Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységéről

Átírás

1 Beszámoló a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) évi tevékenységéről Bevezetés A beszámoló célja Az OTKA-ról szóló évi CXXXVI. törvény 2.. (6) b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette beszámolóját a Kormány részére az OTKA évi működéséről. A jelen beszámoló az előzmények tekintetében támaszkodik az előző évek beszámolóira, kiegészítve az adott évi változásokkal, tevékenységgel, pályázatokkal, sajátságokkal, tapasztalatokkal, eredményekkel. Az OTKA jogállása, célja Az OTKA működését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (OTKA) szóló évi CXXXVI. törvény (Törvény), valamint a Kormány által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) szabályozza. Az OTKA előirányzatából olyan tudományos kutatások, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható, ezeken kívül az OTKA előirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúra-fejlesztésre is. Az OTKA szervezete Az OTKA Törvény értelmében az OTKA vezető testülete az OTKA Bizottság, amely elnökből, két alelnökből és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság tagjai a minisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia (Akadémia), a Felsőoktatási Konferenciák Szövetsége, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB, ma az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkársága), a közgyűjtemények által javasolt szakértők és az OTKA Bizottság keretében működő három Tudományterületi Kollégium - Társadalomtudományi, Élettelen Természettudományi és Élettudományi Kollégium - elnökei. Az OTKA Törvény 2.. (5) pontjának megfelelően a Tudományterületi Kollégiumok három évet elért mandátumú tagjainak évi rotációja megtörtént. Az OTKA Bizottság tagjai az OTKA által támogatott kutatók szavazatai alapján döntöttek az új tagok kiválasztásáról. A Kollégiumok irányítása alatt működő, az egyes szakterületeket képviselő zsűrik elnökei és tagjai tekintetében is megtörtént a rotáció. Az új elnököket és tagokat az illetékes Kollégiumok tagjai választották ki a kutatói közösség véleményének figyelembevételével, valamint törekedve arra, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok, a főváros és vidék, valamint az egyes tudományos iskolák egyformán képviselve legyenek a pályázatokat bíráló testületekben. Fejezeti hovatartozás, gazdálkodási környezet Az OTKA Programok 2002-ben az Akadémia fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzataként szerepelt. Az OTKA Programok előirányzatával kapcsolatban a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogait az Akadémia elnöke látta el. Az OTKA Programok részére a támogatás az Akadémia fejezetén keresztül került átutalásra, a kutatási programok által szükséges ütemezésben, az OTKA Bizottság által jóváhagyott finanszírozási terv alapján. Az OTKA Programok működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat ellátó OTKA Iroda önálló jogi személyiségű, önálló gazdálkodást folytató, központi költségvetési szerv ben az Akadémia fejezetében szerepelt, felügyeletét az Akadémia főtitkára látta el, működését az OTKA Bizottság elnöke irányította. Az Iroda dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. Az OTKA évi működése Az OTKA Programok évi gazdálkodása Bevételek Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott évi előirányzata kutatási témapályázatokra EFt, műszerpályázatokra EFt volt. Az OTKA Programok évi előirányzat maradványa EFt volt, amelyből a 2001-ről áthúzódó kötelezettség - tematikus, ifjúsági pályázatok - összesen EFt. Az OTKA Bizottság a maradvány fennmaradó

2 23.258EFt összegéről úgy döntött, hogy 9.528EFt-ot konferencia részvétel, publikációs támogatásra, EFt-ot a műszerpályázat évi keretével együtt használja fel. További bevételt jelentettek a műszerprogram visszafizetései, valamint a lezárult pályázatok maradványainak visszafizetése, amely EFt. A többletbevétel a konferencia részvétel, publikációs támogatásra lett előirányozva. Az OTKA Programok évi összes bevétele függő, átfutó tételek nélkül EFt volt. Kiadások Az OTKA Programokból az előző évekről áthúzódó és újonnan indított kutatási szerződések évi támogatására a tematikus pályázatok esetében EFt, ifjúsági pályázatok esetében EFt, a tudományos iskolák pályázatra EFt került átutalásra. Posztdoktori kutatási szerződésekre 2002-ben EFt, nemzetközi együttműködésben végzett kutatásra EFt, konferencia részvételi/szervezési, publikáció támogatására EFt, könyvtárpályázatra EFt, OTKA pályázatok bírálatára EFt, műszerpályázatra EFt került átadásra. Előirányzat-maradvány Az OTKA Programok évi kiadási előirányzat maradványa EFt. Az elöirányzat maradványból EFt kötelezettségvállalással terhelt, a megkötött szerződések átmeneti felfüggesztéséből, a műszerbeszerzések elhúzódásából adódik. Az egyéb maradványok felhasználásáról az OTKA Bizottság az alábbiak szerint döntött: A nemzetközi együttműködés előirányzat EFt maradványa felhasználását 2003-ban azonos jogcímen tervezzük. A posztdoktori szerződések maradványából 5.000EFt-ot a Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj hozzájárulás jogcímre kívánjuk felhasználni. A visszamondott tematikus és ifjúsági kutatási szerződések EFt maradványával, valamint a december hónapban beérkezett 3.188EFt tematikus szerződés maradvánnyal az OTKA Bizottság döntésének megfelelően a évi konferencia-részvételi, konferencia-szervezési és publikációs keretet növeljük. A Könyvtárpályázat árfolyam-változás miatti 9.759EFt maradványával, a 2003.évi könyvtárpályázat keretét kívánjuk kiegészíteni. A műszerpályázatok - árfolyamváltozás miatti előirányzat maradványa 2.914EFt, mely előirányzatot a évi azonos célú előirányzattal együtt kívánjuk felhasználni. Az OTKA Iroda évi bevételei és kiadásai Az Iroda gazdálkodásának sajátosságai Az Iroda gazdálkodásának az egyik jellemzője, hogy előirányzatának 70-75%-át a személyi juttatások és ennek TB járulékai teszik ki. Ezeknek a költségeknek pontos tervezése objektív nehézségekbe ütközik. A személyi juttatásoknak majdnem a fele külső személyi juttatás, amely több ezer bírálati díj kifizetéséből tevődik össze. Amíg az adott évben a záró- és részjelentések száma megközelítőleg tervezhetö, addig a benyújtásra kerülő pályázatok és az újonnan megkötendő szerződések száma bizonytalan, költségvonzatuk több millió forintos eltérést jelenthet. A pályázatok bírálati folyamata az Iroda részéről csak részben befolyásolható. A zsűrik a pályázatok támogatásáról döntésüket az opponensi vélemények alapján, a költségvetési támogatási összeg ismeretének függvényében hozzák meg. Nehezen tervezhető a TB járulék összege, mivel az opponensi kifizetések száma és az évente változó TB törvények a tervezés időszakában még nem ismeretesek. A bírálati díjak egy részének kifizetése áthúzódik a következő évre. A 2002-ben ténylegesen kifizetett 7154 db különböző típusú megbízási díj kb. 80%-a az év második felében került átutalásra. Bevételek Az OTKA Iroda költségvetési törvényben meghatározott évi előirányzata EFt, módosított előirányzata EFt. Az Iroda évi jóváhagyott közalkalmazotti létszáma 34 fő. Az OTKA Bizottság döntése

3 értelmében 2002-től kezdődően a pályázatok bírálati díja megemelkedett, melyre 2002-ben az OTKA Programok keretéből 94MFt került átcsoportosításra az Iroda részére. Az OTKA Iroda évi pénzmaradványa EFt volt, amelyből 4.270EFt a évről áthúzódó megbízási szerződésekre és járulékaikra, 1.208EFt a évben teljesített dologi kiadások kifizetésére, 5.830EFt az OTKA kiadványokra és egyéb dologi kiadásokra került felhasználásra. Kiadások Az eredeti kiadási előirányzathoz képest - fejezeti hatáskörben EFt, Kormány hatáskörben 6.894EFt módosítás történt, amit bérfejlesztésre kapott az Iroda februárban ill. szeptemberben. Saját hatáskörben az előző évi pénzmaradvány terhére EFt-tal módosítottuk az eredeti előirányzatot. Előirányzat maradvány Az OTKA Iroda évi összes maradványa EFt. A tárgyévi maradványból a évről áthúzódó kötelezettség és az OTKA Bizottság döntése alapján évben a megbízási szerződésekre és annak járulékaira EFt, a évben megrendelt tárgyi eszközökre és szolgáltatásokra 2.742EFt került kifizetésre. A maradvány további része EFt az OTKA kiadványokra (3.750EFt), a pályázat nyilvántartó rendszer finanszírozási ágának fejlesztésére (5.344EFt), a évi OTKA pályázatok meghirdetésére (1.916EFt), valamint a DFG-OTKA együttműködés keretében workshop megrendezésére (1.500EFt) kerül 2003-ban felhasználásra. Az OTKA Programok által 2002-ben támogatott pályázatok Tematikus és ifjúsági pályázatok Az OTKA Bizottság az előző évekről áthúzódó többéves kutatási szerződések alapján mintegy 2500 tematikus és ifjúsági kutatási témát támogatott 2002-ben. A május 2-i határidővel meghirdetett pályázati felhívásra beérkezett 1159 db pályázat (1036 tematikus, 123 ifjúsági), a teljes kutatási időszakra EFt támogatási igényű támogatásáról az OTKA Bizottság január 15-én döntött. Közülük 684-t (619 tematikus, 65 ifjúsági) támogatott, EFt teljes kutatási időszakra szóló összeggel. Az új pályázatok finanszírozása 2002-ben indult. A május 2-i határidővel a időszakra meghirdetett újabb pályázati felhívásra 1181 db (1054 tematikus és 127 ifjúsági), a teljes kutatási időszakra EFt támogatási igényű pályázat érkezett be, amelynek bírálata év végéig megtörtént. A pályázati pénzek elaprózásának elkerülése érdekében, a pályázatok tudományos értékének megőrzése mellett, az OTKA Bizottság a korábbi években meghozott döntését a 2002-ben is fenntartotta. A pályázat beadásának feltétele: a témavezetőnek tudományos fokozattal kell rendelkeznie, egy kutatónak témavezetőként egyidejűleg csak egy támogatott OTKA témája lehet. Az OTKA Bizottság döntése értelmében a három nagy tudományterület - társadalomtudományok, élettelen természettudományok, élettudományok - között felosztható támogatási arány a 2001-ben benyújtott témapályázatok esetében 20/40/40% volt. Az egyes zsűrik között felosztható keretek közötti arányt az egyes Kollégiumok évente határozzák meg. Tudományos iskola pályázat Az OTKA Bizottság első alkalommal hirdetette meg december 15-i határidővel a Tudományos iskolákat támogató pályázatát. A pályázat célja nemzetközileg elismert, szakmailag kiemelkedő, a tudományos utánpótlás nevelésében kiváló tudósok által vezetett tudományos iskolák, a legeredményesebb tudományos műhelyek fontos, új témáinak kiemelt (20-40MFt/év) támogatása. A pályázaton tudományos iskolák vezetője (vezetői) köré csoportosult kollektívák vehettek részt. Elsőbbséget élveztek azok a nagyszabású kutatási tervek, amelyek jelentős új eredményeket ígértek és nagy számban vontak be fiatal kutatókat. A pályázati felhívásra 192 pályázat érkezett be, EFt támogatást kérve a időszakra. A pályázatok támogatásáról az OTKA Bizottság január 21-én hozta meg döntését: a rendelkezésre álló évi 600MFt összeg 26 pályázat támogatását tette lehetővé. Nagyon sok kiváló pályázat nem részesülhetett támogatásban. Az OTKA Bizottság évente szeretné meghirdetni a Tudományos iskola pályázatát, amellyel várhatóan támogatni tudja majd a jelentősebb hazai tudományos iskolák kutatásait.

4 Posztdoktori kutatási pályázat A pályázat célja, hogy a PhD képzést sikeresen befejezett kutatók közül az arra érdemeseket támogassa, elősegítve ezzel tudományos egzisztenciájuk megalapozását, illetve kibontakozását, valamint külföldről történő hazatérésük esetén a hazai kutató közösségen belüli megmaradását. Az 1996-tól kezdődően meghirdetésre kerülő posztdoktori kutatási pályázat keretében évente 50, 2002-től évente 70 fiatal (35 év alatti), kiemelkedően tehetséges kutató kaphat 1-3 éves időszakra főállású támogatást a kutatóhelyén től az egy kutatásra jutó támogatási összeget megemelte az OTKA Bizottság: 150EFt havi bruttó illetmény, dologi kiadásra 1500EFt, konferencián való részvételre 200EFt. Az OTKA Bizottság döntése értelmében a posztdoktori kutatók havi illetményét a közalkalmazotti illetményemeléssel összhangban tól 225EFt-ban állapította meg. A április 8-i határidővel, hetedik alkalommal meghirdetett pályázati felhívásra jelentkező 56 pályázó közül 19 kezdhette meg posztdoktori kutatásait 2002-ben, 48-an pedig a korábbi években elkezdett OTKA kutatásuk folytatásához kapták meg a szükséges támogatást, 3 fő pedig a kutatásához egy év halasztást kért. Az OTKA Bizottság óta minden évben támogatta az Oktatási Minisztérium által alapított Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért (AMFK) keretében meghirdetett "Magyary Zoltán" posztdoktori ösztöndíj pályázatot ben 5.000EFt-tal járult hozzá a pályázók kutatási költségeihez. Nemzetközi együttműködésben végzett kutatás Az OTKA óta tagja az Európai Tudományos Alapítványnak (ESF- European Science Foundation), amely 29 európai ország 76 tagszervezetét tömöríti. Az ESF tevékenysége kiterjed az európai tudománypolitika alakítására, közös kutatási programok támogatására. Az OTKA az Akadémiával (1991. óta tag) közösen 50-50% arányban fizeti az ESF tagdíjat és a különböző kutatási programokban való részvételt. Az Oktatási Minisztérium által koordinált holland-magyar kormányközi egyezmény keretében az OTKA és a holland NWO (Netherlands Organization for Scientific Research) 1995 óta közösen hirdet meg pályázatokat tudományos együttműködésben végzett kutatásokra. A korábbi években megkötött szerződések alapján 11 kutatási téma folytatódott és 6 új kutatási szerződés került megkötésre 2002-ben április 30-i határidővel genomika és biotechnológia az egészségért témakörben került újabb pályázat meghirdetésre. A beérkezett 6 pályázat közül 3 részesül - közös döntés alapján a időszakban támogatásban. Az OTKA 1999-től csatlakozott az MTA és az amerikai NSF (National Science Foundation) között létrejött Megállapodáshoz, amelynek értelmében közösen meghirdetett együttműködési pályázatokat támogatnak. A március 31-i és szeptember 30-i határidőkkel meghirdetett pályázatra beérkezett 15 pályázat bírálata a magyar fél részéről 2002-ben megtörtént. Az NSF jóváhagyása után kerülnek ezek a pályázatok 2003-tól finanszírozásra. A korábbi években született döntések alapján 28 pályázó részesült kifizetésben 2002-ben az MTA-OTKA közös, 50-50%-os arányú finanszírozásában. Hat tárca (OM, MTA, EüM, FVM, OMFB, OTKA) egyetértésével alakult meg 1998-ban az a Konzorcium, amely az EU Keretprogramokban való pályázást elősegítő brüsszeli EU K+F Kapcsolati Iroda (HunOR) létrehozását, finanszírozását és működését tűzte ki célul. A Megállapodás értelmében az OTKA évi 5.000EFt-tal járul az Iroda működtetéséhez az időszakban. Az OTKA Bizottság júliusában Megállapodást írt alá a német DFG-vel (Deutsche Forschungsgemeinschaft) a magyar és német kutatócsoportok közös kutatásainak és kutatásban részt vevő fiatal kutatók oktatásban való részvételének támogatására. Az OTKA Bizottság augusztusában felvételi kérelmet juttatott el a EUROHORCs (European Union Research Organisations Heads of Research Councils) elnökéhez az OTKA társult tagként való csatlakozása érdekében, amelyre hivatalosan májusában kerül sor. Konferencia részvétel/szervezés és publikáció támogatása Az OTKA évi keretéből elkülönített összeg, valamint a pályázati maradványok, visszafizetések pénzeszközeinek összege terhére kerültek támogatásra a 2002-ben három pályázati határidővel meghirdetett pályázat alapján a konferencia részvételi/szervezési és publikációs kérelmek ben beérkezett 1259 pályázat közül 614 kapott támogatást EFt értékben. A Társadalomtudományi Kollégium a tematikus pályázati keretmaradványa terhére, április 15-i határidővel, rendkívüli publikációs pályázatot hirdetett meg, az OTKA kutatási eredmények megjelentetésére. A pályázati felhívásra 151 db pályázat érkezett be, EFt támogatási igénnyel. Ebből 48 pályázat kaphatott támogatást EFt összegben.

5 Az OTKA Bizottság évente jelentős támogatást nyújt az OTKA által támogatott kutatások eredményeit bemutató tudományos ismeretterjesztő filmek készítésért és műsorra tűzéséért a DunaTV-nek, valamint az OTKA kutatások eredményeit is bemutató Élet és Tudomány folyóiratot. Műszerpályázat Az OTKA Bizottság március 11-i határidővel, EFt értékű műszerek beszerzésére műszerpályázatot írt ki. A pályázat célja az alapkutatások területén a hazai kutatómunka tudományos színvonalának és hatékonyságának emelése, elősegítve ezzel a hazai kutatói közösség kutatási eszközeinek fejlesztését, a kutatók tudásának hazai hasznosítását, mind a felsőoktatási, mind a kutatóintézeti keretek között. A felhívásra 775 pályázat érkezett be, EFt igénnyel. A rendelkezésre álló keretből 238 db pályázat kaphatott támogatást EFt összegben. Az igények 27%-át lehetett kielégíteni. Könyvtárpályázat Az OTKA Bizottság a hazai felsőoktatási és akadémiai kutatóintézeti hálózatban kutatók, oktatók, hallgatók részére a legfontosabb kutatási területek nemzetközi szintű műveléséhez elengedhetetlenül szükséges információk biztosítása érdekében 2002-ben ötödik alkalommal - ezúttal az Oktatási Minisztériummal (OM) közösen - hirdetett könyvtárpályázatot március 14-i határidővel. Az OTKA Bizottság a könyvtárpályázat meghirdetését és a pályázatok támogatásáról szóló döntését az Oktatási Minisztériummal egyeztetve alakította ki. Az OM és az OTKA Bizottság a pályázat keretében támogatni kívánta a tudományos könyvtárak részére elektronikus adathordozókon illetve hálózatokon elérhető adatbázisok és "full text" folyóiratok közös beszerzését. A kiemelt, országos jelentőségű, nagy adatbázisokat (Web of Science, Elsevier Science Direct, Swets Net) az Oktatási Minisztérium külön keret terhére szerezte be, ezért ezekre ennek a pályázatnak a keretében nem lehetett pályázni. A beérkezett 22 db, EFt támogatási igényű pályázat közül az OM-OTKA közös Könyvtárbizottság 16 pályázatot tudott 2002-ben támogatni EFt összegben. A pályázatok elbírálásának folyamata</u Az OTKA pályázatok elbírálása, az elért tudományos eredmények értékelése nemzetközi összehasonlításban is elismerést vált ki. A zsűrizés objektivitását a különböző testületekben helyet foglaló szakemberek szigorú, az OTKA törvényben rögzített rotációjával biztosítja az OTKA Bizottság. A tematikus és ifjúsági pályázatok elbírálásának főbb szempontjai: a kutatási téma alapkutatás jellege, tudományos jelentősége, a várható eredmények, a kutatás személyi feltételei, a pályázók várható eredményessége, a kutatás megvalósíthatósága, a kért támogatás pénzügyi realitása, az eddigi tudományos eredmények (publikációk, hivatkozások), korábban lezárult OTKA pályázat alapján vagy más pályázati rendszerben elért tudományos eredmények és azok hasznosulása. A pályázatok bírálatára az illetékes szakmai zsűri jelöl ki opponenseket. Az opponensi vélemények alapján a zsűri rangsorolja a pályázatokat és a rendelkezésre álló keret figyelembevételével javaslatot tesz a támogatásukra. A szakmai zsűrik észrevételei alapján, az OTKA Bizottság által meghatározott kiemelt tudományos kutatási irányok figyelembevételével, a Tudományterületi Kollégiumok javaslatot tesznek az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására a költségterv fő tételei szerinti előirányzati bontásban. A végső döntést az OTKA Bizottság hozza meg. A tudományos iskola pályázatok bírálatát az erre a pályázatra külön felkért 32 fős szakértői zsűri az alábbi szempontok szerint végezte el. A pályázó korábbi iskolateremtő- és jelenlegi tudományos tevékenysége, - a pályázati téma alapkutatás jellege, tudományos jelentősége, újszerűsége, megvalósíthatósága, várható eredményei, hazai ill. nemzetközi jelentősége, - a kutatás személyi feltételei, garanciái, a részt vevő kutatók eddig elért tudományos eredményei, a kutatómunkában részt vevő PhD hallgatók és posztdoktorok eddigi tevékenysége, - a tudományos iskola keretében eddig elért eredmények, különös tekintettel a PhD iskola keretében végzett munkákra, továbbá a bevonni kívánt kutatók eddigi tevékenységére, - kutatás intézményi, tárgyi feltételei, - a kért támogatás pénzügyi realitása, - a lezárult OTKA kutatások során elért eredmények. A zsűri által elbírált és rangsorolt pályázatok támogatásáról a végső döntést az OTKA Bizottság külső szakértők bevonásával kiegészített 15 fős bizottsága hozta meg. A posztdoktori pályázatok bírálatát az OTKA Bizottság által felkért Posztdoktori Bizottság végzi, amelynek tagjai az egyes Tudományterületi Kollégiumok képviselői. A bírálati vélemények alapján kiválasztott kutatók személyes meghallgatása után kerül sor a végső döntésre. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatási pályázatokra az illetékes szakmai zsűri jelöl ki bírálókat. Az opponensi vélemények alapján, az illetékes Tudományterületi Kollégium által felkért szakértő rangsorolja a

6 pályázatokat, amelynek alapján az OTKA Bizottság a külföldi partnerrel egyeztetve hozza meg a közös támogatási javaslatot. A konferencia részvételi/szervezési és publikációs pályázatok elbírálására az egyes Tudományterületi Kollégiumok külön Utazási és Publikációs Bizottságot hoztak létre. A Bizottság által tett támogatási javaslatot az illetékes Tudományterületi Kollégium elnöke hagyja jóvá. A műszerpályázatok lebonyolítására az OTKA Bizottság - a Tudományterületi Kollégiumok javaslata alapján - 14 főből álló Műszerbizottságot kért fel, akik feladata a pályázati kiírás megfogalmazása, a pályázati űrlapok és opponensi értékelő lapok kialakítása és a pályázatok értékelése. A bírálatokhoz külső opponenseket kérnek fel. A Bizottság döntését az OTKA Bizottság elnöke hagyja jóvá. A könyvtárpályázatok bírálatára az OTKA Bizottság az Oktatási Minisztériummal (OM) közös Könyvtárbizottságot állított fel, amelybe az OM és az egyes Tudományterületi Kollégiumok jelöltek képviselőket, valamint könyvtárszakértők is tagjai voltak a Bizottságnak. A pályázatokat több bíráló véleményezi, majd a Bizottság javaslatát az OTKA Bizottság elnöke hagyja jóvá. Az OTKA Bizottság az egyes pályázatokról hozott döntését az OTKA Hírlevélben vagy annak külön számában, valamint az OTKA Internetes honlapján hozza nyilvánosságra. A szerződéskötés, a támogatás felhasználásának szabályai, ellenőrzés Az OTKA Bizottság döntéséről az Iroda kiértesíti a pályázókat a zsűri értékelő lapok és az opponensi vélemények (név nélküli) megküldésével. A támogatott pályázatok esetében, az OTKA Bizottság elnöke nevében az Iroda szerződést köt a témavezetővel és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel. A szerződések formai és pénzügyi ellenőrzését az Iroda végzi, amelynél figyelembe kell venni a Bizottság által meghatározott kritériumokat: személyi költség, rezsi- és kezelési költség. A szerződések munkatervét szakmailag a zsűrik ellenőrzik. A kutatási témákra megkötött szerződések alapján az Iroda - a finanszírozási terv szerinti ütemezésben, a költségvetési támogatás függvényében - a kutatóhelyre átutalja a szerződésben jóváhagyott összeget, amelyről a témavezető évente köteles elszámolni. Az újonnan indult szerződések esetén a kutatóhelyre az éves támogatási összeg egy összegben került átutalásra. A korábbi években megkötött szerződésekre az éves támogatás két részletben került átutalásra, annak figyelembevételével, hogy a témavezetőnek volt-e az OTKA-val szemben elmaradt elszámolási illetve beszámolási kötelezettsége ben 684 új tematikus szerződés, a tudományos iskola pályázat keretében 26 szerződés megkötéséről kellett gondoskodni. A szerződéskötés folyamatát lelassította, hogy a témavezetők sok esetben hibásan készítették el szerződésüket. A szerződések 65%-át kellett visszaküldeni javításra, pótinformációra. A szerződéskötés ügyintézésénél többletfeladatot jelentett az, hogy 2002-től kezdődően be kellett kérnünk és továbbítanunk kellett a 160/2001. (IX.12.) Kormányrendelet által előírt Nemzeti Kutatás-nyilvántartó Rendszer adatlapját. Az elnyert támogatás felhasználásáról, a kutatómunka előrehaladásáról a témavezetőknek évente, a tárgyévet követően, szakmai és pénzügyi beszámolót kell beküldeniük. A beérkezett beszámolót szakmailag az illetékes zsűri bírálja el zsűritag vagy külső opponens bevonásával. A formai és pénzügyi ellenőrzést az Iroda végzi el ben a évi kutatómunkáról várható 2223 részjelentés közül 22-t (1%) nem küldtek be a témavezetők, és a beküldött jelentések közül 8-t (0,36%) nem fogadott el a zsűri. A zsűrik, az opponensek több esetben kértek pótinformációt, vagy újabb jelentést. Sor került személyes meghallgatásra és helyszíni szemlére is. A jelentések egyharmadát kellett visszaküldeni korrekcióra és ezek közül többet többször is. A pénzügyi elszámolások mintegy 10%-tól kértünk be pótlólag tételes, bizonylatokkal alátámasztott elszámolást. Az Iroda külön listán vezeti azokat a témaszámokat (2002-ben kb. 400), ahol valamilyen beszámolási kötelezettség elmaradása, el nem fogadott jelentés szerepel, mert az OTKA Bizottság döntése értelmében a hiányosság pótlásáig semmilyen OTKA támogatás nem adható. Az érvényben lévő OTKA kutatási szerződések nagy száma nem teszi lehetővé, hogy a rész- és zárójelentések szakmai és pénzügyi ellenőrzését egy évnél rövidebb idő alatt lehessen elvégezni. A posztdoktori kutatási szerződésekről a kutatók féléves szakmai, valamint éves pénzügyi jelentést küldenek, amelyet a Posztdoktori Bizottság tagjai értékelnek. A lezárult kutatások eredményeiről rövid összefoglaló jelenik meg az OTKA Hírlevélben.

7 A nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokról a tematikus pályázatokhoz hasonlóan éves- és zárójelentést kell a témavezetőknek készíteni. A konferencia részvételi/szervezési és publikációs támogatásban részesült kutatók az úti jelentést illetve a megjelent kiadvány egy-egy példányát megküldik az OTKA Iroda részére. Ezen kívül pénzügyi elszámolást is készítenek a ténylegesen felmerült költségek igazolásával. A korábbi években megkötött műszerszerződések szakmai felelőseinek évente beszámolót kell küldeni az eszközök működőképességéről, az elvégzett tudományos mérésekről, azok alapján megjelent publikációkról, együttműködésekről. Az évi infrastrukturális pályázat keretében támogatott 322 műszerszerződés szakmai felelőseinek 70%-a tett eleget a évi beszámolási kötelezettségnek. A kutatók nagy része beszámolójában a támogatással beszerzett műszerek zavartalan működéséről és az elvégzett kutatások eredményeiről adott tájékoztatást. A beszámolók egy részében azonban a műszerek használhatóságát, illetve kihasználhatóságát döntően befolyásoló problémákat jeleztek. A beküldött éves jelentések alapján megállapítható, hogy a 7-8 éve még kiemelkedő technikai színvonalat képező eszközök egy része technikailag és erkölcsileg elavult, nagymértékben elhasználódott. Az 1998-ban meghirdetett műszerpályázat keretében ben támogatott pályázatok ( db) szakmai felelőseinek több mint 91%-a tett eleget a évi beszámolási kötelezettségének. A beérkezett beszámolók alapján megállapítható, hogy a beszerzett műszerek a mai kor elvárásának általában megfelelnek és azokat a pályázatban ismertetett kutatásokra használják. Néhány beszámolóban a kutatók megemlítik, hogy az évek során kisebb meghibásodások, üzemzavarok előfordultak, egyes esetekben korszerűsítésre lenne szükség, valamint a beszerzett számítógépek nagy része ma már erkölcsileg elavultnak tekinthető. Az OTKA támogatásával 2001-ben beszerzett eszközök jobb kihasználtsággal való működtetése és a kutatói együttműködések mind szélesebb körű létrejöttének elősegítése érdekében 2002-ben az OTKA Hírlevél mellékleteként megjelent a műszerek legfontosabb paramétereit, és az azokkal végezhető mérések rövid ismertetőit tartalmazó kiadvány második kötete. A könyvtárpályázat nyertesei az OTKA támogatásból beszerzett elektronikus adatállományok használatáról évente beszámoló jelentést készítenek. Ezen kívül évente rövid ismertető is készül az adatállományok legfontosabb jellemzőiről és a felhasználók köréről. Ez az ismertető az OTKA Hírlevélben megjelenik a kutatók tájékoztatása céljából. Az OTKA által támogatott kutatások eredményességének értékelése, közzététele A kutatás befejezésekor a tevékenység eredményességéről és az előirányzatok felhasználásáról a témavezetők kötelesek - az OTKA Bizottság által jóváhagyott szempontok szerint és a megadott határidőre - zárójelentésüket elkészíteni. Ha a témavezető elmulasztja zárójelentését beküldeni, annak pótlásáig nem részesülhet további OTKA támogatásból. A zárójelentések szakmai értékelésének szempontjai: mennyiben hozott a kutatás új ismereteket, illetve igazolt korábbi tudományos feltételezéseket, az új ismereteknek mekkora jelentősége van a szaktudomány szempontjából, milyen volt a kutatáshoz kapcsolódó publikációs tevékenység, az elért eredmények mennyire voltak összhangban a kutatásra fordított támogatással, a felmerült költségekkel. A zárójelentések szakmai bírálatára a zsűrik egy-egy opponenst jelölnek ki. A zsűrik az opponensi vélemények alapján értékelik a kutatási jelentéseket, és javaslatot tesznek a minősítésükre: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A zárójelentések pénzügyi elszámolását az OTKA Iroda ellenőrzi ben 962 kutatás zárult le. 65 (6,8%) témavezető nem küldte be zárójelentését. A beérkezett 897 zárójelentésből 83 (9,2%) bírálata még nem fejeződött be. Az elbírált 814 zárójelentés közül 335 (41,2%) kiválóan megfelelt, 295 (36,2%) jól megfelelt, 175 (21,5%) megfelelt minősítést kapott, és 9 (1,1%) zárójelentést nem fogadott el a zsűri. A beküldött 894 zárójelentésből a kutatási témában megjelent publikációk száma - a témavezetők által megadott számok alapján db, azaz 11,54 db publikáció/pályázat. Az elbírált zárójelentések közül több száz kutatást minősítettek a zsűrik kiválónak. A jelen beszámolóhoz csatoljuk a Tudományterületi Kollégiumok 2001-ben lezárult kutatásai közül az egyes zsűrik által kiemelkedőnek tartott eredmények ismertetését. Ezek terjedelmük miatt mellékletként kerülnek a jelentéshez. Az OTKA tematikus és ifjúsági kutatási pályázatok eredményeinek rövid összefoglalóiról készített kiadványok közül: Az 1999-ben megjelent háromkötetes - az időszakot bemutató, - valamint az egykötetes az 1997-ben lezárult kutatásokról szóló kiadványok után 2002-ben ismét háromkötetes kiadvány jelent meg, amely az

8 időszakban lezárult kutatások összefoglaló eredményeit tartalmazza Tudományterületi Kollégiumonként. Jelenleg van kiadás alatt a 2001-ben lezárult kutatások eredményei összefoglalójának egykötetes kiadványa. A évben lezárult mintegy 1020 kutatásról készített zárójelentésüket április 14-ig kellett beküldeniük a témavezetőknek. Ezek bírálata külső szakértők bevonásával, pénzügyi ellenőrzésük pedig az OTKA Iroda által történik. A zárójelentéseket 2003-tól kezdődően elektronikus formában is be kell küldeniük a témavezetőknek, amelyet az Iroda előzetes egyeztetés alapján továbbít a Nemzeti Digitális Archívumba. A köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI törvény, valamint az OTKA Iroda e törvénnyel összhangban készített Iratkezelési Szabályzata alapján 2002-ben megkezdődött a korábban lezárult tematikus és ifjúsági pályázatok keretében történt kutatások teljes dokumentációjának leadása az MTA Levéltárba. A zárójelentések értékeléséről a témavezetők megkapják név nélkül az opponensi véleményt, valamint a zsűri indoklását, a kutatási eredmények értékelését. A részjelentések esetében pedig az OTKA Iroda megküldi a témavezetőknek a pénzügyileg és szakmailag elfogadott részjelentést, és szükség esetén továbbítja az opponens illetve a zsűri elnök véleményét, észrevételét is. OTKA Ipolyi Arnold Díj Az OTKA Bizottság elnöke a hazai alapkutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett sok éves munkásság elismeréseként Ipolyi Arnold Díjat adományoz évente a Tudományterületi Kollégiumok javaslata alapján. Az évi díjak átadására a Tudomány Napja hetében került sor, amikor is 10 főnek adta át az OTKA Bizottság elnöke a tudományfejlesztési díjat. Az OTKA nyilvánossága, rendezvényei Az OTKA Bizottság Andorka Rudolf akadémikus, az OTKA hajdani elnöke tiszteletére, halála ötödik évfordulója alkalmából, születésnapján, április 30-án Emlékülést rendezett az MTA Székház Felolvasótermében. Az Emlékülés célja volt megemlékezni az OTKA nagy köztiszteletben álló elnökérõl, akinek az OTKA pályázati rendszerének kialakításában, önállóságának megőrzésében, nemzetközi elismertségének kivívásában rendkívüli szerepe volt. Az Emlékülés előadásait a korábbi Kollégiumi elnökök, az OTKA munkatársai és egy fiatal kutató tartotta meg. Az Emlékülésre mintegy 130-an jöttek el, akiknek fele az előadásokat követően részt vett az akadémikus úr sírjának koszorúzásán. Az OTKA Bizottság által november án megrendezett OTKA Tudományos Iskola Fórum keretében mutatták be - a december 15-i határidővel első alkalommal meghirdetett tudományos iskola pályázatát keretében támogatott kutatások témavezetői kutatási tervüket, annak tudományos jelentőségét, várható eredményeit, hazai és nemzetközi jelentőségét. A 26 előadásból álló másfélnapos konferencia sikere méltóképpen bizonyította, hogy a megítélt támogatások kiváló tudományos iskolák kutatásaihoz járultak hozzá. Az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért és az OTKA november én ötödik alkalommal rendezte meg közös konferenciáját a Pécsi Tudományegyetemen a posztdoktori kutatási támogatásban részesült fiatal kutatók eredményeinek bemutatására. A konferencia bebizonyította, hogy milyen nagy jelentősége van a fiatal, tehetséges kutatók támogatásának. A rendezvény alkalmával külön kiadvány jelent meg az OTKA posztdoktori kutatások témavezetőinek bemutatásával, eddigi eredményeik ismertetésével. Az OTKA Hírlevél évente átlag 3-szor jelenik meg, amely kb példányban kerül térítésmentesen kiküldésre: az OTKA pályázatok bírálatában részt vevő testületek tagjainak, a nagyobb kutatóhelyek vezetőinek, a megrendelőknek, az utolsó négy pályázati fordulóban támogatott kutatóknak, újságíróknak és az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának. A fentiek megkapják az OTKA Bizottság döntéséről készített Különszámot, az OTKA által támogatott műszerekről készített Műszerismertetőt is. A kutatási eredmények rövid összefoglalóiból készített kiadvány 1000 példányban jelenik meg, amelyet a döntéshozók kapnak meg. Az OTKA honlapján ( a fontosabb információk megtalálhatók: OTKA Törvény, OTKA SZMSZ, az OTKA Bizottság, a Tudományterületi Kollégiumok, Zsűrik tagjai, pályázati felhívások, pályázati űrlapok, opponensi értékelő lapok, pályázati döntések, szerződés-, rész- és zárójelentés elkészítéséhez szükséges nyomtatványok, az OTKA Hírlevél utolsó számai, az OTKA Kutatási eredmények rövid összefoglalói. Az OTKA Bizottság tárgyalásokat folytatott a média képviselőivel az OTKA kutatási eredmények folyamatos és minél szélesebb körben való bemutatására (Duna TV Rt, Magyar Tudomány, Élet és Tudomány)

9 Az OTKA Bizottság részéről megoldandó feladatok Az OTKA Bizottság 2004-ben, harmadik alkalommal is meg kívánja hirdetni a Tudományos iskola pályázatot, biztosítva ezzel a hároméves ciklussal, hogy az igen eredményes pályázati forma beépüljön az OTKA pályázati rendszerébe. A jövőben a tudományos iskolák szerepe növekedni fog, ezért folytatni kell a kibontakozás fázisában lévő új iskolák, fiatal tehetségek segítését. Az EU tagországaként az OTKA-nak törekedni kell a fiatal kutatók nemzetközi együttműködését elősegítő bi- és multilaterális szerződésekben való részvételét. Az OTKA Bizottság 2002-ben nagyon sokat tett annak érdekében, hogy a hazai kutatás eredményességét elősegítse. Különösen ezt a célt szolgálta a tematikus pályázatok mellett a tudományos iskola, a posztdoktori, a műszer és könyvtárpályázatok meghirdetése. Ahhoz, hogy ezt a célt a jövőben is folytatni tudjuk, a Kormánnyal szembeni elvárásaink a következők. Az OTKA Bizottság javaslata a Kormánynak A évi Költségvetési Törvény az OTKA Programokra a évi költségvetési támogatási összeget biztosította, ebből 2003-ban kevesebbet lehetett műszerpályázatra illetve könyvtárpályázatra elkülöníteni. Az OTKA Bizottság, az OTKA Programok évi költségvetésénél - az előző évi költségvetési támogatáshoz képest - a következő fejlesztéseket kéri biztosítani. A 2004-ben harmadik alkalommal meghirdetésre kerülő tudományos iskolák pályázatra 600MFt-t, az infláció kompenzálására 335MFt-t, a könyvtárpályázat keretének növelésére 100MFt-t, a műszerpályázat keretének növelésére 1000MFt-t kér a költségvetési törvényben biztosítani. Az OTKA támogatottsága - vásárló értékben - a évi jelentős emelkedése révén az évi szintet érte el. Az évi restrikciós intézkedés korrigálására közel egy évtized volt szükséges tól kezdődően, az áfa törvény a kutatási tevékenységet a kedvezményezett körből törölte, így az OTKA kutatások adókötelezettsége 12%-ról 25%-ra emelkedett. Az OTKA évi költségvetési támogatása nem tette lehetővé, hogy az OTKA Bizottság, az OTKA törvényben előírt pályázati kötelezettségei mellett, az előző években indult kutatási szerződéseknél kompenzálni tudja a megemelkedett áfa költséget. Miután az OTKA Programok fejezeti kezelésű előirányzatának mintegy 95%- a költségvetési intézményekhez kerül, ezért kérjük annak kezdeményezését, hogy 2004-től kezdődően az OTKA előirányzatából finanszírozott kutatások áfa mentességet élvezzenek. Amennyiben nincs mód arra, hogy az OTKA kutatások az ÁFA körből kikerüljenek, akkor az ÁFA befizetési kötelezettség kompenzációjára 560MFt-t kérünk biztosítani tól kezdődően az OTKA támogatások előirányzat átadással kerülnek a kutatóhelyekre, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor is a kutatóhelyekre az OTKA Iroda közvetlenül utalta a támogatást. Az OTKA kutatások számára megítélt támogatások ilyen módon történő átadása rendkívül lassú és a kutatók lehetőségeit is korlátozza. Egy alapkutatási témánál nehezen tervezhetők a tényleges kiadások. A jelenlegi konstrukcióban a fő jogcímek közötti átcsoportosítás, egy adott éven belül, gyakorlatilag lehetetlen. Kérjük annak kezdeményezését, hogy a támogatások fenti korlátozása a kutatók részére megszűnjön, az OTKA közvetlenül utalhassa a kutatóhelyekre a támogatást a jogcímek kötöttsége nélkül. Az egyetemi és kutatóintézeti könyvtárak folyóiratokkal és elektronikus adathordozókkal való ellátottsága országos program kereti között a jövőben is konzorcionális beszerzés formájában valósuljon meg, s ehhez a Kormány hathatós támogatása szükséges. Budapest, május 21. Lipták András az OTKA Bizottság elnöke