JÓT, JÓL. A jó gyakorlatok helye és szerepe a köznevelés-fejlesztés rendszerében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JÓT, JÓL. A jó gyakorlatok helye és szerepe a köznevelés-fejlesztés rendszerében"

Átírás

1 JÓT, JÓL A jó gyakorlatok helye és szerepe a köznevelés-fejlesztés rendszerében

2 Jelen kiadvány a XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz kiemelt projekt keretében készült Projekt azonosítószáma: TÁMOP / Kedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Szakmai felelős: Fieszlné Ancsák Jolán Szerkesztő: Papp László Borítófotó: Kern Gábor Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2015 Közoktatási Osztály Felelős kiadó: Kiss József ügyvezető ISBN Nyomdai munkák: Pátria Nyomda Zrt.

3 Tartalom Kedves Olvasó!... 5 A kutatás-fejlesztés előzményei... 7 Jó gyakorlatok a fejlesztés szolgálatában... 8 A kutatás-fejlesztés célja... 9 Hazai és nemzetközi tudások, tapasztalatok feltárása,helyzetelemzés a nevelés-oktatás területén működő jó gyakorlatok vonatkozásában Jó gyakorlatok, nemzetközi trendek, folyamatok A jó gyakorlat fogalmának értelmezési kerete, tipológiája A jó gyakorlat nemzetközi folyamatainak makro szintű elemzése A jó gyakorlat nemzetközi folyamatainak mikro szintű elemzése A nemzetközi szervezetek jó gyakorlat politikája Régió- és országtanulmányok A nemzetközi tapasztalatok összegzése A legnagyobb hazai pedagógiai jógyakorlat-gyűjtemény tartalmi vizsgálata kitekintéssel az egyéb hazai és nemzetközi gyűjteményekre A Szolgáltatói kosár, mint a legnagyobb hazai pedagógiai adatbázis bemutatása. 27 Kitekintés más hazai jógyakorlat-adatbázisok A jógyakorlat-felület szakmai megújítása A Szolgáltatói kosár jógyakorlat-felülete tartalmi elemzés; az adatbázis új tipológiai rendszerének kialakítása A jógyakorlat-gyűjtemény hiányterületei A kiemelt hiányterületekről gyűjtött jó gyakorlatok Az Iskolatáska új jó gyakorlat feltöltő felülete, struktúrája és tartalma Az Iskolatáska jó gyakorlat kategória-rendszere, a szakmai leírás szempontjai és értékelési rendszere Általános jellemzők A szakmai értékelő lap A jó gyakorlatok szakmai értékelése A bevált jó gyakorlatok szakmai értékelése Az ötlet kategória formai ellenőrzése A jó gyakorlat feltöltése Jó gyakorlat adaptációs csomag sztenderd Know how A know how-hoz kapcsolódó szakmai háttéranyagok A jó gyakorlat erőforrásigénye Emberi erőforrás... 53

4 4 JÓT, JÓL A JÓ GYAKORLATOK HELYE ÉS SZEREPE A KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉS RENDSZERÉBEN Tárgyi feltételek A jó gyakorlat költségterve Bekerülési költségek Működtetési költségek Hatékonyságot, eredményességet és elégedettséget mérő eszközök Az adaptációs folyamat minőségbiztosítási terve Adaptációs folyamatleírás és kapcsolódó eljárásrend Jót jól A 20 pedagógiai innováció, jó gyakorlat továbbfejlesztésének megvalósítása Tipegj velem egységes óvoda-bölcsőde Együtt lépünk középiskolába együtt eredményesebb Tekergő program iskolaotthonos osztályban egész napos iskolában Roma kulturális nevelés az óvodában Kalocsán Képzőművészeti pedagógiai terápiás program sajátos nevelési igényű tanulók számára Egyéni átvezetési terv az iskolából a munka világába való bejutás támogatására Mérés-mintaadó intézmény A gondolattérképek alkalmazása az alsós magyartanításban Tanulásmódszertan- és gondolkodásfejlesztés tudástérképek segítségével Szeretetszolgálat Fogd a kezem, avagy a középiskolás tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztése az iskolai közösségi szolgálat során Egész napos iskolai modell Határon túli iskolai kapcsolatok beépítése az iskolai tevékenységbe Játékos diákvállalkozás Young Enterprise program működése, tapasztalatai az AKG-ban Innovációs csomag a hatékony együttnevelésért, az iskolai agresszió visszaszorításáért Média első kézből Szervezetfejlesztési technikák, eszközök integráló intézmények számára Keszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola minőségfejlesztő gyakorlata Intézményi mentálhigiénés program Osztozó beszélgető óra gimnazistáknak...213

5 KEDVES OLVASÓ! A hálózati vagy horizontális tanulás, tanulószervezet, egymástól tanulás, tudásmegosztás közelmúltunk pedagógiai, szervezetelméleti, szociológiai szakirodalmának meghatározó és igen gyakran használt kulcsfogalmai voltak az elmúlt másfél évtizedben. A közösségi uniós politikák nyomán, az uniós fejlesztési irányoknak megfelelően a 2004-től induló, közoktatás-fejlesztést szolgáló ún. operatív programokban súlyponti szerepet kaptak a tudásmegosztást segítő hálózatépítési, kooperációs formák, s azokhoz kapcsolódóan a tartalomcsere kulcselemei, a könyvünk témájaként központi jelentőséggel bíró ún. jó gyakorlatok. A horizontális tanulás talán legfontosabb jellemzője ugyanis az, hogy bevált, jó gyakorlatokat közvetít. A jó gyakorlat (best practice) fogalmának megjelenése a nemzetközi szakirodalomban az 1970-es évek elejére tehető, alkalmazása fokozatosan terjedt el a különböző földrészek országaiban, azok társadalmi alrendszereiben, mára pedig teljes létjogosultságot nyert a hazai pedagógiai nyelvhasználatban is. A fogalom tartalma azonban az értelmezés és gyakorlat sokszínűsége miatt nem szilárdult meg, a pontos definíció hiánya pedig megnehezítette a dinamikusan gyarapodó jógyakorlat-adatbázisok egységes szempontok alapján történő összevetését, kezelését. A nemzetközi színtér pedagógiai jó gyakorlatai rendkívül változatos, színes képet mutatnak a vizsgálódók számára. Vannak olyan országok, ahol felülről igyekeznek elterjeszteni a jó gyakorlatokat pl. Németország, Dánia, de találhatunk olyan példákat is, ahol a tanárok, illetve iskolák által alulról jövő kezdeményezésként működtetnek programokat pl. svéd, brit, amerikai kezdeményezések. És ugyanígy: találunk példát a pedagógiai szakértők által minősített jó gyakorlatok közzétételére, de minősítési eljárás nélkül publikált jógyakorlat-gyűjteményekre is. A jógyakorlat-gyűjtemények működtetése, alkalmazása és hasznosítása vonatkozásában tehát nincs általánosan érvényes minta. Mindazonáltal a pedagógiai jó gyakorlatok sikeres elterjesztésének mindenhol az az alapvető feltétele, hogy a köznevelési intézmények és a pedagógusok rendelkezésére álljon egy gazdag, mindenki számára könnyen hozzáférhető és tartalmában mindig megújulni képes, bővíthető jógyakorlat-gyűjtemény az alkalmazást segítő szakmai eszközrendszerrel együtt. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ezekre a szükségletekre alapozott, hiánypótló rendszerfejlesztő tevékenységét két lépcsőben valósította meg. Elsőként egy széles körű jógyakorlat-kínálat megteremtését tűzte célul a TÁMOP kiemelt projekt I. szakaszában. Majd a XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakaszában, a hazai legnagyobb pedagógiai adatbázis létrehozását követően, annak tartalmi elemeiből továbbépítkező differenciált fejlesztést valósított meg egy kutatás-fejlesztési projekt keretében (eredményelemezés, nemzetközi összefüggésrendszerbe helyezés, típus alkotás, új sztenderdek kidolgozása). Jelen kiadvány a közoktatás-fejlesztési projektnek erről a 2. szakaszáról, a kutatásról és annak eredményeire építkező fejlesztő tevékenységről ad összegző áttekintést, a kötet második részében a fejlesztési eredményeket is demonstráló 20 példaértékű jó gyakorlat részletes bemutatásával. (A kötetben szereplőt jó gyakorlatok filmes bemutatásai

6 6 JÓT, JÓL A JÓ GYAKORLATOK HELYE ÉS SZEREPE A KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉS RENDSZERÉBEN az Educatio Nkft. oldalán, a eredmenyek/jo_gyakorlat linken elérhetők és onnan letölthetők.) Kötetünket abban a reményben adjuk közre, hogy olvasóit sikerrel segítheti a jógyakorlat-alkotás és alkalmazás hazai gyakorlatában, mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban újszerű adaptációs protokollja pedig normatív útmutatásként szolgálhat a jövőben a köznevelés modern, a hálózati tanulás lehetőségeit alkalmazó pedagógusszereplői számára. Papp László szerkesztő A kiadvány a TAMOP / projekt keretében megvalósult fejlesztési beszámoló felhasználásával készült. A beszámoló címe: Kutatás-fejlesztési tevékenység a hiányterületi, a pedagógiai fejlesztések szempontjából kiemelt jelentőségű területeken példaértékű köznevelési jó gyakorlatok azonosítására és elemzésére, a kutatáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítására. Szerkesztette: Bandiné dr. Liszt Amália A kutatás-fejlesztés szakmai munkatársai az Educatio Nkft-ban Jávor Balázs, Papp László és Szlovákné Veidinger Éva voltak.

7 7 A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ELŐZMÉNYEI A magyar közoktatás eredményességének összehasonlító vizsgálatára már az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően is több hazai és nemzetközi mérés történt. Az Országos Kompetenciamérés, valamint a 2000-es és 2003-as PISA mérések tanúsága szerint diákjaink jelentősen elmaradnak az OECD országok tanulóinak élvonalától, elsősorban az alkalmazásképes ismeretek használata tekintetében. Bebizonyosodott az is, hogy a közoktatás intézményei közötti minőségi különbségek a társadalmi kohéziót gyengítik. Az iskolák pedagógiai kultúrájának egyik jellemző vonása, hogy nem, vagy csak kevéssé képes alkalmazkodni a tanulók képességbeli különbségeihez és egyéni haladási üteméhez. Ennek következtében az intézmények döntő többsége sem szervezetét, sem módszertani, tanulásszervezési eljárásait tekintve nem képes az egyenlő hozzáférés lehetőségeit kellőképpen biztosítani. Az idejétmúlt pedagógiai eljárások hatásaként a gyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező, hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű csoportok munkaerő-piaci esélyei jelentősen csökkenhetnek, s ezzel együtt csökken az ország versenyképessége is. A felismert probléma megoldására a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja (HEFOP) keretében kezdődött meg a hatékony kompetenciafejlesztő oktatási programok és a hozzájuk kapcsolódó pedagógiai módszertanok kidolgozása, majd az intézmények mintegy 10% ában a fejlesztések tantermi szintű alkalmazása től a kohéziós alapok forrásainak felhasználásával az oktatás központi fejlesztése újabb szakaszába lépett. Az Új Magyarország Fejlesztési terv (ÚMFT) átfogó céljainak (foglalkoztatás-bővítés, tartós növekedés feltételeinek megteremtése) eléréséhez a terv hat prioritást határozott meg, melyek között az oktatásfejlesztés feladatai a 3. prioritásként megnevezett, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) intézkedéssorozatba illeszkedőn jelentek meg. Az intézkedéssorozat központi fogalmai a kompetenciafejlesztés és horizontális tanulás voltak. A TÁMOP kiemelt projekt feladata volt biztosítani, hogy a központi fejlesztések, intézkedések eredményei a közoktatási intézményrendszerben a minőségi oktatás és egyenlő hozzáférés célját szolgálják. A kiemelt projekt célja volt az is, hogy a megvalósuló programokat szintetizálja és a fejlesztéseket eljuttassa a közoktatási intézményekhez, a pedagógusokhoz, a fenntartókhoz, a civil és szakmai szervezetekhez, a szülőkhöz és a gyerekekhez. További feladatként jelent meg az implementáció és a disszeminációs tevékenység szolgáltatások révén történő segítése. A központi programmal párhuzamosan a TÁMOP pályázati konstrukció keretei között jött létre a régiós koordinációs központok hálózata, mely a fejlesztés során biztosította a projektbe bevont intézmények szakmai támogató rendszerét. A Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című TÁMOP 3.1.4/08/1, 3.1.4/08/2 és 3.1.4/09/1 jelzésű pályázatokon nyertes intézmények számára került sor a Szolgáltatói kosár online felület kifejlesztésére. A komplex szolgáltatói felület, a Szolgáltatói kosár a fejlesztést támogató részterületeket foglalta magában: Továbbképzések; Tanácsadói szolgáltatások; Taneszközök; Intézményi innováció; Általános információ; Szolgáltatások/Szolgáltatók.

8 8 JÓT, JÓL A JÓ GYAKORLATOK HELYE ÉS SZEREPE A KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉS RENDSZERÉBEN A folyamatosan bővülő szakmai információk elsődlegesen azon fenntartók, intézmények, pedagógusok és szaktanácsadók, szolgáltatók munkáját segítették, akik valamely kapcsolódó pályázatnak kedvezményezettjei voltak, de információkkal szolgáltak azok számára is, akik a nevelés-oktatás megújításában tapasztalt szolgáltatókat vagy szolgáltatásokat kerestek. A Szolgáltatói kosár minősített, de nem kizárólagos forrása lett ezeknek a tartalmaknak. Jó gyakorlatok a fejlesztés szolgálatában Az operatív programok révén megvalósuló oktatásfejlesztésben súlyponti elemként szerepelt a horizontális tanulás és a tudásmegosztást segítő hálózatépítési formák támogatása. A tartalomcsere kulcselemei pedig az ún. jó gyakorlatok (best practice) voltak. A jó gyakorlat eredetileg az iparból származó fogalma először az 1970-es évek elején bukkant fel az Egyesült Államokban, s fokozatosan teret nyerve mára teljes létjogosultságot kapott a pedagógiai nyelvhasználatban. Alapja a benchmarking, amely az adott szervezet teljesítményének összemérését, összehasonlítását jelenti az azonos területen működő legjobb szervezetével. A benchmarking feltétele a horizontális tanulás módszereinek, valamint a hálózati rendszerek létrehozásának egyre szélesebb körű és egyre általánosabb alkalmazása. A rendszerváltást követő pedagógiai útkeresés jegyében nagyjából az ezredfordulóig számos, elsősorban reform és alternatív pedagógiai módszereket alkalmazó intézmény fordított figyelmet arra, hogy tapasztalatait, innovatív erejét másokkal megossza, és segítségére legyen a mintákat, megoldásokat kereső társintézményeknek. Később ez a horizontális tanulási forma olyan hálózatokban is megerősödött, mint az önfejlesztő iskolák vagy a Comenius program egyes résztvevő csoportjai, illetőleg az alternatív pedagógiák kiterjedtebb hálózata vagy pl. az ökoiskolai, tehetséggondozó stb. intézménycsoportok. A sporadikus, többnyire spontán és esetlegesen kialakuló kapcsolati hálózatok bővítésé ben aztán egyre meghatározóbb szerepet játszottak az uniós forrásokat felhasználó központi fejlesztések is. A hálózatosodás országos terjesztését távlatilag célul tűző első ilyen uniós fejlesztési program a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja (HEFOP) volt, hatékony kompetenciafejlesztő oktatási programjaival és a hozzájuk kapcsolódó hazai kísérleti előzményekre is támaszkodó pedagógiai módszertanok kidolgozásával. Ezt követően immár a hálózati tanulás konkrétabb megsegítésére a TÁMOP pályázati konstrukció egyik kötelező elemeként a megvalósító intézmények lehetőséget kaptak jó gyakorlatok átvételére. A központi TÁMOP Hálózatkoordináció program definiálta a jó gyakorlat fogalmát, a leíráshoz egységes szempontokat dolgozott ki, majd egy online (Szolgáltatói kosár néven ismertté vált) felület kifejlesztésével széleskörű lehetőséget biztosított a jó gyakorlatok tulajdonosainak, hogy az intézményi praxisukban kipróbált és alkalmazott fejlesztéseiket a felületre való feltöltéssel bemutathassák. Az így létre jött és folyamatosan bővülő adatbázis hozzáférhetővé vált az átvevő intézmények számára. A jó gyakorlatok azonban nem csak a es pályázati konstrukció szakmai, tartalmi, módszertani hátterét biztosították, hanem központi szerepet játszottak a fejlesztés újabb elemeként megjelenő a horizontális tanulás támogatására létre jövő referenciaintézményi hálózat kialakításában is.

9 márciusáig a közzétett jó gyakorlatok száma megközelítette a 3000 darabot, és ez a szám a TÁMOP II szakasz teljes pályázati konstrukciójának lezárultáig vélhetően még tovább növekszik. A pályázat eredményeként a hazai pedagógiai praxis legnagyobb jógyakorlat-gyűjteménye jött létre. Kutatása és használata során metszeti képet kapunk a közelmúlt pedagógiai innovációs gyakorlatáról; s differenciáltabb képet a mikro szinttől az intézményi szintig a jelen idejű pedagógiai gyakorlatról, annak változásairól és minőségi jellemzőiről is. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Educatio) által megvalósított TÁMOP kiemelt projekt I. szakaszában a fejlesztés elsősorban a széles körű kínálat megteremtésére koncentrált, s bár egységes szempontrendszer és eljárásrend is készült a jó gyakorlatok értékeléséhez, az objektív paramétereket biztosító minősítési rendszer kidolgozása az adott időkeretek között nem történt meg. A támogató technikai háttér kialakítása és a jógyakorlat-leírás szempontjainak kidolgozása időben egymással párhuzamosan futott. A kísérletinek mondható fejlesztés még nem mindenben tudta modellálni az alkalmazói/felhasználói szempontokat, a beérkező jó gyakorlatok sokszínűségét. A KUTATÁS-FEJLESZTÉS CÉLJA A jó gyakorlatok sikeres elterjesztésének alapvető feltétele, hogy a köznevelési intézmények rendelkezésére álljon egy gazdag, mindenki számára könnyen hozzáférhető, folyamatosan bővíthető és mindemellett jól kereshető jógyakorlat-gyűjtemény. De ugyanilyen fontos feltétel a jó gyakorlatok átadását-átvételét egységes elvrendszerbe rendező adaptációs kézikönyv létrejötte is. A kutatás-fejlesztési program ezért is tűzte ki célként a jógyakorlat-alkotás, -átadás és -alkalmazás olyan mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban újszerű protokolljának (folyamatmintájának, gyakorlatának) megteremtését és demonstrálását a fejlesztés végeredményeként létrejövő disszeminációs anyagok országos szintű publikálásával, mely a jövőben normatív útmutatásként szolgálhat a köznevelés modern, a hálózati tanulás lehetőségeit alkalmazó pedagógusszereplői számára. Céljaink elérése érdekében a kutatás-fejlesztés az alábbi tevékenységeket foglalta magában. 1. Hazai és nemzetközi tudások, tapasztalatok feltárása, helyzetelemzés a nevelésoktatás területén működő jó gyakorlatok vonatkozásában. 2. A legnagyobb hazai pedagógiai jógyakorlat-gyűjtemény tartalmi vizsgálata kitekintéssel az egyéb hazai és nemzetközi gyűjteményekre; hiányterületek feltérké pezése. 3. Az Iskolatáska 1 új jó gyakorlat feltöltőfelületének minőségbiztosítási célú szakmai elemzése, struktúrájának és tartalmának nemzetközi mintákkal való összehasonlítása. 4. Az adaptációs csomag sztenderdjének megalkotása. 5. A 20 innováció, jó gyakorlat továbbfejlesztésének megvalósítása. 1 Az Iskolatáska a Szolgáltatói kosár szakmai, tartalmi, technikai felülvizsgálatával és megújításával 2013 első negyedében létrejött online felület, amely egyéb szakmai tartalmak mellett magába foglalja a megújított jógyakorlat-feltöltőfelületet is.

10

11 Hazai és nemzetközi tudások, tapasztalatok feltárása, helyzetelemzés a nevelés-oktatás területén működő jó gyakorlatok vonatkozásában Szerzők: Dr. Vass Vilmos Jó gyakorlatok, nemzetközi trendek, folyamatok Régió- és ország tanulmányok Bandiné Dr. Liszt Amália (Ausztria, Németország, Svájc) Demeter József Péter (Közép-Kelet-Európa) Dr. Vass Vilmos (angol nyelvterület, Skandinávia)

12

13 JÓ GYAKORLATOK, NEMZETKÖZI TRENDEK, FOLYAMATOK A jó gyakorlat fogalmának értelmezési kerete, tipológiája Az utóbbi évtizedben, mindenekelőtt a Nemzeti alaptanterv évi felülvizsgálata és bevezetése után a hazai közoktatás-fejlesztési implementációs folyamatok egyik leggyakrabban használt szakkifejezése lett a jó gyakorlat fogalma. A hazai Wikipédia, szabad enciklopédia definíciója szerint: A jó gyakorlat vagy bevált gyakorlat (angolul best practice) a vállalati menedzsment és minőségbiztosítás területén olyan, rutinszerűen végzett tevékenységre utal, ami széles körű tapasztalatokon alapul, és több szervezetben is sikeresnek bizonyult. Gyakran nevezik az angol kifejezés tükörfordításaként félrevezetően legjobb gyakorlatnak. Ez azonban nem helytálló, hiszen semmilyen (adott körben vagy időszakban bevált) gyakorlat nem garantálja, hogy nem létezik nála jobb gyakorlat. 2 Az angol nyelvű Wikipedia a fogalom széles körű elterjedése és az interdiszciplináris szemlélet mellett (menedzsment, minőségbiztosítás, szervezetelmélet) kiemeli a standardok jelentőségét. A jó gyakorlat egy olyan módszer vagy technika, amely következetesen jobb eredményekhez vezet, mint bármilyen más módszer, és amely viszonyítási pontként (benchmarking) szolgál. Továbbá, a jó gyakorlat folyamatosan fejlődhet és jobbá válhat tökéletesítése során. A jó gyakorlat felkapott szakkifejezésnek számít az üzleti világban is, ahol egy jól bevált fejlődési folyamatot és standard gyakorlatot jelöl, amelyet más szervezetek is alkalmazhatnak. A jó gyakorlatot gyakran a minőség fenntartására használják a kötelező jogilag szabályozott standardok alternatívájaként, valamint erősen támaszkodik az önértékelésre vagy benchmarkingra. a benchmark egy befektetés viszonyítási alapja, mércéje. A benchmarkhoz mérten állapíthatjuk meg, hogy az adott befektetés az elvárásokhoz képest jól vagy rosszul teljesített. 3 Ebből a szempontból a viszonyítási pont tűnik a legjobb megfogalmazásnak. Ám a benchmark fogalmának közgazdaság-alapú eredője egy újabb szempontot emel ki a standard és standardizálás dichotómiájában. Erre jó példa az Egyesült Államok standardizálási törekvése, amely kormányzati politikákon átívelő (No Child Left Behind, Top to the Race), benchmarking szemléletet képvisel, különös tekintettel a standardok implementációs folyamatában (standardizált tesztelés). 4 A benchmark valamilyen teljesítmény, hozam összehasonlítására szolgál. Jellemzően befektetési alapok, eszközalapok, nyugdíjpénztárak teljesítményének mérésére használják, amikor az alap vagy pénztár hozamát összehasonlítják benchmarkjának hozamával. A benchmarknak éppen ezért egy olyan indexnek kell lennie, ami jól összehasonlítható a befektetés teljesítményével (utolsó letöltés ideje: ) 3 (utolsó letöltés ideje: ) 4 (utolsó letöltés ideje: ) (utolsó letöltés ideje: ) 5 (utolsó letöltés ideje: )

14 14 JÓT, JÓL A JÓ GYAKORLATOK HELYE ÉS SZEREPE A KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉS RENDSZERÉBEN A teljesítménymérés szempontja mellett érdemes felfigyelnünk az összehasonlíthatóság kritériumára is. A jó gyakorlat komplexebb meghatározása a pedagógiai, didaktikai jelleget emeli ki (módszer, technika), ám a nemzetközi trendek és folyamatok elemzése szempontjából lényegesebb a folyamatos fejlődés, a szükséges felülvizsgálat specifikuma. A jó gyakorlat ebből a szempontból dinamikus és nem statikus, a fejlődési folyamat és a standard gyakorlat egyensúlyára épül. A jó gyakorlat fogalmi fejlődésében meghatározó mérföldkő az alábbi definíció: A jó gyakorlat (angolul best practice) egy módszer vagy tevékenység, amely olyan újszerű, építőjellegű megközelítéseket, technikákat tartalmaz, amely bizonyíthatóan vagy már bizonyítottan hozzájárul az adott intézmény minőségi színvonalának emeléséhez és más intézmények számára is átvehető példaként szolgálhat. A jó gyakorlat tehát adott szakmai kritériumoknak megfelelő innováció, oktatási, pedagógiai, szervezetfejlesztési gyakorlat, amely az intézmény szakmai és menedzsmentet érintő fejlesztőmunkáját az egyéni fejlesztési szintig pozitívan befolyásolja. Az átvett innováció a továbbiakban a felhasználók által is elismert szolgáltatásként képes működni, keresésének és implementációjának lényege tehát a sikeres adaptáció, a saját intézményi működésbe való beépítés. A jó gyakorlatok általában összefonódnak a bench learninggel, hiszen a bench learning partnereknek olyan szervezetet kell választaniuk, amelyeknél a használatban lévő jó gyakorlatok ha a saját szervezetükre, ahhoz igazítva alkalmazzák nagyobb teljesítményhez vezetnek. 6 Szembetűnő a fenti meghatározás erőteljes pedagógiai fókusza, különös tekintettel az innováció és az intézményi minőség összefüggéseire vonatkozóan. Ebből a szempontból a jó gyakorlat implementációja, a bevezetés folyamatának és a jó gyakorlat fenntarthatóságának az értékelése kiemelt jelentőséggel bír. Ám a korábban tapasztalt standardizálási, összehasonlítási kritériumok ebben a definícióban nem jelennek meg annyira markánsan. A dilemma feloldásában a pedagógia fókuszú, innováció- és minőségalapú meghatározásban érdemes felfigyelnünk a bench learning kifejezésre. A bench learning és/vagy a benchmarking tevékenységek bevezetésének fő célja, hogy a szervezet összteljesítmény-növelésének szem előtt tartásával találjanak jobb utakat a feladatok elvégzéséhez. Ez általában a más szervezetek által elért jobb eredményeken alapul. A klasszikus benchmarkinggal ellentétben a bench learning nem foglalja szükségszerűen magában az összehasonlítható szervezetek utáni kutatást. Jobban ösztönzi a másoktól tanulás folyamatát, mint az összehasonlításokat. A bench learning célja, hogy tanuljunk a más szervezetek erősségeiből, abból, amit ők jól végeznek, ihletet merítsünk belőle a saját munkánkban és elkerüljük azokat a hibákat, amelyeket mások vétettek. A bench learninggel a jó gyakorlatok általában felismerhetetlenül összefonódnak, hiszen a bench learning partnereknek olyan szervezetet kell választaniuk, amelyeknél 6 Forrás szövege: Fogalom meghatározások a Közoktatás Minőségéért Díj Modellhez (www.ofi.hu/minoseg-partnerseg/kozoktatas.../kmd-fogalomtar-pdf) Kerekes G. Simon I. Szép L. szerk. (2011): Nemzetközi és hazai bevált gyakorlatok a minőségfejlesztésben. Budapest, OFI.; a TÁMOP / program fejlesztése (utolsó letöltés ideje: )

15 Hazai és nemzetközi tudások, tapasztalatok feltárása a használatban lévő jó gyakorlatok ha a saját szervezetünkre, ahhoz igazítva alkalmazzuk nagyobb teljesítményhez vezetnek. 7 A jó gyakorlat fogalmának fejlődése a standardizálási, értékelési folyamat három típusát különíti el. (1) A kötelező, jogilag szabályozott standardoknak való megfelelés előtérbe helyezi azokat szabványokat, amelyek elsősorban a minőségbiztosítás területén (ISO, TQM, EFQM) már évtizedek óta működnek. (2) A benchmarkokra alapozott jógyakorlat-értékelés az összehasonlíthatósági szempontot hangsúlyozza, ennek érdekében előtérbe kerülnek a közös referencia-pontok, a mérések és nem utolsó sorban az intézményi rangsorok, amelyeknek az egyik eszköze (módszere, technikája) a jó gyakorlat. (3) A bench learningre épülő jógyakorlat-értékelésben a szervezetek egymástól tanulása, a professzionális tanuló szervezetek közötti hálózati tanulás hangsúlyos. (Jacobs, 2010). A jó gyakorlat nemzetközi folyamatainak makro szintű elemzése A jó gyakorlatok nemzetközi folyamatainak makro szintű elemzése elsősorban az interdiszciplináris szemléletet helyezi az előtérbe. Ennek megfelelően azok a főbb területek kerülnek felsorolásra, amelyek egyrészt előrébb járnak a jó gyakorlatok tekintetében a közoktatás-politikai szektornál, másrészt a tapasztalatok mellett a konceptuális, fogalmi fejlődési és az extenzív, a jó gyakorlatok egyszerű begyűjtésének a szintjét is meghaladják. Nem elhanyagolható tényező, hogy a standardok és módszerek kidolgozása egy komplex rendszer része, amelynek a legfontosabb pillérei az alábbiak: kockázatértékelés és tervezés, szempontrendszer megalkotása, ellenőrzési célok megfogalmazása és operacionalizálása, nyomon-követési eljárások (hatás- és beválásvizsgálatok) koncipiálása, hiányosságok felszámolása, minőségbiztosítási rendszer kidolgozása, különös tekintettel a független értékelésre vonatkozóan. A jó gyakorlatok nemzetközi trendjeinek az elemzését a fenti pillérek határozzák meg, ám a pénzügyi, a pedagógiai és közösségi elszámoltathatóság tekintetében is alapvetőek. Radó Péter egyenesen ezt írja: Az évtized első felének hazai oktatáspolitikai vitáiban az elszámoltathatóság fogalma futotta be az egyik legnagyobb karriert. Radó ebben a tanulmányában előtérbe helyezi a teljesítmény-menedzsment logikát, amely ugyan magában foglalja a minőségértékelés egyes elemeit is, ám rendszerszinten a jó gyakorlatokról történő gondolkodásra is rávilágít. (Radó, 2007) Melyek azok a területek, amelyek az elszámoltathatóság és átláthatóság összefüggésrendszerében kidolgozták és alkalmazzák az ellenőrzési standardokat, eljárásokat és módszereket? 7 Forrás szövege: a TÁMOP / program fejlesztése Bench_learning utolsó letöltés ideje: )

16 16 JÓT, JÓL A JÓ GYAKORLATOK HELYE ÉS SZEREPE A KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉS RENDSZERÉBEN Minőségbiztosítás A minőségbiztosítás területe a jó gyakorlat fogalmát lényegesen komplexebben értelmezi: az irányítás, értékelés és fejlesztés háromszögében a jó gyakorlatok standardjai tekintetében a teljesítménymutatók rendszerét dolgozta ki. A jó gyakorlatok protokollját dimenziókra és indikátorokra bontja, amely lehetővé teszi, hogy a nemzeti standardok hatás- és beválásvizsgálata érvényes, megbízható és minőségi legyen. A minőségbiztosítás területére a benchmarkokra épülő, összehasonlítás-alapú típus jellemző. Vállalati menedzsment A vállalati felelősségvállalásban a jó gyakorlatok sztenderdjei és a kiválasztás minőségkritériumai játszanak kiemelt szerepet. A menedzsment területének a legfőbb üzenetei abban foglalhatók össze, hogy a részletes specifikáció mellett a jó gyakorlatok kiválasztásának és tipizálásának is megvan a protokollja, amelyben az eszközök, a benchmarkok és a teljesítményjelzők is megjelennek, erősítve ezzel a jó gyakorlatok elszámoltathatóságának és átláthatóságának az összefüggésrendszerét. A menedzsment területére a benchmarkokra épülő, összehasonlítás-alapú típus jellemző. Egészségügy Az egészségügy legfőbb üzenetei egyrészt hasonlóak, mint azt a minőségbiztosítás és a menedzsment területén érintettük, másrészt két új elem is megjelenik. A szakmai protokollok rendszere kellő mértékben specifikált, valamint tényekre alapozott (evidencebased). A tényekre alapozott jógyakorlat-kiválasztás egyben azt is jelenti, hogy a nemzeti standardokban és egyben a közoktatás-fejlesztési implementációs folyamatokban megnő a hatás- és beválásvizsgálatok szerepe. A jó gyakorlat tipológia mindhárom típusa (törvényi, benchmark, bench learning) megtalálható. A standard-alapú megközelítés azonban érvényesít egy olyan horizontális szempontot, nevezetesen a szakmai protokollok megalkotását és folyamatos értékelését, amely a pedagógiai fejlesztések implementációs folyamataira is hatással van. A jó gyakorlat nemzetközi folyamatainak mikro szintű elemzése A kiindulópont a tantervi-tartalmi implementáció konceptuális, majd funkcionális elemzése volt, különös tekintettel a jó gyakorlatok szerepére, a kiválasztásuk szempontrendszerére, minőségindikátoraira, valamint a fenntarthatóságra vonatkozóan. Az implementáció eredményessége, hatékonysága és minősége, a bevezetés folyamatának elszámoltathatósága szoros összefüggésben van a nemzeti standardok harmonizációjával és begyökereztetésével. Feltételezésünk szerint ennek egyik hatékony eszköze a jó gyakorlatok kiválasztása, elemzése, elterjesztése és fenntarthatósága. A nemzeti standardok mögött meghúzódó alapelvek, célkategóriák, különös tekintettel a fejlesztésközpontúság, a kompetencialapúság és az egész életen át tartó tanulás támogatására vonatkozóan erőteljes koherenciát kell, hogy mutassanak a tartalmi szabályozás elemeivel.

17 Hazai és nemzetközi tudások, tapasztalatok feltárása A koherencia mellett azonban érdemes előtérbe helyezni a szisztematikus, komplex folyamat egészét, különös tekintettel a fejlesztéspolitikai, valamint a mérési-értékelési eszközrendszert tekintve. A jó gyakorlatoknak kiemelt szerepük van az elszámoltathatósági paradigma függvényében is. A hollandiai programfejlesztési központ (SLO) komparatisztikai kutatási eredményei közül a curriculum implementációs folyamatok szintrendszerét érdemes kiemelni. Ezek az alábbiak: Szupra (nemzetközi, összehasonlító) Makro (rendszer, társadalom, nemzet, tartomány) Mezo (iskola, intézmény, program) Mikro (osztály, csoport, lecke) Nano (egyéni, személyes) 8 Figyelemre méltó, hogy a szupra-, makro- és mezoszinteken túl a fejlesztések a mikro- és nanoszintekre is fókuszálnak. Ez a jó gyakorlatok korábbi extenzív begyűjtését meghaladja, és a működőképességre, valamint a kiválasztás minőségindikátoraira, a korábban más, interdiszciplináris területeken elemzett standardokra és protokollokra helyezi a hangsúlyt. A jelenlegi hazai tartalmi szabályozási rendszer a jó gyakorlat fogalmi tipológiájában az első típusnak felel meg, hiszen egy kormányrendeletben található meg a specifikáció. Nem elhanyagolható tényező, hogy a specifikáció alapján egyrészt kidolgozhatók azok a szakmai protokollok, amelyeket például az egészségügy területén láthattunk, másrészt a bench learning alapján lehetővé válhatna a jó gyakorlatok alapján az egymástól tanulás, a professzionális tanuló szervezet erősítése. A nemzetközi szervezetek jó gyakorlat politikája Az OECD célja a jó gyakorlatok terjesztésével a hosszú távú, rendszerszintű gondolkodás, az eredmény alapú, tényekre alapozott szemlélet elterjesztése a rövid távú előnyök, és a tudományosan, mérésekkel alátámasztott eredmény elvárások helyett, továbbá lehetőséget ad a jogalkotók számára, hogy széles érdekek számára hatékonyan szabályozzon. 9 A jó gyakorlat felismerhető arról, hogy gondosan tervezett, a kitűzött célokat jól szolgálja, továbbá elkerüli az elfogadhatatlan költségeket és időveszteséget. Az OECD egy-egy kijelölt területen számos módszerrel gyűjti össze a tagországok tapasztalatait a legjobb, leghatékonyabb, legeredményesebb módszerek, filozófiák terén. Az OECD műhelymunkákat, kerekasztal-beszélgetés sorozatokat szervez, munkabizottságokat hoz létre, tanulmányokat rendel meg. Az összegyűjtött jógyakorlat-ajánlásokat az OECD titkársága állítja össze, publikálja saját weboldalán, és terjeszti a tag és nemtag országok kormányainak, valamint a tematikusan releváns és illetékes szerveinek. Tipikusan egy OECD jó gyakorlat dokumentum a bevezető után tisztázza, milyen célok elérésére ajánlja ezeket az eszközöket. A dokumentum törzse a konkrét ajánlások listája, témánként csokrokba szedve. Általában ezek a publikációk nem definiálják a jó gyakorlat fogalmát, nincs bennük szó arról sem, hogy hol, milyen körülmények közt használta őket 8 Curriculum development re-invented. Ed.: Jos Letschert SLO. Leiden, the Netherlands, 2005, Regulatory Impact Analysis: Best Practices In OECD Countries (utolsó letöltés ideje: )

18 18 JÓT, JÓL A JÓ GYAKORLATOK HELYE ÉS SZEREPE A KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉS RENDSZERÉBEN mely tagállam, milyen eredményességgel. Amikorra egy ilyen ajánlást megfogalmaznak, addigra az OECD titkársága már megbizonyosodott arról, hogy ezek a módszerek jól működő minták lehetnek. A pedagógia területén a jógyakorlat-módszerek elemzése az 1990-es évek közepén kezdődött a What Works in Innovation in Education (Ami működik a pedagógiai innovációban) címmel kezdeményezett kutatás sorozattal. A kutatások célja olyan eljárások kidolgozása volt, amiket azután többféle környezetben és intézményi háttér mellett tesztelhettek, és sokrétűen elemezhettek. Mind a tanítás, mind az értékelés témájában felmérték, hogy mely módszerek milyen tulajdonságú csoportokban, milyen körülmények közt működnek jól. 10 Az Európai Parlament és a Tanács 2006-os, az Európai Szociális Alapról szóló rendeletéből megtudhatjuk, hogy a rendelet értelmében az ESZA támogatja a transznacionális és a régióközi együttműködés keretében végzett tevékenységeket, különösen az információk, tapasztalatok, eredmények és a bevált gyakorlat megosztásán, továbbá kiegészítő módszerek és összehangolt vagy együttes fellépés kialakításán keresztül. (Európai Parlament és a Tanács, 2006, 3. cikk (6). A Bizottság technikai segítségnyújtást ígér a tagállamok számára: [a] Bizottság különösen ösztönzi a bevált gyakorlatok azonosítását és terjesztését, valamint a kölcsönös tanulást a transznacionális és régiók közötti együttműködést szolgáló tapasztalatcserét, tudatosságnövelő tevékenységeket, szemináriumokat, hálózatépítést és a szakértői értékeléseket azzal a céllal, hogy erősödjön az ESZA szakpolitikai vetülete és a Közösség foglalkoztatási és társadalmi befogadással kapcsolatos célkitűzéseihez való hozzájárulása. (Európai Parlament és a Tanács, 2006, 9. cikk). RÉGIÓ- ÉS ORSZÁGTANULMÁNYOK A kanadai (Ontario tartomány) jógyakorlat-fogalom tipológiáját elsősorban a közösségi elszámoltathatóság paradigmája határozza meg. (Leithwood, 1999) A szisztematikus változások kezelésének algoritmusa alapján a bench learning típusú jó gyakorlat szemlélet kerül az előtérbe, különös tekintettel a pedagógiai innovációra és az ahhoz szorosan kapcsolódó professzionális tanuló szervezetre, konkrétabban a tudásmegosztásra és -menedzselésre vonatkozóan. (Lakshmi, Rama és Hendrikz, 2007). Ez szorosan összekapcsolódik a fejlesztésközpontúsággal és a jó gyakorlatok minőségbiztosításával. A kurrikulumok és egyéb programok hatás- és beválásvizsgálata kerül az előtérbe. (Lakshmi, Rama és Hendrikz, 2007) A jó gyakorlatok eredményessége tekintetében a kimenetre helyeződött a hangsúly, ám ez nem eredményezett standardizálást, hanem sokkal inkább az egyensúlyteremtés jegyében a fejlesztő minőségi szempontokat hangsúlyozza. (Lakshmi, Rama és Hendrikz, 2007). Összegezve a legfontosabb üzenetek az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Intézményesíteni az innovatív gyakorlatokat és beágyazni a kutatási projektekbe, amelyek relevánsak az intézményi és nemzeti környezetnek megfelelően (Lakshmi, Rama és Hendrikz, 2007). 10 What Works In Innovation And Education, Improving Teaching And Learning For Adults With Basic Skill Needs Through Formative Assessment (utolsó letöltés ideje: )

19 Hazai és nemzetközi tudások, tapasztalatok feltárása Fel kell készíteni az intézményeket, hogy hogyan tudják átvenni, implementálni a megismert jó gyakorlatokat, azokat fejleszteni, nyomon követni. Ez folyamatos fejlesztést, nyomon követést, szisztematikus hatás- és beválásvizsgálatokat igényel. 3. Nem csak hazai, hanem nemzetközi jó gyakorlatok átvételére is szükség van. Ezek folyamatos frissítése és elérhetővé tétele szükséges. (Lakshmi, Rama és Hendrikz, 2007). 4. Fontos a próbaidő, pilot csoport/év a jó gyakorlatok implementációjában, az egymástól tanulás ezen fázisában. (Lakshmi, Rama és Hendrikz, 2007). 5. Végül a hatékonyság két alappillére az együttműködés és az egymástól tanulás háló zata. A Skandináv régió jó gyakorlat szemlélete egyrészt rendkívül közel áll a fogalmi tipológia harmadik típusához (bench learning), hiszen a közoktatási fejlesztések implementációs folyamata erőteljesen innováció-alapú, előtérbe helyezve a fejlesztő értékelést, a tanárképzés megújítását és a kreativitást. A finnországi több évtizedes folyamatok, a méltányosságot előtérbe helyező, ám a hatékonyságot, valamint minőséget szem előtt tartó szisztematikus lépések, leckék egészét tekintve olyan jó gyakorlatok, amelyek ötvözik a fogalmi tipológia második (benchmarking) és harmadik típusát (bench learning) is. (Laukkanen, 2013; Sahlberg, 2013) Ugyanakkor nem elhanyagolható tényező, hogy a minőségi standardokat helyezik az előtérbe, ám a standardizálási trendet negligálják. Hitet tesznek az autonómia, a tanári professzionalizmus és a magas szintű vezetőképzés mellett, mindezt a tartalmi szabályozás komplex támogató rendszerének megfelelően a kreativitás és innováció fejlesztésközpontú kontextusába helyezik. A jó gyakorlat kiválasztása, értékelése és fenntarthatósága tekintetében erőteljes az interdiszciplináris szemlélet, különös tekintettel a környezetvédelemre, jelesül a vízminőségre vonatkozóan. Norvégiában a kiegyensúlyozott élet területén készítettek útmutatót a jó gyakorlatok implementációjára és a kritériumrendszerére vonatkozóan. A főbb kritériumok: 1. innováció, 2. eredményesség, 3. átláthatóság. Az implementáció összekapcsolódik a tartalmi szabályozás komplex támogató rendszerével, jelesül a jó gyakorlatok a fenti kritériumrendszernek megfelelően mindazok a módszerek és eszközök lehetnek, amelyek a hatékony és eredményes implementációt szolgálják. A német nyelvterületen tíz-tizenkét éve kezdték el a jó gyakorlatok gyűjtését, hogy kritériumrendszerük feltárásával és a jó példák nyilvánosságra hozásával támogassák a minőségfejlesztést. A menedzsment, üzleti IT, PR és média, marketing, pénzügy, egészségügy területeken jelent meg a legtöbb jó gyakorlat. Miután felismerték, hogy a jó gyakorlatok átvehetők/adaptálhatók, mérhető eredményekkel rendelkeznek, innovatívak és pozitív hatásúak lehetnek, kezdtek elterjedni más társadalmi alrendszerekben is. Az oktatás, a pedagógia területén a jó gyakorlatok az iskolafejlesztési igényekhez kapcsolódhattak. Németországban az iskolafejlesztések egyedi célokat valósítanak meg, a közös fejlesztések sem a terjesztésre készülnek elsősorban. Ezért nem kell szakmailag elfogadtatni az elkészített kísérleti programokat. Ez nem jelenti a folyamatos kontroll hiányát, azt eredményezi viszont, hogy kevés a publikált jó gyakorlat. Az utóbbi években az iskolafejlesztés (Schulentwicklung) a legtöbb szakirodalommal és oktatáspolitikai

20 20 JÓT, JÓL A JÓ GYAKORLATOK HELYE ÉS SZEREPE A KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉS RENDSZERÉBEN támogatással rendelkező törekvés. A fejlesztésekhez az esetek nagy részében jó gyakorlatok is társulnak. A korszerű iskolarendszerről a német nyelvű országokban is megoszlanak a vélemények. Ausztriában a rendszerszintű változtatás helyett egyes iskolákon belül történtek innovációk. Az iskolai élet különböző területein változtattak a korábbi gyakorlatokon: néhány helyen egyszerűen kibontották az osztálytermek közötti falakat, hogy teljesen új tanulási lehetőségeket teremtsenek. Máshol a tantárgyi kínálatot változtatták meg, vagy tanulói vállalkozásokat alapítottak. Színházi tevékenységeket indítottak az iskolai programok között és hospitációkat vezettek be. Ezekre az innovatív megoldásokra úgy tekintenek, mint olyan jó gyakorlatokra, amelyek az iskolák minőségét tudják javítani az aktuális jogszabályi keretek között. Az ilyen jó gyakorlat példákat azért jelentetik meg, hogy mások is megismerhessék az új lehetőségeket, tanuljanak belőlük, ha szeretnék, maguk is próbálják ki saját körülményeik között. (Vogel, 2011) A svájci Luzern kantonban az iskolák minőségbiztosítását és -fejlesztését ötévenkénti külső értékelés támogatja. Ennek részletekbe menő leírása közt találtunk rá az eljárás menetében a véleményalkotás módjánál a Gute Praxis (jó gyakorlat) fogalomra. Az iskola minősítésekor az értékelő team meghatározott minőségelvárásokhoz tartja magát. A gyakorlat leírásához négyfokú skálát használnak világos kritériumokkal és indikátorokkal. A fokozatok: 1. Elégtelen gyakorlat: veszteséges gyakorlat, a minimum követelmények nem teljesülnek. 2. Elemi gyakorlat: a működőképes gyakorlat alapvető követelményei teljesülnek, megfelel a minimumkövetelményeknek. 3. Jó gyakorlat: jó színvonalra fejlesztett gyakorlat, a minimumkövetelményeket egyértelműen túlteljesíti. 4. Példás gyakorlat: az iskola a Best Practice úton jár, a jó gyakorlatot egyértel műen túlszárnyalja. Az értékelő team a munkájához segítséget is kap: értékelési területenként a négy fokozathoz elkészített részletes szempontlista formájában (EH Schulprofil, 2013). Az iskolai élet valamennyi területének gyakorlata az osztálytermi munkától a menedzsmentig értékelhető a minősítési skálával, tehát az adott intézmény bármelyik területen rendelkezhet jó vagy példás gyakorlattal, illetve a különböző területeknek lehet különböző szintű az értékelése. A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a jó gyakorlatok a német nyelvterületen az oktatás minőségbiztosítását szolgálják, amellyel három területre koncentrálnak. Egyrészt a pedagógusok szakmai fejlődése, professzionalizmusuk fokozása a cél, másrészt az iskolák fejlesztése oktatási standardok kialakításával, külső és belső értékeléssel, valamint a menedzsment megerősítésével. Harmadrészt a tanulói teljesítmények fokozására, az osztálytermi munka hatékonyságának növelésére fókuszálnak. Az iskolafejlesztéshez, a hálózati tanuláshoz, a standardok kialakításához a 2001-es PISA mérés eredményei adták a legnagyobb inspirációt. A német oktatáspolitika a nemzetközi versenyben lényegesen jobb eredményeket kívánt elérni, mint 2001-ben, és felismerte, hogy ehhez az egyes intézmények fejlesztésére van szükség. A német tartományok különböző módokon igyekeztek biztosítani az oktatás minőségének növelését. Az viszont megállapítható,

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A pedagógusok szakmai munkájának támogatása Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12 projekt Főbb témák, csomópontok Milyen fejlesztések történnek a TÁMOP 3.1.5

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt)

INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

A horizontális tanulás eredményei

A horizontális tanulás eredményei A horizontális tanulás eredményei Szívós Ágota szakmai vezetı Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Közoktatási Osztály Hálózatkoordináció Mottó Mindenki, aki abbahagyja a tanulást öreg, de mindenki,

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 2009.Budapest Dr. Csontos Jánosné Szabó Gyuláné közoktatási szakértők 1 MOTTÓ Ha egy ország

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése A sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG Pedagógiai szakmai szolgáltatások Nkt. 19. (2) (a g) A nevelési-oktatási intézmények és a pedagógusok munkáját a köznevelési törvényben nevesített

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA, EREDMÉNYEI (TÁMOP 3.4.2-B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA, EREDMÉNYEI (TÁMOP 3.4.2-B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA, EREDMÉNYEI (TÁMOP 3.4.2-B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az igénybe vehető pedagógiai többlet szolgáltatások támogatása TÁMOP 3.4.2/B

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ

A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ A SPORTISKOLAI PROGRAM MONITORINGJA ÉS A SZAKÉRTŐI MUNKA LEHMANN LÁSZLÓ Módszerek A sportiskolai rendszer témafeldolgozása és kutatása során két fő módszert alkalmaztunk: az egyik a dokumentumelemzés,

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata Regionális tájékoztató napok 2013. október november Főbb témák, csomópontok Milyen

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Hancock Márta Szombathely 2013. 08. 28. Az előadás témái A pedagógiai szakmai szolgáltatások jogszabályi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatások

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

A köznevelés-fejlesztés fő irányai

A köznevelés-fejlesztés fő irányai Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság A köznevelés-fejlesztés fő irányai Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. Hatékonyság,

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) 2010.08.27.

TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) 2010.08.27. TÁMOP-3.1.4./08/-2009-0153 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró) Készítette: Nagyközségi Pogány Önkormányzat Gyuláné szakmai Nyírábrány vezető 2010.08.27.

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4.

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4. Szerepünk a szociális gazdaságban Kisbér, 2015. március 4. Az OFA szerepe a foglalkoztatás elősegítésében 1. 1992-től foglalkoztatási (kísérleti) programok támogatása (Telepes, Lakmusz, Tranzit, Újra Dolgozom,

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS MOLNÁRNÉ DR. STADLER KATALIN SZAKMAI SZAKÉRTŐ TÁMOP-3.1.8. KIEMELT UNIÓS PROJEKT A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet Pedagógus, vezető, intézmény

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE (TÁMOP 3.1.9/08/01) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása Oktatáselméleti Kutatócsoport Diagnosztikus

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban Csizmazia Sándorné szakmai vezető TÁMOP 3.2.2.Dél-dunántúli RHK Garay János Általános Iskola és AMI Záró konferencia a Dél-dunántúli

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.1 PROGRAM KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A TÁMOP 3.1.1 PROGRAM KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TÁMOP 3.1.1 PROGRAM KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI TÁMOP 3.1.1 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció)

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

Köszöntjük Vendégeinket!

Köszöntjük Vendégeinket! Köszöntjük Vendégeinket!. MEIXNER EGYMI Gyógypedagógiai óvoda Általános Iskola Speciális Szakiskola Kollégium Kórház-pedagógiai ellátás Oldi tagintézmény Általános iskola Készségfejlesztő spec. szakisk

Részletesebben

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL KOVÁCS KATALIN ALPROJEKTVEZETÓ A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT

Részletesebben

AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSA

AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSA Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLAI INNOVÁCIÓK TÁMOGATÁSA VARGA ZOLTÁN Mit nevezünk egész napos iskolának? Iskolaszervezési mód A 16 óráig tartó

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489

A pályázat minden információja megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség weblapján: www.nfu.hu/content/2489 Iskolánk a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében részt vesz a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben pályázatban. Kódszám: TÁMOP-3.1.4/08/2 A projektek az Európai

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok Teller Nóra Városkutatás Kft./European Observatory on Homelessness 2012. augusztus

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Digitális kompetencia fejlesztés

Digitális kompetencia fejlesztés Digitális kompetencia fejlesztés Könczöl Tamás elearning Igazgatóság Közoktatási Igazgatóság igazgató mb. igazgató Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 1 Digitális kompetencia fejlesztés - előzmények

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

Göd Város Önkormányzata. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben

Göd Város Önkormányzata. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben Göd Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4 09/1 2009 0006 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben Valló Péter intézményi folyamat szaktanácsadó vallo.peter@vbcomp.hu 1 Miről

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B)

A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B) A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B) Szitó Imre fejlesztéskoordinátor, főmunkatárs EDUCATIO nkft A szakmai protokoll definíciója olyan eljárásokról

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban

Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban A PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSRE ÉS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSRE ÉPÜLŐ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉS Salgótarján, 2014, szeptember 29. 1 Köznevelés - fejlesztési projektek

Részletesebben

Óvodai kutatás-fejlesztés az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-ben

Óvodai kutatás-fejlesztés az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-ben Óvodai kutatás-fejlesztés az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-ben Módszertani kultúrában az óvodapedagógia ma verhetetlen Magyarországon. (Kutatási program az eredményes óvoda-iskola átmenet

Részletesebben

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23.

Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu RPI ORSZÁGJÁRÓ 2014. MÁJUS 20-23. Intézményértékelés, de miért? Mitől jó, milyen a jó iskola? A mi iskolánk jó iskola? Hogyan,

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A TÁMOP-3.1.8 KIEMELT UNIÓS PROJEKTBEN

AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A TÁMOP-3.1.8 KIEMELT UNIÓS PROJEKTBEN AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK A TÁMOP-3.1.8 KIEMELT UNIÓS PROJEKTBEN TÁMOP-3.1.8 Az intézményi külső és belső értékelési rendszerek fejlesztése A tanulói teljesítménymérés rendszerének

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30.

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. KoopeRáció kiemelt projekt eredményei KoopeRáció kiemelt projekt célja A TÁMOP

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (továbbiakban: OFI) a TÁMOP-3.1.5/12 Pedagógusképzés

Részletesebben