007/2008-as nevelési évtől ez a stabil állapot folytatódott, a 2011/2012-es nevelési évig az óvodai ellátásban részt vevő gyermekek száma állandósult 1750 körül. A népesség-nyilvántartó adatai alapján becsülve a 2013/2014-es nevelési évben a 2010-es születésszám-csökkenés következményeként mintegy 80 fővel kevesebb hároméves lesz a városban, majd a 2014/2015-ös évben is hasonlóan alakul a háromévesek száma. A két év alatt várhatóan mintegy 160 fővel csökken a 3-6 éves lakkosság száma. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában a 2013/2014. es tanévben 8 önálló óvodai intézmény működik összesen 18 telephellyel. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában működő óvodák: Név Cím Ellátott alapfeladat Százszorszép 5600 Békéscsaba, óvodai nevelés, Művészeti Wlassich sétány 4/1. a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, Bázisóvoda oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása Szigligeti 5600 Békéscsaba, óvodai nevelés, Utcai és Szigligeti utca 3.; a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, Kazinczy 5600 Békéscsaba, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, Lakótelepi Tábor utca 4.; tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseóvoda oktatása szlovák nyelv - és hagyományápolás Penza 5600 Békéscsaba, óvodai nevelés, Lakótelepi Penza ltp. 19., a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, és Dr oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, Becsey Békéscsaba, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoszkár Utcai Dr. Becsey O. utca oktatása Óvoda 25. Kölcsey 5600 Békéscsaba, óvodai nevelés, Utcai és Kölcsey utca 15., a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, 82

83 Ligeti Sori 5600 Békéscsaba, Óvoda Ligeti Károly sor 16., Mackó Kuckó Óvoda 5600 Békéscsaba, Orosházi út , 5600 Békéscsaba, Orosházi út 2., Kertvárosi Óvoda 5600 Békéscsaba, Szegfű utca Békéscsaba, Szegfű utca 11., 5600 Békéscsaba, Fő utca 8., oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása szlovák nyelv - és hagyományápolás óvodai nevelés, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása szlovák nyelv - és hagyományápolás óvodai nevelés, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása szlovák nyelv - és hagyományápolás Lencsési Óvoda 5600 Békéscsaba, Pásztor utca Békéscsaba, Lencsési út 15., 5600 Békéscsaba, Pásztor utca 70., óvodai nevelés, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása Hajnal LenkeyJázmin Utcai ÁMK 5600 Békéscsaba, Lenkey utca Békéscsaba, Hajnal utca 12., 5600 Békéscsaba, Jázmin utca 3., óvodai nevelés, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai neveléseoktatása, közművelődési tevékenység, könyvtári ellátás cigány gyermekek kulturális nevelése magyar nyelven (kizárólag: Hajnal utcai telephely) Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő, nem önkormányzati fenntartású óvodai feladatellátást biztosító intézmények: - Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Az óvodai férőhelyek száma Békéscsabán 2360 fő. Az óvodai intézményekben nincs hiányzó szakember, az óvodák ellátása rugalmas. Óvodai férőhely-hiány nincs. Békéscsabán minden kisgyermek számára biztosított az óvodai ellátás. Az önkormányzat számára kiemelt fontossággal bír, hogy a fenntartásában működő óvodai intézményhálózat a jogszabályi követelményeknek megfelelő felszereltséggel és eszközökkel működjön. Az óvodák jelentős részében szükség lenne energetikai, környezetvédelmi korszerűsítésre (épületek nyílászáróinak cseréje, épületek szigetelése, lapos-tetők teljes felújítása, régi kazánok cseréje, világítás korszerűsítése, teljes vizesblokk felújítás). Nagyon 83

84 sok óvodában nincs megoldva a teljes akadálymentesítés, ami az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából jelentős előrelépést eredményezne. Az óvodák játszóudvarainak EU szabvány szerinti korszerűsítése, új játszótéri eszközök és meglévő játékok alá gumitéglák telepítése is nagyban segítené az óvodák eszköz és felszerelésének minőségi színvonalát, a gyerekek mozgásigényének kielégítése érdekében. Az óvodák pedagógiai programjához szükséges tárgyi, dologi feltételeket folyamatos pótlással, ütemezetten biztosítja Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat. Minden óvodában elérhető internet szolgáltatás. A játszótereket a fenntartó felülvizsgáltatta, az óvodák szülői segítséggel, alapítványi támogatással megszüntették a veszélyes minősítésű eszközöket, évente kötelező felülvizsgáltatásuk az óvodavezető kötelezettsége. Megoldásra vár az intézmények bejáratának akadálymentesítése. A 2011/2012-es nevelési évben a hároméves korú lakosság 76%-a volt az óvodákban. Jogszabályi változás következtében a hároméveseknek kötelező lesz óvodába járni, ez a os nevelési évben valamelyest ellensúlyozni tudná a demográfiai csökkenést. A meglévő óvodaépületek a 2013/2014-es nevelési évben már nem minden óvodában működnek teljes kihasználtsággal. A szülői igények, az egyes óvodák keresettsége igen jelentősen befolyásolják a tényleges csoportlétszámok kialakítását. Így városrészenként egyegy óvoda nagyon magas, míg a másik óvoda alacsony létszámmal működik. Leginkább a belvárosi óvodák telítettek. Az önként vállalt többletfeladatokat a fenntartó biztosítja, az intézkedés végrehajtása az alábbiak szerint megtörtént: - A fenntartó minden nagycsoportos óvodás számára biztosítja a vízhez szoktatás, úszásoktatás lehetőségét a Szigligeti Utcai Óvoda uszodájában (a XXI. század iskolája pályázat). 2013/2014. nevelési év szeptemberétől műszaki okok miatt az uszoda üzemeltetése szünetel. - Óvodai segítő alkalmazottak átlagon felüli alkalmazása néhány intézményben, külön közgyűlési határozat alapján konkrét időtartamra. - Nem békéscsabai gyermekek óvodai ellátása. - Utazó gyógypedagógusok megbízási jogviszonyban történő alkalmazása. - Az óvodai nevelés specialitásai az alábbiak: tól a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda nevelés a művészetek eszközével nevelési program országos bázisóvodája, így e tevékenysége a nevében is szerepel ben a Lencsési Óvodában a TÁMOP-3.1.4/08. pályázat keretében bevezetésre került a kompetencia alapú óvodai programcsomag. - A sokszínű óvodai nevelési programok mellett óvodáink változatos tevékenységformákat kínálnak önköltséges formában óvodásainknak: - Tovább működik a Bukfenc Akadémia. Több helyen délutáni játékos torna, modern tánc, lovaglás, gyógytestnevelés, zeneovi, színházlátogatás, környezetvédelmi program, kirándulások között válogathatnak. 84

85 Alapfokú oktatás Az általános iskolákban fontos változás volt, hogy szeptember 1-jétől a Köznev. tv. 27. (2) bekezdése szerint az általános iskolában a nevelés-oktatást úgy kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább 16 óráig tartsanak. Fontos fejlesztési terület e tevékenység minél színesebb, szakszerűbb, a gyerekek fejlesztéséhez és érdeklődéséhez igazodó megszervezése, a nagy egységben a sokszínűség megtartásával. Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén az általános iskolás korú tanulók iskoláztatásában 8 állami, 2 egyházi és 1 országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény vesz részt. A lezárult intézményi átalakítások után kialakult intézményi struktúra 7 általános iskola: - Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola - Békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskola - Erzsébethelyi Általános Iskola - Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola - Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Gerlai Általános Iskola - Békéscsabai Szent László Utcai Általános Iskola Az egyházi jogi személyek, mint fenntartók törvényi felhatalmazás alapján a közoktatási feladatok ellátására kiterjedő megállapodást kötöttek a kormánnyal, illetve erre vonatkozó nyilatkozatot tettek így ezek az iskolák Békéscsaba közoktatásának szerves részét képezik. - A Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium a szlovák kétnyelvű nemzetiségi oktatásban vesz részt. - A Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegye. A Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium fenntartója az Evangélikus Egyház. A gimnázium épülete az egyházi ingatlanok rendezése során 1993-ban került vissza az Evangélikus Egyház tulajdonába. A gimnáziumi képzési formában tanuló általános iskolások 5. évfolyamtól csatlakozhatnak a 8 évfolyamos gimnáziumi képzésbe. Választható még a kilencedik évfolyamon becsatlakozó 4 évfolyamos gimnáziumi képzés egy-egy osztályban. Ezt egészítik ki a művészeti szakközépiskola festő, grafikus, keramikus, textilműves szakán tanulók. Az intézmény a 2012/13-as tanévtől kezdődően 8 évfolyamos általános iskolával bővül, amelyhez megvásárolták a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium Kós Károly Tagiskolájának Baross utcai ingatlanát. A képzés bevezetése felmenő rendszerben történik, 2012/2013-as tanévben két első osztály indult az intézményben. A demográfiai helyzet változása miatt az elmúlt 20 évben nagyarányú csökkenés következett be az általános iskolai ellátásban részesülők számában ban 6672 fő, 2006-ban 4589 fő, 2010-ben 4056 gyermek tanult a város általános iskoláiban, ez mintegy 2616 fős csökkenés. Az alapfokú oktatásban az első osztályba jelentkezők száma az iskolák többségében változatlan vagy csökkenőben van a férőhelyekhez képest. Jelentősebb a csökkenés a városközponttól távolabb eső intézményekben: a Gerlai Általános Iskolában és a Békéscsabai Szent László Utcai Általános Iskolában. A diákok számának változása mellett nagyon fontos szempont a tanulói összetétel alakulása is. A családi háttér erősen befolyásolja az iskolázási 85

86 stratégia egészét. A szabad iskolaválasztás lehetőségével inkább a magasabb végzettségű szülők élnek, s ők azok, akik tudatososabban terelik a gyermeküket valamilyen irányba. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránytalan eloszlása jellemzi az iskolák közötti viszonyt. Sajnálatos módon a szülői igények megváltoztak az iskolaválasztást illetően, ez néhány intézményben szegregációs hatást indíthat el. Minden általános iskolában találunk integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulókat. Arányuk az utóbbi években jelentősen nőtt, a évi októberi statisztika alapján 4-23%-ig terjed. Az Esély Pedagógiai Központ (mint szegregáltan oktató intézmény) minden tanulója ebbe a körbe tartozik. Középfokú oktatás A középfokú oktatásban az intézményrendszer képzési forma szerinti átalakulása figyelhető meg, iskolaválasztáskor az érettségit nyújtó képzések felé tolódott el a hangsúly. A szülők és tanulók sokszor nem veszik figyelembe a gyermek képességeit, így a szakközépiskolákban és gimnáziumokban jelentős a lemorzsolódás a évfolyamon. Ezek a tanulók többnyire a szakképző iskolákban jelennek meg, tanulási kudarccal. Ezért is szükséges a pályaorientációs tevékenység erősítése, átalakítása. A pályaorientáció erősítése érdekében pályaválasztási támogatási rendszer működik. Ezt kiegészítendően valamennyi intézmény jelentős figyelmet fordít a képzések gyakorlatban történő bemutatására. (Évente megyei pályaválasztási bemutató, intézményi nyílt napok, pályaválasztási bemutatkozások, tájékoztatók az általános iskolákban). A pályaorientációs rendszert tovább kell működtetni és folytatni kell e tevékenység erősítését, esetleges átalakítását is szükséges átgondolni az alapfokú képzéssel a kapcsolatot a pályaválasztás fejlesztése érdekében. A különböző oktatási formában meghirdetett és betöltött tanulói helyek aránya a szakiskolák tekintetében a legalacsonyabb. Ahhoz, hogy a szakiskolai képzés népszerűbb legyen a középfokú iskolákba jelentkezők körében, objektív és széles körű információnyújtás szükséges a munkaerő-piaci relevanciával rendelkező szakképzéssel kapcsolatban. Mindenképpen szükség van az érettségit adó középfokú intézmények kapacitásának optimalizálására is óta jelentős változások mentek végbe a középfokú intézményrendszert érintően is. A lezárult intézményi átalakítások után kialakult intézményi struktúra 9 középfokú intézmény: - Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium - Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium - Békéscsabai Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium - Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola - Békéscsabai Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium - Békéscsabai Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium - Békéscsabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola - Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium - Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola A középiskolák az eszközparkjukat folyamatosan bővítették. A bővítések, fejlesztések fedezetét egyrészt az intézmények által nyert pályázatok, másrészt a központi költségvetés 86

87 által eszközfejlesztésre rendelkezésre álló normatív támogatás biztosította. Ennek következtében a szaktantermek, tantermek felszereltsége javult. Szakképzés A jelenlegi tanulólétszám alapján a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 5. ban meghatározott intézményi tanulói létszámok két intézményben biztosíthatóak a megyében. A jelenlegi tervek szerint a békéscsabai szakképző iskolák alkotnák az egyik Centrumot, a másik Centrum pedig a megye többi településén lévő szakképző iskolákat összefogó központ lenne. Új igényként jelenik meg a gyakorlatközpontú képzés és a cégek magasabb szerepvállalása a gyakorlati oktatásban (tanulószerződéssel, együttműködési megállapodással), a duális képzés erősítése. Ehhez a fenntartói szándékon túl szükséges, hogy az egyes képzések környezetében legyen megfelelő létszámú gyakorlóhely, illetve jelentkezzen képzésre igény (pl. adott térségben működő cégek, vállalkozások részéről). E folyamatot segítheti a szakképző iskolákban létrehozandó inkubátorházak rendszere, ahová bekapcsolódhatnának a munkaerőpiaci szereplők és fiatal vállalkozók is, ezáltal az iskolákban rendelkezésre álló eszköz- és humánerőforrás is kihasználtabb lehetne. A cél egy rugalmas és stabil rendszer kialakítása, az adott szakmacsoportban vagy ágazatban az iskola legyen képes több szakképesítés oktatására is. A kialakuló szakképzési Centrumoknak alkalmasnak kell lenniük a minőségi szakképzés technikai hátterének fejlesztésére, biztonságos működtetésének szervezésére, az európai szakképzési tapasztalatok beépítésére. A munkaerő-piacot szolgálja ki a felnőttoktatási és felnőttképzési tevékenységével, a Centrum törvény adta lehetőségénél fogva töltse be a vizsgaközpont szerepét az adott régióban. Az integrációs folyamat első lépéseként szükségszerű a nem kizárólag szakképzési feladatokat ellátó többcélú intézmények egyéb feladatainak leválasztása. Az átjárhatóság és az adott szakképesítés magasabb szinten történő elsajátítása stratégiai irány miatt a szakiskolai és szakközépiskolai képzések egymásra épülése rendkívüli fontossággal bír, ahol a kapacitás és a képzési feltételrendszer rendelkezésre áll, indokolt a felnőttoktatási tantervek szerinti képzések bővítése. A szakközépiskolai képzés tehát egyrészt közvetlenül elérhető a nyolcadik osztályt végzettek számára, ugyanakkor tovább tanulási lehetőséget kell biztosítania a szakiskolát végzettek számára is. Megfigyelhető, hogy a műszaki szakterület iránt az érdeklődés csökkent, a gazdaságiszolgáltatási szakterület iránt tovább nőtt. A képző intézmények egyrészt kihasználva a hangzatos, jól csengő névvel hirdetett szakmák iránti kereslet növekedését, másrészt az olcsóbb, a normatívából könnyen finanszírozható szakmák kínálatával jelentős számú pályakezdő álláskeresőt termelnek a gazdaság számára. Megfigyelhető továbbá az állami egyházi és a magán képzők kínálatát tekintve, hogy a magasabb eszköz és költségigényű képzések az állami képzők kínálatában maradt, míg az alacsonyabb költségigényű (tanterem, tábla, kréta, számítógép) képzések a magánszféra kínálatában jelennek meg. A munkaerő-piaci előrejelzéseket és igényeket figyelembe véve, úgy tűnik szükség lesz a gazdasági-szolgáltatási szakterülethez tartozó szakmacsoportokban a beiskolázási létszámok csökkentésére. Az indítható ágazati képzések tervezésnél figyelembe kell venni a munkaerőpiac igényeit. A jelenleg a szakközépiskolai szakképesítések többsége korlátozással indíthatóak a fejlesztési bizottság döntései alapján. 87

88 Ugyanakkor a térség várható beruházásai által tovább erősödő logisztikai központ jellege indokolttá teszi az informatika és közlekedés szakmacsoportban a képzési kínálat bővítését a terület stratégiai fejlesztési területként való kezelését. A térség iparának fejlesztése az északbékési térségben a gépipari szerkezeti elemek gyártása, valamint az autóbuszgyártás, Orosházán az üveggyártás és gépipar, Békésen, Békéscsabán valamint Gyulán a gépipar további fejlődésével valósulhatna meg. A 2014/2015-ös tanévtől szükséges a felnőttoktatás fejlesztése a szakiskolai és szakközépiskolai képzések tekintetében egyaránt, a következők miatt: - a nappali rendszerű iskolai oktatásban való részvétel korhatára 21 évre csökken, - a szakiskolában végzetteknek biztosítani kell a magasabb szintű (felső középfokú és emeltszintű) szakképesítések megszerzésének lehetőségét, - a tanköteles kor 16 évre történő csökkenése várhatóan a felnőttoktatásban résztvevőinek számának növekedését eredményezi. A felnőttoktatási képzések többféle célt szolgálnának: - szakiskola 2 éves (közismereti képzést már teljesítők részére) és 3 éves formában; - szakiskolát végzettek 2 éves érettségire felkészítő, - szakközépiskola (ágazati) 4 éves + 1 éves szakképző, - szakközépiskola (érettségire épülő) 2 éves szakképző. Szakiskolai képzés erősítése Hazai és nemzetközi felmérések egyaránt azt mutatják, hogy a szakiskolai képzésben sokkal nagyobb arányban tanulnak tanulási kudarccal rendelkező, a tanulási képességek alacsony szintjén és alacsony motivációs szinten levő, hiányos általános műveltséggel rendelkező, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő, nem ritkán túlkoros és kedvezőtlenebb családi háttérrel rendelkező fiatalok. Ezért különösen fontos ezen tanulók esetében a megfelelő, szakszerű és megfelelően tervezett képesség és motiváció fejlesztés, illetve a pályaorientáció erősítése. A fent említett probléma egyik oka lehet a kereslet (tanulói)-kínálat(képző), illetve a képzési struktúra gimnáziumi és szakközépiskolai képzés irányába való eltolódása. Ezért is fontos lenne változtatni az eddig maradék elven működő beiskolázási rendszeren, és a beiskolázási arányokon változtatni. A kilencedik évfolyamra szükséges lenne, hogy meghatározott belépési szint teljesítésével lehessen gimnáziumba, illetve szakközépiskolába belépni (központi mérési-felvételi rendszeren keresztül). Így megszüntethető a maradék elvű szakiskolai beiskolázás. Kollégiumi ellátás A kollégiumi nevelés és oktatás a közoktatási intézményrendszer szerves része. A kollégiumi nevelés és oktatás mindenekelőtt a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi folyamatokhoz. A kollégiumnak ki kell egészítse az iskolai és családi nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget is kell nyújtsanak a tanulóknak. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elő kell segítse a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló mikrotársadalomban a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a 88

89 konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását. Szükséges ezen területeken is a kollégiumi nevelés fejlesztése Gyógypedagógiai ellátás az állami fenntartású intézményekben A Köznev. tv pontja alapján sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: SNI) gyermek, tanuló, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanulók részére a Köznev. tv. 47. (1) bekezdésében, a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint, joguk van az állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás biztosításához. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását a jogszabályban meghatározottak alapján az integrált és szegregált formában biztosíthatja a fenntartó. A tankerületben kevés a gyógypedagógus, ezért a feladatellátáshoz szükséges lenne a létszámbővítés, illetve motivációs rendszer kidolgozása. A Köznev. tv. SNI ellátásra vonatkozó paragrafusainak hatályba lépése következtében az eddigi gyakorlat nem tartható fent, mivel megnövekedett az SNI ellátásra fordított órák száma, emellett az utazó gyógypedagógusi hálózatban dolgozó pedagógusok óraszáma lecsökkent 20 órára. Szükséges az integrációt, inklúziót támogató gyógypedagógiai hálózat szervezeti kereteinek kialakítása, erősítése, segítséget kell nyújtani az integrált képzési formában részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók ellátásához. Kiemelten fontos korai diagnosztizálás és minél korábbi fejlesztés, ami a későbbi években csökkentheti az általános iskolában (különösen a felsőbb évfolyamokon) és középfokú intézményekben ellátásra szoruló gyermekek számát, illetve az érintett tanulók munkaerőpiaci sikerességét növelheti. Feltétlenül szükségesek lennének ezen kívül a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásához kapcsolódó humán-erőforrás, illetve infrastrukturális és eszközfejlesztések is. Pedagógiai szakszolgálati feladatellátás A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a Békéscsabán működő nevelési, nevelésioktatási intézményekben ellátott gyermekek, tanulók vonatkozásában, illetve a nevelésioktatási intézményhez nem kötődő, pedagógiai szakszolgálati ellátást igénylő gyermekekre vonatkozóan biztosítja a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátását, a szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet alapján. A megalakuló Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézménye (5600 Békéscsaba, Kiss Ernő utca 3.) és a Békéscsabai Tankerületre kiterjedő illetékességgel a Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Békéscsabai Tagintézménye (5600 Békéscsaba, Vandháti út 3.) Békéscsabán fog működni. Az ellátott pedagógiai szakszolgálati feladatok az alábbiak: 89

90 1. Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézménye (5600 Békéscsaba, Kiss Ernő utca 3.): - szakértői bizottsági tevékenység (megyei illetékességű), továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás. 2. Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Békéscsabai Tagintézménye (5600 Békéscsaba, Vandháti út 3.): - gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, - fejlesztő nevelés, - szakértői bizottsági tevékenység (tankerületi illetékességű), - nevelési tanácsadás, - logopédiai ellátás, - a konduktív pedagógiai ellátás, - gyógytestnevelés, - iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, - kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. Felsőfokú oktatás A Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar a Szent István Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Karának (Szarvas) valamint Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézetének (Gyula) a békéscsabai Gazdasági Karba történő beolvadásával október 1-jén jött létre. Az átalakulás nem érintette a képzéseket, azok továbbra is a kar 3 kampuszán, Békéscsabán, Szarvason és Gyulán folynak. Békéscsabán gazdasági, műszaki és bölcsészettudományi területen, Gyulán egészségtudományi területen, Szarvason pedig a környezetgazdálkodás, környezetvédelem, vidékfejlesztés, vízgazdálkodás és agrártudományok területén folytat a kar alapképzéseket és felsőfokú szakképzéseket. Békéscsabán és Szarvason a Szent István Egyetem gödöllői Gazdaság- és Társadalomtudományi Karával együttműködve mesterképzések is folynak. Egészségügy Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. A Békéscsabán működő háziorvosi ellátásban megjelentek száma évenként több ezerrel mozoghat. A vizsgált időszakban évben volt a legmagasabb és évben a legalacsonyabb. A két szélső érték között nél is nagyobb a különbség. A gyermekorvosok, valamint az általuk ellátott szolgálatok száma az elmúlt nyolc évben nem változott. Az ellátásban évi átlagban fő jelent meg. A nevelési oktatási feladatokat ellátó településeken iskola-egészségügyi szolgálat is van. A Semmelweis Terv célkitűzései alapján a Dr. Réthy Pál Kórház - Rendelőintézet május 1. napjával a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) fenntartásába került át. Az intézmény kistérségben meghatározó szerepe a fenntartó váltást követően is megmaradt. Változatlan struktúrában biztosítja a továbbiakban is az itt lakó emberek számára az egészségügyi szakellátást. Folyamatos kapcsolatot tart fenn a város fenntartásában működő alapellátó intézményekkel, aminek köszönhetően a komplex 90

91 betegellátás biztosítottá válik a kistérségben élők számára. A kórház korszerű infrastrukturális adottságokkal rendelkezik, ezáltal megfelelő feltételek mellett biztosított a betegellátás. A Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet jelenleg - az ország legtöbb szakellátást nyújtó intézményéhez hasonlóan működési nehézségekkel küzd. A működési költségek realizálása, a lehetséges tartalékok feltárása már megtörtént. A likviditás fenntartásához a jövőben szükségessé válik az ellátandó lakosságszámhoz, a meghatározott feladathoz megállapított finanszírozási szint biztosítása. A működés zavartalanságának biztosítása, a meglévő épületek korszerűsítésére, új funkciók kialakítása és a szükségessé váló energetikai korszerűsítések a betegellátás színvonalának emelését, az ellátottak elégedettségének növelését szolgálja. Ezen törekvések csak a város önkormányzatának és a kórház vezetésének a továbbiakban is szoros együttműködésével biztosítható és 2012 évek átlagában fekvőbeteg szakellátásban éves szinten fő ápolási nap ellátásban részesült, míg járóbeteg szakellátásban azonos időszak alatt fő számára beavatkozást nyújtottak. Alapellátás Az egészségügyi alapellátás keretében Békéscsabán 26 felnőtteket ellátó háziorvos, 11 gyermekorvos, valamint 19 fogorvos praktizál. Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény szervezeti kereteiben éves beosztás alapján pihenő- és ünnepnapokon fogorvosi ügyeleti ellátás biztosított. Az alapellátást végző háziorvosok és fogorvosok mindannyian vállalkozóként végzik tevékenységüket. Az iskola-egészségügyi ellátást a házi gyermekorvosok látják el az Egészségügyi Alapellátási Intézmény OEP szerződése alapján. A háziorvosi rendelők műszaki színvonala és felszereltsége alapvetően megfelel a törvényi előírásoknak, azonban az épületek egy része felújításra szorul. A városi tulajdonban lévő épületek közül a legrosszabb állapotban Gerlán és Kolozsvári úti vegyes övezetben lévő rendelők vannak. Szintén fontos műszaki probléma, hogy az egészségügyi intézmények egy része nem teljes körűen akadálymentesített. A Mötv. 13. (4) bekezdése alapján a helyi önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátásról való gondoskodás. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 152. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A háziorvosok, fogorvosok többségében a saját tulajdonukban lévő orvosi rendelőben rendelnek. Az önkormányzat tulajdonában lévő két nagyobb épületegység közül a Jaminai (Kolozsvári u. 33.) rendelő épületében 10 fő háziorvos, illetve fogorvos, a Kazinczy utcai (Kazinczy u. 8.) rendelőben 4 felnőtt háziorvos rendel. A gerlai (Wenckheim Károly tér 10.) orvosi rendelő szintén az önkormányzat tulajdonában áll, itt 2 orvos rendel. A Békéscsaba, Kolozsvári u. 24. sz. alatt található gyermek háziorvosi rendelő szintén az önkormányzat 91

92 tulajdonában van, ahol 1 gyermekorvos rendel. Váltórendelés nincs a városban, így teljesül az egy orvos egy rendelő elv. Háziorvosi rendszer Háziorvosi körzetek: 26 területi ellátási kötelezettséggel működő felnőtt háziorvosi körzet + 2 területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező felnőtt háziorvosi szolgáltató Egy körzetre jutó ellátandó népesség átlagban: 2008: 1974 fő; 2009: 1966 fő; 2010: 1961 fő; 2011: 1949 fő; 2012: 1935 fő Gyermek háziorvosi körzet: 11 területi ellátási kötelezettséggel működő házi gyermekorvosi körzet Egy körzetre jutó ellátandó népesség átlagban: 2008: 732 fő; 2009: 731 fő; 2010: 720 fő; 2011: 685 fő; 2012: 683 fő Fogorvosi praxisok száma: 19 területi ellátási kötelezettséggel működő fogorvosi körzet Egy praxisra jutó ellátandó népesség átlagban: 2008: 3334 fő; 2009: 3320 fő; 2010: 3307 fő; 2011: 3269 fő; 2012: 3247 fő Védőnői Szolgálat A védőnői gondozás színterei: a várandós gondozás, nővédelmi gondozás, csecsemő- és kisgyermek gondozása 0-3 éves korig, 3-6 éves korú kisgyermekek gondozása, óvodák ellátása, iskola-egészségügyi ellátás 3-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátása. A védőnői ellátás az Egészségügyi Alapellátási Intézmény szervezeti egységeként OEP által finanszírozott alapellátási feladat. Békéscsaba városát 28 védőnő látja el, ebből 15 a területi munkát és 13 iskola-egészségügyi munkát végez. A Védőnői Szolgálat Szakfelügyeletét az ÁNTSZ- kistérségi és regionális vezető védőnői végzik. Az iskolavédőnők a város valamennyi oktatási intézményében jelen vannak. ahol a kötelező szűrővizsgálatokon, védőoltásokon kívül egészségnevelési feladatokat is el látnak. Szakfelügyeletünket az ÁNTSZ- kistérségi és regionális vezető védőnői végzik. Munkájukat törvények, rendeletek, szakmai módszertani levelek és szakmai protokollok szabályozzák. A területi védőnői munka területi-elv alapján a családlátogatásokra, önálló védőnői tanácsadásokra, fogadóórákra, közösségi munkára és egészségnevelési feladatokra épül. Iskolavédőnőink a város valamennyi oktatási intézményében jelen vannak. ahol a kötelező szűrővizsgálatokon, védőoltásokon kívül egészségnevelési feladatokat látnak el. Szakellátás Szakellátás intézménye: Dr. Réthy Pál Kórház - Rendelőintézet Besorolása: Többprofilú Közösségi Kórház Fenntartó: április 30. napjáig Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, május 1. napjától: Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség és Szervezetfejlesztési Intézet (1125 Budapest, Diós árok 3.) 92

93 Fekvőbeteg szakellátás Ellátandó lakosság száma: (Területi ellátási kötelezettség) A kórház területi ellátási kötelezettség alapján a 2012-ben megvalósult struktúraátalakítás előtt is meghatározó szerepet töltött be Békés megye lakosságának egészségügyi szakellátásában. Ortopédia szakmában a megye teljes lakossága, míg sürgősségi betegellátás vonatkozásában több mint 180 ezer fő egészségügyi ellátása volt a feladatuk. 200 ezer fő feletti lakosság tartozott intézmény ellátási területébe endokrinológia, diabetológia, nephrológia, kézsebészet szakmákban. Osztályaik progresszivitási szintjei már ekkor is döntően II szintű volt, ami azt jelenti, hogy a megyei kórházakhoz hasonló feladatokkal rendelkeztek július 1-től a legtöbb szakma vonatkozásában továbbra is II. progresszivitási szinten biztosítják a fekvőbeteg szakellátást. A megyében működő kórházak ellátási területének egyeztetése során minden intézmény arra törekedett, hogy egységes, a betegek számára átlátható betegutakat biztosítson. Így a legtöbb szakma alap progresszivitási szintjén egységes területek alakultak ki. A Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet így fő ellátását biztosítja a legtöbb szakma esetében. A magasabb progresszivitási szintek természetesen ettől eltérő területekkel rendelkeznek, átlagosan ezer ember szakellátását biztosítják. Három osztály esetében - endokrinológia, ortopédia, mozgásszervi rehabilitáció az egész megye lakosságának szakellátása az intézmény feladata. Kapacitások október 1-től: - fekvőbeteg szakellátás: 610 ágy, abból 513 aktív ágy, 97 krónikus április 1-től: - fekvőbeteg szakellátás: 519 ágy, abból 352 aktív ágy, 167 krónikus július 1-től: - fekvőbeteg szakellátás 504 ágy, abból 337 aktív és 167 krónikus A évi ágyszám-csökkentés ellensúlyozására lehetőség nyílt egynapos sebészeti tevékenységre pályázatot benyújtani az Országos Egészégbiztosítási Pénztárhoz. Az intézmény élt ezzel a lehetőséggel, amelynek eredményeképpen 2007 szeptemberétől nyolc szakmában realizálódott az egynapos sebészeti beavatkozások végzéséének lehetősége. Ez a kör bővült 2008 augusztusától, amikortól már járóbeteg szakellátási volumen terhére is lehetséges egynapos sebészeti beavatkozások elszámolása. Ágykihasználtságok A kórház fekvőbeteg osztályainak tényleges ágykihasználtsága az elmúlt 5 évben átlagosan 68,97 %. Jelentős eltérés az évek között nem mutatható ki. A 2007-ben csökkenő kapacitáshoz a betegellátás átszervezésével, az átlag ápolási nap csökkentésével alkalmazkodott a kórház. Ezen belül jelentős eltérések vannak a különböző osztályok esetében. Belgyógyászatoknál a évi ágyszám csökkentés eredményeként folyamatosan nagyon magas, 85-90%-os ágykihasználtságok figyelhetők meg. Manuális szakmák esetében ez az érték 65-70% körül ingadozik II. félévében a beteg utak átszervezése eredményezett kisebb mértékű kihasználtság csökkenést. 93

94 Krónikus osztályok esetében tapasztalható osztályszinten jelentősebb különbség. Összességében elmondható, hogy a krónikus osztályok 73%-os ágykihasználtsággal működnek napjainkban ben a rehabilitációs osztály esetében a hirtelen megemelkedett ágyszámhoz, krónikus belgyógyászati osztály esetében az új osztály bevezetéséhez kellett alkalmazkodni a betegellátás megszervezésekor. A 91 ággyal rendelkező Rehabilitációs osztály kihasználtsága napjainkban is alacsonyabb, mint a 30 ágyas Ápolási osztály vagy a 46 ágyas Krónikus belgyógyászat kihasználtsága. Járóbeteg szakellátás Ellátandó lakosságszám: a kórház szakrendelései és szakambulanciái biztosítják a jróbeteg szakellátást a Békéscsabai Kistérség lakosai számára. Ez azt jelenti, hogy a kistérség lakosai minden szakma vonatkozásában a kórházban hozzáférhetnek az ellátáshoz. Bizonyos szakmák esetében Békéscsaba lakosságának ellátása megosztott a városban működő Vasútegészségügyi Szolgáltató Kht szakellátóval. A 2010-ben meghatározott ellátási területben lényeges módosítás az óta nem került bevezetésre. Kapacitás október 1-től: 50 szakrendelő, 22 ambulancia, 4 gondozó és 2 mozgó szakorvosi szolgálat április 1-től: 50 szakrendelő, 22 ambulancia, 4 gondozó és 2 mozgó szakorvosi szolgálat július 1-től: 50 szakrendelő, 22 ambulancia, 4 gondozó és 1 mozgó szakorvosi szolgálat Az ellátásban dolgozó orvosok száma, képzettségük megfelelősége Az elmúlt 5 év közalkalmazotti orvos létszáma minimális, de folyamatos csökkenést mutat. A kórház orvos létszáma 2012 évben 120 fő. Ebből 99 fő szakorvos (82,5%) és 21 fő (17,5%) nem szakorvos. A szakorvos és nem szakorvos képesítéssel rendelkezők aránya közel állandó, az egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak száma viszont jelentősen növekedett az elmúlt években. A július 1-től életbe lépett 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló jogszabály értelmében a szigorított személyi feltételeknek a kórház orvos létszáma nem minden szakmában felelt meg. A feltételeknek való megfelelés érdekében a hiányszakmákban egyéb jogviszonnyal rendelkező orvosokat foglalkoztatnak. Ez a jogviszony azonban nagyobb gazdasági terhet jelent az intézmény számára. További probléma, hogy a rezidensi rendszerben itt dolgozó orvosok megtartása nagyon nehéz, a gyakorlati idő letöltése után kevesen helyezkednek el az intézményben. E miatt az orvosok között nagyon nagy a fluktuáció, ami a munka szervezésében és a szakmai munka színvonalának megtartásában idéz elő nehézségeket. Ennek a szakmai összetételnek a megváltoztatásában a kórház vezetése a továbbiakban is számít a helyi Önkormányzatra. A kórház biztosítani tudja számukra a szakmai fejlődés feltételeit, de a képzettségüknek, elvárásaiknak megfelelő élettér kialakításában és fenntartásában az Önkormányzat támogatása elengedhetetlen. 94

95 Az intézmény sikeres pályázatot nyújtott be, melynek eredményeképpen szeptemberétől nyolc szakmában nyílt lehetőség egynapos sebészeti beavatkozások végzésére. Ez a kör bővült, mivel 2008 augusztusától már járóbeteg szakellátási kapacitások terhére is végezhettünk egynapos sebészeti beavatkozásokat. Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény tevékenységi körébe tartozó szakellátások: Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó alacsony küszöbű szolgáltatásként (nincs szükség beutalóra) elsősorban Békéscsaba lakossága számára nyújt klinikai szakpszichológiai és pszichiátriai szakellátást. Az Intézmény közreműködői szerződéssel heti 20 órában fogszabályzás szakellátást működtet. Szociális ellátás A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat is. Az ellátások igénybe vételére nem minden idős embernek lehet szüksége, viszont egyre többen vannak olyanok, akik egyik-másik, vagy több ellátás igénybevételére lesznek jogosultak, azaz válnak a szolgáltatások igénybevevőivé. A megyei jogú város önkormányzata köteles biztosítani az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést, a nappali ellátást, az időskorúak gondozóházát, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát, valamint amennyiben a lakossági szükségletek indokolják hajléktalanok otthonát és hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét megszervezni és fenntartani. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális ellátásokat a kistérségi fenntartású intézményeken, illetve civil szervezeteken keresztül biztosítja. A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működik a Békéscsabai Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ, valamint a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény. A Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény alapfeladata és célja: egymásra épülő gondozási rendszerben a békéscsabai kistérség közigazgatási területén az időskorú és szociálisan rászorult személyek részére személyes gondoskodás biztosítása integrált működési formában, jelenleg 17 telephelyen. Alapellátás Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás rendszere jól kiépült hálózatot alkot. Az utóbbi évek adatai szerint azonban az idősek társadalmon belüli arányának növekedését az igénybevétel növekedése lineárisan nem követi. Ebből adódóan a jövőben meg kell keresni azokat az eszközöket, melyek növelik a szolgáltatások hatásosságát. A családsegítő szolgáltatás prevenciós tevékenysége erőteljesen befolyásolja egyéb szolgáltatások igénybe vételét. A napjainkban hiányzó vagy gyenge közösségi gondolkodás fejlesztésében, és az ezzel összefüggő neurózisok, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzésében is jelentős a családsegítő szolgálat szerepe. A családsegítőre a család mint 95

96 az egyént közvetlenül segítő támogató legkisebb közösség funkciójának megtartásában és erősítésében is jelentős feladat hárul. Az eredményes munkához azonban mindig megfelelő számú, jól képzett szakemberre van szükség. Az elmúlt években bevezetett, a fogyatékkal élők, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a hajléktalanok számára is ellátást biztosító új típusú szolgáltatások kiterjesztik a korábban csak idősekre értelmezett alapellátási formákat. Ezek az új kötelezettségek a szolgáltatások továbbfejlesztését is jelentik. Az alapellátási hálózatnak igen jelentős szerepe van a tartós bentlakásos intézményekben történő elhelyezések egy részének megelőzésében, illetve abban, hogy azok igénybevételére csak a legszükségesebb esetekben kerüljön sor. Az idősek, a fogyatékkal élők, a pszichiátriai és szenvedélybetegek valamint a hajléktalanok tekintetében is sokat tehet egy jól kiépített alapellátási hálózat a megszokott környezetben tartás érdekében. Így a segítségre szorulók önállóságának és kapcsolatainak megtartása mellett a szociális intézményhálózat hatékonyabban, racionálisabban működtethető, hiszen a bentlakásos intézményben elhelyezhetők száma adott. A segítségre szoruló személy, illetve családja számára nyújtott individuális szolgáltatásokkal elérhető, hogy a bentlakásos intézménybe csak az önmaga ellátására valóban képtelen személy kerüljön. Az alapellátási hálózatnak a bentlakásos szolgáltatásokkal összefüggő további szerepe, hogy igény esetén ellássák az elhelyezésre várakozókat az intézményi felvételig. Ezzel az ellátottak a saját, megszokott lakó- és családi környezetükben maradhatnak. Ezt a szakmai munkát segíti a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátás. A mindennapok vitelében pedig a támogató szolgálat nyújt tartalmas segítséget. Az elsősorban hajléktalanok gondozását végző utcai szociális munkát jól össze lehet kapcsolni más szakmai területtel (pl. szenvedélybetegség, gyermekvédelem) és más ágazatok munkájával (bűnmegelőzés, vagyonvédelem) is. Étkeztetés Keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani a jogszabályban meghatározott okokból. Az étkeztetés biztosítása az intézményen belül az idősek klubjaiból történik. A személyi és tárgyi feltételek mindenhol megfelelőek évben 474 fő vette igénybe az étkeztetést. Ez a korábbi évek 1400 ellátotti igényét figyelembe véve jelentősen csökkent, azonban jelenleg kizárólag azon személyek veszik igénybe, akik a jogszabályi követelményeknek mindenben megfelelnek. A szolgáltatás térítési díj ellenében vehető igénybe. Az étkeztetési feladatokat valamennyi települési önkormányzatnak biztosítania kell. Az ellátási hálózat jól kiépített, évtől a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény keretén kívül már nem állami fenntartónál, a Közösségi Missziónál és évtől a Békéscsabai Evangélikus Szeretetszolgálatnál is igénybe vehető az étkeztetés-szolgáltatás. A szolgáltatást igénylőknek lehetőségük van az étkeztetés és házi segítségnyújtás alapellátási szolgáltatást egyszerre és külön-külön is igénybe venni. Az ellátási kérelmet az intézmény vezetője bírálja el. Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térség kedvezőtlen gazdasági helyzete és demográfiai változások együttes hatására jellemző tendencia, hogy az utóbbi években megemelkedett az aktív korú igénybe vevők száma az étkeztetés esetében. 96

97 Házi segítségnyújtás Keretében a szolgáltatást igénybevevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házigondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy a szolgáltatást igénybevevő mentális, fizikai, szociális szükséglete, saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglevő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A szolgáltatás térítésmentes. A házi segítségnyújtási feladatokat valamennyi települési önkormányzatnak biztosítania kell. Az ellátási hálózat jól kiépített, valamennyi szükségletet ki tudja elégíteni a városban működő három szolgáltató. A házi segítségnyújtás térítésmentes szolgáltatás. Az igénybe vevők számának városi szintű növekedése a Közösségi Misszió jelentős kapacitás-növekedése miatt számottevőnek mondható. A Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény 8 telephelyén évben 104 férőhellyel bővült az engedélyezett létszám. A házi segítségnyújtás munkaszüneti napokon nem biztosított ellátás. Jelzőrendszeres segítségnyújtás A saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás március 1-től biztosított az ellátás. Az intézménynek 212 készülékre van érvényes működési engedélye, amelyből 178 készülék Békéscsaba közigazgatási területén, 8 készülék Szabadkígyós közigazgatási területén, 26 készülék Újkígyós közigazgatási területén került felszerelésre. A diszpécserközpont az Ady Endre utca szám alá került áthelyezésre. A szolgáltatás biztosítása 24 órás ügyeleti rendszerben történik. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térítési díja május 1. napjától 20 forint/nap. A szolgáltatás évtől nem kötelező feladat. A finanszírozás állami forrásból pályázati eljárás eredményeként három éves intervallumban biztosított. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása július 1. napjától állami feladat lett. Támogató szolgálat Feladata a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A szolgáltatás évtől nem kötelezően ellátandó önkormányzati feladat. A finanszírozás pályázati forrásból biztosított, 3 éves időtartamra. A finanszírozás alapját a meghatározott időszakban teljesített személyi segítés óraszáma és a személyi szállítás óraszáma jelenti. A támogató szolgálat három gépkocsival működik, amelyből az egyik alkalmas kerekes székkel történő betegszállításra. A szolgáltatást igénybevevők súlyos fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, valamint emelt szintű családi pótlékban részesülő gyermekkorú és felnőtt korú személyekből áll évben az ellátottak száma 78 fő évben az ellátásba bekerültek száma 11 fő. A szolgáltatás a szociálisan rászorultak részére térítésmentes. Nappali ellátás Az időskorúak és rászorult személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, a személyi-környezeti higiénia biztosításán kívül igénybe vehető a mentálhigiénés segítségnyújtás, amelyre egyre nagyobb az igény. A pszichés gondozás célja, hogy az idős embert hozzásegítse társas kapcsolatok kialakításához, megelőzve ezzel a függőségi érzés és a feleslegesség érzésének kialakulását. A napi életritmust biztosító tevékenységek jótékony hatása tapasztalható az igénybe vevők pszichés, fizikai és mentális 97

