a kultúra hozzájárulása az európa 2020 stratégia végrehajtásához

Átírás

1 a kultúra hozzájárulása az európa 2020 stratégia végrehajtásához

2 A KULTÚRA HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁHOZ Válogatás a konferencia anyagából 3

3 BEMUTATKOZÁS A kultúra hozzájárulása az Európa 2020 stratégia végrehajtásához elnevezésű konferenciára február 28. és március 1. között került sor a Magyar Tudományos Akadémia épületében. Az Európai Bizottság közreműködésével szervezett tanácskozáson mintegy kétszáz szakember vett részt. A magyar elnökség egyik prioritásával összhangban lévő konferencia arra kereste a választ, hogy megállapítsa, mi a kultúra szerepe az Európa 2020 stratégia sikerességében. A kultúra, a különböző területeket átfogó értelemben, amellett, hogy a gazdaság és a társadalom egy dinamikus, innovatív szegmense, általánosabb magatartást jelent. A konferencia ebben az értelmében vitatta meg, hogy milyen módon tud a kultúra hozzájárulni az emberi tényező tökéletesedéséhez, és a társadalmi tőke erősítéséhez, amire szükség van az intelligens, befogadó és fenntartható európai fejlődéshez. A konferencia célul tűzte, hogy feltárja a cselekvés konkrét területeit és eszközeit, amelyek által ez a cél elérhető, és ezen túlmenően arra törekedett, hogy operatív intézkedéseket javasoljon a tagállamok és a Bizottság számára. Az ülések során kísérletet tettünk rá, hogy a kultúrának a gazdaságban, az oktatásban és a szociális cselekvések egyéb területein való hasznosításának koncentráltabb módját tárjuk fel. A konferencia meg kívánta világítani azokat a területeket, ahol a kulturális szereplők és műveletek a leghatékonyabban egészítik ki a beavatkozás egyéb formáit. A résztvevők figyelmet szántak a kreatív és kulturális iparágak fejlesztésére, a kultúra és innováció közötti kapcsolatra, a kultúrának a fejlesztés egyéb területein meglévő adottságainak a növelésére, illetve a közművelődés területen dolgozó szakértők és intézmények szerepére az Európa 2020-szal kapcsolatos célok elérésében. A fent említett kérdéseket négy tematikus szekcióban vitatták meg, amelyek magukban foglalták a hozzájuk kapcsolódó bevált gyakorlatok bemutatását is. Konkrét célkitűzés volt, hogy a konferencia eredményei hozzájáruljanak a Tanács következtetéseit tartalmazó dokumentum kidolgozásához, amelyet az Elnökség ugyanebben a témakörben nyújt be. Egészében véve a konferencia sikeresen tárta fel a cselekvési területeket és az eszközöket, amelyek lehetővé teszik a kultúra számára, hogy jelentősebb mértékben hozzájáruljon az Európa 2020 Stratégia végrehajtásához. Ezen túlmenően javaslatok születtek a tagállamok és a Bizottság részére. Ezek az eredmények és ajánlások hozzájárultak a Tanács következtetései tervezetének véglegesítéséhez, amelyet az Elnökség készített el e témában. A dokumentum elfogadása szerepelt a május 19-én tartott Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sport Tanács ülésének menetrendjén. * * * Ez a kiadvány válogatást tartalmaz a konferencia anyagából. A rendezvény teljes anyaga, így az előadások és hozzászólások teljes angol nyelvű szövege, valamint a résztvevők névsora megtalálható a konferencia honlapján:

4 PLENÁRIS ÜLÉS NOVODOMSZKY Éva Újságíró, TV-bemondó, a plenáris ülések moderátora

5 SZŐCS Géza A kolozsvári Babeş Bolyai Egyetemen végzett magyar és orosz nyelvi szakon. Költő, regényíró és színdarabíró, valamint aktív újságíró, irodalmi fordító és publicista. Tíz kötetnyi verse jelent meg magyarul, kettő németül, illetve egy-egy román és olasz nyelven. Versei számos angol nyelvű verses antológiában és folyóiratban szerepeltek, és lefordították őket orosz, finn, cseh, szerb, horvát és lengyel nyelvre. Népszerűségre tett szert Charles Orson verseinek magyarra fordítása és egyetlen kötetben való megjelentetése után. Számos amerikai, román, német és orosz költő műveit fordította le óta az Orbán-kormányban a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára. Amikor a magyar elnökség prioritásai közé soroltuk a polgárbarát Unió ügyét, egyúttal a polgár, az egyének és közösségek közvetlen szerepére kívántuk irányítani a figyelmet. És amikor másik prioritásként a sokszínűséget hangsúlyozzuk, az európai polgárok lényegi sajátosságára utalunk, a kulturális önazonosságok sokféleségére és fontosságára ami fölött az európai alapértékekhez hűen őrködünk. A magyar elnökség novemberi előkészítő rendezvényén a magyar Országházban Vassiliou biztos asszonnyal egyetértésben állapíthattuk meg, hogy a kulturális sokszínűség nem gátja a sikeres gazdálkodásnak épp ellenkezőleg, különösen a történeti hagyományokkal bíró kulturális együttlét számos előnyt hordoz. A tárgyi és eszmei örökség, a szokások és művészeti megnyilvánulások mellett központi szerepe van a nyelvi sokféleségnek is. Hagyományokról, örökségről beszéltem. Tudjuk azonban, hogy a kultúra intézményei, képviselői és szakemberei az elsők között kezdeményezhetik a jövő kérdéseinek felvetését, tapinthatják ki a válaszokat és közvetíthetik azokat a polgárok felé. Élnek az alkotás és közvetítés legújabb eszközeivel. Napjainkban a digitális környezetben testesül meg a leginkább a jövő ezért van a korszerű kulturális politikák tengelyében is a digitalizálás, a digitális tartalomfejlesztés, amely a magyar kultúrpolitikában is komoly szerepet kap. Eddigi gondolataim is alátámasztották a kultúra gazdasági potenciálját. Ez elsősorban a kulturális és kreatív iparokon keresztül érvényesül, melyek növelik Európa versenyképességét és gazdasági teljesítményét, továbbá hangsúlyozni szükséges, hogy a nyelvi és a kulturális sokszínűség tiszteletben tartása és támogatása pozitív hatással bír a munkaerőpiacra. A társadalmi fejlődés és kohézió erősítése terén is megkérdőjelezhetetlen a kultúra szerepe. A szociális integráció, a szegénység és leszakadás elleni küzdelem, egymás megbecsülése és a kulturális sokszínűség elősegítése mind-mind olyan területek, ahol a kulturális szektor közreműködése nélkül nehezen történhet előrelépés. Emellett a kultúra fontos szerepet játszik az identitás erősítésében és az aktív állampolgárságra nevelésben. Harmadik területként a tudásalapú társadalom, az innováció és a kultúra relációjának jelentőségét szeretném hangsúlyozni. Az oktatás és kultúra közötti szinergiák erősítése, a kultúra szerepének erősítése az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelemben és az egész életen át tartó tanulásban növelik a munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyét. Azt várom a konferenciától, hogy tegye hangsúlyosabbá a kultúra szerepét az európai gazdaság sikerében. Hogyan segítik a kultúra intézményei, alkotói, szakemberei, programjai az emberi minőség javítását, a tehetség, a kreativitás kibontakozását az intelligens növekedést? Hogyan járul hozzá a kulturális szegénység visszaszorítása a befogadó növekedéshez? Meggyőződésem, hogy a meghívott előadók, szakértők és magyar kollegáik együttes munkájuk során mindannyiunk számára megfontolandó, hasznos gondolatokat, javaslatokat fogalmaznak meg, melyek beépülhetnek a nemzeti és európai uniós szintű dokumentumokba. 7

6 Pálinkás József A Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett 1977-ben és 2002 között először államtitkárként, majd a magyar kormány oktatási minisztereként dolgozott. Tevékenységének eredményeképpen a tudományos kutatás lendületet kapott Magyarországon. Felelős volt egy új tudományos koncepció kidolgozásáért is, amely segített a magyar kutatások finanszírozásának növelésében, és elindította az új Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programot. A parlamentben részt vesz az Oktatási és Tudományos Bizottság munkájában, és társelnöke egy ad-hoc Kutatási és Innovációs Bizottságnak. 8 Európa egyértelműen egy speciális kulturális egység szerepét ölti fel különösen most, az Európai Uniónak köszönhetően, amely erős és színes nemzeti kulturális azonossággal rendelkező büszke nemzetek speciális szövetsége. Közös jövőnket erre a csodálatosan szerteágazó kulturális örökségre alapozva építhetjük - és kell is építenünk. Tisztában vagyok vele, hogy az Európa 2020 az Unió főleg gazdasági értelemben vett stratégiája, és támogatom a prioritásait: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés, amely segít kilábalni a jelenlegi válságból. Ezek azonban csak a valódi problémák elfedésére alkalmas szavak arra az esetre, ha nem kívánunk szembenézni a jelenlegi válság valódi gyökereivel, amelyek pedig kulturálisak és etikaiak. Növekedésre van szükségünk a válságból való kilábaláshoz. Amint kijutottunk azonban, a növekedés nem folytatódhat az eddig megszokott ütemben. Ha az emberiség a jelenlegi ütemben szeretné folytatni az anyagok és a természeti erőforrások felhasználását, nem lesz olyan megoldás, amely megmentene bennünket. És ez a valódi kulturális kihívás. Remélem, az intelligens növekedésről való beszélgetések során figyelembe veszik majd azt a tényt, hogy az oktatásnak hangsúlyoznia kell, hogy a fejlett világban a növekedés a kulturális fogyasztásban sokkal fontosabb, mint gazdasági értelemben. Amikor a kreatív vagy kulturális iparról beszélnek, kérem, hogy ne keltsék azt az illúziót, miszerint a kulturális ipar anyagi növekedést lenne képes létrehozni. És ne várják azt a felfedező kutatástól, hogy azonnali anyagi jólétet biztosítson. A kulturális ipar és felfedező kutatás csak segíthet a természet és a társadalom megértésében, és ezen keresztül képes lehet a hozzáállásunk megváltoztatására. Amikor a befogadó növekedésről beszélnek, remélem, különös figyelmet fordítanak arra a tényre, hogy a verseny és az együttműködés egyensúlya kulcsfontosságú, de ugyanilyen fontos az anyagi és kulturális javak igazságos és ösztönző hatású elosztása. Az oktatás, a kutatás és a helyes kulturális üzenetek különösen fontosak a fenntarthatóság valódi jelentésének megértéséhez. De még a kultúrában sem a több DVD-lemez értékesítését jelenti, hanem ellenkezőleg, a több zenehallgatást és több múzeum látogatását! Egyre világosabb, hogy a GDP önmagában még gazdasági értelemben sem lehet fokmérője a növekedésnek, és főleg nem egy közösség jólétének. Meggyőződésem, hogy a kultúrában a befektetés gazdasági megtérülése nem a legfontosabb tényező. Ehelyett a közpénz hatékony felhasználását kell mérnünk. Azonban úgy gondolom, hogy csak akkor használjuk megfelelően az erőforrásokat, ha a nyereség a jobb oktatás, a természet és a társadalom jobb megértése, az emberek nagyobb megelégedettsége a művészetek élvezete terén, és talán az új globális kihívások megértése és az ezeknek való helyi megfelelés mikéntjének megtalálása.

7 Androulla VASSILIOU november 27-én Androulla Vassiliout José Manual Barroso elnök oktatási, kulturális, többnyelvűségi és ifjúsági EU-bizottsági jelöltnek nevezte ki. A jóváhagyási meghallgatás után az Európai Parlamentben, és az új Bizottsági Kollégium beiktatása után február 10-én hivatalosan is átvette a portfólió feletti felelősséget. Vassiliou asszony férje Dr. George Vassiliou, a Ciprusi Köztársaság volt elnöke, és tárgyalásvezetője Ciprus EU-csatlakozása során. Három gyermeke és öt unokája van. Feladatunk ma a kultúra változó és növekvő szerepe - különösen az, hogyan járul hozzá a kultúra az Európa 2020 Stratégiához és annak intelligens, befogadó és fenntartható növekedéssel kapcsolatos céljaihoz. Nem is lehetnénk jobb helyen, mint a Magyar Tudományos Akadémia előkelő épülete, amely otthona sok nagyszerű személyiségnek a kultúra világából, többek között Eötvös Józsefnek, Steindl Imrének, Kodály Zoltánnak, Bibó Istvánnak és Kosáry Domokosnak. A kultúra és a tudományok kölcsönös megtermékenyítő hatása ma érvényesebb, mint valaha. A két erő közötti kreatív együttműködés ösztönözte az európai civilizáció nagy fejlődési lépéseit, a reneszánsz korától kezdve a felvilágosodás koráig. Ma, amikor új utat keresünk Európa számára, újra ennek a partneri viszonynak alkotó potenciáljához kell fordulnunk. Örömmel látom, hogy a kölcsönös megtermékenyítés eme eszméjével összhangban a mai konferencia az érintettek széles skáláját hozza össze. Önök nemcsak a kulturális, hanem a vállalati, oktatási és egyéb ágazatokból is érkeztek. Biztos vagyok benne, hogy a mai mini-akadémia segít majd jobban megérteni, hogyan járulhat hozzá a kultúra Európa jobb jövőjéhez. És abban is biztos vagyok, hogy az eredeti szervezet alapítói egyetértenének... Azonban visszatérve a mához... Először is engedjék meg, hogy hangsúlyozzam, ez a konferencia életfontosságú pillanatban szerveződött. Az Európa 2020 első évében vagyunk, amely átfogó stratégiánk arra nézve, hogyan találhatna Európa innovatív megoldásokat az előtte lévő kihívásokra. Ugyanakkor most kezdődik a munka, amely meghatározza majd, hogyan osztja be az Európai Unió a költségvetését a időszakra. Ebben az összefüggésben lényeges, hogy hangsúlyozzuk, hogyan segíthet a kultúra annak az intelligens, fenntartható és befogadó növekedésnek az elérésében, amelyet az Európa 2020 Stratégia meghatároz. Tekintsük át röviden ezeket a célokat és bennük rejlő kulturális potenciált. Először: az intelligens növekedés. Az elmúlt két évtizedben Európa a tudásalapú korszakba lépett. A kulturális és a kreatív iparágak a változás élharcosai, úttörőként új trendeket és lehetőségeket biztosítanak a fogyasztók számára. A jelenlegi időkben, amikor az iparágaink egy része nehézségekkel küzd, ez Európa egyik legdinamikusabb szektora, amely gyorsabb növekedésre képes, mint a gazdaság többi része. A szektor munkavállalóinak száma átlagosan 3,5%-kal nőtt évente 2000 és 2007 között, több mint háromszor gyorsabban, mint az EU gazdasága teljes egészében. Most ki kell használunk a kultúra innováció iránti étvágyát, szorosabbra kell vennünk a növekedéshez fűződő kapcsolatát, és ki kell használni teljes potenciálját a jövőorientált és reményteljes munkahelyek létrehozásában. Másodszor a fenntartható növekedés. A kultúra és az általa generált kreativitás könnyen átszivároghat más szektorokba is. Ennek dinamizmusa sokféle formát ölthet: segíthet a zöldebb tömegközlekedés 9

8 Androulla VASSILIOU megtervezésében; támogathatja a környezetbarátabb vállalkozókat; új modelleket fejleszthet ki az egészségügyben; és elősegítheti a viselkedésbeli változásokat. Ez utóbbi pontot hadd emeljem ki különös hangsúllyal. A fenntartható növekedésre való áttérés megköveteli, hogy másképp tekintsünk saját világunkra. Amint az ismert filozófus, Immanuel Kant mondta: A tudomány szervezett tudás. A bölcsesség szervezett élet. És mindezeken túl a kultúra egy oktatni képes jelenség. Tudatosságot ébreszt bennünk a minket körülvevő világ és a benne elfoglalt helyünk iránt. Elősegíti a fenntarthatóságot a viselkedésbeli változások támogatásával és a társadalom szervezésének új, bölcsebb módozataival. Harmadszor, a befogadó növekedés. 10 A kultúra nem adhat választ az elszegényedésre. Azonban jelentős szerepet játszhat az elszigetelés és kirekesztés áttörésében, amely a szegénységet körbeveszi. A kultúrában való részvétel, akár alkotóként, akár közönségként közösségbe kovácsolja az egyént, és felépíti vagy újraépíti az önbecsülését. Kiszélesíti a látókört. Teret biztosít a kapcsolatteremtéshez és párbeszédhez különböző háttérrel rendelkező emberek között, akik másképp nem találkoznának. A kultúra a társadalmi és regionális kohézió közvetítője is. Hatalma van egész területeket regenerálni, a teljes közösséget közös igyekezetre bírni, és a teljes régió társadalmi tőkéjét növelni. Ez egybeesik az általunk ösztönzött intelligens szakosodás koncepciójával: ahol minden régió saját erősségeit fejleszti ki és ezekre épít. Nézzék meg például, hogy Európa Kulturális Fővárosa hogyan fektetett be kultúrába a város átalakítása érdekében. Tavaly Pécs volt Európa Kulturális Fővárosa itt Magyarországon, és jelentős fejlesztési programot hajtott végre azért, hogy a kultúrát a város szívébe hozza. Kicsivel távolabb Lille és Liverpool ezt a címet arra használták, hogy új és élénk képet fessenek magukról. Ezek azt bizonyítják, hogyan jelenthetnek a régió regenerálására indított kulturális projektek előnyt a teljes helyi társadalomnak: felkeltik az érdeklődést a kultúra iránt, szélesebb közönséget érnek el, és olyan megoldásokba fektetnek, amelyek idővel a fenntartható hatást támogatják. A kultúra hozzájárulása a jövőnkhöz - az intelligens, fenntartható és befogadó társadalmakhoz - valódi realitás, és át kell adnunk ezt az üzenetet, valamint meg kell győznünk minden érdekelt felet ahhoz, hogy még több ilyen kezdeményezés induljon Európa-szerte. Azonban fokozatosan közeledünk saját korlátainkhoz. A jelentések azt mutatják, hogy még messze vagyunk a kultúra óriási potenciáljának és kereszthatásainak ki-

9 Androulla VASSILIOU használásától Európában. Még nem sikerült a kultúrát egy olyan új gazdasági paradigmába integrálni, amely kivinne bennünket a válságból és elindítana a növekedés útján. A célunk az, hogy olyan környezetet hozzunk létre, amelyben a kulturális szektor gyümölcsei beérhetnek. Meggyőződésem, hogy az előre vezető út a szoros partneri viszonyok kiépítése a kultúra területén túl. Ki kell terjesztenünk szárnyainkat a kulturális minisztériumok hagyományos hatáskörén túlra; el kell érnünk a gazdasági, oktatási, vidéki és regionális fejlesztési döntéshozókat, és azokat, akik a külső kapcsolatokat építik. Ezenkívül fejlesztenünk kell saját tudásunkat úgy, hogy politikánkat mérhető, tényeken alapuló gyakorlatra alapozhassuk. Ez a tranzverzális és horizontális megközelítés lehetővé teszi, hogy maximalizálhassuk a kultúra hozzájárulását az Európa 2020 projekthez. Így érhetjük el, hogy a szektor teljes mértékben alávesse magát a digitális eltolódásnak, betöltse az innovációs hajtóerő szerepét a gazdaságban, és elősegítse a társadalmi összetartást. Biztosíthatom Önöket, hogy én és a szervezetem szorosan együttműködünk más biztosokkal és szervezeteikkel annak érdekében, hogy a kultúra elsődleges szerepet kaphasson kezdeményezéseinkben. Az elkövetkezendő hónapokban az Európai Bizottság új javaslatokat fog tenni a környezet javítására a kulturális és a kreatív szektorokban. Ki fogunk adni egy Közleményt a kulturális és kreatív iparágakról szóló Zöld Könyv konzultációk eredményeiről. Alkalmazni fogjuk az EU költségvetés következő fázisának előzetes döntéseit - a Kultúra és MEDIA programot, valamint a Strukturális Alapokat. Túl korai részletesen beszélni ezekről a kezdeményezésekről. Azonban határozottan hiszem, hogy az elhivatottságnak egy új szintjét kell mutatni, hogy jobban magunkévá tehessük a kulturális szektor igényeit, mint azelőtt. A poltikai irányítás minden szintjére szükség van a támogatásukhoz. Ez a célja a folyamatos együttműködésünknek a tagállamokkal a kultúra területén. A szakértőik minden, az Európa 2020 Stratégiával kapcsolatos kulcsfontosságú problémával megbirkóznak. Hogyan nyerhetjük a legtöbbet az EU-támogatási programokból a kultúra előnyeit használva a regionális fejlődés felgyorsításához? Hogyan azonosíthatók a szektor jelenlegi és jövőbeli szaktudási igényei a digitális eltolódás fényében? Hogyan tehető elérhetővé a kultúra a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számára? A szakértőink ezekkel a kérdésekkel birkóznak meg a következő pár év során. Nem azonnali megoldásokat keresünk - a közpolitikában sohasem működött a varázspálca. De már biztos vagyok benne, hogy holnap bátor, felfrissítő ötletekkel fogjuk elhagyni Budapestet arra vonatkozólag, hogy a kultúra hogyan járul hozzá az Európa 2020 Stratégiához. Bizonyos vagyok benne, hogy jó tanácsokkal fogunk szolgálni arra nézve, hogyan maximalizálható ez a hozzájárulás; és hogyan győzhetők meg a többi szabályozási területen tevékenykedők. Abban is biztos vagyok, hogy a párbeszédek segíteni fognak finomhangolni a Tanács azon döntéseit, amelyeket az EU kulturális miniszterei májusban elfogadnak. Végül hadd fejezzem ki, mennyire fontos a nehéz időkben az összefogás, pontosan úgy, ahogyan itt Budapesten ezt most tesszük. A közös munkával kihasználhatjuk a kultúra azon képességét, amellyel új ötleteket és új növekedési formákat tud indukálni, alakítani képes a befogadó jövőre vonatkozó elképzeléseinket, és közös európai projektünket a legsikeresebbé tudja tenni. 11

10 Doris PACK Tanárképző főiskolát végzett. Általános iskolákban tanított ( ). A saarlandi Oktatási Minisztériumnál dolgozott ( ). A CDU és a Konrad Adenauer alapítvány tagja; és a Nők az EPP-ben elnöke. Tagja az Európai Néppártnak (EPP). A Bübingeni Tanács ( ), a Saarbrückeni Városi Tanács ( ), valamint a Bundestag ( és ) tagja. MEP (1989 júliusa óta). Az Európai Tanács Parlamenti Gyűlésének és a WEU Gyűlésnek a tagja ( és ). Elnök: Francia-Német Kulturális Együttműködési Alapítvány; Európai Gyermekkönyvpiaci Szövetség; Saar Felnőttképzési Szövetség. Az European Movement on the Saar, az Otzenhauseni Európai Akadémia, az Európai Kulturális Együttműködés Európai Alapítványa Német Szövetségének az elnökhelyettese. Tagja a ZDF Televíziós Tanácsnak. 12 Az oktatás és a szakképzés kiemelkedő helyet foglal el, és különösen jelentős mértékben tud hozzájárulni az intelligens és befogadó növekedés támogatásához. A kultúra úgyszintén. A kultúrát, mint a kreativitás és innováció forrását, különböző szinteken kell elismerni: a magas szintű szakpolitikai döntéshozataltól kezdve egészen a helyi szinteken történő konkrét lépések megvalósításáig. Az első prioritási terület a kulturális sokszínűség, a kultúrák közötti párbeszéd, valamint az elérhető és befogadó kultúra. A kulturális sokszínűség mindig is az európai kulturális kérdések uniós megközelítésének egyik sarokköve volt. A kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatásának jelentőségét minden fontosabb, a témáról szóló dokumentum kiemeli kezdve az Európai Unióról szóló szerződéssel, folytatva az Európai Unió Alapjogi Chartájával, az európai kulturális menetrenddel, és ugyancsak az UNESCO-nak a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO egyezménnyel, amelynek az EU partnere. Az uniós pénzügyi programok új generációjának kidolgozása már megkezdődött. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a Kultúra Program és annak céljai tól kezdve az aktuális szükségletekhez igazodnak. Ezen túlmenően biztosítanunk kell, hogy az ezen célkitűzések megvalósítására kiutalt költségvetés növekszik, de semmiképpen nem csökken. Ez a program, mint ahogyan a kultúra általában véve is, döntő fontosságú szerepet játszik a különböző kiemelt kezdeményezések céljaihoz való hozzájárulásban. Az új szakképzettségek és munkahelyek menetrendje kezdeményezés a cselekvés középpontjába helyezi a kreativitást, mint a növekedés, a munkahelyek és a fenntartható fejlődés forrását. Mint ahogyan ezt széleskörűen elismerik, a kulturális és kreatív iparágak ténylegesen hozzájárulnak az Európa 2020 stratégiához. A kulturális sokszínűség előmozdításában vitt szerepük is kulcsfontosságú. Az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága nagy örömmel fogadja a tényt, hogy a kulturális ipar az utóbbi években nagyobb elismerést nyert uniós szinten, és bekerült az aktuális szakpolitikai menetrendekbe. A jelentés, amely szavazásra fog kerülni bizottságunkban a következő hónapban, az oktatásnak a művészetekben betöltött szerepét hangsúlyozza, amelyet hivatalosan el fognak ismerni, és amely bekerül majd minden oktatási tervbe. Egy másik szempont a polgárok figyelmének felkeltése, különösen a pénzügyi ágazaton belül, a kulturális ágazat sajátosságai iránt. Nagy az igény a kreatív partnerségek ösztönzésére a kultúra, oktatás, kutatás és a magánszektor között. Ez a jelentés hangsúlyozza továbbá a nyelvi sokszínűség jelentőségét, amikor a kulturális művek forgalmazásáról szól. Konkrét intézkedések megvalósítását kérjük

11 Doris PACK a jövőbeni Kultúra és Média programokkal kapcsolatban, hogy ezáltal a kulturális alkotások jobb fordítása, szinkronizálása és feliratozása valósuljon meg. Számos cselekvés, amelyet az Európa 2020 stratégia javasolt, javára szolgálhat a kulturális ágazatnak, például az innováció előmozdítása, a kis és közepes vállalkozások támogatása, a mobilitás elősegítése, vagy az oktatási rendszerek minőségének javítása terén, hogy csak néhányat említsünk. Fel kell ismernünk, hogy a kreatív iparág igen innovatív vállalatokból áll, amelyek alkotóképességét jobban ki kell használni. A kultúra a kreativitás és innováció fontos forrása. Az Unió támogató és összehangoló cselekvéseinek biztosítania kell, hogy kulturális szakemberek megkapják az eszközöket kreativitásuk felhasználására a jövőbeni innovációs politikákhoz. Ezért az Európai Parlament kulturális bizottsága összehangolt erőfeszítésre szólít helyi, nemzeti és uniós szinten az Innovatív Unió céljainak végrehajtása érdekében, figyelembe véve az innováció oktatási és kulturális vonatkozásait. Az Európa 2020 stratégia kulcsfontosságú részét képező másik kezdeményezés az európai Digitális Menetrend. Sokat ígérő, hogy az online tartalmak egységes piacának megalkotását előtérbe helyeztük a menetrendben. Még ennél is pozitívabb, hogy a stratégia megemlíti a megfelelő védelem és díjazás célkitűzését a jogok jogosultjai számára. A kulturális ágazat számára döntő fontosságúak a mindkét területen megvalósuló cselekvések, és őszintén remélem, hogy a tagállamok hozzájárulnak ezekhez a célkitűzésekhez. A művészeknek és egyéb alkotóknak képeseknek kell lenniük rá, hogy megéljenek abból, amit művészetükkel keresnek. Meg kell találnunk a módot annak biztosítására, hogy a kreativitás ne vezethessen szegénységhez. A szerzői jog megfelelő és hatékony védelmének biztosítása lehet az egyik megoldás, azonban meg kell győződnünk arról, hogy a kidolgozásra kerülő új rendszer ténylegesen a művészeknek kedvez, illetve nyilvánvalóan egyensúlyt kell teremteni a hatékony szerzői jog igénye és a kultúrához való széleskörű hozzáférés biztosításának célkitűzése között. Európán belül továbbra is sok akadály és korlát létezik, amely gátolja az alkotók és a kulturális termékek és tevékenységek szabad mozgását, még a digitális környezetben is. Ahogyan azt bizonyára tudják, a Parlament a művészek mobilitásának keretszabályozására szólított az adózási és társadalombiztosítási problémák megoldása érdekében. Ezen túlmenően tovább kell keresnünk a módokat, hogy létrehozzuk a kulturális termékek és szolgáltatások valódi belső piacát. Különleges kihívást jelent a kulturális javaknak és szolgáltatásoknak a nemzeti kereteken kívül történő forgalmazása. Ez részben maguknak a kulturális javaknak 13

12 Doris PACK 14 és szolgáltatásoknak a természetéből fakad, amely gyakran a helyi vagy regionális kultúrákhoz és a nyelvhez kötődik, amelyen megszülettek. Az Európai Parlament felismerte ezt, és ebben a keretben létrehozta a Lux-díjat, az európai filmek díját, amelynek célja, hogy megkönnyítse az európai filmek forgalmazását Európán belül. A díj finanszírozza a nyertes film feliratozását az unió mind a 23 hivatalos nyelvén. Jelenleg keressük a módját annak, hogyan lehet előmozdítani a nyertes film vetítését a lehető legtöbb helyen Európa-szerte. Lehetséges, hogy több ilyen jellegű kezdeményezésre van szükség. A mobilitás áll a középpontjában az EU2020 stratégia egy másik kiemelt kezdeményezésének Fiatalatok Lendületben. Szeretném hangsúlyozni, hogy a mobilitás fontos más kultúrák megismerésének lehetővé tételéhez, továbbá önmagunk jobb megértéséhez. Hadd említsem meg e helyen, hogy az oktatás és képzés nagy mértékben hozzájárulhat a kulturális ágazat működéséhez. Az Európai Parlament úgy véli, szükség van a kulturális és kreatív ágazat ösztönzésére a minősítési rendszerek, a gyakorlati képzés és szakképzés javítása révén. Hadd említsek meg csak két példát, hogy hogyan lehetne ezt megvalósítani: Először is a kulturális ágazatban dolgozó embereknek képzést és tanácsokat kell kapniuk, amely megismerteti őket azzal, hogyan használhatják ki teljesen a rendelkezésükre álló pénzügyi és gazdálkodási eszközöket. Másodszor, hosszabb távon a szakpolitikáknak arra kell törekedniük, hogy előmozdítsák a kreatív képességeket és a tehetséget. Itt nagyon is egyetértek a magyar elnökséggel, amely különös hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra. Valóban, a kreativitásra való nevelést kora gyermekkortól kell elkezdeni. Úgy véljük, hogy a művészeti és kulturális nevelés alapvető eleme kell legyen a gyermekek és fiatalok oktatásának, illetve kötelező eleme kell legyen a tantervnek minden iskolai szinten. Az iskolai tanterveknek és szakképzéseknek támogatniuk és fejleszteniük kell a kreativitást minden korosztályban, mint az élethosszig tartó tanulás folyamatának alapvető részét. És végül, de semmiképpen nem utolsósorban a kezdeményezés, amelyet szeretnék megemlíteni: A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja volt a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem Európai Éve. A gyakorlatban láthattuk, hogy a kulturális tevékenységekben való részvétel képes segíteni az embereknek és közösségeknek felülemelkedni a társadalmi kirekesztettségen, képesítéseket és önbizalmat szerezni. Ezért az Európa 2020 e kiemelt kezdeményezésének a társadalmi kirekesztettség kulturális dimenzióját is meg kell szólítania azon szervezetek bevonása útján, akik e területen visznek projekteket. Kreatívan kell használnunk a kutatást és fejlesztést a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelemben, bevonva minden vonatkozó politikai döntéshozót és résztvevőt, aki az ügyben érintett. Visszatérve az EU-programok új generációjára: mindenki elismeri, hogy döntő jelentőségű az uniós polgárok tudásába, készségeibe, szakképzettségébe és kreativitásába való befektetés. Noha az oktatási politika és a teljesítmény fő felelőssége a tagállamoké, az uniós programok hozzájárulhatnak ezekhez a célkitűzésekhez. Mindezek miatt úgy vélem, hogy 2014-től kezdődően ezen sikeres programok számára nagyobb részt kell kiutalni az unió költségvetéséből. Az Uniós költségvetés súlypontjának az emberekbe történő befektetés irányába kell eltolódnia. És nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az uniós alapok más forrásaiból strukturális alapok vagy a kutatási költségvetés - nagyobb részt kérjünk a kulturális, az oktatási és az ifjúsági projektek támogatására. Úgy gondolom, minden jelenlévő elismeri, hogy az oktatási, kulturális, ifjúsági és polgárjogi programok a legsikeresebb és a legszélesebb körben elfogadott kezdeményezések közé tartoznak az uniós polgárok körében. Ha közelebb akarjuk vinni az Uniót a polgárai szívéhez, az uniós cselekvéseket ezeken a területeken kell megerősiteni.

13 David THROSBY David Throsby a közgazdaságtan professzora a Macquarie-i Egyetemen, Sydneyben, Ausztráliában. Széles körben publikált a művészetek és a kultúra, a környezet gazdaságtana és az oktatás gazdaságtana területén. Jelenlegi kutatási területe a művészek, mint gazdasági szereplők tevékenysége, a kulturális tőke fenntarthatósága, értékelméletek, és a gazdasági és kulturális politika közötti összefüggések. Könyve, Gazdaságtan és kultúra címmel (Cambridge University Press, 2001) öt nyelven jelent meg. Victor Ginsburgh-gel szerkesztője volt a Művészetek és kultúra gazdaságtana kézikönyve 1. kötetének (Elsevier Science/ North-Holland, 2006), a második kötet folyamatban van. David Throsby új könyve, a Kultúrpolitika gazdaságtana 2009-ben jelenik meg Cambridge-ben. A kultúra nem sok vizet zavar az Európa 2020 Stratégiában, ezért ez a konferencia a megvalósítás kritikus időszakában zajlik. A fórum témáját a stratégia által meghatározott négy növekedési aspektus foglalja össze: Intelligens növekedés: A kreatív gazdaság és a kulturális iparágak szerepe Fenntartható növekedés: A gazdasági, környezeti és kulturális fenntarthatóság összekapcsolása Befogadó növekedés: A kulturális politika ágazatai: oktatás, diverzitás, társadalmi kohézió Mérhető növekedés: Az előrehaladás mérése és értékelése Az Intelligens növekedés a régi problémák új megoldását tűzi ki célul, és olyan kreatív erőforrásokat használ, amelyek a munkaerőben és a népességben nagy mennyiségben vannak jelen. A kreatív gazdaságtan olyan iparágak széles skáláját öleli fel, amelyeknél a kreativitás fontos inputtényező. A legtágabb értelmezésében a kreatív ipar olyan iparágak széles skáláját öleli fel, amelyek a tudományos és műszaki kreativitásra vannak utalva, például szoftverekre és ipari tervezési feladatokra. A kultúra szempontjából azonban hasznosabb a kulturális iparágakra koncentrálni, a szélesebb értelemben vett kreatív gazdaság szűkebb szegmensére, amely kifejezetten kulturális javakkal foglalkozik. Ezek kreatív javak és szolgáltatások, mint például műalkotások, könyvek, filmek, televíziós műsorok, számítógépes játékok stb. amelyek szimbolikus jelentőséggel bírnak, és olyan kulturális értéket képviselnek, amely meghaladja az esetlegesen képviselt kereskedelmi értéküket is. A kulturális termékeket létrehozó iparágak közé tartozik a művészet, műemlékek, a film, a média, a kiadás, tervezés és a divattervezés. Hogyan illeszkednek ezek az iparágak a kortárs gazdasági rendszerekbe? Az egyik modell úgy írja le őket, mint koncentrikus köröket a kreatív művészeteken. A kreatív emberek - a művészek - az ötletek első számú forrásai hangban, szövegben, képekben és előadásban, amelyeket a kulturális szektorban és azon kívül is használnak. A modell azt sugallja, hogy a kreatív magban létrejött ötletek szétterjednek a rétegeken keresztül, és olyan iparágakat támogatnak közben, amelyek egyre kommerciálisabbak, ahogyan távolodunk a középponttól. Ez a folyamat nemcsak az ötletek diffúziójával megy végbe, hanem a kreatív szektorokban dolgozók mozgásával is, akik szaktudást szereznek és táplálják tehetségüket a magban lévő kreatív művészetekkel, és előfordulhat, hogy többféle iparágban dolgoznak a kulturális szektorban és azon túl is. 1 Egyértelműek ezeknek a meggondolásoknak az Európa 2020 Stratégiára vonat- 1 David Throsby (2008) A kulturális iparágak koncentrikus kör-modellje, Cultural Trends, vol. 17, no. 3, o. A kultúra hozzájárulása az Európa 2020 Stratégiához: Néhány fontos probléma Intelligens növekedés 15

14 David THROSBY kozó következményei. Az intelligens növekedés elősegítésének egyik módja a kreatív gazdaság fejlesztésének támogatása, amely hozzájárul az intelligens növekedéshez a gazdaság egészében. Fenntarthatóság Befogadó növekedés 16 A kulturális iparágak koncentrikus kör-modellje A Környezetvédelmi és Fejlesztési Világbizottság (a Brundtland Bizottság) es, A közös jövőnk című jelentésében úgy érvelt, hogy a környezet elhanyagolása potenciálisan katasztrofális gazdasági következményekhez vezet, és javasolta a fenntarthatóság alkalmazását, mint a fejlődési folyamatok értelmezésének paradigmáját. Hogyan illeszkedik a kultúra ebbe a paradigmába? Egy másik, Kreatív sokszínűségünk című jelentés (1994) bevezette a fenntarthatóság alapgondolatait a kulturális arénába. Azóta elkezdett alakot ölteni a kulturálisan fenntartható fejlődés gondolata. Ez a természeti és kulturális tőke párhuzamosságának elismerésén alapszik. Az első a megújuló és a nem megújuló erőforrásokból, a biodiverzitásból és a természeti ökoszisztémákból és hálózatokból áll. A kulturális tőke gazdasági értelemben a következő: kézzelfogható kulturális eszközök, mint például műalkotások, műemléképületek és így tovább; eszmei vagyontárgyak, mint például kulturális hagyományok, a nyelv stb.; a kulturális sokszínűség; és azok a kulturális ökoszisztémák és hálózatok, amelyek a kulturális életre, valamint a helyi, nemzeti és globális közösségekben való részvételre jellemzők. A fenntartható fejlődés alapelvei közül kettő az igazságossághoz vagy igazságügyhöz kapcsolódik. Az igazságossággal kapcsolatos első fenntarthatósági alapelv a generációk közötti egyenlőség alapelve, azaz az emberekkel való bánásmód igazságossága a jelen generációban, függetlenül a kortól, nemtől, vallási nézettől, etnikai hovatartozástól, társadalmi-gazdasági státusztól és így tovább. A kultúrára való alkalmazáskor ez az alapelv megköveteli az olyan politikai rendelkezések alkalmazását, amelyek biztosítják a kulturális részvételhez és élvezethez való egyenlő hozzáférés jogát a teljes társadalomban. Jelenti a kulturális szólásszabadságot és

15 David THROSBY a kulturális jogok védelmét is. Azonban, amint az UNESCO egyértelművé tette, az ilyen szabadság nem terjed ki az olyan kulturális gyakorlatra, mint például a nők, kisebbségek vagy különösen kulturális csoportok hátrányos megkülönböztetése, vagy olyanokra, amelyek egyéb módon megsértik az emberi jogokat. Ettől függetlenül a befogadó növekedés egyik aspektusa a szociális kohézió és a közösség fejlesztése. Jól ismert tény, hogy a művészi elfoglaltság a helyi közösségekben javítja a kreativitást és áttöri a társadalmi korlátokat. Az állampolgárság egyenlő kezelése nem korlátozódhat a jelenlegi generációra, hanem kiterjeszti a felelősségünket azokra a generációkra vonatkozóan is, akik még meg sem születtek. Az emberiség nagy része elismeri az etikai vagy morális kötelességét, amely az erőforrások kezelésre és olyan gondozására vonatkozóan, amellyel nem akadályozzuk az eljövendő generációkat abban, hogy saját igényeiket kielégítsék. Ez a generációk közötti egyenlőség alapelve, és ha ezt kulturális összefüggésben értelmezzük, úgy kell kezelnünk kulturális erőforrásainkat, hogy élő kultúrát és jól kezelt kulturális vagyont hagyományozzunk gyermekeinkre és unokáinkra. Minden politikai stratégia kulcsfontosságú eleme a mérés és a kiértékelés szükségessége. Az Eurostat erős infrastruktúrát biztosít, amelyre az Európa 2020 Stratégia mérésének statisztikai igényei alapozhatók. Azonban világszerte minden statisztikai szervezet érdekes problémába ütközik, amikor a kulturális szektor mérhetősége kerül szóba. A probléma megoldása érdekében az UNESCO Statisztikai Intézete létrehozott egy új nemzetközi keretrendszert a statisztikai adatok gyűjtésére a művészetek és a kultúra területén, és ezzel megszüntette a régi, 1980-as évek óta érvényes keretrendszer használatát. A kérdés egyik megközelítési módja az, ha a kormányzati kiadások közösségi értékének összefüggésében értelmezzük. Az utóbbi években sok párbeszéd indult a közérték koncepciójának hasznosságáról, amikor a közösségi kiadások hatékonyságának kiértékeléséről beszélünk. A kultúra kontextusában segít, ha a közösségi értékét két elemből állónak tekintjük, a művészeti és kulturális tevékenység által generált gazdasági értékből és a jelenségek kulturális értékéből. Az Európai Bizottság meghatározott néhány vezető kezdeményezést az Európa 2020 Stratégia mennyiségi céljainak elérésére. A kultúra területén például a kulturális iparágakban tapasztalható fejlődés egyértelműen összhangban van az innovatív unióra, a digitális napirendre, és az új szakmák és munkahelyek létrehozására vonatkozó kezdeményezésekkel azokkal a hozzájárulásokkal, amelyeket ezek az iparágak a kreativitás stimulálására, az új technológiák kreatív célokra történő felhasználására, új munkahelyek teremtésére és hasonlókra tehetnek. A kultúra hozzájárulása a társadalmi kohézióhoz és a közösségi fejlődéshez közvetlenül kapcsolódik a vezető kezdeményezésekhez az Európai szegénység elleni platform és a Mozgásban az Ijúság területén. Annak lehetővé tételére, hogy az európai országok maximalizálhassák a kulturális szektor potenciálját, hatékony kulturális politikákra van szükség, amelyek a következőkön alapulnak: a kultúra gazdasági (piaci és nem piaci) előnyeinek megértése; a kulturális érték alapvető fontosságának megértése, mint a kulturális szektor által létrehozott közösségi érték egy komponense; pozitív légkör teremtése a művészetekben részt vevő magánszektor számára; és a kulturális politika, mint alapvető kormányzati funkció elősegítése több minisztérium hatáskörén belül (kulturális, oktatási, jóléti, kereskedelmi stb.) Mérhető növekedés Következtetések 17

16 Intelligens növekedés szekció

17 Intelligens növekedés szekció A szekció a kultúrába történő befektetés, valamint az oktatás és kultúra közti szorosabb interakció lehetséges pozitív hatásait vizsgálta. Kiemelt hangsúlyt kapott a tehetséggondozás, mivel ez a rendkívül fontos terület képezi a jövő alapját. A kultúra és az innováció kapcsolatát tekintve megállapítást nyert, hogy a kultúra jelentősen hozzá fog járulni az Európa 2020 stratégia végrehajtásához, még akkor is, ha magában a dokumentumban nem esik szó róla. Számos lehetőséget kínálnak a stratégia fontos elemeit képező ún. zászlóshajó-kezdeményezések, így pl. a Digitális Menetrend, amely a tartalomipar számára nyit jelentős távlatokat. E lehetőség kiaknázására konkrét intézkedéseket kell tenni, főleg a szellemi tulajdon és az üzleti modellek fejlesztése terén. A szekcióülés egyik legfontosabb üzenete, hogy be kell vonni a kulturális szektort az innovációpolitikába, tehát nem csak a technológiai, hanem a kultúra-alapú innovációt is elő kell segíteni. Végül az ülésen felkérték az Európai Bizottságot egy olyan egységes európai adatbázis létrehozására, amely elismeri és széles körben terjeszti a jó gyakorlatokat. 20

18 Philippe KERN - szekcióelnök A KEA alapítója és ügyvezető igazgatója. A KEA 1999 óta működik kutatási központként, valamint a kultúra és kreatív szektorok területén aktív intézmények, civil szervezetek és iparágak tanácsadójaként. A KEA szaktudása a kultúrpolitika, szellemi tulajdon, stratégiai tanácsadás, összehasonlító politika és jogi elemzés, jogi tanácsadás és európai projektek menedzselése területekben rejlik. Az Európai Filmvállalatok Akadémiájának (EFCA) és a Független Zenei Vállalatok Szervezetének (IMPALA) alapítója. Jogi területen végzett a strasbourgi és a párizsi egyetemen, valamint a Bruges-i Európai Főiskolán. A kultúra nagy gazdasági ágazat, melynek 654 milliárd euró forgalma volt 2003-ban, ugyanebben az évben 2,6%-kal járult hozzá az EU GDP-jéhez, növekedése 12,3%-kal magasabb volt, mint általában a gazdaságé ( között), és 5,8 millió ember dolgozott az ágazatban 2004-ben márciusában az Európai Bizottság elindította az Európa 2020 stratégiát, amelynek jövőképe, hogy elérje a magas szintű foglalkoztatottságot, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot, termelékenységet és társadalmi kohéziót, amelyeket konkrét cselekvések által kell végrehajtani uniós és nemzeti szinten. Ez harcot jelent a növekedésért és a munkahelyekért, Európának a jövőben a világban elfoglalandó helyéért, kontinensünk jelentőségéért. Érdemes a politikai döntéshozók figyelmét felhívni arra, hogy Európában a kulturális ágazat mérete egyenlő az információs és kommunikációs technológia ágazatéval, és ez utóbbi szolgáltatásainak fejlesztésében nagyon függ a kulturális tartalomtól, miközben az előző erősen függ az utóbbitól, hogy megvédje szellemi tulajdonát. A digitális menetrend céljának sok kulturális vonatkozása van, mivel kimondja, hogy Kívánatos volna, ha az országhatárok nem állnának a kereskedelmi és kulturális tartalmak és szolgáltatások szabad áramlásának útjában. A digitális menetrend szól továbbá a kulturális örökség védelméről (Europeana) egybegyűjtve a tartalmat és lehetővé téve a hozzáférést. A kulturális sokszínűség előmozdítását vagy a kulturális termékek előállításának fejlesztését azonban nem határozza meg célkitűzésként a digitális menetrend. A digitális menetrend továbbra is arra összpontosul, hogy utat nyisson a tartalomszolgáltatókhoz, és a szellemi tulajdonjogok licencét fő problémaként határozza meg. Előfeltételei azonban túl korlátoltak, minthogy értékelése továbbra is a technológiák átvételének és a fogyasztói hozzáférésnek a szempontjára fókuszál, amikor például azt állítja: A fogyasztók bármely üzletben vásárolhatnak CD-t, az Unión belüli internetes platformokról azonban gyakran képtelenek zenét beszerezni, mert az ezzel kapcsolatos jogok csak egy adott országra korlátozódnak. A helyzet különbözik attól, ami az Egyesült Államokra jellemző, és hasonló a szintén szétaprózódott ázsiai piacokéhoz. Az uniós ipar prioritása, hogy létrehozzon egy rendszert annak érdekében, hogy lehetővé váljon a nemzetközi produkciók nemzetközi potenciállal vagy az egész világra kiterjedő marketingkampánnyal történő finanszírozása. Az egységes piac célkitűzését eszközként kell használni a rendszer eléréséhez. Azonban két, egymással ellentétes jövőkép létezik az egységes piacról: az egyik jövőképben az Unió egyszerűen egy piaca a világ kultúrájának, a másik szerint egy jellegzetes terület, amely táplálja a kifejezés sokféleségét. A kulturális sokszínűséggel, mint politikai célkitűzéssel azt várjuk a politikai döntéshozóktól, hogy keressék a módját az új digitális szolgáltatásoknak (bárhol legyenek is), hogy ezáltal támogassák a kulturális sokszínűséget. 21

19 Philippe KERN - szekcióelnök A kultúra az innováció katalizátora A kulturális sokszínűség hozzájárul Európa versenyképességéhez Politikai ajánlások 22 Szintén üdvözlendő ez az innovációról való gondolkodásban történő elmozdulás, amely figyelembe veszi a nem technológiai innovációt. Gyakran a nem technológiai innováció az, amely a különbséget jelenti a piacon (márkaépítés, formatervezés, alkalmazások, szórakoztatóipar, kulturális szolgáltatások). Az innovációról való elképzelésben mutatkozik némi fejlődés, mindazonáltal ez utóbbi továbbra is az IKT-re és a K+F-re fókuszál, miközben a szolgáltatások innovációját a tapasztalat, az érzelem, az értékek, a kreativitás vezérli a dizájnban, a márkákban és az esztétikában. Az innováció e modern felfogásának a pénzügyi eszközök kiegyensúlyozottabb képét kellene megalkotnia, hogy támogassa a nem technológiai innovációt és a kultúrába és a kreatív iparágakba való befektetést. A termékeket egyre inkább testre szabják, egyénítik (a megkülönböztetés igényével). Az új gazdaság a tapasztalat gazdasága. Az anyagtalan gazdaság ez, ahol az értékek és a jelek éppolyan fontosak, mint a termék működőképessége. A termék kulturális értéke éppolyan fontossá válik, mint a gazdasági értéke. A digitális technológiák fontos szerepet játszanak ebben a nem kézzelfogható gazdaságban, mivel a társadalmi cserekapcsolatok új formáival szolgálnak, és jelentősen hozzájárulnak a kreativitás új kifejezéseihez. Ezért az iparnak kötelessége lesz az újfajta igényeknek megfelelni és további új igényeket támasztani, amelyek nem csupán egy termék működőképességén alapulnak, ehelyett az egyéni vagy a kollektív elvárásokban gyökereznek. Ebben az új paradigmában a marketing és a szolgáltatások éppolyan fontosak, mint a termelés. Mi teszi Európát annyira különlegessé? A több száz nyelve, 27 nemzetisége, a több száz különböző kultúrája egyedülállósága. Ez az egyedülállósága és különbözősége értékes gazdasági és társadalmi erőforrás egy olyan világban, ahol az ipar arra törekszik, hogy megkülönböztesse termékét, hogy versenyelőnyre tegyen szert. A kultúra fontos szerepet játszik a mai, nem technológiai innovációt követelő gazdaságban. A kulturális gazdaság a kreatív iparágak gazdasága, amelyek alakítják a kereskedelmi világot, és amelyek képessé teszik a vállalatokat a kiemelkedésre, történjen akár márkaépítéssel, dizájnnal, kreatív tartalommal vagy felhasználói felülettel. A gazdaság a váratlan, a megindító létrehozásáról szól. A kreativitás az új gazdaság fő mozgatója. Még mindig kevés jelentőséget tulajdonítanak a kultúrának, mint gazdasági ágazatnak az Unió versenyképességében, vagy mint erőforrásnak, amely a termékeket és szolgáltatásokat versenyképesebbé teszi. A kulturális menetrendnek meg kell értenie a belső piac és a versenyszabályozás hatását a kulturális iparágakra és intézményekre. Az innovációról szóló uniós politikáknak fel kell ismerniük a kreativitás ágazatok közötti és több tudományágat átfogó jellegét, amely elegyíti a művészeti kreativitás, a gazdasági, illetve a technológiai innováció elemeit. A kutatásnak és fejlesztésnek, a strukturális alapoknak könnyebben hozzáférhetőnek kell lenniük a kreatív iparágak számára, hogy a kreativitás és az innováció között kapcsolódások jöjjenek létre. A kulturális befektetések támogatása (mandátum az európai Beruházási Bankban és Alapban).

20 RAJNAI Gábor Rajnai Gábor a Gödöllői Egyetemen és a Budapesti Közgazdasági Egyetemen végzett. Az 1990-es évek elején a regionális és vidékfejlesztési területen kezdett dolgozni szakmai és civil alapon, különös hangsúllyal a vidéki települések társadalmi értékein és a vidéken élő emberek egyenlő esélyeinek biztosításán ben létrehozta a LOGOS Alapítványt, amely hátrányos helyzetű, kis falvak általános iskoláiban támogatja a tehetséggondozást. Az Alapítvány alapító tagja lett a Magyar Tehetségeket Támogató Tanácsnak. Az egyéni kreativitás köztudottan az emberi tehetség és az innovatív gondolkodás fontos alapja. Az is köztudott, hogy csak kreatív egyének teremthetik meg egy társadalom innovatív működését, az új helyzetekhez történő alkalmazkodást. A globális változások pedig új kihívások elé állítják a társadalmat, és ugyanígy az egyes embereket is. Kreatív megoldások és innovatív gondolkodás nélkül ezek a kihívások szinte biztos, hogy nem válaszolhatók meg eredményesen. Az elmúlt években az emberi tőke jelentősége felértékelődött mind a versenyképesség, mind a fenntarthatóság tekintetében. Ennek egyenes ági eredménye, hogy a fejlett társadalmakban egyre inkább felértékelődnek a kreatív gondolkodásra képes tehetségek, illetve nő a piaci túlélési esélye az innovációkat alkalmazni képes gazdasági szervezeteknek, vállalkozásoknak. A versenyszféra mellett a társadalmi innováció igénye egyre erőteljesebben megjelenik a kormányzati irányításban, a nagy ellátó rendszerek fenntartásában, illetve az államigazgatásban. Az állam működésében is egyre fontosabb a költség-hatékonyság, aminek a megoldása szintén számos innovatív megoldást feltételez, vagyis növeli a kreatív elmék, az innovatívan gondolkodók iránti igényt. A kreatív tehetségek iránti társadalmi igény növekedése, valamint a kialakulóban lévő tehetségműhelyek közötti szakmai kapcsolatok létrejöttének elősegítése érdekében dolgozta ki a Géniusz Integrált Tehetségsegítő Programot a Magyar Tehetségsegítő Tanács, aminek a megvalósítását a Társadalmi Megújulás Operatív Program kereteiből Uniós források is támogatják. A Program fő célja egy szakmailag kompetens Tehetségpont szolgáltató hálózat létrehozása, ami egyrészt támogatja az intézményi, vagy civil bázisú tehetségsegítő munkát, másrészt az érintett társadalmi szereplők (szülők, vállalkozók, stb.) bevonásával segíti egy tehetségbarát társadalmi háttér megteremtését. Jelenleg Magyarországon és négy szomszédos országban összesen 402 Tehetségpont működik különböző oktatási és kulturális intézményekben, amelyek eltérő területi hatáskörrel foglalkoznak a tehetségek azonosításával, gondozásával, illetve az ehhez kapcsolódó tanácsadással. A Tehetségpontok hálózatának segítenie kell a jó gyakorlatok, az innovatív tehetségsegítő megoldások felkarolását és terjesztését, amiben számítunk más Európai országokkal való együttműködésekre is. A tehetséggondozás szerepe a kreativitás fejlődésében 23