1. témakör: ÖNISMERET, JELLEM- ÉS SZEMÉLYISÉG-ALAKÍTÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. témakör: ÖNISMERET, JELLEM- ÉS SZEMÉLYISÉG-ALAKÍTÁS"

Átírás

1 1. témakör: ÖNISMERET, JELLEM- ÉS SZEMÉLYISÉG-ALAKÍTÁS Csizovszki Zsóka: Önismeret, személyiségfejlesztés 1. Fák titkos szíve c. mese felolvasása Boldizsár Ildikó: Meseterápia old befejezés megfogalmazása írásban, majd felolvasás kb.45 perc. Ahányan vagyunk, annyiféle befejezés. Ennek oka, hogy a mesékben megjelenő archaikus történeteket mindenki a saját lelke mintázatának és élettapasztalatának megfelelően fejezi be. Minden befejezés megfelelő, tökéletes és helyénvaló. 2. Elmélet. Az önismeret és személyiségfejlesztés fontosságáról. Avagy, Én én vagyok magamnak s néked én te vagyok, s te én vagy magadnak, két külön hatalom. Radnóti, Kis nyelvtan Az önismeret fogalma, szintjei, a személyiségfejlesztés De mi is az az önismeret? Ha az önismeretet egyetlen szóval szeretnénk meghatározni, akkor azt önismeret nem más, mint az önmegértés. Arra a minden ember számára kiemelkedő jelentőségű alapkérdésre ad választ, hogy ki vagyok én, és milyen vagyok. K. Pálffy úgy definiálja az önismeretet, hogy az nem más, mint az egyén áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének a rúgóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, képessége arra, hogy helyesen megítélje saját szerepét, hatását az emberi kapcsolatokban (K. Pálffy, p.). Az önismeret különböző szinteken valósulhat meg: Az első felszínes szint az adottságokról és a képességekről való tudás szintje. Ez a saját tudásunkról, akaraterőnkről, érdeklődési körünkről, feszültség- és kudarctűrő képességünkről stb. szerzett ismereteinket jelenti. A második szint egy mélyebb történeti szintet jelent, és a ránk korábban (például a kora gyermekkorban) ható élményekre vonatkozik. Mik voltak ezek, és hogyan befolyásolták az egyén jelenlegi törekvéseit, érzéseit, szándékait, viselkedését. Ez tulajdonképpen egyben a viselkedés és a szándékok összhangjára is vonatkozik. Arra, hogy vajon a cselekedeteink megfelelnek-e mélyebb vágyainknak, céljainknak? A harmadik szint az önismeret társas szintjét jelenti. Hogyan tudunk megfelelni a velünk szemben a különböző társas szerepeinkben támasztott elvárásoknak. Milyennek látnak mások, és ez mennyire egyezik a sajátmagunkról kialakított képpel (K. Pálffy, 1989). Az önismeret és a személyiségfejlesztés ugyanannak a dolognak a két oldala, hiszen a személyiségfejlesztő módszerek célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, segítése az önmegértésben (Bagdy, Telkes, 1989, Buda, 1994), valamint célja az egyén érzelmi, és kommunikációs készségeinek, képességeinek fokozása (Buda, 1998) A személyiségfejlesztésre vonatkozó két legismertebb modell a Johari ablak és az önismereti kerék. A következő két alfejezetben azt láthatjuk, mi jellemzi ezeket! AZ ÖNISMERETI KERÉK Az emberi személyiségnek nagyszámú modellje van forgalomban, amelyek segítenek eligazodni önnön belső lényegünkben. Most azonban nem egy olyan modellt mutatok be, amely a mit?, hanem egy olyant, amely a hogyan? kérdésre segít felelni. Vagyis az önismeret fejlesztésének egyik fogalmi keretére. Az önismereti kerék Nunally és Wackman nevéhez fűződik, és azokkal a területekkel foglalkozik, amelyek a személyiség fejlődése/fejlesztése szempontjából különösen jelentősnek tűnnek., ők öt ilyen területet határoztak meg. Mutatja be az e célra használható önismereti kereket. Nézzük mit jelenetnek az egyes területek! Érzet. Ide az érzékszerveink által felfogott ingerekből nyert információk tartoznak. Értelmezés. Az érzet intellektuális feldolgozása tartozik ide. Érzelem. Ez érzelmi, indulati állapotaink megtapasztalását jelenti. Szándék. Ez az adott helyzetben megjelenő vágyainkat, akaratunkat jelenti. Cselekvés. Ez az adott helyzetben való viselkedést jelenti. Az önismeret annál teljesebb, minél inkább tisztában vagyunk mind az öt területtel. Ha egyik vagy másik terület hiányos, a személyiség nem lesz eléggé hatékony a társas kapcsolataiban. Az önismereti kerék hiányosságai alapján hat típust különböztethetünk meg: 1. Értelmezés, cselekvés. Az ilyen típusú ember logikusan gondolkozik, majd ennek megfelelően cselekszik. Érzéseit, szándékait nem tudatosítja.

2 2. Értelmezés, érzés, cselekvés. Az ilyen ember bezárkózik a saját világába, sokat foglalkozik önmagával, a saját érzéseivel nem veszi figyelembe a többi embert. 3. Érzékelés, érzés, cselekvés. Itt a logikus gondolkodás marad ki, és ennek megfelelően a tudatos szándék. Az ilyen embert érzelmei indulatai "viszik", azoknak megfelelően reagál a külvilági ingerekre. 4. Értelmezés, érzés. Nagy gondolati, lelki gazdagság jellemezheti az ilyen embert, de ezt nem fordítják át cselekedetekbe. 5. Értelmezés összekeverése az érzelmekkel. Az ilyen embereknél a gondolatok és az érzelmek összekeverednek egymással, ami kifejeződhet az érzelmi átélés túlzottan alacsony szintjében. 6. Szándék, cselekvés. Az ilyen ember nem értelmezi a másik személy üzeneteit, és nem tudatosítja a saját válaszait sem. Így a viselkedése gyakran, kiszámítottnak, manipulatív szándékúnak tűnik.

3 A Johari ablakot Luft és Ingham dolgozta ki. Az elnevezés a szerzők keresztnevének (Joseph és Harrington) összevonásából származik. A Johari ablak azt modellezi, amit személyiségünkből mi magunk, vagy mások ismernek. Mint az ábrán is láthatjuk a Johari ablak a személyiséget, négy nagy területre osztja aszerint, hogy a személy és/vagy a másik személy mennyire ismeri és/vagy nem ismeri. A területek a következők: Nyílt terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek. Rejtett terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk, azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért. Vak terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyeket mások ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában. Ismeretlen terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel sem mink, sem mások nincsenek tisztában. (Rudas, 2001) Természetesen ennek a négy területnek a határai rugalmasak. Megváltoztathatóságuk egyrészt függ a helyzettől. Hiszen nyilvánvaló, hogy más tulajdonságokat veszek észre magamban, vagy engedek meg másoknak, hogy észleljenek a társas szituációtól függően. Másrészt függ a személy és a másik személy kapcsolatának jellegétől is. Harmadrészt függ a személy korábbi pozitív vagy negatív társas tapasztalataitól is. Negyedrészt függ a személyiségtől is, hogy melyik terület mekkora. A személyiségfejlesztés célja, a nyílt terület megnövelése, ami természetesen a vak és a rejtett terület csökkenésével jár együtt (Rudas, 2001).

4 A Johari ablak összefüggése a társas hatékonysággal Barlai Róbert szerint az, hogy a Johari ablak területei mekkorák, összefügg a személy társas kapcsolataiban megnyilvánuló egyéni hatékonyságával. Aszerint, hogy a Johari ablak adott területe nagy vagy kicsi, és a személyes hatékonyság foka magas vagy alacsony, tizenkét személyiségkombinációt különböztethetünk meg. Típus Hatékonyság Nyitott terület Vak terület Rejtett terület 1. Magabiztos Magas Nagy 2. Nehezen érzékelő Alacsony Nagy 3. Könnyen érzékelő Magas Kicsi 4. Túl óvatos Alacsony Kicsi 5. Inkább hallgat Magas Nagy 6. Zárkózott Alacsony Nagy 7. Őszinte Magas Kicsi 8. Egocentrikus Alacsony Kicsi 9. Feladatorientált Magas Kicsi 10. Zárt Alacsony Kicsi 11. Felszínes Alacsony Kicsi 12. Nyílt Magas Nagy Nézzük, mi jellemzi az egyes típusokat! 1. Magabiztos típus. Ez a típus nincsen tudatában a korlátainak és az erősségeinek. 2. Nehezen érzékelő típus. Az ilyen ember nehezen érzékeli azokat a nem verbális visszajelzéseket, amelyeket a többiektől kap. 3. Könnyen érzékelő típus. Az ilyen ember gyorsan és pontosan felfogja a környezete verbális és nonverbális jelzéseit. 4. Túl óvatos típus. Jól ismeri az erősségeit és a korlátait, de túl sok időt tölt a gyengeségeivel való foglalkozással. 5. Inkább hallgató típus. Az ilyen ember nem osztja meg saját szempontjait másokkal, még akkor sem, ha nagyon eltér a véleménye a többiekétől. 6. Zárkózott típus. Zárkózottsága miatt a többiek csak találgatják, hogy mi alapján ítéli meg őket, és mit vár tőlük. 7. Őszinte típus. Az ilyen ember nyílt és őszinte, mindig ad visszajelzést másoknak, sokszor gátlástalanul kifejti véleményét, kifejezi az érzelmeit 8. Egocentrikus típus. Az ilyen ember hajlamos túl sokat beszélni sajátmagáról, nem fordít elég figyelmet másokra, mások igényeire. 9. Feladatorientált típus. Az ilyen ember csak a saját teljesítményével törődik, a másokkal való kommunikációját beszűkíti az adott feladatra. 10. Zárt típus. Az ilyen ember nem figyel a többiekre, nem ad visszajelzést. 11. Felszínes típus. Az ilyen embert felszínes emberi kapcsolatok jellemzik. 12. Nyílt típus. Az ilyen ember szívesen fejti ki a véleményét, de finoman, tapintatosan ad visszajelzést. Természetesen a Johari ablak területeinek megfelelő fejlesztése a társas hatékonyság fejlődését is magával hozza (Barlai, é. n., Hatvani, 2001)

5 Az érett személyiség jellemzői Sokféle követelmény fogalmazódott meg a szakirodalomban az érett személyiség jellemzőinek meghatározására, amelyek az alábbiak szerint rendszerezhetők. 1) Problémára hangolt legyen, azaz ne másoktól várjon segítséget és ne meneküljön a problémahelyzetből, hanem keresse azt és lelje kedvét a problémamegoldó aktivitásban. Problémamegoldó tevékenységében annak humán módja legyen a jellemző (a belátás és a gondolkodás, szemben a vak próbálkozással). 2) Szilárd szokásokkal rendelkezzék, amelyek fizikai és szociális helyzetekben eredményes alkalmazkodást biztosítanak számára. Ezt a perspektívát ígéri a tanuláselméleti koncepció. 3) Képes legyen ösztönimpulzusainak örömteljes, szorongásmentes kielégítésére, azaz találja meg a harmóniát vágyai és a felettes én kontrollja (a közösség érdekei és elvárásai) között. Ezt a célt implikálja a pszichoanalízis. 4) A motívumok és viselkedésminták változatos és differenciált készlete. 5) A sokféle motívum és viselkedésminta összhangja és összeszervezettsége a személyiségen belül. 6) Sokoldalú érdeklődés és tevékenység (tág kiterjedésű mező). Az egy-oldalú beszűkült ember mint személyiségminta nem ideális, még akkor sem, ha magas sport- vagy munkateljesítményre, például tudományos tevékenységre vagy művészetre szűkült be. Az igazán jelentős alkotók mindig sokoldalúak. 7) Kitágult idődimenzió, azaz a jelen tevékenységnek összefüggésbe állítása a múlttal és jövővel, tervezés. Maslow odáig megy, hogy hang-súlyozza: az önmegvalósító személyiség saját magát és tevékenységét a valóság végső lényegével igyekszik összefüggésbe hozni, abban el-helyezni és ahhoz vonatkoztatva megérteni, érzékletesen óceáni attitűdnek nevezi ezt a belső magatartást. 8) Interdependencia, azaz a személyiség alrendszereinek egymástól független működése. Az érett személyiség képes arra, hogy például hivatali kudarcának ne vallja kárát a családjával való együttlét jó hangulata. 9) Realitásérzék, helyes valóságérzés, jó kapcsolat a valósággal. Ez nyilvánul meg a helyzetek és a személyek helyes megítélésében. Az érett személyiségre jellemző, hogy indulataink vagy társadalmi sztereotípiáinak projekciója alapján ítéli meg a másik embert. A realitáshoz való jó viszony abban is megnyilvánul, hogy nem fél az ismeretlentől, nem keresi görcsösen a biztonságot, hiszen a biztonság benne van. 10) Belső kontroll attitűd: jól működő, nem infantilis (nem félelemkondicionált), hanem az énképhez igazodó lelkiismeret. 11) Reális önértékelés (önismeret), önmagunk elfogadása, identitás. 12) Intimitásra törekvés, azaz mély, de megválasztott szociális kapcsolatok, melyekben saját énünk feloldódik. 13) Önmagunk megítélése a produktivitásban. 14) Életigenlés, jó viszony a természettel és az emberekkel. 15) Jól szabályozza motívumait (önkontroll). 16) A közösség normáit interiorizálta. 17) Magas a frusztráció-toleranciája. Viselkedését nem jellemzi az agresszivitás. 18) A spontaneitás (a konvekcióktól való függetlenséget). 19) A belső szabadságot (a küzdelmet az ellen, hogy a család vagy a barátok elkötelezzenek attitűdök felvételére). 20) Kultúrától és a környezettől való függetlenséget (...hogy meg ne hajoljak ezt-azt kívánó kordivat előtt., amint Weöres Sándor írja). 21) Az élmények mindig friss értékelését. 22) A szociális érzületet. 23) A demokratikus jellemstruktúrát. 24) Az etikai biztonságot. 25) A humorzérzéknek azt a fajtáját, melyet nem annyira mások megtréfálása jellemez, hanem inkább a helyzetekből adódik, inkább mosolyra késztet mint hahotára, és többnyire ismételhetetlen. E felsorolás után amely bizonyára még nem teljes felmerülhet a kérdés, hogy vajon találunk-e olyan embert, aki mindezeknek a kritériumoknak megfelel.

6 Biztos, hogy nem illenek ezek az ismertetőjegyek a neurotikusokra, a pszichopatákra és a bűnözőkre. De alighanem fennakad e szűrőn az átlagemberek jelentős része is. Hiszen, ha az emberek többsége képes volna a jól megválasztott, bensőséges, a személyiséghatárokat feloldó társkapcsolatra, több boldog házasság lenne és kevesebb válás. Ha a belső kontroll attitűd általánosan jellemző volna, nem lenne szükség a rendőrség-re. Ha a filogenetikusan túlhaladott agresszivitáson valóban túl lennénk és megfelelően fejlett volna a frusztráció-toleranciának, kevesebb vér folyna. Ezzel csak néhány kiragadott példát soroltunk fel. Joggal megállapíthatjuk, hogy az emberek jelentős része nem jut el az allporti-maslowi értelemben vett érett vagy önmegvalósító személyiség szintjére. Vagy ugyanez a gondolat más, az optimizmust is megengedő megfogalmazásban az emberek jelentős részében több lehetőség rejlik, mint amennyi megvalósul belőle. 3. Játék: Rejtély Fejlesztő hatás: A csoporttagok szembesítése azzal, hogy viselkedésük milyen hatást gyakorol másokra, másrészt az egymással kapcsolatos érzések megfogalmazása, egymással megosztása. Életkori ajánlás: serdülőknek és felnőtteknek Csoportvezetői gyakorlat: komolyabb csoportvezetői tapasztalatokat és mélyebb pszichológiai ismereteket igényel. Idői keretek: perc Eszközigény: nincs A játék leírása: A csoportvezető arra kéri a csoporttagokat, hogy jól nézzék meg egymást Pár perc múlva, mindenki válassza ki azt a személyt, aki a legtitokzatosabb a számára. Egy erre vállalkozó közli a csoporttal, hogy kit választott, ki a legrejtélyesebb számára, majd hozzá fordul a következő mondatkezdéssel: Számomra az a rejtélyes benned, hogy Akit megszólított, az megteheti, hogy nem reagál erre, de hasznosabb, ha megpróbálja végiggondolni és ezt meg is osztja a többiekkel, hogy vajon milyen viselkedése okozhatta a másik csoporttagban ezt a benyomást. A többi csoporttag is bekapcsolódhat visszajelzéseivel a beszélgetésbe. Ezek után sorra kerül a többi csoporttag is, az elmondottak szerint. Végül a csoport megbeszéli a gyakorlat tanulságait, tapasztalatait Egyéb megjegyzések: Nagyfokú tapintatot igényel a csoportvezetőtől. Vigyázzunk, nehogy személyeskedésé fajuljon a játék (Rudas, 2001). 4. MBTI tesztajánló: Mi az MBTI és mire jó? Az MBTI, vagyis a Myers Brigs típusindikátor Carl Gustav Jung munkáján alapszik, és négy jellemvonás mentén 16 csoportba, úgynevezett típusba sorolja az embereket. Ezen jellemvonások egyike a közismert introvertált-extrovertált páros, amely máris mutatja, hogy nagyvonalakban milyen erősségei és gyenge pontjai lehetnek valakinek. Az MBTI-t végzős diákoknak, álláskereső fiataloknak ajánlják, a személyiségtípus ismeretében ugyanis könnyebb lehet személyre szabott pályát választani, és elkerülni a nem megfelelőt. De hasznos lehet bármilyen csoportban, és a párkapcsolatokban is, a másik, meg persze önmagunk megértésében, elfogadásában. (www.mbti.tarhely.biz)

7 2. témakör: INTERPERSZONÁLIS KAPCSOLATOK, KOMMUNIKÁCIÓ Orbán Ági: Interperszonális kapcsolatok kommunikáció Azt a felkérést kaptam, hogy személyközi kapcsolatokról és kommunikációról beszéljek Nektek. Ezt a két jelenséget a szociálpszichológia fogalmazta meg, és vizsgálja a maga tudományos eszközeivel. Arról szól, hogy az életünk során valamilyen formában mindig kapcsolatban vagyunk egymással, és a kapcsolódások konkrét formája ill. módja bár tudatlanul is zajlik- megfigyelhető, feltérképezhető, ill. tudatosítható. A szociálpszichológusok azt mondják, hogy mind a társadalom, mind a személyiség a társas társadalmi interakció nyomán jön létre. Mi keresztények bevallottan az Isten országát keressük, ennek a sajátos társadalomnak az építésében szeretnénk részt vállalni. Személyes istenkeresésünk során gyakran fülünkbe csengenek a kereszténység nagy tanítójának, Jézusnak a szavai: Isten Országa közöttünk van, rajtunk fordul. Ezt érthetjük úgy, hogy az egymáshoz való bizonyos minőségű odafordulásunk, kapcsolódásaink megvalósulásakor természetszerűleg bekövetkezik, ill. megtapasztalható. Isten Országának a megtapasztalását egységélményként élhetjük meg. Ez az élmény a tudatunkban jön létre. Miközben az élet mindennapi valóságában megmaradnak a közöttünk lévő különbségek, az érzékelt dolgokat nem kell átkozmetikáznunk, nem kell bódítani magunkat, és nem kell hazudoznunk sem önmagunknak, sem egymásnak, mégis kialakul egy összetartozás-érzés, egy hasonlóságérzés, Egységtudat. Olvasmányaink kapcsán és a médiákban is egyre gyakrabban találkozunk a tudat ill. tudatosság fogalmakkal. Összegyűjtöttem egy kevés információt ill. gondolatot ezzel kapcsolatban. A tudat az élő rendszerek azon működése, amellyel a világot visszatükrözik. Részben spontán, részben irányítottan működik. Az öntudat a tudatunk általunk irányított része. Az öntudatunkban a virtuális képzetek szabadon bővíthetők, ezért az életünk folyamán megalkothatjuk a számunkra megfelelő tudattartalmat. Még egy fontos fogalom: a tudatállapot. Mint minden állapot, alapvetően meghatározza az aktuális tudatállapotunk azt, hogy mire vagyunk képesek. Az életünk nagy részét hétköznapi tudatállapotban éljük. Figyelünk, érzünk gondolkodunk és cselekszünk a meglévő tudattartalmainknak megfelelően. Bizonyos technikákkal azonban mint pl. a légzés ellenőrzése és szabályozása, a figyelem beszűkítése ill. kitágulása, külső ingerek kizárása, relaxációs testhelyzet felvétele, események vagy képek gondolatban való létrehozása - képesek vagyunk kizökkenteni magunkat a hétköznapi tudatállapotunkból. Ezeket a hatásokat sokszor az életünk spontán módon is létrehozza egy egy erőteljesebb életesemény vagy érzelem által.(szerelem, szülés, veszteségek ) És ez a létezés teljesebb megtapasztalását teszi lehetővé. És még egy kifejezés, amivel a tudomány még kevéssé foglalkozik a tudat valamiféle fejlettségi szintje. Ez mintha köthető lenne hitéletünkhöz is, mert meglehet, hogy egy úgymond kevésbé fejlett tudatnál, ill. kevesebb tudatosságnál az egyén valójában távol van Istentől. Viszonyulásaiban önző, magárahagyatott, túléléséért küzdő, jellemző érzelme a félelem, túlzóan ragaszkodik érzelmeihez és gondolataihoz. Tudati működése korlátozott. Istenképe: korlátozó ill. büntető. Ha számos félelme ellenére mégis sikerül valami mást is megtudnia ill. megtapasztalnia a világról, önmagáról ill. a másik emberről, tudattartalmai bővülhetnek ill. módosulhatnak, és kapcsolata az említett dolgokkal -és magával Istennel is változhat. Annak a fejlődési ívnek a végén amelyet ilyen módon a tudatossággal kapcsolatban felvázolhatunk, az Istennel való lehető legnagyobb közelség megélésére való képesség van. Ez a tudatban egységtudat, hiszen ez egyidejűleg magában foglalja a minden teremtett létezővel való egység megélését is. A teremtés egyre nagyobb teljessége lesz része Ön tudatunknak. Ill. Ön tudatunk egyre inkább része lesz a teremtés teljességének. Annak, aki szívesen megvizsgálná Istennel való kapcsolatát egy ilyen nézőpontból is, ajánlom a köv. könyvet: Deepak Chopra: Megismerni Istent (Édesvíz kiadó 2001) A látható világunkban, ahol a rejtőzködő Isten szimbólumok formájában mutatkozik meg, az egység formai szimbóluma a kör. Álljunk körbe Az egységtudatban is így állunk egy körben. Tudatunk körének középpontjában Isten van, és mi ettől a középponttól egyforma távolságban, vagyis Isten szemében egyforma értékkel bíróan egymás mellett, testvériesen, nem egymás előtt vagy mögött, és nem is egymás alá és fölérendelten. Az Egységre való felkészülésünk mindennapi gyakorlóterepe a személyközi kapcsolattartásban van. Úgyhogy most lépjünk kapcsolatba konkrétan is egymással. Gyakorlat lebonyolítása: Mindenki a bal kezével a körben tőle balra álló társának a jobb karját maszírozza egy-két percig. Mindenki ad a bal kezével, ill. mindenki kap a jobb karjával. Amikor a két karját azután mindenki maga elé emeli, az egyik kar, többnyire az, amelyikkel maszíroztunk, nehezebbnek tűnik. A körben állók többsége annyira figyel a feladatra, ill. arra, hogy ő most egy társának ad, hogy nem is tudatosul benne, hogy közben ő is kap.

8 A gyakorlatban megtapasztalhattuk, hogy az egymásra való figyelmünk mennyire hajlamos az egy irányba való beszűkülésre. Szükségünk van arra, hogy a figyelmünk terét, ill. a kapcsolati tudatosságunkat kitágítsuk. Amikor azon kapjuk magunkat, hogy csak magunkra figyelünk, hamar vonjuk be figyelmünk terébe a társunkat is, és amikor észrevesszük, hogy a környezetünk teljesen birtokolja a figyelmünket, nézzük meg hogy mi hogyan is vagyunk eközben. Bármilyen további kapcsolatnak az önmagunk és társaink tiszta észlelésén alapuló elfogadás az alapja. Amikor létrejön egy találkozás, kölcsönösen megszemléljük egymást és kialakítunk egymásról egy benyomást, véleményt, vagy úgy is mondhatjuk, hogy ítéletet alkotunk. Ahhoz hogy ez az ítélet ne elítélés legyen, - hiszen akkor hol a felebarátság és a testvériséghasznos lehet egy kevés tudást szereznünk arról, hogyan is alakul az ítéletalkotásnak a folyamata mint pszichológiai jelenség. Fontos lehet tudni, hogy azokon a jelenségeken túl amit ténylegesen észlelünk egymás viselkedéséből, ill. jellemvonásaiból, sokat feltételezünk és tulajdonítunk csupán egymásnak, továbbá azt, hogy mind az észlelésünket, mind az egymásról alkotott feltételezéseinket önmagunk érdekeinek az irányába ható elfogultság szövi át. Nem baj, hogy ez így van, hiszen ez emberi pszichés működésünk része. Bizony hajlamosak vagyunk az önzésre. Istennel konkurálnánk, ha ezt alapjaiban akarnánk megváltoztatni..amit tehetünk elsősorban az a tudatosítása mindannak -jónak és rossznak egyaránt,- amit önmagunkban felfedezni vélünk. Magát az önzést meg nem szüntethetjük, de tiszta látásmóddal és jó szándékkal elkerülhetjük az önzésünk folytán támadt csapdákat. Most megpróbálom röviden és a teljesség igénye nélkül áttekinteni, hogyan is történik az ítéletalkotás folyamata. Milyen nehézségei és buktatói vannak. A folyamat első lépcsőfoka az észlelés. Mit látunk. Embertársunk aktuális állapotát viszonylag könnyen meg tudjuk állapítani, hiszen az un. Alapérzelmek, mint pl. az öröm, a kíváncsiság és a félelem un. nonverbális jelzései eléggé egyértelműek. Még az összetettebb érzelmek tükröződése is érthetővé válik, ha jól megfigyeljük a körülményeket. A tartós személyiségvonások felismerése már nehézkesebb. Az a viselkedés ugyanis, ami alapján ítélhetnénk, nem jelenik meg következetesen, hanem helyzetfüggő. Magáról az emberi személyiségről sem érdemes úgy gondolkodni, hogy az egy tartós és változatlan felépítmény. Azt, hogy mit látunk meg a másik ember személyiségvonásainak teljességéből, befolyásolja az, hogy az illető hasonlít-e hozzánk, avagy nem. Ismerjük, avagy nem. Együttérzőek vagyunk-e vele. Van-e valami személyes, pl. foglalkozásból eredő egyéb érzékenységünk. Milyen a mi aktuális érzelmi és mentális állapotunk. Torzíthatja az észlelésünket, ha elveszünk a részletekben, de veszélyeket hordozhat az is, ha főleg ismeretlen embereket úgy próbálunk meg észlelni, hogy egy meghatározott személyiségjegyeket tartalmazó általános csoportba soroljuk őket. Ezt a folyamatot sztereotipizálásnak nevezzük, és az előítéletek kialakulásával kapcsolatban már mindannyian találkoztunk vele. A leggyakoribb sztereotípiák az etnikai, faji és nemzeti jellemzők mentén élnek, és valamilyen jól látható tulajdonság hozza működésbe őket. Amikor ezeket használjuk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni róla, hogy az adott kategória által tartalmazott jellemzők nem feltétlenül igazak a csoport valamennyi tagjára és nehéz is a részleges különbségeket észlelnünk. Amint már említettem, az egymásról kialakított képben a ténylegesen tapasztalható személyiségvonások mellett számos feltételezett és kikövetkeztetett tulajdonság van. Bizonytalan alapja az egy viszonyulásnak, ha valakiről pl. csak annyit tudunk meg közvetlenül, hogy udvarias. Van azonban egy a korábbi tapasztalataink alapján álló elképzelés és egy elvárás a fejünkben arról, hogy milyen egyéb tulajdonságokkal rendelkezik egy udvarias ember. Így lehet egy csapásra udvarias emberből egyúttal kedves, melegszívű és elbűvölő ember is. Biztos?! Azt mondják, hogy ezek a burkolt személyiségelméletek sokkal inkább szólnak az alkotóikról, vagyis a megfigyelőről, mint a megfigyelt személyről. Hiszen az ők tapasztalatait, elvárásait, esetleges vágyait tükrözi. Kifejezetten zajos lehet az, amikor ezek az elvárások romba dőlnek akkor, amikor behatóbban megismerjük az adott embert. Van egy szép emlékem erről: Szociális gyakorlaton szerzett élményeikről számoltak be középiskolások egy csoportfoglalkozáson, amikor az egyik lány elmesélte: meglepődött, hogy a fogyatékos emberek nem agresszívak. Érezhető volt felismerésének az ereje, és felszabadultsága, amikor rájött, hogy mindez csak az ő fejében létezett. Az egymás megfigyelése kapcsán szerzett információkat és a tulajdonított jellemvonásokat összesítve és mérlegelve alakítjuk ki benyomásainkat.

9 A társainkról alkotott benyomások kialakulásában egy észlelt tulajdonság vagy vonás jelentése és fontossága nem állandó, részben a háttértől, a helyzettől, a körülményektől és az észlelt személyről korábban szerzett információtól függ. A tudományos vizsgálatok feltérképeztek különböző hatásokat, amelyek befolyásolják a jelentés változásainak alakulását. Ezeket mi is megfigyelhetjük a saját ítéletalkotási működésünkben. Az un. Holdudvarhatások az észlelőknek azt a hajlamát jelentik, hogy feltételezzék, hogy azok az emberek, akik egy bizonyos területen, mondjuk a külső megjelenés terén, előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek, az ettől független egyéb területeken, például motivációjukat vagy szakértelmüket illetően is jobbak a többieknél. Elsőbbségi és újdonsági hatás azt jelenti, hogy egy információ viszonylagos súlyát a benyomás alakulásában nagymértékben befolyásolja az a sorrend, amelyben azt kapjuk. Tudjuk, hogy az első találkozások élményei mennyire meghatározóak. Első randi előtt különös gonddal ügyelünk megjelenésünkre, és mindent megteszünk, hogy jól nézzünk ki, barátságosnak és intelligensnek látsszunk. Az elsőbbségi hatás benyomásra való torzító hatását könnyű kiküszöbölni a figyelem folyamatos ébren tartásával. Az emberek osztályozása lényeges része a személyészlelési folyamatoknak, és sokszor nagymértékben segíti a benyomások kialakítását az emberekről. Ha azonban egyszer már besoroltunk egy személyt egy adott kategóriához, hajlunk arra, hogy kiválogassuk a róla szóló információk közül azokat, amelyek megerősítik az osztályozásunkat, és figyelmen kívül hagyjuk azokat, amelyek ellentmondanak annak. Kérdés az is, hogy miközben véleményt alakítunk ki egy emberről, vajon egyformán kezeljük-e a negatív ill. pozitív információkat. A kutatások azt mutatták, hogy a negatív információnak általában aránytalanul nagyobb szerepe van a benyomások meghatározásában és a negatív első benyomások sokkal ellenállóbbak a változással szemben, mint a pozitívak. Ha azonban nyilvánvaló negatív információt nem kapunk, általában inkább pozitív, mint negatív tulajdonságokat tételezünk fel az emberekről. Amikor tulajdonságokat feltételezünk emberekről, akkor egyúttal kialakul bennünk egy várakozás is az adott tulajdonság tényleges megjelenését illetően. Ezeknek az elvárásoknak a hatása néha zavaró következményekkel járhat, un. önbeteljesítő jóslatokhoz vezethet, amikor a megfigyelt személy ténylegesen is alkalmazkodik a mi elvárásainkhoz, vagyis látszólag olyanná válik, amit gondolunk róla. Pl. ha azt várjuk valakitől, hogy barátságtalan és agresszív lesz, ez könnyen megtörténhet, de nem feltétlenül azért mert valóban az, hanem azért mert mi a várakozásunk miatt barátságtalanul és védekezően viselkedtünk vele. Hasonlóképpen a pozitív viselkedés elvárása gyakran nyer megerősítést a későbbi tapasztalatban egyszerűen azért mert a saját viselkedésünk pozitív volt és erre pozitívan lehetett válaszolni. Mi, emberek szüntelenül késztetést érzünk arra, hogy a tapasztalható jelenségek között összefüggéseket keressünk, a történések és a cselekvések mögött okokat feltételezünk. Az okozás forrását alapvetően a cselekvő személyben vagy a környezetben keressük. Nézzünk egy egyszerű példát: egyik reggel egy iskolatársam szembejön a folyosón, de szóra sem méltat, elhalad mellettem, köszönésemet sem fogadja. Vajon miért viselkedik így? Velem van baja, vagy valami történt vele tegnap délután? A kérdésemre adott válaszomtól függ, hogy mit teszek, hogyan fogok viselkedni. Ha megfelelően akarok viselkedni, fontos, hogy jól értsem ill. magyarázzam a helyzetet. Ezért jó, ha meg- ill. felismerjük az ebben a folyamatban is megbúvó hibalehetőségeket. Az elején mindjárt azt, hogy sokszor ott is okokat és szándékokat észlelünk, ahol nincs többről szó, mint arról hogy bizonyos cselekedetek és bizonyos következmények térben és időben egybeesnek. Az is előfordulhat, hogy belső okokat tulajdonítunk olyan esetekben is, amelyekben a környezeti erők nyilvánvalóan döntő szerepet játszanak. Amikor úgy tűnik, mintha az volna a legegyszerűbb és legkielégítőbb magyarázat, hogy egy esemény oka egy bizonyos személy. Ilyenkor valószínűleg nagyon feltűnő a feltételezett személy jelenléte és viselkedése, és elhomályosítja a környezeti okokat. Egy következő jelenség: hajlamunk van arra, hogy azt gondoljuk, hogy mi azért teszünk meg dolgokat, mert a helyzet megköveteli tőlünk, azonban mások azért cselekednek úgy, ahogy teszik, mert így akarják. A feltűnőség is félrevezethet minket. Azoknak az embereknek, akik kitűnnek valamilyen szempontból (testi formájukban is), vagy felettünk állnak, vagy számunkra tekintélyszemélyek, pl. tanárok, gyakrabban tulajdonítunk felelősséget, és gyakran tekintjük őket olyan cselekedetek okozóinak, amelyek nincsenek a hatalmukban. Elhibázott lehet egy cselekvés értelmezése akkor is, ha nem vesszük számításba, hogy vajon az emberek többsége mit szokott tenni hasonló helyzetben. Vannak olyan oktulajdonítási tévedések is, amelyekben az elfogultság komoly szerepet játszik. Amikor valami belső ösztönzésre kell hibásan észlelnünk egy helyzetet ill. cselekvést. Pl. azért, hogy jutalmat szerezzünk, vagy elkerüljük a megszégyenülést. Gyakori ez a siker és a kudarc vonatkozásában: saját sikereinket belső okokkal, készségekkel magyarázzuk, kudarcainkat viszont külső körülményekkel. Pont ellentétesen a másokét. Ők a kudarcaiknak lesznek okaik, és a sikereiket kapják.

Szakmai készségek és kompetenciák a közszolgálatban" PM-0439-1304-BS

Szakmai készségek és kompetenciák a közszolgálatban PM-0439-1304-BS Szakmai készségek és kompetenciák a közszolgálatban" PM-0439-1304-BS Intézmény, időpont: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető oktató neve: Kovácsné Patyik Gabriella Korcsoport/ osztály: felnőtt képzés

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Nagy Zsolt tű. fhdgy. A tűzoltás-mentésvezetők döntéshozatali hatékonyságának kérdései

Nagy Zsolt tű. fhdgy. A tűzoltás-mentésvezetők döntéshozatali hatékonyságának kérdései Nagy Zsolt tű. fhdgy. A tűzoltás-mentésvezetők döntéshozatali hatékonyságának kérdései A sikeres beavatkozást irányító vezetők számára a döntéshozatali készségek fejlesztési lehetőségei különféle továbbképzések,

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1

Pályaválasztás. Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 Pályaválasztás Pályaválasztás Suplicz Sándor 1 A pályaválasztás fejlodéslélektani összefüggései 12 éves kor után alakul ki a reális pályaorientáció, de az igények ébredése, a mintakeresés már 6 éves kortól

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed!

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! 1 Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! Mi az az élményturizmus? Nyaralni, túrázni, utazni mindenki másképp szokott. Van, aki spontán indul el, van, aki alaposan

Részletesebben

Családi vállalkozásokról

Családi vállalkozásokról REORGANIZÁCIÓ VAGYONKEZELŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT WWW.REORGANIZACIO.COM Családi vállalkozásokról KVK Horváth Dénes, MBA 2015.02.25. Budapest Forrás: Reorganizáció Vagyonkezelő és Tanácsadó KO. 2 Mi számít családi

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Együttműködés az állatvilágban című szöveg egyéni elolvasása, majd közös megbeszélése. Képek megtekintése. (Melléklet 2.

Óravázlat. Az óra menete. 1. Együttműködés az állatvilágban című szöveg egyéni elolvasása, majd közös megbeszélése. Képek megtekintése. (Melléklet 2. Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5. Tematikai egység: Kortársi csoportok Az óra témája: Az együttműködés Az óra célja és feladata: A közösséghez tartozás fontosságának megéreztetése. A csoporttagok

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése!

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése! Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 4. Tematikai egység: A mindenség és én Születés és elmúlás Az óra témája: A vallásokról Az óra célja és feladata: Találkozás a vallásokkal, sokszínűségük, jellemzőik,

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak

TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING. Hallgatói elméleti anyag. 2012. tavasz

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING. Hallgatói elméleti anyag. 2012. tavasz BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING Hallgatói elméleti anyag 2012. tavasz www.bkf.hu / Karriercentrum / Tréningek / Letölthető állományok Szakirodalom: Németh

Részletesebben

13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE

13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE 13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE Mindegyikünknek kétféle szokásai vannak: jók és rosszak. A jó szokásaink közelebb visznek minket álmaink földjére, és a rosszak távolabb visznek álmaink földjétől. A jó szokások

Részletesebben

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM!

KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! KÖNNYEN KI TUDOD MONDANI? NEM! A következő kérdőív azt méri fel, hogy mennyire tudsz másoknak nemet mondani, mennyire vagy képes kiállni a neked fontosnak tartott dolgok mellett akkor is, ha ez éppen mások

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

MENTORÁLÁSI TERV. Mentor neve: Csiki Paula A mentorált tanuló neve: Sz. Á. Évfolyam/életkor: 7. évfolyam, 13 éves

MENTORÁLÁSI TERV. Mentor neve: Csiki Paula A mentorált tanuló neve: Sz. Á. Évfolyam/életkor: 7. évfolyam, 13 éves MENTORÁLÁSI TERV Mentor neve: Csiki Paula A mentorált tanuló neve: Sz. Á. Évfolyam/életkor: 7. évfolyam, 13 éves A mentorálásba való beválasztás indoklása: Á. kiváló tanuló, magatartásával sincs probléma.

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ A SIKER ALAPJA 1. FELKÉSZÜLÉS 1. Meg kell határozni az elérendő célt

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Tanulói feladatok értékelése

Tanulói feladatok értékelése Tanulói feladatok értékelése FELADATLEÍRÁS: TÉMA: A Méhkirálynő című mese feldolgozása 2. d osztály ALTÉMA:Készítsünk árnybábokat! FELADAT: Meseszereplők megjelenítése árnybábokkal A FELADAT CÉLJA: Formakarakterek

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél.

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Cím A tanár-diák kommunikáció alapjai Rövid leírás A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Amit magában foglal: állandóan

Részletesebben

A BENYOMÁS KIALAKULÁSA

A BENYOMÁS KIALAKULÁSA Társas megismerés 1 A BENYOMÁS KIALAKULÁSA A társas interakció első fázisa az, hogy két ember érzékeli (látás, hallás, tapintás útján) egymást és kialakul egymásról egy benyomás, amely alapvetően meghatározza

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1.

A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. Benkei Kovács Balázs egyetemi adjunktus ELTE PPK Andragógia és Művelődéselméleti Tanszék A felnőtt tanuló néhány jellemzője és a tanulás eredményessége

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

PSZICHOLÓGIA A GYAKORLATBAN

PSZICHOLÓGIA A GYAKORLATBAN PSZICHOLÓGIA A GYAKORLATBAN KÉZIKÖNYV A KAPCSOLATÉPÍTÉSHEZ Szerkeszte e SÉLLEI BEATRIX TAKÁCS ILDIKÓ Írta DR. BODNÁR GABRIELLA, DR. KUN ÁGOTA, OROSZNÉ DR. PERGER MÓNIKA, SÉLLEI BEATRIX, DR. TAKÁCS ILDIKÓ,

Részletesebben