Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági szak Nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági szak Nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági szak Nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A visegrádi országok nemzetgazdasági erőforrásai Készítette: Csapó Kinga Budapest, 2007

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés : 1. A vizsgált régió földrajzi meghatározása 4 2. A KGST felbomlása 5 3. A CEFTA célja 6 4. Az EU-hoz való csatlakozás feltételei 7 II. Tárgyalás : A nemzetgazdasági erőforrások fogalma 8 1. A természeti erőforrások fogalma, jelentősége 8-9 o A jövő energiaforrásai: a megújuló energiaforrások o A természeti erőforrások országonkénti jellemzése: Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia A humán erőforrás fogalma Korunk társadalmi problémái o A népességfogyás és öregedés o Migráció és okai A munkaerőpiac elemzése Főbb mutatók: o Munkanélküliségi ráta o Foglakoztatási ráta o Aktivitási ráta o HDI-index Magyarország munkaerőpiacának jellemzése Csehország munkaerőpiaca Lengyelország munkaerőpiaca A szlovák munkaerőpiac jellemzése A vizsgált országok gazdasági helyzete A tőke, mint nemzetgazdasági erőforrás A KMT nemzetgazdasági hatásai A KMT jelentősége a kelet-közép európai régióban Tőkebefektetések hazánkban A lengyel KMT beáramlás 43 A cseh tőkeáramlás A szlovák tőkeáramlás A gazdasági kapcsolat és külkereskedelem alakulása A külkereskedelem alakulásának országonkénti jellemzése III. Zárógondolatok: Európa jövőbeli kilátásai, a vizsgált régió szerepe

3 I. 1. A vizsgált régió helyének meghatározása A szakdolgozat témájaként választott visegrádi országok a kelet-közép európai régióhoz tartoznak. Először is szeretném röviden definiálni, hogy ez a régió mely területet is foglalja magában, majd néhány szóval leírnám, mit is jelent a Visegrádi Négyek fogalma, mely a dolgozat alapját jelenti. Kelet-Közép Európa Németország és Oroszország között elterülő kiemelkedő fontosságú geopolitikai térség, mely magában foglalja a Visegrádi Négyeket ( Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország ) valamint Horvátországot és Szlovéniát. A visegrádi országok nemcsak földrajzilag fekszenek közel egymáshoz, hanem társadalmi,-kulturális - és gazdasági helyzetükben is nagy hasonlóságot mutatnak. Mind a négy országot érintette az 1989-es rendszerváltás, mely a tervgazdálkodásról a piacgazdaságra való átállást jelentette ben a szocialista-kommunista rendszerek összeomlása különböző úton következett be és játszódott le a szocialista országokban. A szocialista birodalom Európában szinte egyik percről a másikra omlott össze: a nemzetközi diktatúra rendszereként összetartott nemzetközi szocializmus és a Szovjetunión belüli szocialista birodalom darabjaira esett szét. I. 2. A KGST bemutatása A KGST volt, az az intézmény, mely a kgst-piacokat megteremtette. A KGST a fogyasztó szempontjából az olcsó és rossz minőségű árukat jelentette. Ilyen típusú fogyasztási javakat a KGST-be szerveződő szocialista gazdasági rendszer nagy mennyiségben állított elő. Ezek a termékek azonban a KGST szervezetben nem tudtak eljutni a többi KGST ország fogyasztóihoz. Erre volt megoldás a kgst-piac. A nagy értékű minőségi cikkek nem voltak jellemzőek, hisz a vevőkör viszonylag szegény volt és a minőségre érzéketlen. A KGST elősegítette, hogy a KGST országokon belüli tranzakció költségei alacsonyak legyenek. Olcsó volt a közlekedés, a tömegturizmus pedig nem csupán olcsó de ugyanakkor jól szervezett is kellett, hogy legyen, hogy kompenzálja a nyugati lehetőségek elmaradását. 1 A KGST-országok valutái egymás között átválthatóak voltak, ezzel szemben a nyugati devizát otthon tartani, illetve magánszemélytől vásárolni vagy eladni tilos volt. A KGSTországok közti áruvásárlás és az utazások során történő valutatranszferek tehát könnyűvé váltak. A nyolcvanas évek végére, a rendszerváltást megelőzően, a kgst piacok megváltoztak. ( határok nyitódása, a fogyasztási cikkek hiányának csökkenése volt jellemző ) :36 4

4 A KGST végső sikertelenségére, majd bukására a közgazdasági szakirodalom többféle magyarázattal szolgált. Az egyik vélemény szerint már az 1970-es évek olajválsága és olajárrobbanása szétrombolta a tagállamok közötti együttműködést. Az elmaradott technológiára és gazdasági alapra épülő KGST versenyképtelennek bizonyult a világpiacon. A tagországokat, úgymond, egyre erősebb érdekek kapcsolták a fejlett piacgazdaságú nyugati országokhoz szeptember 26-án a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hivatalosan is beszüntette működését. Az es rendszerváltást követően az országokban egyre inkább megerősödött az EU-hoz és NATO-hoz való csatlakozás igénye. A kelet-közép európai régió valamennyi országára jellemző, hogy az es rendszerváltás óta gazdasági visszaesés következett be, és erősödő gazdasági dinamizmus csak 2000 környékén volt megfigyelhető. Megjelent a munkanélküliség, elkezdődött a lakosság erőteljes jövedelmi-és vagyoni megoszlása, és visszatért a magántulajdon dominanciája is. A szóban forgó négy országról elmondhatjuk, hogy viszonylag kis, nyitott gazdaságú államok. 89 után mindhárom ország ( Mo, ekkor még Csehszlovákia-csak 93-ban válik szét a két ország egymástól ) elindult a demokratizálódás útján és felvetődött a regionális integráció gondolata. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás elődje az úgynevezett visegrádi országok csoportosulása volt: 1991-ben Visegrádon volt egy találkozójuk, ahol megfogalmazták együttműködésük lényegét: közös célok, piac-és struktúraváltás, piacgazdaság megteremtése, a nyugat-európai integrációba való beépülés. Az együttműködés tehát az EU-val kötött európai megállapodás, valamint ezen államoknak az EU-hoz benyújtott csatlakozási kérelméről szólt ben Krakkóban aláírták a közép-európai szabadkereskedelmi megállapodást ban Csehszlovákia két külön országra esett szét, Csehországra és Szlovákiára. A CEFTA megállapodás 94-ben lépett hatályba. I. 3. A CEFTA országok célja A CEFTA országok köre folyamatosan bővült: Szlovénia 1996-tól, Románia 1997-től, Bulgária pedig 1999-től vált tagjává, emellett a balti országok: Törökország, Horvátország, Macedónia és Ukrajna is benyújtotta igényét. A CEFTA tagság elengedhetetlen volt az EUhoz való csatlakozáshoz. A CEFTA sikeres együttműködésnek bizonyult hisz 1993 és 1998 között az EU átlagát is meghaladó gazdasági növekedést ért el. 2 2 Németh István : Európa A megosztástól az egységig, Aula kiadó, 2004 ( o.) 5

5 A CEFTA alapvető célkitűzése az volt, hogy a kereskedelem fokozatos liberalizálásával a résztvevő országok elősegítsék kölcsönös szállításaik növekedését és ezáltal gazdasági kapcsolataik fejlődését. Ennek megvalósulása érdekében célul tűzték ki az ipari kereskedelemben a vámok és vámon kívüli akadályok fokozatos, teljes felszámolását, valamint az agrárkereskedelem feltételeinek jelentős javítását. Az egyezmény szerint a szabad kereskedelemhez vezető utat lépésről lépésre kell megtenni ben megállapodtak, hogy a tervezettnél gyorsabb ütemben építik le az importvámokat ban eltörölték a papír, fa-és kémiai termékek után fizetendő vámokat ben következtek a textíliák, a fém és különböző fémtermékek, valamint az ipari árucikkek január 1-től az ipari termékek forgalma 0% vám mellett valósult meg, és megszűntek a mennyiségi korlátozások is. Lengyelországban az egyes gépjárművek esetén a vámlebontás csak egy évvel később fejeződött be. Az agrárkereskedelemben nyújtott kölcsönös kedvezmények a CEFTA létrejötte óta jelentősen bővültek. A termékek egy részénél 0% vámot alkalmaztak az országok egymással szemben, más részénél pedig csökkentett vámokat. A hét CEFTA ország 100 millió fős piacot jelentett, Lengyelország és Románia kivételével pedig kisméretű országok. Eltérő a régió országainak gazdasági növekedési üteme, ugyanakkor hasonló modernizációs, stabilizációs és strukturális változásokkal kellett szembenézniük. A CEFTA létrehozásának célja volt, hogy a rendszerváltás után megállítsa a közép-kelet európai országok külkereskedelmének beszűkülését, a legfőbb célkitűzései a szabadkereskedelem kialakítására irányultak. Jellemző volt a CEFTA országok teljes-és egymás közti kereskedelmének rohamos bővülése. A visegrádi országok számára az elsődleges cél az európai integrációba való bekapcsolódás és a regionális kapcsolat bővítése. A CEFTA tagság semmilyen garanciát nem jelentett az EUcsatlakozásra, csupán segítette a fejlettebb integrációhoz való kapcsolódást. Az integráció tehát jól működött és az EU hasznosan készítette fel a hét tagország gazdaságát az EUtagságra. Az összes tagország már kötött társulási megállapodást az EU-val, így a CEFTA a teljes jogú EU-tagság előkészítésében is segített. Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia május1-jén vált az Európai Unió tagjává, Bulgária és Románia pedig május 1-jén. 6

6 I. 4. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételei a következők voltak: A tényleges csatlakozási tárgyalások elkezdése előtt a tagjelölt országoknak három feltételt kellett teljesíteniük: Először is stabil intézményekkel kellett rendelkezniük, melyek garantálják a demokráciát, a jogállamot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét. Másodszor, életképes piacgazdasággal kellett rendelkezniük, hogy megbirkózzanak az EU-n belül tapasztalható piaci versennyel és az ott fellépő piaci erőkkel. Harmadszor pedig vállalniuk kellett a csatlakozás megvalósulásával kötelezettségeik teljesítését, ami azt jelenti, hogy támogatniuk kell az Unió politikai, gazdasági és monetáris céljait, vagyis át kellett venniük a közösségi célkitűzéséket. Be kellett építeniük nemzeti törvényeikbe az Unió összes szociális, gazdasági és környezetvédelmi törvényét, és biztosítaniuk kellett azok alkalmazását. Szeretnék említeni néhány fontos kötelezettséget, melyeknek eleget kellett tenniük a leendő tagországoknak: munkajog, a férfiak és nők esélyegyenlősége, a diszkrimináció leküzdése, munkahelyi biztonság-és egészségvédelem, a munkavállalók szabad vándorlása és a szociális ellátó rendszerek koordinációja a vándorló munkavállalók számára Ami az EU-n belüli foglalkoztatottságot jelenti: A foglakoztatási irányelvek betartása, A nemzeti cselekvési programok készítése, A szociális partnerek elkötelezettségének támogatása közösségi és nemzeti szinten, A Lisszaboni-stratégia és az EU céljának elfogadása, hogy az EU legyen a világon a legversenyképesebb és legdinamikusabb, mely képes fenntartható fejlődésre, egyre több munkahely biztosítására és erősödő társadalmi kohézióval rendelkezik :11 7

7 Most szeretném bemutatni, hogy mit is foglalnak magukban egy ország nemzetgazdasági erőforrásai. II. A nemzetgazdasági erőforrások fogalma A nemzetgazdasági erőforrások (természeti erőforrások, humán erőforrások, tőke) nélkülözhetetlen szerepet játszanak minden ország fejlődésében. Az erőforrás minden olyan potenciál, mely lehetővé teszi egy adott tényezőnek valamilyen tevékenység elvégzésére való képességét. E fogalom alatt érthetjük az emberi, fizikai erőt illetve a természeti környezetet. A természeti környezet meghatározott adottságokkal és erőforrásokkal rendelkezik.( pl. domborzati, éghajlati adottságok, ásványi anyagok stb.), melyek lehetőséget nyújtanak a társadalom valamilyen termelési, fogyasztási igényeinek kielégítésére. A természeti adottságok egy része a társadalom meghatározott műszaki, technikai színvonalán gazdaságilag hasznosíthatóvá, azaz erőforrásokká válhatnak. A természeti adottságok közé tartoznak a talaj, erdők, vizek, légkör stb. A földrajzi környezetnek azonban nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági erőforrásai is értelmezhetőek, sőt ide tartoznak a 4 politikai-kulturális környezet adottságai és erőforrásai is. Egy adott ország természetföldrajzi viszonyai és fejlődésének mértéke szoros kapcsolatban állnak egymással. A munkamegosztás és a természet-földrajzi viszonyok is összefüggnek egymással. Egy ország növekedése általában a termelőerők térbeli elhelyezkedésétől, fejlettségétől illetve működésük hatékonyságától függ. A földrajzi adottságok, a természeti erőforrások kedvező helyzete közvetlenül befolyásolja a mezőgazdaság vagy a termelőipar fejlesztését, ami a gazdasági fejlődés, a GDP növekedés alapja lehet. Az erőforrások elhelyezkedése országonként eltérő, sőt, egyes országokon belül is, ami különböző ágazati struktúrák kialakulását teszik lehetővé. II. 1. A természeti erőforrások fogalma A természeti erőforrások azok a természeti (földrajzi) adottságok, melyeket az ember, ( a társadalom ) a termelés adott fejlettségi szintén, sajátos tulajdonságainál fogva, anyagi szükségleteinek kielégítésére hasznosít. Jellemző, hogy létrejöttükben az emberi beavatkozás nem játszik szerepet, a természetben végbemenő egymással szoros kölcsönhatásban álló folyamatok teremtik meg őket. A természeti erőforrások az egyes államok nemzeti vagyonának részei ( a nemzeti vagyon az egy adott időszakban a társadalom számára rendelkezésre álló anyagi javak összessége ). 4 Borsy István: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönykiadó, Bp ( o.) 8

8 Újratermelődés szempontjából a természeti erőforrásokat két részre oszthatjuk: Meg nem újuló ( újra nem termelődő), mely egy adott felhasználási szint mellett kimeríthető és pénzben kifejezhető értéke van. Ide tartoznak: az energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén, uránérc stb.) ásványkincsek ( bauxit, réz, vasérc, ólom, ón ) talaj, termőföld ( az emberiség szempontjából a legfontosabb ) Megújuló ( újratermelődő ), melynek bármilyen mértékű gazdasági hasznosítás mellett nem csökken sem a mennyise, sem az intenzitása, és semmilyen értéket nem képvisel. 5 napenergia szélenergia vízi energia geotermikus energia A természeti kincsek jelentősége A globalizálódó világ egyre nagyobb figyelmet fordít a természeti erőforrások állapotára és az ezzel kapcsolatos gazdálkodásra. A geográfusok és közgazdászok mindig is nagyra becsülték a természeti erőforrások szerepét, mondván, hogy ezek jelentősek az ország gazdasági növekedésében, a gazdasági szerkezet átalakításában valamint a nemzetközi munkamegosztásban. A XX. század utolsó évtizedében, a Szovjetunióval és utódállamaival való gazdasági kapcsolat átalakulása, a kelet-közép európai térséget integráló KGST összeomlása révén felvetődött a kérdés a nyersanyag-és energiaimport biztosítását illetően.( Magyarországot illetően ). Új megoldási alternatívák kidolgozására volt szükség. A XXI. századba lépve fontossá vált a természeti kincsek figyelembe vétele, összetételük megállapítása, hatásaik elemzése. A természeti erőforrás megítélésénél számba kell venni, hogy a nyersanyagok és energiakészletek mindenkori értéke jórészt a világpiaci áraktól, értéke és funkciója pedig a saját hazai kitermelési költségektől függ. Amennyiben a világpiaci árak nőnek, úgy az egyes ásványkincsek kitermelése is aktuálissá válhat. Ezáltal az adott ország mentesül ezen ásványkincsek beszerzési költségétől és lehetősége nyílik új természeti erőforrás bevonásával további komparatív előny kihasználására. 5 Bora Gyula-Korompai Attila : A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza Aula kiadó,bp

9 A megújuló energiaforrások hasznosítása a jövőben Az EU tagállamaiban megújulóknak tekintendõ energiaforrások a következõk: a közvetlen napenergia, a szélenergia, a geotermális energia, a hullámenergia, az árapály-energia, a biomassza és a vízenergia, továbbá a biomasszából és a szennyvízbõl nyert biogáz. Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése a megújuló energiaforrások hasznosításának növelése. Az egyes tagországokra különböző irányelvek vonatkoznak, melyeket 2010-ig kell megvalósítani. Ezen energiaforrások értelmezései különbözőek az országokban, ami azt jelenti, hogy bizonyos megújuló energiaforrások nem elérhetőek az egyes tagországokban. Ez alatt azt értem, hogy például az árapály, a hullámenergia, valamint a tengerbe telepített szélenergia hasznosítás a tengerparttal nem rendelkezõ országokban nem jöhet létre. A megújuló energiaforrások hasznosíthatóságát több tényezõ is befolyásolja. Például a földrajzi helyzet -az ország helyi adottságai, a gazdasági környezet, politikai tényezők, technikai és technológiai adottságok, társadalmi környezet. A helyi természeti adottságok az egyik legfontosabb befolyásoló tényezők közé tartoznak, hiszen például a vízenergia-hasznosítás nagymértékben függ az ország éghajlati viszonyaitól ( a csapadék mennyiségétől ), tehát egy csapadékosabb környezet kedvezőbb hely ezen energia hasznosításához. A napenergia-felhasználása főként a délebbi, napos országokban a leginkább hasznosítható. A megújuló energiaforrások jövőjét feltehetően az árak és a politikai támogatások együttesen határozzák majd meg. Az EU érdeke a megújulók fejlesztése az egész világon, egyrészt, mert az EU a megújuló energetikai technológiák legnagyobb exportőre, másrészt, mert különben szembe kell, hogy nézzen az olaj-és gázlelőhelyekkel rendelkező, gyorsan iparosodó ázsiai és latin-amerikai országok versenyével. Emellett a kőolaj- és a földgázkészletek fokozatos csökkenése az olajárak emelkedését eredményezi, ami a megújulókat nagy mértékben támogatni fogja. 6 Most szeretném röviden részletezni az egyes megújuló energiaforrásokat: A geotermikus energia A geotermikus energia fogalmát úgy lehetne meghatározni, mint a Föld belsejében keletkező, a földi hőáramlásban meghatározott szintig feljutó és ott a kőzetekben illetve a pórusvízben tárolódó termikus energiamennyiség. Rövidebben összefoglalva a felszín alatti víz hőtartalmában rejlő energia. Ez egy olyan belső energia, amely a Föld belső anyagának :23 10

10 maghasadásából származik, és amelyet a földkéreg, a köpeny és a mag nagyhőmérsékletű tömegei tárolnak. A Föld felszínének átlagos felszíni hőmérséklete +35C fok és -35C fok között változik. A föld felszínétől lefelé haladva a hőmérséklet 100 méterenként átlagosan 3C fokkal nő. A Föld belsejében, a magmában igen magas hőmérséklet, C uralkodik, ezzel szemben lényegesen alacsonyabb hőmérsékletű a földfelszín. A fizika törvényei szerint a hőmérsékletkülönbség kiegyenlítődik és emiatt a magma felől a felszín felé szakadatlan a földi hőáramlás. A geotermikus energia felszíni értelmezéséhez hordozó közeg szükséges, amelynek segítségével az a felszínre hozható. A hő bányászati tevékenységét három fontos tényező egy időbeni megléte határozza meg. Ide tartozik a geotermikus gradiens, valamint a nagy mennyiségű hévízkészletek és megfelelő mélységi nyomásviszonyok. 7 A geotermikus energia felhasználási lehetőségei a következők: száraz gőzerőmű, kettős ciklusú erőmű, geotermikus hőpumpák, közvetlen felhasználásra alkalmas források: gombatermesztés ( 50 fok ), desztillálás ( 120 fok ), halhús szárítás (160 fok ) stb. A vízenergia A vízenergia hasznosítás az 1800-as évek elején tűnt fel, amikor is az első vízturbinák felváltották a vízkerekeket. A turbinák a nagy esésű és nagy energiájú vizet is tudták hasznosítani, később egy generátor segítségével villamos árammá tudták alakítani mozgási energiájukat. A vízerőmű a vízfolyások, tavak, tengerek, mechanikai energiakészletét villamos energiává alakító műszaki létesítmény. Gyűjtőfogalomként magában foglalja mindazokat a műtárgyakat és berendezéseket, amelyek a villamosenergia-termeléshez szükségesek. A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, esetleg tárolják, és a vízerőtelepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot. A nagy vízerőművek építésekor gátakat, tározókat, szennyvíztisztítókat, üzemvízcsatornákat kell építeni, melyek az egész környezetet átalakítják. Az erőműveket esésmagasságtól függően csoportosíthatjuk alacsony ( 15 m-nél kisebb ), közepes( m ) és nagy ( 50 m-nél nagyobb ) erőművekre. A nagyobb esésű erőművek fajlagosan olcsóbban termelnek villamos energiát. 7 Bora Gyula-Korompai Attila : A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza Aula kiadó,bp 2001 ( o.) 11

11 Az elkövetkező években várhatóan Dél-Kelet-Ázsia fejlődő országaiban, Indiában és Kínában fognak leggyorsabban növekedni az új villamosenergia-termelő kapacitások. A fejlett európai országokban korlátozott az új villamosenergia-termelő kapacitások iránti igény. Ebben a régióban az a trend érvényesül, hogy a régi, kevéssé hatékony erőművi egységeket, korszerű kombinált ciklusú gázturbinás egységekre cserélik ki. A szélenergia : A szélenergia megújuló energiafajta, melynek termelése- környezetvédelmi és költségelőnyei miatt- rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában. A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal régebbi technológia a szélmalom, melyben a szélenergia fizikai munkát végzett, mint a gabonaőrlés, vagy a vízpumpálás. 8 A szélenergia-hasznosítás olyan energiahasznosítási módszer, amely folyamatosan, erős széljárású területeken, közvetlen munkavégzésre vagy elektromos energia előállítására kialakított szélerőgéppel történik. A szél, mint energia, elsősorban azokon a területeken hasznosítható, ahol a szélsebesség évi átlaga 4-5m/s, ami főként a tengerparti helyeken figyelhető meg, hiszen a szárazföld belseje felé haladva csökken a szél sebessége. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy Magyarország inkább szélcsendes terület, az átlagos szélsebesség értéke a fővárosban 1,8m/s, a legszelesebb vidéken Mosonmagyaróváron közel 5m/s, de ez nem tart olyan sokáig, hogy hosszútávon hasznosítható legyen. A szélenergia sokkal gazdaságosabb, mint az energiaszolgáltatók által a lakosság részére eladott energia, mely akár %-kal is magasabb. A napenergia : A Napban lejátszódó magfúziós folyamatok során keletkező energia. Az ember a napenergiát évezredek óta hasznosítja, ennek ellenére a napenergiával működő elektromos áramot előállító rendszerek új technológiának tekinthetők, melyet Európában a 60- as évek vége óta üzemeltetnek. A technológiai hasznosítás kétféleképpen történhet: az egyik esetben nem használnak külön berendezést a napenergia befogadására, a másik esetben a gépi berendezések használatát is igénybe veszik- ezt nevezzük aktív napenergia hasznosításnak. A korábban említett passzív napenergia hasznosításánál fontos szempont, hogy milyen éghajlatú területen vagyunk ( mérsékelt övi terület vagy északi országrész ). A passzív hasznosítás célja, a hőmérséklet célú napenergia biztosítása az energiahiányos időszakban. Ezzel szemben az aktív napenergia hasznosításánál épületgépészeti berendezéseket használnak. Például a napenergia-gyűjtő szerkezet az ún. napkollektor elnyeli a napsugárzást és a keletkezett hőt megfelelő célra használja. Hasonló ilyen berendezés a napelem, mely szintén nagyon gazdaságos és energiatakarékos :46 12

12 A jövő energiagazdasága: a bioüzemanyag jelentősége A bioüzemanyagok egyre fontosabb szerepet fognak játszani a jövő energiagazdaságában. A kérdés már csak az, hogy mennyi bioüzemanyagot lehet fenntartható módon előállítani. Egyelőre csak becslések vannak erre vonatkozóan, de szakemberek szerint ezen anyagok képesek lesznek kielégíteni a közlekedési üzemanyagok iránti keresletet az elkövetkező évtizedekben. Előrejelzések szerint a mezőgazdasági és erdészeti hulladékok felhasználásával, illetve a termékeny földeken termesztett energiadús növények hasznosításával, elegendő biomasszát lehet előállítani, mely még 2050-ben is kielégítené a közlekedési üzemanyagok keresletét. 9 A bioüzemanyagok egyik legnagyobb előnye, hogy jelentős mértékben csökkenthetik a szén-dioxid kibocsátást és az éghajlatváltozás veszélyét. A fosszilis üzemanyagoktól eltérően ezek elégetésük során nem bocsátanak ki mérgező gázokat, hanem szénsemlegesek maradnak. Ez részben annak köszönhető, hogy a növények növekedésük során elnyelik a szén-dioxidot, másrészt lekötik a szenet a talajban, így nem igénylik a gondozást, műtrágyázást, és a vegyszerek használatát. Üzemanyag termelésre használt anyagok lehetnek a búzaszalma és a kukoricaszár. A természeti erőforrások országonkénti jellemzése Magyarország A Magyar Köztársaság Európa közepén, a Kárpát-medencében helyezkedik el, területe négyzetkilométer ( 2007 ). Az 1980-as években a magyar kohászat a teljes csőd szélén állt, a magyar vas-és acélgyártás súlyos technikai gazdasági helyzetben volt. A piacgazdaságra való áttérés idején a kohászat egészét érintő folyamat gazdaságtalannak bizonyult, az elavult üzemeket be kellett zárni. Ennek keretében teljesen megszüntették a csepeli acélgyárat és hengerművet, a borsodnádasdi lemezhengerművet. Megszűnt a nyersvas-és acélgyártás Ózdon valamint Miskolcon a vas-és martinacél-gyártás. Az egyetlen egységes technológiai rendszerű üzem a Dunaferr Dunaújvárosban, ahol kokszoló, vaskohó, hengermű és radiátor-üzem működik. Csepelen a Csőgyár részlegesen működik, a salgótarjáni acélgyár-bár veszteségekkel, de- átvészelte a visszaesés időszakát. A világ egyik legnagyobb réztelepét az 1970-es években tárták fel Recsken. Számítások szerint a recski rézvagyon értéke 13 Mrd dollár. A bányanyitáshoz 30 Mrd forintos 9 A világ helyzete Föld Napja Alapítvány ( , o.) 13

13 beruházásra lenne szükség, illetve a réz világpiaci árának tartósan minimum a dollár fölé kellene emelkednie. A világpiaci árak függvényében alakult a külföldi beruházók érdeklődése.( NSZK, Japán, Kanada, Franciaország, stb. ). A 90 es évek elején az osztrákok vásároltak részvénycsomagokat majd 1997-be újabb privatizációra került sor, ami végül is nem valósult meg ben a bányát bezárták A hazai színesfém előfordulások közül egyedül csak a bauxittelepek állnak kiaknázás alatt. Bauxitkészleteink Európában a legnagyobbak, fedezni tudjuk hazai szükségletünket, és exportra is jut. A bauxitbányászat privatizálása megtörtént az 1990-es években, a piacgazdaság feltételei tehát érvényesültek, a jövőben csökkent szinten fog működni, azonban versenyképessége a költségek és a minőség miatt megkérdőjeleződik. A rendszerváltást megelőzően, a külföldi timföldpiacok közül a szovjet-magyar timföld-és alumínium egyezmény volt a leglényegesebb, ami 1991-ben válságba jutott. A privatizáció 1997-ben fejeződött be. A külföldiek érdektelenek maradtak a vásárlásban. A timföldgyártás visszaszorult, az európai piaci feltételek nem voltak kedvezőek: az ajkai és almásfüzitői timföldgyárat bezárták, a mosonmagyaróvári továbbra is működőképes. Az alumíniumkohászat nagy része megszűnt, bezárásra kerültek az ajkai és tatabányai kohók. 10 A hazai szénbányák geológiai adottságai rendkívül kedvezőtlenek. A bányászat robbanásveszélyes,(a metánbetörés miatt) főleg a Mecsekben és karsztvízveszélyes (pl. a Bakonyban ). A 90-s évek elején felére csökkent a szénbányák száma hazánkban. Felszín közeli jelentősebb kőzeteink lignitből adódnak. Lignitben bővelkedik a Mátra és a Bükk hegység. Az ország területének geológiai kialakulása során felépült, üledékes kőzetekből álló hegységekben, folyóvölgyekben sokféle építőipari célokra alkalmas nyersanyag található, például: mészkő, dolomit, márga, agyag, kavics stb. A hazai ásványok nagy többsége mennyiségben ki tudja elégíteni a hazai szükségleteket, azonban szükség van a hazainál jobb minőségű nyersanyagok behozatalára is. Az építő-és díszkőipari termékek közül a vulkanikus kőzetekből felépült hegységeink szolgálnak értékes anyagokkal, mint a gránit ( Velencei-hegység ),a bazalt ( Tapolcai-medence vulkáni kúpja), az andezit ( Börzsöny, Mátra, Zempléni-hegység ) és a riolit ( Mátra ). A nagyszámú és működő bányák többsége kis bányaüzem, 50-nél kevesebb vagy bányászt foglalkoztatnak és egyszerűbb bányászati technológiákkal működnek. 10 Hubai József: Magyarország természeti erőforrásainak külgazdasági földrajza Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Bp

14 Az ásványi nyersanyagvagyon esetében a hazai vagyon nem kielégítő, sőt a jövőben a készletek kimerülése várható (elsősorban kőolaj és fölgáz, ércek, kivétel: bauxit, rézérc). Ezekből az igényeket a hazai termelés mellett, behozatallal lehet kielégíteni, úgymint a vasérc, az ötvöző anyagok, a színesfémek, és a nemesfémek esetében is. Pozitív, hogy az országnak vannak olyan nyersanyagai is, amelyekből kivitelre is jut, ilyenek például: bentonit, zeolit, perlit, stb. 11 A földvagyon, mint természeti erőforrás kedvezőnek értékelhető, a termőföld a magyar mezőgazdaság alapvető természeti forrása, mely képes biztosítani az ország élelmiszerellátását. A hazai energia-és feldolgozóipar ( kivéve az élelmiszeripart ) csak import mellett képesek az ország gazdasági fejlődését lehetővé tenni. Megújuló energiaforrások tekintetében hazánk a kedvező geotermikus adottságokkal rendelkező országok csoportjába tartozik. Geotermikus energiavagyonát a felszín alatti kőzeteknek a geológiai korok idején kialakult hőtartalma adja. A világátlagnál jobb geotermikus gradiens, nagy vízvezető kőzettömeg és nagy tárolt hévíz- mennyiség egyszerre van jelen. Magyarországon két nagy termálvíztároló rendszer található: a felső-pannon rétegezett típusú üledékes homokkőtározó és a triász repedezett-hasadékos karbonátos kőzettömeg. A kitermelt termálvizek nagy része a pannon rétegből származik, kisebb részük karsztos eredetű. A teljes hazai termálvízkészlet közel 4000 köbkilométer, melyből gazdaságosan csupán 1 % termelhető ki, mely a mai kitermelési ütem esetén 200 évre elegendő. A termálvizek hasznosításának fő területei hazánkban: ivóvízellátás, fürdők,- gyógyfürdők vízellátása, lakások fűtése, mezőgazdaságban a fóliasátrak fűtése, üvegházak fűtése. Magyarországon például nagyon alacsony a folyók esése. A Tiszának például 1 km-en csak 2-3 cm az esése, éppen ezért gazdaságossági szempontból az energetikai kihasználásra nem sok remény van. A tervezett erőműveket, amelyeket még évtizedekkel ezelőtt már az első világháború után megterveztek, nem nagyon tudták kivitelezni. Ami a vízenergia hasznosítását illeti, rendkívül szegények vagyunk vízenergiában. Az egyik fő probléma, hogy vízenergia-potenciál nagyon egyenlőtlenül oszlik meg az országban, a másik, hogy alacsony esésűek a folyók. A vízenergiából származó villamos energia mennyisége a hazai termelés 0,1 %-a. A vízenergia-hasznosítás aligha fog fontos szerepet betölteni hazánk energiagazdálkodásában. 11 Bora Gyula-Korompai Attila : A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza Aula kiadó,bp

15 A Dunán nincs villamos energia termelésre szolgáló létesítmény, a Tiszán a Tiszalöki Vízerőmű és a Kiskörei Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MW teljesítménnyel, a Dráván jelenleg nincs erőmű, a Rábán és a Hernádon, ill. mellékfolyóikon üzemel a hazai törpe vízművek többsége, egyéb vizeken nincs működő energiatermelő rendszer. Nagyobb, energetikai célú erőművet csak Baja és Mohács között lehetne építeni. Lengyelország Lengyelország Közép-Kelet Európa legnagyobb és legnépesebb állama ( négyzetkilométer, és közel 39 millió lakos ), fontos átjáró a keleti és nyugati térségek között. Az ország ásványi nyersanyagban gazdag (kálisó, kén, cink, réz, feketekőszén). A feketekőszénre épült hőerőművek látják el energiával a vaskohászatot, a ráépülő nehézgépgyártást és a vegyipart ( Felső-Szilézia ). A Balti-tenger kikötővárosainak ( Gdansk, Gdynia, Szezecin) hajógyártása válságos helyzetben van. A fővárosban jellemző, hogy főként a munkaigényes ágazatok dominálnak (járműgyártás, finomgépgyártás). 12 A bányászat központi jelentőségű iparág, a nemzetgazdaság és az export egyik alappillére. Az ásványkincsek nagy része az ország középső-déli sávjára, a középhegységi vonulatra koncentrálódik. A legfontosabb a feketekőszén, melynek több mint 9/10-e a felső-sziléziai medencéből származik és az ország egyik legfontosabb exportcikke. A lengyelek a feketeszén termelésében a hetedik helyen állnak a világon, Európában pedig vezető helyet foglalnak el. A szén egyben az energiagazdaság alapja is: a villamosenergia túlnyomó részét a széntüzelésű hőerőművek szolgáltatják és köztük növekvő számban vannak a barnaszénre telepített erőművek is.( Turoszów-Alsó-Szilézia, Konin-Nagy Lengyelország ). Szénhidrogénekből az ország behozatalra szorul : a földgáz csak kis részét fedezi a szükségleteknek, a kőolaj termelése pedig inkább csak az ipartörténet körébe tartozik.( Galícia) A bányászat további termékei az exportképes kohászatot és a vegyipart fejlesztik. A vasérc ( Lengyel-középhegység) a szükségletek csekély részét fedezi, ezzel szemben a rézérc ( Legnica:420 ezer t) bányászása Európában az első helyen áll. Cinkércből ( Felső-Szilézia), kénből, kősóból( Nagy-Lengyelország,Kárpát-előtér)és kálisóból exportra is jut. A kohászat hanyatlik, de így is meghatározó jelentőséggel bír. Fő telephelyei: Felső-Szilézia, Krakkó, Varsó és Szczecin. A gépgyártás a lengyel ipar legfontosabb ágává vált, a bányagépektől a közlekedési eszközökön át az elektromos háztartási berendezésekig sok mindent gyárt. Ezek telephelyei viszonylag egyenletesen oszlanak el az ország területén, 12 Probáld Ferenc: Európa regionális földrajza, ELTE Eötvös kiadó, Bp

16 fontosabb központok: Felső-Szilézia, Varsó, Wroclaw és a kikötők. A könnyűipar legfőbb-de súlyos válságban lévő-ága a Lódzban összpontosuló textilipar. A II. világháború óta lezajlott iparosítás ellentmondásosnak bizonyul: Lengyelország ipari állammá vált, nehézipara azonban korszerűtlen és túlméretezett. Az ipari termelés évi mélypontja után bekövetkezett fellendülés átalakította a termékszerkezetet. A bányászat visszaszorult, kiemelkedő volt viszont a járműgyártás, a híradástechnika és a szórakoztató elektronika valamint a műanyagipar fejlődése. Jelentősen csökkent a környezetszennyező ágazatok termelése, a bányászat és kohászat óriás vállalatai állami kézben maradtak, korszerűsítésük a jövő feladatai közé tartoznak. A húzóágazatok lendülete a KMT beruházásoknak köszönhető, melyeket főleg az élelmiszeripar, a járműgyártás, a fafeldolgozás és a vegyipar vonzotta. A lengyel ipar innovációs képessége alacsony, a termelés területi eloszlása pedig aránytalannak bizonyul. Csehország Az 1993-ban megalakult Cseh Köztársaság mai alakja szerint Csehországon kívül Morvaországot és Cseh-Sziléziát is magában foglalja. Csehország mai területét minden oldalról hegységek veszik körül ( északkeleten a Szudéták, északnyugaton az Érchegység, délnyugaton a Cseh-erdő és a Sumava, keleten a Kárpátok képezik a határt.) 13 A cseh ipar a II. világháború után gyorsan talpra tudott állni. Az iparnak a GDP-ből való részesedése a kelet-közép európai térség államai közül Csehországban a legmagasabb. Az ipar energetikai alapját az Ostravai-medencében bányászott feketekőszén ( 1997-ben 13 millió tonna), az Érchegység déli lábánál fejtett barnaszén ( 58 millió tonna ) valamint az Oroszországból csővezetéken érkező kőolaj és földgáz adja. Az elektromos áramot jórészt a hőerőművek szolgáltatják, a Moldva és az Elba kis vízerőműveinek részesedése alig 3 %. A cseh ipar igen nagy fajlagos energiafogyasztása részben a kohászat túlzott méreteivel magyarázható, ennek termelése jóval meghaladja a belső szükségletet. A feldolgozóipar jelentős részét a gépgyártás képezi, mely a nagy központok mellett a kisvárosokban is jelen van. A vegyipar eredetileg a barnaszén, majd az importált szénhidrogének feldolgozására az Érchegység lábánál tömörül. A textilipar jelentőségehagyományai révén- kiemelkedik a környező országokétól. Néhány sajátos, világszínvonalú 13 Probáld Ferenc: Európa regionális földrajza Elte Eötvös kiadó, Bp 2000 Nyír Karta Bt.-Nagy Világatlasz, 2005 Felelős kiadó: Vajda Béla ( o.) 17

17 cseh iparág (pl. kerámiaipar, porcelánipar, üveggyártás, grafitfeldolgozás, sörfőzés) területileg is a helyi nyersanyagokhoz kapcsolódik ( erdők, kaolin, komlótermesztés) 14. Északnyugat-Csehország jellemző hagyományos ágazatai a textil,-az üveg,- és a kerámiaipar. Az észak-morvaországi régió fő bánya-és iparvidék központja Ostrava, kohászati kombinátja, jelentős gép-és könnyűipara mellett fontos út-és vasúti csomópont. A mezőgazdaság jelentősége eltörpül az ipar árnyékában: a GDP előállításában és a foglalkozási szerkezetben is csupán 4-5 % -os arányt képvisel. Szlovákia Szlovákia területe: négyzetkilométer, lakossága fő (2004). A lakosság megoszlása nagyon egyenlőtlen: a két nagyváros körzete ( Pozsony és Kassa ) és a Dunamenti-alföld sűrűn lakott, az iparilag kevésbé fejlett területek, a terméketlen, hűvös hegyvidékek viszont ritkán lakottak. Az energetikai ipar főleg az Oroszországból importált kőolajat és földgázt, valamint a Csehországból és Ukrajnából behozott szenet hasznosítja. Szlovákia fűtőanyagkészletét a Nyitrabánya és Nagykürtös környéki barnaszén, a nyitranováki lignit, valamint az Erdőhátialföld kis mennyiségű kőolaj-és földgázvagyona képezi. A csökkenő szénmennyiség mindössze évi 2-3 millió tonna. Két legnagyobb hőerőműve Nemeskosztolány és Vaján mellett van. A vízierőművek közül a két legjelentősebb a Vág erőműrendszere és a bősi dunai erőmű. A villamosenergetikából legnagyobb arányban az atomerőművek részesednek: Apátszentmihály elavult létesítményét Mohi új erőművének bővítése fogja pótolni. A kimerült érckészletekre települt kohászat energia-és nyersanyaghiánnyal, valamint környezetszennyező termeléssel küszködik. Az ország legnagyobb iparvállalata a kassai vasmű, mely nyersvasat, acélt, lemezeket és más kohászati termékeket állít elő. Zólyombrézó vasműve ócskavas-feldolgozásra, az árvai Isztebne fémötvözetek gyártására szakosodott. A színesfémkohászat legjelentősebb gyárai a közép-szlovákiai Garamszentkereszt alumíniumkohója és a szepesi Korompa rézkohója. A Vág parti Szered nikkelkohóját néhány évvel ezelőtt bezárták és leszerelték. Szlovákia iparának vezető ágazata a fémfeldolgozó ipar, amely főként a Vág középső szakasza mentén összpontosul. A vegyipar a második legfontosabb iparág, mely elsősorban a fővárosban és Nyugat-Szlovákiában összpontosul. A gumiipar a fővárosba valamint a Vágvölgyi Puhóba települt. Az építőanyag-ipar szorosan összefügg a nyersanyagok lelőhelyeivel. Nagy cementgyárak találhatóak Besztercebányán, Tornán és Tapolybesztercén. Jelentős a 14 Probáld Ferenc: Európa regionális földrajza, Elte Eötvös kiadó, Bp

18 magneziten alapuló tűzállóanyag-gyártás és az üvegipar is. A könnyűipar szinte minden ágazata céhes, manufaktúrás hagyományokra épül. Jelentős szövőüzemek vannak Verbón, a fővárosban és Szvitben. A faipar az ország területének 40%-át kitevő erdőségek faállományára támaszkodik. A legfontosabb faipari üzemek Zsarnócán és Varannóban találhatóak. Az egykori megyeszékhely, Eperjes, Kelet-Szlovákia második legjelentősebb városa: sokoldalú iparközpont, a környékén sóbánya is található. Szlovákia első számú bányavárosa Besztercebánya, melynek iparából a cement-és faipar emelkedik ki. Ma is folyik némi bányászkodás Selmecbánya és Körmöcbánya körzetében. A Felső-nyitrai medence erősen iparosodott, itt található a harmadidőszaki barnaszén és lignit kitermelésének központja, Privigye. A természeti erőforrásokon kívül a humán erőforrások, a népesség nagysága, a népsűrűség is befolyásolják az országok gazdasági fejlődését. Ez a hatás kétféleképpen jelentkezik: A népesség maga az ország növekedésének feltétele, másrészt a gazdasági fejlődés is hatással van a lakosság alakulására. A népesség, mint demográfiai fogalom, egy adott, meghatározott földrajzi területen egy időben élő emberek összességét jelenti. A nép nagyságának és összetételének változása befolyásolja a munkaerőhelyzetet és a munkaerőpiacon bekövetkező folyamatokat. A népesség nagyságát elsősorban a születések és a halálozások száma, valamint a vándorlások alakulása határozza meg. II. 2. A humán erőforrás szerepe egy ország növekedésében kettős: a népesség egyrészt fogyasztóként, a szükségletek megtestesítőjeként jelenik meg, mellyel tartósan befolyásolja a gazdasági növekedést, másfelől mint munkaerőforrás, mely munkavállalókat biztosít a gazdaság számára. A munkaerő létszáma, termelékenysége együtt biztosítják gazdasági előrehaladást. 15 A termelékenységet befolyásolja a dolgozó szakmai tudása, a szellemi-és fizikai munkavégző képessége a foglalkoztatási struktúra, vagyis a termelő-és szolgáltató ágazatban dolgozók megoszlása. A növekedés főleg a termelő szférában dolgozók munkájából származik. 15 Szakdolgozat: A közép-kelet európai országok nemzetgazdasági erőforrásainak összehasonlítása, 1997 Készítette: Tóth Mónika 19

19 2.1. A humán erőforrás szerepe a gazdaságban Korunk társadalmi problémái A népesség fogyása A népességfogyás azt jelenti, hogy a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát. Ez a jelenség egész Európában általános, de a legkritikusabb a helyzet Oroszországban, Németországban és Olaszországban, ahol óriási mértékben csökken a népességszám. A születések és halálozások időben és területenként is eltérő értékei számos tényező kölcsönhatásának együttes eredményeként alakulnak ki, és a világ különböző részein más-más szaporodási értékeket eredményeznek. Az ipari országokban a születési ráták visszaesése szoros összefüggést mutat az egy főre jutó nemzeti jövedelem emelkedésével. A csökkenő gyermekszám magyarázható azzal is, hogy folyamatosan nőnek a képzés költségei, a nők egyre nagyobb számban lesznek munkavállalóak, így megváltozik a családban, társadalomban betöltött szerepük. 16 Annak is tanúi lehetünk, hogy a 90-es évek óta egyre nő a szülőképes korosztályon belül az egyedülállóak aránya. A születésszám csökkenésének és az egy főre jutó nemzeti jövedelem emelkedésének összefüggése a fejlődő országokban is mutatkoznak, ezenbelül is leginkább azokban melyek a gazdasági növekedés útjára léptek. A születési ráták éppen a gazdaságilag legkevésbé fejlett országokban a legmagasabbak, ugyanis itt a legkevesebb az egy főre jutó nemzeti jövedelem. A halálozási ráták az egyes országokban szoros összefüggést mutatnak a gazdasági fejlettséggel. A magasabb halálozási ráta általában csekély egy főre eső nemzeti jövedelemmel párosul, például: alacsony egészségügyi orvosi ellátás, rossz lakáskörülmények stb.-ez jellemző a fejlődő országokra. A fejlett világban a halálozások esetében az életmódra, az életvitelre (pl. élvezeti cikkek fogyasztásának mértéktelensége ) terelődik a hangsúly. Gazdasági szempontból a népességfogyás gátolja egy ország gazdasági növekedését, ez a kelet-európai országok esetében azt jelenti, hogy nem fogják tudni elérni a nyugat-európai színvonalat. Ehhez még hozzájön a szakképzett munkaerő elvándorlása és az alacsony születésszám, amely további népességfogyást eredményezhet. Ez a tendencia Nyugat- Európában szintén jellemző, ott már korábban elkezdődött ez a folyamat. A rendszerváltás előtt térségünkben magasabb volt a termékenység, mint Nyugat-Európában, majd a 90-es évektől fokozatos csökkenés volt megfigyelhető, mára pedig itt a legalacsonyabb az élveszületések száma a régióban. 16 Dr. Frisnyák Sándor : Általános gazdaságföldrajz Tankönyvkiadó,Bp,

20 Jelentős népességszám-veszteséget fog elszenvedni Közép-és Kelet-Európa- állapítja meg az Eurostat legújabb jelentésében. Az EU statisztikai hivatala szerint Bulgária lakossága 2050-ig több mint egyharmadával csökken, Romániáé egyötödével. Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Csehország lakosságának száma egytizedével csökken, a három balti országban pedig 16 és 20 százalék közötti lélekszám-visszaesés várható 2050-ig. A Nyugat-és Észak-Európában várható csekély mértékű lélekszám-emelkedés nem egyenlíti ki a csökkenő lakosságszámú térségek veszteségeit, emiatt az Eurostat azzal számol, hogy az Európai Unió lakosságszáma negyven év alatt 20 millióval fog csökkenni. 17 A drasztikus népességcsökkenés mellett a lakosság elöregedésével is szembe kell nézni. Az elöregedés megdöbbentő ütemű, Magyarországon például az évszázad közepére a lakosság 28 százaléka idősebb lesz 65 évesnél. A népesség öregedése Szakértők szerint a következő évtizedek legnagyobb demográfiai problémája az elöregedés óriási mértékű felgyorsulása lesz. Az évtizedek óta tartó alacsony születésszám, valamint a születéskor várható élettartam növekedése és az időskorban javuló életesélyek miatt a társadalmon belül évről évre nő az idősek, azaz a 65 éven felüliek részaránya. Az utóbbi évtizedek demográfiai folyamatai és azok következményei elsősorban a népesség elöregedése-és fogyása mind az Európai Unióban mind pedig hazánkban vita tárgyát képezik A lakosság öregedése-vagyis a születéskor várható átlagos élettartam hosszabbodása-tehát korunk egyik fontos demográfiai tényezője. A gazdasági, tudományos és társadalmi fejlődés következtében nő az átlagos életkor, ami önmagában véve pozitív jelenség, azonban ha ennek a következményeit nézzük, akkor kevésbé örvendetes. Az egészségügyi intézmények esetében fokozódó mértékű többletteherként jelennek meg, zavart okozva az egészségügyi-és nyugdíjellátás rendszerében. A fő probléma, hogy az emberek idős korban már egyre több krónikus betegséggel kerül szembe, gyakrabban fordulnak orvoshoz, és jobban szorulnak kórházi ellátásra.- az idősek számának növekedésével például kétszerannyi ápolónőre lesz szükség a kórházakban, mint azelőtt, tehát növelni kell a kórházak kapacitását. A demográfiai struktúra átalakulása azonban hatással van a munkaerőpiacra és az oktatásra is. Az EU azzal számol, hogy az elkövetkező tizenöt évben az aktív korú népesség száma csökkeni fog, vagyis a munkaerőpiacoknak fel kell készülniük az időskorúak befogadására. Európa demográfiai helyzete munkaerőkérdés szempontjából lényeges, mert a fő gondot nem :12 21

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Valaska József a Magyar

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. Munkaszervezés A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. A szervezés fogalma.. A szervezés szó

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft.

SZIKSZÓ 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. ITS 2014 Konzorcium Kft. SZIKSZÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS HELYZET ELEMZÉS 2015. MÁJUS 18. Készítette: ITS 2014 Konzorcium Kft. Tartalomjegyzék 2 Helyzetelemző munkarész... 2 2.1

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben