Érvényes: február 9-től. Tartalomjegyzék

Átírás

1 AZ ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ - ZSIDÓ EGYETEM TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT Érvényes:. február 9-től Az Rektori Tanács jóváhagyta: én Tartalomjegyzék 1. A Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat hatálya A kreditrendszer alapfogalmai A tanterv A tantárgyleírás Az oktatás időszakai A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek Kedvezményes tanulmányi rend (Egyéni tanrend) A hallgatói jogviszony, beiratkozási kötelezettség Átvétel Párhuzamos képzés A részképzés A tantárgyak meghirdetése és felvétele Az ismeretek és gyakorlati képességek ellenőrzése, jelenlét a tanórákon A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidőszak A tanulmányi eredmény nyilvántartása, mutatószámai A helyettesítő és szabadon választható tantárgyak befogadása Szakmai gyakorlatok Az abszolutórium (végbizonyítvány) A szakdolgozat A záróvizsga (ZV) Az oklevél (diploma) Az intézmény tájékoztatási, tanácsadási kötelezettsége Értelmező rendelkezések A SZAKDOLGOZAT NYILATKOZAT BÍRÁLATI LAP A vendéghallgatói jogviszony létesítésével kapcsolatos eljárási rendről Kérelem - vendéghallgatói jogviszony létesítése iránt

2 Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Egyetemi Tanácsának H a t á r o z a t a az Egyetem Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatáról Az Egyetemi Tanács a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX., a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 7. (1) bekezdése valamint a 79/2006 sz. Kormányrendelet alapján az Egyetem TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT-át az alábbiak szerint határozta meg: (Az itt nem szabályozott kérdésekben a évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról előírásai az irányadóak.) 1. A Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat hatálya Az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem (a továbbiakban OR-ZSE) Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatának (TVSZ) hatálya kiterjed az egyetemen folyó egységes, osztatlan képzésű egyetemi alapképzésben; bolognai rendszerű alapképzésben (BA), mesterképzésben (MA), szakirányú továbbképzésben tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú és a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos jogállású külföldi hallgatók (a továbbiakban: hallgató) tanulmányi és vizsgaügyeire. (2) A doktori képzésben részt vevő hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiről külön szabályzat rendelkezik. (3) Az OR-ZSE valamennyi hallgatójának, oktatójának, megbízással foglalkoztatott óraadójának és egyéb alkalmazottainak jelen szabályzat szerint kell eljárnia az abban szabályozott ügyekkel összefüggő munkavégzése során. (4) Jelen TVSZ a 2011/-es tanév 1. félévének megkezdésekor lép hatályba. 2. A kreditrendszer alapfogalmai (1) A kreditpont (tanulmányi pont) egy tantárgy teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói összes munka mennyiségének mérőszáma. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges szintű teljesítésével lehetséges. A kreditpont értéke a megszerzett érdemjegytől független, de érvényesítésének előfeltétele a jelen szabályzat feltételeinek teljesítése. (2) Egy kreditpont 30 hallgatói tanulmányi munkaóra teljesítését jelenti. A hallgatói tanulmányi munka magába foglalja a tanórát (kontaktóra) és az önálló hallgatói munkát. (3) Kreditponttal csak értékelt számonkéréssel záruló tantárgyat lehet ellátni. Az értékelés 5-fokozatú skálán történik. Az értékelés módját a tantárgyi követelmények között kell szerepeltetni. (4) Egy félév teljesítéseként a félévben kötelezőnek meghirdetett kreditpontokon felül további 10 % kreditpont számolható el. A többlet kreditpontokért költségtérítést kötelező fizetni, melynek mértéke 1500 Ft/kreditpont. E többlet kreditpontok a tanulmányi átlag számításakor az adott félévben nem vehetők figyelembe. Amennyiben a felvehető kötelező, kötelezően válaszható, szabadon választható és az előző évben elhagyott tantárgyak kreditértéke meghaladja a maximálisan felvehető értéket, úgy azt a hallgatónak - számára kedvező módon - a következő félévben, illetve félévekben lehet elszámolni. 2

3 (5) A kreditrendszerben a végzettség megszerzéséhez megszabott időkorlátokon belül különböző tantárgycsoportokból meghatározott kreditpontot kell gyűjteni, valamint kritérium-követelményeket is kell teljesíteni. Az előtanulmányi rend és egyéb szabályok figyelembevételével, a választási lehetőségek felhasználásával a hallgató egyéni terv és ütemezés szerint is haladhat. Az ún. minimum kreditpont a kötelező tárgyak kreditpontjainak 50 %-a. A minimum kreditpont teljesítése alapfeltétele annak, hogy a hallgató a következő félévre beiratkozzon. (6) A kritérium-követelmény a képesítési követelményekben szereplő olyan kötelezően teljesítendő előírás, amelyhez nem tartozik kreditpont. Ilyen lehet a nyelvi követelmény, és egyéb, az adott szakhoz, tantárgyhoz kapcsolódó, a tanulmányi rendben meghatározott követelmény. Ha a hallgató az előírt kritérium-követelményt nem teljesítette, akkor a szakképzettséget igazoló oklevél (diploma) nem adható ki, illetve nem iratkozhat be a következő félévre. 3. A tanterv (1) A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a tanterv határozza meg. (2) Az adott szak tantervében kötelező, kötelezően válaszható és szabadon választható tantárgyak szerepelnek. A kötelező tantárgyak teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele, a kötelezően választható tantárgyak közül a tantervben megadott kreditpontnyi tantárgy felvétele és teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele, a szabadon választható tantárgyak a tanterv által konkrétan meg nem határozott olyan bármely egyetemi képzésben szereplő tantárgyak, amelyeket a képzésért felelős szak a 16. szerint befogad. a. A kötelező tantárgyak teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele, más tárggyal nem helyettesíthetők. b. A szabadon választható tantárgy a tanterv által konkrétan meg nem határozott, bármely, az OR-ZSE szakainak vagy más intézmény képzésében szereplő tantárgy lehet, amely elnyerte a meghirdetés jogát és amelyet az Egyetem befogadott. A szabadon választható tantárgyakból megszerezhető kreditpontok száma nem haladhatja meg a szak összes kreditpontjainak 6 %-át. (3) A modul a szak tantervének több tantárgyát tartalmazó, egymásra épülő egysége, vagy egymással egyenértékű, egymást helyettesítő egysége. (4) A hallgatók joga az adott szakon párhuzamosan meghirdetett szakirány modulok közötti választás. Az egy szakirány modult felvevő hallgatók száma korlátozható, a szakirány modul tantárgyainak meghirdetéséhez minimális hallgatói létszám jelentkezése írható elő. (5) A mintatanterv a tantervben szereplő tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előzetes követelményeknek, minden félévben 30 (+,-3) kreditet teljesít, és tanulmányi kötelezettségeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt fejezi be. (6) A mintatanterv megtalálható az OR-ZSE honlapján. (7) A mintatanterv tartalmazza oktatási időszakonkénti bontásban a. valamennyi kötelező és kötelezően választható tantárgyat, b. a tantárgy heti (vagy félévi) tanóraszámát és a hozzárendelt kreditpontokat, c. a számonkérés típusát (aláírás, gyakorlati jegy, szigorlati-, vagy vizsgajegy). 3

