Halgazdálkodás természetvédelmi területeken

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Halgazdálkodás természetvédelmi területeken"

Átírás

1 Halgazdálkodás természetvédelmi területeken Workshop Sáregres-Rétimajor július 12.

2 Szervezők: Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest Aranyponty Halászati Zrt., Százhalombatta HALGAZDÁLKODÁS TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEKEN w o r k s h o p a Szent Péter Napi Halászbúcsú keretében Helyszín: Sáregres-Rétimajor

3 PROGRAM Érkezés, regisztráció Megnyitó: Dr. Váradi László főigazgató, HAKI, Szarvas Előadások Mr. Gheorghe Stefan, President of the National Agency for Fishing and Aquaculture, Ministry of Agriculture, Forestry and Rural Development, Romania: Aquaculture in Romania: Interactions with the natural environment (Gheorghe Stefan elnök, Nemzeti Halászati és Akvakultúra Főfelügyelőség, Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium, Románia: Az akvakultúra és a természeti környezet közötti kölcsönhatások Romániában) Dr. Szűcs István egyetemi docens, Debrecezni Egyetem, AMTC AVK, Debrecen: A halastavi agrár-környezetvédelmi támogatások helyzete és jövőbeni lehetőségei Szünet Ebéd Dr. Váradi László főigazgató, HAKI, Szarvas: Természetvédelmi területeken alkalmazható haltermelési technológiák Baczó Zoltán természetvédelmi referens, AGROPISC Rt., Homoródszentpál, Románia: Halgazdálkodás és természetvédelem erdélyi halastavakon Simay Gábor projektmenedzser, MME, Budapest: Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán esettanulmány Lévai Ferenc elnök-vezérigazgató, Aranyponty Halászati Zrt., Százhalombatta: Természetbarát halgazdálkodás Rétimajorban esettanulmány A rétimajori multifunkcionális tógazdaság létesítményeinek megtekintése

4 Aquaculture in Romania: Interactions with the natural environment Az akvakultúra és a természeti környezet közötti kölcsönhatások Romániában Gheorghe Stefan President of the National Agency for Fishing and Aquaculture, Ministry of Agriculture, Forestry and Rural Development, Romania Nemzeti Halászati és Akvakultúra Főfelügyelőség, Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium, Románia Kivonat Az Európai Halászati Alap (EHA), a nemzeti Operatív Programok révén olyan lehetőséget jelent az akvakultúra fejlesztésére az EU kelet-európai országaiban, amelyre még nem volt példa. A nemzeti stratégiához igazodó programok végrehajtására rendelkezésre álló összegek ésszerű és hatékony felhasználása ugyanakkor nagy kihívást jelent. Az Operatív Programok sikeres végrehajtását segítheti a tagországok együttműködése, amely az információcserén és a tapasztalatok átadásán túl egyes projektek végrehajtásában való kölcsönös részvételt és jelenthet. A romániai Nemzeti Halászati és Akvakultúra Főfelügyelőség és a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet elhatározta, hogy együttműködik Romániában végrehajtandó akvakultúra fejlesztési projektek előkészítésében és végrehajtásában. A magyar és román együttműködés az elmúlt években az akvakultúra fejlesztés területén fellendült, magába foglalva a szaktanácsadást, a továbbképzést, a tenyészhal szállítást, a szakmai tanácskozások szervezését, illetve a közös K+F munkát. Az Európai Halászati Alap jó feltételeket biztosít ahhoz, hogy az együttműködés mindkét fél hasznára erősödjön. A romániai Nemzeti Halászati és Akvakultúra Főfelügyelőség vezetője, Gheorghe Stefan úr megerősítette a román fél együttműködési

5 szándékát, és számít a HAKI, illetve más magyar partnerek közreműködésére konkrét projektek előkészítésében és végrehajtásában. A Halászati Operatív Program Romániában Az Európai Bizottság 2007 decemberében elfogadta a közötti időszakra vonatkozó Román Halászati Operatív Programot. A program összes rendelkezésre álló közkiadása , melyből támogatást az EU nyújt, az Európai Halászati Alapon keresztül. A program kiterjed Románia teljes területére, a konvergencia régiók mentén. Az EHA támogatni fogja az új EU tagállam Romániát, a fenntartható halászaton és akvakultúrán alapuló versenyképes, modern, és dinamikus halászati ágazat kialakításában, különös tekintettel a környezetvédelemre, a fogyasztók és a feldolgozóipar igényeire. A prioritási tengelyek leírása: 1. prioritási tengely Intézkedések a közösségi halászflotta szabályozására Ez a prioritási tengely elősegíti a nyereséges és fenntartható tengeri halászatot. Ebben az értelemben a program elő fogja segíteni a román halászflotta versenyképességét, a halászhajók modernizációjával és átalakításával javítja a közbiztonságot, a halászati szelektivitást és a munkakörülményeket. 2. prioritási tengely Akvakultúra, belvízi halászat, halászati és akvakultúra termékek feldolgozása és forgalmazása Ez a tengely támogatja a versenyképesség és jövedelmezőség javítását az akvakultúrában, a halfeldolgozó iparban, valamint a hal-nagykereskedelemben és az édesvízi halászatban. Kiemelt célkitűzései a higiéniai feltételek és a halászati termékek minőségének javítása, valamint új innovatív és környezetbarát módszerek kifejlesztése és bevezetése. Elősegíti új fajok, valamint jó minőségű és magas piaci értékű haltermékek elterjesztését.

6 3. prioritási tengely Közös érdekeket célzó intézkedések Ez a tengely támogatja a közösségi érdekeket, amikor is széles körű intézkedések felvállalásával hozzásegíti a magánvállalkozások alkalmazkodását a Közösségi Halászati Politika célkitűzéseihez. A tengely célkitűzése a létező halászati kikötők és rakpartok modernizációja, a termelői szervezetek átstrukturálása és a szakképzettség javítása. 4. prioritási tengely Halászati területek fenntartható fejlesztése A tengely célkitűzése elősegíteni a halász közösségek gazdasági aktivitásának diverzifikálását és javítani az életminőséget a halászati területeken. A Duna-delta, a Fekete-tengeri partvidékkel együtt az EHA kiemelt beavatkozási területe. 5. prioritási tengely Technikai segítségnyújtás Elősegíti a román hatóságok adminisztrációs kapacitásának növelését, a program megfelelő végrehajtása érdekében biztosítja a menedzsment ellenőrzését és az operatív program végrehajtásának hatékony monitorrendszerét. Román magyar együttműködési lehetőségek: a) közös érdekeltségi pontok kijelölés; b) a lehetséges közös projektek meghatározása; c) tapasztalatcsere; d) információcsere. 6

7 A halastavi agrárkörnyezetvédelmi támogatások helyzete és jövőbeni lehetőségei Szűcs István Debreceni Egyetem AMTC, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Debrecen Kivonat Magyarország állatvilága mintegy ismert és ismeretlen fajból áll. A veszélyeztetett fajok száma mintegy 400, amelyből a rovarok (272 faj) és a madarak (83 faj) száma a legnagyobb. Ezen fajok jelentős részének megélhetése, szaporodása a mesterséges és természetes vizekhez kötődik. A vizes, nedves területek lecsapolása és átalakítása más mezőgazdasági tevékenységek céljaira, továbbá a halastavak nem rendeltetésszerű működtetése, a tógazdálkodási tevékenység felhagyása különösen nagy károkat okoz, és komoly mértékű fajszám-csökkenéshez vezet (Halasi-Kovácsi, 2006). A magyar tógazdaságok vízrajzi adottságainak változatossága az élő környezet magas diverzitását eredményezte, így a területre a rendkívül gazdag biodiverzitás, illetve a tájképi elemek sokszínűsége jellemző. Ezen értékek fennmaradásához nagymértékben hozzájárult, hogy tógazdasági haltermelésünk környezetterhelése rendkívül alacsony szintű és a gazdálkodás évszázados szakmai tapasztalatokra alapozottan folyik. A hazai tógazdálkodás során kialakult halastavi ökoszisztéma mely eredendően mesterséges rendszer, fenntartása csak okszerű tógazdálkodással lehetséges, és megállapítható, hogy a halastavakon folytatott jó gyakorlatnak megfelelő halgazdálkodás fenntartása mind ökológiai, mind természetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú. A gazdálkodás felhagyása, de már az optimális intenzitási szint bizonyos fokú csökkenése is a vízi, illetve vizes élettérhez kötődő élővilág biodiverzitásának csökkenését okozza. Abban az esetben, ha a tógazdaságok haltermelése jelentős 7

8 mértékben visszaesik, akkor az eltartható védendő növény- és állatfajok száma és állománya, vagyis a biodiverzitás is ennek megfelelően csökken. A tógazdaságok, mint vizes élőhelyek területén fellelhető gazdag növény-, emlős-, hüllő-, kétéltű- és madárfauna, valamint a vonuló madárfajok sokasága egyedülálló természeti értéket jelent Magyarországnak és Európának, és ennek a változatos élővilágnak a fenntartása össztársadalmi érdek. A magyar halászati ágazat számára stratégiai jelentőségű a védett természeti értékek fenntartásához kapcsolódó kompenzációs jellegű támogatás megléte, mivel a hatályos és a tervezett agrárkörnyezet-védelmi, illetve agrárkörnyezet-gazdálkodási előírásoknak való megfelelés több vonatkozásában közvetlen és közvetett hozamkiesést és költségnövekedést okoz, mely végső soron bizonyos mértékű jövedelem kiesését eredményezi a halas gazdáknak. A várhatóan az EMVA-ból finanszírozott és a évtől kezdődő új célprogram elnevezése: Magas Természeti Értékű Vizes Élőhelyek Megőrzése és Fejlesztése. Ez a célprogram egy ún. alapszintű és erre épülő I. és II. szintű előírást és ahhoz kapcsolódó kompenzációs rendszert feltételez. Az alapszint betartása minden termelőre nézve kötelező érvényű, és nem jár kompenzációval, míg az I. és a II. szint előírásainak betartása vállalásos alapú, és az I. szint esetében várhatóan mintegy 53 ezer Ft, míg a II. szint esetében mintegy 93 ezer Ft az egy hektár halastó területre jutó kompenzációs jellegű támogatás. A programban a legkisebb támogatható terület 1 ha; a legkisebb támogatható parcella mérete 0,3 ha, és további feltétel, hogy a terület halastó művelési ágként szerepeljen az ingatlan-nyilvántartásban, valamint a terület érvényes vízjogi működési engedéllyel rendelkező, üzemelő halastó kell, hogy legyen. 8

9 Természetvédelmi területeken alkalmazható haltermelési technológiák Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Kivonat A tavi haltermelés a Kárpát-medence folyóvölgyeiben olyan tradicionális emberi tevékenység, amely a természeti erőforrások ésszerű hasznosításán alapul. Az extenzív tógazdálkodás önmagában is erőforráskímélő és környezetbarát haltermelési módszer, és nagyon sok vizes élőhely fennmaradása éppen az adott területen folyó halgazdálkodásnak, a tavi élettér halászok által történő fenntartásának köszönhető. Kétségtelen, hogy egyik oldalról az egészséges halhús iránti növekvő igény, másik oldalról az erőforrásokért (közöttük az egyre kritikusabb erőforrássá váló édesvizekért) folyó erősödő verseny új, intenzívebb haltermelési technológiák bevezetését és alkalmazását eredményezte, amelyek már lényegesen eltértek a hagyományos, természetközeli tógazdálkodási technológiától. A természeti környezet védelmének egyre növekvő szükségességét felismerve az elmúlt évtizedben több olyan kutatási program indult, amelyek célja az volt, hogy elősegítse az újabb és intenzívebb haltermelési technológiák negatív környezeti hatásainak csökkentését, illetve kiküszöbölését. A hazai és nemzetközi kutatások eredményeinek köszönhetően ma már az édesvízi haltermelésnek számos olyan rendszere, illetve technológiája áll rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a környezetbarát haltermelést különböző környezeti adottságok mellett, akár természetvédelmi területen is. 9

10 A tógazdálkodás diverzifikációja és a tavak komplex funkciója Az 1990-es évektől a nagyüzemi tógazdálkodás diverzifikációja figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy a korábbi ponty dominanciájú, kiegészítő gabonatakarmányozáson alapuló fél-intenzív polikultúrás haltermelési technológiák változatosabbá váltak a helyi (természeti) adottságoktól és a gazdálkodási, illetve piaci realitásoktól függően. Egyes, nagyobb méretű olyan tavak, amelyekre jellemzőek voltak a komplex környezeti kölcsönhatások, extenzívebbé váltak, míg egyes kisebb, jó vízellátású olyan tavakon, ahol a környezeti tényezők jól szabályozhatók voltak, növekedett a termelés intenzitása. Megállapítható azonban, hogy a környezet és a halgazdálkodás kapcsolata döntően meghatározta a diverzifikáció irányát és mértékét. A diverzifikáció nemcsak a termelés intenzitásának változását jelentette, hanem a hasznosítás változékonyabbá válását is. A halastavak adottságaiktól függően nemcsak haltermelést, de olyan funkciókat is ellátnak, mint élőhely-fenntartás, vízgazdálkodás, turisztikai szolgáltatás, stb. A halastavak és a természetvédelem kapcsolatának szempontjait figyelembe véve alapvetően négy kategóriát különböztethetünk meg az alábbiak szerint: 1. kizárólag természetvédelmi funkciót ellátó tavak; 2. elsősorban természetvédelmi funkciót ellátó halastavak; 3. elsősorban haltermelési funkciót ellátó halastavak; 4. kizárólag haltermelési funkciót ellátó halastavak. Ma hazánkban a legtöbb halastó a 3. kategóriába tartozik, amikor a halastó amellett, hogy elsődlegesen (extenzív) haltermelésre szolgál, egyben fontos élőhelye a sok vízhez kötődő élőlénynek is. Egy tógazdaságon belül mind a négy kategória előfordulhat az egyes tavak hasznosítását illetően. Megjegyezzük, hogy az 1. kategóriába tartozó tavakban is folyik halgazdálkodás, akár őshonos, illetve védett, vagy veszélyeztetett fajok fenntartása, akár madár élőhely, vagy más, vízhez kötődő természeti érték életterének biztosítása miatt. Nem nélkülözhető tehát ebben az esetben sem a vizes élőhely bizonyos mértékű menedzsmentje, amely a vizeket, a természetet ismerő halászok által végezhető hatékonyan és szakszerűen. Igaz ugyanakkor a 4. kategóriába tartozó tavakra is, hogy bár kizárólag haltermelési céllal hasznosítják azokat, bizonyos mértékű természetvédelmi funkciót ezek is ellátnak, mint vizes élőhelyek. 10

11 Az, hogy egyes halastavak milyen mértékben végeznek természetvédelmi szolgáltatást, részben a rendeletek (pl. NATURA 2000; Ramsari Egyezmény) által meghatározott kényszer, részben egyes támogatások (pl. agrár-környezetgazdálkodási támogatás) általi ösztönzés befolyásolja, de említésre méltó az ágazat önszabályozási törekvése is, az általa kidolgozott Jó Tógazdálkodási Gyakorlat követése révén. Megállapítható ugyanakkor, hogy a halastavi haltermelés és a természetvédelem közötti kapcsolat feszültségekkel terhelt. Ez elsősorban abból adódik, hogy nem kellőképpen elismert a tógazdálkodás pozitív szerepe a természetvédelemben. Jelenleg a tógazdák finanszíroznak olyan, a társadalom által elvárt, de általa meg nem fizetett tevékenységeket, mint például a védett és veszélyeztetett állatok élőhelyének fenntartása, illetve azok életfeltételeinek biztosítása. Új típusú, környezetbarát haltermelő rendszerek Bár hazai haltermelésünkben meghatározó a tógazdálkodás, a kutatás-fejlesztés eredményeinek hasznosítása révén új típusú haltermelő rendszerek és technológiák állnak rendelkezésre a növekvő haligény hazai kielégítésére. Ezen új rendszerek fejlesztésénél már eleve egyik alapvető szempont volt a környezetbarátság és az erőforrás-kímélet, így e rendszerek alapvető technológiai elemei például a víz recirkuláltatása, a hulladék tápanyagok újrahasznosítása, illetve az elfolyó vizek kezelése. A zárt recirkulációs halnevelő rendszerek erőforrás-kímélők, illetve a haltermelés és annak külső környezete közötti kölcsönhatások teljesen szabályozottak. Így ezek a rendszerek jelenthetik hosszabb távon az édesvízi haltermelés legfontosabb bázisait Európában a Fenntartható Európai Akvakultúra Fejlesztés Stratégiája által támogatottan. Egyelőre az ilyen rendszerek létesítése és működtetése drága, és ezért azok alkalmazása csak magas piaci értékű alak előállítása esetén gazdaságos. 11

12 A nyitott, részben recirkuláltatott vízkörű, elfolyóvíz kezeléssel ellátott halnevelő rendszerek a hagyományos átfolyóvizes rendszerek továbbfejlesztett változatai. E rendszerek utóbbi időben történő fejlesztésének éppen az erőforrás-kímélet növelése és a környezeti hatások csökkentése volt a célja. Hazánkban a termálvizek intenzív haltermelésre történő hasznosításában meghatározó szerepük van az ilyen rendszereknek. A kombinált intenzív-extenzív haltermelő rendszerek még nem terjedtek el a hazai gyakorlatban, de várható, hogy az ilyen rendszerek egyre nagyobb szerepet játszanak majd a lakosság friss hallal való ellátásában, illetve a halválaszték bővítésében. E rendszerek működésének alapelve, hogy az intenzív egységből (kis tó, medence, ketrec) elfolyó, tápanyagban gazdag vizet extenzív tóban hasznosítjuk, és a tisztított vizet újrahasznosítjuk. Fentebb ismertetett halnevelő rendszerek elvileg természetvédelmi területeken is működtethetők, hiszen azoknak a környezettel való kapcsolata szabályozott. E rendszerekre jellemző, hogy a terület és a víz hasznosítása igen hatékony, vagyis kis területen kevés vízben nagy mennyiségű halat lehet előállítani. Ezek a rendszerek közvetve elősegítik a természetvédelmi célokat szolgáló vizes élőhelyek területének növelését azáltal, hogy kis területre koncentrálják a haltermelést, de ugyanakkor szabályozott formában tápanyagot is biztosítanak a vizes élőhelyek számára. Az ilyen rendszerek elterjesztése egyaránt szolgálná az egészséges halhús-ellátást hazai termelőktől, illetve a természeti környezet védelmét. 12

13 Halgazdálkodás és természetvédelem erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás Homoródszentpálon Baczó Zoltán Agropisc Rt., Homoródszentpáli Tógazdaság, Románia Kivonat Előadásomban bemutatom a különböző védettségi szintű erdélyi halastavak pillanatnyi állapotát, és a halgazdálkodás, valamint a természetvédelem jelenlegi helyzetét. Kiemelten foglalkozom a székelyföldi, homoródszentpáli tógazdasággal, mely egy sós mocsár helyén létesült ben, 210 hektáros területen. A területet a Hargita megyei tanács nyilvánította védetté 1980-ban, több mint 25 éves kutatómunka eredményeként. Napjainkra a speciális természetvédelmi területek átfogó európai, ökológiahálózatának a tagja (Natura 2000), ugyanakkor fontos madárélőhelyek (IBA terület RO045) közt is jegyzik. A halastavakon a haltermelés beindulásával változatos vizes élőhelyek alakultak ki, ezáltal a vándormadarak egyik legfontosabb pihenő- és táplálkozó-állomásává változott a Kárpátmedencében. Az 1990-es évek végére a gazdaság egyre leromlottabb állapotba került, a termelőeszközök használhatatlanná váltak, és a szárazon maradt tómedreket beborították a nád és a fás szárú növények társulásai. Ennek a szomorú állapotnak a magánosítási folyamatok vetettek véget. A magánkézbe került gazdaság területén az új tulajdonos, a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet szakmai irányítása mellett, között fokozatosan megteremtette az eredeti kialakítás szerinti pontyos tógazdasági technológia alkalmazásának új feltételeit. A homoródszentpáli tógazdasági termelés speciálisan a Romániában is őshonos halfajokra alapozódik, melyek közül elsődlegesen a ponty (Cyprinus carpio) jelenti a termelés bázisát, hároméves előállítási ciklussal. A ponty mellett polikultúrában nö- 13

14 vényevő és ragadozó halakat is termelnek. A ponty tenyészanyag a HAKI génbankjából származik. A haltermelés mellett fontos cél az ökoturizmus feltételeinek megteremtése, ezáltal az idelátogató családok minden tagja megtalálhatja a megfelelő kikapcsolódási és szabadidős tevékenységét. Összefoglalva tehát a tógazdaság legfontosabb funkciói a következők: d Egészséges élelmiszer termelés a környezet terhelése nélkül; d Természetvédelmi feladatok ellátása; d Vidékfejlesztési funkciók, elsősorban a horgász- és ökoturizmus fellendítésével; d Munkahelyteremtés, az életszínvonal fokozatos emelkedése érdekében. A év második félévében várhatóan beindul a román halászat fejlesztését célzó operatív program, a Román Nemzeti Halászati és Akvakultúra Ügynökség koordinálásával. A program ideje alatt 2013-ig lehet különféle fejlesztésekre Európai Uniós forrásokat kihasználni, melyben a HAKI is szerepet kaphat a romániai tógazdasági haltermelés fejlesztésének háttérintézményeként, és ezáltal Szentpál után több erdélyi halastó is betöltheti a tógazdaságok fentebb említett funkcióit. 14

15 Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán esettanulmány Simay Gábor Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest Kivonat Biharugra és Geszt települések határában, Békés megye északi részén, az országhatár mentén helyezkedik el a két nagy kiterjedésű egységből álló halastó rendszer. A Begécsi-halastavak 1175 ha, míg a Biharugrai-halastavak 752 ha nagyságúak, így teljes kiterjedésükkel (1927 h) Magyarország második legnagyobb halastó rendszerét alkotják. Méretének megfelelően a tavak természetvédelmi jelentősége óriási, melyet hazai védelmi státusza mellett nemzetközi elismertsége is igazol. A terület 1990 márciusa óta védett, Biharugrai Tájvédelmi Körzet néven óta része a Körös Maros Nemzeti Parknak től IBA (Hu030) terület, 1998 óta Ramsari terület, része a Natura 2000 hálózatnak. 15

16 A terület legkiemelkedőbb természetvédelmi értéke az itt fészkelő, átvonuló és telelő vízimadárfajok tömege, melyek száma alkalmanként jelentősen meghaladhatja az példányt. A területén három szervezet gazdálkodik, melyek közül az egyik, a Bihar Közalapítvány 495 ha-on csak természetvédelmi célú kezelést végez, elsősorban a vízimadarak számára legtöbb alkalmas fészkelőhelyet biztosító tavakon. A másik két gazdálkodó 559, illetve 866 ha területen végzi tevékenységét. A területen jelenleg a széles körben elterjedt hároméves üzemformájú haltermelés folyik, polikultúrás népesítéssel (körülbelül 73% ponty, 19% busa, 5% amúr, 3% ragadozó hal). Ivadéknevelés jelenleg nincs júliusában kezdődött egy Global Environmental Facility (GEF) projekt a területen, melynek hazai partnere a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint az Agropoint Kft. és a Bihar Közalapítvány. Ez a demo projekt része a Wetlands International vezetésével irányított nemzetközi projekt hálózatnak. Céljuk a vízimadarak eurázsiai afrikai vonulási útvonala mentén egy olyan hálózat kialakítása, ahol a közvetlen természetvédelmi fejlesztések mellett a környezettudatossági és fenntarthatósági szempontok is prioritást kapnak. Ennek megfelelően a biharugrai projektben helyet kaptak természetvédelmi célú élőhely fejlesztési tevékenységek, az ökoturizmus megalapozását szolgáló tevékenységek és a természetbarát halgazdálkodás fenntarthatóságát segítő intézkedések. Természetvédelmi beruházásként kialakításra kerül a sirályok és küszvágó csérék számára készülő költő sziget, mely eredményeként várhatóan növekedni fog e területen fészkelő védett fajok költő állománya. A területen található kisebb (kb. 5 ha) medreket elárasztottuk, minek következtében azok kiváló feltételeket biztosítottak számos vonuló és fészkelő védett, vagy fokozottan védett madárfaj számára. A természetvédelmi fejlesztések mellett elengedhetetlen, hogy a jelenlévő fészkelő, táplálkozó, vagy vonuló madárfajok példányszámát a lehetőségekhez képest pontosan nyomon kövessük. A Bihar Közalapítvány munkatársa ennek megfelelően heti rendszerességgel végez vízimadár számlálást mindkét halastó rendszeren. 16

17 A lehetőségekhez mérten a turizmus (jelen esetben a terület természeti értékeire épülő ökoturizmus) a múltban nem játszott jelentős szerepet a projekt terület (és a védett terület) életében ben a természetvédelem érdekeinek megfelelően betiltották a vízmadár halászatot a halastavak területén. Így jelenleg a terület legnagyobb vonzerejét annak természetvédelmi értékei képviselik. Ennek megfelelően a Körös Maros Nemzeti Park Igazgatósága a projekt terület közvetlen közelében építette fel 2007-ben látogatóközpontját (madárvárta), ahol több mint 30 látogató számára tudnak szállást biztosítani. A létesítmény működésének első féléve bizonyította, hogy egy ilyen létesítmény nagymértékben növelheti a terület látogatottságát. Az eddigi fejlesztésekkel párhuzamosan a projekt keretein belül olyan fejlesztéseket kívánunk megvalósítani, melyek a területet még vonzóbbá tehetik, annak bemutathatóságát növelik. Ezen célok eléréséhez a halastavak területén tervezzük fából készült, a környezetbe illeszkedő madármegfigyelő tornyok építését, valamint egy pihenő faház kialakítását. A már kihelyezett információs táblák hálózatának bővítését is meg kívánjuk valósítani. A projekt keretein belül a Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) készített egy átfogó kezelési tanulmányt a Biharugrai- és Begécsi-halastavak egyes részeit illetően. A természetvédelmi és ökoturisztikai részek mellett helyet kapott egy, a természetbarát halgazdálkodás fejlesztési lehetőségeiről szóló rész is a tanulmányban. A tanulmány a javasolt intézkedéseket két csoportja osztja: Rövidtávú (gyorsan bevezethető) tevékenységek: 1. nagymértékben csökkentett takarmány bevitel (különösen a drága szemes takarmányokból), megnövelt szerves trágya bevitel a nagyméretű tavakban ( ha) 15 t/ha szerves trágya bevitel javasolt; 2. megnövelt szerves trágya bevitel, visszafogott takarmányozás a közepes tavakban (50 80 ha) 10 t/ha szerves trágya bevitel mellett 2 kg/kg FCR mennyiségű egyéb takarmány bevitel javasolt (olcsó mezőgazdasági melléktermékek javallottak, pl. rostaalj); 17

18 3. a szerves trágya és a (szemes) takarmány beviteli arányának optimalizálása a kisméretű tavak esetében 5 t/ha szerves trágya bevitel mellett 5 kg/kg FCR szemes takarmány bevitele javasolt. Hosszútávon (lassan, tervezéssel bevezethető) tevékenységek: 1. gravitációs vízellátás biztosítása (szemben a nagy energiafelhasználású szivattyús megoldással); 2. kistavas intenzív-extenzív termelés kombinálása; 3. ivadéknevelés; 4. bio-hal termelés; 5. horgászturizmus fejlesztése kisméretű horgásztó kialakításával. A fenti tevékenységek megvalósításához védett terület esetén fontos a természetvédelmi hatóságokkal való egyeztetés, engedélyeztetés. Egyes tevékenységek (2. és 5.) fokozottan védett területen nem valósíthatók meg. A tanulmány és a projekt más elemei kifejezetten az érintett halastavakra vonatkoznak, a felsorakoztatott javaslatok azonban bizonyos feltételek mellett más természetvédelmi területen működő gazdaságok számára is hasznosak lehetnek. Agropoint Kft. 18

19 Természetbarát halgazdálkodás Rétimajorban esettanulmány Lévai Ferenc Aranyponty Halászati Zrt., Százhalombatta Kivonat Hazánkban a haltermelés elsősorban tógazdaságokban, extenzív, illetve fél-intenzív módon, hagyományos technológiák alkalmazásával történik. A hazai tógazdálkodás más mezőgazdasági tevékenységekkel összehasonlítva, azoknál nagyobb mértékben ágyazódik be a természeti környezetbe, hiszen a halastavak, mint vizes élőhelyek jelentősen hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez és gazdagításához. Az egykor gazdag vízi világ teremtette természeti értékeket ma sok helyen már csak azok a halastavak őrzik, amelyek többségét mezőgazdasági termelésre csak korlátozottan alkalmas területeken építettek. Így a halastavak a termelési funkción túl igen fontos vize élőhelyként és tájképet formáló elemként is szolgálnak. A halastavak többcélú hasznosításának jelentősége az utóbbi évtizedekben került a figyelem homlokterébe. Az iparosodás és a városiasodás következményeként felértékelődött a természeti környezet, különös tekintettel a vizes élőhelyekre, amelyek létalapját a véges és veszélyeztetett édesvíz készletek adják. A hazai tógazdálkodás felismerte a vizes élőhelyek megőrzésében, illetve a vízi erőforrások hasznosításában meglévő felelősségét és a fejlesztési programok nem a termelés egyoldalú növelésére, hanem a természetbarát halgazdálkodásra irányulnak. Rétimajor egy speciálisan összefonódott ökológiai halgazdaság és ökoturisztikai központ, ahol többirányú ökológiai természethasznosítás történik egy vizes élőhelyen: d a halastórendszert erőforrásként fogjuk fel, aminek minél sokrétűbb felhasználása a gazdálkodás alapja, d ennek gerince a tórendszeri haltermelés. 19

20 d Ökoturizmus természetvédelmi területen: a természetes környezeti értékek folyamatos figyelembe vétele mellett a hely adottságainak kihasználása a természetes egyensúly megőrzésével. A halastavi gazdálkodás a környezettudatos gazdálkodás erősítésével, a környezetkímélő-környezetbarát haltermelési módszerek alkalmazásán keresztül hozzájárul a természeti értékek fennmaradásához, a környezeti állapot javulásához. Ezért e módszerek fokozottabb ösztönzése a jövőre nézve továbbra is feladat. A tógazdálkodás fejlesztésének új iránya a tevékenységek diverzifikálása. A tógazdák innovációs készsége és fejlesztési törekvései mellett szükség van azonban a természetbarát gazdálkodás feltételeinek javítására. A tógazdálkodás ezen új formájának fejlesztését elő kell, hogy segítsék a törvények és rendeletek, különös tekintettel a természeti szolgáltatások támogatására, a védett állatok okozta károk kompenzációjára és a vízszolgáltatási díjakra. A tógazdákat partnereknek kell tekinteni a vízgazdálkodás, illetve a vizes élőhelyeken folytatott gazdálkodás tervezése és ilyen programok végrehajtása során. 20

21 Jegyzetek 21

22 Jegyzetek 22

23 HALÁSZATI ÉS ÖNTÖZÉSI KUTATÓINTÉZET 5540 Szarvas, Anna-liget 8. Kutatóintézetünk az alábbi formában kínál szaktanácsadást és technikai segítségnyújtást az ágazat gazdasági szereplőinek: szakértői munka, helyszíni konzultáció és szaktanácsadás, megvalósíthatósági tanulmányok, közös innovációs pályázatok, bemutatóval egybekötött szakmai fórumok szervezése, nyomtatott kiadványok és információs anyagok, internetes tájékoztatás. Az alábbi szakterületeken várjuk megkeresésüket: környezetbarát, víztakarékos tavi haltermelési technológiák Dr. Gál Dénes 66/ természetbarát multifunkcionális tógazdálkodás Dr. Váradi László 66/ tógazdasági haltermelés Józsa Vilmos 66/ intenzív haltermelési technológiák Dr. Rónyai András 66/ intenzív haltermelő telepek elfolyóvizének kezelése Dr. Pekár Ferenc 66/ környezetbarát halegészségi technológiák Dr. Jeney Galina 66/ tenyésztési programok Dr. Jeney Zsigmond 66/ minőségi tenyészanyag ellátás Kakuk Csaba 66/ természetes vizek halászati és horgászati hasznosítása Dr. Györe Károly 66/ víz-, talaj- és növényanalitikai mérésszolgáltatás Borók Imre 66/ További információt ad a Szaktanácsadási és Innovációs Központ vezetője: Józsa Vilmos 66/ ) Fax:

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több

Részletesebben

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen

Részletesebben

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Tartalom A fenntarthatóság a haltermelésben Haltermelő rendszerek típusai Jellemző haltermelési gyakorlat

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22. A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete 1. Felhívás azonosító jele 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. A B C D E F G H I J K VP1-1.1.1- VP1-1.2.2- VP1-1.3.1- VP1-2.1.1-2.1.2- VP1-2.3.1-4.1.1.1-4.1.1.2-4.1.1.3-

Részletesebben

A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest

A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, szeptember 20. Budapest 2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember 20. Budapest 2013 A halgazdálkodás fenntartható fejlesztése és jövője Szakmai tanácskozás, 2013. szeptember

Részletesebben

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok. A magyar halászati stratégia A 2014-2020-as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok. Gábor János VM HAHOPIHO Halászati horgászati szabályozás

Részletesebben

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben Dr. Szűcs István egyetemi docens Debreceni Egyetem (DE GVK) Dr. Szathmári László egyetemi docens Mosonmagyaróvári Kar (NymE-MÉK) A halgazdálkodás fenntartható

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt. A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián²

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2012/1 szám

A MAGYAR AKVAKULTÚRA SZÖVETSÉG HÍRLEVELE. 2012/1 szám 2012/1 szám A Magyar Akvakultúra Szövetség a 2012. év során is aktívan részt vett az ágazatot érintő rendeletek és szabályzók kidolgozásával kapcsolatos előkészítő munkában, illetve a Halászati Operatív

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) éves fejlesztési kerete

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) éves fejlesztési kerete A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) éves fejlesztési kerete A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdításáról szóló

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Vidékfejlesztési Program 2014-2020 - A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források Víz- és energiatakarékos öntözés a mezőgazdaságban Szarvas 2015. július 9. Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztésért

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 498 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 8. szám A Kormány 1012/2016. (I. 20.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 1. A Kormány megállapítja a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról

A Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 70. szám 5451 A Kormány 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról 1. A Kormány a) megállapítja a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA?

A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? A HALÁSZATI K+F+I SZEKTOR HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HELYZETE, LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI, AVAGY MIÉRT VAN SZÜKSÉGE A GYAKORLATNAK A KUTATÁSRA? Urbányi Béla, Horváth Ákos, Müllerné Trenovszki Magdolna, Hegyi Árpád,

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet)

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet) Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet) az akvakultúra (beleértve az intenzív iparszerű üzemeket is) termelési kapacitás növelése új halgazdaságok építésével;

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai

Részletesebben

Tógazdaságok szerepe a természetvédelemben és a vízgazdálkodásban

Tógazdaságok szerepe a természetvédelemben és a vízgazdálkodásban Tógazdaságok szerepe a természetvédelemben és a vízgazdálkodásban Puskás Nándor vezérigazgató Hortobágyi Halgazdaság Zrt. XIV. Nemzetközi Tiszai HalfeszDvál A magyar halászat vidékformáló ereje konferencia

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Támogatási lehetőségek 2014-2020 között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Az alábbi összeállítás a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó azon támogatási lehetőségeket tartalmazza,

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában Balázs Kucska Az intenzív és s tavi haltermelés s megoszlása sa 25000 intensive systems ponds ponds and intensive systems 20000 15000 mt 10000 5000 0

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel

Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Szarvas, 2015. július 09. A mezőgazdasági célú vízhasználat

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Konferencia a hazai akvakultúra ágazat megújulásáért A 15. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál alkalmából 2011. Szeptember 2. Szeged A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Tartalom

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Felhívás azonosító tervezett ideje VP4-10.1.1-15 Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés 158.6 egyszerűsített október VP4-11.1.1-11.2.1-15

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata Integrált szemlélető program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform

Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens Platform szakmai vezető Bemutatkozás NKTH által meghirdetett pályázat, 2007: Nemzeti Technológiai

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben