MENEDZSMENT ALAPJAI c. tárgy

Átírás

1 MENEDZSMENT ALAPJA c. tárgy Tananyag: Kövesi J. (szerk.): Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, Typotex Kiadó, Budapest, és 4. fejezet Kapható: E épület, egyetemi jegyzetbolt Tematika: Menedzsment alapok: a vállalat alapvető erőforrásai és folyamatai; a vállalat, mint szervezet; funkciók és menedzseri szerepek; a csoportmunka jelentősége és eredményei; kommunikáció a szervezetben; vállalatirányítási rendszerek; a termék fogalma, életciklusa; Termelés gazdaságtan: a termelőrendszer definíciója, fejlődése; a termelő- és szolgáltatórendszerek osztályozása; a készletek szerepe a termelésben, készletekkel kapcsolatos költségek;. egyszerű készletgazdálkodási rendszerek; Költséggazdálkodási rendszerek: költségszámítási rendszerek fejlődése, szintjei; költségek csoportosítási módjai; Tradicionális költségszámítási modellek; ár-költség-nyereség-fedezet struktúra (ÁKFN modell); standardköltség-számítás; tevékenységalapú költségszámítás (ABC). Kihasználatlan kapacitás költsége; Vizsga: A tárgy vizsgával zárul, amely 60 perces. A dolgozat első felében az alábbi teszt- és igazhamis kérdések közül kell 20-ra választ adni, valamint az átfogó kérdések közül 2-re. A teszt és az átfogó kérdések a teljes pontszám 50-50%-t adják. Átfogó kérdések: 1. Mutassa be a menedzseri szerepeket! 2. Mutassa be a menedzseri készségeket! 3. smertesse a klasszikus menedzsment irányzatokat! 4. smertesse az emberközpontú irányzatokat! 5. smertesse az integrációs irányzatokat! 6. Mutassa be az alapvető szervezeti struktúrákat, kultúrákat! 7. Mutassa be a költségszámítási rendszereket! 8. smertesse a tradicionális önköltséget! 9. Mutassa be az ÁKFN elemzés módszertanát! 10. Részletesen ismertesse a standard költségszámítás alapjait! 11. Részletesen ismertesse a tevékenység alapú termékkalkuláció alapjait! 12. Mutassa be a készletgazdálkodási rendszereket! Tesztkérdések: Tesztek (A vizsgán nem ugyanebben a sorrendben szerepelnek a válaszok, egy kérdésre több helyes válasz is lehet, a helyes válaszok száma eltérhet, valamint a hamis válaszok is különbözhetnek az itt megadottaktól.) Az alábbi, vállalatra vonatkozó állítások közül jelölje meg az igazakat! A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete, jogilag körülhatárolt struktúra. A vállalat vevői igény kielégítése által nyereség elérésére törekvő, meghatározott cél- és érdekrendszer alapján működő, jogi személyiséggel bíró szervezet. A vállalat emberek szövetsége valamilyen cél elérésére, egy feladat végrehajtására. A vállalat és a vállalkozás azonos fogalmak, közöttük csak a szervezetek létszámában, nagyságában van különbség. A vállalat olyan emberi tevékenységek összessége, melynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése. Mi a szervezet?

2 A szervezet bármely, emberek közös tevékenysége révén kialakult társadalmi formáció, melynek jellemzője, hogy rendelkezik valamilyen céllal, hosszú ideig igyekszik fennmaradni és a hatékony működésre törekszik. A szervezet bármely, emberek közös tevékenysége révén kialakult társadalmi formáció, melynek jellemzője, hogy rendelkezik valamilyen céllal és fogyasztói igények kielégítése révén nyereség elérésére törekszik. A szervezet bármely, emberek közös tevékenysége révén kialakult társadalmi formáció, melynek jellemzője, hogy rendelkezik valamilyen céllal, hosszú ideig igyekszik fennmaradni és jogi keretek között működik. Jelölje meg a szervezet legfontosabb jellemzőit! Több emberből áll Rendelkezésre álló erőforrásait a célja(i) érdekében mozgósítja Rendelkezik valamilyen céllal atékonyan kell működnie Fennmaradásra törekszik Célja a minél nagyobb profit Törekszik arra, hogy tagjai elégedettek legyenek Mi a fogyasztói igény? Azon emberi/vállalati igények, melyeket nem saját munkával vagy közösségi intézmények útján igyekszünk kielégíteni. Az ember létfenntartásához, társadalmi, szociális helyzetéhez kötődő szükségletek. Emberi/vállalati igények, melyeket közösségi intézmények vagy más vállalatok segítségével igyekszünk kielégíteni. Kik a vállalati működés érintettjei? Minden olyan személy/csoport, aki/amely a vállalat működését befolyásolhatja, és érdekelt annak következményeiben. Azok az emberek, közösségek, akik a vállalat termékeit megvásárolják és/vagy a vállalat működésének hatásait (zaj, környezetszennyezés, nagy forgalom, stb.) elszenvedik. Minden olyan személy/csoport, akit/amelyet a vállalat működése közvetlenül érint. Ezek az összes beszállító, vásárló, a dolgozók, menedzserek és a tulajdonosok. Melyek a menedzsment funkciói? Szervezés, vezetés, tervezés, irányítás. rányítás, vezetés, ellenőrzés, döntés. rányítás, kapcsolattartás, tervezés, tárgyalás. Döntés, tervezés, szervezés, ellenőrzés. Tervezés, irányítás, szervezés, ellenőrzés. Tervezés, tárgyalás, szervezés, döntés. Jelölje meg a helyes állításokat! (Egy lehetséges példa, a zh-n a többi funkció is szerepelhet!) A vezetés a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása. A szervezés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása. Az irányítás a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása. Az irányítás a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása. A tervezés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása. Jelölje meg az alábbi csoportokból az(oka)t, mely(ek) csak a menedzsment funkcióit tartalmazza(ák)! (A zh-n más kombinációk is lehetnek!) rányítás, tervezés, szervezés Vezetés, irányítás, tervezés rányítás, vezetés, ellenőrzés. Vállalkozás, vezetés, tervezés. Döntés, tervezés, szervezés. Ellenőrzés, tervezés, irányítás. Tervezés, tárgyalás, szervezés. Döntés, irányítás, szervezés. Az alábbi, menedzsment funkciókra vonatkozó állítások közül jelölje meg az igazakat!

3 (Egy lehetséges példa, a zh-n a többi funkció is szerepelhet!) A tervezés azon tevékenységek, melyek segítségével a menedzsment a jövőre vonatkozó célokat határozza meg, s dönt a szükséges tevékenységekről és erőforrásokról. Az irányítás az a menedzsment funkció, amely az elvégzendő feladatok, az azokat elvégző emberek és egyéb erőforrások csoportosítása, elrendezése, összekapcsolása. Az ellenőrzés az a menedzsment funkció, amely az elért eredmények és a szervezeti célok összevetését, az eredmények értékelését, esetleges korrekciók végrehajtását jelenti. A tervezés az a menedzsment funkció, amely a célok elérése érdekében a szervezet tagjainak viselkedését befolyásolja. Melyek a tervezés résztevékenységei? (Egy lehetséges példa, a zh-n a többi funkció is szerepelhet!) Előrejelzés Eljárások kidolgozása Program kidolgozása Célkitűzés Költségvetés kidolgozása Ütemterv kidolgozása Mérés Munkaerő biztosítás Szervezeti felépítés kialakítása Erőforrások allokálása Követelmények megfogalmazása Beavatkozás Jelölje be a Mintzberg-féle menedzsment szerepeket! (Egy lehetséges kombináció, de a zh-n több, kevesebb helyes válasz is lehet, a többi szerepkör is szerepelhet.!) képviselő szóvivő tárgyaló vezető vállalkozó szervező eladó tervező irányító csoportépítő mérlegelő vevő A Mintzberg-féle menedzseri szerepekre vonatkozó alábbi állítások közül jelölje be a helyeseket! (Egy lehetséges példa, a zh-n más szerepek is lehetnek ill. több helyes válasz is lehet!) A Mintzberg féle döntési szerepek közé tartozik az erőforráselosztó, az információs szerepek közé a szóvivő szerep. A Mintzberg féle döntési szerepek közé tartozik a tárgyaló, az információs szerepek közé az információelosztó szerep. A Mintzberg féle interperszonális szerepek közé tartozik a zavarelhárító, az információs szerepek közé a képviselő szerep. Melyek a menedzseri készségek fajtái? a technikai, a konceptuális és a humán készségek. a technikai, a konceptuális és a döntési készségek. a műszaki, a döntési és a humán készségek. a konceptuális, döntési és a humán készségek. a kommunikációs, tárgyaló, műszaki készségek. Jelölje meg a menedzsment klasszikus irányzatának képviselőit! (Gant és a Gilbreth házaspár nem fog szerepelni a zh-n az alapkérdések között, csak a négy legmeghatározóbb ember. De közülük nem feltétlenül éppen 2.). Fayol. Ford R. Reagen M. P. Follett. Simon K. Lewin C. Barnard D. McGregor A. Maslow Jelölje meg a menedzsment emberközpontú irányzatának képviselőit! (Az alapkérdések között csak E. Mayo, D. McGregor, M.P. Follett és A. Maslow(!) fog szerepelni, de közülük nem feltétlenül éppen 3.) M. P. Follett E. Mayo A. Maslow L. von Bertalanffy. Fayol F. W. Taylor. Ford A. P. Sloan. Mintzberg Jelölje be a klasszikus irányzatra jellemző tényezőket!

4 munkamegosztás alkalmazása racionalizálás pszichológiai tényezők vizsgálata sikeres vezetők tevékenységének vizsgálata rend, fegyelem szerepének hangsúlyozása csoportmunka elutasítása konfliktuskezelés informális hierarchia vizsgálata Jelölje be az emberközpontú irányzatra jellemző tényezőket! pszichológiai tényezők vizsgálata informális hierarchia vizsgálata konfliktuskezelés csoportmunka elutasítása racionalizálás munkamegosztás alkalmazása A menedzsment klasszikus irányzata nem foglalkozott az informális szervezetekkel. nagymértékben alkalmazta a munkamegosztást. még nem használt fel a munkaszervezésben semmilyen tudományos eredményt. a hatékonyabb munkavégzés érdekében ösztönözte a csoportmunkát. nem foglalkozott a dolgozók ösztönzésével, motiválásával. Jelölje meg az emberközpontú irányzatra jellemző kijelentés(eke)t! A felelősségérzet és önállóság növeli a teljesítőképességet. A munkateljesítmény függ a munkahelyi elégedettségtől. A menedzser ismeri a munkavégzés leghatékonyabb módját. A vezetés nem tudomány, hanem gyakorlat. A vezetés művészet, a sikeres vezetők módszereit kell megismerni. A piaci vagy menedzseri ügyletek között alternatív viszony van. Frederick Winslow Taylor a leghatékonyabb munkavégzés módját kereste. elutasította a csoportmunkát, az egyéni teljesítményt bértöbblettel ösztönözte. tevékenységével elindította az emberközpontú irányzatot. elsőként fogalmazta meg a menedzsment funkciókat. az egyszemélyi vezetést preferálta. menedzsment elveket fogalmazott meg. enry Ford tevékenysége elsősorban az üzemszervezésre irányult. sikeresen alkalmazta Taylor munkaszervezési módszereit. paternalizmusa (magas bér, eü. ellátás, nyolc órás munkaidő, stb.) az alapja az emberközpontú irányzatnak. vezette be a mátrix szervezeti formát az Egyesült Államokban. fogalmazta meg először a mendzsment funkcióit, alapelveit. enry. Fayol elsőként fogalmazta meg a menedzsment funkciókat. az egyszemélyi vezetést preferálta. menedzsment elveket fogalmazott meg. tevékenységével elindította az emberközpontú irányzatot. a leghatékonyabb munkavégzés módját kereste. elutasította a csoportmunkát, az egyéni teljesítményt bértöbblettel ösztönözte. Melyek a taylori alapelvek?

5 A fizikai és szellemi munkát külön kell egymástól választani. A teljesítményt egyénileg kell előírni, így a munkások bérét a teljesítményük határozza meg. Munkairodák létrehozásával a termelés előkészítését, koordinációját, és ellenőrzését az elvárt tudományos szintű megalapozottságával lehet elvégezni. Megfelelő hierarchia kialakítása, az alá- és fölérendeltségi viszonyok szigorú rögzítése szükséges. A dolgozók között harmóniának kell lennie, az egyéni, csoportos és szervezeti célokat össze kell hangolni. Pontos beszállítási és alkatrészgyártási határidők szükségesek a termelési készletek csökkentéséhez. George Elton. Mayo tevékenysége az informális csoportokra a funkcionális osztályok kialakítására a vállalati konfliktusok vizsgálatára irányult. a társas kapcsolatok vizsgálatára a menedzseri funkciók vizsgálatára a vállalat vezetésének vizsgálatára Douglas McGregor az emberközpontú irányzat képviselője. kidolgozta az X-Y elméletet. szerint a fizikai és a szellemi munkát szét kell választani. a szervezetben fellépő konfliktusokat vizsgálta. dolgozta ki a bürokráciaelméletet. nevéhez kötődik a szituációelmélet. A szervezeti egységek közötti kapcsolatok, az együttműködés kialakításánál technokratikus, strukturális és személyorientált eszközöket használhatunk. technikai, strukturális és konceptuális eszközöket használhatunk. személyorientált, lineáris és autokratikus eszközöket használhatunk. technikai, humán és konceptuális eszközöket használhatunk. információs, interperszonális és kommunikációs eszközöket használhatunk. A mátrix szervezeti forma a dinamikus szervezeti formák közé sorolható. lehetővé teszi a többoldalú problémakezelést. ~ -ban a konfliktusok megléte állandó. ma már túlhaladottnak tekinthető. esetén az elsődleges munkamegosztási elv a feladatok szerinti felosztás. A törzsegységi szervezeti forma előnye a lineáris szervezethez képest, hogy növeli a vezető döntéseinek szakmai színvonalát tehermentesíti a vezetőt. lehetővé teszi a helyzethez való gyors alkalmazkodást. elválik a stratégiai és az operatív feleslegessé válik a szolgálati út. irányítás A lineáris szervezeti forma esetén az új feladatok új szervezeti egységeket produkálnak. egyszerű, jól áttekinthető, minden beosztottnak egy főnöke van. kialakulása. Fayol nevéhez köthető. kialakulása F. W. Taylor nevéhez köthető. kialakulása M. Weber nevéhez köthető. esetén az egyértelmű alá- és fölérendeltségi viszonyok miatt gyors az információáramlás. A lineáris szervezeti forma

6 a statikus szervezeti formák közé sorolható. esetében a döntések központosítottak. az egyértelmű akaratérvényesítést segíti. ~-nál felesleges a szolgálati út betartása. segíti a szakmai színvonal javítását. lehetővé teszi a helyzethez való gyors alkalmazkodást. A divizionális szervezeti formára jellemző, hogy elválik a startégiai és az operatív irányítás. párhuzamos funkciók miatt megnőhet a létszámigény. a döntések centralizáltak, a központ direkt módon irányítja a divíziók tevékenységét. egyszerre két munkamegosztási elv érvényesül. csak nagy, multinacionális vállalatok esetében alkalmazható. A funkcionális szervezeti forma előnye a szakmai színvonal erősödése. esetén problémás lehet a más egységekkel való együttműködés. kialakulása. Fayol nevéhez köthető. kialakulása M. Weber nevéhez köthető. előnye az egyértelmű alá- és fölérendeltségi viszony. Funkcionális szervezeti forma esetén az egyes szakterületek önálló egységben jelennek meg. koordinációs problémák lehetnek a többvonalas irányítás miatt. a folyamatok kialakítása és szabályozottsága növeli a termelékenységet. a szabályozottság, formalizáltság viszonylag alacsony mértékű. Jelölje meg az alábbi, csoportokra vonatkozó állítások közül az igazakat! A formális csoportok a szervezet munkamegosztása alapján jönnek létre, míg az informálisban az állandó kommunikáció biztosítja a működést. A formális csoportokat a szervezet, a menedzsment hozza létre, míg az informálisak az egyéni vonzalmak alapján alakulnak. A formális csoportok az egyéni vonzalmak alapján jönnek létre, az informálisakban deklarált működési elvek vannak. A formális csoportok nyitottak és változtathatóak, míg az informálisak a szervezet munkamegosztása alapján jönnek létre. A formális csoportban az állandó kommunikáció biztosítja a működést, az informálisak állandó és zárt csoportok. Jelölje meg a formális szervezetek, csoportok főbb jellemzőit! (Egy lehetséges példa, a zh-n az informális csoport is szerepelhet!) Szabályokon alapszik Fentről jövő kezdeményezések alapján jön létre. A tagok közötti kommunikáció esetleges, főként a munka indokolja. A tagoknak önként vállalt funkciója van. Közös érdekeken és értékrendszeren alapszik. Jelölje a centralizált kommunikációs hálózatok jellemzőit! (Egy lehetséges példa, a zh-n a decentralizált kommunikációs hálózat is szerepelhet!) A központban lévő személy gyakran túlterhelt A központban lévő személy dominánssá válik Komplex feladat esetén hatásos Tagjai általában elégedettebbek, mint a decentralizálaké Nehéz biztosítani az azonos informáltsági szintet

7 Mi lehet a felfelé irányuló kommunikáció tartalma? (Egy lehetséges példa, a zh-n a másik két típus is szerepelhet!) Javaslatok Beszámolók Problémák közlése Sérelmek és viták Eljárások, szabályok Tanácsadás Visszajelzés a teljesítményről gaz-hamis kérdések ((Amennyiben egy összetett mondat egyik része hamis, vagy hiányos, az egész állítás hamisnak minősül! Ugyanígy hamisnak minősül egy állítás, ha mindkét része önmagában igaz, de a kettő között nincs logikai összefüggés, az egyik rész nem indokolja, magyarázza a másikat!) Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenységek összessége, melynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése. Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja a piaci részesedés növelése. Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése, nyereség elérése mellett. A vállalat vevői igény kielégítése által nyereség elérésére törekvő, meghatározott cél- és érdekrendszer alapján működő, jogi személyiséggel bíró szervezet. A vállalat olyan emberi tevékenységek összessége, melynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése. A fogyasztói igény az ember létfenntartásához, társadalmi, szociális helyzetéhez kötődő szükségletek. A fogyasztói igény olyan emberi/vállalati igény, amit közösségi intézmények vagy más vállalatok segítségével igyekszünk kielégíteni. A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete, jogilag körülhatárolt struktúra. A szervezet bármely, emberek közös tevékenysége révén kialakult társadalmi formáció, melynek jellemzője, hogy rendelkezik valamilyen céllal, hosszú ideig igyekszik fennmaradni és jogi keretek között működik. A szervezet bármely, emberek közös tevékenysége révén kialakult társadalmi formáció, melynek jellemzője, hogy rendelkezik valamilyen céllal, hosszú ideig igyekszik fennmaradni és a hatékony működésre törekszik. A Porter-féle értéklánc modellben az elsődleges folyamatok közé soroljuk többek között a marketinget, a termelést, az input- és output logisztikát. A Porter-féle értéklánc modell szerint a szolgáltatás elsődleges, míg a beszerzés/ellátás támogató folyamat. A Porter-féle értéklánc modell szerint a szolgáltatás támogató, míg a beszerzés/ellátás elsődleges folyamat. Egy szervezet a kompetitív környezetének elemeit rendszerint nehezebben képes befolyásolni, mint az általános környezeti elemeket. Egy szervezet a kompetitív környezetének elemeit rendszerint könnyebben képes befolyásolni, mint az általános környezeti elemeket. Egy szervezet az iparági környezetének elemeit rendszerint nehezebben képes befolyásolni, mint az általános környezeti elemeket. A beszállítók, a vevők, a versenytársak, a potenciális új belépők, és a helyettesítő terméket kínálók csoportja alkotja a Porter-féle öt-erő modellt. A vállalkozás vevőinek kompetitív ereje alkupozíciójukból ered, mely annál erősebb, minél többen vannak. A vállalkozás vevőinek kompetitív ereje alkupozíciójukból ered, mely annál erősebb, minél kevesebben vannak. A vállalkozás szállítóinak kompetitív ereje alkupozíciójukból ered, mely annál erősebb, minél kevesebben vannak. A vállalkozás szállítóinak kompetitív ereje alkupozíciójukból ered, mely annál erősebb, minél többen vannak. A vállalkozás potenciális új belépőinek kompetitív ereje alkupozícióból és befolyásukból ered. A vállalkozás általános környezete a 4P (product, price, place, promotion) modellel írható le. A vállalkozás általános környezete a STEP modellel írható le. A vállalkozás általános környezete a SWOT modellel írható le.

8 A STEP elemzés során többek között vizsgálat alá kerülnek a társadalmi, a technológiai, gazdasági és politikai tényezők. A STEP elemzés során többek között vizsgálat alá kerülnek a vevőket kiszolgáló módszerek, az emberi tényezők, és a fizikai jellemzők is. A megbízó-ügynökelmélet a tulajdonos és a menedzser közötti kapcsolatokkal foglalkozik. A megbízó-ügynökelmélet a megbízó és az ügynök közötti konfliktusokkal nem foglalkozik. A megbízó-ügynökelmélet kitér a teljesítményértékelés fontosságára. A megbízó-ügynökelmélet foglalkozik az információs aszimmetria kérdéskörével. A menedzseri funkciók négy alapeleme a tervezés, a szervezés, az ellenőrzés, és a vezetés. A menedzseri funkciók négy alapeleme a tervezés, a szervezés, az irányítás, és a visszacsatolás. A menedzseri funkciók négy alapeleme a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés. A menedzseri funkciók négy alapeleme a tervezés, irányítás, ellenőrzés, vezetés. A menedzsment egy szervezetben fellelhető erőforrások tervezésének, szervezésének és irányításának folyamata a szervezet céljainak eredményes megvalósítása érdekében. A tervezés azon tevékenységek, melyek segítségével a menedzsment a jövőre vonatkozó célokat határozza meg, s dönt a szükséges tevékenységekről és erőforrásokról. Az irányítás az a menedzsment funkció, amely az elvégzendő feladatok, az azokat elvégző emberek és egyéb erőforrások csoportosítása, elrendezése, összekapcsolása. A tervezés a célok kitűzése és elérésük módjának eldöntése, résztevékenysége pl. a program kidolgozása. Az ellenőrzés az a menedzsment funkció, amely az elért eredmények és a szervezeti célok összevetését, az eredmények értékelését, esetleges korrekciók végrehajtását jelenti. A szervezés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása, résztevékenysége pl. az ütemterv kidolgozása. A szervezés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása, résztevékenysége pl. a szervezeti felépítés kialakítása. A tervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az előrejelzés, a célkitűzés, az ütemterv kidolgozása és a munkakörök kialakítása. A tervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az előrejelzés, a célkitűzés, az ütemterv kidolgozása és a költségvetések elkészítése. A tervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az előrejelzés, a célkitűzés, az ütemterv kidolgozása és a követelmények megfogalmazása. A szervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az erőforrások allokálása, a kapcsolatok létrehozása, a szervezeti felépítés kialakítása és a követelmények megfogalmazása. A szervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az ütemterv kialakítása, a kapcsolatok létrehozása, a szervezeti felépítés kialakítása. A szervezés résztevékenységei közé tartozik többek között az erőforrások allokálása, a kapcsolatok létrehozása, a szervezeti felépítés kialakítása és a felügyelet. Az irányítás résztevékenységei közé tartozik többek között a mérés, az értékelés, a beavatkozás és a követelmények felállítása. Az irányítás résztevékenységei közé tartozik többek között a mérés, az értékelés, a beavatkozás és a munkaerő-biztosítás. Az irányítás résztevékenységei közé tartozik többek között a célkitűzés, az értékelés, a mérés és a beavatkozás. A vezetés résztevékenységei közé tartozik többek között a képzés, a felügyelet, a döntéshozatal és a költségvetés kidolgozása. A vezetés résztevékenységei közé tartozik többek között a képzés, a felügyelet, a döntéshozatal és a motiváció. A vezetés résztevékenységei közé tartozik többek között az ellenőrzés, a felügyelet, a döntéshozatal és a képzés. A menedzseri feladatok közé sorolandó a tervezés és szervezés, míg az irányítás és vezetés a vezető feladata. A Mintzberg féle döntési szerepek közé tartozik a tárgyaló, az információs szerepek közé az információelosztó szerep. Az interperszonális szerepek közé soroljuk a képviselői, a vezetői és a szóvivői szerepeket. Az interperszonális szerepek közé soroljuk a képviselői, a vezetői és a tárgyalói szerepeket

9 Az információs szerepek közé soroljuk az információgyűjtő, információelosztó és a szóvivői szerepeket. Az információs szerepek közé soroljuk az információgyűjtő, az erőforráselosztó és a szóvivői szerepeket. A döntési szerepek közé soroljuk a vállalkozó, az erőforráselosztó és a zavarelhárító szerepeket. A döntési szerepek közé soroljuk az tárgyaló, az erőforráselosztó és a vezetői szerepeket.. Mintzberg (1980) a menedzseri szerepek három nagy csoportját különítette el: az interperszonális, a döntési, és a vezetői szerepek csoportját. A menedzseri készségek közé tartoznak a technikai, a konceptuális, és az interperszonális készségek. A menedzseri készségek közé tartoznak a technikai, a konceptuális, és a humán készségek. A humán készség az a menedzseri képesség, mely az emberek számára biztonságot nyújtó, és véleményük kifejezését lehetővé tevő környezet megteremtését jelenti. A technikai készség az a menedzseri képesség, mely az emberek számára biztonságot nyújtó, és véleményük kifejezését lehetővé tevő környezet megteremtését jelenti. A technikai készség a szakterületen való jártasságot, szaktudást jelenti, míg a konceptuális készség az átlátást, az összefüggések megértését. A konceptuális készség olyan képességeket jelent, mint a módszerekkel, folyamatokkal, eljárásokkal kapcsolatos jártasság, szaktudás. A menedzseri készségek közül a legkomplexebb igény a konceptuális készségre áll fent, mivel ez a készség mind a négy menedzseri funkció gyakorlásához szükséges. A konceptuális készség a tervezés-szervezés-irányítás, míg a technikai készség teljes egészében a vezetési menedzsment funkció ellátásához szükséges. A humán készség a tervezés-szervezés-irányítás, míg a technikai készség teljes egészében a vezetési menedzsment funkció ellátásához szükséges. A menedzsment klasszikus irányzatának képviselői: F. W. Taylor,. Ford, M. Weber és. Fayol. A munkafolyamatok menedzsmentje a munkafolyamatok megfigyelését, mérési eljárások alkalmazását, és az adatok elemzését helyezi előtérbe. A klasszikus szervezetelméleti iskola a munkafolyamatok megfigyelését, mérési eljárások alkalmazását, és az adatok elemzését helyezi előtérbe. Taylor szerint tudományos módszer alkalmazása mellett elért termelékenységnövekedés csak még több emberi energia befektetéssel érhető el. Ford legfontosabb eredményei közé soroljuk a napi 8 órás munkavégzés előírását és a műhely(üzem)- szintű munkavégzés átszervezését, azaz a futószalag melletti munkavégzés kialakítását. Gantt a taylorizmus követőjeként továbbfejlesztette a mozdulatelemzést, mellyel akár 200%-os teljesítményjavulást is elértek. Fayol fogalmazta meg elsőként többek között a menedzsment funkcióit, a menedzselés 14 alapelvét és az iparvállalatok működésének fő tevékenységi területeit. Weber szerint a bürokrácia intézménye alkalmas arra, hogy stabilitásában, fegyelemben, megbízhatóságában felülmúljon minden más szervezeti formát. Weber szerint az ideális szervezet ismérvének három alappillére: a munkamegosztás, a szabályozottság, és a teljesítményelv. Az ideális bürokratikus szervezet Max Weber kutatásaihoz kapcsolódik, melyekre az 1890-es évek porosz államának felépítése is hatással volt. Az ideális bürokratikus szervezet tudományos kutatás eredménye. Az ideális bürokratikus szervezet csak a XX. század végén alakult ki. Az ideális bürokratikus szervezet jellemzői: munkamegosztás, szabályozottság, hierarchia, aktaszerűség, szakmai hozzáértés, személytelenség, tárgyilagosság Az ideális bürokratikus szervezet jellemzői: szabályozottság, munkamegosztás, dolgozók bevonása, hierarchia, aktaszerűség, szakmai hozzáértés, tárgyilagosság Az ideális bürokratikus szervezet jellemzői: munkamegosztás, méltányosság, hierarchia, fegyelem, szakmai hozzáértés, személytelenség, tárgyilagosság Az emberközpontú irányzatra jellemző a munkamegosztás és a racionalizálás alkalmazása, a társas valamint a vállalati vezetés és a dolgozók közötti kapcsolatok vizsgálata. Az emberközpontú kapcsolatok irányzat képviselői felhívták a figyelmet az egyének meghatározó szerepére a szervezet sikereiben vagy bukásában. A klasszikus irányzatra jellemző a munkamegosztás és a racionalizálás alkalmazása, a társas valamint a vállalati vezetés és a dolgozók közötti kapcsolatok vizsgálata.

10 A klasszikus irányzatra jellemző a munkamegosztás és a racionalizálás alkalmazása, az egységesítés és szabványosítás. E. Mayo a vállalati vezetést ill. a menedzseri funkciókat tanulmányozta, ő fogalmazta meg először a vállalatvezetés alapelveit, a menedzsment funkcióit. E. Mayo nevéhez köthető az emberközpontú irányzat elindulása, ő figyelt fel először arra, hogy a dolgozók munkájának hatékonyságát pszichikai tényezők, a társas kapcsolatok is befolyásolják. A dolgozók ösztönzésével a klasszikus irányzat egyáltalán nem foglalkozott, annak jelentőségét csak az emberközpontú irányzat ismerte fel. Az emberközpontú irányzat eredménye a motivációs elméletek kialakulása, az informális hierarchia szerepének, jelentőségének megállapítása.. Fayol a vállalati vezetést ill. a menedzseri funkciókat tanulmányozta, ő fogalmazta meg először a vállalatvezetés alapelveit, a menedzsment funkcióit. F. W. Taylor tevékenysége a vállalat egészének működésére, a menedzsment funkcióinak meghatározására irányult.. Fayol tevékenysége a vállalat egészének működésére, a menedzsment funkcióinak meghatározására irányult. F. W. Taylor tevékenységével elsősorban egy üzem hatékony működésének kialakítását segítette. F. W. Taylor tevékenysége elsősorban a munka(hely) szervezésre irányult. F. W. Taylor tevékenysége nyomán létrejöttek a bürokratikus szervezetek. F. W. Taylor felismerte, hogy pazarlóan bánnak az emberi erőforrással, ezért a munka hatékonyságát nem a gépek, hanem az emberi munkavégzés fejlesztésével próbálta növelni. F. W. Taylor elsők között ismerte fel, hogy az embereket nem csak a bérezéssel, hanem pszichikai, szociális tényezőkkel is lehet ösztönözni. F. W. Taylor mellett a klasszikus irányzat meghatározó személyisége E. Mayo és D. Mcgregor. A klasszikus irányzat nem foglalkozott a dolgozók ösztönzésével. A klasszikus irányzat figyelmen kívül hagyta az emberi kapcsolatokat, az informális hierarchia szerepét a munkavégzésben.. Fayol és F. W. Taylor szerint is akkor tud hatékonyan működni egy szervezet, ha egyértelműek az alá-, fölérendeltségi viszonyok, s ezért mindenkinek csak egy főnöke van. E. Mayo dolgozta ki a bürokrácia-elméletet. M. Weber dolgozta ki a bürokrácia-elméletet. E. Mayo nevéhez fűződik az X-Y elmélet. E. Mayo a beosztottak és a menedzserek közötti konfliktusokat tanulmányozta. M. P. Follett a beosztottak és a menedzserek közötti konfliktusokat tanulmányozta. E. Mayo az empirikus irányzat képviselője. D. McGregor az emberközpontú irányzat képviselője, ő dolgozta ki az X-Y elméletet. D. McGregor a klasszikus irányzat képviselője, ő dolgozta ki a bürokrácia-elméletet. D. McGregor a klasszikus irányzat képviselője, ő dolgozta ki a szituáció törvényt, amely a konfliktusok elkerülésével, feloldásával foglalkozik. D. McGregor az emberközpontú irányzat képviselője, ő dolgozta ki az első motivációs elméletet. Lewin a magatartás és a teljesítmény kölcsönhatását kutatva három vezetési stílust különített el: a demokratikus, az autokratikus és a konzultatív típusokat. Lewin a magatartás és a teljesítmény kölcsönhatását kutatva három vezetési stílust különített el: a demokratikus, az autokratikus és a laissez fair típusokat, melyek közül az utóbbit tartotta ideálisnak. A kontingenciaelméleti irányzat képviselői szerint a szervezet teljesítménye attól függ, hogy adott szituációban a menedzsment hogy képes struktúráját, stratégiáját a megváltozott környezeti feltételekhez igazítani. A szituációelméleti megközelítés napjainkban veszít jelentőségéből, hiszen kialakultak olyan menedzsment technikák, melyek alkalmazása mellett a külső környezeti hatás elhanyagolható. Az egyvonalas szervezetek előnye, hogy a kapcsolatok egyértelműek és áttekinthetőek, míg a többvonalasé az, hogy produktív konfliktusok jönnek létre. A funkcionális szervezeti forma kialakulása elsősorban F. W. Taylor nevéhez köthető, mivel ő hozott létre először különböző funkcionális osztályokat mint pl. a minőségellenőrzés, a karbantartás, programozás, technológus stb. A törzsegységi szervezeti forma előnye a lineárishoz képest, hogy lehetővé teszi a helyzethez való gyors alkalmazkodást.

11 A törzsegységi szervezeti forma előnye a lineárishoz képest, hogy elválik a stratégiai és az operatív irányítás, s ezáltal mindkét területen nő a szakmai színvonal. Lineáris szervezeti forma esetén az új feladatok jellemzően új szervezeti egységeket produkálnak. Az egyvonalas szervezetek hátránya, hogy hosszú és körülményes utasítási és információs utak alakulnak ki, míg a többvonalasé az, hogy a szakmai konfliktusok személyessé válhatnak. A funkcionális szervezeti forma előnye a szakmai színvonal erősödése, ugyanakkor problémás lehet a más egységekkel való együttműködés. A többvonalas szervezet hátrányos a hatékony működés szempontjából. A többvonalas szervezet meghatározás helytálló a mátrix szervezetre. A többvonalas szervezet jellemző a mai modern nagyvállalatokra. A divizionális szervezeti forma esetében nincs szerepe a szolgálati útnak. A divizionális szervezeti forma csak a multinacionális nagyvállalatok esetében alkalmazható sikeresen. A funkcionális-lineáris szervezeti forma nehezíti az innovációk megvalósítását. A funkcionális-lineáris szervezeti forma és a szerepkultúra között nincs kölcsönhatás. A funkcionális-lineáris szervezeti forma jellemző a közszolgálati bürokratikus szervezetekre. Többvonalas a szervezet, ha többféle terméket állít elő. Többvonalas a szervezet, ha termékeit több piacon értékesíti egyidejűleg. Többvonalas a szervezet, ha a munkamegosztás lehetséges megoldásai közül egyidejűleg többet alkalmaz. Többvonalas a szervezet, ha a szervezeti egységeket egyidejűleg több helyről is utasíthatják. Egydimenziós munkamegosztású szervezetről beszélünk akkor, ha egy egységet (embert) csak egy felsőbb szint utasíthat. Egyvonalas hatáskörmegosztású szervezetről beszélünk akkor, ha egy egységet (embert) csak egy felsőbb szint utasíthat. Egydimenziós munkamegosztású szervezetről beszélünk akkor, ha a munka megosztása egy elv (pl. termék vagy vevő) szerint történik. Többdimenziós munkamegosztású szervezetről beszélünk akkor, ha egy egységet (embert) több felsőbb szint is utasíthat. Többdimenziós munkamegosztású szervezetről beszélünk akkor, ha a munka megosztása több elv (pl. termék, vevő) szerint történik. Többvonalas hatáskörmegosztású szervezetről beszélünk akkor, ha egy egységet (embert) több felsőbb szint is utasíthat. Az egyes szervezeti egységek összehangolása, együttműködésük szervezése (koordináció) technokratikus, autokratikus és demokratikus módszerekkel valósítható meg. Az egyes szervezeti egységek összehangolása, együttműködésük szervezése (koordináció) technokratikus, strukturális és személyorientált eszközökkel valósítható meg. A lineáris szervezetekben többvonalas irányítás valósul meg, hiszen egy alkalmazottnak több vezető is adhat utasítást. A lineáris szervezetekben egydimenziós irányítás valósul meg, hiszen egy alkalmazottnak csak egy vezető adhat utasítást. A törzsegységi szervezeti forma a vezetői terheltségének csökkentésére jön létre, így a benne helyet foglaló törzsegységek utasítási joggal rendelkeznek. Funkcionális szervezeti struktúrák jellemzője, hogy az egyes funkcionális egységek közötti együttműködés igen szoros. A funkcionális struktúra egyik hátránya a nagyfokú tartalékképződés. A funkcionális szervezeti struktúrára egyvonalas irányítás a jellemző, hiszen minden alegységet egy funkcionális egység utasít. Divízionális szervezeti forma esetében a stratégiai szintű döntések a vállalati központ, míg az operatív döntések a divíziók kezében vannak. A mátrixszervezeteknek kedvező alkalmazási környezet a rugalmas, dinamikusan változó környezet. A formális csoportban deklarált működési elvek vannak, míg az informálisban az állandó kommunikáció biztosítja a működést. A formális csoportok állandóak és zártak, míg az informálisak nyitottak és változtathatóak.

12 A kommunikáció több mint információ csere, dinamikus interperszonális folyamat, amely a magatartás megváltoztatására irányul. A centralizált kommunikációs hálózatot jellemzően az egyszerű rutin feladatoknál célszerű alkalmazni, de hátránya, hogy gyakran túlterheltté válik. Csoportról akkor beszélünk, ha két vagy több csoportot alkotó tag egy közös cél elérése érdekében szerveződik. Csoportról akkor beszélünk, amikor a tagok között kommunikáció és interakció van, cél a hosszútávú fennmaradás. Csoportról akkor beszélünk, amikor a tagok között kommunikáció és interakció van, lehet formális és informális. Csoportnorma alatt értjük azt a jelenséget, amikor a csoport új tagjává váló személy szabja meg a konkrét belső szabályokat. Csoportnorma alatt a mindenki által elfogadott általános szabályokat értjük. Tosi és társai szerint a csoportmunka eredménye a hatékonyabb kommunikáció, konfliktushelyzet teremtése és a szervezeti kultúra fejlődése. Tosi és társai szerint a csoportmunka eredménye pl. a termelékenység, a megelégedettség vagy a tanulás. Gyenge csoportkohézió esetén csökken az együttműködési készség, a közreműködési hajlandóság és romlik a hatékonyság. A formális csoportok jellemzői többek között a korlátozott csoporttagok száma, a meghatározott szabályokon alapuló tagság, a tagok közti kommunikáció esetlegessége. Az informális csoportok jellemzői többek között a korlátozott csoporttagok száma, a meghatározott szabályokon alapuló tagság, a tagok közti kommunikáció esetlegessége. Az informális csoportok jellemzői többek között a tagok személyes ismeretsége, a spontán alakulás, a tagok közti folyamatos kommunikáció és interakció. A formális csoportok jellemzői többek között a tagok személyes ismeretsége, a spontán alakulás, a tagok közti folyamatos kommunikáció és interakció. A kommunikáció egyirányú interakció, mely során az információ közlője megfogalmazza üzenetét, kiválasztja a megfelelő csatornát, a befogadó megpróbálja megérteni az üzenetet, majd reagál rá. Rutinfeladatok végzése esetén a centralizált, komplex feladatok végzése esetén a decentralizált kommunikációs hálózat a hatékony. Rutinfeladatok végzése esetén a decentralizált, komplex feladatok végzése esetén a centralizált kommunikációs hálózat a hatékony. A csoportfejlődés harmadik szakaszára jellemző, hogy már megszilárdulnak a személyes kapcsolatok, és kialakulnak a csoportnormák. A lefelé irányuló kommunikáció jellemző formái pl.: a nevelő szándékú üzenetek és a teljesítményről történő visszajelzés. A formális csoportok a szervezet munkamegosztása alapján jön létre, míg az informálisak az egyéni vonzalmak alapján. A csoportfejlődés fázisai: alakulás, ütközés, normázás, teljesítés. A csoportfejlődés fázisai: formálódás, ütközés, koncentrálás, teljesítés. A csoportfejlődés fázisai: ütközés, formálódás, teljesítés, elismerés. A motiváció módja és a szervezeti kultúra közötti összefüggéseket a menedzselés során figyelembe kell venni. A motiváció módja és a szervezeti kultúra közötti kapcsolatok nem térképezhetőek fel. A csoportnormákat a csoport vezetőjének kell kialakítania. A csoportnormákat a csoport vezetőjének legfeljebb befolyásolnia lehet. A csoportnormákat a csoport vezetőjének írásban ki kell adnia. A csoportnormákat a csoport vezetőjének esetenként célszerű elfogadnia. A konformitás a norma szerint viselkedést jelenti. A konformitás és a szerep azonosság azonos fogalmat jelent. A konformitás és az azonosulás (identifikáció) között van kapcsolat. andy három kultúratípust különböztet meg: hatalom-, szerep- és feladatkultúra. A andy-féle személyiségkultúra meghatározó eleme egy központi szereplő, akinek hatalma és befolyása az egész szervezetre kihat. A andy-féle feladatkultúra elsősorban a mátrixszervezetek jellemző kultúratípusa.

13 Schein értelmezésében a szervezeti kultúra összetevői többek között a gazdasági környezet, a kulturális hálózat, a történetek és hősök. A andy-féle szervezeti kultúrák csak a kereskedelmi vállalatok eseteinek a leírására használhatók. A andy-féle szervezeti kultúrák közül egy szervezet esetében több típus is jellemző lehet az adott szervezetre. Tesztek (A zh-n nem ugyanebben a sorrendben szerepelnek a válaszok, egy kérdésre több helyes válasz is lehet, a helyes válaszok száma eltérhet, valamint a hamis válaszok is különbözhetnek az itt megadottaktól.) A termelésmenedzsment célkitűzései között szerepel minél kisebb készletszint. minél gyorsabb gyártás. minél hatékonyabb termelés. minél kevesebb munkaerő. minél több nyersanyag. minél kisebb munkaerőhiány. minél nagyobb munkaköri elégedettség. Melyek a termelt mennyiséget leíró mutatók az alábbiak közül? ciklusidő kibocsátási ráta utánrendelési idő átlagos készletszint karbantartás költsége teljesítménybérben dolgozók bére Melyek az alapanyagkészletek alakulását kifejező mutatók az alábbiak közül? átlagos készletszint utánrendelési idő kibocsátási ráta karbantartás költsége teljesítménybérben dolgozók bére ciklusidő Melyek a termelési folyamat hatékonyságát növelő tényezők az alábbiak közül? ciklusidő csökkentése termelési ráta növelése termelési költségek csökkentése átlagos készletszint növelése utánrendelési idő csökkentése karbantartási költség növekedése Melyek az egyedi gyártás jellemzői az alábbiak közül? az inputperiódus és az egyetlen termék elkészítési idejének aránya egynél kisebb a termék ritkábban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges egyik esete, hogy ugyan többször gyártjuk a terméket, de a termék a termelőrendszerben ritkán van a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termelésütemezés jelenti jelen van egyetlen (esetleg néhány) olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal Melyek a kis- és középsorozat gyártás jellemzői az alábbiak közül? az inputperiódus és az egyetlen termék elkészítési idejének aránya egynél nagyobb a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabad kapacitás a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termékek határidőre és jó minőségben való elkészítése jelenti

14 Melyek a nagysorozatgyártás jellemzői az alábbiak közül? az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez az inputperiódus és az egyetlen termék elkészítési idejének aránya egynél nagyobb gyakrabban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő az elkészítéshez szükséges valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a gyártósor-kiegyenlítés, valamint a nagy tömegben készülő termékek minőségének biztosítása jelenti Melyek a tömeggyártás jellemzői az alábbiak közül? a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik a termék mindig jelen van a rendszerben valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szűk keresztmetszet zavartalan működését elősegítő karbantartás szervezése jelenti a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P= Mely tényezők jellemzik az egyedi gyártást? nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások termékek és műveletek állandó változása általános célú gépek szabványos szerszámokkal a gépek funkciók alapján csoportosítottak magasan kvalifikált munkatársak univerzális tudással a menedzsment tagjai folyamatspecialisták néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól magasabb fix költség és alacsonyabb változó költség Mely tényezők jellemzik a sorozatgyártást? standard és speciális anyagok keveréke általános célú gépek részben speciális szerszámokkal a gépek a termék gyártási műveletei alapján csoportosítva a menedzsment tagjai termékspecialisták, akik a gyártási folyamatot csak kevéssé ismerik ritkán vagy csak egyszer gyártott, sokféle termék a munkások a gép kezelésére és nem a művelet elvégzésére vannak betanítva viszonylag alacsony fix költség és magas változó költség Mely tényezők jellemzik a tömeggyártást? speciális berendezés, magas fokú automatizáltság gyártósorok, szerelőszalagok a menedzsment tagjai speciális tudással rendelkeznek (nem a termék vagy a technológia területén) nagyon magas fix költség, alacsony változó költség néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi műveletre kis számú, kvalifikált, többségében egyes műveletekre betanított munkások standard anyagok és alkatrészek korlátozott számú terméktípus

15 Melyek a termékéletgörbe bevezetési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? egyedi, esetleg kissorozatgyártás a cél a minél több vásárló meghódítása a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése szervízhálózat megszervezése költségcsökkentés és automatizálás jellemző a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása Melyek a termékéletgörbe növekedési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése szervízhálózat megszervezése költségcsökkentés és automatizálás jellemző a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása egyedi, esetleg kissorozatgyártás a cél a minél több vásárló meghódítása a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie Melyek a termékéletgörbe érettségi szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? költségcsökkentés és automatizálás jellemző a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése szervízhálózat megszervezése egyedi, esetleg kissorozatgyártás a cél a minél több vásárló meghódítása a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie Melyek a folyamatos készletvizsgálat jellemzői? (Q,s) rendszerként is ismeretes minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt (S, R) rendszernek is nevezik a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet

16 Melyek a periodikus készletvizsgálat jellemzői? meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik (S, R) rendszernek is nevezik a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére (Q,s) rendszerként is ismeretes akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer Melyek a beszerzési költség összetevői? a részegység előállításának költsége alkatrész beszerzésének költsége termékelőállítással járó költség anyag beszerzési költsége gépek átállításának költségei a tétel átvételével kapcsolatos költségek átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama biztosítások, vámok mennyiségi veszteségből adódó költségek Melyek a rendelési költség összetevői? anyagveszteség adminisztratív költségek gépek átállításának költségei a tétel átvételével kapcsolatos költségek átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama alkatrész beszerzésének költsége termékelőállítással járó költség technikai és fizikai avulás költségei késve szállítás többletköltsége Melyek a készlettartási költségek összetevői? technikai és fizikai avulás költségei biztosítások, vámok mennyiségi veszteségből adódó költségek a készletekben fekvő tőke elmaradt hozama alkatrész beszerzésének költsége késve szállítás többletköltsége a tétel átvételével kapcsolatos költségek átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama adminisztratív költségek Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás Közvetett, közvetlen, amortizáció Szállítási, anyagi, energia, bér Közvetlen, fix, értékcsökkenési leírás Önköltség, teljes, változó Amortizáció, bér, energia, beszerzési (gép) Személyi, fejlesztési, anyagi, amortizációs Alternatíva, elsüllyedt, beruházási

17 Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. Anyagköltség Személyi (bér-) költség Értékcsökkenési leírás (amortizáció) Közvetlen költség Önköltség Közvetett költség Fejlesztési költség Alternatíva költség Állandó (fix) költség Változó költség Progresszív költség Proporcionális költség agyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. Közvetett, közvetlen Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás Anyagi, bér Közvetlen, fix Önköltség, változó Amortizáció, bér Proporcionális, állandó Közvetett, fix agyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. Közvetett Közvetlen Bérköltség Értékcsökkenési leírás Szűkített önköltség Fix (kvázifix) költség Önköltség Anyagköltség Alternatíva Progresszív Költség-volumen-eredmény elemzésnél az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. Állandó, változó Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás Anyagi, bér Közvetlen, fix Önköltség, változó Amortizáció, bér Proporcionális, amortizációs Közvetett, fix Jelölje be a költség és nyereségfedezeti számítások szerinti csoportosítás költségfajtáit! Állandó (fix) Proporcionális Degresszív Progresszív Önköltség Amortizációs Közvetlen Közvetett Anyagi Személyi Standard Alternatív A költségnem szerinti csoportosítást gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a költségek elsődleges, felmerülés szerinti csoportosítását jelenti. gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a felmerülés célja szerinti csoportosítás alapinformációt jelent a menedzseri döntéshozatalban. gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel a költség felmerülésének okára nem ad információt. gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel nem teszi lehetővé a mélyrehatóbb gazdasági elemzést. Egyszerű osztókalkulációt azért használjuk ritkán, mert csak azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol egyfajta terméket gyártanak. ritkán, mert a kapott önköltség nem pontos, ha lehet inkább a pótlékoló kalkulációt alkalmazzuk. viszonylag gyakran, mert rendkívül egyszerű a módszer alkalmazása. viszonylag gyakran, mert ez a kalkuláció használható a több fajta, de hasonló termékeket előállító vállalatoknál.