Közéleti tartalom az új médiatörvény előtt és után

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közéleti tartalom az új médiatörvény előtt és után"

Átírás

1 Közéleti tartalom az új médiatörvény előtt és után szeptember 15.

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló Bevezetés A kutatás témája, célja A kutatásról A módszertanról Kvantitatív módszertan Kvalitatív módszertan Online média jellemzése Összegzés Közéleti tartalom Hírcsinálók és a szereplők megjelenése Pártok Kvalitatív észrevételek és a politikai keretek az online média nyomán Összegzés Politikai keretek Nemzetközi keret -ban: Magyarország nem Izland Régiós valuták Eladósodottság Bizalomhiány (bizalomvesztés) Spekuláció Devizahitelesek Hitelminősítők IMF Rubini Hírműsorok jellemzői Összegzés Nézettségi adatok Hírműsorok hossza Hírszerkesztés Közéleti bulvár hírek aránya és a közéleti tartalom hossza

3 Bulvár hírek típusai Közéleti hírek eloszlása az egyes műsorokban Hírcsinálók és a szereplők megjelenése Szereplők Pártok Személyek Forintárfolyam-változásainak megjelenése a broadcast médiumokban Összegzés Broadcast Hírtípusok A headline Hírek elhelyezkedése és hossza Hírszerkesztés Hírcsinálók Rátakaró hírek Kvalitatív észrevételek A október RTL TV2 Tények Híradó Este Déli Krónika október 31-november RTL Híradó TV2 Tények M1 Híradó Este Déli Krónika

4 1. Vezetői összefoglaló Broadcast média: A közéleti tartalom drasztikusan csökkent a broadcast médiában, különösen igaz ez a kereskedelmi televíziók adásaira, ahol kevesebb, mint a felére csökkent ez a hírtípus A közéleti tartalom időaránya a növekvő műsoridő és a csökkenő ilyen típusú hírszám miatt jelentősen lecsökkent, a két kereskedelmi televízióban 20 százalék alá esik A bulvár hírek között előtérbe kerülnek a bűnesetek és a balesetek A két kereskedelmi adón a közéleti hírek a műsor második felébe szorulnak Az M1 kivételével az összes hírműsor nézettsége vagy hallgatottsága csökkent három év alatt -ben is az RTL KLUB Híradója a legnépszerűbb hírműsor, több mint 1 millióan nézték átlagosan a vizsgált időszakban A Déli Krónika kivételével az összes hírműsor hossza nőtt Az Estében csökkent, az RTL-en stagnált, a többi hírműsorban nőttek a műsoronkénti hírszámok A hírhosszak is nőttek, ez alól a Krónika kivétel, ahol jelentős csökkenés figyelhető meg Hírcsinálóként a broadcast médiában is nagyobb szerepet kap a mostani kormány és kormánypárt, mint kapott -ban az akkori kormány és kormánypárt Általános tendencia, hogy a közéleti témák feldolgozásakor a hírek elszemélytelenednek, azaz kevesebb szereplő jelenik meg a hírekben -ban az akkori kormány jelentős szerepet vállalt és kapott a közéleti hírekben, -ben ez jobban megoszlik a második Orbán-kormány és a FIDESZ között Ellenzéki pártként a FIDESZ erősebb médiajelenléttel bírt, mint -ben az MSZP A jelenlegi ellenzéki pártok nagyon kevés szerephez jutnak a médiumokban, -ban még az MDF és az SZDSZ is nagyobb arányban szerepelt az egyes médiumokban A -as vizsgált időszakban Gyurcsány Ferenc és Veres János uralta a médiát, -ben a kormány és a FIDESZ szereplői kiegyenlítettebb arányban szerepelnek a különböző adásokban. -ben az MSZP prominensei alig jutnak szerephez A közéleti tartalmakkal együtt a forint árfolyamával foglalkozó hírek aránya is csökkent a különböző médiumokban A headline-okból szinte teljesen kiszorul a közéleti tartalom A kereskedelmi adók headline-jába elenyésző arányú közéleti tartalom kerül, eközben ezek nagy része a forint árfolyamával foglalkozó híreket tartalmaz A forintárfolyammal foglalkozó hírek a többi közéleti tartalomhoz hasonlóan a hírműsorok második felébe szorulnak Az ezzel foglalkozó tartalom hossza drasztikusan csökkent három év alatt A hírműsorok idejének kevesebb, mint 3 százalékában foglalkoznak a forint árfolyamával -ben, ez az arány -ban még 7 százalék fölötti volt 4

5 A hírcsinálók közül a forint árfolyamával kapcsolatban -re szinte eltűnnek a politikai szereplők és a hírműsorok legnagyobb arányban egy mindentől független folyamatként, egy senkihez sem köthető eseményként interpretálják a forint árfolyamának változásait A közszolgálati adókon valamelyest nő a forint árfolyamával foglalkozó tartalomra rátakaró hírek aránya A kormányzat által biztosított gondolati kereteknek a médiumok nem tudnak, és sok esetben nem is akarnak ellenállni azokat gyakran kritikátlanul közvetítik. Mindkét időszakra és általánosan igaz, hogy a hírműsorokban kevés a híreket kiegészítő és azok értelmezéséhez szükséges háttér információ. Ritkán fordulnak elő regionális és időbeli összehasonlítások, melyek például egy napi szinten bekövetkező változás megítélésben támpontot adnának a nézők számára. Jellemzően a hírműsorok legjobb esetben is csupán arra törekszenek, hogy a politikai pártok véleményét közvetítsék, elvétve találkozni olyan hírblokkal, mely ezekre reflektálva, ugyanakkor sokoldalúbb összefüggésben tálalná a hírek témáját. A kereskedelmi híradók általában azzal az apparátussal, eszköztárral közelítenek a bulváreseményekhez, amivel korábban a közéleti híreket dolgozták fel. A híradókban a forintgyengüléssel kapcsolatbanem nincsenek stúdióbeszélgetések, illetve nem készültek olyan interjúk, melyek egyáltalán lehetővé tették volna a vitát, a vélemények árnyalt kifejtését. A hírekben szereplők jellemző módon csupán egy-két kiragadott mondat erejéig szólalnak meg, véleményüket pedig a hírolvasó foglalta össze. A kereskedelmi tévék kritikájának iránya, elfogultságának jellege is megváltozott. A TV2 kritikusabb volt a korábbi kormánnyal szemben, mint az RTL, a helyzet pedig a kormányváltással megfordult, és -ben az RTL a kormánykritikusabb csatorna bár ennek a közéleti hírek visszaszorulása miatt már nincs akkora jelentősége. Ugyanakkor a TV2-nél erőteljes kormánypárti elfogultságot tapasztalni, ami leginkább a kormányzati vélemények túlsúlyában és reflektálatlan közvetítésében érhető tetten. A közmédia is egyértelműen bulvárosodik, témában és főleg a közéleti témák földolgozása tekintetében. Csökkent a hírek gazdasági hírek - kidolgozottsága. A közmédián a -ban tapasztalt kormányzati elfogultságot egy erőteljes propaganda jelleg váltotta föl -ben. -ben Déli Krónika esetében gyakorta, és az M1 Híradó esetén alkalmanként tapasztalni, hogy enyhébbdurvább módon alkalmaznak a hírműsorok manipulatív eszközöket. -ban pedig még egyik hírműsorra sem volt jellemző. A Déli Krónika mindkét időszakban a kormányzati kommunikációt erősítette. -ben tovább erősödött a hírműsorok kormány propaganda jellege, rendszeresen előfordultak manipulatív anyagok, melyek az ellenzéket és más a kormányzati kommunikációban ellenségként föltüntetett szereplőket járattak le. A Krónika teljesen átvette, saját anyagaiba reflektálatlanul építette be a kormányzati kommunikációban használt szófordulatokat, megközelítéseket. Általánosan jellemző a hazai újságírók fölkészültségére, hogy még a reflektivitás szándékával kérdező újságíró is nem adatokkal, tényekkel szembesíti az interjúalanyt, hanem véleményekkel, minősítésekkel, amit egy eléggé rutinos politikus könnyedén tud riposztozni. A közélet inkább csak egy valóságshow-ként jelenik meg, vagyis nem attól lesz érdekes, hogy egzisztenciánk, sorsunk múlik egy-egy döntésen, hanem hogy egy ilyen élesen konfliktusos helyzetben, mint ami a magyar politikai életet jellemzi, valamelyik oldallal érzelmileg azonosulhatunk. 5

6 Online tartalom: -ben, a vizsgált online médiumokban a Fidesz kormánypártként jelentősebb szerepet kap, mint három évvel korábban az MSZP A FIDESZ ellenzéki szereplőként is markánsabban jelent meg a vizsgált online oldalakon, mint a később az ellenzéki MSZP -ben az ellenzéki pártok szinte teljesen súlytalanok (egyáltalán nem jelennek meg) a vizsgált internetes oldalakon -ben az Index és az Origo gazdasági oldalán szinte kizárólag a kormány és a FIDESZ képviselői jelentek meg a hazai politikai élet szereplői közül Az Origo inkább figyelt a forintgyengülés kapcsán a régió többi országára, mint az Index. Az online oldalakon összességében -re nőtt a közéleti tartalmak aránya azonban ez az Index esetében egyértelműen csökkenést, az Origió esetében pedig növekedést jelent. Az online média két legjelentősebb portálja között inkább csak stiláris különbségek vannak. Bármelyiket is olvasta egyedüliként valaki, gyakorlatilag ugyanazok információk, illetve politikai üzenetek jutottak el hozzá. Mindkét portál alapvetően ugyanazokról a hírekről, történésekről tudósított a forintgyengülés kapcsán, sőt még a hírforrásuk is többnyire ugyanaz volt. Csökkent a forintárfolyammal, vagy gazdasággal foglalkozó hírek aránya az online oldalakon, de az ezzel foglalkozó anyagok hossza nőtt -re az online médiumokban hírcsinálóként megnőtt a kormány és a kormánypárt szerepe A gazdasági oldalakon jelentős felületet kapnak a külföldi politikusok -ban az álláspontot tartalmazó cikkek között nagyobb szerepet kapott a FIDESZ, mint -ben az MSZP 6

7 2. Bevezetés 2.1. A kutatás témája, célja A kutatás célja, hogy a legnagyobb eléréssel rendelkező médiumokban, empirikus kutatási eszközökkel megvizsgálja a politikai-közéleti tartalmak megjelenését a második Gyurcsány-kormány és a második Orbán-kormány két meghatározott időszakában. Ehhez a Mérték Médiaelemző Műhely (www.mertek.eu) iránymutatásai alapján többek között a közéleti tartalmak arányával, a kormányzati üzenetek megjelenésével, a kormányzat és az ellenzék megjelenésével, a televíziós, rádiós és online hírszolgáltatások tematikája között eltérésekkel, és a hírügynökség szerepével kapcsolatos különbségek vizsgálatát választottuk. A közéleti tartalom általános vizsgálatán túl, alapos megfontolás után kiválasztottunk egy témát, a forintgyengülést, és a hozzá kapcsolódó gazdasági-társadalmi folyamatokat. Ezen ügy mentén konkrétan bemutatjuk a kormányzati és ellenzéki kommunikáció médiaábrázolásának a különbséget. A kutatást a Publicus Intézet (www.publicus.hu) készítette. Ez a téma, a két választott -as és -es, napos időszakokban lényegében hasonló politikai fontossággal, és társadalmi-gazdasági relevanciával jelent meg ez lehetővé teszi az összehasonlítást. A közélet általános bemutatásán túl tehát, megvizsgáltuk a legfontosabb magyarországi médiumok szerepét egy komoly társadalmi krízishelyzet ábrázolásában, abban, hogy milyen szerepet vállaltak egy konfliktushelyzet értelmezésében, megértésében. A devizák, így a forint árfolyamának változása nem feltétlen okoz társadalmi konfliktusokat, ám a két vizsgált két időszakban, októberében és novemberében drasztikus gyengülés történt az Euróhoz és a svájci frankhoz képest. Ez a lakosság jelentős mértékű devizában történt eladósodottsága miatt különösen érzékenyen érintette az országot. A fizetőeszköz értékének ilyen drámai megváltozása, amellett, hogy önmagában is érdekes fejlemény, sok egyéb társadalmi és gazdasági változást is indukál. Ezek között több direkt hatással van mindenki életére elég csak a megdráguló importtermékekre, így például az üzemanyagra, illetve ennek a mindennapi fogyasztási cikkekig tovagyűrűző hatására gondolni. De nyilvánvaló hatás nagyon sok minden más mellett az állampapírok értékének, adott esetben a jegybanki alapkamatnak, így a megtakarítások értékének a változása is. Olyan kérdések merülnek föl, hogy kellett-e támogatni a lakáshitelek vásárlását a 2000-es években, és miért kellett ezt később megszüntetni. A jegybanki intézkedések megfelelőek voltak-e, a kormányzat megfelelően szabályozta-e a bankszektort, az állam megtett-e mindent azért, hogy a rendszerváltás után megfelelően fölkészítse az állampolgárokat a piacgazdasági ismeretekre, a bankszektor szakmailag valóban körültekintően járt-e el a hitelbírálatoknál? De felvethető az aktuális kormányzatok, és egyes pártok politikai, illetve minden véleményformáló, így a média általános felelőssége is. Vizsgálandó, hogy milyen üzeneteket közvetített az emberek felé, és hogy mennyiben töltött be kontroll funkciót a társadalomban. Kérdés, hogy a média elősegítette-e azon racionális viták megszületését, mely nélkül nem beszélhetünk felelős döntéshozatalról sem a nagypolitika sem az átlagember szintjén. És persze, nem utolsó sorban magának az állampolgárnak a felelősségéről sem feledkezhetünk meg. 7

