04/725/2011. Beszámoló. A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal és a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal évi tevékenységéről

Átírás

1 04/725/2011 Beszámoló A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal és a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal évi tevékenységéről

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BESZÁMOLÓ A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI MUNKA MÓDSZEREK, ELLENŐRZÉSEK, MEGTETT INTÉZKEDÉSEK JANUÁR 1. ÉS AUGUSZTUS 31. KÖZÖTT MÓDSZEREK, ELLENŐRZÉSEK, MEGTETT INTÉZKEDÉSEK SZEPTEMBER 1-ET KÖVETŐEN A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÉRÉSÉRE NYÚJTOTT SZAKMAI SEGÍTSÉG ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG A POLGÁRMESTER ÉS A JEGYZŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK A HIVATAL ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATAI SORÁN ELVÉGEZETT TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE A ÉVBEN BEKÖVETKEZETT KATASZTRÓFÁKAT KÖVETŐEN TETT ESETLEGES INTÉZKEDÉSEK KÖZREMŰKÖDÉS AZ ELHÁRÍTÁSBAN A HIVATAL KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEKKEL, PANASZOKKAL KAPCSOLATOS ÜGYINTÉZÉSE A KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FELADATOK A TÖBB ÁGAZATOT ÉRINTŐ KORMÁNYZATI DÖNTÉSEK VÉGREHAJTÁSÁNAK TERÜLETI ÖSSZEHANGOLÁSA ÉRDEKÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG A REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSÉNEK TAPASZTALATAI A HIVATAL ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK HELYZETE, HATÉKONYSÁGA; AZ ELLENŐRZÖTT SZERVEK, ELLENŐRZÖTT TERÜLETEK A TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÖSSZEHANGOLTSÁGA ÉRDEKÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG A TERÜLETI INTEGRÁCIÓ ELŐKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉG INFORMATIKAI FELADATOK A TERÜLETI INFORMATIKAI KAPCSOLATOK ÖSSZEHANGOLT FEJLESZTÉSÉNEK ELŐMOZDÍTÁSA ÉRDEKÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEK A KÖZIGAZGATÁSI INFORMATIKAI TEVÉKENYSÉG TERÜLETI ÖSSZEHANGOLÁSA SORÁN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA A VÁLASZTÁSOKKAL, NÉPSZAVAZÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ INFORMATIKAI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE KÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS AZ EGYES KÉPZÉSI FORMÁK, HATÁSUK A KONKRÉT KÖZIGAZGATÁSI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA ÉS ANNAK SZÍNVONALÁRA; A KÉPZÉSEK SZERVEZÉSÉVEL, LEBONYOLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK, TAPASZTALATOK, EREDMÉNYEK, RÉSZTVEVŐK A HIVATAL VIZSGÁZTATÁSI TEVÉKENYSÉGE NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉG KAPCSOLATTARTÁS A CIVIL SZFÉRA KÉPVISELŐIVEL AZ ÉV SORÁN KIEMELT, ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ FELADATOK, ILLETVE EZEK VÉGREHAJTÁSA: ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ ESETI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK, LEBONYOLÍTÁSÁNAK SIKERESSÉGE, ESETLEGESEN FELMERÜLT PROBLÉMÁK... 16

3 10.2 A HATÉKONY ÉS KÖLTSÉGTAKARÉKOS GAZDÁLKODÁS ÉRDEKÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A GAZDASÁGI VÁLSÁG OKOZTA NEHÉZSÉGEK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE A NEMZETGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT BERUHÁZÁSOKKAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS BEMUTATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁJÉKOZTATÓ ÉS INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT (ÖTISZ) BEINDÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE ÉRDEKÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK A SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK TEVÉKENYSÉGE A SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL TEVÉKENYSÉGÉNEK RÖVID ÉRTÉKELÉSE AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ TEVÉKENYSÉGÉNEK RÖVID ÉRTÉKELÉSE AZ ÉPÍTÉSFELÜGYELŐ TEVÉKENYSÉGÉNEK RÖVID ÉRTÉKELÉSE A HIVATAL SZERVI FENNTARTÓI ÉS FUNKCIONÁLIS TEVÉKENYSÉGE A BÉR-, ÉS LÉTSZÁMGAZDÁLKODÁS SZÁMSZERŰ BEMUTATÁSA, ÉRTÉKELÉSE, A SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ALAKULÁSA A SZEMÉLYI MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK RÖVID BEMUTATÁSA A HIVATAL PÉNZÜGYI FELTÉTELÉNEK BEMUTATÁSA, SZÁMSZERŰ ÉS SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSSEL A TÁRGYI FELTÉTELEK ALAKULÁSÁNAK BEMUTATÁS II. A HIVATAL SAJÁT MŰKÖDÉSE SORÁN ALKALMAZOTT VAGY TEVÉKENYSÉGE SORÁN MÁS IGAZGATÁSI SZERVNÉL MEGISMERT LEGJOBB GYAKORLATOK... 26

4 I. Beszámoló a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal és a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal évi tevékenységéről 1. A törvényességi felügyeleti munka 1.1 Módszerek, ellenőrzések, megtett intézkedések január 1. és augusztus 31. között A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. tv. (Tftv.) alapján a hivatal ellátta Fejér megye 10 kistérségében a kistérségi fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanács, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, valamint a Velencei-Tó-Vértes Térségi Fejlesztési Tanács törvényességi felügyeletét. A törvénysértések megelőzése érdekében a felügyeleti ellenőrzés során a megelőzésre törekvés a fő munkamódszer, melynek érdekében szoros együttműködést alakítottunk ki a területfejlesztési tanácsok tisztségviselőivel és munkaszervezeteivel. Az előzetes szakmai egyeztetés különösen a tanácsüléseket megelőzően az egyes napirendek előterjesztéseivel összefüggésben általános, célravezető gyakorlattá vált. A jegyzőkönyv beküldését követő felügyeleti ellenőrzési tevékenységhez kapcsolódóan írásbeli intézkedésre nem került sor, csupán néhány, a működéssel összefüggő illetve a jegyzőkönyvek felterjesztési határidejének elmulasztása miatt kellett a beszámoló mellékletében feltüntetett adatok szerinti szóbeli jelzéssel élni. A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács törvényességi felügyeletét a Fejér Megyei Kormányhivatal jogelődje látta el. A Tanács ülésein a felügyeleti és igazgatási monitoring főosztály főosztályvezető-helyettese állandó jelleggel részt vett. A Tanács ülésezésének rendje, a döntéshozatali eljárás folyamata, a megküldött jegyzőkönyvek alapvetően megfelelnek a jogszabályok és az SZMSZ rendelkezéseinek. Az előző évek gyakorlatához képest változás, hogy megnövekedett a zárt ülések száma. A Tanács határozatainak többségét a támogatások megítélésével, illetve azok módosításaival kapcsolatos döntések képezték. Továbbra is kiemelt feladat a Közép-dunántúli Operatív Program (KDOP) keretében az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos döntéshozatal. E mellett a hazai forrású CÉDE, TEKI, TEUT, TRFC a decentralizált vis maior keretekre beérkezett igényekről született döntések voltak jellemzőek. Határozatokat hozott még többek között a as időszakra tervezett Regionális Akciótervről, a Regionális Operatív Program végrehajtására beérkezett projektek minősítéséről, a évi vis maior keret felhasználásáról, a Tanács SZMSZ-ének és Ügyrendjének módosításáról, a KDRFÜ KN Kft. Alapító Okiratának módosításáról. A megyei területfejlesztési tanács folyamatosan kiegyensúlyozottan és jellemzően törvényesen működött. A decentralizált támogatások elosztási rendjének megváltozása miatt 2007-től jelentősen beszűkült a megyei területfejlesztési tanács hatásköre, ezért az ülések és a hozott döntések száma jelentősen csökkent, mely tendencia évben sem változott. A döntések zöme a már folyamatban lévő, de le nem zárt szerződésekkel kapcsolatos döntésekre, a költségvetés, zárszámadás elfogadására, a vidékfejlesztési közösségek és más szervezetek tájékoztatójának elfogadására irányult. Ennek keretében egy esetben szóbeli felügyeleti intézkedésre került sor, jegyzőkönyvek késedelmes felterjesztése miatt. Fejér megyében a kistérségi fejlesztési tanácsok feladatait a többcélú kistérségi társulások látják el a Tftv. 10/G. -a alapján, amelyek tanácsi feladataik ellátása során a Tftv.-ben foglaltaknak megfelelő összetételben és eljárási szabály szerint működnek. A területfejlesztési tanácsi minőségben lefolytatott

5 2 ülések jogszabályi rendelkezés hiányában nem különülnek el a többcélú kistérségi társulás ülésén belül, és nem különítik el jegyzőkönyveiket, így ezen intézmények esetében a felügyeleti jogkör gyakorlása a törvényességi ellenőrzési jogkör hiánya miatt akadályozott. A fentiek alapján a területfejlesztési tanácsok évi tevékenységét összefoglalóan minősítve eltekintve a csekély számú eljárási hibáktól jogszerűnek tekinthető. 1.2 Módszerek, ellenőrzések, megtett intézkedések szeptember 1-et követően szeptember 1-et követően beküldött jegyzőkönyvek száma 20 %-kal volt több, mint az év első 8 hónapjában. Jellemzően a korábban fel nem terjesztett jegyzőkönyvek kerültek beküldésre akár január 1-ig visszamenőlegesen. Ezen jegyzőkönyvek feldolgozása, tekintettel arra, hogy ez a tendencia 2011-ben is folytatódik, igen jelentős feladat elé állítja a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály kormánytisztviselőit. A jegyzőkönyvek számához hasonlóan alakul a panaszok, közérdekű bejelentések száma szeptember 1-et követően számunk drasztikusan emelkedik első 2 hónapját is beleértve. Ennek oka részben a törvényességi ellenőrzés hiánya, másrészt a helyi önkormányzati választásokat követően kialakult helyzetben keresendő. Szeptember 1-et követően a Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály elsősorban szakmai iránymutatások, körlevelek kibocsátásával (6 db, mintegy 64 oldal terjedelemben, ezen kívül került kiküldésre az alakuló ülések összehívásával, megtartásával, valamint a polgármesteri, képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatos belügyminisztériumi módszertan, valamint a BM módszertani ajánlása a közterület-használatra vonatkozó önkormányzati rendeletek felülvizsgálatához) segítette a jegyzők munkáját. A törvényességi ellenőrzés szünetelését követően nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a kommunikáció eszközeivel élve (szóban: telefonon és személyesen) segítséget nyújtsunk a vitás kérdések eldöntésében, a helyes joggyakorlat kialakításában és alkalmazásában. Jellemzően a problémák az összeférhetetlenségi esetekre és a képviselő-testület működésére vonatkoztak. A helyi önkormányzati választásokat követően 43 esetben volt változás a polgármester személyében és került sor a jogszabályoknak megfelelően az átadás-átvétel eljárására. Az esetek többségében a munkakör átadása a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történt. A jegyzők és a polgármesterek az alakuló ülések jogszabályoknak megfelelő megtartására különös figyelmet fordítottak, lebonyolításához alkalmazták a BM módszertani ajánlásában, valamint a hivatal körlevelében foglaltakat. A határozatokban fellelhető jogszabálysértéseket szóbeli észrevétel alapján minden esetben orvosolták. 5 esetben nem tudtak alpolgármestert választani december 31-ig. Ezen esetekben januárban írásbeli törvényességi felhívás került kibocsátásra. Fejér megyében 48 kisebbségi önkormányzat került megválasztásra. Az alakuló ülések a jogszabályoknak megfelelően megtartásra kerültek. Egy esetben nem történt meg a kisebbségi önkormányzat megalakulása (Lepsény) december 31-ig. Ott írásbeli törvényességi felhívás után orvosolták a törvénysértést. Az alakuló üléseket követően a hivatal képzést szervezett a polgármesterek, helyi képviselők számára az önkormányzatok működésének, gazdálkodásának, a képviselői összeférhetetlenség, közszolgálati jogviszony témaköreiben.

6 3 A résztvevőket az előadások írásos anyagával is elláttuk. Igény merült fel arra, hogy ezt a képzést kistérségi szinten is tartsuk meg, felhívva a figyelmet az aktuális problémákra. Az új képviselő-testületek tabula rasa -t tartva felülvizsgálták hivataluk, intézményeik működését. Számos esetben indult fegyelmi, illetve büntetőeljárás. Ezen ügyek december 31-ig nem záródtak le. 13 esetben volt jegyzőváltás a megyében év végéig. 1 esetben (Óbarok) történt meg, hogy a választásokat követően a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal dolgozói a megválasztott polgármester személye miatt betegállományba mentek, illetve felmondtak. Óbarok esetében kezdte meg leválási folyamatát Nagyegyháza, s kezdeményezte új község alakítását. Jellemző probléma, hogy a jegyzők az elkészült jegyzőkönyveket nem terjesztik fel 15 napos határidőn belül a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek, valamint az, hogy a képviselő-testületek, a polgármesterek tevékenységük során sajátosan értelmezik a jogszabályoknak való megfelelést. 2. A helyi önkormányzatok kérésére nyújtott szakmai segítség A beszámolási időszakban felterjesztett képviselő-testületi, bizottsági és önkormányzati társulási jegyzőkönyvek száma az előző évihez hasonlóan alakult. Fejér megye önkormányzatai 10 %-ától nem érkezett jegyzőkönyv, továbbá a felterjesztések egy része az ülést követő kettő-három hónap után történt. Az elmúlt év során a jegyzők kisebb számban polgármesterek, alpolgármesterek, képviselők sok esetben kerestek meg különböző kérdéseikkel, melyekben a jogszabályszerű megoldásról kérték véleményünket. A kérések döntő többsége telefonon érkezett. Írásban kértek véleményt pl. szociális, reklám, lakás-, közműfejlesztés, étkezési és intézményi térítési díj megállapítása, SZMSZ tárgyában alkotott rendelet tervezetre, illetve rendeletre, a szóban kért vélemények pedig a rendeletalkotási tárgykörök minden területére vonatkoztak. A határozatokkal és működéssel kapcsolatban feltett kérdések az önkormányzati feladatellátás teljes körére kiterjedtek (pl. költségvetési szervek átszervezése, alapító okiratok módosítása, adósságrendezés, vezetői megbízás, körjegyzőség szervezése, jegyző helyettesítése, vagyonnyilatkozat, állattartás, zajvédelem, illetve rendkívüli ülés, zárt ülés tartása, adatnyilvánosság, hatáskörök, napirend meghatározása). A kisebbségi önkormányzatok a hivatal segítségét hasonlóan az elmúlt évekhez csak kis számban igényelték. Az önkormányzatok részére nyújtandó szakmai segítség feladatkörét hivatalunk a korábbi években is, így az elmúlt évben is tágan értelmezte és kérelem nélkül is tájékoztatást adott a szakszerű döntések meghozatalához, működéshez. A korábbi negyedéves rendszerességgel kiadott írásbeli szakmai tájékoztatók számát növeltük, a beszámolási időszakban havonta készítettünk. A szakmai tájékoztatókat ben küldtük meg a jegyzők részére, ezen túl a hivatal honlapján is megjelenítettük. A hivatal honlapján kérdés-válasz formában közzétettük azokat az eseteket, melyek tárgyában a legtöbb megkeresés érkezett. Egyes új jogszabályok megjelenését követően szakmai napon ismertettük a szakszerű jogalkalmazás kívánalmait (pl. építésügy, telepengedély, üzlet, közlekedési igazgatás). Jegyzői értekezleten aktuális jogalkalmazási kérdésekről, időszerű feladatokról adtunk tájékoztatást, melybe bevontuk a Regionális Államigazgatási Kollégium tagjait is.

7 4 Jegyzői értekezleten részletesen megbeszéltük egy-egy kiemelt jogterület feladatait és az ehhez kapcsolódó döntéseket (pl. A költségvetési szervek jogállásáról szóló évi CV. tv. alkalmazása, Út a munkához programmal kapcsolatos feladatok, illetve a szociális rendelet tartalma). Szakmai napot tartottunk a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.)IRM.r. alkalmazásáról és gyakorlati útmutatóval segítettük a jogszabállyal kapcsolatos helyes jogalkalmazást. Iratmintákat, ügymenetmodelleket tettünk közzé a honlapon. A BM felkérésére elkészítettük a polgármesterek, helyi képviselők összeférhetetlenségéről készült módszertani útmutatót, ami országosan is kiküldésre került. Közreműködtünk a különböző szakterületekhez kapcsolódó önkormányzati rendeletek alkotásához segítséget nyújtó módszertan elkészítéséhez. Megkeresés esetén véleményt nyilvánítottunk jogszabály-tervezetekről (pl. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól, az államháztartás működési rendjéről, a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításához stb.). Közreműködtünk ágazati miniszterek egyes feladatai ellátásában (pl. a Foglalkozási és Szociális Adatbázis feltöltésében, az önkormányzati helyiségbérleti szerződések felmérésében, a különösen védett fogyasztóknak, állampolgároknak nyújtott BM segítéségben, önkormányzati elővásárlási joggal való élés felmérésében, közterületen történő koldulás felmérésében, stb.) Közreműködtünk továbbá az állampolgári jogok országgyűlési biztosának kukázás és guberálás témában indított vizsgálatában. 3. Államigazgatási hatósági tevékenység 3.1 A polgármester és a jegyző államigazgatási feladatellátásával kapcsolatos tapasztalatok A polgármesteri hivataloknál, körjegyzőségeknél az előző évhez viszonyítva hasonló számú, mindösszesen 122 felügyeleti ellenőrzést folytattunk le évben. 4 településen komplex, míg 17 településen utóellenőrzést végeztünk. Ellenőrzéseink tapasztalata az volt, hogy az első fokú eljárások, illetve döntések alapvetően megfeleltek a jogszabályi előírásoknak, kirívó jogszabálysértést nem állapítottunk meg. Vizsgálataink során kiemelt figyelmet fordítottunk a Ket. hatályosulására, illetve arra, hogy megállapításainkkal, a helyszíni konzultációkkal segítsük az első fokú hatóságok jogalkalmazó munkáját. Az önkormányzati szervek továbbra is közepes színvonalon látták el államigazgatási feladataikat. Az egyes ágazatokat tekintve az adó- és az építésügyi igazgatás terén tapasztaltuk a legtöbb hiányosságot és továbbra sem történt pozitív változás abban a tekintetben, hogy önkéntes teljesítés hiányában elmaradnak a végrehajtási eljárások, illetve nem jut idő és energia a tervszerű hatósági ellenőrzésekre. A helyi adóhatósági ügyintézést jellemzően az anyagi jogszabályok megtartása, továbbá az eljárási szabályok kisebb-nagyobb mértékben való megsértése jellemzi. A hozott döntések gyakran sablonosak, hiányosan tartalmazzák a Ket.-ben előírt kötelező tartalmi elemeket. Gyakori volt, hogy a szankciók alkalmazása során az adóhatóságok nem tettek eleget a törvényi mérlegelési kötelezettségüknek, vagy ezt a hozott döntések nem tartalmazták. Ellenőrzési kötelezettségét a legtöbb adóhatóság alig teljesítette, még akkor sem, ha az ahhoz szükséges adatok rendelkezésre álltak. Az iparűzési adó kapcsán, jellemzően adószakértői közreműködéssel lefolytatott ellenőrzések során is számtalan eljárási szabálysértést tapasztaltunk, a felvett jegyzőkönyvek és döntések továbbra is

8 5 hiányosak. A tartozások beszedését illetően több adóhatóságnál is változás észlelhető, a korábbinál nagyobb gondot fordítanak - több-kevesebb eredménnyel - a szabályszerű végrehajtási eljárások lefolytatására. Megyénkben az anyakönyvi ügyintézés a korábbi évekhez hasonlóan jó színvonalú. Az anyakönyvek hitelesítése, vezetése, év végi és évközi lezárása, az anyakönyvi alapiratok kezelése, tárolása jogszabályszerű. Az alapbejegyzések összességében megfeleltek a követelményeknek. Néhány esetben előfordult, hogy az anyakönyvi bejegyzésekben elmaradt az üres rovatok kihúzása, illetve, hogy az anyakönyvek fedőtáblája nem tartalmazta a jogszabályban meghatározott adatokat. A személyiadat-és lakcímnyilvántartási tevékenység jó színvonalú, ugyanakkor továbbra is több helyen tapasztaltunk elmaradást a címnyilvántartás ellenőrzésében, a címhibák javításában, néhány esetben a szervnyilvántartás adatait nem töltötték ki a jegyzők. Az ellenőrzött hivatalok jelentős részében nem készítették el, illetve nem aktualizálták az adatvédelmi szabályzatot. Az építésügyi hatósági feladatellátást közepes színvonalúnak értékeltük. Tipikus hiányosságként említhető a döntések sablonos indokolása, illetve a hiányosan feltárt tényállás. A helyszíni ellenőrzések és a végrehajtási eljárások rendre elmaradtak. Végrehajtási intézkedésként szinte kizárólag a bírságolás eszközével éltek a hatóságok. Továbbra is jellemző, hogy a jegyzők az építéshatósági ügyintézőket jogszabályellenesen az építésigazgatási ügyintézésen túl más feladatokkal is megbízzák (pl. pályázatok előkészítése, üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok), minek következtében csökken a hatósági munkára fordítható idő. Bodajk Város Önkormányzatánál a külön jogszabályban előírt személyi feltételek hiányát állapítottuk meg. Az önkormányzat felszólításra sem tudta a feltételeket biztosítani, ezért a jegyző építésügyi hatósági hatásköre megszűnt. A kereskedelmi tevékenységek bejelentésével, a működési engedélyezéssel, illetve a telepengedélyezéssel kapcsolatos feladataikat a jegyzők alapvetően a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően látták el, annak ellenére, hogy ezeken a területeken az elmúlt két év során jelentős jogszabályváltozások történtek. Hiányosság, hogy a jegyzők néhány települést kivéve továbbra sem gyakorolták az ellenőrzési jogkörüket. Az tapasztaltuk, hogy jelentős a fluktuáció az ügyintézők személyét illetően és ez gondot okoz a jogalkalmazás során, illetve továbbra is nehézséget jelent a szolgáltatási kerettörvény alkalmazása. Mindezekre tekintettel évben szakmai nap tartását tervezzük. Az okmányirodák jó színvonalon végzik feladataikat, betartják a biztonsági és adatvédelmi követelményeket. Egyre több ügyfél veszi igénybe az elektronikus közigazgatási szolgáltatásokhoz szükséges ügyfélkapu regisztrációs rendszert. A jegyzők továbbra is közepes színvonalon intézik a szabálysértési ügyeket. A döntések rendszerint megalapozottak, a jegyzők a feljelentés és a lefolytatott bizonyítási eljárás során helyesen állapítják meg a tényállást, és alkalmazzák a jogszabályban előírt jogkövetkezményeket. Jellemzően eljárási hibák fordulnak elő, illetve a végrehajtási eljárás időben elhúzódik. 3.2 A Hivatal államigazgatási feladatai során elvégezett tevékenység értékelése Az első fokú államigazgatási hatósági tevékenységünk során döntéseink száma több mint kétszeresére emelkedett. Ennek oka, hogy a Ket. novella hatálybalépését követően nem alkalmazzuk a levél formát, minden eljárási kérdésben végzést hozunk. Ennek következtében több mint ötszörösére emelkedett a közbenső eljárási cselekményekről szóló végzések száma. Az anyakönyvi igazgatást tekintve az elmúlt évben is a házasságkötéssel kapcsolatos ügyek fordultak elő a leggyakrabban. A tavalyihoz képest valamelyest csökkent a magyar állampolgárok külföldön történő házasságkötéséhez szükséges tanúsítvány kiállítása iránti kérelmek száma, azonban a korábbihoz képest több esetben bíráltuk el külföldi állampolgárok okiratainak elfogadhatóságát,

9 6 például külföldi állampolgárok magyarországi házasságkötése, illetve külföldi állampolgárok által tett apai elismerő nyilatkozatok kapcsán. A kisajátítás iránti kérelmek száma közel harmadával csökkent évhez képest, melynek következtében a meghozott határozatok száma is lecsökkent. Ennek elsődleges oka a közlekedési célú beruházások előző évekhez viszonyított visszaesése volt. A benyújtott kérelmek hiányosságai miatt minden esetben hiánypótlási felhívást kellett kiadni és szinte valamennyi kérelem vonatkozásában sor került néha többször is a hiánypótlási határidő meghosszabbítására. Az elmúlt évekhez képest gyakrabban fordult elő, hogy a kérelmező nem fizette meg határidőben a kártalanítást, ennek következtében újabb birtokbaadásokat kellett kitűzni, illetve sor került végrehajtási eljárás elrendelésére is ben jelentősen visszaesett közel ötödére a külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése iránt benyújtott kérelmek száma. Ennek elsődleges oka, hogy ebben az évben az EU tagállamok, és a velük egy tekintetbe eső országok állampolgárai már engedély nélkül szerezhettek Magyarországon termőföldnek és természetvédelmi területnek nem minősülő ingatlanokat. Ebben a körben eleget tettünk ellenőrzési kötelezettségünknek is, vizsgáltuk a külföldiek ingatlanszerzését tartalmazó ingatlan-nyilvántartási bejegyzések jogszerűségét, melynek során jogszabálysértést nem állapítottunk meg. Az elmúlt évben 10 méltányossági kérelmet nyújtottak be az elkövetők a jegyzői hatáskörbe tartozó szabálysértési ügyekben, jellemzően nehéz anyagi helyzetükre hivatkozva. A kérelmek száma közel harmadával csökkent az előző évhez képest. 8 esetben a kérelmet elutasítottuk, mivel azok nem voltak megalapozottak. Irányítási jogkörünkben az elmúlt évben nem éltünk jelzéssel az illetékes ügyészséghez. A másodfokú államigazgatás hatósági tevékenységünk során is jelentősen közel kétszeresére emelkedett a döntéseink száma, szintén elsősorban a Ket. novella hatálybalépésére tekintettel. Az első fokú döntéseket helybenhagyó döntéseink aránya tovább csökkent, mindössze 25 % volt. A kereskedelmi igazgatási ügyekben egy esetben sem született helybenhagyó döntés és az építésügyek tekintetében is elenyésző volt a helybenhagyó döntések száma. Pernyertességi mutatónk továbbra is magas, mintegy 82 %. Az adóigazgatási eljárásban lényegében változatlan maradt az érdemi döntések elleni jogorvoslati kérelmek száma. A helybenhagyó döntéseink aránya továbbra is alacsony, mintegy 20 %-ra tehető. Az előző évihez képest jelentősen, mintegy a duplájára nőtt a megsemmisítő, és új eljárás lefolytatását elrendelő döntések száma. Ennek legfőbb okai a tényállás tisztázatlansága, a hivatalból való mérlegelési kötelezettség elmulasztása, és az alapvető adóigazgatási eljárási szabályok megsértése volt. A jogorvoslati kérelmek többsége a helyi adókkal kapcsolatos, melyek közül a legjelentősebb súlyú ügyek a helyi iparűzési adót, az annak kapcsán lefolytatott adóhatósági ellenőrzést és döntést követték. Ezeknek az ellenőrzéseknek, és az azt követő döntéseknek kapcsán számos eljárási jogszabálysértést észleltünk ben rendkívül jelentős mértékben - 1-ről 26-ra - megnőtt a végrehajtási eljárások kapcsán benyújtott jogorvoslati kérelmek (végrehajtási kifogások) száma, ami az önkormányzati adóhatóságok fokozottabb végrehajtási tevékenységével hozható összefüggésbe. Összességében jelentősen, több mint 30 %-kal nőtt az előző évihez képest az adóügyekben hozott döntéseink száma. Az építésügyi igazgatásban hozott másodfokú döntéseink száma több mint 15 %-kal emelkedett az előző évhez képest. Az első fokú döntések mindössze egytizedét tudtuk csak helybenhagyni, és ez jelentős csökkenés az előző évekhez képest. Ez azt mutatja, hogy az első fokú döntések megalapozottsága a korábbiakhoz képest tovább csökkent. Ennek egyik lehetséges oka az ügyintézők nagyfokú cserélődése, a gyakorlat hiánya. Nem ritka azon ügyek száma, amelyeknél két-három alkalommal is új eljárás lefolytatását kellett elrendelni. Leggyakrabban a tényállás tisztázatlansága, a

10 7 műszaki dokumentáció hiányossága, a helyi rendeletek és a központi jogszabályok nem kellő ismerete eredményezte a döntések megalapozatlanságát, törvénysértő voltát. Növekvő tendenciát mutat azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket az első fokú hatóságok hosszú időn keresztül nem tudnak megoldani. A szakhatósági állásfoglalások száma 2010-ben 19 db volt. A kereskedelmi igazgatással és a telepengedélyezéssel kapcsolatos jogorvoslati kérelmek száma némileg csökkent. Ezekben az ügyekben jellemzően a tényállás tisztázatlansága miatt a döntés megsemmisítése mellett a jegyzőt új eljárás lefolytatására kellett utasítani. Továbbra is jellemző, hogy a már működő üzlet, illetve telep zavaró hatását kifogásolják az ügyfelek, azonban mindkét területen előfordult, hogy az engedélyező határozat ellen nyújtottak be fellebbezést, amikor az üzlet, telep még nem is működött ben a közlekedési igazgatási ügyekben többségében továbbra is a gépjármű forgalomból történő kivonásáról, illetve a vezetői engedély visszavonásáról rendelkező döntések ellen érkeztek fellebbezések. Az ügyfelek jelentős része a végrehajtó, illetve az APEH foglalásának jogszerűségét vitatta. A vezetői engedélyekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásoknál gyakori volt a közúti közlekedési előéleti pontrendszer nyilvántartásba bejegyzett 18 pont elérése miatti fellebbezés. A közlekedési igazgatási hatósági ügykörben 2010-ben az előző évhez képest 80%-kal több döntés született, és a másodfokú határozatok többsége helybenhagyó döntés volt. A megváltoztató döntések száma a évhez képest közel háromszorosára nőtt, elsősorban azért, mert az első fokú döntések nem tartalmazták teljes körűen a Ket. szerinti kötelező elemeket. Továbbra is előfordul, hogy az első fokú hatóságok nem minősítik megfelelően a fellebbezés elnevezésű beadványokat, mivel nem bírálják el a fellebbezésekben előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmeket. 3.3 A évben bekövetkezett katasztrófákat követően tett esetleges intézkedések közreműködés az elhárításban. A vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Kormányrendelet (Kr.) alapján az önkormányzatok által benyújtott vis maior támogatási igények ellenőrzésére a Hatósági Főosztály év folyamán 87 alkalommal folytatott le előzetes helyszíni szemlét, többségében a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal közösen. A vis maior támogatási igényeket a év elejei havazások, illetve a jelentős mennyiségű tavaszi csapadék okozta belvízhelyzetre tekintettel nyújtották be az önkormányzatok. Megyénkben elsősorban utak, ár- és belvízvédelmi létesítmények károsodtak és jelentős összegeket kellett fordítani a védekezésre. A legtöbb igénylést Tabajd (5), Bakonycsernye (5) és Igar (3) település önkormányzata nyújtotta be, melyek védekezésre, partfalcsúszásra és utak károsodására vonatkoztak. A Belügyminiszter által megítélt helyreállítási támogatások elszámolásának ellenőrzésére újabb helyszíni szemlék tartása szükséges az érdekelt szervezetek bevonásával, melyre évben egy alkalommal került sor. 4. A Hivatal közérdekű bejelentésekkel, panaszokkal kapcsolatos ügyintézése A hivatal hatáskörének változása ismertté válása eredményeképpen a közérdekű bejelentések, panaszok száma lényegesen csökkent a január 1. és augusztus 31. időszakban. A képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos bejelentések rendeletekre (pl. HÉSZ, helyi adó, állattartás, hulladékszállítási díj), határozatokra (pl. intézményvezetői, háziorvosi kinevezés, praxis jog, kollégiumi hely, visszavásárlási jog utólagos törlése, ingatlan értékesítése) és működésre (pl.

11 8 pályázati eljárás, testületi ülés időpontja, képviselő-testület feloszlását kimondó döntéssel kapcsolatos előzetes eljárás) egyaránt irányultak. A polgármesteri hivatallal, körjegyzőséggel kapcsolatos panaszokban jellemzően a jegyző tevékenységét kifogásolták. A bejelentőnek írt válaszlevelünkben kifejtettük az üggyel kapcsolatos szakmai véleményünket, tájékoztatást adtunk az esetleges jogorvoslat, alkotmánybírósági indítvány benyújtásának lehetőségéről. A évi XXIX. törvényben szabályozott közérdekű kérelmet, panaszt és bejelentést a polgármesteri hivataloknál, körjegyzőségeknél, gyámhatóságnál, vagy a Közigazgatási Hivatalnál folyó hatósági munkával kapcsolatban nem nyújtottak be az ügyfelek. Ugyanakkor a évhez képest lényegesen több esetben kifogásolták az ügyfelek az első fokú hatóságok intézkedésének elmulasztását, illetve a számukra nem megfelelőnek tartott eljárást. Jellemzően építésügyi, birtokvédelmi ügyekben érkeztek ilyen jellegű beadványok. Az ügyféli panaszok túlnyomó többsége hasonlóan az előző évhez megalapozott volt. A Ket a alapján minden esetben lefolytattuk a vizsgálatot, szükség esetén az eljárás lefolytatására utasítottuk a jegyzőt. Hasonlóan a tavalyi évhez, 2010-ben is mindössze egy alkalommal került sor fegyelmi eljárás kezdeményezésére. Szociális intézményi jogviszonnyal kapcsolatban 5 panasz, gyermekvédelmi ügyben 10 panasz érkezett a Szociális és Gyámhivatalhoz évben. Minden egyes panaszt kivizsgált a Szociális és Gyámhivatal. A vizsgálat lefolytatása során a panaszbejelentőket illetve a panasszal érintett személyeket a Szociális és Gyámhivatal szükség szerint meghallgatta, az intézménytől, szolgáltatótól iratot kért be, s indokolt esetben helyszíni szemlét tartott. A szociális ügyben egy esetben bizonyult a panasz megalapozottnak, ebben az esetben a Szociális és Gyámhivatal határidő tűzésével felhívta fenntartót a megteendő intézkedésekre, illetve szociális igazgatási bírságot szabott ki. Több ügyben is a panaszos lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálathoz fordult a Szociális és Gyámhivatal azzal, hogy nyújtsanak segítséget a család számára a településen. A Szociális és Gyámhivatal vezetője és ügyintézője ellen kiskorúval való kapcsolattartási ügyben 1 panasz érkezett. A panaszt nem volt megalapozott. A Szociális és Gyámhivatal eljárását több esetben felülvizsgálta a szakmai felügyeletet ellátó minisztérium és a döntést minden esetben helybenhagyta és az eljárást magas szakmai színvonalúnak minősítette. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa ugyancsak megállapította, hogy a Szociális és Gyámhivatal az ügyben a jogszabályok betartásával példamutató módon járt el évben az állami főépítészi irodához 10 esetben érkezett állampolgári megkeresés, ahol általában az önkormányzatok településrendezési tevékenységével összefüggő kérés, észrevétel volt a beadvány tárgya. Minden esetben a megkereséseket kivizsgálta az iroda, és a jogszabályi kereteken belül segített az állampolgárok tájékoztatásában, ill. a konszenzuson alapuló megoldások megtalálásában. 5. A koordinációs és szervezési feladatok 5.1 A több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolása érdekében végzett tevékenység Több ágazatot érintő döntés végrehajtására évben a kormányzat nem fogalmazott meg külön igényt.

12 9 Ágazatközi együttműködést feltételezett azonban több olyan feladat végrehajtása, amelyről a beszámoló más részeiben számot adtunk. Így idetartozik: a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal kapcsolatos hatósági tevékenység (10.3.), a évben bekövetkezett katasztrófákat követően tett intézkedések (3.3.), a területi integráció előkészítésével kapcsolatos tevékenység (5.5.) Természetesen e körben kell megemlíteni még az Államigazgatási Kollégium tagjainak közös ellenőrzési tevékenységét is. A több ágazatot érintő feladatok végrehajtása során az egyes ágazatok képviselőivel változó, de általában jó színvonalú együttműködést sikerült kialakítani. A felmerült problémák elsősorban a központi szervek együttműködő készségében tapasztaltunk, különösen az integrációs feladatok végrehajtásában. 5.2 A regionális államigazgatási kollégium működésének tapasztalatai A 2010-es esztendő a regionális együttműködésben, és így az Államigazgatási Kollégium tekintetében is különleges évnek minősült. A területi integráció várható elképzeléseiből fakadóan az Államigazgatási Kollégium tevékenysége jelentősen lecsökkent, és csak az első félévre korlátozódott. A Kollégium évben egy ülést tartott, amelyen 5 témát tárgyalt meg. Ezek közül kiemelendő a Vám- és Pénzügyőrség tevékenységéről szóló tájékoztató, az illetékekről szóló jogszabályok változásait bemutató napirend, a mezőgazdasági összeírás feladatairól szóló tájékoztató. Ezen túl foglalkozott még a Kollégium a évi közös ellenőrzések tervének elfogadásával is. Tekintettel a kormányváltás bekövetkeztére, valamint az ismertté vált területi szintű változásokra, a Kollégium tervezett, második ülését már nem tartotta meg. A Megyei Közigazgatási Hivatallá átalakulást követően a Megyei Kollégium létrejöttére nem került sor, annak szükségessége nem merült fel. A Kollégium bizottságai közül az Ellenőrzési Bizottság tevékenykedett aktívan, és koordinálta a területi államigazgatási szervek közös ellenőrzési tevékenységét. 5.3 A Hivatal ellenőrzési tevékenységének helyzete, hatékonysága; az ellenőrzött szervek, ellenőrzött területek A Hivatal ellenőrzési feladatait a Munka- és ellenőrzési tervben (továbbiakban: Ellenőrzési terv) határoztuk meg. Az Ellenőrzési tervben rögzítésre kerültek az ellenőrizendő szervek, az ellenőrizendő területek, az ellenőrzések várható időpontjai. Az ellenőrzéseket komplex, cél, illetve utóellenőrzés keretében az alábbiak szerint végeztük el: Komplex ellenőrzések: 1 községi, 1 nagyközségi és 1 városi önkormányzat hivatalánál.

13 10 Célellenőrzések: 15 községi, 3 nagyközségi, 8 városi önkormányzat hivatalánál, 4 körjegyzőségnél. Utóellenőrzések: 11 községi, 2 nagyközségi, 2 városi önkormányzat hivatalánál, 2 körjegyzőségnél. Az ellenőrzéseket a következő területeken végeztük el: Komplex ellenőrzések: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtása, jegyző hatáskörébe tartozó hatósági ügyek (adóigazgatás, anyakönyvi igazgatás, építésügyi igazgatás, szabálysértés, személyi adat- és lakcímnyilvántartás, üzletek működésének engedélyezése, telepengedélyezés), az ügyiratkezelésről szóló jogszabályok végrehajtása, a szerv által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtása, közszolgálati alapnyilvántartás vezetése, önkormányzat működésének törvényessége (ez utóbbi szeptember 1-je után 1 városi önkormányzatnál). Célellenőrzések: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtása, jegyző hatáskörébe tartozó hatósági ügyek (adóigazgatás, anyakönyvi igazgatás, építésügyi igazgatás, szabálysértés, személyi adat- és lakcímnyilvántartás, üzletek működésének engedélyezése, telepengedélyezés), az ügyiratkezelésről szóló jogszabályok végrehajtása. Utóellenőrzések: az ügyiratkezelésről szóló jogszabályok végrehajtása, közszolgálati alapnyilvántartás vezetése. Az ellenőrzések során tapasztaltak alapján megállapítható, hogy az ellenőrzött szervek igénylik ezt a fajta kontrollt. Néhány esetben a jegyző, vagy a polgármester maga kérte, hogy végezzünk a hivatalban ellenőrzést. Az ellenőrzés befejezését követően elkészítettük az ellenőrzés összefoglaló jelentését, amelyet megküldtünk az ellenőrzött szervek vezetőinek. Ezzel módot kívántunk adni arra, hogy a jelentéssel összefüggésben észrevételeket tegyenek, illetve realizáló megbeszélést kezdeményezzenek.

14 11 Az ellenőrzött szervek vezetői a vizsgálat tapasztalatait elfogadták, a feltárt hiányosságokkal egyetértettek, egy-két esetben fordult elő, hogy éltek a realizáló megbeszélés lehetőségével. Összességében a polgármesteri hivatalok a jogszabályozási előírásoknak megfelelően végezték tevékenységüket. A tapasztalt hiányosságok elsősorban jogértelmezési, illetve szabályozási területen merültek fel. Az év során tekintettel a többszöri átalakulásra - területi államigazgatási szervnél ellenőrzést nem végeztünk. 5.4 A területi államigazgatási szervek ellenőrzési tevékenységének összehangoltsága érdekében végzett tevékenység A terület államigazgatási szervek közös ellenőrzési tevékenysége az elmúlt év során is a több éves gyakorlatnak megfelelően zajlott le. Az ellenőrzési tevékenységének összehangolását jelentős részben az Államigazgatási Kollégium Ellenőrzési Bizottságán keresztül végeztük. A bizottság a kollégium által elfogadott ellenőrzési terv alapján tartotta közös ellenőrzéseit. Ennek megfelelően évben 17 témakörben folytak közös ellenőrzések, 14 szerv közreműködésével. A közös ellenőrzések alkalmával egy-egy témakör ellenőrzésekor általában 3-4 szerv működött közre. Az országos akciókon túl sajátos ellenőrzési terület volt a piacok és vásárok, közterületen végzett kereskedelmi tevékenység ellenőrzése valamint a mérésügyi hitelesség és pontosság ellenőrzése a régió területén üzemelő üzemanyag töltő állomásokon.a közös ellenőrzési tevékenységről megállapítható, hogy a koordináció eredményeképpen az lényegesen hatékonyabb, hiszen az együttes jelenlét átfogó intézkedésekre ad lehetőséget és olcsóbbá teszi az ellenőrzési munkát. A koordinációs tevékenységünk során a régióban jó együttműködési készséget tapasztaltunk a résztvevő államigazgatási szervek körében. 5.5 A területi integráció előkészítésével kapcsolatos tevékenység A Közigazgatási Hivatal működésében a beszámolás éve az átalakulás, illetve az átalakulás előkészítésének jegyében telt el. Az ismert jogszabályi változásokból következően szeptember 1-jével megtörtént a megyei közigazgatási hivatalok létrehozása, tehát befejeződött a Regionális Államigazgatási Hivatal átalakítása. Az átalakulás, bár zökkenőmentes volt, és az állampolgárok az ügyeik intézésében negatív változást nem tapasztaltak, ezzel együtt különleges helyzetet teremtett. Elsősorban a pénzügyi területen kellett új munkaformák, módszerek kialakításával kezelni a három megyés feladatokból adódó problémákat. A vagyonmegosztás megfelelő időben megtörtént, azonban a létszám-elosztásról szóló megállapodás végrehajtása még most is folyamatban van. A területi integrációra való felkészülés az év vége különleges feladatának bizonyult. A közigazgatási hivatalunk kissé távolról szemlélve a jogszabályi változásokat, elsősorban a várható jogi keretek mielőbbi megismerésére koncentrált. Ezzel egy időben fontos teendőnk volt az integrációban résztvevő területi államigazgatási szervek helyzetének, működésüknek, személyi, tárgyi feltételeiknek mind teljesebb megismerése. Ennek érdekében december 15-én a szakigazgatási szerv vezetőknek, valamint december 21-én pedig a

15 12 személyzeti és gazdasági vezetőknek, ügyintézőknek tartottunk értekezletet. Ezeken az addig megismert jogszabályi követelmények ismertetésén túl az adatbegyűjtésre koncentráltunk. Ennek megfelelően tájékoztatást kértünk: o a létszám- és bérhelyzetről, o a funkcionális feladatot ellátók személyéről és elérhetőségéről o az eszközállományról, o a meglévő szabályzatokról, o a gépjármű-állományról, o vagyoni helyzetről, stb. Az érintett szervek a tájékoztatást változó pontossággal és alapossággal adták meg. Különösen gondot okozott az adatszolgáltatás azoknál a szerveknél, akik korábban nem láttak el önállóan gazdálkodó tevékenységet, illetve a funkcionális feladatok ellátása is központilag történt. Itt kell megemlíteni, hogy az integráció előkészítéseként több tárca az utolsó napokban hajtott végre olyan szervezeti, személyi intézkedéseket, amelyek nehéz helyzetbe hozták a kormányhivatalokat. Ezek közül kiemelendőnek tartjuk az MGSZH tevékenységét, amely a laborok kiszervezésével, valamint a bevételek központosításával százmilliót meghaladó hiánnyal adta át a hozzá tartozó szervezeteket. De számtalan helyen tapasztaltuk azt is, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatok módosításával a funkcionális feladatot ellátók számát a lehető legkisebbre, néhány helyen jelképesre csökkentették. A fentiekből következik, hogy az integráció előkészítésében elsősorban az adatgyűjtés, a személyes kapcsolatok munkatársi szinten történő kiépítését, illetve vezetői szinten történő szorosabbá tételét szolgálta. 6. Informatikai feladatok 6.1. A területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztésének előmozdítása érdekében tett intézkedések Az elmúlt évben a Hivatal átszervezésével együtt változott az informatikai kapcsolatrendszer is. A szeptember 1-jét megelőző hónapokban a regionális informatikai együttműködés megyei szintre történő átszervezését kellett előkészíteni, majd elkészíteni az információtechnológiai rendszerek átadás-átvételéről szóló jegyzőkönyvet és mellékleteit, amely a biztonságos informatikai üzemeltetés összes fontos körülményét tartalmazza. A megyei közigazgatási hivatal létrehozása után megkezdődött a kormányhivatal létrehozásának előkészítése, amihez az integrációban résztvevő területi államigazgatási szervek informatikusaival, informatikai feladat végzőivel egyeztetéseket, problémafeltárásokat végeztünk A közigazgatási informatikai tevékenység területi összehangolása során végzett tevékenység bemutatása Az anyakönyvi munkát támogató számítógépes rendszer (ASZA) infrastruktúrális háttere 2010-ben teljes változáson ment keresztül. Az üzemelő eszközök minden településen ki lettek cserélve, új hálózati lehetőségek alkalmazásával az üzembiztonság és a működési körülmények sokat javultak. Az eszközök cseréjének szervezésében is részt vett Hivatalunk, de a munka zömét az új hozzáférési jogosultságok és authentikációs kártyák létrehozása és kiosztása, valamint az új rendszer használatának segítése jelentette.

16 13 Az új eszközök az anyakönyvi rendszeren túl a Cím-, Körzet- és Szervnyilvántartási rendszerek, valamint a választási munkák helyi technikai bázisát is képezik. E rendszerek üzemeltetéséhez megyei szakmai irányító, együttműködő tevékenységgel, valamint igazgatási és alkalmazási Help Desk szolgáltatással járultunk hozzá. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás helyi és területi rendszerének üzemeltetése zavartalan volt. A fenti rendszerek, továbbá az okmányirodák működéséhez is szükséges megyei csomóponti feladatokat 7*24 órás szerver üzemeltetésben hibátlanul elláttuk, probléma miatti leállás nem volt. A Hatósági Főosztállyal közösen elláttuk fenti szakterületek helyi ellenőrzését is. Jelentős feladatot hozott az integrált ügyfélszolgálati irodák kialakítása, ezen belül az informatikai rendszerek kiépítésének szervezése, a telepítésben, üzembe helyezésben, használatba vételben való részvétel, és főleg a kezdeti időkben az üzemeltetés és hibafelderítés támogatása. Az ügyfélszolgálatok működéséhez meglévő rendszereinket is módosítani kellett (levelező, elektronikus ügyintézés, hivatali kapuk átalakítása és kialakítása, iktató, stb.), ami sikeresen meg is történt annak ellenére, hogy az irodák egy zárt, külön hálózatban üzemelnek A választásokkal, népszavazásokkal összefüggő informatikai feladatok ellátásának értékelése A április 1-jére és 25-ére kitűzött országgyűlési képviselők választása előkészítése már decemberében megkezdődött a körzetállomány pontosításával, a szükséges módosítások átvezetésével. A településekkel együttműködve olyan minőségben sikerült pontosítani a körzetállományt, hogy se körzeten kívüli személy, se körzeten kívüli lakcím nem volt a teljes megyei adatbázisban. A HVI vezetők igényeinek megfelelően Hivatalunk a megye összes települése számára elkészítette a választói névjegyzékeket, egyedi értesítőket és egyéb dokumentumokat. A megye 108 településére, összesen 436 szavazókörben, közel választópolgár nevére és címére készültek el a dokumentumok. A névjegyzék adatainak továbbvezetése, igazolások kezelése, majd a szavazóköri névjegyzékek előállítása is zárt számítógépes rendszerben történt kifogástalan minőségben. Szintén elektronikus úton történt az ajánlások ellenőrzése, a jelöltek nyilvántartásának vezetése, a szavazólapok tartalmának előkészítése. Az informatikai alkalmazások megismerése, önkormányzati körben az informatikai használat szervezése és támogatása, az ezekre történő felkészítés egyre nagyobb terhet jelent hivatalunk szakemberei számára. A választás napi feladatok országos próbáin a választási szervek közötti együttműködés utolsó összecsiszolását is elvégeztük, így sikeresen tudtuk teljesíteni a választás napi feladatokat is. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának és a települési kisebbségi önkormányzatok választásának előkészítése is korán megkezdődött. A választópolgárok már az első félévben megkapták a kisebbségi választások előkészítéséhez szükséges személyre szóló értesítéseket és információkat. A kisebbségi jegyzékre jelentkezéseket a helyi választási irodáknak kellett nyilvántartásba venni. Ugyancsak el kellett végezni a körzetállomány karbantartását. A főt meghaladó választópolgár számára ebben az esetben is teljes egészében Hivatalunk készítette el a névjegyzékeket és értesítőket. A további feladatok is erős informatikai támogatással zajlottak. A megyében összesen 976 mandátum megszerzése volt lehetséges, erre 2500-nál több volt a jelöltek száma. A területi választási iroda részeként külön vállalás alapján részt vettünk az 1 millió darabot meghaladó szavazólap előállításában is. A kitűnő együttműködés eredményeként a technikai színvonal mindig magas szinten teljesült, ezzel is elősegítve a választások előkészítés és lebonyolítás sikerét.

17 14 7. Képzés és továbbképzés 7.1 Az egyes képzési formák, hatásuk a konkrét közigazgatási feladatok ellátására és annak színvonalára; a képzések szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok, tapasztalatok, eredmények, résztvevők. A recesszió hatása képzési tevékenységünket is érintette, amelynek eredményeként évben célelőirányzatból megvalósuló képzést nem tudtunk szervezni. A több napos, drága képzések helyett igyekeztünk, az aktuális információkat nyújtó, rugalmasan szervezhető szakmai napokat rendezni. Ez az a képzési forma, amelyben a felügyeleti feladatot ellátó államigazgatási hivatal szakemberei a másodfokú ügyintézés és az ellenőrzési tapasztalatok alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében továbbképzést tartanak, szakmai tapasztalatcsere lehetőségét biztosítják. Az így közvetített ismeretek a napi feladatok ellátásában közvetlenül hasznosulnak Az év során a megyében 579 fő vett részt, 10 csoportban, 7 féle témakörben meghirdetett szakmai programon. A feldolgozott témák a következők voltak: Önkormányzati rendelet alkotása a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendeletben foglalt követelmények. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi CXL. Törvény aktualitásai. Szabálysértéssel kapcsolatos jogszabályok érvényesülésének gyakorlati tapasztalatai. A jegyző feladat és hatáskörébe tartozó gyámhatósági feladatok aktuális változásai. A szociális hatósági hatáskörben eljáró jegyzők, ügyintézők feladatainak időszerű kérdései. Az egyszerűsített honosítási eljárással és az anyakönyvi igazgatás. Az újonnan választott polgármesterek, alpolgármesterek, közgyűlési alelnökök, önkormányzati képviselők tevékenységéhez szükséges alapvető szakmai ismeretek. Az év végén kiemelt feladatunk volt Ügyfélszolgálati Irodák (Kormányablak) munkatársai felkészítésének megszervezése. Az EKOP forrásból megvalósult képzésen 15 főnek a felkészítésére került sor. A hivatalunk feladata elsősorban a feltételek biztosítása volt, a tartalmi előkészítés a KSZK közreműködésével zajlott. A rendelkezésre álló rendkívül rövid idő ellenére eredményes képzést sikerült megvalósítani, ami jelentős részben a szervezők rugalmas, célorientált hozzáállásának köszönhető 7.2 A Hivatal vizsgáztatási tevékenysége. A év a közigazgatási alapvizsga és a versenyvizsga váltásának majd megszűnésének éve volt. Közigazgatási alapvizsgát azok voltak kötelesek tenni, akik november 30-áig létesítettek közszolgálati jogviszonyt. Számukra elmúlt év során több alkalommal is szerveztünk vizsgát és felkészítő tanfolyamot, döntően az év első felében. Az év során 4 alkalommal szerveztünk tanfolyamot, amelyen 131 fő vett részt. A tanfolyamokat követően 139 fő kívánt közigazgatási alapvizsgát tenni, közülük ez 136 főnek sikerült. A vizsgát átlagban közepes eredménnyel (3,05) teljesítették, amely a korábbi évekhez viszonyítva kismértékű javulás mutat. 29 fő vizsgázónak kellett javítóvizsgát tennie.

18 júliusától hatályba lépett a közigazgatási versenyvizsga-tételi kötelezettség. Az új vizsgarendszer, új szervezési, vizsgáztatási módszerek bevezetésével járt. Az év során már mind a vizsgázók mind a szervezők rutinnal vágtak neki a feladatnak. A vizsgatípus jellemzője az egyéni, vagy e-learing módszerrel történő felkészülés. Ezért nem volt meglepő, hogy bár egy alkalommal hirdettünk hagyományos felkészítőt, de kellő számú érdeklődés hiányában azt nem tartottuk meg. A közigazgatási versenyvizsgákat az év első felében folyamatosan szerveztük. Ebben az időszakban nagy volt az érdeklődés. Átlagban havonta 2-3 írásbeli és szóbeli vizsgát tartottunk, összesen 16 írásbeli és szintén 16 szóbeli vizsgát. A május 28.-án a vizsgatételi kötelezettség megszűnt ezzel az érdeklődés is megszűnt. Ennek következtében az elmúlt év során az utolsó versenyvizsgát június hónapban szerveztük meg. Közigazgatási versenyvizsgán összesen 238 fő vett részt, ebből 76 fő az írásbeli és szóbeli vizsgarészt is Hivatalunknál tette le. Néhányan több alkalommal is próbálkoztak, mert sikertelen volt valamelyik vizsgarész. Ezért alakult úgy, hogy írásbeli vizsgarészen 178 fő, szóbeli vizsgarészen 151 fő vett részt. Döntően az írásbeli vizsgarészen volt több sikertelen, míg a szóbeli vizsgarész sikeresebb volt. Ügykezelői alapvizsgára jelentkezők részére külön tanfolyamot nem szerveztünk, kellő számú jelentkező hiányában (egész évben összesen 11 fő). Részükre azonban a közigazgatási alapvizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvételt biztosítottuk, amelyet igénybe is vettek. A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgára jelentkezők 1 fő kivételével - teljes számban részt vettek a részükre szervezett felkészítőkön. Az ügykezelő sikeresen teljesítették vizsgájukat, átlagban 2,7-es eredménnyel, ez az eredmény némi romlást mutat a korábbi évekhez képest. A szakvizsgázók száma, 2009-hoz képest közel 100 fős növekedést mutat. Közigazgatási szakvizsga keretében két vizsgaidőszakban szerveztünk vizsgára felkészítő tanfolyamokat, illetve vizsgákat. Fejér megyében 395 fő, 14 tanfolyami csoportban vett részt felkészítő tanfolyamon. Továbbra is jellemző, hogy a szakvizsgára kiértesítettek nagy számban (24%), a vizsgák megkezdése előtt halasztást kérnek. Összesen 471 esetben került sor vizsga letételére. Ebből 249 kötelező, 222 választott tárgyi vizsga volt. 23 vizsgabizottság előtt 182-en tettek eredményes vizsgát, szereztek közigazgatási szakvizsga bizonyítványt. Anyakönyvi szakvizsga tanfolyamot és vizsgát igény hiányában nem szerveztünk Az alkotmányos alapismeretekből vizsgázók száma 2010-ben az előző évi adathoz képest felére csökkent (22 fő). Ebben valószínűleg nagy szerepet játszott a kettős állampolgárságról hozott döntés. A vizsgára jellemző, hogy a jelentkezők nagy része (25 %-a) nem jön el a vizsgára és a megjelentek 70 %-a tesz eredményes vizsgát. 8. Nemzetközi tevékenység Hivatalunknak nincs szerződésben rögzítetten külföldi partnerrel hivatalos kapcsolata, de a hivatalvezető folyamatosan meghívottja volt a Szlovák-Magyar Határon Átívelő Együttműködést Szolgáló Kormányközi Vegyes Bizottság üléseinek, azokon részt is vett.

19 16 9. Kapcsolattartás a civil szféra képviselőivel A civil szervezetekkel tartott kapcsolatok egy része munka-, más része alkalmai jellegű, és ügyfeleink között is sok civil szervezet van (szociális, és környezetvédelmi terület). A súlyos mozgáskorlátozottak gépjárműszerzési és átalakítási támogatásaival kapcsolatos feladatok ellátása érdekében a Szociális és Gyámhivatal kapcsolatot tart a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével. A megyében tevékenykedő szervezetek közül kiemelendő a Szociális és Gyámhivatalnak a Vigyázó Kéz Gyermekvédelmi Egyesülettel, a Lurkó Gyermekvédelmi Egyesülettel, a Magyarországi Iskolai Szociális Munkások Egyesületével és a SZETA Szegényeket Támogató Alapítvánnyal fenntartott szakmai kapcsolata. A drogprevenció, a bűnmegelőzés és a gyermekvédelem témakörében a Szociális és Gyámhivatal koordinátora rendszeresen tájékoztatja a programokról, pályázatokról a megyében működő civil szervezeteket, elsősorban szolgáltató, segítő jelleggel. Az Állami Főépítész rendszeresen kapcsolatot tart az Országos Főépítészi Kollégiummal, Magyar Építészkamarával, Területi Építész Kamarákkal, Magyar Urbanisztikai Társasággal, Magyar Építőművészek Szövetségével, építész szakmai felsőoktatási intézményekkel, Gaja Környezetvédő Egyesülettel, Nemzeti Építészeti Tanáccsal. 10. Az év során kiemelt, országos jelentőségű feladatok, illetve ezek végrehajtása: 10.1 Országos jelentőségű eseti feladatok végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége, esetlegesen felmerült problémák évben kiemelt feladatunk volt az integrált ügyfélszolgálati irodák kialakítása, illetve felkészülés a január elsejétől induló ügyfélfogadásra. Megyénkben két irodát hoztunk létre, Székesfehérváron a munkaügyi kirendeltség épületében, és Dunaújvárosban a körzeti földhivatalnak helyet adó társasházban. Az átalakítási munka, az irodák kialakítása, berendezése decemberre befejeződött. A hatósági főosztály részt vett a hivatalunk hatáskörébe tartozó egyes hatósági ügyek ügymenetmodelljének elkészítésében, illetve oktatási tananyagot dolgozott ki a szabálysértési méltányossági eljárásra vonatkozóan. Hivatalunk részt vett az ügyfélszolgálati munkakörre kiválasztott ügyintézők képzésében. Biztosítottuk a képzés helyszínét, elláttuk a képzéssel összefüggő szervezési feladatokat, illetve az oktatásban, vizsgáztatásban is közreműködtünk. A Székesfehérváron oktatásban részesülő 16 fő sikeres vizsgát tett, ugyanakkor csak 14 fő kezdte meg a munkát a két Kormányablakban. Ennek következtében problémát okoz, hogy Dunaújvárosban mindösszesen 5 fővel működik az ügyfélszolgálati iroda, és betegség, szabadság esetén gondot jelenthet majd a helyettesítés megoldása. Dunaújvárosban további probléma, hogy a kiválasztott helyszín nem nyújt megfelelő elhelyezést, az iroda igen kis alapterületű, nincs külön előtér és nem megoldott a back office munkatárs munkavégzéséhez szükséges technikai eszközök elhelyezése. A január elsejei indulást megelőzően igyekeztünk mindenre alaposan felkészülni. A szakigazgatási szerveinket tájékoztattuk a Kormányablakokban végzett feladatokról, és kapcsolattartó személyek kijelölését kértük. December végén a hatósági főosztály szakmai értekezleteket tartott az ügyfélszolgálati irodák ügyintézői részére, az ügyfélszolgálatok működési folyamataival kapcsolatban.

20 17 Összességében sikeresen végrehajtottuk a Kormányablakok kialakításával, működésével kapcsolatos feladatainkat, mindezt bizonyítja, hogy 2011-ben minden gond nélkül megindulhatott az ügyfélfogadás. Az elmúlt év országos jelentőségű választási eseménye a április 11-én és 25-én megtartott országgyűlési képviselők választása, valamint az október 3-án megtartott helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választása volt. A lebonyolításban egyre nagyobb teret kapnak az informatikai megoldások, amelyek ellenőrizhetőbbé, átláthatóbbá teszik a választási folyamatokat, egyben növekvő igényeket támasztanak az informatikai szakterület elé. A területi választási irodával együttműködve Hivatalunk az informatikai tevékenység szervezését, irányítását, végrehajtását, támogatását az elmúlt évi választások során is magas szinten teljesítette. Részletesebb leírás a beszámoló 6.3. pontjában található A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések, különös tekintettel a gazdasági válság okozta nehézségek kiküszöbölésére A hivatali gazdálkodással szemben támasztott elvárás, hogy a működési feltétek dologi fedezete egész évben folyamatosan rendelkezésre álljon. A gazdasági válság nehézségeinek leküzdése érdekében érvényt kell szerezni a Kormány 1132//2010. (VI. 18.). számú Kormány határozatában foglalt takarékossági intézkedéseknek, továbbá törekedni kell a saját források növelésére. A tett intézkedések és alkalmazott módszerek az alábbiak: Hivatali rendezvényekhez reprezentáció biztosítása csak külön indoklással és hivatalvezetői engedéllyel történt maximum 300,- Ft/fő összegben. Az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatások és azok feltételeiről szóló 192/2010. (VI.10.) Kormányrendelet alapján a személyi és magáncélú gépjármú használata június 11-től megszűnt. A gépjármű használat engedélyezése régiós szinten, illetve szeptember 1-ei megyei szintű átalakulás követően is a hivatalvezető hatáskörébe tartozott. Kiemelt cél volt a gépjárművek hivatali célú összehangolt, takarékos üzemeltetése. A Hivatal szervezeti egységeinek vezetői felelősséggel tartoztak a szervezeti egységeiken belüli és szervezeti egységek közötti gépjárműigénylés koordinációért. Munkaszervezési intézkedések a gazdaságtalan gépjármű használatának megszüntetésére irányultak (utazási költségek függvényében, amennyiben az lehetséges volt és nem eredményezett jelentős munkaidő kiesést) tömegközlekedési eszközt vettek igénybe a Hivatal foglalkoztatottjai. A megyén belüli ügyintézésre elsősorban a gazdaságosabb üzemeltetésű, alacsonyabb futásteljesítményű és fogyasztású gépjárművek igénybevétele történt. A sokszorosítási anyagok, papír és irodaszerekkel való szigorú takarékosság jegyében előtérbe került a szakmai anyagok számítástechnikai úton, illetve fénymásolás (lehetőség szerint a papír mindkét oldalára) útján történő előállítása, illetve egyes szakmai anyagok, illetve kiadványok címzettekhez történő eljuttatása (hivatal honlapján, illetve belső levelező rendszerben, stb.). A hivatali informatikai infrastruktúra egységesítésével bővítettük a hálózati nyomtatás lehetőségeit is, ami az asztali nyomtatókhoz viszonyítva jelentős költségmegtakarítást eredményezett. A postaköltségek radikális csökkentése is cél volt évben is, melynek során a hivatali és hivatalon kívüli kapcsolattartásban meghatározó volt az elektronikus információtovábbítás, továbbá a megemelkedett postai szolgáltatási díjak miatt csak indokolt esetben történt a küldemények ajánlott és tértivevényes kézbesítése.