Tematikus füzetek. Közép-Magyarország: fejlesztési igények és a kohéziós politika eszköztára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tematikus füzetek. Közép-Magyarország: fejlesztési igények és a kohéziós politika eszköztára"

Átírás

1 Tematikus füzetek Közép-Magyarország: fejlesztési igények és a kohéziós politika eszköztára

2 Készítette: Jablonszky György Szerkesztette: Hajdu Szilvia Fordítás: Szituációs Nyelviskola Kiadja: Központi Monitoring Főosztály Nemzeti Fejlesztési Ügynökség november

3 Közép-Magyarország: fejlesztési igények és a kohéziós politika eszköztára

4 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...5 Bevezetés...7 Közép-Magyarország: a regionális fejlettség szubregionális léptékű lenyomata A nagy kiterjedésű fővárosi régiók fejlettség-paradoxona A területi egyenlőtlenség dimenziói Közép-Magyarországon Budapest és Pest megye dualitása A Budapesti agglomeráció és Külső Pest megye...21 Kistérségi szintű egyenlőtlenségek...32 Forrásallokáció a Közép-Magyarország régióban 2007 és 2013 között...37 Budapest és Pest megye viszonya...38 Forrásallokáció az agglomerációban és annak határain túl...40 Kistérségi szint...44 Forrásallokáció intézkedéstípusok szerint vizsgálva - kitekintéssel a as tematikus koncentráció teljesíthetőségére...46 Budapest és Pest megye...46 Forrásallokáció az agglomerációban és az agglomeráción kívül...53 Kistérségi szint...59 Indikációk a as időszakra...64 Adatforrás és módszertan...68 Forrásjegyzék...71

5 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Közép-Magyarország speciális helyzete A as uniós költségvetési időszak forrásfelhasználását szabályozó rendelettervezetek alapján a Közép-Magyarország régió (KMR) támogathatósági feltételei a jelenlegi időszakhoz képest jelentősen változni fognak. A KMR gazdasági fejlettsége alapján a legfejlettebb európai régiók csoportjába fog tartozni, amely a Strukturális Alapok fejlesztési forrásaihoz való hozzáférés szempontjából a keretek markáns csökkenésével és a beavatkozások nagyobb hányadának erős tematikus megkötésével jár majd együtt. Előbbi a KMR esetében a közösségi támogatások összegét tekintve hozzávetőlegesen 75%-os, a hazai finanszírozást is figyelembe véve mintegy 60%- os keretcsökkenést jelent, utóbbi pedig azt, hogy a rendelkezésre álló források túlnyomó többségét néhány előre definiált tématerület 1 mentén kell majd felhasználni. A rendelkezésre álló források csökkenése döntő részben az ERFA-t érinti majd. A KMR fejlettsége révén az itt megvalósított beruházások mértéke döntő hatással van a teljes hazai beruházás- és gazdasági növekedés ütemére. A KMR közszolgáltatások terén betöltött szerepe szintén jelentős: az itt található országos intézmények fejlesztéseinek hozadékából a KMR lakossága mellett közvetlenül részesül a kevésbé fejlett régiók népessége is. Ezen túlmenően, a Magyarország által vállalt EU2020-as célok teljesítésében a KMR-re meghatározó szerep hárul. Ugyanakkor a források csökkenése nem csak a KMR központi szerepéből következő, ún. tovagyűrűző hatásokat veti vissza, hanem a belső fejlettségbeli egyenlőtlenségek révén a régión belüli kiegyenlítődés ellen is hat, a térség fejlettebb területi egységei ugyanis kedvezőbb abszorpciós kapacitásaik révén elszívhatják a rendelkezésre álló források jelentős részét a kevésbé fejlett területek elől. 1. Az ERFA-ban: kutatás- és technológiafejlesztés, innováció támogatása; Infokommunikációs technikákhoz való hozzáférés és azok használatának támogatása, minőségének javítása; KKV-k versenyképességének javítása; Alacsony szén-dioxid kibocsátás irányába történő elmozdulás valamennyi ágazatban. Az ESZA-ban: legfeljebb négy (az OP teljes tagállami lefedése esetén legfeljebb öt a továbbiakban ezzel számolunk) előre definiált tématerület, kiemelve a társadalmi befogadás támogatását és a szegénység elleni küzdelmet. 5

6 Tematikus füzetek Jelen elemzésben e belső egyenlőtlenséget vizsgáljuk, tekintve, hogy felmerülhet annak veszélye, hogy a as időszakban a Közép-Magyarország régió alacsonyabb fejlettségű térségei egyfajta finanszírozási űrbe kerülnek: ez olyan paradox helyzetet eredményezhet, amelyben az érintett szubregionális egységek felzárkóztatását éppen a fejlett magterületekhez képesti lemaradásuk veszélyezteti. A régió belső egyenlőtlenségi viszonyai A Közép-Magyarország régiót két NUTS 3 szintű közigazgatási egység alkotja: Budapest valamint a fővárost körülölelő Pest megye. Budapesttel szemben Pest megye átlagos fejlettsége jóval alacsonyabb, emellett magát Pest megyét is markáns belső egyenlőtlenségek tagolják. Utóbbiak elsősorban a szuburbanizáció által érintett és a fővárossal intenzív, napi szintű kapcsolatot fenntartó Budapesti agglomeráció pest megyei települései és a megye agglomeráción kívüli térsége között jelentkeznek: az agglomeráción kívüli zóna gyakorlatilag valamennyi vizsgált társadalmi-gazdasági fejlettségi mutatóját tekintve lemaradásban van Pest megye centrum-térségéhez képest, így Pest megye relatív perifériatérségei fejlettségi szempontból a kevésbé fejlett régiók szomszédos területeivel mérhetők össze. Forrásallokáció a KMR-ben Az ERFA fajlagos forrásaiból Pest megye agglomerációs és agglomeráción túli térsége is nagyobb arányban részesült, mint a főváros. Az ESZA-források abszorpciója ugyanakkor egyértelműen a KMR fejlettebb területein alakult kedvezőbben. A kutatás-fejlesztési, innovációs, valamint humán fejlesztési és foglalkoztatási célú források túlnyomó többsége a fővárosba, illetve Pest megye szűkebb agglomerációs térségébe jutott, a kevésbé fejlettségspecifikus vállalkozásfejlesztési, vagy városrehabilitációs források eloszlása ugyanakkor sokkal kiegyenlítettebben alakult. Jellemző sajátosság, hogy a Strukturális Alapok forrásaiból finanszírozott, a régión belüli kiegyenlítést közvetettebb módon támogató közlekedésfejlesztési és környezetvédelmi célú beavatkozások legnagyobb részben Pest megye agglomeráción túli térségét érintették, ahol a fenti tématerület forrásai jelentették a megítélt támogatások túlnyomó többségét. 6

