SZAKDOLGOZAT Vraskó Tímea

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT Vraskó Tímea 2006 1"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Vraskó Tímea

2 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Újabb diplomás levelező tagozat Nemzetközi marketing szakirány ONLINE MARKETING ALKALMAZÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK AZ LSI INFORMATIKAI OKTATÓKÖZPONT ALAPÍTVÁNYNÁL Készítette: Vraskó Tímea Budapest,

3 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS... 6 II. A SZÁMÍTÓGÉPEK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA... 8 III. AZ INTERNET SZEREPÉNEK ÉS ELÉRHETŐSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE.. 10 IV. AZ OKTATÁS IV.1. Néhány érdekes adat az oktatásáról a világban IV.2. A felsőoktatásról általában IV.3. A lisszaboni folyamat IV.3.1. A Lisszaboni csúcsértekezlet IV.3.2. Az élethosszig tartó tanulás politikája IV.3.3. Magyarország és a lisszaboni folyamat IV.4. Internet szerepének ismertetése az oktatásban V. AZ LSI INFORMATIKAI OKTATÓKÖZPONT ALAPÍTVÁNY V.1. A cég rövid bemutatása V.2. Az LSI tevékenysége V.2.1. Képzés V.2.2. Könyvkiadás V.2.3. Nyitott egyetem V.2.4. Felnőttképzés V.2.5. Gábor Dénes Főiskola VI. PORTER FÉLE VERSENYHELYZET-ELEMZÉSE A MAGYAR OKTATÁSI PIACON VI.1. Az új belépők támadása VI.2. Az iparágon belüli verseny intenzitása VI.3. A helyettesítő termékek támadása VI.4. A szállítók alkupozíciója VI.5. A vevők alkupozíciója VI.6. Következtetések VII. AZ LSI INFORMATIKAI OKTATÓKÖZPONT ALAPÍTVÁNY SWOT- ANALÍZISE VII.1. SWOT analízis a marketing-mix elemeire lebontva VII.1.1. Termék

4 VII.1.2. Ár VII.1.3. Értékesítés VII.1.4. Piacbefolyásolás VII.2. Következtetések a SWOT analízis alapján VIII. AZ LSI INFORMATIKAI OKTATÓKÖZPONT ALAPÍTVÁNY VERSENYTÁRSAI IX. MARKETING TEVÉKENYSÉG AZ LSI OKTATÓKÖZPONT ALAPÍTVÁNYBAN IX.1. A marketing helye a szervezetben IX.2. Eddigi marketing munkák az LSI-ben, különös tekintettel az online marketing eszközök alkalmazására IX.2.1. Új honlap IX.2.2. Arculatváltás IX.2.3. Tanfolyami hirdetések IX.2.4. Hirdetések a képzési marketinghez IX.2.5. Belső hírlevél IX.2.6. Internetes távoktatás és az Ilias rendszer IX.3. Javaslatok, megjegyzések az eddigi marketingmunkával kapcsolatban IX.3.1. Az LSI honlapja (www.lsi.hu) IX.3.2. A Gábor Dénes Főiskola honlapja (www.gdf.hu) IX.3.3. Az ETR rendszer (http://etr.gdf.hu/) IX címek IX.3.5 Arculatváltás IX.3.6. Hírlevél IX marketing IX.3.8. Ilias rendszer X. PRIMER KUTATÁS, A KÉRDŐÍVEK ELEMZÉSE X.1. Kutatási terv X.1.1. A kérdőívek célja X.1.2. Kérdőív szerkesztése és kipróbálása X.1.3. A mintavételi módszer és mintanagyság meghatározása X.1.4. Adatelemzés terve X.1.5. A kérdőívek elemzése XI. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK XI.1. Következtetések, javaslatok a szekunder kutatás alapján XI.2. Következtetések, javaslatok a primer kutatás alapján XII. ÖSSZEFOGLALÁS ÁBRÁK JEGYZÉKE IRODALOMJEGYZÉK

