Rotter Lajos. Nemere

Átírás

1 Rotter Lajos Nemere Készítette: Ungár Patrik 2016

2 A közölt fényképeket illetve dokumentumokat köszönjük: Rotter Ervinnek Mitter Imrének ifj. Winkler Lászlónak illetve a Magyar Régi Vitorlázórepülők Klubjának Elérhetőségeink: tel:

3 A Nemere tervezője: Rotter Lajos Rotter Lajos ( ) 1901-ben született Budapesten. Már gyerekkorától kezdve a repülés megszállottja volt ben látta, mikor Louis Bleriot először emelkedett fel a levegőbe Magyarországon. Ez óriási hatással volt a jövőjére ben a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület egyik alapító tagja től kezdve a Magyar Aero Szövetség tagja ban a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett okleveles gépészmérnökként. Feleségét Hargitai Editnek hívták, és négy fiúgyermekük született, Ervin, Lajos, Zoltán és László. Első vitorlázó repülőgép koncepcióját 1922-ben készítette el Ágotay Istvánnal közösen. Eközben Feigl Gyulával közösen megalapították a FEIRO vállalatot azzal a céllal, hogy a háború utáni repülőgépgyártást újraindítsák. Az általuk épített repülőgépek a maguk korában a legmodernebbnek számítottak. repülőgépet Karakánnak nevezte el. És a magyar sportrepülés egyik legnevesebb vitorlázó repülőgépe volt. Európa szerte elismert eredményeket ért el Rotterrel a pilótafülkében ban megtervezte a magyar vitorlázórepülés legeredményesebb repülőgépét a Nemerét, amellyel 1936.Augusztus 12-én Berlin-Kiel útvonalon 326,5 km-es világrekordnak számító távrepülést hajtott végre. 3 óra 53 perc alatt, 84,08 km/h-ás átlagsebesség mellett. Az ő találmánya a mai vitorlázórepülés egyik legfontosabb távrepülési módszere a delfinezés, amit már a rekordrepülés alatt is alkalmazott. Teljesítményéért az ISTUS arany gyűrűjével tüntették ki. Rotter Lajos a magyar sportrepülés legeredményesebb és legelismertebb alakja mindmáig, illetve a legnagyobb magyar vitorlázó repülőgép tervező. Első nagyteljesítményű vitorlázó repülőgépét 1933-ban tervezte. Ezt a Rotter Lajos a Cserkész elnevezésű Rhönadlerrel készül felszállásra. A kabin mellet fia, Rotter Lajos látható. Rotter Lajos a Tudományegyetemi sportrepülők overálljában az 1940-es években a Hármashatárhegyen. Rotter Lajos, vitorlázó repülőgép vezető igazolványa 1937-ből amit az FAI, illetve a Magyar Aero Szövetség állított ki. A bal oldalon Kara Jenő aláírása látható, a Jobb oldalon Rotter portréja alatt, saját aláírása továbbá Szilas Steff Tiboré látható.

4 A Nemere elődje a Karakán Rotter Lajos első nagyteljesítményű vitorlázó repülőgépét Karakánnak nevezte el. A gép építésének elsődleges célja a legmodernebb elvek szerinti, magyar nagyteljesítményű gép létrehozása volt. A gép alapját az osztrák Wien elnevezésű gép adta. A Karakán 1933-ban lelkes cserkészrepülőknek köszönhetően épült meg. A gép építésének vezetője, Léber Károly volt. A gép első repülésére 1933.Augusztus 4-én került sor, vitéz Hefty Frigyessel a pilótafülkében. A gép sikere már borítékolható volt, hiszen korát megelőző formával és teljesítménnyel rendelkezett. Rotter Lajos Augusztus 6-án Gödöllő- Kál útvonalon 64 km-es távrepüléssel Magyarországon először teljesítette, az ezüstkoszorús teljesítményjelvény első feltételét. Később 1933.Augusztus 8-án Rotter Lajos végrehajtotta az első felhőrepülést Magyarországon. Eközben 1840m-es magasságig emelkedett. Talán a legelképesztőbb teljesítményrepülést Rotter Október 7-én és 8-án végezte, mivel ekkor állított fel országos időtartam repülési rekordot a Hármashatárhegyen 24 óra 14 perces repülésével. A Karakánnal a legnagyobb elért távolság, 274,8 km-volt Budapest- Szárcsa útvonalon. A Karakánból összesen 2 darab épült. Az első a Cserkészrepülők által készült el, míg a másik a MOVERO Repülő Osztálya által. Az első Karakán 1944-ben pusztult el a Közlekedési Múzeum bombázásakor. A Karakán műszerfala. A gép műszereit Rotter, ajándékba kapta Walter Georgii professortól. A Karakán törzsrácsa, még a rétegeltlemezzel való beborítás előtt, az ezermester cserkészek műhelyében. A C-0401 lajstromjelű Karakán a cserkészrepülők hármashatárhegyi hangára előtt. A háttérben a Nemere látható, melynek törzsén Szilas Steff Tibor ül.

5

6 A C-0401 lajstromjelű Karakán Gödöllőn, 1933-ban a Cserkész Világjamboree idején. A képen balról a második, Léber Károly a repülőgép építője, illetve balról a negyedik, Rotter Lajos.

7 A C-0401 lajstromjelű Karakán a Hármashatárhegyen, az 1930-as évek közepén.

8 A Nemere születése A Nemere tervrajzainak elkészítését 1936 Februárjában kezdte meg Rotter Lajos, továbbá segítségére volt még, Samu Béla, aki a számítások egy részét végezte. Erről így számol be Rotter Lajos a Magyar Cserkész-ben: A Nemere törzse és szárnyai még a teljes beborítás, illetve vásznazás előtt. Mivel a repülőgép önhordó kialakítású ezért nem volt szükség dúcokra. A szárnyak közvetleül a törzsre csatlakoztak kúpos csapszegekkel.... Folyik a munka.számoszlop számoszlopot követ, a fehér rajzlapok lassan megtelnek vonalakkal. Az új hatalmas gép, a Nemere kezd kibontakozni. Minden részlet talál megoldást, sok új gondolat, új alkatrész ölt konkrét formát. Az ünnepnapok, az esti, sőt sokszor az éjszakai órák is a rajztábla mellett telnek el. De nem baj! A munka megéri a nagy célt: egy új, nemzeti szineinkkel díszített gépnek kell majd büszkén szelni a kék levegőt magasan fenn, az olimpiai zászlódíszbe öltözött Germánia felett, és becsületet szerezni a magyar névnek.. A gép építését 1936 Márciusában kezdték meg Székesfehérváron. A repülőgép építését Hehs Ákos mérnök vezette....a következő időkben gyakran száguldok végig mótorkerékpáromon a székesfehérvári műúton. Viszem le az elkészült rajzokat és figyelem a Nemere építését. Alkatrész alkatrész után készül el és forr egybe. Már alakot is kap a szerkezet, formát ölt a nyolc méteres halalakú törzs és a hatalmas húsz méteres szabadonhordozó szárny. De az idő mintha gyorsabb tempóban szaladna, mint ahogyan a gép egyáltalán épülhet! A Nemere lelke a csűrő differenciálmű, ami lehetővé teszi a csűrőlapok fel húzását illetve leengedését. A repülőgép éppen időben lett kész, Július 25-én. Ezen a napon emelkedett először a levegőbe a legeredményesebb és leghíresebb magyar tervezésű vitorlázó repülőgép. A Nemere kabinja, még a törzs teljes beburkolása előtt. Jól megfigyelhető az ülés ergonómikus kialakítása. A jobb szárny, szárnybekötő és törzsfelfüggesztő vasalásai.

9 A Nemere 3 nézeti tervrajza. Szerencsére az elmúlt 80 évet az eredeti dokumentáció, gyakorlatilag hiánytalanul vészelte át. Ennek köszönhető, hogy ismét megépül a Nemere.

10 A Nemere berepülése A Nemere berepülésére Július 25-én illetve 27-én került sor Székesfehérváron. A Nemerét természetesen a tervező Rotter Lajos vezette, a Hungária IV típusú vontatógépet pedig Hehs Ákos az építés irányítója vezette. Erről az alkalomról Rotter Lajos így számolt be a Magyar Cserkész December 1-én megjelent számában:...halló! Magyar Aero Szövetség? Kara alezredes urat kérem!... Halló, itt Rotter, Székesfehérvár. Jelentem, hogy a Nemere most este végezte első felszállását. A géppel vontató kötélen rögtön 1000 méterre emelkedtem. Lekapcsolás után láttam, hogy a Nemere rendben van, azért rögtön loopingokat csináltam és a dugóhúzót is kipróbáltam. A gép súlypontja is pontosan a számított helyen van, hála Istennek. Megítélésem alapján a Nemere megy Berlinbe. Ellenben a műszerekkel bajok vannak. Kérem azonnal intézkedni, hogy a Cserkészrepülők Bendegúz gépének kipróbált műszereit megkaphassam kisegítésül, mert a most beépített újak nem működnek jól, azokat ki kell cserélni. Július 26-án délelőtt Tatarek Béla (a Cserkészrepülők testet öltött megbízhatósága) máris megjelent a műszerekkel. Délutánra mindent kicseréltünk, úgyhogy 27-én estére végre több műszerfelszállás után a műszergarnitúrám kifogástalanul működött. Vitorlázni egyetlen ízben sem tudtam a géppel, a kedvezőtlen meteorológiai helyzet miatt! Így kellett elindulnom tehát a nagy mérkőzésre, hol a világ legjobbjai lesznek együtt jól bevált és sokszorosan kipróbált gépeikkel! A teljesség kedvéért még megemlítem, hogy az elindulás előtt még megbüntettek azért, mert Székesfehérváron megpróbáltam a városok feletti légtérben keletkező emelőáramlást megtalálni a Nemerével, hogy hátha mégis sikerül talán legalább egy szerény vitorlázás!

11 A Nemere oldal-hátul nézetben 1936-ban. A felvétel valószínűleg a Rangsdorf-i repülőtéren készült, az olimpiai találkozó idején.

12 A Nemere a székesfehérvári repülőtéren, az első felszállás előtt Július 25-én. A kabinban Rotter Lajos látható.

13 Rotter Lajos a Nemere mellett, Augusztus 12-én Kiel-ben.

14 Az 1936-os Berlini Olimpia Berlin-Kiel 326,5 km céltávrepülés 3óra 53 perc alatt. Umberto Nannini olasz vitorlázórepülő, a Nemerével repült, olasz nemzeti magassági rekordot, 1936-ban. Bal felső képen: Úton a berlini találkozóra. Egy Fiat 521 típusú autó vontatta a Nemere szállítókocsiját 51 órán keresztül. Megérkezett a Nemere Berlinbe. Rotter Lajos (öltönyben) a Kiel-i repülőtéren a 326,5 km-es távrepülés után, 1936.Augusztus 12-én, német tisztek között. Balról a második Oberst Krüger a repülőtér parancsnoka. Az egyre közkedveltebb vitorlázórepülő sport népszerűsítésére, 1936-ban a berlini olimpiai játékok idején, nemzetközi vitorlázórepülő találkozót rendeztek, azzal a céllal, hogy a vitorlázórepülést felvegyék az olimpiai sportágak közé. A lehetőséget megragadva a Magyar Aero Szövetség 1936 elején felkérte Rotter Lajost, hogy tervezzen egy, a versenyre alkalmas, nagyteljesítményű vitorlázógépet és képviselje vele Magyarországot. A versenyt a Berlin melletti Rangsdorf-i repülőtéren rendezték meg. A Nemere sikere nem váratott sokáig, Augusztus 12-én világrekordnak számító 326,5 km-es távrepülést hajtott vele végre Rotter Lajos Berlin-Kiel útvonalon, mindöszsze, 3 óra 53 perc alatt. Rotter repülése felkeltette a külföldi sportrepülők figyelmét, és gépe a Nemere hosszú évekre meghatározta a vitorlázó repülőgépek tervezésének irányvonalát.

15 Az eredeti telegramok, amelyek a 326,5 km-es világrekordnak számító távrepülés után készültek, Augusztus 12-én. A bal oldali telegramot Walter Georgii professzor írta.

16 Vegyes Fényképek dr. Szomolányi Károly felszállásra készül a Nemerével. Később ő vezette a Győr 2 típusú nagyteljesítményű vitorlázógép tervezését és megépítését. A Rotter fiúk, a Nemerében. Bal oldalon Rotter Lajos, középen Rotter Ervin, Jobb oldalon Rotter Zoltán A Nemere gumiköteles start után, lejtőrepülésre indul a Hármashatárhegyen. Rotter Lajos a Nemerében, a gép első repülése előtt Székesfehérváron 1936.Július 25-én vagy 27-én. dr.szomolányi Károly startra készen a Nemerében 1940 körül. Hargitai Edit és Rotter Lajos a Hármashatárhegyen az 1940-es években. Rotter vállán fia, Lajos látható

17 A Nemere az olimpiai szereplés után felkerült a Hármashatárhegyre. A cserkészrepülők ritkán használták, nagy mérete és a kedvezőtlen terepviszonyok miatt Június 13-án a repülőgép megsérült egy elhibázott gumikötél indítás következtében. A gép orra jelentősen megsérült. A gépet Esztergomban javították ki az Aero-Ever vállalatnál. Ekkor szereltek Göppingen rendszerű féklapokat a gépre illetve a csűrőlapok állítókarját a pilóta feje mögül a pilóta mellé helyezték át. Később újra használatban volt a repülőgép, több 200 km feletti repülést is végrehajtottak vele. A gépet a megváltozott lajstromozási szabályok értelmében átlajstromozták és a HA-4001 jelzést kapta. A Nemere a háborút a Hármashatárhegyen megsérülve, de átvészelte. A felszabadulás után a diósgyőri repülőklubhoz került, ahol újra repülőképes állapotba hozták. Sajnos valószínűleg politikai okokból 1948 körül megsemmisítették a legsikeresebb magyar vitorlázó repülőgépet. Ez a nagyon ritka felvétel 1937 körül készülhetett a Hármashatárhegyen. A kép ritkasága abban rejlik, hogy a Karakán és a Nemere egyszerre vannak lefényképezve (Előtlérben a Nemere, előtte a Karakán). A háttérben Wolf Hirth a neves német pilóta adománya látható, a GÖ-I Wolf típusú gyakorlógép.

18