AZ EMBER SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EMBER SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSE"

Átírás

1

2 AZ EMBER SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSE ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET 1. Gondolják csak el! Egy bolygón, de könnyen meglehet, hogy az egész világegyetemben egyetlen bolygón azok a molekulák, amelyekből normális esetben egy darab kőnél bonyolultabb dolgok nem szoktak kialakulni, most fogják magukat, és olyan kő nagyságú anyagdarabokká állnak össze, amelyek futni, ugrani, úszni, repülni, látni, hallani tudnak, meg elkapni és felfalni más hasonló lelkes összetett anyagdarabokat, némely esetben pedig még gondolkozni, érezni, sőt megint más anyagdarabokba beleszeretni is képesek. /Richard Dawkins/ Az emberi szervezet bonyolultságát mi sem tükrözi jobban, mint az a tény, hogy megismerése még napjainkban is tart és nem tudni mit rejteget még a tudományos megismerés számára. Gondoljuk tehát végig felépítését és működését.

3 SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. SZERVEZŐDÉSI SZINTEK Az élővilágban hierarchikusan egymásra épülő szerveződési szintek alakultak ki az evolúció során: Az emberi szervezet az egyed szintjén helyezkedik el. Minden szintre sajátos tulajdonságok és törvényszerűségek jellemzőek (ezek nem egyszerűen az alacsonyabb szintek tulajdonságainak összegzéséből származnak). A magasabb szerveződési szintek magukba foglalják az összes alattuk elhelyezkedő szintet. Ezáltal a magasabb szinteken növekszik a szerkezeti és működésbeli komplexitás. 2. AZ EMBERI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE 2.1. A sejt Az élő szervezet legkisebb egysége, mely még önálló életjelenségekkel rendelkezik, tehát mozog, ingerelhető, anyagcseréje van, növekszik, szaporodik A sejt anyagai A sejtek legkisebb alkotóelemei a biogén elemek (szén, oxigén, hidrogén,nitrogén,foszfor, kén, nátrium, kálium, kálcium, magnézium, klór, vas, réz, jód). A biogén elemekből épülnek fel a sejt anyagai. A sejt anyagai két nagy csoportra bonthatók: - szervetlen anyagok: víz - szerves anyagok: szénhidrátok, fehérjék, zsírszerű anyagok, nukleinsavak Sejtalkotók A sejt anyagaiból épülnek fel a sejt alkotórészei.

4 Az állati sejt és sejtalkotói Sejthártya: lipid-kettősréteg alkotja, amelyek foszfolipid- molekulákból épülnek fel. A foszfolipid-molekulás vízben oldható foszforsav részei (fej rész)egymás felé fordulnak így egy vízoldékony felszínt, valamint vízben oldhatatlan zsírsavláncai(farki rész) egy belső vízben oldhatatlan belső részt alakítnak ki. A sejthártya szerkezete

5 A sejthártya feladata a védelem és az anyagforgalom (transzport).ez biztosítja a sejt számára a folyamatos anyagáralmást a belső és a külső tér között. Sejtplazma: a sejt alapállománya.bonyolult szerkezeti-működési egység, amely két részből áll a citoszolból és citogélből. Anyagösszetételénél fogva sokrétű feladatot lát el a sejtben. Befolyásolja víz- és fehérjetartalmával a sejtek alakját, mint alapállomány, beágyazza magába és a sejtváza segítségével mozgatja a sejtszervecskéket, szabad riboszómái nélkülözhetetlen fehérjéket szintetizálnak, tartalék tápanyagokat raktároz és fontos biokémiai anyagátalakításokat végez. Sejtmag: a sejtmag a sejt információtároló és a sejtműködést irányító rendszere. Kettős membránnal rendelkezik, amelyet magpórusok törnek át. Az anyagáramlás szabályozott, csak meghatározott anyagok léphetnek be illetve ki a sejtmagból. Erről a szelektív szűrést végző magpórusok gondoskodnak. A maghártyán belül található magnedvben a DNS és RNS szintézishez szükséges enzimek, nukleoidok, ATP stb. találhatók. A magban mindig van egy vagy több magvacska (nukleolus), ahol riboszóma fehérje és r-rns szintetizálódik. Sejtmag elektronmikroszkópos képe Endoplazmatikus reticulum (ER): az egyik legfontosabb sejtalkotó az endoplazmatikus reticulum, mely főleg a sejtmag közelében található.egyes helyeken csöves máshol inkább lemezesnek tűnő, laposra összenyomott, egymással közlekedő üregeket alkotó rendszer. Két formája ismert a sima felszínű endoplazmatikus reticulum (SER), amely elsősorban a szénhidrát- és a lipidszintézisben játszik szerepet valamint a durva felszínű endoplazmatikus reticulum (DER), amely az intenzív fehérjeszintézis helye.

6 Az endoplazmatikus retikulum felépítése Golgi-készülék: lapos, szorosan egymás mellé rendezett ciszternák csoportjából áll. A sejtek nagyszámú makromolekulát állítanak elő, melyek szükségesek az élethez. A Golgi elengedhetetlen szerepet játszik a sejtek által termelt makromolekulák módosításában, osztályozásában és a csomagolásában. Elsődleges feladata, hogy módosítsa azokat a proteineket, amelyek a DER-ből érkeztek, de ezen kívül részt vesz a lipidek szállításában a sejten belül. A Golgi-készülék térbeli formája

7 Mitokondrium: A mitokondrium kettős membránnal határolt, melyből a külső membrán sima, a belső a felszín növelése végett mély redőket képez. A sejtek energiatermelő központjai, a szénhidrát- és lipidoxidáció helye. Az endoszimbionta elmélet szerint a mitokondrium őse egykor heterotróf, aerob baktérium lehetett, amit az ős-eukarióta sejt bekebelezett, de nem emésztett meg. Így szimbiózis alakult ki köztük. A mitokondrium térbeli képe 2.2. A szövet A hasonló alakú és azonos működésű sejtek összessége szövetet alkot, tehát a szövet a sejtnél nagyobb és bonyolultabb egység.a szövetet alkotó sejtek között a sejt közötti tér található, melyet a sejtközötti állomány tölt ki A hámszövet Szorosan illeszkedő, egymással összeköttetésben levő sejtek alkotják. Ereket nem tartalmaz, a tápanyagokat a sejtközötti járatok nedvéből nyeri. A hámsejtek élettartama másfél naptól néhány hétig terjedhet. Pótlásuk a szövet alapját képező alaphártyán levő tartaléksejtekből történik. Feladatuk a szervezet védelme, kiválasztás, felszívás és érzékelés Hámszövetek típusai felépítésük szerint Elnevezésük a legfelső sejtréteg sejtjeinek alakja szerint történik. A) Egyrétegű hámok: egyetlen sejtréteg építi fel őket. - egyrétegű laphám pl.: a dobhártya belső felszínén - egyrétegű köbhám pl.: a szemlencse külső felszínén - egyrétegű hengerhám: pl.: gyomornyálkahártya

8 - többmagsoros hám: minden sejt érintkezik az alaphártyával. De a különböző magasságú sejteknek különböző magasan vannak a sejtmagjai. Pl.: a húgyhólyag, vizeletvezető rendszer hámjai B) Többrétegű hámok: több sejtréteg alkotja őket. - többrétegű laphám: erős, gyakori mechanikai igénybevételnek kitett helyeken található. - elszarusodó: a bőr hámrétege. A felső sejtsorok folyamatosan elszarusodnak, majd leválnak a szövet felszínéről. Az így elvesztett sejtek az alaphártyán folyamatosan pótlódnak. Ez a felépítés lehetővé teszi, hogy a bőr minél kevesebb vizet párologtasson. - el nem szarusodó pl.: szájüreg, garat, hüvely

9 Az el nem szarusodó laphám metszeti képe - többrétegű köbhám pl.: a verejtékmirigyek kivezetőcsövében - többrétegű hengerhám pl.: nagy exokrin (külső elválasztású) mirigyek kivezető csöveiben Hámszövetek típusai funkció szerint - fedőhámok - mirigyhámok - érzékhám - pigmenthám Kötő- és támasztószövetek Közös eredetű szövetek tartoznak ide. Mind a középső csíralemezből alakultak ki. Sejtekből és nagy mennyiségű sejtközötti állományból állnak. A sejtközötti állományt rostok és alapállomány építi fel Kötő-és támasztószövetek típusai A kötőszövetek: az alapállomány legfontosabb összetevői a víz, tápanyagok és salakanyagok. Víztartalmának egy részét maguk a szöveti sejtek termelik, a fennmaradó rész a vérplazma fehérjementes szűrlete. Halmazállapota változó a folyékonytól a gél állapotig. Fontos szerepe van a hajszálérhálózat és a sejtek közötti anyagcserében. A kötőszöveti rostok fehérjeszálakból állnak, amelyeket a kötőszöveti sejtek termelnek. Támasztó és rögzítő funkciót töltenek be.

10 A lazarostos kötőszövet metszeti képe A zsírszövet: zsírraktározásra specializálódott kötőszövet. Funkciói a tápanyagraktározás, mechanikai védelem, hőszigetelés, egyes helyeken helykitöltés. A test szinte egész felületén megtalálható a bőr alatt, egy-két kivétellel, pl.:szemhéj. A testen való eloszlása nagyban függ a nemtől és az életkortól. Sárga és barna zsírszövetből áll. A sárga zsírszövet metszeti képe A támasztószövetek: szerepük a szervezet tartásának biztosítása.a kötőszövetek differenciálódásával alakulnak ki. Rugalmas de nagyon szilárd, ellenálló szövetek. Porcszövet: A sejtek állhatnak egyesével vagy csoportosan. A szövetben magában erek, idegek nincsenek, táplálását a szövet felületén található porchártya- egy kötőszövetes rétegvégzi. Nyomással szemben ellenálló, kis mértében hajlítható típus. Három különböző fajtája van: - Hyalin- vagy üvegporc a légcső és a hörgők porcai - Elasticus porc a fülkagyló, az orr egyes részei vagy gégefedő - Rostos porc a csigolyák közötti porckorongok külső rostos gyűrűjét alkotja

11 Az üvegporcszövet metszeti képe Csontszövet: sejtek és sejtközötti állomány alkotja. Sejtközötti állományában sok szervetlen anyag is van (kalcium-foszfát, karbonát, Mg, Na), emiatt a legellenállóbb szövettípus a szervezetben. A lemezes csontszövet metszeti képe Izomszövetek Speciálisan mozgás végrehajtására kialakult szövetek. Összehúzódó-képességüket a bennük található összehúzékony fehérjéknek, az aktinnak és a miozinnak köszönhetik Izomszövetek típusai A harántcsíkolt izmok: vázizomzat és a zsigeri harántcsíkolt izomzat: gyors összehúzódásra képes, de viszonylag fáradékony izomtípus. Egységei az izomrostok, amelyek óriási, többmagvú (akár többszáz), nem elágazó sejtből állnak. Mikroszkópos hosszmetszeti képen a szövet harántcsíkolatot mutat, ez az aktin- és miozinfilamentumok váltakozásának köszönhető.

12 A harántcsíkolt izomszövet metszeti képe Az izomsejtek nagy többsége is tartalmazza a többi sejtre általánosan jellemző sejtalkotókat, nevük sarco előtaggal bővül néhány esetben pl.: sarcolemma =sejthártya, sarcoplasma= sejtplazma. Az izomrostok nagy mennyiségben tartalmaznak mitokondriumot, tartaléktápanyagként szolgáló glikogénszemcséket és lipidcseppeket, mert működésükhöz nagy mennyiségű energiára van szükség. Izomtípusok: - vörös izomrost: viszonylag lassú összehúzódású, de lassan fáradó izomtípus. Anyagcsere folyamatai inkább aerob úton zajlanak. Jellemző pl. a testtartással kapcsolatos izmokra, a rekeszizomra. - fehér izomrost: gyors, nagy erejű összehúzódásra képes, fáradékony típus. pl.: felkar izmok, hasfal izmai stb. - A szívizom: egyedi, de egymással (láncszerűen) kapcsolódó sejtekből áll. Eltérése a vázizomzathoz képest, hogy a sejtek elágazhatnak.folyamatos, ritmusos összehúzódásra képes, és egyáltalán nem fáradékony, külső inger nélkül is működik. A szívizomszövet metszeti képe

13 A simaizomzat: sejtjei hosszúak, orsó alakúak, magjuk középen van. Az összehúzódást itt is aktin és miozin végzi, de nem párhuzamosan helyezkednek el a sejtben, ezért harántcsíkolatot nem mutatnak. Ilyen izmok vannak az üreges szerveink falában (gyomor-bélrendszer), ilyenek a pupillatágító- és szőrszálmozgató izmaink is többek között. Myoepithel sejtek (hámizomsejtek): hám eredetű, összehúzódásra képes sejtek. Eredetüket bizonyítja, hogy az aktin- ésmiozinfilamantumok mellett egy harmadik kontraktilis (összehúzékony) fehérjét is tartalmaznak. Ennek neve cytokeratin. Többsejtű mirigyeket körbefogó, azok kiürülését elősegítő, nyúlványokkal rendelkező sejtek. Nyúlványaikkal körbefogják pédául a nyál-,könny-, verejték- és emlőmirigyek végkamráit A vérszövet A sejtek és nagy mennyiségű sejtközötti állomány miatt a kötőszövetek közé sorolható szövettípus. Funkciója az anyagszállítás és a légzési gázok szállítása. Felnőtt emberben átlagos mennyisége 5-6 liter A vérszövet összetétele Vérplazma: a vérmennyiség 55%-át teszi ki, 90%-a víz. A maradék 10 százalék sokféle anyagot tartalmaz, mint az ionok (Na+, K+, Ca2+, Cl-, HCO3 ) tápanyagok, bomlástermékek, plazmafehérjék. Alakos elemek: a fennmaradó 45%-ot adják, mint a vörösvérsejtek, vérlemezke, fehérvérsejtek. A vér sejtes elemei Az idegszövet Az ingerfelvételre és az ingerületek továbbítására specializálódott szövettípus. Két alapvető sejttípusa a neuron és a gliasejtek. Az idegsejtek meglehetősen sokfélék és eltérőek lehetnek. Különbözhetnek nyúlványaik számában, nagyságukban és alakjukban. Tartalmaz még támasztószövetet, ideghüvelyeket, melyek az idegrostokat szigetelik.az idegrostok pályákká rendeződnek, melyek az ingerületet a végkészülékek felé vagy a központ felé vezetik.

14 Az idegszövet metszeti képe A neuron az idegszövet szerkezeti és működési egysége. A neuron részei: - sejttest - dendrit - axon Az idegsejt felépítése A differenciálódott neuron osztódásra már nem képes, így annyi idegsejtünk van egész életünkben, amennyivel megszülettünk. A sejtnyúlványok képesek a regenerációra.a neuronok feladata az inger felvétele és az ingerület vezetése.az ingerületet csak egy irányba képes vezetni, ezért a két irányú ingervezetéshez legalább két neuron szükséges.

15 A több milliárd idegsejt bonyolult rendszert alkot. Azok a helyek, ahol az idegsejtek érintkeznek egymással a szinapszisok. Szinapszisok többnyire az egyik idegsejt axonja és a másik idegsejt dendritje vagy sejttestje között képződik. A glia funkciója a neuronok támasztása, speciális anyagcserefolyamataik ellátása és a hüvelyképzés.a gliasejtek életünk végéig osztódóképesek maradnak A szerv Különböző szövetekből épül fel, s egy vagy több meghatározó funkciót lát el. A legtöbb szervben valamennyi szövet megtalálható, különböző szövetek aránya azonban az egyes szervekben eltérő. Szervek például a szív, vese, méh, here,szem stb A szervrendszer Alapvető, fő életműködés ellátására szerveződött különböző szervek összessége. Szervrendszerek típusai: - mozgás szervrendszere - keringés szervrendszere - légzés szervrendszere - emésztés szervrendszere - vizeletkiválasztó és elvezető rendszer - szaporodás szervrendszere - belső elválasztású mirigyek szervrendszere - hőszabályozás - idegrendszer - érzékelés 2.5. A szervezet A szervrendszerek összessége. A testi fejlődés általános törvényszerűségei: A fejlődés az élet folyamán észlelhető biológiai változások összessége, amelyek jellemzik az egész élővilágot. Kétféle fejlődésről beszélhetünk a törzsfejlődésről és az egyedfejlődésről. Az egyedfejlődés az emberi szervezetet figyelve a petesejt megtermékenyítésétől egészen a halálig tart. Két nagyobb szakaszra oszlik a születés előtti és a születés utáni egyedfejlődési szakaszra. Az ember egyedfejlődése két folyamatból tevődik össze a növekedésből és a fejlődésből. A növekedés mennyiségi változást jelent, ilyenkor a test tömege gyarapszik, méretei nagyobbodnak. A fejlődés minőségi változást eredményez, melynek során új sejtek, szövetek, működések jönnek létre. A növekedés és a fejlődés az ember élete során szakadatlanul zajlik, de nem egyenletes ütemben. Méhen belüli fejlődési szakaszok: 1. A csíraszakasz akkor kezdődik, amikor az anya és az apa csírasejtjei fogamzáskor egyesülnek, és addig tart, amíg a fejlődő szervezet a méh falához nem tapad, körülbelül 8-10 nappal később. 2. Az embrionális szakasz a méhfalhoz rögzüléstől a nyolcadik hét végéig tart, amikorra a fontosabb szervek mindegyike primitív alakot ölt.

16 3. A magzati szakasz a fogamzás utáni kilencedik héten kezdődik a csontok keményedésének első jeleivel, és a születésig tart, átlagosan mintegy 30 héten keresztül. Ebben a szakaszban a primitív szervrendszerek olyan szintre fejlődnek, hogy a kisbaba az anya testén kívül, orvosi segítség nélkül is képes legyen létezni. Méhen kívüli fejlődési szakaszok: - újszülöttkor:1-10 nap - csecsemőkor: nap - kisgyermekkor: 2-6 év - gyermekkor: 7-12 év - serdülőkor: év - ifjúkor: év - felnőttkor: év - öregkor: 60 év felett A felnőttkorig tartó időszakban több sejt keletkezik, mint amennyi elpusztul. A sejtek alakilag és működésileg is sokrétübbé válnak. A legintenzívebb fejlődés a méhen belüli időszakban és a serdülőkorban tapasztalható. Gyors ütemű növekedés a magzati szakaszban, 2 és 10 éves korban, valamint serdülőkorban következik be. Felnőttkorban a növekedés és fejlődés ütemében nincs kiugró változás. Az elpusztuló sejtek helyett ugyanannyi új sejt keletkezik. Öregkorban kevesebb sejt keletkezik, mint amennyi elpusztul, és a keletkező sejtek differenciáltságukból is veszítenek Az emberi test felépítése Az emberi testben fő síkok és irányok segítségével határozható meg a testet alkotó szerkezeti elemek helye és egymáshoz való viszonya. Fő síkok: - horizontális-vízszintes sík - frontális-homlokirányú sík - sagittális-nyílirányú sík

17 Az emberi test fő síkjai A síkok egymásra merőlegesen helyezkednek el.a középvonalban elhelyezkedő sagittális sík a mediánsík, amely a testet jobb és bal testfélre osztja. Irányok: - mediális:a test középvonalához közelebb eső - laterális (oldalsó): középvonaltól távolabbi - externus:külső - internus: belső - anterior:elülső - posterior:hátsó - ventralis:hasi oldali - dorsalis:háti oldali - superior:felső - inferior:alsó - proximális:törzshöz közelebbi - distalis:törzstől távolabbi - superficialis:felületes - profundus:mély - dexter:jobb oldali - sinister:bal oldali

18 Az emberi test fő irányai I. Az emberi test fő irányai II. Az emberi test felépítésének jellemzői a szelvényezettség és a kétoldali részarányosság. A szelvényezettség azt jelenti, hogy a törzs hosszirányban egyforma vagy hasonló egymás utáni szelvényekből épül fel.a törzsfejlődés során ez a szelvényezettség fokozatosan csökkent, de nyomai az emberi szervezetben főleg a bordák és csigolyák esetében megtalálhatók. A részaránnyosság vagy szimmetria jelentése, ha a testet képzeletben a középvonalnak megfelelően kettévágjuk, két hasonló testfelet kapunk. Páros szervek esetében a részarányosság megmarad, páratlan szervek esetében csak részben van meg( szív, gyomor), de teljesen hiányozhat is (lép).

19 Az orr szimmetriája Az emberi test több fő részből áll: - fej - nyak - törzs: mellkas, has, medence - végtag: felső végtag, alsó végtag TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. Interneten, szakirodalomban keressen választ a citológia (sejttan) jelentőségére! Megoldás: 1. Az ember szervezetét, szerveit, és szöveteit felépítő sejtekkel foglalkozik. A sejtek jellegzetességeit, felépítését és szerkezetét a citológia vizsgálja. A sejttan feladata a sejt alaki és szerkezeti elemeinek tisztázása, a sejtet alkotó különböző elemek mikroszkópos analízise és azok felépítésének megismerése. A mikroszkópos vizsgálat a sejtstruktúrák vizsgálatában ma már az elektronmikroszkóp eredményeire támaszkodik. Pl.: A citológiai vizsgálat során a szöveti kötelékeiből kiszakított sejtek alaki elváltozásai alapján állítunk fel diagnózist. A szűrő citológiai vizsgálatok során egészséges, de egy betegségnek fokozott mértékben kitett egyének sejtjeiből kell a rákmegelőző állapotokat, illetve daganatos betegségeket felismerni. Kiemelkedő jelentőségű a méhnyakrák megelőzésére végzett nőgyógyászati citológiai vizsgálat. (Toldy Ferenc Kórház- Rendelőintézet-Patológiai Osztály) Forrás:http://www.toldykorhaz.hu/osztalyok.php?sheet=normal&nev=patologia&mitlist=dia Forrás: Dr. Jellinek Harry: Egészségügyi ABC, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1985

20 ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Sorolja fel a sejt alkotórészeit! 2. feladat Nevezze meg a képeken látható szöveteket!

21 3. feladat Nevezze meg az egyed alatti szerveződési szinteket és írjon mindegyikre egy-egy példát!

22 MEGOLDÁSOK 1. feladat Sejthártya, sejtplazma, sejtmag, mitokondrium, Golgi-készülék, endoplazmatikus retikulum. 2. feladat 3. feladat sejt: idegsejt szövet: csontszövet szerv: vese

23 szervrendszer: keringés

24 A SZERVRENDSZEREK FELÉPÍTÉSE SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. A mozgás szervrendszere (csont-és izomrendszer) A mozgás szervrendszeréhez tartoznak a csontok és az izületek( passzív rész), valamint a vázizmok(aktív rész). Feladata a hely- és helyzetváltoztatás. 1.1 A csontvázrendszer Az emberi szervezetben 206 darab csont található. Amellett, hogy a szervezet szilárd vázát képezik, testüregeket határolnak és az életfontosságú szervek számára védelmet is nyújtanak. A csontváz részei a koponya, törzsváz és a végtagváz. A csontvázrendszer csontjai Csontok felépítése A csontok csontszövetekből épülnek fel. Alakjuk meglehetősen változatos. Van hosszú csöves csont(combcsont, felkarcsont), rövid csont(ujjperccsontok), lapos csont(lapocka, medencecsont), szabálytalan alakú csontok (csigolyák).

25 A csontok belső szerkezete A csontot kívülről csonthártya borítja.védi a csontot a külső hatásoktól, biztosítja a vér-és idegellátását, lehetővé teszi a csontok vastagodását és a csonttörés gyógyulását. Alatta tömör szerkezetű csontállomány található,mely alatt lemezes szerkezetű csontállomány helyezkedik el.a csöves csontok belsejében velőűr van, melyet vörös (vérképző) és sárga csontvelő tölt ki.az izületi porcok a csontok ízfelszíneit borítják Csontok közötti összeköttetések A csontok között folytonos és megszakított összeköttetéseket különböztetünk meg. Folytonos összeköttetés lehet kötőszövetes(koponya varratai, foggyökér és fogmeder közötti összeköttetés), porcos(koponyaalap, ékcsont és nyakszirtcsont között), csontos(korábbi kötőszövetes és porcos összeköttetések elcsontosodása pl.:koponya varratai). Megszakított összeköttetések az izületek. Az izületek: a legtöbb izület két vagy több csont olyan összeköttetése, melyben az ízfelszínek között izületi rés található, s az izületben a csontok egymáshoz viszonyítva elmozdulást végezhetnek. Izületek alkotórészei az izületi fej, izületi árok, izületi tok, izületi szalag, izületi nedv. Az ízületek szerkezete 1.2. Az izomrendszer Vázizmok az emberi szervezetben Az ember szervezetében körülbelül 640 vázizom van. Vázizmok csoportosítása:

26 Végtagizmok: - felső végtag izmai - alsó végtag izmai Törzsizmok: - mellizmok - hátizmok - hasizmok Nyakizmok Fejizmok A csont- és izomrendszer részei Izmok felépítése és működése Az izmok izomrostokból állnak. Az egymás mellett elhelyezkedő izomrostok kötőszöveti hártyával körülvett izomrostkötegekbe rendeződnek. Sok izomrostköteg alkotja az izmot. A vázizmot kötőszöveti pólya burkolja. A kötőszövetekben vérerek és idegek futnak.

27 Az izom szerkezeti felépítése Az izom működése az izomösszehúzódás, amelynek feltétele a nyugalomban lévő izmok bizonyos feszülési állapota az izomtónus. Az izomösszehúzódás az izomfehérjék biokémiai változásának következménye. Amikor az aktin és myosin időleges kapcsolatba lép (aktomiozin komplex), egymáshoz viszonyítva elcsúszik, ennek eredményeként az izom összehúzódik. Ehhez energiára és kálcium ionokra van szükség. Az izomban három energiát szolgáltató anyag található az adenozin-trifoszfát (ATP), kreatinfoszfát, glikogén. Az izom elernyedése úgy jön létre, hogy az időleges kapcsolat az aktin és myosin között megszűnik. 2. A légzés szervrendszere A légzés életjelenségének lényege a gázcsere. Ennek során oxigén felvétele és szén-dioxid leadása zajlik. A külső gázcsere a levegő és a vér között, a belső légzés a vér és a sejtek között megy végbe. A gázcsere a légzőrendszeren keresztül történik A légzőrendszer részei - orr - garat egy része - gége - légcső - tödő

28 A légzőrendszer fő részei A légutak első szakasza az orrüreg, amely az orrnyíláson keresztül tart kapcsolatot a külvilággal. Az orrnyilások körüli szőrszálak a lebegő, szilárd részecskéket feltartóztatják. További tisztító feladatot lát még el a csillós hámsejtekkel borított orrüreg nyálkahártyája. Az orrüreg nyálkahártyájával érintkezve a levegő párásodik és felmelegszik és tisztul. A továbbhaladó levegő a garaton keresztül a gégébe kerül, ami a hangképzés szerve. Itt találhatóak a hangszalagok. A hangképzésben és a végleges hang kialakulásában fontos szerepet játszik még a garat az orr-, a szájüreg és a szájüreg szervei. A gége folytatása a porcokkal merevített rugalmas falú légcső. A légcsőben és a folytatólagos hörgőkben a csillós nyálkahártya tovább tisztítja, melegíti és párásítja a levegőt. A főhörgő először két ágra bomlik amelyek a jobb és baloldali tüdőkbe jutva további elágazásokon keresztül a léghólyagokhoz kapcsolódnak. A gázcsere a léghólyagok falát sűrűn behálózó hajszálereken keresztül történik.a gázok áramlása a nyomásviszonyoktól függ. Mivel a gázok a magasabb nyomású helyről az alacsonyabb nyomású felé mozognak így az oxigén a vérbe, a szén-dioxid a léghólyagok levegőjébe kerül A légzés mechanizmusa A belégzést a megfelelő légzőizmok, a külső bordaközi izmok, a hasizmok, valamint a rekeszizom biztosítják. Belégzéskor a bordaközi izmok egy csoportja és a rekeszizom összehúzódik. A kitáguló mellkas a kétlemezű mellhártya segítségével maga után vonja a tüdőt. A növekvő térfogatú légzőszervben a gázok össznyomása csökken, emiatt a külső, nagyobb nyomású levegő a tüdőbe tódul. Ezután az izmok elernyednek, a mellkas és a tüdő rugalmasságánál fogva visszanyeri eredeti térfogatát.e z nyomásnövekedéssel jár, ami a levegő kiáramlásához vezet. Ez a folyamat a kilégzés.

29 A légzés mechanizmusa 3. A keringés szervrendszere A keringés szervrendszeréhez tartozik a vérkeringés és a nyirokkeringés. Feladata: eljuttatni az oxigént, a tápanyagokat és a hatóanyagokat a sejtekhez valamint sz idegen anyagok elleni védelem (immunitás), hőszabályozás és a belső környezet állandóságának biztosítása A vérkeringés szervrendszere Részei a vér, a szív és a vérerek A vér A vér sejtjei a vörösvérsejt, fehérvérsejt és a vérlemez. Vörösvérsejtek: jellegzetes behorpadt koronghoz hasonló fánk alakú sejtek. A vörös csontvelőben képződnek. Beérésük előtt sejtmagjuk lebomlik. A vér egy köbmilliméterében 4,5-5,5 millió található. Feladatuk a légzési gázok szállítása napig életképesek. Pusztulásuk a lépben vagy a májban következik be. Vérlemezkék: a vörös csontvelő őssejtjének citoplazmájából leválva alakulnak ki. Apró sejtmag nélküli sejtek. Számuk a vér egy köbmilliméterében kb. 300 ezer. Jellegzetességük, hogy képesek érdes felülethez, sérült érfalhoz rögzülni. A véralvadás folyamatának elindításában játszanak szerepet. Amennyiben a vérlemezkék nem vesznek részt véralvadási folyamatban, akkor 8-9 nap múlva a májban vagy a lépben lebomlanak. Fehérvérsejtek: felépítésük és a védekezésben betöltött szerepük alapján két fő csoportra oszthatjuk. A vörös csontvelőben létrejövő nagyobb méretű falósejtek(monocita, granulocita) amőboid mozgásra és bekebelezésre képesek. Könnyen kijuthatnak a szövetek közé, a vérben egyszerre csak néhány százalékukat találjuk. A nyiroksejtek (limfociták) kisebbek, nagy kerekded sejtmaggal rendelkeznek. A nyirokrendszerben képződnek. Rövid életidejük (1-2 hét) és viszonylag kis számuk( darab köbmilliméterenként) ellenére nélkülözhetetlenek az immunitásban. Vércsoportok: AB0-vércsoportrendszer: a vörösvérsejtek felületén jellegzetes fehérjetermészetű molekulák vannak. Ezek az antigének. A vörösvérsejtek felületén kétféle antigén helyezkedhet el az A és B vércsoportantigén. Ezek az antgének négyféle vércsoportot hoznak létre: A, B, AB, 0. Rh-vércsoportrendszer: D-antigénhez kötött, független az AB0-vércsoportrendszertől. Típusai: Rh+ és Rh A szív Mintegy 350 g tömegű, izmos falú, üreges szerv, amely a két tüdő között, nagyobb részével a mellüreg bal oldalán helyezkedik el.

30 A szív elhelyezkedése a mellüregben Külső alakja: kúp alakú szerv, amelynek szélesebb része, a bázis felöl található.elkeskenyedő része, a szívcsúcs alul helyezkedik el.a bázis két oldalán fülszerű képződmény látható ez a jobb fülcse és a bal fülcse. A fülcsék a szív pitvarainak kitüremkedései. A szív külső felépítése A körkörös és hosszanti barázdákban futnak a szív falát ellátó koszorúerek. A szív üregrendszere: a szív üregét hosszanti irányban húzódó szívsövény jobb és bal szívfélre osztja. Születés után fiziológiásan a két szívfél között nincs közvetlen összeköttetés. Mindkét szívfélben felül elhelyezkedő pitvar, alatta pedig kamra található. A két pitvart a pitvarközi sövény, a két kamrát a kamraközti sövény választja el. A pitvarok és a kamrák között nyílás található. A jobb oldali a jobb pitvar-kamrai szájadék, a bal oldali a bal pitvar-kamrai szájadék. Ezeket a szájadékokat a csúcsos billentyűk zárják le.

31 A szív üregrendszerének szerkezete Szövettani felépítése hasonló az erekéhez. Az üreget belülről egyrétegű laphám és vékony kötőszövet, vagyis a szívbélhártya béleli. Fő tömegét az eltérővastagságú szívizomszövet adja. A szervet kívülről borító szívburok savós folyadékot termelve biztosítja a szív könnyű elmozdulását a környező szervekhez képest. A szív falának vérellátása: megfelelő vérellátását külön érrendszer biztosítja, mivel a szív üregeiben levő vér közvetlenül nem vesz részt a szívfal vérellátásában. Artériás vérellátás: két ér, a jobb oldali koszorús artéria és a bal oldali koszorús artéria biztosítja.a két koszorús artéria az aorta kezdeti szakaszából,a félhold alakú billentyűk tasakjából ered. A legkisebb koszorús artériák a funkcionális végartériák.

32 A szív koszorúerei Vénás vérellátás: a szív falában levő hajszárérhálózatból egyre nagyobb vénák szedődnek össze. A szív legnagyobb saját vénája a vena cordis magna, mely elöl a szívcsúcsnál kezdődik. Innen felfelé tart az elülső hosszanti barázdában, majd a körkörös barázdában hátrafelé halad. Utolsó szakasza kitágul, ez a sinus coronaris, amely a jobb pitvarba ömlik. A szív beidegzése: a sinuscsomó kb. 3 cm nagyságú, a jobb pitvar hátsó falában található. Ez az elsődleges ingerképző központ, ami azt jelenti, hogy fiziológiás körülmények között ez a központ irányítja a szív működését. Percenként általában ingert bocsát ki. A pitvarkamrai csomó a szívsövényben, a pitvar és kamra közötti határon található. Ez a másodlagos ingerképző központ, a szív működését csak a sinuscsomómegbetegedése esetén irányítja. Percenként inger kibocsátására képes. A szív működése: a szív összehúzódása a systole, elernyedése a diastole. A szív működése során először a két pitvar húzódik össze (pitvari systole). A pitvarokban ekkor a vérnyomás hirtelen megnő, ez a csúcsos billentyűk vitorláit lecsapja a kamrák ürege felé, a vénás szájadékok megnyalnak, s a vér a pitvarból a diastóléban levő kamrába áramlik. Ezután a kamrák systoléja következik, eközben a pitvarok diastoléba kerülnek, emiatt a vénák felől újra vérrel telnek meg. A kamrai systole kezdetén a vénás szájadék még nyitva van. A felfelé áramló vér azonban a csúcsos billentyűk vitorláit nagy erővel becsapja, a szájadék ezzel záródik. Mivel a szájadékok záródtak, a vér csak egy irányba áramolhat a bal kamrából az aortába, a jobb kamrából a tüdőartériába. A kiáramló vér a zsebes billentyűket az érfalhoz nyomja, emiatt az ér ürege megnyílik, s a vér szabadon áramolhat. A következő fázis újra a pitvari systole lesz, miközben a két kamra diastoléba kerül. Ilyenkor a nagyerek kezdeti szakaszában lévő vér salyát súlyánál fogva a kamra irányába áramlik. A visszaáramló vér az az érfaltól elemeli a félhold alakú billentyűket. A billentyűtasakok vérrel telnek meg, az ér ürege záródik, s a vér nem áramolhat vissza a kamrába A vérerek A vérerek három csoportba oszthatók: verőér(artéria),visszér(vena),hajszálér( capillaris). Mindhárom típusú ér fala három rétegből épül fel: - belhártya - középső réteg

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Szövettan I. Hámszövetek (ízelítő ) Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Hámszövetek (felépítés

Részletesebben

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Az ember szaporodása Az ember szaporodásának általános jellemzése Ivaros szaporodás Ivarsejtekkel történik Ivarszervek (genitáliák) elsődleges nemi jellegek Belső ivarszervek Külső ivarszervek Váltivarúság

Részletesebben

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan kapcsolódnak. Hiányzik a sejtközötti állomány. Feladata:

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Mozgás szervrendszer Fogak Mozgás szervrendszer A helyváltoztatás az állatok jellemző képessége. A mozgásmód faji sajátosság eltérés rendellenesség Izmok aktív

Részletesebben

3. A Keringés Szervrendszere

3. A Keringés Szervrendszere 3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid

Részletesebben

2010-2011 Szövettan, kültakaró és mozgás

2010-2011 Szövettan, kültakaró és mozgás Négyféle asszociáció A. zsírszövet B. laza rostos kötőszövet C. mindkettő D. egyik sem 2010-2011 Szövettan, kültakaró és mozgás 1. Kötő- és támasztószövet 2. Változatos alakú és működésű sejtekből áll.

Részletesebben

Emberi test-anatómia/élettanfiziológia

Emberi test-anatómia/élettanfiziológia Emberi test 1 Témák: Mozgásrendszer Légzőrendszer Keringési rendszer Emésztőrendszer Vizeletkiválasztó és elvezető rendszer Szaporodás szervrendszere Belső elválasztású mirigyek rendszere Idegrendszer

Részletesebben

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:

Részletesebben

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyi vezetője megbízásából anatómiai kiscsoportos gyakorlatot tart. Az ön feladata az anatómiai bevezető rész ismertetése. Az előadásában térjen ki a következőkre: - az emberi test fő

Részletesebben

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20.

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek szervrendszert alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1.

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja,

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, excretum: végtermék, ami kiürül. A mirigyváladék termeléshez szükséges anyagokat

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta:

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta: Dr. Kovács Zsolt Negyedik, javított, bővített kiadás Szombathely

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

BIOTÉKA AZ EMBER TESTE ÉS EGÉSZSÉGE BIOLÓGIA MUNKAFÜZET MEGOLDÁSAI

BIOTÉKA AZ EMBER TESTE ÉS EGÉSZSÉGE BIOLÓGIA MUNKAFÜZET MEGOLDÁSAI ASZTALOS GYULÁNÉ DR. FRANYÓ ISTVÁN BIOTÉKA AZ EMBER TESTE ÉS EGÉSZSÉGE BIOLÓGIA MUNKAFÜZET MEGOLDÁSAI 8. évfolyam (Raktári száma: RE01033/M/1) TESTÜNK FELÉPÍTÉSE M.F.: 3. old. 1. szervrendszer < szervezet

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV.

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV. 4/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN IV. MADARAK Előfordulás A Földön közel 9000 madárfaj él. A civilizáció hatását sok faj nem tudta tolerálni, kipusztultak (pl. dodó, moa). Napjainkban elterjedésük egyenlőtlen.

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai

elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai Kötőszövet Kötőszövet jellemzői: leggyakoribb és legváltozatosabb szövet típus sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll fibroblaszt: kollagén rostok: merevítés elasztikus rostok: hajlékonyság

Részletesebben

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY Egry József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Keszthely, Vásár tér 10. TESTÜNK TITKAI BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY 2011/2012. tanév Támogatónk: Szövettan Ábraelemzés A képeken

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szakközépiskola Tesztlapok Biológia - egészségtan tantárgy 11. évfolyam Készítette: Perinecz Anasztázia Név: Osztály: 1. témakör: Sejtjeinkben élünk.

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

A táplálkozás, kiválasztás és a légzés szervrendszerei

A táplálkozás, kiválasztás és a légzés szervrendszerei A táplálkozás, kiválasztás és a légzés szervrendszerei Emésztőrendszer felépítése: Nyálkahártya (mucosa): 1 epithelium: hámréteg 2 lamina propria: kötőszöveti réteg: 3 lamina muscularis mucosa: nyálkahártya

Részletesebben

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30.

Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Probléma felvetés 2 Az előadás célja 1. A keringési rendszer működési elvének alapszintű megismerése 2. A mentőápolói

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek

Részletesebben

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product A Szabályozás feladata: Szabályozás homeosztázis fenntartása (élőlények szabályozott belső állandósága) külső környezethez való alkalmazkodás biztosítása A szabályozás mechanizmusa: A.) Vezérlés: A szabályozott

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

Élettan-anatómia. 1. félév

Élettan-anatómia. 1. félév Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html

Részletesebben

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy

Részletesebben

NEMI SZERVEK (ORGANA GENITALIA) IVARRENDSZER

NEMI SZERVEK (ORGANA GENITALIA) IVARRENDSZER NEMI SZERVEK (ORGANA GENITALIA) IVARRENDSZER szaporodás szervei feladatuk: ivarsejtek termelése azok egyesülésének létrehozása nemi mirigyek termelése másodlagos nemi jellegek nőknél még a magzat védelme,

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15.

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 1085 Budapest, Horánszky u. 15. M E G O L D Ó L A P írásbeli vizsga egészségügyi alapmodul természetgyógyászati képzéshez 2000. február 23. 2 TÁJÉKOZTATÓ az

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET. XI. évfolyam 2013/2014

BIOLÓGIA TANMENET. XI. évfolyam 2013/2014 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET XI. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A biogén elemek 3. óra A víz néhány tulajdonsága 4. óra A lipidek

Részletesebben

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Anatómia. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejtek felépítése és működése. Dr. Bors Melinda.

Anatómia. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejt felépítése. A sejtek felépítése és működése. Dr. Bors Melinda. A sejtek felépítése és működése Protoplazma Anatómia Dr. Bors Melinda az élő szervezetet felépítő anyag 70%-ban a vizet, 30%-ban szerves és szervetlen anyagokat tartalmaz Szerves anyagok: fehérjék, nukleinsavak,összetett

Részletesebben

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést

Részletesebben

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült.

Részletesebben

Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7.

Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7. Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7. Tartalom A vizelet kiválasztó és - elvezető rendszer Az emésztőszervek Idegrendszer 2 Hol helyezkednek el a szerveink?

Részletesebben

BIOLÓGIA. A sikeres írásbeli vizsga elérése érdekében ajánljuk az alábbi témakörökben való jártasságot! I. A sejt felépítése és működése

BIOLÓGIA. A sikeres írásbeli vizsga elérése érdekében ajánljuk az alábbi témakörökben való jártasságot! I. A sejt felépítése és működése BIOLÓGIA Kedves felvételizők! A sikeres írásbeli vizsga elérése érdekében ajánljuk az alábbi témakörökben való jártasságot! Jó tanulást és eredményes vizsgát kívánunk: a BI biológia tanárai Témakörök I.

Részletesebben

3. Szövettan (hystologia)

3. Szövettan (hystologia) 3. Szövettan (hystologia) Általános jellemzés Szövet: hasonló felépítésű és működésű sejtek csoportosulása. A szöveteket alkotja: Sejtek (cellulák) Sejtközötti (intercelluláris) állomány A szövetek tulajdonságait

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B Biológia 8. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítették: Albertné Gávris Éva Tóth Géza A kiadvány KHF/4530-14/2008. engedélyszámon 2008.11.26. időponttól tankönyvi engedélyt

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET 8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA TANMENET 8. ÉVFOLYAM BIOLÓGIA TANMENET 8. ÉVFOLYAM IKT eszközökkel támogatott órák Használt taneszközök: BIOLÓGIA 8. (MOZAIK KIADÓ) tankönyv, munkafüzet; filmek, szemléltető eszközök, számítógépek, kivetítő, SDT, Realika,

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe A mozgás szervrendszere Tartalom Szerkesztette: Vizkievicz András 1. Mozgásról általában 2.1 A csontrendszer biológiai szerepe 2.2 A csontok szerkezete 2.3 Csontok alakja 2.4 Csontösszeköttetések 3. Csontrendszer

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY Egry József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Keszthely, Vásár tér 10. TESTÜNK TITKAI BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY 2012/2013. tanév Támogatónk: A szőr I. II. Ábraelemzés Az I.

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK

AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK biologia 14 eveseknek:layout 1 4/1/11 10: AM Page 1 SZOMBATINÉ KO VÁCS MAR GIT BIOLÓGIA AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 14 éves tanulók részére a ta nu ló ne ve 1 biologia

Részletesebben

Az 1. beszámoló tananyaga

Az 1. beszámoló tananyaga I. Idegrendszer KRK SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA FOT - 12. ÉVFOLYAM Biológia Az 1. beszámoló tananyaga 1. Szerepe: - a szervezet összehangolt működését biztosítja - a külvilág ingereinek felvétele, feldolgozása,

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? TÁPLÁLKOZÁS MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? Energiatermelés A szervezet számára szükséges anyagok felvétele Alapanyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség átl. 7000 kj Építőanyagok: a heterotróf

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9 Tartalomjegyzék Elõszó a 2. kiadáshoz 9 I. SEJTBIOLÓGIA 11 1.1. feladat: A protoplazma vegyületei I. * 11 1.2. feladat: A protoplazma vegyületei II. * 14 1.3. feladat: A sejt ** 16 1.4. feladat: Az ozmózis

Részletesebben

TESTÜNK TITKAI BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY. 2008/2009. tanév

TESTÜNK TITKAI BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY. 2008/2009. tanév Egry József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Keszthely, Vásár tér 10. TESTÜNK TITKAI BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY 2008/2009. tanév Támogatónk: Kültakaró és mozgás Tanulmányozd

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2015. április 24. 12:30 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vese

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

általánosan kapó: AB vörösvérsejt tulajdonságai: RH+, RH- (RH- anya, kilöki az RH+ magzatot.)

általánosan kapó: AB vörösvérsejt tulajdonságai: RH+, RH- (RH- anya, kilöki az RH+ magzatot.) Immunrendszer Immunitás: (menteség, védettség) a szervezetbe bekerülő idegen anyagok által kiválasztott védettség. Ezek az immunokén anyagok a védettséget kiváltják. Nyírok szövetnedv sejtek közötti térből

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek.. alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1. Melyik állítás

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

B I O L Ó G I A. PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt!

B I O L Ó G I A. PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt! B I O L Ó G I A PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Kérjük, olvassa el a bevezetőt! A javítási útmutatóhoz rendelkezésre áll a feladatsor. Egyes feladatoknál

Részletesebben

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Önreprodukció, szaporodás Szerkesztette: Vizkievicz András Bevezetés Az önfenntartás és az önszabályozás mellett az állati szervezetek harmadik alapvető működése az önreprodukció. Az önreprodukció magába

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM:

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Az ember szervezete és egészsége Biológia verseny 8. osztály 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. A tápcsatorna szervei

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 23. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu

Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Szövettan (Histologia) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Bevezetés Szövet (tela): speciális szerkezetű, meghatározott funkciók ellátására differenciálódott, azonos eredetű (azonos csíralemezből fejlődő)

Részletesebben

A mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció

A mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció A mérgek eloszlása a szervezetben Toxikológia V. előadás A mérgek eloszlása a szervezetben Biotranszformáció Akkumuláció A mérgek kiválasztása A mérgek általában azokban a szervekben halmozódnak fel, amelyek

Részletesebben

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS Hormonok: sejtek, sejtcsoportok által termelt biológiailag aktív kémiai anyagok, funkciójuk a szabályozás, a célsejteket a testnedvek segítségével érik el. Kis mennyiségben hatékonyak,

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek emelt szint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

KÖRNYEZETEM ÉLÔ. AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE Biológia TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. 14 éves tanulók részére. Évfolyam.

KÖRNYEZETEM ÉLÔ. AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE Biológia TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. 14 éves tanulók részére. Évfolyam. biologia:layout 1 4/10/11 7:7 PM Page 1 KÖRNYEZETEM SZOMBATINÉ KO VÁCS MAR GIT ÉLÔ AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE Biológia TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 14 éves tanulók részére Évfolyam 1 4 6 7 8 9 10

Részletesebben

NATÚRA ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK MEGOLDÁSA BIOLÓGIA

NATÚRA ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK MEGOLDÁSA BIOLÓGIA Victor András NATÚRA ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK MEGOLDÁSA BIOLÓGIA 8. (Raktári száma: RE00874/F/1) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai Az élőlények szerveződése 1. feladat 6 pont singcsont

Részletesebben