5 MELLÉKLETEK KÉRDŐÍV

6 I. Bevezetés A marketing alapvetően két dologból áll: ügyfélmegszerzési és megtartási akciókból. Az Internet mind a két feladatra tökéletes eszköz. (Damjanovich, oldal) Az információs szektornak nagy jelentősége van az anyagi és szellemi fejlődés szempontjából a társadalomban és a gazdaságban egyaránt. Az Európai Unió vezetői célként tűzték ki azt, hogy 2010-re az EU a világ legfejlettebb tudásalapú társadalmává váljon. Ennek eszköze a számítógépes hálózatok minél szélesebb körben való elérhetőségének lehetősége, valamint a szélessávú Internet elterjedésének felgyorsítása. Magyarországnak, mint az Európai Unió egyik tagállamának is alkalmazkodni kell ehhez a közösségi célkitűzéshez, s lépéseket kell tennie az információs technológiai eszközök széles körben való elterjesztése, az internethozzáférés minél szélesebb körben való biztosítása érdekében. Az információs technológiai fejlettség meghatározza az ország komparatív előnyeit is. Az Internet egyre népszerűbbé válásával, s egyre több ember általi használatával az online marketing szerepe is felértékelődik. Az online kereskedelem fejlődése napjainkban töretlen. Az Interneten megszűnnek a földrajzi határok, akadályok, a térbeli elszigeteltség, minden vállalat ugyanabban a virtuális térben versenyzik egymással. Ennek következtében a verseny nagyon intenzív, a versenytársak száma sokkal jelentősebb, mint az offline világban. Az Internet gazdasági életben való alkalmazása egyre több változást idézett elő a marketing eszköztárában. Az online csatorna kommunikációs és értékesítési funkciókkal egyaránt rendelkezik. Napjainkban számos vállalat jelen van a világhálón, de nem körvonalazódott világosan számukra az, hogy mit is kívánnak elérni az Interneten való szerepléssel, nem tudják, hogyan tudnák megtalálni és kihasználni a háló üzleti lehetőségeit. Az online marketing jelentősége napjainkban egyre növekszik a számítógép- és Internet használat fejlődésének köszönhetően. Sok vállalat azonban még nem helyez kellő hangsúlyt az online stratégia kialakítására és működtetésre, az Internet adta lehetőségek kiaknázására, az online marketing eszközök hatékony működtetésére. Témaválasztásomat az indokolta, hogy az Internet adta lehetőségeket napjainkban még számos vállalat nem használja jelentőségének megfelelően, annak ellenére sem, hogy felismerték a világháló jelentőségét és a használatából származó előnyöket. 6

7 Diplomamunkám célja az Internet jelentőségének bemutatása, szerepének megfelelő használatának hangsúlyozása. Diplomamunkámmal a számítógépek számának növekedését és az Internet-használat elterjedését kívántam ismertetni világszerte, különös tekintettel az Európai Unió tagállaimra, ezen belül természetesen Magyarországra. Fontosnak tartottam az oktatás szerepének ismertetése a világban, valamint a magyarországi felsőoktatás ismertetését az élethosszig tartó tanulás politikájának felértékelődésének hangsúlyozásával. Ismertettem a jelenlegi online alkalmazásokat, és a jövőbeni lehetőségek feltárását tűztem ki célul egy kiválasztott vállalat, az LSI Informatikai Oktatóközpont példáján keresztül. Ezentúl kutattam a hallgatók számítógép és Internet-használati szokásait, valamint az online marketing alkalmazásokhoz és eszközökhöz való viszonyát. 7

8 II. A számítógépek számának változása A 100 főre jutó számítógépek viszonylatában világszerte nagy eltéréseket tapasztalhatunk. A következő táblázat a világ azon 34 országát szemlélteti, ahol 100 főre a legtöbb számítógép jut. Ezek az adatok a hordozható és az asztali számítógépeket egyaránt magukba foglalják. Az első és az utolsó helyezett, azaz a 34. ország között is hatalmas különbségeket tapasztalhatunk. Míg Svájcban száz emberből több mint 70 rendelkezik számítógéppel, addig Katarban száz ember közül 18 sem mondhatja el ugyanezt. Magyarország nem szerepel a 34 ország között, holott Szlovákia, Szlovénia és Észtország igen. 100 főre jutó számítógépek száma 1. Svájc 70,9 18. Egyesült Királyság 40,6 2. USA 65,9 19. Tajvan 39,5 3. Szingapúr 62,2 20. Japán 38,2 4. Svédország 62,1 21. Ausztria 36,9 5. Luxemburg 59,4 22. Franciaország 34,7 6. Dánia 57,7 23. Szlovénia 30,1 7. Ausztrália 56,5 24. Ciprus 27,0 8. Dél-Kórea 55,6 25. Málta 25,5 9. Norvégia 52,8 26. Izrael 24,3 10. Kanada 48,7 27. Belgium 24,1 11. Hollandia 46,7 28. Olaszország 23,1 12. Izland 45,1 29. Észtország 21,0 13. Finnország 44,2 30. Macau 20,8 14. Németország 43,1 31. Costa Rica 19,7 15. Hong-Kong 42,2 32. Spanyolország 19,6 16. Írország 42,1 33. Szlovákia 18,0 17. Űj-Zéland 41,4 34. Katar 17,8 Forrás: The Economist: Pocket World in figures 2005 Edition, 91. oldal 1. táblázat Az Európai Unióban a vállalkozások nagy része rendelkezik számítógéppel. Ha a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokat vizsgáljuk, az Unió átlagában 95%-uk rendelkezik számítógéppel. Magyarország ebben a vonatkozásban elmarad az átlagtól, itt a vállalkozások 88 %-a tudhat magáénak számítógépet. Ezzel az aránnyal csak Szlovákiát és Lettországot előzzük meg, az összes többi tagállam arányai jobbak. Tehát a számítógépek számának növelése fontos prioritás kell, hogy legyen mind a vállalkozások, mind a magánemberek körében. 8

9 1. sz. ábra Számítógéppel rendelkező 10 fő feletti vállalkozások aránya az EU tagországokban EU 25 Szlovénia Szlovákia Svédország Spanyolország Portugália Olaszország Németország Nagy Britannia Málta Magyarország Luxemburg Litvánia Lettország Lengyelország Íroszág Hollandia Görögország Franciaország Finnország Észtország Dánia Csehország Ciprus Belgium Ausztria % Belgiumban, Dániában és Finnországban szinte minden 10 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás rendelkezik számítógéppel, csupán 2%-uk nem. Nem mondhatni, hogy a számítógép tekintetében nagy különbség figyelhető meg a régi és az újonnan (2004) csatlakozott tagállamok között. Mindössze három új tagállam van e tekintetben lemaradva, köztük Magyarország. 9

10 Ha a számítógépet használó, 10 fő feletti vállalkozásokat nemzetgazdasági ágak szerint csoportosítjuk, megfigyelhetjük, hogy a legtöbb számítógépet a villamosenergia-, gáz-, gőz-, és vízellátásban használják. Ezt követi a pénzügyi közvetítés és az építőipar. Az oktatásban is jelentős a számítógép használat (92,6%), meghaladja az átlagot (88,6%). Érdekes, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén mennyire alacsony a számítógépek száma. 100 vállalkozásból csak 35 használ számítógépet. He megyénként vizsgáljuk, a budapesti vállalkozások rendelkeznek a legtöbb számítógéppel, de jelentős különbségeket nem tapasztalhatunk. Magyarországon, a vállalatok tulajdonában lévő számítógép állomány nagy része, 85%-a asztali személyi számítógép. Az állomány 11%-a hordozható számítógép, 1,5 %-a kézi számítógép és 2,3%-a nagygép. III. Az Internet szerepének és elérhetőségének növekedése Az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a Lisszaboni folyamatra. A Lisszaboni stratégia célkitűzései között szerepel a fejlődés fenntarthatóbbá tétele, a társadalmi kohézió mélyítése, és a szakképzett munkaerő hatékonyabb kihasználása. Ezen célkitűzések megvalósítás során kiemelkedő szerepet játszanak az információs- és kommunikáció technikák. Ebből az következik, hogy az Internet szerepének növekedése és elérhetősége, valamint használata minden EU állampolgár számára kulcsfontosságú. Az Internetet használó háztartások száma 2005-ben növekedést mutat. A szélessávú Internet hozzáférés is növekedő tendenciát mutat, különösen a kis- és közepes vállalatok, valamint a háztartások körében. A nagyvállalatok esetében a növekedés azért nem olyan jelentős, mert közülük nagyobb arány rendelkezett korábban is ilyen típusú kapcsolattal. A háztartások tekintetében a 25 EU tagállam közül Izland és Hollandia állnak az első helyen Internet használat vonatkozásában, vállalatok esetén pedig Finnország vezeti a sort. A legtöbb háztartás szélessávú kapcsolattal Belgiumban és Észtországban rendelkezik. Az új tagállamokban Szlovákia és Észtország kivételével több olyan személy van, aki egyáltalán nem internetezett, mint olyan, aki rendszeres felhasználó. A 25 EU tagállamban lévő vállalatok 36%-a rendelt javakat és szolgáltatásokat Interneten keresztül a 2005-ös év folyamán. A cégek majdnem 90%-a saját honlapját használja termékei és szolgáltatásai értékesítésére. A magánszemélyek főként könyveket rendelnek, valamint utazásaikat és szállásukat foglalják le a világháló segítségével. 10

11 Az EU 25 tagállamában a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások 89%-a rendelkezik Internet hozzáféréssel 2004-ben. Magyarországon ez az arány 78%. A 25 ország közül Magyarország e tekintetben is az utolsók között található. Az Internet kapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya már csak Portugáliában, Lettországban és Szlovákiában alacsonyabb. A listát Dánia és Finnország vezeti. Ezen országokban a vállalkozások csupán 3%-a nem rendelkezik Internet-kapcsolattal ben a tíz vagy ennél több főt alkalmazó cégeknek már 91%-a rendelkezik Internet hozzáféréssel, tehát ez két százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Finnország 98%-os aránnyal vezet, majd őt követi Dánia 97%-al e tekintetben. Magyarországon ez az arány 78%, tehát jóval az EU átlag alatt található. A kis- és közepes vállalkozások 62 %-a szélessávú kapcsolattal rendelkezik, ez a 2004-es évhez viszonyítva 12 százalékpontos növekedést jelent. Ha az összes vállalat vonatkozásában vizsgáljuk a szélessávú Internet hozzáférés elterjedtségét, akkor azt láthatjuk, hogy 63 %-uk, tehát csak 1%-al nagyobb arányuk, mint a KKV-k eseténrendelkezik ilyen típusú kapcsolattal. Az élén Svédország, Dánia és Finnország áll, gazdag országok, ahol az unió átlagát tekintve is magas az életszínvonal. Az utolsó helyeket Ciprus (40%), Lengyelország (4%) és Görögország (44%) foglalja el. 11

12 2. sz. ábra Internetet használó 10 fő feletti vállalkozások aránya az EU tagállamaiban EU 25 Szlovénia Szlovákia Svédország Spanyolország Portugália Olaszország Németország Nagy Britannia Málta Magyarország Luxemburg Litvánia Lettország Lengyelország Íroszág Hollandia Görögország Franciaország Finnország Észtország Dánia Csehország Ciprus Belgium Ausztria % 2005-ben a 25 Európai Uniós tagállam háztartásainak 48%-a rendelkezik Internet kapcsolattal. Hollandia 78%-al az élen jár, Luxemburg 77 %-al a második. Magyarország 22 %-al hátulról a harmadik. Tehát nem csak a 25 EU tagország átlagától maradunk el e tekintetben, hanem az újonnan csatlakozott országok közül is utolsók között helyezkedünk 12

13 el. Az új tagállamok közül Szlovénia áll az élen 48 %-al, ez éppen a 25 tagállam átlagának szintje, az utolsó pedig Litvánia 16%-al, mely meglehetősen alacsony arány. 3. sz. ábra Internetkapcsolattal és szélessávú hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya Szélessáv Internet Norvégia Izland Anglia Svédország Finnország Szlovákia Szlovénia Portugália Lengyelország Ausztria Hollandia Málta Magyarország Luxemburg Lettország Litvánia Ciprus Olaszország Írország Franciaország Spanyolország Görögország Észtország Németország Dánia Csehország Belgium EU 15 EU

14 Az uniós háztartások 23%-a rendelkezik szélessávú kapcsolattal ben nyolc százalékponttal nőtt ezen kapcsolat. Ha Magyarországon nemzetgazdasági ágak szerint szemléljük az Internetet használó vállalkozásokat, megfigyelhetjük, hogy e tekintetben is a pénzügyi szolgáltatások (93,2%) és a villamosenergia-, gáz-, gőz, vízellátás (93,1%) vezet. Az oktatás ez esetben is meghaladja az átlagot (0,7%-al), azonban sokkal kevésbé, mint a számítógép-használat tekintetében. Az utolsó helyen szintén a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás áll. Megyék szerinti felosztásban az Internetet használó vállalkozások száma Budapesten a legmagasabb, békés megyében a legalacsonyabb. Ez esetben a szórás nagyobb a megyék között, de még mindig nem jelentős. A legnagyobb eltérés nincs 6%. Ha a 10 fő feletti vállalkozások Internet-kapcsolatának típusát vizsgáljuk Magyarországon, azt figyelhetjük meg, hogy a vállalkozások 36,1 %-a xdsl kapcsolattal, 23%-a ISDN kapcsolattal rendelkezik. A kábeltelevíziós és a vezeték nélküli kapcsolat nem jelentős, aránya 4% körül mozog. A modemes, telefonos kapcsolat lassúsága ellenére a harmadik legnépszerűbb kapcsolattípus a magyar vállalatok körében, aránya 15,5%. 4. sz. ábra 10 fő feletti vállalkozások internetkapcsolatának típusa Modemes, telefonos kapcsolat xdsl Bérelt vonal LAN Egyéb ISDN Kábeltelevízió Vezeték nélküli kapcsolat GPRS A szélessávú Internet-hozzáférés aránya Magyarországon egyelőre alacsony, ezt a jövőben jelentősen növelni kell a versenyképesség megtartása és fokozása végett ben az Európai Unió tagállamaiban a magánszemélyek 43%-a internetezett heti gyakorisággal, ezzel megegyező százalékuk még sohasem használt Internetet. Ha a ben csatlakozott államoktól eltekintünk, akkor azt figyelhetjük meg, hogy az Unió régi tagállamaiban többen vannak olyanak, akik rendszeresen használják a világhálót, mint olyanok, akik még sosem próbálták azt. Az új tagállamok közül ez csak Szlovákiáról és 14

15 Észtországról mondható el. A régi tagállamok közül Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában szintén többen vannak azok, akik még nem neteztek a világhálót rendszeresen használóknál. Természetesen az életszínvonal hatással van az Internet használati szokásokra és lehetőségekre. Az előbbi országokban az életszínvonal az EU 15 átlaga alatt van. Magyarországon a lakosság 34%-a internetezik hetente, az emberek több mint fele (60%) még sosem használt Internetet. Ez megközelítőleg hatmillió ember! Foglalkozásukat tekintve az EU-ban az egyetemisták interneteznek a legtöbbet, a munkanélküliek pedig a legkevesebbet (48%-uk még nem használta a világhálót). Ha a világháló használatot a nemek vonatkozásában szemléljük, azt figyelhetjük meg, hogy a 25 tagállam átlagában 11%-al több férfi, mint nő használ Internetet. Az eltérés Magyarországon, Lettországban és Litvániában a legalacsonyabb, ezen országok esetén egy százalékponttal több férfi, mint nő használja a világhálót. Weblappal kevesebb vállalkozás rendelkezik az EU tagállamokban, mint amennyi használja az Internetet. A 10 fő feletti vállalkozásoknak mintegy 58%-a rendelkezett weblappal 2004-ben, ha a 25 tagállam átlagát nézzük ben ez az érték elérte a 62%- ot. Magyarország e tekintetben is jelentősen az átlag alatt helyezkedik el, a 10 fősnél nagyobb vállalkozásoknak csupán 40%-a készíttetett vagy készített honlapot. E tekintetben csupán Lettországot előzzük meg, a 25 tagállam közül a 24 helyet foglaljuk el! Ezzel szemben a svéd vállalkozásoknak 82%-a rendelkezik honlappal. Dániában ez az arány 81%, Finnországban pedig 75%. Tehát a honlapok számát illetően jelentős a lemaradásunk, melyet minél előbb pótolnunk kell. Nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban azt figyelhetjük meg Magyarországon, hogy e tekintetben is a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás és a pénzügyi közvetítés vezetik a listát. Az oktatás ez esetben is az átlag (38,1%) felett helyezkedik el, 47,5%-al. Az utolsó helyen, jelentős lemaradással a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás található. E nemzetgazdasági ágban száz 10 fő feletti vállalkozásból csak 9,7 rendelkezik honlappal. Ez a szám meglepően kevés, amikor több szolgáltatónál is ingyenes tárhelyregisztrációkra van lehetőség (Freeweb, Ultraweb, stb.), a fizetős domainnevek költségei sem nevezhetők magasnak, valamint weblap szerkesztő programok sokasága áll rendelkezésre különböző árfekvésekben, akár ingyenesen is, melyekkel egy egyszerűbb honlap a HTML és egyéb programnyelvekben járatlan személyek számára is viszonylag könnyen elkészíthetővé válik. 15

16 Ha a honlappal rendelkező cégek arányának alakulását a 25 EU tagállamban vizsgáljuk, a magyarországitól eltérő eredményeket kapunk. A honlapok száma itt az építőiparban a legkevesebb, legtöbb pedig a médiában (mozi, videó, rádió, televízió) és a turizmusban. Ha a különböző megyéket vizsgáljuk, megfigyelhetjük, hogy Budapesten jóval nagyobb azon vállalkozások száma, melyek rendelkeznek weboldallal, mint más megyékben. A többi megye között nagy különbségek nem figyelhető meg, a Budapesten található vállalkozások azonban majdnem 20%-al több weblappal rendelkeznek, mint a rangsorban a második megye vállalkozásai. Ez kiugróan nagy különbség. 16

17 5. sz. ábra Honlappal rendelkező vállalkozások honlapjain igénybe vehető szolgáltatások (%) Vállalati információk Termék-és szolgáltatásinformációk Termékek-és szolgáltatások értékesítése On-line fizetési lehetőség Megrendelések Információk idegen nyelven Értékesítés utáni szolgáltatások Biztonsági tranzakciók elvégzésének lehetősége Álláshirdetések % A magyarországi honlappal rendelkező vállalkozások honlapjaikon különböző szolgáltatásokat biztosítanak. Vállalati-, termék- és szolgáltatásinformációk a honlapok nagy részén megtalálhatóak. Információk idegen nyelven csak a vállalatok 44%-ánál érhetőek el. Ez nem túl magas arány. Legalább egy idegen nyelvre érdemes lenne lefordítani a honlapokat arra az esetre, ha idegen nyelvet beszélő látogató keresi fel honlapunkat, legalább adjuk meg az esélyt számára, hogy megtalálj a keresett információt, 17

18 vagy kapcsolatba léphessen velünk. Álláshirdetéseket a céges honlapoknak csak kicsit több mint 20%-án találhatunk. Online fizetési lehetőség és biztonsági tranzakciók elvégzésének lehetősége a cégek mintegy 3%-ánál lehetséges a weblapon keresztül. Megrendelések (29,5%) jóval több cégnél lehetségesek a honlapon keresztül, mint amennyinél rendelkezésre áll online fizetési lehetőség. Vállalatok esetében az Unióban gyakoribbak a világhálón történő vásárlások (36%), mint az értékesítések (11%). Ez a teljes üzleti forgalom 1,5%-a. Az Interneten való megrendelések számát illetően Finnország, Dánia és Svédország vezet. A 2004-ben csatlakozott tagországok közül egyedül Csehország éri el a 25 tagállam átlagát. Magyarországon az online értékesítések és vásárlások aránya egyaránt 5-5%, ez a teljes üzleti forgalom mintegy 1%-át teszi ki ben az Európai Unió állampolgárainak 23%-a rendelt valamiféle árut vagy szolgáltatást Interneten keresztül, Magyarországon ez az arány 8,1%. A legtöbben könyvet vásároltak vagy utazásaik megszervezéséhez, megrendeléséhez vették igénybe a világhálót. Sokan vásároltak ezen kívül ruházati cikkeket, sportszereket, filmeket és zenét online. A legtöbb vásárló a 25 és 55 év közötti korosztályból került ki. IV. Az oktatás IV.1. Néhány érdekes adat az oktatásáról a világban Az oktatásra a világ országai különböző összegeket fordítanak. Ennek számos oka van, mint például az, hogy az adott ország mennyire tartja prioritásnak a humán-tőke befektetést a többi befektetési lehetőséggel szemben, mennyire tőkeerős az ország, az oktatás állami támogatottságának és a magán oktatás aránya, stb. Ha az oktatásra fordított összegeket a GDP arányában vizsgáljuk, meglepő eredményeket kapunk arra vonatkozóan, hogy mely országok fordítanak legtöbbet humán-tőke befektetésre. 18

19 6. sz. ábra Oktatásra fordított összeg a GDP százalékában % Zimbabwe Lesotho Jemen Kuba Izrael Barbados Jamaica Kenya Izland Belgium Ausztria Forrás: The Economist: Pocket World in figures 2005 Edition A fenti grafikonon látható, hogyha az oktatásra fordított összegeket a GDP arányában vizsgáljuk, nem európai országok állnak az első helyeken. Dánia, elsőként az európai országok közül a hatodik helyet foglalja el. Magyarország nem szerepel az első 26 ország között. Persze az alacsony GDP okozhatja azt, hogy az oktatásra fordított összegek annak nagy százalékát teszik ki. Ez az eset áll fenn például Jemen esetében, mely az egy főre jutó GDP tekintetében a 10 legszegényebb ország. Az EU 25 esetében az oktatásra fordított összeg a GDP 5,2 %-a. Az Európai Unió tagállamait tekintve nyelvoktatás tekintetében az utolsók között helyezkedünk el. Tanulónként átlagosan egy idegen nyelvet oktatnak hazánkban. A tagállamok közül ez még Írországban van így, az összes többi ország megelőzi hazánkat. Luxemburgban például egy diákra arányosan 2,5 idegen nyelv jut, de Finnországban is 2,2, Dániában és Romániában 1,9, Svédországban 1,7. Nyelvoktatás terén is jelentős előrelépéseket kell tennünk az EU többi tagállamához való felzárkózás, valamint a gazdasági fejlődés érdekében. IV.2. A felsőoktatásról általában Az évezred elején jelentős változások mentek végbe a felsőfokú oktatás terén. Szervezeti integráció zajlott le, egyetemek és főiskolák egyesültek. 19

20 A felsőoktatásban részt vevők száma dinamikusan növekszik. Magyarországon 2005/2006-os tanévben a felsőoktatásban nappali tagozaton fő vesz részt. Ez mintegy 3%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. 94%-uk alapképzésben vesz részt en vesznek részt felsőfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben 792- en, PhD és DLA-képzésben 5114-en. A távoktatás és a levelező oktatás térnyerése figyelhető meg a nappali képzés mellett. Ennek oka az élethosszig tartó tanulás előtérbe kerülésével magyarázható. A tudásgazdaság megköveteli az élethosszig tartó tanulást. Ezen kívül a gazdaság, a munkaerőpiac gyors változása szükségessé teszi a többszöri pályamódosítást egy emberélet során, mely a távoktatásnak és a levelező képzésnek kedvez. A felnőttképzés népszerűsége növekszik alap-, közép- és felsőfokon egyaránt. A felsőfokú esti-, levelező- és távoktatásban részt vevő hallgatók száma fő a 2005/2006-os tanévben. Ez 2%-os csökkenést jelent az előző tanévhez képest. A felsőoktatásban részt vevők száma 2005/2006-ban 33% 6% 2% 2% 4% 7. sz. ábra 53% Felsőfokú szakképzés Főiskolai szintű képzés Szakirányú továbbképzés Felsőfokú alapképzés Egyetemi szintű képzés PhD-, DLA-képzés A felsőoktatásban részt vevő hallgatók nagy része (86%) főiskolai és egyetemi képzésben vesz részt. Szakirányú továbbképzésekben, doktori és mesterképzésben is egyre több hallgató vesz részt. A felsőfokú szakképzés egy olyan gyakorlatorientált, az európai képzési rendszerhez közelítő oktatási forma, mely a középiskolai és a főiskolai/egyetemi képzés között helyezkedik el. A képzés időtartama négy szemeszter. A szakképzettséget tanusító oklevél államilag elismert. A felsőfokú szakképzés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. E 20

21 képzési forma gyors előretörésére számoltak annak következtében, hogy a képzési idő rövidebb a főiskolai és egyetemi képzéseknél. A felsőfokú szakképzés azonban felsőfokú iskolai végzettséget nem ad, ennek következtében sokan inkább a hosszabb képzési formák mellett tették le voksukat. E képzési formát a munkaerőpiac sem fogadta kellő lelkesedéssel, valamint a képzésnek még nincs kialakult helye a továbbtanulás általános rendjében. Felsőfokú alapképzésben hallgató, az összes diák 4%-a részesül. Felsőfokú szakképzésben mindössze a hallgatók 2%-a, azaz fő vesz részt. Szakirányú továbbképzés keretében 7965 fő (6%) tanul. PhD és DLA képzésen a felsőoktatási hallgatók 2%-a vesz részt. Az alábbi két diagram a felsőoktatásban részt vevők számának változását mutatja 1990 és 2005 között. A nappali és a felsőoktatásban résztvevők létszámát vizsgálva egyaránt növekvő tendenciát figyelhetünk meg. A felnőttoktatásban részt vevők száma 15 év alatt több mint hatszorosára nőtt. A nappali tagozaton tanuló hallgatók száma 3,8-szorosára nőtt az ik évinek 2005-re. Itt is jelentős a növekedés, bár elmarad a felnőttoktatási adatoktól. A felnőttoktatási létszám dinamikus növekedése a tudásalapú gazdaság, az élethosszig tartó tanulás előtérbe kerülésének következménye. Megfigyelhetjük, hogy az utóbbi években egyre többen jelentkeznek felsőoktatási intézményekbe, s diplomát is szereznek ott. Ez hosszú távon a diplomák elértéktelenedéséhez, a diplomás munkaerő munkaerőpiacon való elhelyezkedésének megnehezedéséhez vezet. Ez a hatás már napjainkban megfigyelhető. 21

22 8. sz. ábra A nappali oktatásban részt vevők számának növekedése (fő) fő / / / /2005 év 9. sz.ábra A felnőttoktatásban részt vevők számának növekedése (fő) fő / / / /2005 év Az alábbi két kördiagram a nappali- és a felnőttoktatásban részt vevők arányának változását mutatja 1990/1991, valamint 2004/2005 között. Láthatjuk, hogy 2004/2005-re a felnőttoktatás jelentősége megnőtt a 1990/1991-es arányhoz viszonyítva annak ellenére, hogy a hallgatói létszám mindkét képzési forma esetében jelentősen növekedett. Megfigyelhető tehát a felnőttoktatás térnyerése, tehát a levelező-és távoktatási formák fokozatos előtérbe kerülése, s ez maga után vonja az oktatási rendszer ezirányú átalakításának szükségességét. 22

23 10. sz. ábra A nappali- és a felnőttoktatásban részt vevők aránya 1990/1991-ben 23% Felnőttoktatás Nappali oktatás 77% A nappali- és a felnőttoktatásban részt vevők aránya 2004/2005-ben 11. sz. ábra 32% Felnőttoktatás Nappali oktatás 68% IV.3. A lisszaboni folyamat IV.3.1. A Lisszaboni csúcsértekezlet A 2000-ben, Lisszabonban, az Európai Unió állam- és kormányfőinek részvételével megtartott csúcsértekezlet célul tűzte ki, hogy az évtized végére az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává kell válnia, amely 23

24 fenntartható gazdasági növekedésre képes a több és jobb minőségű munkahely teremtése, illetve az erősebb társadalmi kohézió által. Az oktatással szemben is egyértelmű elvárások fogalmazódtak meg a csúcsértekezlet során. A lisszaboni csúcstalálkozó állást foglalt arról, hogy meghatározó szerepet szán az élethosszig tartó tanulásnak júniusában az Európa Tanács elfogadta az eeurope 2002 akciótervet, decemberben pedig az Európai Bizottság által összeállított, úgynevezett European Social Policy Agendát, amelynek feladata az európai szociális modell modernizálása és megerősítése volt. Ezzel párhuzamosan a lisszaboni célokhoz kapcsolódva a nyitott koordinációs módszert a szociál- és az oktatáspolitika területén is eljárási módként definiálták a foglalkoztatáspolitika területén való sikeres alkalmazását követően. A nyitott koordináció ban részt vevő partnerek cselekvésének nem formális hatalmi eszközökkel és kötelező érvényű jogi szabályozással befolyásolják. Autonóm szereplők közös tanulási folyamatáról van szó. A közös problémák megoldására együttesen végiggondolt konvergens cselekvés jön létre. Az Európa Tanács 2001 márciusában tartott stockholmi ülésén elfogadták Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni céljai című dokumentumot. Ugyanebben az évben az Európai Bizottság különböző kezdeményezéseket indított az élethosszig tartó tanulás és az e-learning területén. Ezek a célok a következőek. Európa az oktatás és a képzés területén 2010-re a legjobb minőséget képviselje. Az európai oktatási- és képzési rendszerek kellően kompatibilisek legyenek ahhoz, hogy biztosítsák az állampolgárok számára az átjárhatóságot. Az EU egész területén elismerjék bármely tagállamban szerzett végzettségeket. Az élethosszig tartó tanulás lehetősége mindenki számára, életkortól függetlenül rendelkezésre álljon. Európa célállomássá váljon a világ más régióiból érkező diákok és kutatók számára, valamint nyitottá váljon az Európán kívüli régiókkal való együttműködésre. IV.3.2. Az élethosszig tartó tanulás politikája A 2000 novemberében az Európai Bizottság által készíttetett vitaanyagot (Memorandum az élethosszig tartó tanulásról, European Commission, 2000), majd a tagállami konzultációkat követően az Európai Parlament és az Európa Tanács elé tárt azonos tárgyú kommüniké (Az élethosszig tartó tanulás európai térségének a megvalósítása, European Commission, 2001b) az élethosszig tartó tanulást az oktatás- és képzéspolitikák közös logikai keretévé emelte. A 2004-es időközi jelentés megállapította, hogy számos tagországban hiányoznak az élethosszig tartó tanulás politikájának fontos elemei 1, úgymint 24

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012

Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012 Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 12 Központi Statisztikai Hivatal 13. augusztus Tartalom Bevezető...2 I. Az IKT-eszközök és használatuk

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi Szakmenedzser

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Mészáros Mónika EURES tanácsadó A TÉMÁK ISMERTETÉSE EURES, az EU tagországai, általános tudnivalók az uniós munkavállalásban Álláskereső honlapok

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

Távoktatási tananyagok. fejlesztése Távoktatási tananyagok 1 fejlesztése se Kérdések 1. Miért választotta a tárgyat? 2. Mire akarja használni a megtanultakat? 2 A tárgyról Célja, bemutatni: a távoktatás módszerét, rendszerét, a tananyagfejlesztés

Részletesebben

és vállalkozz nagy tettekre... attempt great things...

és vállalkozz nagy tettekre... attempt great things... EURO Szakiskola és Szakközépiskola, Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium EURO Vocational School and Secondary Technical School, Bilingual Baptist Secondary Grammar School és vállalkozz nagy tettekre...

Részletesebben

A vállalkozások és a háztartások IKT-eszközökkel való ellátottsága és ezek használata, 2008

A vállalkozások és a háztartások IKT-eszközökkel való ellátottsága és ezek használata, 2008 Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. július Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-246-6 A vállalkozások és a háztartások IKT-eszközökkel való ellátottsága és ezek használata, 2008 Tartalom Előszó...3

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program Erasmus Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak Sopron, 2008. május 26. Tempus Közalapítvány Az Erasmus páratlan program 1987 - Erasmus 3244 hallgató 1997 - Magyarország csatlakozik 856

Részletesebben

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai)

A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) MELLEARN Szeged, 2013. április 18-19. A romániai pedagógusképzési és -továbbképzési rendszer aktuális változásai (E. szekció: A szak- és felnőttképzés aktuális jogi változásai) Stark Gabriella Mária Babeş-Bolyai

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok:

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat):

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Az információs és kommunikációs technológiák használata az üzleti szférában, 2010

Az információs és kommunikációs technológiák használata az üzleti szférában, 2010 Az információs és kommunikációs technológiák használata az üzleti szférában, 2010 Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Bevezetés... 2 1. Az információs és kommunikációs technológiák használatának

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

HELYI TANTERV / INFORMATIKA

HELYI TANTERV / INFORMATIKA Célok és kompetenciák Alap és legfontosabb cél INFORMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A tanuló képes legyen a modern információs társadalom előnyeit kihasználni, veszélyeit kikerülni. Legyen

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése

ENELFA - ENtrepreneurship by E-Learning For Adults. Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése Az ENELFA projekt eredményeinek hasznosítása, értékesítése A projekt jövőbeni hasznosíthatósága kétirányú: egyrészről a Továbbképzési és Szakképzési Központ segítségével külső körnek történő értékesítés,

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: szakirányú

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.

Részletesebben

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája)

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája) A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája) Makó Csaba Budapesti Gazdasági Főiskola Innováció: a

Részletesebben

Kereskedelmi Szakmenedzser

Kereskedelmi Szakmenedzser Kereskedelmi Szakmenedzser Képzés célja Olyan legalább egy idegen nyelven beszélő, felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakemberek képzése, akik: kis- és közepes méretű, kereskedelmi tevékenységet folytató

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business alapjai. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business alapjai. tanulmányokhoz IV. évfolyam Gazdálkodási és Menedzsment Szak, Vállalkozásszervező Szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ E-business alapjai tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 Tanév I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése:

Részletesebben

2014.03.04. Egyszer volt. Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK

2014.03.04. Egyszer volt. Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A felnőttoktatás egy speciálisterülete: nyelvoktatási és nyelvvizsgarendszer Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK? Egyszer volt 1 A 10 legelterjedtebb nyelv 1. Mandarin 2. Spanyol 3.

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ AZ OKJ 55 812 01 0010 55 01 IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS MODULZÁRÓ FELKÉSZÍTŐJÉRŐL ÉS MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL 2012 MÁJUS-JÚNIUS.

TÁJÉKOZTATÓ AZ OKJ 55 812 01 0010 55 01 IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS MODULZÁRÓ FELKÉSZÍTŐJÉRŐL ÉS MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL 2012 MÁJUS-JÚNIUS. TÁJÉKOZTATÓ AZ OKJ 55 812 01 0010 55 01 IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER KÉPZÉS MODULZÁRÓ FELKÉSZÍTŐJÉRŐL ÉS MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL 2012 MÁJUS-JÚNIUS. Fontos időpontok az Idegenforgalmi szakmenedzser képzés

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK

REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK 1 Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: FRANCIA NYELVI REFERENS

Részletesebben

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2013/2014 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben