LXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 6. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Utasítások

Átírás

1 LXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 6. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, június 30. Tartalom Utasítások oldal 7/2016. (VI. 17.) LÜ utasítás az ügyészségi Képzés Ellátási Rendszerről /2016. (VI. 24.) LÜ utasítás az ügyészségi informatikai konfigurációkezelő alkalmazásról /2016. (VI. 24.) LÜ utasítás a szervezeti tanúsítványok és az időbélyegző szolgáltatás alkalmazásáról /2016. (VI. 30.) LÜ utasítás az ügyészség Informatikai Biztonsági Szabályzatáról szóló 1/2013. (I. 14.) LÜ utasítás módosításáról Körlevelek 1/2016. (VI. 30.) együttes főov. körlevél az ügyészségi Képzés Ellátási Rendszer használatáról /2016. (VI. 30.) főov. körlevél a szervezeti tanúsítványok és az időbélyegző szolgáltatás alkalmazásának egyes szabályairól Személyi hírek Elismerések Kinevezések Kinevezés módosítások Megbízások Kirendelés Szolgálati viszony megszűnések Közlemények A évi Kozma Sándor Tudományos Pályázat díjazottai Felhívás ügyészségi szakmai-tudományos tanácskozáson való részvételre Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére Pályázati felhívás alügyészi állások betöltésére

2 74 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám Utasítások A legfőbb ügyész 7/2016. (VI. 17.) LÜ utasítása az ügyészségi Képzés Ellátási Rendszerről Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 8. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki: 1. Annak érdekében, hogy az ügyészségi tanfolyami képzések ellátási igényeinek nyilvántartása egységesen, elektronikus formában történjen, elrendelem a Képzés Ellátási Rendszer használatát. 2. Felhatalmazom a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály, valamint az Informatikai Főosztály vezetőit, hogy a rendszer üzemeltetésének és használatának részletes szabályait körlevélben meghatározzák. 3. Ez az utasítás július 1-jén lép hatályba. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész A legfőbb ügyész 8/2016. (VI. 24.) LÜ utasítása az ügyészségi informatikai konfigurációkezelő alkalmazásról Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 8. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki: 1. (1) Az ügyészség által használt informatikai eszközök naprakész nyilvántartásának és a jogosultságok gyors, hatékony kezelésének biztosítása érdekében az ügyészségi informatikai konfigurációkezelő alkalmazást (a továbbiakban: Rendszer) bevezetem. (2) A Rendszer üzemeltetéséért a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának vezetője felelős. 2. (1) A Rendszer által kezelt adatbázisba adatok bevitelére és módosítására jogosult személyt az Informatikai Főosztály vezetője jelöli ki a) a Legfőbb Ügyészség, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség és az Országos Kriminológiai Intézet esetében, b) az a) pontban nem említett fellebbviteli főügyészség esetében a székhelye szerinti megyei főügyész javaslata alapján, c) a főügyészségeken a főügyész javaslata alapján. (2) A Rendszer által kezelt adatbázisba betekintésre jogosult a) korlátozás nélkül az informatikai ellenőrzésre kijelölt ügyészségi alkalmazott, b) az Informatikai Főosztály vezetője által kijelölt ügyészségi alkalmazott, c) az általa irányított, illetve felügyelt szervezeti egységre vonatkozó adatokba a fellebbviteli főügyész, a főügyész és az informatikai terület felügyeletében közreműködő ügyészségi alkalmazott. (3) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint adat bevitelére és módosítására kijelölt személy nem lehet azonos a (2) bekezdésben meghatározott betekintési jogosultsággal rendelkező személlyel.

3 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám Felhatalmazom az Informatikai Főosztály vezetőjét, hogy a Rendszer használatával kapcsolatos konfigurációkezelési eljárásrendet körlevélben szabályozza. 4. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész A legfőbb ügyész 9/2016. (VI. 24.) LÜ utasítása a szervezeti tanúsítványok és az időbélyegző szolgáltatás alkalmazásáról Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 8. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki: 1. Az utasításban használt a) minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz, b) az elektronikus aláírás, c) az elektronikus időbélyegző, d) az elektronikus aláírás minősített tanúsítványa és e) az elektronikus aláírás tanúsítványa kifejezéseket a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint kell értelmezni. 2. (1) Az ügyészi szerveknél és az Országos Kriminológiai Intézetben a) az elektronikus aláírás minősített tanúsítványt és b) az elektronikus időbélyegző szolgáltatást kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tanúsítványokat minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz (a továbbiakban: aláírás-létrehozó eszköz) hordozza. (3) Az aláírás-létrehozó eszköz felületére a felhasználó neve és az Ügyészség felirat kerül. 3. (1) A legfőbb ügyész, a legfőbbügyész-helyettes, a főtitkár, a Legfőbb Ügyészség önálló szervezeti egységének vezetője, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója, a fellebbviteli főügyész és a főügyész (a továbbiakban együtt: igénylő) határozza meg, hogy a munkáltatói jogkörébe tartozó ügyészségi alkalmazottak közül kinek a részére (a továbbiakban: felhasználó) igényel tanúsítványokat, és ezek közül melyek használatát engedélyezi. (2) A tanúsítványokat a Mellékletben meghatározott Szervezeti tanúsítvány kérelem (a továbbiakban: tanúsítvány kérelem) kitöltésével és a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának (a továbbiakban: Főosztály) történő megküldésével kell igényelni. (3) A tanúsítványok igénylése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a felhasználónak az ügyészi szervezeten belül meghatározott pénzügyi kötelezettségvállalási jogosultsága igazodjon a bizalmi szolgáltató felelősségvállalásához. (4) Az aláírás-létrehozó eszköz és az azon lévő tanúsítványok elkészítése során szükséges a felhasználó Melléklet 3. pontjában meghatározott személyes adatainak kezelése. Az erre vonatkozó adatkezelési nyilatkozatot amely kiterjed az adatkezelés céljára, mértékére és terjedelmére a tanúsítvány kérelem tartalmazza. (5) Az adatkezelési hozzájárulás önkéntes. Amennyiben az adatkezelési hozzájárulást a felhasználó nem adja meg, aláírás-létrehozó eszközzel, illetve tanúsítvánnyal nem rendelkezhet.

4 76 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 4. (1) Az aláírás-létrehozó eszközt a Főosztálytól kapott adatok alapján a bizalmi szolgáltató készíti el, és elhelyezi rajta a tanúsítvány kérelemben megjelölt tanúsítványokat. (2) Az aláírás-létrehozó eszközt a felhasználó személyesen veszi át a bizalmi szolgáltatótól vagy a bizalmi szolgáltató regisztrációs szervezetének munkatársától. (3) Az aláírás-létrehozó eszköz átvételének elmulasztásáért felszámított költség a felhasználót terheli, ha mulasztása felróható. 5. (1) A tanúsítványokat a felhasználó kizárólag hivatali célra veheti igénybe. (2) A minősített aláíró tanúsítvány kizárólag elektronikus aláírás elhelyezése céljából használható. (3) A hitelesítő tanúsítvány a közhiteles nyilvántartások és az időbélyegző szolgáltatás elérését biztosítja. (4) Az elektronikus aláíráshoz rendelt időbélyegző szolgáltatás akkor vehető igénybe, ha annak igazolása szükséges, hogy az elektronikus aláírással ellátott dokumentum (a továbbiakban: e-dokumentum) az időbélyegző elhelyezésének időpontjában változatlan formában létezett, illetve ha az aláírt dokumentum hitelességét az aláíráshoz használt aláíró tanúsítvány lejártát követően is igazolni kell. (5) Az e-dokumentumokat hitelességük biztosítása érdekében elektronikus formában kell megőrizni. 6. (1) Az aláírás-létrehozó eszközért és az azon lévő tanúsítványokért, valamint azok rendeltetésszerű használatáért a felhasználó fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartozik. (2) A felhasználó köteles a közte és a bizalmi szolgáltató között létrejött szerződés betartására. 7. (1) A tanúsítvány visszavonását kell kezdeményezni, ha a) a felhasználó ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik, b) a felhasználó tanúsítvány használati jogosultságát az igénylő visszavonja, c) a felhasználónak a tanúsítvány igénylésekor megadott adataiban változás történik, d) a tanúsítvány kompromittálódott, vagy e) az aláírás-létrehozó eszköz használhatatlanná vált. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az igénylő, c) e) pontjában meghatározott esetben a felhasználó a szükséges intézkedések megtétele érdekében írásban haladéktalanul tájékoztatja a Főosztályt. 8. (1) A bizalmi szolgáltatóval való kapcsolattartást a Főosztály biztosítja. (2) A Főosztály nyilvántartást vezet a) a kiadott tanúsítványokról és b) az aláírás-létrehozó eszközzel, illetve a tanúsítványokkal kapcsolatos eseményekről. 9. (1) Az aláírás-létrehozó eszköz és a tanúsítványok használatának oktatását a Főosztállyal együttműködve a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya szervezi. (2) A tanúsítványok használatához szükséges felhasználói környezetnek és infrastruktúrának a biztosítása a Főosztály feladata. (3) Az aláírás-létrehozó eszköz beszerzésével, cseréjével kapcsolatban felmerült költségeket a Legfőbb Ügyészség viseli. (4) A tanúsítványok használatával kapcsolatban felmerült költségeket a tanúsítvány használójának szolgálati helye szerint illetékes gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egység viseli. 10. (1) Felhatalmazom a Főosztály vezetőjét, hogy körlevélben szabályozza a) az aláírás-létrehozó eszközök és az azon lévő tanúsítványok igénylését, továbbá az időbélyegző szolgáltatás engedélyezését, illetve a tanúsítványok visszavonását, b) az aláírás-létrehozó eszköz és a tanúsítványok használata során előforduló események esetén követendő eljárást, c) a kapcsolódó nyilvántartásokat és d) a bizalmi szolgáltatóval történő kapcsolattartást.

5 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 77 (2) Az elektronikus aláírás és a tanúsítványok használatának szabályait, a felhasználók körét a szakági alaputasításokban és a Legfőbb Ügyészség önálló szervezeti egységeinek ügyrendjében, valamint a fellebbviteli főügyészségek és a főügyészségek ügyrendjében vagy a fellebbviteli főügyész és a főügyész által kiadott külön szabályzatban kell meghatározni. (3) Az egyes ügyészségi alkalmazottak elektronikus aláírásra való jogosultságát kiadmányozási jogkörük keretei között a munkaköri leírásokban kell meghatározni. 11. Ez az utasítás július 1-jén lép hatályba. 12. Az utasítás hatálybalépése előtt kiadott Magyar Köztársaság ügyészsége feliratos aláírás-létrehozó eszközök visszavonásig használhatók. 13. Hatályát veszti a szervezeti tanúsítványok és az időbélyegző szolgáltatás bevezetéséről szóló 14/2011. (VII. 21.) LÜ utasítás. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész

6 78 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám Melléklet a 9/2016. (VI. 24.) LÜ utasításhoz Szervezeti tanúsítvány kérelem 1. Igényelt csomag: 2. Tanúsítványhasználattal kapcsolatos jogosultságok: Elektronikus aláírás minősített tanúsítvány: Időbélyegző: Cégnyilvántartás lekérdező: TAKARNET lekérdező: igénylő aláírása 3. Ügyfél-azonosító adatok: Személyazonosító igazolvány szerinti név:... Születési név:... Anyja neve:... Születési idő:... Születési hely:... Személyi okmány: (Elegendő egy okmány számát megadni.)... Személyazonosító igazolvány száma:... Vezetői engedély száma:... Útlevél száma: Tanúsítványban szereplő adatok: Tanúsítványba kerülő név (CN):... Személyes hivatali cím:... Adatvédelmi záradék: Alulírott ügyészségi alkalmazott hozzájárulok ahhoz, hogy a Legfőbb Ügyészség, valamint a Legfőbb Ügyészséggel kötött szerződés alapján részemre szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltató személyes adataim közül személyazonosító igazolvány szerinti nevemet, születési nevemet, anyám nevét, születési időmet, születési helyemet, személyazonosító igazolvány (vezetői engedély, útlevél) számomat a bizalmi szolgáltatás keretein belül kezelje. Hozzájárulásom kizárólag a minősített aláírást létrehozó eszköz előállítása, továbbá a tanúsítványok kibocsátásának, fenntartásának, használatának céljából történik; kiterjed az adatok gyűjtésére, felvételére, felhasználására, továbbítására és a jelen tanúsítvány kérelem 4. pontjában szereplő adatoknak a tanúsítványomban való feltüntetésére, valamint a tanúsítványommal együtt történő nyilvánosságra hozatalára a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján. Hozzájárulásom az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény szerinti önkéntes adatszolgáltatás előírásain alapul. Tudomásul veszem, hogy a bizalmi szolgáltatás esetében az adatok megőrzésére jogszabályokban foglalt ideig kerül sor, amely idő eltelte előtt a bizalmi szolgáltató nem törölheti az adatokat a nyilvántartásából. Kelt felhasználó

7 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 79 A legfőbb ügyész 10/2016. (VI. 30.) LÜ utasítása az ügyészség Informatikai Biztonsági Szabályzatáról szóló 1/2013. (I. 14.) LÜ utasítás módosításáról Az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény 8. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki: 1. (1) Az ügyészség Informatikai Biztonsági Szabályzatáról szóló 1/2013. (I. 14.) LÜ utasítás melléklete a Melléklet szerint módosul. (2) A Mellékletet az ügyészségi intranet tartalmazza. 2. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész Körlevelek A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály és az Informatikai Főosztály vezetőjének 1/2016. (VI. 30.) együttes főov. körlevele az ügyészségi Képzés Ellátási Rendszer használatáról Az ügyészségi Képzés Ellátási Rendszerről szóló 7/2016. (VI. 17.) LÜ utasítás 2. -ában foglalt felhatalmazás alapján a következő körlevelet adjuk ki: 1. Az ügyészségi Képzés Ellátási Rendszer az ügyészségi intranetből érhető el. 2. A rendszer működtetésének feltételeit az Informatikai Főosztály biztosítja. 3. A Legfőbb Ügyészség önálló szervezeti egységeinek, a fellebbviteli főügyészségeknek, a főügyészségeknek és az Országos Kriminológiai Intézetnek (a továbbiakban: szervezeti egység) a vezetői kijelölik a rendszerben rögzítésre jogosultakat (rendszeradminisztrátor), és haladéktalanul jelentik a kijelölést vagy annak visszavonását a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálynak. 4. A rendszeradminisztrátori feladatokat szervezeti egységenként legalább két fő látja el. 5. A rendszer felhasználói dokumentációját az ügyészségi intranet tartalmazza. 6. Ezt a körlevelet július 1-jétől kell alkalmazni. Dr. Almási Eszter s. k., főosztályvezető ügyész Dr. Nagy Tibor s. k., főosztályvezető ügyész

8 80 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám Az Informatikai Főosztály vezetőjének 2/2016. (VI. 30.) főov. körlevele a szervezeti tanúsítványok és az időbélyegző szolgáltatás alkalmazásának egyes szabályairól A szervezeti tanúsítványok és az időbélyegző szolgáltatás alkalmazásáról szóló 9/2016. (VI. 24.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 10. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő körlevelet adom ki: 1. a) Az Utasítás 2. -ának (1) bekezdésében meghatározott tanúsítványok, illetve szolgáltatás (a továbbiakban együtt: tanúsítványok) használatát, valamint a bizalmi szolgáltatóval történő kapcsolattartást az Informatikai Főosztály (a továbbiakban: Főosztály) Nyilvános Kulcsú Infrastruktúra (Public Key Infrastructure) Helpdesk (a továbbiakban: PKI Helpdesk) létrehozásával segíti. A PKI Helpdesk az ügyészség belső információs hálózatán megjelölt címen, telefonon, illetve postai úton érhető el. b) A felhasználók számára a bizalmi szolgáltató munkanapokon 9 órától 16 óra 30 percig nyújt technikai segítséget. A tanúsítványok felfüggesztésére a bizalmi szolgáltató 24 órás telefonos ügyeletet tart fenn. 2. a) A tanúsítványok igénylése során az Utasítás 3. -ának (1) bekezdésében meghatározott igénylő tölti ki és írja alá az Utasítás melléklete szerinti Szervezeti tanúsítvány kérelem (a továbbiakban: tanúsítvány kérelem) 1. és 2. pontját. Az Utasítás 3. -ának (1) bekezdésében meghatározott felhasználó tölti ki és írja alá a tanúsítvány kérelem 3. és 4. pontját, valamint az adatvédelmi záradékot. b) A kitöltött és aláírt tanúsítvány kérelmet az igénylő papíralapon küldi meg a PKI Helpdesknek. A tanúsítvány kérelmet a PKI Helpdesk kezeli. c) Az aláírás-létrehozó eszköz és az azon lévő tanúsítványok elkészítéséhez szükséges adatokat előzetesen egyeztetett formátumban a PKI Helpdesk továbbítja a bizalmi szolgáltatónak. d) Az aláírás-létrehozó eszközt és az azon elhelyezett tanúsítványokat a bizalmi szolgáltatóval egyeztetett időpontban és helyszínen, a sikeres adategyeztetést követően a felhasználó személyesen veszi át. e) Az átadás-átvétel helyszínéről és időpontjáról a bizalmi szolgáltató és az érintett felhasználó állapodik meg. Tömeges átadás-átvétel esetén a helyszínről és az időpontról a bizalmi szolgáltató és a PKI Helpdesk állapodik meg. f) Az átadás megtörténtének tényéről az 1. melléklet szerint a felhasználó értesítést küld a PKI Helpdesknek. g) Az aláírás-létrehozó eszköz átvételét követően a felhasználó feladata az eszköz bizalmasságának és sértetlenségének megóvása. 3. Az érintett felhasználó szolgálati helyén működő rendszergazda alakítja ki a tanúsítvány működési környezetét. 4. a) Az aláírás-létrehozó eszköz elvesztése, vagy illetéktelen kézbe kerülése esetén a felhasználó az átvételkor kapott jelszó használatával soron kívül intézkedik az eszköz felfüggesztéséről, valamint e tényről tájékoztatja az igénylőt, aki erről írásban tájékoztatja a PKI Helpdesket. b) Az a) pontban meghatározott esetben a tanúsítványt a bizalmi szolgáltató felfüggeszti. c) Az aláírói tanúsítvány maximum öt napig lehet felfüggesztett állapotban. Amennyiben ezen idő alatt megkerül, e tényről a felhasználó az a) pontban írt módon értesíti a bizalmi szolgáltatót és az igénylőt. A PKI Helpdesket az igénylő tájékoztatja. Ha a felhasználó a bizalmi szolgáltató felé úgy nyilatkozik, hogy a tanúsítványhoz tartozó magánkulcs nem került illetéktelen kézbe, és rendelkezik a tanúsítványhoz tartozó PIN kóddal, akkor a tanúsítványt a bizalmi szolgáltató visszaállítja. A visszaállítást követően a tanúsítvány újra használható. A visszaállításról a felhasználó az igénylő útján tájékoztatja a PKI Helpdesket. d) Az ötnapos felfüggesztett időszakot követően, illetve abban az esetben, ha a felhasználó biztos abban, hogy illetéktelen felhasználás történt, a tanúsítvány visszavonásra kerül. A tanúsítvány visszavonásának kezdeményezéséről a felhasználó az igénylő útján tájékoztatja a PKI Helpdesket. e) Amennyiben a visszavonást követően a felhasználó részére új aláírás-létrehozó eszköz és tanúsítványok biztosítása szükséges, az átadás-átvételi eljárást teljes egészében le kell folytatni. 5. Az Utasítás 7. -ának (1) bekezdésében, illetve a 4. pontban meghatározott esetekben a szükséges intézkedések megtétele érdekében a 2. melléklet szerint kell értesíteni a PKI Helpdesket.

9 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám A tanúsítványok lejáratáról a bizalmi szolgáltató tájékoztatja a felhasználót és a PKI Helpdesket. A tanúsítványok meghosszabbítása érdekében a felhasználó a bizalmi szolgáltatótól kapott tájékoztatás szerint haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. 7. a) A TAKARNET rendszer elérését biztosító hitelesítő tanúsítvány használatáról a 3. mellékletben meghatározott nyilvántartást kell vezetni. b) A nyilvántartás bejegyzéseit minden ügyészségnél, illetve a Legfőbb Ügyészség önálló szervezeti egységeinél havonta összesíteni kell. c) Az összesített adatokat a járási és járási szintű ügyészség vezetője, illetve az erre a feladatra kijelölt ügyészségi alkalmazott elektronikus formában küldi meg a főügyésznek, aki gondoskodik összesítéséről, értékeléséről. d) Ha az adatok országos összesítése szükséges, azt a PKI Helpdesk végzi el. 8. A PKI Helpdesk nyilvántartást vezet arról, hogy kiknek, milyen tanúsítvány került kiadásra. A nyilvántartás tartalmazza a felhasználónak a tanúsítvány kérelemben közölt nevét, valamint a tanúsítvány átadásának és visszavonásának időpontját, továbbá valamennyi, a tanúsítványokkal és az aláírás-létrehozó eszközzel kapcsolatos eseményt (aláíráslétrehozó eszköz elvesztése, megrongálódása, tanúsítvány visszavonására irányuló igény bejelentése stb.). 9. Az elektronikus aláírással ellátott dokumentumot az ügyirat selejtezéséig kell megőrizni. A megőrzés módjáról az érintett szervezeti egység sajátosságainak megfelelően az igénylő dönt. 10. Ezt a körlevelet július 1-jétől kell alkalmazni. Dr. Nagy Tibor s. k., főosztályvezető ügyész

10 82 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 1. melléklet a 2/2016. (VI. 30.) főov. körlevélhez Értesítés az elektronikus aláírás-létrehozó eszköz (chip kártya) átvételéről Alulírott... (név)... (szolgálati hely) bejelentem, hogy a részemre kiállított biztonságos aláírás-létrehozó eszközt (kártyán található azonosító szám:...)... napján átvettem. Kelt:... felhasználó 2. melléklet a 2/2016. (VI. 30.) főov. körlevélhez Az aláírás-létrehozó eszközzel, illetve a tanúsítványokkal kapcsolatos bejelentés Aláírás-létrehozó eszköz birtokosa: Név Szolgálati hely Dolgozói informatikai azonosító Tanúsítvány típusa: Aláíró Hitelesítő Titkosító TAKARNET Egyéb Esemény: Tanúsítvány visszavonás kérése Tanúsítvány felfüggesztés kérése Tanúsítvány visszaállítás kérése Kártya letiltódása (három egymás utáni téves PIN kód beütése) Egyéb Indok: Névváltozás Kulcs korrumpálódás gyanúja Aláírás-létrehozó eszköz elvesztése Aláírás-létrehozó eszköz megtalálása Szolgálati viszony megszűnése Beosztási hely változása Egyéb Bejelentő: Név Szolgálati hely

11 3. melléklet a 2/2016. (VI. 30.) főov. körlevélhez ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 83 Tanúsítványhasználati nyilvántartás TAKARNET használat Sorszám A B C D E F G H I J K L Igénylő szerv* területi kódja megnevezése Ügyirat szám TAKARNET tanúsítvány azonosító hiteles tul. lap nem hiteles tul. lap Intézkedés térkép egyéb Dátum Ingatlan db szám Előadó Lekérdező * A lekérdezést igénylő szervnek a PERSONA személyügyi rendszerben használt aktuális területi kódja és megnevezése.

12 84 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám Személyi hírek Elismerések A legfőbb ügyész az első ügyészi törvény kihirdetésének 145. évfordulója alkalmából EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT EMLÉKÉRMET dr. Kónya István a Kúria elnökhelyettesének; KOZMA SÁNDOR-DÍJAT dr. Bércesi Zoltán pécsi fellebbviteli főügyészhelyettesnek, dr. Fazekas Géza főosztályvezető-helyettes ügyésznek, dr. Görög Julianna legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyésznek, dr. Ibolya Tibor fővárosi főügyésznek, dr. Martossy György Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyészhelyettesnek, dr. Német Zsolt címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, kecskeméti járási és nyomozó ügyészségi vezető ügyésznek, dr. Sólyom Péter címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Zala megyei főügyészhelyettesnek; VARGHA FERENC-DÍJAT dr. Borbély János Csongrád megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, Fórizs Ferencné Hajdú-Bihar megyei főügyészségi tisztviselőnek, Gyüre Tibor Zoltán tanácsos, Békés megyei főügyészségi osztályvezetőnek, Horváthné Godó Erika tanácsos, legfőbb ügyészségi tisztviselőnek, Kővágó Ferenc Baranya megyei főügyészségi gépjárművezetőnek, Mitru Istvánné Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyészségi irodavezetőnek, dr. Nagy László Tibor az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetőjének, tudományos főmunkatársának, Tarján Istvánné szakmai tanácsadó, Pest megyei főügyészségi osztályvezetőnek, dr. Tisza Tamás Tibor Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek; ÜGYÉSZSÉGI EMLÉKGYŰRŰT dr. Dautlik Mária legfőbb ügyészségi tanácsos, ny. legfőbb ügyészségi ügyésznek, Gudlinné dr. Kovács Ibolya címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Csongrád megyei főügyészhelyettesnek, dr. Horváth Józsefné címzetes főügyészségi ügyész, ajkai járási ügyészségi ügyésznek, Ledneczkiné dr. Fritz Katalin címzetes főügyészségi ügyész, dunaújvárosi járási vezetőhelyettes ügyésznek, dr. Lendvai Mária címzetes főügyészségi ügyész, nagykátai járási ügyészségi ügyésznek, dr. Molnár Mária címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, Rapcsó Gáborné Bács-Kiskun megyei főügyészségi irodavezetőnek, Ridács László tanácsos, központi nyomozó főügyészségi csoportvezetőnek, dr. Süveges Györgyike Mária címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Heves megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, Szabadi Endre Kálmánné legfőbb ügyészségi irodavezetőnek, dr. Ujvári László György címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, veszprémi járási és nyomozó ügyészségi ügyésznek;

13 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 85 MAGYAR ISTVÁN-DÍJAT dr. Aleku Mónika a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségen kirendeléssel szolgálatot teljesítő legfőbb ügyészségi ügyésznek, dr. Czillinger Judit Vas megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Csicsák Zoltán fővárosi főügyészségi ügyésznek, Faragóné dr. Takács Katalin Adél címzetes főügyészségi ügyész, berettyóújfalui járási vezetőhelyettes ügyésznek, dr. Feketéné dr. Böröcz Emőke Ágnes Somogy megyei főügyészségi ügyésznek, Dr. Gerencsér Balázs Szabolcs legfőbb ügyészségi ügyésznek, dr. Hipp Katalin fővárosi főügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Horváth Orsolya Győr-Moson-Sopron megyei főügyészségi ügyésznek, dr. Horváth Péter győri fellebbviteli főügyészhelyettesnek, dr. Kaszáné dr. Horuczi Zsuzsanna szegedi fellebbviteli főügyészségi ügyésznek, dr. Kecskeméti Gyula pécsi járási és nyomozó ügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Koncsek Kornél Tolna megyei főügyészségi ügyésznek, dr. Kontrát Richárd főosztályvezető-helyettes ügyésznek, dr. Kovács Margit Heves megyei főügyészségi ügyésznek, Kovácsné Soós Hajnalka pécsi fellebbviteli főügyészségi irodavezetőnek, dr. Megadja Csilla főügyészségi ügyész, budapesti IV. és XV. kerületi vezetőhelyettes ügyésznek, dr. Mile Ildikó Fejér megyei főügyészségi ügyésznek, dr. Oczella Pál címzetes főügyészségi ügyész, tiszafüredi járási vezető ügyésznek, dr. Ráczkó Veronika Zsuzsanna címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Veszprém megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Rimóczy István nyíregyházi járási és nyomozó ügyészségi vezetőhelyettes ügyésznek, dr. Rövid Csaba címzetes főügyészségi ügyész, mb. szegedi járási és nyomozó ügyészségi vezető ügyésznek, dr. Surányi Ildikó Békés megyei főügyészségi ügyésznek, Szamosiné Tilk Gyöngyi Katalin Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyészségi irodavezetőnek, dr. Vágvölgyi Péter legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyésznek, dr. Vakon Tibor dabasi járási ügyészségi ügyésznek, dr. Varga Éva kecskeméti járási és nyomozó ügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Vaszlavik Gabriella legfőbb ügyészségi ügyésznek; SZÉKELY FERENC-DÍJAT dr. Deák Zoltán kecskeméti járási és nyomozó ügyészségi ügyésznek, dr. Király Gábor András Vas megyei főügyészségi alügyésznek, dr. László Balázs fonyódi járási ügyészségi fogalmazónak, Rácsokné dr. Fügedi Zsófia Eszter miskolci járási és nyomozó ügyészségi ügyésznek, dr. Szőllősi Ildikó karcagi és tiszafüredi járási ügyészségi alügyésznek; EMLÉKTÁRGYAT Bán Judit szegedi fellebbviteli főügyészségi tisztviselőnek, Szélesiné Kajtár Ottilia budakörnyéki járási ügyészségi irodavezetőnek, Váradi Valéria sátoraljaújhelyi járási ügyészségi irodavezetőnek; TANÁCSOS CÍMET Ruskóné Takács Judit legfőbb ügyészségi tisztviselőnek adományozott.

14 86 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám Kinevezések A legfőbb ügyész kinevezte dr. Szikszay Tibor Gyula mb. legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyészt szolgálati helyén a Statisztikai Osztály legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyészévé; Sziliné dr. Séber Anita mb. Nógrád megyei főügyészhelyettest szolgálati helyén büntetőjogi szakági főügyészhelyettessé; dr. Nemesánszky Gábor Antal mb. fővárosi főügyészségi osztályvezető ügyészt szolgálati helyén a Közigazgatási Jogi Osztály főügyészségi osztályvezető ügyészévé; dr. Horváth Edit mb. lenti járási vezető ügyészt szolgálati helyén vezető ügyésszé; dr. Hajdú Zoltán mb. szentendrei járási vezetőhelyettes ügyészt szolgálati helyén vezetőhelyettes ügyésszé; dr. Kanyó Csilla budakörnyéki járási ügyészségi alügyészt a Budakörnyéki és a Dabasi Járási Ügyészséghez, dr. Vajda Eszter veszprémi, dr. Virág Bálint miskolci járási és nyomozó ügyészségi alügyészeket szolgálati helyükön ügyésszé; dr. Balázs Edit szigetvári járási ügyészségi fogalmazót a Pécsi Járási és Nyomozó Ügyészséghez, valamint a Szigetvári Járási Ügyészséghez, dr. Garami György ózdi járási ügyészségi fogalmazót az Ózdi és a Kazincbarcikai Járási Ügyészséghez, dr. Garancz Klára miskolci járási és nyomozó ügyészségi fogalmazót a Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészséghez, valamint a Mezőkövesdi Járási Ügyészséghez, dr. Jambrik János püspökladányi járási ügyészségi fogalmazót a Püspökladányi és a Hajdúszoboszlói Járási Ügyészséghez, dr. Jenei Zsaklin Zoltána debreceni járási és nyomozó ügyészségi fogalmazót a Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészséghez, valamint a Hajdúböszörményi Járási Ügyészséghez, dr. Tihanyi Dániel szolnoki járási és nyomozó ügyészségi fogalmazót a Szolnoki Járási és Nyomozó Ügyészséghez, valamint a Kunszentmártoni Járási Ügyészséghez alügyésszé; Földesi-Magyar Évát fővárosi kerületi ügyészséghez ügyészségi megbízottá; Szabóné Jánosik Éva Mária legfőbb ügyészségi tisztviselőt szakmai tanácsadónak. Kinevezés módosítások A legfőbb ügyész dr. Soós Mihály kecskeméti járási és nyomozó ügyészségi vezetőhelyettes ügyész lemondását a vezetőhelyettes ügyészi tisztségéről tudomásul vette, és egyidejűleg szolgálati helyén ügyészi munkakörbe helyezte át, dr. Kovács Gergely Pest megyei főügyészségi ügyész, mb. budakörnyéki járási vezetőhelyettes ügyészt áthelyezte a Budakörnyéki Járási Ügyészséghez, és egyidejűleg kinevezte vezetőhelyettes ügyésszé;

15 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 87 dr. Szmodits Zoltán a Legfőbb Ügyészségen kirendeléssel szolgálatot teljesítő fővárosi főügyészségi ügyészt a Legfőbb Ügyészség Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztályára legfőbb ügyészségi ügyészi munkakörbe, dr. Monostori-Nagy Helga kiskunhalasi járási ügyészségi ügyészt fővárosi kerületi ügyészséghez helyezte át. Megbízások A legfőbb ügyész megbízta dr. Schmidt Gábor Bács-Kiskun megyei főügyészségi ügyészt szolgálati helyén a Nyomozás Felügyeleti Jogorvoslati Csoportban a csoportvezető ügyészi, Szabóné dr. Tábori Anett nagykátai járási ügyészségi ügyészt, dr. Várkonyi Judit kecskeméti járási és nyomozó ügyészségi csoportvezető ügyészt szolgálati helyükön a vezetőhelyettes ügyészi, Nógrádi Árpád főtörzsőrmester, legfőbb ügyészségi tisztviselőt szolgálati helyén a Gépjármű Forgalmi Csoportban a csoportvezetői feladatok ellátásával. Kirendelés A legfőbb ügyész kirendelte dr. Egedi Anita Krisztina Heves megyei főügyészségi ügyészt a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályára legfőbb ügyészségi ügyészi munkakörbe. Szolgálati viszony megszűnések Szolgálati viszonya megszűnt, illetve megszűnik dr. Horvai István kunszentmiklósi járási ügyészségi ügyésznek évi május hó 31. napjával, dr. Decsi Tamás Vilmos budapesti nyomozó ügyészségi fogalmazónak évi július hó 2. napjával, dr. Latkóczy Júlia Emese budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségi fogalmazónak évi május hó 31. napjával, dr. Nagy Nándor budapesti nyomozó ügyészségi fogalmazónak évi június hó 15. napjával, dr. Pataki Adél Petra budapesti XIV. és XVI. kerületi ügyészségi fogalmazónak évi május hó 31. napjával.

16 88 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám Közlemények A évi Kozma Sándor Tudományos Pályázat díjazottai 2016-ban a Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázaton a következő pályázók részesültek elismerésben: BÜNTETŐJOGI TÉMAKÖRBEN Általános tagozaton: I. díj: A tárgyalásról lemondás a büntetőeljárási törvény jobb sorsra érdemes jogintézménye Dr. Kovács Margit Heves megyei főügyészségi ügyész II. díj: Nem került kiosztásra. III. díj: Láthatatlan tényállás? A kapcsolati erőszak anyagi- és eljárásjogi dilemmái Dr. Garai Renáta Komárom-Esztergom megyei főügyészségi ügyészségi megbízott Dicséret ( Ft pénzjutalommal): A büntető igazságszolgáltatás motorja: az ügyész Dr. Rimóczy István nyíregyházi járási és nyomozó ügyészségi vezetőhelyettes ügyész Ifjúsági tagozaton: I. díj: A terrorizmus finanszírozására vonatkozó szabályozás a magyar és a német büntető anyagi jogban Dr. Neparáczki Anna Viktória budapesti XIV. és XVI. kerületi ügyészségi alügyész II. díj: Reménytelen küzdelem? A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés hazai szabályozásának és gyakorlatának kihívásai az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteinek tükrében Dr. Erdősné dr. Lukács Laura Lilla győri járási és nyomozó ügyészségi alügyész III. díj: Nem került kiosztásra. Joghallgatói tagozaton: I. díj: Nem került kiosztásra. II. díj: A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről Rádli Niké Odett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar hallgatója

17 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 89 Megosztott III. díj: A szexuális bűncselekmények bizonyítási nehézségei Csiky-Mészáros Ákos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója és Büntetőjogunk rázós hiányossága Kuris Kinga, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar hallgatója PhD joghallgatói tagozaton: I. díj: Nem került kiosztásra. II. díj: Megjegyzések a Büntető Törvénykönyv szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése tényállásához Dr. Ujhelyi Dávid, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskola hallgatója III. díj: A veszélyes fenyegetésről: gondolatok a zaklatás második alapesetéről a Szegedi Járási Ügyészség joggyakorlatának tükrében Dr. Monori Zsuzsanna Éva, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola hallgatója BÜNTETŐJOGON KÍVÜLI TÉMAKÖRBEN Általános tagozaton: I. és III. díj: Nem került kiosztásra. II. díj: Született: január elsején A kísérő nélküli kiskorúak helyzete és fogvatartása Magyarországon Dr. Perlaky Szilvia budapesti II. és III. kerületi ügyészségi ügyész Dicséret ( Ft pénzjutalommal): A nők helyzete a szabadságvesztés végrehajtása során Dr. Ferkó Krisztián László Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyészségi ügyészségi megbízott Ifjúsági tagozaton: I. és II. díj: Nem került kiosztásra. III. díj: A megváltozott ügyészi szerep: az ügyész eljárásjogi helyzete az új polgári perrendtartásban és a közigazgatási eljárásban Dr. Balog Zita Éva budapesti I. és XII. kerületi ügyészségi fogalmazó Dicséret ( Ft pénzjutalommal): Nehéz szülés, beteg gyermek? gondolatok a reintegrációs őrizet árnyoldalairól Dr. László Balázs fonyódi járási ügyészségi fogalmazó

18 90 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám Joghallgatói tagozaton: I. díj: Sérelemdíj a munkaviszonyban Bagossy Mária, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója II. díj: Módszertani útkeresés a fogvatartottak reintegrációjában Kovács Eszter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója III. díj: Büntetni vagy megjavítani? A fiatalkorúak szabadságvesztésének és javítóintézeti nevelésének összehasonlítása a Bv. kódex szabályozása alapján Havasi Sára, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar hallgatója PhD joghallgatói tagozaton: I. díj: A közéleti szereplő személyiségi jogának védelme Dr. Villám Krisztián, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola hallgatója II. díj: A fogvatartottakkal való bánásmód megítélése a nemzetközi normák és ajánlások, valamint az EJEB gyakorlatának tükrében Dr. Juhász Andrea Erika, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola hallgatója III. díj: Nem került kiosztásra. Felhívás ügyészségi szakmai-tudományos tanácskozáson való részvételre A Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya ügyészségi szakemberek részvételével szakmai tudományos tanácskozást szervez. A konferencia időpontja: november Helyszíne: Magyar Igazságügyi Akadémia (1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.) A konferencia szekciói és témái: I. BÜNTETŐJOGI SZEKCIÓ 1. A Btk. 2. -ának alkalmazásával kapcsolatos kérdések 2. A társas bűnelkövetés formái, gyakorlati problémái 3. A büntetés kiszabásának kérdései 4. A sértett belegyezésének joghatásai 5. A közvetítői eljárás alkalmazási körének szélesedése a Btk a alapján 6. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás nemzetközi gyakorlata

19 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám A visszaesés és annak jogkövetkezményei 8. Az összbüntetés 9. Egység, többség, halmazat a vagyon elleni bűncselekmények körében 10. A magánindítvány joghatályossága; a magánindítvány előterjesztésével kapcsolatos gyakorlati problémák és megoldások 11. A veszély büntetőjogi fogalma; gyakorlati elhatárolási kérdések 12. A migráció büntetőjogi kérdései; az illegális migrációval kapcsolatos tényállások minősítési és elhatárolási kérdései 13. Az erőszakos szexuális bűncselekmények 14. Az erőszakos vagyon elleni bűncselekmények jogalkalmazási kérdései 15. A hűtlen kezelés büntetőjogi értékelésének gyakorlata napjainkban 16. A garázdaság jogalkalmazási problémái 17. A kábítószerrel és az új pszichoaktív anyaggal visszaélés szabályozása, elhatárolási problémái 18. Az egészségügyi termék hamisítása, a teljesítményfokozó szerrel visszaélés, az ártalmas közfogyasztási szerrel visszaélés és a kábítószer-prekurzorral visszaélés elhatárolási kérdései 19. Fogyasztóvédelmi tényállások elméleti és gyakorlati problémái, különös tekintettel az elhatárolási nehézségekre 20. A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének szabályozási problémái 21. A zaklatás elkövetési magatartásai, a természetes és törvényi egység, valamint a halmazat kérdése. Hol húzódik a magánszemély és a közszereplő tűrési határa? 22. A környezet és a természet védelmének büntetőjogi eszközei 23. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményének sajátosságai; a ténykérdés szakkérdés jogkérdés problematikája 24. Büntetéskiszabási gyakorlat, különösen a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége; a halált okozó ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntette; a maradandó fogyatékosságot, illetve súlyos egészségromlást eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége; a maradandó fogyatékosságot, illetve súlyos egészségromlást eredményező ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntette bűncselekmények elkövetése miatt 25. Minősítésbeli és elhatárolási kérdések a közlekedési bűncselekmények körében 26. Veszélyfogalom a közúti és vasúti közlekedésben (gyorsfékezés a vasúti járműszerelvényeknél a baleset elhárítása érdekében, távoli veszély a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményeknél, közvetlen veszély a közúti veszélyeztetésnél); eshetőleges szándékkal megvalósítható közúti veszélyeztetés bűntette 27. Az ittas állapotban elkövetett járművezetés alap- és minősített esetének elvi és gyakorlati kérdései II. BÜNTETŐELJÁRÁS JOGI SZEKCIÓ 1. A büntetőeljárások elhúzódásának okai 2. A büntetőeljárás gyorsításának időszerű kérdései; az ügyész gyakorlati feladatai, lehetőségei a nyomozások elhúzódásának megakadályozása érdekében 3. A bíróság elé állítás és a tárgyalás mellőzéses eljárás alkalmazásának lehetőségei 4. A bírói útról elterelés lehetőségei 5. A közvetítői eljárások tapasztalatai 6. A fokozott ügyészi felügyelet gyakorlásával kapcsolatban felmerülő problémák, tapasztalatok 7. Az ügyészség és a nyomozóhatóságok kapcsolata 8. Az előzetes letartóztatott irat megismerési joga a kényszerintézkedés elrendelése és meghosszabbítása során 9. Bizonyítási nehézségek a tárgyaláson; a bizonyítás lehetőségei egy-egy bizonyítási eszköz lényegének, funkciójának elemzése 10. A belátási képesség szakértői bizonyításának gyakorlati problémái 11. Az igazságügyi szakértői kompetenciák jelentősége a szakvélemény mint bizonyíték elfogadhatóságával kapcsolatban 12. A titkos adatszerzés elméleti problémái és eredményének felhasználásával kapcsolatos gyakorlati kérdések (Be ) 13. A bizonyítékok, különösen a közvetett bizonyítékok értékelése a büntetőeljárás során

20 92 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 14. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú tanúk meghallgatásának speciális, több jogterületet érintő szabályai és az eddigi gyakorlati tapasztalatok, különös tekintettel a Be. 62/B. és 62/C. -ának szabályaira 15. A számítógépes rendszerek és az internet felhasználásával elkövetett egyes bűncselekmények nyomozásával kapcsolatos nehézségek, tapasztalatok, annak nemzetközi jogi vonatkozásai 16. Uniós kapcsolatok működése külföldi állampolgárok büntetőügyeiben 17. A külföldön tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárás jogi és gyakorlati problémái (Be ) 18. A nemzetközi bűnügyi együttműködés gyakorlati és elméleti kérdései (kölcsönös elismerés, konzultációs eljárás, közös nyomozócsoportok) 19. Pótmagánvád a büntetőeljárásban 20. A perújítási eljárás sajátosságai; az új bizonyíték megítélése a perújítási eljárásban 21. A szabálysértési jog és a büntetőeljárás kapcsolódásának eljárásjogi problémái, így az ítélt dolog, a bűnjelek, bűnügyi költség, illetve költség és a fogva tartásban töltött idő beszámításának kérdései 22. A Be ának (1a) bekezdésében, illetve a Be. 70/B. -a és a szerinti rendelkezések látszólagos kollíziója, és az új jogi szabályozás bizonyításra gyakorolt hatása 23. A határzárral kapcsolatos bűncselekmények eljárási szabályai, alkotmányossági kérdései 24. A polgári jogi igény, vagyonkutatás keretei és lehetőségei, a zár alá vétel alkalmazásának és végrehajtásának tapasztalatai III. GAZDASÁGI ÉS KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK SZEKCIÓJA 1. A gazdasági bűncselekmények bizonyítási nehézségei 2. A bűncselekményből származó vagyon elvonásának eljárási eszközei 3. Vagyonvisszaszerzés kérdései a gazdasági (vagyon elleni) bűncselekmények körében, az új jogintézmény alkalmazásának elméleti és gyakorlati kérdései 4. A költségvetési csalás mint törvényi egység 5. A költségvetési csalás elkövetésének tettesi és részesi alakzatai, különösen az úgynevezett strómanok által vezetett gazdasági társaságok közreműködése esetén 6. A sértetti jogállás és a sértetti jogok gyakorlása a csődbűncselekmény és a költségvetési csalás miatt indult ügyekben (polgári jogi igény érvényesítése, jogorvoslati igény bejelentése, pótmagánvád) 7. A határokon átnyúló, áfára megvalósított költségvetési csalások elkövetési módszerei és az ehhez kapcsolódó bizonyítási nehézségek 8. A pénzmosás elleni küzdelem nemzetközi és magyar intézmény- és szabályrendszere, a pénzmosás újabb jelenségei 9. A pénzmosás és az orgazdaság bűncselekményének elhatárolási kérdései 10. A korrupciós bűncselekmények (jellemző elkövetési módok és legveszélyeztetettebb területek, a felderítés, a látencia kérdései), az újabb szabályozás (2012. évi C. törvény XXVII. Fejezet) kapcsán felmerült jogalkalmazási problémák 11. A korrupciós bűncselekmények elhatárolási kérdései 12. A hivatali vesztegetés és a hivatali vesztegetés elfogadásának bizonyítási nehézségei, a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés eredménye felhasználhatóságának korlátai 13. Az embercsempészés és a jogellenes tartózkodás elősegítése elhatárolási kérdései 14. Jogi személy büntetőjogi felelőssége a jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedések elméleti és gyakorlati problémái 15. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló évi CIV. törvény alkalmazásának feltételei és gyakorlati tapasztalatai 16. Az orvosi hálapénz büntetőjogi megítélése 17. A társasági adónemre elkövetett költségvetési csalás jogalkalmazási kérdései

21 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 93 IV. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZEKCIÓ 1. Az előzetes letartóztatás végrehajtása 2. Az illegális migránsok fogva tartásának elméleti és aktuális gyakorlati problémái 3. A büntetés-végrehajtást övező hazai jogállami garancia- és kontrollrendszer továbbfejlesztésének lehetséges irányai 4. A büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságából eredő problémák és azok kezelése Magyarországon 5. A törvényes bánásmód biztosítása a büntetés-végrehajtási felügyeleti és jogvédelmi ügyész feladatkörében 6. Az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottságának (CPT) ellenőrzései és ezek hatása a hazai jogfejlődésre 7. A fogvatartottakkal való bánásmód helyzete hazánkban, különös figyelemmel az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseire és az ellenőrzést végző nemzetközi szervezetek megállapításaira 8. Jogértelmezési problémák a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában 9. Családi konzultáció és családterápiás foglalkozás a gyakorlatban 10. A reintegrációs őrizet végrehajtásának tapasztalatai 11. Az elítéltek reintegrációját szolgáló új jogintézmények az új Bv. kódex szerint 12. A javítóintézeti nevelés végrehajtásának múltja, jelene és jövője 13. A közérdekű munka végrehajtásának ügyészi törvényességi felügyelete V. KÖZÉRDEKVÉDELMI SZEKCIÓ 1. A büntetőügyekben hozott ítéletekhez fűződő jogerő hatás érvényesülése a közigazgatási jogkörben okozott kártérítés iránti perekben 2. Az elévülés kérdésének vizsgálata az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránt indult polgári perekben 3. A rágalmazás, a becsületsértés kapcsán kialakult büntetőbírósági gyakorlat hatása a személyiségi jogi perek elbírálására, különösen a jóhírnév megsértése miatti igényérvényesítésre 4. A közéleti szereplő személyiségi jogának a védelme, valamint a személyiségi jogvédelem objektív eszközei 5. Az ügyész felelőssége a szolgálati viszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott károkért; sérelemdíj a szolgálati viszonyban 6. A Ptk. 53/A. -a alkalmazhatóságának egyes kérdései 7. A társasági határozat hatályon kívül helyezése után előálló cégjogi helyzet problémái 8. A közérdek fogalmának értelmezése a bírósági gyakorlatban 9. A közérdekű keresetindítás lehetőségei, elméleti problémái 10. A közérdekű jogorvoslat 11. A közigazgatási és a szabálysértési bírságok elhatárolásának kérdései 12. A szabálysértési jog helye a jogrendszerben, figyelemmel az Alkotmánybíróság vonatkozó határozataira 13. A szabálysértés büntethetőségének elévülése a gyakorlatban problémát okozó kérdések, valamint a módosult rendelkezések tükrében 14. A szabálysértési kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi tapasztalatok; a szabálysértési szankció végrehajtásának új szabályai 15. A helyszíni bírságolás és az azzal összefüggő ügyészi tapasztalatok 16. A jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség tényállása (Szabs. tv ) és elhatárolása más szabálysértési és bűncselekményi alakzatoktól 17. Perújítás a szabálysértési felelősséget megállapító bírósági határozatokkal szemben 18. A közúti közlekedési szabályok megsértése miatti szankciók, különös tekintettel a büntetés kiszabására 19. A közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértését megvalósító magatartások és a közigazgatási jogkövetkezmények viszonya 20. Az ügyész jogi eszközei az állatvédelem területén 21. Az ügyész szerepe a környezetvédelemben, különös tekintettel a szakágak közötti együttműködésre 22. Az építésügyi hatósági eljárásra vonatkozó szabályok változása 23. A gyermekvédelmi intézményi rendszer felépítése és működése 24. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartással kapcsolatos ügyészi szerepvállalás, a nemperes eljárással kapcsolatos tapasztalatok értékelése

22 94 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 6. szám 25. A fogyasztó (panaszos) eljárásjogi helyzete és jogai a fogyasztóvédelmi tárgyú közigazgatási eljárásokban 26. A civil szervezetekkel kapcsolatos bírói gyakorlat változása az új Polgári Törvénykönyv tükrében 27. Az alapítói jogok gyakorlása, átruházása, kijelölés a Ptk. harmadik könyve XXV. címének tükrében 28. A civil szervezetek nyilvántartási ügyeinek jogi és gyakorlati kérdései az ügyészi tevékenységben 29. A közhasznú jogállás új tartalma, az ezzel összefüggő ügyészi feladatok és gyakorlati tapasztalatok értékelése; a közhasznú jogállás megszerzésének tapasztalatai az ügyészi gyakorlatban 30. A civil szervezetek megszűnését (megszüntetését) követő nemperes eljárások, végelszámolás, kényszervégelszámolás, törlés 31. A termőföld védelmével kapcsolatos közérdekvédelmi ügyészi feladatok, intézkedési lehetőségek és gyakorlati tapasztalatok 32. A büntetőügyekben hozott ügyészi döntések polgári bíróság által történő felülvizsgálatának terjedelme az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránti és/vagy személyiségi jogi perekben 33. Kógencia vagy diszpozítivitás az új Ptk. szabályai szerint 34. A szerződés érvényességének elvi és gyakorlati kérdései VI. IDEGEN NYELVI SZEKCIÓ Előadások angol, német vagy francia nyelven 1. A nemzetközi bűnügyi együttműködés gyakorlati és elméleti kérdései az Európai Unióban (pl.: a kölcsönös elismerés elve, az európai ügyész, közös nyomozócsoport, sikeres jogesetek) 2. A külföldi tanulmányutakon vagy konferenciákon részt vett ügyészek tapasztalatai, úti beszámoló 3. Az ügyészséget, illetve az ügyészi tevékenységet érintő nemzetközi és EU jog * * * A jelentkezési lapot és a nyilatkozatot szolgálati úton, elektronikusan (tko.szemtovig@mku.hu), legkésőbb szeptember 15. napjáig a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályára kell beküldeni. A szállás és ellátás iránti igényeket a Képzés Ellátási Rendszerben a rendszer adminisztrátorok útján kérjük leadni. Túljelentkezés esetén a szervezők az előadások jelentkezési lapon közölt szakmai tartalma alapján választják ki a résztvevőket. A jelentkezési lap az intraneten is elérhető. Szállást a nem budapesti szolgálati helyű, illetve nem budapesti lakos résztvevők igényelhetnek. A konferencia tartama alatt a szállóvendégek számára teljes ellátást, a szállást nem igénylők számára pedig a konferencia napokon ebédet és vacsorát tudunk biztosítani. A határidőt követően benyújtott jelentkezést nem áll módunkban elfogadni. Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály