ÚTMUTATÓ AZ AKCIÓTERÜLETI TERV KÉSZÍTÉSÉHEZ

Átírás

1 ÚTMUTATÓ AZ AKCIÓTERÜLETI TERV KÉSZÍTÉSÉHEZ

2 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása Akcióterület kijelölése Jogosultság igazolása Helyzetelemzés Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Funkcióelemzés A tulajdonviszonyok értékelése A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata Piaci igények, lehetőségek felmérése Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai Az akcióterület beavatkozásai Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége Beavatkozás típusok Regionális Operatív Program között városrehabilitációs célú pályázat tartalma Számszerűsített eredmények Szinergia vizsgálat Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen A tervezett fejlesztések várható hatásai Kockázatok elemzése Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések: Pénzügyi terv Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve A megvalósításhoz szükséges források meghatározása Pályázat pénzügyi terve (költségvetési tábla Excel mellékletben) Megvalósítás intézményi kerete Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása Üzemeltetés, működtetés (projektelemenként szükséges megvizsgálni) Útmutató a Bringázz a Munkába és Bringasuli kampányok lebonyolításához A térfigyelő kamerarendszerek létesítésével szemben támasztott főbb műszaki követelmények Útmutató kortárs köztéri alkotásokhoz a településkép javítását célzó fejlesztésekben Csatolandó mellékletek:

3 Az akcióterületi terv módszertani szempontjai: Az alábbi dokumentum mind a pályázatos konstrukciókban, mind a kiemelt projektek esetében a benyújtandó akcióterületi terv tartalmi elvárásait mutatja be. Tájékoztatjuk a pályázókat és projektgazdákat, hogy az alábbi módszertani útmutató minden városrehabilitációs kiírás esetében alkalmazható, és annak meghatározó elemei azonosak minden típusú városrehabilitációs témájú kiírás esetén. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy bizonyos tekintetben eltérések vannak a funkcióbővítő és a szociális célú rehabilitáció esetében. Ez elsősorban a fejlesztési célterületben és annak jogosultsági kritériumaiban, ill. a kötelező és szakmai indikátorokkal kapcsolatos elvárásokban jelennek meg. Ily módon minden esetben a Pályázati és a Tervezési Felhívás az irányadó, melyhez az alábbi módszertani segédlet kiegészítéséként kapcsolódik. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A vezetői összefoglaló tartalmazza az akcióterületi terv legfontosabb információit, azaz az akcióterületi fejlesztés célját és indikátorait, az akcióterületi fejlesztés tartalmát, és annak költségvonzatát. 2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA Az akcióterület lehatárolást az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) alapján kell elkészíteni, hivatkozva az IVS azon fejezetére, melyben az akcióterületet fejlesztésre kijelölésre került. Amennyiben a korábban benyújtott és IH által elfogadott IVS-ben nem került kijelölésre szociális célú városrehabilitációs akcióterület, az IVS-hez a lentiek alapján elkészített függelék csatolását kérjük. A szociális célú városrehabilitációs akcióterület Függelékben való kijelölésének feltételei és eljárása: - ismertetni kell az akcióterület nevét, lehatárolását. - el kell végezni az akcióterület helyzetelemzését. Az akcióterületet magába foglaló városrész helyzetértékeléséből egyértelműen következnie kell, hogy ott leromlott, vagy leromlással fenyegetett lakóterület található. - az akcióterületet magában foglaló városrész célkitűzésének összhangban kell kerülnie az akcióterületi fejlesztés céljaival, ezért indokolni szükséges hogy a leromlott, vagy leromlással fenyegetett lakóterület fejlesztése, rehabilitációja szükséges. Ennek keretében a pályázónak be kell mutatnia, hogy a kijelölt akcióterület fejlesztési célját hogyan támasztja alá a városrész célkitűzése. - végül a pályázó az IVS módszertanának az akcióterület kidolgozására vonatkozó fejezete iránymutatásai alapján ki kell dolgoznia a kijelölt akcióterület programját. Az ily módon kidolgozott kiegészítést a Kézikönyv iránymutatásának megfelelően egy önálló dokumentumban kell elkészíteni, majd a Képviselőtestület elé kell terjeszteni, és az IVS Függelékeként határozatot kell hozni róla. A pályázónak a projektdokumentációval be kell nyújtania az IVS-t és a szociális célú akcióterületet kijelölő Függeléket. Az IVS-ben ezzel változtatás nem történik. Az IVS aktuális, teljes körű felülvizsgálata során majd a Függeléket be kell építeni a törzsszövegbe. 3

4 A tartalmi jogosultsági feltétel vizsgálatánál, miszerint a fejlesztendő akcióterület kijelölésre került az IVS-ben az értékelő megnézi az akcióterületet magába foglaló városrész helyzetértékelését és városrészi stratégiáját, valamint megvizsgálja a benyújtott Függeléket. Amennyiben a vizsgált helyzetértékelésből és stratégiából egyértelműen következik, hogy a szociális célú akcióterület kijelölése jogos, úgy a tartalmi jogosultsági kérdésre igen választ ad. Amennyiben az akcióterületet magába foglaló városrész helyzetértékeléséből és stratégiájából nem vezethető le a szociális célú városrehabilitáció jogosultsága, úgy a tartalmi jogosultsági feltételre nem a válasz és a projekt nem kerül további értékelésre Akcióterület kijelölése Ebben a fejezetben az Integrált Városfejlesztési Stratégiában (IVS) kijelölt akcióterület elhelyezkedésének bemutatása szükséges. Az akcióterület IVS-hez való illeszkedése elfogadható, amennyiben a kijelölt fejlesztési terület szerepel a kijelölt akcióterületek között, vagy szerepel az Anti-szegregációs tervben. Az IVS-ben kijelölt akcióterület és a támogatásra benyújtott projekt által lefedett akcióterületnek egyértelműen azonosíthatónak, azonosnak kell lennie, ugyanakkor nem jelent kizárást, ha utca szerinti lehatárolása nem teljesen egyezik meg. Az akcióterület utcahatárok szerinti pontosítására az Akcióterületi Terv készítése során lehetőség van. Az akcióterület minden esetben belterületen található. A városi terület rehabilitációja minden esetben egy nagyobb összefüggő (folytonos vonallal lehatárolt) településrészre kiterjedő többféle tevékenységet tartalmazó program megvalósítására irányul. Funkcióbővítő városrehabilitáció és szociális célú városrehabilitáció egyazon vagy átfedésben lévő akcióterületen a pályázat keretében nem megvalósítható. (Az a terület, amely alkalmas funkcióbővítő rehabilitációra, mert piaci potenciálja erős, nem alkalmas lakosságmegtartó célú szociális rehabilitációra, mert a terület felértékelése nagy valószínűséggel az eredeti lakók kiszorulásával jár.) Az akcióterület egyértelműen jelölt, összefüggő (folytonos vonallal, utcanevekkel lehatárolt) települési terület, amely az akcióterületen belül tervezett összes fizikai jellegű beavatkozás megvalósulásának területét magában foglalja. Áttekintő térképvázlat csatolása szükséges, mely bemutatja az akcióterület elhelyezkedését a településen belül. Fontos, hogy a térkép utcaneveket, jelkulcsot tartalmazzon és az érintett terület egyértelműen kirajzolódjon. Meg kell adni továbbá az akcióterület és az egész település belterületének kiterjedését (m 2 vagy hektár), valamint az akcióterület és a település lakosságszámát Jogosultság igazolása A jogosultság igazolása eltérő a szociális célú és a funkcióbővítést (gazdaságélénkítést) szolgáló fejlesztések esetén. Jogosultságot általában kétféle szempont alapján kell igazolni: A területnek a vonatkozó támogatási céloknak megfelelő jellemző értékei alapján: pl. inaktív lakosok aránya, elavult lakásállomány, vagy kereskedelmi egységek száma, közigazgatási, közszolgáltatási funkció ellátottság. Fejlesztési terület nagysága, pl. szociális célú fejlesztéseknél a területen lakók száma alapján. Szociális városrehabilitáció esetén a terület jogosultságát bemutató indikátorok relatíve szigorúak, így a pályázat számára lehatárolt akcióterület kisebb is lehet, mint a logikailag egybefüggő térség. Pl. a fejlesztések szempontjából lehet, hogy egy lakótelepet kell egy 4

5 városfejlesztési egységnek tekinteni, míg a pályázat akcióterülete csak egy lakótelep rész. Ekkor a középtávú terveket érdemes a lakótelep egészére definiálni, míg a pályázati hozzájárulás csak a szigorúan vett akcióterületen való beruházáshoz köthető. Az akcióterület jogosultságát igazoló indikátorok a pályázati, ill. tervezési felhívásban találhatók. Funkcióbővítő rehabilitáció esetén a támogatható tevékenységeket kizárólag a kijelölt akcióterületen belül lehet megvalósítani. A projekt fejlesztési tevékenységei az akcióterületnek a város gazdaságilag és társadalmilag meghatározó központi vagy városrész-központi területén helyezkednek el, és a fejlesztés egyes elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak. Ezt a központi szerepkört pedig a rehabilitálandó terület funkcióellátottságával kell igazolni: közintézmények, közszolgáltatást nyújtó intézmények, ill. szolgáltató (kereskedelmi és pénzügyi) funkciók jelenlétével. A konkrét számszerű funkció-ellátottsági elvárásokat az egyes régiók pályázati, ill. tervezési felhívásai tartalmazzák. Az alközpontok fejlesztése esetén kétféle megközelítéssel történhet meg az akcióterület kijelölése. Egyrészt lehetőség van arra, hogy ha a településszerkezeti adottságok következtében szükséges, akkor a pályázat jelenleg tisztán lakófunkciót ellátó, de alközponti területté felfejleszteni kívánt területen valósuljon meg. Ebben az esetben a pályázat eredményeként, közvetlenül a projekt zárásának pillanatában kell megvalósulnia annak a funkcióellátottságnak, amelyet a felhívások jogosultsági kritériumként elvárnak az alközponti terület vonatkozásában. Másrészt amennyiben a település azt tervezi, hogy már jelenleg is alközpontként funkcionáló területen avatkozik be, az akcióterületnek a pályázat benyújtásakor kell megfelelnie a felhívásban előírt valamennyi, minimálisan elvárt jogosultsági kritériumnak (közintézmények, közszolgáltatások, kereskedelmi vagy pénzügyi szolgáltatások minimális száma). A funkció-ellátottságnak való megfelelést nem elég számszerűen bemutatni, szövegesen is szükséges igazolni, hogyan felel meg a kijelölt akcióterület a jogosultsági feltételeknek. Amennyiben a fejlesztés eredményeként jön létre a felhívás által elvárt funkcióellátottságú (al)központi vagy kerül fejlesztésre a barnamezős terület, abban az esetben annak kell bemutatásra kerülnie, hogyan fog a projekt befejezésekor teljesülni a felhívásban előírt követelmény (milyen közintézmények kapnak helyet az akcióterületen, milyen üzleti szolgáltatások jelennek meg várhatóan, stb.). A fejlesztéseknek minden esetben illeszkedniük kell a település hatályos rendezési tervéhez. Funkcióbővítő városrehabilitációs felhívás esetében elvárás, hogy a fejlesztések elsősorban vegyes terület (OTÉK 15. alapján) terület-felhasználási egységébe tartozó, illetve azzal fizikailag közvetlenül érintkező zöldterület (OTÉK 27. alapján) (esetleg nagy- és kisvárosias lakóterület OTÉK 10 alapján) területfelhasználási egységeibe tartozó területeken valósuljanak meg. Gazdasági terület felhasználású egységek vonatkozásában legfeljebb kereskedelmi, szolgáltató területfelhasználási egységen belül végezhető beavatkozás a projekt keretében. Különleges területfelhasználási egységen belül szintén megvalósítható beruházás, mint pl. a vásárok, kiállítások, kongresszusok területei, a nagykiterjedésű sportolási célú területek, a kutatás-fejlesztés, megújuló energiaforrások hasznosítását célzó területek, vagy az épületnek minősülő közlekedési építmények területei. Utóbbi két (gazdasági és különleges) területfelhasználási egységen történő beavatkozások azonban kifejezetten a jövedelemtermelő célokat szolgáló fejlesztések esetében jelenhetnek meg a városrehabilitációs projekt részeként. Indokolt esetben szükség lehet közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területfelhasználási egységen történő beavatkozásra is, azonban ez csak a projekt keretében megvalósításra kerülő közlekedési és közműlétesítmények felújítása esetén elfogadható. Barnamezős területet érintő fejlesztés esetén a pályázatban teljesíteni kell a jelen módszertani útmutató 3.2., valamint a 3.4. fejezeteiben a barnamező fejlesztésére vonatkozó előírásokat. A jogosultságot ebben az esetben a barnamezős terület jelenti. 5

6 Amennyiben a ROP fejlesztés eredményeként jön létre a központi vagy alközponti terület, a pályázónak legkésőbb a projekt megvalósításának végére gondoskodnia kell a rendezési tervben a vonatkozó területegységek felhívás szerinti előírásnak megfelelő átminősítéséről. Az egyes funkciók esetében történhet bővülés és megerősítés is. Funkció értelmezése: funkció alatt egy típusú köz, vagy piaci alapú szolgáltatáscsoport értendő, amely szolgáltatás az akcióterületen térítés nélkül vagy térítés ellenében igénybe vehető. Egy adott területen egy funkció jelenléte abból ítélhető meg, hogy az adott funkciót jellemző szolgáltatás megtalálható-e a területen. Amennyiben a szolgáltatások önálló infrastruktúrához köthetők, azaz csak és kizárólag a kijelölt szolgáltatásra használható egy ingatlan, abban az esetben önmagukban is jelenthetnek funkciót (pl. mozi, sportcsarnok, tűzoltóság, stb.). A funkció jelenlétét az alábbi szolgáltatások, egységek jellemzik: gazdasági funkcióhoz kapcsolódóan piac, kiskereskedelmi egység, szolgáltató, vendéglátó egység; közösségi funkcióhoz kapcsolódóan kulturális, közösségi intézmények, sportlétesítmények; közterületi (városi) funkcióhoz kapcsolódóan közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, gyalogos zónák, sétányok, nem forgalomcsillapított közlekedési és parkolási övezetek; közszféra funkcióhoz kapcsolódóan közszolgáltatási intézmény valamint a felsorolt egységek által nyújtott elérhető szolgáltatások. A funkció jelenlétét a területen önmagában is igazolhatják pl.: közösségi épületek, létesítmények, sétáló vagy bevásárló utca / főtér, közművelődési intézmények, egyházi intézmény, igazgatási és rendészeti szervek (ide értve a mentőszolgálatot és a tűzoltóságot is), közoktatási- és nevelési intézmények, szociális és gyermekjóléti alapellátást nyújtó intézmények. Funkcióbővítés: Az akcióterületen a projekt benyújtását megelőzően nem létezett az adott szolgáltatás, ott a fejlesztéssel egy új funkció kerül kialakításra. Az esetben, ha olyan közintézmény, közszolgáltatás nyújtó, vagy privát szolgáltató települ az akcióterületre, amely korábban nem volt jelen, akkor funkcióbővülésről beszélünk. Pl. ha eddig nem volt étterem és most megnyílik egy, akkor funkcióbővülésről beszélünk. Azonban olyan esetben, amikor a már meglévő étterem mellett egy második is nyílik az akcióterületen a projekt eredményeként, már funkció megerősítésről beszélünk. Funkció megerősítés: Az akcióterületen a projekt benyújtását megelőzően létezett az adott funkció valamely szolgáltatás révén, azonban a fejlesztés révén bővül az elérhető szolgáltatások köre javul annak minősége, javul a szolgáltatás igénybevételének lehetősége, a területen tehát szolgáltatásbővülés, vagy új szolgáltatás jelenik meg egy már létező szolgáltatónál, amely révén növekszik az adott funkció kihasználtsága. Alapvetően a városüzemeltetési kérdések, a már létező intézmények megerősítése, belső szolgáltatási kínálat bővítése tartozik a funkció megerősítés fogalmába. Mind a funkcióbővítés, mind a funkció megerősítés esetében az új építéssel, vagy bővítéssel járó fejlesztéseket az Akcióterületi Terv részeként készülő szükségletfelméréssel és kihasználtsági tervvel kell igazolni, ez alól kivételt jelentenek a KKV-k, egyéni vállalkozók által megvalósított fejlesztések. Áttekintő térképvázlat csatolása szükséges, amely bemutatja, hol helyezkednek el a jogosultságot biztosító funkciók Helyzetelemzés A fejezet keretében kerül sor az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti állapotának bemutatására és szükség szerint összehasonlítására a település egészéhez viszonyítva. A helyzetelemzés során szükséges megszerezni azokat az információkat, 6

7 melyek feltárják az akcióterület ingatlan tulajdonosainak fejlesztési szándékait, továbbá vizsgálni kell a tervezett fejlesztések iránti (lakossági, vállalkozói, társadalmi) igényeket. A helyzetelemzést az akcióterület jellemező funkciójának megfelelően, fő céljának alátámasztása érdekében kell elkészíteni, és lehetőleg rövid szövegezést kell alkalmazni Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Az akcióterületen tervezett fejlesztéseket meghatározzák a településszerkezeti és a szabályozási tervben az akcióterületre vonatkozó előírások. A fejezetben ismertetni kell az alapvető szabályozási előírásokat, illetve annak megállapítását, hogy a szerkezeti és szabályozási terv megfelel-e a tervezett beavatkozásoknak, vagy a program előkészítése során módosítás szükséges. A közérdekű célokat szolgáló fejlesztések ugyanis igényelhetik az akcióterület fejlesztési tervének kidolgozása közben a szabályozási terv kisebb módosítását. A beavatkozásokat tartalmazó fejezetekben jelezni kell, hogy milyen módosítási igények merülnek fel az akcióterületi terv sikeres megvalósítása érdekében. Az érintett beavatkozások esetén szintén jelezni kell, milyen ütemezésben kívánják a szabályozási tervet módosítani Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása A fejezet a korábbi évek fejlesztési tapasztalatainak megismerése, illetve a megkezdett városrehabilitációs folyamatok folytatása érdekében szükséges röviden bemutatni az elmúlt 10 év városrehabilitációs célú fejlesztéseit az akcióterületen és amennyiben a fejlesztés szempontjából releváns a település egészén. A bemutatásnál le kell írni a beavatkozás célját, rövid tartalmát és bekerülés teljes költségvetését, a fejlesztés nagyságrendjét, a megvalósítás intézményi kereteit, valamint a fejlesztés hatásait az akcióterületre, illetve az egész városra vonatkozóan. Amennyiben állami támogatásból (pl. Phare Orpheus, ROP os program) valósult meg a rehabilitáció, be kell mutatni a támogatás forrását is. Áttekintő térképvázlat csatolása szükséges a korábbi fejlesztési helyszínek elhelyezkedéséről Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az akcióterület kijelölése után szükséges annak társadalmi, gazdasági, környezeti állapotának jellemzése. Az akcióterület helyzetének bemutatása során olyan mutatókat kell használni, melyek alátámasztják az akcióterület fő fejlesztési célját, az akcióterület funkcionális jellegét. Eltérő mutatókat kell használni a szociális és a funkcióbővítést célzó városfejlesztési tevékenységeknél. Az akcióterület jellemzésénél, a fejlesztési fő céljának megfelelően eltérő hangsúllyal, az alábbi témák bemutatására kerülhet sor: Demográfiai helyzet: akcióterület lakónépessége, korcsoportonkénti megoszlása; a terület népsűrűsége; be- és elvándorlás mértéke; háztartások és a családok adatai, egyéb fontosnak ítélt adatok; Gazdasági helyzet: összes működő vállalkozás és ezen belül termelő (mezőgazdasági, ipari) tevékenységet folytató vállalkozások, pénzügyi szolgáltatások, kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari egységek, szálláshelyek férőhelyei; irodaépületek száma, iparűzési adó bevétel, egyéb fontosnak ítélt adatok (az adatok egy része az önkormányzati nyilvántartásokban rendelkezésre áll, ha pedig az akcióterület kis területű, egyedi számlálással is gyűjthető az adat); 7

8 Társadalmi helyzet: az akcióterület társadalmi státuszának meghatározása a lakosság szociális összetétele alapján 1. Szociális városrehabilitáció esetében a lakosság alapvető szociális problémáinak feltárása (pl. lakosság összetétele iskolai végzettség és gazdasági aktivitás szerint amennyiben frissebb nem áll rendelkezésre, a 2001-es adatok alapján, vagy önálló felmérés adata -, önkormányzati bérlakások aránya, segélyezettek rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban, lakásfenntartási támogatásban, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, átmeneti segélyben stb. részesülők - aránya, munkanélküliek aránya, lakhatási biztonság/hátralékosság problémája, szociális családsegítő, gyermekjóléti oktatási intézményrendszer adatai, információi), egyéb fontosnak ítélt adatok; Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet 2 : lakosság összetétele gazdasági aktivitás és iskolai végzettség alapján; alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportban dolgozók aránya; tartós és nem tartós munkanélküliek aránya; Jövedelmi helyzet: segélyezettek aránya: azon aktív korú lakosok (15-59 éves) aránya, akiknek jövedelmük kizárólag központi, vagy helyi önkormányzati támogatásból származik (pl. szociális segély, stb.); az önkormányzat által elosztott rendszeres támogatásokból a városi átlaghoz képest több család részesül a területen. (Beszámítható támogatásformák: rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, rendszeres gyermekvédelmi támogatás.); A környezeti értékek bemutatása: előfordulhat, hogy az akcióterületen az épített, illetve a természeti környezet olyan értékes alkotóelemeket tartalmaz, amelyek európai és nemzeti építészeti örökség, illetve a világörökség részét képezik, és jelenlétük összefüggésben van a tervezett városfejlesztési akció megvalósíthatóságával. Az akcióterületen lévő, jelentős kulturális vagy építészeti értékkel bíró helyi, vagy országos védettség alatt álló elemeket is be kell mutatni; A környezeti károk bemutatása és feltárása: előfordulhat, hogy az akcióterület egészét, vagy egy részét kármentesíteni kell. A kármentesítés elvégzéséhez szükséges a megtisztítandó terület szennyezettségi jellemzőinek feltárása és bemutatása. A kármentesítés mértékének meghatározása függ a területen megvalósítandó új funkciótól, a területhasználat korábbi és tervezett jellegétől; Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte: (pl. közigazgatási intézmények száma, típusa; humán közszolgáltatási létesítmények száma (iskola, óvoda, szociális és egészségügyi intézmények); igazságszolgáltatási intézmények, egyebek), egyéb fontosnak ítélt adatok. Közbiztonság helyzete (pl. személy és vagyon elleni bűnesetek, bűnelkövetők száma) Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Az akcióterület társadalmi-gazdasági, környezeti állapotának bemutatása mellett szükséges műszaki-fizikai, infrastrukturális állapotának jellemzése is. Az akcióterület helyzetének bemutatása során azokat a körülményeket kell bemutatni, amelyek relevánsak az akcióterület fő fejlesztési céljai szempontjából. Értelemszerűen részben eltérő mutatókat kell használni a szociális és a funkcióbővítést célzó városfejlesztési tevékenységeknél. 1 A szociális típusú rehabilitációra kijelölt akcióterületek esetében a munka-erőpiaci, foglalkoztatási helyzet, a jövedelmi helyzet és a lakáshelyzet bemutatásánál a jogosultságot igazoló indikátorrendszer mutatóira lehet támaszkodni, melyek nagyban lefedik a három témakörnél fentebb megjelölt mutatókat. 2 Az indikátor értékének megadása akkor kötelező, ha vállalt olyan tevékenységet, amelyre vonatkoztatható. 8

9 Az akcióterület jellemzésénél a fejlesztési céloknak megfelelően eltérő hangsúllyal, az alábbiak közül csak a releváns témákat kell bemutatni: Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közlekedési hálózat helyzete: (pl. közlekedési szempontból problémás területek; forgalomcsillapított övezetek, kerékpárforgalmi hálózat meglévő és tervezett elemei, a kerékpárosbarát közlekedési hálózat aktuális helyzete és fejlesztési igényei; átmenő gépjárműforgalom mértéke; közösségi közlekedés jelenléte, problémái; parkolóhelyek száma, hiánya; az utak állapotának, forgalmi irányának vizsgálata a megvalósíthatóság szempontjából). Tisztázni kell az utak állapotát, kapacitásait, meg kell határozni a felújításra szoruló elemeket. A vizsgálatnak ki kell terjedni a teljes utcahálózatra, parkolókra, esetleg térszín alatti közcélú garázsokra is. A vizsgálat eredményeként kerül rögzítésre az a meglévő műszaki állapot, amelyhez viszonyítva meg kell határozni azokat a fejlesztéseket, amelyek eredményeként megvalósul a közlekedési hálózat és parkolási rendszer, ami a rendezési terv szerint létrejövő új vagy megújult beépítést teljes értékűen ki tudja szolgálni. Kerékpárforgalmi létesítmény kiépítése, kijelölése vagy felújítása esetén be kell mutatni a létesítmények kerékpárforgalmi hálózatban betöltött helyét, kapcsolódásait, a vonatkozó ÚT :2010 Útügyi műszaki Előírás 6. fejezete szerinti indokoltságát, és annak megfelelő műszaki tartalmat, létesítménytípust szükséges tervezni. Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából: Meg kell vizsgálni a közművek állapotát, és meg kell határozni a felújításra szoruló elemeket. A vizsgálatnak ki kell terjedni valamennyi energia-, és vízi közműre. A vizsgálat eredményéről a lényeges elemekre vonatkozóan összefoglaló értékelést kell dokumentálni. Tisztázni kell a közművek állapotát, kapacitásait, meg kell határozni a felújításra szoruló elemeket. A vizsgálatnak ki kell terjedni a teljes közműhálózatra, valamennyi energia és vízi közműre. A vizsgálat eredményeként kerül rögzítésre az a meglévő műszaki állapot, amelyhez viszonyítva meg kell határozni azokat a fejlesztéseket, amelyek eredményeként megvalósul az a közműhálózat, ami a rendezési terv szerint létrejövő új vagy megújult beépítést teljes értékűen ki tudja szolgálni. Másrészt ebben a fázisban tisztázódnia kell annak is, ha a megelőző koncepció-alkotó és stratégiai tervezési folyamat valamilyen rejtett hibája következtében az önkormányzat által elképzelt fejlesztés gyakorlatilag elháríthatatlan akadályba ütközik. Például olyan nagyságrendű közműkiváltási feladatok, vagy háttérfejlesztési igények merülnek fel, amelyek végrehajtása nem finanszírozható gazdaságosan. Ebben a szakaszban kiemelkedően fontos szerepe van a partnerségnek, a különböző hatósági egyeztetések dokumentált bemutatásának pl. a közműfejlesztési, vagy útfejlesztési elképzelések, tervezett ütemezésére vonatkozóan, különösen abból fakadóan, hogy a lefolytatott egyeztetésekről készült emlékeztetők a pályázati és tervezési felhívás kötelező csatolandó dokumentumai közé tartoznak. Fontos, hogy az önkormányzat bemutassa, hogy az akcióterületen tervezett beavatkozások összhangban vannak a közmű üzemeltető tervezett éves felújítási ütemével. (Érdemes az egyes szolgáltatóktól nyilatkozatokat kérni a tervezett beavatkozásokról, nehogy pl. egy újonnan burkolt utat kelljen majd felbontani pár éven belül.) Lakáshelyzet: pl. a lakásállomány nagysága, fizikai állapota, a beépítés jellege, építési éve, alacsony komfortfokozatú lakások aránya; lakásállomány tulajdonviszonyai, lakásállományban történt felújítási tevékenységek mértéke az elmúlt évben a rendelkezésre álló információk alapján. Szociális városrehabilitáció esetén az önkormányzatnál meglévő adatok és információk 9

10 alapján vizsgálni kell a bizonytalan lakhatási címmel rendelkezők esetleges akcióterületi jelenlétének kérdését. Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota: (pl. hiányzó kapacitások, építendő vagy felújítandó épületek, illetve szintterületek meghatározása). Továbbá javasolt az akcióterületen, illetve ahhoz kapcsolódóan mindazon településszerkezeti problémákat bemutatni, melyeket a fejlesztések révén kezelni kívánnak. A problémák bemutatásához, használja az akcióterület támogatási jogosultságát igazoló szempontjait, illetve mutatóit. Számszerűsíthető mutatókat használjon, melyeket elemezzen rövid, értékelő megállapítások segítségével, és amennyiben lehetséges, tárja fel a problémás állapot okait. A számszerűsítésnél minden esetben használjon megbízható statisztikai adatforrást. Lehetőség szerint ne csak az akcióterület adott évi (pl. 2012) állapotát vizsgálja, hanem ha lehetősége van, akkor vegye számításba a korábbi évek tendenciáit is. A népszámlálási adatok esetén 1991-re viszonyuló tendenciákat tud csak vizsgálni. A településszintű adatok eléréséhez használja a KSH T- STAR adatbázisát. Az egyes témák elemzését témánként röviden (2-3 mondatban) foglalja össze és ebben az összefoglalóban utaljon arra, hogy a fejlesztési célokhoz képest konkrétan milyen problémára következtet az elemzés az adott témában Funkcióelemzés A funkcióelemzés keretében az akcióterületi terv az akcióterületen található funkciókat veszi számba és elemzi azokat. Megvizsgálja, hogy milyen az egyes funkciók hatóköre, csak az akcióterületre vagy tágabb területre terjednek-e ki, megvizsgálja, hogy az adott funkció sűrűsége megfelelő-e vagy bármilyen változtatás szükséges, és megvizsgálja, hogy az akcióterületen milyen funkcióhiányok azonosíthatóak, és ezen hiányok pótlására az akcióterületi terv milyen lehetőségeket teremt. Közszféra által fejlesztett gazdasági funkcióhoz, közszféra funkcióihoz és közösségi funkcióhoz kapcsolódóan szükséges az igényfelmérés és a kihasználtsági terv elkészítése is. Az igényfelmérés során az adott közösségi funkció által érintett célcsoport felmérése történik meg, ill. megtörténik az azonos vagy hasonló közösségi funkciót ellátó intézmény, szolgáltató feltérképezése, tevékenységének elemzése, valamint a tervezett új tevékenységhez való illeszkedésének, kiegészítő jellegének bemutatása. Az elemzés módszertanát (kérdőíves felmérés, fókuszcsoportos felmérés, interjúk, stb.) a funkcióelemzés keretében be kell mutatni. Amennyiben kérdőíves felmérésre is sor kelül, törekedni kell arra, hogy az adatgyűjtés reprezentatív legyen. A saját tulajdonú és a bérbeadási céllal történő fejlesztés igényfelmérése is szükséges. Igényfelmérés szükséges tartalma: az igényfelmérés körülményei, az igényfelmérési folyamat kezdete, befejezése; célcsoport: hogyan történt a célcsoport kijelölése; kik alkotják a célcsoportot;a lehetséges partnerek közül kiket vontak be ténylegesen az igényfelmérés folyamatába; ha a mintavétel nem volt teljes körű volt, vagyis ha volt mintavétel, mi volt a szelekció szempontrendszere; hányan kapcsolódtak be ténylegesen a lehetséges célcsoportból az igényfelmérési folyamatba; milyen módszerrel történt az igények felmérése (személyesen, telefonon, kérdőív segítéségével, stb.); a választott módszer indokolása; az igényfelmérés eredménye: az igényfelmérés eredményének összegzése; milyen, a fejlesztendő épület funkciójához hasonló funkciót ellátó intézmények vannak az akcióterületen, vagy az akcióterület vonzáskörzetében; szükséges 10

11 bemutatni ezeknek az intézményeknek a profilját; mely intézmények minősülnek riválisnak, melyek kínálnak kiegészítő programot; elemezni szükséges az akcióterületen és vonzáskörzetében jelenlévő és a fejlesztés által megjelenő közösségi szolgáltatásokat a lakossági és intézményi célcsoportok által megfogalmazott peremfeltételek és igények mentén; a fentiek figyelembe vételével indokolni szükséges a fejlesztendő létesítmény szükségességét. A kihasználtsági terv tartalmazza, hogy milyen típusú programok milyen és nagyságrendileg mekkora célcsoportok igényének kielégítésére alkalmasak, illetve a fennmaradó idősávban milyen használati lehetőségek merülnek fel. A kihasználtsági terv tartalma: az igényfelmérés eredményét hogyan veszi figyelembe; milyen funkciókat lát el az intézmény; milyen tevékenységeket, programokat tervez; az egyes tevékenységek/ programok hogyan jellemezhető és milyen nagyságrendű célcsoportnak szólnak; szükséges bemutatni az egyes helyiségek éves szintű kihasználtságát (bérbeadás, látogatottság, forgalom, stb.); be kell mutatni, amennyiben a fejlesztett ingatlanon belül található helyiségek bérbeadása tervezett, kinek, vagy milyen konkrét célcsoport számára; programtervezet csatolása szükséges amennyiben releváns. Részletes térképvázlaton, vagy térképrajzon érdemes a szemléltetés érdekében bemutatni, hogy milyen funkciók és hogyan helyezkednek el az akcióterületen. Célszerű azok hatósugarát is bejelölni. Az akcióterületi terv későbbi fejezeteinek, melyek a konkrét beavatkozások részleteit határozzák meg, alapjául szolgál a funkcióelemzés fejezet, és az egyes beavatkozásokat, azok indokoltságát alapozza meg A tulajdonviszonyok értékelése A fejlesztési akció megvalósítása szempontjából alapvető fontosságú az egyes ingatlanok tulajdoni helyzetének ismerete az akcióterületen. Az akcióterületi tervben jelezni kell minden olyan ingatlant, ahol fejlesztéseket terveznek. Az ingatlanok funkciójától, illetve tulajdonviszonyától függően eltérő állami támogatási feltételek lehetnek. A konkrét fejlesztési szándékot a Beavatkozások fejezeténél kell részletezni. A vizsgálatot a legfrissebb földhivatali bejegyzéseket tartalmazó tulajdoni lapok alapján javasolt elvégezni. Táblázatban mutassa be azon ingatlanok helyrajzi számát, melyeken ténylegesen megvalósul a fejlesztés. Amely esetben magán ingatlanon, pl. társasházakon, üzleteken terveznek fejlesztést és még az első körben - nem jelölték ki a támogatásban részesülő projekteket, úgy az összes lehetségesen támogatásban részsülő ingatlant jelöljék meg. A vizsgálat eredményét térképre készített tervlapon grafikusan összesítve (pl. színekkel megkülönböztetve) is be kell mutatni. A tulajdonviszonyok értékelésekor az alábbi alapkategóriák feltüntetése szükséges: önkormányzati tulajdon, magántulajdon, állami tulajdon, egyházi tulajdon, egyéb. Az akcióterületen lévő, de a fejlesztés tárgyát közvetlenül nem képező magáningatlan esetében nem kell részletezni, hogy konkrétan ki a tulajdonos. Áttekintő térképvázlat csatolása szükséges. 11

12 2.10. A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata Az akcióterületi terv készítése során az adott városfejlesztési akció sajátosságainak megfelelő módon és mélységben célszerű képet alkotni arról, hogy a megvalósítás szempontjából fontos, potenciális partnerként számításba vehető ingatlantulajdonosok hogyan viszonyulnak a tervezett városfejlesztési akcióhoz, szándékoznak-e valamilyen módon bekapcsolódni (pl. terveznek-e saját beruházást, ingatlanfejlesztést, hajlandók-e saját forrásokat is mozgósítani ennek érdekében, vagy értékesíteni kívánják-e ingatlanaikat stb.). Ugyancsak fontos az akcióterületen lévő közintézmények szándékainak vizsgálata, hiszen egy program komplexitásához nagyban hozzájárulhat különösen szociális városrehabilitáció esetén ha a közintézmények (oktatási, kulturális, közösségi intézmények) a meglévő, szakmában jártas munkatársaikkal részt vesznek a programok leginkább ESZA finanszírozású elemeinek megvalósításában Piaci igények, lehetőségek felmérése A problémák feltárásán túl fontos megvizsgálni a kiemelt fejlesztési célhoz kapcsolódó igényeket, ami a lehetőségek kihasználásához vezethet. A piaci igényfelmérés azért is lényeges, hogy megállapítható legyen, hogy a teljes beruházási program iránt valós kereslet lesz-e, azaz lesz-e használója (pl. használója, lakója, bérlője) a támogatás hatására kialakításra kerülő fejlesztéseknek (mind a köz, mind a magánszféra beruházásai vonatkozásában). Ezek egy részről lehetnek az adott akcióterületen élő lakosok (pl. szabadtéri sport létesítmények, foglalkoztatási programok iránti kereslet), itt tevékenykedő vállalkozások munkatársainak (pl. képzések iránti) igényei, vagy az adott városban összességben pl. irodák, kereskedelmi szálláshelyek, vagy közcélú létesítmények iránt megjelenő igények. Az igények felmérését el kell végezni külön-külön az új, a kapacitásnövelést eredményező, vagy jövedelemtermelő ingatlanok fejlesztései esetén is. Ez a gyakorlatban fejlesztési tématerületenként a potenciális célcsoport bemutatásának, méretének, fizetőképességének számbavételét jelenti. Az igények felmérésénél figyelembe kell venni az adott akcióterületnek a település egészében betöltött szerepét. Például, ha van jobb adottságú terület irodák, vagy szálláshelyek létesítésére az adott településen, akkor hiába ösztönzik az adott létesítmények megvalósítását, valószínű, a szándék nem éri el a megfelelő célt. Ugyanakkor elképzelhető, hogy az adott településrész ad helyet a városi, vagy nagyobb térségi célokat szolgáló kiemelkedő kulturális létesítményének, amelynek más funkciókra is vonzó hatása lehet. A piaci igények felméréséhez tartozik az akcióterületen az ingatlanárak értékelése, mivel az ingatlanárak közvetlenül és közvetetten is hathatnak a fejlesztési akció pénzügyi eredményességére. Ezt a feladatot indokolja, hogy a fejlesztések révén várható az adott terület presztízsének növekedése, melynek fontos megnyilvánulása a területen lévő ingatlanok (pl. lakások, üzlethelyiségek, irodák) iránti kereslet növekedése. Ebből a tulajdonviszonyoktól függően lehet haszna az önkormányzatnak, vagy a magánszemélyeknek, vállalkozásoknak is. A közvetlenül magán, vagy közszféra tulajdonában lévő ingatlanokon (pl. társasházak, kereskedelmi egységek) állami támogatásból végrehajtott beruházások nyilvánvalón közvetlenül is hozzájárulnak az adott ingatlan árának növekedéséhez. 12

13 3. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI A fejezet célja, hogy az akcióterület helyzetelemzését követően meghatározza a feltárt problémák megoldását célzó stratégiát, meghatározza az akcióterületi fejlesztés céljait, melyet az adott akcióterületi terv megvalósításával el kíván, és el is tud érni a város. Szükséges a célokat mutatók (indikátorok) segítségével számszerűsíteni, illetve rögzíteni azt a célállapotot, amelyet az önkormányzat a fejlesztések megvalósítása révén elvár egy jövőbeni időpontban, pl ra. A mutatóknak minden esetben mérhetőknek, egyértelműeknek, a célra irányulóknak kell lenniük. Az egyes részcélok időbeli teljesítése eltérhet egymástól, a beavatkozások időbeli ütemezése lehetséges, amit kérjük, szintén tüntessen fel e fejezetben. Az akcióterület fejlesztésének célját, részcéljait és az azokat mérő mutatók összefüggéseit az alábbi táblázatban szükséges összefoglalni: 1. táblázat Átfogó cél és specifikus célok Átfogó cél: Indikátor megnevezése Specifikus célok: Az akcióterületen a kitűzött célok megvalósításának eredményeképp új (pl. vállalkozási, kereskedelmi, közigazgatási, szabadidős, turisztikai) funkciók is megerősödhetnek, melyek megvalósításának hatásait, illetve a sikeres működés feltételül szolgáló járulékos fejlesztéseket is alaposan át kell gondolni Az akcióterület beavatkozásai Az alábbi fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, melyek megvalósításával a kitűzött célok elérhetők, és melyeket az önkormányzat és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek elvégezni az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében. A beavatkozások projektek megvalósítását jelentik. Ezek lehetnek olyan beavatkozások, melyeket A regionális operatív program között városrehabilitációs célú állami támogatás (pályázat) keretében az önkormányzat kíván többféle partnerrel együttműködve (pl. saját, valamint állami intézmények, társasházak, vállalkozások, civil szervezetek) megvalósítani. (közvetlenül ROP által támogatott projekt, részletes bemutatás szükséges) Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán o Az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódóan (a ROP támogatott projekttel párhuzamosan megvalósuló akcióterületi fejlesztés, részletes bemutatása szükséges) o Az akcióterületi fejlesztés hatásaként (nem a ROP támogatott projekt része, indikatív bemutatás szükséges) Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani: (nem a ROP támogatott projekt része, indikatív bemutatás szükséges) o között egyéb (pl. turisztikai, közoktatási, szociális célú) állami támogatás elnyerése esetén, illetve; 13

14 o Állami támogatás igénybe vétele nélkül az EU programozási időszakban, vagy azon túl; (A fenti vonal jelzi a ROP pályázathoz közvetlenül kapcsolódó és az azon túlmutató akcióterületi fejlesztések viszonyát.) A fenti beavatkozás típusok egyben kijelölik azokat a fejlesztési elemeket, melyeket különböző feltételek mellett és eltérő időszakokban az akcióterület fejlesztésében érdekelt szereplők megvalósítanak Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége: Az alábbi tevékenységek a városrehabilitációs célok elérését segítik, ezért a tevékenység tervezése során szükséges átgondolásuk. Az alább felsorolt lehetséges eszközök relevanciája természetszerűleg eltérő az egyes városrehabilitációs projektek esetén. Az akcióterületi tervben azok érvényesítése és bemutatása szükséges, melyek relevanciával bírnak az adott beavatkozás esetén. A városrehabilitációs fejlesztés tervezésekor rendelkezésre álló további, nem beruházási típusú eszközök, amelyek a fejlesztés hatékonyságát növelhetik, példaként felsorolva. Beépítési javaslat elkészítése: Milyen paraméterekkel jellemezhető megújult közterületeket és beépítést kívánnak megvalósítani? A kérdésre a választ a megfelelő részletezettséggel kidolgozott beépítési javaslat adhatja. A benne foglaltak alapján határozható meg a későbbi fejlesztési előkészítési fázisokban funkciók, műszaki paraméterek és építhető színterületek tükrében a közszféra és a magánszféra építési programja. Tervalku intézménye: bizonyos fejlesztésekért szabályozási engedmények biztosítása. Műszaki támogatás: integrált városfejlesztési stratégia készítése során a városrendezési terv esetleges módosítása annak érdekében, hogy a városrészre kitűzött fejlesztési cél megvalósítható legyen. Az önkormányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése, lehetőség szerint kölcsönös illesztése annak érdekében, hogy a magántőke minél nagyobb hányadban bevonható legyen az önkormányzat városrehabilitációs terveibe. Amennyiben a projektben sor kerül a magántőke bevonására, abban az esetben annak részleteit is be kell mutatni, milyen jellegű és körülbelül milyen értékű a beruházás, ki a beruházó, hol helyezkedik el az építési terület a településen belül. Városmarketing stratégia elkészítése annak érdekében, hogy a létesítmények kihasználtsága növekedjen, a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerővel bírjanak. A marketingstratégia kötelező elemei: 1. Piaci szegmentálás, 2. Piackutatás, piacelemzés, 3. Célpiac kiválasztása, 4. Pozicionálás, 5. Versenystratégia megválasztása. A városmarketing stratégiának az IVS városi szintű helyzetértékelésében foglaltakon kell alapulni, az IVS-ben meghatározott célokkal összhangban kell lennie. Kiskereskedelmi egységek szervezése során figyelembe veendő szempont: milyen lakossági csoportok számára, milyen típusú kiskereskedelmi szolgáltatásokat kívánatos megtelepíteni. Ez annak érdekében célszerű, hogy a megfelelő KKV-kat tudja a város odavonzani, és találkozzon a kereslet-kínálati igény. Pilot-projektek megvalósítása demonstrációs jelleggel. Ez segítheti adott esetben a célcsoportok meggyőzését az adott fejlesztés szükségességéről, és elérheti együttműködési készségüket. A város ösztönözheti a funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek hasznosításának előnyben részesítését, ily módon a már meglevő épületállomány hasznosítása, rehabilitációja is megtörténik. 14

15 Együttműködés közlekedési, környezetvédelmi, stb. hatóságokkal annak érdekében, hogy a közlekedési és környezetvédelmi típusú fejlesztési elképzelések összhangban legyenek a szakágazati elképzelésekkel. Barnamezős fejlesztés: vegyes tulajdonviszony esetén önkormányzat felvásárolhat szennyezett területet, mely elősegíti a tulajdonviszonyok rendezését, és a barnamezős terület revitalizációja ily módon lehetővé válik. Az Akcióterületi Tervben a módszertani útmutatóban megfogalmazott iránymutatásokon belül feltétlenül szükséges bemutatni a barnamezős terület településrendezési tervekben meghatározott területhasználati tagozódását, valamint a területnek a fejlesztés eredményeként illetve hatására történő hasznosítását részletes hasznosítási terv formájában (időbeli ütemezés, megvalósításra kerülő funkciók, befektetők köre, stb.). A lakosság vagy bizonyos lakossági célcsoportok bevonásának intézményesítése, a tervezés és végrehajtás során konzultációs fórumok, vagy kontroll testületek létrehozása véleménynyilvánítási joggal. Ez a típusú partnerségi eljárás hatékonyabbá és fenntarthatóvá teszi a városrehabilitációs eredményeket bizonyos esetekben, pl. szociális jellegű fejlesztések, anti-szegregációs célú beavatkozások, környezetvédelmileg érzékeny beavatkozások, kulturális célú fejlesztések során. Megfelelő lehet a projekthez kapcsolódóan, annak kialakítása és megvalósítása érdekében a településen valamennyi érdekelt és érintett köréből kialakított támogatói csoport létrehozása. A támogatói csoportról bővebben jelen módszertani útmutató fejezete rendelkezik. Egységes arculati stratégia készítése: az akcióterületi fejlesztés tartalmának meghatározásakor fontos szempontként merül fel, hogy a rehabilitációs tevékenység hozzájáruljon az egységes és esztétikus településkép megőrzéséhez. Ez történhet olyan módon, hogy vagy egy már korábban elindult rehabilitáció során alkalmazott arculati elemekhez illeszkedő, vagy a történeti városközpont egykori képét visszaállító, egységes megjelenés kialakítását eredményező fejlesztés valósul meg. Ennek érdekében az utcabútorok beszerzését egy előre elfogadott, egységes arculati stratégia mentén szükséges elvégezni, és amely dokumentumot a pályázathoz csatolni szükséges. Homlokzatfelújítási alap: az egységes és esztétikus településkép megőrzéséhez járulhat hozzá az is, ha a fejlesztési tevékenységek mellett a tervezés során kiegészítő elemként a megújított közterületeket lehatároló épületek vonatkozásában a homlokzat felújítási szükségleteket is felméri a pályázó. Ennek érdekében a magántulajdonban lévő elsősorban lakóingatlanok esetében az önkormányzat saját forrásból létrehozhat homlokzatfelújítási alapot. A rendelkezésre álló forrás a társasházak és magántulajdonosok számára az önkormányzat által meghatározott futamidejű és nagyságú kamatmentes kölcsön formájában igényelhető, amennyiben vállalják, hogy a támogatott projekttel párhuzamosan, annak befejezéséig az egységes városkép érdekében, azzal összhangban megújítják saját ingatlanjaik homlokzatát. Amennyiben ezzel a lehetőséggel él az önkormányzat és a felhívások rendelkezése értelmében ezért a szempontért pályázónak többletpont adható, az alap létrehozásáról szóló önkormányzati rendeletet (az elfogadott éves költségvetést, amely tartalmazza az alap költségvetési sorát az összeg megjelölésével) a pályázathoz csatolni szükséges. Helyi adókedvezmények, építési illeték kedvezmények bizonyos esetekben a magántőke mobilizálása, ill. KKV-k vonzása érdekében Beavatkozás típusok A beavatkozások tartalmazzák azokat a projekteket, amelyek megvalósítsa révén elérhető az akcióterület fejlesztésére kitűzött cél. A bevezetőben említettek alapján legalább háromféle beavatkozást lehet megkülönböztetni, melyek tartalma az alábbiakban kerül bemutatásra. 15

16 Összefoglaló táblázat a háromféle beavatkozás típusról A háromféle beavatkozás típus: 1. a regionális operatív program között városrehabilitációs célú állami támogatás (jelen pályázat) keretében kívánja többféle kedvezményezett (pl. önkormányzat és saját, valamint állami intézmények, társasházak, vállalkozások, civil szervezetek) megvalósítani; 2. magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán; 3. az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani. Szöveges bemutatása annak, hogy milyen módon, illetve milyen lépésben, logika mentén járulnak hozzá az egyes beavatkozások a fentiekben jelezett célok eléréséhez. A kijelölt beavatkozásoknak igazoltan hozzá kell járulniuk a helyzetértékelés által feltárt problémák megoldásához, valamint elvárás a beavatkozásokkal szemben, hogy azok térbeli és funkcionális kapcsolódási, szinergikus lehetőségeit az akcióterületi terv kihasználja, és a beavatkozások indoklásánál bemutassa. Szükséges egy olyan összefoglaló táblázat beillesztése, ami a háromféle beavatkozás típus keretében tervezett összes projektet, és azok megvalósításának tervezett időszakát, valamint a projektek közti logikai kapcsolatot tartalmazza. A logikai kapcsolatot az jelenti, hogy lehetnek olyan beruházások, melyek megvalósítása feltételezi például a közművek felújítását, vagy az üzembe helyezéshez szükséges egy új út megépítése, képzési programok lebonyolítása. Az egyes tevékenységek megvalósításának ütemezését javasolt GANTT diagramban megjelölni. A magántőke által megvalósuló beruházások vonatkozásában külön ki kell térni arra a körülményre, amennyiben a beruházás a ROP támogatott projekt részeként, de támogatás nélkül (B típusú magántőke-bevonás) valósul meg. Ebben az esetben ismertetni kell: a beruházó személyét; a megvalósítás helyszínét (amely beavatkozás adott esetben történhet az akcióterületen, vagy azon kívül, de a város közigazgatási határain belül); a beruházás jellegét; a vállalt magánerős beruházás összértékét; a beruházás megvalósulásának várható befejezését (amely legkésőbb a támogatott projekt kötelező fenntartási időszakának végre eshet). A fenti információkat a beruházást megvalósító személy vagy vállalkozás írásos szándéknyilatkozatának keretében szükséges megerősíteni és a projektjavaslat csatolandó dokumentumaként a pályázathoz benyújtani. A logikai kapcsolatokat szükséges a táblázat után szövegesen is megjeleníteni. Jelöljék, hogy az egyes projektek megvalósítását mikor tervezik. 16

17 2. táblázat: A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése (tájékoztatás céljából) Beavatkozás típusa Projekt neve Melyik specifi kus célhoz kapcso lódik Megvalósítás feltétele ROP támogatással 1. x projekt 2. y projekt Magánforrás sal (ROP projekttel párhuzamos an, vagy ROP projekt hatásaként) Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként Térképvázlaton történő bemutatás Az akcióterületet ábrázoló térképvázlaton javasolt bemutatni a megvalósításra tervezett összes beruházási jellegű tevékenység az érintett ingatlanok és területek - földrajzi helyét, kiemelve a pályázat részét képező tevékenységeket Regionális Operatív Program között városrehabilitációs célú pályázat tartalma A fejezetben minden olyan tevékenységet meg kell határozni, amelyre támogatást igényelnek a városrehabilitációs pályázat keretében. A beavatkozásokat alapvetően a vonatkozó tartalmú városrehabilitációs (funkcióbővítő, vagy szociális célú rehabilitáció) konstrukció támogatható tevékenysége alapján kell elkészíteni. A beavatkozások tervezése során az alábbi, az értékelésnél kiemelten megjelenő szempontokat kérjük figyelembe venni: a beavatkozások eredményeként létrejönnek az akcióterületen új, vagy a fizikai kereteik minősége szempontjából megújult funkciók, közösségi szolgáltatások; az akcióterületi fejlesztés lehetőségeihez mérten ösztönzi az egységes városkép kialakulását; a fejlesztések illeszkednek a városképbe esztétikai építészeti minőségük alapján; a beavatkozások elsősorban fejlesztést, vagyis a jelenlegi állapothoz képest bővített szolgáltatásokat, a meglevő szolgáltatásokat kibővített területen, magasabb minőségben nyújtják, vagy bármilyen módon hozzájárulnak ahhoz, hogy az akcióterület szélesebb körű szerepkört, feladatkört tudjon ellátni; funkcióvesztett vagy felhagyott épületet hasznosít, vagy a leromlott, szanálandó, építészetileg értéket nem képviselő épületek felújításával, vagy ezek helyén újszerű építészeti megoldásokkal maradandó értéket teremt; a projekt által funkcióvesztetté vált vagy felhagyott épület további hasznosítása, továbbá, hogy a fejlesztés tekintettel van-e a természeti és épített értékek megóvására (pl. kulturális és építészeti szempontból jelentősnek tekinthető építmények, helytörténeti értékek, ipari műemlékek); 17

18 a fejlesztés során a projektgazda előnyben részesíti a meglévő, használatban lévő épületállomány átalakítását az új létesítmények kialakításánál, illetve költséghatékonysága miatt indokolt új zöldmezős beruházás esetén a beruházással egyező nagyságú zöldfelület kialakítását biztosítja; barnamezős terület rehabilitációja esetén a 3.2. pontban ismertetett szempontok szerint összeállított hasznosítási tervben bemutatásra kell kerülnie, hogy a városrehabilitáció keretében elsősorban a pályázati, ill. tervezési felhívás támogatható tevékenységei, ezen belül pl.: o fedett vagy szabadtéri közösségi terek/létesítmények, o a lakosság számára korlátozottan (pl. az éjszakai órákban zárható játszóterek, parkok) vagy teljes mértékben rendelkezésre álló közterültek, o nem termelő szolgáltatások, o legfeljebb 50%-ban lakás célú beruházások valósulnak meg. Az intézkedésnek nem célja ipari termelő beruházás előkészítésének és/vagy megvalósulásának támogatása. Elsődleges cél a település fejlődése, strukturális átalakulása szempontjából komoly akadályt jelentő barnamező közösségi célokra történő megújítása; a projekt nem okozza az alacsonystátuszú lakosság arányának növekedését sem az akcióterületen, és a város más területein sem járul hozzá az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez; a pályázat megfelelően alátámasztva tartalmazza, hogy a fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és szociális szolgáltatások (közszolgáltatások, szociális ellátások, stb.) rendszeréhez való hozzáférés, és így biztosítottá válik számukra a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség; 10-nél több parkolóhelyet érintő parkoló fejlesztés esetében szükséges a városi parkolási koncepcióhoz való illeszkedés bemutatása. A koncepciónak minimálisan tartalmaznia kell egy helyzetfeltárást, továbbá egy parkolásvizsgálatot, amelynek része többek között pl. a területen kiadott építési engedélyek vonatkozásában számított új parkolási igények vizsgálata, valamint a további felszíni parkolók kialakíthatóságának lehetőségei felmérése. Az újabb parkolóhelyek kialakításához szükséges a forgalmi rend esetleges átalakításának vizsgálata (akár több verzió felvázolásával is). Amennyiben kimutatható, hogy felszíni parkolás nem bővíthető, vázolni kell a mélygarázsok, teremgarázsok kialakításának lehetőségeit. A parkolási rend támogatásból megvalósuló fejlesztéséről legitimációként a település hatályos parkolási rendeletének pályázathoz történő csatolása szükséges; amennyiben a projekt tartalmaz térfigyelő kamerák kiépítésére vonatkozó tevékenységet, a megvalósítás során alkalmaznia kell jelen módszertani útmutató mellékletét képező A térfigyelő kamerarendszerek létesítésével szemben támasztott főbb műszaki követelmények című dokumentum iránymutatásait (2.sz. melléklet); amennyiben a projekt tartalmazza az épített környezet (műemlékek, történeti városmagok, világörökségi helyszínek stb.) megújításaként köztéri műalkotások megvalósítását, a tevékenység kialakítása során alkalmazni szükséges a jelen módszertani útmutató mellékletét képező Kortárs köztéri művészeti alkotásokhoz a turisztikai célú és a településkép javítását célzó fejlesztésekben című dokumentum iránymutatásait (3.sz. melléklet); amennyiben a projekt tartalmazza kerékpárforgalmi létesítmény kiépítését, kijelölését vagy felújítását: o a gépjármű-, kerékpáros- és gyalogos forgalom felmérése alapján a vonatkozó ÚT :2010 Útügyi műszaki Előírás 6. fejezete szerint szükséges a megfelelő létesítménytípust kiválasztani, tervezni és indokolni; o a célállomások környezetében meg kell vizsgálni a biztonságos kerékpártárolás, kerékpárparkolás lehetőségeit, és a kapacitásigényeknek megfelelő fejlesztést szükséges tervezni; 18

19 o meg kell vizsgálni a kerékpárforgalmi hálózat és a közösségi közlekedés állomásainak, átszállópontjainak és főbb megállóinak a kapcsolatát, javaslatot kell megfogalmazni az intermodalitás, és a kombinált utazási lehetőségek kialakítására; a közlekedési módok kombinálásához a kerékpáros hálózatba a főbb közösségi közlekedési csomópontokat be kell vonni; o megyei jogú város esetén megvizsgálható a kerékpáros közösségi közlekedési rendszer, vagy a kiegészítő kerékpáros közösségi közlekedési rendszer kialakíthatósága, lehetséges tartalma és beruházási költségigénye, alternatívái; o A jelenlegi, és a tervezett kívánatos helyzet(ek) térképen történő bemutatása szükséges a meglévő és a tervezett hálózati elemek, létesítménytípusok, és a célállomási (tárolók, parkolók) fejlesztésének a jelzésével együttesen; amennyiben a projekt közúti közlekedésfejlesztési elemet is tartalmaz, be kell mutatni, hogy a fejlesztés hogyan és miként szolgálja az EU 2020 Stratégia megvalósítását, a fenntartható közlekedés települési elérését. A városrehabilitációs projekt infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő soft elemeinek kidolgozására vonatkozó szempontok: Az Akcióterületi Tervben (ATT) a soft tevékenységeket (ESZA, ERFA egyaránt) a részletes szakmai tartalom bemutatásával szükséges teljes egészében kidolgozni, bemutatva azoknak az infrastrukturális beruházásokhoz való kapcsolódását. Meg kell határozni az egyes tevékenységek bekerülési költségét. A soft elemek részletes kidolgozására az alábbiak szerint kell sort keríteni: o o o o Az ATT bemutatja, hogy ki az a konzorciumi partner (egy vagy több), aki a soft elem(ek) végrehajtásáért felelős. Ha több konzorciumi partner jelenik meg a soft tevékenység esetében, akkor a konzorciumi partner és tevékenység egymás mellé rendelése is megtörténik. Ebben az esetben szükséges, hogy a város a konzorciumi partnerek vonatkozásában a civil szervezetek és programok kiválasztását a projekt előkészítési szakaszában bonyolítsa le. Bemutatásra kell kerülnie, hogy a soft elemek hogyan kapcsolódnak tartalmukban és megvalósulási helyszínükben a projekt keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztésekhez. Bemutatásra kell kerülnie a pontos költségvonzatuknak, ütemezésüknek. Be kell továbbá mutatni, hogy a soft elem megvalósításába milyen nem konzorciumi partner kerül bevonásra (pl. lakosság, szakmai szervezetek). o A ROP-forrásból megvalósuló városrehabilitációk esetén a közvetett támogatások rendszere lehetővé teszi, hogy a városi szövet fizikai megújítása mellett a társadalmi megújulás érdekében kialakított ún. soft elemek megvalósításában olyan helyi szervezetek is részt vegyenek, melyek eddig az Európai Uniós pályázatokban az általuk végzett tevékenység kis léptéke, pályázói tapasztalatlanságuk, a bonyolultnak tűnő pályázati rendszertől való félelem vagy pénzügyi, likviditási helyzetük miatt csak korlátozottan vettek részt. Amennyiben az önkormányzat közvetítő szervezetként közvetett támogatások alkalmazásával valósítja meg az ESZA-típusú projektelemeket, akkor az ATT-ben be kell mutatnia, hogy milyen szakmai koncepció alapján, mely projektelemek esetében alkalmazza ezt a támogatásformát. A soft projektelemek támogathatóságának feltételei: Szükséges, hogy a programok, akciók minden esetben a fejlesztési célokhoz kötődjenek. Nem támogathatók olyan rendezvények, programelemek, amelyek a 19

20 fejlesztésektől függetlenül is megrendezésre kerülnek (pl. nemzeti és egyházi ünnepekhez kapcsolódó események, vagy olyan rendezvények, amelyek a korábbi években is megrendezésre kerültek). Abban az esetben, ha a település mégis be kívánja építeni a városrehabilitációs projektjébe korábban is megrendezett, sikeres programját, akkor mindenképpen be kell mutatnia azokat sajátosságo(ka)t, a városrehabilitációs projektjavaslat céljainak való megfelelést, amely megkülönbözteti az eddigi eseményektől, valamint ami által biztosítható a kötelező nyilvánosság szempontjain felül a programnak a városrehabilitációs projekthez való kapcsolódása. A rendezvények a település sajátosságát, egyediségét hivatottak erősíteni, promótálni. Amennyiben a soft programok, akciók formájában valósulnak meg (kulturális program, környezettudatosságot segítő akciók, stb.), akkor szükséges a város rendezvénynaptárának csatolása is. A rendezvénynaptárnak tartalmaznia kell a megvalósítási időszakot megelőző két évben megvalósított rendezvényeket, valamint a megvalósítási és fenntartási időszakban tervezett rendezvényeket, mivel olyan program, amely a megvalósítási időszakot megelőzően is megjelenik, a fentiekben ismertetetteknek megfelelően a projekt keretében nem részesülhet támogatásban. A rendezvénynaptárban jelölni kell, hogy a feltüntetett programok közül melyek képezik a ROP támogatott akcióterületi projekt részét. A közvetett támogatások (Programalap) elsődleges célja a helyi civilek támogatása. Olyan szervezeteket, amelyek nem az adott településhez kötődnek, hanem a Programalapon keresztül megpályázható témához kapcsolódnak, csak akkor jelenhetnek meg pályázóként, amennyiben a településen nincs megfelelő, esetleg a Programalap felhasználásához nincs elegendő helyi civil szervezet. A Programalap pályázati csomagjának összeállításához a Programalap Működési Kézikönyv, valamint annak mellékletei segítségként szolgálnak. A sablonok a vonatkozó iránymutatásnak megfelelően módosíthatók és módosítandók attól függően, hogy a település adottságaiból fakadóan milyen formában van szükség a civil szféra támogatására. Az Akcióterületi Tervben szükséges az alábbi szempontokat részletezni: o annak bemutatása, hogy a fenntartható városfejlesztés területén milyen fórumokat, tájékoztató napokat és városmarketing-kampányokat kíván a pályázó megszervezni: hány rendezvény, milyen tartalommal, milyen céllal, milyen információs anyag háttérrel, kik számára kerül megrendezésre (ide értve esetlegesen az Internet alapú, vagy honlap fejlesztés célú tevékenységet); o szükséges, hogy a tevékenységek a képviselőtestület által elfogadott városmarketing stratégiába való illeszkedése bemutatásra kerüljön, amennyiben rendelkezik ilyen dokumentummal a város, avagy a projekt keretében készül ilyen; o szükséges továbbá alátámasztani, hogy a megvalósításra kerülő tevékenységek illeszkednek az IVS céljainak megvalósulásához; o o az Akcióterületi Tervhez a képzési programok esetében képzési terv csatolása szükséges, amelyben bemutatásra kerül azok kapcsolódása az akcióterületet jellemző szociális probléma kezeléséhez, továbbá a képzési programok célcsoportja, szervezői, ütemezése, szakmai tartalma; bűnmegelőzési programok esetében szükséges bemutatni a programoknak az akcióterület közbiztonsági problémáinak megoldásához történő hozzájárulását, a területileg illetékes rendészeti szervvel történt egyeztetések eredményét (pl. jegyzőkönyv, ismeretterjesztő anyag, stb.), továbbá a rendezvények helyszíneit, számát, gyakoriságát, tervezett időpontjait. 20