A makrogerinctelen fauna Víz Keretirányelv szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A makrogerinctelen fauna Víz Keretirányelv szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén"

Csaba Bakos
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 A makrogerinctelen fauna Víz Keretirányelv szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Müller Zoltán (BioAqua Pro Kft) Felsőtárkány,

2 A vízigerinctelenek vizsgálatának jelentősége széles taxonómiai sprektum, eltérő életmenet stratégia (vízi, amfibikus), minden víztértípusban megtalálhatók, életforma-típusok széles skálája, habitat-preferencia sokszínűsége, különböző hosszúságú generációs idő (nem pillanatnyi állapotot mutat), fenológiai sajátságok, táplálékhálózatban betöltött változatos szerep, vízminősítési gyakorlatban betöltött fontos szerep, kiváló indikátorok, védett, fokozottan védett és az Élőhelyvédelmi Irányelv hatálya alá eső fajok

3 Célkitűzés - Objektív képet alkotni a projektterületen található víztestek ökológiai állapotáról a makroszkópikus vízi gerinctelen fauna alapján. - Feltárni, hogy az ismert pontszerű tereléseknek és jelentős hidromorfológiai beavatkozásoknak milyen hatásuk van a vízi makrogerinctelen közösségre. - Szlovák-magyar harmonizációs lehetőségek vizsgálata a mintavétel és az ökológiai állapotértékelés terén.

4 Mintavétel és feldolgozás Mintavételi módszer: AQEM protokoll módosításával kialakított NBmR vízi makrogerinctelen mintavételi protokoll Kick and sweep technikán alapuló kvantitatív eljárás, Súlyozott multihabitat típusú mintavétel (15 replikatum/site), Területegységre kvantifikált 25x25 cm/replikatum, Részletes terepi jegyzőkönyv, Viszonylag gyors, kis eszközigényű módszer, Válogatás, almintázás terepen, Gastropoda, Bivalvia, Hirudinea, Malacostraca, Ephemeroptera, Odonata, Plecoptera, Heteroptera, Coleoptera és Trichoptera taxonok párhuzamos vizsgálata lehetőleg fajszintű határozása, Adatbázisból (Oracle) történő adatszolgáltatás,

5 az egyes aljzat-típusokat, azok egymáshoz viszonyított aránya kisvízfolyások 250 méter folyók és folyamok 500 méter a lejárt szakasz nem eshet különleges hidromorfológiai módosítással érintett mederszakaszra (pl.: hídszelvény, partvédőmű), kivétel ha az ilyen jellegű szakaszok kifejezetten jellemzőek a víztestre a bejárás során rögzíteni kell az élőhelyre jellemző háttérváltozókat kisvízfolyások esetében 3x10 méter folyók és folyamok esetében 3x20 méter az aljzat-típusok aránya (5-5 AQEM típusú replikátumot - 3 diszkrét minta (összesen 15 replikátum)) 0,95 mm standard lyukbőségű, kisebb öblű háló (eltérés az AQEM-től) terepi válogatás (eltérés az AQEM-től) az összes makroszkópikus gerinctelen egyedet ki kell válogatni (ha egyegy taxonból a mintánkénti egyedszám meghaladja a 200 individum/minta értéket alminta) a taxononként szétválogatott mintákat felcímkézett (AQEM által előírt) üvegfiolákban kell tárolni, majd specialistákkal feldolgoztatni.

6 Az EQR alapú ökológiai állapotértékelés TAXON módszere K arakter R eferencia érték ( D ref) Berosus frontifoveatus 16 0,5 D i > 0 1 Kifejezetten magyarországi H elophorus m inutus víztesttípusokra 16 0,5 kidolgozott D i > 0 index, 1 H iru d o m ed icin a lis 16 0,5 D i > 0 1 melynek alapja Berosus az egyes spinosus víztesttípusokhoz 16 0,5 kötödő Djellemző i > 0 1 Rhantus suturalis 16 0,5 D i > 0 1 karakterfajkészlet megléte vagy hiánya, ill. az egyes karakterfajok G raphoderus austriacus 16 0,5 D i > 0 1 mennyiség viszonyai. Sym petrum striolatum 16 0,5 D i > 0 1 This image cannot currently be displayed. Sigara fossarum 16 0,5 D i > 0 1 K = az egyes karakterfajok karakterértéke S = az egyes karakterfajok P a ro ec etis stru ckszignifikancia i szorzója 16 0,5 D i? 7,47 M = az egyes karakterfajok Lim nephilus decipiens mennyiségi szorzója 16 0,5 D i? 76,96 Pmax = az adott víztípus esetében reálisan elérhető maximális H elophorus redtenbacheri 16 0,5 D i? 8 összpontszám, melyet a karakterfajok szignifikancia és mennyiségi szorzóval módosított karakterértékeinek összege ad. érték S zig n. szorzó M enny. szorzó Libellula quadrim aculata 16 0,5 D i > 0 1 Enochrus ham ifer 16 0,5 D i > 0 1 H elophorus nubilus 16 0,5 D i > 0 1 Placobdella costata 16 0,5 D i > 0 1 C yb ister la te ra lim a rg in a lis 16 0,5 D i > 0 1 O rchestia cavim ana 16 0,5 D i > 0 1 O rthotrichia 16 0,5 D i > 0 1 S ig a ra fa llen i 16 0,5 D i? 38,4 Porhydrus lineatus 16 0,5 D i? 4,53 H elophorus longitarsis 16 0,5 D i? 4,8 C lo eo n sim ile 16 0,5 D i? 4,8 A e sh n a a ffin is 16 0,5 D i? 4,8 Sym pecma fusca 16 0,5 D i? 6,4 Lestes spon sa 16 0,5 D i? 6,4 Cyrnus crenaticornis 16 0,5 D i? 641,87 D ryops griseus 16 1 D i > 0 1 M esovelia furcata 16 1 D i > 0 1 G raptodytes pictus 16 1 D i > 0 1 G raphoderus cinereus 16 1 D i > 0 1 H a lip lu s ru fico llis 16 1 D i > 0 1 Therom yzon tessulatum 16 1 D i > 0 1

7 Ökológiai állapotértékelés Víztesttípus altípus P max Q BAP index kiváló jó közepes gyenge rossz 1. Típus: Hegyvidéki, szilikátos hidrogeokémiai jellegű, durva mederanyagú, kicsi vízgyűjtőjű patak Igen durva mederany agú altípus 250 0,84 0,48 0,24 0,12 <0,12 Az egyes vízfolyástípusokra vonatkozóan megállapított Pmax értékek és QBAP határértékek (normalizálás előtt). Q Kiváló 0,8 Jó 0,6 Közepes 0,4 Gyenge 0,2 Rossz <0,2 A normalizáláshoz használt formula R 2 NQ BAP = 2,572*x 3 4,4753*x 2 + 3,0185*x 0, (0,12-0,84 közötti tartományban) A normalizált QBAP (NQBAP) számítása a normalizálás előtti QBAP alapján

8 Mintavételi helyek MZB mintavételi helyek összesen: 120 EQR alapú ökológiai állapotminősítés céljából kijelölt mintavételi hely: 50 (20 Szlovákia, 30 Magyarország) Két különböző időpontban történt felmérés További 17 Natura 2000-es fajok vizsgálata céljából kijelölt mintavételi helyen végeztünk MZB mennyiségi felmérést Mintavételi időszak Magyarországon: Nyár: július augusztus 5. Ősz: október október 23. Natura 2000: augusztus augusztus 27.

9 Eredmények A Magyarország és Szlovákia területén végzett vizsgálatok során előkerült 10 makrogerinctelen csoport 344 taxon 286 faj

10 Cluster-analízis: Ward-módszer

11 Alkalmazott hasonlósági függvény: Rogers-Tanimoto Ordinációs módszer: PCoA Középső Ipolyba torkolló dombvidéki kisvízfolyások Ipoly felső szakasza (SK) és befolyó patakok Középső Ipoly Felső Ipoly legfelső szakasza

12 Az EQR alapú ökológiai állapotfelmérés eredményei az MZB fajegyüttes alapján a vízgyűjtő magyarországi részén Minősítési kategória: Rossz: - Gyenge: 4 Közepes: 32 Jó: 6 Kiváló: -

13 Vízállás - Ipolytarnóc

14 A mintavételi körülmények hatásának vizsgálata I. Átlagos EQR érték (NQ BAP )/mintavétel 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 Ipoly Vizsgálati időszak Mann-Whitney U teszt p<0,0001 U =259 Átlag+SE Átlag-SE Mean

15 A mintavételi körülmények hatásának vizsgálata II. 0,6 Ipoly (2010) Páros t teszt p=0,0612 t=1,705 df=9 Átlagos EQR érték (NQ BAP )/mintavétel 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 87,8 cm 116,63 cm Átlag+SE Átlag-SE Mean A mintavételi időszak átlagos vízállása (Ipolytarnóc)

16 Az EQR érték és a mért háttérváltozók közötti kapcsolat vizsgálata I. módszer: Spearman rangkorreláció NQ BAP és ammónia-ammónium: p=0,4102 r=-0,2006 NQ BAP és oldott ortofoszfát: p=0,7627 r=-0,07421 NQ BAP és nitrát: p=0,8210 r=-0,05565

17 Az EQR érték és a mért háttérváltozók közötti kapcsolat vizsgálata II. 0,8 0,7 NQ BAP és KOI y=0,694-0,023*x+eps Spearman rangkorreláció p=0,0586 r=-0,4413 EQR érték (NQ BAP ) 0,6 0,5 0,4 0,3 0, KOIps (mg/l)

18 Az EQR érték és a mért háttérváltozók közötti kapcsolat vizsgálata III. 0,8 0,7 NQ BAP és vezetőképesség y=0,212+3,226e-4*x+eps Spearman ragkorreláció p=0,0586 r=-0,4413 EQR érték (NQ BAP ) 0,6 0,5 0,4 0,3 0, Vezetõképesség (us/cm)

19 Pontszerű szennyezőforrások hatásának vizsgálata az EQR érték alapján terhelt kontroll Balassagyarmati szvtt 0,50 0,60 Dejt-Ipolyvece-Patak szvtt 0,66 0,69 Rétsági szvtt 0,46 0,54 Romhányi szvtt 0,47 0,52 Szügy szvtt 0,44 0,52 Szécsényi szvtt 0,44 0,64 Karancslapujtő szvtt 0,51 0,63

20 Köszönöm a figyelmet

Hasonló dokumentumok

Makroszkopikus vízi gerinctelen közösségek monitorozása

Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2009. július 23. Makroszkopikus vízi gerinctelen közösségek monitorozása Készítette: dr. Juhász Péter, dr. Kiss Béla, dr. Müller Zoltán