A Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtása
|
|
- Anna Balog
- 2 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 C 188 E/30 Az Európai Unió Hivatalos Lapja A Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtása P7_TA(2011)0065 Az Európai Parlament február 17-i állásfoglalása a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásáról (2012/C 188 E/06) Az Európai Parlament, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikkére, tekintettel a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásáról szóló, Bizottsághoz intézett szóbeli választ igénylő kérdésekre (O-00014/ B7-0011/2011 és O-00029/ B7-0013/2011), tekintettel a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiáról szóló, január 21-i állásfoglalására ( 1 ), tekintettel az Európai Unió Duna-régióra vonatkozó stratégiájáról szóló, december 8-i bizottsági közleményre (COM(2010)0715) és cselekvési tervre (SEC(2010)1489), tekintettel a balti-tengeri régióra vonatkozó európai uniós stratégiára (COM(2009)0248), tekintettel a június i Európai Tanácsra, amely felszólította a Bizottságot, hogy 2010-re dolgozza ki a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiát, tekintettel a területi kohézióról és a kohéziós politika jövőbeli reformjáról szóló vita állásáról szóló zöld könyvről készült, március 24-i állásfoglalására ( 2 ), tekintettel október 26-i állásfoglalására a belvízi szállítás előmozdításáról: a NAIADES integrált európai cselekvési program a belvízi szállítás érdekében ( 3 ), tekintettel a Régiók Bizottsága A Duna-medencével foglalkozó uniós stratégia című, októberi véleményére, tekintettel a Régiók Bizottságának A Régiók Bizottsága többszintű kormányzásról szóló fehér könyve című véleményére (CdR 89/2009), tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Makrorégiók közötti együttműködés A baltitengeri stratégia más európai makrorégiókra való kiterjesztése című véleményére (ECO/251), tekintettel a Tanács munkaprogramjára, amelyet a spanyol, a belga és a magyar elnökség állított össze, tekintettel a környezetvédelemről szóló Espoo-i, Aarhusi és Berni Egyezményre, tekintettel a vízügyi keretirányelvre és a Helsinki Egyezményre, ( 1 ) HL C 305. E, , 14. o. ( 2 ) HL C 117. E, , 65. o. ( 3 ) HL C 313. E, , 443. o.
2 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 188 E/31 tekintettel a dunai hajózás rendjéről szóló Belgrádi Egyezményre, tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére, A. mivel a Lisszaboni Szerződés a területi kohéziót az Európai Unió céljaként ismeri el (EUSZ 3. cikke); B. mivel a makroregionális stratégiák célja a meglévő erőforrások jobb kihasználása a területfejlesztési kérdések megoldása és a közös kihívásokra adandó közös válaszok megtalálása érdekében; C. mivel a regionális politika hatékonyságának növelése érdekében támogatni kell és tovább kell fejleszteni az integrált megközelítés koncepcióját, beleértve az uniós szintű stratégiákként szolgáló makroregionális stratégiák létrehozását; D. mivel a Balti-tengerre vonatkozó stratégia modellként szolgál az európai uniós politikák és finanszírozás egyedi kritériumok alapján meghatározott geopolitikai területi egységeken makrorégiókon belüli koordinálásához; E. mivel a 14 EU-n belüli és azon kívüli európai országot Németországot, Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot, Szlovéniát, Magyarországot, Romániát, Bulgáriát, Horvátországot, Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Moldovát és Ukrajnát és 115 millió embert magában foglaló Duna-régió olyan terület, ahol fokozott szinergiákat lehet kialakítani a különféle európai uniós szakpolitikák a kohéziós politika, a közlekedés- és gazdaságpolitika, az energiapolitika, a környezetpolitika, valamint a bővítési és a szomszédsági politika között; F. mivel a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégiának ezért össze kell hangolnia és ötvöznie kell a gazdasági, környezetvédelmi, szociális és kulturális elemeket; G. mivel e stratégiának jelentősen hozzá kellene járulnia a többszintű kormányzás javításához és a Dunarégióban működő partnerek és civil