1DISPUTATartalom. Küszöb S. Varga Pál: Karjel-ország... 3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1DISPUTATartalom. Küszöb S. Varga Pál: Karjel-ország... 3"

Átírás

1 Küszöb S. Varga Pál: Karjel-ország... 3 Főtér Anssi Halmesvirta: Finlandizálás, a hideg béke és az intő magyar példa... 4 Gréz Nóra: Finnország gazdasága között Macskakő Marjo Isopahkala: Boldogság Csak még ezt éljem túl (ford.: Pusztai-Varga Ildikó) Maarit Verronen: Árnyékország (ford.: Tóth Petra) Saila Susiluoto: Éjország (versciklus, részletek) (ford.: Pusztai-Varga Ildikó) Petri Tamminen: Cselédek (ford.: Pasztercsák Ágnes) Félrelépés A nagybáty (ford.: Tóth Viktória) Vilja-Tuulia Huotarinen: Szorítás Vasárnap (ford.: Pusztai-Varga Ildikó) Markus Jääskeläinen: Úton hazafelé A Sture utca (ford.: Pusztai-Varga Ildikó) Kari Hotakainen: Az oroszlán és az őz (ford.: Urbán Mariann) Kapualj Finn lektorok Debrecenről Anna Tarvainen: Hogy lesz egy város otthonunkká? Sanna Manner: Debrecen finn szemmel Keresztes László: Jyväskylä régi álmokból mai valóság Árkádok Kaszás Károly: Építészet és környezetépítés A finn építészet a második világháború után Szépvölgyi Viktória: Vejnemöjnen a metropoliszban A finn városi lakás szociológiája Takács Judit: Száz év design A finn formatervezés múltja és jelene Tisztaszoba Kele Csilla: Finn csoda : a konzumtól a gyökerekhez Beszélgetés Nyirkos Istvánnal Pláza Fodor György: A kortárs finn rockzene a szöveg tükrében Műhely Pasztercsák Ágnes: Nemzeti és irodalom nemzeti irodalom Takács Miklós: Négy nő Toronyszoba Petteri Laihonen: Finnekről magyarokról DISPUTATartalom

2 E számunk szerzői: Fodor György PhD-hallgató, Debrecen Gréz Nóra egyetemi hallgató, Debrecen Halmesvirta, Anssi történész, Jyväskylä Hotakainen, Kari író, Helsinki Huotarinen, Vilja-Tuulia költő, Turku Isopahkala, Marjo költő, Turku Jääskeläinen, Markus költő, Sydney Kaszás Károly DLA-építész, Budapest Kele Csilla újságíró, Debrecen Keresztes László nyelvtörténész, Debrecen Laihonen, Petteri nyelvész, finn lektor, Jyväskylä Debrecen Manner, Sanna finn nyelvtanár, Helsinki Pasztercsák Ágnes irodalomtörténész, Debrecen Pusztai-Varga Ildikó költő, műfordító, Szeged Budapest Debrecen Susiluoto, Saila költő, Helsinki Szépvölgyi Viktória újságíró, építészetkritikus, Budapest Takács Judit nyelvész, Debrecen Takács Miklós irodalomtörténész, Debrecen Tamminen, Petri író, Vääksy Tarvainen, Anna műfordító, Helsinki Tóth Petra egyetemi hallgató, Debrecen Tóth Viktória magyar lektor, Tartu Karcag S. Varga Pál irodalomtörténész, Debrecen Verronen, Maarit író, Helsinki Urbán Mariann egyetemi hallgató, Debrecen E számunk megjelenését támogatta a Finnagora, a finn kulturális, tudományos és gazdasági központ (www.finnagora.hu) 2DISPUTA Debreceni Disputa VI. évfolyam, 9. szám, szeptember Megjelenik 1000 példányban Főszerkesztő: S. Varga Pál Szerkesztőbizottság: Bényi Árpád, Berényi Dénes, Berkesi Sándor, Gáborjáni Szabó Botond, Görömbei András, Hollai Keresztély, Orosz István Szerkesztők: Berta Erzsébet (Árkádok), Lapis József (Lépcsők, Pláza) Nagy Gábor (Fotó), Papp András (Macskakő) Szénási Miklós (Kapualj) Petteri Laihonen (meghívott szerkesztő) Anyanyelvi lektor: Arany Lajos Kiadja: a Debrecen Önkormányzat Lapkiadó Kft Debrecen, Simonffy u. 2/A, tel.: (52) Felelős kiadó: Angi János Borító, lapterv: Petromán László Tördelés: Kaméleon Dizájn Kft., tel.: (52) Nyomtatás: Alföldi Nyomda Zrt., 4027 Debrecen, Böszörményi út 6., tel.: (52) ISSN

3 Halhatatlan örök dicsőségükre vidéküket, amely most Finn Nagyhercegség, a mai napig is finn nyelven Karjeliának, azaz: Kar-jel- Országnak, vagyis vitéz, bátor, kiváló férfiak országának nevezik írja Sajnovics János legendás Demonstratiójában, ben. Délibábos nyelvészkedésért, lám, a finnugor rokonság elméletének atyja sem ment a szomszédba, bármennyire bizonyult is szófejtéseinek nagy része helytállónak. Karjala nevének természetesen semmi köze a magyar kar és jel szavakhoz; a finn karja marha szóból és a -la helységnévképzőből áll Karjala tehát marhák geltetésére való hely. A Kar- lemeg a hun magyar rokonság régi legendáját, sőt; a kiváló jezsuita történész, Pray György öt jel alak ráadásul a délkeleti országrész nevének német változata. Sajnovics a karjalai címer segítségével győzte meg magát és honfitársait szófejtése helyességéről; a címerpajzson ugyanis két, egymás ellen küzdésre felemelt, kardot markoló kar látható fölöttük koronával. Az újonnan fölfedezett rokonság miben sem zavarta év múlva már a finneket, hunokat, avarokat, magyarokat egyazon nemzetséghez sorolta, Dugonics András honfoglalás-korban játszódó 1788-as regényének címszereplője, Etelka pedig Etelébe, a magyarok őshazájából, Karjelből érkezett királyfiba lesz szerelmes (a folytatás címe egyenesen Etelka Karjelben). Mert hogy olvassuk ismét Sajnovicsnál az ominózus címert mint a karjeliai bátorság és vitézség ragyogó bizonyságát azért kell a magyaroknak megismerniük, hogy láthassák az őshazájuk címerén lefestett és megörökített ősi hadi virtust, és összevethessék eme régivel a mai jártasságukat a fegyverforgatásban és a hadviselésben, s mivel az északi ősök dicsőségét Szent Istvántól az éppen uralkodó Mária Teréziáig sok-sok dicső tettel gyarapították, joggal tartják őket a karjeliaiak, azaz a jeles karú férfiak utódainak. Bár közismert tény, hogy nomád viszonyok közt az etnikai csoportok gyakran és gyorsan cseréltek nyelvet, a magyar etnikum eredetéről meg jószerivel semmit nem tudunk, a finnugor nyelvrokonság ténye Sajnovicstól máig tudományon belül és kívül a két nép rokonságának gondolatát tartja ébren (valójában a finnugor rokonság elutasítói is nyelv és nép hallgatólagos azonosításából indulnak ki). De bizony addig emlegették a rokonságot, míg tényleg rokonok lettünk. Fanyalgók ide, szkeptikusok oda, két, Európában épp nyelve miatt társtalan nép egymásra talált. Nagyot lépve az időben: Finnország es honvédő háborújába (!) magyar önkéntes jelentkezett. Végül 341-en indultak el a kalandos útra (egész Európát meg kellett kerülniük), s egy puska elsütésére sem maradt érkezésük, de talán épp az volt a küldetésük, hogy az összetartozás érzését erősítsék. No meg hogy tanúi lehessenek a finn hadi virtus -nak; a jeles karú finnek megállí- tották a rájuk támadó ti birodalmat (hogy mi lett kelevolna, ha nem állnak ellen, arra elég példa a három kis balti állam sorsa). A rokonság érzését a sorsközösség is erősíti. Finnország a vesztesek oldalán került ki a háborúból, területét megcsonkították (többek közt épp Karjala egy részét vesztette el ), gondoskodnia kellett az elcsatolt területekről áttelepülő négyszázezer polgáráról. És sorsközösséget jelent a keleti blokk összeomlását követő válság is; magam arra a hírre érkeztem Finnországba 1989 őszén, hogy csődbe ment a legnagyobb finn hajógyár magával rántva a szakadékba alvállalkozók ezreit. Ez volt a kezdet Egyik barátom, aki szerencsétlenségére éppen akkor akarta megvalósítani élete nagy álmát szálloda és étterem egy patinás észak-karjalai faházban, mindent újrakezdett a csőd után; ötvenévesen egyetemet végzett, és szakértőként bekapcsolódott az üzleti életbe. Amit átélt, ellenségeimnek sem kívánom. Meglehet, finnek és magyarok eredetileg nemzeti széthúzásban is rokonok; a függetlenség elnyerése után, 1918-ban Finnország a magyarhoz hasonló polgárháborús válságon ment át. Ám rideg telén megszületett a nemzeti szolidaritás, amelyet azóta sem tudtak megtörni a mélyen gyökerező és olykor igencsak éles politikai ellentétek. Finnország bámulatos gyorsasággal talpra állt a válság után. Nemcsak gazdaságilag: lelkileg, erkölcsileg is. Gyarapszik szellemiekben, anyagiakban s lélekszámban. Jeles karú nők és férfiak országa. 3DISPUTA S. Varga Pál Karjel-ország Küszöb

4 Finlandizálás, a hideg béke és az intő magyar példa Anssi Halmesvirta 4DISPUTA Főtér Ebben az írásban nem használom a hidegháború fogalmat, mert a Szovjetunió és Finnország közötti Barátsági és Együttműködési Szerződés ( ) inkább hideg békét nyújtott a finneknek. Amikor a két blokk hűvös ideológiai hadat viselt egymással, a finn vezetőség igyekezett s általában sikeresen elhárítani a szovjet külpolitikai nyomást. Mivel témám igencsak ellentmondásos, megpróbálom a másik kulcsfogalmat a finlandizálást is meghatározni. Szerintem mostanában Finnországban két eltérő értelmezése létezik: az egyik (1) a külső, a másik (2) a belső. (1) A külföldieknek (németeknek, amerikaiaknak, angoloknak) a finlandizálás azt jelenti, hogy egy kisebb ország olyan helyzetbe kerül, hogy a nagyobb, szomszédos hatalom bele tud avatkozni a belügyeibe. Klasszikus példa erre a Finnország Szovjetunióviszony; 1959-től 1989-ig a Szovjetunió több-kevesebb befolyást gyakorolt a finn belpolitikára és a politikai kultúrára. De nem Finnország az egyetlen állam, amely ettől a befolyástól szenvedett a hidegháború alatt sokan kifogásolták Willy Brandtnak a finlandizálásra emlékeztető Ostpolitik-ját, a túlzott engedményeit. Érdekes megemlíteni, hogyan gondolkodnak a finlandizálásról Magyarországon: talán az 1956-os forradalom örökségéhez tartozik az is, hogy néhány magyar politikus vagy történész jónak tartotta volna és tartja a magyar finlandizálást. Természetesen, a finlandizálás itt pozitív jelentésű (vö. például Kopátsy Sándor: Kádár és kora. Budapest, 2002; Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, Osiris, 1999, 393). A finn sajtónak nem volt szabad a barátságtalan tényekről ez orosz eredetű kifejezés cikkeznie; a finn történetírásban Lenin nagyobb hős volt, mint maga Mannerheim. (2) Most azonban nem tárgyalom a külső finlandizálást. Ezzel már sokan foglalkoztak. Inkább a belső finlandizálásról és magáról a jelenségről szeretnék írni a magyar olvasók számára ez sokkal érdekesebb lehet. Ez a fajta finlandizálás maguktól a finnektől eredt: önkéntesen elébe mentek a valóságos vagy képzelt szovjet követeléseknek. Enyhébb belső formája az öncenzúra volt, amely az ország szokásává vált. A finn sajtónak nem volt szabad a barátságtalan tényekről ez orosz eredetű kifejezés cikkeznie; a finn történetírásban Lenin nagyobb hős volt, mint maga Mannerheim. Ha valaki meg merte említeni például az orosz munkatáborokat, az politikailag meghalt. Finnországban, amely a nyugati demokráciák közé volt számítható, a szélsőjobboldali lapok sokkal kedvezőbb képet rajzoltak a szovjet valóságról, mint maga az Izvesztyija. A finnek különösen híressé váltak általános tájékozatlanságukról a szovjet fejleményeket illetően. A nemzetközi cenzúraindex (1975) a következő tiltott témákat sorolta fel Finnországra vonatkozóan: a balti országok belső helyzete; az orosz tudomány (például pszichiátria); a szovjet társadalom kritizálása a finn sajtóban. A keményvonalasabb finlandizálás a Centrum Pártra, Kekkonen elnök pártjára volt jellemző: a centristák rendszerint szovjetbarátoknak mutatták magukat, főleg az elnökválasztások idején. Az úgynevezett moszkvai ütőkártyát használták: azt hitték, hogy belpolitikai előnyökhöz juthatnak, ha a Szovjetunió támogatását élvezik. Mannerheim, Carl Gustaf Emil ( ) politikus, katonai vezető től a cári orosz hadseregben szolgált, az I. világháborúban hadosztályparancnok. Az orosz forradalom, illetve Finnország függetlenné válása után (1917) hazatért; a finn polgárháborúban a fehérek főparancsnoka; ban Finnország kormányzójává választották között a Védelmi Tanács vezetője, 1939-től, a téli háború kitörésétől 1946-ig a finn hadsereg főparancsnoka, 1942-től Finnország marsallja ben köztársasági elnökké választották; a finn szovjet fegyverszüneti egyezmény megkötésével területi veszteségek árán megőrizte Finnország függetlenségét. Nemzeti hősként tisztelik, Helsinki legnagyobb sugárútja van elnevezve róla, itt áll lovasszobra.

5 Most csak annak a bemutatására van alkalmam, hogyan született meg és hogyan stabilizálódott a politikai finlandizálás az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején. Fontos megemlíteni, hogy mik voltak Kekkonen elnök indítékai a szovjet finn kapcsolatok ápolásában az ötvenes évek végén szeptember kilencedikén a következőt írta naplójába: A játéktér. Egyrészt: az oroszoknak nagyon nehéz dolguk van a finnekkel, mert Finnország a békés egymás mellett élés és a jó szomszédi viszony mintaképe. Emiatt jól bántak velünk és ajándékokat adtak [Porkkalát, 1955]. Másrészt tény, hogy Finnország az orosz érdekszférához tartozik, és ha a finnek nem szabnak határt [saját politikájuknak], az oroszok majd megteszik. Az orosz érdekszféra nem fog megváltozni a Szovjetunió rovására jól emlékszünk Magyarország sorsára. Holott ez az állapot megkárosítja a fensőbb politikát (high politics), ezt a vonalat fenn kell tartanom (Urho Kekkosen päiväkirjat [U. K. naplói], Szerk. Juhani Suomi, Otava, Helsinki, 2001; szeptember 12.). a korábbi Kekkonenkutatás nem értette, mennyire fontos szerepet játszott a magyarok sorsa Kekkonen gondolkodásában. Kekkonen baljóslatú hivatkozása az os magyar népfelkelés tragikus következményire megmutatja, hogyan támaszkodott Finnország külpolitikáját még csak harmadik éve vezetve a közelmúlt baljós tanulságaira. Felfogásom szerint a korábbi Kekkonen-kutatás nem értette, mennyire fontos szerepet játszott a magyarok sorsa Kekkonen gondolkodásában. Az a mély csalódás, melyet Kekkonen személyesen október-novemberben átélt, látva, hogy a számára olyan drága rokon nép felszabadulási törekvesei kudarcba fulladtak, hosszú ideig nyomokat hagyott hatalompolitikai számításain. A Hruscsovval való eredménytelen tárgyaláskísérlet után amelyben a politikai úton való rendezést s a vérontás elkerülését javasolta megértette, hogy Finnországnak, ellentétben a rugalmasabb nyugatiakkal, nincs igazi politikai mozgástere a szovjet kapcsolatokban. Kekkonen és az 1956 őszén még tanácsadójaként dolgozó Paasikivi egyetértettek abban, hogy mikor Magyarország ügye az ENSZ-ben tárgyalásra kerül, Finnországnak rokon népe ellen kell szavaznia. Ez egy nagyon keserű falat volt, amelyet Kekkonennek a szovjetekkel való barátság fenntartása érdekében le kellett nyelnie. Miközben sok finn szív erősen dobogott a magyarokért és megsegítésükért, Kekkonen aki szinte kizárólagos egyeduralkodóként meghatározta a finn külpolitika döntéshozatalát hivatalos politikája neutrális, elővigyázatos finn nemzeti reálpolitikát képviselt. Ez a vonal legvilágosabban akkor nyilvánult meg, amikor az ENSZ közgyűlése november elején a szuezi és a magyar válságot tárgyalta. November másodikán Finnország először vett részt az ENSZ közgyűlésén, s akkor az Egyesült Államok által javasolt, a szuezi válságot érintő határozat mellett szavazott, amelyben a harcoló feleket visszavonulásra szólították fel. A finneknek ez azért is könnyű megoldás volt, mert a Szovjetunió is hasonlóképpen szavazott. Emellett megszavazta békecsapatok létesítését és Szuezbe küldését, ahová Finnország is 250 tagú békefenntartó alakulatot küldött. A Szovjetunió ezt az akciót elutasította, de Finnország mégsem került szembe a szovjetekkel, mivel a szavazás során a Szovjetunió csatlósaival együtt tartózkodott. Szembetűnő azonban, hogy míg a szuezi válságról való szavazásban Finnország Kekkonen, Urho Kaleva ( ) finn politikus ben, illetve ban igazságügy-, ben belügyminiszter. A II. világháború után Juho Kusti Paasikivivel (Finnország elnöke ban) az ún. Paasikivi Kekkonen-vonal a külpolitikai semlegesség egyik kialakítója és megvalósítója. A parlament elnöke ( ), miniszterelnök ( ), egyúttal belügy- ( ), illetve külügyminiszter ( ). Finnország köztársasági elnöke ( ). Elnöksége idején írták alá Helsinkiben az európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záródokumentumát (1975). Az 1944-es fegyverszüneti egyezmény értelmében a Szovjetunió 50 évre bérbe vehette a Helsinki közelében fekvő Porkkala-félszigetet, amelyet katonai támaszpontként használt. Hruscsov Paasikivi elnök szeptember 19-ei látogatásakor ünnepélyesen visszaadta a területet Finnországnak; a támaszpontot 1956 januárjában ürítették ki. 5DISPUTA Főtér

6 6DISPUTA Főtér a többi északi országgal azonos álláspontot képviselt, a magyar válság kezelésében eltérően foglalt állást. Ez nagyon jelentős eltérés volt. November negyedikén Finnország a magyar válság ügyében nem az Egyesült Államok által javasolt határozat mellett szavazott, amely azt követelte, hogy a Szovjetunió álljon el a beavatkozástól és azonnal hívja vissza csapatait Magyarországról. A határozat hangsúlyozta azt is, hogy szovjet csapatok sértik a magyar nép emberi alapjogait. A határozat mellett 50 állam, ellene 8 szavazott, míg 15 állam köztük Finnországgal együtt Jugoszlávia és sok afrikai és ázsiai nép tartózkodott. Finnország volt tehát az egyetlen nyugati állam, amely így tett. A szavazás magyarázatában azonban Finnország ENSZ-küldötte, G. A. Gripenberg azt a reményét fejezte ki, hogy a szovjet csapatok mihamarabb visszavonulnak Magyarországról. Emellett közzétette Finnországnak abbéli (idézem) őszinte reményét, hogy Magyarország és a Szovjetunió meg tudnak egyezni a szovjet csatatok viszszavonulásáról oly módon, amely a magyar szabadság évszázados hagyományainak megfelel. Az ENSZ rendkívüli közgyűlésén öszszesen tizenegy határozatot fogadtak el a magyar válságra vonatkozóan. A végső szavazásokon Finnország öt határozat mellett szavazott azok mellett, amelyek nem közvetlenül bírálták a Szovjetuniót, hatszor pedig tartózkodott. Finnország eljárása a magyar válsággal kapcsolatban nagyon jól tükrözi a finn külpolitika vonalát. Az ötvenes évek végén az az álláspont volt jellemző, amely Finnország mozgásterét nagyon szűknek tekintette. Kekkonen azt képviselte, hogy Finnországnak a Szovjetunió és a kelet-európai népi demokratikus államok oldalán kell állnia, és együtt szavaznia, mert Finnország ugyanúgy, ahogy többiek is feleljen meg a baráti és kölcsönös segítségnyújtási szerződésnek. Másrészt Kekkonen szerint nem lett volna politikailag hasznos és valamilyen szempontból képmutatónak is látszott volna folyamatosan a Szovjetuniót bírálni, hiszen a Nyugat sem katonailag, sem politikailag nem tudta volna Magyarországot támogatni. Ebben a megvilágításban azonban a szovjet politikai érdekek megértéséből folyó egyetlen következmény sem lehetett különösen kellemes Finnország akkori magyarországi küldötteinek, Lauri Magyarország Kekkonen számára a kalandpolitika veszélyes és intő példája volt Hjeltnek és Toivo Heikkilänek, akik a helyszínen nézték végig a magyar forradalom összeomlását és annak tragikus következményeit. Helsinkibe küldött üzeneteiknek nem látszott semmiféle hátasa. S végül, mikor már a Kádár-kormány volt hatalmon, az ügy mintha teljesen megfordult volna, mivel az akkori magyar külügyminiszter, Horváth Imre 1957 nyarán megelégedését fejezte ki amiatt, hogy az ENSZ-tárgyalások idején Finnország a béke táborához tartozott és nem hagyta magát a nyugati államok által pórázon rángatni. Az azonban mindkét félnek örvendetes volt, hogy a magyar finn kapcsolatok melegebbek voltak, mint a második világháború óta bármikor, mivel, Horváth véleménye szerint, a finnek az ENSZ-ben Magyarországot támogatták, szemben az északi és más nyugati országokkal, amelyek csak problémákat okoztak. Világos volt, hogy a finneket szemben a magyar forradalmárokkal nem lehet politikai ábrándozásért hibáztatni. S azt, hogy a finnek ilyen korrektek maradtak, Kádár sem felejtette el megköszönni Kekkonennek egyik állami látogatása alkalmával (1963, 1969). Finnország óvatos politikája mögött tudvalevőleg Kekkonen külpolitikai gondolkodása (Staatsräson) állt. Számára és Finnország számára is még bonyolultabbá vált a helyzet a magyar kapcsolatokat illetően, mikor Magyarország egyoldalúan felbontotta szerződéseit a Szovjetunióval, és emiatt a finneknek óvakodniuk kellett, nehogy olyan képet nyújtsanak a Szovjetuniónak, mintha Finnország is lehetségesnek tartana egy ilyenfajta hazárdjátékot. Az, amit például a jobboldali finn sajtóban gyávaságnak tartottak, Kekkonen szempontjából nézve egyszerű politikai realizmusnak látszott, vagy akár semleges politikai vonalnak is tűnhetett. Magyarország Kekkonen számára a kalandpolitika veszélyes és intő példája volt, melynek következményeit a magyarok az ezt követő években is viselték. S ez nem történhetett meg a finnekkel. Kekkonen olyan komolyan félt az orosz megszállástól, hogy hajlandó volt üzletet kötni a nagy szomszéd vezetőivel, de az oroszoknak is meg kellett fizetniük a szerzett politikai előnyök árát. Ennek ellenére Kekkonennek áldozatokat kellett hoznia, és emiatt sok ellenséget szerzett. A finlandizálás mélypontja 1961-ben, az elnökválasztás előtt volt. A választási kampányt Moszkva irányította és bele-

7 szólt a finn belügyekbe. Majdnem minden finn párt politikusai megismerkedtek az új házi ruszkikkal. Az oroszok azt akarták, hogy továbbra is Kekkonen maradjon az elnök, és hogy legnagyobb ellenlábasa, a jobboldali koalíció vereséget szenvedjen. Ennek hátterében az a régi probléma állt, hogy a jobboldali körök hagyományosan ellenezték Kekkonen politikáját, amely szerintük behódolt az oroszoknak. Kekkonen uralma erős centrista-baloldali szövetséget, kormánysorozatot jelentett volna. Amikor legfőbb ellenfele, K. A. Fagerholm, 1959-ben szociáldemokrata-jobboldali kormányt alakított, Moszkva nyomást gyakorolt utóbbi lemondatása érdekében. Kekkonen panaszlevelet küldött a Helsingin Sanomat, a legnagyobb finn napilap karikatúrarajzolójának, mert burkoltan célozni mert a Hruscsovval kötött titkos, szóbeli megállapodására. Ekkor Fagerholm rögtön Svédországba menekült, többé nem volt politikai jövője Finnországban. Tulajdonképpen Fagerholm politikájában nem volt semmi oroszellenes propaganda, nem is beszélve arról, hogy nem akarta volna megváltoztatni a finn külpolitikai irányvonalat, azaz nem szándékozott felrúgni a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést (1948) ben hasonló helyzet állt elő. Az elnökválasztás előtt szociáldemokrata-jobboldali kormány volt hatalmon Finnországban, és Kekkonen ellenfelei új koalíciót hoztak létre azzal a céllal, hogy megakadályozzák újraválasztását. Ekkor Viktor Viktor Vlagyimirov, a KGB egyik híres vezetője azt mondta a finn kormánynak, hogy ezt a koalíciót az oroszok a barátság súlyos megsértésének tekintik. KULTURÁLIS TALÁLKOZÓ Micsoda meglepetés! (A kulisszák mögött Hruscsov ) Vlagyimirov, a KGB egyik híres vezetője azt mondta a finn kormánynak, hogy ezt a koalíciót az oroszok a barátság súlyos megsértésének tekintik. Moszkva nem felejtette el, hogy a szociáldemokraták és a jobboldaliak 1956-ban Kekkonen ellen szavaztak az elnökválasztásokon. Ezúttal az oroszok előre el akarták hárítani a régi jobboldali és szociáldemokrata veszélyt. Sikerült is nekik, hiszen a Honka-koalíció feloszlott. Kekkonen az egyetlen alternatíva maradt a finnek számára, csakúgy, mint Kádár a magyaroknak. Érdekes kérdés, hogy hogyan működött együtt Kekkonen az oroszokkal a válság idején. Kekkonen 1960-ban ünnepelte a 60. születésnapját, és az orosz vezetők, Hruscsovval az élen, siettek gratulálni neki. Ez azonban egyéb üzenetet is hordozott magában. Hruscsov azt mondta Kekkonennek: Eddig a Szovjetunió nem avatkozott bele a finn belügyekbe, csak gondoskodott a barátságos viszonyról. Azok, akik az elnök úr ellen fognak szavazni (1962), azok az orosz barátság ellen is szavaznak. Bár Finnországban nem létezett a Hruscsov által feltételezett nagy revansista ellenzék, e célzás után Kekkonen pontosan tudta, mit kell tennie. Megfelelő ürüggyel a parlament feloszlatására és válsághelyzet megteremtésére törekedett. Ebben a helyzetben úgy vélte, hogy biztosan le tudja győzni az ellenfeleit a választásokon. A Kekkonen által remélt helyzet hamarosan elő is állt. Szovjetunió diplomáciai jegyzéket küldött Finnországba, amelyben a NATO felfegyverkezésére és a német fenyegetésre hivatkozott. Az oroszok lehetségesnek tartották, hogy Finnország ismét a német politika eszköze lesz. Hruscsov azt akarta Kekkonentől megtudni, hogy el tudják-e hárítani ezt a német fenyegetést. A finn elnök képes volt meggyőzni az orosz pártvezért arról, hogy a német veszély egyáltalán nem aktuális. A tárgyalás lényege azonban nem a német veszély volt, hanem Kekkonen saját jövője. Bár nem tudjuk biztosan, hogy Kekkonen maga rendelte-e ezt az orosz jegyzéket, az biztos, hogy a tárgyalás után ő lett az egyetlen ember, akiben Moszkva megbízott. Katonai konzultációra nem volt szükség, és a probléma számára kedvező módon oldódott meg. Hősként, megmentőként utazott haza Finnországba. Könnyű volt így azt nyilatkoznia a finn nemzetnek, hogy ezt azt eredményt csak ő tudta elérni. Mintha Damoklész kardja lebegett volna Finnország fölött de a finnek közül csak Kekkonen tudta, hogy ez a kard milyen tompa. Az elnökválasztás 300:199 arányban Kekkonen javára dőlt el. A szociáldemok- 7DISPUTA Főtér

8 8DISPUTA Főtér rata-jobboldali koalíció felbomlása után az a politikai csoda történt, hogy valamenynyi finn párt, a kommunistáktól a konzervatívokig, őt jelölte elnöknek. Sikerült úgy beállítania a helyzetet, hogy a finnek szemében ő az, aki engedményeket kapott a Szovjetuniótól, nem pedig az, akinek le kellett mondania valamiről. Ugyanakkor Hruscsov üzenetei nem politikai követeléseknek, hanem legitim biztonsági kezdeményezéseknek tekinthetők. Azt lehet mondani, hogy a jegyzékválság új, antidemokratikus politikai kultúrát hozott létre Finnországban. Óvatosságra tanította a finn vezetőket, akik félni kezdtek a szovjet kö- itt a belső finlandizáció lényege:[ ] a finneknek folyamatosan megbánást kellett mutatniuk az oroszok előtt. vetelésektől. Alkalmazkodni kellett: a fiatalabb finn politikai nemzedék, főleg a kulturális körökből, meg akarta tudni, hogy mit gondolnak róluk az oroszok, azután pedig módosítani kezdték az előítéleteiket az orosz rendszerről. Ezek a progresszív körök idealizált képet rajzoltak a Szovjetunióról. Új politikai fogalom lépett életbe: a bizalom. A jegyzékválság után nagyon megérte a finneknek az orosz vezetők bizalmát minden áron megszerezni az oroszoknak azonban nem volt szükségük erre a bizalomra, mert csak a finnek voltak bűnösök, bár Finnországban senki se tudta, hogy pontosan miért, milyen bűntényekért. Másrészt ez a bizalom azt is jelentette, hogy a finnek bizalmas beszélgetésekben beszámolhattak országuk belügyeiről és belpolitikai helyzetéről az oroszoknak. Az oroszok azt is elvárták tőlük ugyanezen bizalom nevében, hogy ne írjanak az orosz társadalom és történelem sötét oldalairól hangsúlyozva, hogy minden ország múltjában voltak ilyenek. Így az igazság a bizalom áldozata lett, és ebben a kontextusban nagyon viszonylagos fogalommá vált. Sőt a desztalinizáció után ezek az absztrakciók és antropomorfizmusok nagyon hasznosaknak bizonyultak az orosz külpolitikai nyelvben. A bizalom mellett a barátság volt a másik ilyen fogalom: egész nemzetek, városok lettek barátokká, kitüntetéseket kaptak egymástól stb. Az orosz barátság feltétele a finnek megbízhatósága, becsületessége és figyelmessége volt. Talán még emlékszünk rá, hogy a második világháború után a finnek továbbra is az oroszokat tartották fő ellenségüknek, és Kekkonen feladata volt, hogy ezt az álláspontot megváltoztassa. Orosz szemszögből a finneknek egyedül kellett a háború bűnét magukra vállalniuk: szerintük ők robbantották ki a téli háborút, és a fasisztákkal együtt harcoltak a Szovjetunió ellen. És itt a belső finlandizáció lényege: emiatt a finneknek folyamatosan megbánást kellett mutatniuk az oroszok előtt. Csak Kekkonen tudta meggyőzni az oroszokat arról, hogy a finnek nagy többsége valóban vezekelt. Ha ez sikerült neki, a finnek elnyerték az oroszok barátságát, és gazdasági előnyökhöz jutottak. Azt lehet mondani, hogy ez a barátság igen egyoldalú volt. Hogy is ne lett volna, hiszen a finn orosz viszony nem volt normális nemzetközi viszony: nem a nemzetek, hanem a viszonyok tekinthetők barátságosnak, illetve nem gyűlölködőnek. A demokratikus országokban a hatalom nem parancsolja meg, hogy a másik nemzet a barátunk legyen ez mindenkinek a saját véleményétől függ. Ennek ellenére Kekkonen mindig azt hangsúlyozta, hogy a finnek számára politikailag elkerülhetetlen, hogy a Szovjetunióban ne kételkedjenek a barátságukban után Kekkonen legyőzhetetlenné vált. Szinte egyedül kormányozta az országot. Amikor végül is 1982-ben annyira beteg lett, hogy nem tudta tovább folytatni a munkáját, mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt 25 év alatt pótolhatatlan volt, sokkal pótolhatatlanabb, mint Kádár a magyaroknak. Finnország politikai életében Kekkonen uralma oly széles volt, hogy az összes pártnak, amely eredetileg ellenezte Kekkonen szovjetbarát politikáját, és vissza akart kerülni a politika porondjára, minden Finnországban a franciához hasonló, az elnöknek az európai országok többségéhez képest jelentősebb jogosítványokat biztosító rendszer működik; az elnök a haderő parancsnoka, a külpolitika irányítója, beterjeszti a parlament elé a kormány által kidolgozott törvényeket, elnököl a kormány ülésein, visszaküldheti a törvényt, közkegyelemben részesítheti az elítélteket; teljes körű kinevezési és kitüntetési joga van, feloszlathatja a parlamentet Az elnököt hat évre választják ben bevezették a közvetlen elnökválasztást, a 2000-ben hatályba léptettet alkotmány pedig jelentősen korlátozta az elnök jogkörét.

9 oroszellenes politikust ki kellett űznie a köreiből. Ez a feladat a szociáldemokraták számára bizonyult a legnehezebbnek. A régi pártvezért, Väinö Tannert lemondásra kényszerítették, hiszen ő volt az, aki a munkásokat a téli háborúba vitte, és ezért persona non grata volt az oroszok szemében. Ő volt az is, akit Dolmányos István magyar történész Finnország története című könyvében (1972) élesen bírált. Sok szociáldemokrata önkéntesen Moszkvába ment Canossát járni. A kommunistákkal együtt létrehozták a finn Népfrontot. A belső finlandizálás azonban a Centrum Pártban volt a legmélyebb. Sukselainen, a párt elnöke, akinek Moszkva szerint túl szorosak voltak a kapcsolatai az észtekkel, 1964-ben Svédországba menekült. Ez a döntés teljesen önkéntes finlandizálásnak tekinthető. A Nemzeti Koalíció (Kokoomus), a konzervatív nemzeti párt régebben erősen bírálta, most támogatni kezdte Kekkonent. A pártot megszállták az úgynevezett Kekkonen- férfiak. Csak az Alkotmányos Jobboldali Párt és a populista Vidéki Párt álltak ellen, de ezek politikailag marginalizálódtak. Kekkonen uralma az 1970-es évek elején tartható a legerősebbnek. A barátságos szovjet finn kapcsolatok érdekében mindent ő irányított: külpolitikát, gazdaságot, kultúrát, kinevezési politikát. Ezzel túllépte az elnöki hatáskörét, és feldarabolta az ellenzéket. Még egy utolsó példa a belső finlandizálásra. Ez az epizód nagyon szokatlan a skandináv demokrácia történetében, ilyesmi sohasem történt korábban ban, amikor megint közeledett az elnökválasztás, a finn parlament azt a döntést hozta, hogy Kekkonen választások nélkül újraválasztható. Csak egyetlen probléma maradt: Kekkonen már ban kijelentette, hogy nem indul újra az elnökválasztáson. Ekkor már beteg volt kihagyott az emlékezete, de a Centrum Pártnak sikerült őt még egy periódusra rábeszélni. Az összes többi nagyobb párt sietett támogatni az ötletet. Maga Kekkonen Moszkvába utazott. Onnan hallottuk, hogy 1973-ban [ ] a finn parlament azt a döntést hozta, hogy Kekkonen választások nélkül újraválasztható. ha a finnek nem választják őt újra, Moszkva bizalma megrendül. Kekkonen pedig gyorsan helyre tudta állítani ezt a bizalmat. Hazaérkezése után a finn parlament majdnem egyhangúlag szavazott meg neki még négy évet. Megdöbbentő volt most olvasni a Magyar Országos Levéltárban, hogy a magyar külügyminisztérium hamarabb tudta, mint a közönséges halandó finn állampolgár, hogy Kekkonen beteg az orvosok nem merték elmondani nekünk. Ha valaki kifogásolnivalót talált a parlament döntésében, elmozdították a hivatalából. Ez történt a Finnország Szovjetunió Társaság elnökével is, aki kardoskodott az alkotmányos elnökválasztás mellett. A belső finlandizálás valamikor az 1980-as évek elején kezdett el gyengülni, amikor a szocializmus gazdasági válságba került. Magának a szocializmus ideológiájának a vonzereje is jelentősen csökkent a finnek körében. A politikusok rájöttek, hogy a finlandizálás többé nem jelent nekik semmi előnyt, sőt inkább rontja a népszerűségüket. A Szovjetunióban már nem volt senki, aki hallani akarta volna a finnek barátságos kérelmeit. A peresztrojka és glasznoszty idején egyszerűen megszűnt a finlandizálás minden nagyobb lárma nélkül. Önerejéből azonban sokáig fennmaradt, de tartalmilag kiüresedett. Ez erkölcsileg és az önfegyelem szempontjából nagyon veszélyesnek tűnt. Afganisztán Moszkva Vietnámja lett. Vlagyimirov ban a finn TV-ben úgy nyilatkozott, hogy bárki lehet Finnország elnöke a jövőben. De Paavo Lipponen, szociáldemokrata miniszterelnök csak 2001-ben tudta Tannert rehabilitálni. Mostanában a finn sajtóban és közvéleményben csak a finlandizálás maradványairól van szó. A STASI-levéltárban 26 finn barátot fedeztek fel. Ez a leleplezés nem túl komoly; bár a finn titkosrendőrség nem hozta nyilvánosságra az érintettek nevét, azt mondták, nincs köztük magas rangú finn politikus. Hát persze, a finlandizálás koporsóját még nem szögezték le. 9DISPUTA Főtér

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK DOKUMENTUMA STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Nyilatkozat A dokumentum eredeti szövegének fordítását az EBRD kizárólag az olvasó érdekében biztosítja. Annak ellenére,

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek

Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Pénzügyek egyszer űű en, minde nn kinek Ferenczi Gábor Tartalomjegyzék: A közgazdasági, pénzügyi törvényekről3 Megtakarítás, befektetés, biztosítás, hitel3 Megtakarítások3 Befektetések4 Biztosítás5 Fogalmak:6

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés

Részletesebben

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt.

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. A mulatságnak vége A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. Az előadás célja Bemutatni a jelenlegi válsághoz vezető utat Elemezni a krízis legfontosabb

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i rendes ülésére Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. május 26-i rendes ülésére Tárgy: Dombóvár megjelenése a helyi nyomtatott és elektronikus médiában Előterjesztő:

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 22.5.2015 2015/2042(INI) JELENTÉSTERVEZET az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz végrehajtásáról (2015/2042(INI)) Foglalkoztatási

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének

Részletesebben

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről

Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről Beszámoló a debreceni Magyar Finn Baráti Kör 2009. évi tevékenységéről A Kör programjai: Január 21. Vezetőségi ülés. Tájékoztató a debreceni tiszteletbeli konzulátus alapításáról. Személyi javaslatok a

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány Dr. Gaudi-Nagy Tamás ( Magyar Jelen) Döbbenet: Bíróság mondta ki, hogy a délvidékiek ma is magyar állampolgárok, egy 56-os hõsnek viszont börtönben a helye 2008. október 28. Beszélgetés Gaudi-Nagy Tamással,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság A pénzügyi stabilitási statisztikák a növekvő nemzetközi követelmények tükrében 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Kis Gábor Magyar Nemzeti Bank Statisztika Monetáris Statisztika vezetője

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben