VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ. A Vásárhelyi-terv tegnap és ma
|
|
- Irén Feketené
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 11. évfolyam 3. szám 2004 július VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa A Vásárhelyi-terv tegnap és ma A Tisza folyó szabályozása ( ) A Tisza vízgyűjtő területének jellegzetessége, hogy a hatalmas síkságot helyenként lefolyástalan süllyedések szegélyezik, - pl. a Jászság- amelyeket a Tisza árvízi kiöntései következtében, évszázadokon át lápok és mocsarak borítottak. A síkságra érkező mellékfolyók egy részének esés hiányában nem volt határozott lefolyása, ezért bizonytalanul kanyargó, helyenként mocsarakba vesző erekké váltak és szélesen szétterült hordalékkúpokon gyakran változtatták pályájukat. Ez a szinte lefolyástalan síkság az egyik oka, hogy alkalmanként annak idején igen sekély víz csordogált a Tisza széles völgyében, mederről is alig lehetett beszélni. A lomhán folyó vizet, a legkisebb akadály is ki tudta téríteni útjából. Innen a Tisza kanyargóssága és a meder szinte szakadatlan ide-oda vándorlása. Áradás idején a víz kilépett a tekergő medréből, szétterült és az árvízi növényzet között lerakta iszapját. Így a partokon mint valami természetalkotta töltések- lapos elnyúló emelkedések, úgynevezett övzátonyok alakultak ki, miközben az ártér távolabbi részének felszíni magassága változatlan maradt. Ennek következtében az ott lehullott csapadék A Tisza vízgyűjtője a Vásárhelyi terv előtt nem tudott a folyómederbe folyni, megrekedt és a völgyfenék elvizesedett. Az itt élők ezeket a területeket másra nem tudták hasznosítani, mint tavasszal halásztak, nyáron kaszáltak, ősszel legeltettek, télen pedig tüzelőjüket szedték. Ebben az időben az emberek szívesebben foglalkoztak állattartással, mivel az igavonásra is használt állat könnyebben volt menekíthető, míg a vetés jórészt az árvízzel odaveszett. Ezért sem sajnálták, ha az árvizek a legelőket hizlalták, a mocsarakat táplálták. A vizek mellett élő ember a századok során megtanulta hasznosítani a több-kevesebb rendszerességgel jelentkező árvizeket, s sajátos gazdálkodási kultúrát alakított ki. Az egyre jobban benépesülő Tisza-vidék magasabban fekvő területein megindult a szántóföldek és szőlőskertek térhódítása, megerősödött az árutermelés, mely már nem nélkülözhette az árvízzel szembeni védelmet. A Tisza-völgy első ismertebb árvízi periódusa 1750 körüli években volt, melynek hatására kisebb töltés-szakaszok építésére (pl. Mirhó-gát, mely az egész Nagykunságot védte az elöntéstől) került sor. Később egy ismételten előforduló árhullám-sorozat ( ) hatására az ármentesítési és folyószabályozási törekvések ismét fellendültek. Ebben az időben a magyar mérnökök már felvetették a Tisza átvágásokkal és gátakkal történő szabályozásának gondolatát, de csak 1833-ban kezdődtek el a rendszeres szabályozást előkészítő felmérési 1
2 munkálatok. A tiszai mérnökök által végzett felmérés során megdöbbentő kép tárult a Helytartótanács vezetői elé. Ekkor derült ki először, hogy a tiszai árvizek az érintett 18 vármegyében 854 települést veszélyeztethetnek. Vásárhelyi Pál nagyszerű művével elhárultak az ármentesítések műszaki akadályai. Az 1838-as katasztrofális árvizek hatására meghozott, A Duna és egyéb folyók szabályozásáról szóló törvény alapján került sor a Tisza szabályozására. Hosszas harcok után Széchenyi István kezdeményezésére megalakult a Tiszavölgyi Társulat, amely előtt Vásárhelyi Pál bemutatta a Tisza szabályozására vonatkozó terveit: 101 átvágással kívánta a folyó futását megrövidíteni és esését meggyorsítani, keskeny ártereket és magas gátrendszert tervezett, de az erre vonatkozó részletek kidolgozását korai halála megakadályozta. Tervei további kidolgozásával -a Pó folyó szabályozásával is megbízott- Paleocapat kérték fel, aki Vásárhelyivel szemben kevesebb átvágást, széles ártereket és alacsony gátrendszert tervezett A munkálatok 1845 nyarának végén kezdődtek el az ünnepélyes tiszadobi kapavágással. Az 1855-ös árvíz tekinthető utolsó szabályozás előtti árvíznek, amikor a töltések árvíz tározótér csökkentő hatása még nem érvényesült. A Vásárhelyi- és a Paleocapa-féle terveket egyesítve 1867-ig 105, 1878-ig újabb 6, összesen tehát 111 átvágás készült el. Hosszú időben telt azonban, amíg a több mint száz átvágás elkészülte után a nem egészen kétharmadára csökkent-, gátak közé szorított Tisza-meder megfelelően kifejlődött, s a folyó elfogadta új mederviszonyait. Az átvágások után elkezdett töltésépítések hosszú és megpróbáltatásokkal tele időszak A Tisza hossz-szelvénye a szabályozás előtt és után volt. Az ármentesítések kezdeti időszakában alapvető hibákat követtek el: a rendezésnek a Tisza alsó folyásától felfelé, a mellékfolyóktól a főfolyás felé kellett volna haladnia s éppen fordítva történt, ráadásul a gátemelés is legtöbb helyen megelőzte a mederrendezést. A Tisza felső folyásán ásott új medreket a nagyobb esésű víztömeg anyamederré tudta bővíteni, de az alsó folyás keskeny árkaival már nem tudott megbirkózni. Mivel nem volt kisajátítási jog, az árterek szélességét nem a műszaki kívánalmak, hanem a parti birtokosok érdekei szabták meg. A központi irányítás hiányosságai miatt a védőgátak sem épültek ki egységes rendszerré: a kis helyi társulatok többnyire csak saját területük védelmével törődtek, egymással szinte versengve építették az öblözeteket, elzáró töltéseket és a körgátakat, amelyek műszakilag eléggé gyenge építmények voltak. Mindezt a Tisza mellékfolyóinak rendezésével is elkövették. A Közép-Tisza vidék rendkívüli kanyargossága miatt egymást váltották a kanyarulatok ívét követő hullámtéri kiszélesedések és a szűkületek. Ez utóbbit a közúti és vasúti hidak száma is növelte, mint a Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza-szabályozási Társulat töltésének legvégén épült szolnoki vasúti híd 380 m-es nyílása. Az 1870-es évek derekán kezdődő, csaknem két évtizedes árvizes periódus aggasztó helyzetbe juttatta a társulatokat, mert nemcsak biztosítottnak vélt sok területet öntött el, hanem az eddig sok költséggel felemelt védgátak általában mind annyira megrongáltattak, hogy ezek nagy része a legcsekélyebb fokú áradásoknak ellenállni nem képes. Százezrek birtoka és élete is veszélyeztetve van.. - állapította meg a Tiszavölgyi Társulat 1877-ben kelt jelentése. Ez az időszak a különösen emlékezetessé vált évi szegedi nagy árvízzel ért véget, amely döntő lökést adott az egész ármentesítés újraszervezésének. A szabályozási munkálatok a töltés építés a folyó ősi árterületének csaknem 90 %-át rekesztette ki az árvíz tárózásból, és alig több mint 10%-át hagyta meg hullámtérnek. Ez teljesen felborította a folyó életének ősi természetes egyensúlyát és megzavarta az árvizek levonulását. Az új körülmények rendkívül kedvezőtlen találkozása következménye lett az addig ismeretlen méretű árhullámok, rendkívüli árvizek okozta károk. Még évtizedekre volt szükség, amíg körvonalazódtak a jelenlegi védvonalak, és azok biztonságos védelmet jelentettek. A szabályozási munkák a magyar Alföld képét visszavonhatatlanul megváltoztatták. A hajdani vízi világból élő, kenyerüket vesztett emberek nagy része beállt kubikosnak, s munkájuk nyomán a Tisza Kvassay Jenő völgyében csaknem km 2 nyi árterület mentesül majd az árvizek elöntésétől. 2
3 Az évi XXXIV. tc. a társulati munkákat a közmunka- és a közlekedésügyi miniszter jóváhagyásától tette függővé től kötelező volt a központosított Tiszavölgyi Társulatba való belépés, és a tiszai törvény néven ismert évi XIV. tc. a Tisza és mellékfolyói szabályozására nézve kimondja: műszaki tekintetben egységes egész, mely a közmunka- és közlekedésügyi miniszter vezetése alatt hajtatik végre. Az egységes műszaki tervezést és irányítást Kvassay Jenő dolgozta ki, s elgondolásait három évtized alatt sikerült valóra váltani. Az első időszak hibáiból levonták a tanulságokat: meggyorsították a mellékfolyók árhullámainak levonulását; a Tisza alsó folyásánál kiszélesítették a szűkre méretezett átvágásokat és a folyó egész vonalán erős, egységes gátrendszert építettek ki a várható árvízi szint feletti magasságban. Ez utóbbi gátmunkák tartottak legtovább: az 1888-i nagy árvíz után a tiszai gátakat mindenütt az egységesen megadott mértékre egészítették ki, az 1895-i árhullám levonulása után, pedig Tiszafüredtől lefelé kellett újabb gátmagasításokat végrehajtani. A Tisza mellékfolyóinak rendezését 1907-re lénygében befejezték, utána csak kisebb időszaki munkák adódtak, mint például az évi részleges gátmagasítás, az 1930-as esztendőkben a tiszacsegei gátfejelés és a többi. Az ármentesítések számadatai lenyűgözők. Ha csak az összes töltéshosszat nézzük, a Tisza, Duna és mellékfolyók mentén 6300 km hosszú töltés épült, az egyenlítő hosszának egy hatoda. Nem hiába annak idején a kínai nagyfallal egyenértékű műnek tekintették. És mindezt gépesítés nélkül, emberi erővel, ásónyomról ásónyomra haladva végezték. Kvassay Jenő jogos büszkeséggel mutatott rá, hogy Magyarország ármentesítési munkálatainak párja, terjedelemre és fontosságra nem található. De csupán az képezheti büszkeségét a magyar közgazdaságnak, hogy ilyen nagy munkálatokat aránylag alig 50 év alatt, sőt ha szorosan vesszük, alig 30 év alatt végre tudott hajtani, hanem még inkább az a körülmény, hogy mindezt jóformán saját erejéből végezte. Az árvízvédelmi töltések megépítése azonban új, korábban nem ismert sajátos feladatot is hozott magával. Az ártereken összegyűlt felszíni vizek a gátak által elzárva nem tudtak közvetlenül a befogadóba ömleni. Szükségessé váltak a lecsapolások és belvízrendezések (Összeállítva: Fejér László: Vadvíz országától az elfogyó Dunáig című cikk és Katona Imre: A magyar kubikosok élete című kiadvány nyomán) A Tisza vízgyűjtője a Vásárhelyi terv után Az eltelt közel 100 évben bekövetkezett jelentősebb változások A tiszai árvízvédelmi rendszer kiépítésének elsődleges szempontja volt a mezőgazdasági területek ármentesítése, minél intenzívebb mezőgazdasági tevékenység folytatása feltételeinek megteremtése. Talán ez is lett a veszte a rendszernek. De lássuk az eltelt időszak (kb 100 év) fejleményeit. A hullámtéren, nagy mértékű műtrágya-felhasználással intenzív mezőgazdasági tevékenység indult meg, mely egyik oka annak, hogy a hullámtéren olyan intenzív vegetációs fejlődés indult be, hogy az elburjánzott, a korábbitól eltérő összetételű aljnövényzet és az erdők komoly lefolyási akadályokat képeznek. A hullámterek intenzív feltöltődése oda vezethet, hogy mára az övzátonyok feliszapolódása helyenként már akár többméteres nagyságot is elér. Nem a teljes hullámtér szintje emelkedett ilyen mértékben, csak a folyó főmedrét kísérő övzátonyok, de ez azokon a helyeken fordulnak elő, ahol a Tisza éles kanyarokat vesz és a kisvízi és nagyvízi sodorvonal nem esik egybe, hanem mint egy nyárigát, lefolyási akadályokat képez. Az idők folyamán a hullámtér használata megváltozott, és az ott dolgozó emberek újabb területeket próbáltak -ha nem is állandó jelleggel-, elvenni a folyótól. Nyárigátakat emeltek, melyek bizonyos vízállásoknál összeszűkítették a hullámteret, ill. lefolyási akadályokat képeztek. A hullámtéren építmények jelentek meg, tovább szűkítve az árvizek számára rendelkezésre álló átfolyási szelvényt. Az utóbbi időben megváltozott a hullámtér használatának 3
4 A Tisza folyó vízállásának alakulása közötti árvízes években mért értékek alapján jellege. A legeltetés gyakorlatilag megszűnt, az elhanyagolt legelőkön, az erdőkben átjárhatatlan aljnövényzet jelent meg, tovább csökkentve a hullámtér vízszállítását A Tisza vízgyűjtő területén az utóbbi két évszázadban változó, de igen intenzív erdőkitermelés 400 folyt, melynek haszonélvezői többek között a Tisza-menti 200 települések voltak, a leúsztatott 0 fa feldolgozása, értékesítése során. Különösen igaz ez Szolnok és Szeged esetében, max Polinom. (max) ahol a fa feldolgozására egész iparág fejlődött ki. Ennek a negatívuma a vízgyűjtő vízvisszatartó képességének jelentős csökkenése, ugyanis köztudott, hogy a felső szakaszok csapadékosabb területek és az egyes időszakok vízfeleslege az erdők talajában, az avarban, magában a növényzetben, és a növényzettel borított légrétegekben esik csapdába. A víztározás tulajdonképpen az erdők, ill. a nagyrészt erdővel borított kis tájak vízkörforgásában marad fogva. A fenti változások együttes negatív hatásai hatványozottan jelentkeznek a vízgyűjtő vízháztartása vonatkozásában, nevezetesen az árhullámok kialakulásában és mindez egyre magasabb árvízszinteket eredményezett. Az utóbbi 130 év jelentősebb árhullámainak szolnoki szelvényében mért értékének grafikus ábrázolásából mindez nyomon követhető. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy töltéseink egy része nem felel meg a mai biztonsági előírásoknak, nem képesek a 100 évente egyszer előforduló árvizek biztonságos kivédésére. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) (Összeállítva Hajós Béla: A 21. SZÁZAD ÁRVÍZVÉDELME MAGYARORSZÁGON - A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének koncepciója előadás szerkesztett változatából illetve az ÖKO Rt. tervei alapján) A fentiekben ismertetett változások, az egyre növekvő árvízszintek és a vele járó igen költséges és kiterjedt védekezési feladatok hatására a vízügyi szakmai műhelyekben beindult egy közös munka, együttgondolkodás, melynek során kikristályosodott a gondolat: vissza kell nyúlnunk a Tisza szabályozásának kezdetéig, végig kell gondolni az azóta bekövetkezett változásokat mind a természeti környezetben, mind a társadalom elvárásai terén, és erre építve kell meghatározni teendőinket. Ez a gondolatsor vezetett el a Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztéséhez (VTT), melynek alapkocepcióját az alábbi öt pontban foglalták össze: A jelenlegi töltéseket nem akarjuk elbontani. A szűkületeket viszont meg kívánjuk szüntetni. A vonal menti védekezésről át kívánunk térni a területi védekezésre. Ezt a célt szolgálják a tervezett árvízcsúcs-csökkentő tározók. A fejlesztéseket differenciáltan kívánjuk megvalósítani. Csak azt és csak ott fejlesztünk, ahol érdemes. Máshol hagyjuk, hogy a víz legyen az úr, úgy, hogy közben segítsen minket az árvizek elleni védekezésben. Nemcsak a vizek többlete, hanem a hiánya ellen is védekezünk. Az árvízvédelmi fejlesztéseknek meg kell férniük más érdekekkel is. A természetvédelem, a környezetvédelem, a turizmus, a mezőgazdaság stb. elvárásait messzemenően figyelembe kell venni. A VTT vízgyűjtő szemléletű megközelítése A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése az árvízi probléma komplex megközelítését jelenti, ezért elsősorban a vízgyűjtő határainkon kívül történő lefolyás-szabályozás kérdésével is kell foglalkozni. Nem lehet elvárni, hogy Kárpátok területére lehulló csapadékot, az onnan lezúduló árhullámot azon a néhány vékony, sérülékeny folyón vezessük le, amelyek a Nagy-Alföldet átszelik. Az időelőny csak néhány óra. Ennyi marad a felkészülésre. Ugyanakkor egyre növekvő árhullámokkal kell szembenéznünk. Ez a probléma csak nemzetközi összefogással 4
5 oldható meg. A Kárpát-medence legmélyebb pontján fekvő országunk nem tud mindent felvállalni, az árvizek elhárításában, a felvízi országoknak is szerepet kell vállalniuk. Azt kellene elérni, hogy a felvízi országok a határszelvényekben vállaljanak és garantáljanak egy mértékadó árvízszintet és megtegyenek a területükön mindent azért, hogy ezt a szintet ne lépjék túl az árvizek. A koncepció A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT) koncepcióját a Kormány 2003-ban fogadta el, de a tervezési munkálatok már két évvel azelőtt elkezdődtek. A Kormányhatározat megteremtette az anyagi feltételeit a VTT I. ütemének megvalósításához a közötti periódusban, és így elkezdődhetett a konkrét kivitelezési munkák tervezése. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének koncepciójáról szóló kormányhatározat, a Tisza völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióterv három legfontosabb alapelvét a következőképpen fogalmazza meg: 2. a) a Tisza folyó árvizeit elsősorban a mértékadó védképességűre kiépülő árvízvédelmi töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni, és ezért az ökológiai szempontokra figyelemmel is javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket; b) a védképességet meghaladó, gátszakadással és kiöntéssel veszélyeztető, statisztikailag igen ritkán előforduló árhullámokat a meder vízszállításának mértékéig hazai területen árapasztással csökkenteni kell; c) az árvíz szabályozott kivezetését és a folyóba történő szükség szerinti visszavezetését (vagy vízhiányos területre történő átvezetését) szolgáló, műtárgyakból és tározókból álló árapasztó-rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az árvízvédelmi funkció teljesítésének megtartása mellett az hasznosítható legyen a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi és a Tisza-völgy fejlesztésével kapcsolatos programokban előirányzott célok megvalósításában, valamint a természetes élőhelyek gyarapításában 1. Az elfogadott koncepcióterv az árvízi kockázatok csökkentését a cselekvési irányokat a nagyvízi meder rendezésében és az árapasztó tározók kialakításában határozta meg. Az eredeti koncepcióban vizsgált 31 tározóból a tervek szerint az I. ütemben nyolc lehetséges tározó megvalósításának vizsgálatát irányozták elő, amely időközben újabb három tározóval (Tiszakarádi, Dél-Borsodi, Nagykörűi) bővült, az érintett területeken élők társadalmi és gazdasági motivációja miatt. A döntéshozók úgy döntöttek, hogy amennyiben műszakilag a tározók megfelelnek az eredeti célkitűzések elérésének, ott érdemes megkezdeni a beruházásokat, ahol a társadalmi elfogadottság kedvező. Ennek megfelelően a kiindulás az volt, hogy az első ütem keretében és között 5-6 tározó megvalósítására nyílik lehetőség, és e mellett 3 folyószakasz hullámtéri rendezése történik meg. Az árvízi tározás alapvető céljai, hogy a tározók elegendő térfogattal rendelkezzenek, hogy akár a mértékadó árvízszint 1,0 m-es meghaladását is kompenzálni tudják; a vízfolyás mentén az árapasztandó víztömeggel lehetőleg arányosan, közel egyenletesen álljanak rendelkezésre; a síkvidéki árvíztározók lehatárolásához szükséges töltésekkel védjék a lakott területeket és település vízzel körbezártan ne maradjon; a vízbeeresztést és leeresztést szabályozni képes műtárgyakkal rendelkezzenek; vizet vonjanak el, azaz ürítésük csak az árhullám levonulását követően történjen meg. A koncepció kidolgozása során meghatározásra került, hogy a Tisza teljes hossza mentén mintegy 1,5 milliárd m 3 víztömeg rendelkezik mintegy 1 m-es vízszintcsökkentési hatással. A tervező munka során vizsgált 31 tározási helyet közül kiválasztott tározó, teljesítheti ezt a vízvisszatartási igényt /2003. (III.27.) Korm. határozat a Duna és a Tisza árvízvédelmi műveinek felülvizsgált fejlesztési feladatairól, valamint a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése), 2. pont, c) bek. 5
6 Az újabb tervezések eredményeként alapvető cél, hogy az árapasztó rendszert úgy kell kialakítani, hogy az lehetőség szerint már a kezdetektől javítson a környezeti, természeti állapoton, mind a tározótéren belül, mind azon kívül. Ugyanakkor illeszkedjen a területfejlesztési elképzelésekhez, az EU irányelvekhez és a későbbiekben tegye lehetővé a hullámtéren a fenntartható földhasználat, művelési ág váltást, a tározókban az ártéri gazdálkodás fokozatos kialakulását, kialakítását, a tiszamenti sajátos tájfejlesztést. A becslések szerint a tározók árvízi elárasztásának valószínűsége csak évenkénti egyszeri elárasztás 2, ennek ellenére a tározó terület helyének megválasztása társadalmi, gazdasági és környezeti érdekből is átgondolandó feladat. A nagyvízi meder vízszállító-képessége és az árvízszint összefüggése főképpen a tetőzés igen bonyolult a Tisza esetében. Ezért a tervezett beavatkozásokat alapos hidraulikai, áramlástechnikai vizsgálatok előzik meg, amelyek egyben alapját képezik az I. ütemben megvalósítandó, legsürgősebb és leghatékonyabb beavatkozások kiválasztásának. A beavatkozásokat a vízszállítás szempontjából nyilvánvaló akadályt képező tényezők kiiktatásával kell kezdeni; így a Tivadari híd környezetében, valamint a Kisköre - Déli országhatár közötti szakaszon. A további beavatkozások, valamint a Tokaj feletti helyi anomáliák (a Tivadari híd környezetének a kivételével, mely sürgős beavatkozást igényel) megszüntetése a II. ütemben történhet meg. Az első ütemben tehát azokat a beavatkozások kerülnek kiválasztásra, melyek a vízszintsüllyesztés szempontjából a leghatékonyabbak. A vizsgálatokra alapozottan megjelent a évi LXVII. törvény, mely pontosítja az I. ütemben megvalósítandó feladatokat: A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyiterv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló évi LXVII. törvény 2. (2) szerint december hó 31- éig, a VTT I. ütemében a következő fejlesztéseket (beavatkozásokat és vízi létesítményeket) kell megvalósítani: a) a Tisza Tivadar környéki, valamint a Szolnok-déli országhatár közötti szakaszán a nagyvízi meder vízszállító képességének növelését és a folyó hullámterének táj- és földhasználat váltását, valamint a lefolyás elősegítését szolgáló beavatkozásokat; b) a Tisza mentén az ártér reaktiválását szabályozott vízkivezetéssel biztosító Cigánd-Tiszakarádi, Szamos- Kraszna közi, Nagykunsági, Hanyi-Tiszasülyi, Tiszaroffi árvízi tározókat, valamint a Nagykörűi tározó I. ütemét, a rendszeres tarozást lehetővé tévő feltételek kialakításával, a belső vízkormányzást és a víz továbbvezetését szolgáló létesítményekkel, beleértve a Jászsági főcsatornához és az előkészítés alatt lévő Jászsági többcélú vízgazdálkodási rendszerhez, valamint a holtágakhoz való kapcsolódásokat; c) az árvízi tározók vízi létesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket, az integrált terület- és vidékfejlesztési program szerint. (3) Az EU következő tervezési időszakához ( ) igazodva - a VTT I. ütem utolsó évére, valamint a II. ütemére - integrált vízgazdálkodást, terület- és vidékfejlesztést szolgáló egyedi programot kell kidolgozni a célra orientált EU-támogatások és nemzeti források bevonása, valamint hatékony felhasználása érdekében. A jogszabály III. Fejezet 11. (1) értelmében a VTT létesítményeinek építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény szerinti környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban (előzetes vizsgálati szakasz, részletes vizsgálati szakasz), valamint a vízjogi engedélyezési eljárásokban első fokon a) a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokban (előzetes vizsgálati szakasz, részletes vizsgálati szakasz) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kijelölt egy, a Tisza-völgyben működő Környezetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, az azonos illetékességű vízügyi felügyelettel együttműködve. Erre a megtisztelő feladatra a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség került kijelölésre. A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa Szerkesztőség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) mell. Felelős szerkesztő: Petráss András 2 Felelős kiadó: Dr. Háfra István Ez a szakemberek által vitatott, felmerült a Közép-Tisza vidékén lévő tározók esetében a gyakoribb július 29. elöntés kényszere. 6
12. évfolyam 3. szám. 2005.szept.
12. évfolyam 3. szám 2005.szept. VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség belső információs kiadványa Meg vót már teremtve az egész világ,
RészletesebbenA VTT KONCEPCIÓJA ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA
A TISZA-VÖLGYI ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A VTT KONCEPCIÓJA ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA Zielinski Szilárd Konferencia Budapesti Műszaki Egyetem 2017. Április 1. Rosza Péter ügyvezető igazgató BEVEZETÉS
RészletesebbenMÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN
MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július 02. Dr. Kovács Sándor Váriné Szöllősi Irén SZOLNOKI HÍD SZELVÉNYE 2000. április SZOLNOK TISZAPARTI
RészletesebbenA projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.
Projekt címe: VTT Közép-tiszai tározók kiépítése Inérháti tározó Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2016-00013 Projektgazda megnevezése: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) valamint az Észak-magyarországi
RészletesebbenAz árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban
Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenAz árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok
Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki
RészletesebbenMiért kellettek VTT projektek?
dr. Tombácz Endre Tájgazdálkodás és az árvízi tározók, és ennek speciális esete a Beregi tározó Miért kellettek VTT projektek? Rendkívüli árvizek a Tisza völgyében 1998-2001, 2006 Kiegészítő Biztonsági
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
Részletesebben1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozat
1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozat a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) A Kormány
RészletesebbenSzeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata
XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF
RészletesebbenA Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenA Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások. Dr. Nagy István
A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA Szolnok, 2012. január 18. Dr. Nagy István ÁRVÍZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS DÖNTÉSI FOLYAMAT
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenElsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)
Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi
RészletesebbenA Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata
A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata MHT XXXIV. Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július Dajka István - Horváth Péter osztályvezető folyószab. ügyintéző Árvízvédelmi
RészletesebbenA Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések
RészletesebbenNagyvízi mederkezelési tervek készítése
Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február
RészletesebbenNagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Magyarország vízforgalma 6,7 28,9 3,0 105,4 2035,0 SZLOVÁKIA 20,6 UKRAJNA 18,7 190,0
RészletesebbenTelepülési vízkár-elhárítási tervek készítésének szakmai tapasztalatai. Kistelek május 15.
Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének szakmai tapasztalatai Kistelek 2014. május 15. Célja: vizek kártétel nélküli kezelése elvezetése, felkészülés a belvizi és árvizi helyzetekre Cselekvési
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
A Alsó-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Duna-völgyi, a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
RészletesebbenFENNTARTHATÓ HULLÁMTÉRGAZDÁLKODÁS CSAK NEKÜNK PROBLÉMA?
FENNTARTHATÓ HULLÁMTÉRGAZDÁLKODÁS CSAK NEKÜNK PROBLÉMA? Lovas Attila igazgató Nemzetközi kitekintés Növekvő árvizek Adottságok és lehetőségek példákban Alkalmazott megoldások Következtetések Mennyire a
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1.) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2.) 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási
RészletesebbenA Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt (Ihrig D.) 1816, 1830
Meteorológiai előrejelzések hidrológiai alkalmazásai Dr. Koncsos László BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tsz. A Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTájékoztató a évi belvízi helyzetről
[mm] VÍZÜGYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZPONTI IGAZGATÓSÁG 112 Budapest, Márvány utca 1/d. 1253 Bp. Pf: 56 E-mail: kothay.laszlo@vkki.hu 225-44 Fax: 212-773 Honlap: http://www.vkki.hu Tájékoztató a 21-211 évi
RészletesebbenMeteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.
Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
Az Alsó-Tisza árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Tisza-vidéki, a Tiszántúli és a Körös-vidéki vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenNYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba
NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT
RészletesebbenA 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve
A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések
Részletesebben, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
RészletesebbenÁrvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens
Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens Környezet és Energia Operatív Program Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések
RészletesebbenAlgyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft
A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:
RészletesebbenKÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei
KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az
RészletesebbenA Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve
A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve Előadó: Borza Tibor osztályvezető 2014. július 2-4. 1. Jelenlegi szabályozás: 83/2014 Korm. rendelet 2. Nagyvízi Mederkezelési Tervek országos
Részletesebben2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés
1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban
RészletesebbenHidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG
50 éve törtt rtént Emlékülés s az 1965 ös árvíz évfordulójárara Hidrológiai helyzet Előad adók: Kapolcsi Éva Fruzsina okl. építőmérnök NYUDUVIZIG Sütheő László okl. építőmérnök ÉDUVIZIG 2015. április 14.
RészletesebbenVÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ
9. évfolyam 6. szám 2002.december VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa Szolnok város minden időkben szorosan kötődött a Tisza folyóhoz.
Részletesebben2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggõ módosításáról*
5210 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 30. szám 2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggõ módosításáról* 1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII.
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
RészletesebbenA Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése
A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési
RészletesebbenA WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL
A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A közzétett dokumentumban elérhető intézkedések A WWF értékelése az intézkedésekről, ökológiai
RészletesebbenKismintavizsgálatok
Kismintavizsgálatok Bukós-surrantós műtárgy Bukós-surrantós műtárgy szerkezeti felépítése (III. vált.) Bukó szélessége: 210 m (7 x 30 m) Küszöbszint: 113,45 mb.f. Bukós-surrantós műtárgy működése Billenőtáblás
RészletesebbenA belügyminiszter. /2016. (...) BM rendelete. az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról
1 A belügyminiszter /2016. (...) BM rendelete az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés
RészletesebbenA DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK
Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem
RészletesebbenOMIT Közlemény Jelenleg 149,2 km-en I. fokú, 56,4 km-en II. fokú, 13,3 km-en III. fokú árvízvédelmi készültség van elrendelve az országban.
OMIT Közlemény Jelenleg 149,2 km-en I. fokú, 56,4 km-en II. fokú, 13,3 km-en III. fokú árvízvédelmi készültség van elrendelve az országban. Az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője a helyszínen ellenőrzi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenA ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA
JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Árvízvédelem I. 17.lecke ENSZ statisztikák szerint ( IDNDR, 1994) a természeti katasztrófák
RészletesebbenProjekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság
Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006 Előkészítési szakasz: Támogatási
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása
Kunhegyes, 2013. április 17. Abádszalók, 2013. április 18. A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása Előadó: Fejes Lőrinc szakaszmérnök szakasz védelemvezető KÖTIVIZIG Árvízszintek alakulása
RészletesebbenAkadályok és lehetőségek
Akadályok és lehetőségek Katasztrófa? London 2010 vagy inkább kaland? A törvény nem ismerése nem mentesít a büntetés alól Nem levezetni; Nem drága, épített tározókban; Nem akkor, amikor már baj van; Nem
RészletesebbenHIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:
OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
RészletesebbenStratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében
Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának
Részletesebben2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlaggal szinte megegyező
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL
A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ
RészletesebbenVELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz.
Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőhöz tartozik. Az ország a Kárpát-medence mélyén fekszik, ezért a Zala, Zagyva-Tarna, és a Kapos kivételével folyóink az országhatárokon túlról érkeznek. Felszíni
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés
Részletesebben1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!
1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!
RészletesebbenA nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén
A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.
RészletesebbenHajózás a Maros folyón
BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások
RészletesebbenAz árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF
Az Árvízi Irányelv végrehajtásának ütemezése 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Konstrukció ütemezése EU elvárások Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF
RészletesebbenElõzetes kockázatbecslés
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 78. szám 16999 A Kormány 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelete a vizek többletébõl eredõ kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek,
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
Részletesebben(PÜSPÖKSZILÁGY 051, 050 HRSZ.) SZILÁGYI-PATAK BAL PARTJÁN LIFE-MICACC PROJEKT KERETÉBEN OLDALTÁROZÓS VÍZVISSZATARTÓ VÍZI LÉTESÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSE
(PÜSPÖKSZILÁGY 051, 050 HRSZ.) SZILÁGYI-PATAK BAL PARTJÁN LIFE-MICACC PROJEKT KERETÉBEN OLDALTÁROZÓS VÍZVISSZATARTÓ VÍZI LÉTESÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSE Előadó: Tordai Sándor polgármester Dátum: 2018.09.04. TARTALOM
RészletesebbenKardos Sándor igazgató megbízásából
A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e l ő s é g K i r e n d e l t s é g e 52869-1-17/2008 Tárgy: Hirdetmény
RészletesebbenÖsszeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése
Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése Készítette: Láng Mercédesz és Némethné Palotás Erzsébet 2014. év Osztrák határ (17,678 fkm) 1650
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenMagyarország árvízvédelmi stratégiája
Magyarország árvízvédelmi stratégiája Szolnok, 2015. február 03. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI
RészletesebbenBudapest, október
A TISZA-VÖLGY ÁRVÍZI BIZTONSÁGÁNAK NÖVELÉSÉT, VALAMINT AZ ÉRINTETT TÉRSÉG TERÜLET- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ PROGRAM I. ÜTEMÉRŐL (2004-2007) (A VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRŐL) Budapest, 2003.
RészletesebbenA folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével
2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása
RészletesebbenA Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó bemutatása
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. A Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó bemutatása Előadó: FEJES LŐRINC szakaszmérnök KÖTIVIZIG Kiskörei Szakaszmérnökség
RészletesebbenÖnkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai
Önkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai Békési István, Gáspár Renáta Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. 1. Előzmények
RészletesebbenAz árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens
Az árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens TIVITIG árvízvédelmi szakaszai és elsőrendű árvízvédelmi töltései 09.01.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató Hidrometeorológia: Az elmúlt esztendőben térségünkre az átlagot valamelyest meghaladó csapadék hullott le Az Igazgatóság csapadékállomásai közül a legkevesebb csapadékot
RészletesebbenHosszúréti patak. Aktualitások levél Szeneczey Balázs főpolgármester helyettesnek április 28.
Hosszúréti patak Aktualitások levél Szeneczey Balázs főpolgármester helyettesnek április 28. Szeneczey Balázs főpolgármester helyettes úr részére Budapest Főváros Közgyűlése Tisztelt Főpolgármesterhelyettes
RészletesebbenTERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN
Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenRicse Nagyközség, Cigánd- " Tiszakarádi tározóhoz kapcsolódó belterületi vízrendezése (VTT)" ÉMOP-3.2.1/E-09-2f
Ricse Nagyközség, Cigánd- " Tiszakarádi tározóhoz kapcsolódó belterületi vízrendezése (VTT)" ÉMOP-3.2.1/E-09-2f-2010-0004 Európai Regionális Fejlesztési Alap Bel- és csapadékvíz elvezetés Ricsén Uniós
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenVízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1
Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenAZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN
AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Részletesebben2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,
Részletesebben