JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA

Átírás

1

2 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA JAVASLATTEVŐ FÁZIS VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK MEGBÍZÓ: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÖNKORMÁNYZATA Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzati Hivatal 5000, Szolnok Kossuth L. u 2. MEGBÍZÓ KÉPVISELŐJE: FEJÉR ANDOR A MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE Lakatos István irodavezető, Térségfejlesztési és Külügyi Iroda Mészáros János megyei főépítész GENERÁLTERVEZŐ: VÁROS-TEAMPANNON KFT Budapest, Veres Pálné u. 7. képviselője: Koszorú Lajos VEZETŐ TERÜLETRENDEZŐ TERVEZŐK KOSZORÚ LAJOS vezető területrendező tervező Város-Teampannon Kft. TR /01 LÁZÁR TIBOR vezető területrendező tervező Környezetterv Kft. TR /01 TERVEZŐK Tábori Attila környezetgazdálkodási mérnök Város-Teampannon Kft. Szántó Katalin területrendező tervező Város-Teampannon Kft. TR /05 Polgár Judit szociológus Üzenet Kft. Wettstein Anikó közlekedésmérnök Főmterv Zrt. K1-d Kádi Ottó közlekedésmérnök Főmterv Zrt. Győri Benjámin településmérnök Ur-ben design Kft. Koszorú Bálint településmérnök Kobala Bt Nagy Márta konzulens Város és Gazdaság Kft. Raáb József építész Ur-ben design Kft. Skorka Lajos építész Város-Teampannon Kft. Szőke Tamás településmérnök KÖTÁG Bt. Tóth Helga környezetgazdálkodási mérnök KÖTÁG Bt. Tornai Mátyás építész Város és Gazdaság Kft. SZAKÉRTŐK Vécsei Pál szociológus Dinamikus Tér kft. Horn Gergely közgazdász Numerikusz Bt. MUNKATÁRSAK: Munkácsi Péter Németh József Valánszki István Város-Teampannon Kft. Ur-ben design Kft. Város-Teampannon Kft. VÁROS-TEAMPANNON KFT

3 VÁROS-TEAMPANNON KFT

4 TARTALOMJEGYZÉK III.1. BEVEZETÉS 5 III.1.1 TÖRVÉNYI, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 5 III.1.2 A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK MÓDSZERE 6 III.1.21 A Helyzetfeltárás módszere 7 III.1.22 A javaslattevő fázis kidolgozásának módszere 7 III.2. A TELEPÜLÉSRENDSZER FEJLESZTÉSÉNEK JAVASLATA 9 III.2.1. TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV MEGALAPOZÁSA 9 III.2.2 EGYÜTT TERVEZHETŐ TÉRSÉG 10 III.2.3 SAJÁTOS MEGYEI TÉRSÉGEK 11 III.2.31 A gazdaságfejlesztés kiemelt térségei és térségi jelentőségű központjai 11 III.2.32 A turizmusfejlesztés kiemelt térségei és térségi központjai 11 III.2.33 Érzékeny települési térségek 12 III.3 KÖZLEKEDÉSHÁLÓZAT ALAKÍTÁSÁNAK JAVASLATA 13 III.3.1 A TERÜLETRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATMÓDOSÍTÁSÁNAK HÁTTERE 13 III.3.2. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS 14 III.3.21 GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT 14 III.3.22 FŐÚTHÁLÓZAT 14 III.3.23 TÉRSÉGI MELLÉKUTAK 15 III.3.4 EGYÉB MELLÉKÚTHÁLÓZATI ELEMEK 17 III.3.5 FOLYAMI ÁTKELÉS 18 III.3.6 VASÚTI KÖZLEKEDÉS 19 III.3.61 Jelenlegi és várható vasútfejlesztések/visszafejlesztések 19 III.3.62 Nagysebességű vasút 21 III.3.7 KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS 21 III.3.8 VÍZI KÖZLEKEDÉS A TISZA TÉRSÉG INTEGRÁLT FEJLESZTÉSE 22 III.3.9 LÉGI KÖZLEKEDÉS 23 III.3.10 LOGISZTIKA 24 III.4 TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEMI CÉLÚ ÖVEZETEK, SAJÁTOS MEGYEI TÉRSÉGEK 25 III.4.1 A TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV TÁJSZERKEZETI VÁLTOZÁSAI 25 III.4.2 ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI (MEGYEI) ÖVEZETEK 25 III.4.21 Országos ökológiai hálózat térségi övezetei 25 III.4.22 ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ TájképvédelmI TERÜLET 26 III.4.3 SAJÁTOS MEGYEI TÉRSÉGEK 27 III.4.31 Védett természeti területek (Sajátos megyei térség) 27 III.4.32 Natura 2000 területek (Sajátos megyei térség) 29 III.4.33 kiemelten fontos Érzékeny természeti területek (ÉTT) 30 III.4.34 komplex tájgazdálkodás térségei 30 III.5 KÖRNYEZETI ÉS TERMÉSZETI ERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÖVEZETEK, SAJÁTOS MEGYEI TÉRSÉGEK 33 III.5.1 AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLÚ ÖVEZETEI 33 III.5.2 A VÍZGAZDÁLKODÁS SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEI, ÖVEZETEI 33 III.5.21 Vízgazdálkodási térség és a vízgazdálkodás építményei (TSZT) 33 III.5.22 Nagyvízi meder 35 III.5.23 Rendszeresen belvízjárta területek övezete 35 III.5.24 Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek övezete 36 III.5.25 Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe 36 III.5.3 KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ TERÜLETEK ÖVEZETEI, SAJÁTOS MEGYEI TÉRSÉGEI 37 III.5.31 KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ ERDŐTERÜLETEK 37 III.5.32 erdőtelepítésre alkalmas területek 37 III.5.33 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek 37 VÁROS-TEAMPANNON KFT

5 III.5.4 ÁSVÁNYI NYERSANYAG-GAZDÁLKODÁS 38 III.5.5 TÉRSÉGI HULLADÉKLERAKÓHELY KIJELÖLÉSÉHEZ VIZSGÁLAT ALÁ VONHATÓ TERÜLET 38 III.5.6 FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS 38 III.5.7 SZÉLERÓZIÓNAK KITETT TERÜLET 38 III.5.8 TÁJREHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ TERÜLETEK 39 Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület 39 Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület 39 III.5.9 AZ AJÁNLÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLÚ ÖVEZETEI 39 III.5.91 Nitrátérzékeny települések 39 III.5.92 Térségi jelentőségű árutermelő mezőgazdasági térség 40 III.5.93 Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter által érintett települések 40 III.5.94 Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület 40 III.6 KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ÖVEZETEK, SAJÁTOS MEGYEI TÉRSÉGEK 41 III.6.1 VILÁGÖRÖKSÉG ÉS VILÁGÖRÖKSÉG-VÁROMÁNYOS TERÜLET ÖVEZETE 41 III.6.2 TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSI TÉRSÉG ÖVEZETE 42 III.6.3 VÉDENDŐ SZERKEZETŰ TELEPÜLÉSEK 42 III.7 HONVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ÖVEZETEK 44 III.7.1 KIEMELT FONTOSSÁGÚ MEGLÉVŐ HONVÉDELMI TERÜLET 44 III.7.2 HONVÉDELMI TERÜLET 44 III.8 KÖZMŰHÁLÓZATTAL ÉS ÉPÍTMÉNYEIVEL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK, FEJLESZTÉSEK 45 III.8.1 ELEKTROMOS HÁLÓZATOK 45 III.8.2 ERŐMŰVEK 45 III.8.3 SZÉNHIDROGÉN HÁLÓZATOK 46 III.9 AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVE ÉS A MEGYE TÉRSÉGI SZERKEZETI TERVE KÖZÖTTI ÖSSZHANG ÉRTÉKELÉSE 47 III.9.1 A TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS ÖSSZHANGJA 47 III.9.2 VONALAS ELEMEK ÖSSZHANGJA 48 IV. TÁRSADALMI, KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT 49 IV.1 BEVEZETÉS 49 IV.2. A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT ÉS AZ INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TÁRSADALMI GAZDASÁGI HATÁSAI 51 IV.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERV KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 54 IV.3.1 A környezeti hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése 55 IV.3.2 A területrendezési terv felülvizsgálatának főbb céljai 56 IV.3.3 A területrendezési terv felülvizsgálata tartalmának összefoglaló ismertetése 56 IV.3.4 A területrendezési terv összefüggése más releváns tervekkel 57 IV.3.5 A tervben szereplő javaslatok hatása a föld védelmére 58 IV.3.6 A tervben szereplő javaslatok hatása a levegő védelmére 59 IV.3.7 A tervben szereplő javaslatok hatása a vizek védelmére 60 IV.3.8 A tervben szereplő javaslatok hatása a hulladékgazdálkodás helyzetére 61 IV.3.9 A tervben szereplő javaslatok hatása a tájra 61 IV.3.10 A tervben szereplő javaslatok hatása az épített környezetre 62 IV.3.11 A tervben szereplő javaslatok hatása a kulturális örökség védelmére 62 IV.3.12 A tervben szereplő javaslatok hatása az élővilág védelmére 63 IV.3.13 A terv környezeti hatásainak összefoglalása 64 VÁROS-TEAMPANNON KFT

6 III.1. BEVEZETÉS Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzatának Közgyűlése törvényi kötelezettségének megfelelően 2009 tavaszán megindította a megye területrendezési tervének módosítását. A megyei területrendezési terv elsősorban az országos és térségi szintű szerkezetalakítási, rendezési szándékokat hivatott térben összehangolni. A megyei területrendezési terv jóváhagyása után csak azzal összhangban lévő településrendezési tervek hagyhatók jóvá. Fontos feladata a tervnek éppen ezért, hogy magasabb szintű jogszabályok szabta keretek között térben egymáshoz hangolja a települések egyedi szándékait, illetve a helyi és a térségi igényeket is. A megalapozó munkarészek következő fejezetei során a 2004-ben készített megyei területrendezési tervhez képest történt változásokat emeljük ki. III.1.1 TÖRVÉNYI, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A területi tervezést megalapozó jogszabály a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény, melynek deklarált céljai a következők: 2. a) az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása; b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében; c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény 23/B -a szerint a megye területrendezési terve a térség területi határát, térségi szerkezeti tervét, térségi övezeteit és területrendezési szabályzatát foglalja magában, továbbá tartalmazhat ajánlásokat és intézkedési javaslatokat. A fenti törvény alapján alkotta meg az Országgyűlés az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényt, amely az évi törvény szellemiségétől eltérően a megyei és kiemelt térségi tervek döntési hatókörét igen szűkre szabta. Az OTrT felülvizsgálatát június 9-én fogadta el az Országgyűlés. Az OTrT tartalmilag jelentősen módosult, azonban szellemisége nem változott. E törvény 30. -ának (3) bekezdése kimondja, hogy a megyei területrendezési terveket december 31-ig e törvénnyel összhangba kell hozni. A megyei területrendezési terv javaslattevő fázisának lezárása előtt közvetlenül lépett hatályba (2009. október 21.) a területfejlesztési koncepció, területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet, mely a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet előírásait váltotta le. Mindkét rendelet részletesen meghatározza a javaslattevő fázis tartalmi követelményeit, illetve az új rendelet (a korábbi 184/1996. (XII. 11.) rendeletet hatálytalanítva), meghatározza a tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjét is. Újdonsága, hogy az Országos Településrendezési és Építési Követelményekhez hasonlóan rögzíti térségi szerkezeti terv és övezetek esetén az alkalmazandó jelkulcsokat, valamint egyes kötelező mellékletek esetén (pl. Környezeti, gazdasági társadalmi hatásvizsgálat) részletes tematikát határoz meg. Az új rendelet a zárórendelkezései között meghatározza ugyan, hogy az előírásai csak a hatálybalépését követően kötött szerződések, és a hatálybalépését követően készített vagy módosított területi tervekre kell alkalmazni (tehát a jelenlegi felülvizsgálat során nem), azonban a dokumentum az új jogszabály előírásaival is összhangban van. VÁROS-TEAMPANNON KFT

7 A rendelettel kapcsolatban megjegyzendő előnye a területrendezéssel és területfejlesztéssel kapcsolatos eljárások és követelmények egy rendeletként történő kezelése, azonban sajnos, a jogszabályi hierarchia miatt (ld OTrT), előfordulnak nem megfelelések a jogszabályok között, de még a jogszabályon belül is. A fenti jogszabályok meghatározzák, hogy a megyei területrendezési tervek milyen térségi területfelhasználási egységeket és térségi övezeteket jelölhetnek ki. A térségi terület-felhasználási kategóriákra, övezetekre vonatkozó szabályokat az OTrT tartalmazza, amiktől eltérő, vagy további szabályokat a megyei területrendezési tervek nem tartalmazhatnak(!). A megyei terv feladata tehát lényegében az OTrT által meghatározott országos övezetek pontosítása és az ágazatok adatszolgáltatása alapján a térségi övezetek kijelölése, valamint az OTrT által meghatározott szabályok megismétlése. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény 23/B. alapján ajánlások és intézkedési javaslatok keretében jogosult a megye egyedi sajátosságainak megfelelő térségeket és azokra vonatkozó szabályokat megfogalmazni. Az ajánlások és intézkedési javaslatokat a közgyűlés a fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz és stratégiákhoz hasonlóan határozattal hagyhatja jóvá. A megyei szintű szabályozás e korlátozása, a centralizált döntés túlsúlya nem csak az Európai Unió által deklarált szubszidiaritás elvének mond ellent, de súlyos egyensúlytalanságot mutat a települési önkormányzatoknak a településrendezési tervekben érvényesíthető igen tág jogszabály-alkotási lehetőségével is. A központi akarat és a 3 ezernél több helyi akarat között a köztes területi szinten (legyen az régió, megye vagy kistérség) érdekérvényesítési lehetőség a területrendezés terén gyakorlatilag nincs. A megye területrendezési tervének elfogadásával, olyan tartalmú rendeletet alkot, amelyben foglaltak nagy részéről valójában magasabb szinten már döntés született. A területrendezési terv készítését megalapozó jogszabályok belső ellentmondása ugyanakkor, hogy miközben a tervezés mozgástere minimális, a megalapozó munkarészekre vonatkozó kötelező tematika olyan részletességű helyzetfeltárást ír elő, amely messze meghaladja a tervezés igényeit. Az OTrT, és vele együtt a térségi területrendezési tervezés súlyos mulasztása a településrendszer differenciált szabályozása lehetőségének kizárása. Az Országgyűlés által 2005-ben jóváhagyott Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) kijelöli a különleges kezelést igénylő, Jász-Nagykun- Szolnok megye területét is érintő települési térségeket: regionális pólus és alközpontja (Debrecen- Szolnok-Nyíregyháza), Tisza mente, tanyás térség. Az OTK-ban e térségekre vonatkozóan megfogalmazott célkitűzések rendezési vonatkozással is bírnak, melyek az OTrT-ben nem érvényesülnek és a megyei területrendezési tervben is csak ajánlásként jeleníthetőek meg. Az Észak-Alföldi régió Területfejlesztési Stratégiájában kidolgozott fejlesztési szempontú differenciálás sem érvényesíthető a szerkezetalakítás szintjén. Kormányhatározat szerint hamarosan jóváhagyja az Országgyűlés az Országos Településhálózatfejlesztési Koncepciót (lásd 2011/2008. (II. 14.) kormányhatározat). Az abban foglalt elhatározások, célkitűzések a jelenlegi jogszabályi környezetben a területrendezési tervben szintén nem lesznek érvényesíthetők. A megyei tervek kiüresítése miatt az állami főépítészek szerepe is jelentősen gyengül azzal, hogy megszüntetésre kerültek a térségi szempontok megfogalmazásának és érvényesítésének eszközeként is felfogható klasszikus megyei területi tervek. A mai főépítészi gyakorlat csak az OTrTvel való összhangot kéri számon a településrendezési tervek értékelése során, ami amúgy józan gyakorlat, hiszen a megyei terv nem tartalmazhat mást. III.1.2 A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK MÓDSZERE A területfejlesztési koncepció, területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet előírásai szerint a területrendezési terv készítése előkészítő, javaslattevő és elfogadási fázisra tagolódik. Az előkészítő fázis részét képezi a vizsgálat (helyzetfeltárás) és a tervezési program (az utóbbit módosítás esetén nem kell elkészíteni). A javaslattevő fázisban kerül kidolgozásra a terv, majd a 60 napos egyeztetés lefolytatását, a tervezői válaszok elkészítését, illetve a vélemények alapján történő tervkorrekciót követően lép a terv az elfogadási fázisba, mely során az illetékes miniszternek 90 napja van a záródokumentum véleményezésére. VÁROS-TEAMPANNON KFT

8 III.1.21 A HELYZETFELTÁRÁS MÓDSZERE A helyzetfeltárás munkarész előkészítésével kezdődött meg a megyei területrendezési terv előkészítő fázisa. A Helyzetfeltárás tartalmára vonatkozólag az előzőekben bemutatott jogszabályok igen részletes tematikát határoznak meg. A vizsgálatok adataihoz több információforrást használtak fel a tervezők a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda munkatársainak közreműködésével. A felhasznált adatok alapvető beszerzési forrása az előzetes véleményezési eljárás, melyen keresztül nemcsak az egyes települések fejlesztési szándékai ismerhetők meg, hanem az érintett államigazgatási szervek is adatszolgáltatásra ösztönözhetők. Ezen belül megjegyzendő, hogy a térségi és megyei övezetek lehatárolásához szükséges adatokat az arra kijelölt szervek, hatóságok szolgáltatták a 38/2009. (II. 27. ) Kormányrendelet alapján. A helyzetfeltáró munkát kifejezetten segítette a megye településeinek kiemelkedő aktív részvétele, hiszen a kérdőívet a települések 78%- a megküldte! További információforrások az elmúlt 5 évben keletkezett, a megyei területrendezési tervvel összefüggő országos, regionális, megyei, kistérségi, szakági koncepciók, programok, stratégiák. A kistérségek helyzetét interjúk révén ismerhettük meg. (Összefoglalásukat a helyzetelemzés 2. fejezete tartalmazza). A kistérségi vezetők, polgármesterek előzőleg megadott tematika alapján tájékoztatták a tervezőteam tagjait az adott kistérség problémáiról, területrendezési vonatkozású fejlesztési szándékairól. A településszerkezeti tervek begyűjtése kifejezetten segíti az összhang megteremtését az országos, térségi (megyei) és települési elhatározások között, hiszen tartalmazza a települések fejlesztési elhatározásait (beépítésre szánt területek, települési elkerülők nyomvonala stb.). A beérkezett településszerkezeti tervek alapján a térségi szerkezeti tervlapon a települési térségek lehatárolása megtörtént. A megye települései ebben is kiemelkedtek, mivel a települések 68%-a küldött településszerkezeti terveket. Azon települések esetén, melyek ezt nem küldték, továbbra is van lehetőség a települési térség pontosítására, amennyiben ennek szükségességét a települések a véleményezési eljárás során jelzik, és megküldik a hatályos szerkezeti tervüket. A statisztikai adatgyűjtés forrásai a KSH Helységnévkönyve, illetve a KSH megyei évkönyv évi kiadványa, mely évi adatokat tartalmaz, továbbá a KSH T-STAR adatbázisa, melyben az adatok eltérő időpontban történt adatfelvétel eredményeit tartalmazzák. Bázisévként általában a évi népszámlálási adatokat használtuk, de egyes esetekben a vizsgálatok az ezredforduló előtti időszakra is visszanyúlnak. A vizsgálatok során egyéb, interneten elérhető adatforrásokat is használtunk. A helyzetelemzéshez beérkezett adatok lezárására, valamint a munkarész véglegesítésére nyarán került sor, majd a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés Gazdasági Bizottsága az 53/2009. (IX. 10.) GB számú határozatával a dokumentumot elfogadta a javaslattevő fázis kidolgozásának alapjául. III.1.22 A JAVASLATTEVŐ FÁZIS KIDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERE A javaslattevő fázis anyaga tartalmaz egyrészt jóváhagyandó, másrészt megalapozó munkarészeket a vonatkozó jogszabályok szerint. A jóváhagyandó munkarész tartalmazza magát a területrendezési szabályzatot, a térségi szerkezeti tervet, valamint az országos, és térségi övezeteket. A térségi szerkezeti terv elkészítését nagy mértékben meghatározzák az országos elhatározások, azaz az OTrT mellékletét képező Ország Szerkezeti Terve. Csak az országos elhatározásokat megjelenítve van lehetőség a térségi szintű elképzelések, fejlesztési célok beépítésére, messzemenően figyelembe véve a települési fejlesztési elképzeléseket. Az országos elemek tekintetében van némi eltérési lehetőség, azonban ezt a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. Törvény, valamint az OTrT erőteljesen behatárolja. Az eltéréseket részletesen a Közlekedési megalapozó munkarész, valamint az ország szerkezeti terve és a megye szerkezeti terv közötti összhangot elemző fejezet tartalmazza. Az országos övezetek lehatárolását az OTrT mellékletei határozzák meg, attól eltérni nem lehet, mivel az előírások szerint a megyei terv nem lehet ellentétes az OTrT-vel. A térségi (megyei) övezetek körét szintén az OTrT határozza meg, a megyének annyi lehetősége van, hogy a lehatárolásukhoz meg kell kérni a már előbb jelzett 38/2009. (II. 27. ) Kormányrendelet mellékletében felsorolt államigazgatási szervek adatszolgáltatását. Ebből látható, hogy a megyei tervezésnek szűk mozgástere van. Erre megoldást jelenthet a VÁROS-TEAMPANNON KFT

9 területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény, mely szerint a területrendezési terv tartalmazhat ajánlásokat és intézkedéseket. Azonban ezt a korábban bemutatott okok miatt csak határozattal fogadhatja el. Meglátásunk szerint a területi tervezésnek sokkal komplexebbnek kellene lennie, mivel a megyék a legtöbb esetben sajátos problémákkal és adottságokkal rendelkeznek. E logikát követve kerültek kidolgozásra a sajátos megyei térségek, mint ajánlások, valamint az intézkedési javaslatok, melyek a jóváhagyandó munkarészek második részét alkotják. Az itt található ajánlások és irányelvek betartása bár nem kötelező a településrendezési terv készítői számára, azonban ösztönözheti őket arra, hogy ezen ajánlások mentén dolgozzák ki településrendezési eszközeiket. Erre szükség is van, mivel a területi tervezés által lefektetett célok (a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. Törvény 2. -a) csak ezek betartásával valósítható meg. A megalapozó munkarészek szakágak szerint kerültek kidolgozásra, kiemelve az egyes szerkezeti elemek, övezetek kijelölésének indokát. Fontos, hogy a dokumentumban csak a 2004-ben elfogadott rendezési tervhez képest történt változások, változtatások indoka jelenik meg. Az egyeztetés további menete: A Közgyűlés által megtárgyalt megyei területrendezési terv megküldésre kerül a 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet mellékletében meghatározott érintetteknek véleményezésre. A véleményezőknek 60 napjuk van, hogy észrevételt tegyenek. A beérkezett vélemények, a területi tervtanács véleménye, valamint szükség esetén egyeztető tárgyalások alapján a tervezők összeállítják a tervet, mely az elfogadási fázis szakaszába lépve megküldésre kerül az állami főépítész, majd az illetékes miniszter részére, akinek 90 napja van záróvéleményének megalkotására. Csak a záróvélemény ismerete alapján fogadhatja el a Közgyűlés a megyei területrendezési tervet. VÁROS-TEAMPANNON KFT

10 III.2. A településrendszer fejlesztésének javaslata III.2.1. TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV MEGALAPOZÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megyében január 1-én 78 település volt, önálló polgármesteri hivatalt 61 település működtet. Az első OTrT szerinti Területrendezési Terv évi jóváhagyása óta a települések száma nem változott júl.1. óta a megye 20 városi jogállású településsel rendelkezik, de a megyehatár közvetlen szomszédságában további kisvárosok sorakoznak. Az országos igen magas városodottsági arány az Alföld más megyéiben is jellemző, de azt jelzi, hogy a várossá nyilvánítások egy része esetében a településhálózati szempontok nem játszottak szerepet. A kistérségek száma a évi területrendezési terv óta az új Mezőtúri kistérséggel 7-re nőtt. Mezőtúr kistérség-központtá válása városhálózati szempontból is indokolt. Jász-Nagykun-Szolnok megyében sem statisztikai, sem pedig funkcionális értelemben nincs városhiányos kistérség: minden kistérségben van 10 ezer főnél népesebb város, illetve a városban élők aránya minden kistérségben meghaladja a főt, a Szolnoki és a Jászberényi kistérségekben az főt. Az utóbbi két kistérség központjának 30 km-es körzetében 100 ezer főt meghaladó népesség koncentrálódik. A megye lakosságának csaknem 50%-a, a városi lakosság 73%-a él 10 ezer főnél népesebb városokban, országosan ez az arány 59 illetve (Budapest nélkül) 82 %. A jelentős különbség elsősorban a megyeszékhely Szolnok középvárosi léptékéből adódik, bár a 10 ezer főnél népesebb városok aránya is a városok között (40%) meglepő módon alacsonyabb az országos átlagnál (48%). A megyeszékhelyen a megye népességének csaknem 19%-a él (ugyanez az arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 20,5 %, Hajdú-Bihar megyében 38%, főváros-ország viszonylatban 17 %). A nagy múltú közlekedési folyosók mentén található a megye városainak és nagyközségeinek többsége. Fokozottan dinamizáló hatású a több országos útvonal találkozási pontjának térsége. Ez a halmozódó hatás kiemelten Szolnok és Jászberény térségében érvényesül. Remélhető, hogy a tervezett Polgár (M3)-Kunmadaras-Karcag (4-es főút, M4) főút kiépülése illetve a 4-es főút feljavítása illetve az M4 kiépülése révén Karcag-Kunmadaras is legalább térségi jelentőségű csomóponti térséggé tud fejlődni. A megye keleti határának periférikus jellegét hivatott oldani a városokat összekötő Kisújszállás (4-es főút, M4)-Túrkeve-Mezőtúr-Szarvas (44-es főút, M44) tervezett új főútvonal. A megye hatékony működése-működtetése és a környezetvédelmi megfontolások is azt indokolják, hogy a megyei területrendezési terv a jelentősebb forgalmi vonzatú fejlesztéseket a forgalmi, különösen a vasút által feltárt csomópontokban, továbbá a középtávon megvalósuló gyorsforgalmi nyomvonalak csomópontjaiban ösztönözze, míg a jelentős forgalmi vonzatú kezdeményezésekre e zónákon kívül mérsékelően hasson. A megye településhálózatának meghatározó strukturáló tengelye a közlekedési folyosók mellett a Tisza. Tisza-parttal rendelkező települések száma 31, közülük 6 város. E településeken 187 ezer fő él. A Tiszával határos 4 kistérség révén ugyanakkor 50 település 236 ezer lakosának életét határozza meg közvetve vagy közvetlenül a Tisza. Belterületi partszakasszal 4 város: Martfű, Szolnok, Abádszalók és Tiszafüred, illetve 8 község rendelkezik. További községek belterülete csatlakozik holtághoz. A Tisza mente életében meghatározó jelentőséggel bírnak (vagy potenciálisan bírhatnak) a folyót kísérő, különböző léptékű centrumszerepet játszó Tisza menti településpárok: Poroszló (Heves megye)-tiszafüred; Kisköre (Heves megye)-abádszalók; Szolnok-Törökszentmiklós; Tiszakécske (Bács-Kiskun megye)-tiszaföldvár. A megyét érinti még délről a Körös, a folyóval 7 település határos, közülük 3 (Tiszaföldvár, Kunszentmárton, Mezőtúr) város. Közülük Kunszentmárton rendelkezik belterületi partszakasszal. A Tisza mente az ország egyik legjelentősebb, 7 megyét érintő belső perifériája. Felzárkóztatásának szükségességét a évi Országos Területfejlesztési Koncepció kiemelt prioritásként kezeli, ám a konkrét fejlesztéseket megalapozó Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tervben, mint önálló térségi prioritás, már nem érvényesül. Az alulról jövő térségi kezdeményezéseknek ezért kiemelt jelentőségük van. A Tisza menti megyék összefogásával létrejött Tisza Vízgyűjtő Programrégió különböző térségi szinteken foglalkozik a Tisza menti fejlesztések összehangolásával. Legnagyobb térségi szint a vízgyűjtőterület egésze, melyre jelenleg a VÁTI Kht. készít nemzetközi összefogás keretében fejlesztési stratégiát. A 2. térségi szint a régiók, melyek stratégiájában a Tisza-mente nem önálló prioritás, a stratégiák és programok ágazati alapon épülnek fel. A megyei stratégiák (3. szint) a régióéhoz hasonló logika mentén kerültek kidolgozásra, így a Programrégió az intézményi keret, VÁROS-TEAMPANNON KFT

11 amelynek keretében a Tisza mente önálló entitásként tud megjelenni. A Programrégiónak van meg a lehetősége arra, hogy a vízgyűjtőterületnél jóval alacsonyabb térségi szinteken is a Tisza-mente fejlesztésének összehangolását ösztönözze, illetve ennek fontosságára felhívja a magasabb szintű döntéshozók figyelmét. A Tisza menti települések között is kiemelt jelentőséggel bír a Tisza-tó térsége, ahol a Tisza-tóval közvetlenül Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 5 település érintkezik, a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzetbe a évi KSH adatok szerint 7 megyei település, míg a Tisza-tó területfejlesztési tanács illetőségi körébe 21 megyei település tartozik. Az országos-nemzetközi vonzerővel bíró Tiszató mellett, komplex tájgazdálkodási-turisztikai szempontból nagy jelentőséggel bír a kevésbé exponált Tiszazug térsége, mely két történelmi mezőváros (Tiszaföldvár, Kunszentmárton) jelentős, még kihasználatlan lehetőséggel bír. A Tiszazug a Tiszaföldvári kistérség településeit foglalja magában, de kapujának Csongrád (Csongrád megye) tekinthető és hozzá tartozik az egy évtizede Bács-Kiskun megyéhez csatolt Tiszaug is. A megye településhálózata mentes a szélsőségektől. Kis- és aprófalvak a Tisza menti magasan fekvő térszíneken találhatók, továbbá tanyákból, külterületi lakott helyekből önállósult települések is kisebb népességűek, amelyek viszont a megye teljes területén előfordulnak. A megye településsűrűsége az országos átlagnak csupán 40 %-a. Kiugróan alacsony a megye keleti részén lévő városfüzér térségében az országos átlag 20 %-a). A megye népességkoncentrációja alapján szignifikánsan vidékies, még a Szolnoki kistérség sem tekinthető az európai tipizálás alapján városiasnak, csupán városiasodó térségnek. A Szolnok térségi koncentráció a 4-es út mentén Budapestig húzódó folytonos urbanizációs tengely utolsó jelentősebb sűrűsödése. A sűrűsödés a 4-es illetve 411-es főút mentén (Cegléd-Nagykőrös közvetítésével) a Kecskemét nagyvárosi együttesre is rákapcsolódik. Az M8-as gyorsforgalmi út megépülése a két megyeszékhely között várhatóan egy regionális jelentőségű településhálózati csomóponti térség kialakulásához fog vezetni. Hasonlóan Jászberény-Jászárokszállás is közvetlenül kapcsolódik a 31-es út menti, Budapestig tartó lineáris sűrűsödéshez. Az M3-as autópálya irányában még nem alakult ki összefüggő, sűrűbben lakott tengely, de egy térségi jelentőségű településhálózati csomópont kialakulásával, különösen az M8-as gyorsforgalmi út Jászság és Gyöngyös közötti szakaszának kiépülése után, itt is lehet számolni. Vidékies jellegét leginkább a Karcagi, a Mezőtúri, a Tiszafüredi, és a Törökszentmiklósi kistérségek őrzik, vagyis a megye keleti fele, itt egyetlen település népsűrűsége sem éri el a 120 fő/km 2 -t. A központi szerepű településeknek itt a vidékfejlesztés húzótelepüléseiként kell a térség megerősödését megalapozniuk. A évi népszámlálás szerint Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának 2,9 százaléka, fő élt külterületen, 1,0 százalékkal haladva meg az országos átlagot. Az Országos Területfejlesztési Koncepció mérési módszerét tovább pontosítva kerültek kijelölésre a megyében a tanyás települések. A évi népszámlálás óta jelentős külterületi népességnövekedés csak a legnagyobb külterületi népességgel 2001-ben 1773 fő) rendelkező Jászberényben mutatkozott. A növekedés egyrészt az életminőség-javító célzatú belső szuburbanizációval, másrészt a romló életminőséggel összefüggő kényszerkiköltözéssel hozható összefüggésbe. A települések nagyobb része 0-50 % közötti külterületi népességcsökkenésről számolt be a kérdőíves felmérés során. III.2.2 EGYÜTT TERVEZHETŐ TÉRSÉG Az OTrT szerinti együtt tervezhető térség pontosan fedi a KSH által a évi népszámlálás alapján 2003-ban meghatározott nagyvárosi településegyüttes területét. Kiterjedése 371 km 2, népessége 2009 végén fő volt, a népessége kismértékben, de fokozatosan csökken, ami az ország általános népességcsökkenésével van összefüggésben. Az övezetre vonatkozó rendeleti előírás ajánlás jellegű, az együtt tervezés lehetőségét ugyanis az Építési Törvény bármely településcsoport számára lehetővé teszi. Az övezet lehatárolásának módosítására, vagy más együtt tervezhető térség kijelölésére, illetve a térségre vonatkozó további rendeletileg jóváhagyott szabályozási előírások alkalmazására a törvényi előírások szerint a megyének lehetősége nincs. VÁROS-TEAMPANNON KFT

12

13

14 III.2.3 SAJÁTOS MEGYEI TÉRSÉGEK A településrendszer fejlesztési prioritásainak területrendezési tervben történő megjeleníthetősége érdekében négy sajátos megyei térség került kijelölésre. A kijelölés nem a meglévő állapot rögzítését, hanem jövőre irányuló elhatározásokat rögzít. III.2.31 A GAZDASÁGFEJLESZTÉS KIEMELT TÉRSÉGEI ÉS TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ KÖZPONTJAI Gazdaságfejlesztés kiemelt térségei: településhálózati adottságaik, továbbá meglévő és tervezett közlekedéshálózati csomóponti szerepük alapján kijelölt település együttesek, melyek a megye meglévő, illetve lehetséges, megyehatáron is túlnyúló jelentőséggel bíró gazdaságfejlesztési térségközpontjai. Olyan gazdasági tevékenységek meglévő, illetve potenciális befogadó térségei, melyek működése, eredményessége a nagytávolságú, regionális logisztikai hálózatok gyors elérhetőségére épül illetve ezek közötti intermodalitás lehetősége jól kihasználható. E térségeken belül kiemelt, komplex gazdasági szerepekkel bír Szolnok regionális alközpont illetve Jászberény és Karcag megyehatáron túlnyúló jelentőségű gazdasági központok. Kistérségi jelentőségű gazdasági központ: A vidékfejlesztés, a kistérségek munkaerő piaci és intézményi ellátása szempontjából meghatározó térségközpontok, kistérségi gazdasági szervezőközpontok (10 ezer főnél népesebb városok). Ipari parkok: a megye meglévő ipari parkjai. Az ipari parkok jelentős része alulhasznosított ezért az ipari parkok számának bővítése a megyében nem indokolt. A megyében a meglévő ipari parkok fejlesztését kell előtérbe helyezni. Logisztikai központok: A megye meglévő, illetve potenciális regionális/térségi jelentőségű logisztikai központjai Szolnok, illetve Kunmadaras. További logisztikai központok kijelölése nem indokolt. Regionális illetve térségi jelentőségű településhálózati csomópont: Olyan térségek, ahol a meglévő illetve tervezett közlekedéshálózati csomóponti helyzet és a kialakult településhálózati sűrűsödés egy mainál prosperálóbb gazdaság időszakában erőteljes urbanizálódást indíthat el, ahol a települések agglomerálódására, erőteljes ingatlanpiaci dinamikára lehet számítani és erre indokolt felkészülni. A megyében, a Budapesti agglomeráció közelségével összefüggésben a Szolnoki és a Kecskeméti nagyvárosi település együttes illetve Cegléd-Nagykőrös illetve Abony térsége a három határos megyén átívelő csomópont kialakulásnak lehetőségét rejti magában. Jóval kisebb léptékű központokkal, de a már meglévő autópálya kapcsolat révén rövidebb távon várható Hatvan- Gyöngyös-Jászberény (esetleg Nagykáta) térségének dinamizálódása. III.2.32 A TURIZMUSFEJLESZTÉS KIEMELT TÉRSÉGEI ÉS TÉRSÉGI KÖZPONTJAI A megyei közgyűlés 199/2007 (XII.14.) számú határozatával elfogadott turizmusfejlesztési stratégiai program ( ), valamint a helyzetelemzés során tett megállapítások és feltárt adottságok alapján kerültek lehatárolásra a turizmusfejlesztés térségei és térségi jelentőségű központjai, valamint a turizmusfejlesztést szolgáló nemzetközi, illetve interregionális kerékpárút hálózat és a vízi túrázást lehetővé tevő folyóparti kikötők hálózata. A megye kiemelkedő természeti adottságai a különféle gyógytényezőkre alapozott termékek és szolgáltatások: gyógyvizes fürdők; gyógyiszap és palackozott gyógyvíz. Az egyes gyógytényezőkkel rendelkező települések turisztikai fejlesztése indokolt, illetve a turisztikai adottságok megóvása az érintett települések részéről elvárható. Ezen belül vannak országos és/vagy regionális jelentőségű gyógyfürdőhelyek, vannak helyi jelentőségű gyógyfürdők, és megkülönböztettük az egyéb gyógytényezők településeit. A megyén belül kijelölésre kerültek a turizmus szervező pólusai: a megyeszékhely, mint a térségi jelentőségű városi turizmus célterülete; a Tisza-tavi és a Tiszazugi turisztikai térségek turisztikai központjaként funkcionáló és fejlesztendő települések; a keleti megyehatár mentén fekvő városfüzér, amely együttesen kínált programcsomaggal válik turisztikai célponttá; a Jászság fővárosa. Az alföld szívének nevezett megye sík felszíne és felszíni vizekben való gazdagsága kiváló helyszíne a kerékpáros és az evezős turizmusnak. Az adottságok jobb kihasználása érdekében a tervlapon az EuroVelo II. nemzetközi kerékpárút megyei szakasza, valamint a Tisza-tó körüli kerékpárút szerepel. A hiányzó szakaszok kiépítésének az alsóbb szintű tervekben kell kijelölni a helyét. Az evezős és/vagy sétahajózó vízi turizmushoz nélkülözhetetlen a kikötők hálózatának sűrítése, hiányzó elemeinek kiépítése a megfelelő parti létesítményekkel együtt. VÁROS-TEAMPANNON KFT

15 III.2.33 ÉRZÉKENY TELEPÜLÉSI TÉRSÉGEK Az OTRT-ről szóló törvény felhatalmazása alapján megküldött adatszolgáltatással összhangban a megyében kijelölésre kerültek a világörökségi terület részét képező települések, illetve a történeti települések. A megyében azonban ezeken túl több olyan különleges településszerkezeti, településképi adottsággal rendelkező település van, melyek egyike-másika egyedileg is, a többivel együtt hálózatot alkotva térségi jelentőséggel bírnak. Az Országos Területfejlesztési koncepció, továbbá külön kormányhatározat hívja fel a figyelmet a tanyás települések jelentőségére, melyek kijelölése a évi népszámlálásban meghatározott paraméterek alapján történt. A Tisza, mint potenciálisan kiemelkedő turisztikai tengely szempontjából érdemelnek kiemelt figyelmet a belterületi partszakasszal rendelkező települések, ahol a településkép védelmére és szabályozására fogalmaz meg a terv határozati része ajánlásokat. A történeti településeket egészítik ki a védendő szerkezetű települések, melyek védelme a térségi identitás, társadalmi kohézió és a turizmusfejlesztés szempontjából egyaránt jelentőséggel bír. Mivel a megyében nincs olyan turisztikai attrakció, melynek hatása önmagában a megye nagyobb részét dinamizálhatná, ezért különösen fontos, hogy a kínálatok térségi szinten, a vízi és kerékpáros turizmus hálózataira felfűződve együttesen tudjanak egy gazdasági-munkaerőpiaci szempontból is eredményes kínálati csomagot nyújtani. VÁROS-TEAMPANNON KFT

16 III.3 Közlekedéshálózat alakításának javaslata III.3.1 A TERÜLETRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATMÓDOSÍTÁSÁNAK HÁTTERE Jász-Nagykun-Szolnok megye területrendezési tervének módosítását teljes körű közlekedéshálózati vizsgálati munka alapozta meg. A vizsgálat megállapította, hogy a 2004-ben jóváhagyott, hatályos területrendezési terv koncepcionális háttere nem változott: A megyében az észak-déli kapcsolatok, a Jászság és Nagykunság közvetlen összeköttetése, az országos és nemzetközi gyorsforgalmi hálózati kapcsolat hiánya, valamint a Tisza közúti átkelőhelyeinek alacsony száma jelenti a legnagyobb problémát. A módosítás alapjául továbbra is elsődlegesen Az országos közúthálózat fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének hosszú- és középtávú feladatairól, valamint a finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 2044/2003. (III. 14.) Kormányhatározat, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 61/2003. (VI. 27.) számú határozata szolgál. Az országos hálózattal kapcsolatos változásokat az OTrT évi felülvizsgálata rögzítette, míg a megye módosított álláspontját a Jász- Nagykun-Szolnok megye Gazdasági Bizottságának 34/2009.(IV.02.) sz. határozata rögzítette. A évi határozatban tervezett és annak alapján a hatályos területrendezési tervben is szerepeltetett térségi jelentőségű mellékutakat és a zsáktelepülések zsákjellegét oldó tervezett fejlesztéseket a 34/2009.(IV.02.) sz. határozat fontosságuk alapján újra rangsorolva 3 típusra osztja: megépítésre javasoltakra, felülvizsgálandóakra, illetve elhagyásra javasoltakra. A tervezés során egyeztetés történt Heves megyével, ahol a területrendezési terv módosítása szintén folyamatban van. Az egyeztetés eredményeként sikerült mind az M8-as nyomvonala, mind pedig a Jászberény Jásztelek Jászkisér Pély (Heves megye) Kisköre Abádszalók térségi jelentőségű kapcsolat vonatkozásában mindkét megye számára kedvező konszenzusra jutni. A többi határos megyék határait átlépő nyomvonalak vonatkozásában nem voltak vitás kérdések, így külön egyeztetés máshol nem volt indokolt. A Jászberényi kistérséggel történt egyeztetés és az ökológiai hálózatelemzése alapján történt az M8-as nyomvonalának az OTrT által megengedett mértékű korrekciója, figyelembe véve a Heves megyével történt megállapodást a megyehatár-átlépés helye vonatkozásában. A táj szétszabdaltságának mérséklése indokolta az M4-es gyorsforgalmi nyomvonal minimális korrekcióját. Az alsóbbrendű úthálózat felülvizsgálatát tartalmazó évi 34. sz. megyei Közgyűlés Gazdasági Bizottságának határozatát a területrendezési terv módosítása során a terv készítői a megye és a Közútkezelő Kht. Képviselőivel újra áttekintették és néhány változtatást javasoltak. Közöttük a legfontosabb, hogy a módosított terv a Jászságot és a Nagykunságot összekötő térségi mellékutat továbbra is szerepelteti, még akkor is, ha megvalósításának rövid-közép távon nincs realitása. A kerékpárút-hálózat alakításában egyrészt ott történt változás, ahol az OTrT felülvizsgálata ezt szükségessé tette, másrészt, ahol a térségi hálózat korrekciója ahhoz szükséges volt, hogy a különkülön szakaszok valóban térségi hálózattá tudjanak fejlődni. A vasúti hálózatot az OTrT egyértelműen meghatározza, új nyomvonal csak a nagysebességű vasút, melyet a hatályos terv még nem tartalmazott. A légiközlekedés vonatkozásában a módosítás célja, hogy a nagytérségi-térségi, logisztikai szempontból is meghatározó lehetőségeket emelje ki, ezek fejlesztését ösztönözze, ezért a lokális jelentőségű sport-szabadidős használatú repülőtereket nem tüntette föl. A vízi közlekedés esetében ugyanakkor azt a Tisza-térség integrált fejlesztése keretében értelmezve indokolt a kisebb, turisztikai-rekreációs célú kikötőfejlesztési elképzeléseket is szerepelteti a módosítás, összhangban a hatályos tervvel, hangsúlyozva ezzel a Tisza, mint turisztikai ökosztráda regionális, sőt országos jelentőségét. VÁROS-TEAMPANNON KFT

17 III.3.2. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS III.3.21 GYORSFORGALMI ÚTHÁLÓZAT Az M8 gyorsforgalmi út (Ausztria) Rábafüzes-Veszprém-Dunaújváros: Duna-híd-Szolnok-Füzesabony nyomvonalon került kijelölésre az országos gyorsfogalmi hálózatban. Az M8 nyomvonala több szempont alapján is jelentős: a nemzetközi kapcsolatteremtés terén túl, a sugaras főúthálózat egyes elemei között húzódva országrészek kapcsolatát teremti meg, Duna-hídjával pedig az országos térszerkezet új és meghatározó részévé válik, hiszen gyorsforgalmi kapcsolatot termet az M0-tól délre a Dunán keresztül, s így lehetséges az M0 és a fővárosba vezető sugár irányú elemek tehermentesítése. Az M8 nyomvonala összekapcsolja a nagy közlekedési tengelyeket Budapest kikerülésével. Nem elhanyagolható szerepe lesz az M4 nyomvonalával együtt a nyugat-keleti tengely részeként is. Heves megyével történt egyeztetés alapján a 2004-ben jóváhagyott Megyei Településrendezési Tervben szereplő helyen fogja metszeni ez a gyorsforgalmi út a megyehatárt. Az OTrT-ben ábrázolt M8 nyomvonal (III.1. melléklet, C változat) megyei szakaszának legfőbb hiányossága, hogy több helyütt természetvédelmi érdeket sért (pl. Szolnok térségében, Jászkisértől keletre), továbbá kissé távolabb fekszik a Jászság főbb városaitól. Az M8-as vezetésével kapcsolatban a tervezők több lehetséges nyomvonalat is megvizsgáltak a jogszabályok adta lehetőségek, a lehetséges fejlesztőpotenciál, a kialakult úthálózat, valamint a természetvédelem érdekeinek és egyéb természeti adottságok figyelembe vételével. A III.1. melléklet szerinti A nyomvonalváltozat a szerkezeti terv ezt tartalmazza sajátossága, hogy az OTrT-hez képest Jászkisér városát nem keletről, hanem nyugatról kerüli el, érintve Jászapáti közigazgatási területét. Ezzel a megoldással közelebb kerül a gyorsforgalmi út a főbb jászsági városokhoz (kb. 3-6 km), fontosabb azonban, hogy a természetvédelmi érdekeket is jobban figyelembe veszi. Hátránya, hogy kettővel több különszintű vasúti keresztezés építése válik szükségessé. Az eltérés mértéke a jogszabályok szerint nem haladhatja meg a Területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény által előírt eltérési lehetőséget, azaz a megye közigazgatási területére eső, Ország Szerkezeti Tervén jelzett nyomvonalhossz legfeljebb +/- 10%-át (ez minden vonalas elemre vonatkozik). Az M8 esetén a nyomvonal megyei közigazgatási területre eső hossza megegyezik az OTrT-ben jelölt nyomvonal hosszával (43 km). Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat során felmerült egy, a jászsági városok szempontjából még kedvezőbb, az ökológiai hálózat szempontjából ugyanilyen kedvező és a jelenleginél jóval kedvezőbb vonalvezetésű nyomvonal-változat ( B ), amely a jelenlegi inflexiót megszűntetve Jászalsószentgyörgy és Jászladány között vezetné el az utat. Végül azért került elvetésre ez a változat, mert ezzel a jelenlegi hátrányos helyzetű középső megyerésztől még távolabb került volna az út. Ez az érv azonban vitatható. A középső megyerész helyzetének valódi javításához valahol Szajol és Szolnok között indítva, Besenyszög-Tiszasüly vonalában kellene a gyorsforgalmi utat vezetni (ennél keletebbre az ökológiai hálózat miatt már nincsen mód), ám ezzel a két megye közötti határátlépési pontot jelentősen módosítani kellene, az út Jászkisértől és Hevestől keletre történő elvezetésével, ami a mainál szintén jóval rövidebb, és ezért olcsóbb nyomvonalvezetést tenne lehetővé (nem ábrázolt változat). Az M4 gyorsforgalmi út nyomvonalának korrekcióját Törökszentmiklós és Kisújszállás között javasolja a terv: a vasútvonallal közös közlekedési folyosó kialakításával csökken a táj szétszabdaltsága, a nyomvonal által várhatóan bekövetkező ingatlanpiaci keresletet pedig a városok térségében tartja, így a területfejlesztés és a közlekedésfejlesztés szinergiája jobban érvényesülhet. A megyei területrendezési tervben is szereplő, környezetvédelmi engedéllyel rendelkező nyomvonala 0,4%-kal rövidebb az OTRT-ben szereplő nyomvonalnál. Így ennek a nyomvonalnak a korrigált változata is megfelel a törvényi előírásoknak. Az M44 gyorsforgalmi út Tiszakürt Kondoros közötti szakasza építési engedéllyel rendelkezik megépítése 2013-ig várható. A nyomvonal ennek megfelelően a műszaki tervek alapján került pontosításra. III.3.22 FŐÚTHÁLÓZAT A főúthálózat meglévő és tervezett elemeit a jogszabályi előírások szerint az OTrT meghatározza, ettől a megye eltérő javaslatot nem tehet, csak nyomvonal-korrekciót tartalmazhat, az előírások szerinti módon és mértékben. A megyét érintő meglévő és tervezett főúthálózati elemek listáját az VÁROS-TEAMPANNON KFT

18 I.2. melléklet tartalmazza. E főutak szinte mindegyikét rögzíti a hatályos megyei terv, kivéve a Budapest-Nagykáta- Jászberény-Újszász térségében tervezett utat. Ez az út a hatályos (2004-ben készült) megyei tervben a Pest megyei oldalon, közel a megyehatárnál került feltüntetésre. Az OTrT meghatározza, hogy a főútnak érintenie kell Jászberényt, és Újszász térségében kell becsatlakoznia a 32. sz. főútba, ezért ennek ábrázolása szükséges a megyei tervben. Véleményünk szerint a főút Jászberény és Újszász közötti szakasz megépítése szakmailag nem megalapozott, mivel a kiépítendő főúttól kb. 6 km-re található a több települési elkerülő úttal tervezett 32. sz. főút. Ez a két párhuzamos főút hozzávetőlegesen 20 km-re keresztül fut párhuzamosan, felesleges többletköltségeket generálva. Az OTrT-ben meghatározott nyomvonalvezetése sem a legmegfelelőbb a megyei szakaszán, ezért a nyomvonala korrigálásra került. Az útvonal a Hatvan-Újszász vasútvonal közlekedési folyosójához került illesztésre, illetve felhasználásra került a tervezett Jászberényi elkerülő út egy szakasza is. A megyei tervben jelölt, szakmailag elfogadhatóbb vonalvezetés az OTrT-ben jelzett sematikus változathoz képest 1,5 km-rel hosszabb, mely 5,7%-os eltérést jelent. Ez nem haladja meg a törvényben meghatározott mértéket. A megye álláspontja szerint ugyanakkor a meglévő nyomvonal korrekcióját kellene előtérbe helyezni, mivel az új nyomvonal megvalósulása még középtávon sem reális. Ennek megfelelően szükségesnek tartaná, hogy mindazok az elkerülő szakaszok, melyeket korábban az OTrT tartalmazott, jövőben is szerepeljenek. Jelenleg ezek egy részét a hatályos OTrT nem tartalmazza (Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jásztelek). Főúti elkerülő szakaszok A meglévő főutak esetén az OTrT több települést is nevesít, ahol települési elkerülő szakaszok tervezettek (lásd az I.2. mellékletet). Ezen elkerülő szakaszok mindegyike szerepel a hatályban lévő megyei tervben. Ki kell azonban emelni, hogy néhány főúti elkerülő szakasz amit a hatályos megyei terv jelöl, az OTrT nem nevesíti. Ezek a következő települések: 4. sz. főút: Törökszentmiklós, Kenderes 32. sz. főút: Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jásztelek A jogszabályok alapján ezek az elkerülő szakaszok nem jelölhetők főúti kategóriaként a megyei szerkezeti terven, azonban térségi mellékútként jelölhetők. Térségi mellékútként biztosíthatók az elkerülő szakaszok igényének rögzítése és az adott település rendezési tervének készítése során a megfelelő területbiztosítás is. Az utak kiépítése során azonban gondoskodni kell arról, hogy ezeket az utakat főúti paraméterekkel alakítsák ki. A megyei terv továbbra is javasolja egyes új főúti kapcsolatok esetén a települési elkerülőket. Ezek a települések Karcag, Kunmadaras és Kunhegyes. Mivel eltérés van az OTrT-ben jelzett nyomvonalaktól ezeknél a településeknél, ezért az eltérés törvényességét a tervezők vizsgálták. Ennek megfelelően a Kunmadaras (34. sz. főút) - Karcag (Füzesgyarmat - Szeghalom (47. sz. főút) út nyomvonalának megyére eső szakasza az OTrT-hez képest 2 km-rel hosszabb (OTrT: 28,8 km, MTrT: 30,8 km), mely 6,9%-os eltérést jelent. A (Gyöngyös (3. sz. főút) - Karácsond - Heves Kisköre) - Kunhegyes - Kenderes (4. sz. főút) új főúti kapcsolat esetén is van eltérés: OTrT 34,0 km, MTrT 36,4 km, mely 7%-os eltérést jelent. Mindkét eltérés a törvényes kereteknek megfelel (nem haladja meg az előbb említett +/- 10%-ot), így a vonatkozó jogszabályokkal összhangban van. A többi új főúti kapcsolat esetén nincs eltérés az OTrT-től. III.3.23 TÉRSÉGI MELLÉKUTAK A térségi mellékutak a főútnál alacsonyabb rendű, három illetve négy számjegyű utak, melyeknek jelentős hálózati szerepe van a térségi közlekedésben, azaz egyrészt szerepet játszanak a mikroközpontok, kistérségközpontok közvetlen elérésében, a kistérségközpontok egymással való összeköttetésében, valamint elősegítik a gyorsabb eljutást az országos közlekedési hálózat legközelebbi elemeihez. Megjegyezzük, hogy a hatályos tervben ezek hálózati szerepkörű mellékútként kerültek jelölésre. Meglévő térségi mellékutak: Jászfényszaru Zsámbok Jászárokszállás Jászberény Jászberény Farmos Tápiószentmárton Jászszentandrás Jászapáti Jászapáti Jászladány Szászberek (32-es út) VÁROS-TEAMPANNON KFT

19 Jászkisér Besenyszög Szolnok Szolnok Tiszajenő Tiszakécske Törökszentmiklós Kengyel Rákócziújfalu (442-es út) Tiszaföldvár Mezőhék Mezőtúr Mezőhék Öcsöd Mezőtúr Túrkeve Kisújszállás Karcag Kunmadaras Tiszafüred Abádszalók Kunhegyes Kenderes Bánhalma. Fontos a megyei térségi közlekedéshálózati kapcsolatok erősítése is, ennek megfelelően a következő nyomvonalak biztosítása szükséges. Javasolt térségi mellékutak új nyomvonalon: Törökszentmiklós, 46. sz. főút Törökszentmiklós, 4. sz. főút (a 4. sz. elkerülő út bezárása a 46. sz. főút elkerülő szakaszának felhasználásával) Jászárokszállás Adács Jászfényszaru sz. főút, Pusztamonostor Jászkisér Jásztelek Jászapáti Jászalsószentgyörgy Kétpó Kengyel Szolnok Tiszafüred Tiszabábolna Túrkeve Dévaványa Tiszafüred Abádszalók Tiszaroff komp Tiszasüly j.ök. út /korrekció: Tiszaderzs, Abádszalók/ Karcag Kunhegyes 34. sz. főút Jászszentandrás Boconád Kétpó Mezőhék. Bizonyos települések esetén a meglévő térségi mellékúti kapcsolatok települési szakaszát települési elkerülő szakaszokkal javasolt kiváltani. Ezek a települések: Jászárokszállás, Jászladány, Abádszalók, Tiszaderzs.E térségi mellékutak mindegyike szerepel a hatályos megyei tervben. A Gazdasági Bizottság 34/2009.(IV.02.) sz. határozatát felülvizsgálva továbbra is javasolt a következő utak új térségi mellékútként történő ábrázolása (mindegyik új nyomvonalon): Jászárokszállás Csány: Jászárokszállás Hatvan közötti közúti kapcsolat javítása érdekében javasolt továbbra is szerepeltetni Jászalsószentgyörgy Jászladány Kőtelek, Tisza-híd Kunhegyes, 34. sz. főút: elsősorban Jászság és a Nagykunság települései közötti közlekedési összeköttetést erősíti, kedvező haránt irányú kapcsolati szálat biztosít a megyében. Ez a kapcsolat jelentősen javítja a belső perifériára szorult települések (Nagykörű, Hunyadfalva, Kőtelek stb.) közvetlen közúti elérhetőségét is. Megjegyezzük, hogy a Vásárhelyi terv I. ütemében megvalósítani tervezett árvízi tározók miatt a nyomvonalát korrigálni kellett a jelzett nyomvonalhoz képest, azonban a tiszai átkelés (térségi híd) helye nem változott, figyelembe véve a természetvédelmi érdekeket. A Gazdasági Bizottság 34/2009.(IV.02.) sz. határozatát felülvizsgálva elhagyásra javasolt térségi jelentőségű mellékutak: Tiszasüly Pély. Oka, hogy a Tiszasüly északi oldalán épülő víztározó miatt az út megépítése nem lehetséges. VÁROS-TEAMPANNON KFT

20 III.3.4 EGYÉB MELLÉKÚTHÁLÓZATI ELEMEK Ebbe a kategóriába azok az alsórendű utak tartoznak, melyek egy-egy település közlekedési hálózatba történő bekapcsolását teszik lehetővé, azonban az előbb vázolt térségi mellékút-hálózati szerepük nincs. Ide tartoznak azok az utak is, melyek csak két település közötti összeköttetést, illetve a zsákjelleg felszámolását teszik lehetővé. Ennek megfelelően a meglévő elemek, mint egyéb mellékút-hálózati elemek kerültek feltüntetésre, a tervezett elemek mivel jogszabály nem teszi lehetővé ábrázolásukat a határozatok II.21 számú mellékletében kaptak helyet. Javasolt új összekötő utak, mindegyikük új nyomvonalon: Jászágó 3202 sz. út Cibakháza Nagyrév Cibakháza Martfű Kunszentmárton közötti út Jászfényszaru Tóalmás Jászkisér Jászivány Tiszavárkony Vezseny Cserkeszőlő Szelevény Tiszaszentimre Tiszaörs Nagykörű (Nagykörű Kőtelek mellékúttal). A Gazdasági Bizottság 34/2009.(IV.02.) sz. határozatát felülvizsgálva továbbra is javasolt új mellékutak (mindegyik új nyomvonalon): Mesterszállás sz. ök. út Mezőtúr: Ennek az útnak a kiépítési jelentősen javítja Mesterszállás és Mezőtúr közlekedési kapcsolatát, ezért a megyei területrendezési tervnek támogatnia javasolt ezt a kapcsolatot. A megye zsáktelepülései, azok második kapcsolata: Jászivány: a 31. sz. főúttól mintegy 5 km-re fekszik. Második közúti kapcsolatát Jászkisérrel javasolt kiépíteni. (A 27/2003. (III.4.) Kormányrendelet Jásziványt az új közúti kapcsolat kiépítésre vonatkozó pályázat benyújtására jogosult települések között sorolja fel. Szelevény: a j. úttól 1 km-re fekszik, innen két irányban Cserkeszőlő és Csépa települések érhetőek el. Nagykörű: zsáktelepülésnek a Tisza elválasztó hatása miatt mondható, Fegyvernek felé komp üzemel. Második közúti kapcsolatát Kőtelekkel javasolt kiépíteni. A második kapcsolat kiépítését az árvízi tározó nehezítheti meg. Vezseny: zsáktelepülésnek a Tisza elválasztó hatása miatt mondható, Tiszaföldvár felé komp üzemel. Második közúti kapcsolatát Tószeggel javasolt kiépíteni. Nagyrév: zsáktelepülésnek a Tisza elválasztó hatása miatt mondható, Tiszabög felé komp üzemel. Második közúti kapcsolatát Tiszainokával javasolt kiépíteni. Mesterszállás: a j. úttól mintegy 1,5 km-re fekszik, innen két irányban Mezőhék és Öcsöd települések érhetőek el. Második közúti kapcsolatát Mezőtúrral javasolt kiépíteni. (A 27/2003. (III.4.) Kormányrendelet Mesterszállást az új közúti kapcsolat kiépítésre vonatkozó pályázat benyújtására jogosult települések között sorolja fel). Tiszabő: a Tiszamenti település mintegy 1 km-re fekszik a 3216 j. úttól, Tisza túlpartjaival a Nagykörűi komp teremt kapcsolatot. Második közúti kapcsolatát a Jászladány-Kunhegyes új térségi jelentőségű mellékútba történő becsatlakozásával javasolt kiépíteni. Tiszapüspöki: a települést tulajdonképpen a 4 km-re lévő 4. sz. főút kapcsolja be az országos hálózatba, a Jászság települései csak nagy kerülővel érhető el, 2. közúti kapcsolatát Szajollal javasolt kiépíteni. VÁROS-TEAMPANNON KFT