98 állapotán. Eredményként megjelenhet az aktivitás kiélése, jó hangulat, derűs kedély, testi, szellemi frissesség megtartása, mindennapok értelme, változatossága, alkotás öröme. A szellemi, fizikai, kulturális és rekreációs programok összeállításakor egyéni és csoportban történő foglalkozások szervezése történik. Naponta ismétlődő és heti rendszerességgel szervezett rendezvényeik kapcsolódnak az aktuális eseményekhez. Az Idősek Klubjaiban a férőhelyek kihasználtsága, a nappali ellátottak száma jelentős visszaesést mutat, jellemzően a napi konkrét programokon való részvétel mellett, (rendezvények, masszírozás, kirándulás, foglalkozások, előadások) inkább csak azok a személyek veszik igénybe, akiknek az ellátása felügyelet nélkül nem biztosított. A szolgáltatás térítésmentes. Demens személyek nappali ellátása A demencia a teljesítőképesség, az emlékezet, a gondolkodás, az ítélőképesség, a társas helyzetekhez való alkalmazkodás korábban kialakult képességeinek fokozatos romlása, időskori szellemi hanyatlás. A demens személyek ellátása során a foglalkozások segítik az idősek meglévő képességeinek stabilizálását, a képességek lehetséges mértékig történő fejlesztését a különböző fejlesztési programok segítségével júniusában 7, júliusában további 7 telephelyen került bevezetésre a demens személyek nappali ellátása. Egyéni és csoportos foglalkozások naponta biztosítottak az ellátottak számára. Az intézmény állandó gondozói felügyelettel, memóriafejlesztő programokat szervez számukra, így az egyedüllét által kialakult befelé fordulás, szorongás, elszigetelődés érzése is oldódik bennük évben 85 fő demens személy ellátását biztosították. Fogyatékkal élők nappali ellátása A fogyatékos személyek nappali intézményében tizennyolcadik életévet betöltött önellátásra részben képes, felügyeletre szoruló fogyatékos, autista személy részére biztosított az ellátás. Lehetőség nyílik a klubokban a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatok fejlesztésére, alapvető szükségletek kielégítésére. A fogyatékos személyek ellátása 2011 decemberében kezdődött évben 14 fogyatékos személy ellátását biztosította az intézmény. Szenvedélybetegek nappali ellátása Az intézmény célja a szenvedélybetegek társadalmi, közösségi integrációja, illetve reintegrációja, ártalomcsökkentés, prevenció. A szolgáltatás olyan hosszú távú, egyéni szükségletekre alapozott gondozást kínál, amely nagymértékben épít az igénybevevők aktív és felelős részvételére, valamint a természetes erőforrásokra, őket is oktatva, támogatva. A szenvedélybetegségben érintettek nagy része titkolja állapotát, nyíltan nem szívesen vállalják fel egy ilyen típusú intézményben a tagságot. Ezért nehéz feladat motiválni az érintetteket arra, hogy igénybe vegyék a klub által felkínált ellátást október 1. napjától a szolgáltatás áthelyezésre került az Ady Endre Utcai Idősek Otthona telephelyéről a 4-es Honvéd Utcai Idősek Klubja telephelyre. Tanyagondnoki szolgálat célja a szociális biztonság megteremtése, a közlekedési és egyéb települési hátrányok csökkentése. A külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányból eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni és közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. Békéscsaba Nagyrét területén a Tanyagondnoki Szolgálat június 1. óta működik évben a szolgáltatást 53 fő vette igénybe. 17 fő kiskorú gyermek óvodába, iskolába szállítását biztosítja a szolgálat hétfőtől péntekig. 98

99 Bölcsőde A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű nevelését és gondozását végző intézmény. A Bölcsődék 20 hetes kortól 3 éves korig fogadják a kisgyermekeket. Az önkormányzati fenntartású Bölcsődék az Egészségügyi Alapellátási Intézmény szervezeti egységeiként működnek, ellátási területük Békéscsaba. A Belvárosi és a Pásztor utcai bölcsőde fejlesztése és férőhelybővítése (kódszám: DAOP-4.1.3/B ) tárgyú projekt megvalósításával 40 férőhely fejlesztés történt Békéscsaba városban. A bölcsődei férőhely megoszlása - sz. Bölcsőde (Békéscsaba, Wlassics sétány 4.) a férőhelyek száma 96 férőhelyről fog módosulni 122 férőhelyre. Az alaptevékenység mellett a Bölcsődében időszakos gyermekfelügyelet és Játszóház is működik 10 férőhelyen. A 3. sz. Bölcsőde a Játszóház működtetése mellett nyújtott nyitvatartással és egyéb, családtámogató szolgáltatással segíti a kisgyermekes családokat sz. Bölcsőde (Békéscsaba, Szigligeti utca 1.) 48 férőhelyen fogadja a kisgyermekeket sz. Bölcsőde (Békéscsaba, Pásztor utca 66.) a pályázat megvalósításával 60 férőhelyről 74 férőhelyre módosult a működési engedélyben meghatározott férőhelyek száma. - Vállalkozásban működtetett Bölcsőde: MIVA Bölcsőde Kht. 42 férőhely A bölcsődék szakmai program szerint, gyermekközpontú neveléssel, gondozással gondoskodnak a gyermekekről. Felvállalják a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását. A Bölcsődék infrastrukturális és tárgyi feltételrendszere A két intézményt érintő részleges felújítás mellett szükséges lenne továbi infrastrukturális és energetikai korszerűsítés, megvalósításával a működtetés költségei csökkennének. Az infrastrukturális fejlesztés célja az akadálymentesítés megvalósítása is. A bölcsődéskorú gyermekek napirendjének alakításához, a játék időszakának tevékenységközpontú szervezéséhez az infrastruktúra fejlesztés mellett kiemelkedően fontos feltélel a játszóudvarok és a csoportszobák eszközellátottságnak javítása. Nappali szociális ellátások A nappali ellátások közül az idősek klubjainak hálózata a legkiépítettebb. Békéscsabán egy terület tekinthető az ellátás szempontjából lefedetlennek, ez Erzsébethely központja és nyugati része. Bár működik Békéscsabán fogyatékosok nappali intézménye, szükségesnek látszik az ilyen típusú ellátás továbbfejlesztése, ami egyrészt a jelenlegi férőhelyek számának növelését, másrészt az ellátás több fogyatékossági típusra történő kiterjesztését jelenti. Előrelépést jelentett ezen a területen, az autizmussal élők számára egy önálló intézmény létrehozása. Sok esetben a fogyatékkal élő, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg végleges a családból való kiszakítását jelentő szociális intézményi elhelyezését válthatná ki a nappali ellátás, amelynek igénybe vétele esetén a családtagoknak nem kell feladniuk közösségi kapcsolataikat, illetve a megélhetést biztosító munkahelyüket A kliens saját környezetében történő szociális ellátása mellett az egyes ellátotti csoportoknál nagy jelentősége van az egészségügyi intézményhálózat közreműködésének. A pszichiátriaiés szenvedélybetegekkel végzett gyógyító, megelőző tevékenység foglalkoztatási, 99

100 rehabilitációs lehetőségekkel történő bővítése révén hatékonyabban, a jelenleginél szélesebb kör bevonásával lehetne a rászorultakkal foglalkozni. A nappali ellátások közül a hajléktalanok számára működtetett nappali melegedő mind szociális, mind közegészségügyi-egészségügyi szempontból jelentős szerepet tölt be. Fontos feladat az ellátás tárgyi feltételeinek javítása a jogszabályoknak megfelelő épület kialakítása és a hatékonyabb ellátás érdekében a szolgáltatást krízis autó működtetésével bővíteni. Nappali Melegedő A Nappali Melegedő a Gyár u. 16. szám alatt biztosítja a hajléktalan személyek számára a nappali tartózkodásra, a személyes tisztálkodásra, az étel melegítésére és annak elfogyasztására a feltételeket. Az alapvető fizikai szükségletek kielégítésén túl lehetőség nyílik ügyintézés igénybevételére szociális segítő munkatársaik révén iratok pótlásához, segélyek és egyéb támogatási formák megkéréséhez, egyéb ügyekhez ben 137 fő (104 férfi, 33 nő) jelent meg a nappali melegedőn. A gondozási napok száma A rendelkezésre álló szolgáltatások közül legtöbbször a tisztálkodási (2291 alkalom) és az étkeztetési (2891 alkalom) lehetőséget vették igénybe. Emellett a mosás (378 alkalom) és az ételmelegítés (724 alkalom) igénybevétele volt számottevő, de ügyintézéshez (315 alkalom), szociális-mentális segítséghez (7464 eset), ruhapótláshoz (2 alkalom), csomagmegőrzéshez (87 alkalom), posta, cím megadása (63 alkalom) és a fentebb már felsorolt szolgáltatásokhoz való hozzájutásban is többször nyújtottak segítséget az intézményben dolgozók. Szakosított szociális ellátások A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) a rehabilitációs intézmény, c) a lakóotthon [a továbbiakban a) c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény], d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény [a továbbiakban a) d) pont együtt: bentlakásos intézmény], e) a támogatott lakhatás, f) az egyéb speciális szociális intézmény nyújtja. A Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény által biztosított szakosított ellátások Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás ideiglenes jelleggel legfeljebb 1 évi időtartamra teljes körű ellátást biztosít azoknak az időskorúaknak, valamint 18. életévüket betöltött beteg személyeknek, akik önmagukról betegségük miatt, vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Átmeneti elhelyezésre az Ady Endre Utcai Idősek Otthonában van lehetőség. Az engedélyezett férőhelyek száma: 4. Az intézmény szervezetfejlesztése keretében a korábban önállóan működő gondozóházak megszüntetésre kerültek, hiszen azok nem a hatályos jogszabályok szerint működtek, attól eltérő módon sokszor 8-10 éves időtartamra nyújtottak ellátást, és olyan személyek vették igénybe, akik idős otthoni elhelyezése végleges volt és nem átmeneti. A 4 férőhely jelenleg is üresen áll 100

101 (korábban 3 gondozóház működött 59 férőhelyen) évben a szolgáltatást nem vették igénybe. Tartós bentlakást nyújtó idősek otthona a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg gyógyintézeti elhelyezést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és a jogszabályban meghatározott gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények között élő személyek és a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező személyek ellátását biztosítja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idősek otthonaiba évről évre egyre rosszabb egészségi állapotú személyek kerülnek, aminek következtében a gondozási munkát háttérbe szorítva előtérbe kerülnek az ápolási feladatok. Ez jelentős többlet költséget ró az intézményre, hiszen magasabb a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz igény, valamint egyre inkább szakápolási teendők válnak szükségessé, ami elengedhetetlenné teszi az ápoló személyzet magasabb szintű szakmai tudását, továbbképzését, valamint megköveteli, hogy egészségügyi végzettségűek is minél magasabb számban legyenek jelen. A bentlakásos intézményekben történő elhelyezéssel kapcsolatos ügyintézés az intézmény központi igazgatási épületében (Békéscsaba, Ady E. u sz. alatt) történik. Az elhelyezésekről az ide vonatkozó törvényi előírások betartásával az intézmény vezetője dönt. A fogyatékosok részére tartós elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény és lakóotthon is működik a város közigazgatási területén. Szükséges lenne ezek számát tovább növelni és kiterjeszteni a fogyatékosság több típusára is. A hajléktalanok tartós bentlakását biztosító intézmény Békéscsabán nem működik. A közelmúltban kezdte meg működését Szarvason egy ilyen típusú intézmény. A szociális szolgáltatások fejlesztése keretében ezt az ellátást Békéscsaba közigazgatási területén is indokolt lenne megszervezni. Az éjjeli menedékhely kialakítására a jelenlegi hajléktalanokat ellátó intézmény nem alkalmas, és nem megoldott a fogyatékos és pszichiátriai betegek átmeneti ellátása sem. Szociális szolgáltatást végző szervezetekkel kötött megállapodások A helyi önkormányzatokról szóló törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg. Az Sztv. lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzat a szociális szolgáltatást egyházi vagy nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján biztosítsa. A törvény az ellátási szerződés megkötését, módosítását, illetve megszüntetését a mindenkori képviselő-testület hatáskörében helyezi, amely hatáskör nem ruházható át. A Szoctv. alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése először 1998ban kötött ellátási szerződést nem állami fenntartású szociális szolgáltatóval ban a Közgyűlés arról határozott, hogy a évekre ellátási szerződést köt a szociális alapszolgáltatást nyújtó nem állami fenntartók támogatására. Ezt követően a szerződések lejárta után években a évben kifizetett támogatás nagyságrendjéhez hasonló összeget különített el az éves költségvetésben, majd 2012-ben a es időszakra 5 millió forint támogatást határozott meg a Közgyűlés 6 szociális alapszolgáltatást nyújtó civil szervezet támogatására, ellátási szerződés alapján: 101

102 AUT-PONT AUTISTA Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány - támogató szolgáltatás fogyatékosok nappali intézménye Béthel Alapítvány Gadara Ház: - közösségi ellátás pszichiátriai betegek nappali intézménye Egyensúly AE Egyesület: - szenvedélybetegek nappali intézménye, utcai szociális munka MI-ÉRTÜNK Prevenciós és Segítő Egyesület: - közösségi ellátás Mentálhigiénés Egyesület: - közösségi ellátás Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete: - támogató szolgáltatás fogyatékosok nappali intézménye A támogatott civil szervezetek által végzett feladatok Feladatellátásuk során terhet vesznek le az önkormányzat válláról, mert ezen feladatok biztosítása saját intézményhálózaton belül további jelentős személyi, tárgyi és infrastrukturális beruházást igényelne. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 435/2005.(VII.14.) sz. közgyűlési határozatában döntött arról, hogy az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány részére - fogyatékossággal élők nappali intézményének létesítését célzó - Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program P pályázaton való részvételhez konzorciumi tagként biztosítja Békéscsaba 2595/11 hrsz-on található, m2 területű ingatlant, tulajdonjogának fenntartása mellett. A nyertes pályázat végleges kivitelezési munkálatai befejeződtek, így ennek eredményeként 2008-tól az autista fogyatékosok nappali intézménye korszerű körülmények között kezdhette meg működését. Kulturális és közösségi élet Közművelődési - kulturális intézmények Csabagyöngye Kulturális Központ A Csabagyöngye Kulturális Központ a megyeszékhely és a Dél-alföldi régió egyik legmeghatározóbb komplex közművelődési és kulturális feladatokat ellátó intézménye. Központi intézményegysége - a jogelőd Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, közismerten a Csabai Ifiház, majd Békéscsabai Kulturális Központ ben alakult ben a Munkácsy Emlékház, 2001-ben a Turisztikai (2002-től Tourinform) Iroda vált az intézmény részévé január 1-től, városi intézményi összevonásokat követően a központ működési körébe kerültek a településrészi közösségi házak - Arany János Művelődési Ház, Békési Úti Közösségi Házak, Lencsési Közösségi Ház, 2011-től átmeneti időre a Jaminai Közösségi Ház 102

103 -, ezáltal egységes szakmai bázissá kovácsolva a város meghatározó kultúraközvetítőit, egyidejűleg biztosítva a lokális feladatellátást. Az intézmény 2009 óta részese az Agóra-Program Békéscsaba A békéscsabai Agóra intézménytípusú multifunkcionális közösségi központ és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása TIOP / projektnek. A program célja egy korszerű, 6154 m² hasznos alapterületű, 4 emeletes multifunkcionális közművelődési intézmény létrehozása volt, amely közösségi, művelődési, képzési és élményfunkciókat biztosít a lakosság számára, az épület átadására január 22-én került sor. Az intézmény fenntartója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, amely közművelődési, közösségi, muzeális, ifjúsági- és turisztikai feladatellátásának és gazdálkodásának alapjait biztosítja, azok folyamatait felügyeli. Számos, az országos rendezvénynaptárokban is szerepeltetett, évről évre ismételten megrendezésre kerülő nagyrendezvény, rangos fesztivál avatott szervezője, emellett újszerű városi ünnepségek, jeles évfordulós események, közösségi alkalmak programszervezője, műsorszolgáltatója. A klasszikus közművelődési tevékenységekkel (rendezvények, közösségek) összhangban az Intézmény külön belső egységét képező Patent Diákiroda működtetésével kiemelt figyelmet fektetnek az ifjúsági korosztály közösségi, művelődési igényeire. Házaik közel 100 közösség otthont adói, sokszínű alkotói, illetve általános kulturális-szabadidős tevékenységi kört felölelve. Az élethosszig tartó tanulás szellemiségében a kompetenciafejlesztés területeinek és alkalmainak széles spektrumát kínálják non-formális keretek között megvalósuló képzési lehetőségeik, amelyek sora több felnőttképzési tevékenységgel bővült, majd 2010-ben akkreditált képző intézmény lett. Az Agóra-pályázat tartalmi követelményei között kiemelten szerepelnek a lényegében az összevonásokra, illetve a területi munkára épülő kétirányú művelődési folyamatok. Az egyik irány az Agóra-program épületen kívüli működése, szakmai tanácsadói támogatói szerepének biztosítása, a másik az ellátott terület lakosságának a központi intézménybe történő behozatala, akár egyéni érdeklődőként, akár közösségi formában. A Csabagyöngye Kulturális Központ tagja a Kulturális Központok Országos Szövetségének, amelynek vezetője 2013-tól Szente Béla igazgató, így az ott folyó munka kiváló rálátást ad a szakmai folyamatok változásaira, a progresszív irányok megismerésére, átvételére. Igazgatói Műhelye a mai szakmai innováció egyik legfontosabb fóruma. Gerlai Faluház és Könyvtár A dekoncentrált, településrészi igényeket kiszolgáló közművelődési intézményhálózat részét képezi a Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ, amely működteti a gerlai faluházat és a könyvtárat. Előbbi a helyi civil élet fontos színtere, a közösségi, kulturális események szervezője, míg utóbbi nyilvános könyvtárként szolgálja ki a lakosságot. 103

104 Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsabán, az 1914-ben átadott hajdani Közművelődés Háza épületében található a Munkácsy Mihály Múzeum, amely január hónaptól megyei hatókörű városi múzeumként, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásában működik. A Munkácsy Mihály Múzeum 2008-ban létrehozott állandó kiállításai Békéscsaba és a megye régészeti és természeti értékei, története és néprajza mellett a névadó festőművész életművének egy részét és személyes tárgyait mutatják be. Az intézményben rendezett időszaki kiállítások jelentős része is olyan kulturális érték közkinccsé tételére törekszik, amely Békés megyéhez és Békéscsabához köthető. Jelentős az intézmény ami csabai című kiállítás- és kiadványsorozata. A múzeumban folyó tudományos szakmai kutatások szintén a térség természeti, régészeti, néprajzi, történeti és képzőművészeti értékeire koncentrálódnak. A jogszabályi változások következtében lehetőség nyílt a Jankay-hagyaték és a Kolozsváry-, Tevan-adomány méltó, szakmailag megfelelő, költséghatékony elhelyezésére, a gyűjtemény gondozásával kapcsolatos feladatainak integrálására a Múzeumba. Így a Békéscsaba, Széchenyi utca 7. szám alatti épületrész felújított termeiben állandó kiállítás keretén belül ismerhetik meg a látogatók a művészek munkásságát. A múzeum tagintézményeként működik a csabai tanyát, a csókási szélmalmot és a mágori színt magában foglaló Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely (ismertebb nevén Gabonamúzeum). Az intézmény rendelkezik továbbá egy korszerű restaurátor- és raktárbázissal is. Békéscsabai Jókai Színház Békéscsaba egyik legszebb - hajdan örökváltságból, a polgárok összefogásával épült épületében működik a Békéscsabai Jókai Színház, melynek 1954 óta van önálló társulata. A városban 1840 óta rendeznek színi előadásokat, az állandó kőszínházat 1879-ben avatták fel, és legutoljára ben alakították át. A színház nézőtere 420 fő befogadására alkalmas január 1. óta Békéscsaba Megyei Jogú Város fenntartásában működik. Egy vidéki megyeszékhely kulturális régiós központként betöltött szerepében elengedhetetlenül fontos, hogy a lakosság összefogására, összetartására, a tradicionális művelődési és művészeti színterek a XXI. század technikai igényeinek megfelelően, ugyanakkor a kulturális és építészeti tradíciókat megtartva álljanak rendelkezésre. Kiemelkedően fontos, hogy olyan szellemi alkotóhelyek kerüljenek létrehozásra és működtetésre, amelyek a fővárostól való távolság káros következményeit kompenzálja. A fővárosban élő és európai neves művészeket és alkotókat csak akkor lehet meghívni, meggyőzni arról, hogy szellemiségükkel, munkájukkal járuljanak hozzá a helyi művészeti alkotási folyamathoz, ha megfelelő körülményeket, alkotó- és tartózkodó teret tud biztosítani a hívó fél. Ezért egy olyan művésztelep, alkotótábor, vendégház kialakítása szükséges, amely könnyen és gazdaságosan fenntartható, szabad kapacitásával a város idegenforgalmi kiszolgálásához mindenkor hozzájárulhat, ugyanakkor bármikor rendelkezésre áll a zavartalan és európai szintű alkotási folyamatok kiszolgálására. Ilyen alkotóhely, művésztelep létrehozására kiváló alapot jelenthet a köztulajdonban álló, esetleg műemlékvédelmi védettséggel bíró használaton kívül épületek bármelyike. 104

105 Külső, európai források beemelésével, egyrészt az épületvagyon megmentése, funkcióval való feltöltése, másrészt világhírű művészek városunkba csábítása, ezzel a kulturális, szellemi, irodalmi élet radikális felemelésére nyílik lehetőség. Egy megyeszékhely és kulturális, művészeti régióközpont közfeladatához elengedhetetlenül hozzátartozik, hogy a székhelyről kiindulva ellássa, kiszolgálja a régióban élő lakosságot, kistelepüléseket, szomszédos városokat is. A kulturális esélyegyenlőség biztosítására időrőlidőre vagy be kell utaztatni a településekről a lakosságot a művészeti központba, színházba, vagy meg kell oldani, hogy a színházi előadások, egyéb művészeti programok kijussanak, eljussanak a lakosság széles rétegeihez, kisvárosokba, falvakba, esetenként a tanyaközpontokba is. Békés Megyei Könyvtár Békéscsabán a könyvtári ellátás története 1899-re nyúlik vissza, amikor megkezdődött a ben nyilvánossá váló Békéscsabai Múzeum Egyesület könyvtárának szervezése. A két világháború között működő polgári kulturális kör, az Auróra-kör tartott fenn könyvtárat, majd 1945-ben Féja Géza kezdett könyvtárszervező munkához a gazdátlanná vált könyvgyűjteményekből. A Szabadművelődési Felügyelőség a megyében vándorkönyvtárat szervezett, melynek felügyeletére Békéscsabán körzeti könyvtárat hoztak létre ben az országban elsőként lett megyei könyvtára a városnak. Több országos jelentőségű szakmai újítás indult útjára az intézményből ben új épülettel bővült a könyvtár, mely napjainkra jelentős mértékű felújításra szorul január 1-től a Békés Megyei Könyvtár önállóan működő és önállóan gazdálkodó intézményként. Békéscsaba Megyei Jogú Város fenntartásában működik. A Békés Megyei Könyvtár január 1-jétől Békéscsaba Megyei Jogú Város fenntartásában biztosítja a város minőségi, jó színvonalú könyvtári ellátását. Egyenlő esélyű hozzáférést nyújtó megyei könyvtárként közösségépítő hely, tértől és időtől függetlenül biztosítja a város minőségi, jó színvonalú könyvtári ellátását. A Kiss Ernő utcai épületben történő központi szolgáltató hely mellett egyes városrészek ellátása három fiókkönyvtárban történik: Erzsébethelyen (Jaminában), a Lencsési lakótelepen és Mezőmegyeren. A gerlai kerület könyvtári ellátása általános művelődési központ működtetésében történik. A megye szakkönyvtáraival, nyilvános települési és iskolai könyvtáraival való szakmai kapcsolattartás mellett a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer keretében 43 kistelepülésen működtet könyvtári, információs és közösségi helyet. Kiszolgálja az intézményi és a szakmai, tudományos kutatást végző közösségeket, a speciális dokumentumtípusok használóinak csoportjait. Szerepet vállal az olvasáskultúra fejlesztésében és népszerűsítésében, együttműködik az oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi intézményekkel, a családokkal, civil szervezetekkel valamint a piaci szereplőkkel. A kapcsolattartás a helyszíni tanácsadás mellett elektronikus, illetve online formában valósul meg honlap, portál, levelező lista, Facebook oldal. Az intézmény a törvény által meghatározott feladatainak ellátása során új módszerekkel segíti az olvasáskultúra és a közösségi szolgáltatások fejlesztését, a felnőttképzést. Az inkluzív növekedés érdekében a lakosság informatikai képzésével hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez. A tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításának szereplője. A nem 105

106 formális és informális képzések révén az információs műveltség elsajátításában, az olvasási készség és a szövegértés fejlesztésében jelentős szerepet vállal. Támogatja az ismeretszerzést, a kompetenciák fejlesztését, közösségépítő tevékenységével növeli a társadalmi kohéziót. Speciális programokat szervez a funkcionális és a digitális analfabetizmus leküzdésére, az olvasási és szövegértelmezési képességek fejlesztésére. Részt vesz a határon túli magyarság információs és kulturális ellátásában. Integráltan biztosítja a hagyományos és elektronikus dokumentumok elérését, az internet adta információs lehetőségeket, valamint a hatékony tanulásra és kreatív tevékenységre alkalmas közösségi helyet. Elősegíti a fizikai, mentális, illetve társadalmi hátrányokkal küzdő csoportok kulturális integrációját; támogatja a nemzetiségek identitásának megőrzését. A sokoldalú pályázati tapasztalattal rendelkező intézmény civil szervezetekkel, megváltozott munkaképességűek, illetve segítségre szorulók egyesületeivel, csoportjaival van kapcsolatban pl. Vakok és Gyengénlátók Egyesülete, Siketek és Nagyothallók Egyesülete. A Békés Megyei Könyvtár két épületben szolgáltat. Az egykori polgármesteri lakás külön fűtési rendszerrel működik, az utcáról akadálymentesített feljáróval megközelíthető, így alkalmas a könyvtár nyitva tartási idején kívüli rendezvények megtartására, bérelhető. Terei előadóteremként funkcionálnak. A fűtés, világítás megfelelő, a padlástér padozata és a tetőszerkezet belső szigetelése felújításra szorul. Az 1985-ben átadott új épület a régi épülettel együtt egy belső udvart fog közre. Az udvarra vezető lépcsők akadálymentesítése nem megoldott. Az eredetileg könyvtári célra tervezett újabb épületnek csak közel felét használja a Békés Megyei Könyvtár. A 2009-ben történt épületfelújítás a könyvtári tereket nem érintette. Folyamatosan komoly problémát jelent a fűtés, teljes mértékben elavult az elektromos rendszer, funkciót zavar az elhasználódott szennyvízhálózat. Az energiatakarékosság érdekében feltétlenül ki kell cserélni a nyílászárókat, s halaszthatatlan az épület egészére vonatkozó korszerűsítés. Békéscsabai Napsugár Bábszínház A Békéscsabai Napsugár Bábszínház nagy múltú bábos hagyományokat követ. A 2005-ben alakult hivatásos színház immár folyamatosan kiszolgálja a város gyermekközönségét bábelőadásaival, folytatva a Lenkefi Konrád által létrehozott bábegyüttes színvonalas munkáját. A bábszínház olyan összművészeti ágazat, amely magába foglalja majdnem az összes társművészetet, a képzőművészetet, a zenét, a mozgást, a színházat. A gyermekekhez legközelebb álló műfaj. A drámapedagógia módszereivel ötvözve, egy olyan játékosan fejlesztő módszert nyújt, ami a gyermekek irodalmi, esztétikai, kommunikációs, zenei képességét fejleszti, oly módon, hogy a személyiségfejlődés jó irányba terelése sem marad el. Legfontosabb irányelve az érzelmi élet megalapozását szolgáló művészeti, kreatív nevelés. Az intézmény célkitűzése a nézők, és a szereplők közötti közelebbi kapcsolat megteremtése, a közönség az előadások után beszélgethet a színészekkel, megfoghatja a bábokat ez egy fajta levezetése lehet az előadás által keltett feszültségnek, és rendkívüli élmény a gyermekeknek. Fontos feladatuknak tekintik a sérült és hátrányos helyzetű gyermekek színházi nevelését, és nagy gondot fordítanak arra, hogy valamennyi előadásuk hozzájuk is eljusson. 106

107 A társulat valamennyi tagja mindent megtesz a gyermekek művészeti neveléséért, a színvonalas és szórakoztató színház megteremtéséért. Munkájuk elismeréseként 2012-ben a társulat Megyei Prima Díjat kapott. A január 1-jétől Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásában működő társulatnak a városközpontban elhelyezkedő Ibsen Ház ad otthont. Kulturális fesztiválok, rendezvények, városi közművelődéssel kapcsolatos egyéb információk A közművelődési intézmények feladatellátását egészítik ki a városi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően a közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, tudományos, oktatási intézmények, egyesületek, alapítványok, kulturális, szabadidős vállalkozások, és sok tekintetben az egyházak is. A közalapítványok által fenntartott intézmények kötődése a városhoz szorosabb, mert a város a közalapítványi intézmények alapítójaként és támogatójaként is megjelenik. Jelenleg a Balassi Közalapítvány fenntartásban egy intézmény működik, a Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza. A Luther utcai épületben működik a Hétpróbás Néptánciskola, a Balassi Táncegyüttes, senior csoportja, az Őszülő Halánték, valamint itt tartja néptánc képzését a Bartók Béla Zeneiskola. A Balassi szervezi meg kétévente az Országos Szólótánc Fesztivált, a műfaj egyik legmagasabban jegyzett seregszemléjét. A műfaj egyik legnagyobb múlttal rendelkező táncegyüttese hat évtized alatt nemcsak a térség, de az ország meghatározó műhelyévé vált. Számos díj, kitüntetés mellett magas színvonalú művészi munka jellemzi a csapatot. A közművelődésről szóló évi CXL. törvény lehetőséget ad arra, hogy a települések az önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények által el nem látható, valamint speciális közművelődési feladatok végrehajtására közművelődési megállapodást köthetnek. A közművelődési megállapodással feladatot ellátó szervezetek számára szélesebb körű pályázati lehetőség nyílik tevékenységük ellátására, fejlesztésére. A Vasutas Művelődési Háza és Könyvtára feladata a településen, elsősorban az intézmény vonzáskörzetében élők kultúrájának szolgálata, kulturális hagyományok megőrzése, továbbadása, fúvószenei hagyományok folytatása. Az intézmény közhasznú ismereteket terjesztő és kulturális kiscsoportokat, szakköröket működtet, ingyenes könyvtárhasználatot biztosít, rendszeresen szervez gyermekelőadásokat, helyet ad önszerveződő közösségeknek. A művelődési ház gondozásában működik a Körösparti Vasutas Koncert Fúvós Zenekar, amely az utóbbi években az ország egyik legszínvonalasabb együttesévé nőtte ki magát. A Szlovák Kultúra Háza a hazai szlovák kultúra és nyelv megőrzését, ápolását, fejlesztését és értékeinek népszerűsítését végzi, kapcsolatot tart a hazai és határon túli szlovákság szervezeteivel, a szlovák helyi kultúra értékeit mutatja be. A hagyományápoló és kulturális csoportok működtetése mellett kiállítások, közösségi rendezvények, kulturális események szervezése szerepel tevékenységei közt. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Körösök Vidéke Egyesület szakterülete az egész életen át tartó tanulás és felnőttképzés fejlesztésében közös felelősséggel meghatározott feladatok megvalósítása A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület által ellátott feladatok: az egységes kultúrtáj megőrzése, a kulturális értékek megmentése, a környezeti nevelés, a természetről, a kultúráról szóló ismeretek, tudás közvetítése. Az Egyesület működteti a 107

108 Körösök Völgye Látogatóközpontot, amely a festői környezetben, a Széchenyi liget közepén biopiacnak, számos rendezvénynek, konferenciának ad otthont. A Békés Megyei Népművészeti Egyesület a megyeszékhelyi kulturális feladatellátásban a népi kézműves értékek, sajátosságok bemutatásában való közreműködéssel, a népi kézműves tevékenységek elősegítésével, a magyar népművészettel kapcsolatos információk gyűjtésével és összegzésével vállal szerepet. Városi ünnepeken, fesztiválokon való közreműködésük mellett a szervezet rendezi meg kétévente az Országos Textiles Konferenciát és minden év nyarán a Népművészeti Tábort fiatalok és felnőttek számára egyaránt. Jelenleg beruházási szakaszban van, de még helyét keresi a struktúrában a Csaba Park, illetve a revitalizált Szent István tér működtetésének részletes szabályozása is formálódik. Közhasznú társaság által működtetett közművelődési szolgáltató a Filharmónia KeletMagyarország Nonprofit Kft. Békés Megyei Irodája, amely a helyi komolyzenei élet fő szereplője. Bérlet rendszerű hangversenysorozatában országosan ismert és elismert zenekarokat, előadókat hív meg koncertezni, de az ifjúsági korosztály számára is állít össze koncerteket. Egyesületi háttérrel működik a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar, amely bizonytalan időszak után a város támogatásával tud ismét magas színvonalú hangversenyeket adni a Csabagyöngye Kulturális Központ nyitókoncertjétől a szabadtéri Operett Gáláig. Szintén hasonló formában működik a 20 éves Tabán Táncegyüttes, amely többek között 100 főnyi gyermekcsoport foglalkoztatását, versenyeken, fesztiválokon való fellépését, heti kétszeri 3 órás próbáit, a felnőtt táncosok munkáját biztosítja. Az együttes sikerrel szerepel a minősítő versenyeken, számos meghívás, vendégfellépés mutatja eredményeiket. Több mint negyed százada működik a Csaba Nemzetiségi Táncegyüttes, amelyet a Csaba Kulturális Egyesület a Táncművészetért tart fenn, és ápolja emellett a nemzetiségi néptánc hagyományokat, szervezi a Mindenki Tánciskoláját. A Balkán Táncegyüttes 1990-ben alakult, azóta is aktív szerepet vállal Békéscsaba, illetve Békés megye kulturális életében. Céljuk a táncházakban megismert és megkedvelt balkáni néptáncok színpadi bemutatása, táncházakban való tanítása: megismertetése a város és a megye szélesebb közönségével. A néptánc mellett a társastánc is kiemelésre érdemes. A több mint fél évszázada működő békéscsabai társastáncklub jogutódja, a Nyíri Lajos Táncsport Egyesület több korosztályban nevel versenytáncosokat, akik eredményesen szerepnek az országos versenyeken. Az Országos Társastánc Bajnokság az egyik legjelentősebb múlttal rendelkező eseménye a művészeti ágnak. Minden évben az ország legjobb táncospárjai gyűlnek össze, mintegy táncos és látványos, izgalmas verseny keretén belül mutatják meg tudásukat. Békéscsaba művészeti életének erőssége a kórusmozgalom. A városban működő kórusok közül a Bartók Vegyeskar rendelkezik a legnagyobb hagyományokkal, de az egyházi karok a Békéscsabai Evangélikus Vegyeskar és a Békéscsabai Református Gyülekezet Kórusa is meghatározó tagja a műfajnak. Újabb műhely a Magyar-Lengyel Baráti Társaság énekkórusa, a Chopin, illetve fél évtizede alakult Calandrella Kamarakórus. A palettát színesti a Trefort Fiúkórus, amely elsősorban középiskolás szakképző iskolai tanulókból áll. Békéscsabán Munkácsy, Perlrott-Csaba Vilmos, Jankay, Mokos örökségét több kiemelkedően tehetséges, magasan képzett képző- és iparművész viszi tovább. A művészeti képzésben jelentős intézmény a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium és a Szent-Györgyi 108

109 Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium. A különböző művészeti tömörülések (Békéstáji Művészeti Társaság, FAMME) művésztelepek - például a Békéscsabai Nemzetközi Művésztelep - szervezését is felvállalják. A megyeszékhelyen a hagyományokkal rendelkező kisebbséghez tartozók tényleges igényeinek kielégítésében jelentős szerepet vállalnak a városban működő kisebbségi önkormányzatok, amelyeknek egyik meghatározó feladata a kisebbségi kultúra és hagyományőrzés. Békéscsaba nemzetiségi kötődését elsősorban a szlovák kulturális hagyományápolás, a Békéscsabai Szlovák Tájház működtetése, a Szlovák Kultúra Házában szervezett rendezvények fémjelzik, valamint a mindennapok számtalan nemzetiségi sajátossága, jelenléte. A békéscsabai kisebbségi önkormányzatok gondozzák a román, cigány és lengyel hagyományokat is. A magánszektor szereplői is egyre komolyabb szerepet vállalnak a város kulturális kínálatának bővítésében. A település egyetlen mozija, a Csaba Center bevásárlóközpontban található Center Mozi 4 teremben, Dolby Digital 3D rendszerrel szolgálja ki a békéscsabaiakat és környező településeken élőket. A régi mozi épülete szintén vállalkozói beruházásként került felújításra, és Phaedra Rendezvényközpont néven rendezvények, társadalmi események, konferenciák színtere. Öt év alatt országos hírnévre tett szert az Elefánt Blues Klub, amely a hazai blues zene vidéki központja lett. A Frankó Produkciós Iroda havi rendszerességű irodalmi estjei mellett számos rendezvény szervezője. Két kiemelkedő, nemzetközi hírű fesztivál, a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé, valamint a Csabai Kolbászfesztivál is a vállalkozói szféra által szervezett programsorozat. Utóbbin ezer vendég fordul meg évente, talán ennek is köszönhető, hogy elnyerte a kiváló gasztronómiai fesztivál címet. Az önkormányzat által koordinált eseménysorozat, a Csabai Nyár 79 rendezvénynapja országos viszonylatban egyedülálló. Sportélet Békéscsaba városa sportolóin keresztül jól ismert az országban, és szép eredményeket értek el nemzetközi szinten is. A város - a különböző sportágakban - számos olimpiai, világ- és Európa-bajnokot adott a sportvilágnak. A legnépszerűbbek a labdajátékok (elsősorban a labdarúgás, a kézilabda, az utóbbi időszakban a röplabda), a klasszikus sportágak közül a legsikeresebb a női torna, illetve az atlétika. Békéscsaba 1997-ben kiérdemelte a Nemzeti Sportváros kitüntető címet. A városban nagy választékban áll rendelkezésre a sportolási lehetőség: mintegy negyven különböző sportágban hozzávetőlegesen hetven sportszervezet működik. A békéscsabai sportkörök anyagi kondícióit összehasonlítva más városok és a főváros sportegyesületeivel megállapítható: nem rendelkeznek erős anyagi háttérrel, a településen nincs annyi tőkeerős nagyvállalat, cég, amely biztos szponzori hátteret jelenthetne a helyi sportélet, így a versenysport számára is. A gyermek- és ifjúsági sport támogatása - az elfogadott Sportkoncepció és sporttámogatási rendszer értelmében - a kulcsfontosságú feladatok közé tartozik. A város egyesületeinek fő támogatója az Önkormányzat. Az utóbbi esztendőkben egyes területeken jól érzékelhetően történt előrelépés, ez elsősorban a szervezett formában megrendezett programokra igaz. A sportszervezetek mellett az 109

110 Önkormányzat is nagy szerepet vállal a sportesemények megszervezésében. Egy 2012-ben készült felmérés alapján: 285 játéknapon, 387 csapat, illetve 9263 amatőr sportoló vett részt az önkormányzat által szervezett szabadidős eseményeken. Ezek közül a legnagyobb népszerűségnek a kispályás labdarúgó bajnokságok és kupák örvendenek, melyeken rendszeresen csapat vesz részt. A nem szervezett formában történő szabadidősport-tevékenységnek egyre többféle megjelenési formája van Békéscsabán: úszás, lovaglás, kosárlabda, labdarúgás, gyalog- és kerékpáros túra, karate, tenisz, fallabda, asztalitenisz, bowling, fitness, body building, strandröplabda, lábtenisz, stb. Ezek jórészt nem önkormányzati tulajdonban (általában vállalkozói formában) működtetett sportlétesítményekben, illetve iskolák tornatermeiben történnek. A Békéscsabán lévő létesítmények legnagyobb részt önkormányzati tulajdonban állnak, a sportszervezetek ezen létesítményeket - természetbeni támogatásként - bérleti díj megfizetése nélkül használhatják. Az elsődleges probléma, hogy a sportlétesítményekből viszonylag kevés van, illetve a meglévők egy része mára már leamortizálódott, rossz állapotú (egyes épületek, építmények, pályák műszaki, szociális színvonala nem felel meg a kor követelményeinek). E problémákat megoldani nem tudta, csak enyhíteni volt képes az a 2003-ban indult sportlétesítmény-felújító program, melynek keretei között az alábbi nagyobb fejlesztések történtek: pályavilágítás kiépítése és a center pálya felújítása, lelátójának bővítése a Kórház utcai stadionban, műanyag borítású atlétikai pálya építése, műfüves labdarúgó pálya építése, vívócsarnok építése. A város létesítménygondjait valamelyest enyhíti, hogy az utóbbi esztendőkben egyre több cég, vállalkozó működtet valamilyen szabadidő-sportolásra alkalmas létesítményt Esélyegyenlőség biztosítása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata korszerű, friss esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A Helyi Esélyegyenlőségi Program a közötti időszakra szól, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 161/2013. (VI. 28.) közgy. határozatával fogadta el a dokumentumot. A településfejlesztési koncepció aktualizálását megalapozó jelen helyzetértékelés keretében nem készül új felmérés és vizsgálat a városban megtalálható egyes veszélyeztetett csoportok esélyegyenlőségi helyzetének bemutatására. Az alábbiakban csak egy rövid összefoglalást adunk a Program céljairól, főbb feladatairól és legfontosabb megállapításairól. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál és intézkedéseket tartalmaz azok kezelésére vonatkozóan. A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében meg kell tervezni a beavatkozásokat, lehetőséget adva a felülvizsgálatra, az esetleges változtatásokra. A helyi esélyegyenlőségi program kiemelt figyelmet fordít: a) az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkóztatás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, 110

111 b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Az önkormányzat a helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzését a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. (2) bekezdésében előírt célcsoportokra és esélyegyenlőségi területekre vonatkozó, a Korm. rendelet 1. (3) bekezdése szerinti adatok felhasználásával készítette el. Az intézkedési tervben a helyzetelemzés következtetései alapján feltárt problémákhoz kapcsolódóan határozza meg a helyi esélyegyenlőségi program céljait, valamint az azok elérését szolgáló intézkedéseket. Esélyegyenlőségi területenként mutatja be az intézkedéseket, azok elvárt eredményeit, fenntarthatóságát, és a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat, valamint a végrehajtás ütemezését és felelősét. A program célja - a törvénnyel megegyezően - a hátrányos megkülönböztetés megelőzése, az egyes társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése, különös tekintettel a kiemelten védett csoportokra, a nőkre, a mélyszegénységben élőkre, romákra, a fogyatékossággal élő személyekre, valamint a gyermekek és idősek csoportjára vonatkozóan. Ahhoz, hogy a települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból, illetve nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban részesülhessen, a törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal kell rendelkeznie. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni és ez alapján - szükség esetén - azt felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően módosítani kell. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Programmal (HEP) összehangolja a település más, a Program 2.1 pontjában szereplő dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A HEP helyzetelemző fejezetei az alábbi problémacsoportok szerint tárja fel a várost jellemző viszonyokat: - A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlőség - A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység - A nők helyzete, esélyegyenlősége - Az idősek helyzete, esélyegyenlősége - A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 111

112 A részletes helyzetelemzést ehelyütt nem ismertetjük, csak a legfontosabb helyzetértékelő megállapításokat és fejlesztési javaslatokat foglaljuk össze. A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Romák és/vagy mélyszegénységben élők Magas az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító önkormányzati lakások száma. A felújításra szoruló önkormányzati bérlakás állomány lakhatóvá tétele. Romák és/vagy mélyszegénységben élők Nagymértékű a családok eladósodottsága. Életvezetési- háztartásgazdálkodási tanácsadás. Gyermekek Gyermekek A rendszeres gyermekvédelmi A tartósan beteg gyermekek támogatásban részesített gyermekek 5 számának.. csökkentése. %-a tartósan beteg. Magas a veszélyeztetett kiskorúak A veszélyeztetettség csökkentése a száma. gyermekek körében. Idősek Alacsony az idősek informatikai jártássága. Idősek Alacsony a nappali ellátást igénybe vevő időskorúak száma. Nők Sok esetben nem válik ismertté a családon belüli erőszak. Nők Korlátozott a gyermekek napközbeni ellátása. A fogyatékkal élők nem ismerik teljes körűen az állami és önkormányzati támogatásokat. A közfeladatot ellátó épületek akadálymentesítettsége nem teljes körű. Fogyatékkal Fogyatékkal élők Az idősek információs társadalomba való bevonása. A szociális ellátórendszer hatékony és szükségleteken alapuló működtetése A szociális védőháló megismertetése a veszélyeztetett családokkal. A nők visszatérésének segítése a munka világába. A fogyatékkal élők tájékoztatása az igénybe igénybe vehető ellátásokról. A közfeladat ellátását biztosító intézmények akadálymentesítettségének javítása. Forrás: HEP 112

113 1.8. A város gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre Békéscsaba Megyei Jogú Város, Békés megyében, a Békéscsabai kistérségben található. Történelmi gazdasági centrum, óta megyeszékhely. Távolsága Budapesttől mintegy 210 kilométer, míg Aradtól alig 60 kilométerre fekszik. Fekvése így stratégiainak tekinthető a határmenti együttműködések és az európai uniós területi integráció megvalósítása területén. Szerepe szintén meghatározó a várostérség jövőbeli fejlődésére nézve, a helyi népesség 90%a itt él. A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a Területfejlesztési Törvény (1996. évi XXI. törvény) értelmében. Területe 2004-ben változott, mivel ekkor hozták létre az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település ezekhez került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településből (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz, Kétsoprony és Csabaszabadi) állt január 1-jétől változás állt be a kistérség település-összetételét illetően. Doboz már nem tagja a Békéscsabai kistérségnek, azonban új tagként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amelyek korábban a Gyulai kistérség tagjai voltak. A helyi gazdasági fejlettséget tekintve, a bruttó hazai termék egy lakosra jutó értékében mérve 2001-ben Békéscsaba az országos átlag 31%-át érte el. Ez az arány 2011-re lassan tovább csökkent, mértéke 29% volt között szerény, de növekvő tendenciát mutatott a bruttó hozzáadott érték a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodásban szemben az országban tapasztalt jelentős mértékű csökkenéssel. Ugyanebben az időszakban dinamikusan, 45%-kal nőtt, de még így is elmaradt az országos átlagtól a szolgáltató szektor GDP-je és nagymértékben lemaradt a város ipara, építőipara az országos átlagos teljesítménytől. A hazai és nemzetközi trendekkel összhangban a foglalkoztatottak száma a hagyományos ágazatokban csökkent, és egyedül a szolgáltató szektorban növekedett. A fenti adatok fényében Békéscsaba az uniós kohéziós támogatások tipikus célterületének tekinthető. Miközben felzárkózásához jelentős uniós forrásokra van szüksége, adottságai és egyes kiemelt ágazatok dinamizmusa, a célzott beruházások, fejlesztések ezek abszorpcióját is lehetővé teszik. Jelentős lendületet adna a város további fejlődésének, ha sikerülne külföldi tőkebefektetőket idevonzani. Ennek pillanatnyi legfőbb korlátozó tényezője a közlekedés, első helyen az autópálya összeköttetés hiánya A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Békéscsaba gazdaságát néhány nagy hagyománnyal bíró iparág mellett új ágazatok is jellemzik. Még ma is jelentős az élelmiszeripar gazdaságban betöltött szerepe, nagy hagyományokra tekint vissza a békéscsabai tégla- és cserépipar, textilipar, nyomdaipar, de a gépipar jelenléte is fél évszázados, amit az elmúlt évtizedekben az elektronika is követett. Bővül a gépjárműgyártás beszállítóinak köre. Az agrárium szerepe különleges, meghatározó, a térséget bátran nevezhetjük az ország első számú éléskamrájának. A gabonatermesztés, a sertés- és baromfitartás évszázados múltra tekint vissza a város környékén, de a zöldségtermesztés is hagyományos ágazat. Az ide települt élelmiszer-ipari üzemek ezeket a 113

114 helyi alapanyagokat dolgozzák fel. Még ma is jelentős a gabona-, a konzerv-, hús-, és hűtőipar a városban, de a helyi alapanyagok helyi feldolgozása, a termelés és kereskedelem helyben tartása ma kiemelt cél. Így a feldolgozóipar további fejlesztése várható, hogy minden hozzáadott érték itt helyben realizálódjon. A főbb ágazatok közül a mezőgazdaságot tekintve kiemelhetjük, hogy kitűnőek a földrajzi és talaj adottságok, a helyi szakmai kultúra. Jelentős a térségben az agrárpotenciál, de alágazatonként eltérő mértékben sikerül kihasználni. A kihasználtság a kertészet terén kicsi, míg például gabonában országos viszonylatban jelentős. A piacképes termelés egyik alapvető feltétele az innováció lenne, itt azonban további jelentős fejlesztésekre van szükség. A lemaradást csökkentette valamelyest a 2004 októberében az Almáskerti Ipari Parkban átadott Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ (MEIK). A közelmúltban az iparban átrendeződés volt, a gépipar jelentősen előrelépett, ezen a területen kiemelhetjük a Linamar és a Csaba Metál Zrt. fejlesztéseit. Több kisebb cég is sikeresen tevékenykedik a szerszám- és alkatrészgyártók piacán. A további fejlesztéseket előmozdíthatná, ha a város a jelenleginél jelentősebb központi K+F forrásokhoz jutna. A globális válság és következményei, az építőipar hazai visszaesése miatt a közelmúltban még gyengélkedő építőanyag-ipar ismét erőre kap, ebben az ágazatban külföldi befektetők is jelen vannak. Az építőanyag-iparban a külföldi tőkebefektetéseket a helyi nyersanyag- és termelő bázis (homokbánya, betonkeverő üzem, agyagbányák, tégla- és cserépüzem), illetve a termelési hagyományok, kultúra is ösztönözte. Említést érdemel a Tondach és a Frühwald. Újra erősödik a nyomdaipar is. A nyomdaiparban megfigyelhető a cégek közötti megyei összefogás, például a közös szakmunkásképzés területén. A nyomdaipar teljes szolgáltatói és háttéripari bázissal rendelkező, meghatározó ágazata volt a helyi iparnak 1990-ig. Átmeneti visszaesést követően az újabb beruházók megjelenése revitalizálta az ágazatot. A felhalmozott tudás, a fejlett szolgáltatói bázis megfelelő alapokat jelent a nyomdaipari ágazat versenyképességének javításához, húzóágazattá válásához. A textil- és ruházati ipar a helyi piacra specializálódott. Az ágazatban mindössze egy helyi nagyvállalat, a hazai tulajdonban levő Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt. működött. Ez a közelmúltban profilt váltott, bútorszövetre specializálódott. A ruhaipar visszaszorulása nagyszámú szabad képzett munkaerőt hagyott hátra, amelyre az ipari textilből készült termékek gyártását lehetne alapozni. Magyarország napjainkban az ipari textilek gyártásában vezető szerepet játszik, jelentős befektetői tőke érkezett erre a területre. Csökkent az élelmiszeripar szerepe, különösen igaz ez a baromfi és malomiparra. A közeljövő élénkülés hozhat ezen a területen. A nemzetgazdaság rendszerváltozás óta végbemenő szerkezeti és szervezeti átalakulásának egyik meghatározó folyamata a szolgáltatások körének bővülése és gazdasági szerepének növekedése volt. Ez a folyamat zajlott le Békéscsabán is. Jelentősen nőtt a termelői, elsősorban az üzleti szolgáltatásokat nyújtó szervezetek száma. Románia Európai Unióhoz történő csatlakozásával új piac nyílt meg a békéscsabai fuvarozók számára. Az ottani cégek járműparkja többnyire nem éri el az Európai Unió által megkövetelt szintet. A városban az északi és a déli iparterületek ideális helyszínt biztosíthatnak a logisztikai fejlesztésekhez, ahonnan a főútvonalak, a vasútvonalak, a repülőtér, illetve a kiegészítő szolgáltatások és tevékenységek egyaránt kiválóan elérhetőek. A pénzügyi és biztosítási szektorban lezajlott átalakulás eredményeként megerősödött, sőt, meghatározóvá 114

115 vált a külföldi tőke szerepe a magyarországi piacon. Ezzel együtt a korábbi, hazai szereplők jelentősen bővítették vállalkozói és lakossági szolgáltatásaik körét, így valamennyi üzletágban erősödött a verseny a bankok és a biztosító társaságok között. Az üzletpolitikai döntések továbbra is a központokban születnek, amelyek zömmel a fővárosban találhatók, ezért a helyi és térségi sajátosságok, igények érvényesítésére, kezelésére korlátozott a mozgástere a Békéscsabán működő kirendeltségeknek. Békéscsabán jelenleg 15 bankfiók a 10 legnagyobb hazai bankból 8, 8 takarékszövetkezeti fiók és 14 biztosító kirendeltsége működik. Itt fontos megemlíteni, hogy 2006-ban nyílt meg a városban a Budapest Bank Nyrt. Bankműveleti Központja, amely jelenleg több mint 650 fő foglalkoztatását biztosítja. Az elmúlt években megtöbbszörözte foglalkoztatottainak számát. Igazán nagy szolgáltató cég nem működik Békéscsabán, megemlíthető a Körös Volán, melynek itt van a regionális központja. Új szolgáltatóként jelennek meg a Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet mellett az egészségügyi centrumok. A helyi kereskedelem átalakulásának és Békéscsaba térségi kereskedelmi centrum szerepének átformálásában meghatározó szerepet töltött be a külföldi befektetők, a multinacionális cégek megjelenése. A helyi kiskereskedelemben felgyorsult a tőke- és alapterület- koncentráció, a kisvállalkozások szelekciója. Ez nagy részben az ágazatban zajló országos, illetve globális folyamatokba illeszkedik. Jelenleg az összes békéscsabai vállalkozás egynegyede működik a kereskedelmi ágazatban. Az átalakulási folyamat fontos szereplőjeként jelent meg a Csaba Center Bevásárlóközpont, amely mintegy nyolcmilliárd forint összegű beruházás eredményeként valósult meg, 80 ezer m² alapterületen. Szolgáltatásaival, valamint a kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek egy térben történő koncentrálásával és értékelvűségével hozzájárul a bérlők piaci helyzetének stabilizálásához, illetve a kereskedelmi tőke belvárosban történő megtartásához, szemben más nagyvárosokkal, ahol általában a település külső területein létesültek a legnagyobb bevásárlóközpontok. Az utóbbi évtizedek folyamatai alapvetően erősítették a város belföldi kereskedelmi centrum szerepét A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A KSH adatai szerint a működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) 2001-ben 6600 volt ben a regisztrált vállalkozások száma (GFO11) elérte a at. Az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertár nélkül) 2001-ben 542, 2011-ben 703 volt. A vendéglátóhelyek és a kiskereskedelmi üzletek száma tíz év alatt, 2001-ről 2011-re megduplázódott. Az utóbbi években sok kisvállalkozás kezdett el beszállítóként tevékenykedni. A nagyobb cégek karbantartó és más részlegeket (pl. őrző-védő) szerveztek ki szerkezetátalakítás címen. A térség gazdaságának meghatározó szereplője, a Csaba Metál Zrt. 20 éve jött létre. Fő profilja az alumíniumöntés, autóipari beszállító, a müncheni BMW első körös beszállítója. 115

116 400 főt foglalkoztat és további 175 főnek biztosít szerződéses munkát. A tavalyi évben 10 milliárd Ft árbevételt realizáltak, ennek 75-80%-át az exporton keresztül. A cég a gazdasági válság idején főként fejlesztett, részben uniós pályázati forrásokat is használva ra volumenének megduplázását tervezi A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) A jelentős helyi vállalkozások véleménye szerint a beruházásokat, jövőbeli fejlesztési elképzeléseket befolyásoló tényezők közül első helyen a szállítási akadályokat kell említeni. Az egyik legjelentősebb helyi cég, a Csaba Metál Zrt. kamionokkal szállítja termékeit és a nehéz megközelíthetőség komoly akadályt jelent számukra. Az autópálya megépítése jelentős előrelépést hozna ebben a helyzetben. A vasúti szállítás is lehetne alternatíva, de ahhoz a felpakolás fejlesztésére lenne szükség, mert a vasút hátránya, hogy nem szállít háztól házig. További probléma, hogy fiatal, szakképzett mérnökök nincsenek Békéscsabán. Szintén probléma a számviteli, marketing, HR képzettségű szakemberek és általánosságban az angol és német nyelvtudás hiánya. A gyorsan növekvő helyi cégek dinamikáját az informatikai ellátottság sem követi. Jobb, személyre szabott banki ügyintézés segíthetné még a helyi vállalkozásokat. Több cég is említette, hogy túl gyakoriak, felesleges adminisztrációs terheket róva ezzel a helyi vállalkozókra a hatósági (főként adó-) ellenőrzések. Arra is volt példa, hogy cégek a folyamatos zaklatás elkerülése érdekében áthelyezték a székhelyüket pl. a fővárosba. A helyi vállalkozások versenyképességének növelését több célzott fejlesztés is szolgálja Békéscsabán. A Békéscsaba Almáskerti Ipari Park (BAIP a 44-es és 47-es főközlekedési utak találkozásánál található, a belvárostól csupán 4 km-nyire. Az Ipari Park 19 hektárnyi területe kiváló lehetőségeket nyújtott a zöldmezős beruházások kialakítására. Az első befektető a japán SMK Corporation elektronikai összeszerelő üzeme volt, amely áprilisától termel. Az ipari parkban 2005-ben létesült a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ mintaüzeme (www.baip.hu/meik), ahol korszerű infrastruktúrát biztosítanak helyi vállalkozás részére a hagyományos Csabai kolbász ipari méretekben történő gyártásához. Az ipari park betelepítettsége mára már 100%-os, így a évi fejlesztési időszakban szükség lesz új ipari parkra, amely a tervek szerint az Északi Ipartelep lesz. Önkormányzati tulajdonú Ipari parkok, iparterületek adatai Almáskerti Ipari Park Az ipari park összterülete 19 hektár. Ebből a hasznosítható terület nagysága 17 ha, melynek gyakorlatilag teljes egésze már betelepült. 17 vállalkozás működik a parkban, a foglalkoztatottak összlétszáma 365. A vállalkozások döntő többsége mikro- illetve kisvállalkozás, a cégek 12%-a középvállalkozás. Tehát az ipari park teljes egészében KKVkal települt be. Betelepített területeit 98%-ban eladta és csupán 2%-t adott bérbe. Az ipari 116

117 parkban működő vállalkozások: Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs központ, Békéscsabai Kolbászgyártó és Húsipari Kft, Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft Inkubátorcsarnok, Trafik Jam Kft, Lacikonyha Magyarország Kft, Fűszer Hungária Kft, Hegedűs Attila e.v., SMK Hungary Kft, Meszlényi Autó Kft, Szőke és Társai Kft, Electric World Hungary Kft, Elektr-Top 3000 Kft, FBN-Trade Kft, Ford Hovány Kft, Drót-Fon Kft, Autó 1 Kft, Europart Hungary Kft. Szerződött vállalkozások: Huntraco Zrt, Protvik Bt, Gallion Kft, Lúdland Kft, Losonczi Mérnöki Kft. Északi Ipartelep Értékesített és bérelt ingatlanok db szám szerint: - Értékesítésre került: 6 db - Bérleti szerződés alapján hasznosított ingatlanok: 2 db (1 db csarnok + 1 db beépítetlen terület) A szabad területek ingatlanok száma (m2)/db: - 5 db ingatlan, összesen m2 Betelepült cégek száma összesen: - 2 db Cégek neve: - Electroplast Magyarország Kft. - GAB-HOR Kft. Foglalkoztatottak száma: - Kb. 20 fő Folyamatban lévő beruházások: - Ferro Kft., üzemcsarnok - Bora Kft., logisztikai központ Inkubátorház Az inkubátorház jelenleg 30 db bérlővel rendelkezik. Az irodák alapterülete 370 m2; kihasználtsága 85%-os, azaz 4 iroda és egy tárgyaló üres. A csarnok, műhelyek és raktár területe összesen 4600 m2; kihasználtsága 80% (4 db raktár - fűtetlen, 4 db csarnok (60 m2 190 m2). Az induló, kisebb vállalkozásoknak nyújt segítséget az inkubátorház, amelyet a Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. kezdett el üzemeltetni a Kétegyházi út menti ipari övezetben, valamint az Ipari Park területén. Az januárjától működtetett Vállalkozói Központ és Inkubátorház infrastruktúrát - iroda, műhely, üzlethelyiség, raktár - és komplex szolgáltatást nyújt a vállalkozásoknak, kedvező áron. Az Inkubátorház (www.bvc.hu) két telephelyen, 6600 m2 hasznos alapterületen, átlagosan 40 vállalkozásnak nyújt otthont bérleti jelleggel. Az itt működő vállalkozások közel 260 főt foglalkoztatnak. Kihasználtsága az utóbbi időben csökkent, jelenleg 70%-os. Új üzemeltetője a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. 117

118 Turizmus Békéscsaba igen gazdag természeti és épített örökségekben egyaránt. A megyei jogú városok közül az egyik legtöbb zöldövezettel rendelkező település. Ligetekkel, virágokkal tarkított tereinek, hangulatos sétányainak köszönhetően barátságos városnak tartják az ide látogatók. Turisztikai portálok éppen ezért előszeretettel aposztrofálják a várost, mint az egyik legzöldebb magyar város és a legbarátságosabb magyar város. Számos építészetileg jeles, többnyire eklektikus, szecessziós épülettel, templommal és a népi értékeket, hagyományokat bemutató gyűjteménnyel rendelkezik: Városháza, Fiume Szálló, Evangélikus nagytemplom, Evangélikus kistemplom, Árpád Fürdő, Jókai Színház, Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Mihály Emlékház, Szlovák Tájház, Gabonamúzeum, Jankay Galéria és a Meseház. A számos kiemelkedő szépségű épület között találunk több leromlott vagy elhanyagolt állapotban lévő épületet is, amelyek rontják a városképet és az összhatást. Ilyen épületek például a Körös Szálló vagy az István Malom. A megyeszékhely egyik leghangulatosabb része az Élővíz csatorna. Partját a Szoborsétány díszíti, a városhoz kötődő neves személyiségek mellszobraival. A város köztéri alkotásokban igen gazdag, számos kút (mint például az Angyalos kút) és szobor díszíti a város köztereit. A turizmus pozíciójában jelentős fordulatot hozott a év. Míg között csak szerény mértékben, 995-ről 1013-ra nőtt az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma és jelentősen, ről re csökkent a vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken, addig 2012-ben a vendégek száma már megközelítette a 16 ezer főt. A korábbi, az ország egészében és a megye más városaiban tapasztalt növekvő trenddel ellentétes csökkenés tavaly Békéscsabán is megfordult (lásd a lenti táblázatot). A vendégéjszakák számának alakulása, év év Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Vendégek átlagos 1,9 2,1 tartózkodási ideje (éjszaka) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Külföldi vendégéjszakák száma év év év ,3 2,6 2,

119 a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db) Külföldi vendégek 2,3 átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) Belföldi vendégek 1,8 átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) Forrás: KSH, saját szerkesztés ,9 2,4 2 1,8 2,2 2,3 2,8 2,9 Fontos megjegyezni, hogy jelentősen megnőtt a belföldi vendégéjszakák száma annak köszönhetően, hogy a belföldi vendégek a korábbi években tapasztaltnál több időt töltenek el Békéscsabán. Békéscsaba rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, a turisztikai kínálat alapját a színes gasztronómiai hagyományok, gazdag természeti és épített örökség valamint a kiváló egészségturisztikai adottságok adják. A város legértékesebb turisztikai terméke, mely a helység imázsát is meghatározza Magyarország legszínvonalasabb gasztronómiai nagyrendezvénye, a Csabai Kolbászfesztivál. A turizmus fejlődését azonban gátolja a rossz közlekedési helyzet, a megfelelő turisztikai infrastruktúra fejletlensége: a színvonalas szálláshelyek és a komplex turisztikai termékek hiánya. Erősítésre szorul Békéscsaba idegenforgalmi marketingje és turisztikai imázsa is. A vendégforgalom jóval a kívánt szint alatt marad, a turizmusból származó jövedelmek mértéke nem megfelelő. Békéscsaba és térségének turizmusfejlesztési irányai a következőkben határozhatóak meg Tekintettel a város kiemelkedő gasztroturisztikai értékeire, a fejlesztés fő irányának a kolbász örökség -re épülő vonzerők kiépítése javasolt. A Kolbászfesztivál brand-jének kihasználásával egész éves turisztikai látnivalókat kell fejleszteni: szükség van egy látogatóközpontra, a városban a kolbászkészítés hagyományaira épülő tematikus útvonalra. Bővíteni kell a fenntarthatóság elvének maximális figyelembevételével - a gasztronómia rendezvények körét, garantált és megrendelhető programokkal kell a turistákat várni. A kolbászfesztivál infrastruktúráját új helyszín biztosításával kell megfelelően bővíteni. A kulturális turizmus területén a Munkácsy emlékeket célszerű középpontba állítani. A Munkácsy-kultusz tudatos építése mellett célszerű a festő békéscsabai emlékhelyeinek tematikus útvonalát kidolgozni, az egyes helyszíneken élményszerű bemutatókat kell kialakítani. Az egészségturizmus fejlesztése érdekében gyógy-wellness szállodát kell építeni az Árpádfürdő mellé (esetleg közelébe). 119

120 A turisztikai infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen a vendégforgalom növelése érdekében. Szükséges magas kategóriájú szálloda, valamint ifjúsági szálláshely és az igények felmérése után adott esetben - kemping fejlesztése. A város által megkezdett öko- és aktív turisztikai fejlesztéseket folytatni kell. Indokolt a repülőtér marketing tevékenységének megkezdése. Az új arculat kialakítását marketingterv készítésével szükséges kijelölni. A térségi és a határ menti kapcsolatokat erősíteni kell. A külföldi vendégforgalom növelése megkívánja beutaztató utazási iroda létesítését. A turisztikai kínálat hatékony piacra vitele a megalakuló turisztikai desztinációs menedzsment szervezet feladata kell legyen. Egyéb turisztikai termékek a városban Békéscsaba környéke gazdag érintetlen természeti szépségekben, vadregényes tájakban melyek turisztikai célú hasznosítása lehetőséget biztosít az ökoturizmus és az aktív turizmus példaértékű összekapcsolására. A páratlan természeti értékek és a Körősök vízgyűjtő területének védelme érdekében 2001-ben kilenc békésmegyei önkormányzat összefogásával megalakult a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület, mely kiemelt közhasznú szervezetként célul tűzte ki a környezetvédelem mellett az ökoturizmus és aktív turizmus fejlesztését. A lovas turizmus szerelmesei is megtalálhatják Békéscsabán a számításaikat, hiszen a város területén számtalan lovas tanya is várja vendégeit számos lovas túraútvonal kínálattal. A horgász turizmusban rejlő lehetőségek szintén igen jelentősek, hiszen a város déli határában egy 160 hektáros területen 22 bánya tó terül el, nagyon szép érintetlen környezetben. A jaminai bányatavak napjainkban is kedvelt horgász helyek. Vadász turizmus szempontjából Békéscsaba térsége kedvező lehetőségeket nyújt, annak ellenére, hogy a vadállomány az utóbbi években gyengült, de a környező mezőkön a fácán, nyúl, vaddisznó, a nagyvadak közül pedig az őz állomány jelentős vonzerőt képvisel a vadászok számára. Békéscsaba az egészség- és gyógyturizmus szempontjából még számos kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik, hiszen a városban található egy gyógyfürdő, amely nyáron egy 1200 m2-es élményfürdővel is kiegészül. Az Árpád Fürdő összesen 9 medencéjéből 4 medence gyógyvizes. Turisztikai infrastruktúra Békéscsabán jelenleg kevés a szálláslehetőségek száma, magasabb kategóriájú szállás lehetőség (négycsillagos vagy annál magasabb minősítésű hotel) pedig teljesen hiányzik a szálláshelyek palettájáról. A megyeszékhelyen 9 db háromcsillagos szálloda vagy panzió található. Kollégiumok és ifjúsági szállások széles választékát találjuk a városban, hiszen 11 ehhez a kategóriához tartozó egység kínálatából lehet választani. Magánszálláshelyek tekintetében örvendetes tény, hogy az utóbbi időben egyre több ilyen szálláslehetőség is rendelkezésre áll. 120

121 A városba látogató turistákat számos színvonalas vendéglátóhely várja, több mint egy tucat étterem, köztük a Fiume Szálló patinás étterme, a Fenyves Hotel és Étterem, a Szlovák Hotel szlovák specialitásokat is kínáló vendéglátóegysége valamint a közkedvelt Kisvendéglő a Hargitához, ahol erdélyi ételkülönlegességeket kóstolhatunk. A kínálatot színesíti pár éve a korábbi Pipacs Étteremből megújult Brill Bisztró, mely számtalan rangos gasztronómiai elismeréssel büszkélkedhet. A 120 férőhelyes belvárosi étterem jelenleg az egyik legjobb vidéki étterem az országban. Több mint 15 cukrászda és kávéház található a városban, mint a Márvány Cukrászda, Mese Cukrászda. Számos klub és zenés szórakozóhely színesíti a palettát, igényes szórakozási lehetőségeket kínálva. Főbb turisztikai fejlesztések A gazdasági válság utáni kilábalás jeleként 2012-ben Békéscsaba vendégforgalma már jelentős növekedést mutatott. A korábbi évek turisztikai fejlesztéseinek hatása kezd megmutatkozni a megyeszékhelyen. A beindult pozitív folyamat várhatóan tovább folytatódik, hiszen 2014-ben számos attrakció- és szálláshely beruházás valósul meg Európai Uniós források segítségével a megyeszékhelyen. Az elmúlt évek turisztikai jellegű beruházásai Belváros rehabilitáció - Szent István tér (főtér) felújítása Békéscsaba főtere, a Szent István tér felújítása arra az alapvető koncepcióra épült, hogy a térnek olyan igazi városi főtérré kell válnia, ahol a meglévő hagyományos építészeti értékek feltárulhatnak, és egyben egy modern, a város lakosai számára reprezentatív központi közösségi tér alakuljon ki, amelyet eseménytérként is lehet használni. A rehabilitációval a belváros visszanyeri méltó központi szerepét, a századeleji gyönyörű épületek, terek XXI. századi városközponttá alakulnak. A Szent István tér újra a megye szíve lesz. A Szent István tér fejlesztésével nm-en, főtér funkció kialakítása, parkosítás 5800nm-en, 188 db parkbútorzat kihelyezése valósul meg, így fesztiválok, nyári rendezvények, szabadtéri mozi, téli korcsolyapálya befogadására válik lehetőség. Agóra projekt: Csabagyöngye Kulturális Központ kialakítása A Munkácsy negyed szívében található kulturális központ a megyeszékhely és a dél-alföldi régió egyik legmeghatározóbb komplex közművelődési és kulturális feladatokat ellátó intézménye a januári nyitás óta. Az új épületben számos közösségi helyiség, többfunkciós terem, kiállítótér, valamint kávézó és étterem is kialakításra került. Az intézmény hasznos alapterülete meghaladja a 6000 m2-t. Az épületegységben a városban egyedülálló tetőkert is található. Az intézmény két nagy rendezvényteremmel rendelkezik: az Agóra multifunkciós, 600 négyzetméteres rendezvényterem régióban egyedülálló, fedett, természetes fénnyel ellátott, sötétíthető rendezvénytér, és az Agóra teremmel összenyitható, vagy akusztikailag tökéletesen elhatárolható a 400 fős hangversenyterem, emelkedő és mozgatható, mobil összecsukható nézőtérrel. Az épület homlokzatán látható bronz szőlőlevél Stark Adolf szőlőnemesítő egykori házára emlékeztet, amely a mai Körös-parti Csabagyöngye Kulturális Központ épületének helyén állt. Az elnevezése méltó emlék és tisztelgés a világhírű szőlőnemesítő, életműve előtt. Kerékpárút hálózat fejlesztése 121

122 Az elmúlt években Békéscsaba belterületén 27 km kerékpárút épült, ezek 40%-a az utóbbi 6 év fejlesztése. A 2010-es forgalomszámlálási adatok alapján Békéscsabán a kerékpárral közlekedők aránya 29%, ami országos, de európai viszonylatban is kiemelkedő. Az utóbbi 3-4 évben közel 900 millió forint értékben valósultak meg kerékpárút beruházások. Békéscsaba az idén harmadszor nyerte el a Kerékpárosbarát Település címet. Békéscsabát kerékpárút köti össze a környező településekkel, Gyulával, Békéssel, de a Körösök mentén is festői környezetben több száz km-t lehet kerékpározni. Magánerőből megvalósult fejlesztések - Pósteleki Szabadidőközpont kialakítása (korcsolyapálya, tanösvények kialakítása, Mókus Csárda felújítása, tereprendezés, mini kalandpark, stb.) Árpád Pálinkatanya (látványfőzde kialakítása podsztyenás épületben, pálinkakóstoló programok bevezetése) Fenyves Wellness kialakítása (A háromcsillagos szálló wellness részleggel bővült) Folyamatban lévő turisztikai beruházások A CsabaPark a város határában fekvő 45 hektáros parkerdő területen létesülő, a Csabai kolbász tematikáit kiaknázó szórakoztató és rendezvényközpont lesz. A CsabaPark célja, hogy a Csabai kolbászkészítés hagyományait ápolja, fejlessze, megteremtse az ellenőrzötten prémium minőségű Csabai kézműves kolbász készítés bázisműhelyét és segítse a Csabai kolbászt termelőket abban, hogy a termelés volumene minél nagyobb mértékben növekedhessen. A CsabaPark projekt megvalósulásával egy olyan komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakció együttes jön létre, mely bázisául szolgál az eddig is megrendezésre került nemzetközi gasztroturisztikai fesztiváloknak, otthona lehet új kulturális-gasztronómiaiturisztikai rendezvényeknek, állandó bemutatóhelye lehet a helyi élelmiszerkészítési hagyományoknak, szórakoztató és pihenő központja lehet a Dél-Alföldi régióban élőknek és az ide látogató turistáknak. A CsabaPark a kolbászhagyományok ápolásán túl nagy fesztiválok, koncertek és sport rendezvények rendezésére is alkalmas infrastruktúrával rendelkező rendezvényközpont lesz. A beruházás összértéke 1,35 milliárd forint, amelyből az Európai Unió és Magyarország Kormánya által biztosított támogatás mértéke 97%. A projekt a Dél-alföldi Operatív Program, Kiemelt turisztikai termék és attrakciók fejlesztése című pályázati felhívásának a keretében valósul meg. A kolbász témaköréhez köthető másik beruházás - a CsabaPark szomszédságában - a Csabai Rendezvényszervező Kulturális Szolgáltató Kft. projektje. A Kolbászfesztivál szervezője egy hagyományőrző fesztiváliroda kialakítására nyert pályázati támogatást a Gyulai úton. A fő cél a földrajzi területvédelem alatt álló csabai kolbász turisztikai attrakcióként való bemutatása, a hungarikum népszerűsítése az egész régióban egyedülálló attrakcióként egy több mint 500 m2-es tájház jellegű fesztiválház/látogatóközpont létrehozásával, mely az állattartástól kezdve egészen a kolbász készítéséig, látvány disznóölésekkel, hagyományőrző kolbászkészítő oktatással, kiállítással képes szezonon kívül is, egész évben fenntartani az érdeklődést a kolbász és Kolbászfesztivál iránt, erősítve a város vonzerejét, ismertségét, valamint emelve a városban töltött vendégéjszakák számát és az egy főre eső költést is. 122

123 A Csabai Rendezvényszervező Kft. másik nyertes pályázata keretében beszerzésre kerül egy m2-es rendezvénysátor és 6 db 15 x 3,4 m-es, egységes kialakítású pavilon. A megvalósuló beruházások természetesen nem csak az évente megrendezésre kerülő nagysikerű Csabai Kolbászfesztivál kiszolgálását tennék lehetővé. A városban már ma is hagyománya van további gasztronómiai rendezvényeknek, mint pl. a nyár elején megrendezésre kerülő Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé. A ére megvalósuló fejlesztés célja, hogy Békéscsabát, mintegy a gasztronómiai fesztiválok fővárosává emeljék, biztosítva, hogy az év minden szakában a városba csalogassák a turistákat. A Gyógyító Magyarország - Egészségipari Program keretében, üzleti célú szálláshelyek fejlesztése pályázaton a Csabakonyha Kft. 500 millió forintot nyert a négycsillagos Munkácsy Hotel kialakítására. A Munkácsy Hotel**** egy nemzetközi szinten is versenyképes 4 csillagos szálloda lesz. A hotel az egykori "Sörház" épületében, a Kórház u. 4. sz. alatt kerül kialakításra, amely a Széchenyi Liget közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A műemlék épület átalakításával, bővítésével és egy új szárny felépítésével 24 szobaegységes, 50 férőhelyes szálláshely valósul meg. A műemlék épületszárny alagsorában konferenciatermek kerülnek kialakításra és a szabadalommal védett Munkácsy brand bemutató helye is lesz. Az új rész pincéjében sport wellness szolgáltatás keretében felnőtt és gyermek medence, szaunák, fittness terem kap helyet. A hotelben étterem, fogorvosi és sportrehabilitációs szolgáltatások is elérhetőek lesznek. A területen működő Előre Tenisz Klub teniszpályái és az Előre Sport Klub futballpályái biztosítják majd a négy évszakos kihasználtságot és a versenyek, edzőtáborok szervezését. A Natúrpark Látogatóközpontja és a Csabagyöngye Kulturális Központ közelsége lehetőséget teremt konferenciák és egyéb rendezvények megtartására, lebonyolítására. A beruházás szerves részét képezi a már meglévő, kb. 6 km-re, erdő mellett található Munkácsy Vadász és Lovastanya felújítása is. A TAPPE Szállítási és Feldolgozó Kft. 269 millió Ft támogatást nyert Üzleti célú szálláshelyek fejlesztése című pályázati kiíráson az Új Széchenyi terv keretében. A projekt összköltsége 479 millió Ft, amelyből a jaminai laktanya komplexumot építik át háromcsillagos kereskedelmi szálláshellyé. A 3 csillagos Arcanum hotel 22 lakóegységgel, összesen 26 szobával 46 fő részére kínál szálláslehetőséget. A szálláshely wellness funkcióval, étteremmel és minőségi szolgáltatásokkal (kerékpárbérlés, online szobafoglalás, stb.) lesz kiegészítve, és lehetőséget biztosít majd különböző rendezvények lebonyolítására is. Nagy hangsúlyt fektetnek olyan programok szervezésére, melyek aktív turisták számára nyújtanak kikapcsolódási lehetőséget. A ZERGE Ifjúsági Túrasport Közhasznú Egyesület Békéscsabai Turisztikai Főpályaudvar elnevezésű projektje. Az Egyesület ,- Ft uniós támogatást nyert a Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése című pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A 190 millió forintos összköltségvetést meghaladó beruházás egy 118 m² alapterületű épület megépítésével, továbbá egy C-50 típusú mozdony és két BAX sorozatú vasúti kocsi felújításával alakítja ki az új turisztikai attrakciót. A Malom téren megvalósuló projekt célja egy idegenforgalmi látványosság és egy turisztikai információs központ szimbiózisának létrehozása az említett korabeli kisvasúti mozdony és a két kisvasúti személyszállító kocsi, valamint a hozzájuk tartozó szociális és kiszolgáló helyiségeket tartalmazó alépítmény közterületi elhelyezésével. Egy egész évben működő vasúttörténelmi és kulturális attrakció létrehozása a cél, mely szellemi küldetése szerint egyben központi információs funkciókat is betöltve a város látnivalóira is ráirányítja a helyiek 123

124 és turisták figyelmét, érdeklődését. A jármű és a kiszolgáló helyiségek különleges környezetet biztosítanak különféle helyi termékek kóstoltatásához, bemutatásához is. Együttműködési szándékuk szerint a helyi termékeket előállítók számára bemutatkozási lehetőségeket szeretnének teremteni, ahogyan Békéscsaba többi kulturális, gasztronómiai, történelmi, stb. attrakciójának is helyet kínálnak majd. A 2013-ban hungarikummá minősített csabai kolbászra alapozva több turisztikai fejlesztés is zajlik a városban. A Kolbászfesztivál brand-jének kihasználásával, mindezek hozzájárulhatnak az egész évben kolbász program megvalósulásához. Egy négycsillagos és egy háromcsillagos szállóval bővül rövidesen a megyeszékhely szálláshely kínálata. Új turisztikai attrakciók kerülnek átadásra, amelyek hozzájárulhatnak a vendégforgalmi adatok további javulásához. A kulturális turizmus területén a Munkácsy emlékeket célszerű középpontba állítani. A Munkácsy-kultusz tudatos építése további feladatot jelent a város turisztikai szakemberei számára. A Csabagyöngye szőlő marketingjében kedvező változások történtek az elmúlt időszakban. A város a település határában szőlőültetvényt is telepített, ahol további turisztikai fejlesztéseket (Stark emlékház) is tervez. Az alábbi táblázat és ábra jól szemlélteti, a turisztikai attrakciók előbbiekben bemutatott további fejlesztése indokolja, hogy miért szükségesek a fenti szálláshely fejlesztések: Kereskedelmi szállásférőhelyek Békéscsabán Békéscsaba Gyógyszállodák száma 0 0 Falusi szálláshelyek 10 0 férőhelyeinek száma Kempingek száma 0 1 Közösségi szálláshelyek 2 száma Panziók száma 4 1 Szállodák száma 5 5 Üdülőházak száma 0 Wellness szállodák 0 száma Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek férőhelyeinek száma összesen Turistaszállások száma 3 Nyaralóházak száma 2 Ifjúsági szállók száma 0 Forrás: KSH, saját szerkesztés 124

125 Kereskedelmi szállásférőhelyek Békéscsabán Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma 2001 Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma 2011 Forrás: KSH, saját szerkesztés Rendezvények Békéscsaba gasztronómiai és kulturális rendezvény kínálata turisztikai vonatkozásban rendkívül gazdag. Csabai Kolbászfesztivál A csabai kolbász ünnepe, az ország egyik legjelentősebb gasztronómiai rendezvénye, az értékőrzés és szórakoztatás sokféle programját biztosítja, minden év októberében. A népművészet és a disznóvágáshoz kötődő gasztronómiai kultúra legértékesebb hagyományai mellett versenyek, kiállítások, bemutatók, zenés programok teszik teljessé a kínálatot. A gasztronómiai fesztivált immáron tizenhét éve rendezik meg Békéscsabán a csabai kolbász hagyományaira alapozva. A fesztivál fő célja a csabai kolbász és a disznóvágás népszerűsítése, a ma is élő hagyományok továbbadása a fiatalabb generációknak, sok izgalmas programmal fűszerezve. A látogatót vonzó rendezvény egyik fő attrakciójának számít a kolbászkészítő verseny, amelyre évről-évre ezrek neveznek be. A hangulat fergeteges: az egyedi kolbászreceptek mellett sokan készülnek vicces öltözékkel, kolbászkészítés közben sokan táncra perdültek, és persze nem kevés pálinka is fogy. A zsűriben a gasztronómiai szakemberek mellett ismert közéleti személyiségek, művészek, sportolók vesznek részt. A kolbászfesztivál megtartotta a rendezvény korábbi szerkezetét: élelmiszeripari és turisztikai kiállítások, szakmai konferenciák, szórakoztató és kulturális programok, gasztronómiai és borbemutatók, versenyek, kiegészítő rendezvények teszik teljessé a kínálatot. 125

126 További jelentős tömegeket megmozgató rendezvények - Országos Szólótánc Fesztivál (kétévente) Csabai Farsang (február) Békéscsabai Tavaszi Fesztivál (március) Nemzetközi Sportgála - gyalogló- és futóverseny (április) Békéscsaba Arad Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny (május) 100 x SZÉP Fesztivál (május) Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé (június) Városházi Esték (június-július) Csabai Nyár (június-július-augusztus) Nemzetközi Bábfesztivál (háromévente) ZENIT Nemzetközi Fúvósfesztivál- Zenei Ifjúsági Találkozó (augusztus) Országos Makett Kiállítás és Verseny (szeptember) Garabonciás Napok (szeptember) SCHERZO Amatőr Musical Színpadok Fesztiválja (kétévente) A osztályos Országos Társastánc Bajnokság (november) Mesterfokú Tornászbajnokság (november) Mikulásfesztivál (december) Szilveszteri Futógála (december) Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé Már hagyományosnak lehet tekinteni a évtől megrendezett Csabai Sörfesztivál és Csülökparádét, melyen számos sörgyártó képviselteti magát és népszerűsíti a legújabb termékeiket, illetve a már ismert és megszeretett márkákat is. A békéscsabai Városi Sportcsarnok zöldövezetében elterülő rendezvény céljai között szerepel a kulturált sörfogyasztás megteremtése és népszerűsítése, Békéscsaba város idegenforgalmi kínálatának bővítése, a térség nevezetességeinek, látványosságainak minél szélesebb körben való megismertetése, a nemzetközi kapcsolatok erősítése, valamint a magyar gasztronómiai hagyományok ápolása. A 3 napos fesztivál több csemegével, különlegességgel is szolgál. Nem csak az országban, de talán még a világon sem volt olyan sörfesztivál, ahol mintegy 100 fajta csapolt sörrel ismerkedhetnek meg a látogatók, és a bátrabbak kóstolhatnak végig. A hazánkban ismert nagy sörgyárak mellett bemutatkoznak a Házi Kézműves Sörfőzdék is. A fesztivál rangját mutatja, hogy csaknem 50 féle cseh sör kóstolható a rendezvény ideje alatt, kicsit megismerkedve a cseh sörkultúrával. Magyarország leglátogatottabb Sörfesztiválján és egyetlen csülökparádéján a hagyományokhoz híven a sört 1 l-es korsókból fogyaszthatják a folyékony kenyér szerelmesei. A rendezvény keretein belül kerül megrendezésre a Kárpát-medence Nemzeti Értékei és Hungarikumai Kiállítás és Vásár, amelynek során megismerkedhetnek a rendezvényre kilátogatók e vidék jellegzetességeivel, mezőgazdasági termékeivel, sajátosságaival, kézműves értékeivel a környező településeken élő termelőktől egészen a nagy múltú gyártókig. A rendezvény fővédnöke a Magyar Turizmus Zrt., gasztronómiai fővédnöke a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség. 126

127 Városházi Esték A Városházi Esték 1998 óta biztosít igényes nyári színházi és zenei programsorozatot Békéscsaba lakóinak és a városba látogató vendégeknek, június-július hónapban. A rendezvények között színházi esték, könnyű- és komolyzenei koncertek és társasági események szerepelnek. A nyári esték hangulata, a kínálkozó művészeti élmény, a város több pontján zajló programok kellemes kikapcsolódást nyújtanak a mintegy látogató számára. Békéscsaba-Arad-Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny A tavasszal megrendezésre kerülő Békéscsaba - Arad - Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni viadal ma már jóval több egy "egyszerű" megmérettetésnél. A sportrendezvényhez kulturális programok is kapcsolódnak. A békéscsabai Városháza elől induló és a Jókai Színház előtti térre befutó maraton mellett az egyre népszerűbb kerékpáros és görkorcsolya túra is megrendezésre kerül. Garabonciás Napok A város évek óta legkedveltebb és leglátogatottabb középiskolás diákrendezvénye szeptember végén a Csabai Garabonciás Alapítvány által szervezett Csabai Garabonciás Napok rendezvénysorozat. A diákok iskolájuk képviseletében különböző művészeti és sportversenyeken vehetnek részt, valamint minden iskola kiállít egy-egy diákpolgármesterjelöltet is. A jelöltek kampánystábjukkal hétfőtől csütörtökig a Csabagyöngye Kulturális Központot használva bázisul, koncerteket, vetélkedőket, felvonulásokat szervezve kampányolnak. Csütörtökön a kampány-záró felvonulást követően a jelöltek még egyszer összemérik tudásukat, s ezt követően az iskolák által delegált elektorok titkos szavazással választják meg a város diákpolgármesterét és helyetteseit. Pénteken a diákpolgármester és a két diák-alpolgármester hivatalosan találkoznak a város főállású vezetőivel, és megismerkednek a Polgármesteri Hivatalban folyó munkával, később pedig szándékuk és aktivitásuk alapján az ifjúsági élet formálói, meghatározó szereplői lehetnek. Országos A osztályú Társastánc Bajnokság A Nyíri családnak köszönhetően e műfaj országos hírnevet hozott Békéscsabának, Békés megyének, hiszen a több évtizedes múltra visszatekintő Országos Társastánc Bajnokság a versenytáncosok egyik legrangosabb versenye. Hosszú évek munkája után jutnak el a társastáncosok az "A" kategóriás címhez, és bizony nagy tétje van annak, hogy ki kerülhet a dobogóra. Egy versenyen pár indul standard és latin-amerikai táncok kategóriájában felnőtt, ifjúsági, junior I. junior II. életkori csoportban. E program nemcsak a versenyzőknek, a megyében társastáncot tanuló fiataloknak, hanem az érdeklődő közönségnek is igen színvonalas szórakozási lehetőséget nyújt, hiszen szemet gyönyörködtető a sok szép, flitteres, csillogó ruha és hozzá a szépen mozgó táncospár. 127

128 Országos Szólótáncfesztivál Az Országos Szólótáncfesztivál a néptáncmozgalom szólistáinak kétévente, januárban ismétlődő, az egész országra kiterjedő rangos eseménye, amely 1974-ben jött létre Vásárhelyi László koreográfus kezdeményezésére. Olyan országos fórum, ahol a "táncos anyanyelv" legjobb ismerői bemutathatják tudásukat, ahol megmérkőzhetnek egymással, a legjobbakat jutalmazó "Aranysarkantyús", illetve "Aranygyöngyös" táncos megtisztelő és szakmai rangot jelentő címért. Az Országos Szólótáncfesztivál döntője - kétévente januárban kerül megrendezésre. Mind az elődöntőket, mind a döntőt a népművészet ezen ága iránt érdeklődő közönség nagy-nagy érdeklődéssel várja. A rangos megmérettetésnek és az ezt követő gálaműsornak a közönsége évek óta visszajáró, egyre többen érkeznek az ország különböző pontjairól, hogy a táncfolklór egyedülálló szólista programját megtekintsék. Az utóbbi években már külföldi vendégek is voltak, ugyanis a magyar néptáncosok e megmérettetése Közép-Európában egyedülálló. Csabai Nyár programsorozat A felújított Szent István tér rövid idő alatt közkedvelt helyévé vált a békéscsabai lakók és a városba látogató turisták körében. Ehhez nagy mértékben járul hozzá a Csabai Nyár elnevezésű programsorozat, amely az egész nyáron át tartó rendezvény folyamával az ország egyik leghosszabb időtartamú fesztiváljának tekinthető. A szervezők elsősorban a Békéscsabai Jókai Színház és a Csabagyöngye Kulturális Központ az utcai gitározástól a táncbemutatókon át a könnyűzenei koncertetekig változatos kínálatot kínálnak a nyár majd minden napján. A fesztivál csúcspontja az augusztus 20-ai államalapító Szent István ünnepe. Nemzetközi Sportgála - gyalogló- és futóverseny A korábban Coca-Cola Nemzetközi Gyaloglóverseny néven megrendezett sportesemény hosszú évek óta az egyik legrangosabb magyar megmérettetése az atlétika ezen szakága képviselőinek: nemzeti válogatottak csapnak össze évről évre, áprilisban. A verseny ma már szabadidős jelleget is öltött: kiegészítették tömegsportrendezvényekkel is. A Csaba Centernél 1000 m-es körpályán kerül sor a 20 km-es Férfi és Női Gyalogló Országos Bajnokságára, a Fiatalkorúak Hosszútávú Gyalogló Országos Bajnokságára és az Utcai Futóversenyre. Turisztikai látnivalók A megyeszékhely turisztikai kínálatának elemei: Épített környezet Hagyományos építészet: podsztyenás házak, sikonyi lábasházak Polgári építészet: Városháza, Fiume Szálló, István-malom, Jókai Színház, Önkormányzati bérpalota, Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza, Árpád Fürdő épülete, Evangélikus 128

129 Gimnázium, Nemzeti Bank épülete, Petőfi utcai Általános Iskola épülete, Vasútállomás, Városi Bíróság, volt Beliczay Kúria, volt Sörház épülete, Wenckheim kastélyrom (Póstelek), Körösök Völgye Látogatóközpont épülete, Phaedra Rendezvényközpont, Kazinczy Általános Iskola épülete, Új beruházások: Csabagyöngye Kulturális Központ, Főtér rekonstrukció, Ibsen Palota Templomok: Evangélikus nagytemplom, Evangélikus kistemplom, Jézus Szíve Római Katolikus Templom, Páduai Szent Antal belvárosi római katolikus templom, Református templom, Görögkeleti-Ortodox-Román Templom, Erzsébethelyi Evangélikus Templom Gyűjtemények: Munkácsy Mihály Múzeum, Munkácsy Emlékház, Szlovák Tájház, Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely, Jankay-Kolozsváry-Tevan Gyűjtemény, Meseház Schéner-gyűjtemény, Babamúzeum Köztéri alkotások: A város köztéri alkotásokban igen gazdag, számos kút és szobor díszíti a város köztereit. Szoborsétány /Áchim L. András szobra (Marton László alkotása), Lipták András (Kampf József), Haán Lajos (Kiss Kovács Gyula), Gyóni Géza (Pátzay Pál), Móricz Zsigmond (Martsa István), Munkácsy Mihály (Vilt Tibor), József Attila (Borsos Miklós), Bartók Béla (Vígh Tamás), Kodály Zoltán (Schaár Erzsébet)/ II. világháborús emlékmű Alkotó: Széri-Varga Géza Trianon emlékmű Alkotó: Mészáros Attila I. Világháborús Hősi Emlékmű Alkotó: Pop Vilhelm és Pap László 101-es Honvéd gyalogezred I. világháborús emlékműve Alkotó: Belanka Pál A kommunista diktatúrák áldozatainak emlékműve Alkotó: Széri-Varga Géza A nagy csabai árvíz emlékére állított faoszlop Alkotó: Szelekovszki László Pápai tizedjegyzék Alkotó: Prisztavok Tibor Emlékmű a 1831-es kolerajárvány áldozatai emlékére A 13 Aradi Vértanú kopjafája Alkotó: Miklós József Mártír emlékmű Alkotó: Varga Imre Penza-Békéscsaba barátság emlékműve Alkotó: Szabó István Kossuth szobor Alkotó: Horvay János A gondolkodó nő Alkotó: Nagy Sándor A bőség szobra Alkotó: Vitroel Emil A harmónia (lantos nő) Alkotó: Garányi József A kenyérvivő szobra Kis Nagy András A magvető Alkotó: Kis Nagy András A napimádó szobra Alkotó: Mladonyiczki Béla. A tornászlány Alkotó: Varga Géza Áchim L. András egészalakos kőszobra Alkotó: Markolt György Az integető nő Alkotó: Nagy Sándor Bartoss Ferenc mellszobra Alkotó: Vollmuth Krisztián Boczkó Dániel mellszobra Alkotó: Udvardy Anikó Fürdőző nő Alkotó: Rajki László Ifjú mérnökök Alkotó: Ifj. Győri Dezső József Attila egészalakos szobra Alkotó: Kliegl Sándor Justicia Alkotó: Mészáros Attila 129

130 Kemény Gábor mellszobra Alkotó: Mladonyiczki Béla Kentaurok Alkotó: Varga Géza Kirándulók Alkotó: Kligl Sándor Luther Márton mellszobra Alkotó: Széri-Varga Géza A magvető szobra Alkotó: Mladonyiczki Béla Mohácsy Mátyás portrészobra Alkotó: Varga Géza Munkácsy Mihály mellszobra Alkotó: Borsos Miklós Munkáslány szobra Alkotó: Makrisz Agamennon Nagy Imre mellszobra Alkotó: Borbás Tibor Szeberényi emlékmű Alkotó: Széri-Varga Géza Szent László szobra Alkotó: Széri-Varga Géza Szobor-csoport az Árpád Fürdő főbejárata felett Alkotó: Filipinyi Sámuel Zene Alkotó: Mladonyiczki Béla Trefort Ágoston mellszobra Alkotó: Takács Győző Obeliszk Alkotó: Széri-Varga Géza Memento Alkotó: Serbán Dimitru Játszótéri faplasztika Alkotó: Udvardy Anikó 18 méteres üveg és márvány mozaik Alkotó: Rác András Tulipánfa, Csibecsók, Bagolyfa Alkotó: Schéner Mihály Térplasztika Alkotó: Kass János Szabó Pál emlékkő Alkotó: Mladonyiczki Béla Plasztika a Megyeháza Körösparti homlokzatán Alkotó: Makrisz Agamennon Angyalos kút Alkotó: Mészáros Attila Halászlányos kút Alkotó: Mészáros Attila Ivókút részeges angyalkával Alkotó: Varga Éva Természeti értékek Bányatavak Jamina déli részén, a Kereki kertek és a Kenderföldek határolta területen található a város legkiválóbb agyaglelőhelye. Nem véletlenül települt ide a nemzetközi hírűvé vált tégla- és cserépgyártás. A Suck és Wagner 1891-ben létesített itt téglagyárat, a híres Bohn pedig 1908ban. A termeléshez szükséges agyagbányászat eredménye 21 természetessé szelídült tó, melynek vízfelülete a dél-alföldi régió egyik legkiterjedtebb szabadvízi tórendszere, megközelíti a 100 ha-t. A tavak mélysége változó, átlagban 3 és 10 méter közötti, de a két nagy tó, a Fás-, és a Csaba-tó több helyen is meghaladja a 12 métert. A vízszint kiegyenlítése érdekében a tavak többségét átfolyórendszer köti össze. A tavakat szabálytalan partfalú, keskeny náddal, gyér növényzettel benőtt földsávok választják el. A három legnagyobb tó folyamatosan telepített, kezelt horgászvíz. Élővíz-csatorna Az Élővíz-csatornát közmunkával 1777-ben ásták ki a város lakói, egyrészt a mocsarak lecsapolása érdekében, másrészt a település építéséhez szükséges fának a bihari hegyekből való leúsztatása céljából. A csatorna a Fehér-Körös folyótól indul, s a Kettős-Körös folyóba torkollik, magas vízállás esetén szivattyúval történik a víz átemelése. Pósteleki parkerdő A parkerdő, a múltat idéző, páratlan szépségű és teljes nyugalmat árasztó környezeti adottságaival várja kedves látogatóit. Póstelek rangját a múlt század elején épült Weinckheim 130

131 kastély és az uradalom adta, az itt élők lélekszáma legalábbis megközelítette az ezer főt. Leszűkült 14,6 ha - os parkmaradványa 1989 től természetvédelmi terület. Különleges fafajai között megtalálhatjuk többek között a megye legnagyobb vasfáját, vörös levelű bükköt vagy a mocsári tölgyeket és a hatalmas kocsányos tölgy egyedeket. A régi sétány rekonstruálása mellett, a romos kastély környékének megtisztításával, tűzrakó helyek, padok kihelyezésével, továbbá az erdő bejáratánál egy hangulatos, erdei büfé létesítésével biztosítjuk a kirándulók, túrázók kényelmét. Lehetőség van 3 különböző túraútvonal, megtételére, továbbá a jövőbeni tervek között szerepel egy 1 km es és egy 2 km es futópálya kialakítása, mely lehetőséget fog teremteni, mindazoknak, akik testmozgásukat a természetben szeretnék megvalósítani. Széchenyi liget Az Élővíz-csatorna partján elterülő Kisliget folytatása a hatalmas fákkal borított Széchenyi liget. Bejáratát az a székelykapu jelzi, amelyet Békéscsaba testvérvárosától, Székelyudvarhelytől kapott ajándékba. A természetvédelmi területté nyilvánított park egy szabadtéri színpadnak is otthont ad től áll a polgárok szolgálatában. Egykor temető volt, majd "a város mulató erdőcskéje" sörházzal, sétakerttel, gőzfürdővel, kerti pavilonnal, kertészettel, üvegházzal. Bár az 1888-as árvíz elsöpörte, közszolgálati funkciója a mai napig fennmaradt. 131

132 1.9. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program5 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a évben is rendkívül sok feladatot old meg és erőn felül biztosít rá forrást. Kiemelkedő eredménynek kell tekinteni a város folyamatos fizetőképességének fenntartását. Az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer évtől jelentősen megváltozott. Néhány fő jellemzője a változásoknak: a központi források alapvetően a feladatfinanszírozás keretében kerülnek biztosításra, az önkormányzat működési hiánnyal nem fogadhat el költségvetést, és az önként vállalt feladatokra abban az esetben lehet pénzeszközöket fordítani, ha azok nem sértik a kötelező feladatellátást. A feladatváltozások közül kiemelhető a köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülése, amely azt jelenti, hogy a szakközépiskolai rendszer teljes egészében elkerült az önkormányzattól, az általános iskolák és gimnáziumok vonatkozásában pedig a szakmai feladatellátás, a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők illetményei már nem terhelik költségvetésünket január 1jétől a járások felállításával összefüggésben bizonyos feladatok elkerültek a Polgármesteri Hivataltól. A feladatváltozások jelentős önkormányzati forráscsökkenéssel is jártak. Ez évtől az önkormányzat már nem számolhat közvetlenül személyi jövedelemadó bevétellel, a gépjárműadó 60 %-a, illetve a teljes illetékbevétel központosításra került. Költségvetési bevételek, az önkormányzati szintű bevételek A január 1-jétől bekövetkező költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályozási változások kiemelt fontosságot adnak a helyi adóbevételekből származó forrásoknak. A helyben képződő bevételek meghatározó részét ez évtől kezdődően a helyi adók jelentik, amelyekből a feladatfinanszírozás keretében érkező központi támogatásokon, valamint az egyéb működési bevételeken kívül a feladatokat finanszírozni lehet. A január 1-jétől a helyi adórendelet módosításra került, amely egyrészt az abban szereplő kedvezményeket megszüntette, másrészt a gazdasági tevékenységre szolgáló építmények adójának mértékét jelentősen - bár a jogszabályi lehetőségektől messze elmaradva - megemelte. A évben az önkormányzat nem vezetett be újabb helyi adót, nem emelte a meglévő adófajták mértékeit, és ami különösen kiemelendő, Békéscsabán továbbra sincs közvetlenül a lakosság által fizetett helyi adófajta. A gépjárműadó bevételi előirányzatának tervezése alapvetően módosult, évben a gépjárműadóból származó összeg 60 %-a központosításra kerül, a fennmaradó rész adja a évi bevételi előirányzatot. Az önkormányzat évi költségvetési támogatása a feladatfinanszírozás irányelvén alapul. Meg kell említeni, hogy jelentős összeget képvisel az önkormányzati kötelező 5Készült: - a évi költségvetésről szóló rendelethez készült szöveges indoklás, - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól, - valamint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Programja dokumentumok felhasználásával 132

133 feladatellátásként szereplő óvodai feladatok ellátásának támogatása, valamint az elmúlt évihez képest jelentősen megnövekedett az étkezési támogatás összege. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kulturális feladatellátása jelentősen bővült január 1-jétől, valamint január 1-jétől. Az elmúlt évben városi fenntartásúvá vált a Jókai Színház és a Napsugár Bábszínház, amelyhez a központi költségvetés növekvő összegű támogatást biztosít évben. Jogszabályváltozások következtében a megyei jogú város fenntartásába került ez évtől a megyei múzeum és a megyei könyvtár. A központi költségvetés ezen új feladatokhoz támogatást biztosít. Békéscsaba Megyei Jogú Város intézményhálózata a köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülésével jelentősen csökkent, amelynek következtében ezen költségvetési szervek bevételei is jelentősen kisebb nagyságrendet képviselnek. A költségvetési szervek bevételei évi bevételeiből a legnagyobb nagyságrendet a Gyermekélelmezési Intézmény adja. A kulturális intézmények is jelentős saját bevételi előirányzatot kell, hogy teljesítsenek. Az ez év januárjában átadott Csabagyöngye Kulturális Központ esetében, de a többi közművelődési intézménnyel szemben is elvárás, hogy az elért saját bevételeik segítségével javuljon önfinanszírozó képességük. Az önkormányzat az elmúlt évekhez hasonlóan, évben is nagyon sok pályázat megvalósítását hajtja végre. A pályázatokhoz jelentős támogatások kapcsolódnak, amelyek egy része az elmúlt év végén megpályázott és elnyert, de ez évre áthúzódó Európai Önerő Alap támogatás is. A helyi adóbevételeken túlmenően meghatározó saját bevételi forrása az önkormányzatnak a működési bevételek, valamint a felhalmozási és tőkejellegű bevételek is. A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. által ellátott tevékenységekhez az önkormányzat több esetben működési támogatást biztosít. A évben is jelentős költségvetési befizetést teljesít a Vagyonkezelő Zrt. az önkormányzat részére. Az elmúlt évben nyertes uniós pályázatokhoz kapcsolódó önkormányzati beruházások önrészének biztosítását az OTP Bank Nyrt. biztosítja. Kiadások Az intézmények működési, fenntartási kiadásai Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának intézményi szerkezete alapvető változáson ment keresztül január 1-jétől a színházak városi fenntartásba kerültek, május 1-jétől a Dr. Réthy Pál Kórház - Rendelőintézet állami fenntartásba került, január 1-jétől a köznevelési intézmények jelentős része - az óvodák kivételével - állami fenntartásba kerültek, ugyanakkor a múzeum és a könyvtár fenntartása a megyei jogú város feladata lett. Az intézményi költségvetési előirányzatok tervezésekor minden esetben a kötelező feladatellátás biztosítását, ugyanakkor a takarékos, racionális és céljellegű gazdálkodás szempontjait érvényesíti az önkormányzat. 133

134 Az óvodai feladatellátás biztosítása kötelező önkormányzati feladat január 1-jétől új költségvetési szervként jött létre a Gerlai Általános Művelődési Központ és a Szent László Óvoda, amelyekkel bővült a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátási kötelezettsége. Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény egyrészt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyújtott támogatásból gazdálkodik és egészségügyi feladatokat lát el, másrészt jelentős önkormányzati feladatot is teljesít, amelyből meghatározó szerep a bölcsődei ellátás biztosításának jut. A Gyermekélelmezési Intézmény látja el az állami fenntartásba került köznevelési intézmények vonatkozásában is az önkormányzati étkeztetés kötelező feladatát. A Csabagyöngye Kulturális Központ működtetése új módon történő közművelődési tevékenységgel, a rendezvények és a bevételek fokozása irányába tett hatékony intézkedésekkel képzelhető el. A Békéscsabai Jókai Színház és a Békéscsabai Napsugár Bábszínház tevékenységét a központi költségvetés jelentős összeggel támogatja. A január 1-jétől városi fenntartásba került Munkácsy Mihály Múzeum és Békés Megyei Könyvtár költségvetése oly módon került összeállításra, hogy a feladatellátásukhoz kapcsolódó központi támogatás a saját bevételeikkel kiegészítve biztosítja az ez évi költségvetési előirányzataikat. A köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülésével egyidejűleg megszűnt ezen intézmények költségvetési szerv státusza. A Polgármesteri Hivatalban történik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, amelyekre központi kezelésű pénzügyi előirányzatok szolgálnak. A Polgármesteri Hivatal működési kiadásainak meghatározásakor a kiadások teljes körűen felülvizsgálatra kerültek, amelynek során a takarékossági szempontok érvényesültek. A Polgármesteri Hivatal feladatellátása a megkötött megállapodások (járási hivatal, múzeum, könyvtár, oktatási feladatok, társulás) következtében jelentősen módosult, az átadott feladatok miatt egyrészt csökkent, másrészt viszont növekedett. A hivatalban foglalkoztatott létszám a számos kötelező feladaton túlmenően az önkormányzat által évben továbbra is fenntartott önként vállalt feladatok ellátását is végzi. Mindezeken túlmenően a hivatali működési költségeken kívül ezen költségvetési szervnél kell megtervezni a közgyűlés és a bizottságok működtetéséhez kapcsolódó kiadási előirányzatokat, valamint a szociális feladatellátás jelentős részét. Beruházási - fejlesztési kiadások A kiadások harmadik nagy csoportját alkotják az önkormányzat beruházási - felújítási kiadásai. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának a stratégiai - fejlesztési elképzeléseket részletező gazdasági programja meghatározza a főbb célokat és prioritásokat. Elmondható, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a évtől kezdődően soha nem látott mértékű fejlesztéseket indított el, illetve nyújtott be pályázatokat különböző, elsősorban beruházási célok megvalósítására. Az elmúlt években sok fejlesztés már 134

135 megvalósult, a beruházások, fejlesztések eredményei átadásra kerültek, az önkormányzat vagyona jelentős mértékben növekedett. Vagyongazdálkodás Nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű vagyoni elemek: - a Békéscsabai Jókai Színház műemléki védettségű épülete, - a Városháza épületei (Szent István tér 7., Szabadság tér 11 Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek: - a műemlékek, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épületek, építmények, - a muzeális gyűjtemény és muzeális emlék, - védett természeti területek és emlékek, - a köztéri műalkotások és egyéb művészeti alkotások, - a közgyűjtemények, - a közművek és a közművállalatok használatába adott vagyon, - a Közgyűlés és szervei, valamint az önkormányzati költségvetési szervek használatában - lévő vagyon valamint fentiek kivételével, - az erdők, - az önkormányzat tulajdonában lévő hulladéktelep. Ingatlanok: Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, nemzet gazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű és korlátozottan forgalomképes vagyoni körébe tartozó ingatlanokat továbbá az üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanokat tételesen a vagyonkataszter tartalmazza. (A vagyonkatasztert ehelyütt nem ismerttejük.) Gazdasági program A gazdasági program céljai Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Programja márciusában készült. A Gazdasági Program bemutatja, összefoglalja Békéscsaba Megyei Jogú Város aktuális gazdasági állapotát, adottságait, rámutat lehetőségeire és nehézségeire, a legfontosabb mutatók alapján tükrözi a városi önkormányzat helyzetét. A program képezi a tervezés alapját a 2014-ig tartó önkormányzati ciklus éves költségvetési koncepcióinak, és irányt mutat az önkormányzat következő négy évének gazdálkodásához. A program a tervezési hierarchiában illeszkedik a város érvényben lévő integrált városfejlesztési stratégiájához, városfejlesztési koncepciójához, valamint befektetés-ösztönzési stratégiájához, továbbá erőteljesen figyelembe veszi az Új Széchenyi Tervben meghatározott, Magyarország számára kitűzött stratégiai fejlesztési irányokat. A Gazdasági Program kijelöli a működtetés és a fejlesztések területén a prioritásokat, nevesíti a már ismert és forrással is biztosított konkrét projekteket, valamint rendszerbe foglalja az ellátandó feladatok hatékonyságának növelésére vonatkozó ötleteket és elképzeléseket. 135

136 Az előző gazdasági ciklusban alapvető cél a város további leszakadási folyamatának megállítása, helyzetének stabilizálása és növekedési pályára állítása volt. A helyben megtelepedett befektetőkkel való önkormányzati együttműködés eredményeként, mintegy ezer új munkahely létesült a városban. A súlyos makrogazdasági helyzet ellenére is körvonalazódtak a város kitörési pontjai. A városvezetés folyamatosan figyelemmel kíséri azokat a pályázati lehetőségeket, kormányzati lépéseket, amelyek további forrásokat biztosíthatnak Békéscsaba fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához, fejlődésének biztosításához. A város célja folytatni a helyi összefogásra, a pályázati lehetőségekre, valamint a gazdaság szereplőivel való együttműködésre alapozva a város fejlődési pályára állítását annak érdekében, hogy Békéscsaba a nemzetközi gazdaságba ágyazott, nyitott, rugalmasan alkalmazkodni tudó, versenyképes gazdaságra épülő vonzó településsé váljék. A város vezetése kiemelten fontos célnak tartja, hogy Békéscsaba Békés Megye gazdasági, közigazgatási, kulturális, szolgáltatási- pénzügyi és tudás központja legyen. Ennek érdekében a lehetőségeket maximálisan kihasználva olyan intézkedéseket kell hoznia az önkormányzatnak, amelyek a város foglalkoztatási és jövedelmi viszonyok területén meglévő hátrányát a leghatékonyabban képesek csökkenteni. Biztosítani kell az előző ciklusban már elindult, de a jelenlegi önkormányzati ciklusra áthúzódó beruházások biztonságos pénzügyi alapjait. Békéscsaba Megyei Jogú Város Gazdasági Programjában meghatározott céljai illeszkednek az Új Széchenyi Terv ágazati és regionális operatív programjaiban megfogalmazott prioritásokhoz, pályázati kiírásaihoz. Fejlesztések Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az elmúlt négy évben is következetesen törekedett gazdasági programjának megvalósítására. Az időközben, előre nem látható drámai módon megváltozó makrogazdasági körülményeket és a lakossági igényeket is figyelembe véve azonban a szükséges mértékben és a megfelelő időben módosítania kellett az eredeti gazdálkodási célkitűzések megvalósításának feltételrendszerén. Ennek megfelelően a már látható beruházások, felújítások önerejének biztosítása, a finanszírozás hátterének biztosítása céljából 2008-ban kötvényt bocsátott ki a város, amelynek visszafizetése teljes körűen megalapozott. A városnak jelenleg számos, kisebb és nagyobb fejlesztési projektje fut. Békéscsaba a felmérések szerint az egyik legsikeresebb pályázati eredményeket felmutató megyei jogú város. Békéscsaba soha vissza nem térő lehetőséget kapott az európai uniós pályázatokkal a kitörésre, a fejlődés elindítására. A futó fejlesztések kiterjednek az élet minden területére. Zajlik a régóta várt, a környezetre, egészségre, a gyermekek jövőjére legerőteljesebben ható hatalmas beruházás, a 17,7 milliárdos komplex szennyvízberuházás. Megkezdődtek és előkészítés alatt vannak nagyszabású építkezések: elkészült az új m2es Inkubátorház csarnok, elkészült az Északi Ipartelepen a m2-es iparcsarnok közel

137 millió Ft összegű beruházása, amelyek közvetlenül teremtenek munkahelyeket, elkészült a 2. számú Általános Iskola 535 millió Ft összegű komplex felújítása. Befejeződött a mintegy kétmilliárd forintos Agóra-projekt, valamint a belváros revitalizációja, új parkolóház megépítésével, amelyek nyomán erőteljesen megújult és folyamatosan megújul a város központja, a Szent István tér és az Andrássy út a környező utcákkal együtt, ugyancsak mintegy két milliárd forint nagyságú beruházással. Megkezdődött a vasút rekonstrukciójához kapcsolódó program, amelynek keretében 160 km/óra sebességű vasúti pálya jön létre, míg a város területén kísérő beruházásként, többek közt a Szerdahelyi úton közúti aluljáró épül, míg az Orosházi úton új, négysávos vasúti híd épül, továbbá felújítják a Vasútállomás műemlék épületét. Az európai uniós források bevonásával megvalósuló beruházások közvetve illetve közvetlenül teremtenek munkahelyeket, akkor, amikor az ország gazdasága az örökül hagyott, mélyreható válságból próbál kilábalni. Fejlesztési alapelvek Hatékonyság A fejlesztéseknek számszerűsíthető, összességében biztosítaniuk az adott területen, mint a kiindulási állapot. magasabb hatékonyságot kell Fenntarthatóság A fejlesztéseknek környezetvédelmi és gazdasági szempontból is hosszútávon fenntarthatónak kell lenniük. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait szintén a fenntarthatóság maximális figyelembevételével kell ellátni. Térségi - regionális hatás A kiválasztás során előnyt kell élvezzenek azok a projektek, amelyek Békéscsaba érdekeinek maximális kiszolgálása mellett a térség/régió más szereplőire nézve is pozitív hatással bírnak. Ilyenek például a Közép-Békési Centrum keretében megvalósítható fejlesztések. A fejlesztési alapelveket mind a fejlesztési célok kitűzésekor, mind pedig a konkrét fejlesztések tervezésekor és megvalósításakor figyelembe veszi az önkormányzat. Ezek az alapelvek az iránymutatóak akkor is, amikor a rendelkezésre álló forrásoknak a különböző lehetőségek közötti elosztásáról kell a Közgyűlésnek döntéseket hozni. Előtérbe kell kerülniük a külső forrás bevonásával megvalósuló, megtérülő, működési kiadást csökkentő, valamint rendszeres önkormányzati bevételt eredményező beruházásoknak. A szükségletek mentén megvalósuló fejlesztéseknek, beruházásoknak gazdasági és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak, közép és hosszú távon megtérülőnek kell lenniük. Tekintettel arra, hogy a város fejlődési pályára állítása, növekedésének biztosítása, vonzerejének fokozása pusztán önerőből a jövőben sem lesz lehetséges, emiatt továbbra is törekednünk kell a külső, vissza nem térítendő támogatások elérésére. Mindezen törekvések a fenntarthatóság, a működőképesség, a biztonság, a növekedés elveinek szigorú, maradéktalan és következetes betartásával és betartatásával biztosíthatják Békéscsaba hosszú távú, sikeres fejlődését. 137

138 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Városfejlesztés hazai és Európai Uniós forrásból A város kiválóan élt az uniós és a hazai források nyújtotta lehetőségekkel. Az alábbi összesítés bemutatja a közötti - megvalósult illetve folyamatban lévő - fejlesztések forrásmegoszlását. Ágazati operatív programok: 32 db pályázatot nyújtott be az Önkormányzat, ebből 18 db projekt támogatásban részesült, amely összesen millió Ft. Egyéb uniós források: 12 db pályázatot nyújtott be az Önkormányzat, ebből 3 db projekt támogatásban részesült, amely összesen 376 millió Ft. Regionális operatív programok daop dél-alföldi operatív program: 25 db pályázatot nyújtott be az Önkormányzat, ebből 14 db projekt támogatásban részesült, amely összesen millió Ft. Hazai forrás: 101 db pályázatot nyújtott be az Önkormányzat, ebből 69 db projekt támogatásban részesült, amely összesen millió Ft. Összesen támogatás: 11,738 millió Ft. + a Békéscsaba Szennyvíztisztításának és Csatornázásának fejlesztésére elnyert támogatás: 12,9 milliárd Ft. A közötti fejlesztések főbb területei 1) Kiemelt fejlesztések - Békéscsaba Szennyvíztisztításának és Csatornázásának Fejlesztése - Agóra-multifunkcionális közösségi központ és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása - Békéscsaba belváros revitalizációja I. ütem - Csaba Park Hagyomány és Gasztronómia 2) Infrastruktúra fejlesztések - Buszpályaudvar fejlesztése - Nagy Antal utca, Trefort utca útépítése, Kisszik utca útfejlesztése - Árpád sor, Derkovits sor, József Attila utca, Luther utca belterületi utak fejlesztése - Alapfokú nevelés-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése 2.sz. Általános Iskola - Járda felújítási program - Békéscsaba Város kerékpárút-hálózatának fejlesztése (Orosházi út, Békési út - Szarvasi út) 138

139 - Lipták András utcai burkolt csatorna és a hozzákapcsolódó csapadékelvezető csatornák megépítése Kerékpárút-hálózat fejlesztése Békés-Békéscsaba kerékpárút 3) Környezetvédelmi fejlesztések - Békéscsaba Kétegyházi úti hulladéklerakó rekultivációja - Szabó Pál Téri Általános Iskola épületenergetikai fejlesztésére - Békéscsaba, Belvárosi Általános Iskola energetikai fejlesztése - A békéscsabai Árpád Gyógy- és Strandfürdő geotermikus hőellátásának növelése 4) Humán szolgáltatások - Alapfokú és középfokú oktatási intézmények informatikai fejlesztése - Sürgősségi ellátás fejlesztése - SO1 és SO2 (és ezeken belül gyermek sürgősségi ellátás) támogatására Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet fejlesztése - Dr. Réthy Pál Kórház - Rendelőintézet számára belgyógyászati tömb rekonstrukció - Dr. Réthy Pál Kórház - Rendelőintézet számára egészségügyi gép-műszer beszerzése - Ellátás racionalizálása a Dr. Réthy Pál Kórház - Rendelőintézetben - A Belvárosi és a Pásztor utcai bölcsőde fejlesztése és férőhelybővítése Békéscsabán - Tudomány - természetesen - a Belvárban! című pályázat - Békéscsaba Jamina városrész szociális célú rehabilitációja 5) Turisztikai és kultúra fejlesztések - Múzeumok iskolabarát fejlesztése - Munkácsy emlékház fejlesztése - Munkácsy Mihály Emlékház oktatási-képzési szerepének erősítése Békéscsabán 6) Gazdaságfejlesztés - Északi Iparterület Fejlesztése - Almáskerti Ipari Park Inkubátorház létesítése Békéscsaba Szennyvíztisztításának és Csatornázásának Fejlesztése Az Európai Közösségek Bizottsága április 2-án hagyta jóvá a benyújtott pályázatot. A beruházás összköltsége: 15,3 milliárd Ft, ebből 12,9 milliárd Ft támogatás, a lakossági hozzájárulás mértéke: 1,3 milliárd Ft., az önkormányzati vállalás 1,1 milliárd Ft. Az összköltség 71,7 %-a uniós forrás, 12,7 %-a állami költségvetés, 8,3 %-a önkormányzati erő, 7,3%-a pedig lakossági hozzájárulás. A beruházás során 173 kilométer gravitációs csatorna, 34 db felújított átemelő, 31 darab új átemelő és 9349 db bekötő-vezeték épült meg ben. Emellett 2012-ben megkezdődött a szennyvíztelepet átépítése is. A telep beruházás értéke: 3,7 milliárd Ft. Világszínvonalú C-tech technológia, hatékony káros anyag eltávolítás és a szennyvíziszap hatékony kezelése, biogáz termelés jellemzi a projektet. AGÓRA projekt Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 1 milliárd 711 millió forintot nyert az 1 milliárd 951 millió forint összköltségű kulturális és rendezvényközpont kialakítására (12,75 % 139

140 önerő vállalása mellett). A volt Ifjúsági Ház helyén egy új, modern, minden korosztály igényeit kielégítő multifunkcionális közösségi- és kulturális központ jött létre. A kivitelezés szeptember 20-án kezdődött és november 30-án fejeződött be. A létesítmény január 22-től Csabagyöngye Kulturális Központ néven nyílt meg a közönség számára Belváros revitalizációs program I. ütem A Regionális Fejlesztési Tanács júliusában a 1. fordulós projektjavaslatot támogatásra ítélte, és nevesítésre a kormány elé terjesztette. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a végső bírálatot elvégezte és támogatási összeg csökkentés nélküli megvalósításra javasolta a kormánynak. A vezető testület november 12-én engedélyezte a projekt részletes kidolgozását. A 2. fordulós pályázati dokumentáció és a kiviteli tervek elkészültek, szeptember 30-án benyújtottuk végső döntésre a Támogató Hatóságnak. A projekt teljes költsége millió Ft. Ebből az önkormányzati beruházásban megvalósítandó projektelemek teljes költsége millió Ft, a bevont kis és középvállalkozások által megvalósítandó projektelemek teljes költsége 487 millió Ft. Az önkormányzati projektrészek sajátforrása az 57 %-os támogatási intenzitás mellett 662 millió Ft. Az elnyert támogatás összege millió Ft. A Támogatási szerződés megkötésére szeptember 9-én került sor. A kivitelezés október 18-án kezdődött és júniusában befejeződött. Ettől kezdve több sikeres rendezvény helyszíne a belváros főtere. Akcióterületen belüli fejlesztések - Szent István tér revitalizációja, térrendezés, felszíni forgalmi rend lezárása. Kossuth téri jelzőlámpás kereszteződés átalakítása - a Luther utca - Kossuth tér - Kiss Ernő utca - Baross utca közlekedési csomópont kialakítása. Luther utca: Kossuth tértől az Irányi utca kereszteződéséig, út és járda burkolatfejlesztés. Irányi utca: teljes út és járda burkolat, parkolók létesítése, parkosítás. Univerzál Zrt. és az Élésker Kft. udvara 204 férőhelyes parkolóház építése. Szabadság téri buszforduló és buszmegállók átalakítása, területrendezés, parkosítás. Andrássy út: Szent István tér és az Irányi utca közötti szakasz átalakítása, kerékpársáv kialakítása Homlokzat felújítások: Sas Patika, Szent István tér és a Városháza Térfigyelő rendszer kiépítése az akcióterületen CsabaPark létrehozása Békéscsaba városában számos kolbászkészítéshez kapcsolódód program kerül megrendezésre. Legkiemelkedőbb a Csabai Kolbászfesztivál, amelynek látogatóközönsége évről-évre jelentős növekedést mutat (a évben elérte a ~ főt). Az egyre növekvő igények miatt szükséges volt egy új helyszín megjelölése: Békéscsaba Gyulai úti Parkerdő. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez a Dél-Alföldi Operatív Program Kiemelt turisztikai termék - és attrakciók fejlesztése kategóriában benyújtott pályázat összköltsége: nettó ,- Ft, a kivitelezés II. negyedévében indult el, amely 1 év alatt fejeződik be, a látogatók a tervek szerint 2014 közepére vehetik birtokba a kialakított létesítményt. 140

141 A projekt tartalma: - Kolbászudvar 1500 m2 - Rendezvénycsarnok 2800 m2 - Tematikus Park (Óriások konyhája) 2500 m2 - Sétautak, pihenőhelyek - Járulékos létesítmények (utak, parkolók, közművek) Önkormányzati saját forrásból megvalósított kapcsolódó létesítmények Erdei tó: vízszintje mesterséges módon szabályozható, így két funkció együttes használatára alkalmas (télen korcsolyázás, nyáron csónakázó tóként üzemelhet). Szánkózó domb: Egy 15 m magas 150 méteres lecsúszósíkkal rendelkező domb, mely kedvelt helyszíne lehet a szánkózást, téli sportokat kedvelő lakosoknak. Kerékpárút hálózat fejlesztése Négy új kerékpárút megvalósítása történt meg, illetve van folyamatban augusztusában kezdődött a Békés -Békéscsaba kerékpárút III. ütemének építése. A projekt összköltségvetése 160 millió Ft, ebből 136 millió Ft a támogatás tavaszán indult meg az Orosházi úti kerékpárút, és a Békési út - Szarvasi út menti kerékpárút kivitelezés. A projekt összköltségvetése 192 millió Ft, ebből 163 millió Ft (85%) támogatás és 28 millió Ft. Kondoros - Kétsoprony - Békéscsaba közötti kerékpárút-hálózat kivitelezése. A projekt összköltségvetése 468 millió Ft, tervezett kezdés: II. félév. Tervezett befejezés: augusztus 30. Határtalanul két keréken (I. ütem) A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HURO) keretében kerül megvalósításra turisztikai célú kerékpárút építése Békéscsaba - Nagyszalonta közötti szakaszra. A projektben vezető partner a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata projekt partnerként vesz részt (további projekt partner: Nagyszalonta, Doboz, Sarkad). A projekt Békéscsabára jutó teljes költsége kb: 420 millió Ft, ebből saját erő kb. 21 millió Ft. (85%-os Európai Uniós, 10%-os hazai támogatás, 5%-os önerő). Tervezett befejezés: III. negyedév. 2.sz. Általános Iskola komplex felújítása Alapfokú nevelés-oktatási intézmények és gimmnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése. Pályázati azonosító: DAOP-4.2.1/2/2F-2f A város központjában fekvő, több mint százéves múlttal és hagyományokkal rendelkező nyolc évfolyamos általános iskola épületének komplex felújítása. A pályázatban Ft költséghez megítélt támogatás Ft (90%), saját forrás Ft. Az épület építési felújítási munkáinak befejezési időpontja július

142 Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény energetikai korszerűsítése A Lencsési lakótelep központjában fekvő, több mint harmincéves múlttal és hagyományokkal rendelkező nyolc évfolyamos általános iskola épületének komplex energetikai fejlesztés valósul meg támogatásból. Pályázati azonosító: KEOP-5.3.0/A A pályázat keretében az alábbi tevékenységek megvalósítására kapott támogatást a Lencsési Általános Iskola: - épület hőtechnikai adottságának javítása, hőveszteségének csökkentése a felújításban érintett oktatási és tornatermi részben, - az intézmény fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszerének korszerűsítése, - utólagos hőszigetelés illetve nyílászárók cseréje, - a teljes tetőszigetelés felújítása. A projekt elszámolható költsége ,- Ft., az elnyert támogatás ,-Ft. A vállalkozási szerződés aláírását követően munkaterület május 4-én került átadásra a kivitelezőnek. A projekt október végén befejeződött. Békéscsaba, Belvárosi Általános Iskola energetikai fejlesztése A konstrukció hozzájárul az épületek (különös tekintettel a központi és helyi költségvetési szervek épületeire és az egyéb középületekre), energia-takarékosság, - hatékonyság fokozására irányuló beruházásainak megvalósításához, vissza nem térítendő támogatás formájában. A beruházás rövid műszaki tartalma: - a korábbi években megkezdett nyílászáró-csere befejezése, - aula-tető hőszigetelése, - radiátor termosztatikus szelepek beépítése, kazánok cseréje és teljes kazánházi és rekonstrukció, uszoda hővisszanyerő szellőzőgép beépítése, - levegő-víz üzemű hőszivattyú beépítése a hővisszanyerő szellőzés hulladékhőjének hasznosítására, - lámpatestek cseréje, szabályozások kiépítése, - 50 kw-os napelemes kiserőmű kiépítése (a megtermelt, de fel nem használt áramot az EDF-Démász - csökkentett áron átveszi). A projekt elszámolható költsége ,- Ft., az elnyert támogatás ,- Ft. A projekt megkezdődött: én és január végén befejeződött. Árpád Gyógy- és Strandfürdő energetikai fejlesztése Projekt azonosító: KEOP-4.2.0/B/ A projekt teljes bekerülési költsége ,- Ft. A támogatás ,- Ft. A saját erő igény: ,- Ft. A fejlesztés célja: a termálrendszer bővítése, a földhő hasznosításának kiszélesítése, a fűtési rendszer hatékonyságának javítása. A fejlesztés során a termál kutak hozamainak stabilizálására, szabályozására kerül sor. A belső hőellátó rendszer átalakításával mind a földgázfogyasztás, mind a hidegvíz 142

143 hozzákeverés mennyisége jelentősen csökken. A medencék elfolyó vizének hő visszanyerésével jelentős mértékű hulladékhő hasznosítására kerül sor, nem lesz szükség a hidegvízre a gyógyvíz hőmérsékletének csökkentésére, ezáltal javul a gyógyvíz minősége is. A beruházással a gázköltségnek több mint a felét, a vízdíj 10-15%-át tudjuk majd megtakarítani úgy, hogy az áramköltség 5-10 %-al emelkedik. Ez éves szinten 25 millió Ft-al kisebb költséget jelent. Május vége, június eleje óta működik a rendszer, azóta gyakorlatilag a fürdő nem használt gázt, és ez valószínűleg szeptember végéig így is marad. A vállalkozási szerződéseket február 5-én írták alá. A beruházás befejezése augusztus 30. Tudomány - természetesen - a Belvárban! A természettudományos oktatás módszertanának megújítása a közoktatásban (Öveges Program) című pályázat. Projekt azonosító: TÁMOP / A projekt tervezett összköltsége ,- Ft, támogatás mértéke 100 %. Tervezett megvalósítás: november április 30. A pályázat ,- Ft támogatásban részesült. A pályázat célja az érintett oktatási intézményekben a korszerű és magas szintű természettudományos szemléltetés hálózatos rendszerének kialakítása partneriskolák bevonásával. A pályázati cél a konkrét intézkedések szempontjából kettős. Egyrészt tárgyi eszközök beszerzése, beüzemelése, a fejlesztés helyszínének fizikai szempontból történő alkalmassá tétele a cél, másrészt az eszközök szakszerű felhasználására vonatkozó tudás megszerzése, átadása, az érintettek képzése. Az előbbi megvalósítása érdekében a Belvárban kialakításra kerül egy új természettudományos labor, felszerelve modern kísérleti eszközökkel fizika-kémia-biológia tantárgykörhöz kapcsolódóan. Másrészt megszervezésre kerül a korszerű laboratóriumi munkát megvalósítani képes és a tanulók széles körét a kísérletezésbe bevonó, speciális szaktudást garantáló képzések lebonyolítása mind a projektet megvalósító Belvár, mind a partnerintézmények (9 békéscsabai és két vidéki általános iskola) tanárai számára. Ezzel párhuzamosan sor kerül a működtetéshez szükséges szakemberek alkalmazására is. A projekt szakmai megvalósítása a 2013/2014. tanévben indul. A résztvevő intézmények 7-8. osztályos tanulói a délelőtti tanítási rendbe beépítve összesen 340 órában vehetik igénybe térítés mentesen a kialakított labort kísérletek-mérések elvégzése céljából. A tanrendbe beépített foglalkozásokon túl délután szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások szervezésére is lehetőség nyílik. 3. sz. Belvárosi Bölcsőde és 8. sz. Bölcsőde fejlesztése, felújítása, eszközbeszerzése A Belvárosi, 3. számú bölcsőde fejlesztése: 96 férőhelyről 122 férőhelyes intézménnyé bővül két csoportszoba kialakításával. Az elvégzett munkálatok: öt gyermekvizesblokk komplett felújítása, a régi bevilágító és füstelvezető acélszerkezetű felülvilágítók cseréje, új (26 férőhelyes) csoportszoba kialakítása, bejárata előtt az akadálymentes megközelítéshez új rámpa, komplex akadálymentesített bejárat és mozgássérült WC blokk építése, korszerűtlen kazánok cseréje, fűtési rendszer rekonstrukciója, napkollektoros használati melegvíz rendszer kiépítése, bölcsődei homlokzati nyílászárók részleges cseréje, konyha átépítése és felújítása, lapostető és homlokzat utólagos hőszigetelése. 850m2 nagyságú terasz teljes felújítása. 143

144 Pásztor utcai 8. számú bölcsőde fejlesztése: a jelenlegi 60 férőhelyről 74 férőhelyes intézménnyé bővül egy csoportszoba kialakításával. Az elvégzett munkálatok: konyha átépítése és felújítása, két gyermekvizesblokk komplett felújítása, egy 14 férőhelyes csoportszoba kialakítása, főbejárat előtt az akadálymentes megközelítéshez új rámpa, komplex akadálymentesített bejárat és mozgássérült WC blokk építése, dolgozói öltöző, vizesblokk és mosoda átalakítása, kazánházi rekonstrukció, napkollektoros használati melegvíz rendszer kiépítése, lapostető és homlokzat utólagos hőszigetelése. Mindkét bölcsődében: szőnyegek, háztartási gépek, konyhai gépek és berendezések, bölcsődei bútorzat beszerzése valósult meg. A projekt teljes költsége: ,- Ft., a pályázatban elszámolható összköltség: ,- Ft, a megítélt támogatás: ,- Ft. Támogatási intenzitás: 95% Buszpályaudvar felújítása A program címe: Közösségi közlekedés fejlesztése Békéscsabán. A beruházás rövid műszaki tartalma: A közlekedési rekonstrukció legfontosabb célkitűzése (a burkolatfelújításokon túlmenően) a jelenlegi elfogadhatatlan módon kialakított gyalogosközlekedés rendszerének átalakítása az akadálymentes közlekedés biztosítása érdekében. A peronokhoz felvezető lépcső lefedése. Kerekes széket használók részére az akadálymentes forgalmi kapcsolatot az aluljáró és térszín között lifttel lehet megoldani. A projekt Ft összköltséggel, Ft támogatásból valósult meg. A fejlesztéshez szükséges Ft önerőt az önkormányzat és a Körös Volán Zrt 50-50%os megoszlásban fizette meg. A felújítási munkálatok megkezdése: április. A beruházás befejezése: október 15. Békéscsabai útfelújítások Európai Uniós forrásból Ipari út és Berzsenyi utca felújítása Békéscsabán Projekt azonosító: DAOP-3.1.1/B A projekt keretében a tervezett Északi Logisztikai Park úthálózatának egyik eleme, az Ipari út felújítása, továbbá a Berzsenyi utca felújítása valósult meg. Az Ipari úton 1555 m hosszúságban, a Berzsenyi utcában 1615 méter hosszúságban burkolatmegerősítés történt. A projekt elszámolható összköltsége ,Ft, a támogatás összege ,- Ft. Nagy Antal utca, Trefort utca és Kisszik utca felújítása Projekt azonosító: DAOP /B A projekt keretében Békéscsaba Megyei Jogú Város belterületén a Nagy Antal, Trefort és Kisszik utca alkotta úthálózaton végeztünk útépítési, útfelújítási munkákat. A Nagy Antal utcát 305 m hosszúságban, és a Trefort utca Szarvasi út - Kisszik utca közötti 301 m hosszúságú szakaszát 4,0 m szélességű szilárd burkolattal láttuk el, míg a Kisszik utcán 220 m hosszúságban burkolat erősítést végeztünk. A beruházás összköltsége ,- Ft, a támogatás mértéke ,- Ft (85%), vállalt saját forrás ,- Ft. 144