4 (8) A Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat előírásaitól eltérő tantárgyfelvétel semmis. (9) A heti maximális tanórák számát a szakleírások határozzák meg. 4 A tantárgyleírás (1) Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket, készségeket a tantárgyleírások tartalmazzák, melyeket a tárgyat oktató tanár készít el és a szakfelelős hagyja jóvá. A tantárgyleírásokat az egyetem az OR-ZSE honlapján közzéteszi. (2) A tantárgyleírás tartalmazza: a. a tantárgy megnevezését, b. a tantárgy kreditpontjait, kritérium jellegét, c. a tantárgy oktatásáért felelős oktatási szervezeti egység és oktató megnevezését, d. a heti (félévi) tanóraszámot, e. a tantárgy felvételének előzetes követelményét, f. a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának lehetőségét, g. az igazolás módját a foglalkozások és a vizsgán való távollét esetére, h. a félév végi számonkérés típusát (aláírás, gyakorlati jegy, szigorlati-, vagy vizsgajegy), i. a vizsgakövetelményeket, j. az osztályzat kialakításának módját, k. a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, l. a tantárgy tananyagának leírását, A tananyag leírása: az adott tantárgy keretén belül tárgyalt fontosabb témák, témacsoportok felsorolása szemeszterenként. m. a tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listáját, n. a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát. 5. Az oktatás időszakai A szorgalmi időszakban a hallgató tanórákon vesz részt és ezzel kapcsolatos feladatokat old meg. Vizsgát csak a 14. -ban foglaltak teljesítése esetén tehet. A szorgalmi időszak hossza 15 hét. A szorgalmi 4

5 időszakokat a vizsgaidőszakok követik. (1) A tanév időbeosztásáról tanévenként, - a zsidó felekezet ünnepeinek figyelembe vételével - a hallgatói képviselet (HÖK) véleményét kikérve, a rektor javaslatára a Rektori Tanács dönt. A rektor tanévenként a zsidó felekezet ünnepein kívül még 3 nap tanulmányi szünetet engedélyezhet. A tanulmányi szünet engedélyezése előtt a rektor a tanszékvezetőkkel egyeztet. 6. A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek (1) A tanulmányi és oktatási ügyekben az alábbi bizottságok járnak el: a. Tanulmányi Bizottság (TB) b. Oktatási és Kreditbizottság (OKB) (2) A TB állandó elnöke az oktatási rektorhelyettes. Oktató tagjait a Rektori Tanács választja meg, hallgató tagját a HÖK delegálja. A TB elnökből, két oktató tagból és egy hallgatóból áll. (3) A hallgatók tanulmányi ügyeiben első fokon a TB jár el, az oktatási szervezeti egység vezetője javaslatának kikérésével. Hatásköre: a. a kedvezményes tanulmányi rend (egyéni tanrend) engedélyezése, b. a megkezdett félév utólagosan passzív félévvé nyilvánítása, c. párhuzamos és részképzés engedélyezése, d. vizsga engedélyezése a vizsgaidőszakon kívüli időpontokban, e. méltányossági alapon adható kedvezmény, f. szakok, intézmények közötti átvétel, g. félév- és évhalasztás, törlés, elbocsátás, szakváltoztatás engedélyezése, h. áthallgatás, vendéghallgatás engedélyezése, i. visszavételi kérelmek elbírálása. (4) Bármely hallgató a HÖK-ön, illetve oktató az oktatási szervezeti egység vezetőjén keresztül a TB jogorvoslatát kérheti, ha véleménye szerint valamely tanulmányi ügy intézése nem a TVSZ-nek megfelelően történt. A kérelmeket a Tanulmányi osztályon kell leadni, ahol azokat iktatják. A TB a beadástól számított maximum 30 munkanap alatt köteles a kérelmek ügyében határozni. (5) A TB által első fokon hozott határozat ellen - annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül - a hallgató halasztó hatályú felülbírálati kérelmet terjeszthet elő. A TB határozatát kézbesítés útján kell közölni. A határozat közlésének napja a kézbesítés napja. A felülbírálati kérelmet a Rektori Hivatalba kell benyújtani. A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs. A felülbírálati kérelmet a rektor által létrehozott Felülbírálati Bizottság (FB) bírálja el a vonatkozó 5

6 felsőoktatási törvény adott bekezdéseiben foglaltaknak megfelelő másodfokú eljárásban, a beadástól számított 30 munkanapon belül. A FB az ülésen a kérelmezőt meghallgatja, amennyiben azonban a szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg és magát elfogadható indokkal előzetesen nem menti ki, a bizottság távollétében is meghozza döntését, melyet indokolást is tartalmazó határozatba foglal. A határozatban a hallgató figyelmét minden esetben fel kell hívni arra, hogy jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó szabályzati rendelkezések megsértésére hivatkozva a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül annak felülvizsgálatát a bíróságtól kérheti. (6) A Felülbírálati Bizottság határozata a közléssel (kézbesítéssel) jogerőssé válik. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató annak bírósági felülbírálatát kérte. A bíróságnak beadott felülbírálati kérelemről a beadással egyidejűleg a rektort is írásban értesíteni kell, hogy a végrehajtást felfüggessze. Ha a rektor erről nem, vagy későn értesül, a FB határozata végrehajtható. (7) A tantárgyak 16. szerinti befogadásáról a szakmai döntéseket az Oktatási és Kreditbizottsága (OKB) hozza. Az OKB konzultációs, szervezési és szabályozási kérdésekben döntés-előkészítő feladatokat is ellát. A Bizottság döntéseihez egyetemen belüli és kívüli szakértőket (szakfelelős, tanszékvezető, stb.) hívhat meg. (8) Az OKB tagjait az Egyetemi Tanács választja meg. Összetétele: egy fő elnök, két fő tag. Az OKB-nak a HÖK által delegált egy megfigyelő státusú, szavazati joggal nem rendelkező hallgató tagja van. (9) A szakfelelős a szak tartalmáért, a teljes képzési folyamatért felelős hatáskörrel rendelkező megbízott személy. A szakfelelős feladatai különösen: - elkészíti és aktualizálja az általa irányított képzés akkreditációs anyagát; - gondoskodik a mintatanterv közzétételéről; - elkészíti az általa irányított képzés félévi ütemtervét; - javaslatot tesz a tanszékvezetőknek az oktatók személyének kijelölésére; - jóváhagyja a tantárgyleírásokat; - koordinálja az oktatást; - ellenőrzi az általa irányított képzés oktatási folyamatát; - javaslattétel más szakon, illetve más intézményben teljesített tanulmányi kötelezettségek elismerésére. 7. Kedvezményes tanulmányi rend (Egyéni tanrend) (1) A kedvezményes tanulmányi rendet (egyéni tanrendet) a TB engedélyezheti a hallgató írásbeli kérvényére - amely tartalmazza a méltánylandó okokat - a szakfelelős véleményének kikérésével. (2) A kedvezményes tanulmányi rend (egyéni tanrend) akkor engedélyezhető, ha a hallgató méltánylandó okból nem tud a tantervben előírt módon tanulmányi kötelezettségének eleget tenni. A kedvezményes tanulmányi rend feltételes vagy feltétel nélküli felmentést jelenthet többek között a kötelező foglalkozások látogatása, vizsgák vizsgaidőszakon belül történő teljesítése alól, lehetőséget nyújthat évközi kötelezettségek szokásostól eltérő teljesítésére vagy azok kiváltására. A kedvezményes tanulmányi rend nem jelenthet felmentést a gyakorlati tárgyak követelményei alól, a képesítési követelményekben foglaltak, félév- vagy évzáró számonkérés, vizsga, kritérium-követelmény teljesítése, záróvizsga (vagy annak egy része) letétele, szakdolgozat megírása és megvédése alól. A kedvezményes tanulmányi rend 6

7 tantárgyanként külön feltételhez köthető. A kedvezményes tanulmányi rend szerint (egyéni tanrend szerint) tanuló hallgatónak a minimum kreditpontokat (15 kredit) meg kell szereznie félévenként. 8. A hallgatói jogviszony, beiratkozási kötelezettség (1) A hallgató az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemmel hallgatói jogviszonyban áll. A tanulmányok megkezdésére jogot szerzett hallgató köteles a tanulmányok első félévére beiratkozni. A hallgatói jogviszony e beiratkozással jön létre. A félévre történő beiratkozással a hallgató kinyilvánítja, hogy az Egyetem rá vonatkozó szabályait ismeri és betartja. Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. A hallgatói jogviszony a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig, illetve az adott tanévben a végbizonyítvány/abszolutórium megszerzését követő első záróvizsga-időszak utolsó napjáig tart. (2) A beiratkozás a beiratkozási időszakban történik. A beiratkozási időszak nem terjedhet túl az adott félév szorgalmi időszakának harmadik hetén. Ezen időponton túl beiratkozni csak kivételesen méltánylandó esetben, a Rektori Tanács engedélyével lehet. Ha a hallgató a beiratkozási kötelezettségét elmulasztja, féléve automatikusan passzív félévnek számít. Amennyiben a hallgató - külön jogszabályi rendelkezés alapján - tandíj, illetve költségtérítés fizetésre kötelezett, úgy e kötelezettség teljesítése a beiratkozás feltétele. (3) Vendéghallgatói jogviszony A vendéghallgatói jogviszony keretében résztanulmányokat lehet folytatni másik intézményben. Ehhez hozzá kell járulnia annak az intézménynek, ahol a jogviszony él (OR-ZSE). A kérelmet a Tanulmányi osztályra kell benyújtani, csatolva az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjének véleményét és a fogadó intézmény adott tárgyra vonatkozó tematikáját. A tanulmányokba való bekapcsolódás feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg. Más intézmény hallgatója - a Tanulmányi osztályra benyújtott kérelme alapján - az OR-ZSE képzésén vendéghallgatóvá válhat. A kérelemről a Tanulmányi Bizottság dönt. A vendéghallgatói jogviszony legalább egy félévig tart. A vendéghallgatóval kötendő képzési szerződésben a hallgató kérelmére és az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a Tanulmányi Bizottság a Tanulmányiés Vizsgaszabályzatban előírtaktól eltéréseket engedélyezhet (egyéni tanrend). A vendéghallgatónak ugyanolyan beiratkozási és egyéb kötelezettségi vannak, mint az ún. rendes hallgatónak. (Lásd részletesen: A vendéghallgatói jogviszony létesítésével kapcsolatos eljárási rendről c. mellékletben) (4) Az Egyetem előadásain jogviszonyon kívül - vendégként - is részt lehet venni. A részvételt a Tanulmányi osztályra benyújtott kérvény alapján - a tárgy előadójának beleegyezése alapján, melyet a Tanulmányi osztály kér meg - a rektor írásban engedélyezi. A hallgató a félévre való beiratkozást követően jogosult: a. az előmenetele szerint, a tanrendben meghatározott tantárgyakat felvenni és a felvett tárgyakból vizsgát tenni, b. az Egyetemnek a hallgatók számára hozzáférhető létesítményeit (könyvtár, kulturális létesítmények) látogatni, c. a hallgatói érdekvédelmi szolgáltatásokat igénybe venni, d. a TDK tagja lenni, e. a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító diákigazolványt igénybe venni, melynek érvényességét a 7

8 félévekre történő beiratkozáskor lehet meghosszabbíttatni, f. az Egyetem által nyújtott támogatásért folyamodni. (3) A beiratkozás a tantárgyak indexbe történő felvételével, a kitöltött leckekönyv leadásával történik meg. A leckekönyvet a Tanulmányi osztályon kell leadni, aláírás ellenében! (4) A beiratkozás alkalmával a hallgatónak be kell jegyezni a leckekönyvébe a tanterv által a. kötelezően előírt tantárgyakat, b. a kötelezően választható tantárgyakat, c. a szabadon választott tantárgyakat, d. az oktató nevét, e. a tantárgyak kódszámát és kreditpontjait. (5) A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett óráira való jelentkezés. Feltétele a tantárgy előzetes követelményeinek teljesítése. (6) Az adott félévben külföldi részképzésben részt vevő hallgató is köteles beiratkozni. (7) Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást követő félév, amikor a hallgató a tanévkezdést követő 60 napon túl is hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. (8) Különleges méltányosságot igénylő esetekben, a hallgatónak legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napjáig benyújtott kérelme alapján, a tanulmányok során egy alkalommal, a TB engedélyezheti az aktív félév passzívvá nyilvánítását. (9) A hallgató köteles a hallgatói információs rendszerben szereplő adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul bejelenteni. Az ennek elmulasztásából származó hátrány ellen jogorvoslatnak helye nincs. (10) A hallgatói jogviszony szünetel a. ha a hallgató a megadott határidőig nem iratkozott be (passzív félév), b. ha a fegyelmi eljárás alapján hallgatói jogviszonyát felfüggesztették. (11) A hallgatói jogviszony szünetelésének időszakában a hallgató a. a hallgatói normatívából juttatásban nem részesülhet, b. diákigazolványa nem érvényesíthető, c. a választás és választhatóság jogával nem élhet, azaz újabb beiratkozásig nem lehet tagja a HÖK-nek. (12) Korlátozott hallgatói jogviszony esetén a hallgatónak joga van a. a már felvett, de nem teljesített vizsga- vagy gyakorlati jegy megszerzésére, amennyiben a rendelkezésre álló kísérletek és a méltányosság lehetőségét nem használta már fel, b. a még hiányzó kötelező és kötelezően választható tantárgyak felvételére és követelményeinek teljesítésére a modulon belül egy alkalommal. 8

9 c. korlátozott hallgatói jogviszony esetén a hallgató diákigazolványa érvényesíthető. (13) Kérelme alapján a felvett személy tanulmányai megkezdésére legfeljebb kétévi halasztást kaphat. Halasztási szándékát a Tanulmányi osztályon írásban kell bejelenteni. A halasztási időszak elteltével a felvett személy külön felszólítás nélkül köteles beiratkozni. Ennek elmulasztása esetén a tanulmányok megkezdésére a jogot elveszti. (14) A tanulmányok folytatására jogot szerzett hallgató köteles a következő félévre beiratkozni, ha tanulmányait folytatni kívánja. Az érvényesen be nem iratkozott hallgató hallgatói jogviszonya szünetel (passzív félév). Két év szüneteltetés után a hallgatói névsorból törlésre kerül, amellyel a hallgatói jogviszony megszűnik, hacsak a hallgató kérelmére a TB nem engedélyezte a törlés mellőzését. A hallgatói jogviszony négy félévig történt szüneteltetést követően, különleges méltányosságot érdemlő okból legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbítható. (15) A hallgató bejelentésére a gyermekgondozási díj, illetve segély igénybevételének időtartamára évhalasztást kell engedélyezni, amely nem számít finanszírozott félévnek, illetve a hallgató szüneteltetheti hallgatói jogviszonyát. (16) A (13) és (15) bekezdésében meghatározott okok miatt bekövetkezett félév- és évhalasztás olyan passzív félévnek számít, amely nem tekintendő finanszírozottnak. (17) A hallgatói jogviszony megszűnik: a. elbocsátással, ha a kötelező, vagy kötelezően választandó tantárgyakból teljesített kreditek száma az első beiratkozását követő 4. aktív félév lezárásakor kevesebb, mint 60 kreditpont, b. elbocsátást kimondó jogerős fegyelmi határozattal, c. a hallgató kérelmére, d. a Felsőoktatási Törvényben meghatározott számú aktív félévet igénybe vette, és tanulmányait nem fejezte be, illetve ha a tanulmányok befejezéséhez szükséges félévek minimális száma a felhasznált félévekkel együtt meghaladná ezt a számot, e. elbocsátással, ha kötelező-tantárgy elhagyása miatt a hiányzó aláírást, illetve kreditpontokat legkésőbb a tantárgy újbóli meghirdetésének félévében sem tudta megszerezni. A hallgatói jogviszony megszűnéséről a hallgatót írásban kell értesíteni: Ezt a Tanulmányi osztály végzi a Tanulmányi Bizottság írásbeli határozata alapján (18) Amennyiben a hallgatói jogviszony elbocsátással, a (17) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján szűnt meg, és a hallgató új felvételi eljárás keretében újból felvételt nyer, korábbi tanulmányainak beszámítását nem kérheti. (19) Visszavétel: a.) A bek. b-e.) pontok alapján elbocsátott hallgató, az elbocsátó határozat jogerőre emelkedését követően - az elbocsátástól számított 3 éven belül - írásban kérheti tanulmányainak folytatását. b.) Visszavétel a tanulmányok ideje alatt csak egy alkalommal engedélyezhető. c.) A hallgatónak - visszavétel esetén - az elbocsátás előtt már hallgatott, de sikeres vizsgával le nem zárt tantárgyat újból fel kell vennie. d.) Az elbocsátás előtt igénybe vett kedvezmény, - amely a tanulmányok ideje alatt egyszer adható - a visszavétel után nem illeti meg a hallgatót. 9. Átvétel 9

10 (1) Az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemen a szakok között kérhető átvétel, de csak sikeresen befejezett első év után! Ennek minimális feltétele 30 kreditpont megszerzése. (2) Az OR-ZSE-n átvételre a szakok között kizárólag akkor van lehetőség, ha a teljesített tantárgyak programjai legalább 75 %-ban megegyeznek a szakon oktatott tantárgyak programjaival. Minden más esetben kizárólag a szakon tett, sikeres felvételi eljárás után kezdheti meg tanulmányait az új szakon. (3) A más szakon, karon vagy felsőoktatási intézményben teljesített tantárgyak befogadásáról, a megszerzett kreditpontok elismeréséről az OKB dönt a 16. szerint. 10. Párhuzamos képzés (1) Kérelme alapján más szak, vagy intézmény hallgatója felvehető az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemre a másik szakon folytatott tanulmányokkal egyidejű, azzal párhuzamos képzésre. A kérelmet a beiratkozási időszak végéig kell benyújtani a Tanulmányi osztályon. (2) A felvételről és a tanulmányok folytatásának feltételeiről a TB dönt. Az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemre párhuzamos képzésre a hallgató - az egyetem más szabályzatában meghatározott - díj fizetése ellenében iratkozhat be. (3) Az OR-ZSE hallgatója más szakon, intézményben is bekapcsolódhat párhuzamos képzésbe. A párhuzamosan végzett két szak közül az számít első (azaz államilag finanszírozott) szaknak, amelyre a hallgató először nyert felvételt az államilag finanszírozott keret terhére. Az OR-ZSE hallgatóját bejelentési kötelezettség terheli, amennyiben más felsőoktatási intézményben is folytat tanulmányokat. Más intézményben való képzést a beiratkozással egyidejűleg kell írásban bejelenteni a Tanulmányi osztályon A bejelentési kötelezettség elmulasztása anyagi és fegyelmi felelősségre vonással jár! 11. A részképzés (1) Kérelme alapján a hallgató adott időszakra engedélyt kaphat tanulmányai folytatására más hazai és külföldi egyetemen. (2) Az adott félévben külföldi részképzésben részt vevő hallgató is köteles beiratkozni a 7 szerint. (3) A részképzést a Tanulmányi Bizottság engedélyezi. Az engedély nélküli részképzést az egyetem nem ismeri el! A kérelemhez csatolni kell az illetékes oktatási szervezeti egység(ek) vezetőinek írásbeli véleményét arról, hogy a tárgy más hazai vagy külföldi egyetemen történő hallgatását vizsgával vagy vizsga nélkül engedélyezik-e. (4) A részképzés ideje alatt teljesítendő, illetve teljesített tantárgyak a részképzést megelőzően, illetve azt követően a 16. szerint fogadhatók be, teljesítésük kreditponttal ismerhető el. (5) A részképzésre engedélyt kapott hallgató esetében más hazai vagy külföldi egyetemen hallgatott tárgyak, vizsgák elismeréséről az OKB rendelkezik. Az erre vonatkozó kérelmeket - a részképzés engedélyezése előtt - a Tanulmányi osztályra kell benyújtani, minden esetben csatolva az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjének véleményét és a fogadó intézmény adott tárgyra vonatkozó tematikáját. Az OR-ZSE-n szigorlattal végződő tantárgyat teljes egészében nem lehet külföldi intézményben teljesíteni. 10

11 12. A tantárgyak meghirdetése és felvétele (1) A kötelező tantárgyak felvételét féléves bontásban a tantervminta - az általa rögzített sorrendben - szakonként határozza meg. (2) A Tanulmányi osztály az oktatási szervezeti egységek javaslata alapján az OR-ZSE honlapon közzéteszi a következő félév kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyainak listáját és tantárgyleírásait. (3) Ha egy felvett tantárgy kreditpontjait a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, egy későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti amennyiben az újra meghirdetésre kerül. Ha a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését a tantárgy oktatója aláírással igazolta, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben. (4) A szabadon választható tantárgyak felvételének szabályozása: a. A hálós tantervekben foglalt, a honlapunkon is szereplő csak összefoglaló néven megadott szabadon választható tantárgyakra a megkezdett félév első-második hetében kell jelentkeztetni a hallgatókat. A tantárgy csak megfelelő létszámú jelentkező esetében indítható. (minimum: 3-5 fő) b. A tantervekben meg nem jelenő, nem nevesített szabadon választható tantárgyak akkor hirdethetők meg, ha; - a tantárgyleírást az érintett tanszék vezetője jóváhagyta és azt aláírásával igazolta, - a tárgyat az illetékes szakfelelős befogadhatónak tartja és a megajánlandó kredit feltüntetésével az Oktatási és Kredit Bizottság elé terjeszti, amely azt elfogadja, - az illetékes tanszékvezető a tárgyhoz megfelelő oktatót tud biztosítani, - a Tanulmányi osztály a szakfelelős jóváhagyása után az így választott szabadon választható tantárgyat, az OKB jóváhagyó határozata alapján bevezetteti az illető hallgató indexébe, - szabadon választható tantárgyat csak a nem óraadói jogviszonnyal rendelkező (teljes, illetve részmunkaidős), minősített oktató (Phd, CSc, DSC) vagy dr. hirdethet meg. c. A Doktori Iskola keretei között meghirdetett és finanszírozott tantárgyakra valamennyi mesterszakunkról jelentkezhetnek hallgatók. (5) A jelentkezés és az indexbe felvétel a Tanulmányi osztályon lefektetett jelentkezési lapokon történhet. 13. Az ismeretek és gyakorlati képességek ellenőrzése, jelenlét a tanórákon (1) A tantárgyi követelmények teljesülésének értékelése ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); vagy aláírással történik.. (2) Az ismeretek ellenőrzése történhet: a. a szorgalmi időszakban a tanórán tett szóbeli vagy írásbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve tanórán kívüli munkával készített feladat értékelésével, b. gyakorlati jeggyel, c. kollokviummal, 11

12 d. szigorlattal, e. záróvizsgával (22. ). (4) Félév végi osztályzat adható a. félévközi jeggyel, mind elméleti, mind gyakorlati jellegű tantárgyak esetén, szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján, b. vizsgajeggyel, ekkor az érdemjegy megállapítása történhet csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján, vagy a félévközi ellenőrzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembe vételével, c. vizsgával végződő tantárgyból, amelynek előadásaihoz szeminárium (gyakorlat) is csatlakozik, továbbá az olyan tantárgyakból, amelyeknek a foglalkozásai csak szemináriumból (gyakorlatból) állnak, a tárgy oktatója a hallgatónak, az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye alapján osztályzatot ajánlhat meg. A megajánlott értékelést a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátását. (5) Ha a félévközi jegy megállapítása zárthelyi dolgozatok alapján történik, a szorgalmi időszakban kell lehetőséget biztosítani a sikertelen vagy meg nem írt zárthelyi dolgozatok pótlására egy alkalommal. (6) A vizsgával záruló tantárgy félévközi követelményeinek teljesítését a leckekönyvi aláírás igazolja. A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. Ha a hallgató olyan kötelezettségét nem teljesíti, mely a követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és a vizsgaidőszakban pótolható, úgy az adott tantárgyból a követelmény teljesítése legkésőbb a vizsgaidőszak második hetének végéig egy alkalommal külön eljárási díj befizetése mellett kísérelhető meg. (7) Az adott tárgyból a félév végi aláíráshoz a gyakorlatok vagy az előadások 75 %-án való részvétel szükséges. A félévvégi aláírás megtagadását a Tanulmányi osztály "az aláírás megtagadva" bejegyzéssel rögzíti a hallgató leckekönyvének megfelelő rovatában. A félévvégi aláírás megtagadása esetén a hallgató az adott tárgyból vizsgát nem tehet, mivel nem teljesítette a tantárgyi követelményeket. (8) Gyakorlati jegy írható elő, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából lehetséges és szükséges. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak a szorgalmi időszakban kell teljesítenie. Az "elégtelen" érdemjegy a tantárgy megismétlését vonja maga után. (9) Kollokvium valamely tantárgy egy oktatási időszakot átfogó anyagának számonkérése. Értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. (10) A szigorlat többszemeszteres tantárgy szintetizált ismeretanyagának számonkérése, letételére legkorábban a szigorlat anyagát jelentő tantárgyak utolsó vizsgája helyett, illetve az utolsó gyakorlati jegy helyett kerülhet sor. Értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. (11) A hallgató megszerzi a kreditpontot, ha az elégtelen érdemjegynél jobb érdemjegyet kap. (12) Az értékelés során megállapított érdemjegy ellen jogorvoslatnak helye nincs. (13) Tantárgyelhagyásnak minősül, ha a hallgató egy felvett tantárgy a. félévi aláírását nem szerzi meg, b. megszerzi az aláírást, de a vizsgán nem jelenik meg és a vizsgaidőszakban nem tesz kísérletet a vizsga letételére, c. a vizsgakövetelményeknek a megengedett számú ismétlő vizsgán sem tud eleget tenni (elégtelen osztályzat) az adott vizsgaidőszak ideje alatt. 12

13 (14 Tantárgy elhagyás miatt hiányzó aláírás ill. kreditpontok ismételt megszerzésének legkésőbbi időpontja a tantárgy újbóli meghirdetésének féléve. 14. A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidőszak (1) A vizsgák letételére a vizsgaidőszak szolgál, amely alatt a szorgalmi időszakhoz tartozó követelmények teljesítése csak rendkívüli esetekben [13. (6) és (7)], díjfizetési feltételhez kötve lehetséges. A vizsgaidőszak időtartama 5 hét. (2) A vizsgaidőszakban az oktatóknak három vizsgaidőpontot kell biztosítaniuk. a harmadik vizsgaidőpontot a vizsgaidőszak utolsó hetében kell kijelölni és ekkor csak ismétlő vizsga vagy szigorlat tehető. Az ismétlő vizsgát leghamarabb a sikertelen vizsgát követő 3. naptári napon, az ismétlő szigorlatot leghamarabb a sikertelen szigorlatot követő 5. naptári napon lehet letenni. (3) A vizsgaidőpontokat a vizsgaidőszak előtt legalább egy héttel a hallgatók tudomására kell hozni. A vizsgára jelentkezés és a vizsgamódosítás a Tanulmányi osztályon (TO) kihelyezett jelentkezési lapokon történik. Egy tárgyból egy időben csak egy vizsgaidőpontra lehet jelentkezni. Több időpontra történt jelentkezés a vizsgáztatásból való kizárást vonja maga után! Amennyiben a hallgató a vizsgán, vagy szigorlaton önhibájából nem jelenik meg, vizsgája, vagy szigorlata sikertelen és a vizsgáztató köteles az "elégtelen" osztályzatot a hallgató leckekönyvébe osztályzatot bejegyezni. (4) A szigorlatra egy vizsgaidőpontot kell megadni és azt legalább kéttagú vizsgabizottság előtt kell letenni. (5) Leckekönyv nélkül a hallgató nem vizsgázhat. A leckekönyveket (index) az előírt aláírások és gyakorlati jegyek beíratása céljából a hallgatók a félév befejezése előtt két héttel fel kell venniük, majd az összes aláírás és gyakorlati jegy megszerzése után a Tanulmányi osztályra le kell adniuk. A TO. "vizsgára bocsátva", vagy "az aláírás megtagadva" bejegyzéssel a vizsgaidőszak megkezdése előtt a hallgatók számára lehetővé teszi a bejegyzéssel ellátott index ismételt felvételét. (6) A vizsga csak akkor tehető le, ha a leckekönyvben az adott tantárgy félévközi követelményének teljesítése aláírással igazolt. (7) A szóbeli vizsgák az oktatók és hallgatók számára nyilvánosak. A nyilvánosságot a rektor, vagy az oktatási rektorhelyettes korlátozhatja. (8) A vizsgák kiírásáért és a kiírt vizsgák megtartásáért az illetékes tanszék a felelős. (9) A megkezdett - tételhúzástól, illetve a gyakorlati vizsga megkezdésétől számított - számonkérés sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az "elégtelen" osztályzatot a hallgató leckekönyvébe bejegyezni. (10) A hallgató a sikertelen vizsga kijavítását két alkalommal kísérelheti meg az adott vizsgaidőszakban az előre megadott vizsgaidőpontok igénybevételével. (11) A hallgató tanszékvezetőhöz benyújtott kérésére az ismétlő vizsgát más oktató vagy bizottság előtt teheti le. (12) Sikeres vizsga/szigorlat javítása csak a vizsgaidőszakban, egy alkalommal, összesen kettő tantárgyból, a meghirdetett időpontban, a Tanulmányi osztályon váltott vizsgajegy bemutatásával lehetséges. (13) A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói 13

14 jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. A kedvezményről a TB jogosult dönteni a hallgató írásbeli kérésére a jogosultságot igazoló dokumentum benyújtása mellett. 15. A tanulmányi eredmény nyilvántartása, mutatószámai (1) A hallgató az adott félévre vonatkozó tantárgyakat már tartalmazó leckekönyvét (index) a vizsgaidőszak befejezését követő három héten belül (Lásd: 7. (2)) köteles leadni a Tanulmányi osztályra. (2) A hallgató tanulmányi eredményét a leckekönyvbe és a hallgatói információs rendszerbe írják be az arra jogosult adminisztrátor. A leckekönyv közokirat. A hallgatói információs rendszerben lévő adatok a leckekönyv hiteles másolatai. A leckekönyvbe és a hallgatói információs rendszerbe történő bármilyen illetéktelen bejegyzés okirat hamisításnak minősül és törvényi jogkövetkezményeket von maga után. (3) A hallgató tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditpontok száma fejezi ki. (4) A tanulmányi munka mennyiségét és minőségét a tantárgy elsajátításához szükséges hallgatói munkaórát (kreditérték), az elért teljesítményt (érdemjegy), valamint a vállalt és a teljesített tantárgyak arányát összességében beszámító korrigált kreditindex fejezi ki. Σ(osztályzat * kreditpont) Kreditindex = kreditindex * teljesített kredit összesen korrigált kreditindex = vállalt kredit összesen (5) A befogadott tantárgy eredménye beszámítandó a súlyozott átlagba, kivéve, ha azt a hallgató a szakmai képzéshez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon választott tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel. A korrigált kreditindex egy félévre vonatkozik. Az adott félévi ösztöndíjak megállapításának alapja az előző félévi korrigált kreditindex, melyet a Tanulmányi osztály bocsát a HÖK rendelkezésére. (6) A hallgató leckekönyvébe a félév lezárásakor be kell jegyezni a félév során szerzett kreditpontok összegét, valamint a korrigált kreditindexet. Az OR-ZSE-n a hallgató teljesítményének nyomon követésére négy befejezett félév után a Tanulmányi osztály a hallgató tudomására hozza az addig teljesített kreditek összegét, a tanulmányainak befejezéséhez szükséges kreditpontokhoz való viszonyítás érdekében. 14

15 16. A helyettesítő és szabadon választható tantárgyak befogadása (1) Más szakon, vagy intézményben meghirdetett tantárgy befogadása a tantárgyhoz tartozó kreditpont megállapítását és a tantárgy más tantárggyal (vagy tantárgyakkal) való helyettesíthetőségének, illetve más tantárgyaktól való különbözőségének megállapítását jelenti. (2) Valamely tantárgy(ak) egy másikkal helyettesíthető(k), ha a helyettesítő tantárgy(ak) (össz)kreditpontjainak száma nem kisebb a helyettesített tantárgy(ak) (össz)kreditpontjainál, programja legalább 75 %-ban megfelel a helyettesített tantárgy programjának. (3) Valamely tantárgy egy másiktól akkor különbözik, ha programjukban több, mint 25 %-ban eltérnek egymástól. (4) Tantervhez kapcsolódó követelmény teljesítéséhez csak olyan tantárgy vehető figyelembe, amely különbözik a teljesítéshez már figyelembe vett valamennyi tantárgytól. (5) A hallgató adott félévre történő beiratkozását megelőzően legalább két héttel a TVSZ-ben leírt módon kérheti a szaktól a más szakon, felsőoktatási intézményben teljesítendő felvett vagy korábban teljesített tantárgy(ak) befogadását. A befogadásról szóló döntést az (1) és (4) bekezdések figyelembevételével az OKB hozza. A Bizottság a hozzá benyújtott kérelmeket olyan határidővel bírálja el, hogy a befogadást kérelmező hallgató a döntés figyelembevételével állíthassa össze a következő féléves tanrendjét. Az (5) pontban leírtak szerinti tantárgy befogadásra vonatkozó kérelmeket az Oktatási és Kreditbizottsághoz címezve, a Tanulmányi osztályra kell benyújtani, minden esetben csatolva az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjének véleményét és a fogadó intézet tárgyra vonatkozó tematikáját. (6) Az OR-ZSE-n az egyes szakokon kölcsönösen elismerik a meghirdetett tantárgyak kreditpont-értékét. Szabadon választható tantárgyként bármely, az OR-ZSE-n meghirdetett tárgy felvehető, figyelembe véve a (4) bekezdésben foglaltakat. (7) Ha helyettesítő tantárgyhoz a tantervnek megfelelő kreditpont hozzárendelhető, akkor a helyettesítő tantárgyhoz kapcsolódóan szerzett érdemjegyet kell elfogadni. (8) Amennyiben a hallgatónak komplex B2 fokozatú (középfokú) ivrit (modern héber) vagy bibliai héber nyelvvizsgája van, kérheti nyelvvizsgájának a kötelező ivrit- vagy bibliai héber nyelv kreditjeire való konvertálását (kreditnek történő elfogadását) és a nyelvórák látogatása alóli felmentését. Ez nem vonatkozik a szabadon választható nyelvórákra! (9) Az ivrit (modern héber) és a bibliai héber komplex B2 fokozatú (középfokú) nyelvvizsgát minden esetben jeles érdemjeggyel kell befogadni. 17. Szakmai gyakorlatok Az Egyetem Rabbiképző Szakának hallgatói, ha abszolutóriumot szereztek (azaz: összes vizsgáikat, illetve szigorlataikat eredményesen abszolválták), az ún. rabbivizsgára bocsáthatók. Ebben az időszakban - a rabbivizsga letételéig, de legalább két félévig - kötelesek zsinagógai vagy hitközségi gyakorlatot teljesíteni. A gyakorlat színhelyét a Rektori Tanács jelöli ki. A zsinagógai gyakorlat alól felmentés nem adható, nem teljesítése esetén a jelölt rabbivizsgára nem bocsátható. 15

16 18. Az abszolutórium (végbizonyítvány) (1) Az abszolutórium minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a záróvizsga, szakdolgozat, valamint a képesítési követelményekben meghatározott nyelvvizsga kivételével a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tett. Igazolja a kritérium-követelmények teljesítését, illetve a képesítési követelményekben meghatározott (a kötelező és kötelezően választható tárgyak) összes kreditpont - kivéve a diplomamunkához rendelt kreditpont -megszerzését. Az abszolutóriumot a képzés utolsó félévének befejezése, illetve az indexek leadása után a Tanulmányi osztály írja be az indexbe. (2) A végbizonyítványt, amely végzettséget, szakképzettséget nem igazol, a rektor írja alá. 19. A szakdolgozat (1) A hallgatónak a szakképzettségét igazoló oklevél (diploma) megszerzéséhez szakdolgozatot kell készítenie. Ez összetett egyéni feladat, amely a megszerzett tudás szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg. A szakdolgozat célja: a szakokhoz tartozó tudományterületek bármely problémakörének önálló tudományos feldolgozása révén elősegíteni, hogy a hallgató szakmai tevékenység során fejlessze lényegmegragadó képességét, elsajátítsa a könyvtárhasználat és irodalomkutatás módszereit, és képes legyen véleményét tömören és szabatosan megfogalmazni. (2) A szakdolgozat készítés vizsgajeggyel végződő, meghatározott kreditet érő, kötelezően választandó tantárgy. (3) A szakdolgozat készítését konzulens irányítja. A konzulens az egyetem oktatója, illetve rektori engedéllyel külső szakember lehet. A konzulens csak jogviszonnyal rendelkező (teljes, illetve részmunkaidős), minősített oktató (Phd, Csc, Dsc) vagy dr. lehet, akit a tanszékvezető kér fel erre a feladatra. (4) A szakdolgozatot a konzulens aláírja és egy érdemjegyet ad a dolgozatra a szöveges értékelésen kívül. (lásd a mellékletek között). Az aláírást megszerzi a hallgató, ha a dolgozatot határidőre beadta és azt a konzulens legalább elégségesre minősítette. Elégtelen minősítéssel a hallgató nem bocsátható záróvizsgára. Ennek tényéről a TO értesíti a hallgatót. (5) A szakdolgozatot bírálatra ki kell adni az opponens(ek)nek. Opponens csak minősített oktató (Phd, Csc, Dsc) vagy dr. lehet, akit a tanszékvezető kér fel. Az opponens(ek) egy(-egy) érdemjegyet ad(nak) a dolgozatra a szöveges értékelésen kívül. (lásd a Mellékletek között) A bírálatokat legkésőbb 1 héttel a szakdolgozat védése előtt jelölt rendelkezésére kell bocsátani. A szakdolgozat értékelése 1-5 fokozatú osztályzattal történik. A szakdolgozat megvédése Záróvizsga Bizottság előtt történik. (6) A szakdolgozat témákat az illetékes szak határozza meg, és az OR-ZSE honlapján közzé teszi. A hallgatók ezek közül választhatnak, de saját, a kiírásban nem szereplő témát is választhatnak a szakfelelős jóváhagyásával. A hallgató a végzést megelőző félév első hónapjának végéig köteles szakdolgozati témát és konzulenst választani! A konzulens a hallgató témaválasztását aláírásával igazolja. A témaválasztó lapot, mint okmányt, a hallgató a Tanulmányi osztályon köteles leadni átvételi aláírás ellenében. Szakdolgozat és konzulens választási problémák esetén a szakfelelős ad segítséget. A szakdolgozat formája az OR-ZSE honlapján és e Szabályzat mellékleteként is megtalálható. A hallgató legalább három alkalommal köteles konzulensével a szakdolgozatával kapcsolatban konzultálni, melyet a 16

17 konzulens aláírásával igazol. Ennél kevesebb számú konzultáció esetén a konzulens a szakdolgozatot nem írhatja alá és nem minősítheti. Az elkészült szakdolgozatot a végzés évében, a vizsgaidőszakot megelőző hónap első napjáig kell a Tanulmányi osztályon benyújtani három nyomtatott (2 db köttetett, 1 db spirálozott) példányban + 1 cdn/dvd-n átvételi aláírás ellenében. A szakdolgozat és az értékelést igazoló dokumentumok egy példánya a tanszéknél marad, egy példányát a könyvtárban kell megőrizni. A Tanulmányi osztály gondoskodik arról, hogy a Záróvizsga Bizottság tagjai a szakdolgozatot, annak írásos kiértékelését és a szakdolgozat minősítésre vonatkozó javaslatokat a záróvizsgán kézhez kapják. A Záróvizsga Bizottság tagjai a záróvizsgán a szakdolgozattal kapcsolatban kérdéseket tehetnek fel, és egy osztályzatot adnak a szakdolgozat védésére. 20. A záróvizsga (ZV) (1) A záróvizsga az ismereteknek és a gyakorlati képességeknek a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás (készség) ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek a Záróvizsga Bizottság előtt arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket összefüggéseiben érti, és alkalmazni tudja. (2) A rektor szemeszterenként és szakonként egy záróvizsga időszakot jelöl ki. A záróvizsgát csak a kijelölt záróvizsga időszakban lehet letenni. (3) A Záróvizsga Bizottságnak az elnökön és a szakfelelősön kívül legalább két tagja van. Az elnök és a tagok csak minősített oktatók (Phd, Csc, Dsc), vagy dr. lehetnek. (4) A Záróvizsga Bizottságot a rektor bízza meg az adott vizsgaidőszakra. (5) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A Záróvizsga Bizottság a vizsgatárgyak osztályzatát, illetve az oklevél minősítését zárt tanácskozás keretében állapítja meg. A záróvizsga befejezésekor a bizottság elnöke az eredményeket kihirdeti. A szakdolgozatra egy jegyet ad a konzulens, egy(-egy) jegyet az opponens(ek) és egy jegyet ad a Záróvizsga Bizottság a szakdolgozat védésére. A 3, illetve a 4 érdemjegy számtani átlaga adja a szakdolgozat érdemjegyét. (6) Sikeres a záróvizsga, ha a vizsgatárgyak és a szakdolgozat minősítése is legalább elégséges. Sikeres záróvizsga nem javítható. (7) El nem fogadott szakdolgozat esetén a jelölt záróvizsgára nem bocsátható. A pótlás feltételeit és legkorábbi határidejét a tanszék véleménye alapján a rektor állapítja meg. Elégtelen szakdolgozatot javítani csak egy alkalommal lehet. (8) Amennyiben valamelyik záróvizsga tantárgy vizsgajegye elégtelen volt, a jelöltnek az ismételt záróvizsgán csak abból a záróvizsgatárgyból kell ismétlő vizsgát tennie, amely az első alkalommal sikertelen volt. Ez a záróvizsga egyszer ismételhető. Ismétlő záróvizsga csak a következő záróvizsga időszak(ok)ban tehető. A záróvizsgához kreditpont nem rendelhető. Az ismételt záróvizsga térítésköteles. (9) Ha a hallgató a záróvizsgáját nem teljesíti, azt a hallgatói jogviszony megszűnését követő bármely záróvizsga-időszakban megkísérelheti. A záróvizsga későbbi időpontban történő letételekor a vizsgázó különbözeti vizsgára nem kötelezhető, azonban a záróvizsgát a vizsga időpontjában hatályos képesítési követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján kell teljesítenie. 17

18 A záróvizsgára bocsátás feltételei: a. a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése, b. a szakdolgozat elkészítése, benyújtása és legalább elégséges érdemjegyre történt értékelése. A záróvizsga a) szakdolgozat megvédéséből; b) a képesítési követelményekben előírt írásbeli vagy/és szóbeli vizsgából áll. (10) Az oklevél kiadásának feltétele BA szakon: ivrit (modern héber), vagy angol, vagy német, vagy francia, vagy spanyol, vagy olasz, vagy portugál, vagy orosz nyelvből komplex "B2" államilag elismert nyelvvizsga meglétének igazolása. (11) Az oklevél kiadásának feltétele MA szakon: ivrit (modern héber), vagy angol, vagy német, vagy francia, vagy spanyol, vagy olasz, vagy portugál, vagy orosz nyelvből komplex "B2" és egy másik nyelvből komplex "B1" államilag elismert nyelvvizsga meglétének igazolása. (12) A nyelvvizsga meglétét az eredeti nyelvvizsga bizonyítvány vagy hitelesített másolata bemutatásával kell igazolni. (13) A nyelvvizsga követelménye alól mentesülnek azok a hallgatók, akik a beiratkozás évében legalább a 40. életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. 21. Az oklevél (diploma) (1) Sikeres záróvizsga és az előírt nyelvvizsgá(k)teljesítésének igazolását követő 30 napon belül az Egyetem kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére. Az oklevél közokirat, mely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését, az oklevélben megnevezett szakon. Az oklevél (diploma) tartalmát a törvényi előírások határozzák meg. Az oklevelet a rektor, és a Záróvizsga Bizottság elnöke írja alá. (2) Az oklevél átvételét a végzett aláírásával igazolja. (3) Az oklevél (diploma) minősítésének alapjául a 0,01-ra kerekített tanulmányi átlag szolgál. Ötfokozatú minősítés esetén: 1. 4,51-5,00 : kiváló 2. 3,51-4,50 : jó 3. 2,51-3,50 : közepes 4. 2,00-2,50 : elégséges (4) Az oklevelet magyar nyelven kell kiállítani évtől magyar és angol nyelvű oklevélmelléklet kiadása kötelező, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekről ad tájékoztatást. Más nyelvű mellékletért más szabályzat szerinti díj fizetendő. Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének (illetőleg a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott vezetőnek) és a záróvizsga-bizottság elnökének eredeti aláírását, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatát. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott vezető is aláírhatja az oklevelet. A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata további - a személyes adatok körébe nem tartozó - adatok feltüntetését írhatja elő. A kiadott oklevelekről központi nyilvántartást kell vezetni.(ftv.). 18

19 A diploma minősítésének kiszámítási módja: SZI + D + I + Σ Sz DM = K ahol: DM= a diploma minősítésének alapjául szolgáló szám SZI = a szigorlatok osztályzatainak számtani átlaga (egy szám), D = a szakdolgozat (5-ös fokozatú) osztályzata, (egy szám) I = az írásbeli vizsga osztályzata (az írásbeli vizsgák számtani átlaga, egy szám, ahol nincs írásbeli, ott értéke 0) Σ Sz = a szóbeli vizsgák osztályzata (egyenként, összeadva) K = a számlálóban lévő tételek száma 22. Az intézmény tájékoztatási, tanácsadási kötelezettsége (1) Az oktatási rektorhelyettesnek gondoskodnia kell arról, hogy a tanulmányait megkezdő hallgató beiratkozása alkalmával hozzájusson a TVSZ-hez, valamint felhívni figyelmét az OR-ZSE honlapján lévő tájékozatatókra, szabályzatokra. (2) Az oktatási rektorhelyettesnek gondoskodnia kell arról, hogy tájékoztató álljon a hallgatók rendelkezésére, az egyetem honlapján a szakokról és a szabályzatokról. 23. Értelmező rendelkezések (1) Hallgató: az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló személy. (2) Tanterv: az egyes szakokra vonatkozóan meghatározza a részletes oktatási és képzési követelményeket, a képzés tartalmi struktúráját, különösen a képzési szakaszokat ezek egymásra épülésének rendjét (a képzési folyamatban elfoglalt helyüket tanulmányi félévben kifejezve), az egyes tantárgyakból előírt tanegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati tanórák (kontaktórák), az ismeretelsajátítás ellenőrzésének rendszerét (aláírás, gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat), a tanegységekhez rendelt kreditértékeket. (3) Mintatanterv: egy adott szak elvégzéséhez javasolt, az előtanulmányi követelményekre figyelemmel ajánlott tantárgyfelvételi rend, melytől a hallgató a szabályzat keretein belül eltérhet. A mintatanterv félévenként átlagosan 30 kredit értékű tantárgyat tartalmaz. (4) Előtanulmányi rend: Az egyes tanegységekre (modul, tantárgy, kurzus) vonatkoztatva meghatározza, hogy a tanegység felvételének mely tanegységek követelményeinek teljesítése (kreditértékének megszerzése) a feltétele. E feltételek teljesítésének hiányában a tanegység nem vehető fel. (5) Kredit: tanulmányi pont, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegységére. Egy kredit 30 óra hallgatói tanulmányi munkaidőt jelent. (6) Hallgatói tanulmányi munkaidő: a kredit alapja, az átlagos körülmények között, az átlagos teljesítménnyel tanuló hallgató részéről a tanulmányi követelmények teljesítésére fordítandó, elismert időtartam, amely tanórákból (kontakt óra) és egyéni tanulmányi munkaórákból tevődik össze. (7) Kreditallokáció: a tantervben szereplő tantárgyhoz, tanulmányi kötelezettség teljesítéséhez kreditek (kreditpontok) hozzárendelése, az átlagosan szükséges összes hallgatói tanulmányi munkaidő-ráfordítás alapján. (8) Tanóra (kontaktóra): a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez oktató közreműködését igénylő idő alapegysége. A tanóra típusai: előadás, gyakorlat, (tantermi, laboratóriumi, külső intézményben végzett, területi). Egy tanóra időtartama 45 perc. 19

20 Gyakorlatnak tekintjük azt az oktatási formát, ahol valamely tárgy készségszintű elemeinek begyakorlása vagy begyakoroltatása folyik. Szeminárium az az oktatási forma, amelyben a hallgatók kis létszámú csoportokban aktívan, a tanárral történő intenzív kommunikáció lehetőségét kihasználva tanulnak egy teljes tantárgyat vagy annak egy részét. Előadás: olyan, tanrendben szereplő tanóra, amelyen elsősorban az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását. Kötelező tantárgy: Az adott szak képzési céljainak megfelelően, a diploma megszerzéséhez szükséges törzsanyagot magában foglaló, kreditponttal rendelkező tantárgy. Kötelezően választható tantárgy: A diploma megszerzéséhez szükséges törzsanyagot tartalmazó, a szakirányt formáló, több tantárgy közül választható, kreditponttal rendelkező tantárgy. Szabadon választható tantárgy: az adott szak képzési céljaihoz nem kapcsolható, az intézmény tantárgykínálati listájából szabadon választott kreditponttal rendelkező tárgy. Kritérium-követelmény: a tanulmányok valamely szakaszának megkezdéséhez vagy folytatásához, valamely tárgy felvételéhez, a záróvizsgára bocsátáshoz, illetve az oklevél megszerzéséhez kapcsolt, az Egyetem vallási jellegéből adódó, a minőséget szolgáló vagy a tanulmányok túlzott elhúzódását megakadályozó feltétel. Kritériumtárgy: kritérium-követelményt képező olyan tantárgy vagy egyéb tanulmányi követelmény, melyhez kredit nincs rendelve. (9) Egyéni tanulmányi munkaóra: a hallgató egyéni tanulmányi munkára fordított idejének alapegysége. Ebbe a könyvtárban eltöltött idő, az otthoni tanulással eltöltött idő, általában minden, oktató közreműködése nélkül tanulásra fordított idő beleszámít. (10) Kreditátvitel: a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatban rögzített folyamat, amelynek során egy előzetesen teljesített tantárgy, illetve ismeretanyag, képesség a tantervi tanulmányi kötelezettségek során figyelembevételre (beszámításra) kerül. Ez egy vagy több tantárgy alóli teljes vagy részbeni felmentés útján, feltétellel vagy a nélkül, az elismert kreditpontok jóváírásával történik. (11) Kredithalmozás (kreditakkumuláció): kreditek gyűjtése, melynek során a korábban szerzett kreditekhez hozzáadódnak a később szerzett kreditek, egészen addig, amíg a hallgató az összes, oklevél megszerzéséhez szükséges számú krediteket meg nem szerzi. (12) Áthallgatás: a hallgató a képzési tantervben megkövetelt tudást az egyetem egy másik szaka hallgatói számára oktatott tárgy teljesítése során szerzi meg. Alapképzés (BA): A többciklusú, lineáris képzési rendszer első képzési ciklusa, amelyben megszerzett alapfokozat (bachelor; a továbbiakban: alapfokozat) végzettséget tanúsít és szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá felkészít a képzési rendszer második, mesterképzési ciklusába történő belépésre. Mesterképzés (MA): A többciklusú, lineáris képzési rendszer második képzési ciklusa, mely mesterfokozat végzettséget tanúsít és annak megfelelő szakképzettséget ad. (15) Párhuzamos képzés: a hallgató az egyetem valamely szakán folyó alapképzésben és egyidejűleg ugyanazon egyetem másik szakán, vagy egy másik egyetem valamely szakán folyó alapképzésben vesz részt. Részidős képzés: A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama kivéve a szakirányú továbbképzést a teljes idejű képzés tanóráinak (félévenként legalább háromszáz tanóra) legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. A szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet. (16) Tananyag: egy tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek azon köre, amely az oktatás, a kredit megszerzésének alapját és a számonkérés tárgyát képezi és a kreditbeszámítás alapját jelenti. (17) Tantárgyi követelmények: a tantárgy teljesítéséhez kapcsolódó, a szak, illetve az illetékes tanszék által előírt követelmények. (18) Tantárgyleírás: egy tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyagot, valamint a tantárgy teljesítésének általános és speciális feltételeit tartalmazó leírás. (19) Félév: az oktatás időben kifejezett, általában 21 hetes egysége, mely magában foglalja a 15 hetes szorgalmi időszakot és a vizsgaidőszakot. (20) Aktív félév: az első beiratkozást követő valamennyi félév, melyre a hallgató beiratkozik és a hallgatói jogviszony a beiratkozás utáni 60. napon még fennáll. A félév akkor is aktív, ha eredménytelen, azaz nincsen sikeresen lezárva. (21) Passzív félév: az a félév, melyre a hallgató nem iratkozik be, vagy a beiratkozást követő 60 napon belül tanulmányait megszakítja. A hallgatói jogviszony ilyenkor szünetel. A passzív félév nem számít a 20