7 BEVEZETÉS Az Európai Unió Tanácsa 1083/2006/EK rendelete alapján 2 a 2007 és 2013 közötti programozási időszakban az uniós tagállamok NUTS 2 szintű régiói a következők szerint részesülhetnek a Strukturális Alapok fejlesztési forrásaiból: (1) A konvergencia célkitűzés alapján támogathatók azon régiók, amelyek esetében a vásárlóerő-paritáson mért és közösségi alapon számított egy főre jutó nominális GDP nem éri el az EU-25-ök átlagának 75%-át a 2000 és 2002 közötti időszakra vonatkoztatva; (2) Phasing-Out régióként átmeneti támogatásokban részesülnek az EU 2004-es bővítésének hatására, statisztikai okból a konvergencia célkitűzés hatálya alól kikerülő régiók; (3) A Phasing-In kategóriának megfelelően azon régiók is átmeneti támogatásokhoz jutnak, amelyek 2006-ban az 1. célkitűzés szerinti támogatásokban részesültek, 2007 és 2013 között azonban az egy főre jutó GDP-jük meghaladja az EU-15-ök GDP átlagának 75%-át; (4) A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés hatálya alá tartozik az összes tagállam fenti három kategóriába nem sorolható valamennyi NUTS 2 régiója. A Közép-Magyarország régió a 2004-es EU csatlakozástól kezdődően 2007-ig az 1260/1999/EK rendeletben meghatározott 1. célkitűzés szerinti támogatásokra volt jogosult a Strukturális Alapok fejlesztési forrásaiból. A régió relatív fejlettségéből adódóan 3 a jelenlegi időszakban a regionális versenyképesség és foglalkoztatás cél szerint lenne támogatható, figyelembe véve azonban a megelőző időszaki státuszát, Phasing-In régiónként átmeneti jelleggel és egyedi alapon kiegészítő forrásokra jogosult. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy maximálisan 85%-os EU-s társfinanszírozás és a konvergencia-régiókéhoz hasonló támogatható tevékenységlista mellett a források nagysága az időszak előrehaladtával folyamatosan csökkenve 2011-re éri, illetve érte el a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés hatálya alá tartozó régiók egy főre jutó átlagos támogatásintenzitását. 2 A Tanács 1083/2006/EK rendelete 5. cikk (1), 6. cikk, valamint 8. cikk (1) és (2). 3 Az egy főre jutó GDP EU-25-ök átlagához viszonyított értéke alapján. 7

8 Tematikus füzetek A as programozási időszak formálódó jogszabálytervezetei 4 alapján a KMR 2014-től támogathatóság szempontjából a legfejlettebb európai régiók csoportjába fog tartozni. Ez értelemszerűen mind a rendelkezésre álló források nagyságát, mind a forrásfelhasználás legfontosabb szabályait meghatározza majd. Az jogszabálytervezetek jogosultsági szabályai és forrásallokációs mechanizmusai alapján végzett becsléseink szerint a következő időszakban a régióban a Strukturális Alapok keretében rendelkezésre álló források nagysága a jelenlegiekhez képtest lényegesen csökkenni fog 5. A KMR-ben a közösségi támogatások összegét tekintve hozzávetőlegesen 75%-os, a hazai finanszírozást is figyelembe véve 6 pedig mintegy 60%-os keretcsökkenést prognosztizálunk (nem számolva a régiókategóriák közti esetleges forrásátcsoportosítások hatásával). A forráscsökkenés ugyanakkor elsősorban az ERFA-ból finanszírozható tevékenységeket fogja érinteni: előzetes számításaink szerint a KMR-ben az ESZAforrások nagyságrendileg nem fognak csökkenni 2014 után sem után a KMR-t - fejlettebb régióként fokozottan érintik a tematikus koncentrációval kapcsolatban megfogalmazott tervezetek is (melyek ugyanakkor a 2012 júniusában, a dán elnökség alatt megjelent jogszabályszöveg-változtatási javaslatok alapján - a KMR számára kedvező módon - némileg oldódni látszódnak). A tervezetek alapján a Közép-Magyarország régióban 2014 és 2020 között a rendelkezésre álló ERFA és ESZA források jelentős részét néhány előre definiált, az EU 2020 stratégiával összhangban álló tematikus célkitűzés mentén kell felhasználni, úgy, hogy a teljes SA-kerethez viszonyítva az ESZA-jellegű beavatkozásokra fordított források arányának 52%-ot kell elérnie, azonban lehetőség nyílik régiók közötti átcsoportosításra (a tematikus arányoknak nemzeti szinten kell teljesülniük, ha tehát valamely régiókategóriában nem teljesülnek, az a másik kategóriában az kompenzálható) 7. ESZA-finanszírozás esetén a rendelkezésre keret 80%-át legfeljebb öt, ESZA-forrásokból finanszírozható beavatkozási területre kell koncentrálni, olyan módon, hogy a KMR-ben rendelkezésre álló teljes 4 A Bizottság által közzétett rendelettervezetek, illetve a június 26-ai Általános Ügyek Tanácsa által jóváhagyott javaslatok alapján (2012. júniusi, nem végleges állapot). 5 A Kohéziós Alap forrásai az arra jogosult tagállamokban 2014 után is ország egész területén - így Magyarország esetében a KMR-ben is felhasználhatók maradnak. 6 A magasabb nemzeti társfinanszírozási ráta következtében. 7 Az eredeti jogszabálytervezet szerint a KMR-ben felhasznált forrásoknak minimálisan 52%-át az ESZA-ból kellett volna finanszírozni. 8

9 ESZA-keret legalább 20%-át a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem célját szolgálja (ebbe a 20%-ba azonban beleszámítanak az ERFA-ból e célokra fordított összegek is). Mivel az KMR ESZA-allokációt várhatóan nem érinti jelentősebben a források 2014 utáni csökkenése, itt leginkább a tematikus kötöttségek jelenthetnek majd korlátozásokat a jelenlegi időszakhoz képest. Az ERFA-ból finanszírozott beavatkozások esetében a rendelkezésre álló források 80%-át 8 az alábbi négy tematikus célkitűzés beavatkozásaira kell fordítani: (1) Kutatás és technológiafejlesztés, innováció támogatása; (2) Infokommunikációs technikákhoz való hozzáférés és azok használatának támogatása, minőségének javítása; (3) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása; (4) Alacsony CO 2 -kibocsátás irányába történő elmozdulás valamennyi ágazatban. A felsoroltak közül a (4) pontban említett célra fordítandó a teljes ERFA keret 20%-a (a tematikus arányoknak ebben az esetben is országos szinten kell teljesülniük). 8 A júniusi javaslatok alapján ez az arány régiókategóriánként csökkenthető, amennyiben nemzeti szinten a fenti célokra allokált források összességükben, illetve a 4. célkitűzés esetén önmagukban változatlanok maradnak. 9

10 Tematikus füzetek KÖZÉP-MAGYARORSZÁG: A REGIONÁLIS FEJLETTSÉG SZUBREGIONÁLIS LÉPTÉKŰ LENYOMATA Az egyes térelemek, így egy-egy konkrét régió valamely szempont szerinti felosztása horizontálisan és vertikálisan is megvalósulhat. Előbbi alatt a térségek egymástól való elhatárolását értjük, utóbbi alatt a térségi szintek kijelölését (Nemes Nagy 1998). A területi kutatásokkal foglalkozó nemzetközi szakirodalomban tekintélyes figyelmet kap a horizontális térbeli lehatárolás kérdésköre. Pusztán a határok megváltoztatásával jelentős mértékben átstrukturálhatók az egyes területegységek számszerűsített társadalmi-gazdasági jellemzői, olyan módon, hogy a jellemzők ténylegesen változatlanok maradnak (Dusek 2004). Hasonló a helyzet a vizsgálati lépték megválasztásával is: a társadalom és a gazdaság térbeli jelenségei különböző területi szinteken eltérő módon értelmezhetők. Az egyes térbeli jelenségek az esetükben releváns legkisebb, elemi területi egységek szintjén mutatják a legnagyobb heterogenitást; az aggregáció magasabb szintjei felé haladva az egységek számának csökkenésével párhuzamosan az egyenlőtlenségek is fokozatosan elsimulnak. A Strukturális Alapok forrásallokációs mechanizmusai során a területi szinteket adottságként kell kezelni, hiszen az SA támogatások célterületei a NUTS 2 szintű régiók. Ezek az országon belüli - térbeli aggregáció magasabb fokán álló egységek, amelyek egyes szubregionális területi szintjein különböző fejlesztési igények jelentkeznek. Ez kisebb-nagyobb mértékben minden régió 9 sajátja, a relatíve homogén szerkezetű régiók esetében ugyanakkor nem okoz kezelhetetlen feszültséget. Magyarországon a konvergenciarégiók esetében elsősorban a központi települések és a perifériák dichotómiájában jelentkezik, a regionális szintű forrásallokáció szempontjából ugyanakkor a KMR-ben tapasztalhatókhoz képest mérsékeltebb régión belüli egyenlőtlenségek és a relatív forrásbőség miatt más típusú figyelmet igényelnek. Az immáron a legfejlettebb európai régiók családjába tartozó Közép-Magyarország régió belső fejlettségi struktúrái azonban 9 Természetesen az eltérő léptékű vizsgálatok során különböző módokon jelentkező, változó probléma-karakterisztika nem csak az általunk vizsgált NUTS 2 szintű régiókat, de szinte minden olyan területi egységet érint, amely inhomogén és vertikálisan több szintre bontható. 10

11 kezelendő problémaforrást jelentenek: a gazdasági fejlettség szempontjából a régió területének jelentős hányada jóval közelebb áll a környező konvergencia-régiók szomszédos szubregionális egységeihez, mint a régió magterületét jelentő agglomerációs térséghez. Ez egy olyan sajátosság, amelynek legyőzését éppen a régió egészének valójában az agglomeráció által táplált magas fejlettségi szintje veszélyezteti. A kihívás abban áll, hogy a KMR fejlettségi mutatói alapján a régióba allokált források mennyisége 2014-től jelentősen csökkenni fog, és azok felhasználása tematikusan kötöttebb lesz. Mindez a KMR ben olyan forrásfeszültséget vetít előre, amely különösen hátrányosan érintheti a régió kevésbé fejlett térségeit. A nagy kiterjedésű fővárosi régiók fejlettség-paradoxona Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (a továbbiakban NUTS-rendelet) definíciója szerint a NUTS 2 szintű régiók olyan meglévő közigazgatási egységek alapján lehatárolt térségek, amelyek népességszáma az adott szint egységeinek tagállami átlagát tekintve 800 ezer és 3 millió fő közé esik. Amennyiben az adott tagállamban található a fenti kritériumnak megfelelő közigazgatási egység, az a NUTS 2 szint egységei közé sorolható. Azokban a tagállamokban azonban, ahol az ennek megfelelő közigazgatási szint hiányzik, a NUTS 2 régiókat több kisebb, egymással határos közigazgatási egység összevonásával kell képezni 10, figyelembe véve a földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális és környezeti szempontokat is. A jogszabályban meghatározott népességszám-intervallum az európai léptékű összehasonlíthatóság célját szolgálja, ugyanakkor a kisebb egységek összevonásával történő régiólehatárolás elvi logikája alapján - feltételezi, hogy a létező közigazgatási egységek megfelelnek a fent említett kvalitatív kritériumoknak is. Az tagországok fővárosait magukban foglaló NUTS 2 szintű régiók lakosságszámukat tekintve valójában igen heterogének (hiszen a fenti küszöbértékeket nem a régiók népességszáma, hanem a régiókategória országonkénti átlagos népességszáma alapján kell figyelembe venni). Ezen túlmenően a fővárosi régiók területi kiterjedésük, belső struktúráik, relatív fejlettségi viszonyaik és országon 10 A hazai tervezési-statisztikai régiók lehatárolása is ilyen módon történt. 11

12 Tematikus füzetek belüli funkcionális szerepkörük szerint is meglehetősen változatos képet mutatnak 11. Közismert, hogy Magyarország esetében a KMR, illetve a főváros országon belüli primátusa egyértelműen meghatározó. Ilyen szempontból a KMR értelemszerűen eltér a föderalizált államok (szövetségi) fővárosainak régióitól, de szintén kevéssé hasonlítható össze a kis területű, egyetlen NUTS 2 régióból álló tagállamokkal, csakúgy, mint azokkal a NUTS 2 régiókkal, amelyek csupán a funkcionális vonzáskörzetüktől leválasztott - fővárosokat foglalják magukba. Azokban a több NUTS 2 szintű régióból álló, nem föderalizált tagországokban, amelyekben a főváros és annak szűkebb vagy tágabb vonzáskörzete együttesen alkotja a központi NUTS 2 szintű régiót, a régión belüli egyenlőtlenségi struktúrák szempontjából meghatározó a fővárosok funkcionális vonzáskörzetének kiterjedése. Másképpen szólva, ha a régió csak a szűkebb értelemben vett fővárosi agglomeráció területét foglalja magába, a régión belüli társadalmi-gazdasági viszonyai általában kiegyenlítettebbek lesznek, mint azon központi régiók esetében, amelyek szélesebb kiterjedésűek és olyan területeket is magukban foglalnak, ahol a főváros hatása már kisebb mértékben jelentkezik. Elsősorban az utóbbi esetben áll fenn annak a veszélye, hogy a fővárosi régió, mint a Strukturális Alapok forrásaira jogosult entitás, a főváros dominanciájának köszönhetően NUTS 2 szinten olyan fejlettségi mutatóértékekkel írható le, amelyek teljességgel elfedik a térség belső inhomogenitását. Az ilyen típusú régiókban megjelenő valós fejlesztési igények ugyanakkor jelentős hányadban éppen a belső kiegyenlítődés igényéhez kapcsolódnak. A nagy kiterjedésű fővárosi régiók fejlettség-paradoxona tehát abban áll, hogy hiába felelnek meg az egységes területi statisztikai nómenklatúra előírásainak, a meghatározott küszöbértékeket átlépve éppen belső egyenlőtlenségeik (fejlett mag versus fejletlen periféria) miatt esnek el a 11 A tagállamok fővárosi régiói alapvetően négyféle modellt követnek: (1) Az esetek többségében nagyobb kiterjedésűek, és a fővároson kívül több egyéb települést is magukban foglalnak. Pl. Közép-Magyarország - HU, Mazowieckie PL, Attiki GR, Stockholm SE; (2) Vannak tagállamok, ahol a főváros önmagában alkot egyetlen önálló NUTS 2 szintű régiót, a vonzáskörzete azonban már más régióhoz tartozik. Pl. Bécs AT, Berlin DE, Prága CZ, illetve némileg eltérő jelleggel, a főváros részeként Belső-London UK; (3) Egyes kis területű tagállamok területének egésze egyetlen NUTS 2 régiót fed le, amelybe természetesen beletartozik a főváros is. Pl. Luxemburg, Málta, Ciprus, illetve a balti államok; (4) A fővárost és szűkebb értelemben vett vonzáskörzetét egyesítő modell valósul meg Bukarest RO, Pozsony SK és Lisszabon PT esetében. 12

13 kiegyenlítődést szolgáló fejlesztési források egy jelentős hányadától. Emiatt erősen indokolt annak a lehetőségnek a felvetése, hogy a hasonló problematikával jellemezhető fővárosi régiók SA-jogosultsági szabályozását a fentiekre tekintettel a klasszikus régiótípusoktól eltérő módon, differenciáltan, egyénre szabva lehessen kezelni. A területi egyenlőtlenség dimenziói Közép-Magyarországon Annak ellenére, hogy a Közép-Magyarország régió (1. térkép) az ország területének viszonylag kis hányadát - mindössze 7,4%-át - foglalja el, a térség országon belüli súlya csaknem valamennyi társadalmi-gazdasági jelenséget tekintve meghatározó. Az itt található 188 település a hazai településállomány csupán 6%-át adja, itt él azonban a teljes népesség 29,8%-a 12. A KMR az ország leginkább urbanizált régiója: a népsűrűség a KMR-kistérségek túlnyomó többségében meghaladja a 120 fő/km 2 értéket 13, a városlakók aránya pedig közel 86%. A hazai foglalkoztatottak közel egyharmada 14 Közép-Magyarországon dolgozik, és itt állítják elő a teljes hazai GDP értékének csaknem felét 15. A központi régió országon belüli kiemelkedő jelentősége oka és egyben okozata is annak az aszimmetrikus struktúrának, amely a KMR és a konvergencia-régiók viszonyát jellemzi. Ez részben a főváros, illetve az agglomeráció markáns belső potenciáljából fakad, de meghatározó a hazai településszerkezet azon sajátossága is, amely a konvergencia-régiók népes nagyvárosi metropolisz-térségeinek hiányában érhető tetten. Magyarországon egyedül a budapesti metropolisz-térség rendelkezik félmillió fő feletti (ám azt többszörösen meghaladó) lakosságszámmal, a legalább félmilliós népességszámú vidéki agglomerációk azonban teljességgel hiányoznak a hazai városszövetből (ESPON ). 12 A lakónépesség száma, január 1. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 13 Kivétel: ceglédi, dabasi, monori és szobi kistérségek. Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció (2005) 14 A éves korosztályból foglalkoztatottak 32,5 %-a (2011). Forrás: Központi Statisztikai Hivatal ben 49,6%. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal. 13

14 Tematikus füzetek 1. térkép. A Közép-Magyarország régiót alkotó kistérségek és a Budapesti agglomeráció területéhez tartozó települések 14

15 A régiót közigazgatásilag két NUTS 3 szintű egységre lehet bontani: a KMR népességének 58%-ának otthont adó Budapestre, illetve a fővárost körülölelő Pest megyére. Másfajta, sokkal inkább funkcionális megközelítésű felosztást alkalmaz a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény, amely Budapestet és 80 további, pest megyei települést a Budapesti agglomerációhoz sorol, melynek teljes népessége így 2,55 millió fő (a KMR össznépességének 86%-a). Az agglomerációs övezeten kívül eső 107 pest megyei településen további 421 ezer ember él. A Közép-Magyarország régió Budapestből és 16 pest megyei kistérségből áll. Utóbbiak népességszám szerinti szórása igen nagy: míg a legnépesebb ráckevei kistérségben 146 ezer ember él, a legkisebb szobi kistérség népességszáma csupán 12 ezer fő. A KMR szubregionális területegységei funkcionális értelemben elsősorban a főváros felé gravitálnak, a másodlagos központok hiányoznak, illetve csak korlátozott mértékben képesek betölteni a központi funkcióikat (Schneider 2009). A valós térstruktúrákhoz igazodó funkcionális Közép-Magyarország és a NUTS 2 régiók határait követő adminisztratív régió között ugyanakkor nem teljes az átfedés: a régió településeinek túlnyomó többségével szerves módon összekapcsolódó főváros funkcionális vonzáskörzete nyugati és északnyugati irányban egyértelműen túlnyúlik a régió adminisztratív határain (Kovács 2007). Hasonló szempontokat figyelembe véve a Budapesti agglomeráció lehatárolásának újragondolása és az agglomeráció kibővítése mellett tör lándzsát a Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült szakértői anyag, kiemelve, hogy az agglomeráció újbóli lehatárolása a Budapesti Agglomerációt csak, mint a mai régióhatárokon átnyúló térséget fogalmazhatná meg, melynek fejlesztése már nem képzelhető el kizárólag a Közép-magyarországi Régió keretein belül (Budapest Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2007 Végső változat, p. 20). Másfelől azonban egyes pest megyei relatív periférikus térségekben éppen hogy behorpadni látszik Budapest funkcionális vonzáskörzete: ilyen a Börzsöny és az Ipoly között elhelyezkedő szobi kistérség területe, a Vác és Aszód közé eső kistelepülések, valamint a megye délkeleti szeglete (Győri 2007). Más megközelítések alapján a főváros gazdasági primátusa ugyanakkor indokolttá teheti a funkcionális régió határainak tágabb értelmezését is (Antal Bartke 1999). Ez a meg- 15

16 Tematikus füzetek közelítés rokonítható az ESPON POLYCE projekt gazdasági alapokon lehatárolt és középszinten értelmezett nagyvárosi régió-fogalmával, amely Budapest esetében a funkcionális vonzáskörzeten és a megyehatárokon túlnyúló mezoszintű térségben ölt testet (ESPON POLYCE 2012 Draft Report). Másrészről szintén az ESPON lehatárolása mutat rá arra, hogy ez a citált tanulmányban munkaerőpiaci alapon lehatárolt nagyvárosi térség Pest megye északi perifériáira, mindenekelőtt a szobi kistérségre már nem terjed ki (ESPON POLYCE 2012 Draft Report p. 30). A szubregionális egységek túlnyomó többségének funkcionális öszszetartozása és Budapest felé fordulása ugyanakkor nem jár együtt a régión belüli társadalmi-gazdasági homogenitás felé történő elmozdulással: noha a kilencvenes évek közepétől a régió valamennyi kistérsége erőteljes vagy dinamikus fejlődési pályát futott be (Tánczos 2010), a Közép-Magyarország régiót ma is több szinten és több dimenzió mentén jelenlévő markáns belső egyenlőtlenségek jellemzik. Ezeket néhány kiemelt társadalmi-gazdasági mutató, illetve lehetőség szerint az EU 2020-as és a s tematikus célokhoz rendelhető indikátorok viszonylatában, elsődlegesen az alábbi szinteken vizsgáljuk: (1) Budapest és Pest megye viszonylatában; (2) A Budapesti agglomeráció és az agglomeráción kívüli térség között; (3) A kistérségek közti egyenlőtlenségek szintjén. Budapest és Pest megye dualitása A Közép-Magyarország régiót alkotó két NUTS 3 szintű egység dualitása olyan szélesebb érdeklődésére számot tartó téma, amely elsősorban a as időszakot megelőzően - számos vitát generált. A két térség egyértelműen megfeleltethető a hazai adminisztratív megyei szintnek, így praktikus szempontokat is figyelembe véve - az elérhető adatok köre kellőképpen tág ahhoz, hogy több szempontból meg lehessen vizsgálni a kérdéskört. Ugyanakkor, a fentiekben részletezett okokból kifolyólag, a megyei szintű vizsgálat csupán egy részét tárja fel a KMR belső egyenlőtlenségi viszonyrendszerének. 16

17 A következőkben áttekintő jelleggel, néhány kiemelt mutatón keresztül ismertetjük a Budapest és Pest megye között húzódó, a fejlesztéspolitika szempontjából leginkább releváns egyenlőtlenségi dimenziókat. A KMR népessége a hazai NUTS 2 régiók között egyedülálló módon és 2012 között növekedést tudott felmutatni (1. ábra). Ez a pozitív vándorlási egyenlegnek köszönhető jelenség a régión belül az alábbiak szerint alakult: a főváros lakosságszáma 2007-ig vélhetően elsősorban a szuburbanizációs folyamatok miatt kismértékben csökkent, Pest megyéé ugyanakkor folyamatosan nőtt. A Pest megyei többlet azonban csak részben a köszönhető a Budapestről kiköltözőknek: ezen felül a konvergenciarégiókból a KMR-be vándorlók egy része is a fővároson kívül, feltételezhetően az agglomerációban lelt új otthonra tól ugyanakkor feltételezésünk szerint a válság hatásaként - érzékelhető vissza és beáramlás indult Budapestre. Ez amellett, hogy Pest megye népességnövekedése folyamatos volt, azt eredményezte, hogy a főváros részesedése a KMR népességéből a korábbi évek csökkenése után 2010-től 58,3%-on stabilizálódott. Az egy főre jutó GDP értéke alapján Budapest és Pest megye teljesítménye élesen elkülönül egymástól (2. ábra). A fővárosi GDP 2004-ben több mint kétszerese volt a Pest megyeinek és a két térség közti különbség - nem elhanyagolható részben a válság határára a konvergenciarégiókban tapasztalható feldolgozóipari visszaesés miatt ig tovább növekedett 16. A KMR válságálló-képessége egyértelműen Budapest gazdasági húzóerejének volt köszönhető: míg Pest megyében 2007 és 2009 között jelentős GDP-csökkenést tapasztaltunk, addig a fővárosi GDP országos átlaghoz mért aránya a vizsgált időszakban növekedni tudott. 16 Habár a trend emelkedő volt, a differencia 2007-ben átmenetileg csökkent és 2010-ben is mérséklődött. Pest megyében a jelentős GDP-bővülést hozó 2007-es esztendő után 2008-ban és 2009-ben már negatív GDP-növekedést regisztrált a KSH, a fővárosban azonban csak 2009-ben csökkent - kisebb mértékben - a mutató értéke a megelőző évhez képest. Emellett a 2009-es visszaesés Pest megyében jóval nagyobb volt, mint a fővárosban. 17

18 Tematikus füzetek 1. ábra. Az egy főre jutó GDP értékének alakulása a Közép-Magyarország régióban, Budapesten és Pest megyében 2004 és 2010 között. Forrás: KSH A 27 uniós tagállam NUTS 2 régióinak átlagához képest az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP értéke a Közép-Magyarország régióban a 2007 és 2009 közötti időszakban ,33% volt 18. A régión belül, NUTS 3 szinten vizsgálva Budapesten ez az arányszám 140%, Pest megyében azonban csak 56% 19. Ez egyben azt is jelenti, hogy abban a hipotetikus esetben, ha Budapest és Pest megye NUTS 2 szinten elkülönülne egymástól, Pest megye a konvergenciarégiókra vonatkozó feltételek szerint lenne jogosult a Strukturális Alapok forrásaira 20. A foglalkoztatási ráta budapesti és pest megyei értéke közötti különbség az utóbbi öt évben körülbelül 2%-on stabilizálódott. A mutató 2007 és 2010 közötti alakulásának dinamikája mindkét középmagyarországi NUTS 3 térségben hasonló volt, azzal együtt, hogy a válság kitörésekor a foglalkoztatottság csökkenése Pest megyében hamarabb jelentkezett (2. ábra). 17 Az elemzés készítése időpontjában elérhető legfrissebb 3 éves átlaggal számított adat. A as időszak SA-forrásaira való jogosultság alapja rendelettervezet megjelenésekor elérhető legfrissebb 3 éves átlag lesz. 18 Forrás: EUROSTAT [nama_r_e2gdp] tábla, i frissítés 19 Forrás: EUROSTAT [nama_r_e3gdp] tábla, i frissítés 20 Nagyon lényeges azonban kiemelni, hogy a teljes tagállami allokációra vonatkozó plafon-szabály (capping) miatt a régió esetleges szétválasztása nem jelentene többletforrást Magyarország számára, csupán az egyes régiókba allokált források közötti a konvergenciarégiók rovására történő átrendeződést. 18

19 2. ábra. A foglalkoztatási ráta alakulása a Közép-Magyarország régióban, Budapesten és Pest megyében 2004 és 2011 között. Forrás: KSH A munkanélküliségi ráta trendje hasonlóképpen alakul a két NUTS 3 szintű egységben. A mutató Budapestnél hagyományosan valamivel magasabb értékeket vesz fel Pest megyében, 2007-ben a válság és 2011-ben a kilábalás azonban vélhetően ideiglenes jelleggel - át tudta rendezni ezeket a viszonyokat (3. ábra). 3. ábra. A munkanélküliségi ráta alakulása a Közép-Magyarország régióban, Budapesten és Pest megyében 2004 és 2011 között. Forrás: KSH 19

20 Tematikus füzetek A működő vállalkozások lakosságarányosított száma a fővárosban körülbelül másfélszerese a pest megyei értéknek. A beruházások nagyobb hányada szintén Budapesten koncentrálódik: a beruházási teljesítmény fajlagos értéke itt közel két és félszer akkora, mint Pest megyében. Budapest dominanciája a K+F és az innováció területén is megkérdőjelezhetetlen: a Közép-Magyarország régióban jelentkező összes K+F ráfordítás közel 95%-a fővárosban realizálódott. A K+F tevékenységet támogató IKT-infrastruktúra kiépítettsége mind a fővárosban, mind Pest megyében megfelelő: 2012-ben egyetlen kivétellel valamennyi település rendelkezett optikai körzethálózati csatlakozással. Az IKT használatát tekintve azonban jelentős különbségek adódnak a két területegység között: az internet-előfizetések népességre vetített száma Budapesten 65%-kkal magasabb, mint Pest megyében. Az egyéb infrastrukturális ellátottságot illetően a csatornázottság terén mutatkoznak a legjelentősebb különbségek: a közüzemi vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége Budapesten csupán 3%, Pest megyében azonban 27,3%. Utóbbi azt jelenti, hogy Pest megye a legrosszabb csatornaellátottsággal rendelkező megyék közé tartozik Magyarországon (a mutató országos átlaga 22,5%). A jövedelmi viszonyok (1. táblázat) tekintetében Közép-Magyarország vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen. Ez döntő részben Budapestnek köszönhető, de a pest megyei jövedelmek is magasabbak, mint a konvergenciarégiókban jellemző értékek év I. negyedév Közép- Magyarország Magyarország Budapest Pest megye Dunántúl Alföld és Észak év év táblázat. Jövedelmi viszonyok Magyarországon és a KMR-ben (forint/fő/hó átlagos jövedelem) 20

21 A fentieket összefoglalva, Budapest és Pest megye viszonyrendszerét leginkább a főváros önálló nagyvárosi jellege határozza meg, amely alapján Budapest elkülönül Pest megye önmagában is változatos karakterű térségétől. A Budapesti agglomeráció és Külső Pest megye Az adminisztratív NUTS 3 szintű határokhoz igazodó összehasonlításnál jobban alkalmazkodik a valós térstruktúrákhoz a Budapesti agglomerációt 21 és Pest megye agglomeráción kívül eső területeit összehasonlító megközelítés. Mivel az agglomeráció határa nem illeszkedik a kistérségek határaihoz, az agglomeráció és az azon kívül eső területek összehasonlításához települési szintről aggregált adatok felhasználására van szükség. Megjegyzendő, hogy a következőkben az agglomerációt egységes egészként kezeljük, ez azonban nem jelenti azt, hogy társadalmi-gazdasági jellemzőit tekintve homogén térségről lenne szó: az agglomeráción belüli települések fenti jellemzők szerinti csoportosítására a Központi Statisztikai Hivatal az agglomeráción belül hat, egymástól többé-kevésbé elkülönülő szektort jelölt ki. A Budapesti agglomeráció 86 százalékban részesül a KMR teljes népességéből, de Pest megye lakosságának kétharmada is az agglomerációban él. Jellegéből fakadóan az agglomeráció népsűrűsége 22 jóval magasabb, mint az agglomeráción kívüli területeké: a főváros adminisztratív vonzáskörzetében 406 lakos jut egy négyzetkilométernyi területre 23, Pest megye külső térségeiben ugyanakkor ez az érték átlagosan csupán 96 fő/km 2. A 2. térképen látható, hogy az agglomerációban inkább csak elszórtan, elsősorban a közlekedési szempontból periférikus helyzetű területeken találni olyan településeket, amelyek a legalacsonyabb népsűrűségi kategóriákba tartoznak. Másrészről az agglomeráció határán kívül magasabb népsűrűséggel csak a fő 21 Budapesti agglomeráció alatt jelen munkában a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvényben meghatározott települések együttesét értjük. Ugyan a szuburbanizáció hatása ma már több helyütt túlnyúlik a fentiek szerint definiált határokon (de nyugati irányban régió határán is), az általunk vizsgált téma körüljárásához egy legitim, a régióhatárokhoz igazodó, ugyanakkor a valós struktúrákat követő agglomeráció-lehatárolásra van szükség, mely követelményeknek a fenti törvényben definiáltak megfelelőnek bizonyultak év végi lakónépesség alapján számítva. Adatforrás: TEIR. 23 Budapest nélkül. Az agglomeráció Budapesttel együtt számított népsűrűsége meghaladja az 1000 fő/km2 értéket is. 21

22 Tematikus füzetek közlekedési útvonalak (autópályák, legforgalmasabb főutak és vasútvonalak) mentén lehet találkozni. A pest megyei települések népsűrűség-értékeinek eloszlása alapján 24 a legalacsonyabb népsűrűségű zónákon belül is kirajzolódnak azok a térségek (lásd a 3. térképen), amelyek elsősorban helyzetüknél fogva egyértelmű relatív periféria-pozícióban vannak a KMR-en belül A vizsgálat során az egyes települések népsűrűségét a teljes pest megyei településállomány alsó kvartilis népsűrűség-értékéhez hasonlítottuk. Ezzel kirajzolódott a települések azon csoportja, amely a teljes sokasághoz képest az alsó egynegyed népsűrűség-értékekkel rendelkezik. 25 Ebbe a csoportba tartozik a vidékies karakterű szobi kistérség, Pest megye délkeleti perifériájának alacsonyabb lélekszámú települései és az Aszód és Vác közötti relatív periféria-térség. Részben hasonló jelenség figyelhető meg a Ráckevei-Dunától keletre eső, nagy területű, a szuburbanizáció által még kevésbé érintett településeken is (pl. Apaj, Bugyi), valamint a megye keleti zónájának fő közlekedési útvonalai közé ékelt egy-egy településen is. 22

23 2. térkép. A Közép-Magyarország régió településeinek népsűrűsége 23

24 Tematikus füzetek 3. térkép. A Közép-Magyarország régió településeinek népsűrűség-eloszlása a pest megyei települések népsűrűség-értékének alsó kvartiliséhez képest 24

25 A főváros és vonzáskörzetének kapcsolatrendszerében elsősorban a rendszerváltást követően jelentkező markáns jelenség a szuburbanizáció (Kovács 2007). A KMR-ben hagyományosan a fő közlekedési vonalak mentén alakultak ki nagyobb népességszámú, sűrűbben lakott települések, és az elmúlt évtizedek agglomerációs folyamatai is jórészt a kedvező elérhetőségű települések irányába hatottak 26. Evidencia, hogy mind a népesség, mind a gazdasági szereplők szuburbanizációja szempontjából meghatározó a települések elérhetősége. A 4. térképen az utazási idő szerint optimalizált, személygépkocsival történő közlekedésre számított elérhetőségi időket 27 ábrázoltuk a települések központjától Budapest közigazgatási határáig tartó útszakaszokon. A népsűrűségi térképekkel összehasonlítva világosan látszik, hogy a Budapesttől legtávolabb 28 elhelyezkedő településcsoportok jelentős átfedésben vannak a legalacsonyabb népsűrűségű zónákkal. Budapesthez közelítve ugyanakkor az elérési idő csökkenésével többé-kevésbé párhuzamosan nő a települések népsűrűsége. A két mutató közti kapcsolat tesztelésére településszintű korreláció-számítást végeztünk, melynek eredményeként közepes erősségű, fordított irányú, szignifikáns kapcsolatot találtunk 29. Ez egyfelől alátámasztja, hogy a főváros gyors megközelíthetősége kedvez a sűrűn lakott vonzáskörzeti települések kialakulásának, más részről azonban arra is utal, hogy a régió legtávolabbi településein nem érződik erősebben a főváros gravitációs hatása, mint a konvergenciarégiók hasonló távolságban lévő, hasonló elérhetőségű településein. A KMR-en belüli relatív perifériák sokkal inkább mutatnak hasonlóságot a szomszédos megyék szomszédos térségeivel, mint Pest megye belső, agglomerációs zónáival. 26 Ez a jelenség azonban fordítva is igaz: a szuburbanizációs folyamatok nem csak feltételezik az infrastrukturális adottságok meglétét, de önmaguk is generálnak infrastruktúra-fejlesztési igényeket. 27 Az elérhetőség vizsgálata során a GeoX Kft. által előállított, a TEIR rendszeren közzétett, 2010-re vonatkozó, utazási idő szerint optimalizált adatokat használtuk fel. Az adatokról bővebb információ, módszertani leírás érhető el: https://teir.vati.hu/teir_adattartalom.html 28 Az elérhetőség esetében távolság alatt természetesen időtávolságot értünk. 29 R = -0,528** ; p < 0,01. A korrelációszámítás során nem vettük figyelembe a budapesti értékeket. 25

26 Tematikus füzetek 4. térkép. Idő szerint optimalizált elérhetőségi idők a pest megyei települések és Budapest közigazgatási határa között, személygépkocsival történő egyéni közlekedés esetén (2010) 26

27 A gazdasági szereplők régión belüli súlya 30 egyértelműen az agglomerációra koncentrálódik. Ez azonban nem csak Budapest közvetlen jelentőségének köszönhető, Pest megyén belül is markánsan kirajzolódik az agglomerációs térség dominanciája: a pest megyei székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek székhely szerint nyilvántartott összlétszámának 31 80%-a az agglomerációban jelenik meg (2. táblázat). E térség legmagasabb vállalati létszámadatokkal rendelkező települései azok a főváros közvetlen szomszédságában található városok, amelyek a gazdasági tevékenységek szuburbanizációja szempontjából leginkább érintettek (pl. Budaörs, Törökbálint, Dunakeszi, Szigetszentmiklós, vagy Dunaharaszti), illetve az agglomeráció egyéb, nagyobb méretű és gazdasági jelentőségű települései (pl. Gödöllő, Vác). Mindkét csoport települései esetében igaz, hogy a gazdasági szereplők lokációválasztását meghatározóan befolyásolja a főváros közelsége: ez a hatás legerősebben természetesen a Budapest szomszédos településeken érezhető. 2. táblázat. A Pest megyében székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek székhely szerinti statisztikai állományi létszám-adatai (2010) 30 A gazdasági szereplők agglomeráción belül és kívül jelentkező súlyát a települési szinten rendelkezésre álló releváns adatok közül a vállalati létszámadatok segítségével kíséreljük meg elemezni. Ugyan a létszámadatok nem az értéktermelés közvetlen indikátorai, körültekintő használatuk azonban összehasonlíthatóvá teszi települések gazdasági jelentőségét. Meg kell jegyezni, hogy a rendelkezésre álló adatok a gazdasági szervezetek székhelye szerint tartalmazzák a vállalati létszámokat, így értelemszerűen elválik az érintett településeken foglalkoztatottak és az itt bejegyzett vállalatok foglalkoztatottainak létszáma: ez elsődlegesen azokat az agglomerációs településeket érinti, amelyeken az országos telephelyhálózattal rendelkező, jelentős foglalkoztató vállalatok székhelyei találhatóak (pl. Budaörs). Mindazonáltal ez a jelenség az értéktermelést közvetlenül mérő bruttó hozzáadott-érték mutató (BHA) esetében is jelentkezik, méghozzá a nagy árbevételű, foglalkoztatási szempontból azonban elhanyagolható jelentőségű, Magyarországon csupán székhellyel rendelkező vállalatok BHA-torzító hatása miatt sokkal markánsabb formában. Emiatt az elemzésben helyesebbnek láttuk a BHA-mutatók helyett csupán a vállalati létszámadatok felhasználását. 31 A Nemzeti Adó és Vámhivatal társasági adóbevallás kiemelt adatai alapján. Átlagos statisztikai létszám, Adatforrás: TEIR. 27

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30. Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció bemutatása Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Gábos András TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. gabos@tarki.hu 2013. október 29. ÁROP 1.1.10-2011-2011-0001 A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Tartalom 1. KEOP determinációk - Belső tényezők - EU-s és hazai fejlesztéspolitikán innen -Külső tényezők - a fejlesztéspolitikán túl (?)

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben