Alapozó gazdaságtan. Matiscsákné dr. Lizák Marianna. Alapozó gazdaságtan 1

Átírás

1 Alapozó gazdaságtan tanév I. félév Alapozó gazdaságtan 1

2 A tananyag feldolgozása Kötelező ő irodalom:veres V József (szerk.): Gazdaságpolitika, Aula Kiadó, Budapest, D. Pálinkó Éva Solt Katalin Szabó Márta: Gazdasági alapismeretek, EKF, Líceum Kiadó, Eger, Ajánlott irodalom:hollóné Kacsó Erzsébet Kádek István (szerk.: Zám Éva): AGORA Alapozó Gazdaságtan, Oktató-rendszerező anyag (Közgazdaságtan g kezdőknek), EKF, Líceum Kiadó, Eger, Szakcikkek: előadáson kiadottak Alapozó gazdaságtan 2

3 Bemutatkozás Tantárgyi követelmények Szakmapolitikák Alapozó gazdaságtan 3

4 Szakmapolitikák Alapozó gazdaságtan 4

5 Szak(ma)politikák A szakmapolitikák fogalma,célja, eszközei és mutatószámai (mérhetősége): - Gazdaságpolitika - Foglalkoztatáspolitika - Szociálpolitika - Oktatáspolitika - Egészség(ügy)politika g( gy)p - Infrastruktúrapolitika - Agrár-és vidékfejlesztési politika HORIZONTÁLIS ELVEK: esélyegyenlőségi politika, környezeti fenntarthatósági politika Alapozó gazdaságtan 5

6 A gazdaságpolitika értelmezése és főbb irányai Ajánlott és felhasznált irodalom: Veres József (szerk.): Gazdaságpolitika, Aula Kiadó, Budapest, Alapozó gazdaságtan 6

7 A gazdaságpolitika fogalma A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. Kormányzati szintű kategória, az ország egészére vonatkozó gazdasági célok és eszközök összességét tartalmazza. Alapozó gazdaságtan 7

8 A gazdaságpolitika szintjei országokon belüli - regionális (területi, térségi, tartományi) gazdaságpolitika: döntő többsége döntési és finanszírozási szempontból nem független a kormányzati gazdaságpolitikától, autonóm volta nagyságrenddel kisebb a központi, az állami gazdaságpolitikáénál. nemzetközi mércével egy-egy integrációs forma (pl. EU) gazdaságpolitikája - a társult országok mindenki által elfogadott alapelveit és szabályait jelentik. Alapozó gazdaságtan 8

9 A gazdaságpolitika céljai és vezérfonala A gazdaságpolitika nem kizárólag a közgazdasági racionalitásból kiinduló stratégia, nem követi feltétlenül a gazdaság és a társadalom immanens céljait, hanem a politikai taktikák által erősen befolyásolt, annak dacára, hogy hosszabb távon vitathatatlanul és megkérdőjelezhetetlenül a gazdaság a vonzáscentruma. A gazdaságpolitika gp kormányzati céljait a választásokon győztes pártok ideológiája, gazdasági filozófiája határozza meg. (Természetesen ezek a célok a gazdaság adottságaitól nem szakadhatnak el.) A gazdaságpolitika vezérfonala azaz az állampolgárok jólétének fokozása a gazdasági növekedés útján a köznapi gazdálkodásban gyakran egyértelműen összekapcsolódik az anyagi természetű javak használatával és fogyasztásával. Alapozó gazdaságtan 9

10 A gazdaságpolitika funkciói Jogi és társadalmi keretek kialakítása és biztosítása (szabályok betartatása). A verseny fenntartása. Jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) /hatékonyság és méltányosság alapján történik/. Erőforrások átcsoportosítása (allokáció). Stabilizáció (rövid távon konjunktúra szabályozás, hosszú távon gazdasági növekedés és fejlődés). Alapozó gazdaságtan 10

11 Funkciók Szabályozási alaptípus 1. Jogi és társadalmi Rendszerszabályozás keretek kialakítása és biztosítása 2. A verseny Rendszerszabályozás fenntartása 3. Redisztribúció Folyamatszabályozás 4. Allokáció Folyamatszabályozás 5. Stabilizáció Folyamatszabályozás Alapozó gazdaságtan 11

12 A gazdaságpolitika feladata Egészséges gazdaságpolitika kialakítása és folytatása, a támadhatósági pontok minimalizálása. Az ország ggazdaságának g optimális elhelyezése a radikálisan átalakuló termelési és szolgáltatási mezőkben, a technológiai és innovációs erőtérben a globális piacok keretein belül Olyan szektorok, profilok, kutatások menedzselése, támogatása, bizonyos szempontból életre hozása, amelyek a világ élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, és így az adott ország jó értelemben vett kiemelkedő, megkülönböztető jegyeit reprezentálják Alapozó gazdaságtan 12

13 A gazdaságpolitika minimum feltételei Legyen stratégiára alapozott dinamikus jövőképe. A szabályzórendszer tervszerűen igazodjon a stratégiához. A jogi és versenykeretek stabilak, transzparensek és kalkulálhatók legyenek. A járadékvadászó lobbik sehol ne legyenek meghatározóak. Szuverenitása folytán képes legyen elszakadni a napi politika kívánalmaitól. Alapozó gazdaságtan 13

14 IRÁNYZATOK JÓLÉTI ÁLLAM - a gazdaságpolitika allokációs és disztribúciós funkciói túlmutatnak a piaci hibák korrekcióján. (Svédország) NEOLIBERALIZMUS - minimális állami beavatkozás, a legfőbb szabályozó a piac. SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG (ordoliberalizmus) -az állam szerepe a piaci keretfeltételek megteremtése és a piaci hibák korrigálása. Alapozó gazdaságtan 14

15 Gazdaságpolitikai irányzatok nézeteinek összevetése Ismérv Jóléti állam Neoliberalizmus Szociális piacgazdaság A versenyről ő Szükséges Süséges Abszolutizálja Igenli rossznak tartja A gazdaságpoli- A telj.foglalk.-hoz A piac szerepének A pénz értékáll. tikai célokról költségvetési eszk. maximalizálása Biztosítása A szociális hálóról Univerzális Csak rászorultsági Szelektív, a mindenkire szelektivitás alapon, olykor kegyként rászorult is tegyen jobb helyzetéért másodlagos Az állam szerepéről Redisztribúció, allokáció egyenlőtlenség kiegyenlítésére Kívül a mikrogazdasági folyamatokon, minimalizálás Krízis esetén átmenetileg redisztribúció Alapozó gazdaságtan 15

16 Gazdaságpolitika Makrogazdasági Mikrogazdasági Társadalompolitikai eszközök eszközök ök eszközök ök -Monetáris politika -Költségvetési politika -Árfolyam politika -Versenypolitika -Iparpolitika -Kereskedelempolitika -Foglalkoztatáspolitika -Regionális politika -Oktatás politika ik -Lakáspolitika -Egészségügyi-, nyugdíj politika Alapozó gazdaságtan 16

17 A gazdálkodás fogalma, folyamata és lényege Alapozó gazdaságtan 17

18 A gazdálkodás folyamata Alapozó gazdaságtan 18

19 A gazdaság A gazdaság fogalma a társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége. Alapozó gazdaságtan 19

20 Szükségletek Szükségletek fogalma: az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeinek elsajátítása iránti belső igény. Maslow-féle szükséglethierarchia Gazdasági szükségletek kielégítésének eszközei: javak Gazdasági szükségletek kielégítésének mozzanata: fogyasztás Alapozó gazdaságtan 20

21 Javak - jószágok Lehetnek: SZABAD JAVAK (természet adta javak) GAZDASÁGI JAVAK ( termeléssel létrehozott javak) GAZDASÁGI JAVAK: MAGÁN JAVAK KÖZJAVAK A gazdasági javak tulajdonságai: a hasznosság a szűkösség Alapozó gazdaságtan 21

22 Termékek TERMÉKEK (áru és/vagy szolgáltatás) - ÁRU - SZOLGÁLTATÁSOK az anyagi jellegű és a nem anyagi jellegű szolgáltatások Alapozó gazdaságtan 22

23 Szűkösség fogalma és következményei Az erőforrások és a javak olyan mennyiségi és minőségi állapota, amikor azok a társadalom, a gazdasági igényeihez nem elegendőek, ugyanakkor még lehetőséget kínálnak annak eldöntésére, hogy mit és hogyan termeljenek, illetve fogyasszanak. A szűkösségnek következményei: A termelési tényezők, javak nem ingyenesen állnak rendelkezésre, használatukért ellenszolgáltatást kell nyújtani. A felmerülő igények, szükségletek egy része kielégítetlen marad. A felhasználásért verseny alakul ki. Az igények, szükségletek kielégítése valamilyen elosztási módszer létét, é alkalmazását l á igényli, amelyet a Matiscsákné társadalomnak dr. Lizák ki kell alakítania. Alapozó gazdaságtan 23

24 Termelés, termelési tényezők Termelés (szűkebb értelemben) fogalma: emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállításának folyamata. A termelés (tágabb értelemben) mint újratermelés a javak előállításán túl magába foglalja a javak elosztását, forgalmazását és végső felhasználását, azaz elfogyasztását is. Alapozó gazdaságtan 24

25 Termelési tényezők Munka, mint termelő szolgáltatás az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat. Ellenértéke a munkabér. Természeti tényezők a földterület, erdők, vizek, bányakincsek stb., melyek eredeti, természetes formában alkalmasak a termelési folyamatban történő felhasználásra. Ára bérleti formában való felhasználás esetén a bérleti díj. Tőke javak a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, épületek, felszerelések, alkatrészek stb. (együttesen reál javak), valamint az ezek feletti rendelkezést képviselő pénz és értékpapír. Ellenértéke a kamat. A vállalkozói szolgáltatás, mint termelési tényező az embereknek a többi termelési tényező kombinálásában, a róluk hozott kockázatvállalással járó döntésekben megnyilvánuló tulajdonosi, szervezési, vezetési, üzleti tevékenységeit, é illetve készségeit é jelöli. Ára a profit. Alapozó gazdaságtan 25

26 Gazdálkodás fogalma a termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználása, melynek eredményeként a szükségletek a lehető legmagasabb fokon elégíthetők ki. Alapozó gazdaságtan 26

27 A gazdálkodás választások és döntések sorozatából áll. Feláldozott haszon, vagy alternatív költség az a jelenség, hogy valamely dolog (élvezet, haszon) megszerzése, más dolgok feláldozásával á á jár. Alapozó gazdaságtan 27

28 A közgazdaságtan fogalma a szűkösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya, az embereknek, embercsoportoknak a gazdasági folyamatban vagyis a termelésben, az elosztásban, a cserében és fogyasztásban felmerülő üő döntési alternatíváival foglalkozik. Alapozó gazdaságtan 28

29 A közgazdaságtan kérdései MIT termeljenek? HOGYAN termeljenek? KINEK termeljenek? Az alapkérdésekre adható válasz függ: az adott gazdaság tulajdoni és szervezeti struktúrájától, a gazdaság működésének mechanizmusától, koordinációs rendszerétől. Alapozó gazdaságtan 29

30 A gazdaság tulajdoni és szervezeti struktúrája A tulajdon: (legtágabb értelemben) a termelési tényezők elsajátítása során létrejövő gazdasági viszonyok összessége. Alapozó gazdaságtan 30

31 A tulajdon mozzanatai és típusai A tulajdon mozzanatai: birtoklás, rendelkezés, használat. A tulajdon alapvető típusai: - a magántulajdon és - a köztulajdon. Alapozó gazdaságtan 31

32 Érdek: Érdek Az ember (közösség) céltudatos viszonya a szükséglet kielégítés tárgyaihoz és a tulajdonhoz. Alapozó gazdaságtan 32

33 A gazdálkodás működését befolyásoló tényezők Alapozó gazdaságtan 33

34 A gazdálkodás működését befolyásoló tényezők Tulajdonviszonyok és koordinációs mechanizmusok A piac mint a gazdaság működésének fő közege Az állam gazdasági szerepe Alapozó gazdaságtan 34

35 A gazdaság szervezeti-gazdasági alapegységei a háztartás, az üzleti szervezet (vállalat), a kormányzat (állam). Alapozó gazdaságtan 35

36 A háztartás Háztartás tá fogalma: a fogyasztás gazdasági, szervezeti egysége. Háztartás gazdasági funkciói: végső fogyasztó, jövedelem felhasználó, munkaerőbázist ad, megtakarít, vagyona a nemzeti vagyon része, saját szükségletre termelő és szolgáltató tevékenységet végez, kiegészítő, kisegítő jellegű árutermelő tevékenysége is van Alapozó gazdaságtan 36

37 Üzleti szervezetek, vállalkozások Üzleti szervezetek: a termelés szervezeti alapegységei. Üzleti szervezetek legfontosabb jellemzői: gazdasági tevékenységet végeznek, az önállóság, a gazdaság egyéb szereplőitől való gazdasági elkülönültség, a profitorientáltság, profitérdekeltség, a kockázatvállalás és viselés, eredményességét a piac minősíti, korszerű formái a vállalatok. Alapozó gazdaságtan 37

38 Vállalat Vállalat: az önálló jogalanyként működő, jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás. Alapozó gazdaságtan 38

39 Állam Az állam gazdasági funkciói: Gazdasági hatékonyság elősegítése. Makrogazdasági egyensúly és stabilitás biztosítása. Társadalmi igazságosság és méltányosság elősegítése. Alapozó gazdaságtan 39

40 Kooperáció Munkamegosztás- Specializáció Amikor az emberek a termelés érdekében valamifajta terv szerint, tudatosan egymással és egymás részére összedolgoznak, kooperációról beszélünk. Egyszerű kooperáció esetén a termelők egyszerre ugyanazokat a feladatokat végzik el. Munkamegosztás esetén a termelők a feladat részeit elkülönítve végzik el. Természetes munkamegosztás: A tevékenységek nemek, kor, fizikai vagy egyéb adottságok alapján különülnek el. Technikai munkamegosztás: a munkafolyamatok elkülönítése a társadalom anyagi-technikai szintjei alapján. A specializáció meghatározza az egyes emberek és embercsoportok társadalmi helyét a gazdaságban, azaz beszélhetünk a munkamegosztás társadalmi vetületéről. Alapozó gazdaságtan 40

41 Abszolút előny Abszolút előnye van egy termelőnek másokkal szemben, ha ugyanazt a feladatot kisebb ráfordítással, kevesebb erőforrás-felhasználással felhasználással valósítja meg, mint a többiek. Alapozó gazdaságtan 41

42 Gazdaságkoordináció alaptípusai etikai koordináció (erkölcsi normák, tradíciók, agresszív koordináció (alá- és fölérendeltségi viszonyok), piaci koordináció, bürokratikus koordináció. Alapozó gazdaságtan 42

43 Gazdasági koordinációs mechanizmus A magántulajdon megjelenése a munkamegosztással párosulva az árugazdaság kialakulásához vezetett. Az árugazdaság g a pénz megjelenésével pénzzel folytatott árucsere. A különböző tulajdonviszonyok és gazdasági folyamatok megvalósulásának formája a gazdasági koordinációs mechanizmus. Alapozó gazdaságtan 43

44 A modern gazdaságok meghatározó koordinációs típusai a piaci koordináció (klasszikus piacgazdaság) g) a bürokratikus (centralizált) koordináció (központosított tervgazdaság), a vegyes koordináció (vegyes piacgazdaság) Alapozó gazdaságtan 44

45 Klasszikus piacgazdaság termelési tényezők magántulajdonban állnak termelők-fogyasztók szabadon döntenek a javak felhasználásáról termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel Alapozó gazdaságtan 45

46 A piaci koordináció sémája Piac KINEK? Piac MIT? HOGYAN? Piac Alapozó gazdaságtan 46

47 Központosított tervgazdaság - termelési eszközök állami tulajdonban állnak - gazdálkodási döntéseket az állam hozza - központi tervek alapján irányítja a termelést Alapozó gazdaságtan 47

48 A centralizált koordináció sémája KINEK? Központ MIT? HOGYAN? Alapozó gazdaságtan 48

49 Vegyes piacgazdaság A legfontosabb szabályozó erő a piac, de az állam is jelentős szerepet kap. Piacgazdasági folyamatok a meghatározók. (ez a közgazdaságban g 3 dolgot jelent: 1. a kereslet és kínálat összességét, 2. egymásra hatását 3. és a találkozás módját vagy helyét. A mikroökonomia fontos része a piac, kereslet, kínálat, és az ár meghatározása.) Alapozó gazdaságtan 49

50 A vegyes koordináció sémája KINEK? Piac Piac KÖZPONT MIT? HOGYAN? Piac Alapozó gazdaságtan 50

51 A gazdaság főbb szereplői Alapozó gazdaságtan 51

52 A gazdaságpolitika szereplői (aktorok) fogalma A gazdaság minden olyan alanya, aki/amely a megvalósítandó célok, illetve az ezek érdekében bevetett gazdaságpolitikai eszközök közötti választásra és az utóbbiak működtetésére befolyást gyakorol, vagy megkísérli azt. Alapozó gazdaságtan 52

53 A gazdaságpolitika szereplői (aktorok) A szereplők lehetnek: -Elsődleges vagy közvetlen aktorok, - Másodlagos vagy közvetett aktorok. Alapozó gazdaságtan 53

