Görög örökség Magyarországon. Civil szervezeteink életébõl. Hírek az anyaországból. Görögökrõl magyar szemmel. Programajánló

Átírás

1 GÖRÖG KISEBBSÉGI KULTURÁLIS MAGAZIN 2008 / 5. szám Görög örökség Magyarországon Civil szervezeteink életébõl Hírek az anyaországból Görögökrõl magyar szemmel Programajánló Készült a Budapest Fõváros XI. Kerület Görög Kisebbségi Önkormányzat Újbuda és a Fõvárosi Görög Önkormányzat támogatásával

2 A Görög Kultúráért Alapítvány nyelviskolája július 4-én tartotta évzáró bankettjét. A zenét a Palio Buzuki zenekar szolgáltatta. AGORA GÖRÖG KISEBBSÉGI KULTURÁLIS MAGAZIN 2008 / 5. szám Kiadja: A Görög Kultúráért Alapítvány Felelõs kiadó: Angelidisz Vaszilisz Felelõs szerkesztõ: Agárdi Bendegúz Szpírosz Grafika, tipográfiai terv: Czetõ Zsolt Tördelés, szerkesztés: PART-2001 Kft. Nyomdai sokszorosítás: PART-2001 Kft. Megjelenik: 1600 példányban 1142 Budapest, Dorozsmai út 45. Bankszámla: Adószám: Készült a Budapest Fõváros XI. Kerület Görög Kisebbségi Önkormányzat Újbuda és a Fõvárosi Görög Önkormányzat támogatásával

3 1 A KIADÓ ELőSZAVA Tisztelt Olvasók! Ötödik szám az olimpiai öt karika évében Az idei nyár nagy eseménye a világ népei számára az olimpia. Kiadványunkban a magyarországi görögség olimpiai érintettségét szeretnénk kiemelni, mert ha büszkeséggel tölt el bennünket valami, akkor az, hogy saját kis hazánkban is vannak görög származású élsportolók, sőt olimpikonok is. Elsősorban róluk szól jelen kiadványunk. Szeretnénk megköszönni olvasóink építő kritikáit lapunkat illetően, egyben a Barátság folyóirat szerkesztőségének, hogy felismerte célkitűzéseinket, és örömmel üdvözölte a görög kisebbségi sajtó újabb színfoltját, az AGORA megjelenését. Továbbra is várjuk gondolataikat, írásaikat! Folytassuk - beszélgessünk! Továbbra is legyen lapunk a mi magyar AGORÁNK! Angelidisz Vaszilisz A Görög Kultúráért Alapítvány elnöke TARTALOM Dr. Diószegi György Antal:Olümpia...2 Diószegi György - Diószegi Krisztina: Platón, birkózóbajnok és filozófus; avagy az olimpiai eszme méltó ókori megtestesítője...7 Múlt, jelen és jövő a magyarországi görögök sportéletében...9 A magyar Forrest Gump...9 Diószegi Krisztina: Ha nem rövid a kardod, avagy egy XX. századi görög eredetű kétszeres olimpikon kardvívó a magyar olimpiai csapatban...11 Görögországban megbecsülik az olimpikonokat...13 Forró fekete Partics Katival...14 Fiatal tehetségeink...15 Az amatőr sport nagyon fontos közösségszervező tényező - beszélgetés Papavasziliu Hrisztosszal...17 Helyszíni jelentés Olympiából...20 KKöszönjük Csehország!...22 Chiosi mézzselé...23 Lakis Laftsis /Doulakis Laftsis/...24

4 2 Dr. Diószegi György Antal Olümpia Mert a munka s az áldozat egyre karöltve küzd örökös veszedelmek közt, hogy elérje a célt: hősi erény díját. Mert azt, aki sikert arat, bölcsnek hirdeti népe. (Pindarosz: Olimpiai ódák; részlet) Az ókori görög világ számos művelődéstörténeti kinccsel gazdagította Európát. Az olümpiai já tékok Olümpiában közel ezeréves múlttal rendel kező eseménysora volt az ókori görög világnak. Nemcsak a vallási hagyomány szerint, hanem tudományosan is Thalész csillagászati számításai alapján ismert, hogy az első olimpiai játékokat Kr. e. 776-ban rendezték meg. Az Olümpiában ren de zett utolsó versenyeket Kr. u. 261-ben tartották. Ez a folyamatosság közel ezer éven keresztül zajlott: a vallásos ünnepséget nem lehetett elhalasztani, mivel a hálaadó istentisztelet, és az elszánt küzdőszellemű emberi játékok egyazon görög tiszteletadó gondolati tartalom részei voltak. Az egyik forrás szerint az Olümpiában elültetett szent olajfa Héraklész nevéhez fűződik. A görög népi hős, a Zeusztól származó és halhatatlan iste - nülő, az Emberiség és az Istenvilág érde ké ben egyaránt példamutató küzdelmet folytató Héraklész volt a hagyomány szerint az olümpiai játékok alapítója. A küzdők és a győztesek dicsőségének elismerésére ültette a koszorú készítésére alkalmas szent olajfát. Olümpia: Zeusz főisten szent-kegyhelye. Olümpia nem volt önálló városállam. Elisz terü letén, nagyon szép és látványos dombokkal övezett, két folyóval átszelt völgyben fekszik. Kr. e körül (a görög törzsek évszázados ván dorlásának befejezése után) Zeusz főisten szent-kegyhelyévé vált. A görög vallás isteneinek és magá nak Zeusznak is Görögország legmagasabb hegyén, az Olüm - poszon volt az otthona: e kegy hely az olümpiai Zeusz neve után kapta az Olüm pia elnevezést. A minden görögök szent kegyhelye és az isteneket megillető tiszteletadásáért végzett feladatuk elvégzése pártatlanságot jelentett az elisziek számára: mintegy szent népként élhet tek. Ismertek ugyan különböző hatalmi betö ré sek a területre, de az olümpiai Zeusz kegyhely mindvégig megőrizte az egyedülálló szent hely szerepét az ókori görög világban. A mitológia szerint Zeusz, a legtökéletesebb vi lág - rend képviselője a Kronosz-domb alján győz te le apját. A szent körzeten belül volt elkülönítve a Peloponnészosz (Pelopsz szigete) névadójának, a különleges sorsú mitológiai hősnek, Pelopsznak a

5 3 körzete. A mitikus Pelopsz különleges telje sít - ményekre képes kocsihajtó volt. Az egyik legis - mertebb eredménye, amikor a tengeren úgy sike rült áthajtania, hogy az óriási sebesség miatt az aranyból készült kocsi kerekei nem érték a hullá mokat. Pelopsz a feleségének kezét is egy kocsiv erseny győzteseként nyerte el. Mivel több kérő volt, ezért a lány apja kocsiversenyen való rész vétellel akarta felmérni a férj-jelöltek lovas-tudását. Pelopsz könnyedén megnyerte a versenyt, elnyerte az imádottja kezét. Az olümpiai játékokhoz hasonló versenyeket (az idők haladtával) több polisz és település is rendezett. Ezek közül még három vált igazán elis mertté: Delphoiban négyévenként Apollón tiszte le tére rendezték meg a püthoi játékokat; Ne meá ban Zeusz tiszteletére; az iszthomori Korin thosz ban pedig Poszeidon ünnepén szerveztek a görög világ versenyzői számára játékokat. Az iste nek tiszteletére sok száz ünnepi eseményt ren deztek az ókori görög világban. Ezek többségében olyan programok voltak, amelyekben a vallási szertartás, a felvonulások (körmenetek), az áldo zatok és imád ságok tartása, kórus-, tánc- és dráma bemuta tók mellett sportese - mények is voltak. Olümpia több vonásában eltért a szokásostól, egy dologban pedig egyedülálló volt, nevezetesen a főisten tiszteletadását a sportversenyek jelentették. Ez a megkülönböztetett helyzet is azt igazolja, hogy Zeusz Kronosz feletti győzelmének tiszte letére rendezték a versenyeket. Zeusz-szobor Olümpiában: az ókor hét világcsodájának egyike. Olümpia elsősorban a játékok megrendezéséről volt híres az ókorban, de egyidejűleg olyan vallási színhelyként tisztelték, amelynek a versenyektől füg - getlenül is meghatározó volt a búcsújáróhely szerinti szerepe. Itt volt Pelopsz szent körzete, a kin - csesházak, a Héra templom, a hippodrom, a paleszt - ra, a stadion, a Földanya szent kőzete, a Kronosz domb ligetes kialakítása és mindenek előtt a már akkor világhírre szert tett csodálatos Zeusz templom, és benne a világcsodaként értékelt aranyból készített és elefántcsontból faragott Zeusz-szobor. Az ókor hét világcsodájának egyike az Olümpiá ban alkotott és felépített Zeusz-szobor a főisten templomában volt látható sok száz éven keresztül. Amikor Elisz Kr. e. 470 körül legyőzte Piszatiszt, akkor a zsákmány egy részét Zeusz részére hatalmas templom építésére fordították. Az alap méret 27,7x64,1 m a kétszerese Héra templomá nak és Pelop ponészosz legnagyobb épülete volt. Ebben helyezték el a világ hét csodájának egyikét, a Pheidiász készítette hatalmas, arannyal és ele - fántcsonttal beborított főisten szobrát, amely egészen a templom tetejéig tornyosodott. Az eliszi építész, Libon a homlokzati oldalon 6, a hosszabbikon 13 tagú, az aranymetszés arányához közeli méretű egyszerű oszlopsorral tervezte meg a templomot. Az impozáns épületben a Zeusz-szobor látványos elhelyezése, és Héraklész tizenkét hősi tettének ábrázolása jelentette a templom belső díszítését. Pheidiász aranyból és elefántcsontból készült szob ra Zeuszt trónszéken ülve ábrázolta, kezében Nikének (a Győzelem istennője) hasonlóképpen aranyból és elefántcsontból készült szobrát tartva; az istennő kezében szalag és a fején koszorú volt. Pheidiasz a trónszék legfelső részén, az isten szo bor feje fölött az egyik oldalon a Chariszok (a ke gyelem istennői), a másik oldalon a Hórák (vagyis az évszakok) képmását mintázta meg. Azon az emelvényen, amelyen a trónszék és a Zeusz körüli többi díszítmény állt, arany dombor művek voltak. Az ülő istenszobor hatalmas, 12,37 m magas alakja úgy hatott a szemlélőre, és azt a gondolatot keltette, hogy ha felállna, leütné a tetőzetet. Fegyvernyugvás az olimpiai játékok időszakában: az elisziek arra törekedtek, hogy a helyi csetepaték ne akadályozzák meg a játékokra igyekvők utazását, és az Olümpiában érkezők biztonságban legyenek. A Zeusz isteni védnökségével megren de zett olimpiai játékokon a szent fegyver-nyug vást megszegő államok polgárai nem vehettek részt. A sikerre vá - gyók közül néhányan ki akarták játszani a törvényt, és ezért egy nem harcban álló állam színeiben vettek részt a versenyeken. A legkirívóbb eset egy magas rangú spártai hiva talnok nevéhez fűződött: Liakhasz boiótia színé ben a kocsiversenyen győzelmet aratott. Az iste nek büntetését nem kerülte el. A bírák leleplezték a csalást: Likhaszra (babérkoszorú helyett) korbá csolás várt. Vallási naptár: meghatározó volt a játékok időpontjainak kijelölé - sekor az olimpia évében. A hagyományosan öt napig tartó eseménysor harmadik napja határozta meg a kijelölt időszakot. A játékok harmadik napja mindig egybeesett a nyári napforduló utáni második vagy harmadik holdtöltével. A harmadik nap pontos meg - hatá rozása után az elkövetkező játékok idősza kának ismeretében az olimpiai év tavaszán három szent hírvivő indult el Olüm piából, hogy felkeresse a görög világ minden tele pülését, és bejelentse a nagy eseményt. Az alapvető köve telmény volt, hogy a versenyeken résztvevők legalább egy hónappal előbb érke zzenek meg Eliszbe: itt a versenybírák szigorú ellenőrzése mellett gyako roltak, készültek a megmé - ret tetésre. A harmadik, azaz a szent na pon délelőtt közösen és egyénileg is áldo zatokat mutattak be, amelynek fénypontját a szent körzet körmenetszerű

6 4 bejárása jelentette, amíg el nem értek a Zeusz oltár hoz. A menet élén a bírák haladtak, őket követték az áldo - zatot bemu tató papok, aztán a görög városok szent követ ségei, majd a versenyzők az edzők követ keztek és végül az érdeklődők és a rokonság zárta a sort. Görög versenyszellem: ez teljesen átitatta az ókori görög társadalmat. Minden féle küzdelemre készek voltak: a köz - ügyekben és magánügyekben, pereskedésekben és csatákban, írók és szónokok, és természetesen a sporto lók is óriási küzdő szellemmel, becsvággyal (a görög szóhasználat szerint a becsület sze retetével ) versenyeztek. A játékok során helye zettek nem vol - tak: Aki nem nyert, az vesztes volt. A csak az első számít -elv alól kivételt je len tettek a lovas- és kocsiversenyek, valamint az ötpróba. Érdekes, hogy ez utóbbi verseny számok ban nem a lovas, hanem a tulajdo nos volt a győz tes. A csapatjátékot soha nem vezet ték be, a dicső séget nem lehetett a küzdő - társakkal meg osztani. Fiúk versenyei: e számokra a szent nap délutánján került sor. Ez a kb. 200 méteres versenyfutást, a birkózást és az ököl - vívást jelentette. Korhatár szerint a tizen kettedik születésnapját betöltött; de (a katonai szolgálat időpontját jelentő) 18. életévet még el nem érő fiatalok szerepelhettek. Nyitóünnep: az első nap, a megnyitással kapcsolatos ese mé nyek és ünnepi kötelezettségek rendezésével telt el. Természetesen mindenek előtt az istenek tisztelet - adásának, támogató segítségüket kérő imádkozásnak, áldozatok bemutatásának, és elkö telezett felaján - lások ismertetésének szentelték az egész napot. Ezen a játékok sportolói, a hivatalos személyek, edzők és kísérők is kötelesek voltak részt venni. A legszigo - rúbban vallásos ese mény nek nagyon fontos moz - zanata volt a Zeusznak tett eskü: a szabályok betartását és a sportszerű küzdelmet fogadták meg. A szabályok áthágásáért jelentős pénzbírságot kellett fizetni, amelyből Zeusznak emeltek új, és még újabb szobrokat: tették ezt egyrészt a főisten megbé - kéltetése miatt, másrészt a földi halandók elrettentő figyelmez tetése érdekében. Az esküszegés (nagyon ritkán fordult elő) vallási értelemben Zeusz mér - hetetlen haragját váltotta ki: rettenetes isteni villámmal, mennykőcsapással torolta meg az ellene vétkező ket. Emellett a köznapi megvetés és a kizárás a társadalmi életből egyszerű büntetésnek tűnhet, de ismerve a vallásos görög világ felfogását, és az erkölcsi ítéletét az esküszegés azonosan-egyenlő volt az erkölcsi halálmegvető bélyegének viselé sével, a közösség megvetésével. Kocsiverseny: az első napi istentisztelet, és a versenyelő készületek után a második nap nyitószáma volt. A négy lóval húzott kétkerekű kocsik látványos keretek között gördültek be a hippodromba. A menetet bíborruhás bírák vezették, az élen egy hírvivő és egy kürtös lépkedett. A tribün előtt a versenybíráknak és a közön ségnek a hírnök mutatta be a kocsi tulajdo - nosát, a szülővárosát és az apja nevét. Ezt követően a kürtös szereplése következett, majd a bírói testület nevében meg nyitottnak nyilvánították a játékokat. A versenypálya nyílt területű, négyszögletes volt, de ezen belül nem jelöltek ki elválasztható pá lyákat. A rajtvonal hossza alkalmazkodott az indu lók számá - hoz. Egy püthoi versenyen feljegyzett legnagyobb szám negyvenegy kocsi volt, ilyen esetekben a biztonságos rajt érdekében a rajtvonal meghaladta az egyébként szokásos 250 métert. A pályát kettő egymástól kb. 400 méterre lévő cölöp jelölte ki, azokat kellett a versenyzőknek meg kerülni. A startvonalat a kocsik ék alakú felsorakoz tatásával képezték ki. Az ezen belüli helyeket sorsolással hatá - rozták meg: minden kocsinak saját indító rekeszt állítottak fel, amelyeknek mecha nikus szerkezettel nyitható kapuja volt. A több mint kilenc kilométeren keresztül lélegzet - elállító sebességgel száguldó könnyű kocsik csak a fordulót jelző oszlopoknál csökkentették a sebes - ségüket. A verseny során voltak előírási szabályok az előzésre és a kanyarodásra, de ezek ellenére számos összeütközés és sérülés történt a futamok ban. Egy püthói játék során Arkeszilasz az észak-afrikai Küréné királya egyedül maradt a pályán és győztes lett (a többiek balesetek miatt mind kiestek a versenyből). Érdekes, hogy a díjkiosz tásnál a kocsihajtók (akiknek ügyességére és bátorságára volt szükség) nem kaptak díjat, hanem a győztesek a lovakat tenyésztő telepek voltak. Lovasverseny: ugyanazon a pályán és közvetlenül a kocsihajtás után rendezték. Abban az időben Európában nem ismerték sem a patkót, sem a kengyelt, ezért a sző rén lovaglás egy a kocsik által feltúrt terepen nem tartozott a legélvezetesebb versenyzés körébe. A Pergamonból származó hírneves orvos, Galénosz diagnózisa min - den lehetséges következményt összegez: Ismeretes, hogy a megerőltető lovaglás rongálja a vesetájékot, nemritkán okoz sérüléseket a mellkasban vagy néha az ondóvezetékben nem is szólva a lovak botlásairól, amelyek miatt a lova sok gyakran lebuknak helyükről és azon nyomban meghalnak. Pentatlon: a második nap délutánjának versenye volt. Az óko ri görög öttusa első három száma a diszkoszvetés, az

7 5 álló helyzetből történő távolugrás, és a gerely hajítás nem volt önálló versenyszám csak pentatlonhoz tartozott. A kétszáz méteres futás és a birkózás önálló versenyszámként a 4. nap függet len sportese mé nye - ként is szerepelt. Diszkoszvetés: öt kísérlettel történt, és a legnagyobb távolságot jelöl ték meg egy kis ékkel. A bronzból készült diszkosz formája a maival megegyező, súlya viszont valamivel nagyobb lehetett. Az ókor egyik legis - mertebb, leghíresebb és leggyakrabban után zott atlétaszobra a diszkoszvető (Diszkobolosz) volt: Müron athéni szobrász Kr. e. 450 táján készí tette el remekművét. Az ábrázolás egyértelműen igazolja, hogy az ókori olümpiai versenyeken a mai disz - koszvetéshez hasonlóan történt (kivéve a kijelölt körön belül forgás nélkül). Gerelyhajtás: a harci eszközként ismert döfődárdától eltért e hajító - gerely. Könnyebb és a végén letompított volt, valamint egy sajátos szíj alkalmazásával segí tették az elhajítását. A cm hosszú vékony szíjat a gerely súlypontja közelében a nyélre fel tekerték, és csak egy 7-10 cm-es hurkot hagytak szabadon: ebben egy ujjal segítve a hajítást kettős hatást értek el. A súlypont körüli elhelyezése megkönnyítette a karnak az emelést, másrészt ez jelentette az ókoriak helyes mechanikai felisme rését: az ekként megpörgetett és elhajított gerely megtartotta a mozgásirányát, és így jóval messzebb re repült. Távolugrás: sajátos segédeszköz segítségével, és álló helyzet ből végezték. Az öt kísérletet végző ugró külön böző alakú kőből vagy fémből készült (2 kg tömegű) nehezékeket tartott a kezeiben. Nekiké szüléskor a súlyokat vállmagasságig előrelendítet ték, majd a lefelé lendítésnél az ugró előrehajolt és akkor ugrott el, amikor a súlyok a térde magas ságában voltak. Az eljárásnak szintén kettős célja volt. A lefelé lendítés energiájával megnövelt ug rás nagyobbra sikerült mintha a csak erőből vég zettet végezte volna, és emellett a földre érés pon tos sága is fokozódott. A nem két talpra érkezést érvénytelennek tartották. Futóversenyek: a versenyek negyedik napjának délelőttjét a három ismert futószám a 200 m-es, a 400 m-es és a hosszú táv 4800 méter eseményei teljesen kitöltötték. A futóversenyek szintén a stadionban kerültek meg - rendezésre. A sporteseményekre készülve a talajt csá - kánnyal feltörték, és vastag homokréteggel borí - tották: a versenyek során is gondos kodtak arról, hogy minden résztvevő azonos pályakörülmények között küzdjön. A Kr. e. VI. század végétől (spártai javas - latra) minden kinek, aki a versenyeken részt vett teljesen mezte lennek és mezítlábasnak kellett lennie. A rende zőség Kr. e. 404 után további (például az edzők részére is) teljes mezítelenséget ír elő. A kró - nika szerint ezen a versenyen egy özvegy asszony bírónak álcázva magát megtekintette fia ökölvívó mérkőzését. Amikor a győzelmét ön feledten ünne - pelte, akkor lelepleződött. A bírók büntetés nélkül elengedték ugyan, de ragaszkodva az előírások hoz, hogy nők semmilyen formában még nézőként sem vehetnek részt a játékokon, meztelenséget ír tak elő minden résztvevő, így az edzők számára is. A 200 méteres stadionfutás a stadion hosszán történő vágta volt. A 400 méteres kettős stadion futás pedig a teljes pályahosszt adta. A hosszútáv 12 pályahossznyi 4800 métert jelentett, valószí nűleg a rajtkővel szemben elhelyezett cölöpnél és a rajtkőnél meg - fordulva. A rajthelyet egy sor márványlap jelezte, elkülönítve egymástól a versenyzőket. A futók az egyik lábukat hátratartva támasztotta a követ, míg a másik lábukkal cm-rel előbbre lépve várták az indítást. Mivel minden büntetés ellenére gyakori volt a hibás rajt, ezért a Kr. e. V. században bevezették (a lovas verse nyekhez hasonlóan) a rajtkapus indítást. A rajtvonalon legfeljebb húsz futó számára volt kijelölt hely. Ha ennél több nevező volt, akkor selejtezőfutamokat rendeztek. Birkózás: a küzdősportokat a 4. nap délutánján mindig óriási érdeklődés mellett rendezték. A férfiasan kemény küzdelmek a birkózásban, az ökölvívásban, és a pankrációban igencsak igénybe vették a sporto lókat. Ma szinte hihetetlen, de nem jelöltek ki súly csopor - tokat, nem volt időhatár, szabályokat sem alkottak szé leskörűen, csak éppen a körül ményeket határoz - ták meg. Birkózásban az ellenfél háromszori földhöz vágása jelentette a győzelmet. A szabályok szerint a térddel való földre érést már elégségesnek fogadták el. A harapást és a marcan golást nem enged ték meg, de például a számos új fogást kifej lesztő szicíliai Leontiszkosz arról vált híressé, hogy a lehető legrövidebb idő alatt törekedett ellenfelének ujjait eltörni. A birkózókról maradt ábrázolások, képek és szobrok hatalmas, szívós és izmos, bikanyakkal büszkélkedő sporto lókat mutatnak. A birkózás nagy egyénisége a krotóni Milón Pütha - gorasz tanítványaként is közismert volt. Legendáját erősítette, hogy Kr. e. 540-ben meg nyerte a fiúk birkó - zó-versenyét Olümpiában, majd ugyanott Kr. e között öt alkalommal a férfiak között is győzött. Az olimpiai sikerek mel lett hatszor győzött mg Delphoiban, és még tízszer Korinthoszban, valamint kilencszer Nemeában is. A legsikeresebb versenyzői pályafutás volt ez az ókori sporttör téne lemben.

8 6 Ökölvívás: a kézfejet és a csuklót igen szorosan körbetekerték eredetileg puha bőrszíjjal (később kemény és érdes bőrrel), és csak az ujjakat hagyták szabadon. Kevés ütésfajtát tiltottak, szabad volt ököllel és tenyérrel is megütni az ellenfelet. A tényleges mérkőzéseknél a két ökölvívó addig küzdött, amíg valamelyiküket ki nem ütötte a másik, vagy pedig a résztvevők egyike a jobb karjának felemelésével a legyőzését elismerte. A körülmények ismereté ben vér mindig folyt e küzdelem során, de a súlyo sabb károsodás, sőt a halálesetek sem tartoztak a ritkaságok közé. A források két sebesülés nélküli olimpiai győztes ökölvívót említenek: az alexand riai Kleoxenosz nagyon büszke volt e különleges pályafutására; és ismert még egy sérülés nélküli versenyző neve, de Melankomasz nemcsak, hogy nem nyert bajnok - ságot, de tulajdonképpen nem valódi ökölvívóként szerepelt. Ez utóbbi ökölvívó úgy tudott az ütések elől elmozogni, hogy az ellenfelei a kimerültségtől kényszerültek a mérkő zés feladására (4 órán keresztül képes volt ütés-váltás nélkül mozogni). Pankráció: az olimpia legkedveltebb sportszáma volt a min dent lebíró pankráció. A görög melléknévből alkotott elnevezést kiemelten a főistenre alkal mazták. Vallási tiszteletadás húzódott meg a hátterében: Zeusznak, a mindent lebírónak a győze lme Kronosz felett volt az Olümpiában rendezett játékok valódi alapja. A pankráció a harapás, az ujjak tördelése, fojtogatás és durva marcangolás mozzanatait is alkalmazta. Számos véres történet, sőt haláleset ismert a sportág ókori történetében. 400 méteres fegyveres futás: az olimpiai versenyek záró száma volt. A küz dő - sportok után ez jelentette a legkeményebb verseny - számot: a görög hadseregnek sok dicsősé get szerző gyalogság érdemeinek méltatása, és a fiatalságnak a haza védelmére való nevelését szolgáló küzdelem volt. A Kr. e. 520-tól egészen a játékok végéig jelen volt e verseny: eleinte teljes fegyverzettel futották; majd csak a lábvért, a sisak, és a pajzs emlékeztetett a fegyveres futás lényegé re, az ókori görög férfi er - köl csi kötelességére, hazája védelmének szentségére. Bajnokok: a versenyek színhelyein koszorút kaptak. Olüm - piában minden résztvevőnek ugyanazon jogai, a szabályok mindenkire azonos mértékűek voltak, és ha nyert, akkor ugyanarra a díjra számíthatott. Az ismert négy játékhelyen hosszú évszázadokig díjként csak koszorúkat lehetett nyerni. Delphoi ban babérból, Korinthoszban fenyőgallyakból, Nemeá - ban vadzellerből készültek; míg a legérté kesebb olümpiai koszorút az ottani szent olajfának az ágaiból formálták. Ez utóbbinak mágikus erőt tulajdonítottak. A nyertesek szülővárosai bősége sen megjutalmazták az olümpiai győztest, és számos olyan kedvezményt kaptak, amellyel egész életükre megszűntek az anyagi gondjaik. Ám ezen túlmenően az elismerés változatai igen sokrétűek voltak. Az ókori görögök hagyományos versenyszeretete és tisztelete minden más érté kelést legyőzött. Az arisztokrata Alkibiadész a Kr. e ban aratott látványos olimpiai kocsi győzelmével politikai befolyásra és előnyökre tett szert még a legdemokratikusabb Athénban is. A Kr. e. VI. század elején az athéni törvényhozó Szolón a versenyek győztesei részére fokoza tok ban adható rendkívüli jutalmakat határozott meg. Az olimpiai győztesek 500, a korinthoszi versenyt megnyerők 100 drach - mára számíthattak (egy nehézfegyverzetű gyalogos katona napi egy drachmából el tudta látni önmagát és családját). Az egyszeri díjazás mellett gyakori volt az életjáradék nyújtása. Ez több esetben a havi 180 drachmát is elérhette. Különleges elismerő-díjazást jelentett a győztes nek szülővárosába történő fogadása, bevonulása. Exai - nétosz, a 200 méteres futás olimpiai győztese bevonulását ekként őrizte meg egy forrás: Kocsin vezették be a városba, és a menetben háromszáz kocsi haladt, mindegyiket egy pár fehér ló von tat ta, ez mind Akragasz polgárainak tulajdona volt. Az olimpiai győzelem reménye még uralkodókat is lelkesedéssel töltötte el. Nagy Sándor édesapja, II. Fülöp három egymást követő olimpia lovas számaiban (lovasverseny, négylovas kocsi, kétlovas kocsi) aratott győzelmet. Fia, a kitűnő lo vas és nagy - szerű futó Nagy Sándor arra a kérdésre, hogy részt vesz-e a versenyeken, azt a választ adta: Csak ha királyok lesznek az ellenfeleim. Edzők: az atlétákat építő ácsok -ként sokat kértek egy-egy tanfolyam megtartásáért, így a versenyzők felkészí - tése nagyon jelentős kiadást jelentett. Az idők folyamán a városok is felismerték az edzők szere - pének jelentőségét. Az edzők műveltebb része mintagyakorlatok előírásával is igyekezett edzői útmutatást nyújtani. Az edzők munkája a fizikai és lelki felkészítésen túl kiterjedt az emberi test fiziológiájának értékelésére, a fizikoterápia alkal - mazására, a hideg-meleg vagy izzasztó fürdők hatásának vizsgálatára, és természetesen a helyes étrend előírására. A bölcsesség szeretete: az ép test és ép lélek gondolata: a szellemi élet műhelyei, az ókori görög élet kie - melkedő nevelési intézményei voltak a gümna -

9 7 szionok. Az eredetileg csak a testgyakorlás isko - lájának tartott színhelyekről kiderült, hogy valójá ban a testnevelés mellett a magasabb fokú nevelés intéz - ményét is jelentette. Nem véletlen az, hogy a gümna - szionokban, az ókori görög világ leglátvá nyosabb három helyén, Athén külvárosaiban, az Aka démialigetében, valamint Lükeion és Küno szor gész terüle - tén tanított Platón, Arisztotelész és Diogenész is. A gümnaszionok a test és a lélek edzésének színhe lyei lettek: az ókori görögök a test edzését is bölcse let nek tekintették, a bölcses ség szere tete pedig megköve telte az ép test és ép lélek megteremtése iránti igényt. A költő Pindarosz versrészlete is szépen fejezi ki az általános emberi teljesítmény és a sport teljesítmény közös vonásait, a sikerre törekvés nemes célját. Méltó gondolat napjainkban is, hogy minden sikerhez szükséges emberi erőfeszítés: a nemes cél érdekében kifejtett, önfegyelemmel megvalósított, a lélek nagyságát növelő teljesít mény minden emberben benne rejlő alapérték. Az emberi kitartás, a türelem és az állhatatosság olyan jellemvonások, amelyek éppen úgy felté telezik a lélek jó tulajdonságait, mint a testi adottságokat. Az ókori bölcsesség szeretete előtt tisztelettel kell ma is adózni: az olümpiai játékok jelszavával, a becsület szeretetével kiegészülve az olimpiai eszme valóban a tökéletes bölcsesség szeretetét üzeni a mai kor emberének is. Platón, birkózóbajnok és filozófus; avagy az olimpiai eszme méltó ókori megtestesítője Az ókori görög szellemi élet egyik legismertebb alakja Platón (Kr. e ), aki negyven eszten deig tanított filozófiai iskolájában: az általa 40 éves korában megteremtett bölcseleti intéz mény, a híres Akadémia közel ezer évig állott fenn (érték teremtő szellemi mintát adva a XVII. századtól megkezdődő európai tudományszervezés máig ható eredményeihez). Platón az egyik legelőkelőbb athéni arisztokrata család sarja volt: a család eredeti neve Arisztoklész volt. Édesapja az egyik legendás attikai királyig vezette vissza családját, míg az édesanyja a hét bölcs között szereplő Szolón fivérét is ősei között tudta. Platón előkelő származásának megfelelő testi és szellemi képzésben részesült. Filozófiai gondolkodása örök életű forrásanyag a kultúrtörténetben. Gondolatainak eredetisége, a világ ról alkotott véleménye, az emberi ismeret szer - zésről szóló tanítása, különleges társadalom filozófiai felfogása, filozófiai eredetisége bővebb kifejtését majd a filozófiai sorozatunk részeként ismertetjük. Érdemesnek gondoltuk viszont már a jelen cikkünkben ismertetni életútjának főbb állomásait, többször utalva Platón sorsában a test-lélek harmóniájának együttes érvényesülésére: ugyanis fiatal korában élsportoló volt. A küzdő sportok versenyzőinél akkoriban még nem voltak súly - csoportok, viszont korosztály szerint oszlottak három csoportba. Platón fiatal korában birkózás ban győzött az iszthmoszi játékokon: győzelmi trófeaként fenyőágból készült koszorú került a fejére. Iszthmosz a négy nagy görög sportverseny egyik helyszíne volt: e játékokon örökzöldből font koszorút lehetett nyerni a győzelemért (Olümpiá ban vadolajágból, Delpho - iban a püthói játékok bajno kainak babérból, Nemeá - ban zellerből ké szült). A versenyjátékok az ókori városállamokban élő görögség körében az összetar - tozás érzését is ápolták. A szellem és a test szerves egységére jó példa a tragédiaköltő Euripidész (kb. Kr. e ), aki fiatal korában szintén birkó - zásban az eleusziszi, ökölvívásban pedig az athéni versenyen győzött; és a hatszoros olümpiai győztes birkózó Milón, aki Püthagorász (kb. Kr. e ) tanít ványi körébe tartozott. A birkózásnak, mint külön versenyszámnak az óko ri görög versenyeken különleges szerepe volt. A míto - szok szerint Héraklész volt az olümpiai játékok megalapítója, és személye főként birkó zóként volt közismert. A birkózás jelentette az öttusa utolsó számát is: itt már csak azok a ver senyzők vehettek részt, akik még esélyesek lehettek az öttusa összetett megnyerésére. Az ókori Görögországban a birkózó - bajnokok igen nagy tiszteletnek örvendtek. A birkózást űző filozófusok között fontos megemlíteni még Kleanthész, Démokritosz, Anaxagorasz és Prodikosz nevét is. Az úszás az ókori görög gyermekek neveléséhez szintén hozzátartozott: Szolón kötelezővé tette min den diák számára ezen tudás elsajátítását. Az úszás Platón szerint is az illő és hasznos csele kedetek közé tartozott. Poszeidón tiszteletére éven te rendez tek vízi játékokat egyes poliszokban: a legjobb görög úszók hírében a délosziak állottak. Hadászati jelentősége is

10 8 volt e versenyzési tech nikának: a búvárúszók a tengerparti csatáknál szá mos ellen séges hajó kötelét vágták el, sokszor ez zel mentve meg a poliszokat a perzsák táma dásá tól. A szala miszi csatában sok görög azért me ne kült meg, mert tudott úszni, ellentétben a perzsák kal, akik nem voltak járatosak a vízfel színen való mozgásban. Platón valójában a birkózásban edzett atlétikus testalkata révén jutott az egyéniségéhez illő el ismerő megnevezéséhez (ugyanis jelentése: széles). Nem - csak öncélúan vett részt a birkózó edzéseken, hanem ismert sportversenyek kereté ben is kipróbálta a küz - dőszellem testi-lelki hatását. Az ép testben ép lélek elvének klasszikus ókori hellén megtestesítője volt. Húsz éves korától (nyolc esztendőn keresztül) meghatározóan hatott reá Szókratész gondolat világa, varázslatos személyisége, magas fokú erkölcsisége (egyébként mestere fiatalemberként szintén jeles ke - dett a birkózásban): a filozófus per be fogása, elítélése, halála után több tanít vánnyal együtt Platón is elmenekült Athénból. Me ga rában az ottani szókratészi iskolában tevékeny kedett, és csak évek múltán tért vissza szülő városába. Kr. előtt 395-ben a hadsereg lovaskatonája lett: ebbéli minőségében szintén hasznát látta sportolói múltjából adódó fizikai képességeinek. Ez időben a demokraták kezében volt a hatalom, emiatt az arisztokrata Platón Kr. előtt 390-ben hosszabb kül - földi utazásra, tanulmányútra szánta el magát: Egyiptomban az ősi kultúra eredményei mellett a társadalmi berendezkedés, és a közösségi élet időálló stabilitása évszázadokat átívelő megmara dása gyakorolt rá rendkívüli hatást. Nem véletlen, hogy a későbbiekben az ideális államelmélet kidolgozása során ezt az élményét is hasznosította. Egyiptom után a legjelentősebb észak-afrikai poliszt, Kürénét kereste fel, ahol matematikai és geometriai ismereteit bővíthette. Következő útja Dél-Itáliába vezetett: itt a püthagoreusok mate matikája, szám - elmélete mellett e társaság sajátos szervezeti vonásait is tanulmányozta. Életútjának volt egy olyan drámai eseménye, amely - nek során egészen biztosan sok hasznát vehette kiváló fizikai adottságainak. E történet azt is igazolja, hogy a nemes lelkületű és emelkedett gondolkodású bölcselőknek aligha lehet közös értelmű beszélgetésük politikusokkal. Dél-Itáliából Szicíliába hajózott a sziget tűzhányói krátereinek vizsgálata, és az ottani görög kultúra megismerése miatt: e látogatás során találkozott Szürakusza hírhedt zsarnokával. Egyik beszélge tésüknek majd - nem végzetes következményei is lettek számára: Platón egy alkalommal ugyanis azt javasolta vendég - látójának, hogy a cselekedeteiben ne az anyagi hasznos érdeket, hanem a belső erkölcsi erényér - téket részesítse előnyben a dönté sei meghozata - lakor. A zsarnok ezt a bölcseleti gondolatot nem igazán fogadta el, és ebből fakadó haragjában gyengeelméjűnek mondta a filozófust. (Vajon lehete, hogy az erkölcsi értékelvűség védelme még ma is ezzel a minősítési kockázattal jár?) Nos, Platón válaszában türannosz-lelküle tűnek nevezte nagy - ha talmú minősítőjét: a zsar nok azonnal ki is akarta végeztetni a filozófust, ám erről környezete végül lebeszélte. De azt már nem tudták megakadályozni, hogy úgy adja át egy spár tai küldöttnek, hogy az rabszolgaként értékesítse. Platón (és az európai mű - velt ség szerencséjére) Aigina szigetén a rabszolgapiacon felismerte őt egy kürénéi filozófus, aki megvette, majd szaba don engedte, és biztosította Athénbe való hazatéré sét is. A rabszolgaságból megmenekülő Platón története a reneszánsz idején még művészi téma is lett (a görög filozófus portréját Raffaello, enyhe iróniával, éppen arról a zseniális Leonardo da Vinciről mintázta, aki éppen görögül megtanulni nem volt képes). Platón tervei között szerepelt egy mezopotámiai utazás is: elsősorban a perzsiai mágusok gyógyí tással és csillagjóslással elért eredményeit akarta megis - merni. Erről viszont le kellett mondania, mi vel az ottani háborús viszonyok nem tették lehetővé tanulmányútja megtételét. Az emberi élet létfeltétele az előszeretet (mintegy a valós tapasztalat nélküli előítélet ellentéteként). Platón ébresztette fel azt a gondolatot, hogy megismerjük az összefüggést a szépség és a való ság között, hangsúlyozta a szépség meghatározó szerepét az erkölcsi és szellemi világrendben: gondolatai mentén még talán ma is van remény arra, hogy az emberi társadalmak jövőbeni világ képe során ne lehessen az a jó, ami nem szép. A reneszánsz idején az ókori görög világ értékrendszere hajnalodott fel Európában. Modern világunk adósa az ókori görögöknek, mely európai történelmi adósságnak napjainkban a legméltóbb törlesztése a hagyományos erkölcsi világ megőrzé se révén valósulhatna meg: egyrészt a hétköznapi érvényre jutásának szakadatlan elvárása folytán; másrészt pedig társadalomfilozófiai értelemben áthághatatlan szellemi követelményként (pl. a jogalkotásban; az ítélkezési gyakorlatban; a médiá - ban; a művészetben). Platón fogalmazta meg a Kr. e. IV. században a testedzésnek ma is irányadó alapeszméjét, a kalokagathiát: szállóige formájában az ép testben ép lélek hitvallása ma is meghatározó világ gondolat. Bízzunk abban, hogy kizárólag az ókori görög sporteszmény és versenyszellem méltó utódai érik el majd sikereiket Pekingben! Diószegi György - Diószegi Krisztina

11 Múlt, jelen és jövő a magyarországi görögök sportéletében 9 Amilyen kis nemzet Magyarország a világ nemzetei között, olyan nagy sikereket ért el az olimpiák történetében, s ugyanez mondható el a magyarországi görög közösségről is, amely nem tartozik, és soha nem is tartozott Magyar - országon a nagy lélekszámú nemzetiségek közé. Mégis, a magyar sportéletben számos görög származású sportoló ért el szép eredményeket. Az első görög diaszpóra tagjai nemcsak miniszterelnököt (Teleki Pál édesanyja, Muráti Irén révén kötődött az első görög diaszpórához), irodalomtörténészt (Lyka Károly), festőművészt (Laccataris Demeter), poli tikusokat (Agorasztó Tivadar, Boráros János, Ter zy Szilárd), de olimpiai bajnokokat (Glykais Ká roly, Mannos Miltiades) is adtak Magyar or szág nak. A máso - dik görög diaszpórából magyar szí nek ben senki nem jutott el az olimpiára, görög színek ben viszont eddig hárman is (Babanaszisz Ziszisz, Partics Katalin, Szidiropulu Niki) részt vehettek a legrangosabb nemzetközi sport versenyen. Összeállításunkban bemutatjuk a görög szárma zású olimpikonokat, de figyelmet szen - telünk a jövő lehet séges olimpikonjainak, illetve a jelenben sike res, de olimpián nem szerepelt sportolóinknak is! MÚLT A magyar Forrest Gump A címben jelzett meg - rögzött sportember, bár magyar a jelzője, és ízig-vérig magyarnak is tartotta magát, mégis görög felmenőkkel bírt. Annak a Manno-család - nak a leszármazottja, amely a nyáregyházi, ma is Manno-kas tély - nak nevezett birtokkal rendelkezett. (Man no Apos toli októ ber 23-án, Bécsben III. Károlytól nemes séget és címert kapott.) Manno Miltia dész a huszadik század első harmadának különös művész-polihisztora, és egyfajta all - round sport embere úszott, futott, válogatott evezős, atléta, de volt labdarúgó, valamint a kerékpáros, síelő sportágakban is szép sike reket ért el. Karika túrái már az aktív sport-időszaka alatt is elhíre sültek. Karikaturistaként dolgozott a korabeli élclapokban, miközben jó festőként portrékat, egészalakos figurákat festett, és szobrai, egyebek között a Birkózók, ma már felbecsülhetetlen értéknek számítanak, mara - dan dó alkotásoknak bizonyultak. Plakát jai, reklámlapjai a korra jellemző tematikájú, ugyanakkor igényes, jól megkomponált, kife - jező, és hatásos, vagyis az utca művészetének remek alkotásai. Manno Miltiades március 3-án született Pancsován: sportember, grafikus és szobrász - művész. Az egyéb ként a mün cheni Kép zőművé - sze ti Aka dé mi án dip lo mázó poli hisztor hiá ba remekelt négy egy mástól ab szo lút kü lön böző sport ágban is, az áhí tott sikert, az olimpiai érmet végül a szobrá szat hozta meg neki. Emigráns görög csa lád leszárma zottja ként már kora ifjú ságában szép sikereket ért el az iskolai, majd az országos junior bajnokságokon. A millen - nium éveiben már mint a Magyar Úszó Egyesület tagja aktívan részt vett országos versenyeken, teltek múltak az évek és a népszerű Milti - ahogy barátai ismerősei és sporttársai ismerték - már mint futóbajnok szerepelt verse nyeken, majd a Buda - pesti Torna Club (BTC) labdarúgócsapatának középcsatára lett ban az akkor legjelen - tősebb hazai kerékpárverseny, a Siófok Budapest táv első helyezettje. A BTC-vel kétszeres magyar labdarúgó bajnok volt. A magyar labdarúgás történetében az első bajnoki gól szerzője, az első két magyar labdarúgó-bajnokság (1901, 1902) gólkirálya 17, illetve 10 góllal től a Panno - nia Evezős Egyletben evezett. Egy párevezős ha -

12 10 jóban 1906-ig 11 ma - gyar baj nokságot nyert, 1906-ban a Molsey-regattán két hajóhosszal meg verte az Európa legjobb já - nak elismert Fitzge - raldot. Meg nyerte Bécs ben a Silberer Viktor által kitűzött arany érmet is, és a hozzá tartozó művészi kivitelű vándordíjat a Duna-bajnokság skiff verse nyében, maga mögött hagyván a többek közt a Duna bajnokságának versenyében addig három - szori győz tes Höllert Vilmost, a Donau hort bécsi egy let sikeres tagját és Nagy Emanuelt, aki az azévi bécsi tavaszi regattán, a skiff-verseny győztese volt ben a stockholmi olimpiai játékokon a magyar evezős nyolcas tagja volt ben kezdett korcsolyázni. Négyszeres ma gyar bajnok (1903, 1907, 1908, 1909) ban Krisztiániá ban (Oslo) második helyezést ért el az Európa-bajnokságon, bronzérmet nyert a szent pé - ter vári világ bajnok ságon ben a davosi gyors - kor csolyázó Európa-bajnokságon ismét ezüst érmet nyert. Az első világháborúban, mint Egyes-honvéd - huszár vonult be, ahol többször megsebesült - egyebek mellett a galíciai csatában - majd haza - térve és sebesüléseiből felépülve, visszavonult a versenyzéstől. Egyébként amikor a monarchia csapatai 1917-ben visszafoglalták a volt galíciai hadszíntereket, egy katonai küldöttség felkereste a Gorodok melletti csatamezőt. A civilben festő - művész és grafikus Manno Miltiadesz már mint huszár százados több képet készített a tragikusan végződött ütközet helyszínéről. Ugyancsak Manno terve alapján mintázta később Nemes György azt a lovasrohamot ábrázoló, bronzból öntött emlék táb - lát amelyet végül is a Kerepesi úti huszár laktanya bejáratánál helyeztek el. A sport-bece nevén szólított Milti a karikatúra világában mint Manno szignálta rajzait. Magát a képzőművészet külön - böző tudnivalóit, 1905-től München-ben a Képző - művészeti Akadémián sajátította el. Alko tásainak leggyakoribb témája a sport. Milti markáns vonású, mosolygós szemű, sportos megjelenésű valaki volt, aki mindenkivel tréfált, és gyermekesen ártatlan, őszinte, ugyanakkor örökké vígkedélyű volt lénye. Karikatúrái karakteresek, kedvesek, és tréfásan vidámak. Hosszú évtize - deken keresztül dolgozott a Magyarság lapszer - kesztő ségében, ha végigment a szerkesztőségi szobákon, üde nevetés húzódott végig a nyomá - ban. Kérdezgették gyakran, hogy miért nem megy Amerikába, ott biztosan százezreket kereshetne dollárban rajzaival. - Mit csinálnék vele?...egy jó kis borocska, néhány cigaretta, egy-két pihenőnap Nyergesújfalun (ott volt kúriája) éppen elég nekem... és itt mindenki szeret! És csakugyan mindenki szerette, még az is, akiket kifigurázott, azok talán még jobban. A két világháború közötti időben a közéletben is szerepet játszott: az Ébredő Magyarok Egyesü - letének tagja volt. Politikai állásfoglalását jól érzé - keltetik például az 1919-es bukott Tanácsköz tár - saságról 1920-ban készített plakátjai ( Így dolgoz - tatok ti, Mosakodnak ), amelyek egész Európá - ban általános feltűnést keltettek. A kommün bukását követően a Tanácskormányzás visszássá - gait bemutató, szókimondó plakátjai, rajzai miatt a szocialista érában, mint afféle horthysta polgári művész lett elkönyvelve, munkásságáról alig-alig jelent meg méltató cikk, személye pedig idővel - méltánytalanul - feledésbe merült. Horthyt támo - gató plakátjai is kifejezték politikai hovatartozását ben a Los Angeles-i olimpia szellemi verse - nyén Birkózás című alkotását a szobrászati művek között ezüstéremmel jutalmazták. Ezt a mai napig beleszámítják Magyarország hivatalos olimpiai érméi közé. A műalkotás modelljei dr. Papp László ezüstérmes (1912) és Varga Béla bronzérmes (1924) birkózók voltak. (Glykais Gyula vívó csapatban szerzett aranyérmével együtt tehát két görög származású sportoló szerzett érmet Magyarországnak az 1932-es olimpián.) Miltiades a szobrászaton kívül festészet, grafika és dombor - mű kategóriákban is indult. Kevesen tudják, de a Ferencváros labdarúgó szakosztályának külön címere is létezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti éveiben Manno Miltiades tervei alapján készült. A jelvény fő alakja, egy bronz Turul a karmai között egy futball-labdát szorongat. A futball-labda körül zöld-fehér színekkel pajzs látható, benne FERENCVÁROS felirattal, arany vagy zöld betűkkel február 16-án hunyt el, a Fiumei úti sírkert - ben temették el: a 46. parcellában nyugszik apósá - val egy sírhelyen. Az osztrák származású építész, Petschacher Gusztáv ( ) leányát vette feleségül. (összeállításunkhoz a Wikipedia-t is használtuk)

13 Ha nem rövid a kardod, avagy egy XX. századi görög eredetű kétszeres olimpikon kardvívó a magyar olimpiai csapatban 11 A kardozók olim - piai csapatversenyében Glykais Gyu la az olasz Oreste Puliti ellen vívott. (1928. Amszterdam) Az olimpia az ókori görög művelődéstörténet egyik olyan maradandó és évezredek múltán is ható gyöngyszeme, ami példátlan az emberiség törté ne - tében. Az európai testkultúra újjászületését jelentette a 112 évvel ezelőtt Athénben megren dezett első újkori olimpia. A testedzés reneszán szát teremtette meg ez szellemi értelemben akkor; és ma is ugyanez az üzenete (ráadásul az idei év a Reneszánsz éve és az olimpia éve is). Napjainkban az ép testben ép lélek iránti igény megteremtése (főként a fiatalok tekintetében) talán még fontosabb szerepet tölt be, mint bármely korábbi történelmi korban. Az élet lényege ugyanis a moz gás! Az olimpiai eszme lényege az amatőr sportolói men - talitás méltatása: az amatőr szó a szeretetből faka dó testedzés fontosságát hirdeti. (A profi, vagyis pro fesz - szionális szó viszont a hivatásos, vagyis a pénzért való megélhetési versenyzést jelentette már akkoriban is.) E bevezető gondolatok okán egy olyan görög eredetű bajnok életútját vázolom az alábbiakban, akinek ver - senyzői minősége méltó minta a ma fiatalsága számára. Glykais Gyula ( ) sportolói minőségé ben kardvívóként és polgári foglalkozását tekintve is példamutatóan megállta a helyét. E görög szár - mazású sportember a két világháború közötti időszak egyik kiváló magyar kardvívója volt. A világhírű olasz vívómester, Santelli Italo lovag tanítványai közé tartozott. Glykais Gyula április 9-én született Pomá zon (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye). Kardvívói pálya - futását 1912-től a BEAC (Budapesti Egyete mi Atlé - tikai Club) versenyzőjeként kezdte, majd pedig a MAFC (Műegyetemi Atlétikai és Football Club) sportolója, azután ben a Gróf Tisza István Vívó Club kardvívója lett. Az évi budapesti Európa-bajnokságon egyéniben még csak hetedik helyezést ért el ben tagja volt a Tisza István Vívó Club országos bajnok kard csapa tának től már a Szolnoki Vívó Club csapatában szerepelt. Az 1927-ben Vichyben megrendezett Európa-bajnokság egyéni bronzér mese lett (két magyar vívótársa mögött). Mészáros Ervin hírneves vívó és csapatkapitány választotta be Glykais Gyulát az olimpiai magyar kardcsapatba ban Glykais Gyula értékes tagja lett az Amszterdamban az olaszokkal szem be ni döntőt megnyerő, és ekként olimpiai bajnok ságot nyerő magyar kardcsapatnak. A Garay János, Glykais Gyula, Gombos Sándor, Petschauer Attila, Rády József és vitéz Tersztyánszky Ödön össze állítású magyar csapat aranyérme a tizenhatodik magyar aranyérmet jelentette a modernkori olimpiai játékok történetében (és egyben a magyar vívósport hatodik olimpiai bajnoki címét is). Húszszoros válogatottként még sok magyar siker kovácsa lett áprilisában Nápolyban egyéni Európa-bajnokságot nyert. Az ő aranyérme mellett még három magyar bronzérem fémjelezte vívó - sportunk értékeit júliusában az Ostende-ben megrendezett katonatiszti Európa-bajnokságon nyerő kardcsa pat tal lett első helyezett ban Liège-ből szintén csapat aranyérmesként térhetett haza ben Bécsben is kiváló tagja volt az ugyancsak Európabajnokságot nyerő magyar kardcsapatnak augusztusában a magyar olimpiai kardcsapat (Gerevich Aladár, Glykais Gyula, Kabos Endre, Nagy Ernő, Petschauer Attila, Jekelfalussy-Piller György) megszerezte a csapatgyőzelmet Los Ang - elesben is: a válogatottunk minden tagja kiválóan küzdött, és így minden idők legbiztosabb kard - csapatgyőzelmét aratták a versenyzők. Jó példa a nagyarányú fölényre, hogy például az olasz válo - gatott 9:2-es állás után egyszerűen levonult a pástról. A világjáték történetében ez volt a huszon kettedik magyar aranyérem, és a magyar vívósport nyolcadik olimpiai bajnoki címe. Sportvezetőként is jelentős szerepet vállalt: az ben megalakult Szolnoki Vívó Klub vitéz szolnoki Scheftsik György dr. kezdeményezésére 1923-tól megvalósuló újraélesztésében is részt vállalt: a klub elnöke Alexander Imre alispán Glykais Gyula és

14 12 Lengyel Sándor segítségével vezette a vívóegyletet. Az egylet tagjai számos kimagaslóbb versenyered - ménnyel büszkélked hettek: 1928-ban a klub csapata, Glykais Gyula, Karczag Pál dr., Csépai Dezső és Soós József országos vidéki bajnokságot nyert. A klub által alapított Horthy Szabolcs -emlékverseny, mint országos, nyílt, egyéni kardverseny, 1928 ótán éven - ként megrendezésre került. Ezt az országos versenyt ben Glykais Gyula nyerte meg. A versenyt évről-évre egyre komolyabb érdek lődés kísérte. Az 1920-as évek végén a Magyar Királyi Állam - építészeti Hivatal tisztviselőjeként dolgozott Szolnokon, majd pedig vármegyei főszámvevő ként tevékenykedett. E minőségében a Szekszárdi Városi Számvevőség vezetőjévé nevezték ki. Szekszárdon hunyt el június 12-én. A két szeres olimpiai bajnok (csapat: 1928, 1932) három szoros Eu - ró pa-bajnok (egyéni: 1929 ; csapat: 1930, 1931), Euró pa-bajnoki 3. helyezett (egyéni: 1927), és magyar bajnok (csapat: 1927) emlékét ma is őrzik Szek szár - don: születése napján a szekszárdi diákok minden év - ben megemlékezést és koszorúzást tartanak a sírjánál. Diószegi Krisztina TRIÓ Magyar-Görög-Olasz. Némi magyarázatra szo rul a cím, ha az ember Babanaszisz Ziszisszel szeretne interjút készíteni. Miért is ez a három nemzet? Miért került ide ez a különleges trió? Ezekről és más érdekességekről beszélgettem a barátommal már ha megengedi, hogy annak tekintsem a békásmegyeri Don Pepe egyik boxában. Ki is ez a magas, mindig mosolygós úriember? A vezetéknév alapján szinte minden magyarországi görögnek az édesapja, Babanaszisz Szterjiosz ta nár úr ugrik a képbe. Az elismert közgazdász, aki nem csak Magyarországon lett elismert szak te kintély, hanem Görögországban is. Andreas Pa pan dreou hív - ta magához tanácsadónak, majd ké sőbb az Égei Egyetem rektoraként is megbecsült közéleti személy maradt. Az ő fiáról és élet képei ről beszélgettünk. Ziszisz, aki a Fazekas Mihály Gyakorló Gimná zium diákja volt - de már előtte két évvel elkezdte az OSCben a vívást. Annyira tehetséges a karddal, hogy ifjúsági magyar bajnok is lesz. Pár évvel később, mikor az édesapja görögországi munkát kap (lásd fent), és mikor éppen befejezi a gim náziumot és leérettségizik ő is apjával tart. Azon nal görög válogatott lesz, 13-szoros görög bajnok és 1984-ben részt vesz azon az olimpián, amelyen a kelet-európai államok nem vesznek részt, Los Angelesben. Helyt áll és 11. lesz. Igaz, hogy nin cse nek ott a magyarok és az oroszok, de ez akkor is a görög vívás addigi legjobb eredménye. Visszatér Magyarországra, tanulni. A Testnevelési Főiskolán (akkor még ez volt a neve) szerez tanári diplomát, és a vizsgái miatt kényszerül kihagyni a 88-as szöuli olimpiát. Közben szerez egy ifjúsági világbajnoki 7. helyezést. A görög vívás is - mint a többi a görögök által nem igazán népszerű sportok többsége gyermekcipőben jár. Nincs infrastruk túra, nincs utánpótlásképzés. Ziszisz is többnyire Magyar - országon készül a versenyekre. Olyan sikeres a felké - szülés, hogy a 92-es barcelonai olimpiát megelőző bécsi Európa-bajnokságon bronzérmet szerez! Ott már nem lehet azt mondani, hogy nem voltak ott a ma gyarok és az oroszok. Közöttük és előttük lesz har madik! A görög vívósport legfényesebb érme! Az - tán az olimpián elcsalják egy asszóját és csak a 24. A sorozatos küzdelmek és megpróbáltatások arra a lépésre kényszerítik, hogy felhagy kedvenc sportjával. Rövid ideig gyerekekkel foglalkozik, tanítja a vívást, majd a változás szele Magyar - országról Athénben is eléri őt, és arra ösztönzi, hogy valami másba kezdjen, Budapesten! Vissza a születési helyünkre! Ott ahol a régi barátok, iskolatársak, évfolyamtársak vannak. Édesapja nem ért egyet a döntésével, de elfogadja. A ruhaiparban kezd tevékenykedni, először görög barátjával, majd később önállóan. Ekkor ismerkedik meg későbbi feleségével, aki a vendéglátó-iparban dolgozik. A feleségének köszön - hetően bekerül egy olyan miliőbe, ahol a barátok állnak össze egy vállalkozás létrehozására. Mára a vállalkozás 36 üzlettel rendelkezik ország szerte. Elismert olasz vendéglőket, a Don Pepe Pizzériákat üzemeltetik. Ebből négyet vezet Ziszisz. Sok a munkája, de azért marad ideje lányá ra, az öt éves Daphnéra is. Most is lányáért siet az oviba. Nos, így lett trió. Magyar ifjúsági bajnok, görög olimpikon, olasz vendéglős.

15 13 JELEN Görögországban megbecsülik az olimpikonokat Sidiropoulou Niki magyarországi görög. Vívónő és családanya. A görög vívósport legnagyobb - részese, az athéni olimpia 8. helyezett sportolója, Európa-bajnoki ezüstérmes. Beszél getésünk helyszíne egy játszótér - a Zuglóban nevelkedett görögök számára ismert helyszínen - a Kassai téren. Athén óta négy év telt el, s Nikit az azóta eltelt időszakról kérdeztük. Szemmel látható változás, hogy egy kisfiú futkározik körülötte, Dimitrisz, és lapunknak elárulta, hogy hamarosan újabb jövevény érkezését várják párjával, Kosz - tival. Pár nappal vagyunk a pekingi olimpia előtt. Ezúttal nézőként szemléli a versenyeket, hiszen nem sikerült magát kvalifikálnia, de ez most amúgy is iszonyú nehéz volt. Nemcsak azért, mert Athén után két és fél év kihagyás következett (két év a gyermek születése, fél év pedig egy térd operáció miatt), ha nem azért is, mert a sportág szabályai szerint ezúttal a ko - rábbi 48 induló helyett csak 24 résztvevő lehet az olim pián, s ebből mindössze 11 európai. Ez termé sze - tesen az egyéni párbajtőr versenyre érvé nyes. Csapat - ban amelyben az athéni siker született - a női párbaj - tőr és a férfi tőr csapatversenye nem lesz ver seny szám ezen az olimpián. Mint azt Niki elmondta, minden olimpián más fegyvernemtől veszik el a csapat - versenyt, mivel nagyon nagy a versenyzői létszám. De térjünk vissza az Athén utáni időszakra! A sikeres visszatérésben még a görög szövetség sem igazán bízott, így a versenyekre utazás költségeit saját magának kellett finanszíroznia Nikinek. Így is a 600- as világranglistán másfél év alatt sikerült a 92. helyre visszaküzdenie magát. Ha az olimpiára nem is sikerült kijutnia, de a világranglista 1. helyezett Branzát legyőzte a florinai Világ-kupán. A román vívónő ott lesz az olimpián, és esélyes az olimpiai bajnokságra is. (Azota a román vivono a pekingi olimpián az ezustérmet szerezte meg.- a szerk.) Az athéni sikert már senki nem veszi el a görög vívónőktől, de a mai napig bennük van a tüske, hogy egy tus híján nem jutottak be a négy közé. Végig vezettek a németek ellen, majd a hosszab bításban egy tussal vesztettek. Ettől függetlenül az olimpiát követő időszak Niki életében jelentős változást hozott. Görögországban az 1-8. helyezettig értékelik az olimpiai sportolókat, és őket ugyanúgy olimpiai bajnoknak nevezik, ugyanúgy honorálják őket, mint az érmet szerzett sportolókat. Az eredményük tisz - eletére katonai ranggal látják el őket, Niki a görög hadsereg repü lős hadnagya lett, a tiszti esküt a görög honvédelmi minisztériumban tette le idén áprilisban. Ez életjáradékot is jelent, amely haláláig jár a sporto - lónak. Az olimpiai 8. hellyel jár egy olyan jog is, ame lyet csak nagyon kevesen kapnak meg Görög - országban: a szerencsejáték ott állami mono pólium, magánemberek nem nyithatnak ilyen üzletet, de az olimpikonoknak megadják ezt a lehetőséget. Nikinek is kijár ez. Ezen kívül a korábbi magyar országi nagy - kö vettől, Dimitriosz Kondumasz úrtól kapott elis - merést, illetve Geor giosz Orfanosz akkori sportügyi államtit kártól is elismerésben részesült. Kitüntette őt a görög parlament elnöke, illetve az akkori athéni pol - gár mester, Dora Bakojanni, a mostani görög külügy - miniszter Athén díszpolgára címmel jutalmazta. A folytatásról beszélvén őszintén elmondta, hogy Athén után jókedvűen tudta abbahagyni a vívást, hiszen a sikerek és a gyermekáldás pótolták a sport adta örömöket. Most kicsit szomorúan teszi ezt, bár a második gyermek érkezése ugyanúgy kárpótolja majd mindenért. Jön a második gyermek, még nem tudni, mi lesz a vívással, de a végleges visszavonulás nem foglalkoztatja. A visszatéréshez persze megint nagy szukség lesz Koszti segítségére, aki nélkül Dimi születése után sem sikerült volna újból párbajtőrt ragadnia.. A görög szövetség is visszavárja, hiszen a vívás nem olyan sportág, amelyet harminc felett mindenképpen be kellene fejezni. Londonban ismét 48 egyéni induló lesz, megint nagyobb lesz az esély a kijutásra ban Mediterrán Játékok is lesz Görög or - szágban, úgyhogy a motiváció adott. Szp

16 14 Forró fekete Partics Katival Komoly izgalommal indultam neki ennek a beszél - getésnek, mert hiába ismerünk valakit, mint egyi két a magyar görögöknek, mindazonáltal hiába ismertek az eredményei, sikerei, akkor is egy ember - rel, mint humánummal szeretnék beszélni. Sike - rekről, kudarcokról, örömökről, fájdalmakról. Egy óbudai kávéházban beszéltük meg a talál kozót, amit Kati választott. A kávéház választás is az egyéniség tükre. Otthonos, bizalomgerjesztő és udvarias helyszínt választott. Nem tolakodó, mégis közvetlen a tulajdonos. Olyan, mint Kati. Kati a hűvös, csípős szél hatására egy csésze gyümölcsteát rendel, én maradok a kávénál. Meg jön Zeusz (Angelidisz Vaszilisz), oldja a feszült séget mindkettőnkben. Bemutatja az Agórát és hagy minket csevegni. Elindítanám a diktafont, de érzem ez a beszélgetés nem a kényszerű kérdezz-felelek stílusában fog zajlani. Inkább érzésekről, emlé kek - ről, emberekről szól majd. Partics Katiról, a magyar és görög bajnoknőről, aki az egyik leg nehezebb, legösszetettebb sportban bizonyult a világ egyik legjobbjának. Aki volt világbajnok ma gyar színek - ben, de Athénben a hazai (?) rende zésű Olimpián görög színekben indulhatott. Nehéz döntések és kényszerű lemondások árán váltott hazát. Elmeséli, milyen nehéz egy ma gyar sikersportágban megélhetést biztosítani, hogy babysitter-ként kellett kiegészíteni a jövedelmét, miközben egyetemre járt és a magyar válogatott jeles képviselője volt. Egyszer csak elapadnak az állami és magán támogatások és egy sikerre éhes és bizo nyí - tani vágyó sportoló válaszút elé kerül: Vagy abba - hagyja a gyermekkora óta imádott sportját, vagy görög lesz hivatalosan is. Igaz a szakmai adottságok olyannyira kezdetlegesek, hogy úgy lesz görög válogatott, hogy a teljes fel készülési idő szakban a másik hazájában, Magyar országon készül. Abban a klubban, ahol előtte is megbecsül hették volna, de így, hogy fizető ide gen lett a saját hazájában, talán jobban fájt. Mindenkinek. Ráépítették a görög pentatlon női ágát, hogy le gyen egy igazi húzóember. Kell a görög olimpián egy görög modern pentatlonos, ha már mi görögök találtuk ki az elődjét ennek a sportnak is. Nehezen alakult az öttusa görög siker sztorija, hiszen nem volt infrastruktúrája sem 2000-ben Görög or szágban. Lovarda Athén északi negyedeiben (Kifissia), uszoda az Olimposzi Zeusz temploma mögött, a Már - ványstadion közelében, lőtér ki tudja merre, ha ezt valaki komolyan akarná Athénban csinálni, nos az valószínűleg az élete nagy részét az athéni dugóban töltené és nem a felkészüléssel. Ezért jön vissza Budapestre és régi csapatánál készül a versenyekre, miközben itt is érik kelle metlen meglepetések. Nem jut igazán megfelelő lóhoz, hogy sikeresen készül - hessen. Nagy nehezen talál egy kis lovardát Óbudán, ahol jobb lovakkal és emberségesebb kör nyezetben tud készülni. Annyira megszereti a csillaghegyi lovarda hangu latát, hogy idővel megvásárolja kedvenc lovát, mielőtt még a tulajdonosok eladnák, hogy fenn tart hassák az imádott lovardájukat. Ez már a civil Partics Kati első lépéseinek számít, még ha még aktív sportolóként is tevékenykedik akkor. Jönnek a versenyek, kisebb nagyobb sike rek, de Kati már a jövőt építi. A civil jövőt. De nem a kedvenc sportja nélküli jövőt. Tizenhatodik az athéni olimpián egyéniben. Nem volt igazán sze rencséje. Rossz lovat sorsoltak neki. Olyan négy lábú jutott neki, amelyik a hirtelen zajoktól megijed. A tribün előtti akadályok egyikén aztán kitör a paripa és nem ugorja át az akadályt. Pedig még simán pontszerző helyen is zárhatott volna, a lovaglás és a futás előtt

17 15 még 9., aztán ez a fránya négylábú megtréfálja. Pedig ott lehetett volna elől. Egykori magyar válogatott társa viszont megnyeri az olimpiai aranyat. Nem olyan fából faragták ezt a lányt, hogy ilyen könnyen feladja. Az olimpia utáni két nagyobb versenyen élete legjobb eredményeit éri el. Már nincs lelki teher. Csak magának bizonyít, meg azok nak, akik hisznek benne. Ott lesz Pekingben? Nem. Mi lesz veled ezután? A kérdés nem csak Partics Katit érinti, hanem a görög öttusa szövetséget is. Ha nincs Kati, akkor ki lesz az olimpikon? Ki neve li ki az utánpótlást? Kedvenc lovardáját irányítja Óbudán. Tervez. Póni iskolát, ahol a gyerekek már 2 éves koruktól meg - szerethetik a lovakat, a sportot. Összegyűjthetnénk a görög gyerekeket, hátha egy új Partics Kati bukkan fel közöttünk! Kevés olyan odaadó, gon doskodó sportembert találunk, mint Kati. Tessék, itt a feladat. Vigyük a srácokat, lányokat a Katihoz, hátha lehet belőlük is sikeres sportoló. Tudják ezt Görögországban is. Hozzáértő, a munká - jában maximalista lány a Kati. Közgaz dász, edző, sportoló. Akár a görög szövetséget is irányíthatná. Ki tudja? Talán pár év múlva újra büsz kén mondhatjuk, a mi lányunk a görög öttusa szövetség első embere. A miénk. Magyar országi görögöké. Kérdések, amelyek még most is megválaszo lat lanok. Magyarország, vagy Görögország? Magyar vőle - gény. Egy xeno, hogy az örök klasszikust idézzük, a Bazi nagy görög lagzi apukáját. Nem baj. Itt is vannak narancsok és almák. Mindkettő gyümölcs. Ghavrilos Fiatal tehetségeink Bemutatjuk azon sportolóinkat, akik ugyan nem olimpikonok, de a hazai élsport megha tározó csapataiban versenyeznek: Galanisz Nikandrosz (született: július 14.) jégkorong A fiatal, beloianniszi szár ma - zású, Dunaújvárosban élő sportoló már két éve is ígé - retes alakja volt a hazai jég - korongnak. Akkor a Kafeneio című lap közölt riportot róla, és akkor még csak közeli álom volt számára a válo ga tottság. Azóta bemutatkozott a felnőtt jégkorong-válogatottban, ami életkorához képest már önmagában is nagy siker most nyáron töltötte be 20. életévét -, de az elmúlt szezonban jelentős szerepe volt abban, hogy a Dunaújváros csapata az Újpestet legyőzvén az elődöntőben, a Csíkszereda ellenében megnyerte a Magyar Kupa döntőjét. Nem szeretnénk jósolni, de titkon re ménykedünk abban, hogy honfitársunkra is számí tanak majd a jövő évi, A csoportos jégkorongvilágbajnokságra készülő felnőtt válogatottnál. Krisztu Gábor (született: március 4. ) és Krisztu György (született: február 14.) jégkorong Mindketten a Ferenc - város első osztályú jég - ko rong-csapatában játsza nak. Külön érde kesség, hogy Krisztu Gábor három évig világ bajnokokkal és NHLsztárokkal játszott egy csapat ban a szlo vák extraligában, s egyébként magyar válogatott csatár. Solti Oresztész lovassport Hét éves korá ban fer tőzte meg a lo - vak szeretete, 1989 óta versenyző. Ifiben több ször nyert Budapest baj nok ságot e gyé ni ben és csapatban, többszö rös országos csa pat bajnok és e züst érmes ban Görögországban dolgozott lovas oktatóként, és igen ered ménye sen versenyzett első saját tulaj donú lovával ben itthon folytatta pálya futását, 3 évig junior válogatottként. Nem zetek díja csapat - győz tes volt Ivnóban ( Lengyel ország), illetve junior országos bajnokság. Mintegy 12 éve vezeti saját istállóját Budapesten, ahol a sportlovaglásra oktat, készít fel gyerekeket és felnőtteket egyaránt, e mellett továbbra is részt vesz nemzetközi és hazai versenyeken kisebb-nagyobb sikerekkel. Kotszidisz Nikolaosz (született: március 12.) Kotszidu Nikoletta vízilabda

18 16 A testvérpár a hazai vízilabda első osztályú bajnokságában játszik. Nikolaosz az Újpest nevelt je, néhány évig a PAOK-nál játszott Thessza lonikiben, most újra itthon játszik. Nikoletta a Domino Honvéd Polo női vízi labdázója, korábban a BVSC szinkronúszója volt. Iliász Nikolaosz vívás egyéniben serdülő és kadett országos baj nok kadett korosz tály ban (18 év alatt) kétszeres világkupa győztes, egyszeres ezüstérmes csapatban Európa-bajnok és egyszeres ezüstérmes egyéniben Európa-bajnok junior korosztályban (20 év alatt)(életkora alapján még a kadett korosztályhoz tartozik) csapat Euróba-bajnoki ezüstérem csapat világbajnok egyéni világbajnoki bronzérem egyéni Világkupa-győztes és kétszeres bronzérmes A 2007/2008-as idényben kadett és junior világranglista 1. helyezettje! Edzője a közelmúltig a fiatalon elhunyt Gerevich György volt. Mindenképp szeretne ott lenni a 2012-es londoni olimpián. JÖVŐ Novák Alexisz (született: november 22.) (édesanyja: Vlahopulu Hriszula) labdarúgás Az NB II-es Budaörs csapatának játékosa. Ne ve lőegyesülete az MTK, majd néhány évig a BKV Előrénél játszott. Jelentősebb eredményei: Diák C korosztály Országos Bajnokság 2006 I. helyezett Budapest Kupa Nemzetközi Verseny 2006 I I. helyezett Országos Csapatbajnokság 2006 III. helyezett Diák B korosztály Magyar Köztársasági Kupa 2007 III. helyezett Országos Diákolimpia 2007 III. helyezett Országos Bajnokság 2007 I. helyezett Országos Csapatbajnokság 2007 II. helyezett Budapest Bajnokság 2007 I. helyezett Diák C korosztály Magyar Köztársasági Kupa 2008 V. helyezett Budapesti Diákolimpia I. helyezett Országos Diákolimpia 2008 II. helyezett Papalexi Petra (született: Dunaújváros október 11.) vízilabda Szapanidisz Arisz Athanaszisz (született: november 18.) (édesapja dr. Szapanidisz Jorgosz, nagyszülei: Szapanidisz Atanaszisz, Geru Atina) judo (cselgáncs) 2003-tól sportol. Edzője: László Zsolt Egyesülete a Budapesti Honvéd Édesapja görög (Papa - lexisz Kosztasz), édes - anyja magyar. Általános iskolai ta nul - mányait Beloi an nisz - ban végezte kitűnő ered ménnyel augusztusa óta vízilabdázik, a Dunaújvárosi Főiskola Vízilabda Egyesületének saját nevelése. Serdülő kor osz tályban magyar bajnok 2005-ben, négy éve magyar utánpótlás válogatott ben Prágában a serdülő válogatottal meg - nyerték az olimpiai reménységek tornáját. Jelenleg ifjúsági válogatott kerettag. Két éve tagja a Heraklesz

19 17 Nemzeti Utánpótlás Programnak is. Edzői szerint korosz tályának kiemelkedő tudású centere, rendkívül gólerős húzóembere csapatának. Jelenleg a duna - újvárosi Széchenyi Gimnázium kitűnő tanulója. Három fiatal labdarúgó-palántánk: Ikonomou Konstantinos (Vasas Akadémia) Anasztasziadisz Marcell (REAC) Papadopulosz Arisz (BKV Előre) Az amatőr sport nagyon fontos közösségszervező tényező - beszélgetés Papavasziliu Hrisztosszal Nemcsak élsportolókkal, de edzőkkel is büsz - kélkedhet a hazai görögség. A 80-as években a KSI és a magyar tornászválogatott edzője volt Hariszisz Kosztasz, aki polgárháborús szülők gyermekeként először Romániában élt, majd Magyarországon tevékenykedett. Jelenleg Görög - országban él. Ma is a KSI és a felnőtt tornász válogatott mesteredzője viszont Ziszisz Thana - szisz. A közelmúltban a magyar labda rúgó válogatott másodedzője volt Teodoru Vaszilisz, a Diósgyőr korábbi első osztályú labdarúgója, aki az MTK utánpótlás-nevelé sében játszott és játszik óriási szerepet. Lapunk egy olyan korábbi válo - gatott edzővel készített interjút, aki mostanában egyre nagyobb szerepet vállal görög közösségünk amatőr sportéletében is. Papavasziliu Hrisztosz korábbi válogatott kosárlabda edző óriási erő - feszíté seket tesz azért, hogy a görög fiatalokat az amatőr, illetve a tömegsport közelébe vonzza. Egy archív kép a Népsportból - Hariszisz Kosztasz tornászedző tanítványaival keve sen tudják, hogy létezik ez a lehetőség. A túra végén majdnem olyan hosszú volt a búcsúzkodás az állomáson, mint maga a túra. A gyerekek egymásra borultak és sírtak. Hogyan zajlott az idei Tisza-túra? Milyen előz - ményei voltak? Korábban a III. kerület diákjai jöttek, később bőv ítet - tük országos szintűre a túrát, amikor bekerül tem az or szá gos önkormányzat sport bizottságába külsős tagként. Sajnos a kommunikáció még akadozik, Milyen egyéb lehetőségeket tudsz ajánlani a görög fiataloknak? Ha meg tudjuk szólítani azokat a diákokat, akik az ország különféle helyein élnek, szép kis közös séggé tudjuk formálni őket, át tudjuk nekik adni a görög identitást. Ehhez a lehetőségek adottak. A jövőben a

20 18 barlangászástól kezdve a síelésen át a kerék - pározásig, a kosárlabdáig bármire lehet jelent kezni, amire igény van. Ennek a mikéntjére kell megoldást találnunk. Azok, akik szeretik a sportot, jelent kez - zenek közvetlenül nálam, és ben azonnal, a lehető leghamarabb megkapja mindenki a prog ra - mot, a lehetőségeket. Így könnyebb lesz mozgó sítani az embereket. Már szep temberben, októberben meg tudom mondani azt, hogy nyáron mikor fogjuk szervezni a vízi túrát, mikor megyünk sítáborba, mikor szervezünk egyéb programokat, és akkor min - denki úgy tudja egyeztetni a saját programjait, hogy részt tudjon venni ezeken, ha szeretne. Majdnem minden évben megrendezi közös ségünk a görög sportnapot... Igen, évente egyszer van egy görög sportnap, ami re nagyon sok pénz megy el, de ez nem egy folyamatos munka. Én inkább ez utóbbi mellett lobbiznék. Az olimpia sem egy helyszínen van. Egy város rendezi, de több száz kilométer a különbség a helyszínek között. Nem egy helyben kell gondolkodni, a gondolkodásnak arra kell kiterjednie, hogy rendszeres sportolási lehetőségek legyenek. Itt van példának a városligeti mara tonfutás. Fussuk le a maratont! Én 42 évesen lefutottam. Nem lehetetlen, csak akarat kérdése. Egy-egy jobb programot, mint például a vízitúrát, fel lehet ajánlani a cseh, az oszt - rák vagy a lengyel görög közösségnek, hogy vegye - nek részt a progra mon ők is. Ezek az események lehetőséget nyújta nak fiataljaink számára a görög nyelv használatá ra, mert csak a görög vagy esetleg az angol nyelv révén tudnak kommunikálni egymással. Ha időben szólunk nekik, részt tudnak venni rajtuk a környező országokban élő görögök is. Az anya - országban történő nyaralás nem mindenkinek adatik meg, de egy önellátós vízitúra, ahol kempin ge - zünk, evezünk, emellett drámapedagó gus is gon dos - kodik a szabadidős programokról, nagyon hasz nos a közösség számára. Ha több görög gyerek lesz, akkor olyan feladatokat kapnak, amelyek a görög identitás felé viszik őket. A közösségformálás a lényeg. Hány görög gyermek vett részt az idei Tiszatúrán? Most 13 görög gyermek volt a vízitúrán, de járnak az én iskolámba is görög gyerekek. A Kelenföldi pályaudvar mellett található a középiskola, ideális helyszín a budai gyerekek, illetve a budai agglo - merációban élő gyerekek számára. Közel van Beloia - nniszhoz is. Az iskolán belül oda tudok figyelni a gyermekre, hogy ne kallódjon el, hanem maradjon a helyes úton, és ha több gyerek jön tanulni az intézménybe, akkor az igazgatónő még támogatja is a nyelvoktatást, térítésmentesen adja a termet, ha kell. Ha tíz ember összejön, akkor már lehet tanárt kérni. Koncentrálni kell az erőinket az oktatás terén. Egyébként magyar gyermekek is bekapcsolódhatnak az oktatásba. Ők amúgy is kő ke ményen kapják tőlem a görög identitást. Arra nevelem őket, hogy miként én is megtartom a görögségemet külhonban, ők is tartsák meg a magyarságukat idehaza. Legyen az én identitás ápolásom minta. Itt könnyű magyar - nak lenni, próbáld meg Erdélyben! - mondom nekik sok szor. Igyekszem példát mutatni nekik. Nem lehet, hogy sok szülő az iskola színvonalát előrébb valónak tekinti, mint a görög nyelv - oktatást? A mai világban már az iskola színvonala nem annyira lényeges, mert bevezették a bolognai pontszámítást, és ha a diák elmegy a piaristákhoz ötös tanulóként, akkor ott a rengeteg kitűnő között lehet, hogy nem a legkitűnőbb lesz, és épp hogy eléri a 400 pontot. Ha pedig valaki jó fejű, és eljön egy picit gyengébb iskolába, ugyanúgy el tudja érni a 400 pontot. A plusz ott van, hogy nyelv vizsgát kell letenni, és oda kell tenni azt a pluszt, amit a piarista gyerek is megtesz, mert nem napi egy órát tanul, hanem napi hármat. Tehát a plusz időt rá kell szánni, s ez mind csak annak a függ vénye, hogy ki hogyan tanul, és nem pedig az iskola a mérvadó. Az csak egy lehetőség. A miénk egy szakközépiskola, ahol harmadik osztály - tól kezdve tanulják a második idegen nyelvet. De a követelmény az egyetemen is csak egy idegen nyelv. Aki nyelvet akar tanulni, nulladik évfolya mon tanulhatja napi 3 óra angol nyelvtanulással. Görögből is lehet ma már érettségizni. Nem lenne rossz egy iskola, ahol erre is felkészítenék a diákokat. Meg kell nézni, hogy a görögök szétszóródása milyen irányba terjed el. És lehet javasolni, hogy aki Dél-Pesten, Dél-Budán van, meg a déli agglo me - rációban, ami sűrűbben lakott, azok jöjjenek ide, a többieknek meg egyébként jó a Vécsey utca, mert metróval be lehet oda menni. Sokan nem ismerik a pályafutásod! Mesélnél erről? 1977-től Újpesten dolgoztam tanárként, de előtte a Tungsramnál voltam a kosárlabda-szakosztálynál. Kosárlabda szakedző voltam, NB1-es és válogatott szinten. Nagyon sok gyermeket neveltem, Újpes ten húsz évvel ezelőtt az általános iskolás gyere kekkel vízitúráztam, előtte pedig a kosarasaimnak csinál - tam ilyen túrákat. Mivel a gyerekek súlyt nem emel - hettek, az erőnléti fejlesztésre találtam ki a vízi - túrát; egy fenékkel két lovat ültem meg. Negyven - egy éve majdnem minden nyáron vízitú rázom, mind össze 5-6 év maradt ki. Most 57 éves vagyok. Amikor jött a rendszerváltás, véleményem szerint