145 Árpád sor, Derkovits sor, József Attila utca, Luther utca belterületi önkormányzati utak fejlesztése című pályázat Projekt azonosító: DAOP-3.1.1/B A projekt tervezett összköltsége ,- Ft, elnyert támogatás: ,- Ft, saját forrás: ,- Ft. Tervezett megvalósítás: augusztus augusztus 31. A projekt műszaki tartalma: - Az Árpád soron 500 m hosszban, 6,15 m szélességben a Bajza utca - Gyulai út közötti szakaszon burkolaterősítés és a kiemelt szegély cseréje, továbbá a zárt csapadékvíz csatorna felújítása, valamint 2 db új buszmegálló létesítése valósult meg. - A Derkovits soron 507 m hosszban, 6,5 m szélességben burkolaterősítés valamint a kiemelt szegély cseréjét végeztük el, valamint 2 db új buszmegálló létesült. Az úttest alatt a csapadékvíz elvezető csatorna felújításra került. - A József Attila utca teljes 145 m hosszban átépítésre került. A jobb oldalon 3,5 m szélességű betonlap-burkolatú járda, mellette párhuzamos várakozó sáv, valamint 1 forgalmi sáv létesült, a baloldalon pedig 1,2 m betonburkolatú járda épült. - A Luther utcában az Irányi utca - Jókai út közötti szakaszon 469 m hosszban forgalmi sáv bővítésre, burkolat megerősítésre, 1 db jelzőlámpás csomópont átépítésére, 1 db buszmegálló pár létesítésére, továbbá a Luther utca - Kinizsi utcai jelzőlámpás csomópont átépítésére került sor. Békéscsabai útfelújítások hazai forrásból A decentralizált "települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújítása" keretében az alábbi utcák felújítása megtörtént (DARFT-TEUT) - forrásból évi burkolat felújítások: Peter Jilemniczky, Szabadság tér, Szerdahelyi utca - Kazinczy utca közötti szakasz, Illésházi utca. Elnyert támogatás: Ft évi burkolat felújítások: Franklin utca (Szegfű u. - Liliom u. közötti szakasza), Lencsési út - Menta utca közötti szakasz, Lencsési út - Fövenyes utca közötti 1. sz. összekötő út, Lencsési út - Fövenyes utca közötti 2. sz. összekötő út, Lencsési út - Fövenyes utca közötti 3. sz. összekötő út, Lencsési út - Fövenyes utca közötti 4. sz. összekötő út, Áchim lakótelep M7 és M17 sz. lakóépület közötti út, Tábor utca útburkolat, Szigligeti utca útburkolat. Elnyert támogatás: Ft évi burkolat felújítások: Pásztor utca szakasza) útburkolat, Szabolcs utca Őr utcánál, Kazinczy ltp. 20. számú házhoz vezető út, 4-es Honvéd utca útburkolat, Franklin utca (Kolozsvári u. - Bessenyei u. közötti szakasza), Czakó utca közötti út, Tevan Andor utca. Elnyert támogatás: Ft évi burkolat felújítások: Kerekes György utca útburkolat felújítása, Csiki utca, Tölgyfa utca és az Ihász utca útburkolatának felújítása, Őr utca, Szerdahelyi út és a Vigasz utca útburkolatának felújítása. Elnyert támogatás: Ft. Lipták András utcai burkolt csatorna és a hozzá kapcsolódó csapadékelvezető csatornák megépítése 145

146 Belterületi csapadék- és belvíz elvezetés tárgyú pályázat Pályázati azonosító: DAOP A kódszámú. A kivitelezéssel érintett terület: Lipták András utca, Zrínyi utca, Déli sor, Károlyi Mihály utca. A projekt keretében megvalósult csatornák hossza m Ebből 0,6m átmérőjű zárt csatorna 573 m 0,8 m átmérőjű zárt csatorna 747 m Földmedrű és burkolt csatorna 2480 m A projekt Ft összköltségű, az igényelt támogatás Ft (90%), saját forrás Ft. Dr. Réthy Pál Kórház fejlesztése Dr. Réthy Pál Kórház- Rendelőintézet Sürgősségi Betegellátó Osztályának (SO2) korszerűsítése (TIOP / jelű pályázat) A fejlesztés a meglévő SBO épületi és felszereltségi, orvostechnikai feltételei magasabb szintre emelését foglalja magában. - A tárgyi feltételek korszerűsítése, kiegészítése egyrészt a jövőben hatékonyabb és eredményesebb sürgősségi ellátást eredményezhet, másrészt a finanszírozási szerződés fenntartásának feltétele is. - A speciális diagnosztikai hátteret képező meglévő CT berendezés minőségi cseréje - A fejlesztés része akadálymentes parkoló és főbejárat létesítése, valamint az informatikai eszközök és hálózat korszerűsítése. A fejlesztés összköltsége ,- Ft, amelyből ,- Ft a támogatás és ,- Ft a saját forrás. A projekt időtartama: január június 30. Ellátás racionalizálása a Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézetben TIOP / elszámolható összköltség: Ft. - támogatási intenzitás: 90% - támogatás: Ft. - önerő: Ft (100%-ban önkormányzati támogatással) - a megvalósítás kezdete: május 2. - a megvalósítás befejezése: II. félév. Északi Ipartelep fejlesztése Békéscsaba Város Önkormányzata a 100 %-ban saját tulajdonban lévő ipari területén gazdaságfejlesztési célból infrastruktúra kialakítására, úthálózat, közművezetékek kiépítésére nyújtott be pályázatot. A fejleszteni kívánt terület gerincét a Balassa utca adja, mivel ezen az úton lehet kijutni a 44. sz. elkerülő útra, ugyanakkor a város irányába is. A projekt végrehajtása során közvetlenül megépül 720 méter szilárd burkolatú út, a teljes infrastruktúrával (közművek - áram, csapadékvíz, út, telefon hálózat) és a zöldterület fejlesztéssel. A terület rendezésével jól hasznosítható nagy beépíthető területek alakulnak ki. A projekt része még a területen egy 3000 m2-es üzemcsarnok építése, amelyet bérbeadással 146

147 kíván a város hasznosítani. A nyertes projekt ,- Ft összköltségből, ,Ft összegű támogatásból valósult meg. A megvalósítás kezdete: január. A megvalósítás befejezése: szeptember 17. Békéscsaba Jamina városrész szociális célú rehabilitációja Szociális célú városrehabilitáció című konstrukció a DAOP kódszámú pályázati felhívásra került benyújtásra. Beadási határidő: február 15. Megpályázandó támogatás: 270 millió Ft. Intenzitás: a támogatható költségek tekintetében 100 %. A rehabilitáció célja, hogy a helyi - hátrányos helyzetű - lakosság életminősége és esélyei javuljanak, az épített környezet minőségi változáson menjen át, továbbá a program gazdája az adott városrészben társadalmi reintegrációt eredményező felzárkóztató programokat valósítson meg. A projekt megvalósításának ütemezése: - Előkészítés: novembertől - Megvalósítás, kivitelezés: szeptembertől március 31-ig. Támogatott Projektelemek: - Lakófunkciót erősítő tevékenységek: - Franklin utcai 40 db bérlakás felújítása; - Bessenyei u szám alatt 3 db lakás építése. - Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek: - Jaminai Közösségi Ház átépítése, felújítása, - Közterületek fejlesztése: - Batsányi utca rendezése Békéscsaba Településfejlesztési Koncepciójának elkészítése és az Integrált Településfejlesztési Stratégia teljes körű felülvizsgálata, átdolgozása DAOP /B-13 kódszámú Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra nyújtottunk be pályázatot. A támogatható tevékenységek: Területi stratégiai dokumentumok (Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia) elkészítése, teljes körű felülvizsgálata, átdolgozása. A projekt célja, hogy a városok a már elkészült - korábban Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) elnevezéssel ismert - Integrált Településfejlesztési Stratégiájukat (a továbbiakban: ITS) figyelembe véve a kohéziós politika beavatkozási logikájának tematikus célkitűzései és beruházási prioritásai mentén fogalmazzák meg a településük, illetve annak funkcionális térségét érintő fejlesztési elképzeléseiket a as időszakra vonatkozóan. Megpályázott támogatás: 40 millió Ft. Intenzitás: a támogatható költségek tekintetében 100 %. A projekt megvalósításának ütemezése: - Előkészítés: május 31-ig. - Megvalósítás: 30-ig. 147

148 Támogatási döntéssel rendelkező, most induló beruházások Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása című KEOP /A. kódszámú pályázati felhívás A Békéscsaba 1912 Előre Sportegyesület székházának épületenergetikai fejlesztése című pályázat. A projekt teljes bekerülési költsége ,- Ft; igényelt támogatás ,Ft; saját erő igény: ,- Ft. Tervezett műszaki tartalom: Külső homlokzati hőszigetelés, amely komoly megtakarításokat eredményez, megszüntethetők a beázások a tető szigetelésével. A nyílászárók már javíthatatlan állapotban vannak, azok cseréje is megvalósul. A fűtéskorszerűsítés korszerű Viessmann kondenzációs kazánokkal valósulna meg a melegvíz-előkészítéssel, amely rendszer biztosítaná a tornaterem fűtését és a szociális egységek meleg víz-ellátását is. Az éves átlag 4,2 millió Ft kiadás %-kal csökkenthető. A pályázat benyújtása: február 11-én megtörtént. Tervezett megvalósítás: szeptember december 31. KEOP /B Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva című KEOP /B. kódszámú pályázati felhívás A Békéscsabai Városi Sportcsarnok energetikai korszerűsítése című pályázat. A projekt teljes bekerülési költsége ,- Ft; igényelt támogatás ,- Ft; saját erő igény: ,- Ft. Tervezett műszaki tartalom: A Városi Sportcsarnok hőtechnikai adottságainak javítása, fűtési, hűtési és használati melegvíz- és világítási rendszereinek korszerűsítése. Napkollektorok, illetőleg hőszivattyú alkalmazása használatimelegvíz-igény részbeni vagy teljes kielégítése céljából, illetve fűtésrásegítésre. Napelemek alkalmazása hálózati villamosenergia-termelés céljából a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához. A pályázat benyújtása: február 11-én megtörtént. Tervezett megvalósítás: szeptember június. Tanyai termékek piacra jutásának elősegítése a Békéscsabai térségben A Vidékfejlesztési Minisztérium évi pályázati felhívására, a Tanyafejlesztési Program keretén belül pályázat került benyújtásra. A projekt célja: a Békéscsabai Piac és Vásárcsarnok területén 1221,4 m2 felület lefedése és fejlesztése a magasabb színvonalú értékesítés érdekében illetve 66 új elárusítóhely létesítése. A projekt összköltsége: nettó ,- Ft, önerő: nettó ,- Ft. A beruházás tervezett megvalósítása: I. félév A as programozási időszakban az operatív programokból megvalósítani tervezett projektek vagy projektcsomagok Sorszám Becsült költségigény A projektjavaslat címe (millió forint) Munkahelytermést elősegítő iparterületek kialakítása, alapinfrastruktúra kiépítése Az Északi Ipari Park bővítése (Ipari út déli 594 oldalán lévő területek) OP megnevezése Előkészítő (szervezeti egység/témafelelős) Stratégiai-Fejlesztési Osztály TOP Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor, Leszkóné Pataki 148

149 412 TOP 1.2 Az Almáskerti Ipari Park bővítése (a Pepin utcától NY-ra) A volt TAPPE telep mellett lévő területek (a Báthori utcától NY-ra) 156 TOP 1.3 A VOLÁN telep és az elkerülő út között lévő területen ipari park kialakítása. 528 TOP 1.4 Bérbe vehető mezőgazdasági és ipari csarnokok létesítése A szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése 700 TOP 680 TOP Egészségügyi alapellátás és járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése TOP Bölcsődék rekonstrukciója (szükség esetén további férőhelybővítése) és energetikai korszerűsítése Bölcsődék rekonstrukciója, férőhely 700 fejlesztése Bölcsődék energetikai felújítása, 400 korszerűsítése Önkormányzati fenntartású óvoda épületek korszerűsítése és kapacitás bővítése Óvodák férőhely bővítése és energetikai korszerűsítése Óvodában tornaszobák kialakítása, óvodai tanuszoda felújítása Óvodák energetikai felújítása, korszerűsítése Óvoda teljes körű akadálymentesítése TOP 400 TOP 360 TOP 850 TOP 20 TOP Önkormányzati működtetésű oktatási intézmények szakmai programok alapján történő fejlesztése, energetikai korszerűsítése Általános iskolák energetikai felújítása, korszerűsítése, energiaracionalizálás Kulturális Intézmények korszerűsítése energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás Békéscsabai Jókai Színház energetikai korszerűsítése Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza energetikai korszerűsítése A Gyermekélelmezési Intézmény főzőkonyháinak rekonstrukciója és eszközfejlesztése TOP TOP 600 TOP 380 TOP 960 TOP Mozgás, fizikai aktivitás közösségi használatú tereinek és Ágnes Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor, Leszkóné Pataki Ágnes Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor, Leszkóné Pataki Ágnes Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor, Leszkóné Pataki Ágnes Stratégiai-Fejlesztési Osztály Csatári Ferenc Szociálpolitikai Osztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Csatári Ferenc Szociálpolitikai Osztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Csatári Ferenc Szociálpolitikai Osztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vandlik Csaba Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vandlik Csaba Oktatási Közművelődési és Sportosztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vandlik Csaba Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vandlik Csaba Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vandlik Csaba Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vandlik Csaba Oktatási Közművelődési és Sportosztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vandlik Csaba Oktatási Közművelődési és Sportosztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Csatári Ferenc Stratégiai-Fejlesztési Osztály Csatári Ferenc Pénzügyi és Gazdasági Osztály Kiss Gabriella Stratégiai-Fejlesztési Osztály Csatári Ferenc Oktatási Közművelődési és 149

150 infrastruktúrájának fejlesztése Élővíz-csatorna sportcélú hasznosítása, szabadidős és turisztikai célú fejlesztése 251 TOP Közterületi játszóterek és sportlétesítmények fejlesztése 450 TOP Sport- vagy tornacsarnok építése a belvárosban 500 TOP TOP Sport és szabadidőpark (közösségi központ) létrehozása a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban és környékén 11.1 Hivatásforgalmi célú helyi és térségi kerékpárút hálózat fejlesztése Franklin utcai és Szerdahelyi utcai 130 kerékpárút építés Szarvasi úti (445 és 44 sz. főút menti) kerékpárút építése 963 TOP 11.2 Jókai úti (4432 sz. út menti) kerékpárút építés 112 TOP 11.3 Kétegyházi úti (4433 sz. út menti) kerékpárút létesítése 200 TOP 11.4 Gyulai úti (446 sz. főút menti) kerékpárút építése 367 TOP TOP 12. Közösségi közlekedés helyi és térségi szintű rendszerének fejlesztése, infrastruktúrájának korszerűsítése Belterületi úthálózat fejlesztése, felújítása (szennyvízcsatornázással érintett utcák) TOP Mester utca útépítés 185 TOP Építők útja (a Lencsési út és a Kétegyházi út összekötése) útépítés 485 TOP TOP Sportosztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Oktatási Közművelődési és Sportosztály Szigeti Csaba Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor, Leszkóné Pataki Ágnes Városüzemeltetési Osztály Fazekas István Stratégiai-Fejlesztési Osztály Leszkóné Pataki Ágnes Oktatási Közművelődési és Sportosztály Szigeti Csaba Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vandlik Csaba Oktatási Közművelődési és Sportosztály Szigeti Csaba Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vandlik Csaba Stratégiai-Fejlesztési Osztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor, Leszkóné Pataki Ágnes Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor, Leszkóné Pataki Ágnes Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor, Leszkóné Pataki Ágnes Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor, Leszkóné Pataki Ágnes Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor, Leszkóné Pataki Ágnes Városüzemeltetési Osztály Petrovszki Zoltán Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor, Leszkóné Pataki Ágnes Városüzemeltetési Osztály Petrovszki Zoltán Stratégiai-Fejlesztési Osztály Leszkóné Pataki Ágnes Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor, Leszkóné Pataki Ágnes Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor, Leszkóné Pataki Ágnes 150

151 12.4 Balesetveszélyes csomópontok korszerűsítése 12.5 Közúthálózat tulajdon viszonyainak rendezéséhez kapcsolódó útkorszerűsítések TOP Külterületi sűrűn lakott térségek közlekedési kapcsolatainak javítása Külterületi utak korszerűsítése, felújítása TOP Magyar utca útfelújítása 300 TOP TOP Gyalogos közlekedés feltételeinek javítása (járdaprogram) Békéscsaba belváros II és a városi piac rehabilitációja Szociális célú város rehabilitáció keretében - TOP TOP Önkormányzati bérlakás állomány bővítése 400 TOP A panel program kiterjesztése a lakótelepeken Szegénység és szegregáció által sújtott leromlott városrészek rehabilitációja Önkormányzati bérlakások energiaracionalizálása Csabagyöngye ültetvény ökoturisztikai célú fejlesztése TOP TOP 600 TOP 350 TOP 851 TOP 13.2 Fürjesi út I. és II. ütem építése Árpád Gyógy és Strandfürdő új sportmedence és termálkút létesítése Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor, Leszkóné Pataki Ágnes Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor, Leszkóné Pataki Ágnes Városüzemeltetési Osztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városüzemeltetési Osztály Fazekas István Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor, Leszkóné Pataki Ágnes Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor, Leszkóné Pataki Ágnes Városüzemeltetési Osztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Marik Tibor Szociálpolitikai Osztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vandlik Csaba Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vandlik Csaba Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vandlik Csaba Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vandlik Csaba Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vandlik Csaba Szociálpolitikai Osztály Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vass Csaba Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vass Csaba Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. CsabaPark továbbfejlesztése, kapcsolódó TOP szálláshely és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Térségi szintű integrált, foglalkoztatás2 000 K.1 orientált gazdaságfejlesztés A KLIK által fenntartott oktatási 752 K.9 intézmények energetikai korszerűsítése Ágazati OP-hoz kapcsolódó megyei jogú város és térsége fejlesztési részdokumentum sablon (4.b feladatkör) fejlesztési irányok Hűtőház létesítése GINOP Stratégiai-Fejlesztési Osztály 1. Csatári Ferenc Turisztikai célú helyi és térségi kerékpárút hálózat Stratégiai-Fejlesztési Osztály 2. fejlesztése Bába Sándor, Leszkóné Pataki Ágnes 2.1 Turisztikai célú kerékpárút a Körösök GINOP

152 K K.2 K.3 K.4 K.5 K.6 K.7 K.8 völgyében Ligeti sor-gőzmalom tér, Ilosvai u.-felső Körös sor, Élővíz csatorna töltése (Körte sortól Veszejig)-Pósteleki út, Póstelek-Gyula Határtalanul két keréken Dózsa György út Corvin u. kerékpárút építés Határtalanul két keréken Építők útjai kerékpárút építés 132 GINOP 590 GINOP Környezetvédelmi és vízgazdálkodási programok Ivóvíz vezetékhálózat rekonstrukciója 800 KEHOP Ivóvízhálózat vagyonértékelése 300 KEHOP Csapadékvíz elvezető hálózat bővítése, korszerűsítése KEHOP Ivóvíz- és szennyvízvezetékek hálózatok fejlesztése KEHOP 480 KEHOP KEHOP 650 GINOP Szennyvíziszap kezelése Közvilágítás korszerűsítése Volt Körös Szálló hasznosítása A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott oktatási intézmények fejlesztési programjai Infokommunikációs fejlesztések Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése Befogadó társadalom 800 Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében Gyarapodó tudástőke Megújuló energiaforrások alkalmazása, 400 energetikai és energiahatékonysági fejlesztése Környezetügyi K+F+I, szemléletformálás 600 Térségi fejlesztési programok T Városüzemeltetési Osztály Császár Judit Városüzemeltetési Osztály Császár Judit Városüzemeltetési Osztály Gritta Pál Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor Városüzemeltetési Osztály Gritta Pál Stratégiai-Fejlesztési Osztály Bába Sándor Városüzemeltetési Osztály Gritta Pál Városüzemeltetési Osztály Császár Judit Stratégiai-Fejlesztési Osztály Vandlik Csaba Klebelsberg Intézményfenntartó Központ GINOP GINOP EFOP EFOP EFOP KEHOP KEHOP Újkígyós Csabaszabadi Kétsoprony Szabadkígyós Telekgerendás Operatív programok a as tervezési időszakban: KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM (KEHOP) EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (EFOP) 152

153 GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM (VEKOP) VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM (VP) Az önkormányzati hivatal szervezeti egységei Békéscsabán az önkormányzat településfejlesztéssel összefüggő tevékenységét az önkormányzati hivatal keretein belül működő Városépítészeti Csoport, illetve a StratégiaiFejlesztési Osztály hangolják össze. A város településfejlesztési és településrendezési dokumentumainak készíttetése és karbantartása is hatáskörükbe tartozik. A városfejlesztés operatív feladatait az erre a célra alapított Békéscsabai Városfejlesztési Kft látja el. A Békéscsabai Városfejlesztési Kft tevékenysége A vállalkozás általános bemutatása A társaság feladatai közé tartozik az Alapító célkitűzése szerint: - Az önkormányzati városfejlesztési projektjeinek menedzselése, - Gazdaságfejlesztési elemek integrációja, - A gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása, - Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel), - További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása, - Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (tervezés és kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), - A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése), - Az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (pályázatok és projektek előkészítése, a szükséges pénzforrások koordinálása, elszámolás), - Adminisztratív, információs feladatok ellátása, kommunikáció (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal osztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal), - A fenntartás koordinációja. A városfejlesztési társaság menedzsment szervezete feladatai ellátása érdekében a megvalósítás során egyéb szolgáltatásokat igénybe vesz, amennyiben a felmerülő feladatok speciális szaktudást, többlet kapacitást kívánnak meg. Projektmenedzsment által igénybevett szolgáltatások - Pénzügyi menedzsert segítő szolgáltatás: a városfejlesztési társaság igénybe veszi a Polgármesteri Hivatal alkalmazottainak közreműködését a projekt főkönyvi könyvelési feladatai területén. 153

154 - Könyvelői szolgáltatás: a társaság ügyvitelével kapcsolatos teljes körű könyvelési feladatok ellátását erre szakosodott társaság végzi megbízási szerződés alapján. Szakmai szolgáltatások Tervezési szolgáltatás: engedélyezési tervdokumentáció, kiviteli tervek készítése, építészetiműszaki tervezés az egyes projektelemekhez kapcsolódóan szerződés alapján. - Szakértői közreműködők szolgáltatása: eseti, műszaki illetve egyéb szakmai területen, megfelelő támogatatás illetve döntés előkészítés érdekében megbízási szerződés alapján igényelt szolgáltatások. - PR tevékenység, marketing: az átláthatóság és megfelelő színvonalú lakossági tájékoztatás biztosítása, a projekt teljes időtartama alatt a nyilvánosság megteremtése, ennek biztosítására igénybevett szakmai szolgáltatások. - Kivitelezés: építéssel, kivitelezéssel foglalkozó vállalkozások megbízása a város rehabilitációs munkálatokra, Egyéb szolgáltatások - Műszaki ellenőr: a szolgáltatás speciális területei szerint megbízási szerződés alapján kerül sor az aktuálisan szükséges követelményeknek megfelelő műszaki ellenőr alkalmazására. - Közbeszerzési eljárások lebonyolítása: az önkormányzat hatáskörébe tartozó közbeszerzési eljárások lefolytatását a városfejlesztési társaság a projektek végrehajtása során közreműködőként segíti. - Jogi szolgáltatás. A kiemelt projekt megvalósítását a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. koordinálja, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Stratégiai-Fejlesztési Osztály, valamint Városüzemeltetési Osztály munkatársaival együttműködve. A projekt megvalósításának szervezése, menedzselése elsődlegesen a városfejlesztési társaság feladata, de abban a Hivatal előbb felsorolt szervezetein kívül további szerveztek közreműködése, illetve részvétele is szükséges - társadalmi, civil és gazdálkodó szervezet - melyek a projekt egyes elemeinek megvalósításának résztvevői (pl. a gazdásági funkció, a SOFT elemek megvalósítói). A Városfejlesztési Társaság piaci helyzete Az Alapító a Társaságot speciális feladatra, speciális céllal hozta létre: a belváros rehabilitációs nagyprojekt megvalósításának menedzselésére (a pályázati feltételnek megfelelő formában) továbbá az előírt időszakban a projekt megvalósítása eredményeként használatba vett létesítmények fenntartásának, üzemelésének nyomon követésére. E feladat teljesítése mellett cél a további városfejlesztéssel kapcsolatos, IVS-ben foglaltak megvalósításában közreműködés, illetve az IVS fejlesztésében részvétel. A Társaság fontos referenciáját, a Békéscsaba belváros rehabilitáció I. ütem című kiemelt projekt műszaki megvalósítását a tervezett határidőre teljesítette. A projekt közel 2 milliárd forint összköltséggel, a pénzügyi elszámolása is ütemezés szerint teljesült. Jelenleg folyamatban van a beruházás pénzügyi aktiválása. Megvalósítás alatti projekt, amelyben konzorciumi tagként vesz rész a Kft: Békéscsaba Jamina városrész szociális célú rehabilitációja. A megvalósítás időszaka október 08-án kezdődött, tervezett befejezése: június 30. A projekt összköltsége: 284 millió forint. 154

155 A társaság jelenleg 4 fő főállású alkalmazottat foglalkoztat, ebből 1 fő az ügyvezető, építőmérnök képesítéssel. További alkalmazottak: 1 fő műszaki menedzser, 1 fő pénzügyi asszisztens és 1 fő szociális asszisztens megfelelő szakirányú képesítéssel Gazdaságfejlesztési tevékenység6 Beavatkozási területek, fejlesztési célok Alapvető cél a munkahelyteremtéssel járó beruházások városba vonzása, beruházásokat tervező vállalkozások Békéscsabán történő megtelepedésének elősegítése, ipari területek kialakításával, adókedvezményekkel és az ügyintézés megkönnyítésével. Részcélok: - ipari infrastruktúra fejlesztés, - befektetés ösztönzés, - turizmus fejlesztés, - törzsház típusú vállalatcsoport létrehozása. Ipari infrastruktúrafejlesztés Továbbra is folytatni kell a jelentős munkahelyteremtéssel járó beruházások megvalósításának helyszínéül szolgáló területek feltárását, kialakítását, közművesítését, kedvező jogi szabályozási környezetének kidolgozását. Az önkormányzat szolgáltatási színvonalának emelését szolgáló beruházások helyszíne elsősorban a meglévő ingatlanállomány funkciójának megváltoztatásával biztosítható, így az anyagi források függvényében folytatni kell a településrendezési terv megvalósításához szükséges területvásárlásokat. Befektetés ösztönzés A befektetés-ösztönzés infrastrukturális feltételeinek alapköve a térség egésze közúti elérhetőségének javítása, ezért az M 44-es gyorsforgalmi út megépítésére égető szükség van. A többi érintett önkormányzattal együtt aktív lobbytevékenységet folytat a Város a gyorsforgalmi út mihamarabbi megépítéséért. A befektetések ösztönzése és a magasan kvalifikált munkaerő képzésének segítése érdekében kapcsolatot tart a Város a Szent István Egyetem Gazdasági Főiskolai Karával és más képzőintézetekkel. 6 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Programja , illetve Békéscsaba Befektetés ösztönzési stratégiája felhasználásával 155

156 Proaktív befektetés ösztönzési programmal ajánlja ki az önkormányzat a bel- és külföldi befektetőknek a város ingatlan-portfolióját, üzleti és képzési lehetőségeit. Hazai és nemzetközi befektetői és kereskedelmi vásárokon ismertté és vonzóvá teszik Békéscsabát. A Békéscsabán belüli infrastruktúra az elkerülő út megépítésével új zöld- és barnamezős területekkel bővült, ahová termelő, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet végző vállalkozásokat vár az önkormányzat. Az Északi Iparterületen található önkormányzati telkeken (majd azok bővítésével újabb területeken) kiépítik az alapinfrastruktúrát és felépít a város egy logisztikai, ipari központot. Ez az elképzelés a vasúti fővonal fejlesztésével is összehangoltan tervezett. Ipari-kereskedelmi hasznosítás tervezett a város további területein is. A befektetés-ösztönzés és munkahelyteremtés érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2008-ban döntött egy vállalkozásfejlesztési támogatási program indításáról. A sikeres program keretében helyi mikro- és kisvállalkozások pályázat útján juthatnak támogatási forráshoz munkahelyteremtés, valamint technológia korszerűsítés céljából. Ennek a pályázati lehetőségnek a forrásnagyságát mindig az adott évi önkormányzati költségvetésből biztosítható keret határozza meg. A program céljainak definiálása során, a lehető legjobb hatékonyság érdekében, folyamatosan szükséges a támogatás összehangolása az országos támogatási célokkal. Turizmusfejlesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a település és térsége turisztikai fejlesztését kiemelt célként kezeli. A Város és térsége (Körösök Völgye, Közép-Békés) rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, a turisztikai kínálat alapját a színes gasztronómiai hagyományok, gazdag természeti és épített örökség, valamint a kiváló egészségturisztikai adottságok adják. A város legértékesebb turisztikai terméke, amely a helység imázsát is meghatározza, Magyarország legnagyobb gasztronómiai nagyrendezvénye, a Békéscsabai Kolbászfesztivál. A turizmus fejlődését azonban gátolja a rossz közlekedési helyzet, a megfelelő turisztikai infrastruktúra fejletlensége: a színvonalas szálláshelyek és a komplex turisztikai termékek hiánya. Erősítésre szorul Békéscsaba idegenforgalmi marketingje és turisztikai imázsa is. A vendégforgalom jóval a kívánt szint alatt marad, a turizmusból származó jövedelmek mértéke nem megfelelő. Megvizsgálva az adottságokat, a lehetőségeket, feladatokat, a hazai és nemzetközi tendenciákat, valamint több hasonló gasztro-turisztikai jelentőségű külföldi település koncepcióját, Békéscsaba és térségének turizmusfejlesztési irányai a következőkben határozhatóak meg: - Tekintettel a város kiemelkedő gasztro-turisztikai értékeire, a fejlesztés fő irányának a kolbász örökség -re épülő vonzerők kiépítése javasolt. A Kolbászfesztivál brand-jének kihasználásával egész éves turisztikai látnivalókat kell fejleszteni: szükség van egy látogatóközpontra, kolbászfalura a városban a kolbászkészítés hagyományaira épülő tematikus útvonalra. A kolbászfesztivál infrastruktúráját új helyszín biztosításával kell megfelelően bővíteni. - A kulturális turizmus területén a Munkácsy-emlékeket célszerű középpontba állítani. - Az egészségturizmus fejlesztése érdekében gyógy-wellness szállodát kell építeni az Árpád-fürdő mellé (esetleg közelébe). 156

157 - - - A turisztikai infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen a vendégforgalom növelése érdekében. Szükséges magas kategóriájú szálloda, valamint ifjúsági szálláshely és - az igények felmérése után adott esetben - kemping fejlesztése. A város által megkezdett öko- és aktív turisztikai fejlesztéseket folytatni kell. A kalandpark kialakításakor a térség hasonló tematikájú projektjeitől eltérő irányokat kell megfogalmazni, törekedni kell a fenntarthatóság elvének minél jobb érvényesítésére. A vízi turisztikai infrastruktúra kiépítése, az Élővíz csatorna hajózhatóságának biztosítása mellett meg kell vizsgálni a csatornahajózás lehetőségét is. A térségi és a határ menti kapcsolatokat erősíteni kell. A turisztikai kínálat hatékony piacra vitele a megalakuló turisztikai desztinációs menedzsment szervezet feladata kell, hogy legyen. A turizmusfejlesztési cél elérésének egyik kiemelt lehetősége a Csaba Park projekt Kalandpark és fesztiválterület - megvalósítása. A kolbászfalu, kalandpark és fesztiválterület fejlesztése a Gyulai út menti Parkerdő területén kormányzati kiemelt mintaprojekt keretében, európai uniós források intenzív bevonásával. A projekthez kapcsolódóan szükséges lehet a Gyulai út mellett fekvő Gabonaipari Múzeum, illetve a hozzá tartozó mezőgazdasági telkek és ingatlan együttes megvásárlása, illetve ingatlancserével való megszerzése, amennyiben erre kedvező feltételekkel nyílik lehetőség. A helyszín jól kiegészítheti a mellette kiépülő kolbászfesztivál és Csaba Park attrakcióit. Törzsház típusú vállalatcsoport Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a tulajdonában lévő vállalatcsoport egységes irányításával a következő célokat kívánja elérni: - Érvényesüljön jobban az önkormányzat, mint tulajdonos érdeke. - Valósuljon meg a vállalatok valódi szakmai irányítása és kontrollja. - Történjen meg az erőforrások vállalatcsoport szintű optimalizálása. - A Vagyonkezelő Zrt. a cég nagyságából eredő piaci előnyöket ragadja meg, alakítson ki közös beszerzési rendszert, javítsa a vállalatcsoporton belüli működés hatékonyságát. - Támogassa az egyes cégek szintjén az ésszerű tőkebevonást. - Kutasson fel további befektetési és vállalkozási lehetőségeket, expanzióval szerezzen új piaci pozíciókat. - Összességében a fenti célok eredményeként a vállalatcsoport nyereséges működése járuljon hozzá az önkormányzat hatékony gazdálkodásához, vagyoni bevételeinek növeléséhez. Korábbi időszakok fejlesztései Magyarország egyik piacvezető építőanyag-ipari cége, a Tondach Magyarország Cserép- és Téglagyártó Zrt. 50 millió eurós befektetéssel új cserépgyártó üzemet létesített. ÚMFT támogatás: 500 MFt. Éves árbevétel 12 mrd Ft., a foglalkoztatottak létszáma a korábbi 540 főről mára visszaesett. A megyében az építőipar tönkre ment, mivel a szinte nullára visszaesett építkezések következtében a legnagyobb kivitelező cég megrendelései is töredékére estek vissza. 157

158 Átadásra került a Budapest Bank (GE Money Bank) Békéscsabai Bankműveleti Központ új szárnya (2008. július). A Bankműveleti Központ jelenleg mintegy 800 főt foglalkoztat. A Mondi Packaging Kft májusában új üzemcsarnokot építve növelte gyártókapacitását a hajlékonyfalú csomagolóanyag gyártás területén, további munkahelyeket teremtve. A beruházás értéke közel egymilliárd forint. Elkészült a Békéscsabai Repülőtér komplex fejlesztési programja, mely jelenleg megvalósíthatósági vizsgálat alatt van. A program lényegi eleme a kifutó meghosszabbítása m hosszúságra és az ebből adódó kiszolgálási kapacitásigény megteremtése. Tervezett ktg. kb. 9 millió. (2006-ban megvalósult az 1.300x30 méteres szilárd burkolatú kifutópálya, amely km-es távolságból, maximum 65 fő szállítására alkalmas gépek fogadására alkalmas.) Közfoglalkoztatás Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) minden eszközt, lehetőséget megragad annak érdekében, hogy a város lakosságának munkaerő-piaci helyzetén javítson. Az Önkormányzat kiemelt célként fogalmazta meg a munkahelyteremtést és a foglalkoztatást. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata hatékony és a szubszidiaritás elvén működő szociálpolitikára törekszik. A közfoglalkoztatás megszervezése az egyes programelemek, feladatok meghatározása a városfejlesztési céljai és a lakosság részéről megjelenő szükségletekkel összhangban történt. A közfoglalkoztatás során két fontos cél elérésére törekszünk egyrészt a foglalkoztatottak olyan munkát végezzenek, amely a város fejlődését, az itt élő emberek életminőségének javítását szolgálja azzal, hogy értéket teremt, másrészt a közfoglalkoztatásban résztvevők éppen ezért fontosnak, a társadalom aktív tagjának érezzék magukat. Az alábbi táblázat mutatja a közfoglalkoztatásban résztvevők számának, illetve az önkormányzati önrész és a támogatás alakulását között: Közfoglalkoztatás főbb adatai Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata évben év év év év év Foglalkoztatottak létszáma (fő) Támogatási összeg (e Ft) Önkormányzati önrész (e Ft) Összesen (e Ft): Forrás: Önkormányzat A közfoglalkoztatás rendszere között erőteljesen átalakult, megváltozott évben elsősorban a települési önkormányzat feladata volt a közfoglalkoztatás megszervezése évtől Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata mellett, 158

159 intézményei, a civil szervezetek, az egyházi jogi személyek és egyéb állami feladatot ellátó szervek is sikeresen pályázhatnak a közfoglalkoztatásra. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szakmai feladatokat 2009 évtől a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály Közfoglalkoztatási Csoportja látja el. Legfontosabb feladata a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők és a regisztrált álláskeresők közfoglalkoztatása a Munkaügyi Központtal együttműködve. A évben új jogszabályok bevezetésére került sor, amely a közfoglalkoztatás teljes átalakítását, a rendszeres munkavégzésbe bevonható személyek helyzetének megváltoztatását eredményezte. Módosult a közfoglalkoztatás finanszírozása, nagyobb hangsúlyt fektetve a szakképzettségek figyelembe vételére. A Munkaügyi Központtal történt együttműködés eredményeként 828 fő foglalkoztatását sikerült biztosítania az Önkormányzatnak és intézményeinek: az Út a munkához programnak köszönhetően 808 fő közcélú munkás foglalkoztatása 6-8 hónapos időtartamban, 95 %-os támogatással, valamint 20 fő közhasznú munkás 3 hónapos munkavégzése 90 % támogatás mellett valósult meg. A fentieken túl a vésztői gesztorsággal működő, vasúti közmunkaprogramban 14 békéscsabai lakos, 6 hónapra kapott álláslehetőséget. A 2010 évben is folytatódott közcélú és közhasznú közmunkaprogramok eredményeként 1047 fő álláskereső jutott munkához. Az Önkormányzat, intézményeivel együtt 932 fő közcélú munkavállalót alkalmazott, ezen felül mintegy 89 fő közhasznú munkavégzés keretében városüzemeltetési munkálatokat végzett. Ebben az évben is sor került 10 fő közfoglalkoztatásszervező pályázati úton történő foglalkoztatására, valamint 16 fő vett részt a vésztői közmunkaprogramban. Az Önkormányzatnak lehetősége nyílt ben 8 fő és ben 10 fő közfoglalkoztatásszervező foglalkoztatására, 75 %-os támogatás mellett. A közfoglalkoztatás szervezők a közfoglalkoztatás adminisztrációjának előmozdítását, a városüzemeltetési jellegű munkák irányítását és koordinálását oldották meg. A közfoglalkoztatás rendszerét január 1. napjától kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltotta fel, amelynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program az Önkormányzat által a Munkaügyi Központnak benyújtott pályázatok keretében igényelhető támogatások felhasználásával valósul meg. Az Önkormányzatnak illetve intézményeinek, egyházi jogi személyeknek és a civil szervezeteknek lehetősége nyílt önállóan pályázni közfoglalkoztatás megvalósítására. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény (a továbbiakban: Közfoglalkoztatási törvény) szerint a közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely - a törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat vagy - a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy - a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy - a helyi vagy azon túlmutató közösségi így különösen egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állatvédelemi, gyermek- és ifjúságvédelemi, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység 159

160 - kivételével sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat vagy a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt. A szeptember 1. napján hatályba lépett Közfoglalkoztatási törvény létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését, koordinálását Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya látja el, a munkáltatói feladatokat pedig az érintett önkormányzati, oktatási, szociális és egyéb intézmények, valamint civil szervezetek vezetői. A munkaügyi, bérszámfejtési feladatokat a Magyar Államkincstár végzi. A közterületen dolgozók szakmai irányítását Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztályának Közfoglalkoztatási Csoportja, a Városüzemeltetési Osztály, illetve a Stratégiai- és Fejlesztési Osztály munkatársai végzik. A közcélú és közhasznú foglalkoztatást a rövid, (2-3 hónapos napi 4 órás munkavégzés) és hosszabb (6-8 hónap napi 6-8 órás munkavégzés) időtartamú közfoglalkoztatás váltotta fel, amelyek esetén a Munkaügyi Központ % támogatással csökkentette az Önkormányzat foglalkoztatással kapcsolatos költségeit. A kiírt pályázatok tartalma, feltételei az Közfoglalkoztatási törvény hatályba lépése óta többször is változtak. Az elnyert támogatásoknak köszönhetően az Önkormányzatnak, illetve az Önkormányzat által fenntartott intézményeknek, továbbá azoknak a civil szervezeteknek, amelyek megállapodás alapján közfeladatot látnak el összesen 1031 fő 117 fő hosszabb időtartamú, és 914 fő rövid időtartamú alkalmazására nyílt lehetőség. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében, 6-8 hónapos intervallumban működő intézményfelújító brigád jelentős mértékben csökkenti Békéscsaba város intézményeinek felújítási költségeit. A szakképzett festők, kőművesek, ácsok, burkolók, villanyszerelők a felmerülő igényektől függően évente intézményben (bölcsődék, óvodák, iskolák) végeztek értékteremtő munkát. Az Önkormányzatnak 2012 évben lehetőség nyílt országos, Startmunka mintaprogramok szervezésére is, amelyben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek napi 8 órában, 4-8 hónapra kaptak lehetőséget értékteremtő munkavégzésre. A 100 %-os állami támogatással megvalósuló, országos programok között szőlőtelepítés, járdaépítés, belvíz-elvezetés, belterületi burkolt utak karbantartása, természetvédelmi területek kezelése, illegális hulladéklerakók felszámolása és facsemete ültetés kerültek megvalósításra. A Startmunka mintaprogramok szervezése során kiemelt figyelmet fordítottunk a külterületek folyamatos karbantartására, fejlesztésére. Az erőforrások hatékony koncentrálása széles értelemben vett társadalmi, gazdasági és közösségi célokat szolgál. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata hosszú távon elkötelezett a természeti környezet állapotának megóvásában, valamint a környezetszennyezés megelőzésében. Békéscsaba külterületeinek fenntartható fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul a növényvilág tudatos gondozása, elhagyott hulladék összegyűjtése, illetve az inváziós növényfajok visszaszorítása. Az utak, kerékpárutak és járdák folyamatos karbantartása különösen indokolt a biztonságos járhatóság és balesetmegőrzés céljából. 160

161 Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatásban dolgozó személyek által évben 208 tonna illegális hulladék összegyűjtése és elszállítása, a dűlőutak és környékük karbantartása, folyamatos kaszálása és parlagfű irtása m² területen történt meg. A bozótmentesítés mintegy ezer m² területen zajlik. A belvíz-elvezető rendszer rendbetétele során évi fm árok karbantartása (rézsű kaszálása, a feliszapolódott árkok takarítása, a kapubejárók és az útkereszteződések átereszeinek kitisztítása) valósult meg. Békéscsaba Megyei Jogú Város közfoglalkoztatás keretében megvalósuló facsemete ültetési programja az esztétikai látványon túl - nagyban hozzájárult a levegőszennyezettség csökkentéséhez. A évben indult fásítási program keretében 120 facsemete ültetésére került sor. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is felállításra került egy, a városi közintézmények kisebb méretű építőipari felújítását végző munkacsoport, így a közfoglalkoztatottak munkájával 10 intézmény 19 telephelye szépülhetett meg. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012 októberében, 48 fő bevonásával indította el a Startmunka mintaprogramot, két új programelemét. A téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás projekt keretében november 30. napjáig a Csabagyöngye szőlő telepítését és gondozását végezték a közfoglalkoztatottak, amíg egy másik brigádban február 28. napjáig járdalapok öntését és lerakását valósították meg. Az Önkormányzat a Szőlőtelepítés program segítségével a város legismertebb szőlőfajtája, a Csabagyöngye hírnevét kívánta tovább erősíteni a 6030 db Csabagyöngye szőlőtőke elültetésével 2,4 ha-os területen. A járdalap gyártás program keretében a külterületi járdák karbantartása, újrarakása valósult meg, és 2012 évben fm útszakaszon került sor a közfoglalkoztatottak által gyártott járdalapok lerakására Békéscsaba számos utcáján. A fentieken túl 2012-ben az intézmények, továbbá a civil szervezetek és egyéb állami feladatot ellátó szervek is sikeresen pályáztak közfoglalkoztatásra, és ezzel a békéscsabai álláskeresőket segítették munkatapasztalat-szerzéshez és munkajövedelemhez jutáshoz. Az Önkormányzat évben a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás mellett a Startmunka mintaprogramokat is tovább folytatta. A szőlőtelepítési program segítségével, a város legismertebb szőlőfajtája, a Csabagyöngye hírnevét kívánjuk tovább erősíteni. Ebben az évben 12 fő vett részt a szőlőtőkék gondozásában nyarára, a közfoglalkoztatottak gondos munkájának köszönhetően, a Csabagyöngyén kívül, 13 fajta (Rajnai rizling, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, Angéla, Generosa, Teréz, Palatina, Lidi, Lilla, Nero, Eszter, Flóra, Fanni) szőlőt sikerült termelni. Célunk az, hogy a Magyarországon őshonos fajták újra visszakerüljenek és széles körben ismertté váljanak. Az elkövetkezendő évre ezen fajtákból pálinka előállítását is tervezzük. A járdalap gyártás program 61 fő részvételével valósult meg, amelynek keretében a külterületi járdák karbantartása, újrarakása történt meg. A közfoglalkoztatottak közel db, 6, és 8 cm-es járdalapot gyártottak ebben az évben. Békéscsaba mintegy 20 utcáját - elsősorban Jamina, Gerla és a belváros néhány utcáját érintő a járdafelújítások évben mintegy 2500 fm járdaszakaszt jelentenek. A járdaépítésen kívül számos utcán került sor a térburkolat felújítására, amely szintén a közfoglalkoztatottak munkáját dicséri. Kiemelendő, hogy az e 161

