AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG HATÁROZATAI

Átírás

1 2012. december szám HATÁROZATAI HI VA TA LOS LAP JA T A R T A L O M 3351/2012. (XII. 5.) AB vég zés al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról /2012. (XII. 5.) AB vég zés al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról /2012. (XII. 5.) AB ha tá ro zat al kot mány jo gi pa na szok el uta sí tá sá ról /2012. (XII. 5.) AB vég zés al kot mány jo gi pa nasz alap ján in dult el já rás meg szün te té sé rõl /2012. (XII. 5.) AB vég zés al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról /2012. (XII. 5.) AB vég zés al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról /2012. (XII. 5.) AB vég zés al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról /2012. (XII. 5.) AB vég zés al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról /2012. (XII. 5.) AB vég zés al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról /2012. (XII. 5.) AB vég zés al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról /2012. (XII. 5.) AB vég zés al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról /2012. (XII. 5.) AB vég zés al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról /2012. (XII. 5.) AB vég zés al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról /2012. (XII. 5.) AB vég zés al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról /2012. (XII. 5.) AB vég zés al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról /2012. (XII. 5.) AB vég zés al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról

2 698 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI TANÁCSAINAK A MA GYAR KÖZ LÖNY BEN KÖZ ZÉ NEM TETT HA TÁ RO ZA TAI ÉS VÉGZÉSEI 3351/2012. (XII. 5.) AB VÉG ZÉ SE al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról Az Al kot mány bí ró ság ta ná csa al kot mány jo gi pa - nasz tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ v é g z é s t : Az Al kot mány bí ró ság a Kú ria mint fe lül vizs gá la ti bí ró ság Pfv.III /2011/4. szá mú íté le te el len a Fõvárosi Bíróság 56.Pf /2011/6. számú íté le té re, va la mint a Bu da pes ti II. és III. Ke rü le ti Bí - róság 19.P.II /2008/45. számú ítéletére is ki - ter je dõ ha tállyal be nyúj tott al kot mány jo gi pa - naszt vissza uta sít ja. [1] 1. Az in dít vá nyo zó az Alap tör vény 24. cikk (2) be - kez dés d) pont ja, 24. cikk (3) be kez dés b) pont ja, il - letve az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. tör vény (a to váb bi ak ban: Abtv.) 26. (1) be - kez dé se, il let ve 27. -a alap ján, a tör vény ben meg - határozott határidõn belül alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, kérve a Kúria Pfv.III /2011/4. szá mú íté le te fe lül vizs gá la - tát, valamint a Fõvárosi Bíróság 56.Pf / 2011/6. szá mú íté le té re, va la mint a Bu da pes ti II. és III. Kerületi Bíróság 19.P.II /2008/45. számú íté le té re is ki ter je dõ ha tá lyú meg sem mi sí té sét, mert el len té tes nek tart ja az Alap tör vény B) cikk (1) be kez dé sé ben meg fo gal ma zott jog ál la mi ság el - vé vel. [2] Elõ ad ja, hogy a tá ma dott ha tá ro za tok ban az el já ró bí ró sá gok in gat lan for gal mi szak ér tõ ki ren de lé sé vel meg ál la pí tot ták, hogy az in dít vá nyo zó in gat la na a köz úti for ga lom meg nö ve ke dé sé vel kárt szen ve - dett, en nek el le né re azon ban az oko zott kár nak csak tö re dé két ítél ték meg szá má ra. Az indítvá - nyozó szerint a Polgári Törvénykönyvrõl szóló évi IV. tör vény (a to váb bi ak ban: Ptk.) a a kár oko zó ma ga tar tás jog el le nes sé gét vé - lel me zi, így a ká ro sult nak az ok-oko za ti össze füg - gés bi zo nyí tá sa után a jog el le nes sé get nem kell to - vább bizonyítania. [3] Ez zel szem ben az el já ró bí ró sá gok a Ptk ával össze egyez tet he tet len mó don a szak - ér tõk ál tal ki szá mí tott tel jes kár tól in do ko lat la nul ki sebb kár té rí té si össze get ál la pí tot tak meg. Az in - dít vá nyo zó sze rint a jog ál la mi ság el vé vel el len té - tes, hogy a vét len ká ro sult vi sel je a kár je len tõs ré - szét, az az a bí ró ság kár té rí tés fi ze té sé re kö te le zi az al pe rest, ugyan ak kor az ér ték csök ke nés mi at ti kár - igényt el uta sít ja. [4] A diszk ri mi ná ció ti lal mát sér ti az in dít vá nyo zó sze - rint az, hogy más ha son ló el já rá sok hoz ké pest, ahol csak in gat lan for gal mi szak ér tõi bi zo nyí tás tör tént, a bí ró ság út for gal mi szak ér tõ vé le mé nyét is fi gye lem - be vet te az ügy ben. Sze rin te ez nem csak hát rá nyos meg kü lön böz te tést je lent az in dít vá nyo zó sé rel mé - re mi vel a bí ró ság több let bi zo nyí tás ra kö te lez te más, ha son ló el já rá sok hoz ké pest, ha nem a túl - bi zo nyít ta tás össze egyez tet he tet len a jog ál la mi ság elvével is. [5] Hi vat ko zik az in dít vá nyo zó a tu laj don jog sé rel mé - re is, hi szen a kár oko zás jog ta lan tu laj don el vo nás, ezért in gat la nát vissza kel le ne ál lí ta ni ere de ti ál la - po tá ra, ami adott ügy ben sze rin te az azon na li, tel - jes és fel tét len kár té rí tést je len ti. Mi vel a bí ró sá gok csak rész ben ad tak helyt a fel pe res ke re se té nek, és nem ítél ték meg az ál ta la kért tel jes kár té rí té si össze get, a rész kár té rí tés sel meg sér tet ték a tu laj - don vé del mé nek elvét. [6] 2. Az Abtv. 56. (1) be kez dé se alap ján az Al kot - mány bí ró ság az ügy rend jé ben meg ha tá ro zot tak sze rin ti ta nács ban dönt az al kot mány jo gi pa nasz be fo ga dá sá ról, az 56. (2) be kez dé se ér tel mé ben pedig a befogadhatóságról dönteni jogosult tanács mér le ge lé si jog kö ré ben vizs gál ja az al kot mány jo gi pa nasz be fo gad ha tó sá gá nak tör vény ben elõ írt fel té - te le it, kü lö nö sen a sze rin ti érin tett sé get, a jog or vos lat ki me rí té sét, va la mint a sze rin ti fel té te le ket. [7] Az al kot mány jo gi pa nasz vizs gá la ta alap ján az Al - kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy az nem fe lel meg a be fo gad ha tó ság kö ve tel mé nye i nek: az in dít - vá nyo zó a bí ró sá gi íté le tek ér de mé vel kap cso la to - san nem állított a bírói döntést érdemben befolyásoló alap tör vény-el le nes sé get, il let ve alap ve tõ al kot - mány jo gi je len tõ sé gû kér dést sem ve tett fel. In do - ko lá sa csak érin tõ le ge sen tar tal maz alap jo gi ér ve - lést: tulajdonhoz való jogát annyiban érzi sérülni, amennyi ben nem kap tel jes kár té rí tést. Tény le ge sen

3 szám 699 azt vi tat ja, hogy a bí ró ság mi lyen szak ér tõi bi zo nyí - tást vett igény be, és an nak meg ál la pí tá sa it ho gyan ér té kel te; az az ké rel me dön tõ en ar ra irá nyul, hogy az Al kot mány bí ró ság vizs gál ja fe lül a bi zo nyí tást és a bi zo nyí té kok bí rói mér le ge lé sét. Az Al kot mány bí - ró ság nak az Alap tör vény 24. cikk (2) be kez dés d) pontja alapján a bírói döntést érdemben befolyá - so ló alap tör vény-el le nes ség ki kü szö bö lé sé re van hatásköre, ebbe azonban a bizonyítékok bírói mér - le ge lé sé nek és a bí ró sá gi el já rás tel jes egé szé nek fe - lül bí rá la ta nem tar to zik be le. Az in dít vá nyo zó sem a bí ró ság el já rá sá val, sem az íté let ér de mé vel kap - csolatosan nem állított olyan pontosan körülírt alap tör vény-el le nes sé get, ame lyet alap ve tõ al kot - mány jo gi je len tõ sé gû kér dés ként le het ne ér té kel ni, vagy amely a bí rói dön tést ér dem ben be fo lyá so ló alap tör vény-el le nes sé get vet ne fel. [8] Az Abtv. 56. (3) be kez dé se ér tel mé ben a be fo ga - dás vissza uta sí tá sa ese tén az Al kot mány bí ró ság rö - vi dí tett in do ko lás sal el lá tott vég zést hoz, amely ben meg je lö li a vissza uta sí tás in do kát. [9] Mind eze ket fi gye lem be vé ve az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy az al kot mány jo gi pa nasz nem fe lel meg az Abtv ában sza bá lyo zott be fo ga - dá si fel té te lek nek, ezért az in dít ványt az Ügy rend 30. (2) be kez dés a) pont ja alap ján visszautasí - totta. Budapest, november 26. Dr. Bal sai Ist ván s. k., Dr. Kiss Lász ló s. k., Dr. Hol ló And rás s. k., ta nács ve ze tõ Dr. Bragyova András s. k., elõ adó Dr. Ko vács Pé ter s. k., Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3101/ /2012. (XII. 5.) AB VÉG ZÉ SE al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról Az Al kot mány bí ró ság ta ná csa al kot mány jo gi pa - nasz tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ v é g z é s t : Az Al kot mány bí ró ság a Kú ria fe lül vizs gá la ti el já rás - ban ho zott Pfv.I /2011/3. szá mú vég zé se alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irá nyu ló al kot mány jo gi pa naszt vissza uta sít ja. [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. tör vény (a to váb bi ak ban: Abtv.) 27. -ára hi vat koz va jú li us 18-án be nyúj tott in dít vá nyá ban a Kú ria fe lül vizs gá la ti el já rás ban hozott Pfv.I /2011/3. számú végzése alaptör vény-el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sát és meg sem - mi sí té sét, va la mint azt kér te, hogy az Al kot mány bí - ró ság a ha tá ro za ta in do ko lá sá ban rög zít se, hogy a meg is mé telt el já rás ban a bí ró ság nak az Al kot mány - bí ró ság ál tal el fo ga dott el vek nek meg fe le lõ en kell eljárnia. [2] Az in dít vá nyo zó adós a Szi get vá ri Vá ro si Bí ró ság elõtt Vh.466/2009/Pb. szám alatt el le ne in - dí tott vég re haj tá si ügyé ben vég re haj tá si ki fo gást nyúj tott be, ame lyet az el sõ fo kon el já ró bí ró ság el - uta sí tott, majd az adós fel leb be zé se nyo mán a Ba - ra nya Me gyei Bí ró ság elõtt 1.Pkf.50385/2011. szám alatt ugyan ezen vég re haj tá si ügy ben az el sõ fo kú bí - ró ság vég zé sét hely ben hagy ta. A vég re haj tá si ki fo - gás az ár ve rés re bo csá tott in gat lan ár ve ré si vé tel árát ki fo gás ol ta, ar ra hi vat ko zás sal, hogy az adós és a vég re haj tást ké rõ a kö zöt tük kö tött köl csön szer zõ - dés ben ma ga sabb kény szer ér té ke sí té si ár ban ál la - pod tak meg, ame lyet az in dít vá nyo zó sze rint a bí - ró sá gi vég re haj tó a vég re haj tás so rán jog sér tõ mó - don fi gyel men kívül hagyott. [3] Az in dít vá nyo zó fe lül vizs gá la ti ké rel mét a Kú ria Pfv.I /2011/3. számú végzésével érdemi vizs gá lat nél kül hi va tal ból el uta sí tot ta. A Kú ria ar ra hi vat ko zott, hogy a Vht. a ában és a ában té te le sen meg ha tá roz za, hogy a vég re - hajtási ügyben hozott, másodfokon jogerõre emel - ke dett vég zé sek kö zül me lyek tá mad ha tók fe lül - vizs gá la ti ké re lem mel és fi gye lem mel a pol gá ri per rend tar tás ról szó ló évi III. tör vény (a to - váb bi ak ban: Pp.) ának (1) be kez dé sé re is meg ál la pí tot ta, hogy az in dít vá nyo zó ál tal be nyúj - tott fe lül vizs gá la ti ké re lem mel tá ma dott má sod fo kú ha tá ro zat fe lül vizs gá la tá ra nincs le he tõ ség, kö vet - ke zés kép pen az er re irá nyu ló fe lül vizs gá la ti ké rel - met a Vht. 9. -a és 224. (1) be kez dé se ér tel mé ben al kal ma zott Pp (2) be kez dé sé nek a) pont ja alap ján hi va tal ból el uta sí tot ta. [4] Ez zel a vég zés sel szem ben nyúj tott be al kot mány - jo gi pa naszt az in dít vá nyo zó az Abtv ára hi - vat ko zás sal, mert ál lás pont ja sze rint a vég zés az Alap tör vény XI II. cik ké ben és XXVI II. cik ké nek (1) és (7) be kez dé sé ben fog lalt alap jo ga it sér ti. [5] 2. Az Abtv. 56. (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot - tak sze rint az Al kot mány bí ró ság nak el sõd le ge sen az al kot mány jo gi pa nasz be fo gad ha tó sá gá ról kell

4 700 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI dön te nie. Ezért az Al kot mány bí ró ság elõ ször azt vizs gál ta, hogy az in dít vány meg fe lel-e az al kot - mány jo gi pa nasz elõ ter jesz té sé re vo nat ko zó, tör - vény ben meg ha tá ro zott for mai és tar tal mi kö ve tel - mé nyek nek. [6] Az Abtv a sze rint az Alap tör vény 24. cikk (2) be kez dés d) pont ja alap ján alap tör vény-el le nes bí rói dön tés sel szem ben az egye di ügy ben érin tett sze mély vagy szer ve zet al kot mány jo gi pa nasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érde - mé ben ho zott dön tés vagy a bí ró sá gi el já rást be fe je - zõ egyéb dön tés: a) az in dít vá nyo zó Alap tör vény - ben biz to sí tott jo gát sér ti, és b) az in dít vá nyo zó a jog or vos la ti le he tõ sé ge it már ki me rí tet te, vagy jog - or vos la ti le he tõ ség nincs szá má ra biztosítva. [7] Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy je len ügy szem pont já ból, az in dít vá nyo zó jog vi tás ügyé - ben meghozott érdemi döntésnek éppen a felül - vizs gá lat nak a Kú ria ál tal meg ál la pí tott ki zárt sá ga folytán a másodfokon eljáró bíróság jogerõs határo za ta te kint he tõ. Ez utób bi el len vi szont an nak meghozatalától számított 60 napon belül az indítvá nyo zó nem nyúj tott be alkot mány jo gi pa naszt. [8] A fen ti ek re fi gye lem mel az Al kot mány bí ró ság meg - állapította, hogy a Kúria Pfv.I /2011/3. számú vég zé se el len be nyúj tott al kot mány jo gi pa nasz nem fe lel meg az Abtv ában sza bá lyo zott be - fo ga dá si fel té te lek nek, ezért az in dít ványt az Abtv. 64. d) pont ja alap ján vissza uta sí tot ta. Budapest, november 26. Dr. Bal sai Ist ván s. k., Dr. Kiss Lász ló s. k., Dr. Hol ló And rás s. k., ta nács ve ze tõ Dr. Bragyova András s. k., Dr. Ko vács Pé ter s. k., elõ adó Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3363/ /2012. (XII. 5.) AB HA TÁ RO ZA TA al kot mány jo gi pa na szok el uta sí tá sá ról Az Al kot mány bí ró ság ta ná csa al kot mány jo gi pa na - szok tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ h a t á r o z a t o t : 1. Az Al kot mány bí ró ság az egyes gaz da sá gi és pénz ügyi tár gyú tör vé nyek meg al ko tá sá ról, il let ve módosításáról szóló évi XC. törvény 9 12/B. -ai alap tör vény-el le nes sé gé nek vizs gá la - tá ra irá nyu ló al kot mány jo gi pa na szo kat el uta sít ja. 2. Az Al kot mány bí ró ság az egyes gaz da sá gi és pénz ügyi tár gyú tör vé nyek meg al ko tá sá ról, il let ve módosításáról szóló évi XC. törvény 9. (1a) be kez dé se, (2) (3) (4) be kez dé se, 12/A. -a és 12/B. -a al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá - ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló azt az al kot mány - jo gi pa naszt, amely nek az in dít vá nyo zó ja nem ma - gán sze mély, vissza uta sít ja. 3. Az Al kot mány bí ró ság vissza uta sít ja azo kat az in - dít vá nyo kat, ame lyek ben nem az Alap tör vény 37. cikk (4) be kez dé sé ben fel so rolt, ha nem egyéb ok ból kez de mé nyez ték az egyes gaz da sá gi és pénzügyi tár gyú tör vé nyek meg al ko tá sá ról, il let ve módosításáról szóló évi XC. törvény vizsgálatát. 4. Az Al kot mány bí ró ság az egyes gaz da sá gi és pénz ügyi tár gyú tör vé nyek meg al ko tá sá ról, il let ve módosításáról szóló évi XC. törvény a nem zet kö zi szer zõ dés be üt kö zé se vizs gá la tá ra irá - nyu ló in dít vá nyo kat vissza uta sít ja. [1] Az in dít vá nyo zók az egyes gaz da sá gi és pénz ügyi tár gyú tör vé nyek meg al ko tá sá ról, il let ve mó do sí tá - sá ról szó ló évi XC. tör vény (a to váb bi ak ban: Tör vény) 9. (1a) be kez dé se, (2) (3) (4) be kez dé se, 12/A. -a és 12/B. -a vizs gá la tát kez de mé nyez ték. [2] A 11 in dít vá nyo zó 12 be ad vá nyá nak elõzmé - nyéhez tar to zik, hogy az Al kot mány bí ró ság hoz 2010-ben és 2011-ben szá mos ma gán sze mély és szer ve zet for dult a Tör vény al kot mány el le nes sé gé - nek vizs gá la tát kez de mé nyez ve. [3] A vég ki elé gí té sek kü lön adó ja né ven is mert té vált jog sza bály ról az Al kot mány bí ró ság el sõ al ka lom - mal ok tó ber 26-án dön tött [184/2010. (X. 28.) AB ha tá ro zat, ABH 2010, 900, a to váb bi ak - ban: Abh1.], má sod szor pe dig a 37/2011. (V. 10.) AB határozatban (ABH 2011, 225, a továbbiakban: Abh2.), má jus 6-án. [4] Az Abh2. ak kor je lez te, hogy az Al kot mány bí ró ság [5] a) kü lön bí rál ja el a jog sza bály nem zet kö zi szer zõ - dés be üt kö zé sé nek vizs gá la tá ra irá nyu ló, il let ve [6] b) azo kat az in dít vá nyo kat, ame lyek ben nem a Ma - gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról szó ló évi XX. tör vény (a to váb bi ak ban: elõ zõ Al kot mány) 32/A. (2) be kez dé sé ben fel so rolt, ha nem egyéb ok ból kez de mé nyez ték az el já rást. I.

5 szám 701 [7] Va gyis ezek az el já rá sok az Abh2. meg ho za ta la után fo lya mat ban ma rad tak. [8] Az Abh2. meg ho za ta la után, de de cem ber 31. elõtt több új in dít vány is ér ke zett az Al kot mány - bí ró ság hoz. Eze ket már a Tör vény nek a évi XLVI. tör vénnyel va ló mó do sí tá sát kö ve tõ en nyúj - tot tak be. [9] 2. Idõ köz ben ha tály ba lé pett az Alap tör vény, és át - ala kult az Al kot mány bí ró ság ha tás kö re. [10] Az abszt rakt nor ma kont roll bár ki ál tal va ló kez de - mé nye zé sé nek a le he tõ sé ge meg szûnt, a fo lya mat - ban lé võ ilyen el já rá sok meg szûn tek. [11] Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. tör - vény (a to váb bi ak ban: Abtv.) egyik át me ne ti sza bá - lya [71. (3) be kez dés] azon ban le he tõ sé get adott ar ra, hogy ha a tör vé nyi fel té te lek fenn áll nak az ilyen ügyek in dít vá nyo zói al kot mány jo gi pa nasz - ként nyújt sák be be ad vá nyu kat. [12] A je len ügy ben el bí rá lás ra vá ró in dít vá nyok egy ki vé tel lel az Abtv. 26. (2) be kez dé se alap ján be - nyúj tott olyan al kot mány jo gi pa na szok, ame lyek - nek de cem ber 31-én meg szûnt abszt rakt nor - ma kont roll el já rás az elõz mé nye. Egy eset ben az al - kot mány jo gi pa nasz nak nincs ilyen elõz mé nye. [13] Az in dít vá nyo zók egy ki vé tel lel ma gán sze mé - lyek. Az egyik in dít vá nyo zó szak szer ve zet, aki a sa - ját nevében fordult az Alkotmánybírósághoz. [14] Az in dít vá nyok ban kö zös az, hogy a 2010-es adó - év re szó ló, a 2010-es adó éven be lül elõ írt kö te le - zett ség re vo nat ko zó tör vény egyes ren del ke zé sei (9 12/B. -ai) al kot mány el le nes sé gét ál lít ják. [15] Va la mennyi in dít vány hi vat ko zik az em be ri mél tó - ság (Alap tör vény II. cikk) sé rel mé re. [16] Ezen túl van nak olyan be ad vá nyok is, ame lyek ben nem csak ez sze re pel, ha nem az in dít vá nyo zók az Alap tör vény más sza bá lya it [B) cikk (1) be kez dé se, R) cikk (1) (2) be kez dé se, Q) cikk, XII. cikk, XIII. cikk, XVII. cikk (3) (4) be kez dé se, XX. cikk] is fel hív ják, il let ve ma gán sze mély ként nem zet kö zi szer zõ dés be va ló üt kö zést is ál lí ta nak. [17] Az in dít vá nyok ban kö zös az is, hogy a Tör vény nek a évi CXXIV. tör vénnyel és a évi XLVI. tör vény ai val mó do sí tott sza bá lya it egy aránt tá mad ják. En nek oka, hogy a Tör vény és mindkét módosítása a 2010-es adóévre visszaható ha tá lyú. Ezért va la mennyi in dít vá nyo zót il le tõ en a je len leg ha tá lyos, mó do sí tott sza bá lyo kat kell al kal - maz ni a 2010-es adó kö te le zett sé ge i ket il le tõ en. [18] Az Al kot mány bí ró ság mind ezek re fi gye lem mel cél - sze rû nek lát ta az azo nos tar tal mú ügyek egyesí - tését. [19] 3. A je len eset ben olyan tör vény vizs gá la tát kez de - mé nye zik az al kot mány jo gi pa na szok ban, amely ál ta lá ban ön adó zás sal, ha tó sá gi köz re mû kö dés nél - kül ér vé nye sül. Ha tó sá gi dön tés re ilyen kor ab ban az eset ben ke rül sor, ha az adó alany nem tesz ele - get tör vé nyi kö te le zett sé ge i nek, vagy az adót ugyan meg ál la pít ja, be vall ja, meg fi ze ti, de utóbb alap ta la - nul ön el len õr zést kez de mé nyez. [20] En nek azért van je len tõ sé ge, mert az Abtv. alap ján az Al kot mány bí ró ság el já rá sa nem csak a jog or vos - lat ki me rí té se után, ha nem ki vé te le sen ak kor is kez - de mé nyez he tõ, ha [21] a) az alap tör vény-el le nes jog sza bály ren del ke zé sé - nek al kal ma zá sa vagy ha tá lyo su lá sa foly tán köz vet - le nül, bí rói dön tés nél kül kö vet ke zett be a jog sé re - lem, és [22] b) nincs a jog sé re lem or vos lá sá ra szol gá ló jog or - vos la ti el já rás, vagy a jog or vos la ti le he tõ sé ge it az in dít vá nyo zó már ki me rí tet te [26. (1) (2) be kez - dés]. [23] A vizs gált tör vény tá ma dott ren del ke zé sei olyan kö - te le zett sé ge ket tar tal maz nak, ame lyek nek ha tá lyo - su lá sa köz vet le nül, bí rói dön tés nél kül kö vet ke zik be és nincs a jog sé re lem or vos lá sá ra szol gá ló, jog - or vos la ti el já rás. [24] Az Abtv. ér tel mé ben az al kot mány jo gi pa nasz be fo - ga dá sá ról dön te ni kell. Az Al kot mány bí ró ság az al - kotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben be - fo lyá so ló alap tör vény-el le nes ség, vagy alap ve tõ al - kot mány jo gi je len tõ sé gû kér dés ese tén fo gad ja be (29. ). [25] A je len eset ben, jól le het ed dig már két szer dön tött az Al kot mány bí ró ság a vég ki elé gí té si kü lön adó ról, alap ve tõ al kot mány jo gi je len tõ sé gû kér dés az, hogy a rész ben meg vál to zott al kot mány jo gi kör - nye zet ben mi ként kell meg ítél ni adó tör vény vissza - ha tó ha tá lyát. Az Alap tör vény már nem tar tal maz sza bályt ar ra néz ve, hogy adó kö te le zett ség vissza - ha tó ha tállyal is ér vé nye sít he tõ. Ugyan ak kor az Al - kotmánybíróság hatáskörét korlátozó azon rendelke zés, amely csak ne ve sí tett alap jo go kat (ezek kö - zött az em be ri mél tó sá got) il le tõ en te szi le he tõ vé adó tör vény vizs gá la tát, és egyéb okok ból nem [az Alap tör vény 37. cikk (4) be kez dé se], tar tal mi lag lé nye gé ben vál to zat lan ma radt az Alap tör vény ben. [26] 3.1. Az Abtv. 56. (2) be kez dé se ér tel mé ben az Al - kot mány bí ró ság ta ná csa mér le ge lé si jog kö ré ben vizs gál ja az al kot mány jo gi pa nasz be fo gad ha tó sá - gá nak tör vény ben elõ írt tar tal mi fel té te le it, kü lö nö - sen a sze rin ti érin tett sé get. Meg ál la pít ha tó a je len eset ben, hogy a ma gán sze mé lyek mind egyi - ke érin tett (ezt min den eset ben vagy az adó be val lás má so la ta, vagy a mun kál ta tói iga zo lás, vagy adó fo - lyó szám la ki vo nat be csa to lá sá val iga zol ták). A ma - gán sze mé lyek pa na sza it az Al kot mány bí ró ság az Abtv. 56. (1) be kez dé se alap ján, a fen ti ek re te kin - tet tel, befogadta. [27] 3.2. Meg ál la pít ha tó az is, hogy a szak szer ve zet ez - zel szem ben nem érin tett, mert nem ala nya, és szak szer ve ze ti mi nõ sé gé ben nem is kö te le zett je a vég ki elé gí té si kü lön adó nak.

6 702 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI [28] Az Al kot mány bí ró ság ezért a szak szer ve zet al kot - mány jo gi pa na szát az Abtv. 56. (2) és (3) be kez dé - se alap ján a sze rin ti érin tett ség hi á nya mi att vissza uta sí tot ta. [29] 3.3. Há rom in dít vá nyo zó (va la mennyi en ma gán - sze mé lyek), nem zet kö zi egyez mény be üt kö zés re is hivatkozott. Ketten az Európai Unióról szóló szerzõ dés nek a Lissza bo ni Szer zõ dés [ki hir det te az Európai Unióról szóló szerzõdés és az Európai Kö - zös sé get lét re ho zó szer zõ dés mó do sí tá sá ról szó ló lisszaboni szerzõdés kihirdetésérõl szóló a évi CLXVI II. tör vény] az 1. cikk 8. pont ja ál tal mó do sí tott 6. cikk (1) be kez dé se, ez zel össze füg - gésben az Európai Unió Alapjogi Chartája különbö - zõ ren del ke zé sei [1. cik ke, 17. cikk (1) be kez dé se, 20. cikk (1) be kez dé se, 21. cik ke, 25. cik ke, 34. cikk (1) be kez dé se és 52. cik ke] sé rel mét ál lí tot - ták. Egy in dít vá nyo zó az em be ri jo gok és az alap ve - tõ szabadságok védelmérõl szóló, Rómában, no vem ber 4-én kelt Egyez mény el sõ ki egé szí tõ jegy zõ köny ve 1. cik ke ren del ke zé se i vel va ló el len - tét vizs gá la tát is kérte. [30] Jog sza bály nem zet kö zi szer zõ dés be üt kö zé se vizs - gá la tát az Abtv. 32. (2) be kez dé sé ben fel so rol tak az or szág gyû lé si kép vi se lõk egy ne gye de, a Kor - mány, a Kú ria el nö ke, a leg fõbb ügyész, va la mint az alap ve tõ jo gok biz to sa, a bí ró az elõt te fo lya mat - ban le võ egye di ügy ben kez de mé nyez he tik. [31] Az in dít vá nyo zó ma gán sze mé lyek nem tar toz nak eb be a kör be, ezért a pa na sza i kat ezek ben a ré sze i - ben az Al kot mány bí ró ság vissza uta sí tot ta [Abtv. 64. b) pont]. [32] 3.4. Az Alap tör vény 37. cikk (4) be kez dé sé ben fel - so rolt jo gok hoz ké pest egyéb ok ból kez de mé nye - zett el já rá so kat il le tõ en meg ál la pít ha tó, hogy több in dít vány hi vat ko zik a Tör vény egyes rendelkezé - seivel kap cso lat ban az Alap tör vény B) cikk (1) be - kez dé se, R) cikk (1) (2) be kez dé se, Q) cik ke, XII. cik ke, XI II. cik ke, XVII. cikk (3) (4) be kez dé se, XX. cik ke sé rel mé re is. [33] Ha bár az Alap tör vény ben már nem sze re pel az al - kot mány bí ró sá gi fe lül vizs gá lat nak az a ko ráb bi, az elõ zõ Al kot mány ban még sze rep lõ fel té te le, hogy az in dít vány az Alap tör vény 37. cikk (4) be kez dé sé - ben meg je löl te ken kí vül nem tar tal maz hat egyéb okot, az egyéb ok ból kért fe lül vizs gá lat nak vál to - zat la nul nincs he lye. [Az elõ zõ Al kot mány 32/A. (2) be kez dé se csak ak kor tet te le he tõ vé bi zo nyos pénz ügyi tár gyú tör vé nyek al kot mány el le nes sé gé - nek vizs gá lat, ha az in dít vány az al kot mány el le nes - ség oka ként ne ve sí tett jo gok sé rel mét je löl te meg, és nem tar tal mazott egyéb okot. Az elõ zõ Al kot - mány nak az és nem tar tal maz egyéb okot for du - la ta az ér de mi vizs gá lat le he tõ sé gé nek együt tes fel - té te le volt. Va gyis nem volt he lye ér de mi el já rás - nak, ha az in dít vány egyéb okot is tar tal ma zott.] [34] Az Al kot mány bí ró ság for má lis szem pont nak te kin - ti, és sa ját bel sõ el já rá sá ra tar to zó ügy vi te li kér dés - nek, hogy ilyen eset ben az Alap tör vény ha tás - kör-kor lá to zó sza bá lya al kal ma zá sá nál kü lön ha tá - ro za tot kell-e hoz ni, és el kü lö ní tet ten kell-e vizs gá - lód ni, vagy el bí rál ha tók más kér dé sek kel együtt is a be nyúj tott pa na szok nak ezek az ele mei. A je len ügy ben az Al kot mány bí ró ság az együt tes el bí rá lás mel lett dön tött, és a pa na szo kat ezek ben a ré szük - ben vissza uta sí tot ta. [35] 4. Az Al kot mány bí ró ság tar tal muk sze rint bí rál ja el az in dít vá nyo kat, ame lyek a Tör vény egyes ren del - ke zé se i rõl azt ál lít ják, hogy azok az em be ri mél tó - ság vé del mé hez va ló jo got sér tik. Az in dít vá nyok lé nye ge az aláb bi ak sze rint fog lal ha tó össze. [36] Az Abh2. meg ho za ta lát, il let ve a Tör vény nek a évi XLVI. tör vénnyel va ló mó do sí tá sát kö ve - tõ en be nyúj tott in dít vá nyok mind egyi ke ál lít ja az em be ri mél tó ság vé del mé hez va ló jog (Alap tör vény II. cikk) sé rel mét. [37] Ez zel kap cso lat ban jel lem zõ en az Abh2. in do ko lá - sá ban sze rep lõ egyes meg ál la pí tá sok ra hi vat koz - nak, il let ve a ha tá ro zat hoz csa tolt pár hu za mos in - dokolásokból idéznek. [38] Azt ál lít ják, hogy mind azok az ér vek, ame lye ket az Abh2. a es idõ szak ra tar tal maz, irány - adó a 2010-es adó év re, il let ve az eb ben az év ben jö ve del met szer zõ sze mé lyek kü lön adó já nak al kot - má nyos sá gá ra. A vizs gált és a még le nem zárt adó - év re, 2010-re is szó ló tör vényt no vem ber 19-én hir det ték ki és a kü lön adó mér té ke vál to zat - la nul az adó alap 98%-a. Az új adó kö te le zett sé get tar tal ma zó jog sza bályt te hát csak az év utol só elõt ti hó nap já ban is mer het ték meg az érin tet tek, és az szo kat la nul ma gas adó mér té ket tar tal maz. A január 1-je és december 29. közötti idõszakban meg szer zett jö ve del mek adó zá si fel té te le i nek adó - alany ra néz ve hát rá nyos mó do sí tá sa, a jö ve del mek jel le gé re és a kü lön adó mér té ké re te kin tet tel, fel ve ti az em be ri mél tó ság vé del mé hez va ló jog sé rel mét a le nem zárt, 2010-es adó év érin tett jei ese té ben is. A különadó alapjául szolgáló, 2010-ben megszerzett jö ve del mek re is ér vé nyes az Abh2.-nek az a meg ál la pí tá sa, hogy a jö ve de lem a tör vény ben meg ha tá ro zott jog cí men és mér ték ben, vissza élés nél kül meg szer zett be vé tel nek mi nõ sül. [ABH 2011, 225, 244.] A Tör vény sze rin ti kü lön adó jel le - gé re pe dig vál to zat la nul igaz az Abh1. kö vet ke zõ meg ál la pí tá sa: a köz szfé rá ból va ló tá vo zás sal össze füg gés ben jog sza bály alap ján, ren del te tés sze - rû jog gya kor lás ke re tei kö zött tel je sí tett ki fi ze té sek - re is al kal ma zan dó, je len tõs mér té kû, bün te tõ jel le - gû adó ról van szó [ABH 2010, 900, 915.]. A mun - ka, az ese tek jó ré szé ben élet pá lya alap ján, jog sze - rû en, tör vé nyek bõl szár ma zó an szer zett jö ve de - lem re elõ írt kü lön adó meg bé lyeg zi, meg szé gye ní ti azo kat az egy ko ri szak mai, ál la mi ve ze tõ ket, akik

7 szám 703 hosszú éve ket, oly kor egész pá lya fu tá su kat a köz - szfé rá ban töl töt ték. A köz vé le mény, a tár sa da lom elõtt le ér té ke li mun ká ju kat, alá ás sa ön be csü lé sü ket és az elõ zõ ek okán sérti emberi méltósághoz való jogukat. [39] Az adó mér té két il le tõ en meg ál la pít ha tó, hogy a kü - lön adó már tar tal mi lag sok kal in kább kvá zi szank - ció, nem pe dig a köz ter hek hez va ló hoz zá já ru lás egyik for má ja. A szank ció vi szont amint er re a 31/1998. (VI. 25.) AB ha tá ro zat utal olyan jog hát - rány, ame lyet va la mely jog sza bá lyi ren del ke zés (vagy egye di ha tó sá gi dön tés) meg sze gé se ese té re helyez kilátásba a jogalkotó [31/1998. (VI. 25.) AB ha tá ro zat, ABH 1998, 247.]. A kü lön adó alap ját je - len tõ jö ve del mek ese tén azon ban nincs szó jog el le - nes ség rõl. A 2010-es adó év érin tett je i re is ér vé nyes az a meg ál la pí tás, amely sze rint a ter mé sze tes sze - mély je len tõs mér té kû ál la mi be avat ko zás vét len ál - do za tá vá vá lik, és ezért mél tó sá gá ban tel jes jog gal sért ve érez he ti ma gát [ABH 2011, 225, 244.]. [40] Szá mos in dít vá nyo zó ki fe jez te egyet ér té sét az Abh2-höz csatolt párhuzamos indokolásokban fog - lalt ér vek kel. II. [41] 1. Az Alap tör vény sze rint: II. cikk Az em be ri mél tó ság sért he tet len. Min - den em ber nek jo ga van az élet hez és az em be ri mél tó ság hoz, a mag zat éle tét a fo gan ta tás tól kezd - ve védelem illeti meg. [42] 2. A Tör vény ren del ke zé sei az el bí rá lás kor az aláb - bi ak sze rint szól nak: II. Fe je zet A ma gán sze mély egyes jö ve del me i nek kü lön - adója 8. (1) A 9. ren del ke zé sei sze rint meg ha tá ro - zott ma gán sze mély az e fe je zet ben elõ írt adó alap után különadót fizet. A különadó a központi költség ve tést illeti meg. (2) Az e fe je zet ben nem sza bá lyo zott kér dé sek - ben az Art. ren del ke zé sei az irányadók. 9. (1) Kü lön adó fi ze té sé re kö te les az a költ ség - ve té si szerv nél, ál la mi, ön kor mány za ti, köz ala pít - ványi forrásból alapított, fenntartott vagy mûködési tá mo ga tás ban ré sze sí tett más szer ve zet nél fog lal - koz ta tott ma gán sze mély, aki mun ka vég zés re irá - nyu ló jog vi szo nya alap ján, to váb bá aki a ta ka ré kos ál la mi gaz dál ko dás ról és a költ ség ve té si fe le lõs ség - rõl szó ló évi LXXV. tör vény vagy a köz tu laj - don ban ál ló gaz da sá gi tár sa sá gok ta ka ré ko sabb mûködésérõl szóló évi CXXII. törvény szerin - ti mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szony ban a (2) be - kezdésben foglalt különadó alapnak minõsülõ be - vé telt sze rez, ki vé ve azt, aki nek a jog vi szo nya meg - szûnését követõ naptári naptól a társadalombiztosí - tá si nyug el lá tás ról szó ló tör vény ben meg ha tá ro zott saját jogú nyugellátás, korhatár elõtti ellátás, szol - gá la ti já ran dó ság, balettmûvészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék kerül megállapí tásra. (1a) Kü lön adó fi ze té sé re kö te les a) az or szág gyû lé si kép vi se lõ, ha meg bí za tá sa meg szû né sé vel össze füg gés ben az or szág gyû lé si kép vi se lõk ja va dal ma zá sá ról szó ló tör vény alapján vagy más jogcímen, b) a pol gár mes ter, a fõ pol gár mes ter, a me gyei köz gyû lés el nö ke (a to váb bi ak ban együtt: pol gár - mes ter), az al pol gár mes ter, a fõ pol gár mes ter-he - lyet tes, a me gyei köz gyû lés al el nö ke (a to váb bi ak - ban együtt: al pol gár mes ter), ha e jog vi szo nyá nak meg szû né sé vel össze füg gés ben a pol gár mes te ri tiszt ség el lá tá sá nak egyes kér dé se i rõl és az ön kor - mány za ti kép vi se lõk tisz te let díj ár ól szóló évi LXIV. törvény alapján vagy más jogcímen, c) az eu ró pai par la men ti kép vi se lõ, ha meg bí za - tá sá nak meg szû né sé vel össze füg gés ben az Eu ró pai Par la ment ma gyar or szá gi kép vi se lõ i nek jog ál lá sá - ról szó ló évi LVII. törvény alapján vagy más jogcímen a (2) be kez dés ben fog lalt kü lön adó alap nak mi nõ - sü lõ be vé telt sze rez, ki vé ve azt, aki nek a jog vi szo - nya meg szû né sét kö ve tõ nap tá ri nap tól a tár sa da - lombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meg ha tá ro zott sa ját jo gú nyug el lá tás, kor ha tár elõt - ti el lá tás, szol gá la ti já ran dó ság, ba lett mû vé sze ti élet já ra dék vagy át me ne ti bá nyász já ra dék ke rül meg ál la pí tás ra. (2) A kü lön adó alap já nak mi nõ sül az (1) és (1a) be kez dés ben em lí tett jog vi szony meg szû né sé - vel össze füg gés ben pénz ben ki fi ze tett, vagy bár - mely más for má ban jut ta tott (bár mely eset ben a to - váb bi ak ban: ki fi ze tett) be vé tel bõl ide nem ért ve a jogviszony január 1-jét megelõzõ megszûnése jog el le nes sé gét meg ál la pí tó bí ró sá gi ha tá ro zat - ban meg ál la pí tott össze ge ket, il let ve a fel men té si (fel mon dá si) idõ nek a mun ka vég zé si kö te le zett ség - gel já ró idõ sza ká ra fi ze tett mun ka bér, il let mény össze gét, to váb bá a szer zõ dé ses ka to nák le sze re lé si se gé lyét, de ide ért ve a Mun ka Tör vény köny vé rõl szó ló évi XXII. tör vény (a to váb bi ak ban: Mt.) 3. (6) be kez dé se alap ján meg ál la po dás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt a (3) (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapított összeg. (3) A (2) be kez dés ben fog lal tak tól el té rõ en nem minõsül a különadó alapjának: a) az ál la mi ve ze tõk, or szág gyû lé si kép vi se lõk, pol gár mes te rek, al pol gár mes te rek, eu ró pai par la - men ti kép vi se lõk, (fõ)jegy zõk, a köz tu laj don ban ál - ló gaz da sá gi tár sa sá gok ve ze tõ tiszt ség vi se lõi és fel - ügye lõ bi zott sá gá nak tag jai ese té ben a (2) be kez dés

8 704 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI sze rin ti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része; b) más fog lal koz ta tott ese té ben a (2) be kez dés sze rin ti kü lön adó alap ba tar to zó be vé tel nek a há - rommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó ré - sze, va la mint a jog vi szony meg szû né sé nek évé ben ese dé kes sza bad ság meg vál tá sa cí mén ki fi ze tett be - vé tel, il let ve a jog vi szony meg szû né se kor a ma gán - sze mélyt meg il le tõ jubileumi jutalom. (4) A jog vi szony ja nu ár 1-jén vagy azt kö - ve tõ en tör té nõ meg szû né se jog el le nes sé gét meg ál - la pí tó bí ró sá gi ha tá ro zat ban meg ál la pí tott össze gek után a kü lön adó-fi ze té si kö te le zett sé get jog cí men - ként a (2) (3) be kez dés rendelkezései szerint kell teljesíteni. (5) A különadó alapját jogviszonyonként kü - lön-külön kell megállapítani. A különadó alapja füg get len at tól, hogy a ki fi ze tett össze get egy vagy több adó év ben kell jö ve de lem ként fi gye lem be ven - ni. Ha a be vé tel meg szer zé se több rész let ben tör té - nik, azt kell fel té te lez ni, hogy a ma gán sze mély elõ - ször a kü lön adó-ala pot nem ké pe zõ sze mé lyi jö ve - de lem adó-kö te les jö ve del met szer zi meg. A nem pénz ben ki fi ze tett be vé telt a sze mé lyi jö ve de lem - adó ról szó ló évi CXVII. tör vény (a to váb bi ak - ban: Szja tv.) pontjának megfelelõ al kal ma - zá sá val kell megállapítani. 10. A kü lön adó mér té ke a 9. (2) be kez dé se sze rin ti adó alap nak a 98 szá za lé ka. 11. (1) A ki fi ze tõ a ma gán sze mélyt ter he lõ adót for rás adó ként a ki fi ze tés kor ál la pít ja meg, von ja le, el kü lö nít ve iga zol ja, az Art ának (2) be kez dé - se sze rin ti be val lás ban vall ja be, és ezen be val lás be nyúj tá sá ra elõírt határidõig fizeti meg. (2) Amennyi ben a ki fi ze tõ a ma gán sze mélyt ter - he lõ adót bár mely ok ból nem von ta le, a le nem vont adót a ma gán sze mély fi ze ti meg a ki fi ze tést kö ve tõ hónap 12. napjáig. (3) A kü lön adó alap já nak 9. sze rint meg ha tá ro - zott össze gét a) az Szja tv. ren del ke zé se i nek al kal ma zá sá ban a jö ve de lem ki szá mí tá sá nál nem kell fi gye lem be ven ni, azon ban a ki fi ze tés évé re vo nat ko zó sze mé - lyi jö ve de lem adó-be val lás ban el kü lö nít ve be kell val la ni, és be kell szá mí ta ni az Szja tv. 3. -ának 75. pont ja sze rin ti éves összes jövedelem meg ál la - pí tá sá nál; b) a tár sa da lom biz to sí tás el lá tá sa i ra és a ma gán - nyug díj ra jo go sul tak ról, va la mint e szol gál ta tá sok fe de ze té rõl szó ló tör vény al kal ma zá sá ban fi gye - lem mel a c) pont ren del ke zés re nem kell já ru lék - alap nak te kin te ni; c) a b) pont ren del ke zé sé tõl el té rõ en, a felmen - tési (fel mon dá si) idõ nek a mun ka vég zé si kö te le zett - ség gel nem já ró ré szé re ki fi ze tett mun ka bért, il let - mény össze gét tár sa da lom biz to sí tá si já ru lék alap - ként és nyug díj alap já ul szol gá ló jö ve de lem ként, va la mint a mun ka vég zé si kö te le zett ség aló li men te - sí tés idejét nyugdíjra jogosító szolgálati idõként kell figyelembe venni. (4) A tár sa da lom biz to sí tá si já ru lék alap nak nem mi nõ sü lõ kü lön adó-alap után a ki fi ze tõ az egész - ség ügyi hoz zá já ru lás ról szó ló tör vény ren del ke zé - sei sze rint 27 szá za lé kos mér té kû egész ség ügyi hoz zá já ru lást fi zet. A (3) be kez dés c) pont já ban em - lí tett kü lön adó-alap után a ki fi ze tõ 27 szá za lék tár - sa da lom biz to sí tá si já ru lé kot fi zet, to váb bá a ma - gán sze mély a já ru lék fi ze té si kötelezettségét is a 10. szerinti adó megfizetésével teljesíti. (5) A ma gán sze mély az adó be val lá sá ban be val - lott kü lön adó-kö te le zett ség gel szem ben adó elõ leg - ként ve szi fi gye lem be a ki fi ze tõ által levont kü lön - adót. (6) Az e fe je zet ha tály ba lé pé se elõtt meg szer zett, kü lön adó-kö te les jö ve del mek után az adó kö te le - zett sé get a kö vet ke zõk sze rint kell teljesíteni: a) a ma gán sze mély a év rõl be nyúj tan dó sze mé lyi jö ve de lem adó be val lás ra elõ írt ha tár idõ ig a kü lön adó-kö te le zett sé gét meg ál la pít ja és az er re a cél ra rend sze re sí tett kü lön nyom tat vá nyon be vall - ja, és az adót megfizeti; b) a ma gán sze mély az a) pont sze rin ti be val lá sá - ban meg fi ze tett kü lön adó ként ve szi fi gye lem be a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövede lem meg szer zé se évé ben ha tá lyos sza bá lyok sze - rin ti va la mennyi köz te her-kö te le zett sé gét. Ha a ma gán sze mély a 2010-ben õt tör vény alap ján meg - il le tõ vég ki elé gí tést ka pott, ar ra a sze mé lyi jö ve de - lem adó ról szó ló tör vény rendelkezésétõl eltérõen az évek közötti megosztást nem alkalmazhatja; c) a jö ve de lem meg szer zé se évé ben ha tá lyos sza bá lyok sze rint a ma gán sze mély va la mennyi köz te her-kö te le zett sé gét úgy kell meg ha tá roz ni, hogy a ma gán sze mély a kü lön adó-kö te les jö ve de - lem meg szer zé se évé re (éve i re) meg ál la pí tott va la - mennyi köz te her-kö te le zett sé gé bõl le von ja a kü - lön adó-kö te les jö ve del mek nél kül an nak fi gye - lem be vé te lé vel, hogy a kü lön adó-kö te les jö ve del - me ket a ma gán sze mély összes jö ve del mé be az adóévben ekkor is be kell számítani kiszámított közteher-kötelezettségét; d) az (1) be kez dés ben em lí tett szer ve zet, gaz da - sá gi tár sa ság ide ért ve ezek jog utód ját is (a to - váb bi ak ban: ki fi ze tõ) ma gán sze mé lyen kén ti és a jö ve de lem jut ta tá sá nak éve (évei) sze rin ti bon tás - ban már ci us 31-éig ada tot szol gál tat az ál la - mi adó ha tó ság nak az ál ta la ki fi ze tett kü lön adó-ala - pot ké pe zõ összeg rõl, va la mint jog cí men ként meg - bont va, az ab ból le vont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelõ közterhekrõl; e) a ma gán sze mély ké ré sé re a ki fi ze tõ d) pont ban em lí tett ada tok ról és ren del ke zé sé re ál ló, a kü lön - adó-fi ze té si kö te le zett ség tel je sí té sé hez szük sé ges ada tok ról a ké rés be ér ke zé sét kö ve tõ 30 na pon be - lül tá jé koz tat ja a ma gán sze mélyt.

9 szám E fe je zet al kal ma zá sá ban a) ál la mi, ön kor mány za ti, köz ala pít vá nyi for rás - ból ala pí tott szer ve zet: az olyan szer ve zet, amely - ben a jog vi szony meg szû né sé nek idõ pont já ban a Ma gyar Ál lam, a he lyi ön kor mány zat, a köz ala pít - vány kü lön-kü lön vagy együt te sen szá mít va több sé - gi tu laj don nal ren del ke zik az zal, hogy több sé gi tu - laj don alatt a köz tu laj don ban ál ló gaz da sá gi tár sa - ságok takarékosabb mûködésérõl szóló évi CXXII. törvény szerinti fogalmat kell érteni; b) ál la mi, ön kor mány za ti, köz ala pít vá nyi for rás - ból fenn tar tott szer ve zet: az olyan szer ve zet, amely nek éves költ ség ve té sét a jog vi szony meg szû - né sét meg elõ zõ adó év ben kü lön-kü lön vagy együt - te sen szá mít va 50 szá za lé kot meg ha la dó mér ték - ben ál la mi ön kor mány za ti vagy közalapítványi for - rás ból biz to sít ják; c) ál la mi, ön kor mány za ti, köz ala pít vá nyi for rás - ból mû kö dé si tá mo ga tás ban ré sze sí tett szer ve zet: az olyan szer ve zet, amely nek éves költ ség ve té sé - hez a jog vi szony meg szû né sét meg elõ zõ adó év ben az ál lam, az ön kor mány zat vagy a köz ala pít vány kü lön-kü lön vagy együt te sen szá mít va 50 szá za lé - kot meghaladó mértékben nyújt mûködési támo - gatást. In do kolt, hogy az ál la mi ve ze tõk, pol gár mes te - rek, (fõ)jegy zõk, a köz tu laj don ban ál ló gaz da sá gi tár sa sá gok ve ze tõ tiszt ség vi se lõi és fel ügye lõ bi zott - sá gá nak tag jai ese té ben a tel jes be vé tel két mil lió fo - rin tot meg ha la dó ré sze adó kö te les le gyen. Más fog - lal koz ta tott ese té ben az adó kö te les rész a be vé tel há rom és fél mil lió összeg fe let ti ré sze, de nem tar - to zik be le a ju bi le u mi ju ta lom il let ve a jog vi szony megszûnésének évében esedékes szabadság meg - vál tá sa cí mén kifizetett összeg. 12/A. A ren del ke zé se it a 12/B. -ban meg ha tá ro zot tak fi gye lem be vé te lé vel a ja - nu ár 1-jén vagy azt kö ve tõ en meg szer zett jö ve del - mek re kell alkalmazni. 12/B. (1) Az or szág gyû lé si kép vi se lõ, az al pol - gár mes ter, az eu ró pai par la men ti kép vi se lõ te kin te - té ben a 9. az egyes gaz da sá gi és pénz ügyi tár gyú tör vé nyek meg al ko tá sá ról, il let ve mó do sí tá sá ról szóló évi CX. törvény módosításáról szóló évi XLVI. tör vénnyel meg ál la pí tott (1a), (2) és (3) be kez dé sé nek ren del ke zé se it a ja nu ár 1-jén vagy azt kö ve tõ en meg szer zett, e fe je zet ren - del ke zé sei sze rint adó kö te les be vé te lek re a (2) be - kez dés fi gye lem be vé te lé vel, a ja nu ár 1-je és de cem ber 31-e kö zött meg szer zett, e fe je zet rendelkezései szerint adóköteles bevételekre a (3) bekezdés figyelembevételével kell alkalmazni. (2) Az or szág gyû lé si kép vi se lõ, az al pol gár mes - ter, az eu ró pai par la men ti kép vi se lõ te kin te té ben a 9. az egyes gaz da sá gi és pénz ügyi tár gyú tör vé - nyek meg al ko tá sá ról, il let ve mó do sí tá sá ról szó ló évi CX. törvény módosításáról szóló évi XLVI. tör vénnyel meg ál la pí tott (1a), (2) és (3) be kez dé se ren del ke zé se i nek ha tály ba lé pé se elõtt meg szer zett kü lön adó-kö te les jö ve del mek után az adófizetési kötelezettséget a következõk szerint kell teljesíteni: a) a ma gán sze mély a év rõl be nyúj tan dó sze mé lyi jö ve de lem adó be val lás ra elõ írt ha tár idõ ig a kü lön adó-kö te le zett sé gét meg ál la pít ja, és az adó - ha tó ság ál tal er re a cél ra rend sze re sí tett kü lön nyom tat vá nyon bevallja, és az adót megfizeti; b) a ma gán sze mély az a) pont sze rin ti be val lá sá - ban meg fi ze tett kü lön adó ként ve szi fi gye lem be a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövede lem meg szer zé se évé ben ha tá lyos sza bá lyok sze - rin ti valamennyi közteher-kötelezettségét; c) a jö ve de lem meg szer zé se évé ben ha tá lyos sza bá lyok sze rint a ma gán sze mély va la mennyi köz te her-kö te le zett sé gét úgy kell meg ha tá roz ni, hogy a ma gán sze mély a kü lön adó-kö te les jö ve de - lem meg szer zé se évé re meg ál la pí tott va la mennyi köz te her-kö te le zett sé gé bõl le von ja a kü lön adó-kö - te les jö ve del mek nél kül an nak fi gye lem be vé te lé - vel, hogy a kü lön adó-kö te les jö ve del me ket a ma - gán sze mély összes jö ve del mé be az adóévben ekkor is be kell számítani ki szá mí tott köz te her-kö - te le zett sé gét; d) az or szág gyû lé si kép vi se lõ nek, az al pol gár - mes ter nek, az eu ró pai par la men ti kép vi se lõ nek kü - lön adó-kö te les be vé telt jut ta tó szer ve zet (a to váb bi - ak ban: ki fi ze tõ) már ci us 31-ig ma gán sze mé - lyen kén ti bon tás ban ada tot szol gál tat az ál la mi adó ha tó ság nak az ál ta la ki fi ze tett kü lön adó-ala pot ké pe zõ összeg rõl, va la mint jog cí men ként meg - bont va, az ab ból le vont, a különadó-fizetésére kö - te le zett ma gán sze mélyt terhelõ közterhekrõl; e) a ma gán sze mély ké ré sé re a ki fi ze tõ a d) pont - ban em lí tett ada tok ról és a ren del ke zé sé re ál ló, a kü lön adó-fi ze té si kö te le zett ség tel je sí té sé hez szük - sé ges ada tok ról a ké rés be ér ke zé sét kö ve tõ 30 na - pon be lül tájékoztatja a magánszemélyt. (3) Az or szág gyû lé si kép vi se lõ, az al pol gár mes - ter, az eu ró pai par la men ti kép vi se lõ te kin te té ben a ja nu ár 1-je és de cem ber 31-e kö zött meg szer zett kü lön adó-kö te les jö ve del mek után az adó fi ze té si kö te le zett sé get a adó év ben a 11. (6) be kez dé sé ben fog lal tak tól eltérõen a kö - vet ke zõk sze rint kell teljesíteni: a) a ma gán sze mély a 9. (1a) be kez dé sé nek ha - tálybalépését követõ második hónap utolsó napjáig a kü lön adó-kö te le zett sé gét meg ál la pít ja, az adó ha - tó ság ál tal er re a cél ra rend sze re sí tett kü lön nyom - tat vá nyon bevallja, és az adót megfizeti; b) a ma gán sze mély az a) pont sze rin ti be val lá sá - ban meg fi ze tett kü lön adó ként ve szi fi gye lem be a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövede lem meg szer zé se évé ben ha tá lyos sza bá lyok sze - rin ti va la mennyi köz te her-kö te le zett sé gét, az zal, hogy ha a ma gán sze mély a 2010-ben õt tör vény alap ján meg il le tõ vég ki elé gí tést ka pott, ar ra a sze -

10 706 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI mé lyi jö ve de lem adó ról szó ló tör vény ren del ke zé - sé tõl el té rõ en az évek közötti megosztást nem al - kal maz hat ja; c) a jö ve de lem meg szer zé se évé ben ha tá lyos sza bá lyok sze rint a ma gán sze mély va la mennyi köz te her-kö te le zett sé gét úgy kell meg ha tá roz ni, hogy a ma gán sze mély a kü lön adó-kö te les jö ve de - lem meg szer zé se évé re meg ál la pí tott va la mennyi köz te her-kö te le zett sé gé bõl le von ja a kü lön adó-kö - te les jö ve del mek nél kül an nak fi gye lem be vé te lé - vel, hogy a kü lön adó-kö te les jö ve del me ket a ma - gán sze mély összes jö ve del mé be az adóévben ekkor is be kell számíta ni ki szá mí tott köz te her-kö - te le zett sé gét; d) az or szág gyû lé si kép vi se lõ nek, az al pol gár - mes ter nek, az eu ró pai par la men ti kép vi se lõ nek kü - lön adó-kö te les be vé telt jut ta tó szer ve zet (a to váb bi - ak ban: ki fi ze tõ) a 9. (1a) be kez dé se ha tály ba lé pé - sét kö ve tõ hó nap utol só nap já ig ma gán sze mé lyen - kén ti és a jö ve de lem jut ta tá sá nak éve sze rin ti bon - tás ban ada tot szol gál tat az ál la mi adó ha tó ság nak az ál ta la ki fi ze tett kü lön adó-ala pot ké pe zõ összeg rõl, va la mint jog cí men ként meg bont va, az abból levont, a különadó fizetésére kö te le zett ma gán sze - mélyt terhelõ közterhekrõl; e) a ma gán sze mély ké ré sé re a ki fi ze tõ a d) pont - ban em lí tett ada tok ról és a ren del ke zé sé re ál ló, a kü lön adó-fi ze té si kö te le zett ség tel je sí té sé hez szük - sé ges ada tok ról a ké rés be ér ke zé sét kö ve tõ 30 na - pon be lül tájékoztatja a magánszemélyt. [43] Az al kot mány jo gi pa na szok nem meg ala po zot tak. [44] 1.1. A vég ki elé gí té sek kü lön adó ja né ven is mert té vált jog sza bály ról az Al kot mány bí ró ság el sõ al ka - lom mal az Abh1.-ben dön tött. [45] A Tör vényt au gusz tus 13-án hir det ték ki, va - gyis a 2010-es adó év VI II. hó nap já ban. A a tar tal maz ta, hogy a kü lön adó a tör vény ki hir de té sét követõ 44. napot követõ hónap elsõ napján (2010. október 1-jén) lép hatályba, rendelkezéseit a ja nu ár 1-jé tõl meg szer zett jö ve del mek re kell al kal - maz ni. [46] Ere de ti sza bá lyai sze rint a ma gán sze mé lyek nek kü - lön adót kell fi zet ni ük az olyan be vé tel után, ame - lyet a mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szo nyuk meg - szû né sé vel össze füg gés ben sze rez tek meg, fel té ve, hogy a be vé tel a szé les ér te lem ben vett ál la mi for - rás ból (ál la mi, ön kor mány za ti, köz ala pít vá nyi forrás ból) szár ma zik és a két mil lió fo rin tot meg ha - lad ja. [47] A kü lön adó ra vo nat ko zó sza bá lyo kat ere de ti leg a ja nu ár 1-jé tõl meg szer zett jö ve del mek re, va - gyis a Törvény hatálybalépését, október 1-jét III. meg elõ zõ en jut ta tott jö ve del mek re kel lett al kal - maz ni. [48] A különadóról szóló Törvény elfogadásával összefüg gés ben au gusz tus 11-én ki egész ült az elõ zõ Al - kot mány köz te her vi se lé si sza bá lya. Az al kot mány - mó do sí tás el sõ sor ban azt tet te le he tõ vé, hogy az ál - lami forrásból származó, jó erkölcsbe ütközõ mó - don jut ta tott jö ve del mek nél a vissza ha tó ha tá lyú jog al ko tás ál ta lá nos ti lal mát ame lyet az Al kot - mány bí ró ság gya kor la ta az adó év ben ke let ke zett új kö te le zett ség re is al kal ma zott a Tör vény mel lõz - ze. Az Al kot mány bí ró ság az Abh1.-ben meg ál la pí - totta, hogy a különadóról szóló törvény visszaható ha tá lya nem csak az al kot mány mó do sí tás ban jel - zett, jó erkölcsbe ütközõ módon juttatott jövedel - mek re vo nat ko zik, ha nem olyan jö ve del mek re is, ame lyek tör vé nyi elõ írás alap ján, ala nyi jo gon jár - nak. A tör vény ho zó ál tal meg ha tá ro zott mér té kû és je len leg is fenn tar tott ki fi ze té sek nem te kint he tõk jó er kölcs be üt kö zõ nek, így ezek re a tör vény az elõ zõ Al kot mány új ren del ke zé se alap ján sem ter jeszt het - te vol na ki a visszaható hatályt. [49] 1.2. A Tör vényt az Or szág gyû lés a no vem ber 19-én ki hir de tett évi CXXIV. tör vénnyel (a to - vábbiakban: Módtv.) módosította. A módosítás december 30-án hatályba lépett. [50] A Tör vény je len tõ sen át ala kult az Abh1.-ben vizs - gált hoz ké pest. A tör vény ho zó fel emel te a kü lön - adó-men tes be vé tel összeg ha tá rát, bi zo nyos kör - ben men te sí tet te a sa ját jo gú nyug el lá tás ban ré sze - sü lõ sze mé lye ket és az örö kö sö ket. Ki mond ta, hogy a ko ráb bi évek adó- és já ru lék be val lá sa i nak a kü - lön adó val össze füg gõ he lyes bí té sei nem érin tik a már meg ál la pí tott nyug el lá tá so kat. Ugyan ak kor nem csak az adott adó év re, ha nem az adott adó évet megelõzõ ötödik adóévtõl kezdõdõen ír elõ a Törvény adó kö te le zett sé get. Mó do sult az Al kot mány - bíróság hatásköre is. [51] Az Alkotmánybíróság a módosított hatáskörében el - jár va, és a má sod szor mó do sí tott sza bá lyok al kot - mány el le nes sé gét vizs gál va, az Abh1.-ben meg ál - la pí tot ta, hogy tör vény ben meg ha tá ro zott jog cí - men és mér ték ben, be val lás sal le zárt adó év ben, vissza élés nél kül meg szer zett be vé tel nek a vissza - ha tó ha tá lyú adóz ta tá sa azon ban már nem az Al - kot mány 70/I. -a új (2) be kez dé sé nek a vég re haj tá - sa, ha nem az egyén au to nó mi á já ba va ló olyan mér - té kû köz ha tal mi be avat ko zás, amely nek nincs al - kot má nyo san el fo gad ha tó in do ka, ezért az sér ti az adó fi ze tõk em be ri mél tó sá gát. A ha tá ro zat a Módtv. 2. (1) be kez dé se szö veg ré szét ex tunc ha - tállyal sem mi sí tet te meg, mert a nor ma szö veg re, a szö veg össze füg gé sek re te kin tet tel nem volt le he tõ - ség ar ra, hogy az al kot mány el le nes sé nyil vá ní tás jog kö vet kez mé nyei csak azok ra az ese tek re ter jed - je nek ki, ame lyek re fi gye lem mel az Al kot mány bí - ró ság az al kot mány el le nes sé get meg ál la pí tot ta.

11 szám 707 A ha tá ro zat hang sú lyoz ta, hogy a be val lás sal le zárt, es adó évek ben szer zett be vé tel után az adó ha tó ság a kü lön adót nem kö ve tel he ti, azt nem kell be val la ni, meg fi zet ni, il let ve a már meg fi - ze tett kü lön adót az adó ha tó ság nak a ma gán sze - mély ké rel mé re vissza kell té rí te nie (Art. 124/C. ). A 2010-es adó év re a Módtv. 2. (1) be kez dé se szö - veg ré szé nek ha tály vesz té sé ig már meg fi ze tett kü - lönadóról, a különadónak a 2010-es adóévre való fenntartásáról a törvényhozó rendelkezhet. [52] Az al kot mány jo gi pa na szok mind egyi ke a 2010-es adó év re vo nat ko zik. [53] 1.3. Ezt kö ve tõ en fo gad ta el az Or szág gyû lés az egyes gaz da sá gi és pénz ügyi tár gyú tör vé nyek meg - alkotásáról, illetve módosításáról szóló évi XC. törvény módosításáról szóló évi XLVI. tör vényt (a to váb bi ak ban: Módtv2.). [54] A Tör vény má so dik mó do sí tá sa a tör vény sze mé lyi és tár gyi ha tá lyát érin tet te. El dön töt te azt az ér tel - me zé si kér dést, hogy a kü lön adó ha tá lya alá tar to - zik-e az or szág gyû lé si kép vi se lõ, a pol gár mes ter, az al pol gár mes ter, az eu ró pai par la men ti kép vi se lõ. Ez zel össze füg gés ben pon to sí tot ta a kü lön adó alap - já nak meg ha tá ro zá sát, ren del ke zett az adó fi ze té si kö te le zett ség tel je sí té sé rõl. Ki mond ta, hogy a kü - lön adót a ja nu ár 1-jén vagy azt kö ve tõ en meg szer zett jö ve del mek re kell al kal maz ni. Szólt a ma gán sze mély ál tal a ko ráb ban ha tá lyos sza bá lyok sze rint a évek re be val lott és meg fi ze - tett kü lön adó vissza té rí té sé rõl. [55] 1.4. Az Alap tör vény 37. cikk (4) be kez dé se ér tel mé - ben mind ad dig, amíg az ál lam adós ság a tel jes ha - zai össz ter mék fe lét meg ha lad ja, az Al kot mány bí - ró ság a 24. cikk (2) be kez dés b) e) pontjában fog - lalt ha tás kö ré ben a köz pon ti költ ség ve tés rõl, a köz - pon ti költ ség ve tés vég re haj tá sá ról, a köz pon ti adó - ne mek rõl, az il le té kek rõl és já ru lé kok ról, a vá mok - ról, va la mint a he lyi adók köz pon ti fel té te le i rõl szóló tör vé nyek Alap tör vénnyel va ló össz hang ját ki zá ró lag az élet hez és az em be ri mél tó ság hoz va ló jog gal, a sze mé lyes ada tok vé del mé hez va ló jog - gal, a gon do lat, a lel ki is me ret és a val lás sza bad sá - gá hoz va ló jog gal vagy a ma gyar ál lam pol gár ság - hoz kap cso ló dó jo gok kal össze füg gés ben vizs gál - hat ja fe lül, és ezek sé rel me mi att semmisítheti meg. [56] A Törvény központi adónemrõl szól. [57] Ilyen tör vény csak ak kor vizs gál ha tó fe lül az Alap - tör vény alap ján is, ha az er re irá nyu ló in dít vány az al kot mány el le nes ség oka ként ki zá ró lag az élet hez és em be ri mél tó ság hoz va ló jog, a sze mé lyes ada - tok vé del mé hez va ló jog, a gon do lat, lel ki is me ret és val lás sza bad sá ga, vagy a ma gyar ál lam pol gár ság - hoz kapcsolódó 69. szerinti jogok sérelmét jelöli meg. [58] [Az Alap tör vény 24. cikk (2) be kez dés f) pont ja (jog sza bály nem zet kö zi szer zõ dés be üt kö zé se vizs - gá la ta) nincs ben ne a ha tás kört kor lá to zó 37. cikk (4) be kez dé se fel so ro lá sá ban: csak a 24. cikk (2) be - kez dés b) e) pont ja sze re pel a vizs gá ló dá si ha tás - kör-kor lá to zás tár gyi ter je del mé nél. Ugyan ak kor az in dít vá nyo zók egyi ke sem tar to zik ab ba a kör be, amely a Tör vény nem zet kö zi szer zõ dés be üt kö zé - sé nek vizs gá la tát kez de mé nyez het né.] [59] A je len eset ben az in dít vá nyok mind egyi ke az Alap tör vény nek az em be ri mél tó ság vé del mé rõl szó ló sza bá lya i ra hi vat ko zik. Ezért a Tör vény tá ma - dott sza bá lyai fe lül vizs gál ha tók. [60] 2.1. Az Al kot mány bí ró ság az in dít vá nyok kal össze - füg gés ben el sõ ként azt vizs gál ta, hogy az in dít vány tár gya nem mi nõ sül-e ítélt do log nak. A Tör vény egyes sza bá lya it il le tõ en [8., 9. (5) be kez dé se, ] fenn áll mind a for mai, mind a tar tal mi azo nos ság. Ha bár az Al kot mány bí ró ság gya kor la ta ér tel mé ben a vizs gá lat tár gyát ké pe zõ egyes ren del - ke zé sek al kot má nyos sá ga is ál ta lá ban ér té kel he tet - len a jog sza bály kon tex tu sá ból ki ra gad va, to váb bá az el szi ge telt vizs gá lat ered mé nye más össze füg - gés be he lyez ve ér vé nyét veszt he ti [így fog lalt ál lást az Al kot mány bí ró ság a 16/1991. (IV. 20.) AB ha tá - ro zat ban, ABH 1991, 58, 60.], a je len eset ben nem vál to zott meg a sza bá lyo zá si kör nye zet olyan mó - don vagy mér ték ben, amely új, ér de mi vizs gá ló dást indokolna. [61] Azon ban eze ket a sza bá lyo kat még az elõ zõ Al kot - mány alap ján, és nem az Alap tör vénnyel össze füg - gés ben vizs gál ta az Al kot mány bí ró ság. Az Al kot - mány bí ró ság ezért a Tör vény 8., 9. (5) be kez dé - se, a ren del ke zé se it ér dem ben vizs gál ta. [62] A Törvény többi, támadott szabálya formálisan nem azo nos a ko ráb ban vizs gált tal. A Tör vény nek az Abh2. közzétételét követõen módosult a 9. (1) be - kez dé se, a 9. ki egész ült az (1a) be kez dés sel, mó - do sult a 9. (2), (3) és (4) be kez dé se, a Tör vény ki - egész ült a 12/A. és 12/B. -sal. [63] Amennyi ben az újabb in dít ványt más ok ból, a ren - del ke zés nek más al kot má nyos sá gi össze füg gé sé re tör té nõ hi vat ko zás sal, vagy tar tal mi lag más ren del - ke zés meg je lö lé sé vel ter jesz tik elõ, az Al kot mány - bí ró ság az újabb in dít vány ér de mi vizs gá la tá ba bo - csát ko zik. Az Al kot mány bí ró ság az el bí rá lás nál ér - te lem sze rû en fel hasz nál ja mind azo kat az ér ve ket és meg ál la pí tá so kat, ame lyek a tar tal mi össze füg - gésbe hozható korábbi döntésénél irányadók voltak (652/B/1997. AB ha tá ro zat, ABH 1997, 752, ). [64] For mai szem pont ból más ren del ke zést kell vizs gál - nia az Al kot mány bí ró ság nak a Tör vény 9. (1a) be - kez dé se, (2) (3) (4) be kez dé se, 12/A. és 12/B. -a ren del ke zé se it il le tõ en. Ezek a 2010-es adó év re való al kal maz ha tó ság ról szól nak, to váb bá egy jog - ér tel me zé si kér dést dön te nek el a kü lön adó sze mé - lyi ha tá lyát il le tõ en (és az eh hez kap cso ló dó eljá - rási ren del ke zé se ket ha tá roz zák meg).

12 708 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI [65] 2.2. Az Alkotmánybíróság elõször a 22/2012. (V. 11.) AB ha tá ro zat ban ha tá roz ta meg, hogy az Alap - törvény hatályba lépése elõtt hozott korábbi határoza ta az ak kor el bí rált al kot mány jo gi kér dés sel össze füg gés ben ho gyan hasz nál ha tó fel az újabb ügyek ben. A ha tá ro zat sze rint az Al kot mány bí ró - ság nak azok ra az alap ér té kek re, em be ri jo gok ra és sza bad sá gok ra, to váb bá al kot má nyos in téz mé - nyek re vo nat ko zó meg ál la pí tá sai, ame lyek az Alap - tör vény ben nem vál toz tak meg alap ve tõ en, ér vé - nye sek ma rad nak. A ha tá ro zat ki mond ta, hogy az elõ zõ Al kot mány és az Alap tör vény egyes ren del ke - zé sei tar tal mi egye zõ sé ge ese tén ép pen nem a ko - rábbi alkotmánybírósági döntésben megjelenõ jog - el vek át vé te lét, ha nem azok fi gyel men kí vül ha gyá - sát kell in do kol ni. [66] 2.3. Az em be ri mél tó ság vé del mé hez va ló jog az elõ zõ Al kot mány alap jo gi fe je ze té nek élén sze re - pelt, és úgy szólt, hogy a Ma gyar Köz tár sa ság ban min den em ber nek ve le szü le tett jo ga van az em be ri mél tó ság hoz, amely tõl sen kit nem le het ön ké nye - sen meg fosz ta ni. Az Alap tör vény alap jo gi ré szé nek II. cik ke ki mond ja, hogy az em be ri mél tó ság sért he - tet len, min den em ber nek jo ga van az em be ri mél tó - ság hoz. [67] Meg ál la pít ha tó, hogy az Alap tör vény II. cik ke az elõ zõ Al kot mány 54. (1) be kez dé sé vel a je len ügy ben el dön ten dõ al kot mány jo gi kér dé sek szem - pont já ból tar tal mi lag azo no san tar tal maz za az em - be ri mél tó ság vé del mé hez va ló jo got, ezért az Abh2.-ben ki bon tott el vek al kal ma zá sá nak nincs aka dá lya. [68] Az Alkotmánybíróság az Abh2.-ben tartalmi szempontból már eldöntötte, hogy az emberi méltó ság vé del mé hez va ló jog ön ma gá ban nem nyújt vé del met a vissza ha tó ha tá lyú jog al ko tás el len. Az ilyen jog al ko tás az Al kot mány bí ró ság gya kor la ta értelmében (903/B/1990. AB határozat, ABH 1990, 250, 251.) nem az em be ri mél tó ság vé del mé hez va ló jo got, ha nem a jog biz ton sá got sér ti. Az Or - szág gyû lés az Al kot mány au gusz tus 11-i, az Alkotmány 70/I. -ára vonatkozó módosításakor ki - fe je zet ten ki nyil vá ní tot ta, hogy az adó jog sza bá lyok te kin te té ben el kí ván tér ni az Al kot mány bí ró ság nak at tól a gya kor la tá tól, amely sze rint az új adó kö te le - zett sé get érin tõ sza bá lyo zás nál az adó kö te le zett ség ke let ke zé sé nek az idõ sza kát, és nem a be val lás idõ - pont ját kell irány adó nak te kin te ni. Az elõ zõ Al kot - mány november 16-án elfogadott módosítása amely az elõ zõ Al kot mány több sza ka szát érin tet - te szin tén a 2010-es adó év ben ke let ke zett. En nek a mó do sí tás nak a kö vet kez té ben adó tör vény al kot - mány bí ró sá gi fe lül vizs gá la ta csak olyan, té te le sen meg ha tá ro zott ren del ke zé sek re hi vat koz va kez de - mé nyez he tõ, ame lyek kö zött a jog ál lam hoz tar to zó jog biz ton ság nem sze re pel. Az Abh2. meg ál la pí tot - ta, hogy az em be ri mél tó ság vé del mé hez va ló jog sé rel me nem ál la pít ha tó meg pusz tán azon az ala - pon, hogy a tör vény az adott adó év ben az adó év re vagy az azt kö ve tõ be val lás idõ sza ká ra ír elõ kö te le - zett sé get, és nem az adó kö te le zett ség ke let ke zé sé - nek az idõ pont ját ve szi fi gye lem be. A ha tá ro zat sze rint a be vé tel nek a kü lön adó alap já ba nem tar to - zó ré szé re (2 és 3,5 mil lió fo rint) és az adó éven be - lü li tör vény mó do sí tás ra, emi att a be vé tel meg szer - zé se óta el telt vi szony lag rö vid idõ re te kin tet tel nem ál la pít ha tó meg ál ta lá nos ság ban az egyé ni kö - rül mé nyek olyan mér té kû el ne he zü lé se, amely az em be ri mél tó ság vé del mé hez va ló jog sé rel mét fel - vet het né. [69] Az Abh2. a jog kö vet kez mé nyek le vo ná sá nál tar - tal maz za azt is, hogy a nor ma szö veg re, a szö veg - össze füg gé sek re te kin tet tel nem volt le he tõ ség ar ra, hogy az al kot mány el le nes sé nyil vá ní tás jog kö vet - kez mé nyei csak azok ra az ese tek re ter jed je nek ki, ame lyek re fi gye lem mel az Al kot mány bí ró ság az al - kot mány el le nes sé get meg ál la pí tot ta. Esze rint a be - val lás sal le zárt, es adó évek ben szer zett be vé tel után az adó ha tó ság a kü lön adót nem kö ve - tel he ti, azt nem kell be val la ni, meg fi zet ni, il let ve a már meg fi ze tett kü lön adót az adó ha tó ság nak a ma - gán sze mély ké rel mé re vissza kell té rí te nie (Art. 124/C. ). Az Abh2. meg ál la pí tot ta, hogy a 2010-es adó év re a Módtv. 2. (1) be kez dé se szö veg ré szé - nek ha tály vesz té sé ig már meg fi ze tett kü lön adó ról, a különadónak a 2010-es adóévre való fenntartásá - ról a törvényhozó rendelkezhet. [70] Két in dít vá nyo zó azt ál lít ja, hogy sze mé lyük - re a Tör vény má jus 14-tõl ha tá lyos 9. (1a) be kez dé se és 12/B. -a ter jesz tet te ki az adó kö - te le zett sé get, va gyis nem a 2010-es, ha nem már a 2011-es adó év ben a 2010-es adó év be val lás sal va ló le zá rá sa után, ezért al kot mány el le ne sen szü - le tett az új sza bály. [71] A két mó do sí tás az or szág gyû lé si kép vi se lõk re, az eu ró pai par la men ti kép vi se lõk re és a pol gár mes te - rek re vo nat ko zik. Azt a jog ér tel me zé si kér dést dön ti el, hogy a Tör vény 9. -ának ere de ti (1) be kez dé se ha tá lya alá tar to zó nak mi nõ sül-e az érin tett sze mé - lyi kör. [72] A Tör vény 9. (1) be kez dé se ér tel mé ben kü lön adó fi ze té sé re kö te les az a költ ség ve té si szerv nél, ál la - mi, ön kor mány za ti, köz ala pít vá nyi for rás ból ala pí - tott, fenn tar tott vagy mû kö dé si tá mo ga tás ban ré sze - sí tett más jo gi sze mély nél fog lal koz ta tott ma gán - sze mély, aki mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szo nya alap ján kü lön adó alap nak mi nõ sü lõ be vé telt sze - rez. A gya kor lat ban vi ta tott volt, hogy a fen ti, vá - lasz tott tiszt ség vi se lõk a Tör vény al kal ma zá sá ban mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szony ban áll nak-e, va gyis ala nyai-e a Tör vény nek. Az adó tör vé nyek re

13 szám 709 ál ta lá ban jel lem zõ, hogy szá mos ér tel me zõ ren del - ke zést tar tal maz nak, és elõ for dul, hogy egyes, más tör vé nyek ben is hasz nált fo gal mak nak el té rõ ér tel - met kell tu laj do ní ta ni. Pél dá nak oká ért egy má sik, szintén jövedelem-típusú adóról szóló törvény december 31-ig az európai parlamenti, az ország gyû lé si, a he lyi ön kor mány za ti kép vi se lõi te vé - keny sé get úgy ne ve zett nem ön ál ló te vé keny ség - nek te kin tet te, és a mun ka vi szony ban foly ta tott te vé keny ség gel azo no san ke zel te, az adó jog szem pont já ból [lásd: évi CXVII. tör vény a sze mé lyi jö ve de lem adó ról (a to váb bi ak ban: Szja tv.) 24. (1) be kez dés b) pont ja]. [73] Ez zel szem ben ja nu ár 1-jé tõl az Szja tv. ugyan eze ket a te vé keny sé ge ket már ön ál ló te vé - keny ség nek te kin ti ugyan úgy, mint az egyé ni vál lal ko zó, a me zõ gaz da sá gi õs ter me lõ, a bér be - adó te vé keny sé gét, jól le het a kép vi se lõk és a pol - gár mes te rek jö ve del mü ket (te vé keny sé gük el len ér - té két) ki zá ró lag a költ ség ve tés bõl szer zik meg. Az Abh2. ki fe je zet ten rög zí tet te a kü lön adó sze mé lyi ha tá lyá val kap cso lat ban, hogy a Tör vény egyik cél - ja az ál la mi for rá sok, a köz pén zek, az ál lam pén ze vé del me. [74] A kü lön adó cél já ra te kin tet tel nyil ván va ló, hogy az Or szág gyû lés kép vi se lõi a Tör vény el fo ga dá sa kor nem men te sül tek a kü lön adó alól, füg get le nül at tól, hogy a jog ál lá suk ra vo nat ko zó tör vé nyek és a Tör - vény szó hasz ná la ta min den ben össz hang ban áll-e egy más sal, vagy eset leg nem. A Módtv2. ezért a 9. (1a) be kez dés és a 12/B- be ik ta tá sa kor nem új sze - mé lyi kör re ter jesz tet te ki a ha tá lyát, ha nem a vi tás jog ér tel me zé si kér dést dön töt te el, a Tör vény sza - bá lya i nak pon to sí tá sa mel lett. [75] Meg ál la pít ha tó ezért, hogy a Tör vény 9. -ának ere - de ti (1) be kez dé se ha tá lya alá tar to zó nak mi nõ sült az érin tett sze mé lyi kör, így e sze mé lyek nek is a 2010-es adóévre szóló különadó kötelezettségük a Tör vény el fo ga dá sa kor, 2010-ben ke let ke zett. [76] Mind ezek re fi gye lem mel a je len ügy ben nem me rült fel olyan új kö rül mény, amely alap ján az Abh2.-ben meg fo gal ma zot tak tól el kel le ne tér ni. [77] Ezért az Al kot mány bí ró ság utal va a ko ráb bi dön - tés ben ki fej tet tek re az egyes gaz da sá gi és pénz - ügyi tár gyú tör vé nyek meg al ko tá sá ról, il let ve mó - do sí tá sá ról szó ló évi XC. tör vény 9 12/B. -ai al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg - sem mi sí té sé re irá nyu ló al kot mány jo gi pa na szo kat el uta sí tot ta. Budapest, november 26. Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Pa czo lay Pé ter s. k., ta nács ve ze tõ, elõ adó Dr. Po kol Bé la s. k., Dr. Stumpf Ist ván s. k., Dr. Szí vós Má ria s. k., Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2312/ /2012. (XII. 5.) AB VÉG ZÉ SE al kot mány jo gi pa nasz alap ján in dult el já rás meg - szüntetésérõl Az Al kot mány bí ró ság ta ná csa al kot mány jo gi pa - nasz tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ v é g z é s t : Az Al kot mány bí ró ság a Fõ vá ro si Íté lõ táb la 17.Pf /2010/5. számú ítéletével összefüggés - ben benyújtott, a Polgári Törvénykönyvrõl szóló évi IV. tör vény 306. (1) be kez dés b) pont ja alap tör vény-el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra irá - nyu ló el já rást meg szün te ti. [1] Az in dít vá nyo zó az Al kot mány bí ró ság ról szó ló évi CLI. tör vény (a to váb bi ak ban: Abtv.) 26. (1) be kez dés sze rin ti el já rás ban a Fõ vá ro si Íté lõ táb - la 17.Pf /2010/5. számú ítéletével összefüg - gésben, a Polgári Törvénykönyvrõl szóló évi IV. tör vény (a to váb bi ak ban: Ptk.) 306. (1) be kez - dés b) pont ja alap tör vény-el le nes sé gé nek meg ál la - pí tá sa iránt al kot mány jo gi pa naszt ter jesz tett elõ az Alkotmánybíróságnál. [2] Az in dít vá nyo zó kér te a Ptk (1) be kez dés b) pont já nak meg sem mi sí té sét, va la mint al kal ma - zá sá nak a konk rét ügyé ben tör té nõ vissza me nõ le - ges ki zá rá sát. A tá ma dott jog sza bá lyi ren del ke zés ál lás pont ja sze rint sér ti az Alap tör vény M) cikk (2) be kez dé sét, az R) cikk (2) be kez dé sét, a T) cikk (3) be kez dé sét, va la mint a XI II. cikk (1) be kez dé sét és a XV. cikk (1) be kez dé sét. [3] Az Al kot mány bí ró ság az Abtv. 50. (1) be kez dé se és az Ügy rend 5. (1) be kez dé se alap ján ta nács ban járt el az ügy ben. [4] A Legfelsõbb Bíróság november 17. napján kelt le ve lé ben ar ról tá jé koz tat ta az Al kot mány bí ró - sá got, hogy a Leg fel sõbb Bí ró ság fe lül vizs gá la ti el - járásában a november 3. napján kelt, Pfv.VII /2011/5. szá mú vég zé sé vel ha tá lyon kí vül he lyez te a Fõ vá ro si Íté lõ táb la azon íté le tét, amellyel össze füg gés ben az al kot mány jo gi pa naszt az in dít vá nyo zó be nyúj tot ta és az ügy ben a má sod -

14 710 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI fo kú bí ró sá got új el já rás ra és új ha tá ro zat ho za ta lá - ra utasította. [5] Az Abtv ában fog lal tak ér tel mé ben az Al kot - mány bí ró ság az ügy rend jé ben meg ha tá ro zot tak sze rint, a nyil ván va ló an oka fo gyot tá vá ló ügyek ese tén az elõt te fo lya mat ban lé võ el já rást meg szün - tet he ti. Az Ügy rend 63. (2) be kez dé sé nek d) pont - ja az oka fo gyott ság ese tei kö zött so rol ja fel, ha rend kí vü li jog or vos lat foly tán a bí ró ság a meg tá ma - dott bírói döntést hatályon kívül helyezte. [6] Az Al kot mány bí ró ság ezért az Abtv a alap - ján, fi gye lem mel az Ügy rend 63. (2) be kez dé sé - nek d) pont já ra az al kot mány jo gi pa nasz te kin te té - ben az el já rást meg szün tet te. Budapest, november 26. Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Stumpf Ist ván s. k., Dr. Pa czo lay Pé ter s. k., ta nács ve ze tõ Dr. Po kol Bé la s. k., elõ adó Dr. Szí vós Má ria s. k., Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1430/ /2012. (XII. 5.) AB VÉG ZÉ SE al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról Az Al kot mány bí ró ság ta ná csa al kot mány jo gi pa - nasz tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ v é g z é s t : Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.VII /2011/4. szá mú íté le té vel szem ben elõ ter jesz tett al kot mány - jo gi pa naszt vissza uta sít ja. [1] 1. Az indítványozó alapítvány május 15-én az Abtv a sze rin ti al kot mány jo gi pa naszt ter - jesz tett elõ a Kú ria Pfv.VII /2011/4. szá mú íté le te el len. Kér te az íté let alap tör vény-el le nes sé - gé nek meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét. [2] Az in dít vá nyo zó, aki egy út tal az egye di ügy fel pe re - se, egy vál lal ko zá si szer zõ dés ben fog lalt kö te le zett - sé gek tel je sí té se mi att in dí tott pert. Azt sé rel mez te, hogy az al pe res a be ru há zás hoz szük sé ges mû sza ki ter ve ket és le írá so kat ál lí tó la gos szer zõ dé si kö te le - zett sé ge el le né re nem ad ta át. Így, az az a ha tó sá gi en ge dély meg szer zé sé hez szük sé ges mû sza ki ter - vek és le írá sok nél kül hi á nyoz tak az épí té si en ge - dély irán ti ké re lem in dít vá nyo zó ál ta li be nyúj tá sá - nak elõ fel té te lei. Er re hi vat koz va pe dig az in dít vá - nyo zó kö ve tel te az al pe res nek át utalt Ft vállalkozói díjelõleg visszafizetését a Ptk ára hi vat koz va. [3] Az in dít vá nyo zó pa na szá ban azt ál lí tot ta, hogy az el já ró bí ró sá gok té ve sen ál la pí tot ták meg, hogy az al pe res a szer zõ dés ben vál lalt kö te le zett sé ge i nek ele get tett. Sé rel mez te azt, hogy az I. és II. fo kú, il - let ve a fe lül vizs gá la ti bí ró ság sze rint a mó do sí tott szer zõ dés ben fog lalt be ru há zás meg va ló sí tá sá hoz olyan do ku men tá ci ók ra lett vol na szük ség, ame lye - kért az in dít vá nyo zó to váb bi Ft vál lal - ko zói dí jat lett vol na kö te les az al pe res nek fi zet ni. [4] Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a fe lül vizs gá la ti íté let, köz vet ve pe dig a ha tá lyá ban fenn tar tott el sõés má sod fo kú íté let sér ti az Alap tör vény XII. cikk (1) be kez dé sét, XXIV. cikk (1) be kez dé sét, to váb bá 28. cik két. Pa na szá ban az in dít vá nyo zó alap ve tõ en az el járt bí ró sá gok ál tal fel tárt té nyek ér té ke lé sét, a tény ál lás meg ál la pí tá sát vitatta. [5] 2. Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy a pa - nasz nem fe lel meg az Abtv. 52. (1) be kez dés e) pont ja ál tal az in dít vá nyok kal szem ben tá masz tott for mai kö ve tel mény nek. [6] Az in dít vá nyo zó nem fej tett ki al kot mány jo gi lag ér - té kel he tõ ok fej tést a bí rói dön tés alap tör vény-el le - nes sé gé re vo nat ko zó an. In dít vá nya va ló já ban a bí - ró sá gok el já rá sát ki fo gás ol ta, sé rel mez ve azt, hogy az el já ró bí ró sá gok nem a jó zan ész nek, a tár sa - dal mi er kölcs sze rin ti el vá rás nak meg fe le lõ tisz tes - sé ges mó don dön töt tek. Ez a hi vat ko zás az alap - tör vény-el le nes ség rész le tes in do ko lá sa nél kül mind azon ál tal nem al kal mas an nak alá tá masz tá sá - ra, hogy ma ga a bí rói dön tés mi ért el len té tes az Alap tör vény hi vat ko zott ren del ke zé se i vel. [7] Mind ezek alap ján az Al kot mány bí ró ság az Abtv. 52. (1) be kez dés e) pontja és az Alkotmánybíró - ság Ügy rend jé nek 30. (5) be kez dé se sze rint az al - kot mány jo gi pa naszt vissza uta sí tot ta. Budapest, november 26. Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Stumpf Ist ván s. k., elõ adó Dr. Pa czo lay Pé ter s. k., ta nács ve ze tõ Dr. Po kol Bé la s. k., Dr. Szí vós Má ria s. k., Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3004/2012.

15 szám /2012. (XII. 5.) AB VÉG ZÉ SE al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról Az Al kot mány bí ró ság ta ná csa al kot mány jo gi pa - nasz tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ v é g z é s t : Az Al kot mány bí ró ság a Kú ria mint fe lül vizs gá la ti bí ró ság Kfv.III /2011/7. szá mú íté le té nek a Csongrád Megyei Bíróság 14.K /2010/30. szá mú íté le té re és a Csong rád Me gyei Köz igaz ga tá - si Hivatal SZ01/807-19/2010. számú határozatára is ki ter je dõ ha tállyal tör té nõ meg sem mi sí té sé re irá nyu ló al kot mány jo gi pa naszt vissza uta sít ja. [1] 1. Az indítványozó kizárólagos tulajdonosa volt an - nak az in gat lan nak, mely nek egy ré szé re Sze ged Me gyei Jo gú Vá ros Ön kor mány za ta köz ér dek bõl, a Sze ged-sán dor fal va kö zöt ti össze kö tõ ke rék pá rút meg épí té se cél já ból ki sa já tí tást kez de mé nye zett. A ki sa já tí tá si el já rás so rán az in gat lan for gal mi ér té - ké nek, a kár ta la ní tás össze gé nek meg ál la pí tá sa cél - já ból igaz ság ügyi in gat lan for gal mi szak ér tõt ren - del tek ki, aki nek szak vé le mé nyét az in dít vá nyo zó nem fo gad ta el, mert ál lás pont ja sze rint az a leg - alap ve tõbb szak mai el vá rá sok nak sem fe lelt meg. A Csong rád Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal ki sa já tí - tást el ren de lõ ha tá ro za tá ban a kár ta la ní tás össze gét a szak ér tõ vé le mé nye alap ján állapította meg. [2] Az in dít vá nyo zó a köz igaz ga tá si ha tá ro zat fe lül - vizs gá la ta iránt elõ ter jesz tett ke re se té ben a kár ta la - ní tás összeg sze rû sé gét tá mad ta. Vi tat ta a kár ta la ní - tás tel jes sé gét, az an nak alap já ul el fo ga dott szak ér - tõi vé le mény meg ala po zott sá gát, és in dít vá nyoz ta a köz igaz ga tá si el já rás ban ki ren delt szak ér tõ ta nú - kén ti ki hall ga tá sát. A Csong rád Me gyei Bí ró ság a ke re se tet el uta sí tot ta. Az íté let in do ko lá sá ban a bí - ró ság utalt ar ra, hogy a több let kár ta la ní tás irán ti igény vo nat ko zá sá ban bi zo nyí tás ra kö te les fel pe - rest a per so rán tá jé koz tat ta ar ról, hogy a köz igaz ga - tá si el já rás ban ki ren delt szak ér tõt szak vé le mé nye ki egé szí té sé re a per ben fel hív ni nem le het, ezért bi - zo nyí tá si kö te le zett sé gé nek ak ként te het ele get, ha ké ri igaz ság ügyi szak ér tõ ki ren de lé sét. A fel pe res a tá jé koz ta tás és fel hí vá sok el le né re nem in dít vá - nyoz ta szak ér tõ ki ren de lé sét, nem elõ le gez te a szak ér tõi dí jat, ezért a bí ró ság a ren del ke zés re ál ló bi zo nyí té kok alapján hozta meg határozatát. [3] A jog erõs íté let el len be nyúj tott fe lül vizs gá la ti ké - rel mé ben az in dít vá nyo zó elõ ad ta, hogy a bí ró ság szak ér tõ ki ren de lé se nél kül, a köz igaz ga tá si el já rás - ban ki ren delt szak ér tõ ta nú ként tör té nõ meg hall ga - tá sá val is fe lül bí rál hat ta vol na a szak ér tõi vé le - ményt. Álláspontja szerint a bíróság érdemi bizo - nyí tás le foly ta tá sa nél kül dön tött az ügy ben, így ha - tá ro za ta jog sza bály sér tõ. A Kú ria ha tá lyá ban fenn - tar tot ta a meg tá ma dott íté le tet, mert ál lás pont ja sze - rint is csak szak ér tõ ki ren de lé sé vel tud ta vol na el vé - gez ni a köz igaz ga tá si el já rás ban ki ren delt szak ér tõ vé le mé nyé nek fe lül vizs gá la tát az el sõ fo kú bí ró ság. A Kú ria utalt ar ra is, hogy mi vel szak kér dés ben nincs he lye ta nú bi zo nyí tás nak, a me gyei bí ró ság jog sze rû en mel lõz te a köz igaz ga tá si szak ér tõ ta nú - kén ti meg hall ga tá sá ra vonatkozó indítványt. [4] 2. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. tör vény (a to váb bi ak ban: Abtv.) 27. -ára ala pí tott al kot mány jo gi pa na szá ban a Kúria mint fe lül vizs gá la ti bí ró ság Kfv.III / 2011/7. szá mú íté le té nek a Csong rád Me gyei Bí - róság 14.K /2010/30. számú ítéletére és a Csong rád Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal SZ01/ /2010. számú határozatára is kiterjedõ ha - tállyal tör té nõ meg sem mi sí té sét kér te az Al kot - mánybíróságtól. Tulajdonhoz való jogának (Alap - tör vény XI II. cikk (1) (2) be kez dés) sé rel mét a pa na - szos ab ban ha tá roz ta meg, hogy az al kal mat lan szak ér tõi vé le mény alap ján meg ha tá ro zott kár ta la - ní tá si összeg sér ti a kár ta la ní tás tel jes sé gé nek el vét. Ál lí tot ta to váb bá, hogy a jó köz igaz ga tás hoz és a tisz tes sé ges el já rás hoz va ló jo ga (Alap tör vény XXIV. cikk (1) be kez dé se, XXVI II. cikk (1) be kez dé - se) is sé rült ami att, hogy a köz igaz ga tá si ha tó ság, il - let ve a bí ró ság nem tár ta fel kel lõ en a tény ál lást, ar - ra al kal mat lan szak vé le mény alap ján, bi zo nyí tá si in dít vá nyai mel lõ zé sé vel dön töt tek a ki sa já tí tá si kár ta la ní tás össze gé rõl. [5] 3. Az Al kot mány bí ró ság az Abtv. 56. (2) be kez dé - se alap ján mér le ge lé si jog kö ré ben meg vizs gál ja az al kot mány jo gi pa nasz be fo gad ha tó sá gá nak tör vé - nyi fel té te le it. Az Abtv. 52. (1) be kez dé se sze rint az in dít vány nak ha tá ro zott ké rel met kell tar tal maz - nia. A ké re lem ak kor ha tá ro zott, ha egy ér tel mû en meg je lö li az a) f) pon tok ban fog lal ta kat. Az Al kot - mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy az in dít vány ezek nek a fel té te lek nek csak rész ben tett ele get, mi - vel nem tar tal maz in do ko lást ar ra néz ve, hogy a sé - rel me zett bí rói dön tés mi ért el len té tes az Alap tör - vény meg je lölt ren del ke zé se i vel. Al kot mány jo gi ér - ve lést az in dít vány nem tar tal maz, az Alap tör vény ren del ke zé se i nek csak a fel hí vá sa tör tént meg az in - dít vá nyo zó ré szé rõl. Az in dít vá nyo zó a ki sa já tí tá si kár ta la ní tás összeg sze rû sé gé nek alap já ul szol gált szak ér tõi vé le ményt, il let ve an nak a köz igaz ga tá si ha tó ság és a bí ró ság ré szé rõl tör té nõ el fo ga dá sát sé - rel me zi. Az Al kot mány bí ró ság fel ada ta az Alap tör - vény vé del me, a bi zo nyí té kok ér té ke lé sét, a tény ál - lás meg ál la pí tá sát a ren des bí ró sá gok vég zik. Mi vel

16 712 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI az in dít vány nem fe lel meg az Abtv. 52. (1) be kez - dés e) pont já ban meg ha tá ro zott fel té tel nek, ér de mi el bí rá lá sá ra nem ke rül het sor, ezért azt az Al kot - mány bí ró ság az Abtv. 64. d) pont ja alap ján vissza uta sí tot ta. [6] Az Al kot mány bí ró ság a vég zés meg ho za ta la so rán fi gye lem mel az Abtv. 56. (3) be kez dé sé re is az Abtv. 47. (1) be kez dé se és 50. -a, va la mint az Ügy rend 5. (1) (2) be kez dé se alap ján ta nács ban járt el. Budapest, november 26. Dr. Bihari Mihály s. k., ta nács ve ze tõ Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., Dr. Lenkovics Barnabás s. k., elõ adó Dr. Lé vay Mik lós s. k., Dr. Sza lay Pé ter s. k., Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3264/ /2012. (XII. 5.) AB VÉG ZÉ SE al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról Az Al kot mány bí ró ság ta ná csa al kot mány jo gi pa - nasz tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ v é g z é s t : 1. Az Al kot mány bí ró ság a Leg fel sõbb Bí ró ság Pfv.IV /2010/6. szá mú rész íté le te és a Szé - kesfehérvári Törvényszék 2.Pkf /2011/2. szá mú vég zé se alap tör vény-el le nes sé gé nek meg ál - la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló al kot - mány jo gi pa naszt vissza uta sít ja. 2. Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvrõl szó ló szó ló évi IV. tör vény 4. (4) be kez dé se, 108. (1) be kez dé se, 171. (1) be kez dé se, 198. (3) be kez dé se, 205. (1) be kez dé se, 207. (1) be - kez dé se, 216. (1) (2) be kez dé sei, 217. (1) be - kez dé se, 218. (1) be kez dé se, 326. (1) be kez dé - se, 388. (1) be kez dé se; a vil la mos ener gia fej lesz - té sé rõl át vi te lé rõl és el osz tá sá ról szó ló évi IV. tör vény 7. (1) (3) be kez dé se, 8. (1) be kez dé - se; a pol gá ri per rend tar tás ról szó ló évi III. tör - vény 206. (1) be kez dé se, 221. (1) be kez dé se, 134/A. -a, 238. (2) be kez dé se, 260. (1) (2) be - kez dé se, 261. (1) be kez dé se, 266. (1) be kez dé se és 270. (2) (3) be kez dé se; a táv hõ szol gál ta tás ról szó ló évi XVIII. tör vény ai; a táv hõ - szol gál ta tás ról szó ló évi XVIII. tör vény 21. -a, ai, 37. (5) be kez dé se, 48. (2) be kez dé se, 58. (2) be kez dé se, 58. (3) be kez - dé se; a vil la mos ener gia fej lesz té sé rõl, át vi te lé rõl és el osz tá sá ról szó ló évi IV. tör vény vég re haj tá - sá ról szó ló 40/1962. (XI. 11.) Korm. ren de let 28. (1) be kez dé se; a vil la mos mû át ala kí tó és kap cso ló be ren de zé sé nek el he lye zé sét szol gá ló hasz ná la ti jog sza bá lyo zá sá ról szó ló 4/1963. (X. 12.) NIM ren - de le te; a la kó épü le tek és ve gyes cél ra hasz nált épü - letek távhõellátásáról szóló 129/1991. (X. 15.) Korm. ren de let 4. (1) be kez dé se, 5. -a, 10. -a; a köz mû ves ivó víz el lá tás ról és a köz mû ves szenny - vízelvezetésrõl szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rende - let 1. (1) be kez dé se, 2. -a, 3. (1) (4) be kez dé sei, 4. (1) be kez dé se, 5. (2) be kez dé se és (9) be kez - dé se, 6. (1) (4) be kez dé se, 8. (1) (2) be kez dé se, 10. (1) be kez dé se, 11. (2) be kez dé se, 17. (3) be kez dé se, 18. (1) (4) be kez dé se, 24. (1) be - kez dé se és (4) be kez dés d) pont ja, 25. (1) (5) be - kez dé sei; a táv hõ szol gál ta tás ról szó ló évi XVIII. tör vény egyes ren del ke zé se i nek vég re haj tá - sá ról szó ló 1/1999. (I. 1.) Korm. ren de let 17. (1) (2) be kez dé sei; Du na új vá ros Me gyei Jo gú Vá ros Köz gyû lé sé nek a kom mu ná lis cé lú táv hõ szol gál ta - tás ról, a táv hõ- és me leg víz-szol gál ta tás leg ma ga - sabb dí já nak meg ál la pí tá sá ról és díj al kal ma zá si fel - té te le i rõl szó ló 32/2000. (XI. 17.) KR szá mú ren de - le te 30. (7) be kez dé se; Du na új vá ros Ön kor mány - zat kép vi se lõ tes tü le té nek az ivó víz- és szenny - víz-el ve ze té si, to váb bá tisz tí tá si dí jak meg ál la pí tá - sá ról, a szám lá zás és díj fi ze tés fel té te le i rõl szó ló 2/2002. (I. 11.) KR szá mú ren de le te 2. (4) be kez - dé se, 4. -a; va la mint a fe lül vizs gá la ti el já rás új sza - bá lya i nak al kal ma zá sá val kap cso la tos egyes kér dé - sek rõl szó ló 1/2002. (IV. 22.) PK-KK vé le mény alap - törvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja. [1] Az Al kot mány bí ró ság hoz az in dít vá nyo zó tár sas - ház kö zös kép vi se lõ je for dult al kot mány jo gi pa - nasszal. [2] 1. Az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmány - jo gi pa nasz ra okot adó ügy há rom kér dés kört érint: az ivó víz-szol gál ta tás és szenny víz el ve ze tés sza bá - lyo zá sát, a táv hõ szol gál ta tás hoz kap cso ló dó szol - gál ta tói hõ köz pon tok el he lye zé sé ért fi ze ten dõ el - len ér té ket, il let ve a bí ró sá gi el já rás sal kap cso la tos egyes ki fo gá so kat. [3] Az ügy lé nye ge sze rint az in dít vá nyo zó tár sas há zat (al pe res) a be kö té si víz mé rõn mért víz fo gyasz tás sal kap cso la tos díj tar to zás meg fi ze té sé re kö te lez ték.

17 szám 713 A bí ró ság azt ál la pí tot ta meg, hogy ún. kö zös be - kö tés rõl van szó, te hát több tár sas ház fo gyasz tá sa tör té nik az al pe res tár sas ház mé rõ jén ke resz tül. A fõ mé rõ és a mel lék mé rõk kö zöt ti fo gyasz tá si kü - lön bö zet meg fi ze té sé re a jog sza bály sze rint a be kö - té si víz mé rõ tu laj do no sa te hát az al pe res tár sas - ház kö te les, aki ezt kö ve tõ en a töb bi érin tett tár - sas ház zal szem ben el szá mo lá si igénnyel lép het fel. El uta sí tot ta a bí ró ság to váb bá azt az ér ve lést, mi sze - rint a tár sas ház te rü le tén ta lál ha tó, a 80-as évek ben épült ún. szolgáltatói hõközpont használatára te - kin tet tel a tár sas há zat el len szol gál ta tás il let né meg: a tár sas ház hasz ná la ti díj ra nem, de egy sze ri kár ta - la ní tás ra jo go sult lett vol na ugyan, ám ez az igé nye már el évült. Az in dít vá nyo zó el sõ- és má sod fo kon is per vesz tes lett. A Leg fel sõbb Bí ró ság fe lül vizs gá - la ti el já rás ke re té ben a má sod fo kú dön tést hely ben hagy ta. Az in dít vá nyo zó per újí tá si ké rel mét jog erõ - sen el uta sí tot ták. [4] Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. tör - vény (a to váb bi ak ban: Abtv.) 26. (1) be kez dé se alap ján az in dít vá nyo zó azt kér te, hogy az Al kot - mány bí ró ság sem mi sít se meg a ren del ke zõ rész ben fel so rolt jog sza bá lyi elõ írá so kat; az Abtv a alap ján pe dig az ügy ben szü le tett bí ró sá gi dön té - sek nek (Leg fel sõbb Bí ró ság mint fe lül vizs gá la ti bí - ró ság Pfv.IV /2010/6. szá mú, már ci us 2-án ho zott rész íté le te és a Szé kes fe hér vá ri Tör - vény szék 2.Pkf /2011/2. szá mú, feb - ruár 8-án perújítás tárgyában hozott másodfokú vég zé se) az ala pul fek võ dön té sek re is ki ter je dõ ha - tá lyú meg sem mi sí té sét is kérte. [5] Az alap ügy ben az Alap tör vény Nem ze ti Hit val lá sa több pont já nak a sé rel mét ál lí tot ta, il let ve emel lett a B) cikk (1) be kez dé sé nek, M) cikk (2) be kez dé sé - nek, R) cikk (2) be kez dé sé nek, T) cik ké nek, XI II. cik ké nek, XXIV. cikk (1) be kez dé sé nek, XXVI II. cikk (1) be kez dé sé nek és 28. cik ké nek a sé rel mé re hi vat - ko zott. In do ko lá sa sze rint az al kot má nyos sá gi prob lé ma az élõ jog és az írott jog konf lik tu sá ban rej lik : dön té se ik so rán hang zik az ér ve lés a bí - ró sá gok nem tar tot ták ma gu kat az írott jog elõ írá - sa i hoz, mely per vesz tes sé gé hez ve ze tett. Ké ré se az, hogy az Al kot mány bí ró ság tár ja fel az élõ jo got, és ál la pít sa meg azt, hogy me lyik jog sza bály al kot - mány el le nes sé ge okoz za az íté let al kot mány el le - nes sé gét és az így fel tárt jog sza bályt sem mi sít se meg. Ugyan ezen ok mi att a dön tés nem az írott jo gon ala pul, a bí ró ság jo got al ko tott az érin tett bí rói íté le tek meg sem mi sí té sét is kér te. A per újí tá si ügy ben az in dít vá nyo zó az Alap tör vény R) cik ke, T) cik ke, XV. cik ke, XXIV. cik ke, XVI II. cik ke, 26. cik ke és 28. cik ke sé rel mét állította. [6] 2. Az Al kot mány bí ró ság min de nek elõtt azt ál la pí - tot ta meg, hogy nincs ha tás kö re a Leg fel sõbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV /2010/6. számú, március 2-án hozott részítélete valódi al kot mány jo gi pa nasz ke re té ben tör té nõ vizs gá la tá - ra. Az Abtv a sze rin ti va ló di al kot mány jo gi pa nasz be nyúj tá sá nak a le he tõ sé ge ugyan is csak az Alap tör vény és az Abtv ja nu ár 1-jei ha tály ba lé pé se kor nyílt meg. Az in dít vány te hát a be nyúj tás idõpontjában (2011. július 12.) minden jogszabályi ala pot nél kü lö zött, s ezt nem or vo sol hat ta az Abtv. sem: az Abtv ából mely az Abtv. ha tály ba lé pé se kor fo lya mat ban lé võ el já rá sok ese té ben ki fe - je zet ten le he tõ vé te szi al kot mány jo gi pa nasz kez - de mé nye zé sét egy ér tel mû en az kö vet ke zik, hogy a tör vény al ko tó a tör vény ha tály ba lé pé se (2012. ja - nuár 1-je) elõtt már jogerõsen lezárt bírósági eljárá - sok te kin te té ben nem kí ván ta meg nyit ni a va ló di al - kot mány jo gi pa nasz le he tõ sé gét. A pa nasz ezen ré - sze te hát nem be fo gad ha tó, ezért azt az Al kot mány - bí ró ság az Abtv a és 56. (2) (3) be kez dé se, va la mint az Ügy rend 5. -a alap ján el jár va fi gye - lem mel az Abtv. 64. a) pont já ra vissza uta sí tot ta. [7] Az Abtv ai alap ján az Al kot mány bí ró ság - nak szin tén nincs ha tás kö re a Leg fel sõbb Bí ró ság kol lé gi u mai ál tal ki bo csá tott 1/2002. (IV. 22.) PK-KK vé le mény alap tör vény-el le nes sé gé nek a vizs gá la tá ra. Az Al kot mány bí ró ság az Alap tör vény 24. cikk (2) be kez dés c) pont ja alap ján az al kot - mány jo gi pa nasz ban ki fo gás olt egye di ügy ben al - kal ma zott jog sza bá lyok, il let ve fi gye lem mel az Abtv. 37. (2) be kez dé sé ben ír tak ra, köz jo gi szer - ve zet sza bá lyo zó esz kö zök és jog egy sé gi ha tá ro za - tok alap tör vény-el le nes sé gé nek vizs gá la tá ra ter jed ki. A Leg fel sõbb Bí ró ság, il let ve az al sóbb fo kú bí ró - sá gok ál tal el fo ga dott kol lé gi u mi vé le mé nyek te hát nem tar toz nak az Al kot mány bí ró ság ál tal al kot - mány jo gi pa nasz alap ján vizs gál ha tó kör be, így eb - ben a te kin tet ben a ké rel met az Abtv a és 56. (2) (3) be kez dé se, va la mint az Ügy rend 5. -a alap ján el jár va fi gye lem mel az Abtv. 64. a) pont - jára vissza uta sí tot ta. [8] Egyéb te kin tet ben pe dig az Al kot mány bí ró ság azt ál la pí tot ta meg, hogy a pa nasz ér de mi vizs gá lat ra nem al kal mas. [9] A kérelem elsõsorban a bírósági döntések (érdemi íté let, per újí tás tár gyá ban ho zott vég zés) tar tal mi kri ti ká ja, és hi ány zik be lõ le a tá ma dott jog sza bá - lyok, il let ve bí ró sá gi dön té sek, va la mint a sé rül ni vélt alap tör vé nyi ren del ke zé sek kö zöt ti konk rét össze füg gé sek nek az al kot má nyos sá gi vizs gá la tot le he tõ vé té võ, egy ér tel mû le írá sa. [10] A Leg fel sõbb Bí ró ság íté le té vel kap cso la tos in dít - vány ból a fõ tit ká ri hi ány pót lá si fel hí vás el le né re sem ál la pít ha tó meg, hogy mely jog sza bá lyi elõ írá - sokat pontosan milyen okból tart alaptörvény-elle - nes nek a pa na szos. A ké re lem el sõ fe le az in dít vá - nyo zó ügyé ben foly ta tott bí ró sá gi el já rá sok és meg - hozott bírósági döntések minden részletre kiterjedõ kri ti ká ja, a kö rül mé nyek, té nyek, elõz mé nyek be - mu ta tá sa, ma gya rá za ta. Az Alap tör vény egyes elõ - írá sa i ra va ló hi vat ko zás több eset ben ál ta lá nos, a

18 714 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI konk rét per kö rül mé nye i tõl és az al kal ma zott jog - sza bá lyok tól füg get len. Ezt kö ve tõ en ke rül sor a sé - rel me zett jog sza bá lyi ren del ke zé sek fel so ro lá sá ra. Az in dít vány em lí tett ré szei kö zöt ti lo gi kai kap cso - lat, az ér de mi ér ve lés azon ban hi ány zik. Rész ben még azt sem le het meg ál la pí ta ni, hogy pon to san mely jog sza bá lyo kat tá mad ér dem ben az in dít vá - nyozó, éppen az Alkotmánybíróságot kéri, hogy a fel so rolt pa rag ra fu sok kö zül vá lassza ki és sem mi - sít se meg azo kat, me lyek nek az al kal ma zá sa a szá - má ra ked ve zõt len dön tés hez ve ze tett ( az íté let al - kot mány el le nes sé gét okoz za ). A per újí tá si ké rel - met el uta sí tó bí ró sá gi vég zés sel kap cso lat ban elõ - ter jesz tett al kot mány jo gi pa naszt érin tõ en is ha - sonló ki fo gá sok me rül nek fel: az Alap tör vény egyes sza bá lya i ra va ló hi vat ko zás a ké re lem el sõ fe lé ben ta lál ha tó, ál ta lá nos jel le gû, az ezt kö ve tõ in do ko lás pe dig szin te ki zá ró lag a bí rói dön tés (és is mé tel ten az alap ügy) tar tal mi kri ti ká ja im már al kot má nyos - sá gi, alap jo gi érvelés nélkül. [11] Mind ezek alap ján az Al kot mány bí ró ság azt ál la pí - tot ta meg, hogy a pa nasz nem fe lel meg a ha tá ro zott ké re lem Abtv. 52. (1) be kez dés b) és e) pontjában írt kö ve tel mé nye i nek, ezért azt fi gye lem mel az Abtv. 64. d) pont já ra az Abtv a és 56. (2) (3) be kez dé se, va la mint az Ügy rend 5. -a alap - ján el jár va vissza uta sí tot ta. Budapest, november 26. Dr. Bihari Mihály s. k., ta nács ve ze tõ Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., Dr. Lenkovics Barnabás s. k., elõ adó Dr. Lé vay Mik lós s. k., Dr. Sza lay Pé ter s. k., Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1431/ /2012. (XII. 5.) AB VÉG ZÉ SE al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról Az Al kot mány bí ró ság ta ná csa al kot mány jo gi pa - nasz tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ v é g z é s t : Az Al kot mány bí ró ság a Kú ria mint fe lül vizs gá la ti bíróság Pfv.IV /2012/2. számú végzése, va - lamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. tör vény 235. (1) be kez dés el sõ mon da ta, (2) be kez dé se, 237. el sõ mon da ta és 270. (2) (3) be kez dé se, va la mint a fe lül vizs gá la ti el já rás új sza bá lya i nak al kal ma zá sá val kap cso la tos egyes kér dé sek rõl szó ló 1/2002. (IV. 22.) PK-KK vé le mény 1. pont ja alap tör vény-el le nes sé gé nek meg ál la pí tá - sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló al kot mány jo gi pa naszt vissza uta sít ja. [1] Az in dít vá nyo zó jo gi kép vi se lõ je út ján al kot - mány jo gi pa nasszal for dult az Al kot mány bí ró ság - hoz. [2] 1. Az indítványozó 2011 márciusában pervesztes lett a Du na új vá ro si Víz-, Csa tor na-, Hõ szol gál ta tó Kft.-vel szem ben. Az íté let el len fel leb be zett, amely ben a rész le tes in do ko lás elõ ter jesz té sé re to - váb bi 30 na pot kért. A bí ró ság en nek meg fe le lõ en hi ány pót lá si fel hí vást bo csá tott ki, és eb ben több, mint harminc napot adott a fellebbezésbõl hiányzó indokolás pótlására. A határidõ eredménytelen el - tel tét kö ve tõ en a bí ró ság a fel leb be zést a pol gá ri per rend tar tás ról szó ló évi III. tör vény (a to - vábbiakban: Pp.) a alapján hivatalból eluta - sította (Dunaújvárosi Városi Bíróság május 9-én kelt, 11P /2005/126. szá mú el sõ fo kú vég zé se). A vég zés el len az in dít vá nyo zó ered - mény te le nül fel leb be zett (Fej ér Me gyei Bí ró ság 1.Pkf /2011/2. szá mú, szep tem ber 8-án kelt má sod fo kú vég zé se). A Kú ria mint fe lül - vizsgálati bíróság Pfv.IV /2012/2. számú március 21-én hozott végzésével pedig a Pp (2) be kez dés a) pont ja alap ján hi va tal ból el - uta sí tot ta az ügy ben elõ ter jesz tett fe lül vizs gá la ti ké - rel met; az in do ko lás sze rint a tá ma dott má sod fo kú vég zés nem von ha tó a Pp (2) (3) be kez dé sé - ben írt fe lül vizs gá la ti ké re lem mel tá mad ha tó döntések körébe. [3] Az in dít vá nyo zó az Al kot mány bí ró ság ról szó ló évi CLI. tör vény (a to váb bi ak ban: Abtv.) 27. -a alap ján va ló di al kot mány jo gi pa naszt ter - jesz tett elõ a Kú ria vég zé sé vel szem ben. Kér te to - váb bá, hogy az Abtv. 43. (4) be kez dé se al kal ma - zá sá val a meg sem mi sí tés ter jed jen ki a Du na új vá - ro si Vá ro si Bí ró ság el sõ fo kú, va la mint a Fej ér Me - gyei Bí ró ság má sod fo kú vég zé sé re is. [4] Ezen kí vül az in dít vá nyo zó má sod la go san az Abtv. 26. (1) be kez dé se alap ján ré gi tí pu sú al kot - mány jo gi pa nasszal tá mad ta a Pp (1) be kez - dés el sõ mon da tát, (2) be kez dé sét, a 237. el sõ mon da tát, a 270. (2) (3) be kez dé sét, va la mint a fe lül vizs gá la ti el já rás új sza bá lya i nak al kal ma zá sá - val kap cso la tos egyes kér dé sek rõl szó ló 1/2002. (IV. 22.) PK-KK vé le mény 1. pont ját. [5] In do ko lá sá ban az Alap tör vény Nem ze ti Hit val lá sá - nak a biz ton ság, a rend és az igaz sá gos ság ki tel je sí -

19 szám 715 té sét cé lul tû zõ, va la mint a vissza élés és rész re haj - lás nél kü li ügy in té zés rõl szó ló elõ írá sa, az Alap tör - vény R) cik ké nek, T) cik ké nek, XV. cik ké nek (tör - vény elõt ti egyen lõ ség), XXIV. cik ké nek (rész re haj - lás ti lal ma, tisz tes sé ges ha tó sá gi ügy in té zés kö ve - tel mé nye), XXVI II. cik ké nek (tisz tes sé ges el já rás hoz va ló jog), 26. cik ké nek (bí rói füg get len ség), 28. cik - ké nek (jog ér tel me zés re vo nat ko zó kö ve tel mé nyek) a sé rel mét állítja. [6] 2. Az Al kot mány bí ró ság az Abtv. 56. (1) be kez - dé se alap ján ta nács ban el jár va meg vizs gál ta, hogy a ké re lem a be fo gad ha tó ság tör vény ben elõ írt fel té te le i nek meg fe lel-e. [7] Meg ál la pít ha tó volt, hogy a tá ma dott kú ri ai vég zés kézbesítésére április 16-án került sor, a pa - naszt az elsõfokú bíróságnál június 13-án tehát az Abtv. 30. (1) be kez dé sé ben írt ha tár idõ ben ter - jesz tet ték elõ. Az in dít vá nyo zó sza bály sze rû en meg ha tal ma zott jo gi kép vi se lõ út ján jár el [Abtv. 51. (2) (3) be kez dés]. A pa nasz meg je lö li az Alkot mánybíróság ha tás kö ré re vo nat ko zó elõ - írás(oka)t [Abtv. 26. (1) be kez dés, 27. ]. [8] Az in dít vá nyo zó nem a jog erõs vég zés meg ho za ta - lát követõen fordult az Alkotmánybírósághoz, ha - nem csak ké sõbb, a rend kí vü li jog or vos la ti ké rel - mét is el uta sí tó dön tés sel szem ben. Az Al kot mány - bí ró ság ál lás pont ja sze rint az Abtv. 26. (1) be kez - dés b) pont já ban, 27. b) pont já ban és 56. (2) be - kez dé sé ben a jog or vos la ti le he tõ ség ki me rí té sé nek kö te le zett sé ge nem vo nat ko zik a fe lül vizs gá lat ra mint rend kí vü li jog or vos lat ra. Te hát egye di ügy ben foly ta tott bí ró sá gi el já rás ban al kal ma zott jog sza - bály Alap tör vénnyel va ló össz hang já nak vizs gá la ta vagy az alap tör vény-el le nes bí rói dön tés vizs gá la ta ak kor is kez de mé nyez he tõ, ha az ügy ér de mé ben ho zott vagy a bí ró sá gi el já rást be fe je zõ egyéb jog - erõs dön tés el len a tör vény le he tõ vé te szi fe lül vizs - gá la ti ké re lem vagy in dít vány benyújtását. [9] Ugyan ak kor az Al kot mány bí ró ság azt is meg ál la pít - ja, hogy a Kú ria fe lül vizs gá la ti el já rás ban ho zott dön té se el len be nyúj tott al kot mány jo gi pa nasz is be fo gad ha tó (fel té ve, hogy az in dít vá nyo zó a jog - erõs dön tést az Al kot mány bí ró ság elõtt nem tá mad - ta meg), amennyi ben az ügy ér de mé ben ho zott vagy az el já rást be fe je zõ egyéb dön tés a) a meg tá - ma dott ha tá ro za tot ha tá lyá ban fenn tart ja, vagy b) a jog erõs ha tá ro za tot egész ben vagy rész ben ha tá - lyon kí vül he lye zi és he lyet te, il let ve az el sõ fo kú ha tá ro zat he lyett új és a jog sza bá lyok nak meg fe le lõ ha tá ro za tot hoz, vagy c) a jog erõs ha tá ro za tot meg - vál toz tat ja és a tör vény nek meg fe le lõ új ha tá ro za tot hoz, vagy d) a meg tá ma dott ha tá ro za tot ha tá lyon kí vül he lye zi és az el já rást megszünteti. [10] Nincs he lye ugyan ak kor al kot mány jo gi pa nasz be - nyúj tá sá nak, ha a Kú ria a fe lül vizs gá la ti ké rel met, il let ve in dít ványt pél dá ul azért uta sít ja el, mert az nem a jo go sult tól szár ma zik, vagy fe lül vizs gá lat nak nincs he lye, il let ve a hi ány pót lás vagy ki egé szí tés el ma radt. Az al kot mány jo gi pa nasz lé nye ge és cél ja ugyan is az Alap tör vény ben biz to sí tott jo gok vé del - me, az em lí tett ese tek ben azon ban a Kú ria alap jo - gok kal össze füg gõ ér de mi kér dé se ket nem dönt el. [11] Je len ügy ben a Kú ria al kot mány jo gi pa nasszal tá - ma dott vég zé se sze rint a hi va tal ból tör té nõ el uta sí - tás in do ka a fe lül vizs gá lat nyil ván va ló tör vé nyi ki - zárt sá ga volt [Pp (2) be kez dés a) pont ja, össze füg gés ben a Pp (2) (3) be kez dé sé vel]. [12] Mind ezek alap ján az Al kot mány bí ró ság azt ál la pí - tot ta meg, hogy a dön tés el len be nyúj tott al kot - mány jo gi pa nasz nem be fo gad ha tó, s ezért azt az Abtv. 56. (2) (3) be kez dé sei alap ján az Abtv a és az Ügy rend 5. -a alap ján el jár va vissza uta sí tot ta. Budapest, november 26. Dr. Bihari Mihály s. k., ta nács ve ze tõ Dr. Dienes-Oehm Egon s. k., Dr. Lenkovics Barnabás s. k., elõ adó Dr. Lé vay Mik lós s. k., Dr. Sza lay Pé ter s. k., Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3122/ /2012. (XII. 5.) AB VÉG ZÉ SE al kot mány jo gi pa nasz vissza uta sí tá sá ról Az Al kot mány bí ró ság ta ná csa al kot mány jo gi pa - nasz tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ v é g z é s t : Az Al kot mány bí ró ság a Sze ge di Íté lõ táb la Pf.II /2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenes - sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá - nyu ló al kot mány jo gi pa naszt, va la mint az íté let tel össze füg gés ben elõ ter jesz tett, mu lasz tás meg ál la pí - tá sá ra irá nyu ló in dít ványt vissza uta sít ja. [1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. tör vény (a to váb bi ak ban: Abtv.) 27. -a szerinti alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítvány arra irányult, hogy az Al kot mány bí ró ság ál la pít sa meg a Sze ge di

20 716 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI Íté lõ táb la Pf.II /2011/4. szá mú íté le te alap - tör vény-el le nes sé gét és sem mi sít se meg azt. Emel - lett az in dít vá nyo zó az íté let tel szem ben az Abtv. 26. (1) be kez dé se sze rin ti al kot mány jo gi pa naszt is elõ ter jesz tett, mely ben az in for má ci ós ön ren del - ke zé si jog ról és az in for má ció sza bad ság ról szó ló évi CXII. tör vény (a to váb bi ak ban: Avt.) ál ta la ész lelt hi á nyos sá ga i nak (az az a jog al ko tó mu lasz tá - sá nak) meg ál la pí tá sát és a jog sza bály ki egé szí té sé - nek el ren de lé sét kér te. [2] 2. Az al kot mány jo gi pa nasz meg in dí tá sá nak alap - jául szol gá ló ügy nek az elõz mé nye az volt, hogy az in dít vá nyo zó egy pol gá ri el já rás ban egy fel pe res jo - gi kép vi se le tét lát ta el, a II. ren dû al pe res pe dig en - nek a per nek a bí rá ja volt. Az in dít vá nyo zó, az az a fel pe re si kép vi se lõ a per fo lya mán a bí ró(ság) el já - rá sát mind ver bá li san, mind arc mi mi ká val ne ga tí - van mi nõ sí tet te, va la mint a bí ró nak a bi zo nyí tá si te - her rel kap cso la tos ál lí tó la gos el lent mon dá sos tá jé - koz ta tá sa mi att nem tet szé sét fe jez te ki. Emel lett sé - rel mez te, hogy a bi zo nyí tá si el já rás so rán a bí ró szak ér tõt ren delt ki, õ ugyan is úgy vél te, hogy az ügy már íté let ho za tal ra érett. En nek kö vet kez mé - nye ként az el já ró bí ró a tár gya lást kö ve tõ en, de még bí rói mi nõ sé gé ben, a tár gya ló te rem ben az in dít vá - nyo zót meg kér te, hogy a tár gya ló te rem hez és a bí - ró ság te kin té lyé hez il lõ mó don vi sel ked jék, va la - mint kér te, hogy tar tóz kod jék a fo lya ma tos arc vá - gá sok tól. Ezt kö ve tõ en az el já ró bí ró, il let ve a tel - jes bí ró ság el fo gult sá got je len tett be az in dít vá nyo - zó val szem ben, mely nek ki vizs gá lá sá ra el nö ki ügy ben ke rült sor. Az el nö ki ügy in té zé se köz ben az in dít vá nyo zó kér te, hogy a bí ró el fo gult sá gá ról szó ló nyi lat ko za tot meg te kint hes se, azon ban er re vo nat ko zó igé nyét a bí ró ság el uta sí tot ta. [3] Ezt kö ve tõ en az in dít vá nyo zó sze mély hez fû zõ dõ jo gai meg sér té sé nek meg ál la pí tá sa iránt pert in dí - tott, ke re se tét azon ban a Csong rád Me gyei Bí ró ság el uta sí tot ta. Ezen íté let el len az in dít vá nyo zó fel leb - be zés sel élt, a Sze ge di Íté lõ táb la pe dig az fel pe res ál tal le ro van dó il le ték mér té ké nek a fel eme lé se ki - vé te lé vel a dön tést hely ben hagy ta. [4] Az in dít vá nyo zó ezen íté let(ek) el len ter jesz tet te elõ al kot mány jo gi pa na szát, mely ben ar ra hi vat ko zott, hogy a sze mély hez fû zõ dõ jo gai te kin te té ben azok sér tik az Alap tör vény R) cik két, a VI. cikk (2) és (3) be kez dé se it. Az in dít vá nyo zó azt sé rel mez te, hogy az el fo gult sá gi nyi lat ko za tot csak az ál ta la in dí tott sze mé lyi sé gi jo gi per el sõ tár gya lá sán kap ta kéz hez, ah hoz az el fo gult sá gi ki fo gás tár gyá ban le - foly ta tott el nö ki ügy in té zé se so rán nem fér he tett hoz zá. [5] Az in dít vá nyo zó az Abtv. 26. (1) be kez dé sé re ala - pí tott al kot mány jo gi pa na szát az zal in do kol ta, hogy az Avt. ke rül jön ki egé szí tés re ar ra vo nat ko zó ren del ke zés sel, hogy ha a jog sér tõ adat ke ze lést a bí ró ság meg ál la pít ja, ak kor a jo ga i ban meg sér tett adatjogosult milyen kompenzációra jogosult a nem sza bály sze rû adat ke ze lés mi att. Eb ben a te kin tet - ben te hát az in dít vá nyo zó az Al kot mány bí ró ság tól mu lasz tás meg ál la pí tá sát és a jog sza bály ki egé szí - té sét kér te. [6] Emel lett az in dít vá nyo zó a sze mély hez fû zõ dõ jo - ga i nak meg ér té sé re irá nyu ló ke re se ti ké rel me el uta - sí tá sa tár gyá ban az em be ri mél tó ság hoz va ló jog (Alap tör vény I. cikk) és a jó hír név hez va ló jog [Alap tör vény VI. cikk (1) be kez dés] sé rel mét ál lí tot - ta. Ál lás pont ja sze rint az ügy ben el já ró bí ró va lót - lan sá got ál lí tott, és sze mé lyét in do ko lat la nul bán tó, sér tõ, le ala cso nyí tó mó don ál lí tot ta be. Mind ezek re te kin tet tel ál lás pont ja sze rint a sze mély hez fû zõ dõ jo gá nak a sé rel mét a bí ró ság nak meg kel lett vol na ál la pí ta nia. [7] 3. Az Al kot mány bí ró ság ál lás pont ja sze rint az al - kot mány jo gi pa nasz az aláb bi ak mi att nem fo gad - ha tó be. Az Abtv a alap ján az Al kot mány bí - ró ság az al kot mány jo gi pa naszt a bí rói dön tést ér - dem ben be fo lyá so ló alap tör vény-el le nes ség vagy alap ve tõ al kot mány jo gi je len tõ sé gû kér dés ese tén fo gad ja be. Je len íté let ben ilyen, az ügyet ér dem ben be fo lyá so ló alap tör vény-el le nes ség nincs, il let ve alap ve tõ al kot mány jo gi je len tõ sé gû kér dést az in - dít vány nem vet fel. [8] Az indítványozó alkotmányjogi panasza lényegében a kifogásolt ítélet felülbírálatára, és a bizonyítékok újbóli mérlegelésére irányul. Az indítványozó valódi célja az Ítélõtábla ítéletének nem alkotmányossági szempontú, hanem ténykérdésekben való felülvizsgálata és megváltoztatása. Az indítványozó arra törek szik, hogy az egyes tör vé nyek ál tal ré szé re biz to - sított alanyi jogainak vélt sérelmét alapjogsérelemként értékelje az Alkotmánybíróság, és ekként az Ítélõtábla által eldöntött ténykérdéseket mintegy harmadfokú bíróságként vizsgálja felül és a megyei bíróság, valamint az Ítélõtábla álláspontjától eltérõen értékelje. Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) be kez dés c) és d) pontja, valamint az Abtv. 26. (1) be kez dé se és 27. -a alap ján az íté le - teknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van jogköre, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség esetén. A bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének (annak, hogy a rendes bíróságok egy-egy tényt miként értékeltek), valamint a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára azonban