A VITORLÁZÓREPÜLŐ ELMÉLETI KIKÉPZÉS 1. ÉVFOLYAMÁHOZ

Átírás

1 TEMATIKA A VITORLÁZÓREPÜLŐ ELMÉLETI KIKÉPZÉS 1. ÉVFOLYAMÁHOZ A vitorlázórepülő elméleti kiképzés 1. évfolyamában feltüntetett anyag az évben kiadott "Vitorlázórepülők tankönyve" témaköreiből és az érvényben lévő szabályzatokból lett összeállítva. - A tematikában megadott témakörök, fejezetek címei teljesen azoknak a könyvben szereplő címekkel, a feltüntetett sorozat számok és oldalszámok alapján azok megadása és kikeresése könnyen végrehajtható. Az elméleti kiképzés 1. évfolyam tematikájának célja: - a rendelkezésre álló tankönyv alapján az elméleti kiképzés egységes rendszerbe foglalása. - A vitorlázórepülő növendékek részére biztosítsa az elméleti alapot a gyakorlati kiképzés megkezdésétől a "C" vizsga és az azt követő helyi repülések, vontató kiképzés végrehajtásához a tankönyv és a megadott szabályzatok és intézkedések alapján. Az elméleti kiképzés 1. évfolyam végrehajtásának formái: - Tanfolyam szervezésű kiképzés: Megadott foglalkozási nap és óraszám keretén belül, előadásos formában. - Konzultációval szervezett egyéni tanulás: Az egyéni tanulás anyagát a szakosztályvezető, illetve a csoport oktatója jelöli ki és meghatározott időben konzultációt tart a beosztott növendékek részére. - Javasolt önképzési anyag: A megadott témakör alapján a tankönyv segítségével a növendékek önállóan sajátítják el az anyagot. - Földi előkészítés és repülés előtti megbeszélés alkalmából leadandó anyag Az anyagot a megadott témakör alapján a gyakorlati feladat végrehajtása előtti napokban a csoport oktatója tatja meg. Az elméleti kiképzés 1. évfolyamából a növendék szóbeli vizsgát köteles tenni. Az elméleti kiképzés 1. évfolyam az alábbi két szakaszból tevődik össze. 1. szakasz Tanfolyam szervezésű kiképzés foglalkozási nap, javasolt önképzés és földi előkészítési anyag keretén belül. Az 1. szakasz elvégzése után eredményes vizsga alapján a növendék kétkormányos kiképzése a Vit. RGV. 1. fejezete alapján megkezdhető, és az 1/13-as gyakorlat "B" vizsga befejezéséig folytatható. 2. szakasz Konzultációval szervezett egyéni tanulás, javasolt önképzés és földi előkészítési anyag keretén belül. A 2. szakasz elvégzése után eredményes vizsga alapján a növendék a Vit. RGV. 2/1. gyakorlatát megkezdheti és a "C" vizsga utáni Vit. RGV. 3. fejezet. 4. gyakorlatáig, valamint a Vit. RGV. V. fejezet "egygépes vontathatói kiképzés" befejezéséig folytathatja. Elméleti kiképzés 1. évfolyam szakaszainak részletezése: 1. évfolyam 1. szakasz. A foglalkozásokról tanfolyamnaplót kell vezetni. Tanfolyam szervezésű kiképzés 18 foglalkozási nap keretén belül. Tantárgyak és óraszámok részletezése: Általános ismeretek (külön terv szerint) Repülés természettana (Aerodinamika) Gyakorlati repülés Szerkezettan és műszaki ismeretek Műszertan Gyakorlati foglalkozás Összesen: 5 óra 15 óra 11 óra 15 óra 3 óra 6 óra 55 óra Vizsga: 19 foglakozási napnak megfelelő időszakban. 1. évfolyam 1. szakasz FOGLALKOZÁSI NAPOK RÉSZLETEZÉSE 1. FOGLALKOZÁSI NAP Foglalkozás helye: tanterem. Ideje: 2 óra Témakör: Ismerkedés. Általános ismeretek. Irodalom: Szabályzatok, intézkedések. Leadandó anyag: Általános ismertetés. - Rep. kiképzés feltételei. A kiképzés alatt álló növendékkel szemben támasztott követelmények (orvosi követelmények, kollektív élet, életmód); Az MRSZ felépítése, feladata, repülőklubok működési szabályzata; - Vitorlázórepülés elméleti és gyakorlati kiképzésének rendszere a klubon belül; - Elérhető gyakorlati vizsgák, képesítése, azok feltételei (Vitorlázórepülők könyve 302. oldal) 2. FOGLALKOZÁSI NAP Témakör: Repülés természettana (Aerodinamika) Leadandó anyag: Aerodinamika alapelvei Testek halmazállapotáról Levegő, mint anyag Levegő nyomása és mérése 18

2 1.14 Levegő sűrűsége Nyomás terjedése a folyadékokban és gázokban A statikus és dinamikus repülés alapelve Az áramvonal A folytonosság törvénye A torlónyomás FOGLALKOZÁSI NAP Témakör: Szerkezettan és műszaki ismeretek, gyakorlati repülés. Leadandó anyag: Szerk. és műszerismeretek: 1.1 Általános felépítés, fő részek Vitorlázó repülőgépek osztályozása Iskola gépek Teljesítménygépek Műrepülőgépek Vitorlázó gépekre jellemző adatok Műszaki adatok Teljesítményadatok Üzemeltetési adatok 200 Gyakorlati repülés 2 óra 1. Repülőgép repülési tulajdonságai Repülőgép egyensúlya Repülőgép hossz-stabilitása, a vízszintes farokfelület szerepe Repülőgép kormányozhatósága és kormányzása FOGLALKOZÁSI NAP Témakör: Repülés természettana (Aerodinamika) Leadandó anyag: Aerodinamika alapelvei Energiamegmaradás elve, Bernoulli-törvény Bernoulli törvényével magyarázható jelenségek Lamináris és turbulens áramlás Levegő súrlódása Az örvény fogalma és létrejötte A szélcsatorna és hasonlósági törvény Levegő ellenállása FOGLALKOZÁSI NAP Témakör: Szerkezettan és műszaki ismeretek Leadandó anyag: Szilárdságtan Alakváltozás. Igénybevételek, feszültségek Húzás és nyomás Nyírás. Hajlítás 214, Csavarás. Kihajlás 216, Repülőgépre hat6 terhelések Légierők. Földi erők. Súlyerő Tömegerő Izomerő. kötélerők Rezgő mozgás. Rezgési jelenségek 220, FOGLALKOZÁSI NAP Témakör: Repülés természettana (Aerodinamika) Leadandó anyag: Aerodinamika alapelemei. Végtelen terjedtségű szárny Kármán-féle örvénysor Határréteg fogalma Határréteg és testellenállás Asszimetrikus áramlási viszonyok Szárnyszelvény és szárny geometriai jellemzői FOGLALKOZÁSI NAP Témakör: Szerkezettan és műszaki ismeretek Szárny külső kialakítása Szárnyra ható terhelések Igénybevételek Szárny fő részei Csűrő és ívelőlap. Szerkezeti kialakítás 233

3 3.22 Kormányerők csökkentése (csűrők) Statikus kiegyensúlyozás, ívelőlap Zuhanófékek FOGLALKOZÁSI NAP Témakör: Repülés természettana (Aerodinamika) Leadandó anyag: Szárnyon keletkező légerők Repülőgép szárnya körül kialakuló áramkép Nyomás eloszlása a szárnyszelvény körül és a nyomásközéppont Szárnyon keletkező légerők összefüggései Szárnyon keletkező légerők alakulása különböző állásszögek mellett Légerőtényezők ábrázolása polárdiagramban FOGLALKOZÁSI NAP Témakör: Szerkezettan és műszaki ismeretek. Leadandó anyag: Törzs, farokfelületek Törzs feladata. Törzs terhelése 239, Törzs szerkezete. Törzs első része. 241, Farokfelületek Kormányerők csökkentése FOGLALKOZÁSI NAP Témakör: Repülés természettana (Aerodinamika) Leadandó anyag: Szárnyon keletkező légerők Siklószám. Siklószög Milyen tulajdonságokat olvashatunk le a polárdiagramró1? Polárdiagram felbontása Geometriai kialakítás hatása a szárnyszelvények légerőtani tulajdonságaira Lamináris szárnyszelvények és tulajdonságaik Felület érdességének hatása a szárny polárisára FOGLALKOZÁSI NAP Témakör: Műszertan Leadandó anyag: Repülést ellenőrző műszerek. 1. Bevezetés. Repülést ellenőrző műszerek Magasságmérés, magasságmérő. 273, Sebességmérő Pitotcsöves sebességmérő Venturi-csöves sebességmérő Variométer. Torló1apos variométer. 276, Elektromos variométer Sze1encés műszerek hibái Rádi6 szerepe a repülésben. Működési elve A vit. repülésben használatos rádiótelefonok 286, Rádi6forgalmazás szabályai FOGLALKOZÁSI NAP Leadandó anyag: Motor nélküli repülés elemei Siklás. A motor nélküli repülőgép sebessége. Az erők egyensúlya siklásban Siklási sebesség a gyak.-ban. 85, Milyen tényezők befolyásolják az egyenletes sebességű siklást? Kormányok használata Siklás közben előforduló hibák, okaik és kijavításuk A repülőgép legkisebb sebességének csökkentésére szolgáló berendezések FOGLALKOZÁSI NAP Foglakozás helye: tanterem. Ideje: 2 óra Témakör: Szerkezettan és műszaki ismeretek. Utasítások, szabályzatok. Leadandó anyag: Üzemeltetési tudnivalók és kötelmek Hangármester, ki- és bepakolás Hangárrend Gépügyeletes. Rep előtti vizsga. 252

4 Repülés utáni vizsga. Ápolás. 253, Tárolás. Hangár előtt, starthelyen Gépgurítás, mozgatás Üzemeltetési utasítás Légi alkalmassági bizonyítvány Rep. gépkönyv. Gépnapl (Az előadást a rendelkezésre álló okmányokkal szemléltem kell) 14. FOGLALKOZÁSI NAP Leadandó anyag: Dugóhúzó. Fordulók. 2.2 Dugóhúzó Repülőgép dugóhúzó-tulajdonságai Dugóhúzó szándékos előidézése Kivétel a dugóhúzóból Fordulók végrehajtása Fordulóban lévő repülőgépekre ható erők egyensúlya Repülőgép mozgásának elemzése forduló esetén A forduló gyakorlati végrehajtása Ellentétes fordulónyomaték kiküszöbölése Forduló közben elkövetett vezetési hibák. A csúszó forduló FOGLALKOZÁSI NAP Foglakozás hely: tanterem. Ideje: 3 óra Témakör: Szabályzatok. Irodalom: Utasítások, szabályzatok. Leadandó anyag: Repülőtérrend. - Repülőtér fogalma, saját repülőtérrend (Lejtőszabályok) ismertetése. Személyek. járművek közlekedési rendje. Légi közlekedés fő szabályai. - Repülőtér épületeinek és berendezéseinek használata. Házirend, tűzrendészeti utasítás ismertetése. - Vitorlázó repülőgépek indítási módjai (rep. üzemnél használatos jelek. zászlójelzések, leszá11ójelek és azokból összeállítható jelek ismertetése). - Csörlőüzemű munkaterület ismertetése rajzban. 16. FOGLALKOZÁSI NAP Témakör: Szerkezettan és műszaki ismeretek. Műszertan Leadandó anyag: R-26SU "Góbé" műszaki leírása műszerei Szárny. Törzs és farokfelületek. 259, Kormánymozgatások. Futómű 262, Kabin és üléstér Műszaki adatok. Teljesítmény adatok. 265, Légi üzemeltetési adatok. Szerelés Műszerek beépítése a repülőgépekbe R-26SU Góbé FOGLALKOZÁSI NAP Leadandó anyag: Orrcsörlés. Iskolakör. Leszállás. 2.4 Felszállás csörlő-vontatásban Orrcsörlés. Súlypontcsörlés. 131, A csörlés közben elkövetett vezetési hibákról Az iskolakör. Az iskolakör részei. 145, Repülés iskolakörön. szélcsendben Mi a teendő akkor, ha emelkedés közben elszakad a csörlőkötél? Leszállás mechanikai viszonyai Leszállás gyakorlati végrehajtása FOGLALKOZÁSI NAP Foglakozás helye: repülőtér. Ideje: 6-8 óra Témakör: Gyakorlati foglalkozás csoportonként (földi előkészítés). FOGLALKOZÁS TÉMÁJA: - Repülőtér ismertetése, munkaterület berendezésének gyakorlása. - Földi közlekedés, a gép hangárból történő ki- és bepakolásának gyakorlása. - R-26 SU "Góbé" szerelése, üzem előtti ellenőrzés végrehajtása.

5 - Repülőgépbe történő beszállás, be- és kikötözés, beszállás gyakorlása. - Jelzések és kötélbeakasztás gyakorlása. - A Vit. rep. gép. földi mozgatásának esetei. - Aggregát kötélhúzó berendezés bemutatása. - Hát-mentőernyő szemléltető ismertetése, használatának és alkalmazásának magyarázata. 19. FOGLALKOZÁSI NAP Foglakozás helye: tanterem. Ideje: szükség szerint. Témakör: a 18 foglalkozási nap leadott anyagából "SZÓBELI" vizsga. A sikeres vizsga eredményét a növendék repülési naplójának "Elméleti vizsgák" rovatába a következőképpen kell bejegyezni: "A vitorlázórepülő elméleti kiképzés 1. fejezet 1. szakaszának anyagából eredménnyel vizsgát tett. Gyakorlati kiképzését megkezdheti." kelt szakosztályvezető 1. évfolyam 2. szakasz KONZULTÁCIÓVAL SZERVEZETT EGYÉNI TANULÁS Témakör: Szerkezettan és műszaki ismeretek. Fizikai és mechanikai alapismeretek Jelölések. Idő. Sebesség. 201, Kör és görbe vonalú mozgás Kerületi sebesség. Szögsebesség Centripetális gyorsulás és centrifugális erő Tömeg és súly Az erő fogalma Aerodinamikai eredetű erők. Tehetetlenségi erők. Rugalmassági erők. 208, Az erő jellemzői. Koncentrált és megoszló erők. 209, 210 Témakör: Szerkezettan és műszaki ismeretek Szerszámok. Szerelési kötőelemek Csavarkötések. Csapok, csapszegek. Biztosítások 248, Az éles fordulók A köröző repülés mechanikai viszonyai A spirálozás technikája Az alacsonyan repült fordulókról Milyen hibákat követhetünk még el, fordulóban és spirá1ozás közben Orrcsörlés mechanikai összefüggései Súlypontcsörlés mechanikai viszonyai Csörlés erős szélben és oldalszélben Az ellenszél és hátszél hatása a siklásra Sebességi görbe Sebességi görbe alakulása ellenszélben és hátszélben Oldalszél hatása a sik1ásra A széllökések, az emelő és merülő áramlatok hatása Hogyan repüljünk iskolakörön általános időjárási helyzetben? Iskolakör repülés erős szélben és oldalszélben A siklószög lerontása a besiklás folyamán A talajhatás Leszállás különleges esetei Milyen hibákat követ el a kezdő pilóta leggyakrabban? A vitorlázórepülés és az időjárás Repülés függőleges áramlatban A lejtőszél Repülés termikus feláram1ásban Termik felkutatása és felismerése Termik megfogása és megtartása Célhoz vezet-e a körözési irány megváltoztatása termikfogás közben? A szél hatása a termikben való körözésre és a termik elvesztése. 193 Témakör: Műszertan. 2.1 Kormozott hengeres magasságíró Perávia magasságíró Becker AR-3201 rádió használata 287

6 Témakör: Repülők egészségtana. 2. Elsősegélynyújtás alapjai Élesztési eljárások Sérülések. Zúzódások Nyílt sérülések. sebek Seb kötözés általános szabályai, kötszerek Rándulások. Napszúrás, hőguta Sérült szállítása. 73 A vizsga végrehajtása az 1. évfolyam 2. szakaszának elvégzése után azonos az 1. szakaszban leírtakkal. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni a kiadott intézkedés szerint. A sikeres vizsga eredményét a növendék repülési naplójának "Elméleti vizsgák" rovatába a következőképpen kell bejegyezni: "A vitorlázórepülő elméleti kiképzés 1. fejezet 2. szakaszának anyagából eredménnyel vizsgát tett. A vizsga alapján a vit. rgv. 2/1. gyakorlatát megkezdheti." kelt. szakosztályvezető FÖLDI ELŐKÉSZÍTÉS ÉS REPÜLÉS ELŐTTI MEGBESZÉLÉSEK ALATT ELSAJÁTÍTANDÓ ANYAG A vizsgáztatást a csoport oktatója hajtja végre. Az oktató ellenőrző kérdésekkel győződjön meg az egyes rep. előtti megbeszéléseihez tartozó anyagok elsajátításáról. 3. Repülőgépvontatás Vízszintes repülés Az emelkedés lehetősége A felszállás Vitorlázógép vezetése repülőgépvontatásban Felszállás, emelkedés, vízszintes repülés Forduló és körözés vontatásban Vontatás általános időjárási helyzetben Lehúzás. 308 Kezdő vitorlázórepülő oktatási segédlet tartalomjegyzéke: 1. AERODINAMIKA AZ AERODINAMIKA ALAPELEMEI Folyadékok és gázok jellemző tulajdonságai A testek halmazállapotár A levegő, mint anyag A levegő nyomása és a nyomás mérése A levegősürüsége A nyomás terjedése folyadékokban és gázokban A statikus és a dinamikus repülés alapelve 1.2 A levegő áramlásának törvényszerűségei Az áramvonal A folytonosság törvénye 1.23 A torlónyomás Az energia megmaradásának elve és a Bernoulli-törvény Bernoulli törvényével magyarázható jelenségek A lamináris és a turbulens áramlás A levegő súrlódása Az örvény fogalma és létrejötte A szélcsatorna és a hasonlósági törvény A levegő ellenállása és a határréteg A levegő ellenállása A Kármán-féle örvénysor A határréteg fogalma A határréteg és a test-ellenállás VÉGTELEN TERJEDTSÉGŰ SZÁRNY Asszimetrikus áramlási viszonyok A szárnyszelvény és a szárny geometriai jellemzői A szárnyon keletkező légerők A repülőgép szárnya körül kialakuló áramkép A nyomás eloszlása a szárnyszelvény körül és a nyomásközéppont A szárnyon keletkező légerők összefüggései 52

7 2.34 A szárnyon keletkező légerők alakulása különböző állásszögek mellett A légerő-tényezők ábrázolása polárdiagramban A sik1ószám és a siklószög Milyen tulajdonságokat olvashatunk le a polárdiagramról? A polárdiagram felbontása A geometriai kialakítás hatása a szárnyszelvények légerőtani tulajdonságaira A lamináris szárnyszelvények és tulajdonságaik A felület érdességének hatása a szárny polárisára 64 AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTAS ALAPJAI Élesztési eljárások Sérülések Zuzódások Nyílt sérülések, sebek A seb kötözés általános szabályai, kötszerek Rándulások Napszúrás, hőguta sérült szállítása 73 GYAKORLATI REPÜLÉS A REPÜLŐGÉP REPÜLÉSI TULAJDONSÁGAI A repülőgép egyensúlya A repülőgép hosszstabilitása; a vízszintes farokfelület szerepe A repülőgép kormányozhatósága és kormányzása A MOTORNÉLKÜLI REPÜLÉS ELEMEI A siklás A motornélküli repülőgép sebessége; az erők egyensúlya siklásban A sebességi görbe A siklási sebesség a gyakorlatban Milyen tényezők befolyásolják az egyenletes sebességű siklást? A kormányok használata Siklás közben előforduló vezetési hibák, okaik és kijavításuk A repülőgép legkisebb sebességének csökkentésére szolgáló berendezések A dugóhúzó A repülőgép dugóhúzó tulajdonságai A dugóhúzó szándékos előidézése Kivétel a dugóhúzóból Fordulók végrehajtása A fordulóban lévő repülőgépekre ható erők egyensúlya A repülőgép mozgásának elemzése forduló esetén A forduló gyakorlati végrehajtása Az ellentétes fordulónyomaték kiküszöbölése (32. ábra) Forduló közben elkövetett vezetési hibák. A csúszó forduló Az éles fordulók A köröző repülés mechanikai viszonyai A spirálozás technikája Az alacsonyan repült fordulókró Milyen hibákat követhetünk még el fordulóban és spirálozás közben? Felszállás csörlővontatásban Az orrcsörlés A súlypontcsörlés Az orrcsörlés mechanikai összefüggései A súlypontcsörlés mechanikai viszonyai Csörlés erős szélben és oldalszélben A csörlés közben elkövetett vezetési hibákról Az iskolakör Az ellenszél és a hátszél hatása a siklásra A sebességi görbe alakulása ellenszélben és hátszélben Az oldalszél hatása a siklásra A széllökések, az emelő és merülő áramlatok hatása Az iskolakör részei Repülés iskolakörön, szélcsendben Hogyan repüljünk iskolakörön általános időjárási helyzetben? Iskolakör-repülés erős szélben és oldalszélben Mi a teendő akkor, ha emelkedés közben elszakad a csörlőkötél? A leszállás A leszállás mechanikai viszonyai A siklószög lerontása a besiklás folyamán A talaj-hatás A leszállás gyakorlati végrehajtása A leszállás különleges esetei Milyen hibákat követ el a kezdő pilóta leggyakrabban? A VITORLAZÓREPÜLÉS ÉS AZ IDŐJÁRAS Repülés függőleges áramlatban 177

8 3.2 A lejtőszél Repülés termikus feláramlásban A termik felkutatása és felismerése A termik megfogása és megtartása Célhoz vezet-e a körözési irány megváltoztatása termikfogás közben? A szél hatása a termikben való körözésre és a termik elvesztése 193 SZERKEZETTAN ÉS MŰSZAKI ISMERETEK A VITORLAZÓREPÜLŐGÉPRŐL ALTALABAN Általános felépítése, fő részek Vitorlázó repülőgépek osztályozása Iskola-gyakorló gépek Teljesítmény gépek Műrepülő gépek Vitorlázó repülőgépekre jellemző adatok Műszaki adatok Teljesítmény adatok Üzemeltetési adatok FIZIKAI MECHANIKAI ALAPISMERETEK Alapfogalmak Jelölések Az idő Sebesség Kör és görbe vonalú mozgás Kerületi sebesség Szögsebesség Centripetális gyorsulás és centripetális erő Tömeg és súly Erő Az erő fogalma Az aerodinamikai eredetű erők Tehetetlenségi erők Rugalmas erők Az erők jellemzői Koncentrált és megoszló erők Szilárdságtan Alakváltozás Igénybevételek, feszültségek Húzás és nyomás Nyírás Hajlítás Csavarás Kihajlás Repülőgépre ható terhelések Légerők Földi erők Súlyerő Tömegerők Izomerő Kötélerők Rugalmas erők Rezgő mozgás Rezgési jelenségek A VITORLÁZÓ REPÜLŐGÉPEK SZERKEZETE Szárny Szárny külső kialakítása A szárnyra ható terhelések Igénybevételek A szárny fő részei Csűrő és ívelőlap Szerkezeti kialakítás Kormányerők csökkentése Sztatikus kiegyensúlyozás Zuhanófékek Törzs Törzs feladata Törzs terhelése Törzs szerkezete Törzs első rész Farokfelületek Kormányerők csökkentése Szerszámok Szerelési kötőelemek Csavarkötés 248

9 4.94 Csapok, csapszegek Biztosítások ÜZEMELTETÉSI TUDNIVALÓK, KÖTELMEK Hangár Hangármester Ki- és bepakolás Hangárrend Gépügyeletesi tevékenység Gépügyeletes Repülés előtti vizsga Repülés utáni vizsga Karbantartás Apo1ás Tárolás Gépmozgatás a repülőtéren Hangár előtt, starthelyen Gépgurítás - mozgatás Szállítás Szállítókocsi Bepakolás a szállítókocsiba Okmányok Üzemeltetési utasítás Légi alkalmassági bizonyítvány Repülőgépkönyv Gépnapló TÍPUS ISMERET R-26 S Góbé műszaki leírása A szárny A törzs és farokfelületek Kormánymozgatások Futómű Kabintető és üléstér Műszaki adatok Teljesítmény adatok Légi üzemeltetési adatok Szerelés MŰSZEREK BEÉPÍTÉSE A REPÜLŐGÉPEKBE R-26SU, "Góbé" 270 MŰSZERTAN REPÜLÉST ELLENŐRZŐ MŰSZEREK Magasságmérés Magasságmérő Sebességmérő A pitot-csöves sebességmérő Venturi-csöves sebességmérő Variométer Torlólapos variométer Elektromos variométer A szelencés műszerek hibái MAGASSAGÍRÓK Kormozott hengeres magasságíró Perávia magasságíró (BR-242) RADIÓKÉSZÜLEKEK A rádiókészülékek szerepe a repülésben A rádiókészülékek működési elve A vitorlázórepülésben használt rádiótelefonok Becker AR-3201típusú repülőgép-fedélzeti rádiókészülék használata A rádióforgalmazás szabályai 289 GYAKORLATI REPÜLÉS A REPÜLŐGÉP-VONTATÁS A repülőgép-vontatás mechanikája A vízszintes repülés Az emelkedés lehetősége A felszállás A vitorlázógép vezetése repülőgép-vontatásban Felszállás, emelkedés, vízszintes repülés Forduló és körözés vontatásban Vontatás általános időjárási helyzetben Lehúzás 308