162 programban résztvevő szakképzett munkások lehetőséget kapnak szaktudásuk szinten tartására, elősegítve a versenyszférába történő visszakerülésüket. A Startmunka mintaprogram további 5 programmal kibővülve folytatódott 2013-ban. Így a szőlőtelepítés és járdalap gyártás-, lerakás programelemeken kívül belvíz-elvezetés, belterületi burkolt utak karbantartása, természetvédelmi területek kezelése, illegális hulladéklerakók felszámolása és facsemete ültetés programok kerültek bevezetésre. A természetvédelmi területek kezelése programban dolgozó 68 fő természetvédelmi, környezetvédelmi- kezelési feladatokat látott el. A fő tevékenység az inváziós növényfajok (zöld juhar, bálványfa, fehér akác, gyalogakác stb.) visszaszorítása, valamint a gépi fűkaszák használatával végzett kaszálás, nádvágás, cserjeírtás, faiskolai tevékenység, vízparti növények gondozása. A természeti oltalom alá eső pósteleki génrezervátumban az elhagyott hulladék gyűjtése, illetve faiskolai tevékenység valósult meg. A munkálatok során 2013-ban mintegy 40,5 hektárnyi aljnövényzet irtás, illetve ² területen nádvágás történt meg. A csapadékvíz elvezetés programban résztvevő 50 fő Békéscsaba belterületén 395 db áteresz, 2081 db víznyelő és több mint db árok tisztítását végezték el. A program hozzájárul az egészséges, fenntartható lakókörnyezet kialakításához, az érintett ingatlanok vonatkozásában a vagyonvédelemhez. Megelőzi az úthálózat, és a járdák hosszabb távú rongálódását, és ezáltal széles értelemben vett társadalmi, gazdasági és közösségi célokat is szolgál. Az illegális hulladéklerakók felszámolása hozzájárul a rendezett, tiszta lakókörnyezet kialakításához, a komfortérzet növeléséhez, környezetszennyezés megelőzéséhez. A program erősíti a hosszú távú, fenntartható környezet kialakítását, segíti a szemléletformálást. A programban 43 fő vett részt. Békéscsaba közterületeinek takarítása 32,77 km2 területen történik. Ebben az évben 7,97 tonna illegális hulladék összegyűjtése és elszállítása, valamint a közterületeken lévő m2 zöldfelületek kaszálása valósult meg. Az önkormányzatunk kezelésébe 193 km burkolt felületű út, 28 km kerékpárút és 351 km járda tartozik. Az utak járhatóságának és biztonságosságának megtartásához járul hozzá a belterületi burkolt utak karbantartása program során elvégzett, 18 km-nyi padka megtisztítása, azon túl, hogy baleset megelőzési és vagyonvédelmi célokat is szolgál. A dűlőutak és környékük karbantartása, folyamatos kaszálása és parlagfű irtása évente kb m² területen valósul meg, míg a 15 fő közfoglalkoztatott által elvégzett bozótmentesítés mintegy m² területen zajlik évente. A 2013 augusztusában indult a facsemete ültetés 51 fő közreműködésével. A programban 600 db fa ültetése valósult meg ( db magyar kőris, mezei juhar, májusfa, puszta szil, fehér nyár, kocsányos tölgy). A program segíti az ültetett faállomány növelését, és hozzájárul annak megújításához. Amellett, hogy esztétikai látványt nyújt, nagyban hozzájárul a levegőszennyezettség csökkentéséhez. A Startmunka mintaprogramokon túl említést kell tenni a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásról is. Az Önkormányzatnál idén 74 fő, 6-8 hónapos időtartamban, döntően napi 8 órában végzett főként adminisztratív, és építési szakipari jellegű munkákat. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében működő 10 fős, szakemberekből álló intézményfelújító brigád lelkes munkájának eredményeként Békéscsaba mintegy 25 önkormányzati fenntartású intézménye került felújításra. Az iskolák, óvodák épületei szebb, esztétikusabb látványt nyújtanak az oda járó gyermekek, szülők részére egyaránt, amellett, 162

163 hogy jelentős költséget takarítanak meg az intézmények. Kiemelendő az a 6 fős csapat, akik szociális bérlakások állagmegóvását végzik. Idén összesen 19 békéscsabai intézmény 264 fő álláskeresőt foglalkoztat 3-8 hónapos, napi 6 órás foglalkoztatás keretében. Az intézmények körében elsősorban az adminisztratív, illetve egyéb, szakképzettséget nem igénylő takarítói, udvaros, karbantartó munkakörök keresettek. Amint az a Startminta programok jellegéből is látható, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata hosszú távon lehetőségként tekint a foglalkoztatás e formájára, amely nagyszámú, kedvezőtlen helyzetbe került békéscsabai ember munkához, jövedelemhez való jutását segíti elő és első lépcsője lehet a nyílt munkaerő-piacra való visszajutáshoz november 1. napjától több közfoglalkoztatási program indul, amelyek április 30. napjáig tartanak. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a következő hónapokban az alábbi közfoglalkoztatási programokban vesz részt: 1. hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, 2. téli átmeneti közfoglalkoztatás, 3. biztonságos adatkezelés, ellenőrzött iratmegsemmisítés startmunka mintaprogram. 4. kulturális közfoglalkoztatás, 5. Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Mintaprogram MaNDA) A közfoglalkoztatásban résztvevők egy része a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt képzésben is részt vesz november 1.-től április az egyes programokban foglalkoztatottak, képzésben részvevők létszáma az alábbi táblázat szerint alakul: 2013.Téli és egyéb közfoglalkoztatás havonkénti létszámbontásban (fő) november április november 2013.december 2014.január február 2014.március 2014.április hosszabb időtartamú iratmegsemmisítő program dogozik képzésben részt vesz Téli átmeneti közfoglalkoztatás munkaerőpiaci tréningen vesz részt Start Közművelődési közfogl. Munkavégzők száma összesen Képzésen résztvevők száma összesen:

164 Mindösszesen: Forrás: Önkormányzat Lakás- és helyiséggazdálkodás7 Békéscsaba lakásállományának jellemzői A város épületállománya igen sokféle építési módot mutat. Az előtt épült mintegy db lakóház 80%-a vályogból készült. Az között épült lakások (1.729 db) mintegy 30%-a vályogból épült ház, továbbá ekkor jelentek meg az első iparosított technológiával épített házak is. Ezt követően az 1960-as és 1990-es évek között épült Békéscsaba lakótelepi lakásállományának 90%-a. A vályogból épült házak száma egyre csökkent az 1960-as évektől kezdődően, míg az egyéb technológiával (főként téglából) épült házak az összes épülő házhoz viszonyított aránya a 60-as években mintegy 50%, a 70-es években 30% körüli, 80-as években 50%, míg a 90-es években 80% volt. Békéscsaba épületállományának további jellemzője, hogy az országos tendenciához képest korábban kezdődött meg a régi épületek értékőrző belső és külső felújítása, így nagy arányban maradtak meg ezen lakóházak a városban. Békéscsaba jelenlegi lakásállományát több, mint 33%-ban iparosított technológiával épült lakások alkotják, ami igen magas, tekintve, hogy a fővárosban ez az arány 35%. Magas, mintegy 23%-os a lakáspolitikai szempontból szintén jelentős problémákat felvető vályogból épült házak aránya is.probléma lehet, hogy a házak közel 30%-a előtt épült, és csak mintegy 8%-a épült után. Ez alapján elmondható, hogy Békéscsabára is jellemző a lakásállomány elöregedése. A városban összesen a lakások 14,7%-a alacsony komfort fokozatú, városrészek közötti eloszlásuk azonban eltérő. A Lencsési övezet lakásának csupán 0,9%-a alacsony komfort fokozatú, Fényes városrészben azonban a lakások 33,5%-a tartozik ebbe a kategóriába. Az összkomfortos lakások aránya a teljes lakásállományon belül 60%, ami az országos átlaggal megegyező, alatta marad viszont a megyei jogú városok átlagának. A 2001es népszámlálás óta eltelt 10 év során 10 százalékponttal nőtt az összkomfortos lakások aránya a teljes lakásállományon belül a városban. Békéscsabán a lakóövezet jellege szerint lakótelepi és családi házas jellegű lakásokban laknak elsősorban az emberek. Fontos még megemlíteni a tanyavilágot, ahol a évi népszámlálási adatok alapján a lakosság mintegy 5 %-a élt, de a belterületbe vonás és az ott élő lakosság természetes fogyása miatt ez a szám a népszámlálás óta csökkent. A városban a évi adatok alapján db lakás van. 7 Készült Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Programja (2011. március) felhasználásával 164

165 Lakások komfortfokozatának alakulása % 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Összkomfortos lakások aránya a teljes lakásállományból 2001 Komfort nélküli lakások aránya a teljes lakásállományból 2001 Összkomfortos lakások aránya a teljes lakásállományból 2011 Komfort nélküli lakások aránya a teljes lakásállományból 2011 Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés A Belvárosban leginkább a XIX. század második felében, a polgárosodás hatására épült többszintes lakástömbök, illetve a Belváros déli részén az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején épült ötszintes panel-, illetve blokkházak találhatóak. A XIX. század második felében a legrangosabb utcák egyszintes épületeinek zártsorúvá válása indult meg a Belvároshoz közel eső értékes területeken, és ez jellemzi jelenleg a Belvárostól északra, illetve délre fekvő kisvárosias területeket is. A nagyvárosias környezetet a városban a 70-es, 80-as években épült telepszerű blokk, illetve panel technológiával épült házak adják. A Belvárosi lakótelep épületei ötszintes lakóépületek. A belvárostól nyugatra elhelyezkedő Millenniumi lakótelepet az 1980-as évek második felében épült 5 szintes panelházak, míg a Kazinczy lakótelepet az 1960-as években épült 4 emeletes blokkházak és 5 szintes panelházak alkotják. A város délkeleti részén elhelyezkedő, 70-es és 80-as években épült József Attila (Lencsési) lakótelep szintén 4 emeletes blokkházakból, valamint 5 és 10 emeletes panelházakból áll. Békéscsabán a panellakások energetikai korszerűsítése csekély mértékű. Nagy szerepet kell kapnia a lakásállomány korszerűsítésének, az energiatakarékos felújítási megoldások preferálásának, akár a fűtés és melegvíz ellátás, akár a hőtechnikai jellemzők korszerűsítése tekintetében. Ösztönözni kell a lakosokat a felújításra, a támogatási rendszer kiépítésével (finanszírozási ötleteket, lehetőségek biztosítása). A belvárostól délre fekvő 521 lakást magába foglaló, 5 szintes házakból álló Penza lakótelep az 1960-as években, szocreál stílusban épült. A város legkisebb lakótelepe a legrégebben épült, blokkházas, 220 lakással rendelkező Áchim L. András lakótelep. Békéscsabán különösen fontos figyelmet fordítani a lakótelepekre, ugyanis a népesség mintegy 40%-a lakik iparosított technológiával épített házakban, ráadásul az épületállomány meglehetősen elöregedett. A belvárostól távolabb eső kertvárosias lakókörnyezetekre az egyszintes utcafrontos, vagy előkertes családi házak a jellemzőek, ezeknek a településrészeknek a szerkezete is eltér a belvárosi és a kisvárosi övezetek halmazos településszerkezetétől, és inkább a szervezett soros szerkezet jegyeit viselik magukon. Az országos statisztikák azt mutatják, hogy és között a bérlakás-állomány közel felére esett vissza. Ez a tendencia azonban nem mutatkozik meg Békéscsaba bérlakás165

166 állományában, itt ugyanis között bár 30%-kal visszaesett az önkormányzati lakásállomány, azonban után az akkori állományhoz képest 20%-os gyarapodás valósult meg 2005-ig, majd az ezt követő időszakban stagnált a bérlakások száma A város presztízse szempontjából is kedvező volna lehetőséget kell biztosítani egy (exkluzív) lakópark létesítésére városi területen. Önkormányzati lakásgazdálkodás Békéscsabán a lakóövezet jellege szerint lakótelepi és családi házas jellegű lakásokban laknak elsősorban az emberek. Fontos még megemlíteni a tanyavilágot, ahol a évi népszámlálási adatok alapján a lakosság mintegy 5 %-a élt, de a belterületbe vonás és az ott élő lakosság természetes fogyása miatt ez a szám a népszámlálás óta csökkent. A városban a évi adatok alapján db lakás van. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat bérlakás állománya november 1. Lakásállomány Szociális Nem szociális helyzet alapján bérbe adható bérlakások száma összesen helyzet IntézBérlőkijelö Átmeneti KöltségIfjúsági alapján mények lési jogú, elhelyezést elvű Garzonbérbe számára szolgálati biztosító bérlakások házak adható biztosított lakások lakások lakóegysébérlakások lakások (HM, BM) gei Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata A rendszerváltást követően Békéscsaba városban is értékesítésre került az önkormányzati bérlakás-állomány jelentős része. A különböző bérlakás-építési programok eredményeként (saját erős beruházás és pályázati támogatások révén) 515 db önkormányzati tulajdonú bérlakás van jelenleg a településen. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata szeptember 30. állapot szerint 515 db bérlakással rendelkezik, amelyek bérbeadása - az alábbiak szerinti - különböző jogcímeken történik. A lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a 26/2011. (X. 24.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: lakásrendelet) szabályozza. A lakásrendelet 3. -a alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a lakásokat: a) szociális helyzet alapján, b) átmeneti lakásként, c) ifjúsági garzonként, d) költségelvű bérlakásként, e) szolgálati lakásként, vagy f) bérlőkijelölési jog alapján adja bérbe. A szociális célú bérlakás állomány a szociálisan rászoruló személyek, családok elhelyezésére szolgál. Jelenleg az 515 db önkormányzati bérlakásból 168 db lakás szociális rászorultság alapján adható bérbe. Ezek között található szükséglakás, komfort nélküli, félkomfortos, komfortos és összkomfortos lakás is. A szociális rászorultság alapján bérbe adható lakások a város belterületén szétszórtan helyezkednek el. Békéscsaba Megyei Jogú Város 166

167 Önkormányzata a város külterületén nem rendelkezik bérlakással. A legnagyobb igény a szociális bérlakások iránt van. A lakossági igények ismeretében fontos a lakásállomány bővítése, felújítása, korszerűsítése. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata felismerve ezt a problémát, pályázatot nyújtott be a szociális célú városrehabilitáció tárgyú kiírásra. Az önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően 100 %-os támogatás mellett valósul meg az a beruházás, amely révén a Jaminában lakók életminősége javulhat. A projekt keretében a meglévő szociális bérlakások korszerűsítésre kerülnek, felújításra kerül a Batsányi utcai üzletsor, a posta és a gyógyszertár környéke. Parkolókat, kerékpártárolókat létesítenek és akadálymentesítést végeznek. A jaminai közösségi ház is kibővül. A lakáskorszerűsítés keretében a Franklin utcán található 40 bérlakás energia hatékony felújítása valósul meg, hőszigeteléssel, nyílászárók cseréjével és a fűtésrendszer felújításával. A Bessenyei utcán található önkormányzati ingatlanon új bérlakások kerülnek kialakításra. Telekgazdálkodás Az önkormányzat telekgazdálkodásának alapvető céljai a következők: - a város gazdasági fejlődését szolgáló, munkahelyteremtéssel járó beruházások helyszínéül szolgáló telkek kialakítása, lakossági építkezésekhez építési telkek biztosítása, a város szolgáltató képességét növelő önkormányzati és magánerős fejlesztések, a településrendezési tervben rögzített hosszú távú célok elérése. Az elmúlt időszakban elsősorban a gazdasági fejlődést szolgáló területek kialakításában történt előrelépés, pályázati forrásokból közművesítésre kerültek területek, illetve a településrendezési tervben rögzített célok eléréséhez szükséges ingatlanvásárlásokra került sor Energiagazdálkodás A fejezet nem foglalkozik a város energiaközművei és a városi energiafelhasználás értékelésével, azt a megfelelő közmű szakági munkarész tartalmazza. Alábbi áttekintés az önkormányzat energiagazdálkodási tevékenységére és fontosabb céljaira terjed ki. A zöldgazdaság fejlesztési célok elérése érdekében megvalósult illetve megvalósítandó projektek Energia beszerzés Békéscsaba a teljes önkormányzati intézményi kör részére a gázévtől a liberalizált energia piacról szerzi be a földgázt megyei szintű konzorcium keretében, pályáztatás útján, a leghatékonyabb kereskedői ár elérése mellett júniustól a közvilágítás célú villamos 167

168 energia, valamint a nagyfogyasztó intézmények villamos energia beszerzése is pályáztatás útján a szabad piaci kereskedőtől kerül beszerzésre. A piaci beszerzés eredményeképpen - a viszonylag egyenletes energiafelhasználás mellett - a növekvő energia árak ellenére az önkormányzatot minimális energiaköltség növekmény terheli. Megvalósult pályázatok: Intézmények energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelése Megvalósult a Szabó Pál téri Általános Iskola, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium épületének homlokzati hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje, tetőinek hőszigetelése, elektromos és gépészeti rendszereinek korszerűsítése már rövid távon belül képes (a jelenleg ismert támogatási intenzitás mellett) a ráfordított önerő megtérülését biztosítani. Árpád Fürdő energetikai fejlesztése A város termálvíz készletének közvetlen energetikai hasznosítása határozottan előnyösebb minden más hőtermeléssel összehasonlítva. Az Árpád Fürdőben történt korábbi termálvíz hasznosítás után újabb - a Fürdő földgázfelhasználás csökkentését eredményező termálenergia hasznosítási programot indított a város. Energiagazdálkodás, megújuló energiák hasznosítása Elérendő cél - Hagyományos fosszilis energiahordozók arányának csökkentése megújuló energiaforrások arányának növelésével. - Az önkormányzat tulajdonában és működtetésében lévő épületek felújítása, korszerűsítése, komfortfokozatának növelése energiatakarékos technológiák használatával. - Környezettudatos magatartásra nevelés megjelenése az oktatásban. - Átfogó települési energiapolitika végrehajtása. - További, városi szinten összefogott energia szolgáltatási szerződések megkötése az elérhető legkedvezőbb feltételek mellett. Megvalósítandó feladat - A város biztonságos energiaellátásának biztosítása, a településfejlesztési célokkal kapcsolatos energiaigények biztonságos kielégítése (ipari park, logisztikai és más beruházási fejlesztés). - Megújuló energiaforrásra épülő korszerű technológiák kiépítése az önkormányzati tulajdonú épületekben. - Energia megtakarítást eredményező beruházások tervezése és végrehajtása. - Az önkormányzati intézmények teljes körű energetikai átvilágítása, energiahatékonyságának javítása, a működési költségek csökkentése. - Átfogó települési energiapolitika kidolgozása. - A lakossági energiatakarékosság javítása az oktatásban történő nagyobb szerepvállalással. 168

169 Geotermikus energia hasznosítása A város kedvező geotermikus adottságait kihasználva, további geotermikus projekt a termálvíz energián alapuló helyi távfűtési közműhálózat létesítése az önkormányzati tulajdonú közintézmények részére, a földgázfelhasználás csökkentése érdekében. Egy új termálkút és egy vagy két új visszasajtoló kút létesítésével a Gyulai úton és környékén található önkormányzati tulajdonú intézmények fűtése és melegvíz-ellátása biztosítottá válhat. Ezen lehetőségek kihasználásával a város energiaellátása közép- és hosszú távon önkormányzati, de akár még lakossági oldalon is lényegesen kisebb pénzügyi ráfordítást igényelne, valamint a szükséges energiaellátás környezetre gyakorolt káros hatásai is nagyságrendekkel csökkenthetők lennének. 169

170 1.10. Településüzemeltetési szolgáltatások Hulladékgazdálkodás Keletkező hulladékok fajtája, mennyisége A hulladékgazdálkodási feladatokat Békéscsaba területén a Tappe Kft. végzi. A városban az alábbi hulladékfajták, az alábbi mennyiségben keletkeznek. Hulladékfajt Mennyiség Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Mezgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes Építési, bontási és egyéb inert hulladék Veszélyes hulladék ,5 tonna/év ,0 m3 /év ,0 tonna/év n.a. n.a ,0 tonna/év tonna/év A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Mű Békéscsaba észak-nyugati részén, a mezőberényi főútvonal mellett került kialakításra, működését az 1996-os évben kezdte meg. A hulladéklerakó 26,33 ha területén került kialakításra a lerakó I. ütem depóniája (3,1 ha), a lerakó kiszolgáló műszaki és szociális létesítményei és a komposztáló tér. A lerakóban a hulladékokat a tervek szerint a négy ütemben kialakított depóniákon (16 ha) lehet elhelyezni, amelynek maximális befogadó képessége tonna. A tervezett befogadási élettartama 50 év, amelyet a regionális jelleg kiszélesedése és a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése befolyásol. A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó A Kétegyházi úti hulladéklerakó telep az 1970-es évek elején létesült a város dél-keleti részén a Kétegyházi úttól 350 m-re lévő mély fekvésű, nagyrészt nádassal borított területen. A hulladéklerakón a hulladékok elhelyezése az 1996-os évben fejeződött be. A telep rekultivációja folyamán megtörtént a Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Társulás keretében. Szelektív hulladékgyűjtés helyzete A szelektív hulladékgyűjtés koncepcióját az önkormányzat az 1997-es évben fogadta el. Ennek megfelelően indult el a szelektív hulladékgyűjtés a városban, elsők között az országban, amikor annak törvényi, rendeleti háttere még nem volt lefektetve. Az 1998-as 170

171 induló évben 7 db hulladékgyűjtő sziget került kialakításra, hulladékudvar azonban nem lett kiépítve. Jelenleg a városban 29 db lakossági és 11 db közületi szelektív hulladékgyűjtő szigetet üzemeltet a szolgáltató. Zöldhulladék gyűjtése A városban jelenleg db 240 literes zárható műanyag edényzet van kihelyezve a háztartásokban keletkezett zöldhulladékok gyűjtésére, főleg a családi házas övezetben. A 2012-es évben 5.013,47 tonna zöldhulladék került összegyűjtésre és feldolgozásra, ami meghaladja az előírt tonnás mennyiséget. A 2000-es évektől kezdve előtérbe került a komposztálás fontossága és annak lakossági propagálása. Ez elsősorban a civil szervezeteknek, és kiemelten a Körösök Völgye Natúrpark e témában megvalósított felvilágosító programjainak köszönhető. A keletkező zöldhulladékok mennyiségének csökkentése érdekében ezt a kedvező folyamatot célszerű és szükséges tovább folytatni, elsősorban a hagyományos beépítésű, kertvárosi részekben. Folyékony hulladékok kezelése A hulladékgazdálkodási törvény alapján a zárt szennyvízaknákban gyűjtött és onnan szippantó kocsival elszállított szennyvizek és a szennyvíztisztítás során képződő szennyvíziszap ebben a tárgykörben kerül kezelésre. Békéscsabán jelenleg a csatornahálózattal ellátott lakások száma 91%. Ez azt jelenti, hogy a többi helyen zárt aknákban gyűjtik a képződő szennyvizeket. Állati hulladékok gyűjtése A lakosságnál képződő állati hulladékokat a város a Gyepmesteri Telepen gyűjti. A telep zárható, az állati hulladékok gyűjtésére fém konténerek lettek elhelyezve. A beszállított állati hulladékok hetente egy-két alkalommal kerülnek elszállításra az ATEV által. TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági és Szolgáltató Kft. A kötelező közszolgáltatás keretében a TAPPE Hulladékgazdálkodási, Köztisztasági és Szolgáltató Kft. szállítja el a lakosságnál keletkező kommunális szilárd hulladékot. A közszolgáltatási szerződés január 1-én lépett életbe, azonban időközben jogszabályi változás miatt felmondásra került. A rendszeres hulladékszállítás keretében évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) kerül sor a lakosságnál keletkezett lom begyűjtésére. A lomtalanításhoz kapcsolódóan a lakosság a háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékot szervezett keretek között is leadhatja. Ennek szervezése és lebonyolítása Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala koordinálásával és részvételével, a helyi polgárőrség és a hulladékok begyűjtésére engedéllyel rendelkező vállalkozó bevonásával történik. A Békéscsabán létesített regionális Hulladékkezelő Mű a Békéscsabán keletkezett hulladék mellett jelenleg a térség több mint ötven településének hulladékát fogadja. A telep 171

172 üzemeltetője a Békéscsabai Városüzemeltetési Kft., az üzemeltetési szerződés január 1én lépett életbe és december 31-ig hatályos. Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Társulás A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése céljából a Környezet és Energia Operatív Program keretében A települési szilárdhulladék lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzésére címmel kiírt pályázat (KEOP ) benyújtására jött létre a Körös-völgyi Hulladékgazdálkodási Rekultivációs Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Körös-völgyi HRT), amelynek Társulási Megállapodását, valamint Alapító Okiratát a Békéscsaba MJV Közgyűlése 437/2009. (VI. 25.) közgy. határozatával fogadta el. A KEOP számú hulladékgazdálkodási projekt a társulást alapító önkormányzatok együttműködésére épülő az önkormányzatok jogszabályban előírt kötelező közfeladatai közé tartozó települési hulladékkezelési közszolgáltatásról való gondoskodási kötelezettség teljesítéséhez szükséges környezetvédelmi előírásoknak meg nem felelő hulladéklerakók rekultivációját, és ezen munkálatok eredményességét 5 éven át tartó műszaki ellenőrzési tevékenység és az e tevékenység keretében történő állapotfelmérő munkálatok elvégzését valósítja meg. A Társulás keretében megvalósult Békéscsabán a Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó rekultivációja. A társulás tagjai: Kondoros Nagyközség Önkormányzata (gesztor önkormányzat), Gyomaendrőd Város Önkormányzata, Szarvas Város Önkormányzata, Csárdaszállás Község Önkormányzata, Kétsoprony Község Önkormányzata, Csabacsűd Nagyközség Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, Körösladány Város Önkormányzata, Szabadkígyós Község Önkormányzata. Délkelet Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata évben csatlakozott a Délkelet Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társuláshoz (a továbbiakban: DAREH). A társulás célja az, hogy tagjai (jelenleg 93 település köztük Békéscsaba városa is) a saját közigazgatási területükön belül a települési szilárd hulladék begyűjtésére, elhelyezésére és ártalmatlanítására szolgáló létesítményeket (hulladékátrakó állomások, hulladékkezelő művek, hulladékválogató létesítmények, hulladékgyűjtő udvarok és szigetek kialakítása) létrehozzák, valamint a közigazgatási területükön belül elhelyezkedő felhagyott hulladéklerakókat a jogszabályi előírások szerint lezárják (rekultiválják). A Békéscsabán bezárt lerakó rekultivációja a Körös-völgyi társulás keretében megvalósult. A Társulás eddigi működése során két pályázatot készített elő, és nyújtott be: - egyrészt a tagok a közigazgatási területükön belül elhelyezkedő felhagyott hulladéklerakók rekultivációjának elvégzésére, - másrészt a DAREH működési területén belül egy - főként szelektív hulladékgyűjtésre alapozott - hulladékgazdálkodási rendszer kialakítására. 172

173 A benyújtott pályázatok mindegyike támogatásban részesült, amelynek eredményeként elkezdődik a térségben a bezárt szilárd hulladéklerakók rekultivációja, valamint kialakításra kerül a településeken a fent említett hulladékgazdálkodási rendszer (hulladékgyűjtő szigetek, hulladékudvarok, átrakó állomások, gyűjtőedények). Békéscsabán a DAREH projekt keretében egy korszerű válogatómű is épül. 173

174 1.11. A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Békéscsaba jellegzetesen ártérperemi település a Tiszántúl délkeleti részén, Békés megye és a kiváló termőtalajú Körös-völgy középpontjában fekszik. A város a Békési-sík elnevezésű kistáj délkeleti peremén helyezkedik el. A város átlagos tengerszint feletti magassága méter, legalacsonyabb területe Jamina városrész. Békéscsaba természeti környezetét elsősorban a mezőgazdasági területek és a véderdők alkotják. Élővíz-csatorna A térség nagy jelentőségű vízgazdálkodási létesítménye, a vízgazdálkodási, esztétikai, városképi és térszerkezeti jelentőséggel bíró Élővíz-csatorna, mindezek mellett a várost átszelő csatorna jelenti a városi zöldövezet gerincét. A csatorna vízminőségét alapvetően a Fehér-Körös tápvíz minősége, a vízutánpótlás mértéke, valamint a csatornát érő diffúz és pontszerű szennyeződések mennyisége határozza meg. Szárazság esetén, kisvízi időszakban a csatorna vízpótlásának hiánya korábban jelentős problémákat okozott, azonban a vízpótlás hiánya 2008-ban megoldódott. A fentiek mellett a vízmennyiségre és annak minőségére jelentős hatást gyakorolt az öntözés céljából történő vízkivétel, illetve az ipari szennyvízkibocsátás csökkenése. Zöldterületek Békéscsaba országos átlagban átlagos mutatókkal rendelkezik az erdős területek és zöldterületi ellátottság szempontjából, annak ellenére is, hogy az utóbbi 10 évben megkétszereződött a gondozott zöldterületek nagysága a városban. A fásítási munkálatokban Békéscsaba élen jár a környező városokhoz képest. Mindezek ellenére a zöldterületek nagysága a KSH nyilvántartása szerint csökkenő tendenciát mutat ban 2426 hektár volt a nyilvántartott zöldfelület nagysága, amelyből a gondozott zöldfelület 97 hektárt tett ki. A város fákban gazdag, azonban kevés az összefüggő, városi szintű közpark, a meglévők közül a legtöbb pedig a lakótelepek közötti lakóterületi szintű park, melyek gyakran elhanyagoltak, alulhasznosítottak. Hiányoznak továbbá a várostestet övező, védelmi és kondicionáló erdősávok és a lakóterületet az ipari övezetektől izoláló erdősávok. A város legnagyobb parkja a Széchenyi liget, illetve a Gyulai út melletti Parkerdő (44 ha). Ez utóbbi, illetve a település környéki erdők a jó megközelíthetőségük miatt a lakosság mindennapos rekreációs igényét jól szolgálhatják. A külterületen lévő jelentős zöldterületek közül kiemelendő Póstelek, amelynek határában az 1990-es évek óta génrezervátum működik. A közép-békési településegyüttes településeit összefogó, illetve övező ún. zöld gyűrű" kialakítása csak minőségi, multifunkcionális zöld területek megteremtésével valósítható meg. 174

175 Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat A város külterületének vizsgálata a tájtörténet szempontjából a három katonai felmérés adatai alapján lehetséges. A katonai felmérések idején rögzített térképek tanúsága szerint a tájváltozás meghatározó elemei a folyószabályozásokkal állnak összefüggésben. Az 1700-as évek második felében (Első katonai felmérés ) Csaba külterületén az időszakosan vízzel borított térszínek domináltak, kiváltképp a településtől északra. A tájat gazdag vízhálózat jellemezte ebben az időben. A felvételezés mindössze néhány kisebb erdőfoltot rögzített a tájban. Már ebben az időszakban is a táj képéhez tartozott a Jamina térségi szőlők területe. Békéscsaba az első katonai felmérés idején A második katonai felmérés időszakában ( ) a táj képében és a tájhasználatban nem következett be alapvető változás. A gazdag vízfolyás-rendszert kísérő galériaerdők és facsoportok vittek változatosságot a síkvidéki tájba, amelyet a gyepek és vizes területek uraltak továbbra is. A Jaminai szőlők kiterjedése Csaba területével vetekedett. A lakott terület kiterjedése és a népességszám növekedett az első felmérés idejéhez képest. 175

176 Békéscsaba a második katonai felmérés idején A harmadik katonai felmérés ( ) időszakára sem állt be gyökeres változás a táj arculatában. A jelentősebb térszerkezeti elemek (úthálózat, vasúthálózat) megjelennek, a város területe növekszik. Tájhasználatában gyökeres változás csak a XIX. század végén következett be, a század utolsó éveiben készültek el a nagy tájátalakító, átrendező munkálatok, a Körösök mentén. Békéscsaba a harmadik katonai felmérés idején 176

177 A folyószabályozások nyomán a mocsaras, vizenyős területek területe visszaszorult, helyüket legelők, majd egyre inkább a szántók vették át. A tájalakulás a XX. században volt a legintenzívebb, az ármentesített területek mind nagyobb részét vonták művelés alá. A város határában mára a szántók dominálnak. Összefüggő erdők a külterület keleti részén az egykori ártereken találhatók. A rendszeresen vízjárta felszínek gyakorlatilag eltűntek, viszont a mélyfekvésű területek belvízveszélyesek. A vízhálózat teljes mértékben szabályozott. A város növekedése is a XX. században vált intenzívvé, amelynek legelők estek áldozatul. A Jamina városrész egykori szőlői visszaszorultak, eltűntek, az egykori különálló terület mára egybeépült Békéscsabával. Békéscsaba 2011-ben műholdfelvételen Tájhasználat értékelése A táj uralkodó jellege az agrárjelleg. Síkvidéki szántók és legelők a jellemző tájhasználati forma. Erdősültsége rendkívül szegényes. Összefüggő erdőket csak város keleti külterületén, a Körösök és mellékvizei, holtágai (Élővíz-csatorna, Gerlai-holtág) térségében találni, amelyeket kíséri keskeny galériaerdősáv. A tanyák, birtokközpontok környékén, illetve utak mentén találunk facsoportokat, fasorokat. A táj képéhez tartoznak a külterületi tanyák, birtokközpontok is. A megyei területrendezési terv területhasználati adatai is Békéscsaba külterületének mezőgazdasági hasznosítását jelzik. A területfelhasználás uralkodóan mezőgazdasági, a közigazgatási terület mintegy 78 százalékát teszik ki az agrár területek. Az erdők részesedése 5 százalék körüli. A beépített vagy egyéb módon igénybe vett területek pedig a teljes terület hozzávetőleg 14 százalékát teszik ki. A tájat egykoron uraló vizek a terület alig 1 százalékát foglalják el. A földhivatali nyilvántartás szerint is a szántó az uralkodó tájhasznosítási forma. A szántók a teljes terület 66 százalékát foglalják el. A közigazgatási terület pontosan 25 százaléka pedig 177

178 kivett, azaz műszakilag igénybe vett terület. Az erdők aránya a földhivatali nyilvántartás szerint is 5 százalékos. Művelési ágak megoszlása, 2013 Művelési ág terület (hektár) 10424,9 erdő 30,1 fásított terület 3926,8 gyep (legelő) 662,6 gyep (rét) 1208,9 gyümölcsös 1251,3 kert 48169,6 kivett 206,2 nádas ,0 szántó 4,4 szőlő ÖSSZESEN ,7 Forrás: Takarnet Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A hazai jogi szabályozás a nem védett táj számára nem biztosít direkt védelmet. A tájképvédelmi szempontból figyelmet érdemlő és kiemelten kezelendő területeket az OTrT törvény és Békés megye területrendezési terve vonatkozó övezetei alapján mutatjuk be. A megyei területrendezési terv országos jelentőségű tájképvédelmi területeket lehatárol a város területén, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeket nem határolt le. 178

179 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület Békéscsabán Az OTrT törvény 14/A. (2)-(5) pontjai határozzák meg, hogy az országos jelentőségű tájképvédelmi területen milyen szempontokat kell érvényesíteni a településtervezés szintjén: - Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. - Az építési övezetre, vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. - Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. - Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. Fentieken túl Békés megye területrendezési tervének az 58/2012. (VI.8.) KGY.sz. határozattal elfogadott elemei az országos illetve a térségi jelentőségű (ez utóbbi Békéscsabán nem került kijelölésre) tájképvédelmi területekre a településfejlesztési és -rendezési tervezés során érvényesítendő komplex ajánlásokat is megfogalmaz, amelyek figyelembe vétele javasolt. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Védett természeti területek Országos jelentőségű védett természeti területek (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) Békéscsaba területén nem találhatók 179

180 Natura 2000 hálózat területei A Natura 2000 hálózat az Európai Unió ökológiai hálózata, amelyet a tagországok közösen jelölnek ki meghatározott eljárási rendet követve, két uniós jogszabály - a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élőhelyvédelmi (92/43/EEC) irányelvek - alapján. Kialakításának célja, hogy az európai közösség számára jelentős élőhely típusok hosszútávon fennmaradjanak egy összefüggő ökológiai hálózat részeként. A Natura 2000 területeknek két fő típusa: - A különleges madárvédelmi területek (Special Protection Area - SPA) ritka és veszélyeztetett madárfajok költő-, táplálkozó- és vonuló helyének védelmét szolgálják. - A különleges természet-megőrzési területek (Special Area of Conservation - SAC) közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, valamint közösségi jelentőségű állat- és növényfajok előfordulási helyének védelmét szolgálják A két kategória jelentős területi átfedésben áll egymással. A művelési ágak szerinti megoszlásának vizsgálata azt mutatja, hogy a rét legelő és a szántó művelési ág mindkét Natura 2000 területtípusban (madárvédelmi és természetmegőrzési) dominál. Akárcsak a védett természeti területek esetében, itt is kerültek meghatározásra olyan Natura 2000 területek, amelyek több foltból állnak, mozaikosak. Békéscsaba közigazgatási területén három Natura 2000 terület található, melyek több területből tevődnek össze. A város külterületén található Natura 2000 területek: - Körösközi erdők (különleges természet-megőrzési terület) - Gyula-Szabadkígyósi gyepek (különleges természet-megőrzési terület) - Kígyósi-puszta (különleges madárvédelmi terület) Natura 2000 területek Békéscsabán 180

181 Békéscsaba helyi védettségű természeti területei A város bel- és külterületének védett tájrészletei, tájmaradványai (nádasok, tavak, csalitosok, ligetszerű erdőfoltok, gyepek, rétek, parkerdők, temetőkertek, csatornapartok, stb.) felbecsülhetetlen értéket jelentenek az élővilág megőrzése szempontjából. A helyi védettségű területek közül ki kell emelni az Élővíz-csatornát, a Széchenyi ligetet, a Gabona múzeum környezetét, a Deák utcai fasort és a Gyulai út déli oldalán lévő erdőket. Helyi védettségű természeti területek: - 35 db öreg fűz az Élővíz-csatorna partján természeti emlék - Árpád-sor fái - 'Bandikafa' fehérnyár facsoport természeti emlék természeti emlék - Békéscsabai-parkerdő - 'Cimborafa' fehérnyár a Nagyrét Élővíz csatorna mellett természetvédelmi terület természeti emlék természeti emlék - Deák utcai hársfasor (51 db faegyed) - Dr. Becsey O. utcai (korábban: Micsurin utcai) 32 természeti emlék db nyírfa - Élővíz-csatorna sétány vadgesztenye- és tölgyfái természeti emlék - Erzsébethelyi (Jaminai) belvíztározó és környéke - Fényes tanya kocsányos tölgye természetvédelmi terület természeti emlék - Fiala Tölgyfa-Csárda melletti kocsányos tölgyek - Fürjesi vadkörtés ősgyepmaradvány természeti emlék természetvédelmi terület - Gerlai kastélypark idős fái - Gerlai platánfasor - Gerlai védgát és kubikja természeti emlék természeti emlék természetvédelmi terület - Gyóni Géza úti ezüstjuhar fasor - Híd- és Vízmű Technikum kertjének idős fái természeti emlék természeti emlék - I. Világháborús hősi temető fái - Kinizsi úti japánakác fasor természeti emlék természeti emlék - Kórházkert fái - Lencsés úti kocsányostölgy fasor természeti emlék természeti emlék - Nagyréti tanya kocsányos tölgye - Negyedik kerületi (Kisréti) belvíztározó és környéke természeti emlék természetvédelmi terület - Ó-gerlai Kovácsi erdő természetvédelmi terület - Öntözött rét - Pósteleki-kastélypark természetvédelmi terület természetvédelmi terület - Széchenyi-liget és Izraelita temető fái természeti emlék 181

182 Érzékeny természeti területek Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet rendelkezik. Az érzékeny természeti területek (ÉTT) célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. Az ÉTT támogatását szolgáló agár-környezetgazdálkodási programot az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002 D.23.) KöM-FVM együttes rendelet alapján 2002-ben kísérleti jelleggel vezették be 11 mintaterületen, amely a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretén belül ( közötti időszakban) 15 mintaterületen folytatódott. Az érzékeny természeti területek (ÉTT) kijelölése az alábbi kategóriákban történik: - kiemelten fontos ÉTT: azok a területek, ahol nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása középtávon (5-10 év) is kétséges a természetkímélő gazdálkodás támogatása nélkül; - fontos ÉTT: ahol országos viszonylatban jelentős természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása vagy állapotának javítása érdekében a természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges; - tervezett ÉTT: ahol jelentős az extenzív mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken található élőhelyek száma, de a természeti, táji és kultúrtörténeti értékek jelentősége kisebb, illetve olyan területek, ahol az extenzív gazdálkodás ösztönzésével és támogatásával a terület természeti értéke növelhető, a környezet állapota javítható. Kiemelten fontos ÉTT, valamint Tervezett ÉTT Békéscsaba területén nem található. A város területét kettő fontos ÉTT érinti: Gyula-Dobozi ártér (9.2.1.) - A terület kategóriája: fontos ÉTT. - Az érintett Békés megyei települések: Békéscsaba, Doboz, Gyula, Sarkad, Tarhos Kígyósi területek (9.2.3.) - A terület kategóriája: fontos ÉTT. - Az érintett Békés megyei települések: Békéscsaba, Elek, Gyula, Újkígyós, Kétegyháza, Szabadkígyós Körösök Völgye Natúrpark Természet-, táj- és környezetvédelmi szempontból, illetve idegenforgalmilag is jelentős előrelépésnek tekinthető a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 2002-es megalakulása. A Körösök Völgye Natúrpark hazánk kevés natúrparkjainak egyike, melynek békéscsabai látogatóközpontját 2007-ben adták át, amely a térség növény- és állatvilágát, folklórját és általában véve a tájegység hagyományait kívánja bemutatni. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület fő célja, a sérülékeny ökoszisztéma stabilitásának megőrzése, a fenntarthatóság elvén alapuló társadalom - környezet - gazdaság rendszer optimális kialakítása, továbbá a területfejlesztés, vidékfejlesztés, értékvédelem, a környezeti nevelés, turizmus fejlesztés és a térség szervezetinek integrált támogatása. A környezettel harmonikus fenntartható fejlődés a társadalom egészének és közösségeinek modernizációja, amely a térség településeinek, vállalkozásainak, civil szervezetinek összefogásával valósítható meg. Az egyesület további 182

183 települései a következők: Békés, Gyula, Mezőberény, Doboz, Köröstarcsa, Vésztő, Bélmegyer, Tarhos és Körösladány. A natúrpark területe Romániára is átnyúlik, és kiterjed a Király-erdőre, a Bihar- és Béli-hegységekre. Ökológiai hálózat Az ökológiai (zöld) folyosók az elszigetelt, értékes természeti területeket, élőhelyeket kötik össze. Az ökológiai (zöld) folyosók hálózatának elemei szervesen illeszkednek az európai, országos, megyei, települési és élőhely szintű ökológiai hálózati felépítésbe. Az ökológiai folyosók kialakításánál törekednek a folytonos hálózati elemek kijelölésére, de előfordulhatnak megszakított (ún. "stepping stone") hálózati elemek is. Az elmúlt években az ökológiai hálózatok átfogó, nagyobb léptékű elemeinek kijelölésére helyeződött a hangsúly. Ezek közé tartoznak a Natura 2000 hálózat (az Európai Unió ökológiai hálózata), az országos ökológiai hálózat és a magterület, pufferterület, ökológiai folyosó területei. Az országos ökológiai hálózat lehatárolásának pontosítása, illetve három kategóriára bontása a megyei területrendezési terv feladata, amelyet figyelembe véve kell a településszerkezeti tervben is lehatárolni az ökológiai hálózat elemeit. Magterület, ökológiai folyosó és puffer terület Békéscsabán Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A zöldterületek kapcsán komoly fejlődés regisztrálható a városban, azonban a közparkokkal való ellátottság és az egy lakosra vetített igény egyenlege még mindig negatív tendenciát mutat. Az utóbbi 10 év fásítási munkálatai kiemelkedők a környező nagyvárosokhoz képest. A városfásítási munkálatok folyamatosak, maximum az egyes alkalmazott fafajták felülvizsgálata szükséges. Összességében elmondható, hogy kevés a használati értékkel bíró zöldterület, az ápoltsági-fenntarthatósági színvonal nem minden esetben éri el a kívánatos mértéket, valamint hiányoznak a várostestet övező, védelmi és kondicionáló erdősávok, a lakóterületet az ipari övezetektől izoláló erdősávok. 183

184 Békés megye országos átlagban a legrosszabb mutatókkal rendelkezik erdősültség terén. Békéscsaba zöldterületi ellátottsága javuló. A helyenként magas porimmissziós értékek az uralkodó szélirányba telepített véderdőkkel csökkenthetők. A település környéki erdők a jó megközelíthetőség miatt a lakosság mindennapos rekreációs igényét jól szolgálhatják. Békéscsaba és környezetének kiemelkedő táji eleme az Élővíz-csatorna. Reális cél, hogy ez a sokfunkciójú, mesterséges ökológiai zöldfolyosó a város, de szűkebb térség számára is egy mindenki által, elsősorban rekreációs célból használható, egészséges ökológiai rendszer legyen. A csatorna vízminőségének, mennyiségének és környezetének megőrzése, valamint ésszerű használata ezért csak a három település együttes, koordinált szerepével képzelhető el. A termálvizek összetételük miatt (magas szervesanyag-, só-, és fenoltartalom) csak különböző megszigorításokkal és időszakosan helyezhetők el a befogadókba. A védett területek kijelölése nagyobbrészt florisztikai, kisebbrészt faunisztikai megközelítésű. A természetes-természetközeli tájak, tájrészletek, a növényfajok és állatok élőhelyének fennmaradását célzó védetté nyilvánítási gyakorlat, viszont elmaradt a modern kutatási eredmények által is támogatott eljárástól. A város bel- és külterületének védett tájrészletei, tájmaradványai (nádasok, tavak, csalitosok, ligetszerű erdőfoltok, gyepek, rétek, parkerdők, temetőkertek, csatornapartok, nedves élőhelyek, stb.) felbecsülhetetlen értéket jelentenek az élővilág számára. A városkörnyék mezőgazdasági kultúrtáj-jellege, az egyre beszántott, sőt az elbontott csatornamenti földhányásokon élő gyepmaradványok feltörése, a magántulajdon irányába eltolódott viszonyok, a tulajdonosi és a természetvédelmi (kezelői) érdekek között keletkezett alapvető ellenérdek miatt további területek védelem alá helyezése azonban nem várható. További probléma még, hogy a város továbbra sem rendelkezik átfogó tájrendezésitájhasznosítási tervvel, a védett és védelemre javasolt területek feltárása, bemutatása nem megoldott, és az egyes szigetszerű védett objektumok fejlesztésére nem készült rekonstrukciós terv. Békéscsaba ökológiai térszerkezetét alapvetően meghatározzák a feszín alatti és felszíni adottságok, valamint az ezeken kialakult tájhasználat. Az átalakított természeti táj emlékei és emlékezete a fennmaradt eredeti, őshonos illetve ezekhez közelálló tájalakulatai, és élőhelyei. Ezek közül a legértékesebbek, legérintetlenebbek a város területén természetvédelmi oltalom alatt állnak. Az ökológiai hálózat ezeken kívül magában foglalja az ezeket összekötő zöldfolyosókat, védett területeken kívüli jelentősebb erdő és nedves-vizes területeket, természetközeli területeket és extenzív hasznosítású mezőgazdasági területeket. A város külterületén meglévő ökológiai hálózatának alappilléreit a Körösök völgyéhez, a Gerlai-holtághoz és az Élővíz-csatornához kapcsolódó vízparti területek, erdősávok és ártéri erdőterületek alkotják. A Kettős-Körös folyóvölgye és oldalágai, a kapcsolódó mélyebben fekvő területekkel a külterület legkevésbé terhelhető tájai. Ezt egészítik ki intenzív mezőgazdasági területek zárványában lévő extenzív gyepes területek vagy kisebb erdőfoltok. A tájterhelésre leginkább érzékeny területek az ökohálózat legértékesebb területei, magterületei. Ezek a város területén nem állnak országos szintű védettség alatt, de az országos ökológiai hálózat (OÖH) és a Natura2000 hálózat jóval nagyobb és kontinuusabb területei közé tartoznak. 184

185 A legintenzívebb tájterheléssel az urbanizációs folyamatok járnak, amelyek a beépítések révén természetes felszínek effektív megsemmisítésével és átalakításával járnak, ezáltal felszín alatti (víz, talaj) és felszín feletti (légkör) természetátalakító - terhelő, szennyező hatásaik is a legintenzívebbek. Ezek a városban koncentráltan jelennek meg. A szövetszerűen burjánzó, agglomerációs típusú urbanizálódás, ami a leginkább gerjeszt táji konfliktusokat, az egész megyében csak Békéscsaba (és Gyula) város esetében jellemző, de ez a jelenség itt is viszonylag alacsony intenzitással van jelen. Területi arányok szempontjából, a város külterületén elsődlegesen a mezőgazdálkodás, ezen belül is az intenzív szántóföldi művelés az elsődleges tájterhelő tényező. A várost - és az egész megyét - országos átlag feletti termőhelyi mutatói hagyományosan predesztinálják a nagy területeket igénybevevő és minél hatékonyabb haszonnövény termesztés és élelmiszer előállítás ágazatainak fenntartására és fejlesztésére. Agronómiai szempontból a legterhelhetőbb térségek a domborzati és terepadottságok szempontjából is legkedvezőbb, legjobb termőképességű, csernozjom típusú talajadottságokkal rendelkező szántóként hasznosított területek. A külterjes tájgazdálkodásra kijelölt kevésbé terhelhető területek - elsősorban mélyebben fekvő, erősebb közvetlen vízhatású, öntés típusú talajjal fedett területek,- a nád- és gyepgazdálkodás, az extenziv vegyszermentes szántóföldi gazdálkodás, valamint a biogazdálkodás elsődleges területei. Csak lokális, viszont intenzív hatásokkal rendelkeznek a műszaki infrastruktúra hálózat elemei illetve ezek együttese. A terhelési szempontból legkritikusabb gyorsforgalmi úttal jelenleg nem rendelkezik Békéscsaba (és a megye egésze sem), a város területén azonban több kisebb logisztikai terület kialakulóban van. Ezek fejlesztését - fejleszthetőségét célszerű terhelhetőségi vizsgálatokkal is megalapozni. Mint ahogy ilyen terhelhetőségi vizsgálatok elvégzése szükséges minden érzékeny természeti területet, és/vagy ökológiai szempontból értékes (természeti) területet érintő intenzívebb hasznosításra (a természetes felszín megváltoztatására, beépítésre, stb.) irányuló szándék megalapozásához. Békéscsaba táji-környezeti helyzete összességében kedvezőnek minősíthető. A tájszerkezetet és a tájhasználati módokat érintő konfliktusok a mezőgazdasági földhasználatból, ökológiai és műszaki szemléleti ütközésből, tájvédelmi szabályozatlanságból eredő, nem csupán Békéscsabára jellemző problémák. Ilyen típusú és a városra konkretizálható konfliktusok kezelésére esetlegesen a tervezett műszaki infrastruktúra fejlesztések és az urbanizált területek növekedése, illetve az ökológiai hálózat szándékolt kiterjesztésének ütközése révén lehet szükség. Ilyen típusú konfliktushelyzet a gyorsforgalmi úthálózat sz. főút, 44. sz. főút várost is érintő fejlesztésének egyes elemeit illetően állhat elő, amelyek megfelelő tájvédelmi - tájrendezési megoldást igényelnek. 185

186 1.12. Az épített környezet konfliktusai, problémái Épített környezet, településszerkezet8 Kivágat a MŰ-HELY Rt ben készült Békéscsaba MJV Általános Rendezési Tervéhez készített tematikus térképek -ből A belvároshoz közvetlenül csatlakozó egyes lakózónák nem megfelelő színvonalúak (pl. a Luther utcához csatlakozó egyes lakóterületek, a víztorony környéke). Továbbá egyes alacsony beépítési intenzitású kertvárosias és falusias lakóterületek - Jamina - olyan hagyományos, korszerűtlen utcaszerkezettel rendelkeznek, amely nem teszi lehetővé a sokszor 100 m mélységű elhanyagolt teleklábak feltárását. Városszerkezeti gondot okoz egy, a Luther utcával párhuzamos közeli utca hiánya, s ez gátolja az egyirányú forgalom szervezését a Luther utca túlzsúfoltságának, környezeti terhelésének feloldása céljából. A peremek (a belterület szélső zónái, illetve a csatlakozó külterületek) a települések többnyire legsérülékenyebb elemei, ahol a funkciók viszonylag gyakori változása, a tulajdoni viszonyok keveredése figyelhető meg. A peremek a piacgazdaság körülményei között is egyre kijjebb 8 Forrás: Békéscsaba MJV Városfejlesztési koncepciója, Békéscsaba, MTA RKK ATI; valamint Békéscsaba MJV Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata, Békéscsaba, 2009., Békés Megyei Környezet- és Természetvédelmi Kft. 186

187 tolódnak, a tőke a zöldmezős" beruházásokat preferálja. A magas (átlag 38,6 Ak, több mint 60%-ában viszont 40 Ak feletti) értékű szántóterületek további kivonása azonban gondos mérlegelést igényel. A peremi falusias zónák, valamint a belterületbe vont egykori zártkertek infrastrukturális hiányosságai (Jamina pereme, Kenderföldek, Oncsa-kertek, Keleti-kertek, Borjúréti-kertek), környezeti problémái (az Északi Ipartelep területébe beékelődő lakóterületek) szembetűnők. A városperemen kiterjedt elszabadult" területek, tájsebek" (pl. az Öntözött-rét északi széle, a téglagyári tavak környéke, a vasúti pályához csatlakozó egyes területek), illegális szemétlerakók (Mezőmegyeren is) találhatók, amelyek rekultiválás, remediálás (begyógyítás) után különleges rekreációs területté alakíthatók, de megoldásra vár a tervezett új köztemető elhanyagolt állapota is. Az egész külterület komplex mezőgazdasági infrastruktúrája (dűlőút-hálózat, nyári utak, meliorációs rendszer, erdősáv-rendszer) nem megfelelő, egyes elemei teljesen hiányoznak. Közlekedés Békéscsaba közúti megközelíthetősége Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, 2008 A régi városszerkezet, az egyre növekvő forgalom, a megfelelő mennyiségű és minőségű parkolóhelyek biztosítása a belvárosi fejlesztések terén sok problémát okoznak, Ezek 187

188 kezelésére készítette el a város 2010-ben Békéscsaba MJV közlekedési koncepcióját. A belváros revitalizációs programja ez évben megvalósult, így a parkolási problémák enyhültek. A városba bevezető főutak igen jelentős forgalmi terhelésnek vannak kitéve, ebből kifolyólag csúcsforgalmi időszakokban gyakran lassú és nehézkes az előrejutás. A kialakult helyzethez hozzájárul az is, hogy teljes elkerülő út híján Békéscsabát a déli utak forgalma is terheli, illetve nem megfelelő a várost behálózó vasútvonalaknál létesített külön szintű keresztezések száma sem. A város belső forgalmi útjainak tehermentesítése szempontjából meghatározó jelentőségű lenne a településszerkezeti terven jelölt M44 és M47 sz. autópályák, valamint a várost délen elkerülő út megépítése, amely a logisztikai funkciók javulása mellett környezetvédelmi szempontból is előnyös hatással járna. A belváros utcái teljes hosszukban szilárd burkolattal rendelkeznek, elmaradás a kertvárosi lakóterület kiszolgáló- és lakóútjainál van, azonban itt is fokozatos javulás tapasztalható. A külterületi utak esetében a kiépítetlen utak aránya lényegesen magasabb, 95% fölötti. A belterületi kerékpárút hálózat folyamatos bővülésére törekszik a város, de helyenként még hiányos. Békés felé elkészült a kerékpárút, de továbbra is fontos feladat a - még hiányzó városokat összekötő kerékpárutak megépítése (Gyula, Mezőberény, Szabadkígyós, stb.). A vasúti zajterhelés csillapítását - legfőképpen az éjszakai időszakban - meg kell oldani. Lakásállomány A város épületállománya igen sokféle építési módot mutat. Békéscsaba jelenlegi lakásállományát több mint 33%-ban iparosított technológiával épült lakások alkotják, ami igen magas, és magas a lakáspolitikai szempontból szintén jelentős problémákat felvető vályogból épült házak száma is. Probléma, hogy a házak közel 30%-a előtt épült, és csak mintegy 8%-a épült után. A nagyvárosias környezetet a városban a 70-es, 80-as években épült telepszerű blokk, illetve panel technológiával épült házak adják. Békéscsabán különösen fontos figyelmet fordítani a lakótelepekre, ugyanis a népesség mintegy 40%-a lakik iparosított technológiával épített házakban, ráadásul az épületállomány meglehetősen elöregedett. Összességében elmondható, hogy Békéscsabára jellemző a lakásállomány elöregedése. A városban a lakások 14,7%-a alacsony komfort fokozatú, városrészek közötti eloszlásuk eltérő: a Lencsési övezetben csupán 0,9%-a alacsony komfort fokozatú, Fényes városrészben azonban a lakások 33,5%-a tartozik ebbe a kategóriába. Tanyavilág9 A több mint 16 ezer hektáron elterülő békéscsabai tanyavilágban a csaknem 1500 tanya közül 1015 lakott, és ezek között 77 ún. veszélyeztetett tanyát is számon tartanak. Ezekben többnyire egyedülálló idősek laknak, nemegyszer betegen, szegényes életkörülmények között. Az utóbbi években néhány fiatal család is megjelent a vidéken, elsősorban a könnyebb 9 Forrás: Békéscsabai Kistérségi Tanyafejlesztési Program,

189 megélhetés reményében, de közülük sokan hosszabb-rövidebb idő után feladták a küzdelmet a tanyai élet kihívásaival szemben. A tanyai infrastruktúra, ezen belül az úthálózat fejlesztése az elsődleges feladat, hiszen az utak jelenlegi állapota jelenti az egyik legnagyobb problémát az itt élők számára. Emellett a tanyai gazdálkodás hagyományainak megőrzése, a körülmények és az eszközök fejlesztése nélkülözhetetlen a tanyákon lakó családok megélhetésének biztosításához. A tanyák műszaki infrastruktúrával való ellátottsága vegyes képet mutat: míg az elektromos áram ellátás szinte teljes mértékű, addig a vezetékes ivóvízzel, a gázzal, hírközlési létesítménnyel való ellátottságuk gyengének mondható, átlagosan 15% körül mozog. Kerékpárút szinte egyáltalán nincs kiépítve, a meglévő utakon lehet kerékpárral megközelíteni a tanyákat - helyenként balesetveszélyes körülmények között. Az épületek átlagosan kilencven évesek, a tizenkilencedik században 19 ház épült, az ezredforduló óta pedig csupán öt. A tényt, hogy meglehetősen régi épületekben laknak a tanyai emberek, alátámasztja az építőanyagok milyensége is (nagy részük vályog). A lakóépületek átlagos mérete nem éri el a 70 m2-t. A tanyai ingatlanok fogyasztási javakkal való ellátottsága alacsonyabb, mint a települések közigazgatási határain belül élőké. Az anyagi helyzetről, a szociális körülményekről adnak képet a megélhetés szintjére adott válaszok. A gond nélkül megélünk választ senki nem választotta, beosztással hetvenheten, megszorításokkal százegyen jönnek ki jövedelmükből. Néha kisebb anyagi gondjai hatvankilenc családnak vannak és gyakran nélkülöznie huszonkét válaszadónak, illetve családjaiknak kell. A kérdőívet kitöltők zöme meglehetősen borús színben látja a Békéscsaba környéki tanyavilág helyzetét. A lakóépület építési éve (N=269) átlag: 1922 (átlagosan 90 éves házak) 20,00% 18,59% 18,00% 15,61% 16,00% 14,49% 14,00% 12,27% 12,00% 10,04% 10,00% 8,00% 7,06% 5,95% 6,00% 4,00% 2,97% 2,23% 3,72% 3,35% 1,86% 2,00% 1,86% 0,00% nincs adat (6 fő) 1900 előtt (19 fő) között (42 fő) között (39 fő) között (50 fő) között (33 fő) között (27 fő) között (5 fő) között (8 fő) között (9 fő) között (16 fő) között (9 fő) között (5 fő) Meghatározó a tanyavilágban élők számára, hogy a különböző közszolgáltatások milyen távolságra érhetők el. A kérdőíven felsorolt intézmények, lehetőségek közül legmesszebb a hivatalos ügyek intézéséhez alkalmas polgármesteri hivatal található, átlagosan hét kilométerre. Orvosi rendelő kb. öt és fél km-re, az iskola négy és fél km-re, élelmiszerbolt 189

190 három és fél km-re található. A közlekedést segítő buszmegálló átlagosan 1,8 km-re, a pormentes kövesút pedig 1,4 km-re van a megkérdezettek ingatlanjától. A gépjármű léte nagyban megkönnyítheti egy-egy család mozgását, akár a gazdálkodáshoz is nagy segítséget nyújthat. Ehhez képest a megkérdezettek közel fele (49%) nem rendelkezik saját gépkocsival. Szándékukban áll-e elköltözni innen a tanyáról? kérdésre adott válaszok (N=269) 7,06% 4,09% 9,67% nem (213 fő) igen, ha anyagi lehetőségünk megengedné (26 fő) igen, mindenképpen (11 fő) már elköltözött (19 fő) 79,18% A gyerekek iskoláztatása, a tanya romos állapota, az egyedül lét, betegség, nehéz megközelíthetőség, rossz szociális helyzet, a potenciális munkahely túl nagy távolsága egyaránt szerepel a tervezett költözés okai között. Leginkább a gyermekekhez közel, városi környezetbe és komfortosabb körülmények közé vágynak az elmenni készülők. Az elköltözni szándékozók nagy többsége (negyvenkét fő) eladná a tanyát. A megkérdezettek szűk többsége (51%) tudja, hogy a környéken működik tanyagondnoki szolgálat, azonban kétharmad nem ismeri a szolgálat működését, ebből is következik, hogy mindössze húszan veszik igénybe rendszeresen. Problémát jelent a tanyán élők között a közbiztonság. A megkérdezettek 5%-a állította, hogy vittek el értéket tőlük, történt betörési kísérlet a tanyájukon az elmúlt egy esztendőben. Hatvankilencen mondják, hogy a szomszédságukban történt ilyen eset 12 hónapon belül. A tanyasi életforma generációról generációra történő átöröklésének lánca belátható időn belül sok család esetében megszakad. A megkérdezettek szerint a legfontosabb a tanyavilág fejlődése szempontjából a közlekedés földrajzi helyzet, az elérhetőség javítása, az úthálózat fejlesztése lenne. A második legfontosabb szempont a közbiztonság javulása, a harmadik pedig a közműellátottság fejlesztése. Sorrendben a munkahelyteremtés Békéscsabán, a tanyákat is érintő kerékpárút hálózat kiépítése, a külterületeken megvalósuló munkahelyteremtés és a tanyai mezőgazdálkodás megújítása szerepel előkelő helyen. 190

191 Gazdasági területek Békés megye kimagasló termőhelyi adottságokkal rendelkezik, Békéscsaba külterületén is kiváló, magas termőhelyi értékű mezőgazdasági területek az uralkodók, amelyek művelés alóli kivonása nem célszerű, és ennek az elvárásnak az illetékes hatóság érvényt is szerez. Ez az adottság és a városban nagy számban és jelentős kiterjedésben rendelkezésre álló, mára felhagyott egykori ipari területek indokolják, hogy a gazdaságfejlesztés új célterületeinek meghatározásakor a város fokozottan támaszkodjon és létesítse előnyben a barnamezős területek igénybevételét és megújítását. Békéscsaba a rendszerváltozást megelőzően sokszínű, fejlett iparral rendelkező város volt. Gazdasági szerkezetében az élelmiszeripari ágazatok (húsipar, konzervipar, tejipar), a könnyűipar számos ágazata (bútoripar, szőnyeggyár, nyomdaipar, stb.) jelen volt. A 90-es évek közepétől kezdve a város ipari termelése visszaesett, a termelőüzemek javarészt megszűntek, felszámolódtak. Az egykor virágzó ipari területek helyén ma vagy a kereskedelem vette át a vezető szerepet, vagy csak üresen álló csarnokokat találni. A lakóterületekbe ékelődve két nagyobb ipari funkciójú terület található, az egykori Kötöttárugyár, illetve a Barnevál területe. A Barnevál az Orosházi úttól délre, a Kötöttárugyár ipari területe az Andrássy u. - Kazinczy u. - Őr u. - Álmos u. által határolt tömbben helyezkedik el. E két gazdasági funkciójú terület jellemzően elszlömösödött, a környező lakóterületek értékét is rontó potenciális barnamezős fejlesztési terület. A város nagyobb gazdasági területei a lakóterületeken kívül összpontosulnak, az északi és a déli iparterületeken. A településszerkezeti tervben ipari gazdasági besorolású déli iparterület a Kétegyházi út két oldalán helyezkedik el. A Kétegyházi úttól keletre eső terület korábban élelmiszeripari üzemeknek adott helyet. Tejipari, húsipari üzemek, hűtőházak működtek a területen. Az út nyugati oldalán a könnyűipar üzemei működtek. A déli ipari terület mára északi oldalról lakóterületek szomszédságában lévő, jobbára felhagyott gazdasági terület, amelyen mára üressé vált csarnokok állnak. Tipikusan alulhasznosított területté vált, amelyen az ipari infrastruktúra még helyrehozható állapotban megmaradt, barnamezős fejlesztések egyik lehetséges célterülete. A város északi iparterülete a 44. sz. főút elkerülő szakaszának nyomvonala mentén került kijelölésre. A gazdasági terület profilja vegyes, de többségében a könnyűipari tevékenységek telepedtek meg. A városba a nagy múltú Kner (ma Marzek Kner Packaging Kft) nyomda mellé betelepült másik nyomdaipari vállalkozás is (Mondi Packaging Békéscsaba Kft. rendelkezik itt telephellyel. Az északi iparterület jóval nagyobb a Kétegyházi úti gazdasági területnél. Egy részén készült el az Északi Ipartelep és további fejlesztési céljai is vannak itt a városnak. Jelenleg részlegesen kihasznált terület, mely számításba vehető Békéscsaba gazdaságfejlesztési célterületeinek meghatározásakor. A terület jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik (közvetlen főúti kapcsolat, vasúti iparvágány), közműinfrastruktúrával teljes körűen ellátott. A Barnevál és a volt Kötöttárugyár területe a szomszédos lakóterületek közelsége miatt elsősorban csak meghatározott gazdasági tevékenységek céljára alkalmas, az északi és a déli ipari-gazdasági területek viszont a lakóterületektől elválasztottan, nagyobb távolságra kerültek kijelölésre. A gazdaságfejlesztés irányainak és a konkrét fejlesztési területeinek meghatározásakor Békéscsabán - fent bemutatott adottságokat kihasználva - a korábban is ipari célra igénybe vett, de felhagyott gazdasági területek újrahasznosítására célszerű 191

192 törekedni. A város infrastruktúrával jól ellátott meglévő ipari területei kedvező lehetőségeket nyújtanak a barnamezős fejlesztésekhez. Két ipari telephely van, amik a környezetüket határérték feletti zajjal terhelik: - Jamina Cserép és Téglagyártó Zrt. Orosházi út 88 sz. alatti téglagyára (Vásárhelyi u., Lugosi u., Temesvári u., Cserepes u-i lakóházakat terheli) - KNER Nyomda Zrt. központi üzeme (Áchim L. u-i és a Csokonai u-i lakóházakat terheli) Zöldterületek A városban kevés az összefüggő, városszintű közpark, a meglévők közül a legtöbb pedig a lakótelepek közötti lakóterület szintű park, melyek gyakran elhanyagoltak, alulhasznosítottak. Hiányoznak továbbá a várostestet övező, védelmi és kondicionáló erdősávok és a lakóterületet az ipari övezetektől izoláló erdősávok. A fentiek mellett azonban az utóbbi 10 évben történt fásítási munkálatokban Békéscsaba élen jár a környező városokhoz képest. 192

193 1.13. Közlekedés Békéscsaba elérhetősége, a város gazdaságföldrajzi helyzetét és fejlesztési potenciáljait befolyásoló közlekedési hálózatok Békéscsaba és térsége elérhetősége, a város gazdaságföldrajzi helyzete és fejlesztési potenciálja szempontjából meghatározó, hogy itt vezet keresztül a Balkánt Európával összekötő egyik frekventált vasútvonal (a lökösházai), (120-as Budapest -SzolnokBékéscsaba - Lőkösháza) mely amellett, hogy a nemzetközi törzshálózat része, jelenleg a legfontosabb vasúti kapcsolat Magyarország és Románia között, ez a vonal is egyes szakaszain csak egyvágányú pályával rendelkezik. Folyamatban van ennek a pályának a 160 km/ó sebességre való kiépítése, rekonstrukciója, vélhetően végig két vágányú lesz. A másik legjelentősebb kapcsolat a Békéscsaba - Gyula között fővonal a 135-ös SzegedBékéscsaba, valamint a 128-as Békéscsaba-Kötegyán - Vésztő - Püspökladány vonal, amelynek megyei szakaszán helyenként mindössze 60 km/ó a megengedett sebesség. A transzeurópai vasúthálózat (TEN) a IV. folyosó konstancai ágát a jövőben is a lökösházai (Budapest - Szolnok - Békéscsaba - Arad) vonalon - annak korszerűsítésével - tervezik kialakítani. Ezzel a fejlesztéssel Békéscsaba logisztikai potenciálja erősödik. Közúti közlekedés szempontjából Békéscsabát a nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik, a térségnek nincs gyorsforgalmi útja. A nemzetközi kapcsolatot elsődlegesen a 44. számú I. rendű főút biztosítja a gyulai határátkelőhelyen keresztül. Ez az út azonban belterületi átkelési szakaszaival (A megyében elsősorban Szarvas és további három település) nem biztosít megfelelő szolgáltatási színvonalat. A térséget jelenleg a következő főutak érintik: sz. Kecskemét-Békéscsaba-Gyula I. rendű főút sz. Törökszentmiklós - Mezőberény II. rendű főút sz. Debrecen-Békéscsaba-Szeged II. rendű főút sz. Békéscsabai tehermentesítő II. rendű főút sz. Békéscsabai II. rendű főút (volt 44. sz. főút Békéscsaba átkelési szakasza sz Mezőberény - Békéscsaba II. rendű főút A 44. sz. I. rendű főút a térség területén közel északnyugat-délkeleti irányban halad, a térség legfontosabb, meghatározó jellegű közúti eleme, mivel Kecskeméten és az M5 autópályán keresztül a fővárossal, míg délkelet felé Gyulán keresztül Románia felé biztosít kapcsolatot. Az átkelési szakaszokkal terhelt főút forgalma már ma is jelentős, a Békéscsaba-Gyula közötti szakasz 2 x 2 forgalmi sávval való kiépítése megvalósult, ugyanígy a gyulai és békéscsabai elkerülő szakasz is. Elsősorban Szarvas átkelési szakasza túlterhelt. A 47. sz. II. rendű főút a megye második legjelentősebb útvonala, mivel a Dél-Alföld és Kelet-Magyarország között biztosít kapcsolatot. Ezen az útvonalon is szükséges elkerülő szakaszok építése (Tanulmánytervek több változatban vizsgálták, és jelenleg is folyik egy vizsgálat, megvalósíthatósági tanulmány formájában, az út lehetséges nyomvonal variánsairól, ill. az elkerülő szakaszokról, elsősorban Gyomaendrőd, Mezőberény, Békés, Doboz, Békéscsaba, és Sarkad vonatkozásában. A jóváhagyott megyei területrendezési terv is 193

194 tartalmazza a javaslatot. Az 1222/2011 (VI.29) Kormány rendelet ütemezi a 44 sz út valamint Mezőberény és Csorvás elkerülő kiépítését.) A főúthálózaton az elmúlt időszakban az alábbi fejlesztések valósultak meg: 44. számú főút között két ütemben megépült a Békéscsaba belterületét északról elkerülő 2 x 1 sávos út különszintű vasúti keresztezéssel, négy db körforgalmi csomóponttal, gyalogos és kerékpáros aluljárókkal - Szintén ugyan ebben az időszakban a két város elkerülő szakasza között az útpályát 2 x 2 sávossá fejlesztették. (ez az útszakasz nem autóút, hanem emelt sebességű főút) - A 44. sz. főút Békéscsaba belterületén áthaladó szakasza 446. számmal II. rendű országos főút maradt. 47. számú főút re teljes hosszában elkészült az Orosháza belterületét északról elkerülő 2 x 1 sávos út, 2 különszintű vasúti keresztezéssel - A 47. sz. főút Orosháza belterületén áthaladó szakasza 474. számmal országos főút maradt - Mezőberény és Békéscsaba között a korábbi jelű összekötő út nyomvonalára került át a 47. sz. főút nyomvonala, így Békés várost elkerüli a tranzit forgalom. Mezőmegyer és a 44. sz. főút elkerülő szakasza között új 2 x 1 sávos szakasz épült, megszüntetve így a Mezőmegyeri szintbeni vasúti átjárót. - A 47. sz. főút korábbi Békéscsaba-Békés-Mezőberény nyomvonala 470-es számozást kapott. Békéscsaba és Budapest, illetve a megye és a szomszédos megyeszékhelyek közlekedési kapcsolatai sem kedvezőek. Vasúton a megyeszékhelyről a főváros 2,5-3 óra alatt ugyan megközelíthető, ezen túl azonban közvetlen kapcsolat a megyeszékhelyek közül csak Szolnokkal Szegeddel és Debrecennel van. (A 47 sz. II. rendű főút nyomvonala Debrecen Szeged között átmegy Békéscsabán) Közúton a fővárostól gyorsforgalmi út igénybevételével (M5) Kecskeméten és a 44. sz. főúton, vagy a 4. sz. és 46. sz. főutakon keresztül közelíthető meg a térség, az eljutási idő átlagosan, mindkét esetben a megyeszékhelyig mintegy 3 óra. Sok közlekedő használja az M5 autópálya Kiskunfélegyháza - Szentes - Orosháza, ill. M5 autópálya - Szeged - Orosháza útvonalat Békéscsabára való eljutásra A mellékutak elsődleges feladata a térség településeinek közvetlen feltárása és bekapcsolása az országos úthálózat rendszerébe, ezen túlmenően a mellékúthálózat egyes útvonalai kiemelt térségi jelentőségű szerepkört is betölthetnek. Békéscsaba-Szabadkígyós-Medgyesegyháza vonatkozásában a hosszú távú közlekedésfejlesztési tervekben szerepel egy hiányzó, mellékút kiépítése új nyomvonalon. A térség és Békéscsaba pozíciójának erősítése szempontjából lényeges az Araddal való közúti kapcsolat, amely jelenleg hiányzik. Arad térségi - határon is átnyúló - kisugárzással rendelkező iparváros, ami gazdasági vonzerőt jelent. Békéscsabának is érdeke a szorosabb kapcsolat kialakítása, ez a várost és térségét is dinamizálná. Jelenleg három, néhány kilométer hosszúságú útszakasz hiánya az akadálya a megfelelő színvonalú közúti kapcsolatnak Arad irányába. 194

195 A térségen belüli közlekedési ellátottságára jellemző továbbá, hogy minden település be van kapcsolva a menetrendszerű autóbusz-közlekedésbe. Az eljutási idők szempontjából már nem olyan kedvező a helyzet, mert helyenként sem a menetrendszerű járatok sűrűsége, sem a közlekedésre szolgáló pályák (utak) állapota nem alkalmas az elvárható szolgáltatási színvonal biztosításához. A vízi közlekedés szerepe a közlekedésen belül jelenleg jelentéktelen. A Körösök révén potenciális II., ill. III. osztályú vízi utakkal rendelkezik a térség, azonban ezeken számottevő vízi szállítás nincs. A légi közlekedés szerepe sem jelentős, de a békéscsabai repülőtér adottságai fejlesztésre alkalmasak. Kerékpáros közlekedés viszonylag kedvező feltételeinek az oka, hogy Békés megye országos viszonylatban is az elsők között kezdte meg a korszerű, közúti forgalomtól függetlenített kerékpárutak kiépítését. Békéscsaba beépült városi területein figyelembe veendő, hogy a közúti forgalomtól elválasztott kerékpáros létesítmények belvárosi körülmények között csak korlátozott keretek között indokolhatók. A korszerű szakmai szemlélet az út mellett vezetett egyoldali, kétirányú kerékpárutak hátrányai miatt (egyik oldali kapcsolatok hiánya, nem természetes vonalvezetés, oldalváltások, keresztező utcák csomópontjaiban megnövekedett baleseti kockázat, konfliktus a gyalogosokkal stb.), lehetőség szerint az irányhelyes megoldásokat részesíti előnyben. Így például a közúti és a gyalogos forgalom nagyságának függvényében a kerékpársávot, nyitott kerékpársávot, gyalogosoktól elválasztott kétoldali egyirányú kerékpárutat stb. A város magas kerékpáros kultúrájának oka a kedvező éghajlat és domborzati fekvésre, valamint a történelmi hagyományokra is visszavezethető. A hálózat további fejlesztését a terület síkvidéki és idegenforgalmi jellege egyaránt indokolja. Ezek egy része külterületen - főleg a 44. sz., 47., sz. főutak mentén - épült meg, de több településen belterületen is létesültek kerékpárút-szakaszok. Ezek főként a települések főúti átkelési szakaszai mentén épültek. A külterületi kerékpárút építések szerte a megyében jelenleg is folynak. Békéscsaba környékén az utóbbi években valósult meg többek között a Békéscsaba és Békés közötti kerékpárút (2010), továbbá a Dobozi úti folytatásaként Gerla és a Dobozi híd közötti szakasz. A hálózat bővítése (tervezése és építése) folyamatos. A turizmus, illetve az idegenforgalom igényeinek figyelembe vételével a megyében kijelölésre került egy olyan, mintegy 220 km hosszú kerékpárút-hálózat, mely Békéscsaba állomásától kiindulva, felfűzi a természeti és műemléki szempontból jelentős megyei látnivalókat Békéscsaba közlekedési helyzete10 A hasonló méretű európai városok fejlődési trendjei alapján is látható, hogy az urbanizációs folyamatok következtében a lakosság mobilitási igényei mennyiségileg és minőségileg is folyamatosan fejlődnek. Ehhez hozzájárul a motorizációs szint növekedése, mely a gazdasági válság hatására sem mérséklődik jelentős mértékben. 10 A fejezet a HB.c.e.-T7 Konzorcium által készített, Békéscsaba MJV közlekedési koncepciója című dokumentum helyzetértékelése és a város 2013 évi adatszolgáltatása felhasználásával készült. 195

196 A társadalmi-gazdasági folyamatok hatására fáziskéséssel ugyan, de Békéscsabán is megjelennek az urbanizáció közlekedési hatásai. A felgyorsult fogyasztói folyamatok miatt bekövetkező tömeges életmódváltás jelentősen növeli a társadalom minőségi igényeit, elvárásait. A személygépjármű, mint valós közlekedési alternatíva egyre szélesebb körben válik elérhetővé a lakosság számára, ezzel szemben a közösségi közlekedés színvonalának fenntartható fejlesztése a csökkenő kereslet mellett egyre nehezebben finanszírozható. A szeptember-októberben készült háztartásfelvétel adatai szerint készült közlekedési munkamegosztás (modal split) szerint a felmért utazások közlekedési módok közötti megoszlása az alábbi: (n=1352 utazás) - 45% személygépkocsi, - 4% motorkerékpár, - 26% kerékpár, - 14% gyalog, - 11% autóbusz. A közösségi közlekedés részaránya vidéki viszonylatban elfogadható, közel 11%. A jövőben ezt az arányt várhatóan kedvezőtlenül befolyásolják a szolgáltató költséghatékonysági intézkedései. Közúti közlekedés Békéscsabán átvezető országos közúthálózat átkelési szakaszok hossza a helységnévjelző táblák között összességében 21 km. E szakaszokat a Magyar Közút Nonprofit Zrt kezeli. Ezek mindegyike burkolt. A belterületi közúthálózat teljes hossza mintegy 224 km, melynek közel 93%-a a város tulajdonában van, ezért a meglévő utak fenntartása legalább olyan jelentőséggel bír, mint a további fejlesztés. A belterületi közúthálózat kb. 80%- a burkolt. A belváros utcái teljes hosszukban szilárd burkolattal rendelkeznek, elmaradás a kertvárosi lakóterület kiszolgáló- és lakóútjainál van, azonban itt is folyamatos a javulás. A külterületi utak esetében a kiépítetlen utak aránya lényegesen magasabb, 95% fölötti. (A város közúti hálózatát első és másodrendű főutak, valamint (gyűjtőutakból, lakóutakból, kiszolgáló utakból, kerékpárutakból illetve gyalogos utakból álló) mellékúthálózat képezi). Az úthálózat szerkezete alapvetően sugaras, hálós, kevés körirányú elemmel. A 44. sz. főút elkerülő szakaszának átadásával a korábban állami kezelésben lévő belterületi szakaszok funkciója megváltozott, az áthaladó nehézforgalom gyakorlatilag megszűnt, s főleg a helyi személygépkocsi, ill. a közösségi közlekedés dominál. Ennek ellenére a belterületi útszakaszok változatlan nyomvonalon továbbra is állami kezelésben vannak. Mivel a közút kezelőjén keresztül a tulajdonos felelős az útszakasz megfelelő közlekedésbiztonsági, és szolgáltatási színvonalának fenntartásáért, felújításért és korszerűsítésért, ezért a megváltozott forgalmi összetétel alapján a Magyar Közút Nonprofit Zrt már 2006 óta kezdeményezi a tulajdoni és kezelői jogok ennek megfelelő rendezését, történetesen a belterületi állami utak ütemezett önkormányzati tulajdonba adását. A tulajdonosoknak a részben eltérő érdekek miatt nehéz a tulajdonviszonyok rendezése ügyében megegyezniük, azonban a vonatkozó 196

197 szakaszok (Szarvasi út, Jókai utca, Petőfi út, Bartók Béla út, Gyulai út, stb.) felújításának szükségessége miatt ez fontos és egyre sürgetőbb probléma. Várhatóan jelentős közlekedési problémákat fog megoldani a vasút-rekonstrukció kapcsán (de közúti projektbe áttett) Orosházi úti közúti felüljáró négy sávosra bővítése, valamint a Szerdahelyi úti szintbeni vasúti átjáró külön szintű kiépítése közúti aluljáróvá. Ezen vasúti beruházáshoz kapcsolódóan a Kétegyházi út Békéscsaba bevezető szakasza (4433 j. országos közút) a jelenlegi Gyár utca megfelelő paraméterekkel való kiépítésével átkerül erre a nyomvonalra, és egy új típusú, nagy kapacitású, un. turbo körforgalommal csatlakozik majd az Orosházi úti felüljáró előtti szakaszhoz, kiváltva így egy jelenlegi szintbeni vasúti kereszteződést. Ezen építések befejezési határideje 2015 nyara. További több éves igényt elégítene ki az un. Fürjesi út kiépítése. Ez a 4432 j Békéscsaba makói összekötő útból Békéscsaba határában kiindulva a 47 sz. II. r. főutat keresztezve a 44 sz. I. r. főútba csatlakozva a város Ny-i irányú elkerülő útjaként funkcionálhatna, jelentősen tehermentesítve a város déli ipartelepéről (elsősorban a csepépgyár) kiinduló teherforgalomtól a város belterületi útjait. A város közlekedési viszonyainak előrebecslésére, a konkrét fejlesztési elképzelések hatásainak megvizsgálására a jelenlegi forgalmi viszonyok felvétele után kerülhetett sor. A közlekedés jelenlegi helyzetének feltárása szeptember-októberben: - Közúti forgalomfelvétel, csomóponti és keresztmetszeti forgalomszámlálás, - Háztartásfelvétel, - Közösségi közlekedési utas kikérdezés, - Közösségi közlekedési utasszámlálás, - Parkolásfelvétel történt. A motorizált egyéni közlekedés (személygépjármű, motorkerékpár) részaránya közel 50%, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a közutak terheltsége nem közelíti meg az elméleti kapacitáshatárt. A belváros forgalmi terhelését az alábbi ábra mutatja be. 197

198 A belváros terhelési állapota (2010) Forrás: Békéscsaba MJV Közlekedésfejlesztési Terve - Közlekedési koncepció A város közlekedésfejlesztési koncepciója megalapozó munkarészeiben publikált közúti modellezés eredményei szerint a következő 5, illetve 10 éven belül sem jelentkeznek komoly kapacitásproblémák a város fontos útszakaszain és csomópontjaiban. A hálózat szűk keresztmetszeteiben már napjainkban is előfordulnak torlódások, elsősorban a reggeli és délutáni csúcsidőszakban. Békéscsaba belvárosában korábban a legnagyobb közlekedési problémát a közterületi parkolási rendszer túlterheltsége okozta. A problémák elsősorban a jelentős forgalmú városközpont környéki intézmények mellett jelentkeztek. A közelmúltban épült belvárosi parkolóház, majd a belváros közterületeinek átépítésével átrendeződött a belváros parkolási leterheltsége is. A Szent István téri forgalom és parkolás megszüntetésével egyidejűleg megépült a belvárosban egy 200 férőhelyes parkolóház is. (A város másik parkolóháza a belváros egy másik részén, a Csaba Center részeként működik. Mivel jelenleg mindkét meglévő parkolóház kihasználatlan, a jövőben a parkolási szokások megváltoztatására kell nagyobb hangsúlyt fejezni). Békéscsaba belvárosában a parkolási gondok enyhítése érdekében a 33/2000. (IV.24.) rendelettel fizető parkoló övezetek kerültek kijelölésre, mely terület több alkalommal bővítésre került és jelenleg ezen parkolóhelyek igénybevételét a 21/2010. (VI.28.) rendelet szabályozza. Jelenleg mintegy 2000 db parkolóhely üzemel, melyhez 51 db parkoló jegy automata biztosítja a készpénzfizetéses, a korszerű mobiltelefonos, valamint a chipkártyás rendszer működését. 198

199 A közúti motorizáció gyors növekedése a közúti infrastruktúra fejlesztésének szükségességét vonja maga után. Ma Magyarország minden nagyobb városában, különösen azok belvárosi övezetiben jelentős problémát vet fel a parkolási igények kielégítése. Amellett, hogy a helyi lakosság is egyre nagyobb arányban használ személygépkocsit, a vonzásközpontokba érkező vidéki lakosság is mobilabbá vált, nagyobb számban érkeznek személygépkocsival a városokba. A 2009 őszén elvégzett forgalomfelvételből kiderült, hogy a helyi hivatásforgalom (munkahelyek elérése) egyik sajátossága a Belvárost érintő utazások esetében, hogy elsősorban a 2 vagy több személygépkocsit birtokló családokban - a szülők reggel munkába menet elviszik gyermekeiket az oktatási intézményekbe. Ez a sajátosság az oktatási intézmények környékén - elsősorban a Belvárosban - jelentős többletforgalmat generál, és kihat a parkolási szokásokra is. Közösségi közlekedés autóbusszal A város helyi és helyközi autóbuszos közösségi közlekedését jelenleg egy szolgáltató, a Körös Volán Zrt. látja el. A városon belüli utazások esetében az autóbuszt igénybe vevők részaránya az országos átlagot nem éri el (11%), és a Körös Volán felmérései alapján ezen belül is magas a kedvezményeket igénybe vevők aránya (diákok, nyugdíjasok). A vonalhálózat jelenlegi kialakítása illeszkedik a város szerkezetéhez - néhány kivételtől eltekintve - megfelelő lefedettségi szintet biztosítva. A helyi közösségi közlekedési szolgáltatás kiterjed a város teljes területére, a külső lakóterületekre, és Békéscsaba közigazgatási határán belüli - a városhoz szorosan kötődő - agglomerációs kistelepülésekre is (Gerla, Fényes, Mezőmegyer stb.). A gyér lefedettségű területeken a közösségi közlekedési szolgáltatás biztosítására a közlekedési koncepció alternatív megoldást, a kisbuszos igényvezérelt szolgáltatás (DRT) bevezetését irányozza elő, akár tisztán piaci alapon, magánfuvarozók bevonásával. A közösségi közlekedésre általában jellemző, hogy a motorizációs fok növekedése, a gazdasági-társadalmi fejlődés miatt egyre nehezebben tud lépést tartani az egyéni közlekedéssel. A közösségi közlekedés helyzetét finanszírozási oldalról tovább nehezítik az országos szinten bevezetett kedvezmények, támogatások (pl. diákkedvezmény, 65 év feletti utasok ingyenes utazási lehetősége), szemben a működési támogatások forrásainak egyre nehezebb biztosításával. Ezek a folyamatok, valamint a lakosság mobilitási igényeinek megváltozása kedvezőtlenül hatnak az autóbuszt igénybe vevők részarányára. Vasúti közlekedés Békéscsaba a Budapest - Szolnok - Lökösháza vasútvonalon fekszik (IV. sz. nemzetközi korridor, 120. sz. fővonal). A csatlakozó vasúti fővonalak Békéscsaba - (Gyula) - Kötegyán Püspökladány (128.sz.) és Békéscsaba - Szeged (135.sz.) irányúak. A várost területileg kettéosztja a Budapest - Szolnok - Lökösháza vasútvonal, mely számos városfejlesztési és közlekedésfejlesztési problémát vet fel. A vasúti pályaudvar a város területi központjában van. Közvetlenül mellette került kialakításra a helyi és helyközi volán járatok fogadására alkalmas buszpályaudvar is. Az állomáson a meglévő fő funkciók: személypályaudvar, rendező pályaudvar, kereskedelmi telep, vontatási telep. 199

200 Az utazási szokások felmérése alapján az ingázó és hivatásforgalom jelentős. Különösen jellemző az oktatási intézmények (közép és felsőoktatási intézmények) elérhetősége, mely erősíti a hétvégi csúcsidőszakot. Mivel a közúthálózat terhelési lehetősége véges, a vasút pedig jelenleg is kihasználatlan szállítási potenciálokkal rendelkezik, fel kell készülni a vasúti szállítás reneszánszára. A fővonal korszerűsítése jelenleg folyamatban van, MÁV beruházásban Európai Uniós forrásból 160 km/h sebességre méretezett pálya kialakítása történik meg. A pályakorszerűsítéssel egyidejűleg szintbeli közúti kereszteződések kerülnek megszüntetésre, illetve átépítésre. A pályafelújítással egyidejűleg sor kerül az állomás épületének korszerűsítésére, gyalogos aluljáró kiépítésére, illetve a VOLÁN és a MÁV pályaudvar földalatti gyalogos összeköttetés biztosítására is. A pályaudvarról kiindulva még elérhető a Szeged - ahová óránként indul személyvonat - és Gyula útirány is. Kerékpáros közlekedés Alföldi városként Békéscsabán országos viszonylatban is kimagaslóan magas a kerékpáros közlekedés részaránya (26%). A kerékpáros forgalom elsősorban közlekedési célú kerékpározás (hivatásforgalom, napi közlekedési eszközként való kerékpárhasználat), a szabadidős kerékpározás aránya is számottevő, egyre növekvő. Ehhez hozzájárul az is, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a kerékpározás, mint közlekedési alternatíva választása inkább anyagi megfontolástól függ, presztízse viszonylag alacsony. Békéscsabán csak részben beszélhetünk összefüggő kerékpáros úthálózatról. A kerékpárút hálózat hossza közel 30 km. A kimenő mellékutak mindegyike mellett van kerékpárút. A főutak mentén viszont sem Kondoros, sem Telekgerendás, sem Gyula felé nincs még kiépített kerékpárút. A megépült kerékpárutak egymással való összeköttetése a város belső zónáiban részben megoldott. Gyalogos közlekedés A gyalogosok részaránya városi szinten magas (14%). Ehhez hozzájárul a város - különösen a Belváros - szerkezete, a viszonylag kis távolságok (maximum perces gyaloglási idők), a közösségi közlekedési hálózat szerkezete és a menetrendek (rágyaloglás). A városban a szilárd burkolatú járdák hossza 351 km. A járdaszegélyek, az átkelőhelyek jelentős részében akadálymentesítettek, a vakok közlekedését segítő burkolati elemek (látó kő) és jelzőlámpás megoldások azonban még nem terjedtek el - bár a folyamatban lévő fejlesztéseknél már mindenhol szerepelnek. Az utóbbi évtizedben a közművek járdabontásai után teljes szélességű helyreállításra kötelezettek a kivitelezők, amely előírás számos töredezett járda-felület megújulását tette lehetővé. Általában a járdák műszaki állapota - a frissen felújítottakon kívül - mégis leromlott, ami megnehezíti pl. a babakocsival való közlekedést. A tömegközlekedési megállóhelyek és az azok megközelítésére szolgáló járdák, járdakapcsolatok is rekonstrukcióra szorulnak ban indult az a hat éves járda-felújítási program, mely a meglévő járdák átépítését, illetve lakossági igények alapján új járdaszakaszok megépítését teszi lehetővé. 200

201 Légi közlekedés A Békéscsaba városközpontjától közúton 4 km távolságra található repülőtérnek korábban elsősorban a sport célú hasznosítása volt a meghatározó. Mostanra a repülőtér megkapta a III. kategóriás besorolást, így lehetőség nyílna a kereskedelmi funkció előtérbe helyezésére. A repülőteret elsősorban km távolságból induló légcsavaros repülőgépek vehetik igénybe. A térségben az aradi, temesvári, szegedi és debreceni repülőtér játszik meghatározó szerepet. A békéscsabai repülőtér leginkább az áruszállításban (sürgősségi küldemények) illetve a kisgépes személyforgalomban játszhat jelentős szerepet. A repülőtér el lett látva a kategóriájának megfelelő infrastruktúrával, de a kereskedelmi funkció, mint lehetőség, jelenleg még sincs kihasználva. Vízi közlekedés Az Élővíz-csatorna többnyire belvíz elvezetésére szolgáló mesterséges csatorna GyulaBékéscsaba-Békés között. Hossza 37,35 km, vízhozama átlagosan 1,5-2,5 m3/s, vízgyűjtő területe 623 km2. A vízfolyás Gyula és Veszely között a Fehér-Körös egykori elhagyott medrében folyik, csak a Veszely-Békéscsaba-Sikkony szakasz (14,2 km) mesterséges eredetű, 1777-ben közhasznú munkával ásták békéscsabai polgárok. Legnagyobb vízszállító képessége a torkolati szakaszon jelentkezik, ez 14 m³/s-ot jelent. Magas vízállás esetén a kifolyást két szivattyútelep üzemeltetésével lehet megoldani. A településeket összekötő Élővíz-csatorna nem csak biológiai folyosóként köti össze a városhármast, hanem fizikai alapja lehet a komplex turisztikai fejlesztésnek, valamint az ökológiai innovációt ösztönző és meghonosító város-rehabilitációs tevékenységnek. Pályázati forrásból 2008-ban jelentős fejlesztések (vízpótló szivornya, uszadékletermelő, csónaklerakók, nádvágó hajó, stb.) kezdődtek az Élővíz-csatorna ökológiai, turisztikai állapotának javítására. A helyi közösségi közlekedés jellemző adatai Szervezet: A Körös Volán Autóbusz-közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság közforgalmú menetrendszerű helyi- és helyközi személyszállítási fő tevékenységet folytató, tartósan többségi állami tulajdonban lévő részvénytársaságként működik. A szolgáltató a belföldi menetrend szerinti helyközi autóbusz-közlekedést a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a helyi autóbusz-közlekedést öt helyi önkormányzattal (Békés, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas) megkötött közszolgáltatási szerződés alapján végzi. A túlnyomórészt Békés megyére, kisebb hányadban az ország más területeire is kiterjedő menetrend szerinti helyközi autóbusz-közlekedésben a Körös Volán Zrt. stabil piaci pozíciókkal rendelkezik. 201

202 A Körös Volán Zrt. országos szinten a közúti menetrend szerinti helyközi közlekedésben, tartósan 3,7 % körüli részesedéssel bír. A Körös Volán Zrt. árbevételének 98,4 %-a az autóbusz-közlekedési tevékenység teljesítése során keletkezik. A nettó árbevételből 85,7 % a helyközi, 11,9 % pedig a helyi közszolgáltatási szerződések szerinti utasforgalomhoz kapcsolódó bevétel, 0,8 %-os arányt tesz ki a szabadáras (szerződéses és különjáratok) tevékenység során realizált bevétel. A részvénytársaság összes nettó árbevételeinek 1,6 %-a egyéb szolgáltatások teljesítésének eredményeképpen folyik be a szolgáltató számlájára. A Békéscsaba Megyei Jogú Városban a Körös Volán Zrt. és jogelődjei végezték a helyi autóbusz-közlekedést. A részvénytársaság szervezeti felépítése az utóbbi években lényegesen nem változott. A végrehajtási feladatokat a békéscsabai autóbusz-állomás látja el. A járatok lebonyolítását, operatív irányítását, kereskedelmi feladatok ellátását, információ adást az autóbusz-állomás személyzete biztosítja. A műszaki szakterülettel való kapcsolattartást, műszaki felügyeletet és mentési feladatokat a garázsszolgálat biztosítja. Az utaskiszolgálás, közösségkapcsolat feladatok ellátása érdekében a Körös Volán Zrt. Ügyfélszolgálati irodát tart fenn a Csaba Centerben. Itt történik a jegy és bérletárusító bizományosok kiszolgálása is. A helyközi közlekedés szerepvállalása a helyi közösségi közlekedésben: A december 12-ig hatályos közszolgáltatási szerződés időtartama alatt hatályos Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata között meglévő megállapodás tartalma alapján az alábbi helyközi autóbuszvonal a városi szakaszán fogadta el utazásra a szolgáltató a helyi tarifákat. A helyi tarifa alkalmazása azt jelentette, hogy a Körös Volán Zrt. az érintett járatokon a helyközi díjszabás mellett a helyi jegyet és bérleteket is elfogadja január 01-től hatályos NFM-Város megállapodás szövege megváltozott. Az érintett helyközi vonalakat a minisztérium kizárta a veszteségtérítésből, így a korábbi vonalhálózatban is változtatást kellett bevezetni. A megállapodás jelenlegi szövegében a képviselő-testület július 1-i hatállyal léptetett életbe módosítást. A helyi tarifával érintett helyközi vonalak körének megváltozása mellett lényeges változás, hogy a minisztérium iránymutatásának megfelelően az utazási lehetőségek is változtak. Ezek a vonalak városi szakaszain kizárólag a helyi tarifa alkalmazásával utazhatnak az utasok. Helyközi díjszabás ezen vonalszakaszokon nem használható. Kapacitások: A helyi autóbusz-közlekedésben használt kapacitásokat a mellékelt jármű lista tartalmazza (1. sz. melléklet). A helyi közlekedés teljesítésében tartós szerepet játszik a szolgáltatás helyközi kapacitása december 31-én 16 járatot végeznek helyközi autóbuszok. Emellett a tartalékok jelentős részét helyközi autóbusz-közlekedés biztosítja. 202

203 Kihasználtsági adatok: Szállított utasok száma [eutas] Utaskm [eutkm] Férőhelykm [efhkm] % ,12% 29,67% 30,60% 30,46% 33,01% 33,35% 32,76% 30,31% 28,80% 29,07% 29,02% 28,13% 27,29% 203

204 1.14. Közművesítés Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Felszín alatti vizek Békés megye, s ezzel Békéscsaba város teljes ivóvízellátása a felszín alatti készleteken alapul és a felszíni vizek vízszállítási tulajdonságai alapján a jövőben is erre kell alapozni. A felszín alatti vizek közül a talajvizet a lakosság nagy része hasznosítja. Mivel azonban a háztartások szennyvize a telkeken gyakran földbeásott, védelem nélküli aknákban gyűlik, az emelkedő talajvíz ezeket átöblítve szennyezi a talajt. A szennyezett talajvíz használata közegészségügyi és járványtani szempontból kockázatot foglal magában. A készleteket esetlegesen érő szennyezés következményeinek leküzdése sokkal nagyobb feladat, mint annak megelőzése. Békéscsaba felszíni és felszín alatti vízbázisa egyaránt kiemelt vízminőség-védelmi kategóriába tartozik, ami alapvetően meghatározza a víztestekkel történő optimális gazdálkodást. Elsődleges feladat a felszín alatti vízkészlet arzénmentesítése és a környezetkímélő termálvízkitermelés és -hasznosítás, valamint a mezőgazdasági tevékenységből és szennyvízkezelésből származó szennyezőanyag-kibocsátás minimalizálása. Vezetékes ivóvíz Békéscsabán a vezetékes ivóvízellátás a Közép-Békési Regionális Vízmű rendszeréről történik. A városban az ivóvizet jelenleg a Kunágota-Medgyesbodzás térségében fúrt kútrendszerből az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű-szolgáltató ZRt. szolgáltatja. Békéscsaba és térsége ivóvízellátása Forrás: 204

205 A település külterületén mélyfúrású víztermelő kutak helyezkednek el, melyek a város és a térség érintett települései vízellátását szolgálják szivattyútelepek segítségével. Fürjes - Kerek területén egy É-D irányú fővezeték halad át. Felsőnyomás és Kisrét területét a mezőberényi főág és a Békéscsaba várost ellátó északi megkerülő fővezetékek keresztezik egymást. Nagyrét - Gerla területének Ny-i oldalán halad a Békés-Vésztői távvezeték két főága, K-Ny irányba a sarkadi ág fővezetéke szeli át, melyről leágazik Békés felé egy másik távvezeték. Fényes külterületen a Békés-Vésztő távvezeték két főága halad. A fővezetékek NA300NA600ac méretű. Felsőnyomás területén az Ipari park részére, Nagyrét - Gerla területén a Dobozi út és a Gyulai út mentén épültek gerincvezetékek az évi rendezési terven jelöltekhez képest.11 A megyeszékhely vezetékes ivóvízzel való ellátottsága igen jónak mondható (95%), a központi területeken 100%-os, kisebb foltokban elmaradása a Jamina, az Oncsa és Béke kerti, a Borjúréti és a Kastély-szőlői városrészeknek és Fényesnek van. A tanyavilágban csak kevés helyen van vezetékes víz, valamint a közkutakkal való ellátottság is hiányos. A vezetékes ivóvíz vezeték hossza 2013-ban a bekötővezetékek nélkül méter, az ivóvízhálózatba bekötött ingatlanok száma db, ebből lakás db. A város által évente átlagosan elhasznált víz mennyisége: 2,5-2,8 millió köbméter. Ivóvízhálózat hosszának változása Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km) Terület Magyarország Megyei jogú városok Megyei jogú városok átlaga Békés megye n.a. Békés megye többi városa Békéscsabai kistérség Békéscsabai kistérség Békéscsaba nélkül Békéscsaba Forrás: Teir, saját szerkesztés Közüzemi ivóvíz gerinc- és bekötővezeték hossza (m) Közüzemi ivóvíz gerinc- és bekötővezeték hossza (m) Forrás: önkormányzati és Alföldvíz Zrt. adatszolgáltatás, saját szerkesztés 11 Forrás: Békéscsaba településrendezési terve + módosítás alátámasztó munkarészek + közmű Készítette: KissMűépítész Kft. 205

206 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma, Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma Megyei jogú városok átlaga Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma Békés megye Békés Békéscsabai Békéscsabai Békéscsaba megye kistérség kistérség többi városa Békéscsaba nélkül Megyei jogú városok átlaga 2011 Forrás: Teir, saját szerkesztés Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma 1000 lakásra 2001 Közüzemi ivóvíz vezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma 1000 lakásra 2011 Megyei jogú városok átlaga 2001 Megyei jogú városok átlaga 2011 Forrás: Teir, saját szerkesztés A város a 0,03-0,01 mg/l közötti koncentrációjú arzéntartalmú ivóvízzel ellátott települések közé tartozik, ezért a 201/2001. (X. 25.) kormányrendelet értelmében december 25-ig megoldandó feladat az ivóvízminőség javítása. A rendelet határidőre történő végrehajtása országos szinten sem sikerült. Békéscsabán jelenleg még folyik a program végrehajtása. A kútrendszer vize nem felel meg minden tekintetben a rendeletben előírt határértékeknek. Az ivóvízvízminőség probléma megoldására két alternatívában gondolkodik a város. Mindkét megoldási lehetőségre Európai Uniós pályázat került benyújtásra. Az első változat szerint további új kutakat fúrnának a Kunágota-Medgyesbodzási vízbázis területén, Újkígyósnál egy víztisztító létesül, és a tisztított víz kerül az ivóvízhálózatba. A másik alternatíva szerint Aradon kerülnek megvásárlásra ivóvízkutak, amelyek által szolgáltatott víz megfelel a határértékeknek. Ezzel a vízzel keverve a jelenlegi kutakból nyert vizet a szolgáltatott ivóvíz 206

207 minősége határérték alatti lesz. A szakemberek ez utóbbi alternatívát tartják kedvezőbbnek. Ez esetben kémiai beavatkozás nem szükséges a vízminőség javítás érdekében. A projektek valamelyikének megvalósulásával a tervek szerint végére tud megfelelni a városban szolgáltatott ivóvíz a jogszabályban előírt határértékeknek. A város a második alternatívát preferálja. Ipari víz Békéscsaba gazdasági életének szereplői nagy részben a kereskedelem területén működnek. Jelentős malom-, gabona-, baromfi-, majd konzerv-, hús-, és hűtőipar települt a városba. Nagy hagyományokra tekint vissza a békéscsabai tégla- és cserépipar, textilipar, nyomdaipar, de a gépipar jelenléte is fél évszázados, amit az elmúlt évtizedekben az elektronika is követett. Ipari víz felhasználó üzemek a gépipar, építőipar (tégla- és cserépgyártás), nyomdaipar, feldolgozóipar, élelmiszeripar, vegytisztítás, textilipar, energiaipar ágazatokban működnek. A termelésben a vezetékes vízhálózatot a termelési folyamatban vagy segédanyagként használják az üzemek. A mennyiséget és a minőséget az alkalmazott technológia, a használat függvényében kell meghatározni. Az üzemek a közüzemi vezetékes ivóvizet használják ipari vízként. Tűzoltó víz A lakossági tűzoltó víz a közüzemi ivóvíz vezetékről, tűzcsapokról biztosítható. Ipari üzemek esetében vagy közművel ellátatlan területeken kútból vagy tűzivíz tárolóból oldják meg. Öntözővíz Öntözési célból az Élővíz-csatorna vízkészletét használják Békéscsabán. A helytelen öntözés a kedvezőtlen minőségű talajvíz és a szikesedés okozójaként ismert egyik tényező. Emellett okozza a vízelvezetés megoldatlanságából eredő tartós vízszintemelkedés és a szakszerűtlenül végzett hígtrágya-elhelyezés is. Termálvíz hasznosítás A dél-alföldi régió így Békés megye is a geotermikus potenciál tekintetében kiemelkedik Magyarország többi régiója közül. Ennek oka az Alföld déli része alatt elterülő felső-pannon korú üledékes medence, melynek porózus homok-homokkő rétegei jelentős termálvízkészleteket tartalmaznak. A Magyarországon történt rendszerváltás előtti időkben a termálvíz jelentős részét hasznosították a mezőgazdasági termelésben, amely a rendszerváltást követően visszaesett. Jelenleg Békés megyében 136 üzemelő és 46 lezárt termálkút van, amelyek közül több kút hőfoka meghaladja a ºC-ot. A kedvező termálvíz hasznosítási lehetőségek Békéscsabára is jellemzőek. A Jaminában létesített kataszteri számú termálkút vize magas sótartalmú. Hasznosítására újabban határozott lakossági igény mutatkozik. A szigorú környezetvédelmi feltételek miatt a konkrét hasznosítás létesítmény-szintű megfogalmazása nem történt meg. A technikai és technológiai 207

208 fejlődése kapcsán újabb alkalmazási lehetőségek is vizsgálandóak, mint pl. a hőszivattyúk, hőcserélők használata. A hévízbeszerzés lehetőségei igen jónak tekinthetők a város környezetében, azonban a porózus rétegek kifejlődése a Békési süllyedék területén nem mindenütt kedvező. Mivel a földgáz mint energiahordozó 100%-os hálózati kiépítettségű, így igénybevétele kézenfekvő, beruházási költsége relatíve alacsony, ezért a termálvíz energiaforrásként történő hasznosítása nem jellemző. Ezen kívül komoly gondot okoz, hogy az energiahasznosításra elsősorban alkalmas m mély fúrások vize olyan magas össz-sótartalmú, hogy a lehűlt víz élővízi befogadókba csak sótalanítás vagy nagyfokú hígítás után vezethető be. Az ehhez szükséges járulékos beruházások miatt a hasznosítás hatékonysága erősen lecsökken. A város környezetére jellemző befogadók vízminőségi helyzete miatt a környezetvédelmi szakhatóság kizárólag az elhasznált víz visszasajtolását engedélyezi. A visszasajtolás költséges és tartós üzemére nem állnak rendelkezésre üzemi tapasztalatok. Érdemi termálvízhasznosítás csak a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt kezelésében álló Árpád fürdőnél folyik, ahol a potenciális vízkészletnek kb. 60%-át hasznosítják. A nagyobb hőmérsékletű víz hőtartalmával temperálják az uszoda vízét. Az így lehűtött vizet hálózati vízzel keverve a töltő-ürítő rendszerű medencék feltöltésére és vízfrissítésére használják. Ebből a vízből fedezik a használati melegvíz-igényeket is. Jelentős problémát okoz az elhasznált szennyvíz kezelése. A geotermikus energia és a termálvizek tekintetében a megye igen gazdagon ellátott - bár sótartalma nagyon magas -, a fenntartható és hosszú távú használat érdekében törekedni kell az ésszerűségre. A most működő kutak használatakor még nem kellő fontosságú a környezeti szempontok figyelembe vétele (csurgalékvizek felszíni kivezetése, sótalanítás hiánya). A szűkebb térségben Gyula és Orosháza rendelkezik még a potenciális termálvíz-készletre települt termál- és gyógyvízi turizmussal. Szennyvízelvezetés Szennyvízcsatornahálózat Békéscsaba Megyei Jogú Város területén a csatornahálózat kiépítése az 1960-as években kezdődött, és több ütemben folyamatosan bővült. Békéscsaba elválasztott rendszerű csatornahálózattal rendelkezik.12 A csatornahálózat m gravitációs és m nyomott vezetékszakaszokból állt, amit 2013-ban bővített a város. A település a 25/2002. (II. 27.) kormányrendeletben meghatározott Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program szerint a lakosegyenérték feletti terhelésű szennyvíz-elvezetési agglomerációs területekhez tartozik. Békéscsaba önmaga alkot egy agglomerációt B14/1 agglomerációs kóddal. A közép-békési városegyüttes települései közül Békéscsaba a legnagyobb szennyvíz-elvezetési agglomeráció, őt követi Gyula, majd Békés. 12 Békéscsaba MJV Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata, Békés Megyei Környezet- és Természetvédelmi Kft. 208

209 A szennyvízkezelés helyzetén lényegesen javított a KEOP-1.2.0/2F Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése című nagyprojekt, amelynek megvalósítása 2013-ban fejeződik be. A mintegy 35 millió eurós összköltségű, lakost érintő beruházás új szivattyúállomások létesítésével, a meglévők biztonságosabbá tételével, illetve új iszapkezelő technológia alkalmazásával, a működő hálózat rekonstrukciójával és új tisztító eljárások alkalmazásával a lakosság jobb életfeltételeinek javítását kívánja elérni. A beruházás során 174 km csatorna, 34 db felújított átemelő, 31 db új átemelő és 9436 db bekötő-vezeték épült meg ben. Emellett 2012-ben megkezdődött a szennyvíztisztítótelep átépítése is. A fejlesztési projekttel a város három fő területegysége érintett, elsősorban a lakóterületek: Jamina városrész, központi városrész és a különálló városrészek: Fényes, Gerla, Mezőmegyer). A fejlesztéssel együtt a város teljes csatornahálózata m hosszú lett, ebből gravitációs m és nyomott m. A bekötések teljes száma db-ra bővült, amiből a lakóingatlanok száma db. Szennyvíz hálózat gerinc és bekötővezeték hossza (m) Szennyvíz hálózat gerinc és bekötővezeték hossza (m) A csatornahálózatra rá nem kötött lakásokban a képződő szennyvíz egyedi szennyvízgyűjtő aknákban kerül összegyűjtésre, és onnan szállítják szippantó járművekkel a szennyvíztisztító telepre. Mivel az egyedi szennyvízgyűjtő aknák jelentős része nem felel meg a jelenlegi előírásoknak, azokból jelentős mennyiségű szennyvíz jut ki a talajba, a talajvízbe, megemelve az amúgy is magas talajvízszintet a településen, illetve szennyezve a talajvizeket.13 Szennyvíztisztítás A szennyvíztisztító telep Békéscsaba város ÉK-i részén helyezkedik el a 47-es közlekedési út mellett a Kisrét elnevezésű külterületi részen. A telep a város belterületi határától 1,5 km-re található. A Békéscsaba városban keletkező szennyvizek tisztítására az 1977-es évben helyezték üzembe a mechanikus tisztításra alkalmas szennyvíztisztító telepet. Az 1987-es évben megépült a biológiai résztisztítást végző I. ütem, műanyagtöltetű csepegtetőtestekkel, utóülepítőkkel és recirkulációs átemelőkkel, valamint fertőtlenítő műtárggyal. A 13 mint az előző 209

210 szennyvíztisztítás során keletkező iszapok elhelyezésére földmedencékben történő hideg rothasztást terveztek.14 ideiglenes megoldásként A meglévő telep névleges kapacitása m3/d, hidraulikai maximális kapacitása m3/h, a biológiai tisztítóegységek tervezett terhelése kg/d BOI5-ben kifejezve. A szennyvíztisztító-telep részbiológiai tisztítást végez, a kibocsátási határértékeket nem tudja tartani. Nitrogén és foszfor eltávolítást nem végez. A meglévő iszapkezelő rendszer a továbbiakban nem fenntartható. Jelenleg a szennyvíztisztító telep a Békéscsaba városban keletkező szennyvizek fogadását és tisztítását végzi. A szennyvizek fogadása a telephelyen két féle módon történik. A fogadott szennyvizek döntő részét, 99,5 %-át a város zárt csatornahálózatában összegyűjtött és a három nyomóvezetéken érkező szennyvizek teszik ki. A fennmaradó 0,5 % tengelyen (szippantó gépjárművekkel) szállított formában érkezik a telepre. A tisztított szennyvíz befogadója az Élővíz-csatorna bp km, parti beömléssel.15 A korábban bemutatott KEOP pályázatból a szennyvíztisztító telep fejlesztésére is mód van. A fejlesztés tervezése során a telepet m3/d (QBe) hidraulikai kapacitásra tervezik. További elvárások az új teleppel kapcsolatosan: 1. Mechanikai tisztítás órai csúcskapacitása: m3/h (Qmax); 2. Biológia órai csúcskapacitás: m3/h (Qmax); 3. Átlagos szennyvízhozam: 833 m3/h (Qeq); 4. Szippantott szennyvízfogadó kapacitása: 330 m3/d; 5. A telep biológiai kapacitása: LE; 6. A tervezés alapjául szolgáló várható átlagos nyers szennyvíz jellemzők: 7. Tervezési koncentráció és hozam értékek: napi hozam, m3/nap, KOI 800 mg/l, BOI5 400 mg/l, NH4-N 40 mg/l össz.n 70 mg/l, össz. P 15 mg/l, össz. LA 400 mg/l, nyers szennyvíz hőmérséklete C. 8. Miután a szennyvíztisztító telep nem képes a jelenlegi biológiai terhelést sem határértékre tisztítani, ezért a szennyvíztisztítási vonal fejlesztése válik szükségessé. A telep kivitelezését úgy kell végezni, hogy tisztítatlan szennyvíz még a fejlesztési munkálatok alatt se hagyja el a szennyvíztisztító telepet, 9. Az iszapkezelési vonalat korszerűsíteni kell, energiatermeléssel és komposztálással kell fejleszteni. Közműolló Békéscsaba lakásállományának ez évtől ugrásszerűen megnőtt, így már 91%-a kapcsolódik a szennyvízcsatorna-hálózatra. A tanyák kivételével a Borjúréti kertek és a Kenderföldeken maradtak meg szennyvízgyűjtő aknák, illetve azon lakosoknál, akik még nem kötöttek rá a csatornára. Az ivóvízvezeték-hálózatba kapcsolt lakások arányát (95%) tekintve a közműolló szinte összezárult mint az előző mint az előző 210

211 Ivóvíz hálózatba és csatornahálózatba bekötött lakások számának és arányának változása, Ivóvíz hálózatba bekötött lakások száma Szennyvízcsatorna hálózatra rákötött lakások száma Arányuk 58% 63% 66% 91% A szennyvízcsatorna hálózat hossza és a közműolló változása, Közüzemi szennyvízcsatornaterület hálózat hossza (m) Magyarország Megyei jogú városok Megyei jogú városok átlaga Békés megye Békés megye többi városa Békéscsabai kistérség Békéscsabai kistérség Békéscsaba nélkül Békéscsaba Forrás: Teir, saját szerkesztés n.a Közműolló alakulása, Ivóvíz hálózatba bekötött lakások száma Szennyvízcsatorna hálózatra rákötött lakások száma Forrás: Alföldvíz Zrt., saját szerkesztés 211

212 A közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma, Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma 2011 Megyei jogú városok átlaga Megyei jogú városok átlaga 2011 Forrás: Teir, saját szerkesztés A közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya, Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma 1000 lakásra 2001 Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma 1000 lakásra 2011 Megyei jogú városok átlaga 2001 Megyei jogú városok átlaga 2011 Forrás: Teir, saját szerkesztés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Belvíz A megye geomorfológiai adottságainak köszönhetően tartósan számolni kell a magas belvízgyakorisággal, azonban az elöntések időtartamát és kiterjedését, a keletkező károkat jelentősen csökkenteni lehet. Békéscsaba a belvíz-veszélyesség szempontjából az érzékeny települések közé sorolható, amit topográfiai helyzete, belvízi időszakban magas talajvízszintje 212

213 és esetenként a befogadási nehézségei igazolnak. A város valamennyi öblözetének (közvetlenül vagy közvetve) az Élővíz-csatorna a befogadója. Belvízrendszer Békéscsaba területe síkvidéki, talaja jellemzően kötött agyag. Két jellemző tájra osztható, egyrészt hátságra, másrészt rétre vagy legelőre, melyet a Kettős-Körös ártere érint (a Körgáttól kifelé eső Kisrét, Nagyrét területe). A földtörténeti jelenkorban a tájat a Maros ágrendszere alakította. A felszín közeli vízmozgás jelenségei ma is kimutathatók. Időnként (pl. az 1940-es évek eleje vagy a 70-es 90- es évek vége) a felszíni elöntések szinte kirajzolták a több százezer, illetve millió éves medrek nyomvonalát Kígyós, Makkoshát, Jamina területén. Ma már a Körösök vízgyűjtő területéhez tartozó Békéscsaba területén jelentkező felszíni vizeket az Élővíz-csatorna szállítja a Kettős-Körösbe, melybe a Békésen történő átemeléssel jut. Az Élővíz-csatornát a Fehér Köröshöz való csatlakozás igényével üzemvíz csatorna jelleggel építették Veszely és Sikony között. A felszíni vizek az Élővíz-csatornába jellemzően átemeléssel jutnak. Csapadékvíz elvezetése Békéscsaba csapadékvíz elvezető rendszere az önkormányzat tulajdonában és a Polgármesteri Hivatal kezelésében van. A fő befogadó XVIII. század végén létesített Élővíz-csatorna. A belterületi csapadékvíz elvezetésének főgyűjtő rendszerére jellemző, hogy a kertvárosias beépítettségű területeken jellemzően nyílt árokrendszer szállítja a felszíni vizeket, melyek hossza mintegy 150 km. A belvárosi és lakótelepi részeken zárt csapadékvíz csatorna szállítja a felszíni vizeket, melyek hossza mintegy 107 km. A síkvidéki vízelvezető rendszer jellemző részei a csapadékvíz átemelők. A 12 nagyobb vízgyűjtő területű átemelő telep mellett, 10 kisebb átemelő szállítja a mélyen fekvő ún. tömbbelsők vizét. A csapadékvíz elvezető rendszer üzemeltetését a Polgármesteri Hivatal végzi éves 50 millió forint körüli üzemeltetési keretből gazdálkodva. A hivatalban egy műszaki ügyintéző végzi az üzemeltetéssel kapcsolatos teendőket. A nyílt árkok fenntartása rendeleti szabályozás alapján a lakosság feladata. A nagyobb szelvényű árkok fenntartási munkái vállalkozó bevonásával kerülnek elvégzésre. A zárt rendszer karbantartását szintén külső vállalkozó végzi szippantásos módszerrel, illet az átemelőket szintén egy vállalkozás üzemelteti. A csapadékvíz rendszer a közelmúltban kijelölt alábbi építési területeken nem kiépített: Csapadékvíz elvezetéssel nem rendelkező belterület (ha) Nagyrét 226 Borjúrét 25 Kastély szőlők 30 Kenderföldek 153 Nyugati kertek 35 Összesen:

214 Felszíni vizek, árvízvédelem Békéscsaba a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetében fekszik. Békéscsaba környezetét formáló elemek közül meghatározó szerepet töltenek be a felszíni és a felszín alatti vizek. A város topográfiai helyzetét jellemezve ki kell emelni, hogy nagyrészt a mai vasúti fővonaltól keletre eső terület a Körösök árterén helyezkedik el, a belterületen az ártérhatár gyakorlatilag az Élővíz-csatorna bal oldali vonulatával párhuzamosan halad. Az ettől nyugatra eső területekre, elsősorban Jamina vízgazdálkodására még a jelenlegi körülmények között is az egykori folyómedrek gyakorolnak hatást. Az árvíztől veszélyeztetett keleti városrész (Kisrét, Nagyrét, Alsónyomás stb.) városrész tengerszint feletti magassága mbf-i szinttel jellemezhető. A folyók kiáradásaitól elsősorban a Fehér- és a KettősKörös bal oldali védőtöltése, illetve a körgát védi meg. Árvízvédelmi szempontból fontos tény, hogy a 44-es úttól északra eső terület a Fekete-és Fehér-Körös, valamint az Élővízcsatorna medrei által elfoglalt vidék. Árvízvédelmi művek (KÖVIZIG területén) 214

215 Forrás: A természet alakította vízterek legtöbb helyen beépítésre kerültek, csak néhány helyen találhatók meg az eredeti medrek. Ugyanakkor föld- és építőanyag kitermelés miatt nagy felületű bányagödrök jöttek létre a város több külterületi pontján. Az Élővíz-csatornának esztétikai, városképi, tájszerkezeti jelentősége van, melyek befolyásolják Békéscsaba városának mindennapi életét. Az Élővíz-csatorna vízminősége a kommunális és ipari szennyvízterhelés mértékétől függően alakul. Élővíz-csatorna Az Élővíz-csatorna vízminőségi és vízszállítási paraméterek tekintetében jelentős problémákat vet fel. Vizének minősége a Békéscsaba előtti szelvényében közepes mértékű szennyezettségnek megfelelő. Az oxigén- és a tápanyagháztartás-jellemzők mutatócsoportja tekintetében az osztályba sorolás IV. kategóriának megfelelő. Időnként erőteljes biológiai produkciók lefolyása érzékelhető. A torkolati szelvényben a víz minősége már lényeges mértékben kedvezőtlenebb. A víz mikrobiológiai szempontból szennyezettnek minősül (IV. osztály), az oxigén- és tápanyagháztartás mutatóit pedig V. osztályba sorolják. Kisvízi időszakban a csatorna vízpótlásának hiányai, valamint vízbetáplálási műszaki zavarok, illetve belvízüzem miatt ökológiai és városképi hátrányok keletkeznek. Békéscsabán, elsősorban a két körgáti anyagárok felöl érkező szennyezések a meghatározóak, a déli anyagárokban és környezetében (Nádas lecsapoló-csatorna) felhalmozódott szennyezések következtében a talajvizet és a felszíni vizet másodlagos szennyezések érik. Másrészről alapvető probléma, hogy az üzemeltető (KÖVIZIG) nem rendelkezik a csatorna vízjogi üzemeltetési engedélyével, a szakhatóságok által jóváhagyott üzemeltetési szabályzattal, valamint nincs meghatározva az ökológiailag szükséges vízigény. Az Élővíz-csatorna Békés megye igazgatási és földrajzi súlypontjának tekinthető, az országosan is egyedülálló városegyüttest, Gyulát, Békéscsabát és Békést kapcsolja össze. A csatorna vízminőségének, mennyiségének és környezetének megőrzése, valamint ésszerű használata ezért csak a három település együttes, koordinált szerepével képzelhető el. 215

216 Mesterséges víztestek A föld- és építőiparanyag-szerzés céljából létrejött nagy felületű bányagödrök és anyagárkok a spontán, majd az intézményes szilárdhulladék-elhelyezés és - közvetve - a talajon keresztül érkező szennyvizek befogadójává váltak, a degradáció következtében tájsebekké" alakultak, majd egy részük feltöltéssel meg is szűnt. Az anyaggödrök értékeinek védelme az elmúlt évtizedben nőtt, javult a működtetésükkel, védelmükkel kapcsolatos közfelfogás és növekedett a jóléti hasznosítással kapcsolatos igény is Energia16 Energiagazdálkodás és energiaellátás Gázellátás A város földgázellátását a Dél-magyarországi Gázszolgáltató Rt. (Dégáz,) biztosítja, beszerzési forrása a Mol Nyrt. A gázcsőhálózat hossza az elmúlt 11 évben folyamatos növekedést mutat Békéscsabán, 2011-ben a város 434,2 km hosszú gázvezetékkel rendelkezett. A gázcsőhálózat hosszának alakulása Békéscsabán között, km Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A gázcsőhálózat hosszának alakulása a kistérségben között, km 16 A fejezet egyúttal a készülő városi energiastratégia helyzetértékelése is. 216

217 Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A közművek rendelkezésre állása területén a gázzal való ellátottság a legjobb Békéscsabán, a lakások 98%-ban van vezetékes gázellátás. Az összes szolgáltatott gáz mennyisége és a háztartásoknak szolgáltatott gáz mennyisége Békéscsabán 2000 és 2011 között, 1000 m3 Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Az összes szolgáltatott gáz mennyisége 2011-ben Békéscsabán m3-t tett ki, amely jelentős visszaesést mutat a kétezres évekhez képest. A fogyasztáscsökkenés mögött elsősorban a nagyfogyasztói szegmens áll, bár a háztartási gázfogyasztás is folyamatos visszaesést mutat. A csökkenés az egy főre jutó gázfogyasztáson is tetten érhető. Amíg Békéscsabán ez az érték 2000-ben 3085 kwh-t tett ki, addig 2011-re már csak 1586 kwh fogyasztást regisztráltak. Ez összefügg a gázárak emelkedésével, illetve a tudatosabb energiafelhasználással is. 217

218 A szolgáltatott gáz mennyiségének a csökkenése a gázfogasztók számának visszaesésére is visszavezethető. Békéscsabán 2011-ben db fogyasztót tartottak nyílván, ami 2 %-al kevesebb fogyasztót takar, mint egy évvel korábban. ez a tendencia a kistérség összes településén megfigyelhető. Egy gázfogyasztóra jutó éves gázfogyasztás nagyságának alakulása között, kwh Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Villamos energia A város villamosenergia-ellátását az EDF DÉMÁSZ Zrt. végzi, feladata az alap- és fogyasztói hálózat, valamint szerződés szerint a város közvilágítási hálózatának üzemeltetése, karbantartása. Délkelet-Magyarország fogyasztói területének energiaellátása és az alaphálózat üzembiztonságának fokozása tette szükségessé a 400/120 kv-os alállomás létesítését. 2001ben üzembe került a második 400/120 kv-os transzformátor, majd 2003-ban a Sándorfalva 400 kv-os távvezeték. Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul. A villamosenergia-rendszerek együttműködésének javítása céljából december 10-én üzembe került a 400 kv-os Nadab (Románia) távvezeték, amely segíti a liberalizált villamosenergia-kereskedelmet és egyben növeli a térség ellátásának biztonságát. (Forrás: A MAVIR ZRt. átviteli hálózati alállomásai, 2011). Békéscsabán és a kistérségben a villamos energia fogyasztók száma összességében emelkedő tendenciát mutat. Ez a trend megfelel az EDF Démász prognózisának, amely szerint elsősorban a nagyfogyasztók számának növekedésére vezethető vissza a villamosenergiafogyasztók számának emelkedése. Békéscsabán 2010-től kezdődően jelentősen kevesebb villamos energiát használtak el a városban, mint a korábbi években. Jelenleg az éves áramfogyasztás a év szintjét közelíti meg. 218

219 A villamosenergia-fogyasztók számának alakulása a kistérségben között, db Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Az összes szolgáltatott villamos energia mennyiségének változása Békéscsabán között, 1000 kwh Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, szeptember Mivel a fogyasztók száma növekedést mutatott ezért ez a jelenség elsősorban a növekvő energiaárakkal, a válság következtében lecsökkenő energiafogyasztással, valamint az ehhez társuló - elsősorban a nagyfogyasztókra jellemző - egyre tudatosabb villamosenergiafelhasználással magyarázható. Az összes szolgáltatott villamos energia 70%-át az üzleti fogyasztók használták fel. Ez az arány az elmúlt 12 évben nem változott jelentősen (leginkább a kétezres évek első felében kúszott ez az arány 73-74%-ra). 219

220 Az összes szolgáltatott villamos energia megoszlása az üzleti és a lakossági szegmens között , % Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, szeptember Az üzleti fogyasztók összes energiafelhasználásának 40% a legjelentősebb fogyasztóknál koncentrálódik (ipari és kereskedelmi szolgáltató cégek, mint a ) - Linamar Hungary Rt. - Tondach Magyarország Zrt. Gyáregység - Bonduelle Nagykorös Kft. Békéscsaba - Békéscsabai Hűtőipari Zrt. - Praktiker Áruház Békéscsaba - Csaba Center Invest Kft. - ATI DEPO Békéscsaba Th. - HUNNIA DAUNEN KFT - Csaba Metál Rt. - MÁV Rt. Békéscsaba Az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás 2011-ben Békéscsabán 5350 kwh volt, amely magasabb a kistérség többi településéhez képest, ugyanakkor - ahogy az a korábbi elemzésekből is következik - évről-évre csökkenő tendenciát mutat. Ez a jelenség a dráguló energiaárakkal, valamint az ehhez társuló - elsősorban a nagyfogyasztókra jellemző - egyre tudatosabb villamosenergia-felhasználással magyarázható. 220

221 Egy fogyasztóra jutó villamosenergia-fogyasztás alakulása a kistérségben között, 1000 kwh Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Háztartási villamosenergia-fogyasztók számának alakulása Békéscsabán között, db Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Az egy háztartásra jutó villamosenergia-fogyasztás tekintetében Békéscsaba jóval kedvezőbb értékekkel rendelkezik, mint a kistérség többi települése, sokkal hatékonyabb az energiafelhasználás. Közvilágítás A város közvilágításának éves adatait az alábbi táblázat foglalja össze: 221

222 Békéscsaba közvilágításának főbb adatai között A A fényforrások A közvilágítás éves Év fényforrások beépített teljesítménye fogyasztása (kwh) száma (db) (kw) , , , , , , , , , , , , ,27 Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, szeptember Ahogy az a fenti táblázatból is látszik, a közvilágításra fordított energia mennyisége évről évre növekvő tendenciát mutat. Békéscsabán 2012-ben db fényforrás működött, amelynek beépített teljesítménye 729 kw volt, a fogyasztásuk pedig kwh-át tett ki. Ez az érték közel 7%-al magasabb mint a év hasonló adata. Energiaellátás Békéscsaba energiaellátása az elektromos energiára és a földgázra épül. A város és a környék adta természetes energiaforrásokból (biomassza, termálvíz, napenergia) jelentős készlettel rendelkezik, kihasználtságának hiánya gazdaságossági okokra vezethető vissza, befogadására fel kell készülni. A mezőgazdasági melléktermékek nagy mennyisége valamint a geotermikus potenciál olyan bázis, amelyre a hosszú távú gondolkodás jegyében a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentését, esetenként kiváltását alapozni lehet. A lakásállomány közel 100%-a földgáz tüzelésű, így a levegőminőségi helyzet kialakulásában, a településen belül nem a fűtés, hanem az egész évben fennálló közúti forgalom jut hangsúlyosabb szerephez. Önkormányzati fenntartású intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati fenntartású intézmények energiafelhasználásának jelentős részét (66,29%) az áramfogyasztás teszi ki, ugyanakkor az energiaköltségeknél a gázköltségek adják a kiadások nagy részét (61,3%). A jövőbeni energetikai korszerűsítéseknél, fejlesztéseknél éppen ezért ajánlott az áram és a gázfogyasztás terén az alternatív energiák nagyobb fokú hasznosítása. 222

223 Az önkormányzati fenntartású intézmények energiafelhasználásának és -költségeinek megoszlása, 2012, % Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, szeptember Az önkormányzati intézmények energiaellátása folyamatosan biztosított, a költségek is folyamatosan nőnek az energiaárak növekedése miatt. Ezért fontos, hogy a város keresse az alternatív energiaforrások hasznosítási lehetőségeit és azok széles körű bevezetését. A térségben megvannak az adottságok az alternatív energiák (geotermikus, napenergia) fokozottabb hasznosításában. A fejlesztések költségesek, de a KEOP pályázati rendszerben kiemelten támogatják az új, alternatív energiák bevezetését. Az egészségügyi és szociális intézmények fajlagos gázfogyasztása 2010 óta folyamatosan növekszik, ugyanakkor a víz- és áramfogyasztásban az utóbbi években viszonylagos stagnálás állt be. Az egy négyzetméterre jutó gázköltségek a Gyermekélelmezési Intézménynél jelentősen megnövekedtek 2010 óta. Ezzel ellentétes folyamat zajlott le az áramköltségek esetében, ahol 2013-ra jelentős megtakarítás prognosztizálható. Az egészségügyi és szociális intézmények energiafelhasználásának- és költségeinek megoszlása, 2012, % Energiaköltség Energiafelhasználás Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, szeptember 223

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VAROS. Békéscsaba, Szent István tér 7.

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VAROS. Békéscsaba, Szent István tér 7. BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VAROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.: 1.337-6/2015. Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-SOl Telefax: (66) 523-S04 MEGHÍVÓ A Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOT ELŐÍRÓ ELLÁTANDÓ FELADAT FELADAT JOGSZABÁLY EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Háziorvosi ellátás, házi gyermekorvosi ellátás

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve: