Borító terv: Dáni Krisztián. Nyomdai elõkészítés: Avramov András. Nyomdai kivitelezés: Midiprint 2000 Bt. Kiadásért felel: Jávorszky Iván

Átírás

1 KARRIER ABC

2 A Karrier ABC c. kiadványt a Junior Achievement Magyarország készítette a Phare Access 2001 program, a Céltudatos karrierépítés útján címû, HU szerzõdés számú project keretében. Irta: Merényi Zsuzsa Borító terv: Dáni Krisztián Nyomdai elõkészítés: Avramov András Nyomdai kivitelezés: Midiprint 2000 Bt. Kiadásért felel: Jávorszky Iván Kézirat lezárva: január 15. Kiadja: Junior Achievement Magyarország 6725, Szeged,Veresács u. 30/b Tel.: (+36) , Fax: (+36) junior@ejam.hu Internet: A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt vagy részeit sokszorosítani, bármilyen elektronikus vagy mechanikus eszközzel (beleértve a fénymásolást, a kép- és hangfelvételt és minden egyébinformáció tárolási és visszakeresési rendszert) átvenni.

3 TARTALOM Bevezetés, avagy mi fán terem az életpálya-tervezés 5 Csinálj karriert! 5 Karrierperiódusok 6 Karrierfilozófiai axiómák, illetve a karriercsinálás 3+1 módja Pintér Zsolt szerint 9 Mit is akarsz és mire vagy alkalmas? 10 Önismeret 13 Öröklõdés nevelhetõség önfejlesztés 13 Önismeret Johari ablak 14 Készíts leltárt! 16 Mások arcában látod meg önmagad! 18 Egy kis típustan, vagy karakterológia 20 Pályaválasztás, pályaorientáció. Hol hasznosíthatók a tulajdonságaim? 26 Kommunikáció az álláskeresés folyamatában 33 Írásbeli kommunikáció 33 A szóbeli (verbális) kommunikáció 33 Telefonálás 33 Testbeszéd, avagy a szóbeli kommunikációt kísérõ metakommunikáció és a non-verbális kommunikáció 34 Mimika, vagy arcjáték 34 Tekintet, szemkontaktus 35 Gesztusok 36 Testtartás 36 Kézfogás 36 Lábtartás 37 Távolságtartás, a térköz szabályozása 37 Érintés 38 Egy kis illemtan 38 Tanácsok a felvételi elbeszélgetéshez 42 3

4 Önéletrajz 45 Az önéletrajz alkotóelemei 46 A felvételihez készülõ önéletrajz sajátosságai 48 Az önéletrajz külsõ alakja, terjedelme 48 Kísérõlevél 49 Az önéletrajzok buktatói 50 Az önéletrajz különbözõ típusai 53 Továbbtanulás. Avagy mit kell még elsajátítanom, hogy jobban érvényesülhessek? 59 A továbbtanulás szempontjai 59 Álláskeresési elõkészületek, az álláskeresés folyamata 67 Az ideális munka megtalálása 67 Gyakorlatok a három M megválaszolásához 69 Az álláskeresés folyamata 86 Különleges kiválasztási módok 89 Szerzõdjünk, alapvetõ munkajogi tudnivalók 91 Munkaviszony létesítése 91 A munkaviszony megszüntetése 93 Állás nélkül Nem sikerült állást találni Alkalmasság-alkalmatlanság Pályamódosítás Átszervezés Megszûnik a munkahely 102 A munkanélküliek ellátása: feltételek, ellátási formák 102 4

5 BEVEZETÉS, AVAGY MI FÁN TEREM AZ ÉLETPÁLYA-TERVEZÉS Csinálj karriert! Vágyunk rá, irigykedünk egy sikeres karriert megismerve és félünk tõle, vajon nekünk sikerül-e? Idõnként le is rázzuk magunkról, elhárítva: még nem kell ezzel foglalkoznunk. Aztán rájövünk, hogy nem lehet megúszni, ha itt és most, itt és a jövõben jól szeretnénk élni. A karrier az élet bármely területén mutatkozó fejlõdés, eredmény. Értelmezhetõ egy család életére, érzelmi kapcsolatokra, munkára, sportra. Itt most mi elsõsorban a munkahelyhez, foglalkozáshoz kapcsolódó szakmai karriert vizsgáljuk. Az életpálya egészét tekintve beszélhetünk karrierrõl, karriertervezésrõl, önmenedzselésrõl. Az önmenedzseléssel arra hívjuk fel a figyelmet, hogy saját életünk tudatos irányítása, saját céljaink megvalósítása a mi dolgunk. Az önmenedzselés során feltérképezzük a személyiségünkben rejlõ sajátosságokat, megismerjük motivációinkat, képességeinket, tudásunkat, igényeinket. Ez alapján tudjuk irányítani, tervezni életünket, sorsunkat. Tudatos irányítás nélkül könnyen célt tévesztünk, sodródunk. A karriertréning új képzési forma a középiskolában.abban nyújt segítséget, hogy az elõbb vázolt folyamatot szakemberek segítségével átgondold, kipróbáld magad a mi lenne, ha... helyzetekben. A munkatankönyv célja, hogy összefoglalja azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek a karriertervezéssel, életstratégiával, önéletrajzírással, felvételi beszélgetéssel kapcsolatosak. Szeretnénk, ha a könyv önálló használatával is képes lennél a jövõdet megtervezni, önmagadat értékelni, megküzdeni és helytállni egy állásért, végül is elégedett boldog ember lenni. Adj nekem egy halat, hogy jóllakhassak ma is/taníts meg halászni és jóllakom egész életemben. 5

6 Karrierperiódusok Az alábbiakban röviden áttekintjük az életpálya-tervezéshez szorosan kapcsolódó hét karrierperiódust, amelyek általában minden embernél megfigyelhetõek. Az egyes periódusok korhoz rendelése a jellemzõ átlagot mutatja, egyéntõl, személyiségtõl függõen jelentõs eltérések lehetnek. (Az összefoglaló Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert c. könyve alapján készült.) év: Alapvetõ karrierdöntések korszaka. Ebben az idõszakban kell a figyelmet, energiát valamilyen határozottabb cél felé fókuszálni: a) Továbbtanulás a felsõoktatásban (felvételi elõkészítõk, érettségi, nyelvtanulás) b) Továbbtanulás középfokú képesítés szerzése érdekében (érettségi, szakmaválasztás) c) Munkába állás (korai alkalmazotti karrier) d) Vállalkozás megkezdése (vállalkozói létforma) A döntésben meghatározó szerepe van a családnak és az ismeretségi körnek, valamint a fiatal elõtt álló példaképeknek. Elvárja, támogatja-e a család a tanulást? Elvárja-e a munkába állást (megélhetés, családi vállalkozás)? Ma, ha egyéb kényszerek nincsenek, mindenek elõtt a továbbtanulás ajánlott, hiszen hosszú távú karriert képesítések, diploma nélkül szinte lehetetlen elképzelni. Ha valaki a továbbtanulást választotta, itt szerzi meg a szakmához szükséges elméleti alapokat és itt dõl el, hogy milyen szakterületen fog késõbb dolgozni vagyis, hogy orvos, mérnök, pedagógus vagy jogász lesz. Elõreláthatóan, jó idõben elõ kell készíteni a szakmai gyakorlatot, kapcsolatokat építeni és megalapozni a munkába állás idõszakát.tehát nem elég a diplomaosztást követõen kapkodni fûhöz-fához, hanem már a fõiskola az egyetem évében tudatosan kell elõkészíteni a munkahelykeresést, résztvenni az állásbörzéken, érdeklõdni a vállalatoknál, építgetni a személyes kapcsolatokat. 6

7 év: A kezdeti karrier korszaka. Az elsõ munkahely(ek) nagy traumát jelent(enek), hiszen az eddigi rongyos farmert, kockás inget, holdjáró cipõt vagy bakancsot viselõ ifjú hölgynek vagy úrnak most konszolidáltan öltözködve és fõleg rendszeres idõben (reggel 7-re vagy 8-ra) meg kell jelennie a munkahelyen (akármilyen jó buli is volt elõzõ este). Ha a fõiskolán vagy az egyetemen az átmulatott éjszaka után elblicceltünk egy-egy elõadást vagy gyakorlatot, nem történt semmi. A munkahelyen azonban ezt már nem lehet megtenni. Sok pályakezdõ számára furcsa a nyári szünet hiánya is. Ha a fõiskolán vagy az egyetemen elrontottunk valamit egy dolgozatban, legfeljebb a na bumm esete forgott fenn és kaptunk egy rosszabb jegyet. Az életben az orvos tévedéséért a beteg életével fizethet, a pilóta, utasai, és saját életét kockáztatja! Akik valamiért korábban nem vettek részt szakmai gyakorlaton vagy nem vállaltak munkát nyáron, ekkor tanulnak meg dolgozni. Fõleg multinacionális cégek ezen beilleszkedési idõszak megkönnyítésére és lerövidítésére különbözõ programokat, tréningeket szerveznek. A jobbaknál ez tényleges tanulást és asszimilációs programot jelent. Ezen idõszak során választ az ember egy munkahelyi mentort vagy szponzort, aki bevezetheti a munkahelyi kapcsolatrendszer, illetve a szakma rejtelmeibe, kap esetleg egy-egy komolyabb megbízatást és dönthet továbbképzésrõl vagy átképzésrõl év: A karrier építése, a kibontakozás korszaka. Bár a mai fiatalok esetében akár 2-3 évvel korábban is beköszönthet egy-egy életpálya-szakasz tekintve, hogy a nyelvtudásuk és dinamizmusuk egyre inkább õket teszi keresetté a munkaadók részérõl, a kibontakozás idõszaka az, amikor valaki elõször kap igazi önálló feladatot vagy vezetõi beosztást. Vannak olyan területek, amelyeken ez hamarabb megtörténik (ún. fiatal feljövõ ágazatok Internet, e- business, IT), vannak olyanok (különösen a komoly gazdasági döntések területén) ahol késõbb. Úgyszintén ez az idõszak az anyagi alapozás, illetve a családalapítás periódusa, az elsõ nagyobb önálló lakás vagy ház, 7

8 komolyabb autó, sok utazás. Nehéz dilemma: óriási megterhelés a munkában ugyanakkor a kisgyermekek ilyenkor igénylik a legtöbb velük tölthetõ idõt év: A csúcs. Az életpálya legaktívabb szakasza. Általában ez az idõszak, amikor az ember a nagy dolgokat csinálja. Tapasztalatai már optimálisan széleskörûek és mélyek, ugyanakkor még elég dinamikus, hogy újabb kihívásoknak nézzen elébe. Szakmai területen általában ekkor válik sikeressé, elismertté. Még inkább megnövekszik a család fenntartásának felelõssége és az anyagi alapok jelentõsége: idõsebb szülõk segítése, gyerekek taníttatása, továbbtanulása, befektetések, lakás, autó, nyaraló stb. Hisz ekkor már nem csak magáról kell gondoskodnia az embernek, hanem és pedig egyre komolyabb mértékben másokról is.talán ekkor jön el az utolsó olyan idõszak, amikor még viszonylag könnyen képes váltani az ember és egy újabb kihívásnak megfelelni év: Megõrzés-fenntartás. Az életpálya azon szakasza, amikor már kevésbé dinamikusan ugrál az ember munkahelyeket váltva, hiszen elért egy olyan pozíciót a szervezetben, ahonnan akár nyugdíjba is menne, hacsak...valami nagy dolog be nem következik! Ez az a szakasz, amikor az ember úgy érzi elérte a karrierje csúcsát. Ezért folyamatosan arra törekszik, hogy a jelenlegi helyzetét stabilizálja a szervezetben. Saját jó szántából már nem akar változtatni, ugyanakkor arra is fel kell készülni fõleg komolyabb vezetõi pozíció és az ezzel járó magas jövedelem, illetve terhek esetén -, hogy a cég a továbbiakban nem tudja eltartani az illetõt és inkább önállóként számlaképes vállalkozó tanácsadóként vagy ún. coach -ként (tanácsaival a fiatalabb vezetõt segítõ tapasztaltabb szakértõ) kívánja foglalkoztatni. Ez egyébként Nyugat-Európában is így van, nem csak nálunk! Hiszen ebben az életpálya szakaszban jut el oda az illetõ, hogy tanítani tud, az élete során felhalmozódott tapasztalatait át tudja adni a fiatalabb kollégáknak év: Nyugdíj elõtt. A szakmai karrier utolsó szakasza. Minden ember másként megy nyugdíjba.van aki tudatosan készül rá és tudja mit fog utána csinálni, van akit meglepetésként ér és nem tud mit kezdeni a szabadidejével. 8

9 Karrierfilozófiai axiómák, illetve a karriercsinálás 3+1 módja Pintér Zsolt szerint David Rockefellernek tulajdonítják a megállapítást miszerint: Az ember elég korán megérti, hogy csupán három módon lehet pénzt csinálni: (1) beleszületni a vagyonba; (2) beházasodni a vagyonba; (3) lopni tiszta, törvényes módon. Én egyrészt eme harmadik módszert kerülendõnek tartom, másrészt a karrierépítés fentebb vázolt módszereit egy kissé tovább fejlesztettem. Részben a fentiek folyományaként következzék néhány karrierfilozófiai axióma: 1.sz. Axióma: a korábbi stabil életutakkal és élethosszig tartó foglalkoztatással szemben ma már a folyamatos változásokra, újabbnál újabb kihívásokra, akár új szakmák elsajátítására kell felkészülnünk. A rendszerváltást megelõzõen úgy volt, hogy életünk végéig biztosítva volt a munkánk valamelyik (állami) vállalatnál. 2. sz. Axióma: Mindenki a saját sorsának kovácsa a fentiekbõl következik, hogy magunknak kell kezünkbe venni a sorsunkat és gondoskodni jövõnkrõl, a karrierünkrõl. Ahhoz, hogy a mai világban sikeresek legyünk, elsõsorban árunak kell saját magunkat tekintenünk, és ennek megfelelõen kell ezzel az áruval illetve annak értékesítésével foglalkoznunk. 3. sz. Axióma: Légy tisztába önmagaddal! Ismerd meg értékeidet, erõsségeidet, gyengeségeidet, használd ki a kínálkozó lehetõségeket! 4. sz. Axióma: És van, aki másképp csinálja, mert Van aki apja révén jut be vagyis beleszületik, tehát ha Tisztelt Olvasó vezetékneve Zwack Széles vagy Palotás, akkor már túl sok gondja nincs a karrierrel, úgyhogy akár le is teheti a könyvet! 26 éves nagy tapasztalatú miskolci ismerõsöm, aki bár nem diplomahalmozásról híres hirtelenjében, mint újdonsült vezérigazgató-helyettes tûnt fel. Hogy csinálta? Elmesélte, hogy kiválasztotta a város legnagyobb magáncégét, felvette a legszebb ruháját és bement a székházba. Köszönt a portásnak, a liftesnek, az asszisztensnek, az elsõ titkárnõnek, a második asszisztensnek, kopogott és köszöngetett mindenkinek, ahogy illik, amíg a tulajdonos-vezérigazgató szobájához nem ért. Ott is kopogott, majd köszönt: Szia Papa, milyen állást tudnál nekem felkínálni? 9

10 Van aki jó párt választ. (vagyis benõsül/beházasodik) Donald Trump, ismert amerikai milliomos, is csak annyit jegyzett meg korábbi felesége (Ivana Zelincek) megjelent Hogyan legyünk sikeresek? c. könyvére, hogy Ivana élete legjobb üzletét kötötte, mikor hozzám jött feleségül Van aki a tehetségével jut be Van aki támogatót, mentort keres, akivel felismertetjük a saját tehetségünket, illetve hozzá köthetjük a karrierünket az övéhez. Azt szokták mondani találj egy jó fõnököt, ülj föl a hátára és vele elvitetheted magad akár a világ végére is. Csak ki ne rúgják. Mit is akarsz és mire vagy alkalmas? Mielõtt arra keresnénk a választ, hogy milyen munkát szeretnél majd végezni, illetve mire vagy alkalmas, egy sor egyszerûbb kérdésre kell megtalálnunk a választ. Ezek a döntések, választások azon alapulnak: ki is vagy valójában és mit szeretnél elérni? Sok kérdést kell megválaszolni magunkban ahhoz, hogy megtaláljuk az elképzeléseinknek, a szükségleteinknek leginkább megfelelõ, ideális munkakört: Ki vagyok én, és megbízhatok-e a saját értékítéletemben annyira, hogy tudjam: tényleg azt szeretném, amirõl úgy gondolom, hogy azt szeretném? Mi az, ami ösztönzõleg hat rám a munkakörömben? Ha a szívemre hallgatok mi az, ami boldoggá tud tenni engem? Milyen akadálya van, hogy a munkámban elérjem, amit szeretnék? Hogyan tudok egyensúlyt teremteni a munkám és más társadalmi szerepköröm (szülõ, feleség, testvér, barát stb.) között? Mit kezdek a szabadidõmmel? Hogyan hasznosítom azt? 10

11 Inkább egy stabil álláshoz vagy valamely hobbihoz kapcsolódik az, amit csinálni szeretnék? Milyen jellegû munka elégítené ki leginkább a szükségleteimet? Hogyan tudnám tényleg azt csinálni, amihez kedvem van? Érdemes most rögtön azt választanom, amit legjobban szeretnék, vagy várjak egy másik alkalomra? Hogyan tudom a munkámat egyéb céljaimmal és értékrendemmel összehangolni? Te vagy az egyetlen igazán kompetens személy, aki a fenti kérdésekre felelhet, még ha most nem is tudod az összes választ. Senki más nem választhat helyetted szakmát, állást és nem dönthet a változtatás mellett. Csakis te! A döntés a te kezedben van. Hallgass a belsõ megérzéseidre, támaszkodj az eszedre, de a szíved szerint dönts! Amikor egyre inkább kezd kikristályosodni, hogy mit is akarsz és mire is lehetsz leginkább alkalmas, célszerû bevonni másokat is rokonokat, barátokat, ismerõsöket a visszacsatolási folyamatba: vajon õk is ilyennek látnak, szerintük is alkalmas vagy arra amit csinálni szeretnél? Ütköztesd a mások véleményét a saját magad által kialakított képpel, hiszen több szem többet lát! Jó kalandozást és sikeres karriert kívánunk! 11

12 ÖNISMERET Öröklõdés nevelhetõség önfejlesztés Rengeteg hit és tévhit kapcsolódik ahhoz a kérdéshez, vajon születéstõl fogva, genetikailag meghatározottak a lehetõségeink, vagy szembe szállhatunk örökségeinkkel és azt hozhatjuk ki magunkból, amit csak akarunk. Az elsõ felfogás az öröklõdés erejében hisz és azt tartja éltünk meghatározójának, a második a környezet és benne az emberi akarat erejét hirdeti. Nem fogjuk eldönteni a kérdést, de mindenképpen hangsúlyozzuk annak lehetõségét és felelõsségét, hogy sorsod aktív alakítója vagy. Adottságaidat, genetikai lehetõségeidet szüleidtõl (egyéb felmenõidtõl) öröklöd, tehát ezeket öntudatosan kell vállalni, megismerni és ápolni, fejleszteni. Kölcsey Ferenc mondja: Szívedben és fejedben ezerféle erõ szendereg, felkölteni, kifejteni és alakítani a te dolgod. Edison szerint a lángész 1 % tehetség és 99 % szorgalom. De ha egy modernebb érvet szeretnénk, forduljunk egy graffitihez, amit Pablo Sarasate spanyol hegedûmûvésztõl jegyeztek falra: Még hogy zseni! Harminchét éve napi 14 órát gyakorlok és most azt mondják, hogy géniusz vagyok. Ha körülnézünk környezetünkben, szinte biztosan találunk olyan embereket, akik kiválóságukat nem szüleiktõl örökölték. Egy gördeszkás fiú is hihetetlen idõt szánva hobbijára, különleges produkcióra képes. De megdöbbentõ, amikor valamilyen hiány leplezése, vagy kompenzálása késztet többletvállalásokra embereket és egészségeseket megszégyenítõ rekordok születnek. Ismerünk vak muzsikusokat, lábfej nélküli hegy és sziklamászókat, szájjal festõket... Az emberi akarat nagyon sokféle lehetõségbõl képes csodálatos teljesítményt kihozni. 13

13 De miben vagyok jó? Nagyon tanulságos az a történet, amit Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia címû könyvében (háttér Kiadó 1997) egy óvódás kislányról írt. A felületes szemlélõnek a négyéves Judy szürke kisegérnek tetszhet társasabb hajlandóságú társai körében. A játékokban visszahúzódó, inkább a periférián marad, ódzkodik a központi szereptõl. A látszat csal: Judy igazából éles szemû megfigyelõje óvodai csoportjának, s társainál sokkalta érzékenyebben követi a többiek kedélyhullámzásait. Erre a finom érzékére akkor derül fény, amikor az óvónõ úgynevezett ovisjátékra toborozza maga köré a négyéveseket. Az ovisjáték Judyék csoportszobájának babaház változata gyerekek és nevelõk kisméretû fotóportréját viselõ figurákkal a társas megfigyelõképesség tesztje. Amikor Judyt az óvónõ felszólítja, hogy a fiúkat és a lányokat rakja szét aszerint, hogy a szoba mely sarkában festõsarok, építõsarok stb. szeretnek játszani, Judí hibátlanul teljesíti a feladatot. S amikor megkérik, hogy minden gyereket tegyen oda kedvenc játszópajtásához, Judy újfent tökéletes tájékozottságról ad számot. Judy tökéletesen térképezte fel csoportja társas viszonyait és megfigyelõképessége kivételes a négyévesek mezõnyében. Ezek azok az adottságok, melyek Judyt egykor sztárrá avathatják a kereskedelem, diplomácia stb területén. Judy szerencsésnek mondható, mert olyan tulajdonságát ismerték fel négy éves korában (hála egy egyetemi kutatócsoportnak), amelynek fejlesztése egy élet programja lehet. Az ápolását, karbantartását, kibontakoztatását a szülõknek, az iskolának illetve idõvel Judynak kell elvégezni. Nagy kérdés, hogy vajon képes-e az óvoda, az iskola, a pedagógusok, szülõk idõben felismerni és támogatni az egyes gyerekekben rejlõ képességeket? Függetlenül attól, örököltük, vagy a környezetünk keltette életre bennünk, tudjuk-e magunkról, hogy miben vagyunk mások, esetleg többek, jobbak, mint a többiek és miben érdemes a fejlesztés célját kitûzni? Önismeret Johari ablak Milyen vagyok? Milyenek a körülöttem élõ emberek? Ki ne tette volna fel már ezt a kérdést? Bizonyos helyzetekben szeretnénk belelátni másokba, de néha ma- 14

14 gunkat sem értjük, nem hogy a környezetünkben lévõ embereket, társakat. Szeretnénk a titkok tudói lenni, megszerezni azt a kis kulcsot, amivel beléphetünk a még nem ismert ember-világba, de talán félünk is, meg is tántorodunk szédítõ mélységétõl. Ma már sokat segít a pszichológia az ember rejtett dimenzióinak megismerésében, mégsem mondhatja el egyetlen pszichológus sem, hogy nyitott könyv számára bármely ember. Joseph Luft és Harrington Ingham az a két pszichológus, akik a róluk elnevezett Johari ablakkal foglalták össze a személyiség látható és ismeretlen területeit. Az ablak egyik irányban az én szemszögembõl mutatja a személyiségem általam ismert és nem ismert területét. Az ablak másik tengelyén mások szemszögébõl mutatja ugyan ezt. Az eredmény 4 különbözõ ablakszem: A nyílt terület, vagy aréna Mindazon vonásokat, jellemzõket tartalmazza, amelyek számomra és a mások számára is ismertek. (Például, hogy szeretek zongorázni, élek-halok a Beatlesért és akkor is kimondom az igazságot, ha ezzel fájdalmat okozok stb.) Vak terület Olyan személyiségvonások, tulajdonságok tartoznak ide, amelyeket nem tudok magamról, de mások tudják, észreveszik. (Például nem tudatosodik bennem, de kívülrõl jól látszik, hogy izgalmamban az orrom dörzsölöm, kezemet ráteszem a vitatkozó felek karjára stb. Ha észreveszem, vagy felhívják a figyelmemet és tudatosodik bennem, hogy csillapítólag hat másokra, élni fogok vele megfelelõ helyzetben.) Ha figyelni tudok a környezet jelzéseire, a vak területrõl egyre több dolog kerülhet át a nyílt területre. Ebben sokat segíthetnek a barátok, de ahogy mondani szokták okos ember az ellenségeitõl is tanul. 15

15 Rejtett terület Számtalan olyan dolog van, amit mások nem tudnak rólam, de én tudom, mert otthon, intim helyzetben, vagy egyszerûen magam elõtt nem tagadom. (Például iszonyodom az éjjeli lepkéktõl, bogaraktól. Mégis úgy teszek a többiek elõtt, mintha engem közömbösen érintene. Így tudom megvédeni magamat, ezzel tudom elhárítani a zaklatást, ugratást.) Ha ezt egy hozzám közel álló barátnak elmesélem, már lesznek olyanok akik számára nyílt területté válik. Lehetnek olyan helyzetek, ahol egy eddig rejtett tulajdonság mindenki számára megnyílik. Ismeretlen terület Az elõzõek után még mindig van bennem olyan tulajdonság, személyiségjegy, amirõl sem én, sem a környezetem nem tud. Ezek váratlan, új helyzetekben mutatkozhatnak meg. Egy kihívás, egy tábor, egy munkahely, egy barát, egy súlyos, rendkívüli esemény csalhatja elõ. (Például egy tûzeset, vagy egy baleset valakibõl a talpraesett mentõ szerepet, van akibõl pedig a pánikszerûen menekülõt váltja ki. De milyen nehéz megmondani, hogy egy rendõri pályára készülõ fiatalról, hogy mit fog tenni éles helyzetben, ha fegyvert kell használnia?!) A Johari ablakkal sokkal közelebb kerülhetünk önmagunkhoz, jó eszközt kaphatunk önismeretünk fejlesztéséhez. Önismeret nélkül csak ösztönösen dönthetünk önmagunkról, jövõnket befolyásoló fontos dolgokról. Így például továbbtanulásról, pályáról, állásról, barátságról, párkapcsolatról. A rossz döntésekbõl is lehet tanulni, de sok idõt, fáradtságot, fájdalmat lehet megtakarítani, ha jól mérjük fel önmagunkat és másokat. Készíts leltárt! A nyílt terület feltöltése olyan, mint egy leltárkészítés. Figyeld meg magadat! A cél, hogy tárgyilagosan mérd fel tulajdonságaidat! Írd össze erõs és gyenge pontjaidat! Milyen képességekkel, készségekkel, tulajdonságokkal rendelkezel? Ezek lehetõségeket és korlátokat fognak jelezni számodra a közeljövõre vonatkozóan. Ha a korlátok akadályoznak, célul kell kitûzni megszüntetésüket. (Például idegen nyelv ismerete, autóvezetés, szakképesítés stb.) Vigyázat! Az önismeret kialakítása 16

16 során lehetsz elégedetlen is önmagaddal, de ne bántsd magad! Az önelfogadás jó bázis az önfejlesztéshez. Mondd azt, hogy most itt tartok és fogalmazd meg: szeretnék változtatni ezen és ezen a tulajdonságomon! A leltárkészítéshez az alábbi táblázattal segítünk. Értékeld az egyes tulajdonságaidat! Képesség, készség Gyenge Elégséges Átlagos Jó Kitûnõ Nyelvi Számolási Tárgyalási Elõadói Íráskészség Kreativitás Vezetési, szervezési Problémamegoldó Konfliktuskezelési Idõgazdálkodási Nyelvi képesség: Gondolataid szívesen fejezed ki szóban? Könnyen meg tudod fogalmazni amit akarsz? Jól megértenek? Beszélsz idegen nyelven? Könnyen tanulsz? Számolási készség: milyen szívesen és milyen gyorsan számolsz fejben, nehezebb számolási feladatokat hogyan, milyen eredménnyel oldasz meg? Tárgyalási készség: képes vagy-e elfogadtatni álláspontodat egy tárgyalási helyzetben? Mennyire vagy kemény, vagy lágy? Tudod-e a beszélgetést vezetni? Rajtad múlik-e a tárgyalás kimenete? Elõadói képesség: Tudsz-e mások elõtt szerepelni? Fel tudod-e kelteni a hallgatóság figyelmét? Jól érzed-e magad ilyen helyzetben? Íráskészség: Hogy fogalmazol? Tudsz-e beszámolót, levelet írni? Szívesen fejezed így ki magad? Kreativitás: A felmerülõ problémák megoldására vannak-e ötleteid? Szokták-e tõled várni a megoldást? Élvezed-e, ha szokatlan, új dologban kell véleményt mondani, megoldást találni? Vezetési, szervezési készség: Tudod-e a többieket mozgósítani, csapatot irányítani 17

17 egy feladat megoldásához? Elfogadják-e a többiek irányításodat? Hogy érzed magad ilyen helyzetekben? Probléma megoldó képesség: Könnyen átlátod a helyzeteket? Hamar felismered a mozgató rugókat? Könnyen megoldást találsz egy felmerülõ problémára? Kihívás neked egy probléma? Konfliktuskezelési képesség: ha körülötted vita merül fel, képes vagy-e ezt higgadtan kezelni, a megoldást megtalálni, az embereket megnyugtatni? Hogy érzed magad a konfliktusokban? Idõgazdálkodási képesség: Általában pontos vagy? Be tudod osztani az idõdet? Jut mindenre idõ, amit fontosnak tartasz? Mások arcában látod meg önmagad! A vak terület nyílttá tételéhez több eljárás is kínálkozik. Sokat jelenthetnek a valódi jó barátok, akik õszinteségükkel tisztelnek meg és beszélnek rólad. Hasonló szerepet tölthet be egy-egy jó tanár, osztályfõnök, rokon. De segíthetnek az önismereti tesztek és ezek kiértékelése. Sokféle teszt szerezhetõ meg, napilapok, magazinok is szórakoztatják olvasóikat ilyenekkel. Leghelyesebb, ha szakember segítségével fogsz hozzá önmagad feltárásához. Õk segíthetnek a tesztek kiválasztásában, értelmezésében és értékelésében is. Az alábbiakban Pintér Zsolt: Hogyan csináljunk karriert? címû (Horton Internacional, Hungary Kft 2001.) könyvében megjelent gyakorlatot ajánljuk. Legfontosabb személyiségjegyeim Elsõ lépés Olvasd el az alábbi jellemzõket, és jelöld meg azokat, amelyek szerinted a leginkább kifejezik a személyiségedet, illetve ráillenek a viselkedésedre! ambiciózus aprólékos barátságos bátor befelé forduló beszédes dinamikus elegáns elemzõ elgondolkodó elmélkedõ elkötelezett 18

18 elõzékeny erõs akaratú erõteljes fegyelmezett felkészült független gondoskodó gyakorlatias gyengéd határozott hatékony idealista intelligens játékos, vidám jó képzelõ tehetségû kedves kiegyensúlyozott kifelé forduló kíváncsi könyörületes kreatív kritikus kutató típus logikus gondolkodású magabiztos maximalista másokat befolyásolni tudó másokat támogató megbízható módszeres cselekvõ mûvészi hajlamú nyitott gondolkodású óvatos öntevékeny öntudatos ösztöneire hallgató õszinte precíz realista rendszeretõ segítõkész szellemes szerény színes egyéniség szorgalmas szófogadó találékony tehetséges természetes tettre kész türelmes ügyes, talpraesett vakmerõ, vállalkozó szellemû világos beszédû visszahúzódó egyéb jellemzõk: Második lépés Fusd át ismét a listát, és karikázd be azt a tizennégy tulajdonságot, amelyrõl úgy érzed, a leginkább jellemzõ rád. Csillaggal jelöld meg azokat a tulajdonságokat, amelyeket a jövõben szeretnél magadban kifejleszteni. Harmadik lépés Gondolkozz el és mérlegeld ismét a fentieket, majd válaszd ki azokat a jellemzõket, amelyek leginkább érinthetik elképzelt, jövõbeni munkakörödet! Nyugodtan írj a listába olyan tulajdonságokat is, amelyeket korábban nem jelöltél meg, vagy nem is szerepelnek a fenti felsorolásban! Ha végeztél, összegezd a legjellemzõbb tíz tulajdonságot és írd õket le! 19

19 Legfontosabb tulajdonságaim: E fentiekben összeszedett tulajdonságok hasznosak lehetnek egy kiválasztott munkakörben, egy leendõ munkahelyen. Gondold át ebbõl a szempontból milyen képességekkel, készségekkel rendelkezel. A tesztekbõl összeállított tulajdonságlista és a kiválasztott, elérni remélt foglalkozás vajon összhangban van-e? Az önmagadról való gondolkodást segítheti egy kis típustan. Egy kis típustan, vagy karakterológia (Mohás Lívia: Mit tudsz önmagadról? Móra Könyvkiadó címû könyvébõl.) Mi is az a jellem vagy más néven karakter? Ez utóbbi görög szó lenyomatot jelent. Az ember tetteiben, cselekedeteiben, akár egy lenyomat, megjelennek az illetõ emberre jellemzõ jegyek, tulajdonságok; azaz cselekedeteiben benne van a karaktere. A karakterológiával (azaz jellemtannal) foglalkozó kutatóknak feltûnt, hogy bizonyos tulajdonságokkal rendszerint együtt fordulnak elõ az emberben? Például a gömbölyû, hízásra hajlamos termettel sajátos vérmérséklet, sajátos kedélyállapot és értelmi tevékenység jár együtt. Sok aprólékos megfigyeléssel, adatgyûjtéssel, méréssel, statisztikai módszerek segítségével a többfajta lélektani vizsgálat alkalmazásával megállapították, melyek az összetartozó tulajdonság együttesek. Ezeket az együtteseket mondjuk típusoknak. 20

20 Többféle típustan van. Ezek közül néhányat hasznos lesz áttekinteni; azokat amelyek a gyakorlati emberismeret gazdagításához hozzájárulhatnak. Hippokratésznak hívták azt a görög bölcset, aki több mint kétezer esztendeje az elsõ típustant megalkotta, s egy görögszármazású római orvos, Galenus foglalta rendszerbe. Tipológiája még ma is népszerû és ismert. Hippokratész korában a természettudomány úgy tartotta, hogy az emberi szervezetben négyféle nedv található: a vér (latinul: sanguis), a sárga epe (görögül: chole) a fekete epe (görögül: melina-chole) és a nyálka ( görögül: phlegma). Ezek a nedvek minden ember vérében és idegeiben más-más arányban keverednek. Egyikben több a sárga epe, másikban a fekete epe és így tovább. Ennek alapján tehát a vérmérsékletük (temperamentumuk) szerint Hippokratész nyomán Galenus négy típusba csoportosította az embereket. a szangvinikus, a kolerikus, a melankolikus és a flegmatikus. A szangvinikus ember lobbanékony, heves, indulatos, hírtelen. Gyorsan feltörnek az indulatai, hamar megmérgesedik, lázas sietséggel megszeret valakit, és rajong lelkesedik. Könnyen megharagszik. De érzelmei a szalmalánghoz hasonlítanak. Gyorsan ellobbannak. Tartós, kitartó tevékenység és érzés ritkán várható tõle. Olyan akár az április: egyszer süt a nap, a következõ percben már haragosan fúj a szél, azután megint kiderül, és nyoma sincs a rossz idõnek. Könnyedén váltogatja a hangulatát is, s ez a könnyedség jellemzõ sokszor a mozgására is, a humorára is. A nehézségeket, bajokat viszonylag könnyedén elviseli, szereti az új, a változatos, friss élményeket. Értelmi életére jellemzõ a gyorsaság, a szellemesség, az elevenség, de ez gyakran felületességgel párosul. Jó megfigyelõ széles tudású, de ritkán mélyül el, és így ismeretei ellenére is elsikkad olykor szeme elõl a lényeges. Nagy szenvedéshez, tûréshez nincs ereje. Ha szorult helyzetbõl ki akar kerülni, nem kitartó akaratával gyõz ez a gyenge pontja -, hanem ügyességével. A kolerikus ember is heves, indulatos. De tartósabb és mélyebb indulatok munkálnak benne, szívósabb, keményebb alkatú. A haragja veszedelmesebb, mérgessé- 21