SZÁZÉVES SZÁZADELŐ Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok

Átírás

1 SZÁZÉVES SZÁZADELŐ Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok

2

3 SZÁZÉVES SZÁZADELŐ Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok Bessenyei Könyvkiadó Nyíregyháza, 2010

4 A Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti Kara HANGSZÓKÉP rendezvénysorozatának kiadványa A kötet megjelenését a Nyíregyházi Főiskola Tudományos Tanácsa támogatta Százéves századelő Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok Sorozatszerkesztő: Nagyné Schmelczer Erika Szerkesztők: Cs. Jónás Erzsébet Pethő József Grafikai terv, nyomdai előkészítés: Szabó Attila ISBN Nyíregyházi Főiskola, Bessenyei Könyvkiadó Nyíregyháza, Sóstói út 31/b Kiadóvezető: Száraz Zoltán IMI Print Kft. Nyíregyháza

5 Tartalomjegyzék Tukacsné dr. Károlyi Margit előszava...7 KULTURÁLIS NYELVÉSZET...11 Abonyi Andrea Tímea Az interkulturalitás megnyilvánulása ruszin (népnyelvi) irodalmi művekben...13 Bárányné Komári Erzsébet A Krúdy-művek ruszin nyelvű fordítása...21 Gorbenko, V. D. A kommunikáció nonverbális komponenseinek kérdéséhez...29 Cs. Jónás Erzsébet Krúdy és Oroszország...37 Pethő József Nyírségi életképek Krúdy műveiben...57 Répási Györgyné Az európaiság eszméje XXI. századi orosz szakszövegekben...75 FORDÍTÁS IRODALOM...81 Ajtay-Horváth Magda Az egyszerűség eleganciája The elegance of simplicity (Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye és angol fordítása)...83 Balogh István Egy Európa és Ázsia határán élő kis finnugor nép irodalma...97 Nagyné Schmelczer Erika A langue-geste fordítása. Ramuz: Jean-Luc persécuté magyarul Veres Ferenc A műfordítás mint kultúrdiplomáciai közvetítés TÖRTÉNETTUDOMÁNY Szirota Szilvia Igazságszolgáltatás a századfordulón Zsoldos Ildikó Politikai kultúra a századelőn

6

7 Tukacsné dr. Károlyi Margit előszava Tisztelt Megjelentek, Kollégák, Hallgatók és Vendégek! A Nyíregyházi Főiskola vezetése nevében szeretettel köszöntök mindenkit, aki kíváncsi a Bölcsészettudományi és Művészeti Kar HANGSZÓKÉP tudományos és művészeti rendezvénysorozatának a Százéves századelő című, második szemeszterére. Kiemelten köszöntöm azokat, akik az elkövetkező napokban tudományos és művészeti előadással, művészeti alkotással, tudományos kutatási eredmények közzétételével, versenyrészvétellel vagy éppen szervezőként, rendezőként öregbítik a kar és az intézmény jó hírét. Száz év előtti korra tekint vissza a tízéves kar. Játszhatunk a számokkal. Száz év az emberiség vagy egy nemzet történetében, kultúrtörténetében már történelmi mértékkel mérhető idő, mely könyörtelenül minősít: az igazi érték megmarad, kihullik az idő rostáján minden, ami talmi. A politikai eszmék, tettek, folyamatok, tendenciák hatása történelmi ténnyé, nemzeti tragédiává vagy dicsőséggé válik. Tíz év történelmi mértékkel még nem mérhető, de éppen elégséges idő arra, hogy kialakuljon és megszilárduljon egy újonnan létrejött kar identitása, megfogalmazódjék küldetése. A kar történéseit mi oktatók és dolgozók saját történelemként éltük meg. Az elmúlt szemeszterek, tanévek történései átformálták éltünket, gondolkodásunkat, igazi együtt gondolkodó és cselekvő közösséggé vált az a sokszínű, sok indíttatású és identitású tanszékcsoport, melyből július 1-jén a BTMFK megszerveződött. Az új kar integrálta a hagyományos bölcsész képzési területek magyar, történelem, idegen nyelvek, az ügyvitel és irodakommunikáció, továbbá a zene és képzőművészet területeit oktató és művelő tanszékeket. S hogy mennyire sikeres volt ez az integráció, ezt a tudományos címek, TDK-helyezések, illetve az ügyvitel terén szerzett magyar és világbajnoki címek sokasága jelzi. Az intézmény, a kar életében is megtörtént a nagy váltás, a rendszerváltás, mely nem járt áldozatok nélkül. Sokszor érezték úgy oktatóink, hogy túl nagy árat fizettek a változásokért, melyek hosszabb távú hatásai még nem érzékelhetők. Az alkotó művészeknek, a tudományos kutatóknak, az oktatóknak az elmúlt évtizedben szobrok, képek formálása, teremtése, a művészi és tudományos alkotó munka helyett akkreditációs beadványok, kimutatások, számítások, költségvetések készítése kötötte le alkotó energiáját, ennek ellenére tíz év alatt sikerült megduplázni oktatóink körében a tudományos fokozattal rendelkezők arányát. A kar működésével folyamatosan bizonyítja, hogy a humán tudományok és a művészetek is részt kérnek a napjainkban oly népszerű K+F folyamatokban és az innovációban. A bölcsész intézetek és tanszékek, az ügyvitel és irodakommunikációs központ, a művészeti intézet és tanszék ez utóbbiakat annak idején rektor úr a kar ékköveiként definiálta erősítik az intézményt, részt kérnek a regionális tudáscentrum szerepkörből, évről évre nő regionális és országos szellemi kisugárzá- 7

8 suk. Igazi innováció, ami itt folyik. Galántai Zoltánhoz hasonlóan mi is azt valljuk, hogy a szellemi indíttatású szerves innovativitás része a bölcsész és művészeti tevékenységnek. A bölcsész tudományoknak, a művészeteknek nagyon fontos szerepük van abban, hogy a közösséget felkészítsék a technikai innováció befogadására azzal, hogy fejlesztik az általános civilizációs evolúciót, nyitottá teszik a közösséget az új befogadására. Számos nagyszerű találmány esetében az aktuális érdektelenség oka éppen az volt, hogy hiányzott az a kulturális beágyazottság, melyet az irodalom, a művészetek készítenek elő. A 21. század elején fontosabb tehát az irodalom, a bölcsészettudományok és a művészetek innovatív szemléletformáló szerepe, mint bármikor a történelemben. Itt, az ország keleti szegletében, ahol egy krajcár mindig hiányzik, a szellemi tőkének, a szellemi kisugárzásnak, a tanulásnak és tanításnak, az alkotó munkának a szerepe hatványozottabb, mint máshol. A HANGSZÓKÉP rendezvénysorozat gazdag programja is ezen innovatív szemléletformáló folyamat egyik láncszeme. A választott korszak, a századelő a magyar művészet és kultúrtörténet egyik legizgalmasabb korszaka, ez senki által nem vitatott tény. Az idő majd eldönti, hogyan értékeli az utókor, a régió az intézmény, a kar eltelt évtizedét. A két századelő politikai, művészeti folyamatai között számtalan párhuzamot lehet vonni. A századelő mind a politika, mind az irodalom, a zene és a képzőművészet terén élethalál harcot kezd vívni saját fennmaradásáért. Az akadémizmus és a modernek vívják csatájukat, egymásnak feszül a populárisabb és a magasabb művészet, illetve a magasabb művészet két ága, a konzervatívok és újítók szinte minden művészeti ágban hadakoznak egymással. A modernek, az újítók képviselik az innovációt. Hogy párhuzamot vonjunk saját történéseinkkel, a Nyolcak művészetét a hivatásos kritika érthetetlennek, a művészettel szemben állónak tartja, mint ahogy az intézménnyel is megesett a nyáron, hogy az újonnan felállított kapuszobor megosztotta a főiskola és a város polgárait. A zenében Kodály és Bartók vívják harcukat az elmaradott zenei ízléssel. Bartók pl. ezt írja Elza húgához: Most új tervem van: a magyar népdalok legszebbjeit összegyűjteni, s a lehető legjobb zongorakísérettel mintegy a műdal nívójára emelni. Ez arra volna jó, hogy a külföld ilyen gyűjteményből megismerhesse a magyar népzenét. Jó magyarjainknak ez persze nem való. Ezek irtóznak minden komoly dologtól. Sokkal jobban ízlik nekik a megszokott cigányos slendrián, amelytől minden zenész és minden művelt külföldi világgá fut. A nyugatosokat is számtalan támadás éri. Őket, akikbe a humanizmus és a szellemi szabadság mélységesen mélyen beleivódott, azért kritizálják, mert nem eléggé magyarok vagy magyarosak, újításaik szolgaian a külföldöt követik. Ez az a korszak, amikor az irodatechnikában, az ügyviteli kommunikációban is jelen van az innovatív gondolkodás ben megjelenik Radnai Béla Egyszerű gyorsírás c. munkája, melyet majd követnek az egységes magyar gyorsírás elméletének kötetei. 8

9 A századelő történéseit és a kar identitását metaforikusan, hangulatban ragadja meg a HANGSZÓKÉP. E rövid, frappáns cím magába sűríti mindazt, ami a századelőt a mai BTMK-hoz köti: a zene, a bartóki és kodályi modell követése, az irodalom, a történelem, a nyelvek kutatása, művészi alkotómunka és a művészettörténelem művelése. Mindegyik tudományágon és képzési területen belül több jelentéssel is jelen van a HANGSZÓKÉP. Feltehetjük a kérdést, hogy a HANGSZÓKÉP második szemesztere miért Krúdy jegyében zajlik. Hogy kifejezze a regionalitást? Azt a kapcsolatot, amely híres szülöttét a vidékről érkező kevésbajszú, feketeszemű fiatalembert, aki tíz év alatt meghódította a fővárost mindig szülőföldjéhez kötötte? Egyik nyíregyházi méltatója szavait idézve: Krúdy otthon volt Pesten, de Krúdy fantáziájának földje mégis a Nyírség, és ihletése szülőföldjének levegője: A lelke, a gondolata sohasem hurcolkodott el hazulról HANGSZÓKÉP. Maga a Krúdy-életmű is HANGSZÓKÉP. Halk tünemények, alig élő fátyolképek, inkább képzelt, mint hallható zenedarabok, a Krúdy Gyula Szindbád-tárcái, élet, amely oly finom, mint az életről való képzelet. Az a csodálatos felejthetetlen szín van Szindbád történetein, amely a régi fotográfiákon teszi nemesebbé az arcokat, amely ócska tükrökre lehell, megőrzött selymeket illatosít, antik ékszerek köveit teszi gyöngédekké és bánatosakká. Ahogy Szindbád mesél, gyengédebb és érzékenyebb a muzsikás cigányok üveghangjainál, az ember régi hangszereket képzel írja Szép Ernő. Fogadják hát szeretettel az elkövetkező napokban e gazdag programsorozatot, mely a karon folyó innovációt, a tevékenységek sokszínűségét mutatja be hangokban, szavakban és képekben. Kívánom, hogy a sokszínű, sok műfajú, több szólamú programok között ki-ki találja meg azt, ami érdekli. Kívánom, hogy váljék a szó nemes értelmében innovatívvá ez a program, ne csak a kar, de a város, a régió számára is. Mielőtt a programot megnyitom, engedjék meg, hogy megköszönjem mindenkinek a munkáját, aki a szervezésben és a lebonyolításban részt vett és részt vesz. Ezennel a programot megnyitom. Kívánok sikeres versenyzést, kiemelkedő helyezéseket, tartalmas előadásokat és fogékony, értő közönséget mindenki számára! Köszönöm figyelmüket! (Elhangzott a november 8-i megnyitó ünnepségen) 9

10

11 KULTURÁLIS NYELVÉSZET

12

13 Az interkulturalitás megnyilvánulása ruszin (népnyelvi) irodalmi művekben Abonyi Andrea Tímea

14

15 Statisztikai adatok szerint a világ lakosságának több mint 70 százaléka többnyelvű, ami azt jelenti, hogy a többnyelvű egyének az anyanyelvük mellett otthonosan mozognak és kommunikálnak még más nyelveken is, többnyire a velük együtt élő, más anyanyelvű és más kultúrájú egyénekkel, csoportokkal és nyelvközösségekkel. Mentalitásukban tehát befogadjak és elfogadjak a másik nyelvet vagy nyelveket, más kultúrákat és más mentalitásokat. Lexikális kölcsönzések, a jövevényszavak átvétele leggyakrabban egy új kultúra, új ismeretek, tárgyak, fogalmak átvételével függ össze. A szókölcsönzések többnyire hang- és alakváltozásokkal is együttjárnak, melyeket gyakran a nyelvek közötti hangtani illetve alaktani különbségek követelik meg. A jövevényszavak az ún. adaptációs (honosító) képzők segítségével illeszkednek be az átvevő nyelv grammatikai rendszerébe, melyeknél az átadó nyelv sokszor nem állapítható meg biztosan, csak a nyelvcsalád, ha egy szó több rokon nyelvben is előfordul. A jövevényszavak gyakran több nyelven keresztül, vagyis több nyelv közvetítésével kerülnek be egy nyelvbe, viszont átadó nyelvként mindig a közvetlen forrást nevezzük meg; a végső forrás felderítése nem is mindig volna lehetséges. Idegen hatásra bármilyen eredetű szóhoz kapcsolódhatnak új jelentések. Például a korai német jövevényszavaknak eredeti, vagyis az átvételkor már megvolt jelentéseik mellé lépett új jelentések túlnyomórészt egy adott nyelven belül lezajlott szemantikai változások eredményeként értékelhetők. A ruszinok nyelvi kérdése mindig szorosan összefonódott a nemzeti identitás problémájával. A ruszin nyelv(ek)et mind a kelet, mind a nyugat felől érkező hatások, ezen kívül számos, az óegyházi szláv liturgikus nyelvéből származó kifejezés különbözteti meg a többi keleti szláv nyelvtől. A ruszin évszázadokon keresztül csak dialektusokban létezett, irodalmi változata nem volt. Azonban a nyelvjárások effajta keveréke körül minden időben léteztek különféle irodalmi nyelvek, melyek hosszú időre visszanyúló tradícióval és nagy tekintéllyel rendelkeztek. Mivel e nyelvjárásokon beszélők határterületen élnek, szókincsükre mindig erős hatással volt a lengyel, a szlovák és a magyar. Így például az Eperjes környéki ruszin lexika nagy része megegyezik a keleti szlovák dialektusok szókincsével; a lemkó-ruszin a lengyel nyelvjárásokkal mutat hasonlóságot; a kárpátaljai ruszinban sok az ukrán dialektusokból átvett elem; a bácsszerémi ruszin a szerb és horvát nyelvjárásokhoz áll közel. A fentebb említett irodalmi nyelvek, illetve nyelvjárások természetszerűleg nagymértékben befolyásolták az idegen eredetű elemek meghonosodását, illetve beilleszkedését a ruszinba. Előadásom témája a ruszin népnyelvű művekben található német jövevényszavak vizsgálata. A legtöbb lexikai germanizmust a szlovákiai, kárpátaljai és a bács-szerémi ruszinban találtam, kevesebbet a máramarosiban és a lemkó-ruszinban. Adaptációs képző nélküli germanizmusok pl.: куншефт: Бовташ Мошка ниґда не кривдив свойих постоянных куншефтÿв0. (Чорі 2005: 70); Вÿн быв неугодным для нього куншефтом. (Чорі 2005: 270); A куншефт honosító képző nélkül, de némi fonetikai változtatással ment át a ruszinba; lemkó-rusz. куншафт (Слимак 1983: 607); szlk. kundšaft (Majtán 1992: 161), még 15

16 szlk. kunčaft, kundšaft, kundšoft (Newerkla 2004: 377, 408, 458); k-szlk. kunšaft (Halaga 2002: 375); m. kuncsaft: vevő, vásárló (üzletben) (Balassa 1940: 461). A m. kuncsaft a TESz alapján ném. eredetű szó, jelentése: bizonyítvány (1753); vevő, rendelő, üzletfél (1798); vö. ném. Kundschaft vevők, ügyfelek összessége; ismeret, tudomás, hír, hírszerzés; tanú, tanúság, bizonyítvány; < a bizalmas szóhasználatban: > (női) vevő, ügyfél. A németből való a cseh kunčaft, kunčoft, kunšaft, kunšoft, szlk. kunčaft vevő, megrendelő is (TESz 1970: 668; ÉKSz 1978: 800); vö. Gombkötő Antal: Nyr. 37 (1908): , Giesswein Sándor: Nyr. 30 (1901): , Bálint Sándor: Nyr. 94 (1970): , P. Kovács Imre: Nyr. 112 (1988): 80 86, Mollay 1989: 250. рінгішпіль < ném. Ringelspiel körhinta, forgó : Вертівся, ги рінгішпіль. (Чорі 2002: 71); Коло рінгішпіля глотилася дітня. (Чорі 2002: 226); A címszóra csak a kárpátaljai ruszinban találtam adatot, mely ebben a formájában feltehetőleg a szlovákból vagy a magyarból került át; kárp. rusz. рінґішпіл (Керча 2007: 269); kárp. ukr. nyvj. рінґлі (Гоца 2000: 61); szlk. ringel, ringle (Newerkla 2004: 410), még szlk. ringalka (Majtán 2000: 67); k-szlk. ringelšpil/ringšpil (Halaga 2002: 849); m. ringlispíl: körhinta (Balassa 1940: 178, ÉKSz 1978: 1171). A ringlispíl (1845) ( körhinta ) baj.-osztr. jövevényszó; vö. baj.-osztr. ringelspiel, bécsi ném. rin lg spüll, ném. Ringelspiel körhinta. A ném. szó a ném. Ringel kis karika és a Spiel játék főnevek összetétele. Eredetileg olyan lovasjáték elnevezése volt, amelyben a kör alakú pályán futó lovasok egy felfüggesztett karikán dárdát hajítottak keresztül. A bizalmas nyelvhasználat szava (Zaicz 2006: 699); m. nyvj.: rîŋgëspír, ringispi, ringispil, ringispir, ringispül, ringlispir (ÚMTSz 2002: 742); vö. Erdődi József: Nyr. 97 (1973): ; vö. ringlis P. Kovács Imre: Nyr. 112 (1988): A honosító képzővel ellátott német jövevényszavak száma jóval több. Ilyen pl.: фара < ném. Pfarre plébánia, parókia : На попiвськiй садибi на фарi Я увидiв красиву жону. (Петровцій 1993: 108);..., у селі стояла дуже красна фара, а дістали до нёй шумного фараря. (Плішкова 1996: 84); Прийдеш дому, запаль фару, жеби фара згорила; тобі хиба не буде, бо то фара валальська; люди фару збудууть, а повіш, жи й тота книжка згоріла, що-сь із неї правду повідав. (Гнатюк 2001: 113); Пуд зерносклад колхоз изпользовав фару, забравши уд попа. (Чорі 2004: 189); A фара -а adaptációs suffixummal ellátott nőnemű főnévként került át a ruszinba; az ukrán és a szlovák is közvetíthette; lemkó-rusz. фара (Слимак 1983: 607); bács-szerémi rusz. фара (Сопка 1976: 30, Горбач 1969: 323); k-szlk. rusz. фара; фарьскый (Ябур Плішкова 2007: 324); RMSz фара plébánia (Csopey 1883: 414); kárp. rusz. фара (Керча 2007: 526); ukr. фара (Грінченко 1909: 375, Гринчишин 1978: 498); szlk. fara (Newerkla 2004: 170, Majtán 1991: 350); k-szlk. fara (Halaga 2002: 246); m. fára: 1. keresztyén hívek gyülekezete, egyházközség, mely egy lelkész vezetése alatt áll ; 2. lelkészi hivataltól járó jövedelem, földbirtok, mely az egyházközség lelkészi hivatalához tartozik ; 3. lelkészi lak (Ballagi 1866: 350, Balassa 1940: 198); m. nyvj. fáré: plébánia (Szinnyei 1901: 545). 16

17 бештеловати < ném. bestellen megrendel, elintéz : Запросив дÿвку у вендиглÿв на вечирю и пÿшов бештеловати (Чорі 2002: 28); Забештеловав собі луксуш на три дны. (Чорі 2004: 29); Брате, ти на сестрине весілля Гудаків замов забештелуй... (Петровцій 1993: 37); Ни забештелуєш, ни закарандачиш Тої цяткы луфту, вбысь туй ни вчадів. (Петровцій 1996: 113); A бештеловати a ném. bestellen ige töve + adaptációs -овати képzővel képzett igealak; bács-szerémi rusz. бештеловац (Сопка 1976: 27); k-szlk. rusz. бештелёвати (Ябур Плішкова 2007: 18); kárp. rusz. бештеловати (Керча 2007: 76); kárp. ukr. nyvj. бештельовати (Гоца 2000: 61); m. nyvj. (meg)bestellál (ÚMTSz 1992: 1039); vö. Abonyi 2003: 19; 2007: 376. Irodalom Гвоздяк О Морфологічна адаптація німецьких запозичень в українських говірках Закарпаття. In: Голомб Л. Г. et al. (ред.) Сучасні проблеми мовознавства та літературознавства. Випуск 5. Матеріал Міжнародної наукової конференції Українська література в загальноєвропейському контексті. Ужгород: Ужгородський Національний Університет Горбач О Лексика говiрки бачвансько-срiмських українцiв. In: Мушинка М. (ред.) Науковий збiрник музею української культури в Свиднику 3. Свидник Гоца Е Особливості функціонування лексем німецького походження в українських говірках Закарпаття. In: Голомб Л. Г. et al. (ред.) Сучасні проблеми мовознавства та літературознавства (Збірник наукових праць). Ужгород: Ужгородський Національний Університет Грінченко Б. (ред.) Словарь української мови I IV. Київ: Академія Наук Української РСР. Гринчишин Д. Г., Гумецька Л. Л., Керницький І. М. (Ред.) Словник староукраїнської мови XIV XV ст. I II. Київ: Наукова Думка. Гринчишин Д. Г., Полюга Л. (Ред.) Словник української мови (XVI першої половини XVII ст.) Львів: Національна Академія Наук України. Інститут українознавства ім. І. Крип якевича. Керча И Русинско-русский словарь І ІІ. // Словник русинсько-руськый І ІІ. Ужгород: ПолиПринт. Мельничук О. С. (гол. ред.) Етимологічний словник української мови. I V. Київ: Наукова Думка. Слимак В Германiзми в словниковому складi лемкiвського українського дiалекту околицi Бардiєва. In: Русинко І. (ред.) Науковий збiрник музею української культури в Свиднику 11. Свид ник Пряшiв Сопка Д Варваризми нємецкого походзеня у нашим язику. In: Творчосц. Рок II. число 2. Нови Сад

18 Фасмер М Этимологический словарь русского языка I IV. Москва: Прогресс. Ябур В., Плїшкова А., Копорова К. 2007: Русиньска лексіка на основі змін у правилах русиньского языка. (Правописный і ґраматічный словник). Пряшів: Русин і Народны новинкы. *** Abonyi A Лексические германизмы в карпаторусинском литературном языке (На основе произведений И. Петровция и И. Керчи). In: Zoltán A., Jászay L. (szerk.) Studia Russica XX. Budapest: ELTE Abonyi A Лексичні германізми у Словарі русинського языка Юрія Чорія. In. Броджі Беркофф Д., Біланюк О., Винар Л. (ред.). Мовознавство книга 5: Збірник наукових статей. Матеріали VI Міжнародного конґресу україністів. Київ Донецьк: Донецький національний університет, Інститут літератури ім. Т. Шевченка НАН України Balassa J A magyar nyelv szótára I II. Budapest: Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. Ballagi M A magyar nyelv teljes szótára I II. Pest: Nap Kiadó (reprint 1998). Bálint S A szegedi népnyelv jövevényszavai. Magyar Nyelvőr 94. évf. 3. sz Bárczi G A magyar nyelv életrajza. Budapest: Gondolat Kiadó. Bárczi G., Benkő L., Berrár J A magyar nyelv története. Budapest: Tankönyvkiadó. Benkő L. (főszerk.) A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára Budapest: Akadémiai Kiadó. Csopey L Rutén-magyar szótár / Русько-мадярский словарь. Budapest. Erdődi J Az osztrák-magyar nyelvi kapcsolatok történetéhez. Magyar Nyelvőr 97. évf. 2. sz Giesswein S Adalékok német jövevényszavainkhoz. Magyar Nyelvőr XXX. évf. IX. sz Gombkötő A Meghonosodott német szavak a szegedi tájszólásban. Magyar Nyelvőr XXXVII. évf. VII. füzet, Juhász J., Szőke I., O. Nagy G Magyar értelmező kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó. Hadrovics L Ungarische Elemente im Serbokroatischen. Budapest: Böhlau Verlag. Halaga O. R. (zred.) Východoslovenský slovník I II. Košice Prešov: Universum. 18

19 Horváth M Német elemek a 17. század magyar nyelvében. Budapest: Akadémiai Kiadó. B. Lőrinczy É., Hosszú F Új magyar tájszótár 1 4. Budapest: Akadémiai Kiadó. Majtán M. (ved. red.) Historický slovník slovenského jazyka I V. Bratislava: Vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied. Mollay K A német magyar nyelvi érintkezések. In: Balázs J. (szerk.) Nyelvünk a Duna-tájon. Budapest: Tankönyvkiadó Newerkla S. M Sprachkontakte Deutsch Tschechisch Slowakisch. Wörterbuch der deutschen Lehnwörter im Tschechischen und Slowakischen: historische Entwicklung, Beleglage, bisherige und neue Deutungen. Frankfurt am Main. P. Kovács I Német jövevényszavak a hosszúperesztegi nyelvjárásban. Magyar Nyelvőr 112. évf. 1. sz Szinnyei J Magyar tájszótár I II. Budapest: Hornyánszky Viktor Kiadása. Zaicz G. (főszerk.) Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Budapest: Tinta Könyvkiadó. Források Petrovaj V Rusyny. Pr ašov: Rusyn ska obroda. Гнатюк В Казка Закарпаття. Ужгород: Карпати Керча І Матяш, король Русинув. Ужгород: ПолиПринт. Керча Т Бобалькы из попрём. Ужгород. Мальцовська М Під русиньскым небом. Пряшів: PIP-ART. Петровцій І Діалектарій...Ужгород: ВВК Патент. Петровцій І Наші співанкы. Осій Берегово Ужгород: Палащукіськый Шор Чікіська Файта. Плішкова А. (ред.) Муза спід Карпат. Пряшів: Русиньска оброда. Чорі Ю Словарь русинського языка І IV. Ужгород. Чорі Ю И днись гоя й завтра гоя. Мукачево: Елара. 19

20

21 A Krúdy-művek ruszin nyelvű fordítása Bárányné Komári Erzsébet

22

23 Krúdy Gyulát Kárpátaljához szenvedélyes vonzalom fűzte. Ismervén a ruszin nép történetét, szokásait, életmódját nagy rokonszenvet érzett az ott élő ruszin nép iránt, amellyel életének több szakaszában találkozott. Érdekelte őt e nép vallása, hitvilága, nyomon követte e vallási-etnikai közösség sorsát. Többször látogatott erre vidékre, látogatásai általában hosszabb ideig tartottak. ĺgy lehetősége volt közelebbről megismerni a ruszin népet. E nép életéről szól a Havasi kürt avagy Ruszka Krajna kistükre című műve. Európa legszegényebb népéről, a magyaroroszokról, más néven: ruténekről szól ez a könyv. Hívják még ezt a népet: kisoroszoknak is, az ő nyelvükön ez ruszinnak hangzik; külföldön uher-nek (magyarnak) mondja ő magát olvassuk a bevezetésben. A ruszin népet csak pozitív jelzőkkel illeti: Szeretni senki sem tud úgy, mint ő; a legszelídebb nép ez; nem képes a gonoszságra; ez az egészséges, szegénységében boldog, egyszerűségében bámulatosan megelégedett nép egyszer még hallatni fog magáról (Krúdy 2001: 8). Ez egy kis nemzet, amely soha nem lázadt, mindig csak tűrt és hallgatott; egy kis ország, amely legszegényebb és legjámborabb Európa mappáján (uo. 9). Hosszabb időt töltve a ruszinok között Krúdynak lehetősége adódott különböző társas összejöveteleken, rendezvényeken is jelen lenni, megismerni a helyi szokásokat, amelyek néha nagyon specifikusak voltak. Krúdy feljegyzései között érdekes leírással találkozunk egy idős bácsi halotti toráról: Most végre víg lárma hangzott fel a néma éjben, a halottas ház felől. Pirosan sikoltva jöttek a női hangok, röfögve a férfi baritonok. A ház ajtaja nyitva volt. Odabent viháncoló, táncoló emberek, mintha megbolondultak volna. Szövétnek módjára lobbant fel a kacaj, nagyot bömbölt a kántor, malac módjára visongott a gyermeklány, sült, sustorgott, lángolt a jókedvnek ez a váratlan pásztortüze a halotti éjben. Odabent nagy mulatság állt a kinyújtóztatott öreg halott körül. Mintha annak a tiszteletére jött volna össze a falu apraja-nagyja, hogy jókedvűen elbúcsúztassák az öreg gazdát az árnyékvilágból (Krúdy 2001: 26). Valamennyien táncolni kezdtek az öreg körül. Karéjban, visítva, dobogva, szinte megvadulva folyik a tánc (uo. 27). A ruszin nép életét bemutató ilyen és hasonló érdekes részletek indokolták, hogy a XX. század elején keletkezett Krúdy-feljegyzések és írások elérhetők legyenek a ruszin anyanyelvű olvasó számára Kárpátalján. Igor Kercsa ruszin műfordító, lexikográfus, nyelvtaníró vállalkozott erre a nemes feladatra. A 2001-ben Miskolcon a Felső-Magyarország Kiadó gondozásában megjelent könyv 1919 és 1995 között kiadott Krúdy-művekből közöl válogatást. A leghíresebb elbeszélések így immár ruszinul is olvashatók: A cirkuszkirály, A lőcsei kakas, Magyarország aranykertje, Magyar tükör, A törpe trombitás, Szindbád. A ruszin nyelvű fordítás előszavában Igor Kercsa megjegyzi, hogy Krúdy jól ismerte a ruszin irodalmat, amelyet nagyra értékelt. Részben ennek köszönhetően a fordító nem az ukrán irodalmi nyelvre való fordítást választotta, hanem egy olyan nyelvváltozatot, amely Kárpátalja keleti szláv népének nyelvi képét tükrözi. Hagyományőr- 23

24 zőként folytatta a XVI. században a mai Kárpátalja területén keletkezett kárpátaljai Nyagovai Posztilla ismeretlen írójának tradícióját, aki igen következetesen használja a nép nyelvét (Dezső 1989: 13), az akkor még jobbára általános elterjedésű úgynevezett máramarosi u-zó nyelvjárást (Mokány 1965: ). Kercsa Igor ruszin nyelvű fordítása lehetőséget biztosít arra, hogy a kárpátaljai hegyvidéki olvasó egy magyar vándor feljegyzései alapján felidézhesse ősei életét, hagyományait, hitvilágát a számukra érthető és lelkükhöz közel álló nyelvváltozaton. A ruszin nyelvű fordítás hűen tükrözi a nemzetek együttélésének eredményét (Kárpátalja többnyelvű régió, vö. 1. táblázat), ennek következtében az interlingvisztikában megfogalmazott nyelvi kontaktusok gyakorlatilag minden típusa érvényesül Kárpátalja multilingvális területén. Az egyik legmélyrehatóbb kapcsolata a magyaroknak a kárpátaljai keleti szlávokkal volt (korábban kisoroszoknak, ruténeknek, rusznyákoknak, uhroruszoknak, azaz magyaroroszoknak, manapság ukránoknak, kárpátukránoknak, kárpátaljai ukránoknak, ruszinoknak nevezik őket és önmagukat). Ez a kapcsolat ma is élő, hiszen több évszázadon át egy államrendszerben éltek (vö. Pan kevyč 1938: 25 26; Bonkáló 1940: 7 37), és jelentős részük ugyanahhoz az egyházhoz tartozott és tartozik ma is. Lélekszám Százalékarány a megye Nemzetiség lakosságán belül Ukránok ,4 80,5 Magyarok ,5 12,1 Románok ,4 2,6 Oroszok ,0 2,5 Cigányok ,0 1,1 Szlovákok ,6 0,5 Németek ,3 0,3 Beloruszok ,2 0,1 Egyebek ,6 0,4 Össznépesség ,0 100,0 1. táblázat. A népesebb nemzetiségek lélekszáma és aránya Kárpátalján az 1989-es és a 2001-es népszámlálás adatai alapján. (Forrás: Molnár Molnár D. 2005: 20). 24

25 Kárpátalja területén elsősorban a permanens és marginális nyelvi kapcsolatok érvényesülnek a ruszin és a magyar nyelv tekintetében. A permanens nyelvi kontaktusok abban nyilvánulnak meg, hogy a két nyelv között tartós, szoros kapcsolatok alakulnak ki a nyelvi közösségek huzamosabb idejű, intenzív érintkezése során. A marginális érintkezések jellemző vonása, hogy a szomszédos területen élő nyelvi közösségek érintkezése következtében alakulnak ki (vö. Rot 2002: 28). A magyar ruszin nyelvi interferencia erős nyomokat hagyott mindkét nyelv szókincsében. Figyelembe véve a magyar etnikai területtel szomszédos szláv nyelvjárásokat, kétségtelen, hogy a kárpátaljai ukrán nyelvjárásokban a magyar jövevényszavak találhatók talán a legmagasabb számban mind mennyiségben, mind időbeli jelenlétüket illetően, sőt mondattani és frazeológiai hungarizmusok is itt terjedtek el a leginkább (vö. Bonkáló 1934: 43; Baleczky 1961: 248; Оros 1963: 52). Hu n g a r i z m u s n a k tekintjük azt a szót, amely közvetlenül vagy közvetve a magyar nyelvből/nyelvjárásokból került a kárpátaljai ruszin nyelvjárásokba s onnan a népnyelvű irodalomba függetlenül attól, hogy a magyarban végső fokon milyen eredetű. A ruszin nyelvű fordításban 112 hungarizmust adatoltunk. Egy részük közvetlen magyar kölcsönzés, másik részük esetében a magyar nyelv közvetítő szerepet töltött be. A vizsgált anyag hungarizmusállományának fogalomkörei érdekes képet mutatnak a magyar ruszin nyelvi kapcsolatok használati szférájáról. A legtöbb szó az életvitel szókincséhez tartozik. Ez azt bizonyítja, hogy a magyar és az ukrán nép elsősorban a hétköznapi élet területén volt kapcsolatban egymással. ĺme néhány példa, amelyben Krúdy magyar szövegében és a ruszin nyelvű fordításban ugyanaz a magyar szó található: боґрийда < m. bokréta (ukr. irod. букет): Хлопы носят калапы из журавлїм пером, из боґрийдов, ціфрованый уёш, ногабицї из чорного сукна, блискачі ґомбічкы, ранцовані чіжмы. КІ 50. < A férfiak darutollas, bokrétás kalapot viselnek, cifra ujjast, fekete posztót, fényes pitykét, ráncos csizmát. KD 38; капура < m. kapu (ukr. irod. ворота): Стріхы хыж погорбили ся пуд ёго тирьхом, капуры пуд ним погребены. КІ 106. < A háztetők meggörnyednek súlya alatt, a kapuk eltemetkeznek. KD 115; леґінь < m. legény (ukr. irod. юнак): Ги даякый леґінь-пруйдисвіт, котрый дячно зайде у кажду корчму, у кажду селянську хыжу КІ 23. < Egy jókedvű vándorlegény ő, aki szívesen megáll minden vendégfogadó, minden parasztház mellett... KD 16; кешервешный < m. keserves (ukr. irod. бідолашний): жебы тїло не мало потребу на минутну кешервешну силу алкоголу. КІ 27. <... hogy ne legyen szüksége testének az alkohol pillanatnyi, keserves kamatú erejére. KD 20. A magyar nyelvből kerültek át és honosodtak meg a ruszinban a szakmák megnevezései, amelyek közül néhány már archaizmussá vált: кантор < m. kántor (ukr. irod. дяк): Душпастырь тай кантор-дяк туй єдинствені культурникы. КІ 25 < Az egyszerű kultúra hősei itt a lelkipásztorok s tanítómesterek. KD 18; кочіш < m. kocsis (ukr. irod. водій):... кочіш лем помоливши ся жене кочію из удчаяныма рутниками. КІ 94. < imádkozva hajt a kocsis az elszánt 25