12. évfolyam 3. szám szept.
|
|
- Nándor Fekete
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 12. évfolyam 3. szám 2005.szept. VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség belső információs kiadványa Meg vót már teremtve az egész világ, megvótak a hegyek, a vőgyek, a kisebb, nagyobb folyók, csak még a Tisza állott az Úr zsámolyánál. -Hát tevéled mit csináljak, szegíny fejeddel? mondja az Úristen. -Csak bízd rám, Atyám mondta Jézus, - majd eligazítom én! Avval Jézus elévett egy aranyos ekét, elibe fogott egy szamarat, oszt mondta a Tiszának, hogy mennyen mindenütt utána a barázdába. Azután nekivetette az ekét a földnek, szántotta a folyónak az ágyát. Az pedig mindenütt ment a nyomába szorgalmasan, ahogy megbeszíltik. Hanem szerteszíjjel igen sok cötkíny, kóró, bogáncs vót, amit a szamár nagyon szeretett, meg éhes is vót, egyikhez is hozzákapott, a másikhoz is, nem haladt egyenesen, hanem ide-oda rángatta az ekét. Ezír olyan girbe-gurba, csivirgős-csavargós a Tisza folyása! (A VTT tervek mottója) Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének megvalósítása Jogszabályi háttér A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének koncepcióját a Kormány a 1022/2003. (III.27.) számú A Duna és a Tisza árvízvédelmi műveinek felülvizsgált fejlesztési feladatairól, valamint a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése)" címmel fogadta el, mely megalapozta azt a vizsgálatsorozatot, mely a műszaki megoldások kidolgozására, a prioritások meghatározására irányult. A szeptemberében elkészült tanulmányok adták az alapját a Kormány 2003 végén hozott új határozatának. A 1107/2003. (XI. 5.) számú, a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programról" című határozat megteremtette a VTT I. ütemének ( közötti időszak) megvalósításához szükséges anyagi feltételeket is. Így elindulhatott a konkrét műszaki megoldások, a kiviteli szintű tervek előkészítése, és a szükséges hatósági engedélyezési eljárásokat megalapozó dokumentációk elkészítése. A munkálatok ütemezését A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és A SZÁM TARTALMÁBÓL 1 Jogszabályi háttér 2 A VTT tartalmi elemei A nagyvízi meder vízszállításának növelése Az árvízi tározás Az árvízi lefolyási sáv kialakítása 3. A VTT-ben tervezett feladatok elvégzésének ütemezése 4. Az engedélyezett létesítmények jegyzéke 5. Az engedélyezési állapot térképi ábrázolása vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló évi LXVII. törvény határozta meg. Ebben foglaltak szerint, (2. (2)) december hó 31-éig, a VTT I. ütemében a következő fejlesztéseket (beavatkozásokat és vízi létesítményeket) kell megvalósítani: a) a Tisza Tivadar környéki, valamint a Szolnok-déli országhatár közötti szakaszán a nagyvízi meder vízszállító képességének növelését és a folyó hullámterének táj- és földhasználat váltását, valamint a lefolyás elősegítését szolgáló beavatkozásokat; b) a Tisza mentén az ártér reaktiválását szabályozott vízkivezetéssel biztosító Cigánd-Tiszakarádi, Szamos-Kraszna
2 közi, Nagykunsági, Hanyi-Tiszasülyi, Tiszaroffi árvízi tározókat, valamint a Nagykörűi tározó I. ütemét, a rendszeres tarozást lehetővé tévő feltételek kialakításával, a belső vízkormányzást és a víz továbbvezetését szolgáló létesítményekkel, beleértve a Jászsági főcsatornához és az előkészítés alatt lévő Jászsági többcélú vízgazdálkodási rendszerhez, valamint a holtágakhoz való kapcsolódásokat; c) az árvízi tározók vízi létesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket, az integrált terület- és vidékfejlesztési program szerint. (3) Az EU következő tervezési időszakához ( ) igazodva - a VTT I. ütem utolsó évére, valamint a II. ütemére - integrált vízgazdálkodást, terület- és vidékfejlesztést szolgáló egyedi programot kell kidolgozni a célra orientált EU-támogatások és nemzeti források bevonása, valamint hatékony felhasználása érdekében. Szintén a törvény rendelkezik a hatósági és az egyéb igazgatási eljárások vonatkozásában eljáró szerv kijelölése tárgyában, mely megtisztelő és egyben felelősség teljes feladatra Felügyelőségünk került kijelölésre. A KONCEPCIÓ A VTT koncepciójáról szóló 1022/2003. sz. Kormányhatározat a Tisza völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozóan legfontosabbnak a következő három alapelvet tartotta: a) a Tisza folyó árvizeit elsősorban a mértékadó védképességűre kiépülő árvízvédelmi töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni, és ezért - az ökológiai szempontokra figyelemmel is - javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket; b) a védképességet meghaladó, gátszakadással és kiöntéssel veszélyeztető, statisztikailag igen ritkán előforduló árhullámokat a meder vízszállításának mértékéig hazai területen árapasztással csökkenteni kell; c) az árvíz szabályozott kivezetését és a folyóba történő szükség szerinti visszavezetését (vagy vízhiányos területre történő átvezetését) szolgáló, műtárgyakból és tározókból álló árapasztó-rendszert úgy kell kialakítani és működtetni, hogy - az árvízvédelmi funkció tejesítésének megtartása mellett - az hasznosítható legyen a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi és a Tisza-völgy fejlesztésével kapcsolatos programokban előirányzott célok megvalósításában, valamint a természetes élőhelyek gyarapításában". A jogalkotó a c) pontban, illetve a Kormányhatározat további részeiben (3. pont, a) bek.) egyértelművé tette, hogy a VTT koncepciójában az árvízvédelmi, a terület- és vidékfejlesztési, agrárkörnyezetvédelmi és természetvédelmi prioritások egyenrangúak. Ennek megfelelően a 2003-ban elkezdett tervezési munka már a komplex szemlélet jegyében indult meg, így külön vizsgálták a konkrét árvízvédelmi elképzeléseket és létesítményeket (mint fő célkitűzést) és az új komplex gazdálkodási rendszer hatásait, valamint a kettő kölcsönhatását. A koncepcióterv meghatározta, hogy az árvízi biztonsághoz szükséges mintegy 1 m-es vízszintcsökkentést a Tisza teljes hossza mentén mintegy 1,5 milliárd m 3 víztömeg kivezetésével lehet megoldani. A tervezők megvizsgálták a hullámtérben a vízszállítás javításának lehetséges módjait, valamint közel 30 területet a tározásra való alkalmasság szempontjából. Utóbbiak közül kiválasztott tározó teljesítheti a jelzett vízvisszatartási igényt. Az I. ütemben 11 lehetséges tározó vizsgálatát, illetve 6 megvalósítását irányozták elő.
3 Tározó megnevezése Vízbeeresztő műtárgy helyzete fkm- Tározó térfogat Mm 3 - Hanyi-Tiszasülyi Nagykunsági Tiszaroffi Összességében megállapítható, hogy az első ütemben a legkritikusabb problémák megoldását tűzték ki célul, amelyek az árvízvédelem szempontjából is igen hatékonyak, valamint a tervezett tározóterületek közül azok megvalósítását javasolták, ahol a társadalmi elfogadottság kedvező, és nincsenek kizáró környezeti, természet-, táj- és örökségvédelmi tényezők. Az ilyen szempontok alapján kiválasztott hullámtéri beavatkozások és tározók Nagykörüi megvalósításával, a teljes költségigény mintegy 35 %-ának a felhasználásával a Tisza legkritikusabb szakaszain várhatóan 60 %-os árvízcsúcs-csökkentési hatékonyság érhető el. Ezt támasztja alá a fenti ábra is, melynek alapján megállapítható, hogy a Közép-Tiszán épülő négy tározó a Csongrád-Kisköre között cm-es vízszintcsökkentést képes biztosítani a rendkívüli árhullámok esetén, de a vízszint-csökkentő hatásuk még Szeged körzetében is eléri a 30 cm-t. Ennek a rendszernek egy eleme a Tiszaroffi-tározó, melynek vízszintcsökkentő hatása a MÁSZ-t 1 m-rel meghaladó árhullám érkezése esetén, önállóan, a vízbeeresztés szelvényében 16 cm, amely Szegednél még 7 cm marad. A tározó hatása a vízkieresztés helye felett megközelítőleg Tiszafüredig érezhető. VTT tartalmi elemei 1. A nagyvízi meder vízszállításának növelése Az árvizek kialakulását jelentősen befolyásolják az egyes szakaszok vízszintesés eltérései. A nagyobb esésű szakaszokról érkező árhullámok egymást utolérik, és összetorlódnak. Éppen ezért a nagyvízi meder vízszállító képességének növelése esetében: a nagy esésű felső szakaszokon (Tokaj felett) nem szabad a vízszállítást növelni, így vízvisszatartásra van szükség; Tokaj alatt viszont - az utóbbi néhány évtizedben - a hullámtér állapotában bekövetkezett romlás kiküszöbölése, az 1970-es állapothoz történő visszatérés a cél. A hazai folyószakaszokon a nagyvízi meder vízszállításának javítása három fő cél érdekében történik: a főmeder és a hullámtér áramlási viszonyainak javítása (övzátonyok átvágása, nyári gátak megszüntetése, ill. eredeti magasságuk helyreállítása); a nagyvízi meder vízszállító képességének javítása (a növényzet, a művelési mód és a hullámtéri építési előírások szabályozásával); a töltések által okozott szűkületek megszűntetése (töltés-áthelyezéssel, árapasztással). A felmerült lehetséges hullámtéri beavatkozások az alábbiak: töltésáthelyezés; szabad sávok létrehozása a nagyvízi meder részére irtások útján; folyószabályozási beavatkozások, sarkantyúk, vezetőművek, partvédelmek; mederátvágások létrehozása; árapasztás túlfejlett kanyarok között; nyári gátak felülvizsgálata, vissza- illetve elbontása; övzátonyok helyenkénti szakaszos megszüntetése; hídkörnyéki vízszállító képesség növelése hullámtéri hídnyílások kiépítésével; hullámtéri építkezések felülvizsgálata; művelési ág változtatás a hullámtéren, stb. 2. Az árvízi tározás A Tisza árvízi vízszintjének csökkentésének egyik eszköze, hogy a Tiszából megfelelő mennyiségű víztömeget ideiglenesen, ún. árvízi tározókba kivezetnek. A tervezés 11 lehetséges helyen (tározási alternatívák: Szamosközi, Szamos-Kraszna-közi, Cigándi, Tiszakarádi, Dél-Borsodi, Tiszanánai, Hanyi-Jászsági, Hanyi-
4 Tiszasülyi, Nagykunsági, Tiszaroffi, Nagykörűi tározó) 3 működési változattal számolt. A működtetési alternatívák vizsgálata és az SKV alapján, mint a Kormányhatározatból látható a rendszeres tározás mellett döntöttek. A tározás árvízi alapvető céljai kimondják, hogy a tározók elegendő térfogattal rendelkezzenek, hogy akár a mértékadó árvízszint 1,0 m-es meghaladását is kompenzálni tudják; a vízfolyás mentén az árapasztandó víztömeggel lehetőleg arányosan, közel egyenletesen álljanak rendelkezésre; a síkvidéki árvíztározók lehatárolásához szükséges töltésekkel védjék a lakott területeket és település vízzel körbezártan ne maradjon; a vízbeeresztést és leeresztést szabályozni képes műtárgyakkal rendelkezzenek; vizet vonjanak el, azaz ürítésük csak az árhullám levonulását követően történjen meg. Az árapasztó rendszert úgy kell kialakítani, hogy az lehetőség szerint már a kezdetektől javítson a környezeti, természeti állapoton, mind a tározótéren belül, mind azon kívül. Ugyanakkor illeszkedjen a területfejlesztési elképzelésekhez, az EU irányelvekhez és a későbbiekben tegye lehetővé a hullámtéren a fenntartható földhasználat, művelési ág váltást, a tározókban az ártéri gazdálkodás fokozatos kialakulását, kialakítását, a Tisza menti sajátos tájfejlesztést. 3. Az árvízi lefolyási sáv kialakítása A Közép-Tisza árvízi lefolyási sávjának szélessége szakirodalmi adatok alapján átlag 600 m. A vizsgálatokat m szélességű sávra kellett kiterjeszteni. A Tisza árvédelmi töltésének elhelyezkedése részben a hidraulikai igényekhez, részben a természeti adottságokhoz igazodott. Így szakaszonként más-más szélességű hullámtér alakult ki, amely funkciója részben az árvízi hozamok levezetése, részben az árvíz tömegének elhelyezése. Sajnos az elmúlt száz évben a hullámtéri területeken sorra épültek a nyárigátak, magasodtak az övzátonyok, tuskó prizmákat alakítottak ki. A területhasználat hidraulikai szempontból rendkívül kedvezőtlenül változott, mivel a száz évvel ezelőtti rét, legelő, szántó, mocsár művelési ágak helyett erdő és elvadult fás területek alakultak ki. Ezért szükséges a hullámtéren belül kijelölni azt a hidraulikai folyosót - rendezett terepszintű vízvezető sávot -, amelynek a fő célja az árvízi
5 hozamok levezetése. Ezek kialakítása általában csekély mértékű tereprendezéssel jár, melyet a kijelölt sáv jellemző terepszintje határozza meg. A be-, illetve kilépő pontokon az övzátonyok elbontása is szükséges, hiszen ezzel segíthetjük elő a nagyvízi áramlás tervezett irányú kialakulását. A nem kívánatos mederváltozás elkerülése érdekében szükséges a be-, illetve kilépő pontokon a mederbiztosítás. A tiszai hullámtér jellemző műszaki létesítménye a nyárigát. Építésük a hullámtéri mezőgazdasági területek - lehető legnagyobb - árvízi biztonságának megteremtését célozta meg, az árvízi levezetés biztosítása mellett, melyet a létesítésük során kiadott vízjogi engedélyek szabályozták. A nyárigátak üzemeltetői körének megszűnésével a töltések állapota jelentősen leromlott. A hullámtéri területeken az elmúlt 50 évben kiépült nyárigátak jelentős mértékben hozzájárultak az árvízszintek emeléséhez, kizárva a hullámtér jelentős részét az árvízi hozamok levezetéséből és kedvezőtlenül módosították az áramlási viszonyokat. Egyes esetekben további fennmaradás gazdaságilag is kétséges (engedély itt megszűnt), ugyanakkor negatív hatásokat az árvízszintekre továbbra is kifejti. Esetenként viszont a nyárigátak által védett területek biztosítják a település mezőgazdasági jövedelmének jelentős részét (Vezseny, Tószeg stb.), ezért külön-külön vizsgálták a nyárigátak jövőbeni sorsát, melyek szüntethetők meg, melyek töltését kell alacsonyabb szintre visszabontani, illetve áthelyezni. Az elmúlt évek árvizei jelentős károkat okoztak a földművekben, melyeket - a karbantartás hiánya okán - a fás növényzet is birtokba vett. A VTT-ben tervezett feladatok elvégzésének ütemezése A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése a tervek szerint két ütemben valósulna meg. Az I. ütem közötti időszakot foglalja magába, míg a II. ütem 2007 után kezdődik. Jelenleg a tervezés az első ütemre koncentrál. Az első ütem tervezése és munkálatai is több szakaszban folynak, az első szakaszban azok a beavatkozások kerültek, melyeket ben el lehetett indítani. A második szakasz munkálataira között kerül sor. Az előkészítés szerint az I. ütem első szakaszában a következő munkálatok kezdődnek meg: a Cigándi (megkezdve) és a Tiszaroffi tározók (az építési munkálatok 1-2 héten belül hivatalosan is elkezdődnek) létesítése a Tivadari Tisza híd környezetében végzendő munkálatok a Tisza középső szakaszán a Bivaly-tói töltés áthelyezés, valamint egyes nyári gát szakaszok (szandai nyári gát) elbontása a Tisza alsó szakaszán kisebb, hullámtér érdességének csökkentésére végzett munkák (pl. bejáró utak elbontása) Az I. ütem második szakaszában elkezdődne a Kormány rendeletben meghatározott tározók létesítése, valamint folytatódik a hullámtér érdesség-mentesítése a Tisza kijelölt szakaszain. A II. ütemben kiépülne a teljes árvízi tározó rendszer és a hullámtér egészének rendezése is megtörténne. Összességében megállapítható, hogy az I. és II. ütem nem különíthető el egymástól élesen, az egyes beavatkozások kölcsönhatása az ütemezésben változásokat is eredményezhet. Amint az alábbi felsorolásból is kiderül a létesítmények tervezése, a meghatározott ütemezésnek megfelelően történik. Összeállításunkban az engedélyezés céljából benyújtott tervdokumentációkban foglalt képanyagot és információkat használtuk fel. Az engedélyezett létesítmények jegyzéke augusztus hónappal bezárólag környezetvédelmi illetve vízjogi létesítési engedéllyel az alábbi létesítmények rendelkeznek: Cigándi árapasztó tározó létesítése Tivadar Tisza-híd környezetének rendezése Bivaly-tói árvízvédelmi töltésáthelyezés Tiszaroffi árapasztó tározó létesítése Szolnok-Szandaszőlős nyárigát elbontása Nagyrév nyárigát elbontása Tiszaroffi tározó bp-i töltésfejlesztés Vezseny 3T zsilip felújítása Vezseny 2T zsilip építése Alpári nyárigát Kanász-éri zsilip felújítása Kisari partbiztosítás Tivadar tereprendezés Cigánd-Tiszakarádi tározó vízgazdálkodási létesítményei Körösfoki terelőmű alatti partbiztosítás Cigánd-Tiszakarádi tározó tájgazdálkodás vízhálózat és vízkormányzás Cigánd 3804 sz. közút áthelyezése Lónyai főcsatorna torkolati műtárgy létesítése Tiszabögi nyárigát részleges elbontása Tiszajenői nyárigát elbontása Tószegi árvízvédelmi fejlesztés III-IV. ütem A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség belső információs kiadványa Szerkesztőség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) mell. Felelős szerkesztő: Petráss András Felelős kiadó: Dr. Háfra István szeptember 16.
6 A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése I. ütem ( )- tervezett és engedélyezett vízilétesítmények augusztusig
A VTT KONCEPCIÓJA ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA
A TISZA-VÖLGYI ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER KIALAKÍTÁSA A VTT KONCEPCIÓJA ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA Zielinski Szilárd Konferencia Budapesti Műszaki Egyetem 2017. Április 1. Rosza Péter ügyvezető igazgató BEVEZETÉS
RészletesebbenMÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN
MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július 02. Dr. Kovács Sándor Váriné Szöllősi Irén SZOLNOKI HÍD SZELVÉNYE 2000. április SZOLNOK TISZAPARTI
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
RészletesebbenNagyvízi mederkezelési tervek készítése
Nagyvízi mederkezelési tervek készítése SZEMBENÉZÜNK AZ ÁRVIZEKKEL ÁRVÍZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. SZOLNOK Előadó: Tóth Zoltán, KÖTIVIZIG, folyógazdálkodási csoportvezető Szolnok, 2015 február
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenVÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ. A Vásárhelyi-terv tegnap és ma
11. évfolyam 3. szám 2004 július VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa A Vásárhelyi-terv tegnap és ma A Tisza folyó szabályozása (1845-1907)
RészletesebbenA Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata
A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata MHT XXXIV. Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július Dajka István - Horváth Péter osztályvezető folyószab. ügyintéző Árvízvédelmi
RészletesebbenSzeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata
XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF
RészletesebbenA Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
Részletesebben1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozat
1107/2003. (XI. 5.) Korm. határozat a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) A Kormány
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenAz árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban
Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenA Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.
A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
A Alsó-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Duna-völgyi, a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenAz árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok
Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
Az Alsó-Tisza árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Alsó-Tisza-vidéki, a Tiszántúli és a Körös-vidéki vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenÁrvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens
Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens Környezet és Energia Operatív Program Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések
RészletesebbenA projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.
Projekt címe: VTT Közép-tiszai tározók kiépítése Inérháti tározó Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2016-00013 Projektgazda megnevezése: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) valamint az Észak-magyarországi
RészletesebbenMiért kellettek VTT projektek?
dr. Tombácz Endre Tájgazdálkodás és az árvízi tározók, és ennek speciális esete a Beregi tározó Miért kellettek VTT projektek? Rendkívüli árvizek a Tisza völgyében 1998-2001, 2006 Kiegészítő Biztonsági
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenFENNTARTHATÓ HULLÁMTÉRGAZDÁLKODÁS CSAK NEKÜNK PROBLÉMA?
FENNTARTHATÓ HULLÁMTÉRGAZDÁLKODÁS CSAK NEKÜNK PROBLÉMA? Lovas Attila igazgató Nemzetközi kitekintés Növekvő árvizek Adottságok és lehetőségek példákban Alkalmazott megoldások Következtetések Mennyire a
RészletesebbenKismintavizsgálatok
Kismintavizsgálatok Bukós-surrantós műtárgy Bukós-surrantós műtárgy szerkezeti felépítése (III. vált.) Bukó szélessége: 210 m (7 x 30 m) Küszöbszint: 113,45 mb.f. Bukós-surrantós műtárgy működése Billenőtáblás
RészletesebbenProjekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság
Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006 Előkészítési szakasz: Támogatási
RészletesebbenProjekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése
Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Kedvezményezett megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0005
RészletesebbenÁrvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér
Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM
RészletesebbenA nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén
A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.
RészletesebbenBudapest, október
A TISZA-VÖLGY ÁRVÍZI BIZTONSÁGÁNAK NÖVELÉSÉT, VALAMINT AZ ÉRINTETT TÉRSÉG TERÜLET- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ PROGRAM I. ÜTEMÉRŐL (2004-2007) (A VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRŐL) Budapest, 2003.
RészletesebbenVelencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai
Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai Székesfehérvár, 2018. 09.28. Bartha Ákos Viziterv Consult Kft. 2015. Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációjának
RészletesebbenA Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve
A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve Előadó: Borza Tibor osztályvezető 2014. július 2-4. 1. Jelenlegi szabályozás: 83/2014 Korm. rendelet 2. Nagyvízi Mederkezelési Tervek országos
RészletesebbenBodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye M=1:150. Holtág a föág bal oldalán Mv=1:100 Mh=1:1000
Bodonhelyi holtágrehabilitáció mintakeresztszelvénye 24+92-25+11 fkm 112,70 (6,17 m/s 1971) 110.6 Kotrás referencia mederszint + 1,0 m 2,07 min. 6,00 m holtág rehabilitációjával Holtág Mederkotrás, anyagelhelyezés
RészletesebbenA Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása
Kunhegyes, 2013. április 17. Abádszalók, 2013. április 18. A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása Előadó: Fejes Lőrinc szakaszmérnök szakasz védelemvezető KÖTIVIZIG Árvízszintek alakulása
RészletesebbenNagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Magyarország vízforgalma 6,7 28,9 3,0 105,4 2035,0 SZLOVÁKIA 20,6 UKRAJNA 18,7 190,0
RészletesebbenAz árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens
Az árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens TIVITIG árvízvédelmi szakaszai és elsőrendű árvízvédelmi töltései 09.01.
RészletesebbenA WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL
A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL A közzétett dokumentumban elérhető intézkedések A WWF értékelése az intézkedésekről, ökológiai
RészletesebbenA VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1.) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2.) 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási
RészletesebbenA Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó bemutatása
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. A Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó bemutatása Előadó: FEJES LŐRINC szakaszmérnök KÖTIVIZIG Kiskörei Szakaszmérnökség
RészletesebbenNagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11.
Nagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11. /Góri tározó leeresztő zsilip - Répce árapasztó osztóműtárgy/ FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERVEZŐ
RészletesebbenÁRVÍZVÉDELEM, TERÜLET-ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A TISZA MENTÉN: A VÁSÁRHELYI-TERV Dr. Szlávik Lajos 1 - Kling Zoltán 2
ÁRVÍZVÉDELEM, TERÜLET-ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A TISZA MENTÉN: A VÁSÁRHELYI-TERV Dr. Szlávik Lajos 1 - Kling Zoltán 2 1. A Vásárhelyi-terv indokai és előzményei A közel évtizedes száraz, aszályos időszakot követően
RészletesebbenA 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve
A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések
RészletesebbenA Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások. Dr. Nagy István
A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA Szolnok, 2012. január 18. Dr. Nagy István ÁRVÍZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS DÖNTÉSI FOLYAMAT
RészletesebbenElsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)
Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi
RészletesebbenÖsszeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése
Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése Készítette: Láng Mercédesz és Némethné Palotás Erzsébet 2014. év Osztrák határ (17,678 fkm) 1650
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal KÖZLEMÉNY KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATRÓL [314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet] Ügy száma, tárgya: JN/KTF/04629/2016.; A Tisza hullámtér - Nagyvízi meder vízszállító
RészletesebbenRicse Nagyközség, Cigánd- " Tiszakarádi tározóhoz kapcsolódó belterületi vízrendezése (VTT)" ÉMOP-3.2.1/E-09-2f
Ricse Nagyközség, Cigánd- " Tiszakarádi tározóhoz kapcsolódó belterületi vízrendezése (VTT)" ÉMOP-3.2.1/E-09-2f-2010-0004 Európai Regionális Fejlesztési Alap Bel- és csapadékvíz elvezetés Ricsén Uniós
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
Részletesebben2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggõ módosításáról*
5210 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 30. szám 2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggõ módosításáról* 1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII.
Részletesebben21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK
TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK A hagyományos pásztorkodás jelene a Tisza-tavon Előadó: Lovas Attila KÖTIVIZIG igazgató A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁS TERMÉSZETES SZÖVETSÉGESEK MINDKÉT
RészletesebbenHajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében
Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében
RészletesebbenKardos Sándor igazgató megbízásából
A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e l ő s é g K i r e n d e l t s é g e 52869-1-17/2008 Tárgy: Hirdetmény
Részletesebben(PÜSPÖKSZILÁGY 051, 050 HRSZ.) SZILÁGYI-PATAK BAL PARTJÁN LIFE-MICACC PROJEKT KERETÉBEN OLDALTÁROZÓS VÍZVISSZATARTÓ VÍZI LÉTESÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSE
(PÜSPÖKSZILÁGY 051, 050 HRSZ.) SZILÁGYI-PATAK BAL PARTJÁN LIFE-MICACC PROJEKT KERETÉBEN OLDALTÁROZÓS VÍZVISSZATARTÓ VÍZI LÉTESÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSE Előadó: Tordai Sándor polgármester Dátum: 2018.09.04. TARTALOM
RészletesebbenVELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz.
Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőhöz tartozik. Az ország a Kárpát-medence mélyén fekszik, ezért a Zala, Zagyva-Tarna, és a Kapos kivételével folyóink az országhatárokon túlról érkeznek. Felszíni
Részletesebben2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása
2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása 1 Budapest IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenTervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete
Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló a hatályos 21/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról ARNÓT
RészletesebbenMosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja
Győr, 2015. május 18. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja (KEOP-2.2.1/2F/09-2010-0003) A projekt célja: Mosoni-Duna belterületi szakaszainak vízgazdálkodási rehabilitációja
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
RészletesebbenBalaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak
Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP-1.3.0-15-2015-00007) 2014-2020 programozási időszak Oláh Zoltán osztályvezető Árvízvédelmi és folyógazdálkodási osztály Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenHatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)
I I. 1. 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun
RészletesebbenAlkalmazott hidrodinamikai és térinformációs modellek az Alsó Duna-völgyi nagyvízi mederkezelési tervekben. Árvízvédelmi helyzetkép
Árvízvédelmi helyzetkép Alkalmazott hidrodinamikai és térinformációs modellek az Alsó Duna-völgyi nagyvízi mederkezelési tervekben KLIMAVÁLTOZÁS VÍZJÁRÁS ÁRVÍZI KOCKÁZATOK Paks, 2016.03.25. Alsó-Duna-völgyi
RészletesebbenIntézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok
A Felső-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység az Észak-dunántúli, a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti. Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott
RészletesebbenA megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes
A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei 2017. június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes Működési terület, elérhetőség TIVIZIG FETIVIZIG Debrecen Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenHATÁROZAT. Helység fekvés hrsz. Művelési ág Kivett töltés, Kivett udvar, erdő,
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenMagyarország árvízvédelmi stratégiája
Magyarország árvízvédelmi stratégiája Szolnok, 2015. február 03. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI
RészletesebbenAz egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete
Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény
RészletesebbenA folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása fizikai kisminta-kísérlet segítségével
2 szekció: A vízkárelhárítás időszerű feladatai Nagyvízi meder kijelölése, nagyvízi mederkezelés, modellezés, tervezés, egyeztetés tapasztalatai A folyó, mint a nagyvízi meder része Keresztgátak kialakítása
Részletesebbenfejlesztései február 17.
VTT programhoz kapcsolódó települések belvíz-védelmi védelmi fejlesztései Általános tájékoztató 2011. február 17. Tájékoztató háttere 2004. évi LXVII. VTT. Törvény: hazai és EU forrásokból kell megvalósítani
RészletesebbenMÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2.,
MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1134 Budapest, Angyalföldi út 30-32./B. fszt. 2., e-mail: aquarea.bp@gmail.com I. ütem: Barabás Miklós utcától a Gombás-patakig Mobil árvízvédelmi mű ~ 1900 fm
RészletesebbenTelepülési vízkár-elhárítási tervek készítésének szakmai tapasztalatai. Kistelek május 15.
Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének szakmai tapasztalatai Kistelek 2014. május 15. Célja: vizek kártétel nélküli kezelése elvezetése, felkészülés a belvizi és árvizi helyzetekre Cselekvési
RészletesebbenKÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei
KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az
RészletesebbenAKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG. SOMLYÓDY BALÁZS főigazgató KSZGYSZ konferencia, december 9.
AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG SOMLYÓDY BALÁZS főigazgató KSZGYSZ konferencia, 2014. december 9. A VÍZÜGYI SZOLGÁLAT HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSBAN Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi helyettes
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
Részletesebben1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!
1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!
RészletesebbenA TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása
A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő
RészletesebbenA VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László
Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi
RészletesebbenMura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata
Mura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata Vízügyi és Természetvédelmi Egyeztető központ Dunasziget 2009 Láng Mercédesz VKKI A töltésrendszer kialakításakor támasztott igények és lehetőségek
Részletesebbenkm 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.
13 000 km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. rendű árvédelmi töltés (Duna, Sió, Nádor) 120 km folyó (Sió) 6 dombvidéki
RészletesebbenKurca rehabilitációja II. ütem DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: ,- Ft
Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet: Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Közreműködő
RészletesebbenAkadályok és lehetőségek
Akadályok és lehetőségek Katasztrófa? London 2010 vagy inkább kaland? A törvény nem ismerése nem mentesít a büntetés alól Nem levezetni; Nem drága, épített tározókban; Nem akkor, amikor már baj van; Nem
RészletesebbenA Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése
A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési
RészletesebbenKözponti beruházások projekt adatai
Központi beruházások projekt adatai Fejezet megnevezése: Beruházás 2007. év előtti ok 2007. évi ok 16 01 00 00 00 2 011312091 Nyugat-Balatoni RV V./B. ütem 2 010,3 2 010,1 0,1 16 01 00 00 00 3 011312092
RészletesebbenQr$z432Siés Hivatala 2007 OKT 2 4. Tisztelt Képviselő Úr!
FÖLDM Ű VELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS! MINISZTE R Qr$z432Siés Hivatala ~SZÁM : k I ko.(/.1 2007 OKT 2 4. 8694/2/2007. Kárpáti Tibor úr Bedő Tamás úr Herbály Imre úr országgyűlési képviselő Godó Lajos úr
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Közös - csatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP728 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Közös - csatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás:
RészletesebbenNYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba
NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT
RészletesebbenBalaton partvonal-szabályozási terv
Balaton partvonal-szabályozási terv FEJÉR VILMOS kirendeltségvezető KÖDU-KÖVIZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltség 8600 Siófok, Vámház u. 6 2007. október 9. A Balaton partvonal-szabályozásának megvalósítása
RészletesebbenFelső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései
SZIGETKÖZ FELSŐ-DUNA MENTE TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS ÁSVÁNYRÁRÓ 2017. 05.19. Felső-Dunai térség KEHOP támogatással megvalósuló fejlesztései Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Németh József igazgató Rába-völgy
RészletesebbenA térség hidrológiai feltételei
A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető
RészletesebbenKözép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség mint I. fokú hatóság Cím: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf.
RészletesebbenHajózás a Maros folyón
BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások
RészletesebbenA Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt (Ihrig D.) 1816, 1830
Meteorológiai előrejelzések hidrológiai alkalmazásai Dr. Koncsos László BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tsz. A Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt
RészletesebbenVízszint-tendenciák Dunaremete térségében a C variáns üzembe helyezése előtt
II. ERDŐ VÍZ KONFERENCIA 2015. Duna-völgyi nagyvízi meder erdőállományai és árvízi hatásuk Szolnok 2015.06.30. Dunai Ferenc ÉDUVIZIG, osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Vízszint-tendenciák
RészletesebbenO r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i
Nyírcsaholy Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel ZÖLDINFRASTRUKTÚRA URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, 2018. november 29. Csőszi Mónika Monika.csoszi@lechnerkozpont.hu Lechner Tudásközpont Térségi Tervezési
Részletesebben