MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

Átírás

1 MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/593-1/2010/I. Üi.: dr. Dobó A. Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete MAKÓ TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete évi Gazdasági és Munkaprogramja végrehajtásáról Melléklet: évi Gazdasági és Munkaprogram megvalósulása Tisztelt Képviselő-testület! A helyi önkormányzatokról, valamint az államháztartásról szóló törvény értelmében a helyi képviselőtestület kötelezettsége és egyben át nem ruházható hatásköre legalább megbízatásának időtartamára gazdasági programot készíteni. A programnak tartalmazni kell mindazon helyi szinten meghatározott célkitűzést és feladatot, mely az önkormányzat által nyújtandó kötelező és vállalt feladatok biztosítását és fejlesztését szolgálják. Ezen belül ki kell térni a középtávú településfejlesztési elképzelésekre, munkahelyteremtési koncepciókra, közszolgáltatások megfelelő szinten való biztosítására, illetve a városüzemeltetési politika alapvető szempontjaira. A gazdasági programot a képviselő-testületnek az alakuló ülésétől számított 6 hónapon belül el kell fogadnia. Ennek megfelelően a Képviselő-testület 71/2007. (III. 28.) MÖKT határozatával elfogadta évi Gazdasági és Munkaprogramját. A program a választási ciklus végéig szóló időszakra tartalmaz konkrét iránymutatásokat. Tisztelt Képviselő-testület! Tekintettel a választási ciklus közeledő végére, a Tisztelt testület elé terjesztem hatályos Gazdasági és Munkaprogramunk teljesítéséről szóló tájékoztatót és javaslom annak elfogadását! HATÁROZATI JAVASLAT Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete az évi Gazdasági és Munkaprogramjáról szóló tájékoztatót megtárgyalta és elfogadta. Erről értesítést kap: Makó város polgármestere Makó város jegyzője Makó, június 10. Dr. Buzás Péter polgármester HUNGARY 6900 MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 22. TEL.: FAX: INFO@MAKO.HU -1...

2 Makó Város önkormányzati Képviselő-testülete évi GAZDASÁGI ÉS MUNKAPROGRAMJÁNAK MEGVALÓSULÁSA I. MAKÓ A képviselő-testület ciklusprogramja az előző ciklusban már megkezdett út folytatását tűzte ki célul. Az önkormányzat ennek szellemében a munkahelyteremtésre és a gazdaságfejlesztésre helyezte a hangsúlyt, emellett kiemelt cél a városépítés és városüzemeltetés is. A ciklusprogram stratégiai jellegű célokat tűzött ki, amelyek megszabták az önkormányzati döntések irányát, megfogalmazták azokat az elképzeléseket, amelyek szervesen illeszkedtek célokhoz. A Gazdasági és Munkaprogram zárógondolata szerint a program vélhetően egy önkormányzati ciklusban nem valósítható meg teljes körűen, de ezen tendenciák mentén, a szükséges és lehetséges döntések meghozatalával a lehető legközelebb kell jutni egy valamennyiünk által vágyott megélhető kisváros dologi és működési feltételeinek biztosításához. Jelen beszámoló tartalmazza az elmúlt időszakban elvégzett munka összefoglalását és az elért eredményeket. II. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS A POLGÁRMESTERI HIVATAL II.1. A képviselő-testület, bizottságok: átlátható és hatékony önkormányzat A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény, valamint Makó Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzata szabályai szerint, éves munkaterv alapján tartja üléseit. Alakuló ülését október 13. napján tartotta. A testület jogalkotó és határozathozó munkája ettől az időponttól kezdve a beszámoló elkészítéséig bezárólag az alábbiak szerint alakult: év Ülések száma Rendeletek száma Határozatok száma 2006* ** ÖSSZESEN * beleértve az alakuló ülést ** az utolsó ülés május 26.-án volt Határozatképtelenség miatt sem munkaterv szerinti, sem rendkívüli ülés nem maradt el. A bizottságok valamennyi munkaterv szerinti ülés előtt de esetenként rendkívüli ülés előtt is bizottsági üléseken a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket megtárgyalják, véleményezik, szükség szerint javaslataikat a testület elé terjesztik. A képviselő-testületi munka hatékonysága és átláthatósága érdekében a lakosok széles rétegét érintő döntések előkészítése során a szabályozás módjáról és irányáról, valamint a bemutatást igénylő döntésekről a lakosság folyamatos tájékoztatása a Makói Hírek c. újság, a 1

3 oldalon történik. Emellett a lakosság rendszeresen megtartott fogadóórák keretében egyénileg is elmondhatja véleményét, javaslatait. A lakossággal történő párbeszéd módja továbbá, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat értelmében az önkormányzati rendelettervezetek a megtárgyalásuk előtt 8 nappal a lakossági hirdetőtáblán kifüggesztésre kerülnek. A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a testület elé negyed évente tájékoztató kerül. A képviselő testületi üléseket a Városi Televízió élőben közvetíti, az írott sajtó, és a rádiók képviselői is jelen vannak meghívottként az üléseken. A képviselő-testületi és a bizottsági ülések meghívói a napirendi pontok megjelölésével naprakészek a honlapon, továbbá a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvek zárt ülési jegyzőkönyvek kivételével szintén a oldalon olvashatóak. Városunkban román, illetve cigány helyi kisebbségi önkormányzat működik. A működéshez szükséges tárgyi feltételeket a képviselő-testület biztosítja. Mindkét kisebbségi önkormányzat rendelkezik irodahelyiséggel, telefonnal és számítógéppel. Költségvetésükhöz az önkormányzat a költségvetéséből 500 e Ft-tal járul hozzá a központi költségvetési támogatáson felül. Emellett az éves önkormányzati támogatáson felül nyertes pályázatok esetén az önkormányzat a kisebbségi önkormányzat kérelmére külön pénzügyi támogatást nyújtott. A Polgármesteri Hivatal részéről a törvényszerű működés elősegítése érdekében folyamatosan 2 fő köztisztviselő áll a kisebbségi önkormányzatok rendelkezésére pénzügyi és törvényességi vonalon, akik intézik az ülések előkészítését és összehívását, végzik az adminisztratív feladatokat. A kisebbségi önkormányzatokat érintő várható döntések előkészítésébe a kisebbségi referensek segítségével kerülnek a kisebbségi önkormányzatok bevonásra. A kisebbségi önkormányzatok elnökei állandó meghívottjai a testület üléseinek. Makói Román Kisebbségi Önkormányzat Év Rendes ülések száma Rendkívüli ülések száma Meghozott határozatok száma 2006.* ** 2-15 ÖSSZESEN * beleértve az alakuló ülést ** júniusig A Makói Román Kisebbségi Önkormányzat fontos feladatának tekinti a történelmi hagyományok, a nyelv ápolását és fejlesztését, valamint a tárgyi és szellemi kultúra megőrzését, valamint gyarapítását. Az Önkormányzat ennek szellemében végzi tevékenységét megalakulása óta, és döntött eseti jellegű egyszeri támogatásokról. 2

4 Makói Cigány Kisebbségi Önkormányzat Év Rendes ülések száma Rendkívüli ülések száma Meghozott határozatok száma 2006.* ** 2-13 ÖSSZESEN * beleértve az alakuló ülést ** júniusig A cigány kisebbségi önkormányzat segíti a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (MACIKA) által kezdeményezett tanulmányi ösztöndíjra pályázó fiatalokat, továbbá pályázati forrásból számos programot valósított meg (Te is más vagy, te sem vagy más című Tolerancia nap; Zarándokút Máriaradnára ; A Makói Cigány Közösség Karácsonya ). A képviselő-testület állandó kapcsolatot tart fenn a pártok helyben működő szervezeteivel, a civilszervezetekkel, továbbá a városban működő egyházak képviselőivel. II.2. A városi civilszervezetekkel, pártokkal, egyházakkal történő együttműködés: konzultáció, a helyi erők és elképzelések szintetizálása A pártokkal történő kapcsolattartás egyik eleme, hogy az újév köszöntő események részeként, a város első embere minden évben a pártok vezetőivel is kötetlen beszélgetést, eszmecserét folytat. A találkozó alkalmat teremt arra, hogy főként várospolitikai kérdések tekintetében a különböző pártállást tükröző vélemények, az előkészítés folyamatában beépülhessenek a testületi döntésekbe. A kapcsolattartás másik eleme az a hagyományos találkozó, amely a nemzeti ünnepek minél zökkenő és konfliktusmentesebb előkészítését szolgálja. Az eseményen legalább egy, másfél hónappal az ünnep előtt alkalom nyílik a program, de legfőképpen az ünnepi szónok személyének egyeztetésére, kiválasztására, jóváhagyására. A találkozó nem titkolt célja, hogy a városban működő társadalmi erők összefogással mozgósítsák az itt élőket az együtt ünneplésre. Ennek következtében Makó lakossága évről évre méltóképpen tud emlékezni az es Forradalom és Szabadságharcra, államiságunk évfordulójára, valamint az 1956-os forradalomra. A ciklusprogramban rögzítettek alapján folyamatosan épültek ki a civilek és az önkormányzat közötti kapcsolatfelvétel bázisai. Első lépésként említhető meg a januárjától megrendezésre kerülő ún. újévi koccintások, melyek tovább folytatódtak. Ezen az összejöveteleken lehetősége nyílik a polgármesternek arra, hogy valamennyi Makón működő civilszervezet vezetőjével találkozzon, meghallgassa véleményüket, tájékozódjon felőlük. Ezen túl is sor került a kapcsolattartás, véleménynyilvánítás, közös eszmecsere hatékonyabb továbbfejlesztésére az elmúlt évek során. A Konzultatív Tanácsadó Testület mellett jól működik a Vállalkozói Tanácsadó Testület, valamint a Civil Tanácsadó Testület. Konkrét témákban, a döntés-előkészítés folyamatában javaslattételi, véleményezési szerephez, a már meghozott döntések vonatkozásában pedig tájékoztatáshoz, információhoz jutnak. 3

5 A képviselő-testület pályázatok révén továbbra is anyagi segítséget nyújt a civil szervezetek részére, melyet a város kulturális, tudományos és közéletében közszereplést vállaló, a város jelentős napjainak megünneplésében, megrendezésében aktívan közreműködő civil szerveződések, már működő illetve alakuló öntevékeny művészeti csoportok és művészettel foglalkozó személyek, közösségek pályázhatnak meg. A pályázat kiírásáról, a pénz odaítéléséről Makó Város Képviselő-testületének Oktatási és Művelődési Bizottsága átruházott hatáskörben dönt. Önkormányzati tulajdonban lévő helyiségek pályázati eljárás mellőzésével bérbe adhatók egyedi határozat alapján egyes, az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezet részére, ennek eredményeként kedvezményes (40 ft/m 2 ) bérlet díj fejében juthatnak önkormányzati helyiségekhez. A civilek számára az információk biztosítása különféle konferenciák, előadások útján valósul meg. Egyre több konferencia, rendezvény foglalkozik a civil szervezetekkel. Ilyen rendezvény volt májusában a város lengyel és szlovák testvérvárosaival együtt rendezett konferencia, melyen a civil szervezetek és az önkormányzatok viszonyát elemezték. Az önkormányzat hosszú évekre visszamenőleg jó kapcsolatot ápol a Makón működő történelmi egyházakkal, illetve az egyházközségek vezetőivel. Ennek egyik elemeként évente minimum két alkalommal találkozik a polgármester a történelmi egyházak vezetőivel (római katolikus, református, görög katolikus és evangélikus), az év elején a hagyományos újév köszöntő alkalmával, valamint a Szent István napi ünnepséget megelőző napon. A szűk körű megbeszélések lehetőséget biztosítanak arra, hogy az önkormányzat tájékozódjon az egyházak gondjairól, megoldásra váró problémáiról, az egyházi vezetők pedig első forrásból értesüljenek a testület városfejlesztési elképzeléseiről, terveiről. A polgármester mellett működő Konzultatív Tanácsadó Testületben az egyházi vezetők is képviseltetik magukat, ami szintén a kölcsönös információcserét van hivatva szolgálni. Az egyházi vezetőket az önkormányzat rendszeresen bevonja a nemzeti ünnepek programjának előkészítésébe, majd a pártok vezetőivel együtt annak egyeztetésébe. A képviselő-testület a polgármester vagy az alpolgármesterek személyén keresztül rendszeresen képviselteti magát a történelmi egyházak kiemelkedő ünnepi rendezvényein, eseményein, többek között ilyen az augusztus 20-i új kenyér megáldása, illetve a Honvéd emléknapon megtartott megemlékezések. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program IV. tengelyen belül lehetősége volt az egyházközségeknek templomok, történelmi, kegyeleti emlékeink felújítására, térségi identitással bíró nagyjaink örökségének ápolására pályázni. Pályázatot nyújtott be a Makó Újvárosi Református Egyházközség, Makó-Belvárosi Református Egyházközség, Görög Katolikus Egyházközség, Szent László Király Plébánia és a Szeged Csanád Megyei Egyházközség. Tekintettel arra, hogy a pályázat utófinanszírozott, és a fejlesztések az Önkormányzat városképi, valamint turisztikai elképzeléseivel összhangban vannak, az önkormányzat vállalta, hogy visszatérítendő támogatással segítséget nyújt a megvalósításhoz. A pályázatok értékelése még folyamatban van. 4

6 II.3. Kistérségi, regionális és nemzetközi együttműködés: a példaértékű összefogás új területekre történő kiszélesítése Tovább folytatódott Makó város és a környezetében lévő 16 település eredményes kapcsolata. A Többcélú Társulás sikeres pályázatainak köszönhetően fejlesztések valósulhattak meg a Makói Kistérségben. A Közösségi közlekedés fejlesztése a Makói Kistérségben projekt keretében 48 megálló és 3 buszforduló átépítésére, illetve modernizálására került sor, amely hozzávetőlegesen 50 ezer lakos közlekedését és mindennapjait tette kényelmesebbé. A fejlesztés során új buszfordulók kialakítása, a buszvárók felújítása és cseréje mellett megvalósult azok teljes körű akadálymentesítése is. A beruházás több mint 204 millió forintból valósult meg, amelyből 183 millió forintot az Európai Unió finanszírozott. A Makói Többcélú Kistérségi Társulása, valamint Deszk Község pályázatot nyújtott be Kerékpárút tervezése a 43-as számú főút mentén címmel, a 43 számú főúttal párhuzamosan futó hiányzó kerékpárút szakaszok terveinek elkészíttetésére. A pályázatból megtervezik a hiányzó mintegy 11 km hosszúságú szakaszt az alább bontásban: 1. tervezési szakasz Deszk község közigazgatási területén szelvényszámtól a szelvényszámig. 2. tervezési szakasz Kiszombor község közigazgatási területén a szelvényszámtól a szelvényszámig. 3. tervezési szakasz Magyarcsanád község közigazgatási területén a szelvényszámtól a szelvényszámig. A Téli közmunka keretében 2008-ban és annak továbbfolytatásában 2009-ben 13 településnek volt alkalma 55 közmunkást foglalkoztatni. A résztvevő településeken a település üzemeltetési és tisztasági önkormányzati feladatok ellátása, csapadékvíz, és belvízelvezető csatornahálózatának kialakítása, helyreállítása, karbantartása, parkosítás, parkfenntartás, kegyeleti helyek és környezetük rendbetétele valósulhatott meg. A Többcélú Társulás megalakulásakor a települési önkormányzatoktól több közszolgáltatási feladatot átvállalt a települési önkormányzatoktól, az intézményesített együttműködés újabb területekre is kiterjed. A mozgókönyvtári hálózat működése március 1-jén indult a térség 9 településén (Ambrózfalva, Csanádalberti, Ferencszállás, Királyhegyes, Klárafalva, Kövegy, Nagyér, Nagylak, Pitvaros) május 1. napjával Magyarcsanád is csatlakozott a hálózathoz. A Makói Kistérség Többcélú Társulása a makói József Attila Városi Könyvtárat bízta meg a mozgókönyvtári feladatok ellátásával. A megyei közgyűlés munkájában több makói képviselő részt vesz, képviseltetve a város és közvetve a térség érdekeit. A Makó és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (MTTÖT) március 1. napjával megszűnt, tekintettel arra, hogy a 2003-ban megalakult Többcélú Társulás, mint Fejlesztési Tanács több más feladata mellett az MTTÖT által felvállalt területfejlesztési feladatoknak is eleget tesz. A régiók szerepének konvergencia célokkal összehangolt elmozdulását jelzi, hogy a helyi önkormányzatok fejlesztései és vis maior támogatására szolgáló előirányzat teljes egészében a regionális fejlesztési tanácsok döntési jogkörébe került át. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) jelenlegi összetételében Makó város polgármestere a makói kistérségi társulás elnökeként Csongrád megye valamennyi kistérségét képviseli tagként a tanácsban. Az Európai Uniós források mellett Makó Város Önkormányzata a lehető legszélesebb körben él a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett pályázatok támogatásainak igénybevételével. 5 db sikeres TEKI pályázatnak köszönhetően további járdák burkolatai újulhatnak meg. (összköltségük közel 140 millió Ft, 75% támogatás intenzitás mellett). Megvalósul a Hagymaház épületének belső festése, valamint az Erdei János Sportcsarnok 5

7 bádogos szerkezeteinek és külső faszerkezeteinek felújítása. (2 db nyertes CÉDE pályázat, 26MFt összköltség, 75% támogatási intenzitás), a Bajcsy-Zsilinszky lakótelep belső úthálózatának felújítása a TEUT pályázatnak köszönhetően újul meg. A Polgármesteri Hivatal Kistérségi Irodája a hazai és az Európai Uniós programok aktuális pályázati lehetőségeit figyelemmel kíséri, kapcsolatot tart az illetékes irányító hatóságokkal, megyei/regionális fejlesztési szervezetekkel való kapcsolattartás is. Együttműködik mindazon közigazgatási és társadalmi szervekkel, szervezetekkel, amelynek tevékenysége a kistérség fejlesztésével, a társulások tevékenységének eredményességével kapcsolatban van. Az önkormányzat továbbra is közvetlen operatív kapcsolatot tart a regionális fejlesztési tanács titkárságával és munkaszervezetével, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel (DARFÜ) valamint a Váti Nonprofit Kft-vel. Az dél-alföldi kistérségekkel való együttműködés színtere az eredményesen működő, makói központú Dél-Alföldi Térségfejlesztési Társulások Egyesülete (DATTE), amely folyamatosan megfogalmazza és képviseli a kistérségi területfejlesztési szemléletet és érdekeket a regionális és országos területfejlesztési politikában. A DARFT a Dél-Alföldi Térségfejlesztési Társulások Egyesülete (DATTE) szerepének hangsúlyos megjelenítésére odafigyel, az egyesület a DARFT háttérintézményeként működik, elnöke Makó város polgármestere. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 23/2008. (III.13.) sz. határozatával létrehozta a Regionális Munkacsoportot (RMCS). Az RMCS, mint stratégiai tervezői bizottság a es akcióterv tervezése kapcsán javaslattevő, véleményező szakmai szervezetként segíti a Tanács munkáját, az albizottságok pedig operatívan részt vesznek az adott prioritástengely kidolgozásában. Az albizottságba az egyesület is delegált tagot. A DATTE a Regionális Akcióterv társadalmi egyeztetésében is részt vett, valamint a régió kohéziójának erősítése érdekében kezdeményezte, hogy az ÚMFT pályázatokon kevésbé jól teljesítő kistérségek esetében vizsgálják ki a sikertelenség okát, illetve segítsék azok felzárkóztatását, a további sikeres, eredményes munka érdekében. Az egyesület november 26-án tartott soros ülésén döntött arról, hogy pályázatot nyújt be a Magyarország - Szerbia valamint a Magyarország - Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programra, hogy kapcsolatait határon túlra is kiterjessze, kapcsolatot építsen hasonló szervezetekkel. A határ menti együttműködés lehetőségeit Makó Város Önkormányzata folyamatosan keresi. A es időszakban több magyar-román pályázat került benyújtásra. A Makó-Perjámos ökohíd a Maroson című pályázatunkat a közreműködő szervezet a 2. körében való továbbfejlesztésre javasolta, a dokumentáció áprilisban került benyújtásra, eredménye várhatóan júniusban lesz. A Szeged-Temesvár határon átnyúló kerékpárút fejlesztés 1. szakasz című pályázat (Csanáddal és Nagyszentmiklóssal) valamint a Makó - Arad határon átnyúló kerékpárút fejlesztés 1. szakasz pályázatokat az elbírálások első körében a közreműködő szervezet támogatásra érdemesnek ítélte, azonban az utófinanszírozás miatt felmerült kamatköltségeket a pályázatban résztvevő települések nem tudták finanszírozni, így a pályázat 2. körét nem tudtuk benyújtani. A Határ menti fürdővárosok együttműködése a turisztikai világpiacon történő hatékonyabb megjelenésük elősegítése érdekében című pályázat, amelynek keretében 5 határmenti város közös marketingeszköz fejlesztése valósulhatna meg. Határon átnyúló ökotúra a Maros alsó szakaszán Perjámos és Makó között projekt keretében megvalósulhat a Maros folyónak valamint a hullámtérnek az ökoturisztikai hasznosítása. Mindkét pályázat lehetőséget biztosít arra, hogy a rendelkezésünkre álló természeti kincseinket a lehető legmegfelelőbb módon és formában tudjuk felhasználni és egyben a jövőben városunkba 6

8 látogató vendégeinek további kikapcsolódási lehetőségeket tudjunk biztosítani. A pályázatok elbírálása várhatóan június vége. A magyar-román határ menti együttműködéshez hasonlóan Makó a szerb partnerek felé is nyitott. Zabalj településsel közösen nyújtott be pályázatot a évi kiírásra, amelynek célja. növelni a határ menti térség vonzóképességet a külföldi tőke beáramlását illetően, ezáltal növelni a társadalmi kohéziót a határ menti térségekben a városok, önkormányzatok, kereskedelmi kamarák, KKV-k és egyéb gazdasági szervezetek között Az önkormányzat a közös munka során jó kapcsolatot épített ki román és szerb partnereivel egyaránt, így Nagyszentmiklóssal, Perjámossal, Nadlaccal, Kikindával, Zabaljjal. A magyar- román- szerb hármashatár mentén elhelyezkedő részéről felmerült az igény, hogy támaszkodva az előző évek sikeres együttműködéseire és továbbfejlesztési lehetőségeire Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) létrehozásában gondolkodjanak októberében döntött az önkormányzat az EGTC-hez történő csatlakozásról, melynek eredményeképpen az együttműködésben való részvétel tágítja önkormányzatunk határon belüli és túli együttműködési formáit, további sikeres európai uniós forrásokhoz történő hozzájutását bővíti. Ezáltal a gazdasági-kulturális-társadalmi-környezetvédelmi-kommunikációs-üzleti, K+F és innovációs együttműködések, közös partnerségi, program-és projektmenedzsment kapacitások fejlesztése, humánerőforrások közös kihasználása, kisléptékű közlekedési infrastruktúra fejlesztések és még számos más terület fejlesztése valósulhat meg. Makó több határon túli településsel tart fenn jó kapcsolatot. Ez lehetővé teszi a városok polgárai közötti együttműködést az élet minden területén, biztosítja a helyi közösségek kölcsönös barátságának, megértésének és fejlődésének feltételeit és támogatja az európai közösség gondolatát a polgárok szabadságának tiszteletben tartásával. A kulturális, oktatási és művelődési együttműködés mellett jelentős szerephez jutnak a gazdasági kapcsolatok. Makó testvérvárosaival a kapcsolattartás úgy alakul, hogy az egyik évben a makói delegáció tesz eleget a meghívásnak, a másikban mi látjuk vendégül őket. A delegációk a politikai paritás mentén jönnek létre, és az önkormányzat köztisztviselő kísérőt is biztosít. Az önkormányzat hosszú távú érdeke, hogy biztosítsa a nemzetközi kitekintést, a kapcsolatrendszerek kialakítását más kultúrákkal, gazdasági szereplőkkel. Ennek érdekében tovább ápoljuk kapcsolatunkat Löbau, Martinsicuro, Jaslo, Radomsko, Zselíz, Ada, Csíkszereda, Igazfalva, Bodófalva, Kisorosz testvérvárosokkal. Az önkormányzat minden évben a költésvetésében támogatási keretet biztosít az önkormányzat és a város már létező testvérvárosi kapcsolatainak ápolására, valamint új külkapcsolatok kiépítésére, valamint azoknak külkapcsolati kezdeményezéseknek a támogatására, amelynek során olyan makói résztvevők tudnak nagy számban bekapcsolódni, akiknek egyébként hátrányos anyagi helyzetük miatt erre nem lenne lehetőségük. A pályázat kiírásáról, a pénz odaítéléséről Makó Város Képviselő-testületének Oktatási és Művelődési Bizottsága átruházott hatáskörben dönt. II.4. Polgármesteri Hivatal: szolgáltató közigazgatás Folytatódott a korszerű informatikai alkalmazások minél szélesebb körben történő alkalmazása. Az ÁROP-1.A.2/A sz. pályázatból megvalósult Makó Város Önkormányzatának honlapján az elektronikus helyi adóbevallás és bevezetésre került a hivatali ügymeneteket támogató elektronikus tanúsított iratkezelő és munkafolyamat-irányító informatikai rendszer. A beruházás összköltsége ,- Ft. A támogatás aránya 92%. A papír nélküli ügyvitel tovább szélesítése érdekében önerőből fejlesztve lett az előző ciklusban bevezetett vezetői döntést előkészítő rendszer, melynek keretében megvalósult a Pályázatok 7

9 Nyilvántartási Rendszere, amely a pályázatok előkészítésétől a pályázatok lezárásáig biztosítja az érintettek részére az elektronikus csoportmunka feltételeit. A problémaérzékeny testületi döntések előkészítése során a szakszerűség követelmény mellett a problémaérzékenység dominál, minden esetben a személyes kapcsolatfelvétel az érintettekkel megtörténik. A helyi önkormányzati rendeletek felülvizsgálata folyamatos, a hatályos és egységes szerkezetű helyi rendeletek a rendeletek a weboldalról elérhetőek, letölthetőek. A képviselőtestület jogalkotó munkája szempontjából kiemelendő a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv implementációjának folyamata, mely a végső szakaszához érkezett azzal, hogy az önkormányzati rendeletek jogharmonizációját, azaz a jogszabály rendelkezéseinek hazai jogszabályba való átültetését december 28. napjáig el kellett végezni. Az irányelv célja az, hogy a szolgáltatások szabad áramlását minden eszközzel segítsék a tagállamok. Az irányelv átültetésével kapcsolatban a helyi rendeleteink felülvizsgálata decemberétől folyamatosan zajlott a közigazgatási/államigazgatási hivatal önkormányzati feladatok végrehajtása érdekében készített ütemterve alapján, melynek keretében tett adatszolgáltatások során az érintett rendeletek irányelvvel ellentétes -ai módosításra kerültek. Makó Város Önkormányzatánál az irányelvvel érintett önkormányzati alaprendeletek száma 24 db, melyek jogharmonizációs záradékkal történő ellátása november 28-i határidővel megtörtént. Az elektronikus teljesítményértékelési rendszer az önkormányzat Porta rendszerén az ügyintézők számára is elérhető, illetve a vezető az irányítása alá tartozó dolgozóéhoz is hozzáfér. E-tananyag segítségével júliusában megkezdődött a felkészülés a köztisztviselők új, egyéni teljesítményértékelési rendszerének a bevezetésére. A hatósági típusú közigazgatási munka során az ügyfélközpontú szemlélet jellemző. A Ket. ügyfélkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseinek maradéktalan betartása folyamatos, melyben a kapcsolódó képzések is segítséget nyújtanak. A folyamatosan változó, növekvő igényeknek történő megfelelés érdekében a köztisztviselői kar szakmai továbbképzéseken való részvétele folyamatos. A hivatal köztisztviselői törvényi változásokra felkészítő tanfolyamokon, és továbbképzéseken, illetve a mindennapi hivatali ügymenet minőségfejlesztésével kapcsolatos képzéseken vettek részt. Továbbá a Polgármesteri Hivatal tanulmányi szerződések (mérlegképes könyvelő, munkavédelmi technikus) megkötésével is biztosítja a szakképzett munkaerőt évben az arra érdeklődő kollegák angol nyelvtanfolyamon is részt vehettek. II.5. Kommunikáció: kapcsolatok a lakossággal Az önkormányzat egyik kiemelt feladatának tekinti a lakosság folyamatos tájékoztatást. A kapcsolattartás közvetlen lehetősége a lakossági fórum. A ciklusonként háromszor, mindig év elején megrendezett választókerületenkénti lakossági fórumokon a makóiaknak közvetlen lehetősége van információkat szerezni a városfejlesztés terveiről, illetve megoszthatják észrevételeiket, panaszaikat a települési képviselővel és az önkormányzat szakembereivel. Itt a város polgárai tájékoztatást kapnak a polgármestertől és a választókerület képviselőjétől az elmúlt időszak gazdasági és várospolitikai témáiról és visszacsatolás is történik, hiszen a lakosok is kifejthetik véleményüket közérdekű kérdésekben. A lakossági fórumok alkalmasak arra, hogy a településen élők megfogalmazzák elvárásaikat, megismerjék az önkormányzat lehetőségeit és terveikkel, véleményükkel befolyásolhatják is. Ugyanakkor az önkormányzatnak is lehetősége van saját információinak közlésére, intézkedéseinek bemutatására. 8

10 Az önkormányzat külső kommunikációjának két jelentős fóruma a hetente példányban megjelenő, a lakosság számára díjmentesen hozzáférhető Makói Hírek, illetve az önkormányzat hivatalos honlapja, a Az önkormányzati újság 8 oldalon, től 4+1 színnyomással jelenik meg. Kezdetben négy oldalon tájékoztatta a makóiakat az önkormányzat híreiről. Évről évre öltött mind tartalmilag, mind megjelenésében professzionálisabb külsőt. A lap rendkívüli módon ügyel közszolgálatiságának megőrzésére és politikai célú írásokat nem enged megjelentetni. Így az újság gerincét az önkormányzat hírei, a városban történt vagy történő sportés kulturális események, pályázati lehetőségek közérdekű információk adják. A lap célja a minél szélesebb körű tájékoztatás a várossal és a hivatallal összefüggő információkról. Makó város honlapján napi, kétnapi rendszerességgel jelennek meg az önkormányzat friss hírei. Az információkon túlmenően külön oldalakon olvashat a látogató magáról a városról, a képviselő-testületről, a polgármesteri hivatalt érintő tudnivalókról is. A weboldalon a különböző törvények által kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok is megtalálhatóak (üvegzseb). Az elmúlt évben lehetővé vált, hogy a felhasználó különféle formanyomtatványokat letöltsön, a hivatali eljárásról betekintést kapjon, ezzel is segítve az ügyfelek hivatalos ügyeinek minél gyorsabb intézését. A honlap fokozatosan nyit az elektronikusan elintézhető ügyek kezelésének irányába is (közvilágítási hibabejelentő, iparűzési adókalkulátor). Új eleme a honlapnak az egy-egy témához tartozó ügyek megvitatására lehetőséget adó fórum is, ahol az érdeklődők választ kaphatnak a szakértőktől kérdéseikre. A helyi sajtóval, így a Városi Televízióval is napi rendszerességű a kapcsolat, az önkormányzat lehetőségeihez képest segíti a Városi Televízió működését a lakosság minél szélesebb és naprakészebb tájékoztatása érdekében. III. HUMÁNINFRASTRUKTÚRA III.1. Oktatás-nevelés: befektetés a jövendő generációiba A város fejlesztésének egyik stratégiai ágazata az oktatás. Az oktatás fejlesztése érdekében pályázati forrásokból a következő támogatások megszerzésére került sor: DAOP /2F pályázat keretében történik a Makói Általános Iskola Kálvin téri épületkomplexum infrastrukturális fejlesztése A beruházás teljes költségvetése mintegy 682 millió forint, amelyből 484 millió forintot az Európai Unió biztosít. A Kálvin téri iskolaépület tornatermének felújítása 15,6 millió Ft-ból valósul meg, melyhez az Önkormányzati Minisztérium 12,5 millió forint támogatást biztosít. Az OKM által kiírt támogatási források a következőképpen oszlanak meg: - Alapfokú művészetoktatási intézmények támogatása: 2008-ban 3,5 millió Ft, 2009-ben 3,0 millió Ft; - Az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatás: 2008-ban 3,9 millió Ft, 2009-ben 2,9 millió Ft; - Teljesítmény motivációs pályázat 2009-ben 6,9 millió Ft; - Informatikai támogatás 2007-ben 5,4 millió Ft; 2008-ban 5,0 millió Ft; 2009-ben 5,1 millió Ft. Csongrád Megyei Közoktatási Közalapítvány eszközfejlesztésre 4.2 millió Ft-ot, a KÖZOKA Művészeti iskola támogatása címen 500 ezer Ft-ot biztosított. 9

11 HEFOP /B pályázat keretében a kompetencia alapú oktatással kapcsolatos eszközfejlesztés 9,5 M Ft értékben valósult meg. A megnyert TÁMOP-os pályázati pénzekből a pedagógus továbbképzésre 25,0 millió Ft-ot, a tehetséggondozásra 17 millió Ft-ot, TIOP-os pályázatokból az iskolai könyvtár infrastruktúra fejlesztésére 6,0 millió Ft-ot lehet elkölteni 2010-ben. A Pedagógiai, módszertani reformot támogató infrastruktúra fejlesztésére számítógépek beszerzésére 53 millió Ft költhető el ben, mely TIOP-os pályázatból valósul meg. Az oktató munka eredményessége érdekében a Makói Általános Iskola egészében bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás. A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése érdekében 2009-ben mindhárom nevelési-oktatási intézmény sikerrel pályázott a TÁMOP-os Pedagógus továbbképzések kiírásra mintegy 37,5 millió Ft értékben. Így többek között lehetőség van egészségfejlesztő mentálhigiénikus, fejlesztő-differenciáló szakpedagógus, nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus, valamint drámapedagógus képzésekben való részvételre. A digitális eszköztudás fejlesztése érdekében történt meg a TIOP pályázat beadása. A pedagógiai, módszertani reformot támogató infrastruktúra fejlesztése tárgyú program 2010-ben történő lebonyolítása révén 144 új számítógép valamint az ehhez kapcsolódó szoftverek, szavazócsomagok beszerzése és telepítése fog megtörténni a 2010-es év második félévében. A HEFOP /B kompetencia alapú oktatással kapcsolatos eszközfejlesztés 9,3 millió Ft értékű volt. A beszerzett és a beszerzendő eszközök további lehetőséget biztosítanak a számítógéppel támogatott oktatás fejlesztéséhez. A beszerzett és a beszerzendő eszközök további lehetőséget biztosítanak a digitális eszköztudás fejlesztéséhez. A Makói Kistérség Többcélú Társulása területén évek óta 15 szakmai munkaközösség dolgozik. (Intézményvezetői, tanítói, napközis, óvodai, magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és társadalom ismeretek, fizika-technika, kémia-biológia-földrajz, informatika-könyvtár, angol, német, osztályfőnöki és gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi, művészeti valamint testnevelés). Ezek a szakmai csoportok az augusztusi konferencia szekcióülésein kívül három alkalommal tartottak megbeszéléseket, foglakozásokat. A munkaközösség-vezetők munkájának értékelése minden évben megtörténik augusztus 29-én nyolcadik alkalommal került sor a pedagógiai konferenciára Az eltérő képességű gyerekekkel való foglalkozás címmel. A plenáris ülésen Prof. Dr. Czeizel Endre orvos, genetikus; Dr. Horváth Attila közoktatási szakértő; Dr. Vekerdy Tamás gyermekpszichológus, író tartott előadást a mintegy 600 résztvevőnek a Hagymaházban augusztus 27-én, kilencedik alkalommal megtartott pedagógiai konferencia az Egyenlő esélyek, egyenlő lehetőségek az oktatásban címet viselte. A plenáris ülésen Arató Gergely államtitkár, Dr. Bagdy Emőke tanszékvezető egyetemi tanár, Mayer József igazgató, Lázár Péter pedagógus, tréner, Monspart Sarolta tájfutó világbajnok tartott előadást 600 résztvevőnek a Hagymaházban. A hagyományoknak megfelelően ezt követték a szintén neves előadók által megtartott szekcióülések a József Attila Gimnáziumban, az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolában, a Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézményében; valamint a városháza tanácstermében és házasságkötő termében augusztus 25-én, jubileumi tizedik alkalommal került megrendezése a pedagógiai konferencia, mely a Biztonság és siker címet viselte. A korábbi hagyományoktól eltérően csak plenáris ülésre került sor, ahol Arató Gergely államtitkár, Dr. Ranschburg Jenő pszichológus professzor, dr. Czeizel Endre genetikus professzor, Dr. Herczog Mária szociológus, Ónodi Szabolcs igazgató, MOB tag, valamint Kőpatakiné Mészáros Mária tudományos munkatárs tartott előadást a mintegy 600 pedagógusnak. 10

12 A szülői igényeinek figyelembevételével történik az óvodai nyitva tartás meghatározása minden évben a következő év vonatkozásában oly módon, hogy a szülő nyilatkozik arról, hogy a következő nevelési évben gyermeke mikor fog az óvodában tartózkodni. Ezen nyilatkozatok összesítését követően történik meg az óvodai csoportok nyitva tartásának megállapítása. Az általános iskolai, valamint az óvodai feladatellátás tekintetében érvényesül az úgynevezett bemeneti szabályozás, mely szerint minden évben a beiratkozást, valamint az óvodai jelentkezéseket követően határozza meg a képviselő-testület az általános iskolai osztályok, valamint óvodai csoportok számát, valamint az ehhez kapcsolódó ellátandó órákat és az álláshelyeket. A tanév/nevelési év összeállításakor az iskola és az óvodák rendszeresen egyeztetik programjaikat, nyílt órákra, foglalkozásokra meghívják egymás pedagógusait. A rendszeres szakmai tapasztalatcserével megkönnyítik az óvoda iskola közötti átmenetet. Az alsó tagozaton folyó munka eredményességét növeli a kompetencia alapú oktatás bevezetése, melynek célja, hogy a megszerzett ismeretek alkalmazására váljanak képessé gyermekeink. Mindkét óvoda ingergazdag környezetével biztosítja a 3 6 éves gyermekek megfelelő érzelmi nevelését, szocializációját, egészséges életmódjának kialakítását, valamint anyanyelvi, kommunikációs, értelmi képességeinek, illetőleg a kreativitásának fejlesztését, életkori és egyéni sajátosságainak figyelembevételével, eltérő fejlődési ütemükhöz igazodva, játékos, cselekvéses, tapasztalatokra építve. Fentiek megvalósulását igazolták a két óvodában 2008-ban folytatott átfogó ellenőrzés szakmai részének jelentései, melyek szerint felkészült óvodapedagógusok garantálják a nevelési programokban foglaltak teljesítését. Egyre nagyobb igényességgel készítik fel a pedagógusok a gyermekeket az országos kompetencia mérésekre matematikából és szövegértésből. Az országos kompetencia mérés eredményei folyamatosan jó teljesítményt mutatnak. Az adott időszak kompetencia mérésének eredményéből megállapítható, hogy a Makói Általános Iskola szövegértés átlagteljesítménye 508, ami meghaladja az országos átlagot (507). Ez feltétlenül olyan eredmény, amivel büszkélkedhet az intézmény. Az adott időszakban a matematikából az átlagteljesítmény 490, ami nem mutat releváns eltérést az országos átlagtól. A gyerekek 62%-a napközis vagy iskolaotthonos ellátásban részesül, melyben védett tanulási sáv biztosításával a gyermekek nagy számának van lehetősége arra, hogy pedagógusok segítségével alaposan felkészüljenek a másnapi tanítási órákra. Ezt követően vesznek részt a tehetség kibontakoztató foglalkozásokon. Valamennyi ételallergiás gyermek számára Központi Konyha által biztosított a diétás étkeztetésben való részvétel. A magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztató, fejlesztő programjának támogatása a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 52. (11) c) pontja keretei között valósul meg valamennyi tagintézményben. Az említett törvényi hely szerinti differenciált képességfejlesztésre fordítható órakeret rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése a benyújtott tantárgyfelosztás alapján a tanév elején megtörténik. Ez nagy segítséget nyújt a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésében, tehetségük kibontakoztatásában. Folyamatosan mérjük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát, figyelemmel kísérjük a beiskolázási körzetekben élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányát. A jogszabályi elvárásnak megfelelően minden év május 30-ig jelentjük számukat a Közoktatási Információs Rendszer felé. A hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik segítése érdekében 2008/2009. nevelési évtől az Újvárosi Óvoda valamennyi telephelyén az elfogadott nevelési program alapján megtörtént az integrált pedagógiai rendszer bevezetése. Ennek segítségével a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 100 %-a részesül óvodai nevelésben, így csökkenthetők a szocializációs különbségek az óvodások körében. Mindkét óvoda alkalmazza a DIFFER programot a szellemi, pszichikai 11

13 fejlődési problémákkal küzdő gyermekek kiszűrése érdekében. Így a fenti problémákkal küzdő gyermekek a fejlesztő szakemberek segítségével lemaradásukat pótolni tudják. A gyermekek kultúra iránti fogékonyságát színvonalas kulturális programok szervezésével biztosítják intézményeink, amelyek egy-egy kiemelt esemény megünnepléséhez kapcsolódnak (Városnapi Koncert, karácsonyi hangverseny) valamint az intézményi hagyományokra épülnek. Kiváló országos és megyei szaktárgyi versenyeredmények (többek között a Simonyi Zsigmond helyesírási, országos komplex műveltségi, Bendegúz természetismereti, Gábor Dénes számítástechnikai, Zrínyi Ilona matematika verseny stb.) valamint a művészeti iskola diákjainak kimagasló eredményei, rendszeres városi koncertjei és kiállításai bizonyítják a tehetséggondozás magas színvonalát. A Belvárosi Óvoda a Makói Általános Iskolával együtt pályázott a TÁMOP Iskolai tehetséggondozás pályázaton, ahol 17 M Ft-ot nyertek erre a célra. Az iskolákban diákönkormányzatot tanárok, az önkormányzatnál pedig a Közoktatási Osztály munkatársa segíti. A tanév során a diákönkormányzat folyamatosan ülésezik, részt vesz a városi és nemzeti ünnepeken, programokat szervez, és újságot szerkeszt. A diákönkormányzatban valamennyi makói oktatási intézmény/tagintézmény képviseltette magát 2-2 fővel. 21 tagú a diákönkormányzat, amelyből 1 fő a diákpolgármester. Minden tanév végén voltak a választások, ahol a diákképviselőkre és a diákpolgármesterre lehetett szavazni. Mandátumuk 1 évre szólt. A diákönkormányzat tevékenysége sokrétű. Diákújságot szerkeszt MAFLA néven (MAkói Fiatalok LApja), vetélkedőket, kirándulásokat, zenés rendezvényeket szervez. Közreműködik a Városnapi általános és középiskolás Diákpárbajban, a Mikulás futásban. Képviselteti magát városi és nemzeti ünnepeken, rendezvényeken. Aktív szereplője a Városnap eseményeinek, a Pedagógusnapnak. A diákönkormányzat havi rendszerességgel ülésezik, ülésein megvitatják az aktuális ifjúságot érintő kérdéseket. Makó Város Önkormányzatával szorosan együttműködik. III.2. Sport: az egészséges életmód, mint életminőséget meghatározó tényező Az iskolai sportkörök kiválóan szolgálják azt a célt, hogy a testnevelésnek fontos alapozó szerepet kell betöltenie úgy, hogy a sportágak széles skálájával ismertesse meg a diákokat és gazdag mozgáskultúrát biztosítson számukra. 2009/2010-es tanévben kiemelt szerepet kapott ez a terület, melynek minőségét és hatékonyságát országosan is ellenőrizték. A kistérségi diákolimpiai rendszer működtetésével az iskolák közötti verseny egyre élesebb. A makói oktatási intézmények mintegy 10 sportágban versenyeztek az elmúlt években (asztalitenisz, atlétika, grundbirkás, kézilabda, labdarúgás, teremlabdarúgás, mezei futóverseny, úszás, duatlon, sakk). Évről-évre több, mint 1000 diák vesz részt a küzdelmekben. Ezek közül a legnépszerűbbek az atlétika, kézilabda és a labdarúgás. Utóbbi két labdajáték szinte az egész tanévet végigkíséri, mivel bajnoki rendszerrel, egy őszi és egy tavaszi fordulóval kerülnek lebonyolításra. Minden tanév elején az oktatási intézmény testnevelői részére megbeszélést tartottunk a diákolimpia versenyeivel kapcsolatosan (szabályváltozások, előzetes nevezések) a Polgármesteri Hivatalban. A nevezéseket követően készült el a diákolimpiai versenynaptár, amely elsősorban a labdajátékok (kézilabda, labdarúgás) és az atlétika kezdési időpontjait és helyszíneit tartalmazta. A többi sportágban a versenykiírást folyamatosan postáztuk az iskolák részére. Az NB-s bajnokságban szereplő csapataink továbbra is részesülnek önkormányzati támogatásban. Ezenkívül az utánpótlás nevelő egyesületek is kiemelt támogatásban részesülnek (MUFC, MUKC, úszók). Ezekben az egyesületekben több száz fiatal edz rendszeresen. Az elmúlt időszakban az utánpótlás egyesületek munkája beérett és egyre több ott nevelődött játékos kerül a felnőtt 12

14 csapatok keretébe. A közös munka eredményes. A makói labdarúgás már országosan elismert, támogatásuk kiemelt. Az önkormányzat minden évszakban (Városnapi sportversenyek, Fürdőfesztivál, Augusztus 20., Hagymafesztivál sportprogramjai, Sport7, stb.) rendez szabadidősport eseményeket, amelyekhez pályázati úton szerez támogatást. Programjaik folyamatosan alakultak, igazodva a lakossági igényekhez. Tárt Kapus program keretében lehetőség volt a lakosság ingyenes tornatermi sportolására (labdajáték, aerobic, teremfoci, ütős sportok). Ezeket a pályázatokat az Önkormányzati Minisztérium, Csongrád Megye Önkormányzataiért Alapítvány, és Magyar Diáksport Szövetség írta ki. A tömegsport események megvalósítása, díjazása pályázatok bevonásával történik (ÖM-Kiemelt jelentőségű szabadidősport események támogatása; Komplex kistérségi szabadidősport program), így népszerűsítésük is könnyebben megvalósítható. A Kihívás Napja országos szabadidősport versenyén keresztül továbbra is népszerűsítjük a testmozgást és az egészséges életmódot. Emellett a Mikulás-futás, szilveszteri futás szintén nagy tömegeket mozgat meg. Elkészült a makói sportpálya koncepció, amely a városi grundok, szabadidős terek felújítását tartalmazza. Két grund-focipálya és egy lábtenisz pálya már elkészült, a többi elkészítése a befejezés előtt áll, mindezek összértéke 7,0 M Ft. A tömegsport rendezvények folyamatos médián keresztüli kommunikációjával egyre szélesebb kört lehet bevonni. Az Erdei Ferenc téri sportpálya egy FIFA méretű műfüves és füves pályával bővült. A beruházás 2009 szeptemberében indult 150 milliós ÖM támogatással 30 milliós önerővel. A műfüves pálya elkészült, márciusában átadásra került. A füves edzőpálya építése 2010 júniusában fejeződik be. III.3. Közművelődés: elérhető minőség Makó folyamatosan törekszik arra, hogy a kultúra, a művészetek városa legyen. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a Makón élők és az idelátogatók művelődési és kulturális szükségleteinek figyelembevételével a lehetőségek és hagyományok alapján egységes alapelvek szerint meghatározzuk az önkormányzat közművelődési tevékenységét, annak szakmai és finanszírozási elveit, az ellátás feltételeit és módját. Az önkormányzat továbbra is céljának tartotta, hogy minden réteg és korosztály megtalálja a számára vonzó rendezvényeket és a hasznos, tartalmas elfoglaltságot. Pályázati forrásokból készültek el azok a kiadványok, amelyek nélkülözhetetlenek a város bemutatásához. Ugyancsak pályázati támogatásból készült el a Makó várost képekben bemutató popup és rollup dekorációs hátfal, amely könnyűszerkezetes, praktikusan használható és látványos. Az elmúlt években Makó számos olyan tanácskozáson, konferencián vett részt, ahol befektetők érdeklődtek magyarországi városok kínálata iránt. Elkészült a város bemutatkozó prezentációs anyaga, összeállításra került a befektetőknek átadandó bemutatkozó anyag (CD, kiadvány, füzet, stb.). Többnapos rendezvényeken Makó város képviseli szakmai vagy turisztikai kínálatát (pl.: az Utazási Kiállítás, Ipari Parkokat bemutató fővárosi kiállítás). A képviselő-testület pályázatok révén továbbra is anyagi segítséget nyújt a civil szervezetek részére, melyet a város kulturális, tudományos és közéletében közszereplést vállaló, a város jelentős napjainak megünneplésében, megrendezésében aktívan közreműködő civil szerveződések, már működő illetve alakuló öntevékeny művészeti csoportok és művészettel foglalkozó személyek, közösségek pályázhatnak meg. A pályázat kiírásáról, a pénz odaítéléséről 13

15 Makó Város Képviselő-testületének Oktatási és Művelődési Bizottsága átruházott hatáskörben dönt. Az önkormányzat különös figyelmet fordít arra is, hogy a város nagy szülötteinek évfordulóit többek között Erdei Ferenc, Pulitzer József, Galamb József, Marczibányi István, Páger Antal, Dégi István méltó módon ünnepelje meg. Kiemelkedik ezek közül a Páger- emléknap, amely révén a színházi világ figyelme terelődik Makóra, illetve a Pulitzer-emléknap, ahol az újságírók és a fiatalok érdeklődését váltjuk ki. Bár nem Makón született, de egyértelmű a várossal való kapcsolata József Attilának, rá a Versünnepen, a Makói Medáliák díjának átadásával emlékezünk évről évre. Az önkormányzat az állami és nemzeti ünnepek mellett kiemelt városi rendezvényként kezeli: az Újévi koncertet, a Páger Antal emléknapot, Makó Város Napját, a Majálist, a Gyermeknapot, az Operettfesztivált, a Makói Muzsikát, a Grafikai Alkotótelepet, a Makói Natura Művésztelepet, az Ifjúsági Művésztelepet, a Honvéd Emléknapot és a Mindenki Karácsonyának eseménysorozatát szorosan együttműködve a társrendezőkkel, kiemelten a Makói Kulturális Közművelődési Nonprofit Kft-vel. Ezek a rendezvények is évről-évre kicsit másabbak, többek, mint ez előző években, igyekeznek még több embert megszólítani és még minőségibb kikapcsolódást nyújtani. Az 1991 óta már 19 alkalommal szeptember második hétvégéjén megrendezésre kerülő Makói Nemzetközi Hagymafesztivál Makó város legjelentősebb, háromnapos rendezvénysorozata, melynek keretén belül a szakmai konferenciákhoz vásári szórakoztató programok és sportesemények is társulnak. A gondoskodás jegyében, a hagyományteremtés szándékával a programokból átörökítette és bővítette azokat az elemeket, rendezvényeket, melyeket a célzott rétegek örömmel fogadtak. A Ilyen a Baba-park program, a Bébi-kötvény átadás, a Nyugdíjas Batyus bál, az Idősek Világnapja és a karácsonyi rendezvények. Az önkormányzati feladatokhoz a nem-ismétlődő, egyszeri események, konferenciák, találkozók is hozzátartoznak, amelyek váltakozó, de döntően évről évre növekvő számban élénkítik Makó kulturális és társadalmi életét. A kulturális, hagyományápoló rendezvények mellett a gazdasági életet élénkítő, üzleti tippeket, ötleteket adó, időnként a magyar kormányzat szakembereit előadóként felvonultató konferenciákat is szervezett az önkormányzat. A városképi szempontból jelentős könyvtár épület évek óta meglévő faalátámasztását az önkormányzat falazott, városképbe illő tégla pillérekkel váltotta ki, azonban a teljes rekonstrukció pályázati forrás hiányában nem valósulhatott meg. A városban működő művésztelepek régi hagyományokra épülnek. Jelenleg három alkotótelep működik, amelynek műhelyeiben különböző korosztályok alkotói dolgozhatnak. - Makó és Térsége Ifjúsági Művésztelep: A telep hetedik éve várja a kiváló tehetségű fiatal általános és középiskolás tanulókat. Évente tematikus jelleggel születnek több műfajban alkotások. A műhelyeket művésztanárok irányítják. - Grafikai Alkotótelep: Kocsis Imre vezetésével a 80-as években létrejött és nemzetközi rangra emelkedett Grafikai Művésztelep szellemiségét hivatott folytatni. Jelenleg a mai magyar grafika élvonalában alkotó, kiváló fiatal művészek műhelye. Minden évben adott tematika mentén készül a Grafikai Mappa. A műhely a klasszikus és a modern grafikai technikákat alkalmazza - A Makói Művésztelep a Kárpát-medencei magyar alkotók kikötőjeként 17 éven keresztül sikeresen működött, így jelentős műgyűjteményt hozott létre a városnak. Ennek folytatásaként, de koncepciójában megújulva jött létre 2007-ben a Natura Marosmenti Művésztelep, Makó. Az új művésztelep egyrészt folytatni szeretné a helyi alkotótelepi hagyományokat, ugyanakkor határait kitágítaná a modernebb szellemiséget felvállaló természetelvű ábrázolás irányába. A telep nyitott más nemzetek, tájak, kultúrák felé. 14