SZAKDOLGOZAT Vraskó Tímea

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Vraskó Tímea

2 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Újabb diplomás levelező tagozat Nemzetközi marketing szakirány ONLINE MARKETING ALKALMAZÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK AZ LSI INFORMATIKAI OKTATÓKÖZPONT ALAPÍTVÁNYNÁL Készítette: Vraskó Tímea Budapest,

3 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS... 6 II. A SZÁMÍTÓGÉPEK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA... 8 III. AZ INTERNET SZEREPÉNEK ÉS ELÉRHETŐSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE.. 10 IV. AZ OKTATÁS IV.1. Néhány érdekes adat az oktatásáról a világban IV.2. A felsőoktatásról általában IV.3. A lisszaboni folyamat IV.3.1. A Lisszaboni csúcsértekezlet IV.3.2. Az élethosszig tartó tanulás politikája IV.3.3. Magyarország és a lisszaboni folyamat IV.4. Internet szerepének ismertetése az oktatásban V. AZ LSI INFORMATIKAI OKTATÓKÖZPONT ALAPÍTVÁNY V.1. A cég rövid bemutatása V.2. Az LSI tevékenysége V.2.1. Képzés V.2.2. Könyvkiadás V.2.3. Nyitott egyetem V.2.4. Felnőttképzés V.2.5. Gábor Dénes Főiskola VI. PORTER FÉLE VERSENYHELYZET-ELEMZÉSE A MAGYAR OKTATÁSI PIACON VI.1. Az új belépők támadása VI.2. Az iparágon belüli verseny intenzitása VI.3. A helyettesítő termékek támadása VI.4. A szállítók alkupozíciója VI.5. A vevők alkupozíciója VI.6. Következtetések VII. AZ LSI INFORMATIKAI OKTATÓKÖZPONT ALAPÍTVÁNY SWOT- ANALÍZISE VII.1. SWOT analízis a marketing-mix elemeire lebontva VII.1.1. Termék

4 VII.1.2. Ár VII.1.3. Értékesítés VII.1.4. Piacbefolyásolás VII.2. Következtetések a SWOT analízis alapján VIII. AZ LSI INFORMATIKAI OKTATÓKÖZPONT ALAPÍTVÁNY VERSENYTÁRSAI IX. MARKETING TEVÉKENYSÉG AZ LSI OKTATÓKÖZPONT ALAPÍTVÁNYBAN IX.1. A marketing helye a szervezetben IX.2. Eddigi marketing munkák az LSI-ben, különös tekintettel az online marketing eszközök alkalmazására IX.2.1. Új honlap IX.2.2. Arculatváltás IX.2.3. Tanfolyami hirdetések IX.2.4. Hirdetések a képzési marketinghez IX.2.5. Belső hírlevél IX.2.6. Internetes távoktatás és az Ilias rendszer IX.3. Javaslatok, megjegyzések az eddigi marketingmunkával kapcsolatban IX.3.1. Az LSI honlapja ( 46 IX.3.2. A Gábor Dénes Főiskola honlapja ( 50 IX.3.3. Az ETR rendszer ( 51 IX címek IX.3.5 Arculatváltás IX.3.6. Hírlevél IX marketing IX.3.8. Ilias rendszer X. PRIMER KUTATÁS, A KÉRDŐÍVEK ELEMZÉSE X.1. Kutatási terv X.1.1. A kérdőívek célja X.1.2. Kérdőív szerkesztése és kipróbálása X.1.3. A mintavételi módszer és mintanagyság meghatározása X.1.4. Adatelemzés terve X.1.5. A kérdőívek elemzése XI. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK XI.1. Következtetések, javaslatok a szekunder kutatás alapján XI.2. Következtetések, javaslatok a primer kutatás alapján XII. ÖSSZEFOGLALÁS ÁBRÁK JEGYZÉKE IRODALOMJEGYZÉK

5 MELLÉKLETEK KÉRDŐÍV

6 I. Bevezetés A marketing alapvetően két dologból áll: ügyfélmegszerzési és megtartási akciókból. Az Internet mind a két feladatra tökéletes eszköz. (Damjanovich, oldal) Az információs szektornak nagy jelentősége van az anyagi és szellemi fejlődés szempontjából a társadalomban és a gazdaságban egyaránt. Az Európai Unió vezetői célként tűzték ki azt, hogy 2010-re az EU a világ legfejlettebb tudásalapú társadalmává váljon. Ennek eszköze a számítógépes hálózatok minél szélesebb körben való elérhetőségének lehetősége, valamint a szélessávú Internet elterjedésének felgyorsítása. Magyarországnak, mint az Európai Unió egyik tagállamának is alkalmazkodni kell ehhez a közösségi célkitűzéshez, s lépéseket kell tennie az információs technológiai eszközök széles körben való elterjesztése, az internethozzáférés minél szélesebb körben való biztosítása érdekében. Az információs technológiai fejlettség meghatározza az ország komparatív előnyeit is. Az Internet egyre népszerűbbé válásával, s egyre több ember általi használatával az online marketing szerepe is felértékelődik. Az online kereskedelem fejlődése napjainkban töretlen. Az Interneten megszűnnek a földrajzi határok, akadályok, a térbeli elszigeteltség, minden vállalat ugyanabban a virtuális térben versenyzik egymással. Ennek következtében a verseny nagyon intenzív, a versenytársak száma sokkal jelentősebb, mint az offline világban. Az Internet gazdasági életben való alkalmazása egyre több változást idézett elő a marketing eszköztárában. Az online csatorna kommunikációs és értékesítési funkciókkal egyaránt rendelkezik. Napjainkban számos vállalat jelen van a világhálón, de nem körvonalazódott világosan számukra az, hogy mit is kívánnak elérni az Interneten való szerepléssel, nem tudják, hogyan tudnák megtalálni és kihasználni a háló üzleti lehetőségeit. Az online marketing jelentősége napjainkban egyre növekszik a számítógép- és Internet használat fejlődésének köszönhetően. Sok vállalat azonban még nem helyez kellő hangsúlyt az online stratégia kialakítására és működtetésre, az Internet adta lehetőségek kiaknázására, az online marketing eszközök hatékony működtetésére. Témaválasztásomat az indokolta, hogy az Internet adta lehetőségeket napjainkban még számos vállalat nem használja jelentőségének megfelelően, annak ellenére sem, hogy felismerték a világháló jelentőségét és a használatából származó előnyöket. 6

7 Diplomamunkám célja az Internet jelentőségének bemutatása, szerepének megfelelő használatának hangsúlyozása. Diplomamunkámmal a számítógépek számának növekedését és az Internet-használat elterjedését kívántam ismertetni világszerte, különös tekintettel az Európai Unió tagállaimra, ezen belül természetesen Magyarországra. Fontosnak tartottam az oktatás szerepének ismertetése a világban, valamint a magyarországi felsőoktatás ismertetését az élethosszig tartó tanulás politikájának felértékelődésének hangsúlyozásával. Ismertettem a jelenlegi online alkalmazásokat, és a jövőbeni lehetőségek feltárását tűztem ki célul egy kiválasztott vállalat, az LSI Informatikai Oktatóközpont példáján keresztül. Ezentúl kutattam a hallgatók számítógép és Internet-használati szokásait, valamint az online marketing alkalmazásokhoz és eszközökhöz való viszonyát. 7

8 II. A számítógépek számának változása A 100 főre jutó számítógépek viszonylatában világszerte nagy eltéréseket tapasztalhatunk. A következő táblázat a világ azon 34 országát szemlélteti, ahol 100 főre a legtöbb számítógép jut. Ezek az adatok a hordozható és az asztali számítógépeket egyaránt magukba foglalják. Az első és az utolsó helyezett, azaz a 34. ország között is hatalmas különbségeket tapasztalhatunk. Míg Svájcban száz emberből több mint 70 rendelkezik számítógéppel, addig Katarban száz ember közül 18 sem mondhatja el ugyanezt. Magyarország nem szerepel a 34 ország között, holott Szlovákia, Szlovénia és Észtország igen. 100 főre jutó számítógépek száma 1. Svájc 70,9 18. Egyesült Királyság 40,6 2. USA 65,9 19. Tajvan 39,5 3. Szingapúr 62,2 20. Japán 38,2 4. Svédország 62,1 21. Ausztria 36,9 5. Luxemburg 59,4 22. Franciaország 34,7 6. Dánia 57,7 23. Szlovénia 30,1 7. Ausztrália 56,5 24. Ciprus 27,0 8. Dél-Kórea 55,6 25. Málta 25,5 9. Norvégia 52,8 26. Izrael 24,3 10. Kanada 48,7 27. Belgium 24,1 11. Hollandia 46,7 28. Olaszország 23,1 12. Izland 45,1 29. Észtország 21,0 13. Finnország 44,2 30. Macau 20,8 14. Németország 43,1 31. Costa Rica 19,7 15. Hong-Kong 42,2 32. Spanyolország 19,6 16. Írország 42,1 33. Szlovákia 18,0 17. Űj-Zéland 41,4 34. Katar 17,8 Forrás: The Economist: Pocket World in figures 2005 Edition, 91. oldal 1. táblázat Az Európai Unióban a vállalkozások nagy része rendelkezik számítógéppel. Ha a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokat vizsgáljuk, az Unió átlagában 95%-uk rendelkezik számítógéppel. Magyarország ebben a vonatkozásban elmarad az átlagtól, itt a vállalkozások 88 %-a tudhat magáénak számítógépet. Ezzel az aránnyal csak Szlovákiát és Lettországot előzzük meg, az összes többi tagállam arányai jobbak. Tehát a számítógépek számának növelése fontos prioritás kell, hogy legyen mind a vállalkozások, mind a magánemberek körében. 8

9 1. sz. ábra Számítógéppel rendelkező 10 fő feletti vállalkozások aránya az EU tagországokban EU 25 Szlovénia Szlovákia Svédország Spanyolország Portugália Olaszország Németország Nagy Britannia Málta Magyarország Luxemburg Litvánia Lettország Lengyelország Íroszág Hollandia Görögország Franciaország Finnország Észtország Dánia Csehország Ciprus Belgium Ausztria % Belgiumban, Dániában és Finnországban szinte minden 10 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás rendelkezik számítógéppel, csupán 2%-uk nem. Nem mondhatni, hogy a számítógép tekintetében nagy különbség figyelhető meg a régi és az újonnan (2004) csatlakozott tagállamok között. Mindössze három új tagállam van e tekintetben lemaradva, köztük Magyarország. 9

10 Ha a számítógépet használó, 10 fő feletti vállalkozásokat nemzetgazdasági ágak szerint csoportosítjuk, megfigyelhetjük, hogy a legtöbb számítógépet a villamosenergia-, gáz-, gőz-, és vízellátásban használják. Ezt követi a pénzügyi közvetítés és az építőipar. Az oktatásban is jelentős a számítógép használat (92,6%), meghaladja az átlagot (88,6%). Érdekes, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén mennyire alacsony a számítógépek száma. 100 vállalkozásból csak 35 használ számítógépet. He megyénként vizsgáljuk, a budapesti vállalkozások rendelkeznek a legtöbb számítógéppel, de jelentős különbségeket nem tapasztalhatunk. Magyarországon, a vállalatok tulajdonában lévő számítógép állomány nagy része, 85%-a asztali személyi számítógép. Az állomány 11%-a hordozható számítógép, 1,5 %-a kézi számítógép és 2,3%-a nagygép. III. Az Internet szerepének és elérhetőségének növekedése Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a Lisszaboni folyamatra. A Lisszaboni stratégia célkitűzései között szerepel a fejlődés fenntarthatóbbá tétele, a társadalmi kohézió mélyítése, és a szakképzett munkaerő hatékonyabb kihasználása. Ezen célkitűzések megvalósítás során kiemelkedő szerepet játszanak az információs- és kommunikáció technikák. Ebből az következik, hogy az Internet szerepének növekedése és elérhetősége, valamint használata minden EU állampolgár számára kulcsfontosságú. Az Internetet használó háztartások száma 2005-ben növekedést mutat. A szélessávú Internet hozzáférés is növekedő tendenciát mutat, különösen a kis- és közepes vállalatok, valamint a háztartások körében. A nagyvállalatok esetében a növekedés azért nem olyan jelentős, mert közülük nagyobb arány rendelkezett korábban is ilyen típusú kapcsolattal. A háztartások tekintetében a 25 EU tagállam közül Izland és Hollandia állnak az első helyen Internet használat vonatkozásában, vállalatok esetén pedig Finnország vezeti a sort. A legtöbb háztartás szélessávú kapcsolattal Belgiumban és Észtországban rendelkezik. Az új tagállamokban Szlovákia és Észtország kivételével több olyan személy van, aki egyáltalán nem internetezett, mint olyan, aki rendszeres felhasználó. A 25 EU tagállamban lévő vállalatok 36%-a rendelt javakat és szolgáltatásokat Interneten keresztül a 2005-ös év folyamán. A cégek majdnem 90%-a saját honlapját használja termékei és szolgáltatásai értékesítésére. A magánszemélyek főként könyveket rendelnek, valamint utazásaikat és szállásukat foglalják le a világháló segítségével. 10

11 Az EU 25 tagállamában a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások 89%-a rendelkezik Internet hozzáféréssel 2004-ben. Magyarországon ez az arány 78%. A 25 ország közül Magyarország e tekintetben is az utolsók között található. Az Internet kapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya már csak Portugáliában, Lettországban és Szlovákiában alacsonyabb. A listát Dánia és Finnország vezeti. Ezen országokban a vállalkozások csupán 3%-a nem rendelkezik Internet-kapcsolattal ben a tíz vagy ennél több főt alkalmazó cégeknek már 91%-a rendelkezik Internet hozzáféréssel, tehát ez két százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Finnország 98%-os aránnyal vezet, majd őt követi Dánia 97%-al e tekintetben. Magyarországon ez az arány 78%, tehát jóval az EU átlag alatt található. A kis- és közepes vállalkozások 62 %-a szélessávú kapcsolattal rendelkezik, ez a 2004-es évhez viszonyítva 12 százalékpontos növekedést jelent. Ha az összes vállalat vonatkozásában vizsgáljuk a szélessávú Internet hozzáférés elterjedtségét, akkor azt láthatjuk, hogy 63 %-uk, tehát csak 1%-al nagyobb arányuk, mint a KKV-k eseténrendelkezik ilyen típusú kapcsolattal. Az élén Svédország, Dánia és Finnország áll, gazdag országok, ahol az unió átlagát tekintve is magas az életszínvonal. Az utolsó helyeket Ciprus (40%), Lengyelország (4%) és Görögország (44%) foglalja el. 11

12 2. sz. ábra Internetet használó 10 fő feletti vállalkozások aránya az EU tagállamaiban EU 25 Szlovénia Szlovákia Svédország Spanyolország Portugália Olaszország Németország Nagy Britannia Málta Magyarország Luxemburg Litvánia Lettország Lengyelország Íroszág Hollandia Görögország Franciaország Finnország Észtország Dánia Csehország Ciprus Belgium Ausztria % 2005-ben a 25 Európai Uniós tagállam háztartásainak 48%-a rendelkezik Internet kapcsolattal. Hollandia 78%-al az élen jár, Luxemburg 77 %-al a második. Magyarország 22 %-al hátulról a harmadik. Tehát nem csak a 25 EU tagország átlagától maradunk el e tekintetben, hanem az újonnan csatlakozott országok közül is utolsók között helyezkedünk 12

13 el. Az új tagállamok közül Szlovénia áll az élen 48 %-al, ez éppen a 25 tagállam átlagának szintje, az utolsó pedig Litvánia 16%-al, mely meglehetősen alacsony arány. 3. sz. ábra Internetkapcsolattal és szélessávú hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya Szélessáv Internet Norvégia Izland Anglia Svédország Finnország Szlovákia Szlovénia Portugália Lengyelország Ausztria Hollandia Málta Magyarország Luxemburg Lettország Litvánia Ciprus Olaszország Írország Franciaország Spanyolország Görögország Észtország Németország Dánia Csehország Belgium EU 15 EU

14 Az uniós háztartások 23%-a rendelkezik szélessávú kapcsolattal ben nyolc százalékponttal nőtt ezen kapcsolat. Ha Magyarországon nemzetgazdasági ágak szerint szemléljük az Internetet használó vállalkozásokat, megfigyelhetjük, hogy e tekintetben is a pénzügyi szolgáltatások (93,2%) és a villamosenergia-, gáz-, gőz, vízellátás (93,1%) vezet. Az oktatás ez esetben is meghaladja az átlagot (0,7%-al), azonban sokkal kevésbé, mint a számítógép-használat tekintetében. Az utolsó helyen szintén a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás áll. Megyék szerinti felosztásban az Internetet használó vállalkozások száma Budapesten a legmagasabb, békés megyében a legalacsonyabb. Ez esetben a szórás nagyobb a megyék között, de még mindig nem jelentős. A legnagyobb eltérés nincs 6%. Ha a 10 fő feletti vállalkozások Internet-kapcsolatának típusát vizsgáljuk Magyarországon, azt figyelhetjük meg, hogy a vállalkozások 36,1 %-a xdsl kapcsolattal, 23%-a ISDN kapcsolattal rendelkezik. A kábeltelevíziós és a vezeték nélküli kapcsolat nem jelentős, aránya 4% körül mozog. A modemes, telefonos kapcsolat lassúsága ellenére a harmadik legnépszerűbb kapcsolattípus a magyar vállalatok körében, aránya 15,5%. 4. sz. ábra 10 fő feletti vállalkozások internetkapcsolatának típusa Modemes, telefonos kapcsolat xdsl Bérelt vonal LAN Egyéb ISDN Kábeltelevízió Vezeték nélküli kapcsolat GPRS A szélessávú Internet-hozzáférés aránya Magyarországon egyelőre alacsony, ezt a jövőben jelentősen növelni kell a versenyképesség megtartása és fokozása végett ben az Európai Unió tagállamaiban a magánszemélyek 43%-a internetezett heti gyakorisággal, ezzel megegyező százalékuk még sohasem használt Internetet. Ha a ben csatlakozott államoktól eltekintünk, akkor azt figyelhetjük meg, hogy az Unió régi tagállamaiban többen vannak olyanak, akik rendszeresen használják a világhálót, mint olyanok, akik még sosem próbálták azt. Az új tagállamok közül ez csak Szlovákiáról és 14

15 Észtországról mondható el. A régi tagállamok közül Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában szintén többen vannak azok, akik még nem neteztek a világhálót rendszeresen használóknál. Természetesen az életszínvonal hatással van az Internet használati szokásokra és lehetőségekre. Az előbbi országokban az életszínvonal az EU 15 átlaga alatt van. Magyarországon a lakosság 34%-a internetezik hetente, az emberek több mint fele (60%) még sosem használt Internetet. Ez megközelítőleg hatmillió ember! Foglalkozásukat tekintve az EU-ban az egyetemisták interneteznek a legtöbbet, a munkanélküliek pedig a legkevesebbet (48%-uk még nem használta a világhálót). Ha a világháló használatot a nemek vonatkozásában szemléljük, azt figyelhetjük meg, hogy a 25 tagállam átlagában 11%-al több férfi, mint nő használ Internetet. Az eltérés Magyarországon, Lettországban és Litvániában a legalacsonyabb, ezen országok esetén egy százalékponttal több férfi, mint nő használja a világhálót. Weblappal kevesebb vállalkozás rendelkezik az EU tagállamokban, mint amennyi használja az Internetet. A 10 fő feletti vállalkozásoknak mintegy 58%-a rendelkezett weblappal 2004-ben, ha a 25 tagállam átlagát nézzük ben ez az érték elérte a 62%- ot. Magyarország e tekintetben is jelentősen az átlag alatt helyezkedik el, a 10 fősnél nagyobb vállalkozásoknak csupán 40%-a készíttetett vagy készített honlapot. E tekintetben csupán Lettországot előzzük meg, a 25 tagállam közül a 24 helyet foglaljuk el! Ezzel szemben a svéd vállalkozásoknak 82%-a rendelkezik honlappal. Dániában ez az arány 81%, Finnországban pedig 75%. Tehát a honlapok számát illetően jelentős a lemaradásunk, melyet minél előbb pótolnunk kell. Nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban azt figyelhetjük meg Magyarországon, hogy e tekintetben is a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás és a pénzügyi közvetítés vezetik a listát. Az oktatás ez esetben is az átlag (38,1%) felett helyezkedik el, 47,5%-al. Az utolsó helyen, jelentős lemaradással a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás található. E nemzetgazdasági ágban száz 10 fő feletti vállalkozásból csak 9,7 rendelkezik honlappal. Ez a szám meglepően kevés, amikor több szolgáltatónál is ingyenes tárhelyregisztrációkra van lehetőség (Freeweb, Ultraweb, stb.), a fizetős domainnevek költségei sem nevezhetők magasnak, valamint weblap szerkesztő programok sokasága áll rendelkezésre különböző árfekvésekben, akár ingyenesen is, melyekkel egy egyszerűbb honlap a HTML és egyéb programnyelvekben járatlan személyek számára is viszonylag könnyen elkészíthetővé válik. 15

16 Ha a honlappal rendelkező cégek arányának alakulását a 25 EU tagállamban vizsgáljuk, a magyarországitól eltérő eredményeket kapunk. A honlapok száma itt az építőiparban a legkevesebb, legtöbb pedig a médiában (mozi, videó, rádió, televízió) és a turizmusban. Ha a különböző megyéket vizsgáljuk, megfigyelhetjük, hogy Budapesten jóval nagyobb azon vállalkozások száma, melyek rendelkeznek weboldallal, mint más megyékben. A többi megye között nagy különbségek nem figyelhető meg, a Budapesten található vállalkozások azonban majdnem 20%-al több weblappal rendelkeznek, mint a rangsorban a második megye vállalkozásai. Ez kiugróan nagy különbség. 16

17 5. sz. ábra Honlappal rendelkező vállalkozások honlapjain igénybe vehető szolgáltatások (%) Vállalati információk Termék-és szolgáltatásinformációk Termékek-és szolgáltatások értékesítése On-line fizetési lehetőség Megrendelések Információk idegen nyelven Értékesítés utáni szolgáltatások Biztonsági tranzakciók elvégzésének lehetősége Álláshirdetések % A magyarországi honlappal rendelkező vállalkozások honlapjaikon különböző szolgáltatásokat biztosítanak. Vállalati-, termék- és szolgáltatásinformációk a honlapok nagy részén megtalálhatóak. Információk idegen nyelven csak a vállalatok 44%-ánál érhetőek el. Ez nem túl magas arány. Legalább egy idegen nyelvre érdemes lenne lefordítani a honlapokat arra az esetre, ha idegen nyelvet beszélő látogató keresi fel honlapunkat, legalább adjuk meg az esélyt számára, hogy megtalálj a keresett információt, 17

18 vagy kapcsolatba léphessen velünk. Álláshirdetéseket a céges honlapoknak csak kicsit több mint 20%-án találhatunk. Online fizetési lehetőség és biztonsági tranzakciók elvégzésének lehetősége a cégek mintegy 3%-ánál lehetséges a weblapon keresztül. Megrendelések (29,5%) jóval több cégnél lehetségesek a honlapon keresztül, mint amennyinél rendelkezésre áll online fizetési lehetőség. Vállalatok esetében az Unióban gyakoribbak a világhálón történő vásárlások (36%), mint az értékesítések (11%). Ez a teljes üzleti forgalom 1,5%-a. Az Interneten való megrendelések számát illetően Finnország, Dánia és Svédország vezet. A 2004-ben csatlakozott tagországok közül egyedül Csehország éri el a 25 tagállam átlagát. Magyarországon az online értékesítések és vásárlások aránya egyaránt 5-5%, ez a teljes üzleti forgalom mintegy 1%-át teszi ki ben az Európai Unió állampolgárainak 23%-a rendelt valamiféle árut vagy szolgáltatást Interneten keresztül, Magyarországon ez az arány 8,1%. A legtöbben könyvet vásároltak vagy utazásaik megszervezéséhez, megrendeléséhez vették igénybe a világhálót. Sokan vásároltak ezen kívül ruházati cikkeket, sportszereket, filmeket és zenét online. A legtöbb vásárló a 25 és 55 év közötti korosztályból került ki. IV. Az oktatás IV.1. Néhány érdekes adat az oktatásáról a világban Az oktatásra a világ országai különböző összegeket fordítanak. Ennek számos oka van, mint például az, hogy az adott ország mennyire tartja prioritásnak a humán-tőke befektetést a többi befektetési lehetőséggel szemben, mennyire tőkeerős az ország, az oktatás állami támogatottságának és a magán oktatás aránya, stb. Ha az oktatásra fordított összegeket a GDP arányában vizsgáljuk, meglepő eredményeket kapunk arra vonatkozóan, hogy mely országok fordítanak legtöbbet humán-tőke befektetésre. 18

19 6. sz. ábra Oktatásra fordított összeg a GDP százalékában % Zimbabwe Lesotho Jemen Kuba Izrael Barbados Jamaica Kenya Izland Belgium Ausztria Forrás: The Economist: Pocket World in figures 2005 Edition A fenti grafikonon látható, hogyha az oktatásra fordított összegeket a GDP arányában vizsgáljuk, nem európai országok állnak az első helyeken. Dánia, elsőként az európai országok közül a hatodik helyet foglalja el. Magyarország nem szerepel az első 26 ország között. Persze az alacsony GDP okozhatja azt, hogy az oktatásra fordított összegek annak nagy százalékát teszik ki. Ez az eset áll fenn például Jemen esetében, mely az egy főre jutó GDP tekintetében a 10 legszegényebb ország. Az EU 25 esetében az oktatásra fordított összeg a GDP 5,2 %-a. Az Európai Unió tagállamait tekintve nyelvoktatás tekintetében az utolsók között helyezkedünk el. Tanulónként átlagosan egy idegen nyelvet oktatnak hazánkban. A tagállamok közül ez még Írországban van így, az összes többi ország megelőzi hazánkat. Luxemburgban például egy diákra arányosan 2,5 idegen nyelv jut, de Finnországban is 2,2, Dániában és Romániában 1,9, Svédországban 1,7. Nyelvoktatás terén is jelentős előrelépéseket kell tennünk az EU többi tagállamához való felzárkózás, valamint a gazdasági fejlődés érdekében. IV.2. A felsőoktatásról általában Az évezred elején jelentős változások mentek végbe a felsőfokú oktatás terén. Szervezeti integráció zajlott le, egyetemek és főiskolák egyesültek. 19

20 A felsőoktatásban részt vevők száma dinamikusan növekszik. Magyarországon 2005/2006-os tanévben a felsőoktatásban nappali tagozaton fő vesz részt. Ez mintegy 3%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. 94%-uk alapképzésben vesz részt en vesznek részt felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben 792- en, PhD és DLA-képzésben 5114-en. A távoktatás és a levelező oktatás térnyerése figyelhető meg a nappali képzés mellett. Ennek oka az élethosszig tartó tanulás előtérbe kerülésével magyarázható. A tudásgazdaság megköveteli az élethosszig tartó tanulást. Ezen kívül a gazdaság, a munkaerőpiac gyors változása szükségessé teszi a többszöri pályamódosítást egy emberélet során, mely a távoktatásnak és a levelező képzésnek kedvez. A felnőttképzés népszerűsége növekszik alap-, közép- és felsőfokon egyaránt. A felsőfokú esti-, levelező- és távoktatásban részt vevő hallgatók száma fő a 2005/2006-os tanévben. Ez 2%-os csökkenést jelent az előző tanévhez képest. A felsőoktatásban részt vevők száma 2005/2006-ban 33% 6% 2% 2% 4% 7. sz. ábra 53% Felsőfokú szakképzés Főiskolai szintű képzés Szakirányú továbbképzés Felsőfokú alapképzés Egyetemi szintű képzés PhD-, DLA-képzés A felsőoktatásban részt vevő hallgatók nagy része (86%) főiskolai és egyetemi képzésben vesz részt. Szakirányú továbbképzésekben, doktori és mesterképzésben is egyre több hallgató vesz részt. A felsőfokú szakképzés egy olyan gyakorlatorientált, az európai képzési rendszerhez közelítő oktatási forma, mely a középiskolai és a főiskolai/egyetemi képzés között helyezkedik el. A képzés időtartama négy szemeszter. A szakképzettséget tanusító oklevél államilag elismert. A felsőfokú szakképzés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. E 20

21 képzési forma gyors előretörésére számoltak annak következtében, hogy a képzési idő rövidebb a főiskolai és egyetemi képzéseknél. A felsőfokú szakképzés azonban felsőfokú iskolai végzettséget nem ad, ennek következtében sokan inkább a hosszabb képzési formák mellett tették le voksukat. E képzési formát a munkaerőpiac sem fogadta kellő lelkesedéssel, valamint a képzésnek még nincs kialakult helye a továbbtanulás általános rendjében. Felsőfokú alapképzésben hallgató, az összes diák 4%-a részesül. Felsőfokú szakképzésben mindössze a hallgatók 2%-a, azaz fő vesz részt. Szakirányú továbbképzés keretében 7965 fő (6%) tanul. PhD és DLA képzésen a felsőoktatási hallgatók 2%-a vesz részt. Az alábbi két diagram a felsőoktatásban részt vevők számának változását mutatja 1990 és 2005 között. A nappali és a felsőoktatásban résztvevők létszámát vizsgálva egyaránt növekvő tendenciát figyelhetünk meg. A felnőttoktatásban részt vevők száma 15 év alatt több mint hatszorosára nőtt. A nappali tagozaton tanuló hallgatók száma 3,8-szorosára nőtt az ik évinek 2005-re. Itt is jelentős a növekedés, bár elmarad a felnőttoktatási adatoktól. A felnőttoktatási létszám dinamikus növekedése a tudásalapú gazdaság, az élethosszig tartó tanulás előtérbe kerülésének következménye. Megfigyelhetjük, hogy az utóbbi években egyre többen jelentkeznek felsőoktatási intézményekbe, s diplomát is szereznek ott. Ez hosszú távon a diplomák elértéktelenedéséhez, a diplomás munkaerő munkaerőpiacon való elhelyezkedésének megnehezedéséhez vezet. Ez a hatás már napjainkban megfigyelhető. 21

22 8. sz. ábra A nappali oktatásban részt vevők számának növekedése (fő) fő / / / /2005 év 9. sz.ábra A felnőttoktatásban részt vevők számának növekedése (fő) fő / / / /2005 év Az alábbi két kördiagram a nappali- és a felnőttoktatásban részt vevők arányának változását mutatja 1990/1991, valamint 2004/2005 között. Láthatjuk, hogy 2004/2005-re a felnőttoktatás jelentősége megnőtt a 1990/1991-es arányhoz viszonyítva annak ellenére, hogy a hallgatói létszám mindkét képzési forma esetében jelentősen növekedett. Megfigyelhető tehát a felnőttoktatás térnyerése, tehát a levelező-és távoktatási formák fokozatos előtérbe kerülése, s ez maga után vonja az oktatási rendszer ezirányú átalakításának szükségességét. 22

23 10. sz. ábra A nappali- és a felnőttoktatásban részt vevők aránya 1990/1991-ben 23% Felnőttoktatás Nappali oktatás 77% A nappali- és a felnőttoktatásban részt vevők aránya 2004/2005-ben 11. sz. ábra 32% Felnőttoktatás Nappali oktatás 68% IV.3. A lisszaboni folyamat IV.3.1. A Lisszaboni csúcsértekezlet A 2000-ben, Lisszabonban, az Európai Unió állam- és kormányfőinek részvételével megtartott csúcsértekezlet célul tűzte ki, hogy az évtized végére az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává kell válnia, amely 23

24 fenntartható gazdasági növekedésre képes a több és jobb minőségű munkahely teremtése, illetve az erősebb társadalmi kohézió által. Az oktatással szemben is egyértelmű elvárások fogalmazódtak meg a csúcsértekezlet során. A lisszaboni csúcstalálkozó állást foglalt arról, hogy meghatározó szerepet szán az élethosszig tartó tanulásnak júniusában az Európa Tanács elfogadta az eeurope 2002 akciótervet, decemberben pedig az Európai Bizottság által összeállított, úgynevezett European Social Policy Agendát, amelynek feladata az európai szociális modell modernizálása és megerősítése volt. Ezzel párhuzamosan a lisszaboni célokhoz kapcsolódva a nyitott koordinációs módszert a szociál- és az oktatáspolitika területén is eljárási módként definiálták a foglalkoztatáspolitika területén való sikeres alkalmazását követően. A nyitott koordináció ban részt vevő partnerek cselekvésének nem formális hatalmi eszközökkel és kötelező érvényű jogi szabályozással befolyásolják. Autonóm szereplők közös tanulási folyamatáról van szó. A közös problémák megoldására együttesen végiggondolt konvergens cselekvés jön létre. Az Európa Tanács 2001 márciusában tartott stockholmi ülésén elfogadták Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni céljai című dokumentumot. Ugyanebben az évben az Európai Bizottság különböző kezdeményezéseket indított az élethosszig tartó tanulás és az e-learning területén. Ezek a célok a következőek. Európa az oktatás és a képzés területén 2010-re a legjobb minőséget képviselje. Az európai oktatási- és képzési rendszerek kellően kompatibilisek legyenek ahhoz, hogy biztosítsák az állampolgárok számára az átjárhatóságot. Az EU egész területén elismerjék bármely tagállamban szerzett végzettségeket. Az élethosszig tartó tanulás lehetősége mindenki számára, életkortól függetlenül rendelkezésre álljon. Európa célállomássá váljon a világ más régióiból érkező diákok és kutatók számára, valamint nyitottá váljon az Európán kívüli régiókkal való együttműködésre. IV.3.2. Az élethosszig tartó tanulás politikája A 2000 novemberében az Európai Bizottság által készíttetett vitaanyagot (Memorandum az élethosszig tartó tanulásról, European Commission, 2000), majd a tagállami konzultációkat követően az Európai Parlament és az Európa Tanács elé tárt azonos tárgyú kommüniké (Az élethosszig tartó tanulás európai térségének a megvalósítása, European Commission, 2001b) az élethosszig tartó tanulást az oktatás- és képzéspolitikák közös logikai keretévé emelte. A 2004-es időközi jelentés megállapította, hogy számos tagországban hiányoznak az élethosszig tartó tanulás politikájának fontos elemei 1, úgymint 24