Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységéről. Rövid összefoglaló

Átírás

1 Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységéről Rövid összefoglaló A tudományos kutatás támogatása az OTKA pályázati rendszerén keresztül 2005-ben ismételten csökkent. A évi tényleges támogatás a költségvetési törvényben jóváhagyott MFt támogatás helyett, a 10%-os elvonás miatt MFt volt. Az OTKA kutatások támogatását tovább nehezítette, hogy a költségvetési törvény kötelező maradványképzést írt elő, amelyet csak a támogatások visszatartásával tudta az OTKA teljesíteni. Az OTKA Bizottság az elvonások következtében kénytelen volt a korábbi években indult kutatási szerződések évi támogatását egységesen 10%-kal csökkenteni, és további programjait átütemezni. Az OTKA Bizottság 2005-ben sem tudott fizetni szakértői díjakat ben az OTKA Bizottság 588 új kutatási témát támogatott, amelyből a fiatal kutatói és posztdoktori kutatások száma 90, új tudományos iskola szerződés 27 volt. Az OTKA a évi könyvtári adatbázis pályázat keretében 115 MFt összeget ítélt oda a tudományos adatbázisokon keresztül történő információellátás támogatására. A évben lezárult OTKA kutatások keretében mintegy publikáció és 25 szabadalom született. A ben érvényben lévő kutatási szerződések keretében további 25 szabadalmat jelentettek be. Az OTKA működésében 2005-ben történt fejlesztések, megvalósított feladatok Az OTKA Bizottság hosszú távú Stratégiai tervét egyeztette a szakmai fórumokon és a kormányzati szervekkel: MTA, FTT, MRK, TTPK. Az OTKA Bizottság az OTKA 1998-ban készült Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ) módosította, amellyel a Kormány a 2141/2005. (VII. 14.) Korm. határozatban leírtak értelmében egyetértett. Az új SZMSZ értelmében az OTKA Operatív Bizottsága rendszeresen, de minimum havonta ülésezett, ugyancsak megkezdte működését az Eljárási és Etikai Bizottság, amelyik az OTKA-hoz beérkezett felülvizsgálati kérelmekkel foglalkozott. Az OTKA Bizottság megújította pályázati űrlapjait, igen nagy számban vont be külföldi szakértőket a pályázatok véleményezésébe, és hívott meg a bizottságok munkájába. Az OTKA Bizottság a pályázatok és a kutatási eredmények értékelésénél fokozott hangsúlyt fektetett arra, hogy milyen eredményesség, tudományos és társadalmi hasznosulás várható el az OTKA támogatásból. Megteremtődött annak a lehetősége, hogy a pályázatok benyújtása, értékelése, a rész- és zárójelentések szakmai és pénzügyi részének benyújtása és értékelése internetes adatbázison keresztül történjen. Folytatódott az OTKA elektronikus pályáztatási rendszerének két szinten történő fejlesztése, elkészült az OTKA honlapjának portálrendszerű átalakítása. Elindultak azok a fejlesztések is, amelyek az OTKA projektek finanszírozásával kapcsolatos elektronikus pénzügyi rendszer kialakítására irányulnak. 1

2 A pályázatokkal, szerződésekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerűbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda osztályszerkezete december 1-vel átalakult: három tudományterületi osztály alakult korábbi négy osztály átszervezésével. Az OTKA Bizottság jövőben megoldandó feladatai 1) a pályázatok értékelésének nemzetközi szakértők bevonásával történő további bővítése, az értékelés színvonalának további emelése; 2) a kiemelkedő pályázatok kiemelt támogatása; 3) a fiatal kutatók támogatásának javítása; 4) a tudományterületi és tudományági támogatási arányok felülvizsgálata; 5) az OTKA kutatási eredmények hasznosulásának nyomon követése, monitorozása; 6) az OTKA SZMSZ-hez kapcsolódó ügyrendek folyamatos készítése; 7) az OTKA pályázati, támogatási és ellenőrzési információs rendszerének továbbfejlesztése; 8) az OTKA projektekkel kapcsolatos pénzügyi folyamatok informatikai támogatása, elektronikus pénzügyi rendszer elkészítése; 9) az OTKA pályázatok, rész- és zárójelentések elektronikus benyújtásának és értékelésének gyorsítása, 10) integrált pályázati, támogatási ügyviteli rendszer kialakítása; 11) az OTKA működésének értékelése külföldi szakértők bevonásával. Az OTKA Bizottság javaslata a Kormánynak Az OTKA Bizottság javasolja a Kormánynak, hogy vizsgálja felül a következő feltételek javításának lehetőségeit: a) a kutatástámogatások pályázati forrásainak hosszú távú kiszámíthatóságát, garanciáját; b) a tudományos kutatáshoz nélkülözhetetlen szakmai, tudományos információellátáshoz, a folyóiratokhoz, adatbankokhoz történő hozzáférést; c) a hazai kiválósági központok, tudományos iskolák kiemelt támogatását. 2

3 Bevezető A beszámoló célja Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló évi CXXXVI. törvény 2. -a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette beszámolóját a Kormány részére az OTKA évi működéséről. A jelen beszámoló az előzmények tekintetében támaszkodik az előző évek beszámolóira, kiegészítve az adott évi változásokkal, tevékenységgel, pályázatokkal, sajátságokkal, tapasztalatokkal, eredményekkel. Az OTKA jogállása, célja Az OTKA működését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (a továbbiakban: OTKA) szóló évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: OTKA törvény), valamint a Kormány által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) szabályozza. Az OTKA előirányzatából olyan tudományos kutatások, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható, ezeken kívül az OTKA előirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúrafejlesztésre is. Az OTKA szervezete Az OTKA törvény értelmében az OTKA vezető testülete az OTKA Bizottság, amely elnökből, két alelnökből és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság tagjai a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Felsőoktatási Konferenciák Szövetsége, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KTIT), a közgyűjtemények által javasolt szakértők, valamint az OTKA Bizottság keretében működő három Tudományterületi Kollégium - Társadalomtudományi, Műszaki- és Természettudományi és Élettudományi Kollégium - elnökei. Az OTKA törvény 2. (5) bekezdésének megfelelően a Tudományterületi Kollégiumok három évet elért mandátumú tagjainak évi rotációja megtörtént. Az OTKA Bizottság tagjai az OTKA által támogatott kutatók szavazatai alapján döntöttek az új tagok kiválasztásáról. A Kollégiumok irányítása alatt működő, az egyes tudományos szakterületeket képviselő tudományági zsűrik elnökei és tagjai tekintetében is megtörtént a rotáció. Az új elnököket és tagokat az illetékes Kollégiumok tagjai választották ki a kutatói közösség véleményének figyelembevételével, valamint törekedve arra, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok, a főváros és vidék, valamint az egyes tudományos iskolák megfelelő arányban legyenek képviselve a pályázatokat értékelő testületekben. Az OTKA Programok működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat ellátó OTKA Iroda önálló jogi személyiségű, önálló gazdálkodást folytató, központi költségvetési szerv ben az MTA fejezetében szerepelt, felügyeletét az 3

4 MTA főtitkára látta el, működését az OTKA Bizottság elnöke irányította. Az Iroda dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Fejezeti hovatartozás, gazdálkodási környezet Az OTKA Programok 2005-ben az MTA fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzataként szerepelt. Az OTKA Programok előirányzatával kapcsolatban a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogait az MTA elnöke látta el. Az OTKA bevételi forrásai a költségvetési törvényben címzetten megállapított támogatási előirányzat, bel- és külföldi jogi és természetes személyek befizetései, hozzájárulásai és belföldiek visszafizetései. Az OTKA Programok részére a támogatás rendelkezésre bocsátása az MTA fejezetén keresztül történik, a kutatási programok által szükséges ütemezésben. Az egyes kutatási témákra megkötött szerződések alapján az OTKA Iroda az adott évi támogatási összeget a kutatóhelyre megnyitja, amelyről a vezető kutató évente köteles elszámolni tól kezdődően az OTKA támogatások előirányzat átadással kerülnek a központi költségvetési intézményekhez (kutatóhelyekre) szemben a korábbi gyakorlattal, amikor is minden kutatóhelyre az OTKA Iroda közvetlenül utalta a támogatást. Az OTKA kutatások számára megítélt támogatások ilyen módon történő átadása, valamint a havonta egyenletes részletben történő felhasználhatósága a kutatók lehetőségeit korlátozza, mivel egy alapkutatási témánál nehezen ütemezhetők a tényleges kiadások. Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott évi MFt előirányzatából a évi költségvetéséről szóló évi CXXXV. törvény 51. (1) bekezdése 10% államháztartási tartalék előirányzat képzését írta elő, majd a Kormány 2275/2005. (XII. 9.) Korm. határozata alapján az MTA tájékoztatta az OTKA-t arról, hogy az OTKA Programok 650 MFt zárolt összege véglegesen elvonásra került. Az OTKA Bizottság az OTKA Programok eredeti MFt keretének csökkentése miatt arra kényszerült, hogy a nemzetközi kutatások, a publikációs pályázatok, a könyvtárpályázat tervezett keretének csökkentésén felül az érvényben lévő kutatási szerződések évi keretét is csökkentse 10%-kal. A évi költségvetésről szóló évi CXXXV. törvény 51. (6) bekezdésében kapott felhatalmazás, továbbá az államháztartási törvény 48. -ának b) pontja alapján a Kormány a 2166/2005.(VIII.2.) határozatával a fejezetek részére maradvány-tartalékolási kötelezettséget rendelt el. A Kormányhatározat alapján az OTKA Programok által teljesítendő maradvány összeg összesen 605 MFt volt, mely kötelezettség kizárólag a szerződések évi támogatása bizonyos részének elejére történő átütemezésével volt teljesíthető. Az OTKA működésében 2005-ben történt változások Az OTKA Bizottság hosszú távú Stratégiai tervét egyeztette a szakmai fórumokon és a kormányzati szervekkel: MTA, FTT, MRK, TTPK. Az OTKA Bizottság az OTKA 1998-ban készült Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ) módosította, amellyel a Kormány a 2141/2005. (VII. 14.) Kormányhatározatban leírtak értelmében egyetértett. Az új SZMSZ értelmében az OTKA Operatív Bizottsága rendszeresen, de minimum havonta ülésezett, ugyancsak megkezdte működését az Eljárási és Etikai Bizottság, amelyik az OTKA-hoz beérkezett felülvizsgálati kérelmekkel foglalkozott. 4

5 Az OTKA Bizottság megújította pályázati űrlapjait, igen nagy számban vont be külföldi szakértőket a pályázatok véleményezésébe, és meghívott a bizottságok munkájába. Az OTKA Bizottság a pályázatok és a kutatási eredmények értékelésénél fokozott hangsúlyt fektetett arra, hogy milyen eredményesség, hasznosulás, gazdasági, társadalmi hatékonyság várható el az OTKA támogatásból megszületett eredményektől. Megteremtődött annak a lehetősége, hogy a pályázatok benyújtása, értékelése; a rész- és zárójelentések szakmai és pénzügyi részének benyújtása és értékelése internetes adatbázison keresztül történjen. Folytatódott az OTKA elektronikus pályáztatási rendszerének két szinten történő fejlesztése, elkészült az OTKA honlapjának portálrendszerű átalakítása. Elindultak azok a fejlesztések is, amelyek az OTKA projektek finanszírozásával kapcsolatos elektronikus pénzügyi rendszer kialakítására irányulnak. Az OTKA Bizottság döntése értelmében a három nagy tudományterület - társadalomtudományok, műszaki- és természettudományok, élettudományok - között a támogatási arány a 2005-ben benyújtott kutatási pályázatok esetében 20/40/40% volt. Az egyes zsűrik között felosztható keretek közötti arányt az egyes Kollégiumok évente határozzák meg. Az egyes tudományági zsűrikben a támogatott pályázatok elfogadási arányszámának nagy szórása miatt az OTKA Bizottság külön szakértői bizottság bevonásával - felül kívánja vizsgálni a tudományterületek és a tudományágak közötti támogatási arányokat. A pályázatokkal, szerződésekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerűbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda osztályszerkezete december 1-vel átalakult: a Tudományterületi Kollégiumoknak megfelelően három tudományterületi osztály alakult, korábbi négy osztály átszervezésével. Az OTKA évi működése Az OTKA Programok évi gazdálkodása Bevételek Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott évi támogatása Kutatási témapályázatokra MFt volt. A 2275/2005. (XII. 9.) Korm. határozat alapján a korábban zárolt 650 MFt véglegesen elvonásra került. Így az OTKA Programok évi tényleges költségvetési támogatása MFt volt. Az év végi likviditási probléma elkerülése érdekében az MTA 143,8 MFt-ot biztosított az OTKA Programok által támogatott kutatások részére. További bevételt jelentettek a műszerprogram törlesztése, a lezárult pályázatok maradványainak visszafizetése, amely összesen 36,7 MFt volt, valamint a 2005-ben nyertes EURYI Awards pályázatra decemberben beérkezett 12,3 MFt külföldi támogatás, amely a következő évben került a kutatóhelyre továbbításra. Ezen módosításokkal az OTKA Programok évi bevétele összesen 6.045,8 MFt volt. Az OTKA Programok évi maradványa 529,1 MFt volt, amelyből 6,6 MFt függő, átfutó tétel. A maradványból 490,9 MFt tételes kötelezettség teljesítése mellett, a fennmaradó 31,6 5

6 MFt összeget az OTKA Bizottság az OTKA elektronikus pályáztatási, bíráltatási, jelentésbenyújtási, ellenőrzési rendszeréhez szükséges szoftverfejlesztéshez irányozta elő. Kiadások Az OTKA Programok évi kiadása összesen 5.946,9 MFt volt, mely az egyes jogcímeken az alábbiak szerint teljesült. Az OTKA Programokból az előző évekről áthúzódó és újonnan indított kutatási szerződések évi támogatására a kutatási pályázatok esetében 3.844,6 MFt, ifjúsági pályázatok esetében 269,4 MFt, a tudományos iskolák pályázatra 968,3 MFt került átadásra. Posztdoktori kutatási szerződésekre 2005-ben 497,4 MFt, nemzetközi együttműködésben végzett kutatásra 38,9 MFt, publikáció és tudományos ismeretterjesztés támogatására 8,1 MFt, könyvtári adatbázis pályázatra 287,7 MFt, az elektronikus pályázati rendszer fejlesztésére 31,6 MFt került átadásra. Az OTKA Programok maradványának alakulása Az OTKA Programok évi maradványa 628 MFt, amelyből 9,5 MFt függő, átfutó tétel. Az előirányzat maradványból 422 MFt tételes kötelezettségvállalással terhelt, a megkötött maradvány-tartalékolási kötelezettség miatti visszatartásából adódik, 143,8 MFt az év végi likviditási probléma miatt az MTA által biztosított forrás. A maradványból 39,9 MFt-ot az OTKA Bizottság az OTKA elektronikus pályáztatási, bíráltatási, jelentésbenyújtási, pénzügyi ellenőrzési rendszeréhez szükséges, az OTKA Iroda által koordinált további szoftverfejlesztéshez kívánja felhasználni. Az OTKA Iroda évi bevételei és kiadásai Az Iroda gazdálkodásának sajátosságai Az Iroda gazdálkodásának az egyik jellemzője, hogy előirányzatának 70-75%-át személyi juttatások és ennek TB járulékai teszik ki. A személyi juttatások jelentős része külső személyi juttatások -, melyek kifizetése az év második felében történt. Az Iroda egyetlen bevételi forrása a költségvetési támogatás; vállalkozási kiegészítő, kisegítő tevékenysége, saját bevétele nincs. Ezért az utóbbi évek elvonásai érzékenyen érintették az Iroda dologi kiadásainak alakulását. Az OTKA pályázatok bírálati rendszerének átalakítása (feladat-átcsoportosítás szakmai zsűrik és tudományterületi kollégiumok között, külföldi véleményezők felkérése) lehetőséget teremtett átcsoportosításra a külső személyi juttatásokról a dologi kiadások szükségszerű kiegészítésére. Bevételek Az OTKA Iroda költségvetési törvényben meghatározott évi előirányzata 310,8 MFt, módosított előirányzata 358,3 MFt volt. Az Iroda évi jóváhagyott közalkalmazotti létszáma 37 fő volt. 6

7 Az OTKA Iroda évi kötelezettséggel terhelt pénzmaradványa 19 MFt volt, amelyből 6,5 MFt áthúzódó külső személyi juttatások kifizetésére és ezek járulékaira, 11 MFt új rendszertervezésre és programozásra, 1,5 MFt OTKA kiadványra, valamint a decemberi számlák kifizetésére került felhasználásra. Az OTKA Bizottság döntése értelmében, 2004-ben kezdődött és 2005-ben folytatódott az OTKA elektronikus pályázati rendszerének fejlesztése. Erre a célra 2005-ben az OTKA Programokból 31,6 MFt került átcsoportosításra az Iroda részére. Kiadások Az eredeti kiadási előirányzathoz képest Kormány hatáskörben 3,1 MFt elvonásra került, ami a dologi kiadások csökkenését jelentette. Az Iroda saját hatáskörben átcsoportosított a személyi juttatásokról és járulékokról a dologi kiadásokra 10,5 MFt.-ot. Ugyancsak saját hatáskörben az előző évi pénzmaradvány terhére 19 MFt-al, illetve a pénzeszközként az OTKA Programoktól átvett 31,5 MFt-al módosította az eredeti előirányzatot ben elkészült az OTKA komplex elektronikus pályázati rendszere koncepcióterve és logikai rendszerterve. Ugyancsak megtörtént az OTKA honlapjának portálrendszerű átalakítása. Emellett a pályázatok benyújtása, bíráltatása és a jelentések szakmai ellenőrzése 2005-ben már internetes adatbázison keresztül történt. Előirányzat maradvány Az OTKA Iroda évi kötelező maradványképzési összege 22,2 MFt, amelyet a évről áthúzódó kötelezettségek terhelik (2005. évi szolgáltatások, áthúzódó megbízási szerződések, évi beruházási számlák első negyedévére áthúzódó teljesítése). Az OTKA Programok keretéből 2005-ben támogatott pályázatok Tematikus és ifjúsági kutatási pályázatok Az OTKA Bizottság az előző években indult, többéves kutatási szerződései alapján 1662 tematikus és ifjúsági kutatási témát támogatott 2005-ben. A május 17-i határidővel meghirdetett pályázati felhívásra beérkezett 1251 db pályázat (1091 tematikus, 160 ifjúsági), MFt teljes időszakra kért támogatásáról az OTKA Bizottság 539-et (461 tematikus, 78 ifjúsági) támogatott, MFt/4év, teljes ( ) kutatási időszakra szóló összeggel. Az új pályázatok finanszírozása 2005-ben indult, a 2005 évre jutó új pályázati támogatás MFt volt. A május 18-i határidővel a időszakra meghirdetett újabb pályázati felhívásra 1326 db (1083 tematikus és 243 ifjúsági), a teljes kutatási időszakra MFt támogatási igényű pályázat érkezett be, amelynek bírálata év végéig megtörtént. Ezek közül 343 kutatásra történik szerződéskötés 2006-tól kezdődően. A pályázati pénzek elaprózásának elkerülése érdekében, az OTKA Bizottság a kutatási pályázatokkal egyidejűleg, külön kategóriát hirdetett a nagy költségkihatású, nagy kutatócsoportok közös kutatásának támogatására nagy összegű kutatási pályázati (átlagos évi 5 MFt feletti) lehetőséggel. A május 17-i határidőre 38 db, MFt/4év támogatási igényű pályázat érkezett be, amelyből - a tudományos iskola pályázatokkal 7

8 együttesen készült rangsor alapján - 10 kapott, a időszakra 286 MFt/4év összegű támogatást. A május 5-i határidőre 46 db, MFt/4év igényű pályázat érkezett be, 12 kapott, a időszakra 498 MFt/4év összegű támogatást. Az OTKA Bizottság nemzetközi ismertséggel rendelkező a fiatal kutatók támogatására - egzisztenciájukat megalapozására, saját új kutatócsoport létrehozására, nagyösszegű ifjúsági pályázatot hirdetett 2005-ben, amelyen előnyben részesültek a EURYI Awards pályázaton jó helyezést elért kutatások. A pályázati felhívásra 25 pályázat érkezett be, amelyből az OTKA Bizottság 6-t tudott támogatásban részesíteni a időszakra vonatkozóan, mintegy 148 MFt/3év összegben. Tudományos iskola pályázat Az OTKA Bizottság ismét meghirdette a kiemelkedő kutatók által vezetett tudományos iskolákban dolgozó fiatal kutatókra épülő kutatások támogatására a Tudományos iskola pályázatát. A kért támogatás elsősorban a kutatásban tervezett doktorandusz, doktorjelölt és posztdoktor alkalmazására fordítható. A korábbi évekről áthúzódóan 23 tudományos iskola szerződés volt folyamatban 2005-ben. A június 15-i határidővel meghirdetett pályázati felhívásra 84 pályázat érkezett be, amelyek közül 27-tel történt szerződéskötés 2005-ben a időszakra, összesen MFt/3év összegben. A május 18-i határidővel ismét meghirdetett pályázatra 50 db pályázat érkezett be, MFt/3év igénnyel, amelyek rangsorolása a nagyösszegű pályázatokkal együttesen történt. Közülük 18-cal történt szerződéskötés 2006-ban, a időszakra, mintegy 798 MFt/3év összegben. Posztdoktori kutatási pályázat A PhD fokozattal rendelkező fiatal kutatók részére korábbi években odaítélt posztdoktori kutatási pályázat keretében 74 kutató folytathatta kutatását 2005-ben. A június 2-i határidővel meghirdetett posztdoktori álláspályázatra beérkezett 33 pályázó közül a Posztdoktori Bizottság 12 fő támogatását javasolta október 1-től kezdődően, három évre. Az ugyanarra a határidőre meghirdetett posztdoktori kutatási pályázatra beérkezett 84 pályázat közül az OTKA Bizottság - a rendelkezésre álló keret függvényében - 20 fő pályázat támogatásáról döntött, február 1-től kezdődően, három éven át. Az OTKA Bizottság óta minden évben támogatta az Oktatási Minisztérium által alapított Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány keretében indított "Magyary Zoltán" posztdoktori ösztöndíj pályázatot ben 5 MFt támogatást ítélt meg a pályázók kutatási költségeihez való hozzájárulásra. Nemzetközi együttműködésben végzett kutatás Az OTKA óta tagja az Európai Tudományos Alapítványnak (ESF- European Science Foundation), amelynek tevékenysége kiterjed az európai tudománypolitika alakítására, közös kutatási programok támogatására. Az OTKA az MTA-val közösen 50-50% arányban fizeti az ESF tagdíjat és a különböző kutatási programokban való részvételi díjat ben az OTKA az ESF tagdíjra 5,5 MFt-t fizetett ki, és az ESF által koordinált tudományos programok közül 10-ben vett részt. A programokban való részvétel 4,1 MFt, és az ezzel kapcsolatos kiutazások 1,8 MFt költséget jelentettek.. 8

9 A nemzetközi együttműködés keretében a korábbi évekről áthúzódó, a holland NWO-val közösen támogatott kutatások közül 2 téma folytatódott 2005-ben. Az MTA-OTKA az amerikai NSF-el közösen meghirdetett és az MTA-OTKA által 50-50%-ban finanszírozott, együttműködési pályázatokra 2005-ben 13 kapott támogatást, az OTKA részéről 2 MFt összegben. Az OTKA Bizottság elnöke májusában társult tagként csatlakozott a EuroHORCs-hoz (European Union Research Organisations Heads of Research Councils), az európai tudománytámogató szervezetek elnökeinek egyesületéhez. A EuroHORCs-ban az OTKA tevékenyen vesz részt az európai tudományos élet formálásban, az Európai Tudományos Térség (ERA) kialakításában, az Európai Tudományos Tanács (ERC) létrehozásában. Az OTKA a EuroHORCs tagjaként, az Akadémiával (MTA) közösen részt vett a kiváló, fiatal tehetséges kutatók egzisztenciájának elősegítését szolgáló, Európa 15 országa 20 tudománytámogató intézménye által második alkalommal meghirdetett European Young Investigator (EURYI) Awards Programban. A programban való részvételként vállalt alaptagdíjat az MTA és OTKA 50-50%-ban fizette, amelyből az OTKA-t 2005-ben 4,9 MFt-t terhelte. A november 30-i határidőre az OTKA-hoz 14 pályázatot nyújtottak be, amelyek közül az OTKA-MTA közös EURYI Bizottság a programhoz való hozzájárulásuk függvényében - két pályázatot választhatott a nemzetközi bíráltatásra. Az európai szintű bizottság döntését júliusában hozta meg, amelynek eredményeként kiválasztott 25 nyertes közé egy hazai kutató is bekerült, akivel a szerződéskötés 2006-ban történt. A támogatás 5 évre szól, összesen EURO támogatással. A EURYI pályázat hasonló feltételekkel november 30-i határidővel ismételten meghirdetésre került, amelyre 17 pályázat érkezett az OTKA-hoz. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások kiegészítő támogatására 2005-ben meghirdetett pályázatra 22 érkezett be, melyek közül 18 részesülhetett - a folyamatban lévő kutatási szerződéseik kiegészítéseképpen - támogatásban a időszakra, 49,7 MFt összegben. Publikáció és tudományos ismeretterjesztési pályázat Az OTKA Bizottság az OTKA kutatási eredmények közlésére valamint az OTKA kutatási eredmények tudományos ismeretterjesztésére 2005-ben meghirdetett pályázatára beérkezett 25 pályázat közül 19 kaphatott támogatást, 20,3 MFt összegben. A társadalomtudományok területére tudományos művek kiadási költségeinek támogatására 2005-ben külön meghirdetett nagyösszegű publikációs pályázatra beérkezett 12 pályázat közül az OTKA Bizottság 5-t tudott támogatásban részesíteni, 9,4 MFt összegben. A többletbevétel terhére támogatta az OTKA a Szociológiai Szemlében megjelent kutatási eredmények közlését, mintegy 3 MFt összegben, valamint 5 MFt-tal járult hozzá az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által a fiatal kutatók részére szervezett Országos Tudományok Diákköri Konferencia költségeihez. Műszerpályázat Az OTKA Bizottság a korábbi években, 3-15 MFt értékű tudományos műszerek beszerzésére műszerpályázatot írt ki. A pályázat célja az alapkutatások területén a hazai kutatómunka tudományos színvonalának és hatékonyságának emelése, elősegítve ezzel a hazai kutatói közösség kutatási eszközeinek fejlesztését, a kutatók tudásának hazai hasznosítását, mind a 9

10 felsőoktatási, mind a kutatóintézeti keretek között. Kerethiány miatt az OTKA Bizottság két éve nem tud műszerpályázatot kiírni. Könyvtári adatbázis pályázat Az OTKA Bizottság szeptember 15-i határidővel ismét meghirdetette könyvtári adatbázis pályázatát az Oktatási Minisztériummal (OM) közösen - a tudományos könyvtárak részére elektronikus adathordozón elérhető adatbázisok és "full text" folyóiratok beszerzésére. A beérkezett 16 pályázat közül az OM-OTKA közös Könyvtárbizottsága 9 pályázat támogatásáról döntött, mintegy 115 MFt összegben. Az OTKA Bizottság 2005-ben bevezetett illetve fenntartott intézkedései A pályázatokat 2005-ben Internetes felületen keresztül kellett elektronikusan benyújtani az OTKA pályázati rendszerébe. A pályázatok objektív értékelése érdekében az évi 5 MFt feletti igényű OTKA pályázatokat angol nyelven kellett beadni, amelyeket külföldi szakértők bevonásával értékeltek. A Fizika zsűri esetében, kísérletképpen, az ifjúsági pályázat kivételével, minden pályázatot angol nyelven kellett beadni. Egy kutatónak - vezető kutatóként - egyidejűleg több támogatott OTKA kutatási témája lehet, de igazolnia kell azok tematikai különbözőségét. A pályázatokban meg kell adni az egyes részt vevő kutatóknak az adott OTKA kutatásra vonatkozó kutatási idő ráfordításuk százalékát, amelyet az OTKA összevet a korábbi kutatási szerződésekben megadott kutatási idő ráfordításokkal. Az OTKA pénzügyi helyzete következtében a pályázatok értékelését a szakértők térítésmentesen végzik, amelyet a kutatási szerződések is előírnak. A pályázatokat véleményezők esetében az OTKA szigorúan ügyel az összeférhetetlenségi szabályok betartására, alkalmasint a bizottsági tagok mandátumának egy évre való szüneteltetésével. Az OTKA szigorúan megköveteli a titkossági szabályok betartását, a véleményezők nevének anonimitását. A pályázatok értékelése az OTKA internetes adatbázisán keresztül történik, amelyet mind a hazai, mind a külföldi szakértők szívesen használtak. A évi rész- és zárójelentések szakmai jelentésének benyújtása és értékelése Interneten keresztül történik. Az OTKA bevonta az intézményeket az elektronikus pályázati és projektkezelési rendszere használatába. A pénzügyi elszámolásokat az intézmények gazdasági részlegének kell az Interneten keresztül az OTKA adatbázisába rögzíteni. Az OTKA Bizottság a kutatások pénzfelhasználási szabályait pontosította, amelyet mind a pályázati kiírásokba, mind az OTKA szerződésekbe beépített. Az OTKA egyszerűsítette és gyorsította a szerződéskötéseket. 10

11 A pályázatokkal, szerződésekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerűbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda osztályszerkezete december 1-vel átalakult: három tudományterületi osztály alakult korábbi négy osztály átszervezésével. A pályázatok elbírálásának folyamata Az OTKA pályázatok, valamint az elért tudományos eredményeknek az OTKA gyakorlata szerinti értékelése nemzetközi összehasonlításban is elismerést vált ki. A zsűrizés objektivitását a különböző testületekben helyet foglaló szakemberek szigorú, az OTKA törvényben rögzített rotációjával biztosította az OTKA Bizottság. Az OTKA Bizottság folyamatosan bővíti a hazai és külföldi szakértőkből álló szakértői adatbázisát. Külön szabályokban rögzítette az összeférhetetlenségi és titkossági szabályokat, amelyet a pályázatokat véleményezők, értékelők esetében következetesen betartat. A kutatási pályázatok értékelésének főbb szempontjai a következők voltak: a kutatási téma alapkutatás jellege, tudományos jelentősége, újszerűsége; a várható eredmények, tudományos és társadalmi hasznosításuk; a kutatás meglévő személyi feltételei, garanciái; a kutatás intézményi, tárgyi, módszertani feltételei; a kért támogatás pénzügyi realitása; a tervezett kutatói munkaidő ráfordítás realitása; az eddigi tudományos eredmények (publikációk, hivatkozások); lezárult vagy folyamatban lévő OTKA kutatások során elért eredmények. Fontos szempont volt a pályázati munkaterv, költségterv, várható eredmények, munkaidő ráfordítás realitása és arányossága. A tematikus és ifjúsági kutatási pályázatok értékelésére az illetékes tudományági zsűri jelölt ki szakértőket. A szakértői vélemények alapján a zsűri rangsorolta a pályázatokat és javaslatot tett a támogatásukra. A szakmai zsűrik észrevételei alapján, a Tudományterületi Kollégiumok javaslatot tettek az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. A végső döntést az OTKA Bizottság hozta meg két lépcsőben: decemberi ülésén döntött a rangsorolt pályázatok első részéről - az OTKA költségvetése 85%-a erejéig, majd a második döntését február elején hozta meg a költségvetési támogatás ismeretében. Mind a nagyösszegű (5 MFt éves támogatási összeg feletti) kutatási, mind a tudományos iskola pályázatokat angol nyelven kellett beadni, kivéve azokat, ahol a külföldi szakértő nem adhatott eredményes bírálatot. A tudományos iskola pályázatnál feltétel volt, hogy a vezető kutató legalább az MTA/tudomány doktora címmel rendelkezzék. A pályázatok értékelésére a tudományági zsűrik és a tudományterületi kollégiumok hazai és külföldi szakértőket jelöltek ki. A szakértői vélemények alapján, hazai és külföldi szakértőkből álló szakértői ad hoc bizottságok rangsorolták a pályázatokat és tettek javaslatot a támogatásukra. Ezeknek a pályázatoknak az értékelésére külön felkért Tudományterületi Bizottság tett javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok végső rangsorára. A végső döntést az OTKA Bizottság hozta meg, szintén két részletben: egy részéről decemberében, második feléről februárjában döntött. A posztdoktori állás és kutatási pályázatok pályázóinak kiválasztását, értékelését az OTKA Bizottság által felkért Posztdoktori Bizottság végezte, amelynek tagjai az egyes Tudományterületi Kollégiumok képviselői voltak. A szakértői vélemények alapján kiválasztott kutatók személyes meghallgatása után került sor a pályázati rangsorok felállítására: külön az álláspályázatokra, külön a kutatási pályázatokra. A kutatási pályázatok kutatási részét a szakzsűrik, szákértők bevonásával értékelték és rangsorolták is. A kutatási pályázatok végső rangsora a Posztdoktori Bizottság és a szakzsűri rangsorának összevetése 11

12 alapján dőlt el. A végső döntést, mindkét pályázattípus esetében, a rangsorok alapján az OTKA Bizottság hozta meg. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások kiegészítő támogatására beérkezett pályázatokat külön ad hoc Bizottság, szakértők bevonásával, véleményezte, rangsorolta és javaslatot tett támogatásukra. A végső döntést az OTKA Operatív Bizottsága hozta meg, az OTKA Bizottság utólagos jóváhagyásával. A 2005-ben beérkezett publikációs és ismeretterjesztő pályázatokat, az erre a célra létrehozott szakértői Bizottság értékelte és rangsorolta, a döntést az Operatív Bizottság hozta meg, az OTKA Bizottság utólagos engedélyével. A könyvtári adatbázis pályázatok bírálatára az OTKA Bizottság az Oktatási Minisztériummal (OM) közös Könyvtárbizottságot állított fel, amelybe az OM és az egyes Tudományterületi Kollégiumok jelöltek képviselőket, valamint könyvtárszakértők is tagjai voltak a Bizottságnak. A pályázatokat több szakértő véleményezte, majd a szakértői vélemények alapján a Bizottság rangsorolta a pályázatokat. A döntést az OTKA Bizottság hozta meg. Az OTKA Bizottság az egyes pályázatokról hozott döntését az OTKA Internetes honlapján hozta nyilvánosságra. A szerződéskötés, a támogatás felhasználásának szabályai, ellenőrzés Az OTKA Bizottság döntéséről az Iroda értesítette a pályázókat a zsűri és a szakértői vélemények (név nélküli) megküldésével. A támogatott pályázatok esetében, az OTKA Bizottság elnöke nevében az Iroda szerződést kötött a vezető kutatóval és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel. A szerződések formai és pénzügyi ellenőrzését az Iroda végezte, amelynél figyelembe vette a Bizottság által meghatározott kritériumokat. A szerződések munkatervét szakmailag a zsűrik ellenőrizték. A 2005-ben beadott pályázatok esetében az OTKA új eljárást vezetett be a szerződéskötéseket illetően. A várhatóan nyertes pályázatok esetében a szerződések előkészítése: munkatervének zsűrik általi ellenőrzése, az Iroda általi formai és pénzügyi ellenőrzése az OTKA Bizottság végső döntése előtt megtörtént. Az OTKA Bizottság döntését követően a támogatott kutatások vezetőinek az Iroda postázta aláírásra a pályázatuk és az előzetes egyeztetések alapján előállt szerződésajánlatot. Ezzel az eljárással csak néhány esetben kellett a szerződést visszaküldeni javításra. A kutatási témákra megkötött szerződések alapján az Iroda a költségvetési intézmények részére előirányzat átadással átadta, egyéb kutatóhely részére átutalta a szerződésben jóváhagyott összeget, amelyről a vezető kutató évente köteles elszámolni, beszámolót küldeni. A támogatási összeg keretnyitása az érvényes OTKA szerződések alapján történt, annak figyelembevételével, hogy a vezető kutatónak volt-e az OTKA-val szemben elmaradt elszámolási illetve beszámolási kötelezettsége. Az OTKA Programokra a költségvetési törvényben előírt 10%-os tartalékolási kötelezettség következtében meghozott OTKA Bizottsági döntés értelmében, a kutatások 2005 évi keretének 90%-át tudta az Iroda megnyitni, valamint a 10%-os elvonásról szóló Kormányrendelet megjelenése után az érintett 2262 kutatási szerződést módosítani kellett. Az elnyert támogatás felhasználásáról, a kutatómunka előrehaladásáról a vezető kutatóknak évente, a tárgyévet követően, szakmai és pénzügyi beszámolót kell beküldeniük. A beérkezett 12

13 beszámolót szakmailag az illetékes zsűri értékelte, ellenőrizte zsűritag vagy - egyedi esetekben - külső szakértő bevonásával. A formai és pénzügyi ellenőrzést az Iroda végezte el. A szakmai és pénzügyi ellenőrzés alapján született döntés arról, hogy a kutatás folytatható, a támogatási keret megnyitható ben a 2004 évi kutatómunkáról a vezető kutatóknak a szakmai részjelentést internetes adatbázisba kellett rögzíteniük, s ezek értékelése is az Interneten keresztül történt. A évről beküldött 1802 részjelentés között 1 volt olyan, amelyet nem fogadott el a zsűri. A zsűrik, a szakértők 106 esetben kértek pótinformációt, vagy újabb jelentést, illetve sor került személyes meghallgatásra. A évről a pénzügyi jelentést az intézmények gazdasági részlegei készítették el, amelyet a vezető kutató is ellátott aláírásával. A pénzügyi elszámolások mintegy 30%-tól kért be az Iroda tételes, bizonylatokkal alátámasztott elszámolást, két kutatóhelyen pedig helyszíni ellenőrzést tartott. A évről várható 1643 részjelentés szakmai részét a vezető kutatóknak szintén az OTKA internetes adatbázisába kellett beküldeniük, amelyeknek értékelése is az adatbázisban történik. A évi részjelentések pénzügyi elszámolásait az intézmények gazdasági részlege készíti el az OTKA Internetes adatbázisába rögzítve, valamint kinyomtatva, aláírva is be kell küldeniük. A posztdoktori kutatási szerződésekről a kutatók féléves szakmai, valamint éves szakmai és pénzügyi jelentést küldtek, amelyet a Posztdoktori Bizottság tagjai értékeltek 2005-ben. A lezárult kutatások eredményeiről rövid összefoglaló jelent meg az OTKA Hírlevélben és az OTKA külön kiadványában. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokról a kutatási pályázatokhoz hasonlóan éves- és zárójelentést kellett a vezető kutatóknak készíteni. A korábbi években megkötött műszerszerződések szakmai felelőseinek, a beszerzést követő öt éven át, évente beszámolót kell küldeni az eszközök működőképességéről, az elvégzett tudományos mérésekről, azok alapján megjelent publikációkról, együttműködésekről. A könyvtárpályázat nyertesei az OTKA támogatásból beszerzett elektronikus adatállományok használatáról évente beszámoló jelentést készítettek. Ezen kívül évente rövid ismertető is készült az adatállományok legfontosabb jellemzőiről és a felhasználók köréről. Ez az ismertető az OTKA Hírlevélben jelenik meg a kutatók tájékoztatása céljából. Az OTKA által támogatott kutatások eredményességének értékelése, közzététele A kutatás befejezésekor a tevékenység eredményességéről és az előirányzatok felhasználásáról a vezető kutatók kötelesek - az OTKA Bizottság által jóváhagyott szempontok szerint és a megadott határidőre - zárójelentésüket az OTKA internetes adatbázisában elkészíteni. Ha a vezető kutató elmulasztja zárójelentését beküldeni, annak pótlásáig nem részesülhet további OTKA támogatásban. A zárójelentések szakmai értékelésének szempontjai: mennyiben hozott a kutatás új ismereteket, illetve igazolt korábbi tudományos feltételezéseket, az új ismereteknek mekkora jelentősége van a szaktudomány szempontjából, milyen volt a kutatáshoz kapcsolódó publikációs tevékenység, az elért eredmények mennyire voltak összhangban a kutatásra fordított támogatással. Külön kérdés az értékelést végző szakértőköz, hogy melyek azok a kutatási eredmények, amelyek tudományos ismeretterjesztésre, illetve további alkalmazott 13

14 kutatásra, kutatásfejlesztésre, innovációra alkalmasak, a kutatási eredményektől milyen társadalmi, gazdasági hasznosulás várható. A zárójelentések szakmai értékelésére, amely az Interneten keresztül történik 2005-től kezdődően, a zsűrik egy-egy véleményezőt jelöltek ki. A zsűrik a szakértői vélemények alapján értékelték a kutatási jelentéseket, és javaslatot tettek a minősítésükre: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A zárójelentések pénzügyi elszámolását az OTKA Iroda ellenőrizi ben 708 kutatás zárult le. 5 (0,7%) témavezető nem küldte be zárójelentését. A beérkezett 703 zárójelentésből 70 (9,9.%) értékelése még nem fejeződött be. Az értékelt 633 zárójelentés közül 395 (62,4%) kiválóan megfelelt, 181 (28,6%) jól megfelelt, 48 (7,5%) megfelelt minősítést kapott, és 13 (2,0%) zárójelentést nem fogadott el a zsűri. A zárójelentések értékeléséről a témavezetők megkapták név nélkül a szakértői véleményt, valamint a zsűri indoklását, a kutatási eredmények értékelését. (Azon témavezetők, akiknek a zárójelentését az OTKA Bizottság nem fogadta el, 3-5 évig kizárásra kerülnek az OTKA pályázási lehetőségekből.) A beküldött 703 zárójelentésből a kutatási témában megjelent publikációk száma - a témavezetők által megadott számok alapján 14161, a bejelentett szabadalmak száma: 25. A 2004-ben lezárult kutatások közül jelenleg folyik azoknak a témáknak a kiválasztása, amelyeket az OTKA Bizottság továbbít az NKTH felé innovációra való alkalmazásra alkalmasnak javasolva ben az új jelentésbenyújtási és értékelési szoftver fejlesztése miatt húzódott el ennek kiválasztása. A jelen beszámolóhoz csatoltuk a Tudományterületi Kollégiumok 2004-ben lezárult és ben értékelt kutatásai közül, az egyes zsűrik által kiemelkedőnek tartott eredmények ismertetését. Az OTKA kutatási pályázatok eredményeinek rövid összefoglalóiról készített kiadványok közül: Az 1999-ben megjelent háromkötetes - az időszakot bemutató, - valamint az egykötetes az 1997-ben lezárult kutatásokról szóló kiadványok után 2003-ban ismét háromkötetes kiadvány jelent meg, amely az időszakban lezárult kutatások összefoglaló eredményeit tartalmazza Tudományterületi Kollégiumonként ban a ben lezárult, 2004-ben a 2002-ben lezárult, elején pedig a 2003-ban lezárult kutatások eredményei rövid összefoglalójának egykötetes kiadványa jelent meg. Az OTKA Bizottság a további években megjelent kutatások eredményeinek rövid összefoglalóit az OTKA honlapján fogja kereshető módon megjeleníteni, amelynek fejlesztése most van folyamatban. A köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI törvény, valamint az OTKA Iroda e törvénnyel összhangban készített Iratkezelési Szabályzata alapján 2003-ban megkezdődött a korábban lezárult tematikus és ifjúsági pályázatok keretében történt kutatások teljes dokumentációjának folyamatos leadása az MTA Levéltárba ben 2644 korábban lezárult kutatás, valamint a nem támogatott pályázatok közül 3052 került a Levéltárba leadásra. OTKA Ipolyi Arnold Díj Az OTKA Bizottság elnöke a hazai alapkutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett sok éves munkásság elismeréseként Ipolyi Arnold 14

15 Díjat adományoz évente a Tudományterületi Kollégiumok javaslata alapján. Az évi díjak átadására a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor, amikor is 9 főnek adta át az OTKA Bizottság elnöke a tudományfejlesztési díjat. Az OTKA nyilvánossága, rendezvényei november 9-én a Magyar Tudományos Akadémián, a Tudomány Világfóruma 2005 rendezvény keretében került sor, az OTKA és az MTA meghívására, a évi EURYI Awards pályázatok nyerteseinek ünnepélyes díjátadására (EURYI Awards Ceremony). Ez a nemzetközi esemény azért volt fontos számunkra, mert a nyertesek között volt egy hazai kutatónk is. Az ünnepség sikerét emelték a megjelent hazai és külföldi vendégek (közöttük a EuroHORCs elnöke, az ESF főtitkára, egy Nobel díjas kutató és számos külföldi vendég) és a díszes előadások, amelyekből néhány megtalálható az OTKA Hírlevél 2005/4. számában. A Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány és az OTKA november án rendezte meg közös konferenciáját a Kaposvári Egyetemen, a posztdoktori kutatási támogatásban részesült fiatal kutatók eredményeinek bemutatására. A konferencia bebizonyította, hogy milyen nagy jelentősége van a fiatal, tehetséges kutatók támogatásának. A rendezvény alkalmával külön kiadvány jelent meg az OTKA posztdoktori kutatások témavezetőinek bemutatásával, eddigi eredményeik ismertetésével. Az OTKA és az Élet és Tudomány Egyesület által meghirdetett tudományismertető cikkpályázat nyerteseinek eredményhirdetésére szintén a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor, ahol az OTKA kutatások eredményeit ismertető pályázók első, második és harmadik díjban részesülhettek. Cikkeiket az Élet és Tudomány folyóirat folyamatosan közli. Az OTKA Hírlevél 2004-ben 4 alkalommal jelent meg, amely kb példányban került térítésmentesen kiküldésre: az OTKA pályázatok értékelésében részt vevő testületek tagjainak, a nagyobb kutatóhelyek vezetőinek, a megrendelőknek, az utolsó négy pályázati fordulóban támogatott kutatóknak, újságíróknak és az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának. A fentiek megkapják az OTKA Bizottság döntéséről készített Különszámot is. Az OTKA új, portálrendszerű honlapján ( a fontosabb információk megtalálhatók: OTKA Törvény, OTKA SZMSZ, az OTKA Bizottság, a Tudományterületi Kollégiumok, zsűrik tagjai, pályázati felhívások, tájékoztató nyomtatványok, értékelési szempontok, útmutatók, pályázati döntések, szerződés-, rész- és zárójelentés elkészítéséhez szükséges leírások, útmutatók, szabályzatok, az OTKA működéséről készült Kormánybeszámolók, az OTKA Kutatási eredmények rövid összefoglalói. Jelenleg folyik az OTKA honlapján a kutatási eredmények adatbázisának elkészítése. Budapest, május 29. Makara B. Gábor az OTKA Bizottság elnöke 15

16 Összefoglaló jelentés az OTKA Társadalomtudományi Kollégiumához tartozó, 2004-ben lezárult és 2005-ben értékelt kutatási témák kiemelkedő eredményeiről A tudományfilozófia általános érvénnyel figyelmeztet a tények és elméletek viszonyára. Az elmúlt két évtizedben beáramló újabb társadalomtudományi elméletek alkalmazása és továbbfejlesztése a kutatásban, megnövelte a befogadás (megértés) nehézségét: Részben anyagi gondok miatt sem sikerült az eredmények közvetítésének kellően hatásos módját megtalálni. Másfelől az elméleti igényesség sürgetővé tette a forrásfeltárások hiányosságainak betöltését, s az eredmények közzététele itt is gondot jelent. A kutatói kedvet jelzi, hogy nőtt a támogatási kérelmek igénye, illetve csökkent az OTKA költségvetésből a benyújtott pályázatok támogatási számaránya. A kettősség fokozott fontosságot adott az eredmények számbavételének. A 2004-ben zárult kutatások eredményeit már három szinten vizsgálták az OTKA testületei, s ennek eredményeként 184 lezárt kutatásból 4 pályázatot kellett eredménytelennek minősíteni, 116 pedig kiválónak minősült. Az alábbi összefoglaló az utóbbiak legfontosabb eredményeit ismerteti. Az állam- és jogtudományi kutatások közül kiemelhető A nemzeti és a szupranacionális alkotmányos berendezkedések közötti összefüggések és a magyar alkotmányos rendszer fejlesztési lehetőségei az európai uniós csatlakozásra tekintettel című kutatás. Eredményeként a szerző javaslatokat fogalmazott meg a magyar alapjogi rendszer továbbfejlesztésére, hatékonyabbá tételére, az Alkotmánybíróság EU-tagsággal kapcsolatos újszerű hatásköreire, továbbá összegezte a magyar Alkotmány EU-tagsággal összefüggő módosításával kapcsolatos hiányosságokat és javaslatot tett azok korrekciójára. Különösen időszerű A környezetvédelmi szabályozás időszerű kérdései -nek vizsgálata. Földolgozták, hogyan érvényesülnek a környezetvédelem szempontjai az energiajogban, Európa alkotmányaiban, és az információk szabadságára vonatkozó elvárásokban. A nukleáris jog modernizálásának egyes kérdései, különös tekintettel a kelet-közép-európai államok fejlődésére című kutatás fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy eredményei a nemzeti nukleáris hatóságok, valamint az ezzel foglalkozó nemzetközi szervezetek szakembereinek körében is figyelmet keltettek. A politikatudományok terén egyértelműen a Demokráciaelméletek összehasonlító elemzése Az előfeltevések szerepe a politikaelméletben c. kutatást kell elsőként kiemelnünk: a hiányos magyar politikaelméleti vizsgálatok egyik igen fontos eredményeként. A kutatás középpontjában a képviselet és demokrácia, a vezetés és demokrácia összeegyeztethetőségének kérdései álltak, fő konklúziója, hogy demokrácia és képviselet elveinek a szimmetrikus kombinációja nem lehetséges: a modern képviseleti demokrácia nem a demokrácia képviseleti altípusa, nem a közvetlen demokrácia átértelmezése, hanem a képviseleti rendszer egalitárius átértelmezését jelenti. Ugyancsak kiemelt minőségű A diszkurzív politikatudomány alapjai című kutatás, mely elméleti témák kidolgozásával és empirikus elemzésekkel körvonalazta egy lehetséges diszkurzív politikatudomány szemléletét és sajátosságait, megvizsgálva, hogy mi módon lehetséges olyan társadalomtudomány, amely a társadalom létezését és működését a szöveg és a jelentés középpontba állítása révén végzi el. A szövegközpontú társadalomtudomány lehetősége kapcsán számos fontos szerző (pl. Hans- Georg Gadamer, Paul Ricoeur, Norman Fairclough) munkásságát elemzik, és vizsgálják, mi 16

17 módon jelenik meg a diszkurzív szemlélet a politika vizsgálatában. (Többek között Carl Schmitt, Michael Oakeshott, Reinhart Koselleck munkáinak szempontjai szerint.) A filozófia területén a legnagyobb érdeklődésre számot tartó kutatás (Lélek és mechanika) a barokk Európa morál- és természetfilozófiájával foglalkozik. Eredményei közül nemzetközileg is jelentős az újkor első századaitól meghatározó természettudományos szemléletmód és a "mindennapi én" morálisan értelmezhető cselekvésének kényes viszonyát bemutató rész, valamint e két megközelítés ma is eleven konfliktusának az elemzése. A szintézis az Újvilág felfedezésének antropológiai és jogelméleti következményeit veszi számba. Hiánypótló a Bergson filozófiáját középpontba állító kutatás, amelynek alapján megjelent tanulmányok átlátják az életmű aktuális vonatkozásait, és döntő pontokon módosítják a hazai fogadtatás történetét. Szakmai körökben elismeréssel fogadták a Tapasztalat, nyelv és módszer a hermeneutikai és a fenomenológiai tradícióban című kutatás eredményeit is. A zenetudomány területén a magyar népzene forráskiadása előkészítése a legfontosabb eredmény: A földolgozás több réteget vizsgált, olyan válogatott dallamokat, melyekben a zenei strófa két belső sora egymással azonos, egymással hasonló vagy hasonló magasságban mozog. A Magyar Népzene Tára XI. és XII. kötetének munkálatai a kiadásra várnak. Elkészült a magyar nyelvű kézirat és folyik a dallamok végleges szerkesztése. A kötetek dallamot tartalmaznak, egy-egy kötet oldal terjedelmű. A művészettörténeti kutatások közül kiemelkedik Rippl-Rónai József festőművész teljes levelezésének, a hozzájuk tartozó válaszlevelek összegyűjtése és a levelek jegyzetekkel való ellátása. A teljes levél- és dokumentumanyag számítógépre került, az összegyűjtött és kronológiába rendezett mintegy 640 levelet és számos ügyiratot a Nemzeti Galéria Adattárába helyezték el. Az irodalomtudományi kutatások közül kiemelkedő jelentőségűek a Kazinczy Ferenc művei kritikai kiadásának munkálati. Elkészült a kiadás koncepciója a hagyományos és az elektronikus változatról. Elektronikusan rögzítették a Kazinczy-kéziratkatalógust, javították és kiegészítették a Kazinczy-bibliográfia megjelent köteteit. A levelezés kivételével digitálisan archiválták az MTA Könyvtárában található Kazinczy-hagyatékot, s megtörtént több Kazinczy-mű és a teljes Kazinczy-levelezés elektronikus rögzítése, mely CD-ROM-on hozzáférhető. Kapcsolatok létesültek más szövegkiadó műhelyekkel, nemzetközi együttműködés jött létre az elektronikus kiadás fejlesztésére. Megjelent a két legfontosabb magyar nyelvű irodalmi folyóirat (Orpheus; Magyar Museum) kritikai kiadása, mintegy 1300 oldal terjedelemben, három kötetben. Négy további kötet sajtó alá rendezése befejezés előtt áll. Különböző részletkérdésekről összesen öt műhelytanulmány készült. A magyarországi német irodalom kapcsolatrendszerét európai összefüggéseiben vizsgáló kutatás jelentős mértékben módosította az irodalomtörténet-írás korábbi értékelését. Elkészült két szövegkiadás Sopron irodalmáról és 1848/49 német szövegeiről. Megjelent két tanulmánykötet A levél műfajról az osztrák és a magyar irodalomban, illetőleg Fejezetek a magyarországi német irodalom történetéből címmel. Új eredmények születtek a magyarországi német nyelvű kultúra magyar és német kapcsolatrendszeréről, a magyarországi német nyelvű zsidóság identitás-váltásáról, különös tekintettel az önéletrajzi írásokban, naplókban és levelezésekben tükröződő asszimilációs folyamatokra. A kutatás keretében több disszertáció készült és jutott el a védésig. A kutatói utánpótlás nevelésében kiemelkedő eredményeket értek el. Az egyházi irodalom XVII-XVIII. századi műfajait vizsgáló kutatás eredményeként korábban nem sejtett tartalmi, szerkezeti, motivikus és ikonográfiai 17