A számítógép felépítése és működése. Számítógép

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A számítógép felépítése és működése. Számítógép"

Átírás

1 A számítógép felépítése és működése A számítógép alapvető működését tekintve adatfeldolgozó gép. Ez magában foglalja az adatok beolvasását a külvilágból, amivel számításokat végez és tárol, a számítások eredményeit pedig megjeleníti (valamilyen formában) a külvilág számára. Adatbevitel beviteli eszközök: billentyűzet, egér, mikrofon, joystick, szkenner, kamera, fényképezőgép stb. Számítógép adatfeldolgozás (számítás), adattárolás feldolgozás (számítások az adatokkal), adattárolás (memória és háttértárak) Megjelenítés megjelenítőeszközök: kivetítő, hangfal, monitor, nyomtató, fax stb. 1. ábra: A számítógép, mint adatfeldolgozó gép A továbbiakban részletesebben megvizsgáljuk a következőket: Elméleti alapozás: néhány szó oldal 1 a kettes (és 16 os) számrendszerről és az A/D átalakításról; adattárolási módok: memóriafajták; háttértárolók (mágneses és optikai); adatbeviteli eszközök: billentyűzet, egér, szkenner, mikrofon; megjelenítőeszközök: képmegjelenítés (videokártya, monitor), nyomtatás. (Az adatok feldolgozásáról nem esik szó, mert az túl nagy témakör lenne) 1. Elméleti alapok 1.1. A kettes számrendszerről Számlálás közben mi tízesével csoportosítunk (valószínűleg azért, mert 10 ujjunk van). Ezt a számírásunk is követi. A helyiértékek: egy, tíz, száz (10x10=10 2 ), ezer (10 3 ), tízezer (10 4 ), De nem volt ez mindig így: Mezopotámia, sumérok: a 6, 12, 60 számoknak kitüntetett szerepe volt. Innen származik az időmérés: 1 óra az 60 perc, egy nappal pedig 12 óra (és az éjjel is 12 óra). 12 hónap egy év. Matematika, szögmérés: 1 fok= 60 perc Angol (és még néhány más) nyelvben a 11 és 12 számoknak külön nevük van. Köznyelvben a múlt századokban a tucat szó (12 t jelent) elterjedt volt. 2 Római számok írása: 5 ös csoport is kitüntetett. Latin, olasz, francia: A számnevekben 20 as csoportosítást fedezhetünk fel. 1 Bocs, kicsit hosszabb lett, mert célszer ű átismételni az ált. iskola 3.-os tananyagot. 2 Valószínűleg azért, mert a gyakorlatban könnyebb vele dolgozni. Például amikor a piacon néhány ember osztozkodik: egy tucat tojást lehet két-, három-, négy- és hatfelé is osztani. (A tíz csak kett ő és öt felé osztható.) ; v0.9.2; BMRG 1

2 Számítógép generációk: Relés számítógépek (elektromechanikus elv) Elektroncső (elektromos elv) Tranzisztor (elektromos elv) A relé, elektroncső, a tranzisztor 3 a számítógépekben kétféle állapotban tud működni, egy kapcsolóhoz hasonlóan: bekapcsolt/kikapcsolt; vezet/nem vezet; vagy van feszültség/nincs feszültség. (A mágneslemez is kétféle állapottal (észak dél vagy dél észak) működik.) Mi 10 es számrendszert használunk, mert ez nekünk testhezálló (az ujjaink száma miatt 4 ), de a számítógépeknek ez nem kényelmes, nekik a kétféle állapot esik jól. Tehát kétféle jellel is mindent le kell tudni írni. Tízes számrendszerben 10 féle jelünk van (a számjegyek), tízesével csoportosítunk. Kettes számrendszerről beszélünk, ha két jelet fogunk használni, azaz kettesével csoportosítunk. Ekkor 2 es, 4 es, 8 as, 16 os, csoportokat képezünk, ezek lesznek a helyiértékek: 2. ábra: Csoportosítás 2 es számrendszerben 1 darab 8 as csoport 0 darab 4 es csoport 1 darab 2 es csoport 1 darab 1 es Helyiértékek: A szám leírva: Jelölés: Ha nem egyértelmű, hogy a 1011 szám az tízes számrendszerben értelmezett szám vagy pedig kettes számrendszerbeli szám (mint a példában), akkor a szám után szoktuk írni a számrendszert: 1011D az 10 es (decimális) számrendszert jelöl, a 1011B pedig kettes (bináris) számot. AZ INFORMÁCIÓ MÉRTÉKEGYSÉGE a bit, azaz egy darab kettes számrendszerbeli számjegy (binary digit). A kettes számrendszer terjengős: a példában szereplő tizenegyes számot kettes számrendszerben egy 4 számjegyű számmal tudunk leírni (10 es számrendszerben pedig kétjegyű szám is bőven elég). Ezért a számítógépek alapegységének a 8 bitből álló bináris számot választották, ennek a neve BYTE (magyarul leírva: BÁJT) 5. Ez azt jelenti, hogy a számítógép általában 8 bittel (vagy ennek többszörösével) végez műveletet egyszerre. Kettes számrendszerben A számok 0 1 közti számjegyekből állnak. A helyiértékek (jobbról balra haladva): 2 0 = 1; 2 1 = 2; 2 2 = 4; 2 3 = 8; 2 4 = 16; 2 5 = 32; 2 6 = 64; 2 7 =128; 2 8 = 256; Egy szám így nézhet ki: Ennek az értéke (jobbról balra olvasva): 1*1 + 0*2 + 1*4 + 1*8 + 1*16 = = 512; 2 10 =1024; A legnagyobb 4 jegyű szám: 1*1 + 1*2 + 1*4 + 1*8 = 15, ami nem más, mint tehát négyjegyű számokkal 2 4 =16 féle számot tudunk leírni 0 tól 15 ig Hasonló gondolat 10 es számrendszerben A számok 0 9 számjegyekből állnak. A helyiértékek (jobbról balra haladva): 10 0 =1; 10 1 =10; 10 2 =100; 10 3 =1000; 10 4 =10 000; 10 5 = ; Egy szám így nézhet ki: Ennek értéke (jobbról balra olvasva): 1*1 + 9*10 + 5* * *10000 = A legnagyobb 4 jegyű szám: 9*1 + 9*10 + 9* *1000 = 9999, ami nem más, mint Tehát négyjegyű számokkal 10 4 = féle számot lehet leírni 0 tól 9999 ig. 3 És a tranzisztorokból álló integrált áramkörök is. 4 Általános iskola 2. osztályban sokan az ujjaikon számolnak. 5 Mi a továbbiakban az angol írásmódot használjuk. (Fizikában sem magyarítjuk a Newton mértékegységet Nyúton -ra.) ; v0.9.2; BMRG 2

3 Kettes számrendszerben 8 jegyű számokkal: 2 8 =256 féle számot tudunk leírni 0 tól ig (azaz 255 ig) (255 = B) A hosszú számokat (a könnyebb olvashatóság kedvéért) 4 es csoportokban szoktuk leírni: Hasonló gondolat 10 es számrendszerben 8 jegyű számokkal 10 8 = féle számot tudunk leírni 0 tól ig (azaz ig). A hosszú számokat (a könnyebb olvashatóság kedvéért) 3 es csoportokban szoktuk leírni: A kilo prefixum értéke (informatikában) 1024 A kilo prefixum értéke 1000 A számok után írt nulla 2 vel való szorzást jelent, mert ezzel a kettedesvesszőt mozgatjuk. 6 Prefixumok (kilo, mega, giga) a számítástechnikában Prefixum=előtag. Prefixumok jelentése: A számok után írt nulla 10 zel való szorzást jelent, mert a tizedesvesszőt mozgatjuk méter= 1 kilométer 1000 gramm = 1kilogramm A kilo jelentése tehát méter= 1000 milliméter 1 kilométer = 1000 méter = milliméter A milli jelentése ezred. A függvénytáblázatokban megtalálhatóak a prefixumok (10 15 től ig). Néhány példa: kilo = 1000 Mega = 1000 kilo = Giga = 1000 Mega = kilo = Tera = 1000 Giga = Mega = 10 9 kilo = Informatikában a kettes számrendszert használjuk, amiben nem az 1000, hanem az 1024 a kerek szám. (1024 = 2 10 ) Mivel ez a két szám közel egyenlő, ezért informatikában a kilo 1024 et jelent: 1024 byte = 1 kilobyte (rövidítve: 1024 B = 1 kb) Nagyobb számokkal: 1 MB = 1024 kb = 1024*1024 B (kb = kilobyte, MB = Megabyte, GB = Gigabyte) 1 GB = 1024 MB = 1024*1024 kb = 1024*1024*1024 B = B Ezért van az, hogy akinek hivatalosan 64 MB memóriája van, annak a számítógépe nem , hanem KB ot számol össze bekapcsoláskor. Ez az oka, hogy egy 60 GB os merevlemeznek valójában 56 GB nál is kevesebb a kapacitása. (A boltosok és a gyártók 1000 rel számolnak 1024 helyett, mert így nagyobb számot írhatnak rá, hogy jobban el tudják adni.) Átváltás 10 es és 2 es számrendszer között BINÁRISBÓL DECIMÁLISBA: B = = DECIMÁLISBÓL BINÁRISBA: = = 108D 122D = 0* *64 + 1*32 + 1*16 + 1*8 + 0*4 + 1*2 + 0*1 = B A módszer lényege, hogy megmondjuk, hogy hány 1 es, 2 es, 4 es,, 128 as, bináris számjegy kell ahhoz, hogy kijöjjön a 122 decimális szám. Ez egy kicsit nehéz, mert sokat kell kivonni és számolni hozzá. ÁTVÁLTÁS DECIMÁLISBÓL (PROFI MÓDON) BINÁRISBA: Hogy megértsük, először vegyünk egy egyszerű feladatot: váltsuk át a 2836 decimális (10 es számrendszerű) számot 10 es számrendszerbe! Ez azt jelenti (azon felül, hogy semmit sem kell csinálni), hogy mondjuk meg, hány 1 es, 10 es, 100 as, kell hozzá. Ez nem nehéz, ránézésre ki tudjuk olvasni. De ha az a feladat, hogy ne ránézzünk, hanem számítsuk ki, hogy melyik helyiértékből mennyi van, akkor így számolnánk: 6 Mert egy ahogy 10-es számrendszerben egy helyiértékkel léptetés 10-es szorzót jelent (pl helyett 10 3 ), úgy kettes kettes számrendszerben ez 2-es szorzót jelent (pl. 2 2 helyett 2 3 ) ; v0.9.2; BMRG 3

4 A 2836 ot elosztjuk 10 zel, a maradékot (egyesek száma) a vonaltól jobbra, az egészrészt (ahányszor megvan) alá írjuk: Tovább osztunk, hogy megkapjuk a 10 esek számát: Majd a 100 sok számát: Az ezreseket: Tízezres már nincs, mert elértük a 0 t: Maradék A maradékokat kiolvasva: kell 6 darab egyes, 3 darab 10 es, 8 darab 100 as, 2 darab ezres. A számot pedig lentről fölfelé lehet kiolvasni: 2836 Most váltsuk át a 122 decimális számot kettes számrendszerbe: Elosztjuk 2 vel, hogy megkapjuk a egyesek számát (leírjuk alá), a maradékot (egyesek száma) pedig a vonaltól jobbra: Majd ismét elosztjuk, hogy megkapjuk a 2 esek számát: Majd ismét elosztjuk, hogy megkapjuk 4 esek számát: Majd a 8 asok számát: Majd a 32 esek számát: Lentről fölfelé kiolvasva: , hasonlóan előző feladathoz. Még elé szoktunk írni 0 ákat, hogy kiegészítsük 8 számjegy hosszúra: Összeadás, kivonás természetes számokkal Kettes számrendszerben 1+1 = = = = Magyarázat: kettes számrendszerben az 1 a legnagyobb számjegy, ha ezt megnöveljük, akkor az értéke 0 lesz, és keletkezik egy átvitel. Az összeadás művelete a fenti példán: (jobbról balra) 0+1 az egy, leírjuk az 1 et, nincs átvitel. 0+0 az nulla, leírjuk a 0 t, nincs átvitel. 1+1=10B, 9 leírjuk a 0 t, marad az =0, plusz az átvitel az 1, leírjuk az 1 et. 1+0=1, leírjuk az 1 et, nincs átvitel. 1+1=10, leírjuk a 0 t, maradt az =10, + átvitel, az 11, leírjuk az 1 et, marad =1, + átvitel az 10, leírjuk a 0 t, marad 1. semmi (azaz 0) + átvitel az 1, leírjuk. Ugyanez 10 es számrendszerben: B = 244D B = +101D B = 345D Hasonló gondolat 10 es számrendszerben Magyarázat: tízes számrendszerben a 9 a legnagyobb számjegy. Ha ezt eggyel megnöveljük, akkor az értéke 0 lesz, és keletkezik egy átvitel. 8 Az összeadás művelete a fenti példán: (jobbról balra) 0+1 az egy, leírjuk az 1 et, nincs átvitel. 0+0 az nulla, leírjuk a 0 t, nincs átvitel. 9+1=10, leírjuk a 0 t, marad az =0, plusz az átvitel az 1, leírjuk az 1 et. 1+0=1, leírjuk az 1 et, nincs átvitel. 9+1=10, leírjuk a 0 t, maradt az =10, plusz az átvitel, az 11, leírjuk az 1 et, marad =9, plusz átvitel, az 10, leírjuk a 0 t, marad 1. semmi (azaz 0) + átvitel az 1, leírjuk. 7 Mert a byte-ban mindig 8 bit van, mint ahogy a vízórában is mindig 5 számjegy van, legfeljebb az eleje 0-ákból áll. 8 A példában azért szerepel 9-es és 1-es is, mert kettes számrendszerben az 1 egyben a legnagyobb számjegy is, tehát kicsit a 10-es rendszerbeli 9-eshez is hasonló (ha hozzáadunk 1-et, 10-et kapunk). 9 Természetesen 1+1=2, de a 2 kettes számrendszerben leírva 2 D=10 B ; v0.9.2; BMRG 4

5 Kivonás: Kettes számrendszerben Magyarázat: A kivonás hasonló, mint 10 es számrendszerben. Ha nagyobb számot kell kivonni a kisebből (azaz 0 ból 1 et), akkor keletkezik egy átvitel, és 10B = 2D ból vonunk ki 1 et. (10 1 = 1) Hasonló gondolat 10 es számrendszerben Kivonás: Ha kisebb számból kell kivonni a nagyobbat: például 0 ból a 9 et, akkor nem 0 ból, hanem 10 ből vonjuk ki a 0 t, és lesz egy átvitel (kölcsön). Negatív számok Előfordul, hogy egy kisebb számból kell kivonni a nagyobb számot. Ekkor az eredmény egy negatív szám. Matematikában ilyenkor a szám elé írunk egy előjelet. De a számítógép csak 0 t és 1 et tud kényelmesen ábrázolni (vezet/nem vezet, bekapcsol/kikapcsol), a jelet már nem tudja. Egyik megoldás: a szám előjelét is egy bittel jelezzük. Például: ha ez a bit 0, akkor a szám pozitív, ha 1, akkor negatív: Előjelbit Egy byte on (8 biten) között tudunk egy természetes számot ábrázolni. Ha viszont negatív számokat is szeretnénk tárolni, akkor megtehetjük azt 10, hogy a bal szélső bit ne a szám része legyen, hanem a szám előjele. Így a szám tárolására a többi 7 bit marad, tehát az egy byte ban tárolt számok +127 és 127 között vehetnek fel értékeket. ( B = +127D, B = 127D) A bal szélső bit (7. bit) pedig az előjelet jelenti értéke értéke 3 A MEGOLDÁS JELLEMZŐ I: Ez jó és egyszerű dolog, mert ahogy papíron csak egy jelet kell a 3 as elé írni, úgy itt is csak a 7. bitet kell 1 be állítani. Van viszont két hátránya: egyrészt kétféle nulla van (+0 és 0) 11. Másrészt a műveleteket többféleképpen kell elvégezni aszerint, hogy két pozitív, két negatív, vagy egy pozitív és egy negatív számot kell összeadni (vagy kivonni). Egyes komplemens: Ez a negatív számoknak egy olyan ábrázolási módja, ahol nem az előjelbitet állítjuk, hanem az összes bitet az ellenkezőjére fordítjuk: értéke értéke 3 A komplemens szó jelentése: kiegészítés, pótlék, teljes mennyiség. Egy szám, és a komplemense mindig ra egészíti ki egymást. 12. A megoldás jellemzői: Hasonló, mint az előjelbites módszer. (Az, hogy összes bitet kell ellenkezőjére billenteni, technikailag szinte mindegy.) Jellemzői: A (bal szélső) 7. bitből ugyanúgy leolvasható, hogy a szám negatív vagy pozitív. Ugyanaz a két hátránya is: két nulla, és különböző műveletek a különböző előjelű számok esetén. Kettes komplemens Ennek a megoldásnak ( kódolásnak ) előnye, hogy kiküszöböli az előző megoldások két hátrányát. A lényege az, hogy a negatív számokat úgy ábrázolja, mint ahogy a kilométerszámláló vagy a gázóra: ha a gázórát elkezdenénk visszafelé tekerni (visszafelé folyik a gáz), akkor a számok csökkennek rajta, majd elérik a 0 t, majd körbefordul, és 9999 ről számlál tovább visszafelé. Tehát a csupa 9 es, az olyan, mint a 1, a 9998 pedig, mint a 2. (Ha (9998 ról) előre tekerünk 3 at, akkor a körbefordulás miatt 0001 et kapunk: ( 2)+3=+1. Hasonló módon történik ez a byte on belül is: a byte olyan, mint egy 2 es számrendszerben működő 8 számjegy hosszú gázóra. A csupa 1 es ( ) jelenti a 1 et, az a 2 t, és így tovább. A pozitív és negatív számok határa nél van. Ez a legkisebb negatív szám, a 128. A 10 Legalábbis ha mi készítjük a számítógépet. Mert akkor azt teszünk, amit akarunk. 11 A +0 értéke elő jelbites szám esetén: ; a 0 jele pedig: Azt nem tudom megmondani, hogy ez miért jó, de biztosan van valami oka ; v0.9.2; BMRG 5

6 legnagyobb pozitív szám pedig a , vagyis a A KETTES KOMPLEMENS KÓDOLÁS JELLEMZŐ I: Előnyei: Csak 1 darab nulla érték van (nincs külön +0 és 0 szám); Egyszerűen végezhetőek az alapműveletek: csak egyféle összeadás (és kivonás) van. Hátránya: kicsit bonyolultabb a pozitív számból a negatívat képezni: ÖSSZEADÁS kettes komplemens negatív számmal: (1) Az első összeadást pont úgy végeztük, mintha két pozitív számot adnánk össze, és jó a végeredmény. (Ez az igazi előnye a 2 es komplemens kódolásnak.). A második összeadásban van egy átvitel, amit elhagyunk, mert a 8 bit végére értünk 13. (Ez olyan, mint amikor az autó kilóméterórája körbefordul 100 ezer kilométer után.) Előjel nélk.* Bináris számérték es k.** Gázóra Előjelesen*** * A bináris szám előjel nélküli számként értelmezve ** A bináris szám kettes komplemens (előjeles) számként értelmezve. *** 1. táblázat: Előjel nélküli és kettes komplemens számok ÁTVÁLTÁSI SZABÁLY (oda vissza): Minden bitet az ellenkezőjére váltunk 14, majd a számhoz hozzáadunk 1 et komplemense: Ehhez 1 et hozzáadva: et kapunk. Visszaváltás ugyanígy történik: minden bitjét az ellenkezőjére váltjuk: Majd 1 et hozzáadva: (Visszakaptuk az kiindulási számot, az 1 et.) Másfajta átváltási szabály: Jobbról balra haladva leírjuk a számjegyeket, addig, ameddig elérünk az első 1 esig. Még ezt az egyest is leírjuk, de az utána levő biteket az ellenkezőjére fordítjuk Mindkét átváltási szabály jól működik! Sőt, a nulla ellentettje nulla marad. Az egyetlen kivétel a 128, amelynek nem lehet így ellentett értéket számítani, mivel 1 byte on előjelesen csak +127 ig tudunk ábrázolni. Ilyenkor nem fér el a szám egy byte on 15 (azaz túlcsordul), ezért több bitet kell felhasználnunk, például 9 (vagy 16) bit hosszú számokkal kell számolni. (Ez éppen olyan, mintha a gázórán nem 4, hanem 8 számjegy lenne.) = = Tört számok Ahogy 10 es (decimális) számrendszerben le lehet írni azt, hogy 3½= 3,5, úgy kettes számrendszereben is le lehet írni hasonlót. 13 De ha 8-nál több bitből álló számról lenne szó, akkor ez az átvitel végigfutna a többin is. 14 Azaz 1-es komplemenst képezünk. 15 Ahogy a sem fér el két számjegyen, és ezért veszünk egy harmadik számjegyet is. 16 Ekkor visszafelé tekeréskor a 0 alatti szám (a 1) nem 9999, hanem lenne ; v0.9.2; BMRG 6

7 Kettes számrendszerben A kettedesponttól balra haladva találjuk: egyesek, kettesek, négyesek, 8 asok, helyiértékeit. A kettedesponttól jobbra haladva találjuk: felesek, negyedesek, 8 adosok, 16 odosok, Azaz egy szám (1101,110B) így néz ki: , ,101B = = ½ + ¼ =13,75 Hasonló gondolat a 10 es számrendszerben A tizedesponttól balra haladva találjuk: 1 esek, 10 esek, százasok, helyiértékeit. A tizedesponttól jobbra haladva találjuk: tizedesek, 100 adosok, 1000 redesek, Azaz egy szám (3431,123) így néz ki: , Például dönthetünk úgy is, hogy egy byte ban mindig fixen középen van a kettedespont. Ekkor a bal oldali 4 biten 0000 tól 1111 ig ábrázolhatjuk az egészeket, a jobb oldali 4 biten pedig a törtrészt: 0000 tól 1111 ig (azaz 0 tizenhatodtól 15 tizenhatodig). Így egy byte on 0 tól tudunk ábrázolni 16 tört számokat is 4 kettedesjegy pontossággal. Ezt a fajta számábrázolást (ahol megmondjuk, hogy fixen az n edik helyen van a tizedesvessző) fixpontos számábrázolásnak hívjuk. (Az egész számok olyan fixpontos számok, ahol a szám végén van a tizedesvessző (vagy tizedespont)) Lebegőpontos számok Nagy számokat normál alakban szoktunk ábrázolni: például 1 mol 6, atom (nem írjuk ki a sok 0 t 17 ). A lebegőpontos szám két részből áll: az 1 és 10 közötti számot (6,02252 t) mantisszának hívják, az 10 hatványkitevőjét pedig karakterisztikának 18. Ez a szám azt jelenti, hogy a 6,02252 ben a tizedesvesszőt mozgassuk 23 helyiértékkel jobbra, hogy megkapjuk a számot. Ugyanez működik 2 es számrendszerben is, csak a szám valahogy így néz ki: 1, Tehát ez azt jelenti, hogy az 1,10110 számban a kettedesvesszőt mozgassuk el jobbra 6 értékkel (mivel 110B=6D ). Természetesen mind a mantissza, mind a karakterisztika lehet pozitív is és negatív is. 19 A lebegőpontos számokat (a kellő pontosság miatt) nem 8, hanem 32 vagy 64 biten szokták ábrázolni. Azt, hogy ebből hány bit a karakterisztika, és hány bit a mantissza, az IEEE szabvány határozza meg. Egy jó összefoglaló található (angol nyelven) például a weboldalon. Egyszeres pontosságú számok: 32 biten tároljuk: 31. bit: mantissza előjele; bitek: karakterisztika; bitek: mantissza Az ilyen számoknál a mantissza kb. 6 számjegy pontosságú, és a karakterisztikával nagyságrendű számokat lehet leírni. Dupla pontosságú számok: 64 biten tároljuk: 63. bit: mantissza előjele; bitek: karakterisztika; bitek: mantissza Az ilyen számoknál mantisszája számjegy pontosságú, és a karakterisztikával nagyságrendű számokat lehet leírni. A világon 10 féle ember létezik: aki érti a kettes számrendaszert és aki nem A tizenhatos (hexadecimális) és nyolcas (oktális) számrendszer Hogy az informatikusoknak ne kelljen olyan hosszú bináris számokat írni, ezért a 16 os számrendszert is használják. A számok leírásához kettes számrendszerben 2, tízes számrendszerben 10, tizenhatos számrendszerben 16 különböző számjegy kell (azaz csak kellene, mert csak 10 számjegyünk van). Mivel nem akartak hat új jelet bevezetni az új számjegyeknek, ezért az angol ABC első hat betűjét használták fel erre a célra. A=10, B=11, C=12, D=13, E=14, F=15. Ha a számítógéppel kapcsolatban ilyen számokat látunk, hogy 2F8 vagy 7D5, akkor az valószínűleg nem sült bolondság, hanem tizenhatos számrendszer béli szám De én most megteszem: Az angol szakkifejezés a karakterisztika szóra: exponent. 19 A negatív mantissza-értéket általában előjelbites módszerrel ábrázolják, a karakterisztikát pedig eltolt nullaponttal. Ez olyan, hogy például azt mondjuk, hogy az 50 legyen a nulla. Ekkor az 51 a +1, 52 a +2, és a 49 a 1, 48 a 2, 20 Kezd ő UHU-Linux Felhasználók Kódexe, 40. oldal ; v0.9.2; BMRG 7

8 Néha jelölni kell, hogy a 34 az 10 es vagy 16 os számrendszerbeli szám. Ezért gyakran így írják: 0x34 vagy 34h esetleg $34. Az egész 16 os számrendszernek az a nagy előnye, hogy minden négyjegyű kettes számrendszerbeli számot egy darab egyjegyű számmal le tudunk írni. Ráadásul nagyon könnyű átváltani a két számrendszer között oda vissza: Egy byte az pont egy kétjegyű hexadecimális számmal ábrázolható, így a jobb oldali 4 és a jobb oldali 4 bináris számjegy is egy egy hexa számjegyet jelent. A helyiértékek: 1 es, 16 os, 16*16 os, 16*16*16 os, Mennyit ér 10 es számrendszerben a 7D4? AZ OKTÁLIS SZÁMOK pedig 0 7 közti számjegyekből állnak. Az oktális és a bináris számok is könnyen válthatóak át egymásba: egy oktális számjegy pont 3 biten ábrázolhatóak. A 3. táblázat megadja a különféle számrendszerek egyes helyiértékeinek 10 es rendszerbeli értékét, így segítséget nyújthat az átváltáshoz. Tört számok esetén is segíthet, mert bár a tizedes (vagy kettedes) vesszőtől jobbra levő értékeket nem tünteti fel a táblázat, könnyen kiszámolható az 1/x képlettel (ahol x a megfelelő helyiérték a táblázatból). 21 Számjegy Helyiérték BCD számok 10 es számr. (decimális) 10 0 = = = = = = = = = = = = Helyiértékek a különféle számrendszerekben 2 es számr. (bináris) 2 0 = = = = = = = = = = = = 2048 Ez a Binary Coded Decimal (azaz Binárisan Kódolt Decimális) számokat jelöli. Az ilyen szám nem egy 8 bites szám, hanem két darab 4 bites szám, melyek a 0 9 értékeket vehet fel. Tehát a számjegyeket tároljuk. Mivel nem egy szám, hanem két független számjegy, ezért az alapműveleteket nem a hagyományos módon kell elvégezni. Például a 17 es szám BCD ben így néz ki: (az első 4 bit értéke 1, a második 4 bité 7). 21 Például a második tizedesjegyhez kinézzük a 10 2 = 100-at,tehát értéke 1/100 lesz. Ugyanez 16-os számrendszerben: kinézzük a 16 2 = 256-ot,tehát értéke 1/256 lesz. 10 es 2 es 16 os 10 es 2 es 16 os 8 as számr. (oktális) 8 0 = = = = = = = = = = = = A A B B C C D D E E F F 2. táblázat: Átváltás 2 es és 16 os számrendszer között 16 os számr. (hexadecimális) 16 0 = = = = = = = = = = = = Az els ő oszlop a számjegyek helye a számban, jobbról balra számolva. (Például az 508 -as számból a 8 -as az els ő számjegy (egyesek), és az 5 -ös a harmadik számjegy (aminek helyiértéke 10-es rendszerben 100-as, 8-as rendszerben 64-es, 16-os rendszerben pedig 256-os)) 3. táblázat: A helyiértékek 10 es, 2 es, 8 as és 16 os számrendszerekben ; v0.9.2; BMRG 8

9 1.4. Az A/D és D/A átalakítás A külvilág jelei mások, mint amit a számítógép belsőleg értelmezni tud. Ezért a bemenő jeleket át kell alakítani olyan formára, amit a számítógép belsőleg megért. A számítógépből kijövő jeleket pedig vissza kell alakítani olyan formába, amit mi értelmezni tudunk. A természetben úgynevezett analóg jelek vannak. Például úgy hallunk, hogy a fülünk (vagy egy mikrofon) érzékeli a levegő nyomásának a változását. 22 Ha felrajzolnánk a levegő nyomását, akkor például ilyen ábrát kapnánk (bal oldali ábra): nyomás (Pascal) A/D D/A 1 0 idő [másodperc] idő [másodperc] A számítógép viszont csak digitális jeleket, azaz nullák és egyek sorozatát értik meg (jobb oldali ábra). Hogy a számítógép érzékelhesse a külvilág jeleit, a két fajta jel között átalakításra van szükség. E célt szolgálják az analóg digitális átalakítók (röviden: A/D vagy ADC). A számítógépből kijövő (digitális) jelet pedig vissza kell alakítani analóggá. E célra a digitális analóg átalakító (röviden: D/A vagy DAC) való. Digitális jeleket nem csak a számítógépek használnak. Az üvegszálas telefonkábelekben is digitális jelek áramlanak. A kábel egyik végén (lézerrel) bevillogtatnak, amit a másik végén érzékel egy vevő eszköz. (Ez digitális jel, mert csak két állapota van: világit/nem világít.) Sőt, bizonyos szempontból a Morse jel is nevezhető digitálisnak. A D/A ÁTALAKÍTÁS MŰ KÖDÉSE: Első lépés: A fenti grafikonra mm papírt illesztünk, és például 5mmenként leolvassuk a magasságot. (Ha ez nem egész értékre jön ki akkor kerekítünk a legközelebbire). Ezt a lépést mintavételezésnek hívják. Ezután (második lépés) a kapott számértéket átalakítjuk bináris számmá, és a számsorozatot ( ) átadjuk a számítógépnek. 23 AZ A/D ÁTALAKÍTÁS MŰ KÖDÉSE: A binárisan kapott számmal arányos fizikai jelet (feszültség, áram, hangerő stb.) állítunk elő. Kézi módszer: fogunk egy mm papírt, és (például 5 mm enként) a számértéknek megfelelő magasságban berajzolunk egy egy pontot. Ezután a pontokat összekötjük, és így megkaptuk a függvényt. (A kerekítések miatt előfordul, hogy egy A/D átalakítás majd D/A visszaalakítás nem adja vissza pontosan ugyanazt az eredményt, mint az eredeti. Például mm papírral 1 mm nél kisebb egységet nem tudunk mérni. 24 ) HANGKÁRTYA: A mikrofon a hangot (analóg jel, nyomásváltozás) elektromos analóg jellé alakítja. A hangkártya ebből az elektromos jelből elég sűrűn (például másodpercenként 22 ezerszer) mintát vesz (megméri a feszültséget). Ezt a mért értéket átalakítja számmá, és majd ezt a számot tudja feldolgozni vagy eltárolni a számítógép. (Ez azt jelenti, hogy a felvett hang minden egyes másodpercéről számot kell tárolni.) Zenélés számítógéppel: A számítógéppel előállított zene valójában egy számsorozat. Ezt a számsorozatot a hangkártya analóg elektromos jellé alakítja, amit a hangszóró levegőben terjedő hanghullámokká alakít. 22 Az érzékelt hangok valójában különféle ismétlőd ő nyomásváltozások. 23 A valóságban elektronikus áramkör végzi el a mintavételezési és bináris számmá alakítást. (Milliméterpapír nélkül.) 24 A hiba azomban nem biztos, hogy rossz: például egy jó szabó sem abszolút pontosan szabja le a ruhát, de olyan kicsi hibával dolgozik (például 2 mm-t téved a ruha hosszánál), ami már nem számít ; v0.9.2; BMRG 9

10 Példa: analóg és digitális telefonközpont, ISDN telefonok D/A és A/D átalakító: Digitális vonal (vastag): Központ 1 Központ 2 Központ 1 Központ 2 Központ 1 Központ 2 Teljesen analóg rendszer (régen) Analóg telefonvonalak, de a központok között digitális vonal (ma) A központok között, és az előfizetők felé is digitális vonal (ISDN) (ma) Régen analóg központok voltak analóg előfizetői vonalakkal: A hang elektromos jelként jutott el a telefontól a központba, aztán a központok között, végül a hívott telefonjáig. Sok kábelt kellett kihúzni a telefonközpontok között, hogy sok vonalat tudjanak egyszerre kapcsolni. Később a központok közötti összeköttetést lecserélték digitális, üvegszálas átvitelre, hogy több vonalat tudjanak egyidejűleg összekötni két központ között egyetlen üvegszálas kábelen. Ehhez a központokban rengeteg A/D és D/A átalakítóra volt szükség. Emiatt bonyolultabbak és drágábbak lettek a telefonközpontok. Az ISDN telefonvonal már nem analóg, hanem digitális jelekkel kommunikál a központtal. Így a központban nincs szükség az analóg és digitális jelek közti átalakításra. Ezek a funkciók ugyanis az előfizetői telefonokba kerültek beépítésre. (A telefon javítása a tulajdonos problémája, nem a központé.) 1.5. Szövegek tárolása FELADAT: A számítógép tudjon tárolni betűket is. A PROBLÉMA: A számítógép csak számokat tud tárolni, csak számokkal tud műveleteket végezni. (Azt is leginkább bináris számokkal: vezet/nem vezet, van feszültség/nincs feszültség) A MEGOLDÁS: A betűket, írásjeleket stb. (egy szóval karaktereket) kódolni fogjuk. A kódolás azt jelenti, hogy egy egy betűhöz egy egy számot rendelünk. Például a számok jelentsék a következőt: 1=A, 2=Á, 3=B, 4=C, 5=CS, 6=D, 7=DZ, 8=DZS, 9=E, 10=É, 11=F, 12=G Ezeket a kódokat és jelentéseket egy táblázatban felírjuk egy lapra, hogy el ne felejtsük. Ezt a táblázatot hívják kódlapnak. Ezután ha például azt látjuk leírva, hogy 9, 3, 10, 6 akkor (az előbbi kódlap alapján értelmezve) ki tudjuk találni, hogy miről van szó. 25 Persze többféle módon lehet számokat rendelni a karakterekhez, a fenti az csak egy találomra kiválasztott példa. Ezzel a hozzárendeléssel az a baj, hogy önkényesen történik. Lehet, hogy a világ más részén valaki úgy is gondolhatja, hogy az egyjegyű számokhoz (0 9) az írásjeleket és a szünetet rendeli, és 10 től kezdi az A betűt. 26 Ha két program nem ugyanazt a betű szám összerendelést használja, akkor amit az egyik programmal elkészítettünk, a másik programból megnézve zagyvaságnak tűnik. Ez nem jó. Közösen meg kell állapodni, hogy melyik szám melyik betűt jelenti. A legelterjedtebb ilyen megállapodás az Amerikai Szabványos Kódolás (American Standard Code for Information Interchange, röviden ASCII). 27 Mivel az alapegység a byte, ami 8 bitből áll, ehhez a számtartományhoz rendeltek karaktereket. Ebből egy bitet akkoriban a kommunikáció ellenőrzésére használták, ezért csak a maradék 7 biten tárolt 128 számhoz (0 127 közötti értékek) rendeltek karaktereket. Íme néhány karakter kódja: 25 Dél körül. 26 Egy orosz programozónak pedig valószínűleg nem a magyar ABC jut az eszébe 27 Az IBM az ASCII létrehozásakor már belsőleg használt egy EBCDIC nev ű kódolást. Az IBM nagygépek még most is így működnek belsőleg ; v0.9.2; BMRG 10

11 Szám Binárisan Hex Mit jelent? Szám Binárisan Hex Mit jelent? F Szünet (space) Felkiáltójel (írásjelek és matematikai jelek) További jelek: : ; < = >? A B C Z További írásjelek: [ \ ] ^ _ A ` a b c z További írásjelek:{ } ~ A 0 31 közötti számkódok különleges célra lettek meghatározva 28, a rendes karakterek 32 vel (hexa 20) kezdődnek. Amit érdemes megjegyezni az, hogy 48 tól (hexa 30) kezdődnek a számjegyek, és 65 (hexa 41) a nagy A, és (hexa 41+20) a kis a betű). A másik fontos észrevétel, hogy nem tartalmaz ékezetes (magyar) karaktereket, mivel eredetileg az USA számára (angol nyelvhez) készült. Ebből elég sok bonyodalom adódik, melyeket most nem részletezünk. A lényeg, hogy a tartományban minden ország meghatározta, hogy melyik szám melyik ékezetes betűt jelentse. Így alakultak ki (csak Magyarországot tekintve) a CWI, IBM852, Windows 1250, ISO kódlapok. 29 (Jelenleg az ISO az elterjedten használt kódlap.) A magyar kódlap és a többi ország kódlapjai is mind ugyanazokhoz a számkódokhoz ( ) rendelik a saját ékezetes betűiket. 30 Ezért egyszerre csak 1 kódlap használható. Így viszont nem lehet például egy szövegben leírni magyar, francia cirill és görög betűket. Ezért megterveztek egy nagy egyesített (unified) kódlapot (code page), amiben a világ összes betűje szerepel. Ez lett az UNICODE. Ez a szabvány a karaktereket hogy a sok ezer kínai, indiai, afrikai betű is beleférjen nem 8, hanem 21 biten ábrázolja. 31 A szabványt néhány évente újra tárgyalják, és ha szükséges, új karaktereket vesznek fel a szabványba. Mivel a UNICODE 8 bitnél hosszabb értékekkel dolgozik (a mai számítógépek pedig a byte ot szeretik), ezért csak lassan terjedt el. 32 Megemlítendő még, hogy az MS Word már 1997 óta a UNICODE egyik 16 bites részhalmazát használja. Itt egy betűt egy (vagy két) darab 16 bites karakter ír le. Azaz egy karakter két egymás utáni byte ot foglal el. Ha egy szöveget úgy látunk, hogy minden második betűje egy négyzet, az azért van, mert azt nem byte onként (8 bitenként) kellene értelmezni (ahogy a programunk teszi), hanem kétbyte onként (16 bitenként). Mostanában (2004) kezdik széleskörűen használni UTF 8 nak nevezett kódolást 33, ami a 21 bites UNICODE egy speciális 8 bites kódolása. Így a magyar szövegek alig lettek hosszabbak, mint korábban (a legtöbb betű 1 byte os), de mégis van lehetőség ugyanabban a szövegkörnyezetben leírni az egzotikus betűket is (görög, cirill, kínai) Mint például: lapdobásjel (nyomtatónak); tárcsázásjel (modemnek), újsor-jel (táv-írógépnek); üzenet/fájl vége stb. 29 Azért nem 1 darab van, hanem ennyi, mert az IBM és Microsoft is a saját (több országra kiterjed ő) szempontjaik szerint saját kódlapokat határoztak meg. (Az, hogy egyes országok már addigra kitaláltak valamit, az nem számított.) Ebből volt is kavarodás az elmúlt időszakban. A 852-es kódlap magyar szabvány lett: MSZ :1992 néven. Mai napig ez a magyar nyelv ű DOS betűinek kódolása. 30 Például a 165 az jelenthet (magyar kódlap szerint) á betűt, de egy svéd vagy francia kódlap szerint egy másik betűt jelent. 31 Néhány éve kérték, hogy a Star Trek-ből ismert harcias Klingon nép ABC-jét is vegyék bele az UNICODE kódlapba. De a mérnökökből álló döntőbizottság végül komolytalannak tartotta az ötletet. Az ősi magyar rovásírás még elbíráslás alatt áll. 32 Két ok lassítja a terjedését: egyrészt, hogy a 21 bites kód nem 256, hanem kb. 2 millió különböz ő karaktert jelent, és ennyit nehéz kezelni egy programnak. A másik baj, hogy mivel 4 byte-on ábrázolnak egy betűt, ez 4-szeres helyfoglalást jelent. 33 A legújabb ajánlás az RFC3629 (2003 november). Ez az 1998-as RFC2279 újragondolt, kicsit módosított verziója. 34 De az UNICODE sem tökéletes, mert a magyar nyelvtan szerint az ny olyan egyetlen bet ű, ami két betűjegyből (n és y) áll, ez elválasztásnál lehet fontos. (Nem beszélve a régi kettős betűkről, mint például az eö (Weöres) vagy cz (Losonczy)) ; v0.9.2; BMRG 11

12 2. Adatok tárolása a számítógépen A számítógépnek azt a részét, ahol az adatokat tárolja (hogy el ne felejtse) memóriának 35 hívjuk. Ezek elektronikus áramkörök, amelyek 0 vagy 1 bináris számértékeket (biteket) tárolnak. Mivel ezek árammal működnek, a számítógép kikapcsolásakor (általában) elfelejtik a tartalmukat. Az adatok és számítások elvesztését megakadályozandó, a fontos adatokat le kell írni egy olyan adattároló eszközre (háttértárba) amely áram nélkül is megőrzi a beleírt adatot. A háttértár és a memória közötti másik legfontosabb különbség, hogy a processzor csak a memóriát tudja közvetlenül használni, a háttértárat nem. Ha valamit számítani akarunk (ami a háttértárban van), akkor először a háttértárból betöltjük (bemásoljuk) az adatokat a memóriába, majd a processzor a memóriából kiolvassa és feldolgozza őket, különböző számításokat végez velük. Az eredményt pedig visszaírja a memóriába. Ezután az eredményeket ha kikapcsolás után is szükségünk lesz még rá elmentjük (visszamásoljuk, berögzítjük) a háttértárba. A program mondja meg azt, hogy melyik adattal milyen számításokat és feladatokat kell elvégeznie a mikroprocesszornak. A programok is az adatokhoz hasonlóan (számsorozatokként) a háttértárban tárolódnak, és végrehajtás előtt (mint az adatokat) a memóriába kell másolni őket. 36 Egy kézzelfogható példa: süteménysütés: kell hozzá tojás, liszt, cukor, alma stb. (bemenő adatok), az eredmény pedig az almás pite (kijövő adat) 3.ábra: Memória és háttértárak Először bevásárolunk a boltban (bolt=háttértároló), és a konyhába (konyha=memória) juttatjuk az alapanyagokat (betöltjük a memóriába). Beszerzünk egy szakácskönyvet is (betöltjük a memóriába a programot) ami leírja, hogy milyen műveleteket (almahámozás, összekeverés, sütés) milyen sorrendben kell elvégezni az alapanyagokon (az adatokon). Az eredményt (kész almás pitét) vagy azonnal megesszük, vagy elrakjuk a spejzba későbbre (mentés). A következő fejezetben megvizsgáljuk, hogy milyen fajta memóriák és milyen háttértárak találhatóak meg a számítógépen Memória A memória a számítógép egyik adattároló része. A működéséhez elektromos áramra van szükség. Ebben tárolódnak az éppen folyamatban lévő számítások adatai, (rész )eredményei, valamint a számítások menetét leíró programok is. Több fajtájuk van. A legfontosabbak a ROM, a RAM, és a kettő között félúton található EPROM. Memóriafajták Adatok, amivel a számításokat végezni kell Betöltés A számítógép Processzor Memória Háttértár Számítási eredmények Mentés RAM (RANDOM ACCESS MEMORY) 37 : Ez olyan memória, amelynek a tartalma módosítható. Hátránya, hogy ha megszűnik az áramellátása, akkor egy század másodperc alatt mindent elfelejt. Ezért nem alkalmas az adatok tartós tárolására. Sok fajtája van: SRAM, DRAM, NVRAM, EDO RAM, SDRAM, DDR SDRAM (A nevük vége mindig RAM ra végződik.) 35 A memória szó angolul emlékezetet jelent. 36 A programokat a végén nem kell elmenteni, mint az eredményeket, mert azok (általában) nem változnak meg a végrehajtás során. 37 Magyarul Véletlen (vagy tetszőleges) Hozzáfférés ű Memóriá -nak szokták mondani. De ez a szó szerinti fordítás félrevezet ő: az angol kifejezés valójában azt próbálja eleírni, hogy bármelyik adatot egyformán gyorsan tudjuk megtalálni a RAM-ban. Mert például egy magnókazetta esetében a szalag végére írt adat megtalálása (az szalag tekerése miatt) jóval hosszabb ideig tart, mint a szalag elején levőnek a megtalálása ; v0.9.2; BMRG 12

13 ROM: READ ONLY MEMORY (CSAK OLVASHATÓ MEMÓRIA): ez egy olyan memória, amibe a gyártáskor írták bele az adatokat, és a tartalmát soha sem lehet megváltoztatni. A tartalma akkor is megmarad, ha a számítógépet kikapcsoljuk. A ROM olyan alapvető dolgokat tartalmaz, amit a számítógépnek a bekapcsolás pillanatától kezdve tudnia kell. PROM (Programozható ROM): Ez is ROM jellegű memória, de nem a gyárban írják bele az adatokat, hanem később, a számítógépet gyártó cég égeti bele. 38 (Csak egyszer lehet írni bele.) Ezután már ugyanúgy viselkedik, mint a ROM: csak olvasni lehet. EPROM: (ERASABLE-PROGRAMMABLE ROM, TÖRÖLHETŐ-PROGRAMOZHATÓ ROM): Ez is ROM hoz hasonló tehát csak olvasható, nem felejtő memória, de lehetőség van arra, hogy a tartalmukat töröljük (UV sugárzással), és (a RAM hoz hasonlóan) új adatokat töltsünk bele. EEPROM (Electronic Erasable PROM): Elektronikusan tudjuk törölni a tartalmát (nem pedig UVsugárzással mint az EPROM esetében). Így számítógép szerelés nélkül lehet a benne tárolt adatokat módosítani. (A digitális fényképezőgépek memóriái és az USB memóriák ilyenek.) Lassabban írhatóak, mint a RAM, és most, hogy már több MB os méretben is kaphatóak akár a háttértárakhoz is be lehetne sorolni. De működését tekintve az EPROM okhoz tartozik. Példák a RAM és ROM használatára Kvarcórán: ROM tartalmazza azt, hogy az egyes számjegyeket hogyan kell kirajzolni, és hogy a naptárban melyik hónap hány napból áll. RAM tartalmazza azt, hogy éppen hányadika van. (Ha kivesszük az elemet, elfelejti.) Zsebszámológépben: ROM tartalmazza a különböző műveleti algoritmusokat (hogyan kell a különböző műveleteket elvégezni) és a konstansok értékeit, például a pi () értékét. RAM tartalmazza a legutóbbi számítás eredményét. Mobiltelefonban: ROM tárolhatja, hogy milyen menüpontokat választhatunk, és hogyan működjenek a beépített játékok. RAM tartalmazza a fogadott és tárcsázott hívások listáját, a játékokban elért maximális pontszámokat. EEPROM jellegű memória tartalmazza a nevek és telefonszámok listáját: ha lemerül az akku, akkor is megmarad. De (ha működik az akkumulátor) lehetőség van telefonszámokat rögzíteni, törölni, módosítani. Személyi számítógépben: ROM tartalmazhatja azt az alap programot, ami megmondja, hogy bekapcsolás után hogyan ellenőrizze le az áramköreit a PC, és majd hogyan kell elindítani operációs rendszert. RAM tartalmazza azt, hogy pillanatnyilag hány pontot értem el eddig a játékprogramban. (Ha a játék vége előtt jön egy áramszünet, elvész a pontszám.) Monitorvezérlő kártyán: ROM tartalmazza, hogy hogyan néznek ki az egyes betűk alakja (különben nem tudná hogyan kell kirajzolni a betűket). RAM tartalmazza azt, hogy éppen mi van most a képernyőn Háttértárolók A saját adatainkat a RAM ba tudjuk írni, de ezek elfelejtik a tartalmukat kikapcsoláskor. Ezért kikapcsolás előtt az adatainkat el kell tárolni valamilyen nem felejtő tárolóba. Ezeket a nem felejtő eszközöket hívják háttértárolóknak. 38 A beleégetés szó PROM esetén szerint értendő: a normálisnál nagyobb (5 V helyezz kb. 20 V) feszültséggel kiégetik az adattároló áramkörök egyes részeit. Ezután az adatot kiolvasva a kiégetett rész 1 et, a nem kiégetett rész 0 t jelent ; v0.9.2; BMRG 13

14 Papír alapú tárolók: Lyukkártya: MŰ KÖDÉSE: téglalap alakú papírlap, melynek egyik sarka le van vágva oszlopban fentről lefelé fel van sorlova a 10 számjegy. A kártyaolvasó érzékeli, hogy hol van lyuk és hol nincs. A lyukak helyzete hordozza az információt. JELLEMZŐ I: Mechanikus, egyszer írható, sokszor olvasható, a sarka le van vágva, mint a SIM kártyának. Lyukszalag: MŰ KÖDÉSE: Egy hosszú, keskeny szalag, amit a bizonyos helyeken kilyukasztanak. Hasonló a felhasználása, mint a lyukkártyát. JELLEMZŐ I: Könnyebb a továbbítás, szalagmozgatás, ez is csak kegyszer írható. Ma már inkább csak múzeumokban találkozunk lyukkártyával és lyukszalaggal. Mágneses tárolók: A mágneses adattárolás megjelenése új adattárolás elvet jelentett. Többször írható tárolók használatára és több adat tárolására adott módot, mint a papír alapú tárolók. Mágnesszalag: MŰ KÖDÉS: műagyag szalag, ami mágnesezhető anyaggal van bevonva. Digitális jeleket lehet rá írni, aszerint, hogy az észak déli, vagy déli északi irányban mágnesezzük fel. Írás: az író fej egy elektromos tekercs (azaz elektromágnes), ami előtt elhúzzuk a szalagot, közben a felírandó adatnak megfelelően változtatgatjuk a tekercsben folyó áram irányát. Olvasás: az olvasófej egy elektromos tekercs, ami előtt elhúzzuk a szalagot. A felmágnesezett szalag mágneses tere feszültséget okoz a tekercseben. Figyeljük hogy a tekercsen milyen irányú feszültséget mérünk, és ebből tudjuk, hogy 0 vagy 1 van a szalagra írva. JELLEMZŐ I: Többször írható és olvasható, nagy kapacitás, a szalagot (magnókazettához vagy mozifilmhez hasonlóan) egy orsóval csévéljük; hosszú adatelérési idő (csak sorban írhatjuk vagy olvashatjuk az adatokat), évekig megőrzi a tartalmát; 40 az író és olvasófej hozzáér a szalaghoz (ezért nagyon sok használat után elkophat a fej); kapacitása több tíz gigabyte (GB). Manapság adatmentésre használják: éjszaka a számítógépen tárolt összes (vagy aznapi) munkát felírja a számítógép a szalagra. Itt a nagy kapacitás (éjjel nincs aki cserélje a szalagot) előny, de a hosszú, soros adatelérés nem jelent hátrányt, mert az adatfelírás folyamatosan történik. Hajlékony lemez 4. Ábra: Lyukszalag MŰ KÖDÉSI ELV: Egy hajlékony kör alakú műanyag lemez (a szalagéhoz hasonló) mágnesezhető anyaggal bevonva. Ezt megforgatjuk, így a fej előtt elhalad a lemez egy körgyűrűje. Ezt a körgyűrűt sávnak 41 hívják. Ide a mágnesszalaghoz hasonlóan lehet adatot írni és olvasni. Ha a sávot teleírtuk, akkor a fej egy kicsit kijjebb vagy beljebb mozog (sugárirányban), és a többi adatot a következő sávba írja. Minden sáv kisebb adategységekből, szektorokból áll. 39 Hogy ne lehessen fordítva beletenni a kártyaolvasóba. 40 Évtizedek alatt viszont felejt, mert a szorosan egymásra tekert szalagsávok idővel egymást is átmágnesezik 41 Angolul track, jelentése: sáv, (kerék)nyom ; v0.9.2; BMRG 14

15 A szektor (PC esetén) 512 byte adatot tartalmaz. Ez a legkisebb egység, amit írni vagy olvasni lehet. 42 Az első lemezmeghajtók (amikor még drága volt az előállítás) egy darab író/olvasó fejet tartalmaztak, így a lemezt meg kellett Sáv fordítani, ha a másik oldalára is írni akartunk. Ma már mindkét oldalon egy egy fej található. Ezek egyszerre mozognak, és két oldalról közrefogják a lemezt. JELLEMZŐ I: Közepes (vagy kis) kapacitás Gyors hozzáférés bármelyik adathoz. (Csak annyit kell várni, ameddig a fej a kívánt sávra mozog, majd ameddig a lemez sávon belül a fej alatt elfordul a kívánt szektorhoz.) Könnyen hordozható A kör alakú lemez egy (téglalap alakú) műanyag tokban található (onnan nem kell kivenni), hogy védve legyen a portól, zsírtól és a karcolástól. kapacitása kezdetben 160 KB, manapság 1440 KB jellemző (de vannak ennél nagyobbak is). Általában két fej van a lemez két oldalán, így egyszerre mindkét oldalra lehet írni és olvasni. Méretét az átmérőjével jellemezhetjük: 8 os (20 cm), 5¼ es (12,5 cm), manapság 3,5 (9 cm) Méret col, (cm) tpi 43 jellemző időszak oldal, sáv és szektorszám kapacitása 8 (20,5 cm) (48 tpi) 60 as évek vége, 70 es évek 1 oldal, 73(+4) sáv,?? szektor./sáv KB 5,25 (13,5 cm) (48 tpi) oldal, 40 sáv, 8 vagy 9 szekt./sáv 2 oldal, 40 sáv, 8 vagy 9 szekt./sáv KB (96 tpi) oldal, 80 sáv, 15 szektor/sáv 1200 KB 3,5 (9 cm) (135tpi) oldal, 80 sáv, 9 szektor/sáv 2 oldal, 80 sáv, 18 szektor/sáv 720 KB 1440 KB Kapacitásszámítás: (Számítástechnikában 1024 byte=1 kilobyte, és 1024 kilobyte=1 Megabyte) 45 A dupla sűrűségű 46 lemezek: a lemez egy oldalának kapacitása: 40 sáv, sávonként 8 szektor, szektoronként 512 byte: 40*8*512= byte=160 KB. Az újabb nagy sűrűségű 47 5,25 os lemez kapacitása: egyszerre 2 oldal, oldalanként 80 sáv, 15 szektor/sáv, szektoronként 512 byte: 2*80*15*512= byte=1200 KB = 1,17 MB 48 Az újabb nagy sűrűségű 3,5 os lemez kapacitása: egyszerre 2 oldal, oldalanként 80 sáv, minden sávban 18 szektor, szektoronként 512 byte: 2*80*18*512= byte=1440 KB = 1,41 MB 49 A táblázatból látható, hogy az idők folyamán a mágneslemezek mérete csökkent, de az egyre sűrűbben írt adatok miatt a tárolóképességük (kapacitásuk) nem csökkent, hanem növekedett. Merevlemez Rajz 1Mágneslemez felépítése MŰ KÖDÉSI ELV: Hasonlóan működik, mint a hajlékonylemez (sávok, szektorok). Nevét onnan kapta, hogy nem hajlékony, hanem merev anyagból készül a lemez. Elvárások a merevlemez fejlesztésével szemben: (1) több adatot tároljon, és (2) gyorsabb legyen. Több adat tárolásárát úgy oldották meg, hogy sűrűbben írják rá az adatokat. A nagyobb sebesség két tényezőtől függ: 42 Ha például egy 10 byte-os adatot akarunk beolvasni, a számítógép akkor is a teljes 512 byte-ot beolvassa, de csak az első 10 byte-ot veszi figyelembe. 43 tpi=track per inch, azaz sávok száma 1 inch-en. (Hány sáv fér el 2,54 cm-en) 44 Ez kicsit bonyolult: Akkoriban többféle szektorhossz ( byte) és több formátum (IBM, CP/M, Nova 3, DEC) létezett. 45 Azért 1024 a váltószám, és nem 1000 mint azt megszoktuk mindenhol máshol mert 2-es számrendszerben az 1024 így néz ki: Ez 2-nek a 10-edik hatványa, ami egy szép kerek szám (az 1ezer nem kerek szám: ). 46 Double Density, DD: adatsűrű ség 48 tpi (48 track per inch, azaz maximum 48 sáv fér el 2,54 cm-en). A PC lemezmeghajtója csak kicsit ritkábban írja a sávokat (csak 40 fér el), hogy biztosan ne kerüljön túl közel egymáshoz két sáv. 47 High Density, HD (vagy Quad Density, QD): maximális adatsűrű ség 96 tpi. A HD-s lemezmeghajtó viszont kicsit ritkábban ír, így csak 80 sávot ír (az elvileg lehetséges 96 helyett), hogy biztosan ne kerüljön túl közel egymáshoz két sáv. 48 Ezt szokták 1,2 MB-os lemeznek hívni. 49 Ezt szokták 1,44 MB-os lemeznek hívni, ami valójában csak 1,41 MB, vagy 1440 KB. (Ebből leveszünk a fájlrendszer által használt területet, az adatoknak marad 1,38 MB) ; v0.9.2; BMRG 15 szektor

16 az elérési időtől (mennyi idő alatt mozdul a fej a megfelelő sávra) és a beolvasási időtől (mennyi idő alatt halad át az adat a fej előtt) A nagyobb sebességhez tehát egyrészt csökkenteni kell az elérési időt, vagyis gyorsabban kell a fejet mozgatni, másrészt növelni kell a beolvasási időt, amihez növelni kell a fordulatszámot. Egy mai merevlemezen 0,01...0,001 mm pontos fejmozgás szükséges 50, és ráadásul mindezt nagyon gyorsan. Ehhez nagyon kifinomult mechanikára van szükség, amit védeni kell a portól és az ütéstől. (Ilyen apró méretek mellett már egy porszem hatalmas sziklának számít.) Ezért pormenetesen lezárt dobozba zárjuk a meghajtót és a lemezt. Valójában nem egy, hanem 2 3 lemezt szoktak egybe építeni egymás fölé, így összesen 4 6 lemezoldal (és ennyi fej) található a merevlemezben. 51 JELLEMZŐ I: Nagy kapacitás (adattároló képesség), nem hordozható; több sáv, több szektor sűrűbben írjuk az adatot, precízebb, pontosabb fejmozgás szükséges, a finom mechanika és érzékeny felület miatt fej nem lapul hozzá a lemezhez (nehogy megkarcolja), hanem az áramló levegőben lebeg felette. 52 Mivel a lemezt és az olvasót egybe építették, ezért a lemezeket nem lehet kivenni. Nem hordozható, mint a hajlékonylemez, 53 cserébe viszont (eleinte több tízszer, ma már) sok ezerszer nagyobb a kapacitása. LEMEZEK BETŰ JELEINEK ALAKULÁSA DOS, Windows és OS/2 operációs rendszerek esetén. DOS: Disk Operating System, azaz Lemez Operációs Rendszer. Az IBM PC k első operációs rendszerét nem ROM típusú memóriában tárolták, hanem lemezről kellett betölteni. 54 Bármit csinált a PC, szüksége volt az operációs rendszerre, gyakran cserélgetni kellett a saját lemezünket az operációs rendszer lemezével, mikor mire volt szüksége. Hogy ne legyen ilyen kényelmetlen a használat, általában kettő darab lemezmeghajtót építettek a gépbe: az egyikben mindig az operációs rendszer lemeze volt, a másikban pedig a saját adataink vagy programjaink lemeze. Az egyik lemezmeghajtót elnevezték A nak, a másikat B nek, és így jelölték: A: és B: (a betűjel után egy kettőspont áll). Később, amikor kifejlesztették a merevlemezt, akkor az a következő betűjelet, a C: t kapta meg. Az első merevlemez mindig a C: nél kezdődik, akkor is, ha csak egy hajlékonylemez van (vagy egy sincs) a gépben. Ha csak egy hajlékonylemezünk van, akkor az egyszerre az A: és B: egység is, mert így oldották meg egy lemezmeghajtó esetén a hajlékonylemezről hajlékonylemezre másolást. Mivel egy merevlemez nagyon nagy kapacitással rendelkezik, ezért gyakran több részre, partícióra szokták felosztani. (A felosztási művelet neve: particionálás.) A több részre osztott merevlemez úgy viselkedik, minta nem egy, hanem több merevlemez lenne a gépben. Ha egy merevlemezt nem osztunk fel részekre, hanem egyben kezeljük, akkor ő kapja a C: betűjelet. Ha két részre osztjuk, akkor a C: és D: jeleket kapják az egyes részek. Ha három részre osztjuk, akkor a C: D: és E: jeleket kapják az egyes partíciók. Ha két merevlemez van a gépben, de azok egyike sincs több részre osztva, akkor az egyik a C:, a másik a D: betűjelet kapja meg. Tehát a betűjelekből nem derül ki, hogy egy merevlemez van két részre osztva, vagy több merevlemez van a gépben. Ha két merevlemez van a gépben, és az egyik két részre van osztva, akkor az egyik megkapja a C: jelet, a másik a D: és E: jelet Mert ilyen sűrűn vannak a sávok. 51 Valójában a sávok és szektorok sem egyformák: a küls ő, hoszabb sávokon több szektor fér el, mint a belsőkön. 52 Ahogy forognak a lemezek, forgatják magukkal a levegőt is. Így állandó szélben repül a szárny kialakítású fej. 53 Ha mégis hordozzuk, akkor nem csak a lemezt, hanem a lemezolvasót is hordozzuk vele együtt, ezért (speciális szerver gépektől eltekintve) a számítógépet is ki kell kapcsolni a merevlemez ki- és behelyezésekor. 54 Így könnyebb volt az operációs rendszer javítása: csak a kijavított operációs rendszer lemezét kellett beletenni a gépbe. (ROM esetén csak alkatrészcserével lehetett volna megváltoztatni az eredeti programot.) 55 De az is lehet, hogy az egyik merevlemez els ő fele megkapja a C:-t, a második (egy részből álló) merevlemez megkapja a D: jelet, majd az els ő merevlemez második fele az E:-t ; v0.9.2; BMRG 16

17 Ha több merevlemezünk van nagyon sok részre osztva, akkor akár az egész ABC t felhasználhatjuk Z: ig. Tehát DOS, Windows és OS/2 operációs rendszereknél maximum 26 meghajtót használhatunk (az angol ABC betűivel jelölve). Optikai tárolók: MŰ KÖDÉSI ELV: Az optikai tárolók lézersugárral működnek. Lényegük, hogy lézerrel megvilágítják a lemez egy nagyon kis pontját, és abból tudjuk meg, hogy milyen információ van azon a ponton (0 vagy 1), hogy hogyan verődik vissza róla a lézer. Sokkal sűrűbben tárolják az adatokat, mint a hajlékonylemezek. JELLEMZŐ IK: Kapacitása sokkal nagyobb, mint a hajlékonylemezé; hordozhatóak, a lemez kivehető a meghajtóból. Eredetileg hang tárolására tervezték, ezért nem kör alakú sávok találhatók rajta, hanem csigavonalban van felírva az adat. (Nem lett volna jó, ha a zenei CD lejátszó elhallgat egy egy pillanatra, amikor a fej sávot vált.) CD lemezek A CD lemezeknek több fajtája van: CD ROM: A gyárban megírják, az adat csak olvasható róla, nem írható. CD R : Egyszer írható CD, ha ráírtuk az adatot, utána már csak olvasható (sokszor). CD RW: Néhány százszor írható, és nagyon sokszor olvasható. Az eredeti CD re 650MB adat fér, mivel pont akkora a kapacitása 56, mint a zenei CD nek. 57 DVD lemezek A CD lemez továbbfejlesztett változata. Van DVD ROM, DVD R, DVD RW is, mint a CD nél. 58 Kapacitásuk 7 szer akkora, mint a CD lemezé, 4,5 GB ( 4500 MB). 59 Blue Ray DVD: Ez egy továbbfejlesztett DVD technológia, várhatóan 2005 körül jelenik meg a boltokban. Kapacitása 25 GB környékén lesz. Mivel nagyon kicsi pontot kell megvilágítani, ezért kék lézerrel működik. A háttértárolók kapacitásának növekedése: Kapacitás=tárolóképesség. Vizsgáljuk meg, mennyi adat fér egy háttértárolóra! Példa: Vegyünk egy szöveges állományt, ami egy osztály tanulóinak az adatait tartalmazza: név: 30 byte, cím: 50 byte, telefonszám: 10 byte, összesen kevesebb, mint 100 byte egy tanuló adatai. Becslés: 1 osztály (40 ember) x 100 byte =4000 byte 4 KByte. A legelső (5,25 os) lemez kapacitása: 160 KByte. Ezen a hajlékony lemezen 40 osztály névsora fér el. (Ez volt régen, a 80 as években.) Ma már olcsón kaptható 160 GByte kapacitású merevlemez. Ez szoros növekedés az eredetihez képest. Erre már 40 helyett 40 millió osztály állománya férne el. Ez áttekinthetetlen, ezért rendezni kell az állományokat. Ha papíron dolgoznánk, és egy osztály adatai egy A4 es papírlapon lenne, akkor mindent egymásra rakva a papírhegy több, mint 100 méter magas lenne. Ezt úgy rendezzük, hogy egyes lapokat egy dossziéba teszünk, a dossziékat egy nagyobb kartonpapír tartóba, ezeket egy hatalmas szekrény polcaira. (Mindent szépen fel kell címkézni, hogy később megtaláljuk, amit keresünk.) 56 Ma már elterjedtek a kicsit nagyobb, 700MB-os lemezek is. 57 A zenei CD-nek pedig állítólag azért éppen annyi a kapacitása, mert akkorára tervezték, hogy Beethoven 9. szinfóniája ráférjen. 58 Van még egy DVD-RAM nev ű változat is, ami olyan, mint a DVD-RW, csak éppen nem néhány 100 alkalommal, hanem 100 ezerszer írható. Vannak plusz -os verziók is: DVD+R, DVD+RW. Ezek nagyon hasonlóak a többi DVD-hez, csak az adatokat nem egy csigavonalban, hanem a merevlemezekhez hasonlóan kör alakú sávokban tárolják. 59 Sőt, van már egy oldalon kétréteg ű DVD lemez is. Erre úgy írnak és olvasnak, hogy máshogy fókuszálják a lézert a két réteghez. Ez olyan, mint amikor a buszból kinézve két dolgot láthatunk egy helyen: vagy a koszt az üvegen (egyik réteg), vagy a koszos üveg mögötti tájat láthatjuk (másik réteg). Attól függ, hogy hova fókuszálunk a szemünkkel. Valahogy így van a két réteg ű lemezzel a DVD olvasó is ; v0.9.2; BMRG 17

18 Adatok rendszerezése a háttértárolókon A számítógépeken az állományokat könyvtárszerkezetben 60 tároljuk. (Ez egy fához hasonló szerkezet.) Egy irattári szekrényben polcok vannak, a polcokon karton irattárolók, azokban kisebb iratgyűjtők, a mappákban a papírlapok. Számítógépen is hasonló rendszerezés van: van egy szekrény (főkönyvtár), a szekrényben polcok (alkönyvtárak), azokban irattárolók (kisebb alkönyvtárak), azokban iratgyűjtők (még kisebb alkönyvtárak), míg végül megtaláljuk az adatállományokat. 61 (Az adatállomány helyett a sokkal rövidebb angol kifejezést, a file t (fájl) szoktuk használni.) DOS, Windows, OS/2 operációs rendszer használatakor a különféle meghajtók (A:, B:, C:) olyanok, mint egy egy külön szekrény: vannak saját polcaik, azokon iratgyűjtők, azokban fájlok. UNIX ALATT (és Linux alatt is) csak egyetlen nagy szekrény (egyetlen könyvtárrendszer) van, a meghajtók (mágneslemez, CD olvasó, USB memória stb.) beépülnek a könyvtárszerkezetbe. Tehát Unix esetén a hajlékonylemez az nem egy szekrény, hanem csak egy irattároló doboz. Ha betesszük a gépbe, akkor az egyetlen szekrény egyik polcára tettünk egy dobozt. Ha meg akarjuk nézni a lemez tartalmát, akkor ezt az /mnt nevű polcon (az /mnt könyvtárban) találjuk meg. 62 Ezért, ha egy lemezt beteszünk a számítógépbe, nem szekrényt ( A: meghajtó ) kell keresni, hanem csak egy polcot a szekrényben (mégpedig az /mnt nevűt). / Szekrény Polc Doboz floppy mnt Doboz CDROM Polc etc... Polc home Doboz Doboz Doboz 08a 08b tan nuta- ta- lók nu- lók Dosszié A legfelső a / (per) jelű a szekrény, a főkönyvtár. Ezen belül található az /etc, /mnt, /home nevű polcok (könyvtárak). A home nevű polcon található néhány nagy kartondoboz: 08a, 08b, 09a, 09b, felirattal (minden osztálynak van egy ilyen). Ezekben kisebb dossziék vannak az egyes tanulók adatai, állományai számára. Itt találja meg mindenki a saját iratait. Ha meg akarjuk mondani, hogy a home nevű polcon a tan nevű kartondobozban a 03txy nevű ember névsor nevű állományára (fájljára) vagyunk kíváncsiak, akkor ezt így írhatjuk le röviden: Unix esetén: /home/tan/03txy/névsor Windows esetén 63 : B:\home\tan\03txy\névsor vagy B:/home/tan/03txy/névsor 64 Windows esetén általában az első esetet szokták használni, mert a DOS ok és a régebbi Windows ok (pl. Win98) csak azt ismerték. De mivel az NT k (NT4, Win2000, winxp) már megfelelnek néhány Unix szabványnak, legtöbbször használható a második eset is. 60 A könyvtár nem egy jó magyar kifejezés, az angol directory (jelentése: névsor, címtár, lista, katalógus) szót fordították le nem túl szerencsésen, és ez terjedt el a köznyelvben. 61 Persze egy kallódó papír lehet közvetlenül a polcon is. 62 Ha a rendszergazda másképp nem rendelkezik. Ugyanis bármely másik polcra vagy dobozba is bele lehet tenni. 63 A példában feltételezzük, hogy a B: meghajtón található a fájl. 64 Windows esetén igazából C:\Documents and Settings -nek ( C:\Dokumentumok és beállítások ) hívják azt, amit Unixban a /home -nak ; v0.9.2; BMRG 18

19 3. Adatbeviteli eszközök 3.1. Billentyűzet A számítógép nélkülözhetetlen beviteli eszköze a billentyűzet. Ez a kezdetekben 84, ma már (vagy még több) billentyűt tartalmaz. Ezt a sok billentyűt néhány csoportba sorolhatjuk, így könnyebb megtanulni, hogy mi mire való. Írógép billentyűk területe 5. ábra: A billentyűzet főbb részei A legnagyobb terület az Írógép billentyűk területe. Itt találhatók (az írógéphez hasonlóan) a betűk, számok, írásjelek. Ezen felül megtalálható még néhány speciális billentyű: VISSZATÖRLÉS (angolul backspace) billentyű (a terület jobb felső sarkában): az utoljára lenyomott betűt törölhetjük vele. ENTER (jobb szélen középen a legnagyobb): az adatbevitel (parancssor) végét, vagy a bekezdés végét jelezzük a lenyomásával. Ezután új sorban (új bekezdésben) folytatódik a gépelés. SHIFT billentyűk (alulról a 2. sor két szélén): A két billentyű ugyanazt végzi: ha lenyomva tartjuk, miközben megnyomunk egy betűt, akkor az eredménye a lenyomott betű nagybetűs változata (ha eddig csupa nagybetűvel írtunk, akkor ellenkezőleg: kisbetű lesz az eredmény). Ha számmal együtt nyomjuk le, akkor a szám felett rajzolt írásjelet kapjuk. CAPS LOCK (alulról a 3. sor bal szélén): Ha lenyomjuk, akkor bekapcsoljuk (vagy kikapcsoljuk) a nagybetűs írásmódot. Ez akkor hasznos, ha csupa nagybetűvel szeretnénk írni, mert akkor nem kell folyamatosan lenyomva tartani a Shift gombot. Azt, hogy éppen be vagy kikapcsolt a nagybetűs írásmód, a billentyűzet jobb felső részén található három jelzőlámpa egyike (középső) jelzi. TABULÁTOR billentyű (alulról a 4. sor bal szélén): A billentyűt megnyomva egy meghatározott karakterpozícióba ugorhatunk előre a sorban. Olyan, mintha egy olyan hosszú szünetet írna, ami pont akkora, hogy a következő (például 8. vagy 16.) pozícióra ugorjon a szövegbevitelt jelző kurzor. (Attól függően, hogy éppen milyen programot használunk, még sok más funkciója is lehet.) CONTROL (CTRL) billentyűk (legalsó sor bal és jobb szélen): Az egyes betű és számgombokhoz egy parancsot is hozzárendelhetünk, amit úgy hívhatunk elő, hogy a billentyűt a Ctrl lenyomva tartása mellett nyomjuk meg. Azt, hogy melyik billentyűre mi történik, az éppen használt program határozza meg. De például a Ctrl+S általában a munkánk elmentésére utasítja a programot. ALT billentyűk (legalsó sor, a szünettől jobbra és balra): Ezek a Ctrl hez hasonlóan speciális tulajdonsággal ruházhatják fel a betűgombokat. Azt, hogy mivel, szintén az éppen használt programtól függ. Az Alt+F4 például gyakran az ablak becsukását okozza ; v0.9.2; BMRG 19

20 Magyar billentyűzetkiosztás esetén a jobb oldali Alt (szokták AltGr nek is hívni) segítségével lehet további írásjeleket előcsalogatni, mint például a szögletes (AltGr+F,G) vagy kapcsos zárójel (AltGr+B,N), betű (AltGr+V) stb. Angol billentyűzeten mindkét Alt billentyű ugyanazt végzi, az előbb említett írásjelek az ékezetes betűk helyén találhatóak. MAKRÓ billentyűk: Az alt és Ctrl billentyűk között található még 2 3 ilyen gomb. Ezek is arra valók, hogy bizonyos parancsokat rendeljünk egy egy betűhöz. Hasonló extra funkció billentyű, mint a (bal oldali) Alt, vagy Ctrl. Legfelső sor (Funkcióbillentyűk, ESC) ESC: A billentyűzet tetején található az ESC gomb, ez az angol escape szó rövidítése. (Az escape szó menekülést, szökést, kilépést jelent.) Ha egy programban tévedésből rossz parancsot vagy funkciót indítottunk el, akkor legtöbbször ezzel a gombbal kimenekülhetünk a téves műveletből. Magyarul: egy még befejezetlen műveletet félbeszakíthatunk vele. FUNKCIÓBILLENTYŰ K (F1-F12): Ezek a gombok különféle parancsokat hajthatnak végre. Azt, hogy mit a programtól és az operációs rendszertől függ. Mivel különböző parancsot hajthat végre önmagában lenyomva, vagy a Shift tel, Alt tal, a Ctrl lal (vagy ezek kombinációjával) lenyomva, sokféle parancs kiadására alkalmasak. Általában az F1 billentyű a segítségkérés. Ha az éppen használt programban van beépített súgó, azt hívhatjuk elő vele. Nyílbillentyűk és vezérlőgombok Az írógép és a numerikus billentyűzet között található (általában szürke színű) gombok. NÉGY NYÍL: ezek segítségével mozgathatjuk a szövegben a kurzort. 65 NYÍL BILLENTYŰ K FELETTI 6 GOMB: Működésüket az éppen használt program határozza meg, de általában ezt teszik: Insert: beszúró és felülíró mód között vált. Beszúró mód esetén a beírt billentyű jobbra félretolja a mögötte levő szöveget. Felülíró mód esetén egyszerűen átírja, ha volt már a kurzortól jobbra írva valami. Delete: törli a kurzortól jobbra levő betűt (téglalap alakú kurzor esetén azt, amelyik betűn villog a kurzor). Hasonló a backspace (visszatörlés) billentyűhöz, de az a kurzor előtt levő betűt törli. Home: Megnyomására a szöveg (esetleg az oldal, esetleg a sor) elejére ugrik a kurzor. End: Megnyomására a szöveg (esetleg az oldal, esetleg a sor) végére ugrik a kurzor. Page Up: Egy oldalnyit (vagy egy képernyőnyit) felfelé lapoz. Page Down: Egy oldalnyit (vagy egy képernyőnyit) lefelé lapoz. PRINT SCREEN/SCROLL LOCK, PAUSE GOMBOK: Print Screen/SysReq: Az operációs rendszer egy speciális funkcióját hívja elő, vagy nem csinál semmit sem. Windows esetén általában a képernyő kinézetét másolja a vágólapra. Scroll Lock: A görgetést zárolja vagy engedélyezi. Ha be van kapcsolva, akkor a billentyűzet jobb felső sarkában található lámpa világít. Ilyenkor a kurzormozgató nyílgombok hatása kicsit más: nem a kurzor mozog a képernyőn, hanem a kurzor alatt mozog a képernyő. Hasznos lehet, ha mindig látni szeretnénk, hogy mi van a kurzor körüli sorokban, mert így a kurzor nem megy ki a képernyő szélére, mert inkább a képernyő mozdul el alatta. Sajnos nem minden program támogatja ezt a speciális üzemmódot. Pause/Break: Ezzel a képernyőre listázást lehet megállítani, illetve folytatni. Arra való, hogyha egy program gyorsan ír ki sok képernyőnyi szöveget, akkor ezzel megállíthatjuk a kiírást, ameddig elolvassuk. Ctrl gombbal együtt megnyomva a Break funkciót 66 látja el: ez egy speciális parancs a program számára, hogy hagyja abba a működését, és fejeződjön be. 67 De nem minden program (vagy nem mindig) hallgat erre a parancsra. 65 A kurzor (angolosan cursor) a képernyőn az a jelzés (vonal vagy téglalap), ami azt mutatja, hogy a következ ő lenyomott betű hova fog kerülni a szövegben. (Ez a jelzés programtól függően gyakran villog is, hogy feltűnőbb legyen.) 66 A break angol szó jelentése: megszakítás, félbetörés. 67 Ez erősebb, mint az ESC gomb, mert az ESC nem a programot, hanem csak a program egyik műveletét szakíthatja félbe, ez pedig az egész programot leállítja ; v0.9.2; BMRG 20

Kedves Diákok! A feladatok legtöbbször egy pontot érnek. Ahol ettől eltérés van, azt külön jelöljük.

Kedves Diákok! A feladatok legtöbbször egy pontot érnek. Ahol ettől eltérés van, azt külön jelöljük. Kedves Diákok! Szeretettel köszöntünk Benneteket abból az alkalomból, hogy a Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola informatika tehetséggondozásának első levelét olvassátok! A tehetséggondozással

Részletesebben

Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez

Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez Sándor Tamás, sandor.tamas@kvk.bmf.hu Takács Gergely, takacs.gergo@kvk.bmf.hu Lektorálta: dr. Schuster György PhD, hal@k2.jozsef.kando.hu

Részletesebben

Számítógép felépítése

Számítógép felépítése Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program

Részletesebben

Bepillantás a gépházba

Bepillantás a gépházba Bepillantás a gépházba Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív memória: A számítógép bekapcsolt

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Megoldások

IT - Alapismeretek. Megoldások IT - Alapismeretek Megoldások 1. Az első négyműveletes számológépet Leibniz és Schickard készítette. A tárolt program elve Neumann János nevéhez fűződik. Az első generációs számítógépek működése a/az

Részletesebben

5.1.4 Laborgyakorlat: A Windows számológép használata hálózati címeknél

5.1.4 Laborgyakorlat: A Windows számológép használata hálózati címeknél 5.1.4 Laborgyakorlat: A Windows számológép használata hálózati címeknél Célok Átkapcsolás a Windows Számológép két működési módja között. A Windows Számológép használata a decimális (tízes), a bináris

Részletesebben

elektronikus adattárolást memóriacím

elektronikus adattárolást memóriacím MEMÓRIA Feladata A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A számítógép csak olyan műveletek elvégzésére és csak olyan adatok feldolgozására képes, melyek a memóriájában vannak. Az információ tárolása

Részletesebben

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor Ismerkedjünk tovább a számítógéppel Alaplap és a processzeor Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív

Részletesebben

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése a mai napig is megfelel a Neumann elvnek, vagyis rendelkezik számoló egységgel, tárolóval, perifériákkal. Tápegység 1. Tápegység:

Részletesebben

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2. Témakörök 1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig ( a kommunikáció fejlődése napjainkig) 2. Szedjük szét a számítógépet 1. ( a hardver architektúra elemei) 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

Részletesebben

A háttértárak a program- és adattárolás eszközei.

A háttértárak a program- és adattárolás eszközei. A háttértárak a program- és adattárolás eszközei. Míg az operatív memória (RAM) csak ideiglenesen, legfeljebb a gép kikapcsolásáig őrzi meg tartalmát, a háttértárolókon nagy mennyiségű adat akár évtizedekig

Részletesebben

Bináris egység: bit (binary unit) bit ~ b; byte ~ B (Gb Gigabit;GB Gigabyte) Gb;GB;Gib;GiB mind más. Elnevezés Jele Értéke Elnevezés Jele Értéke

Bináris egység: bit (binary unit) bit ~ b; byte ~ B (Gb Gigabit;GB Gigabyte) Gb;GB;Gib;GiB mind más. Elnevezés Jele Értéke Elnevezés Jele Értéke Kódolások Adatok kódolása Bináris egység: bit (binary unit) bit ~ b; byte ~ B (Gb Gigabit;GB Gigabyte) Gb;GB;Gib;GiB mind más. Elnevezés Jele Értéke Elnevezés Jele Értéke Kilo K 1 000 Kibi Ki 1 024 Mega

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

Számrendszerek és az informatika

Számrendszerek és az informatika Informatika tehetséggondozás 2012-2013 3. levél Az első levélben megismertétek a számrendszereket. A másodikban ízelítőt kaptatok az algoritmusos feladatokból. A harmadik levélben először megnézünk néhány

Részletesebben

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES Számítógép = Univerzális gép! Csupán egy gép a sok közül, amelyik pontosan azt csinálja, amit mondunk neki. Hardver A számítógép

Részletesebben

Számítógép perifériák I.

Számítógép perifériák I. Perifériák csoportosítása I. Output perifériák: monitor nyomtató plotter hangszóró Számítógép perifériák I. II. Input perifériák: billentyűzet egér szkenner kamerák mikrofon III. Háttértárak Pl: Mágneses

Részletesebben

DIGITÁLIS ADATTÁRAK (MEMÓRIÁK)

DIGITÁLIS ADATTÁRAK (MEMÓRIÁK) DIGITÁLIS ADATTÁRAK (MEMÓRIÁK) A digitális berendezések a feladatuk ellátása közben rendszerint nagy mennyiségű adatot dolgoznak fel. Feldolgozás előtt és után rendszerint tárolni kell az adatokat ritka

Részletesebben

SZÁMÉRTÉKEK (ÁT)KÓDOLÁSA

SZÁMÉRTÉKEK (ÁT)KÓDOLÁSA 1 ELSŐ GYAKORLAT SZÁMÉRTÉKEK (ÁT)KÓDOLÁSA A feladat elvégzése során a következőket fogjuk gyakorolni: Számrendszerek közti átváltás előjelesen és előjel nélkül. Bináris, decimális, hexadexcimális számrendszer.

Részletesebben

Háttértárolók. Mágneses háttértárolók

Háttértárolók. Mágneses háttértárolók Háttértárolók Kérdések a témakörhöz Mit nevezünk háttértárolónak? Milyen fajtái vannak a háttértárolóknak? Csoportosítsd a háttértárolókat a tárolás módja szerint! Add meg a ma használatos háttértárolók

Részletesebben

Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel Bottyán János Műszaki Szakközépiskola -2005-

Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel Bottyán János Műszaki Szakközépiskola -2005- 8. TÉTEL Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel 2. Informatikai alapismeretek hardver 2.2. A számítógép felépítése 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: háttértárak Háttértárak

Részletesebben

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés . Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA Ismeretterjesztő előadás 2. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó aniszirk@gmail.com INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. leggyakrabban

Részletesebben

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége.

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége. 2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA 1. INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. - leggyakrabban számítógép és / vagy Internet használat - IKT technológiák alkalmazásának

Részletesebben

Adattárolók. Így néz ki egy lyukkártya

Adattárolók. Így néz ki egy lyukkártya Adattárolók KEZDETEK Az első informatikai vonatkozású gépet 1890-ben egy Hermann Hollerith nevű ember találta fel, aki az Amerikai népszámlálási hivatalban dolgozott. Ez az eszköz a lyukkártya. Működésének

Részletesebben

Számítógépek felépítése

Számítógépek felépítése Számítógépek felépítése Kérdések a témakörhöz Melyek a Neumann-elvek? Milyen főbb részei vannak a Neumann-elvek alapján működő számítógépeknek? Röviden mutasd be az egyes részek feladatait! Melyek a ma

Részletesebben

Jel, adat, információ

Jel, adat, információ Kommunikáció Jel, adat, információ Jel: érzékszerveinkkel, műszerekkel felfogható fizikai állapotváltozás (hang, fény, feszültség, stb.) Adat: jelekből (számítástechnikában: számokból) képzett sorozat.

Részletesebben

1. forduló. 1.1. Az adat, az információ és a hír jelentése és tartalma. A kommunikáció

1. forduló. 1.1. Az adat, az információ és a hír jelentése és tartalma. A kommunikáció 1. Az információ 1.1. Az adat, az információ és a hír jelentése és tartalma. A kommunikáció A tárgyaknak mérhető és nem mérhető, számunkra fontos tulajdonságait adatnak nevezzük. Egy tárgynak sok tulajdonsága

Részletesebben

INFORMATIKA MATEMATIKAI ALAPJAI

INFORMATIKA MATEMATIKAI ALAPJAI INFORMATIKA MATEMATIKAI ALAPJAI Készítette: Kiss Szilvia ZKISZ informatikai szakcsoport Az információ 1. Az információ fogalma Az érzékszerveinken keresztül megszerzett új ismereteket információnak nevezzük.

Részletesebben

Alapfogalmak. ember@vodafone.hu

Alapfogalmak. ember@vodafone.hu Alapfogalmak 1 Mértékegységek Bit kettes számrendszerbeli számjegy értéke 0 vagy 1 lehet Byte (bájt) 8 bitből álló bináris szám, a számítástechnika alapegységként kezeli Egy bájton ábrázolható legegyszerűbben

Részletesebben

Beviteli perifériák. b) vezérlőbillentyűk,

Beviteli perifériák. b) vezérlőbillentyűk, Beviteli perifériák A számítógéphez kapcsolt eszközöket perifériáknak nevezzük. Ezek többsége maga is speciális célú számítógépnek tekinthető, saját célprocesszorral, és kisebb-nagyobb saját tárolóval

Részletesebben

Digitális technika VIMIAA01

Digitális technika VIMIAA01 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Digitális Rendszerek Számítógépek

Részletesebben

Analóg és digitális jelek. Az adattárolás mértékegységei. Bit. Bájt. Nagy mennyiségû adatok mérése

Analóg és digitális jelek. Az adattárolás mértékegységei. Bit. Bájt. Nagy mennyiségû adatok mérése Analóg és digitális jelek Analóg mennyiség: Értéke tetszõleges lehet. Pl.:tömeg magasság,idõ Digitális mennyiség: Csak véges sok, elõre meghatározott értéket vehet fel. Pl.: gyerekek, feleségek száma Speciális

Részletesebben

6. Háttértárak. Mágneses elvű háttértárak. Ezek az eszközök ki-, bemeneti perifériák, az adatok mozgása kétirányú.

6. Háttértárak. Mágneses elvű háttértárak. Ezek az eszközök ki-, bemeneti perifériák, az adatok mozgása kétirányú. 6. Háttértárak Ezek az eszközök ki-, bemeneti perifériák, az adatok mozgása kétirányú. Miért van rájuk szükség? Belső memória bővítése Programok és adatok tárolása, rögzítése Meglévő programok, adatok

Részletesebben

Hardverközeli programozás 1 1. gyakorlat. Kocsis Gergely 2015.02.17.

Hardverközeli programozás 1 1. gyakorlat. Kocsis Gergely 2015.02.17. Hardverközeli programozás 1 1. gyakorlat Kocsis Gergely 2015.02.17. Információk Kocsis Gergely http://irh.inf.unideb.hu/user/kocsisg 2 zh + 1 javító (a gyengébbikre) A zh sikeres, ha az elért eredmény

Részletesebben

1. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! Írd le, mit tudsz a függőleges sorban olvasható

1. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! Írd le, mit tudsz a függőleges sorban olvasható 20. Fővárosi Informatika lkalmazói Tanulmány Verseny 2010/11. Elméleti feladatlap Szövegszerkesztés kategória Név:. Kerület: 1. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! Írd le, mit tudsz a függőleges sorban olvasható

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL)

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL) SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL) SZÁMÍTÓGÉP Olyan elektronikus berendezés, amely adatok, információk feldolgozására képes emberi beavatkozás nélkül valamilyen program segítségével. HARDVER Összes műszaki

Részletesebben

ECDL Operációs rendszerek Miazön által használt számítógép operációs rendszere és annak verziószáma? Windows XP 1 Hány MB az ön által használt számítógépbe épített RAM? Sajátgépen jobb egérgomb / Tulajdonságok

Részletesebben

A számítógép külső felépítése

A számítógép külső felépítése A számítógép külső felépítése Hardver: A számítógéphez csatlakoztatott, kézzel megfogható eszközök. Szoftver: Egy ember, vagy egy csoport által létrehozott szellemi termék, melyet törvény véd. Szoftverek

Részletesebben

Memóriák - tárak. Memória. Kapacitás Ár. Sebesség. Háttértár. (felejtő) (nem felejtő)

Memóriák - tárak. Memória. Kapacitás Ár. Sebesség. Háttértár. (felejtő) (nem felejtő) Memóriák (felejtő) Memória Kapacitás Ár Sebesség Memóriák - tárak Háttértár (nem felejtő) Memória Vezérlő egység Központi memória Aritmetikai Logikai Egység (ALU) Regiszterek Programok Adatok Ez nélkül

Részletesebben

Háttértárak. Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb (elektronikus) háttértárakat.

Háttértárak. Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb (elektronikus) háttértárakat. Háttértárak A háttértárak nagy mennyiségű adat tárolására alkalmas ki- és bemeneti perifériák. A használaton kívüli programok, és adatok tárolása mellett fontos szerepük van az adatarchiválásban, de például

Részletesebben

Informatikai alkalmazások - levelező. 2013. ősz

Informatikai alkalmazások - levelező. 2013. ősz Informatikai alkalmazások - levelező 2013. ősz Követelmények 2 db a félév gyakorlati anyagához kötődő házi feladat elkészítése Egyenként 20 pont (min. 50%) Utosló alkalommal megírt dolgozat Max. 25 pont

Részletesebben

Számrendszerek. A római számok írására csak hét jelt használtak. Ezek segítségével, jól meghatározott szabályok szerint képezték a különböz számokat.

Számrendszerek. A római számok írására csak hét jelt használtak. Ezek segítségével, jól meghatározott szabályok szerint képezték a különböz számokat. Számrendszerek A római számok írására csak hét jelt használtak Ezek segítségével, jól meghatározott szabályok szerint képezték a különböz számokat Római számjegyek I V X L C D M E számok értéke 1 5 10

Részletesebben

Alapismeretek. Tanmenet

Alapismeretek. Tanmenet Alapismeretek Tanmenet Alapismeretek TANMENET-Alapismeretek Témakörök Javasolt óraszám 1. Számítógépes alapfogalmak 2. A számítógép felépítése, hardver, A központi egység 3. Hardver Perifériák 4. Hardver

Részletesebben

Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb háttértárakat.

Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb háttértárakat. Háttértárak A háttértárak nagy mennyiségû adat tárolására alkalmas ki- és bemeneti perifériák. A használaton kívüli programok és adatok tárolása mellett fontos szerepük van az adatarchiválásban, de például

Részletesebben

Mi szükséges a működéshez?

Mi szükséges a működéshez? 1 Mi szükséges a működéshez? Hardver a számítógép kézzel fogható részei, fizikailag létező eszközök Szoftver a számítógépet működtető programok összessége 2 A számítógép fő részei Számítógép-ház CD-, DVDmeghajtó

Részletesebben

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba Hibaforrások Hiba A feladatok megoldása során különféle hibaforrásokkal találkozunk: Modellhiba, amikor a valóságnak egy közelítését használjuk a feladat matematikai alakjának felírásához. (Pl. egy fizikai

Részletesebben

Aritmetikai utasítások I.

Aritmetikai utasítások I. Aritmetikai utasítások I. Az értékadó és aritmetikai utasítások során a címzési módok különböző típusaira látunk példákat. A 8086/8088-as mikroprocesszor memóriája és regiszterei a little endian tárolást

Részletesebben

A személyi számítógép felépítése

A személyi számítógép felépítése A személyi számítógép felépítése A számítógépet, illetve az azt felépítő részegységeket összefoglaló néven hardvernek (hardware) nevezzük. A gépház doboz alakú, lehet fekvő, vagy álló attól függően, hogy

Részletesebben

Számrendszerek. Bináris, hexadecimális

Számrendszerek. Bináris, hexadecimális Számrendszerek Bináris, hexadecimális Mindennapokban használt számrendszerek Decimális 60-as számrendszer az időmérésre DNS-ek vizsgálata négyes számrendszerben Tetszőleges természetes számot megadhatunk

Részletesebben

C programozás. { Márton Gyöngyvér, 2009 } { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi

C programozás. { Márton Gyöngyvér, 2009 } { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi C programozás Márton Gyöngyvér, 2009 Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi 1 Könyvészet Kátai Z.: Programozás C nyelven Brian W. Kernighan, D.M. Ritchie: A C programozási

Részletesebben

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK

II. Mérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Mérési Utasítás Linux/Unix jogosultságok és fájlok kezelése Linux fájlrendszerek és jogosultságok Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések szabályozása érdekében a fájlokhoz tulajdonost, csoportot

Részletesebben

M/74. közismereti informatika írásbeli (teszt) érettségi vizsgához

M/74. közismereti informatika írásbeli (teszt) érettségi vizsgához OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Világbanki Középiskolák 2003. M/74 Elbírálási útmutató közismereti informatika írásbeli (teszt) érettségi vizsgához Tételszám Megoldás Pontszám Tételszám Megoldás Pontszám 1. B 2

Részletesebben

INFO1 Számok és karakterek

INFO1 Számok és karakterek INFO1 Számok és karakterek Wettl Ferenc 2015. szeptember 29. Wettl Ferenc INFO1 Számok és karakterek 2015. szeptember 29. 1 / 22 Tartalom 1 Bináris számok, kettes komplemens számábrázolás Kettes számrendszer

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK INFORMATIKAI SZAKMACSOPORT SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL Rendelkezésre álló idő: 90 perc Elérhető pontszám: 60 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI

Részletesebben

4. BEMENET EGYSÉGEK. 4. Bemenet egységek

4. BEMENET EGYSÉGEK. 4. Bemenet egységek 4. Bemenet egységek A bemeneti perifériákkal a számítógépbe kívülről adatokat, programokat juttathatunk be. Íme röviden felsorolva a legismertebb bemeneti egységek: 1. Billentyűzet 2. Egér és más mutató

Részletesebben

Tudásszint mérés feladatlap

Tudásszint mérés feladatlap Tudásszint mérés feladatlap 9. évfolyam Útmutató: Semmilyen segédeszköz nem használható! A feladatlap kitöltésére 40 perc áll rendelkezésedre! Gondold át válaszaidat! Név:... Dátum:... Iskola:... Osztály:...

Részletesebben

Tervezte és készítette Géczy László 1999-2002

Tervezte és készítette Géczy László 1999-2002 Tervezte és készítette Géczy László 1999-2002 ADATHORDOZÓ Különböző ADATHORDOZÓK LEMEZ hajlékonylemez MO lemez merevlemez CDROM, DVDROM lemez CDRAM, DVDRAM lemez ADATHORDOZÓ SZALAG Különböző ADATHORDOZÓK

Részletesebben

Adathordozók Urbanszky Andrea (URARABI.ELTE)

Adathordozók Urbanszky Andrea (URARABI.ELTE) Adathordozók Urbanszky Andrea (URARABI.ELTE) Lyukkártya 18. század közepétől használják, például szövőszékekben, verklikben, ezek adták az ötletet a számítástechnikai felhasználáshoz. Az 1990-es évekig

Részletesebben

Tervezte és készítette Géczy LászlL. szló 1999-2008

Tervezte és készítette Géczy LászlL. szló 1999-2008 Tervezte és készítette Géczy LászlL szló 1999-2008 ADATHORDOZÓ Különböző ADATHORDOZÓK LEMEZ hajlékonylemez MO lemez merevlemez CDROM, DVDROM lemez CDRAM, DVDRAM lemez ADATHORDOZÓ SZALAG Különböző ADATHORDOZÓK

Részletesebben

1. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! Írd le, mit tudsz a függőleges sorban olvasható

1. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! Írd le, mit tudsz a függőleges sorban olvasható 20. Fővárosi Informatika lkalmazói Tanulmány Verseny 2010/11. Elméleti feladatlap Szövegszerkesztés kategória Név:. Kerület: 1. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! Írd le, mit tudsz a függőleges sorban olvasható

Részletesebben

ADATHORDOZÓ LEMEZ. Különböző ADATHORDOZÓK. MO lemez. hajlékonylemez CDROM, DVDROM. lemez. merevlemez CDRAM, DVDRAM. lemez

ADATHORDOZÓ LEMEZ. Különböző ADATHORDOZÓK. MO lemez. hajlékonylemez CDROM, DVDROM. lemez. merevlemez CDRAM, DVDRAM. lemez ADATHORDOZÓ Különböző ADATHORDOZÓK LEMEZ hajlékonylemez MO lemez merevlemez CDROM, DVDROM lemez CDRAM, DVDRAM lemez ADATHORDOZÓ SZALAG Különböző ADATHORDOZÓK DAT, DATA DATA CARTRIDGE TAPE 1/2 SZALAG A

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai írásbeli vizsgatétel T Szakképesítés: 33 4641 01 Számítógép-kezelő (- használó) (azonosító száma, megnevezése) Tantárgy: Írásbeli feladat Kódszám: T OM 33 4641 01 C5 1 Jóváhagyta:

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú

Részletesebben

PC-Kismester verseny második forduló feladatai. Beküldési határidő: 2011. január 31.

PC-Kismester verseny második forduló feladatai. Beküldési határidő: 2011. január 31. PC-Kismester XIV. informatikai verseny feladatok 1. oldal, összesen: 6 5-8. osztály PC-Kismester verseny második forduló feladatai Beküldési határidő: 2011. január 31. Informatikai alapismeretek 1. Végezzétek

Részletesebben

ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép

ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép A számítógép elsõ ránézésre A PC az angol Personal Computer rövídítése, jelentése: személyi számítógép. A szám í- tógépek rohamos elterjedésével a személyi

Részletesebben

TestLine - 9.A hardver Minta feladatsor

TestLine - 9.A hardver Minta feladatsor TestLine - 9. hardver 2016.07.01. 17:02:14 Melyik lehet központi tár (operatív memória)? (2 jó válasz) 1. 0:49 Normál LU ROM PU Processzor L RM 2. Mi a memória? (1 helyes válasz) datmegjelenítő dattároló

Részletesebben

Navigációs GPS adatok kezelése QGIS programmal (1.4 verzió) Összeállította dr. Siki Zoltán

Navigációs GPS adatok kezelése QGIS programmal (1.4 verzió) Összeállította dr. Siki Zoltán Navigációs GPS adatok kezelése QGIS programmal (1.4 verzió) Összeállította dr. Siki Zoltán A QGIS program GPS eszközök modulja segítségével kétirányú kommunikációt folytathatunk a navigációs GPS vevőnkkel.

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

A számítógép felépítése

A számítógép felépítése A számítógép felépítése Hardver- a számítógép kézzel fogható részei: processzor, monitor, kábel, csatlakozó Szoftver- a számítógép kézzel nem megfogható részei. A szoftver működteti a hardvert, pl: operációs

Részletesebben

Informatika felvételi mintadolgozat

Informatika felvételi mintadolgozat BALASSI INTÉZET Informatika felvételi mintadolgozat Munkaidő: 90 perc Kérjük, hogy tollal dolgozzon! Semmilyen segédeszköz nem használható! Karikázza be az igaz állítások betűjelét! Válasza egyértelmű

Részletesebben

19. Fővárosi Informatikai Alkalmazói Tanulmányi Verseny 2009/2010 Komplex I. kategória Elméleti feladatlap 2010. március 22. Versenyző neve: Megoldás

19. Fővárosi Informatikai Alkalmazói Tanulmányi Verseny 2009/2010 Komplex I. kategória Elméleti feladatlap 2010. március 22. Versenyző neve: Megoldás 19. Fővárosi Informatikai Alkalmazói Tanulmányi Verseny 2009/2010 Komplex I. kategória Elméleti feladatlap 2010. március 22. Versenyző neve: Megoldás Elért pontszáma:... / 75 pont Beszámított pontszáma:...

Részletesebben

Számrendszerek. Átváltás a számrendszerek között: Általában 10-es számrendszerből váltunk tetszőlegesre és tetszőlegest 10-esre.

Számrendszerek. Átváltás a számrendszerek között: Általában 10-es számrendszerből váltunk tetszőlegesre és tetszőlegest 10-esre. Számrendszerek Tízes számrendszer: Ez az általános, informatikán kívül is használt legelterjedtebb számrendszer. Alapja 10 szám 0,1,2,3 9. Decimális számrendszernek is nevezzük. Egyik felhasználása az

Részletesebben

2.1. Jelátalakítás és kódolás

2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1. Jelátalakítás és kódolás Digitalizálás Az információ hordozója a jel, amely más-más formában kell, hogy megjelenjen az ember illetve a számítógép számára. Az ember alapvetően en a természetes környezetéből

Részletesebben

A tervfeladat sorszáma: 1 A tervfeladat címe: ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással

A tervfeladat sorszáma: 1 A tervfeladat címe: ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással .. A tervfeladat sorszáma: 1 A ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással Minimálisan az alábbi képességekkel rendelkezzen az ALU 8-bites operandusok Aritmetikai funkciók: összeadás, kivonás, shift, komparálás

Részletesebben

2.3. Soros adatkommunikációs rendszerek CAN (Harmadik rész alapfogalmak II.)

2.3. Soros adatkommunikációs rendszerek CAN (Harmadik rész alapfogalmak II.) 2.3. Soros adatkommunikációs rendszerek CAN (Harmadik rész alapfogalmak II.) 2. Digitálistechnikai alapfogalmak II. Ahhoz, hogy valamilyen szinten követni tudjuk a CAN hálózatban létrejövő információ-átviteli

Részletesebben

ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA

ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA A PC FIZIKAI KIÉPÍTÉSÉNEK ALAPELEMEI Chip (lapka) Mikroprocesszor (CPU) Integrált áramköri lapok: alaplap, bővítőkártyák SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE

Részletesebben

Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek)

Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek) 9. Laboratóriumi gyakorlat Analóg-digitál átalakítók (A/D konverterek) 1. A gyakorlat célja: Bemutatjuk egy sorozatos közelítés elvén működő A/D átalakító tömbvázlatát és elvi kapcsolási rajzát. Tanulmányozzuk

Részletesebben

Mechatronika Modul 1: Alapismeretek

Mechatronika Modul 1: Alapismeretek Mechatronika Modul : Alapismeretek Oktatói segédlet (Elképzelés) Készítették: Matthias Römer Chemnitz-i Műszaki Egyetem, Szerszámgépek és Gyártási Folyamatok Intézete, Németország Cser Adrienn Corvinus

Részletesebben

A számítógépes adatgyűjtő program használata

A számítógépes adatgyűjtő program használata A számítógépes adatgyűjtő program használata I. Bekapcsolás 1. Az elosztó szekrényen lévő főkapcsoló felkapcsolásával helyezzük a Sütő berendezést feszültség alá! 2. Vezérlés be feliratú nyomógombot ütközésig

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II.

7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II. 7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II. A gyakorlat célja: 1. A shell vezérlő szerkezetei használatának gyakorlása. A használt vezérlő szerkezetek: if/else/fi, for, while while, select, case,

Részletesebben

Első sor az érdekes, IBM PC. 8088 ra alapul: 16 bites feldolgozás, 8 bites I/O (olcsóbb megoldás). 16 kbyte RAM. Nem volt háttértár, 5 db ISA foglalat

Első sor az érdekes, IBM PC. 8088 ra alapul: 16 bites feldolgozás, 8 bites I/O (olcsóbb megoldás). 16 kbyte RAM. Nem volt háttértár, 5 db ISA foglalat 1 2 3 Első sor az érdekes, IBM PC. 8088 ra alapul: 16 bites feldolgozás, 8 bites I/O (olcsóbb megoldás). 16 kbyte RAM. Nem volt háttértár, 5 db ISA foglalat XT: 83. CPU ugyanaz, nagyobb RAM, elsőként jelent

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

Informatika elméleti alapjai. January 17, 2014

Informatika elméleti alapjai. January 17, 2014 Szám- és kódrendszerek Informatika elméleti alapjai Horváth Árpád January 17, 2014 Contents 1 Számok és ábrázolásuk Számrendszerek Helyiérték nélküliek, pl római számok (MMVIIII) Helyiértékesek a nulla

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2012 március 1. tétel A kommunikáció

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Számelmélet

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Számelmélet MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Számelmélet A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

JOGSISZOFT TESZTLAPNYOMTATÓ PROGRAM. A program az egyszer elkészített teszt feladatokat eltárolja, így azok később is kinyomtathatóak.

JOGSISZOFT TESZTLAPNYOMTATÓ PROGRAM. A program az egyszer elkészített teszt feladatokat eltárolja, így azok később is kinyomtathatóak. JOGSISZOFT TESZTLAPNYOMTATÓ PROGRAM Használati utasítás A program segítségével korlátlan számú hagyományos B kategóriás tesztlap nyomtatható, valamint 2345 kérdésből tetszőleges összeállítású tematikus

Részletesebben

MS Windows XP Professional SP2 telepítés virtuális gépre. ember@vodafone.hu

MS Windows XP Professional SP2 telepítés virtuális gépre. ember@vodafone.hu MS Windows XP Professional SP2 telepítés virtuális gépre 1 Előzmények Új gép esetén meg kell győződnünk arról, hogy a gép XP kompatibilis Lehetséges, hogy csak Vista drivereket kínál a gyártó a géphez,

Részletesebben

Számold meg a pontokat A bináris számok

Számold meg a pontokat A bináris számok 1. Foglalkozás Számold meg a pontokat A bináris számok Tartalom A számítógépekben az adatokat nullák és egyesek sorozataként tároljuk és továbbítjuk. Hogyan tudjuk ábrázolni a szavakat és a számokat pusztán

Részletesebben

OPEL INSIGNIA Infotainment kézikönyv

OPEL INSIGNIA Infotainment kézikönyv OPEL INSIGNIA Infotainment kézikönyv Tartalom Touch R700 / Navi 900... 5 R300 Color / R400 Color... 111 Touch R700 / Navi 900 Bevezetés... 6 Alapvető műveletek... 15 Rádió... 48 CD lejátszó... 54 Külső

Részletesebben

USB adatgyűjtő eszközök és programozásuk Mérő- és adatgyűjtő rendszerek

USB adatgyűjtő eszközök és programozásuk Mérő- és adatgyűjtő rendszerek USB adatgyűjtő eszközök és programozásuk Mérő- és s adatgyűjt jtő rendszerek Az USB kialakulása Az USB felépítése Az USB tulajdonságai USB eszközök Áttekintés USB eszközök programozása 2 Az USB kialakulása

Részletesebben

2012.09.30. p e r i f é r i á k

2012.09.30. p e r i f é r i á k Informatika 9. évf. Informatikai alapismeretek II. 2012. szeptember 30. Készítette: Gráf Tímea A számítógép felépítése p e r i f é r i á k 2 1 Perifériák Beviteli perifériák: billenty zet egér érint pad,

Részletesebben

Az információ-tárolás története és tanulságai II.

Az információ-tárolás története és tanulságai II. Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből Az információ-tárolás története és tanulságai II. Mágneses, optikai és elektronikus tárak története http://uni-obuda.hu/users/kutor FI-TK 3/47/1 Információ

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai

Az Informatika Elméleti Alapjai Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Törtszámok bináris ábrázolása, Az információ értelmezése és mérése http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 BMF NIK

Részletesebben

FÁJLOK ÉS MAPPÁK MÁSOLÁSA PENDRIVE-RA ÉS CD-RE A LEGEGYSZERŰBBEN WINDOWS XP-N

FÁJLOK ÉS MAPPÁK MÁSOLÁSA PENDRIVE-RA ÉS CD-RE A LEGEGYSZERŰBBEN WINDOWS XP-N FÁJLOK ÉS MAPPÁK MÁSOLÁSA PENDRIVE-RA ÉS CD-RE A LEGEGYSZERŰBBEN WINDOWS XP-N Ezek a cikkek Atom Manó rovattársam kérdésfeltevése alapján jöttek létre, és mivel Ő a fényképekkel végezhető műveletek kapcsán

Részletesebben

A legfontosabb DOS parancsok

A legfontosabb DOS parancsok A legfontosabb DOS parancsok A DOS parancsok általános formája: KULCSSZÓ paraméterek Az utasítások akár kis-, akár nagybetűkkel is írhatók, a DOS nem tesz köztük különbséget. A kulcsszó és az első paraméter

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT. Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA. tankönyv ötödikeseknek. címû tankönyvéhez

TANMENETJAVASLAT. Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA. tankönyv ötödikeseknek. címû tankönyvéhez TANMENETJAVASLAT Dr. Korányi Erzsébet MATEMATIKA tankönyv ötödikeseknek címû tankönyvéhez A heti 3 óra, évi 111 óra B heti 4 óra, évi 148 óra Javaslat témazáró dolgozatra: Dr. Korányi Erzsébet: Matematika

Részletesebben

Szövegszerkesztés Verzió: 0.051

Szövegszerkesztés Verzió: 0.051 Verzió: 0.051 1 Tartalomjegyzék A Word 2003 munkakörnyezet...9 Word 2003 program megnyitása...9 A Word 2003 képernyő...9 Program bezárása:...11 Az eszköztár...12 Környezetfüggő eszköztár...13 Fájl menü...14

Részletesebben

Informatikai alapismeretek

Informatikai alapismeretek PC-Kismester XIII. informatikai verseny feladatok 1. oldal, összesen: 5 5-8. osztály Országos Pc-Kismester Verseny első forduló feladatai! Beküldési határidő: 2009.12. 04. A válaszokat CD lemezen kérjük

Részletesebben