54 Elsődleges vagy közvetlen aktorok Tevékenységük é alkotmányos felhatalmazáson l nyugszik a választók akaratának megfelelően működésük ezért legitim. Belföldiek: - állam - parlament - kormány - központi közigazgatási szervek - központi bank Külföldiek: - nemzetek feletti intézmények - nemzetközi intézmények - nemzetközi szerződések Alapozó gazdaságtan 54

55 Másodlagos vagy közvetett aktorok Szövetségek: - pártok -tényleges szövetségek - közjogi jellegűek - magánjogi jellegűek - lobbik Tanácsadók: - tanácsadó intézmények, - szakértői testületek, tanácsok, csoportok Alapozó gazdaságtan 55

56 Állam Az állam a társadalom közügyeinek intézésére rendelt, közérdekből eljáró, a hatalmat legitim és formalizált módon gyakorló szervezetrendszer. Főhatalom, erőszakszervezet, a közjó érdekében legitim módon rendelkezik a közhatalmi kényszer alkalmazásának lehetőségével. Kialakulásának három feltétele van: államterület, állampolgárság, nemzetközi elismerés. Az állam a társadalomtól elkülönül, létrejön a bonyolult állami szervezetrendszer, melynek megvalósítása az állami bürokrácia révén valósul meg. Közszolgáltatásokat biztosít, közintézmények (iskola, kórház ) tart fenn,illetve működtet. Alapozó gazdaságtan 56

57 Az állam funkciói Hagyományos osztályozás szerint: Külső: ő védelmi-hódító Belső: közrend védelmi A XX. század során bővült a funkciók sora: Organizatorikus ik (szervező) az állam biztosítja az állampolgári l á élet feltételeit Pl: tömegközlekedés. Gazdasági befolyásoló (ösztönző) a szabad piaci verseny gazdasági hátrányait mérsékli. Szociális (szegénység elleni küzdelem) Politikai (biztosítja a demokráciát, a politikai stabilitást) Társadalmi (érdekegyeztető, kiegyenlítő, konfliktusfeloldó) Ideologikus (társadalmi eszmék támogatása, jövőkép) Államépítő. Az állam nem lehet nagyobb, mint amit a tényleges államfunkciók indokolnak ún. kicsi és olcsó állam eszménye. Alapozó gazdaságtan 57

58 Parlament A parlament az egyes országok alkotmányozó és törvényhozó szerve, és mint ilyen, megszabja azokat a jogi és szervezeti kereteket, amelyeken belül a gazdaságpolitika mozoghat. Választott képviselői a társadalom egyes csoportjainak érdekeit jelenítik meg. Törvények kezdeményezése: Alanyi jogon: parlamenti képviselő Kollektív alapon: parlamenti bizottságok. Alapozó gazdaságtan 58

59 Kormány - A végrehajtó hatalom csúcsszerve. Megszabja az állami politikák fő irányait, koordinálja a különböző állami szerveket, biztosítja működésük egységességét. g g - Köteles végrehajtani az Országgyűlés által hozott törvényeket. - Döntéshozó és végrehajtó szerv egyben. - Feladatait és hatásköreit delegálhatja a következő egységeknek: -Kabinet (döntés előkészítés), -Kormánybizottságok (egyes ügyekben döntések), -Kollégiumok (döntés előkészítés), -Kormánybiztos (eljár a kormány nevében). Alapozó gazdaságtan 59

60 Központi közigazgatási szervek Szakterületenként tagolt, minisztériumokból, hivatalokból, köztestületekből álló, összetett szervezet, amely a kormánynak alárendelve dolgozik. Az egyes szakterületek vezetői a minisztériumok. Feladatuk a végrehajtandó intézkedések k kidolgozása, gondoskodás a végrehajtásról. A közigazgatási szervek tagoltsága: Horizontális (centralizált irányítás esetén), Vertikális (decentralizált irányítás esetén). Csoportosításuk: Funkcionális (pl. pénzügyi, foglalkoztatáspolitikai stb.), Termékelv szerinti vagy ágazati (pl. ipari, vízügyi, agrár stb.). Alapozó gazdaságtan 60

61 Központi bank - Jegybank Működési kereteit a jegybanki törvény határozza meg. Feladatai: - a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme, - a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, - a mindenkori kormányzat gazdaságpolitikájának támogatása. Alapozó gazdaságtan 61

62 Nemzetek feletti intézmények a szuverenitás intézményes é korlátozása. á az EU saját törvényhozó és végrehajtó hatalmi szervet hozott létre. Ezek a tagországok gazdaságpolitikai hatáskörét nemcsak korlátozzák, hanem bizonyos hányadukat közvetlenül át is veszik. Pl. Európai Unió: Miniszterek Tanácsa, Európai Bizottság A tagországok gazdaságpolitikáját korlátozza, egyes területeket közvetlen irányítása alá von. Alapozó gazdaságtan 62

63 Nemzetközi intézmények - a felhatalmazása általában arra szól, hogy ajánlásokat tegyen a nemzeti gazdaságpolitikák céljaira és eszközeire. - befolyásuk azon alapszik, hogy szerződéses kapcsolataikat ezek teljesítéséhez kötik. Pl. a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kölcsönfeltételi között konkrét makrogazdasági mutatók határértéke szerepel. (erről hallunk folyamatosan!) Alapozó gazdaságtan 63

64 Nemzetközi szerződések - minden szuverén ország köthet ilyet, vagy csatlakozhat ilyenekhez. - a nemzetközi szerződésekhez való csatlakozás azt jelenti, hogy a kötelezettségek a már ismert és a jövendőbeli ő partnerekkel szemben egyaránt érvényesek. Alapozó gazdaságtan 64

65 Szövetségek A szövetségek funkciója az, hogy az egyéni érdekeket és törekvéseket viszonylag nagy és homogén csoportokba gyűjtsék, amelyek már képesek a közvélemény formálására. Alapozó gazdaságtan 65

66 Pártok Tagjaik egyéni törekvéseit politikai i programokba tömörítik. A megválasztott jelöltek a törvényhozásban dolgozzák ki az adott választási időszakra érvényes programot. A pártok akkor sikeresek, akkor tudnak cselekedni, ha meg tudják győzni ő a többséget t arról, hogy céljaik megfelelnek potenciális választóik preferenciáinak. A pártok megválasztott jelöltjei a törvényhozásban, illetve e a képviseleti szervekben alakítják ki a többség konszenzusán alapuló, az adott választási időszakra érvényes gazdaságpolitikai programot. (erről is hallunk most sokat!) Alapozó gazdaságtan 66

67 Tényleges szövetségek Ezeket azzal a céllal hozzák létre, hogy tagjaik pozícióját erősítsék. Alapozó gazdaságtan 67

68 Közjogi szövetségek (hatósági funkció) A gazdaság alanyainak önkéntes társulásai, magánjogi jellegűek, kötelező tagság és hatósági jogkörök nélkül. (hatáskör nélkül) Kamarák Iparkamara Orvosi Állatorvosi Agrár Társadalom-biztosítási önkormányzatok (igazgatási és hatósági funkció) Piaci szövetségek Szakszervezetek: célja a munkavállalók piaci pozíciójának javítása Munkavállalói szövetségek Gazdaságpolitikai érdekszövetségek Adófizetők szövetsége Fogyasztók szövetsége Alapozó gazdaságtan 68

69 Lobbik Eredeti jelentése: a törvényhozás tagjaira gyakorolt nyomás. Mai értelemben: Az egész közigazgatás minden döntésre felhatalmazott tagjának befolyásolása á szervezett érdekcsoportok hivatásos meghatalmazottja által. Alapozó gazdaságtan 69

70 Tanácsadók --TANÁCADÓ INTÉZMÉNYEK: lehetnek magán-, államilag támogatott, t tt vagy kifejezetten állami szervezetek. --SZAKÉRTŐI CSOPORTOK: Típusai: - tisztán tudományos jellegű tanácsadó testületek és szakértői tanácsok, illetve a társadalom különböző szféráit és ezek nézőpontjait képviselő vegyes tanácsadó testületek. A tudományos tanácsok egy-egy minisztérium mellett működő független testületek, programjukat maguk szabják meg. A szakértői tanácsok kijelölt feladatokkal foglalkoznak. A vegyes tanácsadó testületekben az államigazgatás és a szövetségek is képviseltetik magukat. at Alapozó gazdaságtan 70

71 Gazdálkodási formák. Profit, nonprofit és civil szervezetek. Háztartás üzleti vállalkozás. Alapozó gazdaságtan 71

72 Vállalat és piac Piac: Valamely l áru vagy szolgáltatás tá adásvételének színtere. Típusai: fogyasztási cikkek és termelési tényezők piaca. Piaci verseny két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. é olcsó és jó minőségű javak előállítására készteti a gazdasági élet szereplőit. a vállalat fennmaradásának, létének feltétele a versenyben való helytállás. y Alapozó gazdaságtan 72

73 A verseny funkciói később részletesen tárgyaljuk jóléti funkció allokációs funkció hatékonysági funkció Alapozó gazdaságtan 73

74 Piaci (gazdasági) szereplők Azok a személyek, szervezetek és csoportok, akik (amelyek) termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat. vállalkozások háztartások tá állam nem profitérdekelt gazdasági egységek (nonprofit szervezetek) Alapozó gazdaságtan 74

75 Háztartások A szükségletek kielégítésének, a munkaerő és a szükségletek újratermelésének színhelye, a termelés rendelkezésére bocsátja a termelési tényezőket. Alapozó gazdaságtan 75

76 Állam Szabályozza a vállalatok működési környezetét (törvények, gazdaság és egyéb szakpolitikák) Állami beszerzések (mint fogyasztó jelenik meg) Vállalkozások tulajdonosa (állami cégek, vállalatok) Magánvállalatok partnere Alapozó gazdaságtan 76

77 Vállalkozások Jellemzőik: (lásd korábban): termelő és szolgáltatók, döntően ők végzik a szükséglet kielégítésre alkalmas jószágok előállítását, piacgazdaságban a piaci verseny viszonyai között működnek. Fő céljuk: a piaci versenyben való eredményes részvétel, a profitcél elérése. A profitcél érvényesülése: profit = bevétel költség a szükséglet kielégítésére minél inkább alkalmas jószágok előállítása költségminimalizálásra való törekvés Alapozó gazdaságtan 77

78 Non-profit szervezetek A vállalkozások lk á k és a non-profit szervezetek közti különbség: a profitorientált vállalkozás egyetlen fő célja a hosszú távú profit elérése (minden más célját ennek rendeli alá) a non-profit vállalkozások (pl. általános iskola, színház, kórház): itt a profitcél mellett van egy másik, egyenrangú cél, amit a vállalkozás akkor sem ad fel, ha más területen nagyobb profitot érhetne el. Alapozó gazdaságtan 78

79 A vállalkozások nyilvántartása, főbb adatai Statisztikai szám : 17 számjegyű, A statisztikai szám rögzítése egységesen, a Cégnyilvántartásnak tá megfelelő lő formátumban történik. KSH honlapon megtalálható - hu/ Alapozó gazdaságtan 79

80 A statisztikai számjel felépítése 1-8 törzsszám (adószám első nyolc száma) 9-12 szakágazati kód (TEÁOR) gazdálkodási forma kód (GFO) területi (megye) kód Alapozó gazdaságtan 80

81 A vállalkozások nyilvántartása, főbb adatai Adószám: A szervezet adószáma az előírásos formátumban. Pl Alapozó gazdaságtan 81

82 A vállalkozások nyilvántartása, főbb adatai Gazdálkodási forma kód: A gazdálkodási forma kód azonos a statisztikai számjelen belül a számjeggyel. A gazdálkodási formakód a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról ó szóló ó 8/2010.(VIII. 25.) KSH közleményalapján határozható meg. Alapozó gazdaságtan 82

83 A vállalkozások nyilvántartása, főbb adatai TEÁOR (A gazdasági Tevékenységek é k Egységes Osztályozási Rendszere): a vállalkozásokat megalakulásukkor fő tevékenységük alapján sorolják be a tevékenységek 4 szintű ágazati osztályozási rendszerbe sorolása - a KSH végzi: célja a vállalkozások ások könnyebb nyilvántartása Alapozó gazdaságtan 83

84 A tevékenységek 3 osztálya: Főtevékenység Másodlagos tevékenység Kisegítő tevékenység (az előző kettő megvalósulását segíti elő: pl. raktározás, á piackutatás) tá Az ágazati rendszer 4 szintje: Nemzetgazdasági ág Ágazat Alágazat Szakágazat Alapozó gazdaságtan 84

85 A vállalkozások nyilvántartása, főbb adatai Cégbírósági bejegyzés/bírósági nyilvántartásba vétel/vállalkozói igazolvány száma Alapítás időpontja Alapozó gazdaságtan 85

86 Minősítési kód 1 mikrovállalkozás (10 főnél kevesebb összes foglalkoztatott és max. 2 millió eurónak megfelelő 505,46 millió Ft - nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg); 2 kisvállalkozás (50 főnél kevesebb összes foglalkoztatott és max. 10 millió eurónak megfelelő 2.527,3 millió Ft - nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg); g); 3 középvállalkozás (250 főnél kevesebb összes foglalkoztatott és max. 50 millió eurónak megfelelő ,5 millió Ft - nettó árbevétel vagy legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő ,39 millió Ft -mérlegfőösszeg). 4 Támogatási szempontból kedvezményezett és az 1-3 kategóriákba nem tartozó vállalkozás 5 Non-profit szervezet államháztartáson tá belül (pl. önkormányzat); 6 Non-profit szervezet államháztartáson kívül (pl. alapítvány). Alapozó gazdaságtan 86

87 A vállalkozások csoportosítása 1. Tulajdonforma szerint: magánvállalatok állami vállalatok vegyes 2. A tevékenység jellege szerint: termelő (a) kitermelő, alapanyag termelő vállalatok, pl. bányavállalat, halászati vállalat (primer szektor), (b) feldolgozó l vállalatok l (1. termelési eszközöket ök 2. fogyasztási cikkeket gyártók) (szekunder szektor) szolgáltató vállalatok (tercier szektor) kereskedelmi vállalatok, közlekedési vállalatok pénzintézetek személyi szolgáltató vállalatok (pl. vendéglátás, utazási irodák) egyéb szolgáltató vállalatok, pl. javító vállalat, iskola Alapozó gazdaságtan 87

88 3. Méret/nagyság szerint (EU): Mikro Kis Közép Nagy A kategóriába sorolás alapja lehet: a tőke nagysága a foglalkoztatottak száma az éves forgalom (árbevétel) nagysága Alapozó gazdaságtan 88

89 Szervezet - üzleti vállalkozás - vállalat Szervezet: Az emberek célszerű együttműködése során létrejött struktúrák. Lehetnek: 1. Profitorientált üzleti vállalkozások 2. Non-profit szervezetek Üzleti vállalkozás: Olyan emberi tevékenység, amelynek piacgazdasági körülmények között az alapvető célja, létének értelme a fogyasztói szükségletek, igények kielégítése nyereség elérésével. é é l Vállalat: Jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás (Kft, Rt.) Alapozó gazdaságtan 89

90 Üzleti vállalkozás Egy szervezet akkor tekinthető th tő üzleti vállalkozásnak, ha teljesülnek az alábbi feltételek: Profitorientált, önálló döntésekre képes, kockázatot vállal, ráfordításokat eszközöl (erőforrások), a szervezet valóságos piacon működik (inputoutput árait a piac határozza meg). Alapozó gazdaságtan 90

91 A szervezet eredményességének meghatározói- McKinsey 7 S modellje Hard - kemény tényezők: struktúra, stratégia, rendszerek Soft - lágy tényezők: a vezetés stílusa, a munkaerő, a képességek és az értékek. Struktúra Stratégia Rendszerek Közös értékek Képességek, szakértelem Stílus Munkaerő Alapozó gazdaságtan 91

92 A 7 S modell elemei Közös ö értékek k (shared values): a szervezeti kultúrában gyökerező, a szervezet tagjai által általánosan elfogadott, mélyebben gyökerező értékek. Stratégia (strategy): versenyelőny megszerzésére, a vállalati erőforrások allokálására irányul. Szervezet (structure): vállalati munkamegosztás, hatáskörök, felelősségi területek leosztása (Szervezeti formák pl. funkcionális, divizionális, mátrix típusú) Rendszerek (systems): pl. gyártási rendszer, érdekeltségi rendszer, információs rendszer Alapozó gazdaságtan 92

93 Munkatársak k (staff): A munkaerő ő mennyisége és minősége, motiváltsága. Készségek (skill): Képesség a feladatok megoldására. Alapvető képességek a versenyelőny alapjai. Stílus (style): A felső vezetés értékrendje, viselkedési módja. A modell elemei egymással kölcsönös összefüggésben állnak. Alapozó gazdaságtan 93

94 A vállalat kettős értékteremtése A vállalatnak értéket kell létrehoznia: Egyrészt a tulajdonosoknak (tulajdonosi érték) Másrészt a fogyasztóknak k (fogyasztói érték). Alapozó gazdaságtan 94

95 A vállalati működés érintettjei Az érintettek fogalma: olyan társadalmi csoportok: amelyek befolyásolják a vállalat működésének eredményességét, amelyeket előnyök vagy hátrányok érnek a vállalat működésének következtében. Az érintettek csoportjai (magyar terminológia szerint: belső érintettek külső érintettek Az érintettek csoportjai (angolszász terminológia): Stockholderek (tulajdonosok) Stakeholderek (a többi érintett) Alapozó gazdaságtan 95