társadalom részvételének erősítéséhez, és mivel az elősegítené a régióban a jólétet, a fenntartható fejlődést, a munkahelyteremtést és a biztonságot; H. mivel a Duna-régió Európa nyugati és keleti felét egyesítő, fontos történelmi átjáró; I. mivel az egymást követő bővítések eredményeként a Duna szinte az Európai Unió belső vízi útjává vált, és a Duna-régió jelentős szerepet játszhat a bővítés óta bekövetkezett változások láthatóvá tételében; J. mivel a Duna-régió heterogén gazdasági kapacitásokkal rendelkező, összekapcsolt makrorégiót alkot; K. mivel a Duna-régió gazdasági fejlődése jelentősen növelni fogja e makrorégió gazdasági jólétét, és ösztönzőleg hat a foglalkoztatásra; L. mivel ha a Duna-régiót egyetlen makrorégiónak tekintenék, az elősegítené a gazdasági teljesítmény terén jelentkező regionális eltérések áthidalását és az integrált fejlődés fenntartását; M. mivel a Duna-delta és Budapest, ideértve a Duna két partját 1991 óta az UNESCO világörökség része, és a Duna-régióban a Natura 2000 hálózat keretében számos különleges természetvédelmi terület és különleges természetmegőrzési terület található; mivel a Duna és a Duna-delta egyedülálló és törékeny ökoszisztémával rendelkezik, ahol a környezetszennyezés következtében veszélyeztetett ritka növényfajták honosak,
3 C 188 E/32 Az Európai Unió Hivatalos Lapja üdvözli, hogy a Bizottság jóváhagyta a Duna-régióra vonatkozó stratégiát, és támogatja az azt kísérő, négy pillér (a Duna-régió összekapcsolása, a környezet védelme, jólét teremtése és a Duna-régió megerősítése) köré csoportosítható cselekvési tervet, amely megfelel a mobilitás, az energiabiztonság, a környezetvédelem, a társadalmi és gazdasági fejlődés, a kulturális cserék, a biztonság és a polgári védelem Duna-régión belüli előmozdításával kapcsolatos szükségleteknek; 2. emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament 2008 óta sürgeti ezt a stratégiát, és felhívja az Európai Unió Tanácsának magyar elnökségét és az Európai Tanácsot, hogy az Európai Tanács júniusi ülésén támogassák a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégiát, és a lehető leghamarabb kezdjék meg annak végrehajtását; 3. különösen üdvözli, hogy a stratégia az érdekelt felekkel köztük a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal, valamint a tudományos és üzleti közösségekkel és a nem kormányzati szervezetekkel folytatott széles körű konzultáció eredménye, és hangsúlyozza, hogy ez a stratégia sikerének fontos tényezője; ezzel összefüggésben szorgalmazza egy civil társadalmi fórum létrehozását a régióban, amely összefoghatná a köz- és a magánszféra szereplőit, lehetővé téve számukra a makroregionális stratégiák alakításában való részvételt; 4. úgy véli, hogy a stratégia területi dimenziója hozzájárul a területi kohézióval kapcsolatos elképzelések konkrét fejlődéséhez, amely kohéziót a Lisszaboni Szerződés a gazdasági és társadalmi kohézióval egyenlő fontosságúként kezeli, és ezt szem előtt tartva felszólítja a Bizottságot, hogy folytasson aktív párbeszédet az EU makroregionális politikáinak a 2013 utáni időszakban betöltendő szerepéről, valamint azok hatásáról; 5. hangsúlyozza, hogy az uniós makroregionális stratégiák fontos többletértéke a többszintű együttműködésben, a koordinációban és a rendelkezésre álló finanszírozás hatékonyabb stratégiai beruházásában mutatkozik meg, nem pedig a további erőforrások előirányzásában; kiemeli a svéd elnökségnek az újabb intézmények, újabb jogszabályok és újabb költségvetés szükségtelenségéről szóló következtetéseit; 6. felhívja a tagállamokat és a régiókat, hogy használják ki a közötti időszakra rendelkezésre álló strukturális alapokat a stratégia lehető legnagyobb mértékű támogatásának biztosítása érdekében, különösen a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ösztönzésére a gazdasági válság által leginkább érintett területeken, ugyanakkor indokolt esetben javasolja a működési programok módosításának lehetővé tételét a jelenlegi tervezési időszakban; kiemeli, hogy a régió sajátos jellemzőinek kihasználása a strukturális alapok sokkal hatékonyabb felhasználásához és regionális szinten többletérték létrehozásához vezethet; hangsúlyozza, hogy felhasználatlan pénzügyi források is lehetnek makroregionális projektek támogatási forrásai; 7. úgy véli, hogy az Európai Unió bővítése, valamint a jelentősebb transznacionális kihívások (pl. a gazdasági válság, a környezeti fenyegetések, a fenntartható közlekedés, az energetikai összeköttetések, az erőforrások fenntarthatósága, a vízkészlet környezetbarát felhasználása) azt bizonyítják, hogy egyre növekszik az egyes államok egymásrautaltsága és a szektoriális gondolkodás immár nem elfogadható, és hogy e tekintetben a makrorégiók létrehozása új távlatokat nyit a hatékonyabb együttműködés előtt azáltal, hogy a fenntartható fejlődéshez szélesebb, regionális szinten integrált és összehangolt módon közelít, valamint hatékonyabban alkalmazza a Duna-régióban rejlő, a fejlesztéssel és a természeti katasztrófák megelőzésével kapcsolatos lehetőségeket; 8. ezért hangsúlyozza, hogy e stratégiát a kohéziós politika célkitűzései keretében kell értelmezni, különös tekintettel a területi együttműködésre vonatkozó célkitűzésre (3. célkitűzés), és alapjául a kapcsolódó kérdésekre összpontosító, adott területre vonatkozó különböző kormányzati szintű politikák jobb összehangolását célzó, integrált, több témakörön átívelő, területi megközelítésnek kellene szolgálnia; 9. hangsúlyozza, hogy a Duna-stratégia megfelel az Európa 2020 célkitűzéseinek, és ezáltal biztosítja az európai fejlődési tendenciákkal és az EU intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés iránti kötelezettségvállalásával való összhangot; 10. stratégia integráló és egyesítő jellegét hangsúlyozva, meggyőződésének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a Duna-stratégia amennyiben azt a tagállamok, valamint a helyi és regionális hatóságok határozott politikai elkötelezettséggel támogatják jelentős mértékben hozzájárulhat Európa múltbéli megosztottságának orvoslásához, ezáltal megvalósítva az uniós integráció elképzelését, valamint az elmúlt évek gazdasági és pénzügyi válságát követő európai gazdaságélénkítési stratégia átfogó sikeréhez és hatékonyságához, új lendületet adva a fenntartható növekedésnek helyi, regionális, nemzeti, nemzetek feletti és európai szinten, nemcsak Közép- és Délkelet-Európán belül, hanem sokkal tágabb földrajzi összefüggésben is;
4 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 188 E/ tudomásul veszi, hogy a globális pénzügyi és gazdasági válság súlyos hatással volt a régió valamennyi országára, különösen a Duna menti országokra; felhív minden érdekelt felet, hogy a válság miatt ne gyengüljön elkötelezettségük a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia iránt; 12. hangsúlyozza, hogy a Duna-régió Európa kapuja a Nyugat-Balkánhoz, ezért a Duna-régióra vonatkozó európai stratégia nemcsak elősegíti a szomszédsági kapcsolatok javulását Közép- és Délkelet-Európában, hanem fontos többletértéket jelent az EU Kelet-Európával kapcsolatos politikájához, így kiváló alkalmat teremt az egész Unió számára ahhoz, hogy megerősítse a Balkánnal folytatott politikai és gazdasági együttműködését, és következésképpen hozzájáruljon az európai integráció folyamatának bővüléséhez és megszilárdulásához a térségben; 13. hangsúlyozza, hogy a Duna-stratégia a vele járó, határokon átnyúló együttműködés különböző formáival együtt könnyen a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés, a jólét létrehozása, az életminőség javítása egyik fontos tényezőjévé válhat, katalizátorként hatva a helyi és regionális erőfeszítésekre, köztük a fejlesztési szükségletekre, számos területen például a kultúra, az oktatás, a foglalkoztatás, a környezetvédelem, az ipari ellátási láncok, a települési együttműködési projektek, valamint transznacionális közlekedéskorszerűsítési kezdeményezések terén hozzájárulva az erős, határokon átnyúló kapcsolatok kialakulásához, többek között a kisebb projektekhez (az emberek közötti, ún. people-to-people programokhoz); 14. úgy véli, hogy a nagy léptékű stratégiák - például a makroregionális stratégiák - kidolgozásának általában véve hozzá kell járulnia a helyi és a regionális szintek uniós politika végrehajtásában betöltött szerepének növeléséhez; 15. hangsúlyozza, hogy az együttműködés új makroregionális keretének gondoskodnia kell arról, hogy a peremterületek természetes hátrányait előnyökké és lehetőségekké alakítsák át, és hogy ezen területek fejlődését előmozdítsák; 16. hangsúlyozza, hogy a közös kihívások megoldása, a konkrét projektek kiválasztása és hatékony végrehajtása, valamint a felelősségteljes kormányzási mechanizmus biztosítása érdekében a döntéshozatal valamennyi szakaszába (előkészítés, végrehajtás, ellenőrzés és értékelés) be kell vonni a Duna-régió illetékes regionális és helyi érdekelt feleit (pl. a Duna-menti Városok és Régiók Tanácsát) és a civil társadalmat; sürgeti a kormányokat, hogy támogassák és segítsék elő azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a nem kormányzati szervezetek, a szakmai szövetségek és a civil társadalom proaktív részvételét, kellően tekintetbe véve többek között a nők hálózatait és a kisebbségeket is; 17. ezzel összefüggésben javasolja a helyi közösségek bevonásának fokozását kiterjedtebb és célzottabb kommunikációs és konzultációs eszközök létrehozása révén, ideértve a helyi médiát (helyi televíziót, rádiót, valamint a nyomtatott és online napilapokat); valamint javasolja egy, a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégiának szentelt külön weboldal létrehozását, amely a központi kormányok és a helyi önkormányzatok, a nem kormányzati szervek és a Duna-régióban működő más szervek által vállalt, folyamatban lévő és jövőbeli projektekkel kapcsolatos tapasztalatok cseréjének fóruma lehetne; 18. emlékeztet a balti-tengeri stratégiából nyert tapasztalatok eredményére a döntéshozatali folyamat többek között az uniós finanszírozás felosztása átláthatóságának tekintetében; 19. ösztönzi a politikai kötelezettségvállalást a polgárok és az érintettek politikai és helyi hatóságokba vetett bizalmának javítása érdekében; 20. megállapítja, hogy a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásának sikere attól függ, hogy a települési szereplők képesek-e, tudnak-e és készek-e beavatkozni a regionális munkaerőpiacokba olyan projektkezdeményezések révén, amelyek fellendítik a helyi munkaerő-keresletet, megteremtik az intelligens és környezetbarát növekedés alapját, valamint javítják a különböző tagállamok határrégiói közötti együttműködést; felhívja a figyelmet a Duna- régión belül a gazdasági fejlődés és az innováció tekintetében megfigyelhető aránytalanságokra, és annak szükségességére, hogy növeljék valamennyi terület potenciálját, ideértve a legfejlettebbeket is, hiszen azok segíthetik a leghátrányosabb helyzetben lévő régiók felzárkóztatását; rámutat a fejlődési és innovációs potenciállal rendelkező új területek támogatásának fontosságára, és arra, hogy ki kell használni a balti-tengeri stratégia és a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia hozzáadott értékét;
5 C 188 E/34 Az Európai Unió Hivatalos Lapja felszólít az energetikai infrastruktúra, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások fejlesztésére az integrált és jól működő energiapiac létrehozása érdekében; 22. tudomásul veszi a közép- és hosszú távú előrejelzéseket, amelyek azt mutatják, hogy Európa déli térségeit köztük az Európa délkeleti részein található tagállamokat különösen érinteni fogják az éghajlatváltozás következményei; meg van győződve róla, hogy a Duna-stratégia fontos szerepet játszik e tekintetben, és azzal a céllal kell megtervezni, hogy enyhítse az éghajlatváltozás káros hatásait a Duna menti régiókban, figyelembe véve a folyók hálózatának összetett szerepét és természetét (vízellátás, ökológiai szempontok, közlekedési infrastruktúra, öntözési és mezőgazdasági szempontok, védett állatok és növények stb.); 23. rámutat arra, hogy Közép- és Délkelet-Európa ökológiai szempontból Európa egyik leggazdagabb, ugyanakkor legsérülékenyebb területe, amelyet ökológiailag rendkívül összetett és nagy értékű, ezért magas szintű védelmet igénylő ökoszisztéma jellemez; üdvözli a Duna-régióra vonatkozó európai stratégia célját, amely élhető, fenntartható és ugyanakkor fejlett, virágzó Duna-régió létrehozására irányul az olyan környezeti kockázatok, mint az árvizek és az ipari szennyezés kezelése, a víztartalékok minőségi és mennyiségi ellenőrzésének fenntartása és fenntartható használatuk biztosítása, a biológiai sokféleség, a táj, valamint a levegő és a talaj minőségének megőrzése révén; hangsúlyozza, hogy a Duna-medence környezetének védelme fontos szempont, amely ösztönzőleg hathat a régió felelősségteljes mezőgazdasági és vidékfejlesztésére; sürgeti a Duna ökológiai állapotának javítását és a szennyezés csökkentését, valamint az olaj és más mérgező, illetve káros anyagok további folyóba engedésének megakadályozását célzó intézkedések meghozatalát; hangsúlyozza, hogy a Duna jó ökológiai állapota előfeltétele az összes folyó menti emberi tevékenységnek, és javasolja, hogy fektessenek különös hangsúlyt a környezetvédelmi célkitűzésekre; 24. meggyőződése, hogy a Duna-medence természetes árvízvisszatartó kapacitásának megőrzésére és az árvizek megismétlődésének megakadályozására irányuló intézkedések nyújtják a legmegfelelőbb választ a dunai régió egyedülálló érzékenységére és sebezhetőségére; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy az uniós forrásokat olyan projektekre fordítják, amelyek megfelelnek az EU környezetvédelmi szabályozása végrehajtásának; 25. rámutat arra, hogy a Duna-régió államai gazdaságilag egymástól függenek, és hangsúlyozza, hogy a fenntartható és hatékony fejlődés szempontjából kiemelkedő fontossággal bír az ikt és a kis- és középvállalkozások fejlesztésébe, valamint ezek kutatással foglalkozó részlegeibe történő beruházás, az innováció, a vállalkozó szellem és a tudás alapú gazdaság növekedése; 26. hangsúlyozza, hogy a gazdasági fejlődés és beruházás ígéretes területei a gazdasági növekedésnek, és hogy a zöld technológiák és az ökológiai korszerűsítés, mint például az energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiaforrások és a vízgazdálkodás javítása hozzájárulhat a térség fenntartható fejlődéséhez és a gazdasági tevékenység negatív környezeti hatásainak csökkentéséhez; 27. elismeri a Duna-stratégia fontos szerepét a zöld gazdaság, a zöld innováció és tágabb értelemben egy új, versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó gazdaság kialakítására irányuló kutatás és innováció, valamint a környezetbarátabb megközelítések előmozdításában a határokon átnyúló ipari együttműködési projektek kialakítása során; sürgeti a part menti országokat, hogy kezeljék elsődleges prioritásként a megosztott hidrológiai és vízminőség-ellenőrző létesítmények felállítását, amelyek nélkül számos üzleti fejlesztés kudarcba fullad; 28. hangsúlyozza a régión belüli fenntartható idegenforgalom előmozdításának fontosságát, kiemelve az egész Duna mentén kiépített kerékpárútban rejlő gazdasági lehetőségeket, valamint a Duna-régió európai idegenforgalmi célponttá fejlesztését és a Duna-régió európai márkanevének kialakítását; 29. támogatja a vállalkozásfejlesztési hálózatok és nem kormányzati kereskedelemtámogató testületek felállítását, amelyek összehangolhatják és előmozdíthatják a későbbi fejlesztési lehetőségeket és a vállalkozások különösen a kkv-k, a kutatás, az egyetemek és a közhatóságok közötti együttműködést, a lehetséges tudásalapú regionális innovációs csoportok ösztönzése és a regionális versenyképesség fellendítése érdekében;
6 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 188 E/ hangsúlyozza, hogy valamennyi közlekedési módot az uniós szabványoknak megfelelően korszerűsíteni kellene, és hogy a környezetbarát közlekedési módoknak, mint a vasúti vagy belvízi szállításnak adott esetben elsőbbséget kell biztosítani a régió közlekedési rendszerének tervezése során, az alkalmazandó uniós vívmányok valamennyi lényeges elemének teljes körű tiszteletben tartásával; 31. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a Duna-régió infrastruktúráját és gazdasági teljesítményét, valamint idejében és környezetileg fenntartható módon zárják le a Duna-régióhoz kapcsolódó TEN-T projektek végrehajtását; tekintettel a TEN-T iránymutatásokra, felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy legyenek tekintettel a közlekedési rendszer fejlesztésének szükségességére a Duna-régióban; 32. az infrastrukturális fejlesztések három olyan fontos szintjét emeli ki, ahol a Duna-stratégia összehangolt megközelítése szinergiákat hozhat létre: i. a Duna menti multimodális folyosó (18. TEN-T kiemelt projekt); ii. a Duna menti multimodális folyosó és a szomszédos tagállamok közötti kapcsolatok (a Dunarégióhoz kapcsolódó TEN-T kiemelt projektek), iii. a TEN-T, a nemzeti és a regionális hálózatok határokon átnyúló akadályai; 33. hangsúlyozza, hogy a Duna-medence belvízi hajózásáról és környezeti védelméről szóló közös nyilatkozatot a Nemzetközi Dunavédelmi Bizottság, a Duna Bizottság és a Nemzetközi Száva Bizottság dolgozta ki, és hogy az általános iránymutatást ad a vízi infrastrukturális projektekhez mind a műszaki tervezőknek, mind egyéb érdekelt feleknek, akik részt kívánnak venni a vízi útvonalak fejlesztésének tervezési folyamatában, valamint hogy ezek az iránymutatások a szükségletek elemzése, valamint a hajózás és az ökológiai állapot javítása érdekében az összes fél számára a lehető legtöbb előnyös intézkedés előterjesztése tekintetében integrált tervezési csapatokat tesznek szükségessé; javasolja, hogy a Bizottság tartsa tiszteletben a közös nyilatkozatban vállalt kötelezettségeket; 34. úgy véli, hogy a hatékony komodalitás és innováció alapelvével összhangban, a fejlett belvízi kikötők és a logisztika, a belvízi hajózás és a vasúti közlekedés kombinációja fontos gazdasági fejlődési lehetőséget jelent a Duna-régió EU-val szomszédos államai számára is, és hozzájárulhat a közlekedési akadályok felszámolásához; 35. rámutat arra, hogy a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram szerint ösztönözni kell a tiszta és hatékony hajók fejlesztését, kiemelt figyelmet fordítva az információs és kommunikációs technológiákra, valamint a hajók kialakítására, környezeti hatékonyságára és felszerelésére; 36. kiemeli, hogy a Majna Duna csatorna révén összekötött Rajna és Duna közvetlen kapcsolatot hoz létre tizenegy ország között az Északi-tengertől a Fekete-tengerig több mint km-en, és hangsúlyozza, hogy a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiát ki kell terjeszteni a Fekete-tenger térsége felé; rámutat, hogy a Duna-régió fenntartható fejlődése tovább fogja növelni a Fekete-tenger térségének geostratégiai jelentőségét; 37. ösztönzi a Duna kulturális környezetének javítását a kulturális párbeszéd előmozdítása, az egyetemi csereprogramok és a nemzetek közti együttműködésen alapuló ifjúsági projektek támogatása, a fenntartható idegenforgalom elősegítése, valamint a történelmi és építészeti örökség védelme által; 38. hangsúlyozza, hogy a kultúrák közötti párbeszéd és a Duna-régió országai közötti megértés támogatása érdekében elengedhetetlenül fontos az összefogás a kulturális projektek terén; e tekintetben kiemeli a fiatalok kulturális és oktatási létesítményeken keresztüli aktív bevonását a többnemzetiségű hálózatok kialakítása érdekében; 39. ösztönzi a sérülékeny csoportokat, különösen a romákat célzó projektekre és projekthálózatokra fordított erőforrások növelését;
7 C 188 E/36 Az Európai Unió Hivatalos Lapja hangsúlyozza, hogy összehangolt megközelítésre van szükség, amelynek célja az összes rendelkezésre álló uniós támogatás hatékonyabb felhasználása a Duna-régió országaiban, a stratégia céljainak lehető legnagyobb mértékű megvalósítása érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy kellő rugalmasság szükséges ahhoz, hogy a meglévő operatív programok keretében fejleszteni lehessen a Duna-stratégiához kapcsolódó projekteket; 41. az országok és régiók közötti együttműködés erősítése érdekében egyedi rendelkezések kidolgozását ösztönzi a küszöbön álló, strukturális alapokról szóló általános rendelet keretében, olyan területi együttműködési rendelkezések alapján, amelyek egyértelműek és figyelembe veszik az eltérő közigazgatási kultúrát és nem rónak további igazgatási terhet a kedvezményezettekre, valamint ösztönzi további közös fellépési stratégiák kialakítását, amelyek növelhetik a régió vonzerejét európai és nemzetközi szinten, és amelyek ezt követően a határokon átnyúló együttműködés mintái lehetnek; 42. felhívja a figyelmet Az EU Duna-régiójára vonatkozó irányítási modell meghatározása jobb és hatékonyabb koordináció elnevezésű meglévő előkészítő intézkedésre, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelően használják fel ennek költségvetését a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia kialakításához és végrehajtásához szükséges irányítási modell meghatározásához kapcsolódó tevékenységek finanszírozására; hangsúlyozza, hogy megfelelő technikai segítséget kell nyújtani a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia keretében zajló fellépések és projektek végrehajtásához; úgy véli, hogy a technikai segítség költségeit jobban el kell ismerni és figyelembe kell venni a stratégia pénzügyi keretének tervezésekor, és hogy a segítségre elkülönített összeget a partnerek rendelkezésére kell bocsátani, ha azt makroregionális szinten összehangolt célokra és fellépésekre használják fel; 43. üdvözli, hogy a Bizottság február 3-án bemutatta a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia kiemelt területi koordinátorait; úgy ítéli meg, hogy mostantól kezdve a kiemelt munkaterületeken vezető szerepet játszó országoknak és régióknak kell irányítaniuk a stratégia végrehajtását munkaprogramok elfogadása, finanszírozási források azonosítása, az adott területen az országok és régiók közötti együttműködés erősítése és a legsürgősebb fellépések elindítása révén, hogy elősegítsék a Duna-régió gazdaságában rejlő lehetőségek teljes körű kihasználását, és különösen az adott területen a kiemelt kezdeményezések megvalósítására szabott határidő tiszteletben tartását; 44. felhívja a Bizottságot, hogy a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásának időközi értékelése keretében dolgozzon ki az összehasonlíthatóságot lehetővé tevő mutatókra támaszkodó konkrét eszközöket és kritériumokat; 45. felhívja a Bizottságot, hogy elemezze a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásával kapcsolatos első eredményeket és tapasztalatokat, ami az EU balti-tengeri régióra vonatkozó stratégiájának elemzésével együtt elő fogja segíteni a makroregionális stratégiák finanszírozására szolgáló lehetséges források és módszerek feltérképezését a jelenlegi kereten belül; 46. felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa az Európai Parlamentet és tanácskozzon vele a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásának helyzetéről és frissítéséről, valamint a Dunarégióhoz kapcsolódó, EU által finanszírozott projektekről; 47. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak a Régiók Bizottságának, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a többi érintett intézménynek.
Az Európai Parlament állásfoglalása a Duna-régióra. vonatkozó európai stratégiáról
Az Európai Parlament, Az Európai Parlament állásfoglalása a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiáról tekintettel a Szerződés 192. cikkére és 265. cikkének (5) bekezdésére, tekintettel a Duna-régióra
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés
0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június
A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,
Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról
1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,
A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja
A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.
Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
Az EU Duna RégióStratégia (EUDRS) és az energia prioritási terület Joó István Főtanácsadó EU Duna Régió Stratégia Külügyminisztérium
Az EU Duna RégióStratégia (EUDRS) és az energia prioritási terület Joó István Főtanácsadó EU Duna Régió Stratégia Külügyminisztérium Magyar Energia Szimpózium Budapest, 2012. október 4. A Stratégiáról
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa
A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.
A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0
MÓDOSÍTÁSOK HU Egyesülve a sokféleségben HU 2009/2230(INI) Véleménytervezet Werner Kuhn (PE v01-00)
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 2009/2230(INI) 3.3.2010 MÓDOSÍTÁSOK 1-19 Werner Kuhn (PE438.378v01-00) Az Európai Unió balti-tengeri stratégiája és a makrorégiók szerepe
VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások
VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós
Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020
Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító
Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.
Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla
Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
Transznacionális programok
Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális
106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA
106. plenáris ülés 2014. április 2 3. RESOL-V-012 A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI CHARTÁRÓL Rue Belliard/Belliardstraat 101 1040 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË
Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot
DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök
A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások BKIK - Budapest, 2014. október 16. DUNA 2014-2020 Új Transznacionális Együttműködési Program Közép-Európa
A Duna Stratégia közlekedési
Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában
as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
várható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet
Strukturális Alapok 2014-2020
Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
A K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december
A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai
8831/16 eh/ju 1 DG C 1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 12. (OR. en) 8831/16 DEVGEN 89 ACP 67 RELEX 378 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. május 12. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:
MELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között
Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht
Környezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
EURÓPAI PARLAMENT VÉLEMÉNYTERVEZETE
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Közlekedési és Idegenforgami Bizottság IDEIGLENES 2004/0167(COD) 24.2.2005 A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZETE a Regionális Fejlesztési Bizottság
KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében
A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai
A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai http://eionet.kormany.hu/pecha-kucha A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai EU Macro-Regional Strategy EU Strategy for the Baltic Sea
Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései
Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból
Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi
Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról
SEESARI Szándéknyilatkozat Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról 1. Cikkely A SEESARI SZÁNDÉKA ÉS CÉLJA A SEESARI szándéka és célja a közlekedési
Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.
Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről
. A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről A makroregionális stratégia célja új projektek és kezdeményezések mozgósítása, amelyek megteremtik a közös felelősség érzését.
MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560.
Európai Parlament 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 20.7.2015 2015/2132(BUD) MÓDOSÍTÁS: 1-17 Giovanni La Via (PE560.881v01-00) Az Európai Unió 2016-os pénzügyi
KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat
Az EU regionális politikája
Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja
Szeged, 2008.03.30. Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja Támogatónk: Előadó: Nagy Gábor Dániel Email: ngd@dartke.hu Web: www.dartke.hu A 7. keretprogram és háttere A közösségi szintű
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba
EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation
LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése
ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,
OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.
OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális
Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.
Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium
Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
Nemzeti Klaszter Konferencia
Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak
Európai Területi Együttműködés Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program (South-East Europe Space SEES) Összefoglaló
Európai Területi Együttműködés Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program 2007-2013 (South-East Europe Space SEES) Összefoglaló 2008. március 21. Tartalomjegyzék 1. Háttér 3 1.1. Előzmények
Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium
Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
A Duna, Central Europe és INTERREG Europe együttműködési programok bemutatása szeptember
A Duna, Central Europe és INTERREG Europe együttműködési programok bemutatása 2015. szeptember INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8 948 000 000 9 000 000 000 8 000 000 000 7 750 000 000 7 000 000
Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP
Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------
Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a spordiplomáciáról szóló, a Tanács november i ülésén elfogadott tanácsi következtetéseket.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 23. (OR. en) 14279/16 SPORT 79 FREMP 180 RELEX 932 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. november 22. Címzett: a delegációk Előző
Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a
Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia
Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati
A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei
A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)
Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési
Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató
Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a
Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.
Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája
Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs
Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató
Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a
10449/16 tk/kb 1 DG B 3A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 10449/16 SOC 421 EMPL 280 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a delegációk Előző dok. sz.: 9891/16 SOC 384 EMPL 259 Tárgy:
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti,
MÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560.
Európai Parlament 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2015/2132(BUD) 20.7.2015 MÓDOSÍTÁS: 1-26 Reimer Böge (PE560.817v01-00) az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából