Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységéről. Rövid összefoglaló

Átírás

1 Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységéről Rövid összefoglaló A tudományos kutatás támogatása az OTKA pályázati rendszerén keresztül 2003-ban összességében 15,05%- kal csökkent. A költségvetési törvényben megadott 6.700MFt-ból 167,5MFt zárolásra került. Az ÁFA kulcs 12%- ról 25%-ra történő emelése mintegy 560MFt vesztességet jelentett. Ehhez járult továbbá 4,7%-os infláció. Az OTKA szervezet a feladatok jelentős részét sikeresen megoldotta. Az egy kutatási szerződésre jutó támogatási összeg kissé emelkedett, mert az elfogadott pályázatok száma csökkent ban a támogatott kutatások száma 2274, a fiatal kutatói és posztdoktori támogatások száma 305 volt. Összesen 51 Tudományos Iskola pályázat kapott 10-40MFt/év támogatást. Az OTKA a Könyvtárpályázat keretei között összesen 210MFt értékben támogatott tudományos adatbázisokon keresztül történő információellátást, valamint 500MFt értékben járult hozzá közepes értékű tudományos műszerek beszerzéséhez. Az OTKA Bizottság előtt számos feladat áll, melyek közül a legfontosabbak: 1. a pályázati véleményezés nemzetközi szakértők bevonásával történő bővítése; 2. a kiemelkedő pályázatok kiemelt támogatása; 3. a fiatal kutatók támogatásának javítása; 4. az OTKA pályázati, támogatási és ellenőrzési információs rendszerének megújítása. Az OTKA Bizottság kéri, hogy a Kormány vizsgálja meg a következő feltételek javításának lehetőségeit: a. a kutatástámogatások pályázati rendszerének hosszabb távú kiszámíthatóságát; b. a tudományos kutatáshoz nélkülözhetetlen szakmai, tudományos információellátás biztos feltételeit, a folyóiratok, adatbankok hozzáférhetőségét; c. a hazai kiválósági központok, tudományos iskolák kiemelt támogatását. Bevezetés A beszámoló célja Az OTKA-ról szóló évi CXXXVI. törvény 2.. (6) b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette beszámolóját a Kormány részére az OTKA évi működéséről. A jelen beszámoló az előzmények tekintetében támaszkodik az előző évek beszámolóira, kiegészítve az adott évi változásokkal, tevékenységgel, pályázatokkal, sajátságokkal, tapasztalatokkal, eredményekkel. Az OTKA jogállása, célja Az OTKA működését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (OTKA) szóló évi CXXXVI. törvény (Törvény), valamint a Kormány által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) szabályozza. Az OTKA előirányzatából olyan tudományos kutatások, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható, ezeken kívül az OTKA előirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúra-fejlesztésre is. Az OTKA szervezete Az OTKA Törvény értelmében az OTKA vezető testülete az OTKA Bizottság, amely elnökből, két alelnökből és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság tagjai a minisztériumok, a Magyar Tudományos MTA (MTA), a Felsőoktatási Konferenciák Szövetsége, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (2004. január 1-től Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal/Innovációs Tanács), a közgyűjtemények által javasolt szakértők és az OTKA Bizottság keretében működő három Tudományterületi Kollégium - Társadalomtudományi, Élettelen Természettudományi és Élettudományi Kollégium - elnökei. Az OTKA Törvény 2.. (5) pontjának megfelelően a Tudományterületi Kollégiumok három évet elért mandátumú tagjainak évi rotációja megtörtént. Az OTKA Bizottság tagjai az OTKA által támogatott kutatók szavazatai alapján döntöttek az új tagok kiválasztásáról.

2 A Kollégiumok irányítása alatt működő, az egyes tudományos szakterületeket képviselő zsűrik elnökei és tagjai tekintetében is megtörtént a rotáció. Az új elnököket és tagokat az illetékes Kollégiumok tagjai választották ki a kutatói közösség véleményének figyelembevételével, valamint törekedve arra, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok, a főváros és vidék, valamint az egyes tudományos iskolák megfelelő arányban legyenek képviselve a pályázatokat bíráló testületekben. Fejezeti hovatartozás, gazdálkodási környezet Az OTKA Programok 2003-ban az MTA fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzataként szerepelt. Az OTKA Programok előirányzatával kapcsolatban a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogait az MTA elnöke látta el. Az OTKA Programok részére a támogatás az MTA fejezetén keresztül került átutalásra az OTKA Bizottság által jóváhagyott finanszírozási terv alapján tól kezdődően, az ÁFA törvény a kutatási tevékenységet a kedvezményezett körből törölte, így az OTKA kutatások ÁFA adókötelezettsége 12%-ról 25%-ra emelkedett. Az OTKA évi költségvetési támogatása nem tette lehetővé, hogy az OTKA Bizottság, az OTKA törvényben előírt pályázati kötelezettségei mellett, az előző években indult kutatási szerződéseknél kompenzálni tudja a megemelkedett ÁFA költséget. Ebből következően a korábbi években indult kutatások kutatási támogatásának vásárló értéke jelentősen (számításaink szerint 15,56%- kal) csökkent tól kezdődően, az ÁHT törvény értelmében, az OTKA kutatások finanszírozási rendje megváltozott előtt az adott évi OTKA támogatások kutatóhelyre való utalása az újonnan indult kutatásoknál egy, a folyamatban lévő szerződésekre két részletben történt tól a költségvetési intézmények részére a keretnyitás fejezetek közötti megállapodás alapján, előirányzat átadással, fő jogcímekre bontással történik. A kutatók részére a pénzeszközök havi egyenletes ütemezésben állnak rendelkezésre. A fejezetek közötti keretnyitások 2003-ban 2-3 hónapot is igénybe vettek, a kutatási források jelentős késésekkel jutottak el a kutatóhelyekre, ezzel kapcsolatban a támogatott kutatóktól jelentős számú panasz érkezett az OTKA Irodához. Az OTKA Programok működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat ellátó OTKA Iroda önálló jogi személyiségű, önálló gazdálkodást folytató, központi költségvetési szerv ban az MTA fejezetében szerepelt, felügyeletét az MTA főtitkára látta el, működését az OTKA Bizottság elnöke irányította. Az Iroda dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Az OTKA évi működése Az OTKA Programok évi gazdálkodása Bevételek Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott évi előirányzata kutatási témapályázatokra 6.200MFt, műszerpályázatokra 500MFt volt. A Kormány 2133/2003.(VI.19.) határozata értelmében a kutatási témapályázatok jogcímen 155MFt, a műszerpályázatok jogcímen 12,5MFt, összesen 2,5%, került zárolásra, így a költségvetési támogatás összesen 6.532,5MFt volt. Ez a évi költségvetési támogatás 96,05%-a. Az OTKA Programok évi előirányzat-maradványa 395MFt volt, amelyből a 2002-ről áthúzódó kötelezettség - tematikus, ifjúsági pályázatok, műszerpályázat- összesen 336MFt. Az OTKA Bizottság a maradvány fennmaradó 59MFt összegéről úgy döntött, hogy 23MFt-ot a nemzetközi együttműködésben való részvételre, 5MFt-ot a Magyary Zoltán posztdoktori pályázatok dologi költségeihez való hozzájárulásra, 10MFt-ot a könyvtárpályázat 2003.évi keretének kiegészítésére, 18MFt-ot a konferencia szervezés/részvétel, publikációs támogatásra, 3MFt-ot a műszerpályázat 2003.évi keretével együtt használ fel. További bevételt jelentettek a műszerprogram visszafizetései, valamint a lezárult pályázatok maradványainak visszafizetése, amely 62MFt volt. Ezen módosításokkal az OTKA Programok évi bevételi előirányzata összesen 6.990MFt, tényleges teljesítése a december hónapban beérkezett tematikus szerződések 6MFt maradványával együtt 6.996MFt volt. Kiadások Az OTKA Programok évi kiadási előirányzata a módosításokkal együtt összesen 6.990MFt volt, mely az egyes kiadási jogcímeken az alábbiak szerint teljesült, összesen 6.701MFt összegben: Az OTKA Programokból az előző évekről áthúzódó és újonnan indított kutatási szerződések évi támogatására a tematikus pályázatok esetében 3.900MFt, ifjúsági pályázatok esetében 230MFt, a tudományos iskolák pályázatra 1.200MFt került átutalásra. Posztdoktori kutatási szerződésekre 2003-ban 457MFt, nemzetközi együttműködésben

3 végzett kutatásra 34MFt, konferencia szervezés/részvétel, publikáció támogatására 34MFt, könyvtárpályázatra 194MFt, műszerpályázatra 652MFt került átadásra. Előirányzat-maradvány Az OTKA Programok évi kiadási előirányzat maradványa 289MFt. Az előirányzat maradványból 277MFt kötelezettségvállalással terhelt, a megkötött szerződések átmeneti felfüggesztéséből, a műszerbeszerzések elhúzódásából adódik. A visszamondott tematikus és ifjúsági kutatási szerződések maradványa 12MFt, a december hónapban beérkezett 6MFt többletbevétel szintén a tematikus szerződések maradványa. A maradványból 17MFt - az OTKA Bizottság döntésének megfelelően - a posztdoktori kutatási szerződések évre tervezett, de nem teljesített külföldi utazás, konferencia részvétele, illetve a Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj hozzájárulás fedezetéhez szükséges. Az OTKA Iroda évi bevételei és kiadásai Az Iroda gazdálkodásának sajátosságai Az Iroda gazdálkodásának az egyik jellemzője, hogy előirányzatának 70-75%-át a személyi juttatások és ennek TB járulékai teszik ki. Ezeknek a költségeknek pontos tervezése objektív nehézségekbe ütközik. A személyi juttatásoknak majdnem a fele külső személyi juttatás, amely több ezer bírálati díj kifizetéséből tevődik össze. Amíg az adott évben a záró- és részjelentések száma megközelítőleg tervezhető, addig a benyújtásra kerülő pályázatok és az újonnan megkötendő szerződések száma bizonytalan, költségvonzatuk több millió forintos eltérést jelenthet. A pályázatok bírálati folyamata az Iroda részéről csak részben befolyásolható. A zsűrik a pályázatok támogatásáról döntésüket az opponensi vélemények alapján, a költségvetési támogatási összeg ismeretének függvényében hozzák meg. Nehezen tervezhető a TB járulék összege, mivel az opponensi kifizetések száma és az évente változó TB törvények a tervezés időszakában még nem ismeretesek. A bírálati díjak egy részének kifizetése áthúzódik a következő évre. A 2003-ban ténylegesen kifizetett 8133 db különböző típusú megbízási díj kb. 80%-a az év második felében került átutalásra. Bevételek Az OTKA Iroda költségvetési törvényben meghatározott évi előirányzata 331MFt, módosított előirányzata 349MFt volt. Az Iroda évi jóváhagyott közalkalmazotti létszáma 34 fő volt. Az OTKA Iroda évi pénzmaradványa 26MFt volt, amelyből 11MFt évről áthúzódó megbízási szerződésekre és járulékaira, 3MFt évben teljesített dologi kiadások és beruházások kifizetésére, 4MFt a pályázat nyilvántartó rendszer fejlesztésével kapcsolatos beruházásra, 8MFt OTKA kiadványokra és egyéb dologi kiadásokra (konferencia megszervezése, pályázatok meghirdetése) került felhasználásra. Kiadások Az eredeti kiadási előirányzathoz képest Kormány hatáskörben 8,3MFt került elvonásra, ami a dologi kiadások csökkentését jelentette. Az Iroda igénye szerint, fejezeti hatáskörben átcsoportosítás történt a járulékokról a dologi kiadásokra (10MFt). Saját hatáskörben, az előző évi pénzmaradvány terhére 26MFt-tal módosult az eredeti előirányzat. Előirányzat maradvány Az OTKA Iroda évi összes maradványa 10MFt, amelyet a évről áthúzódó kötelezettségek terhelik (2003. évi szolgáltatások, a 2003-ban megrendelt számítástechnikai eszközök, valamint OTKA kiadványok és egyéb szolgáltatások első negyedévre áthúzódó teljesítése). Az OTKA Programok által 2003-ban támogatott pályázatok Tematikus és ifjúsági pályázatok Az OTKA Bizottság az előző évek többéves kutatási szerződései alapján 1836 tematikus és ifjúsági kutatási témát támogatott 2003-ban. A május 2-i határidővel meghirdetett pályázati felhívásra beérkezett 1181 db pályázat (1054 tematikus, 127 ifjúsági), 2.949MFt átlagos éves igényű támogatásáról az OTKA Bizottság január 21-én döntött. Közülük 658-at (590 tematikus, 68 ifjúsági) támogatott, 5.085MFt teljes kutatási időszakra szóló összeggel. Az új pályázatok finanszírozása 2003-ban indult, a 2003 évre jutón új pályázati támogatás 1347MFt volt.

4 A május 5-i határidővel a időszakra meghirdetett újabb pályázati felhívásra 1218 db (1066 tematikus és 152 ifjúsági), 3297MFt/év átlagos, a teljes kutatási időszakra MFt támogatási igényű pályázat érkezett be, amelynek bírálata év végéig megtörtént. A pályázati pénzek elaprózásának elkerülése érdekében, a pályázatok tudományos értékének megőrzése mellett, az OTKA Bizottság a korábbi években meghozott döntését a 2003-ban is fenntartotta. A pályázat beadásának feltétele: a témavezetőnek tudományos fokozattal kell rendelkeznie, egy témavezetőnek egyidejűleg csak egy támogatott OTKA témája lehet. Az OTKA Bizottság döntése értelmében a három nagy tudományterület - társadalomtudományok, élettelen természettudományok, élettudományok - között felosztható támogatási arány a 2002-ben benyújtott témapályázatok esetében 20/40/40% volt. Az egyes zsűrik között felosztható keretek közötti arányt az egyes Kollégiumok évente határozzák meg. Tudományos iskola pályázat Az OTKA Bizottság második alkalommal hirdetette meg február 28-i határidővel a Tudományos iskolákat támogató pályázatát. A pályázat célja nemzetközileg elismert, szakmailag kiemelkedő, a tudományos utánpótlás nevelésében kiváló tudósok által vezetett tudományos iskolák, a legeredményesebb tudományos műhelyek fontos, új témáinak kiemelt (10-40MFt/év) támogatása. A pályázaton tudományos iskolák vezetője (vezetői) köré csoportosult kollektívák vehettek részt. Elsőbbséget élveztek azok a nagyszabású kutatási tervek, amelyek jelentős új eredményeket ígértek és nagy számban vontak be fiatal kutatókat. A pályázati felhívásra 118 pályázat érkezett be, évi 2894MFt, összesen 8.682MFt/3 év támogatást kérve a időszakra. A pályázatok támogatásáról az OTKA Bizottság március 24-én hozta meg döntését: a rendelkezésre álló évi 600MFt összeg 25 pályázat támogatását tette lehetővé. Nagyon sok kiváló pályázat nem részesülhetett támogatásban. Az OTKA Bizottság évente szerette volna meghirdetni a Tudományos iskola pályázatát, amellyel támogatni akarta a jelentősebb hazai tudományos iskolák kutatásait, azonban ennek meghirdetésre 2004-ben a pénzügyi elvonások miatt - nem kerülhetett sor. Posztdoktori kutatási pályázat A pályázat célja, hogy a PhD képzést sikeresen befejezett kutatók közül az arra érdemeseket támogassa, elõsegítve ezzel tudományos egzisztenciájuk megalapozását, illetve kibontakozását, valamint külföldrõl történõ hazatérésük esetén a hazai kutató közösségen belüli megmaradását. Az 1996-tól kezdõdõen meghirdetésre kerülõ posztdoktori kutatási pályázat keretében évente 50, 2002-tõl évente 70 fiatal (35 év alatti), kiemelkedõen tehetséges kutató kaphat 1-3 éves idõszakra fõállású támogatást a kutatóhelyén. Az OTKA Bizottság döntése értelmében az egy kutatásra jutó támogatási összeg: 225EFt havi bruttó illetmény, dologi kiadásra 1,5MFt, konferencián való részvételre 0,2MFt. A április 7-i határidõvel, nyolcadik alkalommal meghirdetett pályázati felhívásra jelentkezõ 97 pályázó közül 24 kezdhette meg posztdoktori kutatásait 2003-ban, 45-en pedig a korábbi években elkezdett OTKA kutatásuk folytatásához kapták meg a szükséges támogatást, 1 fõ pedig a korábban kért halasztás után január elseje után folytatta kutatásait. Az OTKA Bizottság óta minden évben támogatta az Oktatási Minisztérium által alapított Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért (AMFK) keretében meghirdetett "Magyary Zoltán" posztdoktori ösztöndíj pályázatot ban 5MFt-tal járult hozzá a pályázók kutatási költségeihez. Nemzetközi együttműködésben végzett kutatás Az OTKA óta tagja az Európai Tudományos Alapítványnak (ESF- European Science Foundation), amely 29 európai ország 76 tagszervezetét tömöríti. Az ESF tevékenysége kiterjed az európai tudománypolitika alakítására, közös kutatási programok támogatására. Az OTKA az MTA-val (1991. óta tag) közösen 50-50% arányban fizeti az ESF tagdíjat és a különböző kutatási programokban való részvételt. Az Oktatási Minisztérium által koordinált holland-magyar kormányközi egyezmény keretében az OTKA és a holland NWO (Netherlands Organization for Scientific Research) 1995 óta közösen hirdet meg pályázatokat tudományos együttműködésben végzett kutatásokra. A korábbi években és 2003-ban megkötött 3 új szerződés alapján 2003-ban 15 kutatási téma részesült támogatásban ban új pályázat nem került meghirdetésre. Az OTKA 1999-től csatlakozott az MTA és az amerikai NSF (National Science Foundation) között létrejött Megállapodáshoz, amelynek értelmében közösen meghirdetett együttműködési pályázatokat támogatnak. A március 31-i és szeptember 30-i határidőkkel meghirdetett beadási határidőkre összesen 19 pályázat érkezett be, amelyek bírálata a magyar fél részéről 2003-ban megtörtént. Az NSF jóváhagyása után kerülnek ezek a pályázatok 2004-től finanszírozásra. A korábbi években született döntéseket is figyelembe véve a támogatott 32 pályázó közül 2003-ban 26 részesült kifizetésben 2003-ban, az MTA-OTKA közös, 50-50%-os arányú finanszírozásában.

5 Hat tárca (OM, MTA, EüM, FVM, OMFB, OTKA) egyetértésével alakult meg 1998-ban az a Konzorcium, amely az EU Keretprogramokban való pályázást elősegítő brüsszeli EU K+F Kapcsolati Iroda (HunOR) létrehozását, finanszírozását és működését tűzte ki célul. A Megállapodás értelmében az OTKA évi 5MFt-tal járult az Iroda működtetéséhez az időszakban. Az OTKA Bizottság júliusában Megállapodást írt alá a német DFG-vel (Deutsche Forschungsgemeinschaft) a magyar és a német kutatócsoportok közös kutatásainak és a kutatásban részt vevő fiatal kutatók oktatásban való részvételének támogatására. Az OTKA Bizottság augusztusában felvételi kérelmet juttatott el a EUROHORCs (European Union Research Organisations Heads of Research Councils) elnökéhez az OTKA társult tagként való csatlakozása érdekében, amelyre hivatalosan májusában került sor. Az OTKA a EUROHORCs tagjaként, részt vett a kiváló, fiatal tehetséges kutatók egzisztenciájának elősegítését szolgáló, az európai tudományos térségben való kutatás támogatására, Európa 15 országa 18 tudománytámogató intézménye által meghirdetett European Young Investigator (EURYI) Awards Programban, amelynek 40kEURO/év alaphozzájárulását az MTA-val közösen fizetik. A pályázat öt éven át, évi 250kEURO biztosít pályázatonként, a nyertes 25 pályázó részére, kutatási költségeik fedezésére. A december 15-i határidőre 26 pályázat érkezett, amelyek bíráltatását az OTKA Bizottság által felkért 7 fős OTKA-MTA közös Bizottság végezte el külső bírálók bevonásával. Az OTKA Bizottság a programhoz való hozzájárulás arányában - két pályázatot továbbított az ESF által koordinált, nemzetközi szakértői Bizottsághoz, amely a támogatásról szóló döntését júliusában hozza meg. Konferencia szervezés/részvétel és publikáció támogatása Az OTKA évi keretéből elkülönített összeg, valamint a pályázati maradványok, visszafizetések pénzeszközeinek összege terhére kerültek támogatásra, a 2003-ban három pályázati határidővel meghirdetett pályázat alapján, a konferencia szervezés/részvétel és publikációs kérelmek ban beérkezett 1354 pályázat közül 399 kapott támogatást 40MFt értékben, mivel az elvonások miatt a harmadik pályázati körre nem állt rendelkezésre szétosztható keret. A Társadalomtudományi Kollégium március 14-i határidővel, rendkívüli publikációs pályázatot hirdetett meg az OTKA kutatási eredmények megjelentetésére. A pályázati felhívásra 29 db pályázat érkezett be, 30MFt támogatási igénnyel. Ebből 7 pályázat kaphatott támogatást 2MFt összegben. Az OTKA Bizottság két éven át jelentős támogatást nyújtott az OTKA által támogatott kutatások eredményeit bemutató tudományos ismeretterjesztő filmek készítésért és műsorra tűzéséért a DunaTV-nek, azonban 2003-ban kerethiány miatt erre nem került sor. Az OTKA kutatások eredményeit bemutató Élet és Tudomány folyóirat részére 5MFt, a Magyar Tudomány részére 1,5MFt került átutalásra. Műszerpályázat Az OTKA Bizottság március 17-i határidővel, 3-15MFt értékű műszerek beszerzésére műszerpályázatot írt ki. A pályázat célja az alapkutatások területén a hazai kutatómunka tudományos színvonalának és hatékonyságának emelése, elősegítve ezzel a hazai kutatói közösség kutatási eszközeinek fejlesztését, a kutatók tudásának hazai hasznosítását, mind a felsőoktatási, mind a kutatóintézeti keretek között. A felhívásra 692 pályázat érkezett be, 5.222MFt igénnyel. A rendelkezésre álló 500MFt keretből 96 pályázat kaphatott támogatást. Az igények 9%-át lehetett kielégíteni. Könyvtárpályázat Az OTKA Bizottság a hazai felsőoktatási és MTA kutatóintézeti hálózatban kutatók, oktatók, hallgatók részére a legfontosabb kutatási területek nemzetközi szintű műveléséhez elengedhetetlenül szükséges információk biztosítása érdekében 2003-ban hatodik alkalommal, az Oktatási Minisztériummal (OM) közösen hirdetett könyvtárpályázatot március 31-i határidővel. Az OTKA Bizottság a könyvtárpályázat meghirdetését és a pályázatok támogatásáról szóló döntését az Oktatási Minisztériummal egyeztetve alakította ki. Az OM és az OTKA Bizottság a pályázat keretében támogatni kívánta a tudományos könyvtárak részére elektronikus adathordozókon illetve hálózatokon elérhető adatbázisok és "full text" folyóiratok közös beszerzését. A kiemelt, országos jelentőségű, nagy adatbázisok beszerzését (Web of Science, Elsevier Science Direct, Swets Net) az Oktatási Minisztérium külön keret terhére szerezte be, ezért ezekre ennek a pályázatnak a keretében nem lehetett pályázni. A beérkezett 26 db, 388MFt támogatási igényű pályázat közül az OM-OTKA közös Könyvtárbizottsága 16 pályázat támogatásáról döntött 210MFt összegben.

6 A pályázatok elbírálásának folyamata Az OTKA pályázatok elbírálása, az elért tudományos eredmények értékelése nemzetközi összehasonlításban is elismerést váltott ki. A zsűrizés objektivitását a különböző testületekben helyet foglaló szakemberek szigorú, az OTKA törvényben rögzített rotációjával biztosította az OTKA Bizottság. A tematikus és ifjúsági pályázatok elbírálásának főbb szempontjai: a kutatási téma alapkutatás jellege, tudományos jelentősége, a várható eredmények, a kutatás személyi feltételei, a pályázók várható eredményessége, a kutatás megvalósíthatósága, a kért támogatás pénzügyi realitása, az eddigi tudományos eredmények (publikációk, hivatkozások), korábban lezárult OTKA pályázat alapján vagy más pályázati rendszerben elért tudományos eredmények és azok hasznosulása. A pályázatokra az illetékes szakmai zsűri jelölt ki opponenseket. Az opponensi vélemények alapján a zsűri rangsorolta a pályázatokat és a rendelkezésre álló keret figyelembevételével javaslatot tett a támogatásukra. A szakmai zsűrik észrevételei alapján, az OTKA Bizottság által meghatározott kiemelt tudományos kutatási irányok figyelembevételével, a Tudományterületi Kollégiumok javaslatot tettek az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására a költségterv fő tételei szerinti előirányzati bontásban. A végső döntést az OTKA Bizottság hozta meg. A tudományos iskola pályázatok bírálatát az erre a pályázatra külön felkért 27 fős szakértői zsűri az alábbi szempontok szerint végezte el. A pályázó korábbi iskolateremtő- és jelenlegi tudományos tevékenysége, - a pályázati téma alapkutatás jellege, tudományos jelentősége, újszerűsége, megvalósíthatósága, várható eredményei, hazai ill. nemzetközi jelentősége, - a kutatás személyi feltételei, garanciái, a részt vevő kutatók eddig elért tudományos eredményei, a kutatómunkában részt vevő PhD hallgatók és posztdoktorok eddigi tevékenysége, - a tudományos iskola keretében eddig elért eredmények, különös tekintettel a PhD iskola keretében végzett munkákra, továbbá a bevonni kívánt kutatók eddigi tevékenységére, - kutatás intézményi, tárgyi feltételei, - a kért támogatás pénzügyi realitása, - a lezárult OTKA kutatások során elért eredmények. A zsűri által elbírált és rangsorolt pályázatok támogatásáról a végső döntést az OTKA Bizottság külső szakértők bevonásával kiegészített 15 fős bizottsága hozta meg. A posztdoktori pályázatok elbírálását az OTKA Bizottság által felkért Posztdoktori Bizottság végezte, amelynek tagjai az egyes Tudományterületi Kollégiumok képviselői voltak. A bírálati vélemények alapján kiválasztott kutatók személyes meghallgatása után került sor a végső döntésre. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatási pályázatokra az illetékes szakmai zsűri jelölt ki bírálókat. Az opponensi vélemények alapján, az illetékes Tudományterületi Kollégium által felkért szakértő rangsorolta a pályázatokat, amelynek alapján az OTKA Bizottság a külföldi partnerrel egyeztetve hozta meg a közös támogatási javaslatot. A konferencia szervezés/részvétel és publikációs pályázatok elbírálására az egyes Tudományterületi Kollégiumok külön Utazási és Publikációs Bizottságot hoztak létre. A Bizottság által tett támogatási javaslatot az illetékes Tudományterületi Kollégium elnöke hagyta jóvá. A műszerpályázatok lebonyolítására az OTKA Bizottság - a Tudományterületi Kollégiumok javaslata alapján - 14 főből álló Műszerbizottságot kért fel, akik feladata a pályázati kiírás megfogalmazása, a pályázati űrlapok és opponensi értékelő lapok kialakítása és a pályázatok értékelése volt. A bírálatokhoz külső opponenseket kértek fel. A Bizottság döntését az OTKA Bizottság elnöke hagyta jóvá. A könyvtárpályázatok bírálatára az OTKA Bizottság az Oktatási Minisztériummal (OM) közös Könyvtárbizottságot állított fel, amelybe az OM és az egyes Tudományterületi Kollégiumok jelöltek képviselőket, valamint könyvtárszakértők is tagjai voltak a Bizottságnak. A pályázatokat több bíráló véleményezte, majd a Bizottság javaslatát az OTKA Bizottság elnöke hagyta jóvá. Az OTKA Bizottság az egyes pályázatokról hozott döntését az OTKA Hírlevélben vagy annak külön számában, valamint az OTKA Internetes honlapján hozza nyilvánosságra. A szerződéskötés, a támogatás felhasználásának szabályai, ellenőrzés Az OTKA Bizottság döntéséről az Iroda értesítette a pályázókat a zsűri értékelő lapok és az opponensi vélemények (név nélküli) megküldésével. A támogatott pályázatok esetében, az OTKA Bizottság elnöke nevében az Iroda szerződést kötött a témavezetővel és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel. A szerződések formai és pénzügyi ellenőrzését az Iroda végezte, amelynél figyelembe vette a Bizottság által meghatározott kritériumokat: személyi költség, rezsi- és kezelési költség. A szerződések munkatervét szakmailag a zsűrik ellenőrizték. A kutatási témákra megkötött szerződések alapján az Iroda - a finanszírozási terv szerinti ütemezésben, a költségvetési támogatás függvényében - a költségvetési intézmények részére előirányzat átadással átadta, egyéb

7 kutatóhely részére átutalta a szerződésben jóváhagyott összeget, amelyről a témavezető évente köteles elszámolni. A támogatási összeg keretnyitása az érvényes OTKA szerződések alapján történt, annak figyelembevételével, hogy a témavezetőnek volt-e az OTKA-val szemben elmaradt elszámolási illetve beszámolási kötelezettsége ban 655 új tematikus szerződés, a tudományos iskola pályázat keretében 25 szerződés megkötéséről kellett gondoskodni. A szerződéskötés folyamatát lelassította, hogy a témavezetők sok esetben hibásan készítették el szerződésüket. A szerződések 63%-át kellett visszaküldeni javításra, pótinformációra. A szerződéskötés ügyintézésénél többletfeladatot jelentett az, hogy 2002-től kezdődően be kell kérni és továbbítani kell a 160/2001. (IX.12.) Kormányrendelet által előírt Nemzeti Kutatás-nyilvántartó Rendszer adatlapját. Az elnyert támogatás felhasználásáról, a kutatómunka előrehaladásáról a témavezetőknek évente, a tárgyévet követően, szakmai és pénzügyi beszámolót kell beküldeniük. A beérkezett beszámolót szakmailag az illetékes zsűri bírálta el zsűritag vagy - egyedi esetekben - külső opponens bevonásával. A formai és pénzügyi ellenőrzést az Iroda végezte el ban a évi kutatómunkáról várható 2025 részjelentés közül 15-öt (0,74%) nem küldtek be a témavezetők. A beküldött jelentések között nem volt olyan, amelyet ne fogadott volna el a zsűri. A zsűrik, az opponensek több esetben kértek pótinformációt, vagy újabb jelentést. Sor került személyes meghallgatásra és helyszíni szemlére is. A jelentések egyharmadát kellett visszaküldeni korrekcióra és ezek közül többet, többször is. A pénzügyi elszámolások mintegy 30%-tól kellett bekérni tételes, bizonylatokkal alátámasztott elszámolást. Az OTKA Iroda megküldte a témavezetőknek a pénzügyileg és szakmailag elfogadott részjelentést és szükség esetén továbbította az opponens illetve a zsűri elnök véleményét, észrevételét is. Az Iroda külön listán vezette azokat a témaszámokat (2003-ban kb. 290), ahol valamilyen beszámolási kötelezettség elmaradása, el nem fogadott jelentés szerepel, mert az OTKA Bizottság döntése értelmében a hiányosság pótlásáig semmilyen OTKA támogatás nem adható. Az érvényben lévő OTKA kutatási szerződések nagy száma nem tette lehetővé, hogy a rész- és zárójelentések szakmai és pénzügyi ellenőrzését egy évnél rövidebb idő alatt el lehessen végezni. A posztdoktori kutatási szerződésekről a kutatók féléves szakmai, valamint éves pénzügyi jelentést küldtek, amelyet a Posztdoktori Bizottság tagjai értékeltek. A lezárult kutatások eredményeiről rövid összefoglaló jelent meg az OTKA Hírlevélben. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokról a tematikus pályázatokhoz hasonlóan éves- és zárójelentést kellett a témavezetőknek készíteni. A konferencia szervezés/részvétel és publikációs támogatásban részesült kutatók az úti jelentést illetve a megjelent kiadvány egy-egy példányát megküldték az OTKA Iroda részére. Ezen kívül pénzügyi elszámolást is készítettek a ténylegesen felmerült költségek igazolásával. A korábbi években megkötött műszerszerződések szakmai felelőseinek, a beszerzést követő öt éven át, évente beszámolót kell küldeni az eszközök működőképességéről, az elvégzett tudományos mérésekről, azok alapján megjelent publikációkról, együttműködésekről. A kutatók többsége beszámolójában a támogatással beszerzett műszerek zavartalan működéséről és eredményes, publikált kutatásokról adott tájékoztatást. A műszerek a mai kor elvárásainak általában megfeleltek, ritkán fordult elő meghibásodás vagy kisebb üzemzavar, korszerűsítésre általában csak a számítástechnikai eszközöknél volt szükség. A műszereket a pályázatban ismertetett kutatási feladatokra használták. Az 1998-ban meghirdetett műszerpályázat keretében támogatott pályázatok szakmai felelőseinek 78%-a, a 2001-es pályázat szakmai felelőseinek 91%-a, a 2002-es pályázat szakmai felelőseinek 87%-a tett eleget évi beszámolási kötelezettségének. Az OTKA támogatásával 2002-ben beszerzett eszközök jobb kihasználtsággal való működtetése és a kutatói együttműködések mind szélesebb körű létrejöttének elősegítése érdekében 2003-ban az OTKA Hírlevél mellékleteként megjelent a műszerek legfontosabb paramétereit és a műszerekkel végezhető mérések rövid ismertetőjét tartalmazó kiadvány harmadik kötete. A könyvtárpályázat nyertesei az OTKA támogatásból beszerzett elektronikus adatállományok használatáról évente beszámoló jelentést készítettek. Ezen kívül évente rövid ismertető is készült az adatállományok legfontosabb jellemzőiről és a felhasználók köréről. Ez az ismertető az OTKA Hírlevélben megjelent a kutatók tájékoztatása céljából.

8 Az OTKA által támogatott kutatások eredményességének értékelése, közzététele A kutatás befejezésekor a tevékenység eredményességéről és az előirányzatok felhasználásáról a témavezetők kötelesek - az OTKA Bizottság által jóváhagyott szempontok szerint és a megadott határidőre - zárójelentésüket elkészíteni. Ha a témavezető elmulasztja zárójelentését beküldeni, annak pótlásáig nem részesülhet további OTKA támogatásból. A zárójelentések szakmai értékelésének szempontjai: mennyiben hozott a kutatás új ismereteket, illetve igazolt korábbi tudományos feltételezéseket, az új ismereteknek mekkora jelentősége van a szaktudomány szempontjából, milyen volt a kutatáshoz kapcsolódó publikációs tevékenység, az elért eredmények mennyire voltak összhangban a kutatásra fordított támogatással, a felmerült költségekkel. A zárójelentések szakmai értékelésére a zsűrik egy-egy opponenst jelöltek ki. A zsűrik az opponensi vélemények alapján értékelték a kutatási jelentéseket, és javaslatot tettek a minősítésükre: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A zárójelentések pénzügyi elszámolását az OTKA Iroda ellenőrizte ben 958 kutatás zárult le. 21 (2,2%) témavezető nem küldte be zárójelentését. A beérkezett 937 zárójelentésből 55 (5,9%) értékelése még nem fejeződött be. Az értékelt 882 zárójelentés közül 451 (51,1%) kiválóan megfelelt, 296 (33,6%) jól megfelelt, 131 (14,8%) megfelelt minősítést kapott, és 4 (0,5%) zárójelentést nem fogadott el a zsűri. A beküldött 937 zárójelentésből a kutatási témában megjelent publikációk száma - a témavezetők által megadott számok alapján db, azaz 14,4 db publikáció/pályázat. A zárójelentések értékeléséről a témavezetők megkapták név nélkül az opponensi véleményt, valamint a zsűri indoklását, a kutatási eredmények értékelését. A jelen beszámolóhoz csatoltuk a Tudományterületi Kollégiumok 2002-ben lezárult kutatásai közül az egyes zsűrik által kiemelkedőnek tartott eredmények ismertetését. Az OTKA tematikus és ifjúsági kutatási pályázatok eredményeinek rövid összefoglalóiról készített kiadványok közül: Az 1999-ben megjelent háromkötetes - az időszakot bemutató, - valamint az egykötetes az 1997-ben lezárult kutatásokról szóló kiadványok után 2003-ban ismét háromkötetes kiadvány jelent meg, amely az időszakban lezárult kutatások összefoglaló eredményeit tartalmazza Tudományterületi Kollégiumonként ban a 2001-ben lezárult, 2004-ben pedig a 2002-ben lezárult kutatások eredményei rövid összefoglalójának egykötetes kiadványa jelent meg. A évben lezárult mintegy 813 kutatásról készített zárójelentésüket április 23-ig kellett beküldeniük a témavezetőknek. Ezek bírálata külső szakértők bevonásával, pénzügyi ellenőrzésük pedig az OTKA Iroda által történik. A zárójelentéseket 2003-tól kezdődően elektronikus formában is be kell küldeniük a témavezetőknek, amelyet az Iroda a majdan felálló Nemzeti Digitális Archívumba fog továbbítani. A köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI törvény, valamint az OTKA Iroda e törvénnyel összhangban készített Iratkezelési Szabályzata alapján 2003-ban megkezdődött a korábban lezárult tematikus és ifjúsági pályázatok keretében történt kutatások teljes dokumentációjának folyamatos leadása az MTA Levéltárba ban 1439 lezárult kutatás anyaga, valamint a nem támogatott pályázatok közül 5140 került a Levéltárba leadásra. OTKA Ipolyi Arnold Díj Az OTKA Bizottság elnöke a hazai alapkutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett sok éves munkásság elismeréseként Ipolyi Arnold Díjat adományoz évente a Tudományterületi Kollégiumok javaslata alapján. Az évi díjak átadására a Tudomány Napja hetében került sor, amikor is 11 főnek adta át az OTKA Bizottság elnöke a tudományfejlesztési díjat. Az OTKA nyilvánossága, rendezvényei Az OTKA Bizottság a német DFG-vel (Deutsche Forschungsgemeinschaft) Promoting Hungarian-German Cooperation in Physics címmel közös konferenciát szervezett a fizika területén május án, az MTA Székháza Felolvasótermében. A több mint 120 kutató részvételével megtartott nemzetközi konferencia célja a két ország közötti tudományos együttműködések elősegítése volt. A DFG újabb Megállapodást készít elő a DFG-OTKA együttműködés kibővítésére a közös projektek támogatása területén. Az OTKA Bizottság által november én megrendezett OTKA Tudományos Iskola Fórum keretében mutatták be - a február 28-i határidővel második alkalommal meghirdetett tudományos iskola pályázatát keretében támogatott kutatások témavezetői kutatási tervüket, annak tudományos jelentőségét, várható eredményeit, hazai és nemzetközi jelentőségét. A 25 előadásból álló másfélnapos konferencia sikere méltóképpen bizonyította, hogy a megítélt támogatások kiváló tudományos iskolák kutatásaihoz járultak hozzá.

9 Az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért és az OTKA november én hatodik alkalommal rendezte meg közös konferenciáját az egri Eszterházy Károly Főiskolán a posztdoktori kutatási támogatásban részesült fiatal kutatók eredményeinek bemutatására. A konferencia bebizonyította, hogy milyen nagy jelentősége van a fiatal, tehetséges kutatók támogatásának. A rendezvény alkalmával külön kiadvány jelent meg az OTKA posztdoktori kutatások témavezetőinek bemutatásával, eddigi eredményeik ismertetésével. Az OTKA Hírlevél 2003-ban 4 alkalommal jelent meg, amely kb példányban került térítésmentesen kiküldésre: az OTKA pályázatok bírálatában részt vevő testületek tagjainak, a nagyobb kutatóhelyek vezetőinek, a megrendelőknek, az utolsó négy pályázati fordulóban támogatott kutatóknak, újságíróknak és az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának. A fentiek megkapják az OTKA Bizottság döntéséről készített Különszámot, az OTKA által támogatott műszerekről készített Műszerismertetőt is. A kutatási eredmények rövid összefoglalóiból készített kiadvány 1000 példányban jelenik meg, amelyet a döntéshozók kapnak meg. Az OTKA honlapján ( a fontosabb információk megtalálhatók: OTKA Törvény, OTKA SZMSZ, az OTKA Bizottság, a Tudományterületi Kollégiumok, Zsűrik tagjai, pályázati felhívások, pályázati űrlapok, opponensi értékelő lapok, pályázati döntések, szerződés-, rész- és zárójelentés elkészítéséhez szükséges nyomtatványok, az OTKA Hírlevél utolsó számai, az OTKA Kutatási eredmények rövid összefoglalói. Az OTKA Bizottság tárgyalásokat folytatott a média képviselőivel az OTKA kutatási eredmények folyamatos és minél szélesebb körben való bemutatására (Duna TV Rt, Magyar Tudomány, Élet és Tudomány) Az OTKA Bizottság részéről megoldandó feladatok 1. a pályázati véleményezés nemzetközi szakértők bevonásával történő bővítése; 2. a kiemelkedő pályázatok kiemelt támogatása; 3. a fiatal kutatók támogatásának javítása; 4. az OTKA pályázati, támogatási és ellenőrzési információs rendszerének megújítása. Az OTKA Bizottság kérése a Kormány felé Miután a kutatási szerzõdések általában 3-4 év alatt megoldható feladatokra vonatkoznak, és a pályázatok lebonyolítása legalább 9 hónapot vesz igénybe, a kutatás dinamikája szükségessé tenné legalább 2 évre az elõretekintést. Ezért kérjük, hogy a Kormány vizsgálja meg a következő feltételek javításának lehetőségeit: a. a kutatástámogatások pályázati rendszerének hosszabb távú kiszámíthatóságát; b. a tudományos kutatáshoz nélkülözhetetlen szakmai, tudományos információellátás biztos feltételeit, a folyóiratok, adatbankok hozzáférhetőségét; c. a hazai kiválósági központok, tudományos iskolák kiemelt támogatását. Budapest, május 26. Makara B. Gábor az OTKA Bizottság elnöke Összefoglaló jelentés az OTKA Társadalomtudományi Kollégiumához tartozó, OTKA által támogatott, 2002-ben lezárult és ban értékelt kutatási témák kiemelkedő eredményeiről A Társadalomtudományi Kollégium keretében 2002-ben lezárult kutatások eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze. Az OTKA lehetőségei között nem lehet megoldani a rendkívül munkaigényes forráskiadások folyamatos munkáját, ami komoly gondot okoz. Az igen különböző tudományterületeken elért eredmények egy részének jelentősége a nemzeti kultúra gondozásában és föltárásában hasznosítható. Emellett - (elsősorban) a jogtudományi, közgazdasági, statisztikai-demográfiai kutatások - új szempontokat, közvetlenül fölhasználható érveket, összefüggéseket, kínálnak. a politikai döntéshozók számára is. Az állam- és jogtudományok területén lezárult kutatások a közigazgatási jog, a polgári jog és a jogtörténet körében hoztak jelentõsebb tudományos eredményeket. Ezek között fontos helyet foglalnak el a felelõsségbiztosítás idõszerû problémáinak történeti-összehasonlító elemzései, amelyek a vonatkozó hazai szabályozás továbbfejlesztéséhez is elméleti alapokat adnak. Ugyancsak értékes, és a jogtörténet-tudomány körén kívüli szakterületek mûvelõi számára is figyelemre méltó eredményekkel zárult az amerikai alkotmánytörténet egyes, ma is eminens aktualitással bíró kérdéseit vizsgáló kutatás. A tárgyidõszakban nyolc politikatudományi kutatás fejezõdött be. A kutatások igen széles spektrumban mozogtak. Közülük idõszerûsége okán is az Európai Unió országainak választási rendszereit elemzõ kutatást emeljük ki, amely e rendszereket összehasonlította a magyar választási rendszerrel. Fontos eredményeket hozott a kelet-közép-európai regionális együttmûködési hálózatokról befejezett, igen újszerû kutatás.

10 Kiemelhetõ még a regionalizmus és a kisebbségvédelem összefüggéseit feltáró és elemzõ, színvonalas eredményekkel zárult projektum. A 2002-ben lezárult filozófiai kutatások közül kiemelkedõ a Descartes kései írásaiból, illetve levelezésébõl készített válogatás (Test és lélek, morál, politika, vallás), Lock Értekezés az emberi értelemrõl címû mûvének, Spinoza Teológiai-politikai tanulmányának kiadása. Német és angol nyelven is megjelent a Budapesten rendezett Gadamerszümpozion anyaga. Jelentõs a husserli fenomológia orosz filozófiai és mûvészeti alkalmazásának a kutatása, és Hume Az erkölcs alapelvei címû mûvének multikulturális szempontú vizsgálata. Elkészült a magyar nyelvû filozófiai irodalom bibliográfiai adatot földolgozó bázisa, ami on line formában is használható. A közgazdasági pályázatok hagyományosan igen széles területet zárnak közre. Egyrészt tematikailag érintik a társadalom, a nemzetgazdaság, a vállalatgazdaság (és a jövõkutatás) számos területét, másrészt módszertanilag is eltérõek. Az egyik végletet az igen elvont filozófiai megközelítés reprezentálja (Három paradigma a jövõkutatásban), ahol a pályázók úgy vélik, megtalálták a posztmodern filozófia minden eddiginél átfogóbb tudománylogikai megalapozását, kijelölték az evolúciós rendszerelméletek használatának adekvát feltételeit a módszertani általánosítás szintjén. A másik oldalon egzakt gazdaságmatematika használata hozott olyan eredményt, amely ha jó kezekben van, nem csak valós állításokat takar, de igen hasznos eszköze lehet a gazdasági elõre látásnak is. Kétségtelen, ebben a vonatkozásban a legkiemelkedõbb alkotásokat a Kooperatív játékok: megoldások és alkalmazások címû kutatás tartalmazza, melynek keretében elsõ kategóriás nemzetközi folyóiratokban születtek publikációk. Olyan neves Nobel-díjas közgazdászok eredményeihez szól hozzá a pályázat mint Nash, vagy Neumann és Morgenstein. Itt kell kiemelni az egészségügyi szektor reformjával foglalkozó munkát, ami hosszú idõn keresztül meghatározó tényezõje lehet a területtel foglalkozóknak, hiszen a könyv átfogja a posztszocialista átmenet elsõ tíz évének értékelését is. A mû összefoglaló ajánlásokat fogalmaz meg az egészségügyi szektor számára, ahol a reform alapgondolata a közpénzekbõl és a háztartások saját jövedelmébõl történõ finanszírozás, az állami és a magántulajdon, az adminisztratív és a piaci koordináció harmonikus összekapcsolása. Módszertana is figyelemre méltó, hiszen a verbális megfogalmazás mellett az ökonometriai modellek használata nagyobb objektivitást eredményez. További jelentõs mû A hosszú gazdasági ciklus címû, aminek módszertana a gazdaságmatematikai modelleket használókat követi. A többszektoros gazdaságot nem lineáris modellekkel írja le, s ezek felhasználásával az amerikai és a magyar gazdaság mozgását hasonlítja össze. Nem csak a GDP alakulásának nyomon követése történik meg, hanem a tõke mozgásáé is. A vállalat-gazdaságtan témakörében egyedülálló áttekintés A tudásalapú gazdaság és a közgazdasági elmélet címû könyv, amelynek szerzõje a legmodernebb termelési filozófiákról szólva igen részletesen tárgyalja az olyan termelésirányítási rendszereket, mint a JIT, vagy a tömeges testre szabás módszertana. Ezek azért is igen jelentõsek, mert ugyan a JIT már közel harminc éves lesz, ugyanakkor még egyetlen nem japán termelõ cég sem tudta tökéletesen lemásolni a technológiát, az utóbbi években kibontakozó újabb japán csoda pedig a gondolatok fontosságát húzza alá. A magyar irodalomtörténet és modern filológia terén kiemelkedõ jelentõségû a Kölcsey kritikai kiadás három megjelent kötete (Versek és mûfordítások, Országgyûlési tudósítások, Országgyûlési naponkénti jegyzések). Az utóbb említett kiadvány jelentõségét növeli, hogy eddig ismeretlen s rendkívüli forrásértékû szöveget tartalmaz. A Magyarországi közgyûjteményekben õrzött kódextöredékek feltárása és az eredmények publikálása címû program keretében a soproni anyag feltárását végezték el s jutottak meggyõzõ eredményre. Móricz Zsigmond naplója eddig kéziratárakban szétszórva található anyagot tesz közzé tudományos jegyzetanyaggal. A közép- és kelet-európai irodalmi párhuzamokat és kapcsolatokat vizsgáló kutatás keretében jelenet meg a Keresztirányok címû kötet, amelynek anyaga felöleli és új értelmezését adja a XIX-XX. század folyamán e térség egészében ható irányzatoknak. A mûvészettörténeti pályázatok eredményei közül kiemelkedõ a középkori kõtöredékek módszeres feldolgozása és közzététele (megjelent a Lapidarium Hungaricum kötete). Nagyszabású munka volt az Esztergomi Keresztény Múzeum századi olasz képeinek tudományos feldolgozása; valamint a kecskeméti Fotográfiai Múzeum gyûjteményének sajátos módszerû földolgozása. A zenetudományi pályázatok közül kiemelkedik Erkel Ferenc Bátori Mária címû elsõ operájának nagypartitúra formában való megjelentetése. A magyarországi nemzetiségek népzenéjének gyûjtése népdal lejegyzésével gyarapodott. Elkészült a Svájcban világhírt szerzett Veres Sándor bibliográfiája. A néprajzi pályázatok tartalmi megoszlása igen változatos a 2002-ben lezárt kutatások között. Ezek magukba foglalják a folklór (népköltészet, népszokás, néptánc), az anyagi kultúra (építkezés, szakrális emlékek, tárgyalkotó népmûvészet), és a társadalomnéprajz (mentalitástörténet, népi jog, életmódváltozás, etnikai tér, társadalmi rétegek, változó falu) különbözõ témáit. A tárgykörök lényegében a magyar kulturális örökség népi mûveltségének jelentõs részére, s a Kárpát-medence mai határainkon túli területein élõ magyar közösségekre is kiterjedtek. A legjelentõsebb eredményeket a Hatások, konfliktusok és változások az újkor népi mentalitástörténetében, a Magyar népi építészeti archívum és a Komplex etnikai kutatások a Kárpát-medencében címû kutatások hozták. A néprajztudomány területén elért eredmények több pályázat esetén bizonyos vonatkozásokban (pl. együtt élõ nemzetiségek, etnikumok, közösségek; kulturális és társadalmi kölcsönhatások), más tudományterületek számára is közvetlenül vagy közvetve hasznosíthatók. Jelentõsek az épített kulturális örökség megóvása, a mûemlékvédelem területén elért eredmények, amelyek a társadalmi-gazdasági-politikai változásfolyamatok modellezésében, illetve az e téren keletkezõ konfliktusok lehetséges kezelésében nyújtanak/nyújthatnak fontos ismereteket.

11 A nyelvtudomány területén kiemelkedõ hazai jelentõsége van az erdélyi történeti helynévgyûjtés három kötetének, az erdélyi magyar nyelvjárások anyagát feldolgozó kiadásnak (A romániai magyar nyelvjárások atlasza. VIII. kötet); a Peer-kódex, a Nagyszombati Kódex, a Kazinczy-kódex és a Pozsonyi Kódex kiadásának. Az Egy poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram keretében két kötet készült el. Nemzetközi figyelmet érdemel a románmagyar nyelvcsere folyamatának leírásával kapcsolatos 18 tanulmány, valamint a Névtudományi kutatások az uráli nyelvek körében címû kutatás, melynek eredményeképpen megszületett az Onomatica Uralica címû periodika (eddig öt kötete jelent meg) Elméleti és gyakorlati szempontból nagy jelentõségû a Strukturális magyar nyelvtana 3. Morfológia kötetének megjelenése, valamint az e kutatáshoz szervesen kapcsolódó lexikon szerkezetét tárgyaló kötet elõkészítõ munkája (megjelent az Elõtanulmányok a szótár szerkezetéhez címû kiadvány). Az ókortudomány területén igen fontos eredményt jelent a pannóniai görög feliratok és a barbaricumi latin feliratok corpusának elkészítése. Jelentõs eredményeket hozott az antik rétoriskolák kutatása és két attikai rétor beszédeinek magyar nyelvû kommentáros kiadása, valamint Szent Jeromos mûveinek vizsgálata a Vergilius-kommentárok tükrében. Az orientalisztika kiemelkedõ eredménye az MTA Könyvtárában õrzött Stein Aurél-hagyaték angol nyelvû katalógusának megjelenése. Több mint 2000 új dallammal gyarapodott a kazak-anatóliai népzenegyûjtemény, az anyag feldolgozását három megjelent kötet dokumentálja. Fontos eredmények születtek a buddhista filozófia kínai értelmezését illetõen és a perzsa grammatikai irodalom arab forrásainak feltárásában. Több fontos kötet jelent meg a bolgár-török nyelvek areális történeti kapcsolataira vonatkozóan. Elkészült egy jelentõs monográfia a 17. századi török-erdélyi diplomáciai kapcsolatokról, s egy másik, ugyancsak fontos angol nyelvû könyv Hercz Miksa pasa ( ), Egyiptomban mûködõ magyar mûemlékvédõ és múzeumigazgató életérõl és tevékenységérõl. Létrejött egy olyan adatokkal is feltöltött keretrendszer program, mely lehetõvé teszi Belsõ-Ázsia és Mongólia történeti és nemzetiségi viszonyainak térképeken való megjelenítését. A pszichológiai kutatások közül kiemelkedõ eredmények születtek a magyar morfológia és a téri kifejezések vizsgálatában. Igazolódott, hogy a magyar nyelvben is szétválik a szabályok és a szótári alapú megoldások használata. Mesterséges téri kifejezések vizsgálatával sikerül kimutatni, hogy a téri kifejezések elsajátítását az észlelés jelentõsen befolyásolja. Egyes fejlõdési zavarokban (Down-szindróma, Williams-szindróma) a téri nyelv használata szorosan összefügg a téri-vizuális emlékezet mûködésével. Az emlékezeti rendszer egy alacsonyabb szintû, de mûködésében intelligens eleme az akusztikus szenzoros emlékezet. Eseményhez kötött agyi potenciálokkal végzett vizsgálatokban sikerült azonosítani a hasonló mechanizmusokra épülõ vizuális változásdetekciót. Feladatfüggõ azonosításkor az akusztikus és vizuális kapcsolatok újra-ellenõrzési folyamatok közvetítésével jönnek létre. A pedagógiai kutatásokban új eredményeket hozott az iskolai teljesítmények és a képességek összefüggéseinek vizsgálata. Az alkalmazható tudás, az iskolai teljesítménymutatók, a képességek és a tanulás érzelmi-motivációs jellemzõinek elemzésével kiderült, hogy a 7. és 11. osztályban is a vártnál lassúbb a képességek fejlõdése, a tudás alkalmazhatósága az iskolán nem lép túl. Óvódásokkal és kisiskolásokkal végzett vizsgálatok bizonyították a kognitív alapfunkciók fejleszthetõségét és optimalizálhatóságát. Egy sikeresen zárult pályázat keretében a kutatók részletes felmérést készítettek a magyarországi idegennyelv-tudás és idegennyelvtanítás állapotáról. Az eredmények elméleti és gyakorlati szempontokkal szolgálnak a nyelvtanításhoz, fordítástanításhoz. A régészet területén jelentős eredményeket értek el a Rétköz honfoglalás- és Árpád-kori leletanyagának a közlésében, a Kárpát-medence korai bronzkori történetéhez készülő leletkataszter munkálataiban. Sajnálatos módon a magyar őstörténeti témában nem volt lezárt pályázat. A statisztikai-demográfiai kutatások középpontjában a magyar társadalom jelenének és jövõjének egyik legtöbb aggodalomra okot adó gondja, a népesség folyamatos csökkenésébõl és a kedvezõtlen népesedési folyamatokból adódó kérdések álltak. A dinamikus modellekkel készített elõreszámítások 2050-re mintegy 1-1,5 milliós népességcsökkenést prognosztizálnak kedvezõtlen korstruktúra és családi állapot szerinti összetétel mellett. Egy másik kutatás eredményei szerint a magyar társadalomban ugyanakkor még markánsan jelen van ez a pozitív, tradicionális értékrend, amely megfelelõ családpolitikai, munkaerõ piaci támogatás mellett képes lenne fékezni vagy megfordítani a kedvezõtlen népesedési folyamatokat. Az alacsony házasságkötések ellenére a házasság továbbra is legideálisabb, leginkább vágyott életforma Magyarországon. A köztudatban a gyermeknek, a családnak - nemzetközi viszonylatban kiemelkedõ értéke van. Tapasztalható ugyanakkor az individualista értékrend elõretörése is. A fiatal korban párkapcsolat nélküli egyedülállókkal foglalkozó kutatás egyfelõl ezen új magatartási forma megjelenésére hívja fel a figyelmet, de azt is megállapítja, hogy ez az un. szingli életforma inkább az objektív, szubjektív körülmények hatására, semmint tudatos elhatározás nyomán alakult ki. Hosszú távon a most tartós partnerkapcsolat nélkül élõ fiatalok is házasságot, vagy együttélést, családot és mindenekelõtt gyermeket szeretnének. A szociológiai kutatások közül az új magyar gazdasági, politikai és kulturális elit vizsgálata, a Kaotikus fejlõdés és fraktál mintázatok címû téma, a hazai cigányság gazdasági és társadalmi helyzetérõl készítetett elemzés és az öngyilkosságok alakulásának a vizsgálata. Továbbá az 1956-os intézet Oral History Archivumában található életinterjúk részleges földolgozása. jelentõs az, hogy a Human Development Index (HDI) és a szubjektív jólét (SWB) indikátoribak képzési módját vizsgáló kutatás megállapította, hogy nemzetközi összehasonlításban a HDI kevésbé érzékeny, mint komponense, a GDP, de érdemi összefüggésben áll az ország átlagos szubjektív jólétével, csakúgy mint az aktív vallásosság, az államszocialista múlt, vagy a gazdasági válság.

12 A történettudományi kutatások közül kiemelkedõ eredmények születtek a középkori és koraújkori forrásfeltárás területén. Ilyen a római Biblioteca Angelica magyar vonatkozású, 1800-ig nyomatásban megjelent könyveibõl a térképek, atlaszok, veduták és földrejzi leírások összegyûjtése, valamint a Budai jogkönyv publikálása alapos bevezetõ tanulmánnyal, jegyzetekkel, kommentárokkal. Digitális formában tették hozzáférhetõvé a Királyi Könyvek (Libri Regii) közötti idõszakban keletkezett 47 kötetében található mintegy 22 ezer oklevelet. A Magyar Országos Levéltár Mohács elõtti forrásairól készülõ információs rendszer adatbázisába 75 ezer levéltári és publikált regesztát vittek be, s CD valamint on line formában egyaránt kutatható. Elkészült egy több mint 1000 dokumentumot tartalmazó forrásgyûjtemény a pécsváradi monostor középkori történetérõl és A magyarországi humanista történetírás címû projekt keretében Thuroczy, Ronsamus, Tubero, Bonfini és Oláh Miklós mûveinek stíluskritikai vizsgálata. A magyar-román együttélés a felvilágosodástól a rendszerváltásig címû téma keretében jelentõs eredmények születtek az identitás és transzkultarilitás; a történelmi rendszer dialektikája, az es évek történetírása és a nemzeti mitológia-történetírás témakörében. Elkészült az /12 közötti országgyûlések forrásanyagának a földolgozása, ami különösen az adózás, a hadtörténet, a magyar politikai elit és a bécsi udvar viszonyára vonatkozóan hozott új eredményeket. Nyolcvannyolc közös külügyminiszter életrajzi adatainak és hivatali pályafutásának földolgozása cáfolja azt a közkeletû tételt, amely szerint a közös tisztviselõi kar egységes nemzetek feletti testületet alkotott. Ezzel szemben bizonyítja, hogy a dualista rendszerben a magas rangú hivatalnokok vállalták magyarságukat, magyarként szolgálták a birodalom érdekeit. Megjelent az között lezajlott képviselõválasztások feldolgozott adatbázisa három kötetben, CD-Rom melléklettel, táblázatokkal, térképekkel. Tudománytörténeti újdonság a XX. század elsõ felének magyar matematikusairól szóló munka is. Összefoglaló jelentés az OTKA Élettelen Természettudományi Kollégiumához tartozó, OTKA által támogatott, 2002-ben lezárult és 2003-ban értékelt kutatási témák kiemelkedő eredményeiről A természettudományi kutatások világszerte változatlanul gyorsuló ütemben fejlõdnek. Az OTKA szinte egyedülálló pályázati rendszere az igen korlátozott anyagi lehetõségei ellenére igyekszik rugalmas lehetõséget biztosítani új kutatási témák, területek beindítására vagy éppen a már folyó, igen fontos kutatások elmélyítésére. Ebben a feladatban az igen nagy hátrányt jelentõ anyagi korlátok ellenére az OTKA sok kutatási területen, igen sok témában ért el látványos, nemzetközi elismerést kiváltó sikereket. A tudományterületünkhöz tartozó témák fõbb eredményeit nem lehet egy rövid beszámoló korlátjai között ismertetni, csak egy-egy reprezentáns eredmény megemlítésére jut lehetõség. A matematikai, fizikai, kémiai, mûszaki, földtudományi kutatások számos eredményét kellene felsorakoztatnunk az elméleti jellegû eredményektõl, a kémiai, az anyagszerkezeti kutatásoktól és az informatika fejlesztések területén elért sikerektõl a mûszaki, vagy a földtudományokban született eredményekig. Az Élettelen Természettudományi Kollégium két fõ kutatási területen (természettudományok és mûszaki-tudományok) kilenc zsûri munkáját koordinálja. Az OTKA által támogatott alapkutatások számtalan nemzetközileg elismert eredménye, vagy akár a hazai sikerek alkalmazásai egyaránt a hazai alapkutatások támogatásának igen jó megtérülését bizonyítják. Az egyes szakterületekhez tartozó kutatások nemzetközileg jelentõs vagy hazai szempontból kiemelkedõ eredményei közül példaként az alábbiakat emelhetjük ki: Matematika (matematika, operációkutatás, számítástudomány) A matematika és számítástudományok területén folyó kutatások széles spektrumában, a számelmélet, az algebra, a valószínûségelmélet, a diszkrét matematika, a matematikai analízis, a topológia és a számítástudomány területén nagyszámú kiemelkedõ eredmény született. Ezek közül, reprezentánsként csak néhányat sorolunk fel. A számelméletben a prímszámok eloszlására vonatkozó alapvetõ eredmény, hogy x és x+x a között mindig található prímszám. Itt rekordot sikerült elérni az a=0,525 kitevõvel. Az évszázados Goldbach-sejtéssel kapcsolatban is sikerült elõrelépni, például annak bizonyításával, hogy minden elég nagy páros szám elõáll két prímszám és legfeljebb hét 2-hatvány összegeként. Az algebrai számelméletben Yokoi és Chowla bizonyos valós kvadratikus bõvítések osztályszámára vonatkozó sejtéseit sikerült bebizonyítani. A függvényegyenletek elméletében új eljárásokat dolgoztak ki, így a konvolúció típusú egyenletek megoldására Fourier-típusú transzformációt konstruáltak, az összetett egyenletek monoton megoldásainak meghatározására egy regularitásjavító eljárást fejlesztettek ki, és több más eredmény mellett sikerült teljesen megoldaniuk a kétváltozós kváziaritmetikai közepekre vonatkozó Matkowski Suto problémát. Fiatal kutatók a valós függvénytanban értek el értékes eredményeket. Felfedezték, hogy a Lipschitz-hányados leképezések növelhetik egy altér dimenzióját. Igazolták, hogy 1-nél kisebb pakolási dimenziójú kompakt halmaz

13 kontinuumnál kevesebb eltoltjával nem fedhetõ le a számegyenes, továbbá, hogy vannak látható halmazból látható láthatatlan halmazok a síkon. A molekuláris számítástudomány területén megmutatták a Watson-Crick komplementaritás elvére épülõ ún. Watson-Crick-Lindenmayer rendszereknek a Turing-géppel egyenlõ kiszámítási erejét, amely korlátozott méretû rendszerekre is fennáll. A valószínûség-elmélet terén martingálelméleten alapuló módszert dolgoztak ki véletlen fák aszimpotikus tulajdonságainak vizsgálatára, és ez hatásosan volt alkalmazható az utóbbi idõben igen népszerûvé vált Barabási- Albert modellben is. A pénzügyi matematikában fontos szerepet játszó nemlineáris idõsorok, az ún. ARCH és GARCH folyamatok vizsgálata is fontos eredményekhez vezetett. Fizika (csillagászat, fizika, szilárdtestfizika) A fizika tudományterületén, amelyhez az atom- és molekulafizika, a csillagászat, a mag- és részecskefizika, az optika és kvantumelektronika, a szilárdtest-fizika, a statisztikus fizika, továbbá olyan fontos határterületek, mint a biológiai fizika tartoznak, az elmúlt évben az OTKA támogatásával számos kiváló eredmény született. A csillagászati kutatásokban, amelyek a Nap és a Naprendszer vizsgálatától a galaxisok nagyskálájú tanulmányozásáig tejednek sikerült a Naprendszer mágneses terének az Ulysses ûrszondával megfigyelt ingadozásait jobban megérteni és érdekes, fraktál struktúrákat kimutatni a helioszferikus mágneses térben. A kutatók olyan hatékony kombinált optikai és számítógépes eljárásokat dolgoztak ki, amelyek segítségével eredményesen lehetett a galaxisok csoportosulásának törvényszerûségeit vizsgálni. Az anyag legalapvetõbb alkotórészeinek és a közöttük fellépõ törvényszerûségeknek a vizsgálatával foglalkozó nagyenergiás fizika területén a relatívisztikus nehézion ütközések elméletében a dinamikai leírásban és a kvarkhadron fázisátalakulás megértésében születtek fontos eredmények. A kutatók fontos szerepet játszanak a CERN-ben folytatott kísérletek elõkészítésében, kivitelezésében és a megfigyelési adatok kiértékelésében. Így részt vettek az ún. standard modell korlátjainak vizsgálatában és a kvantumszíndinamika három fontos paraméterének meghatározásában. A hagyományos magfizika keretében is született eredmények közül az urán egy izotópjának erõsen deformált állapotú magjában keletkezõ állapotok részletes vizsgálatát emelhetjük ki, ami a maghasadási folyamat jobb megértéséhez vezetett. Az optika a kvantummechanika alapkérdéseinek modellezésétõl a ma már mindennapos használati tárgyakban található alkalmazásokig terjedõ kérdésekkel foglalkozik. Magyarországon ezen széles tartomány szinte minden részén kiemelkedõ eredmények születtek. Sikerült a nagyteljesítményû, rövidhullámú lézerek fokuszált intenzitását, ill. impulzusának energiáját növelni. Magnetooptikai célú, epitaksziális oxid egykristályok növesztésére vonatkozó eljárást sikerült kifejleszteni. A kvantumoptikában pedig igen fontos eredmények születtek a kooperatív jelenségek elméletében. A szilárdtest-fizika a holnap technológiájában várhatóan nagy szerepet játszó nanofizikától a szerkezeti anyagok mechanikai tulajdonságainak mikrofizikai magyarázatáig rendkívül nagy területet ölel fel. A kutatók kiváló eredményeket értek el a korrelált elektronrendszerek elméleti és kísérleti vizsgálatában, többek között az antiferromágnesség és a szupravezetés kapcsolatának megértésénél. Sikerült új fullerénszármazékokat elõállítani és ezek szerkezetét is meghatározni. Ezekkel kapcsolatban igen érdekes tulajdonságokat fedeztek fel és pásztázószondás technikákkal további új szénalapú nanoszerkezeteket tudtak kimutatni. Az elektronmikroszkópia területén elsõsorban az intermetallikus fázisokkal és a széles tiltott sávú félvezetõkkel kapcsolatban születtek értékes, új eredmények. A statisztikus fizikában igen fontos eredmények születtek az egyensúlytól távoli rendszerek (pl. Liesegang jelenség) és a zajanalízis területén. A sûrûségmátrixon alapuló renormálási csoport transzformáció továbbfejlesztése az alkalmazások széles skáláját ígéri. Figyelemre méltó fejlemény a statisztikus fizika igen kiterjedt, számos nemkonvencionális területre behatoló sikeres alkalmazása. Az OTKA támogatások révén a magyar kutatók a nemzetközi tudományos együttmûködésekben fontos szerepet játszanak. Csak példaként említhetõ a külön kétoldalú együttmûködés céljából létrehozott holland-magyar pályázat, ennek keretében született meg a mechanikusan ellenõrizhetõ töréskapcsoló (MCBJ) és számos érdekes, fontos eredmény az alacsony hõmérsékleti szilárdtest-fizikában. Kémia I. (analitikai kémia, fizikai kémia, szervetlen kémia, radiokémia) A "fenntartható fejlõdést", vagyis az egész társadalmat érintik a metalloenzim-modellek területén végzett kutatások. Számos pályázat kapcsolódott ilyen témákhoz, beleértve a preparatív, szerkezetkutatási és kinetikai vizsgálatokat. A szóban forgó fémorganikus vegyületeknek katalitikus hatása van/lehet, ami utánozva a természetes enzimeket, pl. oxidációs reakciókat (dioxigenáz enzimek mintájára) aktivál. A biokémiai jelentõségen túl, ilyen vegyületek egyrészt a környezetkímélõ ("zöld") kémiai módszerek kidolgozásához vezethetnek, másrészt a jelenlegi technológiák melléktermékeként megjelenõ káros hulladékok feldolgozását segítik elõ. Hosszabb távon hatnak és a tudományos haladás alapjait képezik az elméleti kutatási eredmények is. Ezek közül kiemeljük azokat a jórészt számítógépes szimulációt alkalmazó kutatásokat, melyek folyadékok viselkedését, más irányban az elektronikai kijelzõk alapját képezõ folyadékkristályokat modellezik, vagy pl. az "oszcillációs" reakciók hazánkban nagy hagyománnyal rendelkezõ értelmezését végzik.

14 A kémia egyik leggyakorlatiasabb ágaként, az analitikai kémia széleskörû alkalmazásra talál nem csak a vegyiparban és gyógyszeriparban, hanem a gazdaság szinte minden ágában, nevezetesen pl. a környezetvédelem területén. Ez adja azoknak a kutatásoknak a jelentõségét, melyek - szintén több pályázat keretében - a kromatográfiás (ezen belül pl. optikai izomerek elválasztását végzõ) és spektroszkópiai módszerek fejlesztésére irányultak. Csatlakozva a kémia és anyagtudomány egyik, nemcsak "legdivatosabb", de valóban egészen új lehetõségeket ígérõ ágához, több pályázat keretében születtek értékes eredmények a fullerének és nanocsövek elõállításának és karakterizálásának területén. Kémia II. (szerves kémia, mûszaki kémia, makromolekuláris kémia, élelmiszer-tudomány) A sok igen figyelemreméltó eredmény közül csak szemelvényszerû lehet néhány nagy jelentõségû eredmény felsorolása. Heterociklusos kémiai kutatásokban új 5- és 6-tagú-, valamint áthidalt P-heterociklusokat állítottak elõ. Eljárást dolgoztak ki a gyûrû telítetlenségének csökkentésére és a funkciós csoport módosítására. Diels-Alder reakciókban foszfanorbornén, illetve foszfabiciklo[2.2.2]oktén-származékokhoz jutottak, melyeket fragmentációval egybekötött foszforilezésekben hasznosítottak. Bisz-foszfono-etil-csoportot hordozó gyógyszerszármazékokat állítottak elõ és szabadalmaztattak az USA-ban. Nemzetközi kooperációban új linkomicin származékokat, valamint a MRSA és a glikopeptid-rezisztens enterococcusokra (GRE) is hatásos eremomicin származékokat szintetizáltak. Ez utóbbi vegyületek a transzglikozidáz enzim mûködését gátolva megakadályozzák a sejtfal peptidoglikán szintézisét a GRE törzsekben. Különféle hidrolitikus enzimek állítottak elõ szilárd fázisú fermentációval (alfa-amiláz, celluláz, xilanáz, fitáz, L- glutamináz) és alkalmazták papír- és textilipari kísérletekben. Vizsgálták a celluláz enzim fermentációnál a ph és a nyomás hatását az enzimtermelésre, a hozamra és a produktivitásra. Polimerkémiai kutatásokban láncvégen funkcionalizált lineáris polisztirolokat sikerült elõállítani, amelyek makroiniciátorként vagy makromonomerként használhatók további szintézisekben. Ílymódon sikerült csillag, hiperelágazásos és ojtásos (ko)polimereket elõállítani, melyek számos potenciális felhasználási lehetõséggel rendelkeznek. Elsõsorban gyógyszerkutatási célokkal új stabilis nitroxid szabadgyökös vegyületeket állítottak elõ. A nitroxidok amin prekurzorai pedig alkalmasak reaktív oxigén és nitrogén intermedierek (ROI, RNI) okozta ún. oxidatív károsodások mérséklésére. Enzimkémiai kutatások során β - és α-szubsztituált-β -aminosavészter lipáz-katalizált rezolválását valósították meg. Bár a reakciók során több királis termék is képzõdött, a reakciókörülmények optimalizálásával igen jó enantioszelektivitással izolálták a megfelelõ enantiomereket. Enantiomertiszta természetes kiindulási anyagok felhasználásával egyszerû szintézisutakat dolgoztak ki optikailag tiszta difunkciós vegyületek szintézisére. Peptidkémiai kutatásokban elõállították és jellemezték kémiai és funkcionális tulajdonságait olyan két vagy háromkomponensû biokonjugátumoknak, amelyekben oligo- vagy polipeptidhez bioaktív kismolekula (epitóppeptid, tumorgátló szer vagy riporter molekula) kapcsolódik amid, tioéter vagy diszulfidhíd kötéssel. Elektrotechnika-Elektronika (automatizálás és számítástechnika, elektronikus eszközök és technológiák, elektrotechnika, informatika, távközlés) Az Internet széleskörû alkalmazásával egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a számítógépes vírusok, melyek a valós vírusok folyamatosan megújuló mutánsaihoz hasonlóan egyre újabb fertõzési és terjedési technikák révén fejtik ki hatásukat. Ilyenek például a makrovírusok, vagy a levelezési rendszereken keresztül nagy multiplikatív hatással terjedõ féregvírusok. Az elvégzett kutatás jelentõs mértékben hozzájárult az új típusú vírusokra hatékonyan használható felismerési és irtási módszerek kidolgozásához. Az optikai adatátvitel az utóbbi idõben különös fontosságra tett szert. Segédvivõs optikai átvitel kutatásával sikerült az átvitel minõségét javítani. Leendõ gyakorlati alkalmazások számára fontos elektromos tulajdonságokkal rendelkezõ különleges félvezetõ diódát hoztak létre, amely várhatóan a napelem-technológia fejlesztésénél hasznosítható. A mikroelektronikai összeköttetés-rendszerekben meghibásodást okozó ún. nedves elektrokémiai migráció vizsgálatának eredményeként az ilyen rendszerek megbízhatósága növelhetõ. A korszerû mobil távközlési rendszerekben alkalmazott többszörös hozzáférésû rendszerek tulajdonságainak megismerése a rádióhálózatok tervezési módszereinek továbbfejlesztéséhez járult hozzá. Az elektronikus hálózatok száma és bonyolultsága egyre nõ, ezért a hálózatok megbízhatósága egyre fontosabb. Különösen hasznos a többrétegû hálózati modellek hibaanalízise, amely elemzi a rétegrõl rétegre terjedõ hibák és a réteghez rendelt hibatûrõ funkciók kapcsolatát. A korszerû ipari technológiai folyamatok és rendszerek szerkezeti és mûködésbeli bonyolultságának növekedésével a modern technológia egyre növekvõ számban hoz létre olyan jellemzõen nagy anyagi értéket képviselõ rendszereket, amelyekben a mûködés biztonsága elsõdleges tervezési szempont. Az elért kutatási eredmények nagymértékben hozzájárulnak ilyen rendszerek tervezéséhez. Termékek tervezési folyamatában különbözõ technológiát használó eltérõ szakmai háttérrel rendelkezõ tervezõk közötti információcsere a különbözõ terminológiák miatt nehézséget okozhat. Az elvégzett kutatás eredményeként az információforgalom szisztematikus felépítésével a tervezési folyamat hatékonysága növelhetõ.

15 Gépész-Kohász (anyagtudomány és technológia, energetika,gépszerkezet, metallurgia, szál- és rosttechnológia, áramlás- és hõtechnológia) A kutatások többsége az anyagtudomány és gépészet területére estek, bár néhány határterületi témában is értékes eredmények születtek. Az anyagtudományi kutatások terén a nagy hõmérsékletû olvadó cseppek vizsgálata mellett kiemelendõk azok a vizsgálati technikák, amelyekkel a kohászat és mechanikai fáradással egyidejûleg terhelt és károsodott meleg szilárd ötvözeteket elemezték. Új eredmények születtek az alakemlékezõ fémötvözetek gyakorlati alkalmazása terén is. A gépészeten belül a gyártástechnológiával összefüggõ kutatások domináltak. Új típusú csavarkötések, csigahajtó párok hõrugalmassági viselkedését meghatározó tribológiai viszonyok numerikus modellezése, valamint tömítések idõfüggõ viselkedésének meghatározása fémes kötésekben vezettek új eredményekhez. Mechanikai kutatásokban a fuzzy modellezési eljárások alkalmazása jármûszerkezetek vázszerkezetének méretezésében a sztochasztikus dinamikus hatások pontosabb figyelembevételét tette lehetõvé. A késleltetett paraméteresen gerjesztett oszcillátor stabilitási térképének elõállítása jelentõs elméleti eredmény volt. Paraméteres gerjesztésre ez közel 80 éve ismert, késleltetett esetben 1966 óta. Kombinációjukra vonatkozó eredmény meghatározó jelentõségû rezgéstani vizsgálatokban. E kutatás keretében került sor a szerszámgéprezgések kísérleti eredményeinek spektrális analízisére, mely nemzetközileg is kiemelkedõ a dinamikai érintkezési problémák megoldásában. Növekedett a numerikus áramlástan alkalmazása szivattyúk és ventilátor járókerekek méretezésében, testek körül kialakuló instacioner jelenségek kutatásában. Turbulenciamodellek görbült falak közötti áramlásra alkalmazva, a különbözõ modellek összehasonlító elemzésén keresztül azok gyakorlati használhatósága volt meghatározható. Szennyezõ anyagok légköri terjedésének és numerikus áramlástani vizsgálata szélcsatornában végzett vizsgálatokkal elõ- és nagyvárosi határréteg modellezését valósították meg. Számos paramétervizsgálat végzésére került sor, e vizsgálatok kiterjedtek a domborzat, épületek, városi környezet szennyezõanyag terjedésére gyakorolt hatásainak elemzésére. Az energetikai kutatásokban is megjelent a fuzzy logikán alapuló szabályozás alkalmazása. Ezen belül az épületenergetika területén a komfortérzet meghatározása új objektív mérési módszere jelentett nemzetközileg is értékelhetõ elõrelépést. A vegyipari gépek és berendezések terén a szemcsés anyagok szárításával lejátszódó transzportfolyamatok leírására dolgoztak ki egyszerûsített matematikai modellt. Építés- Építészet- Közlekedés (közlekedéstudomány, mûszaki mechanika, településtudomány, vízgazdálkodás, építészettörténet és elmélet, építészettudomány) Békés korokban az építészetet az elõdöktõl öröklött keretek között mûvelik. Forrongó idõkben viszont az építészet hagyományos elvei, szabályai kérdésessé lesznek. Ilyenkor mind a szakma, mind a közönség elméletért kiált, amelyik segíthet a jelen és a jövõ megértésében. A logikai elemzésekre vonatkozó kutatások során a cél, a szerkezet, a forma által meghatározott szintetikus esztétikai kompozíció feltételeinek feltárása több értékes eredményre vezetett. Kísérletet tettünk a magyar településrendszer néhány sajátos, jellegadó aspektusának egységes szemléletû vizsgálatára, mint amilyen a regionális központok kérdése, az Alföld urbanizációja, a rurális területek és városhiányos térségek fejlesztésének lehetõségei vagy a határmentiség és a nemzetközi regionális együttmûködések településhálózati hatásai. A vízkezelésben dolgozó kutatóink közvetett mérési módszert dolgoztak ki az oldott állapotú koagulánsból képzõdött fém-hidroxid szolok flokkulumokká történõ átalakulásához szükséges idõtartam meghatározására. A kidolgozott matematikai módszer alkalmazásával az 1 másodpercnél rövidebb idõtartam alatt lejátszódó kémiai, kolloid-kémiai folyamatok sebességére következtethetünk. A koagulánsok különbözõ intenzitású bekeverését modellezve megállapítottuk annak a tartománynak a határait, melyen belül a szükséges kémiai átalakulások, a szol képzõdés és a szol-gél aggregáció valamint a kolloid destabilizálás mind a kolloid eltávolítás hatásfoka, mind a felmerülõ költségek szempontjából optimálisnak tekinthetõ. A mérnöki szerkezeteket statikus többparaméteres teher, nagy intenzitású, rövid ideig tartó dinamikus teher terheli. A túlzott mértékû képlékeny alakváltozások és a nagy maradó elmozdulások korlátozása érdekében kidolgozott, kapcsolt, nemlineáris matematikai programozási feladatok megoldása igen fontos gyakorlati és elméleti jelentõségûek. A rugalmas, rugalmas-képlékeny anyagú szerkezetek vizsgálata terén az operációkutatás eszközeinek alkalmazásával, differenciálgeometriai alapon a rugalmas-képlékeny állapotváltozás egy olyan modelljét sikerült létrehozni, ahol a sebességmezõk használata nélkül, az idõ függvényében az anyag disszipatív tulajdonságait valamint a keletkezett hõhatás anyagjellemzõkre való hatását is figyelembe tudjuk venni. A rugalmasságtani, geometriailag nemlineáris, alakváltozástól függõ terhelések melletti, 3D-s statikai stabilitási feladatok megoldására egy új, alternatív eljárást kidolgozása jelent kiemelkedõ eredményt. Statikailag határozatlan vasbeton gerendák és síklemez födémek használhatóságának kutatásánál a beton kúszásának hatását a kvázi-állandó teherszinten határozták meg.

16 Az építési kõanyagok, teherviselõ kõszerkezetek kõzetei vizsgálatainál, laboratóriumi és helyszíni vizsgálatokkal meghatározott minõsítõ értékek közötti új regressziós összefüggéseket sikerült kidolgozni. Földtudomány I. (földtan, geofizika, hidrológia, hidrogeológia, ásványtan, geokémia, õslénytan) A zsûrihez tartozó szerteágazó kutatási témák közül ezúttal az õslénytani és a földtani-rétegtani témák közül emelünk ki négyet. A recens és fosszilis flórákon végzett tafonómiai vizsgálatok nagyban hozzájárultak a hiteles õskörnyezeti rekonstrukció kialakításához. Megállapítható volt a beágyazó kõzet szemcseméretének és kémiai összetételének hatása a fosszilis növényegyüttesre. Fosszilis nyitvatermõ-töredékek statisztikus mérésével igazolható volt a környezeti változások kimutathatósága növényi fragmentumokkal. Az avar szárazföldi és vízi szállítására vonatkozó, recens anyagon végzett vizsgálatok alapján a fosszilizációt megelõzõ folyamatokra lehet következtetni. A recens vegetációban kijelölt mintaterületeken végzett vizsgálatok arra a kérdésre adtak választ, hogy mennyiben reprezentálja az avar és a talaj makroflóra tartalma a tényleges flórát és vegetációt. A magyarországi tõzegmoha lápok és tavak negyedidõszaki fejlõdéstörténetének összehasonlító vizsgálatára a téma kutatói paleoökológiai módszereket alkalmaztak. A vizsgálatok hét északkelet-, illetve dél-magyarországi tõzegmoha lápra és tóra, valamint 18 faszénlelõhelyrõl származó mintára terjedtek ki. A mintákon pollenanalitikai, geokémiai, szedimentológiai, humifikációs és klorofill-mérési, valamint makrofosszília, Cladocera és anthrakológiai vizsgálatokat, továbbá mikropernye-koncentráció meghatározást végeztek. Új, illetve Magyarországon még nem elterjedt módszereket alkalmaztak. A nyert adatok segítségével feltárhatóvá vált a területek felsõ-pleniglaciális és holocén vegetációs fejlõdése. A Dél-Mezõföld, a Hegyhát és a Mórágyi-rög panóniai és posztpannóniai képzõdményeinek rétegtana témakörében jelentõs eredmények születtek. A kutatás során a területen található három fõ fáciesegység, a hegyvidéki, a dombvidéki és a medencebeli kifejlõdések részletes vizsgálatát végezték el a kutatók, részben felszíni feltárási adatok, részben régi és új fúrási adatok felhasználásával. Elsõ ízben sikerült párhuzamosítani (elsõsorban paleomágneses vizsgálatok segítségével) egy folyóvízi fáciesû rétegsort a dombvidéki területeken található löszrétegsorokkal, s ennek alapján a Dráva-medence fejlõdésének egyes szakaszait meg lehetett határozni. Jelentõs területen végezték el a száraz térszíni lösz-rétegsorok párhuzamosítását, továbbá meghatározták az egyes lösz- és paleotalaj-szintek azonosításához szükséges kritériumokat. A hegyvidéki területek rétegsoraiban azonosítani tudták a rétegtani hiányokat, és elkülönítették a legfontosabb, a löszképzõdéssel egyidejûleg lezajlott folyamatok által létrehozott képzõdményeket. A Gödöllõi-dombságban és környezetében végbement késõ-miocén és negyedkori szerkezetalakulás vizsgálata során a kutatók módszertani újdonságként a felszíni morfotektonikai jelzéseket mélyföldtani adatokkal vetették össze, a szerkezeti kontroll azonosítása, vagy kizárása céljából. Új geokronológiai módszerekkel kalibrálták a százezer évnél fiatalabb lösz- és paleotalaj sorozatokat. Megállapították, hogy (1) a felszínfejlõdésben a folyóvízi erózió és a defláció hatása igen erõs volt; (2) az egykori és mai völgyoldalakat ferdén települõ paleotalaj szintek és a gravitációs tömegmozgások különbözõ fajtái jellemzik; (3) a felszíni formakincset, a völgyhálózat egyes elemeit (pl. az Alsó- Tápió eltérülését, a Gödöllõi-dombság déli részének egymás felé irányuló vízfolyásait) pliocén-negyedidõszaki szerkezetek (eltolódások, gyûrõdések) határozzák meg, amelyek földrengésekkel is kapcsolatban vannak. Földtudomány II. (bányászat, földrajz, geodézia és meteorológia, regionális kutatások) Az OTKA támogatásának köszönhetõen a korábbi évekhez hasonlóan kiváló eredmények születtek a bányászat, a meteorológia, geodézia, a társadalom és regionális földrajz, valamint a természetföldrajz területén is. Ezt a rangos nemzetközi folyóiratokban megjelent tanulmányok, monográfiák, illetve könyvfejezetek is dokumentálják. A szûk keretek miatt csak az alábbi példákat emelhetjük ki. A szénhidrogén bányászati alkalmazásokkal kapcsolatos kutatások igen fontos eredménye, hogy kimutatták, hogy a nemionos tenzideket elárasztási célra csak más, a határfelületi feszültséget nagyobb mértékben csökkentõ vegyszerrel kombinálva célszerû alkalmazni, míg kútkezelési célra a nem ionos tenzidek alternatívát jelentenek az ionos felületaktív anyagokkal szemben. A felszíni technológiában egyértelmûen a nem ionos tenzidek alkalmazása a célszerûbb. A légkör kutatásokban a légköri aeroszol vizsgálatával kapcsolatos kutatások vezettek kiemelkedõ eredményekhez. A légköri aeroszol víz oldható szerves alkotóit nagytérfogatú mintavevõvel és kaszkád impaktorral gyûjtött aeroszol mintákban, illetve a Pó-síkságról származó ködmintákban vizsgálták. Folyadék-szilárd extrakciós módszer dolgoztak ki a vízoldható szerves komponensek dúsítására és a szervetlen ionoktól történõ elválasztására. Egy másik csoport kutatói az aeroszol különbözõ nagyságtartományaiban, az év különbözõ szakaiban határozták meg az anyagmérleget és mérettartományonként modellszámítások segítségével vizsgálták az aeroszol eredetét légpálya analízis segítségével. A geodéziai kutatásokban kiemelkedõ visszhangot váltott ki a geoid magyarországi felületdarabjainak különbözõ módszerekkel, különbözõ adatok bevonásával történt újbóli meghatározása. Az elért eredmények azt mutatják, hogy a jelenlegi adatokkal a geoidfelület helyzetének néhány centiméter pontosságú meghatározása lehetséges.

17 Összefoglaló jelentés az OTKA által támogatott, Élettudományi Kollégiumhoz tartozó, 2002-ben lezárult és 2003-ban értékelt kutatási témák kiemelkedő eredményeiről A hazánkban folytatott, OTKA által támogatott, élettudományi (agrártudományi, biológiai és orvostudományi) alapkutatások főbb eredményeit - nagy számuk és szerteágazó témaköreik miatt lehetetlen a maguk teljességében ismertetni. Ezért a jelentés a teljességre való törekvés helyett csak néhány olyan kutatási terület adatairól kíván rövid összefoglalást nyújtani, mely területeken különösen figyelemre méltó, nemzetközileg is kiemelkedő, vagy hazai vonatkozásait tekintve igen jelentős eredmények születtek. Az összefoglaló az Élettudományi Kollégium 12 szakzsűrijének záró értékelése alapján készült. Az adatok arra utalnak, hogy a vizsgált kutatási periódusban az élettudományi alapkutatások területén az OTKA támogatások eredményesen kerültek felhasználásra, a kutatások igen sok eredeti, értékes, új felismeréshez vezettek. Agrártudományi szakzsűrik Agár 1 (kertészet, növénynemesítés, növénytermesztés, növényélettan) Jelentõs új eredményeket adtak a búza fagyállóságának (Fr) és vernalizációs igényének (Vrn) genetikai kontrolljában szerepet játszó és az 5-ös homológ csoport kromoszómáján lokalizált gének szerepének tisztázása terén. Pontos térképezési populációk és molekuláris markerek felhasználásával térképezték a Vrn-B1 és Fr-B1 géneket az 5 B kromoszóma hosszú karján. Összehasonlító térképezés alapján az Fr-B1 gén ortológ az 5A és 5D kromoszómákon az általuk korábban térképezett fagytûrési génekkel, azokhoz viszonyítva proximálisabb elhelyezkedéûek. A klonózást elõsegítendõ Chinese Spring búzafajtában kromoszóma deléciós vonalak felhasználásával az 5A kromoszóma hosszú karján levõ Vm-A1 és Fr-A1 génekrõl fizikai térképet szerkesztettek. Molekuláris biológiai technikák felhasználásával ivarspecifikus molekuláris markereket azonosítottak kétlaki, valamint egylaki kenderfajtákon. Segítségükkel sikerült két új ivarhoz kapcsolat RAPD markert (OPD05 961, UBC ) azonosítaniuk. Az PD05 és az UBC354 primerekkel végzett PCR reakciót követõen a felszaporodott ivarspecifikus DNS fragmentumokat plazmid vektorba klónozták, majd bázissorendjük meghatározása után részletes szekvencia analízist végeztek. A hímivarhoz kapcsolt OPD és UBC markerek nem mutattak szignifikáns hasonlóságot semmilyen más élõlénybõl származó nukleinsav szekvenciával. Szekvenciájuk alapján SCAR primerpárokat terveztek, melyek alkalmazásával a PCR reakció szigorúbb körülmények között végezhetõ el. Az OTKA elmúlt évi támogatásával lehetõvé vált a gombák ásványi összetételérõl szóló monográfia elkészítése. Ez a monográfia kitért az elemösszetétel változékonyágára, a vizsgált fajok, nemzetségek, valamint a táplálkozási mód szerinti csoportok ásványi elem tartalmaira. A monográfiában fellelhetõ modell a termõtestek elemtartalmát meghatározó tényezõkrõl jelentõs szakmai visszhangot váltott ki. Agrár 2 (állatorvostudomány, állattenyésztés) Elsőként fejlesztettek ki sikeres módszert annak érdekében, hogy magasabb rendű gerincesekben klónozni lehessen a teljes kettes típusú dejodáz (D2) enzim mrns-ét. A csirke D2 enzim 6 kilóbázis hosszúságú mrns átiratából expressziós vektorban sikerült működő fehérjét előállítani. Nyúllal végzett kutatások eredményeként felnőtt testi sejtekkel 15%-körüli fejlődési arányban tudtak klónozott blasztocitákat előállítani. A kutatások során a blasztocita stádium késői szakaszaiban lévő embriókkal magas túlélési arányt fejlesztettek ki egyszerű, gyakorlati körülmények között is kivitelezhető fagyasztógépet nem igénylő, újszerű fagyasztási technikával. A szaporodásbiológiai kutatásokhoz kapcsolódva értékes eredmények születtek a házinyúl genitális és endokrin ivarérésének nyomon követése érdekében. Adatokat szolgáltattak az újszülött nyúl emésztőcsövének enzimadaptációját illetően. Limusin és charolais fajtájú bikákat felhasználva bizonyítást nyert, hogy a here mérete és a testnagyságot meghatározó egyéb méretek között pozitív korreláció áll fenn. Hazánkban elsőként szolgáltattak adatokat nagy létszámú hereford, angus és keresztezett húsmarhaállományok fontosabb tulajdonságainak örökölhetőségi értékei és a köztük lévő genetikai, herotípusos és környezeti korrelációk vonatkozásában. Takarmányozási kísérletek alapadatokat szolgáltattak a kérődzők takarmányának zsírkiegészítését illetően. Bizonyítást nyert, hogy a zsírsavamidok és a zsírsavak kalcium sói a bendőfermentáció során sokkal kedvezőbb élettani hatással bírnak, mint a natúr zsírok. In situ rendszerben megállapították, hogy az etanol a bendőfalon át felszívódik, s a felszívódás koncentrációfüggő. Broiler csirke kísérletekben igazolódott, hogy a takarmány energiatartalma mellett a testösszetétel meghatározásában egyes aminosavak, különösen a lizin szintjének meghatározó szerepe van. A hipotalamusz-hipofizis-mellékvese tengely szabályozásának vizsgálata megerősítette, hogy a táplálóanyag-ellátottságnak jelentős szerepe van a hormonális szekrécióban. Megerősítést nyert, hogy a purin metabolizmus szerepet játszik az agyalapi mirigy hormoszekréciójának szabályozásában. Kidolgozásra került a hatásmechanizmus lehetséges modellje. Tanulmányozták a különféle vadonélő, és kedvencként tartott, illetve háziállatokon előforduló adenovírusokat. Genetikai vizsgálatokkal (DNS szekvencia analízis és filogenetikai számítások) jellemezték, és rendszertanilag besorolták az egyes vírusokat. Magyarországi méhekből egy új, a Kashmir vírussal rokon vírust sikerült izolálni, és nukleinsav-szekvencia összehasonlító vizsgálatokkal azonosítani. Új nyálkaspórás élősködőket mutattak ki halakból,

18 amelyek azonosításához új molekuláris biológiai eljárásokat fejlesztettek ki. Megfigyeléseket tettek az egyes pontyfajták parazitákkal szemben megnyilvánuló rezisztenciájára vonatkozóan, kórszövetteni modelleket állítottak fel az halélősködők tipikus megtelepedési helyeit illetően. Agrár 3 (növényvédelem, talajtan, agrár-környezetgazdálkodás) A növényvédelem, az agrokémia és a talajtan területén kiemelkedõ eredményeket hoztak a környezetkímélõ megoldások keresésére irányuló programok. Bár a növényekben hiányzik a makromolekulák felismerésén alapuló immunválasz, amely oly nagy szerepet játszik a magasabbrendű állatok és az ember betegségekkel szembeni ellenállóságában, azért bennük is működik egy érdekes mechanizmus, a szisztémás szerzett rezisztencia. Ez védekező válasz (amely részleges védelmet biztosít másodlagos fertőzésekkel szemben ( lokális, mikroszkóposan észlelhető sejthalállal indul, aktív oxigénformák (szuperoxid, hidrogén-peroxid) indukálják, és antioxidáns anyagok (glutation, glutation-reduktáz, glutation-stranszferáz) gátolják a kiterjedt elhalásokat. Magyar kutatók alapvető felismerésekkel gazdagították a szisztémás szerzett rezisztenciára vonatkozó ismereteinket, és kifejlesztettek olyan környezetbarát vegyületeket, amelyek képesek e kedvező mechanizmus irányított kiváltására, azaz mintegy "immunizálják" a növényeket, s ezáltal lehetővé teszik, a gombaölőszeres kezelések részleges vagy teljes elhagyását. A rovarok kémiai kommunikációjának megzavarása, továbbá szexattraktánsokat tartalmazó csapdák készítése és kihelyezése különösen célzott és messzemenõen környezetkímélõ védekezést tesz lehetõvé. Ezeknek az attraktánsoknak ugyanis semmiféle káros mellékhatásuk nincs, kizárólag a megcélzott rovarfaj párzásra készülõ egyedeit érintik, azokat gyûjtik össze a csapdák, rendkívüli szelektivitással. Egy nemzetközi hírû magyar kutatócsoport csaknem száz kártevõ feromonjait azonosította, és készített sikeres csapda- illetve csalétekkombinációkat. Jelen pályázati ciklusban a gazdaságilag kiemelten fontos nyolc pattanóbogár kártevõre, valamint a zöld cserebogárra dolgoztak ki ilyen védekezõ eljárást. Hazai talajok és szántóföldi növények egységes rendszermodellezésére kifejlesztették a 4M programcsomagot, amely a növények fejlõdését, továbbá a termõhely víz-, tápanyag- és energiaforgalmát szimulálja mûködés közben. Moduláris rendszerben, számos választható algoritmust ad ugyanazon folyamatra. A modellt kiszolgáló becslési eljárásokat is kifejlesztettek. E rendszer segítségével termesztõi, növényápolási, trágyázási és növényvédelmi döntéseket lehet hozni. Használata hozzájárulhat az anyag- és energiatakarékos növénytermesztési megoldások széleskörû elterjedéséhez. További, értékes eredményeket hoztak azok a kutatások, amelyekben új hiperparazita (kórokozókat és gyomnövényeket pusztító) gombákat írtak le, kártevõket gyérítõ ragadozó rovarok viselkedését jellemezték (ami az ezeket megkímélõ védekezési technológiák kifejlesztéséhez szükséges), és talajok növényvédõszer szennyezõdését modellezték. Agrár 4 (erdészet, agrárközgazdaságtan, agrármûszak) A vizsgált kutatási idõszakban az OTKA kutatási támogatások több olyan alapkutatási téma befejezését tették lehetõvé, amelyek - megfelelõ fejlesztõ tevékenységet követõen a gyakorlatban jelentõs haszonhoz vezethetnek. Az erdészeti alapkutatási témák közül több nemzetközi viszonylatban is jelentõs eredményhez vezetett. Ezek közül kiemelendõ annak tudományos bizonyítása, hogy az ektomikorrhiza szignifikánsan segítheti az erdei fafajok anyagcsere forgalmát, ezáltal azok növekedését. Kiemelkedõnek tekinthetõ annak a számkódos rendszernek az elkészítése is, amelynek segitségével kimutathatók az egyes fafaj populációk származási hely szerint igazolható öröklési tulajdonságai. Az elterjedési térkép számos gyakorlati eredmény elérését teszi lehetõvé. Az agrárközgazdasági kutatások közül a tudományterület fejlõdését leginkább az érték és járadéktermelésre vonatkozó alapozó és módszertani kutatások, az agrárgazdaság és a vidékfejlesztést elõsegítõ pozitív externáliák rendszerbe foglalása, valamint az ágazatok költség hozam - és jövedelemviszonyainak elemzése, annak módszertani továbbfejlesztése, illetve a termelés tõke- és munkaigényességének változását bemutató kutatási eredmények emelhetõk ki. Fontos eredménynek tekinthetõk azok a regionális szintû elemzések is amelyek a gazdasági növekedés fontosabb tényezõit rendszerbe foglalják, s megteremtik az alapját egy regionális optimalizációs feladat megszerkesztésének és megoldásának. Több hasznos eredmény született az agrármûszaki tudomány területén is. Tudományos kísérletekkel igazolták, hogy a víz-szerkezet változtatása elektromágneses térrel hatással van a vetõmagvak vízfelvételére és azok csíraképességére. Elkészült egy napkollektoros melegvíz elõállító berendezés gazdaságossági összehasonlító vizsgálata, amely során megállapították, hogy azonos üzemi körülmények között az egykörös, hõcserélõ nélküli rendszernél a fûtõszerkezet 25 %-kal hosszabb ideig szolgáltat megszakítás nélkül hõt. Matematikai modellekkel leírták a napenergia-hasznosító rendszerek fõbb folyamatait és szimulálták a rendszer mûküdését. Megállapították, hogy egyszerûsített fizikai alapú modell is alapul szolgálhat egy napkollektoros rendszer szabályozásához.

19 Biológiai szakzsűrik Infraindividuális Biológia I (biofizika, biokémia, molekuláris biológia, molekuláris evolúciókutatás) A beszámolási időszakban sikerült elvégezni a két legfontosabb multidrog transzporter (MDR1/Pgp és MRP1), valamint a nemrégen felfedezett három, jelentős élettani (ABCA1/Tangier kór, ABCC6/pseudoxanthoma elasticum) és farmakológiai (ABCG2/BCRP) multidrog rezisztencia funkcionális jellemzését. A szerkezet és a funkció közötti összefüggések feltárásával azonosították a transzporterek különböző funkcionális egységeit, valamint felderítették azokat az intramolekuláris kölcsönhatásokat, amelyek alapvető szerepet játszanak a transzporterek működésében. A működés szempontjából esszenciális intramolekuláris kölcsönhatások megismerése az első lépés a befolyásolásukra irányuló gyógyszerfejlesztés felé. Drosophilában, a korábban ismert calpain A forma mellett találtak egy másik homológot, a calpain B-t. Mindkét enzimet kifejeztették E. coliban és részletesen jellemezték. A kalpainok szerkezet-funkció vizsgálata során kimutatták, hogy mind az emlõs kalpainok, mind a Drosophila calpain B III. doménje köt Ca 2+ -ot és foszfolipideket, és ezeknek döntõ szerepe van az enzimek aktiválásában. Az embrionális fejlõdésben szerepet játszó ROR receptor tirozin kinázok ligandjai még nem ismertek. Ismeretes, hogy extracelluláris régiójuk, elsõsorban a frizzled doménjük alapvetõ fejlõdésbiológiai szerepük betöltéséhez. Elõállították a patkány ROR1 kringle és frizzled doménjeit és a C.elegans ROR kringle doménjét. A rekombináns fehérjéket CD és NMR spektroszkópiával jellemezték. A cror, a plazminogén, a neurotripszin kringle doménjét és a PCD 109 II-es típusú modulját elemezve megállapították, hogy a II-es típusú egységek egy õsi kringle-fold átalakulásával alakultak ki. Egy Ca 2+ -aktiválta és egy Ca 2+ -gátolta miozin regulációs domén (RD) szerkezeti összehasonlítása az összes kalmodulin-kötõ miozin szabályozásának molekuláris alapjairól szolgáltat információt: a Ca 2+ mindkét miozinnál a kalmodulin-szerû egyik könnyû lánc alegység homológ EF-kéz motívumához kötõdik, amely az eddig ismert Ca 2+ -kalmodulin térszerkezetektõl eltérõ zárt állapotban van. Új eljárást dolgoztak ki kétfejû RD és a dimerizációért felelõs miozin rúd fragmentumok elõállítására. Meghatározták a miozin fejekhez kapcsolódó rúd régió szerkezetét: ez egy olyan instabil coiled-coil, amely lehetõvé teszi, hogy a rúd eleje dinamikus cipzárként viselkedjen. A motor domén és az RD interakciós felszínén elhelyezkedõ reaktív lizin oldalláncot konformációs szenzorként felhasználva egy taszító sóhíd szerepét tárták fel a miozin motorfunkció finomhangolásában. A retrovírusok életciklusában számos poszttranszlációs módosítás történik, ezek közül igen jelentõsek a vírus kódolta proteináz által végzett hasítások. A HIV proteináz az egyik fõ kemoterápiás célpont az AIDS kezelésében. Különbözõ retrovírusok vad típusú mutáns proteinázait, mint evolúciósan szelektált életképes variációkat jellemezték. Vizsgálataik egyrészt közelebb vittek ezen enzimek közös jellemvonásainak, ill. specificitásbeli különbségeinek megértéséhez, másrészt adatokat szolgáltattak a gyógyszerkezelés során megjelenõ rezisztencia molekuláris következményeire. Új szelekciós módszer segítségével a transzkripció szabályozásában együttmûködõ három Drosophila gént azonosítottak. E gének egyike az ADA2 transzkripcionális adapter, a másik az RNS polimeráz II egyik alegysége, a harmadik pedig egy olyan RNS-kötõ fehérje, mely több doménjében nagyfokú szekvencia homológiát mutat a HIV1 vírus Tat fehérjével. Az elsõ két fehérje eltérõ szövet- és fejlõdés specifikus mintázata a differenciális splicing szigorú szabályozottságát bizonyítja. Drosophilában az ADA2 adapternek egy második homológját is azonosították, melyet külön gén kódol, és eltérõ transzkripciós komplexben helyezkedik el. Kialakítottak egy lézercsipesz laboratóriumot, melyben lézercsipeszes mikromanipulációra és egyidejű mikrospektroszkópiai megfigyelésekre van mód. A bakteriorodopszin protonpumpa fehérje működés közbeni mozgását jellemezték. A lézercsipeszben megragadott mikroszkopikus tárgyak forgását figyelték meg. A jelenség magyarázatára fotopolimerizációs eljárást dolgoztak ki tetszőleges alakú mikrométer méretű testek előállítására. A fotopolimerizációs eljárásra alapulva összetett, lézerfénnyel hajtott mikromechanikai gépeket alakítottak ki. E gépeknek jelentős alkalmazása lehet a biológiában, biotechnológiában. Infraindividuális Biológia II (növényélettan, általános immunológia, általános mikrobiológia, sejtbiológia) Kiemelkedõ eredmények születtek a sejtfelszíni fehérjék asszociációinak biofizikai jellegû vizsgálatában, ill. annak elemzésében, hogy a receptor molekulák egymással létrejött kapcsolatai hogyan befolyásolják a jelátviteli folyamatokat. Megállapítást nyert, hogy a tirozin kináz és foszfatáz aktivitású fehérjék kölcsönhatásai alapvetõen meghatározzák a jelátviteli folyamatok és az azokhoz kapcsolódó sejtválasz minõségét. Különösen fontos eredmények születtek a celluláris immunológiai folyamatok vizsgálatában. Kimutatták, hogy az egyes komplementfehérjéket kötõ sejtmembrán elemek szerkezete, funkciója és megoszlása alapvetõen különbözõ. Ugyancsak igazolták egyes komplement receptorok alapvetõ szerepét a makrofágok és a B sejtek aktivációjában és proliferációjában. Részletesen tanulmányozták a T sejtek aktivációjában résztvevõ kostimulációs jeleket, az aktiváció során a sejtmembránban bekövetkezõ változásokat, valamint az intracelluláris jelátviteli folyamatokat. Eredményesen vizsgálták a hisztamin szerepét az immunrendszer és általában a szervezet szabályozási folyamataiban. Hisztamin dekarboxiláz knock-out egeret állítottak elõ, amelyben számos celluláris és humorális eltérést észleltek. Az endogén hisztamin hiányában megváltoztak a citokin válasz összetevõi, a sejtfelszíni receptorok száma, a csontdenzitás mértéke, de a patogének hatására kialakuló celluláris válaszok is.

20 Nemzetközileg is elismert, fontos új felismerések születtek az embriogenézisben résztvevő fehérjék működései, a gombákban folyó antibiotikum-termelés szabályozása, ill. a patogén baktériumok genomjának analízise terén. Szupraindividuális Biológia (botanika, elméleti biológia és biológiatörténet, hidrobiológia, populációbiológia, természtvédelem, zoológia, ökológia, evolúciókutatás) A biodiverzitás problémakörével kapcsolatban számos jelentõs új kutatási eredmény született. Magyarország faunájából 81 új légy (Diptera) genuszt, és több mint 400 új fajt mutattak ki. Kiderült az is, hogy légyfajok százainak populációi hazánkban csak a hegyvidéki patakok vizében, illetve a víz fölötti térrészben élnek, ezért ezek a patakok kiemelt természetvédelmi értékûek ( hot spot ). Feltárták az Aggteleki és a Fertõ-Hansági Nemzeti Park, valamint Szarvas (Dél-Alföld) és a Mátra páncélosatka (Oribatida) faunáját, valamint a Balaton litorális halfaunájának összetételét, területi eloszlását és az egyes populációk kor- és méretstruktúráját, dinamikáit. Elkészült a magyarországi legyek és páncélosatkák check-list"-je és a páncélosatkák magyarországi katalógusa is. Környezetszennyezéssel kapcsolatos vizsgálatok kimutatták, hogy a nehézfémek okozta stresszhatások tolerálásában alapvetõ fontosságú antioxidatív enzimrendszer kulcsfontosságú tagjainak (SOD, POD, APX) aktivitása a stresszhatás és a növényfejlõdési állapot interakciója szerint változik. A metallotionein génnel transzformált dohánynövények kadmium iránti toleranciája fokozódott. A jelenség fõ oka a gyökérben történõ kadmiummegkötés. A ferritin génnel transzformált dohánynövény vonalak eltérõ kadmium érzékenysége fõként az ionkompetícióval magyarázható. Az aldózreduktáz gén a citotoxikus lipidaldehidek detoxifikációja révén csökkenti a kadmium okozta oxidatív károsodást. Verebekkel végzett táplálékkeresési stratégiák vizsgálata során megállapították, hogy a napszak, az energiatartalékok szintje és a dominancia rang is befolyásolja a potyázás (más csapattagok táplálékkeresésének kihasználása) használatát. Kimutatták, hogy a fészkelõ kolóniákon a más egyedek segítségével történõ táplálékkeresés (információ centrum) gyakori lehet. A ragadozási (predációs) veszélynek terepi körülmények között nagy hatása lehet a verebek szociális táplálkozására. Kutyán végzett szociális intelligencia vizsgálatok során kiderült, hogy a kutya nemcsak a már ismert gesztikulációs jelek felismerésére képes, hanem új hasonló jeleket is figyelembe vesz az emberrel való kommunikáció során. A kutyák is képesek kezdeményezõ kommunikációra a gazda irányába. Jelzéseik mind figyelemfelhívó, mind irányító jellegû jeleket tartalmaznak. Fontos eredmény, hogy a kutya képes megfigyelés alapján tanulni az embertõl, és az így szerzett információt hatékonyan használja fel. Összehasonlító magatartáselemzéssel kimutatták, hogy a hasonló szocializáció ellenére jelentõs különbség figyelhetõ meg a farkas, illetve a kutya ember felé mutatott kommunikációs viselkedésben. Orvostudományi szakzsűrik Élettani tudományok (atheriosclerosis, thromboemboliás és keringési megbetegedések kutatása, elméleti orvostudomány, endocrinologia, anyagcserekutatások, gyógyszerkutatások, gyógyszertudomány) 2002-ben összesen 29 OTKA által támogatott kutatási téma zárult le ezen a területen, melyek közül egy volt ifjúsági. A szigorú feltételek ellenére mintegy 80%-uk, azaz 23 zárójelentés kapott kiváló minõsítést a bírálóktól, ami azt jelenti, hogy eredményeik nemzetközi szinten is számottevõk. A 29 témában összesen 380 tudományos cikk született, melynek döntõ része elismert, nagy tekintélyû, angol nyelvû szaklapban látott napvilágot. A kutatási témák által felölelt terület a korábbi évekhez képest jelentõsen tágult. Számos olyan kardiovaszkuláris, endokrinológiai és farmakológiai eredmény született, melynek közvetlenül terápiás következménye lehet. A kutatások nagy része molekulárbiológiai jellegû és in vivo sejttenyészeteken történt. A renin-angiotenzin kardiovaszkuláris hatását vizsgálva sikerült kimutatni, hogy az angiotenzin II AT1 receptor blokkolás csökkenti a kísérletes szívinfarktust követõ aritmiákat és növeli a túlélést. A kardiális rekondicionálás jótékony hatásának mechanizmusát illetõen számos új az idegrendszeren keresztül mediált részlet tisztázódott. A vénás rendszer orthostazisban történõ adaptív változásának vizsgálatai, illetve ezek eredményei alapvetõen módosították e rendszerrel kapcsolatos élettani elképzeléseinket. Az emlõs tenyésztett vázizom sejtekben elõször figyeltek meg purinerg jelátviteli folyamatot. A miozin foszfatáz intracelluláris szabályozásában új fehérje-fehérje kölcsönhatások és foszforilációs jelenségek új részleteit tárták fel. Emlõsállatokban megfigyelték, hogy a hypophysis-mellékvese kéreg tengely fejlõdésének zavara maradandó neuroendokrin és idegi diszfunkciókat okoz, ami öregkorban is jelentkezik. Gyakorlati jelentõségû annak kimutatása, hogy a szervezet inzulin érzékenységének kialakítása nagymértékben kötõdik egy szenzoros-effektor idegi mechanizmushoz, miszerint a post-prandiális hyperinzulinémia a májhoz futó plexus hepaticus anterior rostokból egy anyagot (neuralis somatostatin) szabadít fel, mely a perifériás szövetek inzulin érzékenységét fokozza. E jelenség felismerése új típusú, a saját inzulin hatékonyságát fokozó antidiabetikumok fejlesztésére is reményt nyújt. A hazai, világszerte elismerést kiváltó capsaicin érzékeny receptorokkal kapcsolatos kutatások folytatásaként számos új ismeret, eredmény született. Kiderült, hogy a capsaicin-érzékeny érzõideg végzõdésekbõl felszabaduló somatostatin a keringésbe jutva szisztémás gyulladásgátló hatást fejt ki. E megfigyelés alapján új gyulladáscsökkentõ-fájdalom csillapító szer kifejlesztésére kerülhet sor. A világhírû magyar fejlesztésû deprenillel