8 De a sort talán hosszabban folytathatnák, mint ez az elemzés. A forintgyengülés témája ennél persze jóval többről is szólt, hisz jelezte az egész magyar gazdaság sérülékenységét és rávilágított rengeteg negatív politikai, gazdasági, társadalmi folyamatra. Mindez azt eredményezte, hogy az ország a gazdasági krízist sokkal jobban megszenvedte, mint a régió többi állama. Ennél még tágabban értelmezve pedig jelezte, hogy az országot mennyire felkészületlenül érte a gazdasági világválság. A jelenség ezen nagyhatású, egyértelmű és egyben sokrétegű hatásrendszere és értelmezési lehetőségei alkalmassá teszik azt a differenciált bemutatásra, sokféle értelmezésre, adott esetben manipulációra. Így pedig mindezen folyamatok médiareprezentációjának az elemzésére. Ez a sok összetevőből álló képlet, már csak azért is, mert húsbavágóan érinti a lakosságot, különösen alkalmas arra, hogy valaki egy szálat valamilyen érdek által vezérelve önkényesen kiragadjon, és ennek megfelelően értelmezze a helyzetet, majd mutasson rá a bűnösre. Elemzőként viszont nekünk épp az ellenkező az indíttatásunk. Nem célunk, hogy megítéljük a médiában elhangzó állítások igazságtartalmát, bár esetenként ezt is megtesszük, amennyiben egyértelműen hamis állításról (nem szimplán féligazságról) vagy manipulációról van szó. Vizsgálatunk összességében arra irányul, hogy képet kapjunk arról, mennyiben felel meg a média a plurális tájékoztatásról szóló elvárásoknak, valamint hogy ismeretek átadásával, társadalmi jelenségek, folyamatok elmagyarázásával, a társadalom reflektivitásának (önkritikus szembenézésének) elősegítésével képes-e betölteni alapvető funkcióit, feladatait, biztosítani társadalmi kontrollt. Ezen kutatás eredményei hozzájárulnak, hogy megértsük azokat a részben a vizsgálat nélkül is látható változásokat, mint a hírszolgáltatás általános elbulvárosodása, egyes politikai szereplők alul-, míg mások felülreprezentálása, összefüggések be-nem-mutatása, vagy az esetleges politikai manipuláció. Célunk továbbá, hogy hozzásegítsük az elemzőket további tanulságok levonásához, hogy az általunk feltárt változásoknak mik lehetnek az okai. Ezek természetesen összetettek és sokrétűek, ám minden bizonnyal több más mellett közéjük tartozik a médiaszabályozás változása, a szerkeszőségi kompetenciák változása, direkt vagy indirekt politikai nyomásgyakorlás, a hírverseny, vagy egyszerűen csak a slamposság A kutatásról A kutatás a. október 7. és 22. közötti időszakot veti össze a. október 31-tól november 16-ig tartó időszakkal. A forint júliusának közepén (ekkor a forint minden korábbinál erősebb volt) kezdett el fokozatosan gyengülni, de igazán csak szeptember végén kezdődött el a zuhanás. Október közepére (épp a vizsgált időszak végére) 30%-ot erősödött a frank, kis visszaesés után márciusra 50%-ra erősödött, majd megint gyengült valamelyest aztán 2010 után ismét forintgyengülés következett, végül a. júliusi adatokhoz képest végére 80%-kal erősödött a frank, (azóta ismét visszagyengült valamelyest). 8

9 Az euro követte a mozgást, de kisebb kilengéssel, sőt a -es extra frankerősödésnél (80%), az euro csak fele annyira erősödött (40%-ra). A vizsgált -as időszakban folyamatosan emelkedett az euro és frank árfolyam. -ben ugyancsak a vizsgált időszakban történt egy hirtelen gyengülés, ebben az időszakban érte el csúcsát a forint, amit később korrigált. Összegezve tehát, mindkét vizsgált időszak már egy forintgyengülési folyamatba illeszkedett, vagyis a gyengülés nem hatott meglepetésként, ugyanakkor ez idő alatt a gyengülés hirtelen fölgyorsult. A második szakasz pedig olyan szempontból is különleges, hogy a forint, inkább a frank tekintetében extrém magasságba jutott. Ez igazából a frank hitelesek ügye miatt volt nagyon kényes. Összevetve például a - as adatokkal (akkor 186 forint volt a frank, míg -ben már 250 fölé ment), a visszafizetési probléma jóval súlyosabbá vált. Árfolyamok. július és szeptember között A forint (kék), cseh korona (piros), román lej (sárga), lengyel zlotyi (zöld), bolgár leva (lila), horvát kuna (bíbor) változása. július 18. és szeptember 12. között Azt láthatjuk meg tehát, hogy bármi is okozta a gyengülést, azt összevetve az amúgy nagyon eltérő gazdasági mutatókkal rendelkező és gazdaságpolitikájú szomszédos országokkal, sok év távlatából is láthatóak markáns különbségek. Bár ezen jelenség okának feltárására nem vállalkozunk, látható, hogy a forint, a lej és a zlotyi számottevően, kb. kétszeresen jobban gyengült az elmúlt években, mint a másik három közép-kelet európai deviza. 9

10 októbere novembere (Fontos megjegyezni, hogy ilyen rövid periódus esetén már hatalmas különbség adódhat csupán abból, hogy éppen mely napok között jelöljük meg a vizsgálandó szakaszt.) 10

11 2.3. A módszertanról Mint már említettük, a. október 7. és 22. közötti 16 napos időszakot vetjük össze a. október 31-tól november 16-ig szintén 16 nappal 1. Az elemzés során kvalitatív és kvantitatív eszközökkel is dolgoztunk. Ezek eredményei egymást kiegészítve lehetővé tették, hogy a hírfolyam más-más aspektusaink jellemzőit tudjuk elemezni. A vizsgálat alatt minden, a már említett időszakra eső fő hírműsort megvizsgáltunk a M1 Híradó, az RTL Híradó, a TV2 Tények, MR1 Déli Krónika és a M1 Este című műsorában 2. Ezek a magyar broadcast média legnézettebb és egyben legnagyobb hatású, így megkerülhetetlen műsorai. Ez azt jelenti, hogy az Este kivételével az összes műsor esetében 2-szer 16 adást elemeztünk. Az Estét hétvégén, illetve ünnepnapokon nem sugározzák így abból 12, illetve 10 adás vizsgálatára került sor. Összesen tehát 150 adásban kb óra sugárzott hírműsort elemeztünk. A vizsgálati egység minden hírműsor esetében egy hír volt. Így a vizsgálat során összesen 2363 hír került az adatbázisba. Az online médiumok esetében is ezt a két időszakot vetettük össze. A vizsgálatba két, egyértelműen a legolvasottabb és legnagyobb befolyásoló hatással bíró híroldal, az Index és az Origo összesen négy rovatát, az Origo Itthon és Gazdaság, valamint az Index Belföld és Gazdaság rovatát vontuk be. A vizsgálat tárgyát képezte az ezen időszakban, ezen oldalakon megjelent összes hír elemzése. Ez összesen 2409 online hír elemzését jelenti. A vizsgált műsorok és hírek számának eloszlását az alábbi táblázat tartalmazza. MŰSOR (DB) HÍRSZÁM (DB) MINDÖSSZESEN MINDÖSSZESEN M1 Híradó M1 Este MR1 Déli Krónika RTL KLUB Híradó TV2 Tények ÖSSZESEN ORIGO Itthon ORIGO Gazdaság INDEX Belföld INDEX Gazdaság ÖSSZESEN október 7. kedd, 22. szerda. 11,12 és 18,19 napokra esett a hétvége.. október 31. hétfő, november 16-a szerda. 5,6 és 12,13 napokra esett a hétvége. Viszont az utóbbi az időszaknak az első két napja ünnepnap. 2 A televíziók és a Magyar Rádió naponta általában több hírműsort sugároz. Mi azonban ezek közül a legnagyobb hatásúakat választottuk ki. Azaz a híradók közül az estieket, és Krónikák közül pedig a délit. 11

12 Kvantitatív módszertan A kvantitatív elemzés célja, hogy mérhetővé alakítsuk a vizsgált hírműsorokban megfigyelhető szerkesztői elveket, a műsorvezetői, riporteri szerepfelfogásokat és a vizsgált két időszak közötti változásokat is ily módon tudjuk összehasonlítani. Ennek érdekében a hírműsorokat egy előre meghatározott kódutasítás 3 alapján kódolták a kutatóink. Ebben a több szempontot is figyelembe vettünk, így rögzítésre került: a hír szerepel-e a headline-ban a hír kezdetének időpontja kapcsolódik-e az előző hírhez az adott hír hír típusa (közéleti; bulvár; egyéb) a hírtípusokon belül is megkülönböztettünk altípusokat a forint árfolyamváltozásával, vagy a gazdaság egyéb eseményeivel foglalkozó téma szerepel-e a hírben a hírcsináló (agenda-setter) szervezetét hírenként maximum hét szereplőről rögzítettünk különböző információkat: o szereplésének kezdete vége o szereplő neve és az általa képviselt szervezet megnevezése o kinek az álláspontját képviseli o mondandójában megjelennek-e a régiós valuták, valamint említ-e politikai, gazdasági, vagy az átlagembert érintő aspektust a forintgyengüléssel kapcsolatban o használnak-e vele szemben manipulatív eszközöket a hír készítői A műsorokat a headline kezdetétől az utolsó hír végéig vizsgáltuk. Ebbe nem értettük bele a közlekedési információkat, a sport híreket és az időjárás jelentéseket. A kutatás során több hírtípust különböztettünk meg, ezek a következők voltak: Közéleti hírek: Azokat a híreket tekintettük közéletinek, melyben az állam, a kormányzat, a politikai élet képviselői megjelentek, velük összefüggésben hangzottak el információk, valamint a hír foglalkozott a gazdaság, a társadalom eseményeivel, vagy az azokra ható folyamatokkal. Bulvár hírek: Azokat a híreket tekintettük bulvárnak, melyek bűnesetekről, balesetekről, hírességekkel kapcsolatos eseményekről, valamilyen természeti jelenségről, katasztrófáról, vagy rekordokról számoltak be. Egyéb hírek: A fenti két kategóriába nem sorolható híreket az egyéb hírek közé soroltuk. Témába vágó közéleti hírek: azokat a híreket tekintettük ilyennek, melyek a forintárfolyam változásaival, a gazdasági válsággal foglalkoznak és van politikai, gazdasági, vagy az átlagembereket érintő aspektusa, valamint magyar vonatkozásúak. 3 Ennek összeállításakor felhasználtuk többek között egy Vicsek Lilla és egy Vásárhelyi Mária által korábban használt kódutasítás egyes részeit. 12

13 Rövid hírnek tekintettük: csak tényközlésre szorítkozó, jellemzően pár soros, véleményt és kifejtést nem tartalmazó online írást, ami a legtöbbször hírügynökségi tartalom átvétele, általában max 5-8 sorban. Közepes hosszúságú hírnek vettük: a szerkesztőségi írásokat, melyek esetenként előzményeket is tartalmaztak, de alapjában véve tényközlésre szorítkoznak 5-8 kb. 20 sorban. Hosszú hírek kategóriájába kerültek: a politikai szereplőket, szakértőket is megszólaltató, esetenként szerkesztőségi véleményt is tartalmazó online cikkek, melyek kb. 20 sornál hosszabbak. További, az elemzés során használt kifejezés definíciója: Broadcast média: ez alatt értjük összefoglalóan a kutatásban szereplő sugárzott médiumokat és műsoraikat, azaz az M1 Híradó és Este, TV2 Tények, RTL Híradó, és MR Déli Krónika Frame (keret, gondolati keret): a kommunikációban és különösen a politikai kommunikációban használt szakkifejezés, olyan mentális struktúrák, melyek befolyással vannak arra, hogy miként látjuk a világot. Tehát a gyakorlatban olyan szavak és kifejezések használata, amelyek segítenek a felmerült, gyakran bonyolult gondolatokat elhelyezni egy meglévő kognitív struktúrában. Ezzel lényegében automatikusan kijelölik a befogadó számára a gondolati kereteket. (George Lakoff, Moral Politics, 1996) Hírcsináló (agenga-setter): Aki a híreket generálja, az irányítani tudja a közéletet, a közbeszédet és kevésbé kényszerül védekezésre, nem fut az események után. A kutatás során tehát hírcsinálónak tekintettük azokat a személyeket, szervezeteket, akik az adott hír esetében a közéleti térbe vonták az adott témát, vagy egy már ott lévő téma újabb szegmensét. (Dr. Max McCombs and Dr. Donald Shaw, "The agenda-setting function of mass media". Public Opinion Quarterly 36 (2)., 1972) Kvalitatív módszertan Az on-line és a broadcast tartalmak kvalitatív elemzése során eltérő módszertani megközelítéseket alklmaztunk. Egy részt azért, mert az on-line cikkeknél értelemszerűen rendelkezésünkre állt az írott szöveg, másrészt viszont azért mert az on-line tartalmak elemzése során elsősorban az volt a célunk, hogy feltárjuk a forintgyengülésről szóló hírfolyam tartalmi, értelmezési kereteit (szakszóval a frame-eket). Az on-line tartalmak elemzése során ezért elsődlegesen a forintgyengülés témához valamiképpen kapcsolódó rásokra koncentráltunk. Az origon és az indexen megjelenő írások elemzésünk idején már csak az archivumokban voltak elérhetőek, így szigórúan csak a tartalmakkal tudtunk foglalkozni. Arról már nem állt rendelkezésünkre információ, hogy az első megjelenéskor mely írások voltak elérhetőek a főoldalakról is, és hogy milyen kontextusba ágyazaottan jelentek meg a főoldlakon az elemzet írások, már ha egyáltalán elérhetőek voltak a címoldalakról is. Ez azonban nem korlátozza az elemzés elsődleges célját, azt hogy feltárjuk a forintgyengülés on-line kommunikációjában megjelenő frame-eket. 13

14 A broadcast tartalmak kvalitatív elemzése során figyelembe vettük az összes hírt, ám elsősorban itt is az árfolyamváltozással összefüggő hírekre fókuszáltunk a kiválasztott mintában. Vagyis míg a kvantitatív vizsgálat kis túlzással egy teljes média tartalomelemzést végzett, addig a kvalitatív elemzés elsősorban a fő kutatási témát vizsgálta, hiszen az általános tendenciákat a kvantitatív vizsgálat jól kimutatta. A műsorok szövegének legépelt anyaga nem állt rendelkezésre. Ez a tény, illeve a két médiumtípus közötti eltérések következtében az online és a broadcast kvalitatív elemzésében megfigyelhető némi módszertani különbség. Mindazonátal ez a két típus összehasonlító vizsgálatát nem korlátozta. A broadcast műsorok elemzése során minden adásról alapos jegyzetet, majd a jegyzetekből kivonatot készítettünk. Mindegyik tartalmazott egy rövid összefoglalót is, ami részint egy általános jellemzés volt az adásról, valamint kiemelte a legfontosabb momentumokat. Így a 150 adásból összesen 58-at (ebből három volt Este) vizsgáltunk részletesen, ennyiben fordultak elő vonatkozó hírek. Áttekintettük az adott napi hírben előforduló gazdasági híreket is, és ilyenkor más közéleti híreket is vizsgáltunk. Végül a kivonatok alapján készült el a kvalitatív elemzés. Az elemzés és a vizsgálat egy általunk kialakított szempontrendszerre épült, mely különböző hírszolgáltatói funkciókat különböztetett meg, és amely egyfajta irányadó szempontrendszerként segített a hírműsorok értelmezésében: Hírszolgáltatás Gyakorlatilag hírügynökségi tevékenység folytatása, akár átvéve a híreket valamelyik hírszolgáltatótól vagy saját információra alapozva rövid hír közlése eseményről, közleményről anélkül, hogy annak hátteréről, illetve a mögötte húzódó összefüggésrendszerről szó esne. Ez lényegében lefedi a médiumok alapvető tájékoztatási feladatát. Kontextualizálás A., alap esetben egyszerű ismeretterjesztés jelent, vagyis az aktuális hírt kiegészítik értelmező információkkal, például időbeli, térbeli összehasonlítás történik, egyéb kiegészítő adatokat ismertetnek, elmagyaráznak egy-egy bonyolultabb fogalmat, stb. Például a devizahitelezésről szólva elmondja a híradó, hogy 4000 milliárd forint devizahitelt vettek föl az emberek ( okt.19. M1 Híradó), ami egy évnyi nyugdíjra és egészségügyre fordított költségnek felel meg. B., a másik esetben, nevezzük elemző ismeretterjesztésnek, a híradó már összefüggések egyszerű elmagyarázására is törekszik. Például a TV2-ben (.10.13) elmagyarázzák, hogy azért csökken a gázolaj ára, mert válság van, csökken a termelés, ezért csökken a kereslet, csökken tehát az ár is. Ez például arra is jó példa, hogy megmutassa, a kontextualizálás alapvetően fontos feladata a híradónak. Hiszen a néző önmagában az ár csökkenését hallva, gondolhatja azt, hogy ez a magyar gazdsagpoltika hatékony politikájának a következménye, miközben kiderülhet, hogy szó sincs erről. 14

15 Objektivitás A, alap szinten csupán a kiegyensúlyozottságról van szó, vagyis hogy a hírben minden érintett fél, közügyek esetén a különböző politikai pártok képviselői, szimpatizánsai egyaránt többé-kevésbé súlyuknak megfelelő mértékben szót kapnak-e, vagy legalább véleményük elhangzik-e. B., az objektivitás komplexebb módjáról, más szóval reflektivitásról akkor beszélünk, mikor a szereplőket szembesítik olyan ismeretekkel, melyek cáfolják, módosítják az állítását, vagy közvetlenül őt magát, vagy csak közvetve oly módon, hogy a híradóban elhangzó adatok, vélemények cáfolják, vagy megerősítik az állítását. Fontos szempont viszont, hogy a szembesítés az objektivitásra való törekvés jegyében történjen, mert hiszen önmagában az is torzítja a képet, ha a szembesítés egyoldalúvá válik. A reflektivitásnak éppen az a lényege, hogy egyik szereplő magyarázatát sem fogadjuk el, hanem érvek és ellenérvek dialektikus folyamatában láttatjuk a világot, amiben minden érvelővel szemben támasztunk ellenvéleményt vagy alternatívát. Ez nyilván teljesen máshogy működik a tudomány világában, mint egy híradóban, arról nem is szólva, hogy a híradó ugyan önmagában is értelmezhető epizódokból áll, mégis az híreket többé-kevésbé rendzeresen követve válik igazán teljessé a kép. Ezzel együtt valamilyen szinten számon kérhető minden egyes adáson, ha nem is minden hír esetében, de legalább is néhány fontosabb hír esetében, hogy a híradó elemzőbb jellegű, elmélyültebb legyen, mint ahogy erre, ha nem is gyakran, de akad példa még Magyarországon is. Néha elég ehhez egy-egy jó kérdés egy interjúban, vagy még jó kérdező sem kell hozzá, csak olyan megszólalók, akik egy-egy problémáról komplex módon, árnyaltan tudnak nyilatkozni. (pl Este adásban interjú két közgazdásszal). Így, adott esetben az a paradoxon is előfordulhat, hogy a hírműsor formailag nem kiegyensúlyozott, például valamelyik párt jóval kevesebbszer szerepel benne, mint egy másik párt, mégis reflektívebb, sokoldalúbb, komplexebb tájékoztatást nyújt, mint egy olyan hírműsor, mely formailag ügyel a kiegyensúlyozottságra, ám a közügyekről néhány szlogenen kívül semmit nem mond. Propaganda Nem a kiegyensúlyozatlanságot illetve valamiféle elfogultságot nevezzük propagandának, hanem azt a nyilvánvaló törekvést, mikor a szerkesztőség valamelyik politikai szereplő kommunikációs céljainak kiszolgálójává válik, vagyis szándékosan ráerősít az üzeneteire leplezetlenül azonosulva vele. Erre rengeteg példa akad az M1 Híradó adásaiban, főleg a -esben, de akadnak jó példák a -as időszak alatt is. 15

16 Manipuláció Manipulatívnak tartjuk az olyan hírt, mely inadekvát helyen (kontextusból kiragadva), ellenőrizetlenül, reflektálatlanul, adott esetben durván sértő anyagokat közöl egy közéleti szereplőről személyről, szervezetről, ügyről, eseményről, vagy akár általánosságban egy csoportról, azzal a céllal, hogy hiteltelenítse, és ezzel a reflektálás lehetőségét is elvegye tőle. Azokat a híreket is ide soroltuk, melyek nem egyszerűen negatív színben tüntették föl az adott szereplőt, hanem bűncselekmény elkövetésével vádoltak, meg ráadásul oly módon, hogy sem ő, sem a képviselője nem szólalhatott meg, vagy érdemben nem fejthette ki a véleményét. (Ilyenre számos példa akadt a -es Déli krónika adásokban, de hasonlóan manipulatív volt a es M1 Híradó pláza stop híre, amiben közvetett módon korrupcióval, visszaélésekkel vádolták meg a plázákat minden bizonyíték nélkül (részletesen ld fejezet). Az árfolyamváltozás kapcsán azonban csak mérsékelten fordultak elő ilyen esetek.) Adott esetben manipulatív eszközök és helyzetek ennél kiterjesztőbben is értelmezhetőbbek lehettek volna, ám úgy érezzük, akkor túl sok minden került volna ebbe a kategóriába. 16

17 3. Online média jellemzése 3.1. Összegzés A vizsgált időszakokban összesen cikk jelent meg az index.hu és az origo.hu belföldi, belpolitikai, illetve gazdasági híreket közlő rovataiban: -ban db cikk, -ben pedig db cikk. E hírfolyamból 695 db cikk kapcsolódik valamiképpen a forintgyengülés témához. Az online tartalmak esetében azt láthatjuk, hogy a forint árfolyamváltozásával foglalkozó hírek aránya csökken, ami akár azt is jelezhetné, hogy kisebb figyelem irányul erre a típusú közéleti tartalomra, azonban ezzel egy időben az ilyen hírek hossza megnőtt a két vizsgált időszak között. Ebből arra következtetünk, hogy a -as villámcsapásszerű változások hasonló interpretálásához képest, -ben a média e szegmensét egy higgadtabb értékelés jellemzi, az akkor óráról-órára változó helyzet és annak az újságírók és elemzők által sem ismert következményei egy más típusú újságírást követelt, vagy vont maga után. Ezt erősíti, hogy eközben a közéleti tartalmak aránya növekedett, tehát nem ettől a típusú tartalomtól fordultak el a vizsgált tartalomszolgáltatók. -re a vizsgált hírportálokon a forint árfolyamának változásával kapcsolatos írások szinte kizárólag a gazdaásgi rovatban jelentek meg. Ezzel lényegében csak gazdasági kérdésként kezelték az ügyet. A kérdés politikai dimenziója így csökkent, hiszen belpolitikai rovatokban lényegében egyáltalán nem foglalkoztak a témával. A politikai palettáról az online média gazdasági rovatában szereplőként szinte csak a kormány és a FIDESZ politikusai jelentek -ben. Így elmondható, hogy ez a terület erősen kiegyensúlyozatlanná vált. A FIDESZ szerepe igen érdekes, hiszen kormánypártként lényegesen láthatóbb gazdasági élet változásainak kommunikálásából, mint -ban az MSZP volt hasonló pozícióban, ugyanakkor ez a szerep nem előzmények nélküli, hiszen vezető ellenzéki erőként is igen erős médiajelenléttel bírt. A jelenlegi kormánypártok a tematizálásban is igen erősek, hiszen nagyobb arányban képesek híreket generálni, mint az elődje és a kormány is hatékonyan lép fel ebben a szerepben. 17

18 3.2. Közéleti tartalom 4 A vizsgált online hírportálok, az Index és az Origo, gazdaság és (bel)politikai rovataiban -ban 46,7 százaléknyi közéleti hír volt olvasható. Ebből 25 százaléknyi volt az elemzés témájába vágó közéleti hír 5. Az ilyen jellegű tartalom aránya -re 19 százalékra csökkent. Mindazonáltal, az egyéb közéleti tartalom éppen ellenkezőleg, a -as 21,7 százalékos szintről nőtt 32,4 százalékra. Mivel az egyéb közéleti tartalom aránya nagyobb mértékben nőtt, mint a témába vágó közéleti csökkent, így összességében a vizsgált hírportálokat olvasók nagyobb arányban, a hírek 51,4 százalékában találkozhattak közéleti tartalommal a két legfontosabb online híroldalon, -ben, mint -ban. Hírtípusok az online médiában 25,0% 21,7% 53,4% 19,0% 32,4% 48,6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% témába vágó közéleti egyéb közéleti nem közéleti 4 Azokat a híreket tekintettük közéletinek, melyben az állam, a kormányzat, a politikai élet képviselői megjelentek, velük összefüggésben hangzottak el információk, valamint a hír foglalkozott a gazdaság, a társadalom eseményeivel, vagy az azokra ható folyamatokkal. Azokat a híreket tekintettük bulvárnak, melyek bűnesetekről, balesetekről, hírességekkel kapcsolatos eseményekről, valamilyen természeti jelenségről, katasztrófáról, vagy rekordokról számoltak be. A fenti két kategóriába nem sorolható híreket az egyéb hírek közé soroltuk. 5 Témába vágó közéletinek tekintettük azokat a híreket, melyek a forintárfolyam változásaival, a gazdasági válsággal foglalkoznak és van politikai, gazdasági, vagy az átlagembereket érintő aspektusa, valamint magyar vonatkozásúak. 18

19 Az egyes oldalakat külön-külön vizsgálva láthatjuk, hogy a közéleti tartalom arányának növekedését az Origon olvasható közéleti hírek arányának növekedése okozta. Az Origo Gazdaság oldalán mind a témába vágó tartalmak, mind az egyéb közéleti tartalmak aránya növekedett. -ban a témába vágó hírek aránya 30,7, -ben 42,7 százalék volt. Emellett az egyéb közéleti hírek aránya is nőtt ezen az oldalon, 8,3 százalékról, 17,8 százalékra. Ennek eredményeképpen a nem közéleti tartalom jelentősen visszaszorult 61-ről 39,4 százalékra. Az Origo Itthon rovatában szinte eltűntek a témába vágó cikkek, hiszen -ben már csak 0,8 százalék az aránya az ilyen jellegű híreknek az oldalon, míg ez -ban még 7,8 százalék volt. Ezen az oldalon ezzel egy időben jelentősen nőtt az egyéb közéleti témába sorolható hírek aránya. A -as 33,7 százalékos arány -re 49,8 százalékra nőtt, így a nem közéleti tartalom aránya 9 százalékpontot esve 50 százalék alá esett. Az Index esetében ellenkező irányú folyamatokat láthatunk. A Gazdaság oldalon -ban 35,5 százalék volt azoknak a híreknek az aránya, melyek témánkba vágónak tekintettünk. -re ez az arány csökkent 26,3 százalékra. Mivel a további közéleti tartalom aránya ezzel párhuzamosan ezt ellensúlyozva 10,9 százalékról, 17,1 százalékra nőtt, így a közéleti tartalom nem csökkent jelentősen ezen az oldalon, mindössze 46,2 százalékról, 43,4 százalékra. Az Index Belföld rovatában valamivel erőteljesebben csökkent a közéleti tartalom. A témába vágó cikkek aránya az Origo rokon oldalához hasonlóan minimálisra, 2,5 százalékra csökkent -re a -as 12,8 százalékról. Az ezen kívüli közéleti tartalom is csökkent valamelyest, hiszen -ban még 60,6 százalék volt ezeknek a cikkeknek az aránya, -re ez 55,2 százalékra módosult. A fent leírtak következményeként a nem közéleti tartalom 26,7 százalékról 42,3 százalékra nőtt három év alatt. Láthatóan -re a vizsgált hírportálok a forint árfolyamának változását elsősorban gazdasági kérdésként kezdték el kezelni kérdés politikai dimenziója így csökkent, hiszen belpolitikai rovatokban lényegében egyáltalán nem foglalkoztak a témával. Hírtípusok az online médiában - oldalanként ORIGÓ GAZDASÁG 30,7% 42,7% 8,3% 17,8% 61,0% 39,4% ORIGÓ ITTHON 7,8% 0,8% 33,7% 49,8% 58,4% 49,4% INDEX GAZDASÁG 26,3% 35,3% 17,1% 10,9% 53,8% 56,6% INDEX BELFÖLD 12,8% 2,5% 55,2% 60,6% 42,3% 26,7% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% témába vágó közéleti egyéb közéleti nem közéleti 19

20 Az egyes témák feldolgozásának mélységét jól jellemzi, hogy milyen hosszú cikkek kerülnek az adott rovat hírei közé. Ezt vizsgálva elmondható, hogy -ról -re a hírek hossza növekedett 6. A rövid hírek aránya lényegében nem változott a vizsgált időszakokban. A -as 22 százalékos arány - re 22,8 százalékra emelkedett. A közepes hosszúságú hírek aránya 55-ről 39,1 százalékra csökkent, így ez összességében a hosszú hírek arányának növekedését jelenti. Három év alatt a hosszú hírek aránya 23 százalékról, 38,1 százalékra nőtt. Ez azt mutatja, hogy ezekkel a tartalmakkal az általunk vizsgált online média nagyobb terjedelemben foglalkozott -ben, mint -ban. Hírhosszak a témába vágó közéleti tartalmak esetén 22,0% 55,0% 23,0% 22,8% 39,1% 38,1% 0% 20% 40% 60% 80% 100% rövid közepes hosszú 6 Rövid hírnek tekintettük: csak tényközlésre szorítkozó, jellemzően pár soros, véleményt és kifejtést nem tartalmazó írást, ami a legtöbbször hírügynökségi tartalom átvétele, általában max 5-8 sorban. Közepes hosszúságú hírnek vettük: a szerkesztőségi híreket, melyek esetenként előzményeket is tartalmaztak, de alapjában véve tényközlésre szorítkoznak 5-8 kb. 20 sorban. Hosszú hírek kategóriájába kerültek: a politikai szereplőket, szakértőket is megszólaltató, esetenként szerkesztőségi véleményt is tartalmazó cikkek, melyek kb. 20 sornál hosszabbak. 20

Közéleti tartalom az új médiatörvény előtt és után

Közéleti tartalom az új médiatörvény előtt és után Közéleti tartalom az új médiatörvény előtt és után 2012. szeptember 15. TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés... 7 2.1. A kutatás témája, célja... 7 2.2. A kutatásról...

Részletesebben

Közéleti tartalom az új médiatörvény előtt és után

Közéleti tartalom az új médiatörvény előtt és után Közéleti tartalom az új médiatörvény előtt és után Kvalitatív és kvantitatív tartalomelemzés 2012. szeptember-október Módszertan Empírikus kutatási eszközök kvantitatív kvalitatív 2008. október 7. és 22.

Részletesebben

Egyeduralkodó a Fidesz a híradókban

Egyeduralkodó a Fidesz a híradókban Egyeduralkodó a Fidesz a híradókban A Policy Solutions elemzése az orsz{gos televíziók híradóinak kiegyensúlyozotts{g{ról 2011. febru{r Vezetői összefoglaló A Policy Solutions 2011. február 21-től egy

Részletesebben

A kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól

A kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól A kormány viszi a politikának jutó kis időt a kereskedelmi rádiókban A Policy Solutions médiaelemzése a Class FM és a Neo FM hírműsorairól 2011. november 1 Vezetői összefoglaló A Class FM-en az összes

Részletesebben

Két választás Magyarországon Kampányidőszakok a legnagyobb elérésű hírforrásokban

Két választás Magyarországon Kampányidőszakok a legnagyobb elérésű hírforrásokban 201 Két választás Magyarországon Kampányidőszakok a legnagyobb elérésű hírforrásokban Mérték Médiaelemző Műhely Prospect Műhely Alapítvány 201.11.2. Tartalom A kutatásról... 2 Összefoglaló... 3 Módszertan...

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése Készült: 2014. január 13. 1 2014. január 13. HÍRADÓELEMZÉS 2013. IV. NEGYEDÉV ÉS ÉVES ÖSSZESÍTŐ Összefoglaló

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése. 2012. november 12. - december 7.

Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése. 2012. november 12. - december 7. 1 Rádiós és televíziós hírműsorok tartalomelemzése. november 12. - december 7. A Nyilvánosság Klub Monitor Csoportja 2011 ősze és tavasza után őszén (november 12-e és december 7-e) között négy héten keresztül

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló Pénteken mind az európai, mind az amerikai vezető részvényindexek enyhén pozitív tartományban, fél százalék körüli nyereséggel zártak. Ma reggelre a forint

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.

Részletesebben

I. Bevezetés. II. A megrázó hírek gyakorisága és hossza

I. Bevezetés. II. A megrázó hírek gyakorisága és hossza I. Bevezetés Sok mindenről beszámolhatunk, de az életveszély meg a haláleset mindig előnyt élvez. Arról a híradóban soha nem tudósítanak, hogy felépült egy új ház és sokan beköltöztek, viszont ha az a

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése Budapest, 2015. április A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2013. AUGUSZTUS 27-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2013. szeptember 12. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2011. évi

Részletesebben

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

péntek, 2014. június 13. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. június 13. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. június 13. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek többsége veszteséggel zárta a tegnapi kereskedést. Csütörtökön a forint tovább folytatta esését. A BUX 8,2 milliárd forintos

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

kedd, 2015. szeptember 8. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. szeptember 8. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. szeptember 8. Vezetői összefoglaló Hétfőn a vezető nyugat-európai részvényindexek kismértékben emelkedtek, az amerikai tőzsdék zárva tartottak. Ma reggelre a vezető devizák többségével szemben

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

hétfő, 2015. november 16. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. november 16. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. november 16. Vezetői összefoglaló Pénteken mind az európai, mind az amerikai vezető részvényindexek negatív tartományban zártak, a tőzsdék heti szinten is érdemi árfolyamesést könyveltek el

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló Többségében emelkedéssel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek tegnap. Kedden gyengülést mutatott a hazai fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben. A BUX

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

kedd, 2013. december 17. Vezetői összefoglaló

kedd, 2013. december 17. Vezetői összefoglaló kedd, 2013. december 17. Vezetői összefoglaló Jelentős mozgás volt tegnap a nemzetközi részvényindexekben, az összes vezető index pozitív tartományban zárt a kedvező makroadatoknak köszönhetően. Hétfőn

Részletesebben

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban

A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyorsjelentése Budapest, 2015. március A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztálya

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2015 A tételsor 1. Ön egy televíziós politikai vitaműsor vezetője. A meghívottak a legnagyobb hazai pártok vezetői.

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. december 2. Vezetői összefoglaló Kedden az európai tőzsdék mínuszban zártak, az amerikai mutatók emelkedtek. Európában az EKB csütörtöki ülésére, az Egyesült Államokban a Fed decemberi tanácskozására

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. október 30. Vezetői összefoglaló Csütörtökön mind az európai, mind az amerikai vezető indexek negatív tartományban zártak, bár az elmozdulás nem érdemi egyik index esetében sem. A forint

Részletesebben

kedd, 2015. augusztus 18. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. augusztus 18. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. augusztus 18. Vezetői összefoglaló A kínai recesszió kettős nyomást helyez a dollárra. Az építőipari gyorsjelentések mozgatták az amerikai tőzsdéket pozitív irányba. Marad a deflációs környezet

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. november 27. Vezetői összefoglaló Csütörtökön az európai tőzsdemutatók emelkedtek és háromhavi rekordot döntöttek. Az amerikai tőzsdék a hálaadás ünnepe miatt zárva tartottak. Péntek reggel

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai és amerikai indexek tegnap. Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései 304,5-nél

Részletesebben

kedd, 2013. szeptember 24. Vezetői összefoglaló

kedd, 2013. szeptember 24. Vezetői összefoglaló kedd, 2013. szeptember 24. Vezetői összefoglaló A világ vezető tőzsdéi a hétfői napon is mínuszban zártak: Amerikában a Fed programjával és a költségvetéssel kapcsolatos aggodalmak, Európában a német kormánykoalíciós

Részletesebben

A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban

A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban Bak Ivett A tabloidizáció megjelenése a megyei napilapokban A Zalai Hírlap vizsgálata Tabloidizáció A tabloidizáció jelensége néhány évtizede jelent meg a média területén, és a médiapiac számos képviselőjének

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

kedd, 2015. december 22. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. december 22. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. december 22. Vezetői összefoglaló Amerikában emelkedtek, Európában estek a részvénypiaci indexek hétfőn. A hétvégi parlamenti választások eredményeként jelentősen esett a spanyol tőzsde és

Részletesebben

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló Szerdán az európai részvényindexek növekedéssel zártak a megjelent euró zónás pozitív adatok hatására, míg az amerikai tőzsdék kismértékű negatív eredménnyel

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A médiatörvény mindent be{rnyékolt A Policy Solutions belpolitikai napirend-elemzése

A médiatörvény mindent be{rnyékolt A Policy Solutions belpolitikai napirend-elemzése A médiatörvény mindent be{rnyékolt A Policy Solutions belpolitikai napirend-elemzése 2011. janu{r Vezetői összefoglaló A médiatörvény a Fidesz összes januári pozitív intézkedését beárnyékolta, mert tizenkilenc

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

péntek, 2014. április 11. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. április 11. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. április 11. Vezetői összefoglaló Jelentős esés következett be a vezető tengerentúli részvényindexekben, Nyugat- Európában kisebb volt a csökkenés. Tartani tudta a forint az euróval szembeni

Részletesebben

Fukusima: a megkerülhetetlen mérföldkő A hírcunami statisztikai elemzése

Fukusima: a megkerülhetetlen mérföldkő A hírcunami statisztikai elemzése Fukusima: a megkerülhetetlen mérföldkő A hírcunami statisztikai elemzése Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. Mercure Budapest Korona Hotel 2011.11.17. A katasztrófa kezdete Az első, megnyugtató

Részletesebben

csütörtök, 2015. január 15. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. január 15. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. január 15. Vezetői összefoglaló Veszteséggel zártak szerdán a vezető nyugat-európai és amerikai tőzsdék. Szerdán tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, az euró jegyzései ma

Részletesebben

6. Hét 2010. Február 10. Szerda

6. Hét 2010. Február 10. Szerda Napii Ellemzéss 6. Hét 2010. Február 10. Szerda Összegzés Leginkább a Görögország megmentése körül forgó hírek befolyásolták a tegnapi pozitív hangulat kialakulását. Úgy néz ki, hogy az eurozóna tagjai

Részletesebben

AZ EURÓÁRFOLYAM VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NYUGAT- MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEINEK SZÁLLÁSDÍJ-BEVÉTELEIRE, VENDÉGFORGALMÁRA 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT

AZ EURÓÁRFOLYAM VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NYUGAT- MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEINEK SZÁLLÁSDÍJ-BEVÉTELEIRE, VENDÉGFORGALMÁRA 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT AZ EURÓÁRFOLYAM VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NYUGAT- MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEINEK SZÁLLÁSDÍJ-BEVÉTELEIRE, VENDÉGFORGALMÁRA 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT Készítette: Vályi Réka Neptun-kód: qk266b 2011 1 Az elemzés

Részletesebben

Kutatási összefoglaló

Kutatási összefoglaló Tartalmi környezet hatása a a display hirdetésekre Kutatási összefoglaló Összefoglaló Az OPA (Online Publishers Association, Online Tartalomszolgáltatók Egyesülete) 2009-es kutatása alapján a professzionális,

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL

A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A KÖZBESZERZÉSEK 2012. ÉVI ALAKULÁSÁRÓL Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2012. évben összesen 8.451 db eredményes eljárás

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

szerda, 2015. augusztus 12.

szerda, 2015. augusztus 12. szerda, 2015. augusztus 12. Kedden veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek. Szerda hajnalban ismét leértékelte a jüant a Kínai Központi Bank. Szerda reggel az euróval szemben a tegnapi

Részletesebben

hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. november 30. Vezetői összefoglaló A pénteki kereskedés során az európai tőzsdemutatók vörösben zártak, míg tengerentúlon egyedül a Dow Jones zárt csökkenéssel. Erősödött a forint az euróval

Részletesebben

szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló Nyereséggel zártak az amerikai és a vezető nyugat-európai részvényindexek kedden. A 310-es szint alatt tartózkodott a forint az euróval szemben a 6 órás adatok

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. november 13. Vezetői összefoglaló Csütörtökön mind az európai, mind az amerikai vezető indexek negatív tartományban zártak, a Fed kamatemeléssel kapcsolatos nyilatkozatai hatására. Az euróval

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. augusztus 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló Tegnap veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek. A hazai fizetőeszköz gyengülést mutatott a dollárral és az euróval szemben is. Negatív tartományban

Részletesebben

szerda, 2014. március 5. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. március 5. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. március 5. Vezetői összefoglaló Fontosabb makroadatok hiányában az enyhülni látszó geopolitikai hírek határozták meg a nemzetközi tőzsdei kereskedést, így komoly emelkedést könyveltek el

Részletesebben

Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel

Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel Jó befektetési lehetőség kell? - Ebben van minden, amit keresel 2014.11.18 14:17 Árgyelán Ágnes A jelenlegi hozamsivatagban különösen felértékelődik egy-egy jó befektetési lehetőség. A pénzpiaci- és kötvényalapok

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.)

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága népesedéspolitikai albizottságának 2010. november 8-án, hétfőn, 8 óra 37 perckor

Részletesebben

Megnőtt az energiaipari hírek száma szeptemberben az előző hónaphoz képest.

Megnőtt az energiaipari hírek száma szeptemberben az előző hónaphoz képest. Az elemzés célja Jelen médiaelemzés célja, hogy az IDS médiaelemzéseinek a lehetőségeibe betekintést nyújtson. Az elemzés valós médiaadatokon alapul, de az elemzési szempontrendszerek és csoportosítások

Részletesebben

Tartalom. A hét ábrája

Tartalom. A hét ábrája 1 Tartalom A hét ábrája: Megugrott a hazai infláció A hét dióhéjban Amire a jövő héten figyelünk Táblázatos makrogazdasági, árfolyam- és kamatelőrejelzések Táblázatos eseménynaptár a következő hétre A

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Média ajánlat. RTL Klub. műsorszponzorációs megjelenések. Barátok közt Reflektor magazin Reggeli Mozikvíz Fókusz F1

Média ajánlat. RTL Klub. műsorszponzorációs megjelenések. Barátok közt Reflektor magazin Reggeli Mozikvíz Fókusz F1 Média ajánlat RTL Klub műsorszponzorációs megjelenések Barátok közt Reflektor magazin Reggeli Mozikvíz Fókusz F1 RTL Klub Barátok közt A Barátok közt hosszú évek óta Magyarország legnépszerűbb sorozata,

Részletesebben

A hírműsorok tartalomelemzése (2008. október)

A hírműsorok tartalomelemzése (2008. október) A hírműsorok tartalomelemzése (2008. október) A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése,

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Kvantitatív elemzés a médiamegjelenésekről

Kvantitatív elemzés a médiamegjelenésekről Kvantitatív elemzés a médiamegjelenésekről Magyar Országos Korcsolya Szövetség 2015.09.01. 2016.01.24. 1. Vezetői összefoglaló Az összesített megjelenésszámot tekintve az elmúlt 4 hónapban a síeléssel

Részletesebben

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben