FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA"

Átírás

1 FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA CSEGÉNY JÓZSEF Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1. Bevezetés A VKI az EU vízgazdálkodásra vonatkozó legfontosabb jogszabálya, amelynek előírásait minden tagállamnak végre kell hajtania. A Víz Keretirányelv célkitűzése az, hogy olyan keretet képezzen a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, amely többek között a következőket foglalja magába: megakadályozza a vízi ökoszisztémák és tekintettel azok vízszükségletére a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek további romlását, védi és javítja azok állapotát előmozdítja a hasznosítható vízkészletek hosszú-távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználatot biztosítja a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentését és megakadályozza további szennyezésüket Összességében 2015-re kell elérni a felszíni vizek jó kémiai és ökológiai állapotát és a felszín alatti vizek jó mennyiségi és kémiai állapotát. <![endif]> 1. térkép. Duna vízgyűjtő A VKI előírásai szerint 2004 végéig el kellett végezni a vizek állapotának első közös értékelését a Duna vízgyűjtőjén (1. térkép) minden országnak és erről jelentést kellett készíteni és azt március 22-ig be kellett nyújtani az Európai Bizottsághoz (VKI 5.cikk jelentés). A határidőre elkészített értékelés tartalmazza a vizek állapotát jelentős mértékben befolyásoló emberi tevékenységeket és azoknak a víztesteknek az első kijelölését, amelyekre vonatkozóan későbbi határidőt kell kijelölni, vagy enyhébb környezeti célkitűzést kell megfogalmazni, illetve amelyeket nagy valószínűséggel erősen módosított víztestté kell nyilvánítani, mert nem lehet megszűntetni az erős módosítást és így 2015-ig nem lehet természetközeli, jó állapotba, illetve jó ökológiai állapotba hozni őket. 2. Felszíni vizeink állapota A VKI előírásai a felszíni vizeink állapotértékelésével kapcsolatban A VKI bevezetésének folyamatában e dolgozat témáját színezett mezővel jelöltem, nyilakkal megadva a kapcsolódásait a többi elemhez. (1. ábra)

2 1. ábra. A VKI bevezetésének lépései és összefüggései (felszíni vizek) A VKI-ban néhány, korábban is alkalmazott fogalom új értelmet kapott, és számos új fogalom keletkezett. Mivel jogszabályról van szó, a fogalmak tisztázása nélkülözhetetlen. A fontosabb fogalmakat a WFD (2000) közli, az 1. mellékletben ezek a fogalmak kerülnek bemutatásra. Az ökológiai állapot felmérése az 1. táblázatban szereplő biológiai és az ezeket támogató hidromorfológiai és fizikai-kémiai minőségi jellemzők figyelembe vételével történik. 1. táblázat. Minőségi jellemzők az ökológiai állapot meghatározásához A felszíni vizek osztályba sorolása a VKI szerint az ökológiai állapot alapján történik. (2. ábra)

3 2. ábra. A vizek minősítése a VKI szerint (Simonffy 2001) Az ökológiai állapot osztályba sorolása a lényeges minőségi elemek szintjén történik, biológiai, hidromorfológiai és fizikai-kémiai minőségi elemek felhasználásával. Az ökológiai állapot megadásánál a biológiai és fizikai-kémiai mérések rosszabb eredményeit kell tekintetbe venni lényegi minőségi elemként. A felszíni vizek esetében fenti ábrából az alábbiak állapíthatóak meg: (1) A biológiai, a hidromorfológiai, a fiziko-kémiai, a biológiától függő kémiai jellemzők esetében ötosztályos minősítés szükséges; (2) Az egyéb kémiai paraméterek esetében (pl. a kiemelten veszélyes anyagok) határérték rendszer van két osztállyal; (3) E jellemzők monitoring eredményei alapján határozzák meg a biológiai, hidromorfológiai, stb. állapotot. A kétosztályos kémiai állapot nélkül ezeknek az állapotoknak az összessége adja a víztest ökológiai állapotát; (4) Az ökológiai állapot és a kémiai állapot együtt adja a víztest állapotát; (5) A minősítésben az egy rossz, mind rossz elv érvényesül. Ez azt jelenti, hogy mindig a legrosszabb állapot határozza meg a víztest állapotát. A biológiai, hidromorfológiai és fizikai-kémiai minőségi elemek relatív szerepét az osztályozási folyamatban a 3. ábra szemlélteti.

4 3. ábra. A biológiai, hidromorfológiai és fizikai-kémiai minőségi elemek szerepe az osztályozási folyamatban A VKI foglalkozik a biológiai monitor eredmények összehasonlíthatóságával. Egyértelmű elvárás, hogy a monitor rendszerek eredményeit a tagállamok az ökológiai minőség arányaiban (EQR Environmental Quality Ratio) fejezzék ki az ökológiai állapot alapján történő osztályba sorolás során. Ezek az arányok azt reprezentálják, hogy az adott víztestben megfigyelt biológiai paraméterek értékei és az ugyanerre a víztestre megállapított referencia állapot értékei között milyen eltérések vannak. Ezt az arány az 1 és 0 közötti értéktartományban kell meghatározni, amely skálán a kiváló állapothoz közelebb eső értékek egyhez tartanak, míg a rossz ökológiai állapotot reprezentáló értékek a nulla közelébe esnek. (4. ábra) 4. ábra. Az ökológiai minőségen alapuló ökológiai állapot osztályozás arányskálán történő megjelenítésének alapelvei A VKI-ben megadott normatív meghatározások alapján minden tagállamnak el kell végeznie a felszíni vizek ökológiai osztályba sorolását, oly módon, hogy ennek módszerei megfeleljenek a jogszabályban rögzített elvárásoknak. A tagállamoknak biológiai, illetve az ezt támogató hidromorfológiai és fizikai-kémiai minőségi elemeket kell felhasználniuk az ökológiai állapot felméréséhez. Ökológiai állapotfelmérés Magyarországon Az előzetesen kijelölt, és erősen módosítottá illetve valószínűleg erősen módosítottá nyilvánított víztestek esetében nagyon fontos lépés volt a besorolás ökológiai állapot szerinti validációja, valamint a tényleges ok okozati összefüggés meghatározása, tehát hogy melyik emberi beavatkozáshoz kapcsolható az élőlény együttesek állapotában tapasztalt degradáció. Ez részben PHARE támogatással megvalósuló biológiai állapotfelmérési programban teljesült. A biológiai állapotfelmérési program során szerzett ismereteket kiegészítették a hidro-morfológiai hatások értékelésével és ezáltal meghatározható volt a kockázatos víztest esetleges tényének megállapítása Magyarországi felszíni vizek ökológiai alapállapot felmérése című PHARE projekt Az ökológiai alapállapot felmérése során a vízfolyások esetében a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén, az alábbi helyeken történt mintavétel. (2. térkép)

5 2. térkép. Az ökológiai alapállapot felmérése során a vízfolyások esetében a mintavételi helyek Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén Az ökológiai alapállapot felmérése során a tavak esetében az alábbi helyeken történt mintavétel. (3. térkép) 3. térkép. Az ökológiai alapállapot felmérése során a tavak esetében a mintavételi helyek Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén A biológiai vízminősítés során 5 nagy csoportot vizsgáltak a szakemberek, melyek a következők voltak: Makroinvertebráták Fitoplankton Fitobenthosz Makrofiták Halak A makrogerinctelen élőlények közül a következő taxonokat vizsgálták: Mollusca (Gastropoda, Bivalvia), Crustacea (Malacostraca), Hirudinea, Plecoptera, Ephemeroptera, Trichoptera, Odonata, Heteroptera, Coleoptera, Chironomida,Oligochaeta. Az ECOSURV project során összegyűlt anyag a Mátra Múzeum gyűjteményébe kerül helyezésre

6 (lehetővé téve a későbbi ellenőrzést). Az ökológiai felmérés során megfigyelt biológiai minőséggel kapcsolatos bizonytalanság fő forrásait az alábbi kategóriáknak megfelelően csoportosíthatjuk: Mintavételi hibák (a természetes térbeli variáció). Minden egyes mintavételi helyen és víztestben heterogén mikrohabitatokat találhatunk. Ez annyit jelent, hogy a fajgazdagság és fajösszetétel változhat a minták között, még ugyanabban az időperiódusban is. Minta feldolgozási hibák. A minták kiválogatása és a fajok azonosítása során egy új makroszkópos gerinctelen mintában bizonyos taxonok elkerülhetik a figyelmünket, vagy rosszul azonosítjuk azokat. Ennek eredményeként a környezeti arány értékeket (EQR) a taxonszám alapján alábecsülhetjük az adott helyen. Természetes időbeni változatosság. Az adott területen előforduló taxonok száma természetes módon is változhat az időben. A tavaszi mintavételezés előnye, hogy tekintettel a vízi gyomvegetáció alacsony borítottság értékére az üledék jól megfigyelhető. A fő hátránya pedig az, hogy sem a parti körülmények, sem a vízi növényzet még nem fejlődtek ki teljesen Magyarországi felszíni vizek kémiai állapota A kockázatos felszíni víztestek kijelölése három szennyezés típus figyelembevételével történt: Szervesanyag (BOI 5 ) Tápanyag (összes foszfor, összes szeretlen nitrogén) Veszélyes anyagok (a VKI X. mellékletében szereplő elsőbbségi anyagok) A veszélyes anyag terhelés miatt kockázatos víztestek száma 201 db, a pontszerű források 26 db víztestet (13%), míg a diffúz szennyezőforrások 171 db víztestet (87 %) tesznek kockázatossá. A szervesanyag terhelés és a tápanyagterhelés szerint kockázatos víztestek összefoglalását az 2. táblázat tartalmazza. A víztestek kockázat besorolásához alkalmazott küszöbértékek alapját az MSZ jelű, Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés szabványból átvett jó víz és tűrhető víz határértékei képezik. 2. táblázat. Az MSZ szerinti vízminőségi osztályok szerint a II. osztálynál rosszabb állapotban lévő víztestek száma és aránya

7 4. térkép. A felszíni víztestek minősége a biokémiai oxigénigény (BOI5) alapján 5. térkép. A felszíni víztestek minősége az összes foszfor alapján 6. térkép. A felszíni víztestek minősége az összes szervetlen nitrogén alapján 4. Felszín alatti vizeink állapota A felszín alatti vizek mennyiségi állapota A felszín alatti vízháztartás, a vízszint-, illetve nyomásviszonyok a hidrometerológiai feltételektől, a beszivárgástól, illetve az utánpótlódástól és a felszín alatti vízkészletek igénybevételétől függően alakulnak. A felszín alatti vízkészletek igénybevétele történhet közvetlen (pl.: kutakkal), valamint közvetett módon (minden olyan beavatkozás ami vízszintcsökkenéssel jár, pl.: bányászati tevékenység). A '80-as években a nagyarányú felszín alatti víztermelés száraz időjárással esett egybe, a nagymértékű igénybevétel tartósan meghaladta az utánpótlódást, emiatt egyes területeken jelentős hiány alakult ki a felszín alatti vízháztartásban. Ennek az volt a következménye hogy a vízszintek süllyedtek, tehát a felszín alatt tárolt vízkészletek csökkentek. Karsztvíz A legnagyobb karsztvízszint süllyedések a Dunántúli középhegység fő karsztvíztárolójában következtek be az 1960-as években. A vízszintsüllyedés átlagosan meghaladta a 30 m-t, de egyes helyeken a 100 m-t is meghaladta. Rétegvíz A rétegvizekből történő termelés hatására az 1970-es évektől kezdve a rétegvíz nyomások tartós

8 csökkenése volt megfigyelhető. Az ivóvíz minőségű vizek esetébe 5-10 m-es vízszintsüllyedések illetve nyomáscsökkenések következtek be. Talajvíz A talajvízszintek alakulása elsősorban a csapadékosság függvénye. Az 1980-as években a talajvízszintek csökkenése országosan jelentkezett, néhol (pl.: Duna Tisza köze) a 3 m-t is elérte. Ennek fő oka a csaknem két évtizedes csapadékhiány, de a rétegvíz termelés hatását is ki lehetett mutatni. A felszín alatti vízkészletek túligénybevételek a karsztterületeken a források kiapadásában és a nagyarányú karsztvízszint süllyedésekben, a medenceterületeken pedig a rétegvízszintek csökkenésében és a talajvízszint süllyedésben mutatkozott meg. A vízkivételek az 1990-es években jelentősen csökkentek (5. ábra), ennek magyarázata a víz árának a növekedése, ami a fogyasztókat takarékosságra ösztönözte, valamint a bányavíz kivételeknek a nagyarányú csökkenése. Mindezek következtében az 1990-es évek óta a vízszintsüllyedések mérséklődtek, sőt egyes helyeken emelkedés tapasztalható. A talajvízszintek esetében az előrejelzések szerint csak akkor várható a talajvízszint jelentősebb mértékű emelkedése, ha a '90-es évek második felében tapasztalható csapadékosabb időjárás hosszú időn át folytatódik. Magyarországon jelenleg átlagosan naponta 2,7 millió m 3 vizet termelnek ki a felszín alól. (6. ábra) A felszín alól kitermelt vízmennyiség víztipusonkénti megoszlása 12% 5% 50% 33% Rétegvíz Partiszürésű víz Karsztvíz Talajvíz 6. ábra. Magyarország átlagosan napi víztermelésének víztípusonkénti megoszlása Az EU Víz Keretirányelv szerint meg kellett határozni minden egyes víztestre a mennyiségi kockázatokat, tehát azokat a víztesteket amelyeknél fennáll annak kockázata, hogy a jó mennyiségi állapot a Víz Keretirányelvben megadott évi határidőre nem érhető el. A felszín alatti víztest mennyiségi szempontból jó állapotban van, ha az igénybevétel, azaz a közvetett és közvetlen vízkivételek nem okoznak folyamatos készletcsökkenést (tendenciaszerűen csökkenő vízszinteket), a felszín alatti vizekből származó táplálástól (alaphozamtól) jelentős mértékben függő vízfolyásokban a jó ökológiai és kémiai állapot elérését nem akadályozza az igénybevétel hatására csökkenő alaphozam, és annak minősége az igénybevétel hatására csökkenő talajvízből származó transpiráció nem okozza a felszín alatti vizektől függő szárazföldi ökoszisztémák jelentős károsodását az igénybevétel nem indít el a receptorok szempontjából káros vízminőség változást (nagy sótartalmú vizek átszívása, szennyezett talajvíz leszívása..stb)

9 7. térkép. A felszín alatti víztestek kockázatossága Az EU Víz Keretirányelv szerinti mennyiségi kockázatokat a monitoring adatok és a vízkivételeknek a hasznosítható készlettel történő összehasonlítása alapján elemezték. Megállapították hogy a vízszintsüllyedési trend, illetve az áramlási viszonyok megváltozása miatt a Szigetköz, a Nyírség Déli része és az Északi középhegység esetében áll fenn kockázat. További 18 db víztest lehetséges hogy kockázatos besorolást kapott, ezeknél további vizsgálatok szükségesek. (7. térkép) A felszín alatti vizek minőségi állapota Az EU Víz Keretirányelv szerinti minőségi kockázat megítélésénél a nagy területre kiterjedő diffúz szennyezéseket elsősorban a nitrát, különféle növényvédőszerek és foszfor szempontjából, valamint a nagyszámú pontszerű szennyező forrásokat vették figyelembe. Mindezek mellett a felszín alatti vizek országos értékelésénél továbbra is jelentős szerepet kapnak a kutak építéskori és üzemi vízminőség vizsgálati adatai (OSAP), valamint a sérülékeny földtani környezetben lévő üzemelő és távlati vízbázisok (8. térkép) megfigyelő rendszerei.

10 8. térkép. Sérülékeny földtani környezetben lévő üzemelő és távlati vízbázisok Kémiai szempontból jó a víz állapota akkor, ha a szennyezőanyagok koncentrációi nem haladják meg a közösségi joganyagban meghatározott minőségi határértékeket, nem okoznak károsodásokat a felszín alatti vízzel közvetlenül, vagy közvetve a felszíni vízen keresztül összefüggő ökoszisztémákban, továbbá nem mutatható ki bármilyen szennyezés térnyerése. A fenti elvárások figyelembe vétele mellett, az elemzések alapján 45 db víztest került a lehetséges kockázatos kategóriába, vagyis a kockázatosság megítélése további vizsgálatokat igényel. (7. térkép) Befejezés előtt áll a PHARE támogatással folyó a Geological Survey of Finland (GTK) vezette konzorcium által végzett hálózatfejlesztési munka. A munka magába foglalta az ország talajvizeinek kémiai állapotfelméréséhez szükséges adatok összegyűjtését, források és meglévő kutak mintázását, valamint új kutak létesítését és mintázását, illetve a begyűjtött minták kémiai elemzését. 5. Összefoglalás Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy az eddigi vizsgálatok eredményei alapján, az országosan felmért felszíni vizeink kémiai állapota, BOI 5, összes foszfor és összes szervetlen nitrogén szempontjából különböző osztályba sorolhatók. BOI 5 felmérések eredményei alapján a felmért víztestek többsége az I-II. osztályba sorolhatók, vagyis kiváló és jó minőségűek. Összes foszfor szempontjából a víztestek állapota a III., IV-V. osztályba sorolhatók, ami azt jelenti, hogy vizeink többsége tűrhető, szennyezett és erősen szennyezett kategóriába esik. Az összes szervetlen nitrogén szempontjából vizsgált vizeink többsége szintén az I-II. osztályba sorolható, miszerint kiváló és jó minősítést kaptak. Felszín alatti vizeink minőségi állapotára vonatkozó vizsgálatok eredményei alapján 45 db víztest került a lehetségesen kockázatos kategóriába, mely szerint ezeknél a vizeknél a 2015-ig elérendő megfelelő állapot elérése valószínűsíthető. Felszín alatti vizek esetében az eddigi elemzések alapján mennyiségi állapot szempontból 3 db víztest került kockázatos, míg 45 db víztest a lehetséges kockázatos kategóriába. Felszíni vizeink ökológiai állapotának felmérésére vonatkozó vizsgálatok eredményeiről a dolgozat megírásának időpontjában még nem áll rendelkezésünkre adat. Az eddig elkészített felszíni és felszín alatti vizek állapotértékeléseit alapul véve, az említett felszíni vizekre vonatkozó a Magyarországi felszíni vizek ökológiai alapállapot felmérése című PHARE projekt, valamint a szintén PHARE támogatással megvalósuló a talajvizek kémiai állapotfelmérése című projekt eredményeire alapozva 2006 végéig kialakításra kerül az EU Víz Keretirányelvnek megfelelő felszíni és felszín alatti vízminőség-figyelő hálózat. Ezzel a monitoring hálózattal folyamatosan figyelemmel követhető lesz víztesteink aktuális állapota.

11 IRODALOM 1. Bio Aqua pro: ECOSURV Manual for sampling and determinations, Budapest Csányi Béla PhD: Magyarországi felszíni vizek biológiai monitorozása az EU Víz Keretirányelv szerint VITUKI Kht. Budapest, Csányi Béla: Magyarországi folyók biológiai minősítése, VITUKI Kht. Budapest, Ijjas István: A Víz Keretirányelv szerepe a nemzetközi vízgyűjtő- gazdálkodásban Budapest, KvVM: Jelentés a vízgyűjtőkerület magyarországi területének jellemzőiről, az emberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdasági elemzéséről Budapest, Leibe Pál: Tájékoztató Felszín alatti vizeink II. Budapest, Simonffy Zoltán: Felszín alatti víztestek jellemzése, VKI-tanfolyam, Szilágyi Ferenc: Felszíni vizek referencia állapota, referencia helyek Budapest, melléklet Abundancia Abundanciadominancia Adult Adventív faj Állapot Állapotértékelés Alzat Anadrom Antropogén terhelés AQUEM rendszer Aspektusok Bentikus (vagy bevonatlakó) algák Dominancia EQR EQS FAME rendszer Felszíni víz Felszíni víz állapota Felszíni víz jó állapota Bőség, tömegesség. Társulástani és populációdinamikai fogalom. A populáció tömegét fejezi ki rendszerint terület, vagy térfogategységre eső A növényállomány alapvető mennyiségi felvételezése, az egyedszám (abundancia) és borítás (dominancia) együttes értékeléséből becsült A-D Teljesen kifejlett, ivarérett. A legtöbb hazai halfaj életének harmadik évében már eléri az ivarérett kort. Jövevény faj. Tágabb értelemben az emberi kultúra révén megtelepedő fajok. Szűkebb értelemben az ember által nem szándékosan behurcolt élőlények. A természetes vízgyűjtő adottságok és emberi tevékenységek által meghatározott víztest állapot (fizikai, kémiai, biológiai jellemzők összessége). Az a folyamat, mely magában foglalja egy felszíni víztest vízminőségi elemeinek jellemzését, a referencia feltételekhez viszonyított értékelését, e Természetes vagy nem természetes anyag, melyről bevonatlakó algákat gyűjthetünk. Az ívási időszakban a tengerből a folyók középső és felső szakaszára vándoroló halak (pl. lazac, viza). Az emberi tevékenység okozta változások a természetben, mint pl. folyók mederszabályozásának, víztározók létesítésének, szennyvizek Makroszkópikus gerinctelen faunára kidolgozott minősítő rendszer, melynek alkalmazását az EU ajánlja folyók minősítésére. A növénytársulások időbeli állapotai, melyek ugyanazon társuláson belül, ugyanazon élettérben, a tenyészidő különböző szakaszaiban periodikusan Olyan algák, melyek elsősorban az alzatokon élnek, nem pedig a víztestben szuszpendálva. Aszerint, hogy milyen az alzat típusa beszélünk epilitonról Az adott faj gyakorisága az összes fajéhoz képest a társulásban. = Environmental Quality Ratio. Környezetminőségi arány. A referencia jellemző nulla és 1 közé normált értéke, mely a minősítés alapja az adott = Environmental Quality Standard. Környezetminőségi határérték. Veszélyes anyagokra vonatkozó határértéket adja meg. A halfaunára kidolgozott minősítő rendszer, mely mintegy 25 féle jellemzőt tartalmaz, és a halállomány minősítésére szolgál. A szárazföldi vizek (tavak, folyók, de nem a felszín alatti vizeket), az átmeneti vizek és a tengerparti vizek. Ez utóbbi nálunk nem releváns, ezét nem is A felszíni víztest állapotának általános kifejezése, amely állapotot a víz ökológiai és kémiai állapota közül a rosszabbik határozza meg. A felszíni víztestnek azt az állapotát jelenti, amikor annak ökológiai és kémiai állapota is legalább jó minősítésű. A jó minősítés tartalmát a VKI-ban nem

12 Felszíni víz jó kémiai állapota Felszíni vizek jellemzőinek megfigyelése, ellenőrzése (monitoringja) Felszíni víztest Fitoplankton index Folyó Interkalibráció Jó ökológiai állapot Jó ökológiai potenciál Kibocsátás szabályozások Kibocsátási határérték Kiemelt anyagok Kockázatos víztest Kovaalga indexek Környezeti célkitűzések Környezetminőségi határérték Mennyiségi állapot Mesterséges víztest Modellezés Ökológiai állapot tagországok feladata. A különböző rendszerek összehangolása az interkalibráció során történik meg. A VKI-ban a felszíni vizekre meghatározott környezeti célkitűzéseket kielégítő kémiai állapotot jelenti, vagyis egy olyan kémiai állapotot, amelyben a szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a VKI-ban meghatározott, valamint más európai közösségi joganyagba foglalt környezetminőségi határértékeket. A felszíni víz minőségi elemeinek állapotára nézve indikatív paraméterek (biológiai, hidrológiai, morfológiai, fizikai-kémiai és kémiai paraméterek) meghatározott gyakoriságú megfigyelésére, ellenőrzésére kialakított hálózati rendszer előírásszerű működtetése, a mennyiségi és minőségi jellemzők (adatok) rögzítéséről és megőrzéséről való gondoskodás. A felszíni víznek olyan különálló és jelentős elemét jelenti, amilyen egy tó, egy tározó, egy vízfolyás, folyó vagy csatorna, ezeknek egy része, átmeneti víz, vagy a tengerparti víz egy szakasza. Az utolsó két kategória nálunk nem releváns. Dr. Padisák Judit által felszíni vizekre kidolgozott minőségi index, mely a fitoplankton ökológiai állapotának minősítésére alkalmas. 27 funkcionális algacsoporton, illetve azok indikátor értékein alapul. Olyan szárazföldi víztestet jelent, amely nagyobbrészt a földfelszínen folyik, de amely útjának egy részén a felszín alatt is áramolhat. Ilyen értelemben minden vízfolyás folyóként jelenik meg a VKI-ban. Az a folyamat, melyben az EU tagállamai összehangolják a különböző tipizáló, valamint referencia, jó és mérsékelt állapotot definiáló rendszereiket. A felszíni víztestnek a VKI-ban foglalt osztályozás szerint ilyennek minősített állapota. Az erősen módosított vagy mesterséges víztestnek előírásai szerint ilyennek minősített állapota. Olyan szabályozásokat jelentenek, amelyekkel a kibocsátás meghatározott korlátozását követelik meg. A kibocsátásnak a bizonyos paraméterekkel, koncentrációval és/vagy kibocsátási szinttel kifejezett azon tömegét jelenti, amely egyáltalán nem vagy meghatározott időszakban nem léphető túl. Kibocsátási határértéket az anyagok bizonyos csoportjaira, családjaira vagy kategóriáira lehet megállapítani. A kibocsátási határértéket - a kibocsátás utáni hígulást figyelmen kívül hagyva a kibocsátás meghatározása során - általában arra a pontra kell alkalmazni, ahol a kibocsátott anyagok elhagyják a berendezéseket. A vízbe történő közvetett bevezetések esetén a szennyvíztisztító telep hatása figyelembe vehető az érintett berendezések kibocsátási határértékeinek meghatározásakor, feltéve, hogy a környezetvédelem egészét tekintve egy egyenértékű szint biztosítható, és feltéve, hogy ez a megoldás nem vezet a szennyeződés magasabb szintjeire a környezetben. A VKI megfelelő mellékleteiben felsorolt anyagok. Az ilyen anyagok közé tartoznak a kiemelten veszélyes anyagok. Olyan víztestet jelent, amelyet lényeges emberi hatások értek, amelyek miatt a jó állapot elérése a megadott határideig valószínűleg nem teljesül. Kockázatos hidromorfológiai, kémiai és biológiai szempontból egyaránt lehet a víztest. Az erősen módosított víztestek egyben kockázatosak is. Felszíni vizek, elsősorban folyók minősítésére kidolgozott robosztus módszerek. A bevonatlakó algák az oxigén és szervesanyag-termelő tevékenységük révén fontos elsődleges termelő szervezetek, valamint a táplálékhálózat és az energiaáramlás fontos elemei. Emellett élőhelyet biztosítanak más szervezetek számára is, valamint stabilizálhatják az alzatot (pl. homokos, iszapos felszíneket). Mivel a bentikus algák alzathoz kötötten élnek, a közösség kialakulásában döntő szerepe van az adott vízben megnyilvánuló fizikai, kémiai és biológiai kölcsönhatásoknak, zavarásoknak. Emiatt felhasználhatók a vízminősítésben, a biológiai monitorozásban is. A víztestekre vonatkozó, a VKI 4. cikkében rögzített célkitűzéseket jelentik. Tulajdonképpen ezek azok a biológiai, hidromorfológiai, fiziko-kémiai és biológiától függő kémiai jellemzők elvárt értékei, melyek a jó állapot teljesülését, illetve az ennek már megfelelő, vagy jobb állapotú víztestek esetében az állapotromlást előírják. Egy bizonyos anyagnak vagy az anyagok egy csoportjának azt a koncentrációját jelenti a vízben, üledékben vagy az élőlényekben, amelyet az emberi egészség és a környezet védelme érdekében nem szabad meghaladni. Annak a mértéknek a kifejezése, amennyire egy felszín alatti víztestet a közvetlen és közvetett vízkitermelések befolyásolnak. Emberi tevékenységgel létrehozott felszíni víztestet jelent. Vagyis a bányatavak, az ásott csatornák tartoznak ide, ha a helyükön korábban nem volt víz. A VKI-ban matematikai modellezést jelent. Olyan módszer, mellyel a zavartalan állapotot (referencia állapotot) lehet becsülni, ha nem állnak rendelkezésre referencia helyekről származó adatok. A felszíni vizekkel kapcsolatban levő vízi ökoszisztémák szerkezetének és működésének minőségét a VKI-ban foglalt osztályozással összhangban leíró

13 Paleorekonstrukció Referencia feltételek Részvízgyűjtő Szárazföldi víz Szennyezés Szennyezőanyag Terhelés Tó Védett terület Veszélyes anyagok Vízgyűjtő Vízgyűjtő kerület Víztest Víztípus Zonációs index kifejezés. A referencia állapot meghatározására alkalmas módszer. Lényege, hogy a víztest referencia állapotát múltbeli, fosszilis maradványok értékelésével állapítja meg (pl. kovaalga héjak). A kiváló ökológiai állapothoz, illetve erősen módosított- és mesterséges víztest esetén a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó jellemzői annak a zavartalan (ahol az emberi tevékenység hatásai nem jellemzőek) víztestnek, melyhez az értékelni kívánt víztest állapotot hasonlítjuk. Olyan földterületet jelent, amelyről minden felszíni lefolyás vízfolyások, folyók, esetleg tavak sorozatán keresztül egy vízfolyás egy bizonyos pontjához folyik (ami általában egy tó vagy folyók összefolyása). Minden a földfelszínen álló vagy mozgásban levő víz és minden felszín alatti víz annak az alapvonalnak a szárazföld felőli oldalán, amelytől a felségvizek szélességét számítják. Olyan, emberi tevékenységből származó anyagok, és hő közvetlen vagy közvetett bevezetését jelenti a levegőbe, a vízbe vagy a talajba, amelyek károsak lehetnek az emberi egészségre, a vízi ökoszisztémákra vagy a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémákra, amelyek az anyagi tulajdon károsodását eredményezik, vagy amelyek rontják, illetve zavarják a környezet élvezetét vagy más, jogszerű használatát. Minden olyan anyag, amely szennyeződést okozhat. Hajtóerő, a hatótényezőkként megnyilvánuló, felszíni vagy felszín alatti víztestre irányuló, közvetlen hatásai. Szárazföldi felszíni állóvíztestet jelent. A nevezéktanban nem tesznek különbséget a különböző állóvizek között. Hazai megállapodás szerint a vízjárta területek (wetlandek), a lápok nem tartoznak a tavak közé, ezeket, bár az 50 ha-nál nagyobbak száma száz feletti, nem jelölték ki víztestként. A fogalom fedi az állandó és időszakos tavakat, és a mentett oldali holtágakat. A hullámtéri holtágakat és mellékágakat a folyóvízi rendszer részeként kezeljük. Valamilyen ok miatt különleges védettséget élvező terület. Ez az ok lehet természetvédelmi, vízbázis-védelmi, vagy gazdasági szempontból jelentős fajok élőhelye, stb.. A védettség tehát a VKI-ban nem csak a természetvédelem szempontjából értendő. Olyan anyagok vagy az anyagoknak olyan csoportjai, amelyek mérgezőek, állandóak és képesek a bioakkumulációra, továbbá az olyan anyagok vagy az anyagok olyan csoportjai, amelyek az előbbiekkel egyenértékű problémákat okoznak. Olyan földterületet jelent, amelyről minden felszíni lefolyás vízfolyások, folyók, esetleg tavak sorozatán keresztül egyszerű, tölcsér vagy deltatorkolatnál a tengerbe folyik. A vízgyűjtő fogalma tehát a VKI-ban teljesen más, mint a korábban volt: csak a tengerbe ömlő folyóknak van vízgyűjtőjük. A többi valamely folyó részvízgyűjtője. Magyarország például teljes egészében a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik, a Dunába folyó vizeknek már csak részvízgyűjtőjük lehet. A szárazföldnek vagy tengernek olyan területrészét jelenti, amelyet egy vagy több szomszédos vízgyűjtőből alakítanak ki a hozzá kapcsolódó felszín alatti vizekkel és tengerparti vizekkel együtt, és amelyet a vízgyűjtő gazdálkodás fő egységeként határoz meg. Magyarország például a Dunának vízgyűjtő kerülete. A VKI szerinti vízgazdálkodási tervezés alapegysége, ezért a VKI alapegysége is. Olyan különálló és jelentős elem, mely tulajdonságaiban bizonyos mértékig homogén. Robosztus hidromorfológiai jellemzők alapján meghatározott tipológiai egység. Hasonló jellegű víztestek csoportosításának és jellemzésének eszköze. A makrofita minősítésben használt index, mely azt mutatja meg, hogy a víztest zavartalan állapotához képest milyen mértékű a zonáció megzavarása. Más szóval: A víztest zavartalan állapota növény zónáinak hányad része figyelhető meg.

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén 6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata Bagi Márta 1, Maginecz János 1, Rotárné Szalkai Ágnes 2, Szalai József 1, Szurdiné Veres Kinga 1 FAVA 2018 Siófok 1 Országos Vízügyi Főigazgatóság,

Részletesebben

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről

A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A VKI KONFORM VÍZMINŐSÉGI MONITORING A felszíni vízminőségi monitoring elemei: Általános kémiai jellemzők (a biológiát

Részletesebben

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai

Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI Bányászati konferencia 2016 november 23-24 Egerszalók *Háttér

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén Szabó Péter Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgyűjtő-gazdálkodási referens Zamárdi 2015. október 21. BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ 5 765

Részletesebben

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11. Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes

Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Tahy Ágnes A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re)

Részletesebben

Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról.

Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról. Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról. Az előadók a meghirdetett előadásaikat megtartották, ezt követően volt lehetőség hozzászólásra, kérdésekre.

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése

Részletesebben

Vizeink állapota 2015

Vizeink állapota 2015 Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély

Részletesebben

Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője

Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője Sütheő László műszaki igazgató-helyettes ÉDUVIZIG Győr MTA VEAB Biológiai Szakbizottság Vízgazdálkodási

Részletesebben

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai Kovács Péter főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Szervezeti változás (2014. január 01-től Belügyminisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Országos

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól [ Hatályos: 2015.09.15 - ] A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.

Részletesebben

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál Felszín alatti vizek, mint a globális vízkörforgalom elemei Légkör víztartalma (néhány nap) Biomassza

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének

Részletesebben

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok

Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Simonffy Zoltán BME Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve részvízgyűjtők Duna vgy. Tisza vgy. Balaton Dráva vgy.

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,

Részletesebben

Magyar joganyagok - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet - a felszíni vizek megfigyelés 2. oldal 3. (1)1 A felszíni víztest állapotának védelméhez, javít

Magyar joganyagok - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet - a felszíni vizek megfigyelés 2. oldal 3. (1)1 A felszíni víztest állapotának védelméhez, javít Magyar joganyagok - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet - a felszíni vizek megfigyelés 1. oldal 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól

Részletesebben

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban

Tahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A

8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN

Részletesebben

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS KIHÍVÁSAI ÉS KORLÁTAI A VGT-2-BEN

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS KIHÍVÁSAI ÉS KORLÁTAI A VGT-2-BEN AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS KIHÍVÁSAI ÉS KORLÁTAI A VGT-2-BEN Zagyva Tünde Andrea Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály zagyva.tunde.andrea@ovf.hu MHT Vándorgyűlés,

Részletesebben

MHT Vándorgyűlés Debrecen, Felszíni vizek kémiai minősítése

MHT Vándorgyűlés Debrecen, Felszíni vizek kémiai minősítése MHT Vándorgyűlés Debrecen, 2016.07. Felszíni vizek kémiai minősítése Már az 1800-as évek elején jelentkeztek a vízminőséggel szorosan összefüggő gondok (tömeges járványok), melynek oka a talajvízbe jutó

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,

Részletesebben

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya

31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet. a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól. A rendelet hatálya 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. (8) bekezdésének

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere

6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere 6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere Dr. Clement Adrienne Dr. Szilágyi Ferenc BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Budapest, 2015 1 Tartalom 1. A támogató

Részletesebben

A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26.

A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26. A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK 2017. SZEPTEMBER 26. VÍZ- MINT STRATÉGIAI JELENTŐSÉGŰ ERŐFORRÁS TÉMAFELVETÉS 01 felszíni víztestek ökológiai állapotának

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 37 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 6 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-8. Bükk és Borsodi-mezőség közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Vízgyűjtő-tervezési

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtási tapasztalatai az EU Tagállamokban

A Víz Keretirányelv végrehajtási tapasztalatai az EU Tagállamokban A Víz Keretirányelv végrehajtási tapasztalatai az EU Tagállamokban Horváth Balázs osztályvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság Nemzetközi Osztály Víz és biztonság Magyarországon konferencia Nemzeti Közszolgálati

Részletesebben

Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben

Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben ami a sorok között olvasva található Tahy Ágnes & all Kármentesítés aktuális kérdései 2011. március 17-18. A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Jászkiséri halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG972 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos

Részletesebben

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek

Részletesebben

Ivóvízellátás biztonsága - abasári vízszennyezés tanulságai

Ivóvízellátás biztonsága - abasári vízszennyezés tanulságai Ivóvízellátás biztonsága - abasári vízszennyezés tanulságai Tahy Ágnes XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2014. április 2-3. Jogszabályi háttér vízbiztonsági terv 201/2001. (X. 25.) Korm.

Részletesebben

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM

A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM ÁGOSTON BENCE, CSISZER ILDIKÓ, TÓTH GÁBOR, GONDA NIKOLETT, DUDÁS ÁRPÁD, PRIVÁCZKINÉ H. ZSUZSANNA VÍZTESTEK ÉS MINŐSÍTÉSÜK Terhelések és azok

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 18. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 18. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 18. (OR. en) 7144/16 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága ENV 170 FIN 177 AGRI 136 IND 54 SAN 100 az Állandó Képviselők

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről OptiJUS Opten Kft. I 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 2015.1.1. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.................................

Részletesebben

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI A HORGÁSZAT JELENTŐSÉGE Kb. 320.000 350.000 ember

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó

Részletesebben

Felszín alatti közegek kármentesítése

Felszín alatti közegek kármentesítése Felszín alatti közegek kármentesítése Dr. Szabó István egyetemi adjunktus Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék szabo.istvan@mkk.szie.hu Bevezetés Környezetvédelem Az emberi faj védelme

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben