Útban a Sportoló Nemzet felé

Átírás

1 Útban a Sportoló Nemzet felé Sport Szakállamtitkárság Budapest, 2008 Sport_repi_v4.indd :46:13

2 Készült: az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárságán Összeállította: Bardóczy Gábor Paczuk Roland A kézirat lezárásra került 2007 decemberében A kiadványhoz a fotókat a Budapest Sportiroda Kft., a Magyar Szabadidősport Szövetség, a Magyar Diáksport Szövetség, a NUSI, az Advantage Sportegyesület, a BMSK Zrt. és a Sport Szakállamtitkárság képarchívuma biztosította. Kiadja: ÖTM Sport Szakállamtitkársága Felelős kiadó: Elbert Gábor, sport szakállamtitkár Sport_repi_v4.indd :46:18

3 Tartalom I. Köszöntő... 5 II. Bevezető... 7 III. Helyzetértékelés A. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia helyzetértékelése Iskolai testnevelés és diáksport Szabadidősport Versenysport, utánpótlás-nevelés Létesítményellátottság Finanszírozási rendszer A sport szervezetrendszere B. Sporttörvény IV. Versenysport a. Hazai rendezésű világversenyek B. Vezetőképzés, sportmenedzsment C. Dopping V. Utánpótlás-nevelés A. Sport XXI. Program B. Héraklész Bajnok és Csillag Program c. Patrónus Program d. Sportiskolai rendszer VI. Szabadidősport a. Mozdulj, Magyarország! Program b Lépés Gyalogló Program c. Tárt Kapus Létesítmények Program d. Óvodai programokba történő bekapcsolódás, sport szakmai hálózat kiterjesztése Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata Gondolkodj Egészségesen! óvodai program e. Iskolai testnevelés és diáksport f Egyetemi, főiskolai sport g. Olimpiai Ötpróba Peking h. Az üdülési csekk sportcélú felhasználása VII. A fogyatékosok sportja VIII. Létesítményhelyzet a. A PPP konstrukcióban megvalósuló projektek ( ) Sport_repi_v4.indd :46:24

4 IX. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiából következő irányok, tervek a. Létesítményfejlesztés multifunkcionális terek ideája b. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárságának és a Települési Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulásai sportcélú együttműködési lehetőségei Nemzeti Sportinformációs Rendszer projekt Kistérségi Sportinformációs Rendszer (KSR) c. Szakmai, monitoring rendszer sportszakmai, sporttudományos, sportorvosi teamek, az egységes sportindikátor rendszer kialakítása d. A sport és a tudástársadalom összekapcsolódása Összefoglaló a 2007 tavaszi sporttudományi konferenciasorozatról Hálózati Kutatási Projekt A szakképzés területén elért eredményeink A Nemzeti Sport Indikátor Rendszer kialakítása és a sport életminőségre ható vizsgálata A Sport életminőségre ható vizsgálata Szabadidő és eltöltési módjai X. A sport és a gazdaság összefüggései a. Sport és gazdaság, sport és turizmus b. Versenyképesség és foglalkoztatottság XI. A közeljövő feladatai a. Paradigmaváltás b. Versenysport c. Diáksport d. Szabadidősport: XII. Néhány esemény a Sport Szakállamtitkárság másfél évéből XIII. Melléklet Sport_repi_v4.indd :46:29

5 Útban a Sportoló Nemzet felé I. Köszöntő Kedves Családtag! Ön most bizonyára meglepődik a fenti megszólításon, de feltehetően azonnal ráérez annak tartalmára. Elismerem: nem könnyű olvasmány az, amit a kezében tart, ám nem is az volt a célunk a megjelentetésével, hogy azt bárki is egy ültében végigolvassa. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy mindazok, akik időnként belelapoznak, szeretik a sportot, és minimum szurkolóként tesznek is érte. Ha pedig így van, akkor valamennyien szereplői annak a sportcsaládnak, amelynek tradicionális sportnemzet lévén hazánkban alighanem többmilliós tagja van. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy mi családtagok, megőrizzük sportnagyhatalmi státusunkat a nagyvilágban, de valamennyien tisztában legyünk annak a fontosságával, hogy Magyarország a jövőben sportnemzet mellett, Sportoló Nemzetté is váljon! Ez össztársadalmi érdek. Ez a cél a mottója a Parlament által 2007-ben, ötpárti konszenzussal elfogadott Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiának, és ez a mi legfontosabb közös feladatunk az elkövetkezendő években, évtizedekben. Ebben a kötetben, igyekeztünk egyfajta szintézisét adni mindannak, amely a megvalósulás garanciájául szolgál. A siker azonban csak teljes összefogással lehetséges. Ha Ön aktív szereplője a honi sportéletnek, a különböző fejezetek között megtalálja azt a területet, amely segíti a hétköznapi munkát. Hiszen a különböző akciók, rendezvénysorozatok, előadássorozatok mellett, útmutatást talál a létesítményfejlesztés, a sporttörvény módosítás, a dopping-ellenes küzdelem, a szabadidősport, az életmód, a sportinformációs rendszer, az utánpótláshelyzet feladatairól, az elvégzett és elvégzendő munka módszereiről. Összességében tehát egyfajta tükröt tartunk magunk és Önök elé. Egy olyan tükröt, amelynek fénye a jövőt is világossá teszi. Folytassuk közös utunkat ezen az úton, és próbáljunk további rokonokat toborozni ebbe a csodálatos családba. Ha Ön ebben partnerünk, akkor ez a kiadvány nem hiányozhat a polcáról, hiszen reményeink szerint hasznos munkaeszközként szolgál az elkövetkezendő években. Elbert Gábor Sport szakállamtitkár Sport_repi_v4.indd :46:38

6 Sport_repi_v4.indd :46:44

7 Útban a Sportoló Nemzet felé II. Bevezető Ha nem tudod, hogy melyik kikötőbe tartasz, semmilyen szél nem jó! Seneca A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia Magyarország jövőjét a versenysportban elért eredményeit megbecsülő, Sportnemzet rangjára büszke Sportoló Nemzetként határozza meg. Számunkra, a központi sportigazgatás számára ez azt jelenti, hogy a versenysport területén a jelenlegi színvonal fenntartását, javítását kell megcéloznunk. Természetesen e területen is van számos teendőnk, hiszen szélesítenünk kell az utánpótlás-rendszer bázisát, a korábbiaknál jobban kell koncentrálnunk a valóban sikeres sportágakra, át kell alakítanunk a finanszírozást, ezen belül pedig különösen fontos a magántőke bevonása, a szponzoráció gyakorlatának általánossá tétele, csakhogy a legfontosabbakat kiemeljem. Ennél is sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk azonban annak érdekében, hogy Sportoló Nemzetként tekinthessünk önmagunkra, és mások is akként tekinthessenek ránk. A szabadidősport téren ugyanis sokkal nagyobb a lemaradásunk az ún. fejlett világ országaihoz különösen Nyugat-Európához de a környező, velünk többé-kevésbé azonos történelmi-gazdasági-kulturális hagyományokkal rendelkező kelet-közép-európai, volt szocialista államokhoz képest is. Közhelyszerű, hogy Magyarországon nagyon sok az elhízott ember, és az obezitással, a kóros testzsír-felhalmozódással küzdők között egyre több a gyermek és a fiatal. Ha ezt a trendet nem állítjuk meg, és nem fordítjuk rövid időn belül vissza, már rövidtávon is drasztikusan csökkenhet az egészséges munkaképes korúak száma. Talán nem szükséges rávilágítani, mit jelent ez a társadalombiztosítás, vagy a nyugdíjrendszer számára. Ami viszont sokkal fontosabb, az az, hogy a rendszeres testmozgás nagyban hozzájárul az emberek életminőségének javításához. Nekünk ezen a téren van első sorban feladatunk. Ezt kell az emberekkel megértetnünk, ezt velük elfogadtatnunk. A sportstratégia arra is rávilágít, hogy a többség tisztában van a mozgás fontosságával, azonban valamiért mégsem hajlandó tenni saját egészségéért. Mondhatnánk, akkor nem is olyan rossz a helyzet, hiszen csak arra kell rábírnunk embertársainkat, hogy a gyakorlatban is vállalják fel azt, aminek a szükségességét egyébként is vallják. A helyzet sajnos nem ilyen egyszerű. A fogyasztói társadalom, és annak minden kísérő jelensége a reklámoktól a plázákig akaratlanul is ellenünk dolgozik. A nagy rohanásban szülő és gyermek egyaránt választja inkább a passzív pihenést az aktív helyett, ha az iskola, a munkahely okozta fáradtságot enyhíteni, a stresszt oldani szeretné. Tudom, hogy kellene mozogni, de nincs rá időm, hangzik az ismerős válasz. A Sport Szakállamtitkárság ez ellen a magatartás ellen, de az emberek, a társadalom, a majdani Sportoló Nemzet érdekében hirdetett küzdelmet akkor, amikor belekezdett a közötti időszak sportra vonatkozó céljait, programját lefektető stratégiába, és annak a teljes politikai vertikum egyetértésével történt elfogadását követően a stratégiai célok megvalósításához elengedhetetlen gyakorlati lépések előkészítésébe és megvalósításába. Másfél év persze nem nagy idő, de arra éppen elegendő, hogy leltárt készítsünk az elvégzett munkáról. Erre több okból is szükség van: egyrészt igazodási pontot jelenthet mindazok számára, akik a felelősséget éreznek a magyar sportélet és egy egészségesebb társadalom iránt. Hiszen azzal, hogy bemutatjuk az elvégzett feladatokat, egyszersmind támpontot is adunk azok számára, akik csatlakozni akarnak, akik részt kívánnak venni benne, esetleg van javaslatuk arra, hogy mivel lehetne bővíteni, javítani projektjeinket. Másrészt számvetés a magunk számára is, amiből láthatjuk, honnan indultunk, miket végeztünk el, hol vannak hiányosságok, hol kell javítani, változtatni. Tisztában vagyunk azzal, hogy a sportra fordított állami, önkormányzati és magánszférából származó anyagi források határozott emelkedése nélkül csak nehezen valósíthatók meg céljaink. Éppen ezért apró, de meggyőződésünk szerint hasznos, sőt elengedhetetlen lépéseket tettünk és teszünk a sport majd minden területén. Mivel Sport_repi_v4.indd :46:50

8 8 Útban a Sportoló Nemzet felé e kötet célja ezeknek a lépéseknek a bemutatása, elöljáróban csak néhány gondolatot szeretnék a konkrétumokkal kapcsolatban megosztani az olvasóval. A sport és egészség összefüggéseinek feltárása komplex válaszokat igényel, a motiváció- és attitűdváltás hosszabb folyamat eredménye lesz, most a kezdeti változtatási pontokat jelöltük ki. A sport és tudástársadalom összekapcsolása kifejezés 2006 nyarának végén megkezdett országjárásunk elején még idegenül hangzott, de a sportban tevékenykedők többsége az év végére már felismerte az ezen a téren jelentkező feladatok sürgető jellegét. A sportszféra területén meghonosítandó, más tudományterületekről származó ismeretek nélkül ma már nem képzelhető el korszerű sporttevékenység. A világ nagyon nagyot fejlődött ezen a téren: nemcsak a válogatottak mellett dolgoznak teamek, hanem a szabadidősport különböző területein is. A szabadidő-gazdaság néhány képviselője már felismerte, mekkora lehetőség rejlik ebben, de még messze nem mondhatjuk, hogy széles körben elterjedt lenne. Azon társadalmi rétegek, akik kedvező anyagi helyzetüknek köszönhetően képesek artikulálni sporttal kapcsolatos igényeiket, használják ezeket a lehetőségeket, ők a mindennapi fogyasztók. Feladatunk van a közösségi kohézió erősítésében, az esélyegyenlőtlenség felszámolásában, a különféle sporttevékenységek megismertetésében is. Ennek érdekében építjük az ún. sport civil hálót (pl. az informatika eszközeinek felhasználásával), gyorsítjuk az információ áramlását, a források eljutását a sport lokális, helyi szintereire. A sport civil háló segítségével visszajelzést kaphatunk a helyi szintről, amire nagy szükségünk van. A finanszírozási mechanizmus tökéletesítése, feloldása ugyanis megköveteli a sportágak speciális területi jellegzetességeinek ismeretét. A sport és tudástársadalom összekapcsolása nélkül nem képzelhető el hatékony tudásdemokratizálás, tudásmegosztás, hozzáférés biztosítás, szolgáltatói szemléletű tájékoztatás. A most kialakításra kerülő Nemzeti Sportinformációs Rendszer azt a célt szolgálja, hogy az olyan alapvető információktól kezdve, mint a létesítmények elhelyezkedése, nyitva tartása, az adott kistérségben élő sportszakemberek névsora, elérhető, aktuális programok egészen a sporttudomány legújabb kutatási eredményeiig minden elérhető legyen a sport iránt érdeklődők számára. A már működő Kistérségi Sportinformációs Rendszer horizontális szakmai hálót felépítő törekvésével pedig lehetővé tette a szakmai diskurzusok elindítását, a legjobb gyakorlatok kialakítását. Sportstratégiánk része, nemcsak egy informatikai stratégia (telekommunikáció, internet, számítástechnikai ellátottság, eszközök bővítése) megalkotása volt, hanem egy információs stratégia (infrastruktúra- és feladatfejlesztés) kialakítása is. A sport és szabadidő-eltöltés fejlesztését célzó stratégiánk, végül egy információs társadalmi stratégiával egészül ki, válik teljessé. Az információ és tudás megszerzésének programjához, a lakosság életminőségének javításához, a tudás alapú társadalom építéséhez, a fenntartható fejlődés folyamatosságának biztosításához a sport is hozzájárul. A sport és a humánterületek tudatos összekapcsolása azt jelenti, hogy ha erős szabadidősportot szeretnénk, akkor azt nem választhatjuk el ennyire élesen az oktatás, a kultúra, az aktív turizmus, a hétköznapi élet biztonsága által felvetett kérdésektől. Meg kell szűnnie annak a dilemmának, ami a sport és a tanulás közötti választásra kényszeríti az egyéneket, fiatalokat, szülőket. A diáksport, különösen a délutáni, hétvégi és a szünidei tevékenységek komplex szabadidős formái ennek talán a leghatékonyabb eszköze lehetnek. A létesítményfejlesztés területén fenntartható modellek kidolgozása szükséges, ebben a magántőke lehet az egyik legfontosabb partner. A sport intézményeinek eleget kell tenniük a multifunkcionalitás követelményeinek. Bennük a sport minden területének helyet kell kapnia, de az épületek nem lennének fenntarthatóak az oktatás, a kultúra, az egészség, a turisztika, és a hétköznapi élet biztonsága területei által nyújtott szolgáltatások hozzáadott értéke nélkül. A szakemberképzésben az új szemléletmód kialakítására, és az azt megtestesítő szabadidő menedzserek, sportmenedzserek sokoldalú, komplex képzésére van szükség es évben kísérleti képzést indítottunk a régiókban, amit szeretnénk rendszeressé tenni. Ezen túlmenően a bolognai folyamattal kapcsolatos, és a szakképzésben végbemenő átalakuláshoz kapcsolódó tananyag korszerűsítés is égető feladat. Hosszú távú, átlátható, a magántőke számára kiszámítható, állami forrásokkal támogatott programjainkat folytatjuk és újakat indítunk. A programok közös vonása, hogy önfejlesztők, innovatívak. A korábbi gyakorlattól eltérően az állami források hasznosulását hatástanulmányokkal kívánjuk nyomon követni, mert úgy látjuk, hogy csak ez által garantálható a szervezett szabadidősportban résztvevők számának határozott emelkedése. Sport_repi_v4.indd :46:55

9 Útban a Sportoló Nemzet felé Nem a programok mozaikszerű, rendszertelen sorozatára van szükség, hanem tudatosan ismételt, tökéletesített, szakmailag alátámasztott projektekre. A népesség sporttal szembeni attitűdjét, szemléletformálással és a szabadidős mozgásformák kínálatának bővítésével is kívánjuk befolyásolni, de fontos szempont az is, hogy a már működő, bevált és hatékony programokat megőrizzük, illetve továbbfejlesszük. Az, hogy 2006-ban a sport önálló szakállamtitkárságként az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumba tagolódott, kedvező helyzetet teremtett a sport és a turizmus, a sport és a területfejlesztés, valamint a sport és önkormányzatok együttműködésére, és az ebből származó kölcsönös előnyök kihasználására. A hazai rendezésű nemzetközi versenyek például egyértelműen hozzájárulnak a turizmusból, azon belül is vendéglátásból élők jövedelmének, de az állam számára adók formájában befolyó bevételek növekedéséhez, miközben a magas színvonalú ellátás a sport számára is biztosítja a nézőszám és a bevételek növekedését, miközben számos egyéb előnnyel jár (pozitív országkép stb.). A területfejlesztésben elindult reformok viszont a sportvezetést is arra ösztönözték, hogy nyisson a kialakuló új igazgatási-tervezési egységek, a régiók és kistérségek felé. A fejlesztések gyakorlati alapját első sorban is az utóbbiak jelentik, itt számos projektet indítottunk el az eltelt időszakban, melyekről a könyvben több fejezetben is szó lesz. Számunkra a sport nemcsak gyakorlat, hanem filozófia is egyben, melynek középpontjában a kooperáció és a lehetséges szinergikus lehetőségek állnak azoknak az egymást erősítő elemeknek az összefűzése, amely elősegíti a sport gazdagodását, gyarapodását, társadalomformáló erőként való megjelenítését és elfogadását, ami által több lesz a sport, és ami által Sportoló Nemzetté válhatunk. Györfi János főosztályvezető Sport és Stratégia főosztály Sport_repi_v4.indd :47:02

10 Sport_repi_v4.indd :47:07

11 Útban a Sportoló Nemzet felé 11 III. Helyzetértékelés A. A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia helyzetértékelése A sport általános megítélése a magyar társadalomban pozitív, a társadalom véleménye szerint kiemelkedő fontosságú a sport minden területe, az iskolai testnevelés, a szabadidősport beleértve a diáksportot valamint a versenysport. 1. Iskolai testnevelés és diáksport A gyermekkori sportolás bizonyítottan pozitív hatással van a felnőttkori sportolási hajlandóságra. Az iskolai testnevelés és diáksport jelentőssége tehát a korosztály fogékonyságában rejlik. A közel másfél millió diák többsége kizárólag iskolai keretek között, a testnevelés órán, illetve a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon végez rendszeres testmozgást, pedig itt kellene tudatosítani a sportos, egészséges életmód fontosságát. A testnevelésóra elsődleges célja a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelő fizikai kondíciójának megteremtése, miközben a diáksport foglalkozások szabadidős célokat szolgálnak, élvezetes sportolási lehetőséget biztosítanak. Sajnálatos tény azonban, hogy a gyermekek 75%-a kizárólag a testnevelésóra keretében végez rendszeres testmozgást, mely nem alkalmas minden, a korosztály szempontjából jelentős feladat ellátására. Ennek elsődleges okai között találjuk a testnevelő tanárok motivációjának hiányát, és a pénzügyi, adminisztrációs nehézségeket. A tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemléletű, és ebben az esetben ez egyértelműen a minőség és a célok elérését akadályozza. A diákolimpia versenyrendszerében a diákok 19%-a vesz részt Sportegyesületi keretek között a szövetségi versenyrendszerben 90 ezer 18 éven aluli versenyengedéllyel rendelkező versenyző sportol, vagyis a diákok csupán 6%-a. A két rendszerben résztvevők között van átfedés, de a nagyobb számú igazolt versenyző csak a diákolimpiai országos döntőkön jelentkezik (35-40%). Problémát jelent az igazolt és nem igazolt versenyzők közös versenyeztetése. A diákolimpia tömegeket megmozgató volta ellenére nem kényszeríti eléggé a diákokat a rendszeres testmozgásra. Az életkor emelkedésével csökken a sportolási intenzitás. A magyar serdülők nemzetközi viszonylatban is nagyon keveset mozognak, melynek következtében állóképességük is romló tendenciát mutat. Ennek elsősorban a XX. század végén megjelenő szocio-kulturális okai vannak. Míg korábban a sport konkurenciája csupán a továbbtanulás volt, mára a számtalan szabadidő eltöltési lehetőség miatt kevesebbet mozognak a diákok (mozi, számítógép, televízió, pláza stb.). Az igazolt sportoló fiatalok fizikai állapota is romlott az elmúlt években. Ezt a szakemberek a korai sportági specializációnak és a környezeti hatásoknak tulajdonítják. A tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemléletű... Sport_repi_v4.indd :47:14

12 12 Útban a Sportoló Nemzet felé 2. Szabadidősport Közel 900 ezren szeretnének valamilyen formában rendszeresen mozogni. Az emberek alacsony sportolási hajlandóságukat elsődlegesen a szabadidő hiányával magyarázzák. Ugyanakkor a szabadidő eltöltésekor a sportolás nem élvez prioritást, szemben például az otthoni TV-nézéssel, amelyre a felnőtt lakosság 144 percet fordít naponta. A felnőtt népesség csupán 16%-a végez sporttevékenységet, ha azonban szűkebb értelemben vesszük a sportolást (min. heti 2 alkalom és legalább fél óra alkalmanként), akkor a felnőtt népesség mindössze 9%-a sportol. Egyes kutatási eredmények ennél alacsonyabb részvételi hányadot is mutatnak. A jelenleg nem sportolók 38%-a szeretne valamilyen formában sportolni. Ez egy minimum 900 ezer fős mozgósítható, megerősítésre és lehetőségre váró potenciális réteget jelent. A rekreációs sporttevékenységet végzők (szabadidő-sportolók) nagy része nem szervezeti keretek között végez testedzést. Az ő elérésük a sportpolitika által eddig esetleges volt. Jelenleg még a népesség kis hányada képes megfizetni az utóbbi években fejlődésnek indult, a specializálódott szolgáltatók által nyújtott sportolási lehetőségeket (pl. fitness terem, squash pálya). A valóban aktívak számára a sportolás vásárolt szolgáltatás lett. Szintén probléma, hogy a munkaadók még nem kellő mértékben ismerték fel azt, hogy a munkavállalók egészségének megőrzése közös érdek, amelynek fontos eszköze lehet a rekreációs sporttevékenység. 3. Versenysport, utánpótlás-nevelés Jelenleg Magyarországon a versenysportot az olimpia-centrikusság jellemzi. Magyarország az Olimpia eddigi történetében összesen 452 érmet szerzett, valamint 430 helyezést ért el. Az érmek számát az országok méretéhez és gazdasági helyzetéhez viszonyítva ezzel a legjobb hat között szerepelünk. A sportban a legjelentősebb világesemény a világszerte óriási média-érdeklődéssel kísért olimpia, amelyen több mint 200 ország versenyzői vesznek részt. A száztíz éves Magyar Olimpiai Bizottság meghatározó szerepet tölt be a magyar sportéletben, az olimpiai felkészülésben, az olimpián való részvétel biztosításában. Hazánkban a versenyengedéllyel rendelkező sportolók száma körülbelül , ennek mintegy fele gyermek. A legnépszerűbb, legnagyobb közösségteremtő hatással bíró, legtöbb gyermeket és felnőttet megmozgató sportágak nemzetközi szinten is a labdajátékok. A hazai hagyományokkal rendelkező hat labdajáték (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vízilabda) versenyengedéllyel rendelkező sportolóinak száma összesen mintegy fő. A sportági szövetségek feladatainak ellátásához szétosztott, a sportágaknál összegszerűen megjelenő állami támogatások összege 2003-ban 4 milliárd forint volt. Az egy főre Sport_repi_v4.indd :47:21

13 Útban a Sportoló Nemzet felé 13 jutó támogatás összegének szórása sportáganként jelentős, Ft/fő támogatás között mozog. A verseny-élsport minőségi utánpótlásnevelés céljainak széles tömegbázis megteremtését biztosító Sport XXI. Utánpótlásnevelési Programban ezer gyermek, a tehetséggondozásra létrehozott Héraklész Bajnok Programban 1300 tehetséges sportoló, illetve 112 edző, a Héraklész Csillag programban pedig mintegy 400 tehetséges sportoló vesz részt. Az utánpótlás-nevelésből kieső, a versenysportból lemorzsolódó gyermekek sportolási lehetősége nem biztosított, azaz az átjárás a szabadidősport irányába jelenleg megoldatlan. Az állam fenntartja példaértékű jutalmazási rendszerét, ennek megfelelően elismerésben és megbecsülésben részesíti a kiemelkedő eredményeket elért sportolókat és szakembereket. A fogyatékkal élők sportja eszköz kell legyen a társadalmi integrációban. Az integráció egy hosszabb folyamat eredménye, melyben érintett és érdekelt a társadalom minden tagja, a fogyatékkal élők és az épek egyaránt. A fogyatékkal élők sportjában éppúgy, mint az épek sportjában a versenyengedéllyel rendelkező sportolók esetében beszélünk versenysportról, számuk jelenleg hazánkban 3000 fő körül mozog. Hazai versenyeiket többnyire a fogyatékos-specifikus sportszövetségek és tagszervezeteik rendezik. Egyes sportágakban azonban az épek versenyrendszerében is megjelennek a fogyatékkal élő sportolók. A sport ezen területén nemzetközi tendencia a sportági integráció, melyre Magyarországon is hajlandóság mutatkozik. A fogyatékkal élők sportjában két fő irány van kibontakozóban: egyrészt a versenyorientált, elitsport jellegű-, másrészt a szabadidősport jellegű, de nemzetközi eseményeket is rendező egyéb sérülés-specifikus mozgalmak. A fogyatékkal élők nemzetközi versenyrendszerei között vannak kvalifikációs (mint például paralimpia mozgalom) és nevezéses versenyek. Nemzetközi versenysport eseményeknek azok tekinthetők, melyek versenysorozaton alapuló, folyamatos versenyzést igénylő nemzetközi események, hasonlóan az épek sportjához. Az egyéb események elsősorban szabadidősport jellegű sportok versenyei. Perei Gergely A versenyengedéllyel rendelkező fogyatékos sportolók száma 6500 fő körül mozog. 4. Létesítményellátottság A települések, illetve a sportágak nagy része mind a létesítmények számát, mind pedig a meglévők állapotát tekintve jelentős létesítménygondokkal küzd. Ugyanakkor kulcsfontosságú kérdés a sportolási terek létének megoldása. Sport_repi_v4.indd :47:29

14 14 Útban a Sportoló Nemzet felé A soproni stadion Nagy hiány mutatkozik az iskolai tornatermek terén. Az 5500 általános- és középiskola közül 600 nem rendelkezik sportcélra alkalmas fedett létesítménnyel. Nagy problémát jelent az uszodák hiánya: 34 kistérségben egyáltalán nincsen, 91 kistérségben nincsen fedett uszoda ebből 15 kistérségnek a népessége meghaladja az 50 ezer főt. A téli sportok hátrányos helyzetét jól mutatja, hogy jelenleg csupán 17 műjégpálya üzemel az országban, ebből mindössze 9 fedett. A sportélet a kistelepüléseken a legkevésbé biztosított, de a nagyobb városok eltérő módon szintén létesítmény-ellátottsági problémákkal küzdenek A versenysport centrumai, azaz az olimpiai központok jelenlegi minőségi és felszereltségi állapota nem felel meg az igényeknek, korszerűtlen, egyes létesítmények műszaki állapota csupán 22 25%-os. Továbbá jelenleg egyetlen, az UEFA előírásoknak maradéktalanul megfelelő stadion sincs az országban, mely alkalmas lenne világverseny rendezésére. A sportlétesítményekre általánosságban jellemző magas működési költségek miatt nagy teher hárul az üzemeltető önkormányzatokra. Erre a területre szükséges egy korszerű finanszírozási rendszer kidolgozása a helyi modell értékű épületek fenntarthatósága érdekében, melyben fontos szerepet játszik a magántőke bevonása. 5. Finanszírozási rendszer A magyarországi sportfinanszírozás modellje, struktúrája jelenleg még eltér az Európai Unióban sikerrel alkalmazott modellektől. A közösségi sportfinanszírozás nálunk is - közel azonos mértékben - az állami és önkormányzati forrásokra épül, ugyanakkor a sportgazdaság szerepe és hozzájárulása még jelentősen elmarad például a szomszédos Ausztria egyébként példaértékű - mintájától is. A sport működési mechanizmusainak eddigi jellemzői, történeti kialakulási folyamatai miatt, a közvetítési jogdíjakból, és a szerencsejáték bevételekből (pl. Olaszország mintája) befolyó összegek nem tudták jelentősebb mértékben kiváltani az állami szerepvállalást. A magántőkével történő együttműködési modellek (pl. PPP konstrukciók) önmagában még nem tudják, lefedni a korábbi évtizedekben kialakult hiányosságokat, strukturális deformációkat. A jelenlegi finanszírozási modellben a még gyenge mecenatúra rendszere mellett, a szponzoráció különböző variáció (pl. arculatvásárlás) egyre nagyobb mértéket ölt, de még mindig nem nyújt elegendően erős finanszírozási támaszt a versenysportoknak, látványsportoknak. A munkahelyi sport rendszerének, rendszerváltozást követő összeomlásával, nem szerveződött újjá néhány modern kezdeményezéstől eltekintve a munkahelyhez kötődő sporttevékenység, így sajnálatos módon a munkaadók csak nagyon ritkán, és áttételesen vállaltak fel sporttámogatási funkciókat dolgozóik körében. A háztartások szerepe a sportfinanszírozásban, az ismert gazdasági társadalmi problémák miatt még nem elég jelentős, egy vékony társadalmi réteg képes csak jól artikulálni és kielégíteni a rendszeres testedzésre irányuló szükségletét, bár ehhez kapcsolódóan jelezni kell a szülői, családi kiadások, hozzájárulások - főképpen az utánpótlássportban - jelentős növekedését. A sport horizontális, életminőséget meghatározó hétköznapi színterei mentén az európai gördülő tervezési technikák megismerése kapcsán vetődött fel a fokozottabb mértékű ágazati forráskoncentráció igénye, a gyakorlat kialakítása még a jövő feladata. Sport_repi_v4.indd :47:36

15 Útban a Sportoló Nemzet felé 15 A stratégia kialakításának során a jelentős gazdasági társadalmi szervezeti átalakulási folyamatok közben, kétségtelenül mutatkozó forráshiány mellett, a finanszírozás eddig kialakult szokásrendszerében több olyan tétel mutatkozott (pl. működési költségek magas százalékos aránya a program-, illetve pályázati alapú finanszírozással szemben, szinergiák keresésének és megtalálásának hiánya, a források felhasználásának hatékony nyomon követésén keresztül, az elszámolások szakmai értékelését követően a bázis alapú tervezés túlsúlya helyett, a sport valódi igényeinek megfelelő feladatokhoz történő forrásallokáció), ami a sportba áramló források felhasználásában mutatkozó kiaknázatlan belső tartalékokat mutatta. A hatékonyságnövelés, költséghatékonyság szándéka, a sport versenyképességének fokozása, paradigmaváltó logika kialakítását követeli meg. 6. A sport szervezetrendszere A sport szervezeti felépítése túlstrukturált. A sportirányítást tagolt, de nem decentralizált szervezeti felépítés jellemzi, az egyes területeken egy-egy központi köztestület működik. A sport részterületei (szabadidősport/rekreációs sport, versenysport, olimpiai és paralimpiai sportágak, fogyatékkal élők sportja) között nem biztosított az átjárás, ugyanakkor szervezeti-igazgatási szempontból több tekintetben átfedés tapasztalható. A jelenlegi jogi-gazdasági környezet nem ösztönzi az integrációt, azt, hogy például egy sportági szövetség karolja fel a szabadidősportot, illetve a fogyatékkal élők sportját. Valamennyi szintet a vertikális és horizontális kommunikáció nehézségei, és az együttműködés hiánya jellemzi. A finanszírozás átláthatósága és ellenőrizhetősége elmarad az ideálistól, a források hatékony felhasználásának garantálása és ellenőrzése nem kellően részletes. A sok szervezet összességében nagyszámú apparátussal és aránytalanul magas működési költséggel tevékenykedik. Az eddigi finanszírozási és igazgatási rendszer a piramis csúcsát támogatta, ami az alacsonyabb szervezeti egységek függőségéhez vezetett. Központi szervezeti és irányítási rendszer A központi sportirányítást a paternalista gondoskodást elváró sportszféra pénzosztónak tekintette. Ennek oka többek között a régi rendszerben kialakult magatartásformák, az állami feladat pontos meghatározásának tisztázatlansága, valamint a sport egészének alulfinanszírozottsága. A jelenlegi tagolt szervezeti struktúra konzerválja a sport területeinek elkülönülését. Külön köztestülettel rendelkezik a szabadidősport (Nemzeti Szabadidősport Szövetség), a fogyatékkal élők sportja (Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége), valamint a versenysport (Nemzeti Sportszövetség), továbbá az olimpiai sportágak (Magyar Olimpiai Bizottság), valamint a paralimpiai sportok (Magyar Paralimpiai Bizottság). Együttműködés helyett a rivalizálás jellemző. A finanszírozási rendszer pedig manifesztált hatalmi helyzetbe hozta a köztestületeket, kényszerítve az alacsonyabb szervezeti egységeket a belépésre. Az állami támogatási rendszert kiegészítve két közalapítvány, a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány, illetve a Mező Ferenc Sportközalapítvány tevékenyke- A magyar sport kiválóságainak köszöntése. Sport_repi_v4.indd :47:45

16 16 Útban a Sportoló Nemzet felé dik. Előbbi a szabadidősport támogatásának, a sportösztöndíj rendszer működtetésének feladatait látja el, utóbbi pedig a kiemelkedő sporteredményeket elérő nyugdíjasok és özvegyeik, és az eredményekben közreműködő sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsüléséről gondoskodik. A szövetségek egy része mindennapi működési és anyagi problémákkal küzd. Többségüket a koncepció nélküli működés jellemzi, nem rendelkeznek fejlesztési stratégiákkal, illetve operatív tervekkel, holott ez törvényi elvárás velük szemben. Ezek kidolgozásához és különösen a végrehajtásukhoz nincsenek meg a személyi, tárgyi és anyagi feltételeik. A sportirányítás ösztönzésére a sportágak jelentős része elkészítette sportágfejlesztési stratégiájának első változatát 2005 végére. Egyes jól működő szövetségek az állami támogatások mellett a magánszférából is képesek a tevékenységükhöz jelentős forrásokat bevonni. Ezen szövetségek esetében az állami támogatás aránya 8 10%, míg az állami támogatást leginkább elváró, hatékony működésre képtelen szövetségek esetében a támogatás a teljes bevétel 80 90%-át is kiteszi. Egyes szövetségek feladataikat magas működési és személyi költségekkel látják el. Erre átlagosan a teljes kiadások 36%-át fordítják, azonban ez esetenként meghaladhatja a 60, sőt 80%-ot is, miközben kevés a fejlesztésre, programra fordítható pénz. Problémát jelent az is, hogy a szakszövetségek az egyesületek helyett gyakran csak a csúcs érdekeit képviselik, ezen a gyakorlaton mindenképpen változtatni szükséges. Területi sportigazgatás és szervezés A közigazgatási rendszer jelenlegi felépítésének megfelelően a sportigazgatás is az országos-megyei-települési struktúrára épül. A megyei sportigazgatás korábbi jól felépített és működő rendszere az elmúlt 15 év alatt azonban folyamatosan leépült. Városi szinten is egyre kevesebb helyen, a kistelepüléseken pedig egyáltalán nincs az önkormányzatoknak sportigazgatási munkakörben foglalkoztatott szakembere. Az önkormányzati törvény értelmében a helyi közszolgáltatások körében többek között a sport támogatása is a települési önkormányzatok feladata, ezt a sporttörvény általános felsorolással részletezi. Az ÖTM Sport Szakállamtitkárságnak helyet adó épület (Budapest V. ker., Hold utca 1.) Sport_repi_v4.indd :47:57

17 Útban a Sportoló Nemzet felé 17 A nevesített feladatok ellátásához, azonban nincs mellérendelve kötött felhasználású állami normatíva, ezért a nem kötelező feladatok vállalása esetleges. A központi sportirányítás továbbra is kapcsolatot tart a megyei, valamint a megyei jogú városok még működő sportigazgatási egységeivel. A sportirányítás vertikális és horizontális kapcsolatrendszerének újragondolása a kialakulóban lévő regionális és kistérségi közigazgatási szervezetek együttműködésével képzelhető el. Gyakorlati sportszíntér A szervezeti struktúra legalsó, a sportolás valódi színterét képező egyesületek szintjén valósulhat meg leginkább az integráció a sport egyes területei között A gazdasági és jogi környezet változásai az utóbbi években elindították az egyesületek alkalmazkodási folyamatát: megszűnőben vannak a sok szakosztályos nagyegyesületek, helyükre a néhányvagy a csupán egy szakosztályt működtető egyesületek lépnek. Az egyesületi szféra igen heterogén. A sportági szakszövetségeknél bejegyzett sportegyesületek száma 12 év alatt harmadára, 1500-ra csökkent. Ezzel szemben nőtt a versenyrendszerben nem szereplő egyesületek száma, jelenleg 7500 körüli bejegyzett sportegyesület van Magyarországon. Az egyesületből gazdasági társasággá átalakult sportvállalkozások száma közel 100-ra tehető, melyek jellemzően csapatsportágakban tevékenykednek, főleg a sportágak látványsport jellegét kívánják kihasználni. B. Sporttörvény A sportról szóló évi I. törvény (Stv.) március 13-án lépett hatályba. A június végén egyhangúlag elfogadott, széles társadalmi és politikai támogatottságot élvező Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia kijelölte a magyar sportélet számára a fejlesztés irányait, melynek mentén a Sporttörvény módosítása is időszerűvé vált. Az ehhez szükséges előkészítő munkálatok jelenleg zajlanak. A törvénymódosítás célja egyrészt a Sportstratégiában foglalt, törvényi szabályozást igénylő célkitűzések teljesítése, valamint az Stv. hatálybalépése óta tapasztalt és jogszabály-módosítást igénylő jogalkalmazási, gyakorlati problémák rendezése. A Nemzeti Sporttanács február 22-ei ülésén létrehozta a Sporttörvényez kapcsolódó módosítási javaslatokat koordináló ad hoc bizottságot. A törvénymódosítás tervezetét a Nemzeti Sporttanács szeptember 25-ei és október 10-ei ülésén megvitatta, és támogatta a tervezet társadalmi és államigazgatási egyeztetésének megkezdését. A szakmapolitikai egyeztetés az ősz folyamán lezajlott. A törvénymódosítást az Országgyűlés amennyiben a társadalmi és államigazgatási egyeztetés eredményesen befejeződik vélhetően a évi tavaszi ülésszakán tárgyalhatja meg és fogadhatja el. A sportszféra jelenlegi állapotának, helyzetének értékelését részletesen tartalmazza a Sportstratégia és a hozzá kapcsolódó Háttéranyag. A sportstratégiát minden parlamenti párt támogatta. Sport_repi_v4.indd :48:03

18 Sport_repi_v4.indd :48:08

19 Útban a Sportoló Nemzet felé 19 IV. Versenysport a. Hazai rendezésű világversenyek Az archaikus kultúrákban a versenyek szent ünnepek részei voltak és mint szent és üdvös hatású cselekvések nélkülözhetetlenek. J. Huizinga: Homo Ludens Az új kormányzati struktúra, a közös minisztériumi irányítás révén a sport és a turizmus szakterületei között a korábbinál szorosabb együttműködés alakult ki. A nagy nemzetközi sportrendezvények lehetnek azok az események, amiből a sportszféra és a sportot szerető közönség, illetve a turisztikai ágazat kölcsönösen profitálhat. Ennek érdekében a két szakállamtitkárság áttekintette azokat a 2007-ben Magyarországon megrendezésre került nemzetközi sporteseményeket, amelyek a turizmus szempontjából is jelentőséggel bírhatnak, és közös javaslatot tett a rendezvények összehangolt támogatására. A sikeres együttműködés folytatását tervezzük 2008-ban is. A Széchy Tamás uszoda Sport_repi_v4.indd :48:18

20 20 Útban a Sportoló Nemzet felé Támogatott sportesemények 2007-ben A rendező szervezet neve Az esemény neve Az esemény időpontja Az esemény helyszíne Magyar Kajak-Kenu Szövetség Felnőtt Síkvízi Kajak-Kenu Világkupa Szeged Magyar Kajak-Kenu Szövetség Felnőtt és Ifjúsági Maraton Világbajnokság Győr Magyar Úszó Szövetség Rövidpályás Európa-bajnokság Debrecen Magyar Öttusa Szövetség Férfi Világkupa Budapest Magyar Öttusa Szövetség Ifjúsági Férfi és Női Világbajnokság Budapest Magyar Triatlon Szövetség ITU Duatlon Világbajnokság Győr Magyar Sumo Szövetség Európa Bajnokság ,07. Magyar Vitorlás Szövetség FD Európa-bajnokság Balatonföldvár Magyar Országos Korcsolyázó ISU Rövidpályás Gyorskorcsolya Csapat Budapest Szövetség Világbajnokság Magyar Tájékozódási Futó Ifjúsági Tájékozódási Futó Európa-bajnokság Eger Szövetség Magyar Értelmi Fogyatékosok INAS-FID Kosárlabda EB Pécs Sportszövetsége Magyar Torna Szövetség Aerobik EB Szombathely Kovács Katalin Sport_repi_v4.indd :48:25