FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA"

Átírás

1 FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA CSEGÉNY JÓZSEF Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1. Bevezetés A VKI az EU vízgazdálkodásra vonatkozó legfontosabb jogszabálya, amelynek előírásait minden tagállamnak végre kell hajtania. A Víz Keretirányelv célkitűzése az, hogy olyan keretet képezzen a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, amely többek között a következőket foglalja magába: megakadályozza a vízi ökoszisztémák és tekintettel azok vízszükségletére a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek további romlását, védi és javítja azok állapotát előmozdítja a hasznosítható vízkészletek hosszú-távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználatot biztosítja a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentését és megakadályozza további szennyezésüket Összességében 2015-re kell elérni a felszíni vizek jó kémiai és ökológiai állapotát és a felszín alatti vizek jó mennyiségi és kémiai állapotát. <![endif]> 1. térkép. Duna vízgyűjtő A VKI előírásai szerint 2004 végéig el kellett végezni a vizek állapotának első közös értékelését a Duna vízgyűjtőjén (1. térkép) minden országnak és erről jelentést kellett készíteni és azt március 22-ig be kellett nyújtani az Európai Bizottsághoz (VKI 5.cikk jelentés). A határidőre elkészített értékelés tartalmazza a vizek állapotát jelentős mértékben befolyásoló emberi tevékenységeket és azoknak a víztesteknek az első kijelölését, amelyekre vonatkozóan későbbi határidőt kell kijelölni, vagy enyhébb környezeti célkitűzést kell megfogalmazni, illetve amelyeket nagy valószínűséggel erősen módosított víztestté kell nyilvánítani, mert nem lehet megszűntetni az erős módosítást és így 2015-ig nem lehet természetközeli, jó állapotba, illetve jó ökológiai állapotba hozni őket. 2. Felszíni vizeink állapota A VKI előírásai a felszíni vizeink állapotértékelésével kapcsolatban A VKI bevezetésének folyamatában e dolgozat témáját színezett mezővel jelöltem, nyilakkal megadva a kapcsolódásait a többi elemhez. (1. ábra)

2 1. ábra. A VKI bevezetésének lépései és összefüggései (felszíni vizek) A VKI-ban néhány, korábban is alkalmazott fogalom új értelmet kapott, és számos új fogalom keletkezett. Mivel jogszabályról van szó, a fogalmak tisztázása nélkülözhetetlen. A fontosabb fogalmakat a WFD (2000) közli, az 1. mellékletben ezek a fogalmak kerülnek bemutatásra. Az ökológiai állapot felmérése az 1. táblázatban szereplő biológiai és az ezeket támogató hidromorfológiai és fizikai-kémiai minőségi jellemzők figyelembe vételével történik. 1. táblázat. Minőségi jellemzők az ökológiai állapot meghatározásához A felszíni vizek osztályba sorolása a VKI szerint az ökológiai állapot alapján történik. (2. ábra)

3 2. ábra. A vizek minősítése a VKI szerint (Simonffy 2001) Az ökológiai állapot osztályba sorolása a lényeges minőségi elemek szintjén történik, biológiai, hidromorfológiai és fizikai-kémiai minőségi elemek felhasználásával. Az ökológiai állapot megadásánál a biológiai és fizikai-kémiai mérések rosszabb eredményeit kell tekintetbe venni lényegi minőségi elemként. A felszíni vizek esetében fenti ábrából az alábbiak állapíthatóak meg: (1) A biológiai, a hidromorfológiai, a fiziko-kémiai, a biológiától függő kémiai jellemzők esetében ötosztályos minősítés szükséges; (2) Az egyéb kémiai paraméterek esetében (pl. a kiemelten veszélyes anyagok) határérték rendszer van két osztállyal; (3) E jellemzők monitoring eredményei alapján határozzák meg a biológiai, hidromorfológiai, stb. állapotot. A kétosztályos kémiai állapot nélkül ezeknek az állapotoknak az összessége adja a víztest ökológiai állapotát; (4) Az ökológiai állapot és a kémiai állapot együtt adja a víztest állapotát; (5) A minősítésben az egy rossz, mind rossz elv érvényesül. Ez azt jelenti, hogy mindig a legrosszabb állapot határozza meg a víztest állapotát. A biológiai, hidromorfológiai és fizikai-kémiai minőségi elemek relatív szerepét az osztályozási folyamatban a 3. ábra szemlélteti.

4 3. ábra. A biológiai, hidromorfológiai és fizikai-kémiai minőségi elemek szerepe az osztályozási folyamatban A VKI foglalkozik a biológiai monitor eredmények összehasonlíthatóságával. Egyértelmű elvárás, hogy a monitor rendszerek eredményeit a tagállamok az ökológiai minőség arányaiban (EQR Environmental Quality Ratio) fejezzék ki az ökológiai állapot alapján történő osztályba sorolás során. Ezek az arányok azt reprezentálják, hogy az adott víztestben megfigyelt biológiai paraméterek értékei és az ugyanerre a víztestre megállapított referencia állapot értékei között milyen eltérések vannak. Ezt az arány az 1 és 0 közötti értéktartományban kell meghatározni, amely skálán a kiváló állapothoz közelebb eső értékek egyhez tartanak, míg a rossz ökológiai állapotot reprezentáló értékek a nulla közelébe esnek. (4. ábra) 4. ábra. Az ökológiai minőségen alapuló ökológiai állapot osztályozás arányskálán történő megjelenítésének alapelvei A VKI-ben megadott normatív meghatározások alapján minden tagállamnak el kell végeznie a felszíni vizek ökológiai osztályba sorolását, oly módon, hogy ennek módszerei megfeleljenek a jogszabályban rögzített elvárásoknak. A tagállamoknak biológiai, illetve az ezt támogató hidromorfológiai és fizikai-kémiai minőségi elemeket kell felhasználniuk az ökológiai állapot felméréséhez. Ökológiai állapotfelmérés Magyarországon Az előzetesen kijelölt, és erősen módosítottá illetve valószínűleg erősen módosítottá nyilvánított víztestek esetében nagyon fontos lépés volt a besorolás ökológiai állapot szerinti validációja, valamint a tényleges ok okozati összefüggés meghatározása, tehát hogy melyik emberi beavatkozáshoz kapcsolható az élőlény együttesek állapotában tapasztalt degradáció. Ez részben PHARE támogatással megvalósuló biológiai állapotfelmérési programban teljesült. A biológiai állapotfelmérési program során szerzett ismereteket kiegészítették a hidro-morfológiai hatások értékelésével és ezáltal meghatározható volt a kockázatos víztest esetleges tényének megállapítása Magyarországi felszíni vizek ökológiai alapállapot felmérése című PHARE projekt Az ökológiai alapállapot felmérése során a vízfolyások esetében a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén, az alábbi helyeken történt mintavétel. (2. térkép)

5 2. térkép. Az ökológiai alapállapot felmérése során a vízfolyások esetében a mintavételi helyek Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén Az ökológiai alapállapot felmérése során a tavak esetében az alábbi helyeken történt mintavétel. (3. térkép) 3. térkép. Az ökológiai alapállapot felmérése során a tavak esetében a mintavételi helyek Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén A biológiai vízminősítés során 5 nagy csoportot vizsgáltak a szakemberek, melyek a következők voltak: Makroinvertebráták Fitoplankton Fitobenthosz Makrofiták Halak A makrogerinctelen élőlények közül a következő taxonokat vizsgálták: Mollusca (Gastropoda, Bivalvia), Crustacea (Malacostraca), Hirudinea, Plecoptera, Ephemeroptera, Trichoptera, Odonata, Heteroptera, Coleoptera, Chironomida,Oligochaeta. Az ECOSURV project során összegyűlt anyag a Mátra Múzeum gyűjteményébe kerül helyezésre

6 (lehetővé téve a későbbi ellenőrzést). Az ökológiai felmérés során megfigyelt biológiai minőséggel kapcsolatos bizonytalanság fő forrásait az alábbi kategóriáknak megfelelően csoportosíthatjuk: Mintavételi hibák (a természetes térbeli variáció). Minden egyes mintavételi helyen és víztestben heterogén mikrohabitatokat találhatunk. Ez annyit jelent, hogy a fajgazdagság és fajösszetétel változhat a minták között, még ugyanabban az időperiódusban is. Minta feldolgozási hibák. A minták kiválogatása és a fajok azonosítása során egy új makroszkópos gerinctelen mintában bizonyos taxonok elkerülhetik a figyelmünket, vagy rosszul azonosítjuk azokat. Ennek eredményeként a környezeti arány értékeket (EQR) a taxonszám alapján alábecsülhetjük az adott helyen. Természetes időbeni változatosság. Az adott területen előforduló taxonok száma természetes módon is változhat az időben. A tavaszi mintavételezés előnye, hogy tekintettel a vízi gyomvegetáció alacsony borítottság értékére az üledék jól megfigyelhető. A fő hátránya pedig az, hogy sem a parti körülmények, sem a vízi növényzet még nem fejlődtek ki teljesen Magyarországi felszíni vizek kémiai állapota A kockázatos felszíni víztestek kijelölése három szennyezés típus figyelembevételével történt: Szervesanyag (BOI 5 ) Tápanyag (összes foszfor, összes szeretlen nitrogén) Veszélyes anyagok (a VKI X. mellékletében szereplő elsőbbségi anyagok) A veszélyes anyag terhelés miatt kockázatos víztestek száma 201 db, a pontszerű források 26 db víztestet (13%), míg a diffúz szennyezőforrások 171 db víztestet (87 %) tesznek kockázatossá. A szervesanyag terhelés és a tápanyagterhelés szerint kockázatos víztestek összefoglalását az 2. táblázat tartalmazza. A víztestek kockázat besorolásához alkalmazott küszöbértékek alapját az MSZ jelű, Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés szabványból átvett jó víz és tűrhető víz határértékei képezik. 2. táblázat. Az MSZ szerinti vízminőségi osztályok szerint a II. osztálynál rosszabb állapotban lévő víztestek száma és aránya

7 4. térkép. A felszíni víztestek minősége a biokémiai oxigénigény (BOI5) alapján 5. térkép. A felszíni víztestek minősége az összes foszfor alapján 6. térkép. A felszíni víztestek minősége az összes szervetlen nitrogén alapján 4. Felszín alatti vizeink állapota A felszín alatti vizek mennyiségi állapota A felszín alatti vízháztartás, a vízszint-, illetve nyomásviszonyok a hidrometerológiai feltételektől, a beszivárgástól, illetve az utánpótlódástól és a felszín alatti vízkészletek igénybevételétől függően alakulnak. A felszín alatti vízkészletek igénybevétele történhet közvetlen (pl.: kutakkal), valamint közvetett módon (minden olyan beavatkozás ami vízszintcsökkenéssel jár, pl.: bányászati tevékenység). A '80-as években a nagyarányú felszín alatti víztermelés száraz időjárással esett egybe, a nagymértékű igénybevétel tartósan meghaladta az utánpótlódást, emiatt egyes területeken jelentős hiány alakult ki a felszín alatti vízháztartásban. Ennek az volt a következménye hogy a vízszintek süllyedtek, tehát a felszín alatt tárolt vízkészletek csökkentek. Karsztvíz A legnagyobb karsztvízszint süllyedések a Dunántúli középhegység fő karsztvíztárolójában következtek be az 1960-as években. A vízszintsüllyedés átlagosan meghaladta a 30 m-t, de egyes helyeken a 100 m-t is meghaladta. Rétegvíz A rétegvizekből történő termelés hatására az 1970-es évektől kezdve a rétegvíz nyomások tartós

8 csökkenése volt megfigyelhető. Az ivóvíz minőségű vizek esetébe 5-10 m-es vízszintsüllyedések illetve nyomáscsökkenések következtek be. Talajvíz A talajvízszintek alakulása elsősorban a csapadékosság függvénye. Az 1980-as években a talajvízszintek csökkenése országosan jelentkezett, néhol (pl.: Duna Tisza köze) a 3 m-t is elérte. Ennek fő oka a csaknem két évtizedes csapadékhiány, de a rétegvíz termelés hatását is ki lehetett mutatni. A felszín alatti vízkészletek túligénybevételek a karsztterületeken a források kiapadásában és a nagyarányú karsztvízszint süllyedésekben, a medenceterületeken pedig a rétegvízszintek csökkenésében és a talajvízszint süllyedésben mutatkozott meg. A vízkivételek az 1990-es években jelentősen csökkentek (5. ábra), ennek magyarázata a víz árának a növekedése, ami a fogyasztókat takarékosságra ösztönözte, valamint a bányavíz kivételeknek a nagyarányú csökkenése. Mindezek következtében az 1990-es évek óta a vízszintsüllyedések mérséklődtek, sőt egyes helyeken emelkedés tapasztalható. A talajvízszintek esetében az előrejelzések szerint csak akkor várható a talajvízszint jelentősebb mértékű emelkedése, ha a '90-es évek második felében tapasztalható csapadékosabb időjárás hosszú időn át folytatódik. Magyarországon jelenleg átlagosan naponta 2,7 millió m 3 vizet termelnek ki a felszín alól. (6. ábra) A felszín alól kitermelt vízmennyiség víztipusonkénti megoszlása 12% 5% 50% 33% Rétegvíz Partiszürésű víz Karsztvíz Talajvíz 6. ábra. Magyarország átlagosan napi víztermelésének víztípusonkénti megoszlása Az EU Víz Keretirányelv szerint meg kellett határozni minden egyes víztestre a mennyiségi kockázatokat, tehát azokat a víztesteket amelyeknél fennáll annak kockázata, hogy a jó mennyiségi állapot a Víz Keretirányelvben megadott évi határidőre nem érhető el. A felszín alatti víztest mennyiségi szempontból jó állapotban van, ha az igénybevétel, azaz a közvetett és közvetlen vízkivételek nem okoznak folyamatos készletcsökkenést (tendenciaszerűen csökkenő vízszinteket), a felszín alatti vizekből származó táplálástól (alaphozamtól) jelentős mértékben függő vízfolyásokban a jó ökológiai és kémiai állapot elérését nem akadályozza az igénybevétel hatására csökkenő alaphozam, és annak minősége az igénybevétel hatására csökkenő talajvízből származó transpiráció nem okozza a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák jelentős károsodását az igénybevétel nem indít el a receptorok szempontjából káros vízminőség változást (nagy sótartalmú vizek átszívása, szennyezett talajvíz leszívása..stb)

9 7. térkép. A felszín alatti víztestek kockázatossága Az EU Víz Keretirányelv szerinti mennyiségi kockázatokat a monitoring adatok és a vízkivételeknek a hasznosítható készlettel történő összehasonlítása alapján elemezték. Megállapították hogy a vízszintsüllyedési trend, illetve az áramlási viszonyok megváltozása miatt a Szigetköz, a Nyírség Déli része és az Északi középhegység esetében áll fenn kockázat. További 18 db víztest lehetséges hogy kockázatos besorolást kapott, ezeknél további vizsgálatok szükségesek. (7. térkép) A felszín alatti vizek minőségi állapota Az EU Víz Keretirányelv szerinti minőségi kockázat megítélésénél a nagy területre kiterjedő diffúz szennyezéseket elsősorban a nitrát, különféle növényvédőszerek és foszfor szempontjából, valamint a nagyszámú pontszerű szennyező forrásokat vették figyelembe. Mindezek mellett a felszín alatti vizek országos értékelésénél továbbra is jelentős szerepet kapnak a kutak építéskori és üzemi vízminőség vizsgálati adatai (OSAP), valamint a sérülékeny földtani környezetben lévő üzemelő és távlati vízbázisok (8. térkép) megfigyelő rendszerei.

10 8. térkép. Sérülékeny földtani környezetben lévő üzemelő és távlati vízbázisok Kémiai szempontból jó a víz állapota akkor, ha a szennyezőanyagok koncentrációi nem haladják meg a közösségi joganyagban meghatározott minőségi határértékeket, nem okoznak károsodásokat a felszín alatti vízzel közvetlenül, vagy közvetve a felszíni vízen keresztül összefüggő ökoszisztémákban, továbbá nem mutatható ki bármilyen szennyezés térnyerése. A fenti elvárások figyelembe vétele mellett, az elemzések alapján 45 db víztest került a lehetséges kockázatos kategóriába, vagyis a kockázatosság megítélése további vizsgálatokat igényel. (7. térkép) Befejezés előtt áll a PHARE támogatással folyó a Geological Survey of Finland (GTK) vezette konzorcium által végzett hálózatfejlesztési munka. A munka magába foglalta az ország talajvizeinek kémiai állapotfelméréséhez szükséges adatok összegyűjtését, források és meglévő kutak mintázását, valamint új kutak létesítését és mintázását, illetve a begyűjtött minták kémiai elemzését. 5. Összefoglalás Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az eddigi vizsgálatok eredményei alapján, az országosan felmért felszíni vizeink kémiai állapota, BOI 5, összes foszfor és összes szervetlen nitrogén szempontjából különböző osztályba sorolhatók. BOI 5 felmérések eredményei alapján a felmért víztestek többsége az I-II. osztályba sorolhatók, vagyis kiváló és jó minőségűek. Összes foszfor szempontjából a víztestek állapota a III., IV-V. osztályba sorolhatók, ami azt jelenti, hogy vizeink többsége tűrhető, szennyezett és erősen szennyezett kategóriába esik. Az összes szervetlen nitrogén szempontjából vizsgált vizeink többsége szintén az I-II. osztályba sorolható, miszerint kiváló és jó minősítést kaptak. Felszín alatti vizeink minőségi állapotára vonatkozó vizsgálatok eredményei alapján 45 db víztest került a lehetségesen kockázatos kategóriába, mely szerint ezeknél a vizeknél a 2015-ig elérendő megfelelő állapot elérése valószínűsíthető. Felszín alatti vizek esetében az eddigi elemzések alapján mennyiségi állapot szempontból 3 db víztest került kockázatos, míg 45 db víztest a lehetséges kockázatos kategóriába. Felszíni vizeink ökológiai állapotának felmérésére vonatkozó vizsgálatok eredményeiről a dolgozat megírásának időpontjában még nem áll rendelkezésünkre adat. Az eddig elkészített felszíni és felszín alatti vizek állapotértékeléseit alapul véve, az említett felszíni vizekre vonatkozó a Magyarországi felszíni vizek ökológiai alapállapot felmérése című PHARE projekt, valamint a szintén PHARE támogatással megvalósuló a talajvizek kémiai állapotfelmérése című projekt eredményeire alapozva 2006 végéig kialakításra kerül az EU Víz Keretirányelvnek megfelelő felszíni és felszín alatti vízminőség-figyelő hálózat. Ezzel a monitoring hálózattal folyamatosan figyelemmel követhető lesz víztesteink aktuális állapota.

11 IRODALOM 1. Bio Aqua pro: ECOSURV Manual for sampling and determinations, Budapest Csányi Béla PhD: Magyarországi felszíni vizek biológiai monitorozása az EU Víz Keretirányelv szerint VITUKI Kht. Budapest, Csányi Béla: Magyarországi folyók biológiai minősítése, VITUKI Kht. Budapest, Ijjas István: A Víz Keretirányelv szerepe a nemzetközi vízgyűjtő- gazdálkodásban Budapest, KvVM: Jelentés a vízgyűjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági elemzéséről Budapest, Leibe Pál: Tájékoztató Felszín alatti vizeink II. Budapest, Simonffy Zoltán: Felszín alatti víztestek jellemzése, VKI-tanfolyam, Szilágyi Ferenc: Felszíni vizek referencia állapota, referencia helyek Budapest, melléklet Abundancia Abundanciadominancia Adult Adventív faj Állapot Állapotértékelés Alzat Anadrom Antropogén terhelés AQUEM rendszer Aspektusok Bentikus (vagy bevonatlakó) algák Dominancia EQR EQS FAME rendszer Felszíni víz Felszíni víz állapota Felszíni víz jó állapota Bőség, tömegesség. Társulástani és populációdinamikai fogalom. A populáció tömegét fejezi ki rendszerint terület, vagy térfogategységre eső A növényállomány alapvető mennyiségi felvételezése, az egyedszám (abundancia) és borítás (dominancia) együttes értékeléséből becsült A-D Teljesen kifejlett, ivarérett. A legtöbb hazai halfaj életének harmadik évében már eléri az ivarérett kort. Jövevény faj. Tágabb értelemben az emberi kultúra révén megtelepedő fajok. Szűkebb értelemben az ember által nem szándékosan behurcolt élőlények. A természetes vízgyűjtő adottságok és emberi tevékenységek által meghatározott víztest állapot (fizikai, kémiai, biológiai jellemzők összessége). Az a folyamat, mely magában foglalja egy felszíni víztest vízminőségi elemeinek jellemzését, a referencia feltételekhez viszonyított értékelését, e Természetes vagy nem természetes anyag, melyről bevonatlakó algákat gyűjthetünk. Az ívási időszakban a tengerből a folyók középső és felső szakaszára vándoroló halak (pl. lazac, viza). Az emberi tevékenység okozta változások a természetben, mint pl. folyók mederszabályozásának, víztározók létesítésének, szennyvizek Makroszkópikus gerinctelen faunára kidolgozott minősítő rendszer, melynek alkalmazását az EU ajánlja folyók minősítésére. A növénytársulások időbeli állapotai, melyek ugyanazon társuláson belül, ugyanazon élettérben, a tenyészidő különböző szakaszaiban periodikusan Olyan algák, melyek elsősorban az alzatokon élnek, nem pedig a víztestben szuszpendálva. Aszerint, hogy milyen az alzat típusa beszélünk epilitonról Az adott faj gyakorisága az összes fajéhoz képest a társulásban. = Environmental Quality Ratio. Környezetminőségi arány. A referencia jellemző nulla és 1 közé normált értéke, mely a minősítés alapja az adott = Environmental Quality Standard. Környezetminőségi határérték. Veszélyes anyagokra vonatkozó határértéket adja meg. A halfaunára kidolgozott minősítő rendszer, mely mintegy 25 féle jellemzőt tartalmaz, és a halállomány minősítésére szolgál. A szárazföldi vizek (tavak, folyók, de nem a felszín alatti vizeket), az átmeneti vizek és a tengerparti vizek. Ez utóbbi nálunk nem releváns, ezét nem is A felszíni víztest állapotának általános kifejezése, amely állapotot a víz ökológiai és kémiai állapota közül a rosszabbik határozza meg. A felszíni víztestnek azt az állapotát jelenti, amikor annak ökológiai és kémiai állapota is legalább jó minősítésű. A jó minősítés tartalmát a VKI-ban nem

12 Felszíni víz jó kémiai állapota Felszíni vizek jellemzőinek megfigyelése, ellenőrzése (monitoringja) Felszíni víztest Fitoplankton index Folyó Interkalibráció Jó ökológiai állapot Jó ökológiai potenciál Kibocsátás szabályozások Kibocsátási határérték Kiemelt anyagok Kockázatos víztest Kovaalga indexek Környezeti célkitűzések Környezetminőségi határérték Mennyiségi állapot Mesterséges víztest Modellezés Ökológiai állapot tagországok feladata. A különböző rendszerek összehangolása az interkalibráció során történik meg. A VKI-ban a felszíni vizekre meghatározott környezeti célkitűzéseket kielégítő kémiai állapotot jelenti, vagyis egy olyan kémiai állapotot, amelyben a szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a VKI-ban meghatározott, valamint más európai közösségi joganyagba foglalt környezetminőségi határértékeket. A felszíni víz minőségi elemeinek állapotára nézve indikatív paraméterek (biológiai, hidrológiai, morfológiai, fizikai-kémiai és kémiai paraméterek) meghatározott gyakoriságú megfigyelésére, ellenőrzésére kialakított hálózati rendszer előírásszerű működtetése, a mennyiségi és minőségi jellemzők (adatok) rögzítéséről és megőrzéséről való gondoskodás. A felszíni víznek olyan különálló és jelentős elemét jelenti, amilyen egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna, ezeknek egy része, átmeneti víz, vagy a tengerparti víz egy szakasza. Az utolsó két kategória nálunk nem releváns. Dr. Padisák Judit által felszíni vizekre kidolgozott minőségi index, mely a fitoplankton ökológiai állapotának minősítésére alkalmas. 27 funkcionális algacsoporton, illetve azok indikátor értékein alapul. Olyan szárazföldi víztestet jelent, amely nagyobbrészt a földfelszínen folyik, de amely útjának egy részén a felszín alatt is áramolhat. Ilyen értelemben minden vízfolyás folyóként jelenik meg a VKI-ban. Az a folyamat, melyben az EU tagállamai összehangolják a különböző tipizáló, valamint referencia, jó és mérsékelt állapotot definiáló rendszereiket. A felszíni víztestnek a VKI-ban foglalt osztályozás szerint ilyennek minősített állapota. Az erősen módosított vagy mesterséges víztestnek előírásai szerint ilyennek minősített állapota. Olyan szabályozásokat jelentenek, amelyekkel a kibocsátás meghatározott korlátozását követelik meg. A kibocsátásnak a bizonyos paraméterekkel, koncentrációval és/vagy kibocsátási szinttel kifejezett azon tömegét jelenti, amely egyáltalán nem vagy meghatározott időszakban nem léphető túl. Kibocsátási határértéket az anyagok bizonyos csoportjaira, családjaira vagy kategóriáira lehet megállapítani. A kibocsátási határértéket - a kibocsátás utáni hígulást figyelmen kívül hagyva a kibocsátás meghatározása során - általában arra a pontra kell alkalmazni, ahol a kibocsátott anyagok elhagyják a berendezéseket. A vízbe történő közvetett bevezetések esetén a szennyvíztisztító telep hatása figyelembe vehető az érintett berendezések kibocsátási határértékeinek meghatározásakor, feltéve, hogy a környezetvédelem egészét tekintve egy egyenértékű szint biztosítható, és feltéve, hogy ez a megoldás nem vezet a szennyeződés magasabb szintjeire a környezetben. A VKI megfelelő mellékleteiben felsorolt anyagok. Az ilyen anyagok közé tartoznak a kiemelten veszélyes anyagok. Olyan víztestet jelent, amelyet lényeges emberi hatások értek, amelyek miatt a jó állapot elérése a megadott határideig valószínűleg nem teljesül. Kockázatos hidromorfológiai, kémiai és biológiai szempontból egyaránt lehet a víztest. Az erősen módosított víztestek egyben kockázatosak is. Felszíni vizek, elsősorban folyók minősítésére kidolgozott robosztus módszerek. A bevonatlakó algák az oxigén és szervesanyag-termelő tevékenységük révén fontos elsődleges termelő szervezetek, valamint a táplálékhálózat és az energiaáramlás fontos elemei. Emellett élőhelyet biztosítanak más szervezetek számára is, valamint stabilizálhatják az alzatot (pl. homokos, iszapos felszíneket). Mivel a bentikus algák alzathoz kötötten élnek, a közösség kialakulásában döntő szerepe van az adott vízben megnyilvánuló fizikai, kémiai és biológiai kölcsönhatásoknak, zavarásoknak. Emiatt felhasználhatók a vízminősítésben, a biológiai monitorozásban is. A víztestekre vonatkozó, a VKI 4. cikkében rögzített célkitűzéseket jelentik. Tulajdonképpen ezek azok a biológiai, hidromorfológiai, fiziko-kémiai és biológiától függő kémiai jellemzők elvárt értékei, melyek a jó állapot teljesülését, illetve az ennek már megfelelő, vagy jobb állapotú víztestek esetében az állapotromlást előírják. Egy bizonyos anyagnak vagy az anyagok egy csoportjának azt a koncentrációját jelenti a vízben, üledékben vagy az élőlényekben, amelyet az emberi egészség és a környezet védelme érdekében nem szabad meghaladni. Annak a mértéknek a kifejezése, amennyire egy felszín alatti víztestet a közvetlen és közvetett vízkitermelések befolyásolnak. Emberi tevékenységgel létrehozott felszíni víztestet jelent. Vagyis a bányatavak, az ásott csatornák tartoznak ide, ha a helyükön korábban nem volt víz. A VKI-ban matematikai modellezést jelent. Olyan módszer, mellyel a zavartalan állapotot (referencia állapotot) lehet becsülni, ha nem állnak rendelkezésre referencia helyekről származó adatok. A felszíni vizekkel kapcsolatban levő vízi ökoszisztémák szerkezetének és működésének minőségét a VKI-ban foglalt osztályozással összhangban leíró

13 Paleorekonstrukció Referencia feltételek Részvízgyűjtő Szárazföldi víz Szennyezés Szennyezőanyag Terhelés Tó Védett terület Veszélyes anyagok Vízgyűjtő Vízgyűjtő kerület Víztest Víztípus Zonációs index kifejezés. A referencia állapot meghatározására alkalmas módszer. Lényege, hogy a víztest referencia állapotát múltbeli, fosszilis maradványok értékelésével állapítja meg (pl. kovaalga héjak). A kiváló ökológiai állapothoz, illetve erősen módosított- és mesterséges víztest esetén a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó jellemzői annak a zavartalan (ahol az emberi tevékenység hatásai nem jellemzőek) víztestnek, melyhez az értékelni kívánt víztest állapotot hasonlítjuk. Olyan földterületet jelent, amelyről minden felszíni lefolyás vízfolyások, folyók, esetleg tavak sorozatán keresztül egy vízfolyás egy bizonyos pontjához folyik (ami általában egy tó vagy folyók összefolyása). Minden a földfelszínen álló vagy mozgásban levő víz és minden felszín alatti víz annak az alapvonalnak a szárazföld felőli oldalán, amelytől a felségvizek szélességét számítják. Olyan, emberi tevékenységből származó anyagok, és hő közvetlen vagy közvetett bevezetését jelenti a levegőbe, a vízbe vagy a talajba, amelyek károsak lehetnek az emberi egészségre, a vízi ökoszisztémákra vagy a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémákra, amelyek az anyagi tulajdon károsodását eredményezik, vagy amelyek rontják, illetve zavarják a környezet élvezetét vagy más, jogszerű használatát. Minden olyan anyag, amely szennyeződést okozhat. Hajtóerő, a hatótényezőkként megnyilvánuló, felszíni vagy felszín alatti víztestre irányuló, közvetlen hatásai. Szárazföldi felszíni állóvíztestet jelent. A nevezéktanban nem tesznek különbséget a különböző állóvizek között. Hazai megállapodás szerint a vízjárta területek (wetlandek), a lápok nem tartoznak a tavak közé, ezeket, bár az 50 ha-nál nagyobbak száma száz feletti, nem jelölték ki víztestként. A fogalom fedi az állandó és időszakos tavakat, és a mentett oldali holtágakat. A hullámtéri holtágakat és mellékágakat a folyóvízi rendszer részeként kezeljük. Valamilyen ok miatt különleges védettséget élvező terület. Ez az ok lehet természetvédelmi, vízbázis-védelmi, vagy gazdasági szempontból jelentős fajok élőhelye, stb.. A védettség tehát a VKI-ban nem csak a természetvédelem szempontjából értendő. Olyan anyagok vagy az anyagoknak olyan csoportjai, amelyek mérgezőek, állandóak és képesek a bioakkumulációra, továbbá az olyan anyagok vagy az anyagok olyan csoportjai, amelyek az előbbiekkel egyenértékű problémákat okoznak. Olyan földterületet jelent, amelyről minden felszíni lefolyás vízfolyások, folyók, esetleg tavak sorozatán keresztül egyszerű, tölcsér vagy deltatorkolatnál a tengerbe folyik. A vízgyűjtő fogalma tehát a VKI-ban teljesen más, mint a korábban volt: csak a tengerbe ömlő folyóknak van vízgyűjtőjük. A többi valamely folyó részvízgyűjtője. Magyarország például teljes egészében a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik, a Dunába folyó vizeknek már csak részvízgyűjtőjük lehet. A szárazföldnek vagy tengernek olyan területrészét jelenti, amelyet egy vagy több szomszédos vízgyűjtőből alakítanak ki a hozzá kapcsolódó felszín alatti vizekkel és tengerparti vizekkel együtt, és amelyet a vízgyűjtő gazdálkodás fő egységeként határoz meg. Magyarország például a Dunának vízgyűjtő kerülete. A VKI szerinti vízgazdálkodási tervezés alapegysége, ezért a VKI alapegysége is. Olyan különálló és jelentős elem, mely tulajdonságaiban bizonyos mértékig homogén. Robosztus hidromorfológiai jellemzők alapján meghatározott tipológiai egység. Hasonló jellegű víztestek csoportosításának és jellemzésének eszköze. A makrofita minősítésben használt index, mely azt mutatja meg, hogy a víztest zavartalan állapotához képest milyen mértékű a zonáció megzavarása. Más szóval: A víztest zavartalan állapota növény zónáinak hányad része figyelhető meg.

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Vízgyűjtő-tervezési

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja, hatálya

221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja, hatálya 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. -a (7) bekezdésének

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE Ügyiratszám: 3289/ 4 /2011. Ügyintéző: Marosvölgyi Miklósné Telefon: 88/424-866 Tárgy: Esztergom, Palatinus-tó fürdővíz profil megállapítása

Részletesebben

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája

Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Energetikai célra használt termálvizek felszíni kezelése és elhelyezése, mint a visszasajtolás szükséges és lehetséges alternatívája Dr. Pekár Ferenc ny. főigazgató-helyettes vízökológus Halászati és Öntözési

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT

VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRAT A DUNA-VÍZGYŐJTİ MAGYARORSZÁGI RÉSZE közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 2009. augusztus TARTALOM 1 VÍZGYŰJTŐK

Részletesebben

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Vízkészlet-gazdálkodás vízminőség-védelem (ábraanyag) 2007/2008. tanév II. félév Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi

Részletesebben

A HALÁSZATOT ÉS A HORGÁSZATOT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK A VGT-BEN ÖSSZEFOGLALÁS

A HALÁSZATOT ÉS A HORGÁSZATOT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK A VGT-BEN ÖSSZEFOGLALÁS A HALÁSZATOT ÉS A HORGÁSZATOT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK A VGT-BEN ÖSSZEFOGLALÁS Az állásfoglalás a halászattal foglalkozó 2009. szeptember 10-én megrendezett tematikus fórum, az FVM-mel és a HALTERMOSZ

Részletesebben

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012

VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet 2013. január A Víz Keretirányelv és a vizes projektek A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re,

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz Szőcs Teodóra Nádor A., Tóth Gy., Rotárné Szalkai Á., Kerékgyártó T., Gál N. (MFGI), J. Prestor,

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása a Szob feletti és a Szob alatti Duna szakaszon a hajózhatóság feltételeinek javítására tervezett beavatkozások

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése 1 Bevezetés A projekt célja egy olyan környezeti állapotértékelési módszer kidolgozásának elősegítése, amellyel a szélesebb nyilvánosság információt kap a térség komplex környezeti állapotáról és annak

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Környezeti monitoring (Felszíni és felszín alatti víz mennyiségi és minőségi monitoring)

Környezeti monitoring (Felszíni és felszín alatti víz mennyiségi és minőségi monitoring) Oktatási segédanyag a BME Építőmérnöki Kar Víz- és vízi környezetmérnöki Mesterképzés szak BMEEOVKMJT3 Környezeti monitoring (Felszíni és felszín alatti víz mennyiségi és minőségi monitoring) tantárgyához

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Emlékeztető. Az előadások után elhangzott hozzászólások, kérdések és válaszok összesítése időrendben:

Emlékeztető. Az előadások után elhangzott hozzászólások, kérdések és válaszok összesítése időrendben: VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma a 2-8 Bükk és Borsodi-Mezőség alegységen Dátum: 2009. július 21. 14:00 Helyszín: Közösségi Ház 3400 Mezőkövesd,

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarrszági része 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Felszíni víztestek kijelölése Módszertan Vízflyás víztestek felülvizsgálata

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. 1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)!

Részletesebben

A víz élet, gondozzuk közösen! A Duna-vízgyűjtő magyarországi része VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 VITAANYAG

A víz élet, gondozzuk közösen! A Duna-vízgyűjtő magyarországi része VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 VITAANYAG A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 VITAANYAG A VITAANYAGOT A KORMÁNY NEM TÁRGYALTA NEM TÜKRÖZI A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT 2015. június 5. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 VITAANYAG

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tájékoztató FELSZÍN ALATTI VIZEINK II. KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tájékoztató FELSZÍN ALATTI VIZEINK II. KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM Tájékoztató FELSZÍN ALATTI VIZEINK II. KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM TÁJÉKOZTATÓ FELSZÍN ALATTI VIZEINK II. A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

A VÍZ KERETIRÁNYELV TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI

A VÍZ KERETIRÁNYELV TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI A VÍZ KERETIRÁNYELV TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI Írta dr. Ambrus András (FHNPI) Csörgits Gábor (KvVM TvH, KGI) dr. Fülöp Sándor (EMLA) Havasné Szilágyi Eszter (KvVM) Kis Ferenc (WWF Magyarország) Kiadja

Részletesebben

Fenntartható vízgazdálkodás

Fenntartható vízgazdálkodás Felszíni vizeink állapota, a fenntartható hasznosítás lehetıségei és korlátai Simonffy Zoltán A vízgazdálkodás feladatai és figyelembe veendı szempontok Környezetvédelem természeti érték vízminıség, tájesztétika

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA

A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATRA A terv kézirattal kapcsolatban az alábbi észrevételeket, megerősítéseket vagy javaslatokat tesszük: 5.6.1.1 Hidromorfológiai

Részletesebben

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére Kutatási összefoglaló Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére a Krisna-völgyi nádgyökérzónás szennyvíztisztító példáján Összeállította: Kun András Öko-völgy Alapítvány

Részletesebben

ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN

ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN - VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - Az

Részletesebben

je Tervezett és s felszín

je Tervezett és s felszín A Tisza és s vízgyv zgyűjtője je Tervezett intézked zkedések a felszíni és s felszín alatti vizek állapotának javítása érdekében Határon túli t hatások a Tiszán és jelentős s mellékfoly kfolyóin (vízmin

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Közép-dun dunánt ntúli Környezetv K rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgy zgyőjt jtı-gazd gazdálkod lkodási Osztály A Víz V z Keretirányelv célja, c végrehajt grehajtása Elıad adó: : Tóth T Sándor

Részletesebben

jéggé szilárdult víz (krioszféra) az Antarktisz és Grönland jegében sokszorosan több víz van, mint a szárazföldek, összes tavában és folyójában

jéggé szilárdult víz (krioszféra) az Antarktisz és Grönland jegében sokszorosan több víz van, mint a szárazföldek, összes tavában és folyójában VÍZ ÉS A KÖRNYEZET - természeti erőforrás, a bioszféra egyik eleme - az élő szervezetek 70-80 %-át adják (az ember testében átlagosan 67 % víz van) - egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik magas

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés felülvizsgálatának aktuális feladatai

Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés felülvizsgálatának aktuális feladatai Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés felülvizsgálatának aktuális feladatai Zagyva Andrea andrea.zagyva@neki.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály DDTVT, Pécs, 2013.06.05. A Víz Keretirányelv végrehajtása VGT

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVE. Az országos terv háttéranyaga

MAGYARORSZÁG VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVE. Az országos terv háttéranyaga A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása MAGYARORSZÁG VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVE Az országos terv háttéranyaga Közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 1 Bevezetés Jelen dokumentum

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe.

A talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/talaj_tajekoztato/talaj_tajek-t.htm A talaj funkciói A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. (a) (b) (c) Feltételesen

Részletesebben

EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK

EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK Tóth Adrienn 1 Kivonat A múlt században indultak meg a folyóvízi bentikus (a folyófenék üledékében, homok-,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás

A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás A Balaton és a vízgyűjtő-gazdálkodás Nők a Balatonért Egyesület VGT munkacsoport A Balaton átlag a 2015. évi Víz világnapon: 119 cm A Balaton és a vízgyűjtője A Balaton különleges természeti kincsünk.

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ957 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló

Részletesebben

A környezetközpontú irányítás rendszerek működtetésének tapasztalatai. Papp Zsolt Csaba

A környezetközpontú irányítás rendszerek működtetésének tapasztalatai. Papp Zsolt Csaba A környezetközpontú irányítás rendszerek működtetésének tapasztalatai Papp Zsolt Csaba ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 4 May 2012 vállalti zöldek avagy vállalati zöldségek ÉMI-TÜV SÜD Kft. 2 4 May 2012 egyedi vagy

Részletesebben

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVE. Az országos terv háttéranyaga

MAGYARORSZÁG VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVE. Az országos terv háttéranyaga A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása MAGYARORSZÁG VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVE Az országos terv háttéranyaga Közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 1 Bevezetés Jelen dokumentum

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Fekete-víz (3-3 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa.

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Fekete-víz (3-3 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa. (3-3 alegység) ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép F ek ete -v íz Ka ra si ca Dr 0 víztest víztest vasút autópálya főbb utak a áv egyéb egyéb vizes élőhely 3 6 9 12 km (3-3 alegység) FELSZÍNI VÍZTESTEK ÖKOLÓGIAI

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Jelentıs Vízgazdálkodási TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Nyilvánosságra hozási kötelezettség: VKI 14. Cikk 1. b: a vízgyőjtın azonosított jelentıs vízgazdálkodási kérdések közbensı áttekintése,

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén

Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén Tavak helyreállítására/rehabilitációjára irányuló kezdeményezés a regionális közigazgatás szintjén Lake-Admin Regional administration of lake restoration initiative Egerszegi Zita Balatoni Integrációs

Részletesebben

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat 2. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 24. május TARTALOM. A levegőminőség értékelése

Részletesebben

1. feladat. 2. feladat. tapasztalatok: 3. feladat. tapasztalatok: 4. feladat származási hely:

1. feladat. 2. feladat. tapasztalatok: 3. feladat. tapasztalatok: 4. feladat származási hely: 1. feladat K R E V Í R I L O É S U L Y O M T Q A W N K L Á Z U I I T V S K Á Á D V G Y É K É N Y B U U K S W I N Z J Í Y W E R N I O C A V Ü F E Y Ö U C C L F R T Z U I J K L S V É L O R E C Ó B E R Z

Részletesebben

Csapat neve: 1. Elrejtettük az ábrában 10 olyan élőlény nevét, amelyik részt vesz a felszíni vizek tisztításában. Keresd meg őket!

Csapat neve: 1. Elrejtettük az ábrában 10 olyan élőlény nevét, amelyik részt vesz a felszíni vizek tisztításában. Keresd meg őket! Csapat neve: 1. Elrejtettük az ábrában 10 olyan élőlény nevét, amelyik részt vesz a felszíni vizek tisztításában. Keresd meg őket! K R E V Í R I L O É S U L Y O M T Q A W N K L Á Z U I I T V S K Á Á D

Részletesebben

mezgazdaság mezgazdaság összehangolásának lehet lehetségei

mezgazdaság mezgazdaság összehangolásának lehet lehetségei A vízgyjt-gazdálkodás vízgyjt-gazdálkodás és a mezgazdaság mezgazdaság összehangolásának lehet lehetségei Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Emlékeztető. Az előadások után elhangzott hozzászólások, kérdések és válaszok összesítése időrendben:

Emlékeztető. Az előadások után elhangzott hozzászólások, kérdések és válaszok összesítése időrendben: VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma a 2-16 Hármas-Körös alegységen Dátum: 2009.07.14. Helyszín: Vajda Péter Művelődési Központ 5540 Szarvas

Részletesebben

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Módszertani segédlet víziépítmények környezeti tervezéséhez Ijjas István és Ijjas István Zsolt

Módszertani segédlet víziépítmények környezeti tervezéséhez Ijjas István és Ijjas István Zsolt Módszertani segédlet víziépítmények környezeti tervezéséhez Ijjas István és Ijjas István Zsolt Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat 2012 1 Előszó A víziépítmények tervezői egyre

Részletesebben

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról Frissítve: 2012. május Figyelmeztetés! A jogszabályok kivonatolását munkatársaink készítették. Esetleges hiányosságokért, tévedésekért felelősséget nem vállalunk, kérjük Ön is olvassa el a hivatkozott

Részletesebben

MAGYARORSZÁG FELSZÍN ALATTI VIZEINEK MENNYISÉGI ÁLLAPOTA

MAGYARORSZÁG FELSZÍN ALATTI VIZEINEK MENNYISÉGI ÁLLAPOTA Gondárné Sıregi Katalin 1 Simonffy Zoltán 2 Tahy Ágnes 3 Liebe Pál 4 Tóth György 5 Ács Tamás 2 Ács Viktor 1 Gondár Károly 1 Horváth István 5 Kun Éva 1 Maginecz János 4 MAGYARORSZÁG FELSZÍN ALATTI VIZEINEK

Részletesebben

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás 1. A biztosítási esemény (káresemény) 1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül,

Részletesebben

Veszélyeztetett-e a Perőcsény-Tésa felszín alatti és a Komravölgyi-tározó felszíni vízbázis? Mit tehetünk a megóvásukért?

Veszélyeztetett-e a Perőcsény-Tésa felszín alatti és a Komravölgyi-tározó felszíni vízbázis? Mit tehetünk a megóvásukért? HUSK/1101/2.1.1/0153 Az EU Víz Keretirányelv végrehajtása érdekében szükséges intézkedések összehangolása az Ipoly vízgyűjtőjén Zjednotenie potrebných opatrení rámcových smerníc Európskej Únie v oblasti

Részletesebben

VÍZ, VÍZVÉDELEM című távképzési anyag

VÍZ, VÍZVÉDELEM című távképzési anyag VÍZ, VÍZVÉDELEM című távképzési anyag Készítette: Székely Erzsébet és Piliszky Zsuzsanna, Nők a Balatonért Egyesület 9. Felhasználás: Kizárólag a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának belső továbbképzése

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben